"1ż
MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG  KORMÁNYA










T/1452 számú


TÖRVÉNYJAVASLAT

a népesség egy része személyi-, családi- és lakásviszonyainak
1996. évi összeírásáról










							Előadó:  dr. Vastagh Pál








Budapest, 1995. szeptember hó.













Törvényjavaslat
a népesség egy része személyi-, családi- és lakásviszonyainak 
1996. évi összeírásáról 


Az Országgyűlés a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § c) pontjában foglaltak alapján a következő törvényt alkotja:

1. §

A Magyar Köztársaság területén, az 1996. március 31. és 1996. április 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével - 1996. április 1-je és 1996. április 21-e közötti időszakban - a népesség egy része személyi-, családi-, és lakásviszonyairól összeírást (a továbbiakban: mikrocenzus) kell tartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével.

2. §

(1)	A mikrocenzus a magyar állampolgárokra, a bevándorlási, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg a menekültként elismert külföldi állampolgárokra terjed ki.

(2)	A mikrocenzus a Magyar Köztársaság területén lévő - matematikai módszerrel kiválasztott - lakások két százalékát és az azokban lakó személyeket érinti, beleértve az intézeti háztartásokat (munkásszállás, diákotthon, stb.) és az ott tartózkodókat is.

3. §

A mikrocenzus az alábbi témakörökre terjed ki:

	Név, nem, születési hely, -időpont, lakcímek, családi állapottal összefüggő adatok, családi állás, gyermekek száma, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás (a megélhetés forrása), foglalkozási, munkahelyi, munkavállalási adatok, valamint a lakásra vonatkozó adatok.





- 2 -


4. §

(1)	A mikrocenzus végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.

(2)	A 2. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatók kötelesek a mikrocenzus körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően,  az 1. §-ban meghatározott határidőben megadni.

(3)	A mikrocenzus során gyűjtött adatok - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - kizárólag statisztikai célra használhatók.

(4)	A mikrocenzus során gyűjtött adatok hordozói maradandó értékű iratnak minősülnek, melyek őrzéséről a statisztikai feldolgozás befejezését követően a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára mint állami szaklevéltár gondoskodik. Az ilyen módon létrejött levéltári anyag kutatásához - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott védelmi idők lejártáig - engedély csak az érintettnek adható, illetőleg azt statisztikai feldolgozás céljára kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal használhatja.

5. §

Ez a törvény 1996. március 1-jén lép hatályba.


























ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


	Az 1990. évi népszámlálás eredményei még csak a kezdetét jelezhették a politikai és gazdasági élet azon változásainak, amelyek a korábbiaktól gyökeresen eltérő irányú és intenzitású folyamatokhoz vezettek. Az azóta eltelt időszakra visszatekintve bizonyosra vehető, hogy a magyar társadalom átalakulása több lényeges összetevőt tekintve mélységében, méreteiben meghaladta az előző évtizedek során regisztrált változásokat. Az 1970-es és részben még az 1980-as években két népszámlálás között a korábbi trend extrapolációja alapján több-kevesebb bizonyossággal következtetni lehetett a tényleges tendenciákra. Az 1990. utáni periódusban viszont az addigi irányzatok annyira módosultak, hogy minden ilyen számítás gyakorlatilag értelmét vesztette.

	A privatizáció, a tulajdonviszonyok radikális átalakulása, a gazdasági szervezetek átstruktúrálódása messzemenő hatást gyakorol a népesség társadalmi, foglalkozási összetételére is. A gazdasági aktivitás tekintetében döntő tényező, hogy a negyven év után 1990-ben először megfigyelt munkanélküliség azóta a többszörösére emelkedett, és újabban egyre nagyobb gondot okoz, hogy az állást keresők jelentős része huzamosabb idő után sem tud elhelyezkedni. Ezenkívül megfigyelhető egyes rétegek kivonulása a munkaerőpiacról, a gazdálkodó szervezetek leépülése, felszámolása, ami egyes területeken válságövezetek kialakulását idézte elő.

	A fenti folyamatok a személyi és családi-háztartási adatokban egyaránt kifejezésre jutnak. A lakásállomány ¦ az építkezések miatt ¦ 1990 óta kevéssé gyarapodott, de döntően megváltozott a lakások tulajdonviszony szerinti struktúrája, valamint infrastrukturális ellátottsága.

	Az adatok iránti legfőbb igények egy 2 százalékos mintán alapuló mikrocenzus végrehajtásával teljesíthetők, amely országosan és megyei szinten kielégítő pontosságú képet ad az utóbbi évek során végbement társadalmi-foglalkozási átalakulás főbb folyamatairól.

	Mindezeket figyelembe véve, az ENSZ statisztikai szervezete ajánlásának megfelelően kerül sor az 1996. évi 2 százalékos mikrocenzus végrehajtására.



- 2 -


RÉSZLETES INDOKOLÁS


(Az 1. §-hoz)

Az adatfelvétel az 1996. március 31. és az 1996. április 1. napja közötti éjféli állapot figyelembevételével történik. Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal az általa kiválasztott lakcímeken 1996. április 1. és 1996. április 21. között hajtja végre.


(A 2. §-hoz)

A mikrocenzus a népesség és a lakásállomány 2 százalékára terjed ki. A mikrocenzus mintája az emberi tartózkodásra alkalmas lakóegységekből (lakások, lakott egyéb lakóegységek, intézeti háztartások) vett arányos minta. Az összeírás körébe a kiválasztott lakóegységek, valamint azok a személyek tartoznak, akiknek a kiválasztott lakóegység a lakóhelyük vagy a tartózkodási helyük. Ennek megfelelően összeírásra kerülnek a kiválasztott lakóegységekben élők közül a magyar állampolgárok, valamint a bevándorlási, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg menekültként elismert külföldi állampolgárok adatai.

A mikrocenzus mintájához tartozó lakóegység és ezzel az azokban élő személyek matematikai statisztikai módszerrel, az ún. többlépcsős, rétegzett mintavétel szabályai szerint kerülnek kiválasztásra. Ez a módszer biztosítja azt, hogy bármely személy azonos eséllyel legyen a mikrocenzus adatszolgáltatója. 

Az intézeti háztartásban élők körében alapvető és lényeges változás 1990-hez, a legutóbbi népszámláláshoz képest, hogy a lakóhelyüktől távol munkát vállaló aktív keresők második lakóhelyét jelentő munkásszállások megszűntek, az épületeket egyéb célokra ¦ szálloda, kollégium, stb. ¦ hasznosították. Ennek megfelelően változott az intézeti lakók demográfiai és foglalkozási összetétele is. Az intézeti háztartások különböző típusainak statisztikai reprezentációját a típus szerinti kiválasztás biztosítja, az ott élőkét pedig a személyenként azonos valószínűséggel végrehajtott kiválasztás.


(A 3. §-hoz)


A mikrocenzus tematikája az ENSZ 1990-es európai népszámlálási alapprogramjára épül, ugyanakkor igazodik a több mint százéves múltra visszatekintő magyar népszámlálások hagyományos felvételi programjához, illetve a mai kor követelményeihez, a társadalmi és a tudományos élet elvárásaihoz.



- 3 -



Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában kiterjed a családi és utónév, valamint a családi állás felvételére. Ezeknek az információknak a segítségével lehet megállapítani a társadalom legkisebb közösségeinek, a háztartásoknak, a családoknak az összetételét és a többi személyi és lakásinformációval kombinálva értékelni e közösségek életkörülményeit. A nem és a születési idő alapvető demográfiai ismérv. A népesség önkéntes vagy kényszerű mozgására, a belső és a nemzetközi migrációra a születési hely, az 1990. évi és a jelenlegi lakóhely, valamint a tartózkodási hely (ez utóbbi két lakcímet nevezték egykor állandó és ideiglenes lakásnak) segítségével lehet következtetni.

A lakcím és a tartózkodási hely felvétele egyébként azért is szükséges, hogy a korábbi népszámlálásokkal való összehasonlításhoz, illetve a nemzetközi adatszolgáltatásokhoz, az adatok más országokkal történő összehasonlításához a népességet különböző népességkategóriákba lehessen rendezni. A magyar népszámlálások 1960-ig a jelenlevő népességgel számoltak, az azt követő két népszámlálás a jelenlevő, az állandó, és a lakónépesség szerinti népességcsoportosítást egyaránt lehetővé tette. Napjainkban a jelenlevő népesség mind a nemzetközi gyakorlatban, mind a hazai felhasználásban elvesztette jelentőségét. Az utóbbi népszámlálások és az 1996. évi mikrocenzus is a lakónépesség adatainak megmutatását tűzte és tűzi ki célul (ez a népességkategória áll legközelebb a nemzetközileg használt és ajánlott népességcsoportosításhoz), lehetőséget biztosítva az állandó népesség szerinti feldolgozásra. Olyan ismérvek vonatkozásában, ahol lényeges különbség várható az állandó és a lakónépesség szerinti feldolgozás között (például a háztartások, családok összetételében), ténylegesen meg is történik az adatok állandó népesség szerinti feldolgozása és közzététele. Lakónépességbe azok a személyek tartoznak, akiknek az adott területen van a bejelentett lakóhelyük és máshol nincs tartózkodási helyük, továbbá azok, akiknek az adott településen bejelentett tartózkodási helyük van. Az állandó népesség a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezőkből áll, függetlenül attól, hogy máshol van-e bejelentett tartózkodási helyük. E népességcsoportosítások segítségével biztosítható, hogy a bejelentésen alapuló esetleges kétszeri összeírás ellenére mindenki csak egyszer kerüljön megszámolásra az adott település, megye vagy az egész ország népességszámának megállapításakor.

A termékenységi adatok (az élveszületett gyermekek száma) a többi demográfiai ismérvvel együttesen értékelve támpontot adhatnak a jelenlegi súlyos népességfogyás okainak feltárásához. E téma vizsgálatát segítik a családi állapotra vonatkozó kérdések.




- 4 -


Magyarországon még ma is jellemzően házasságban fogannak és születnek meg a gyermekek, az élettársi kapcsolatban élők termékenysége, de különösen az adott kapcsolatból született gyermekek mutatószáma alatta marad a házasok mutatóinak.

Napjainkban a társadalom átstruktúrálódása, a társadalmi rétegek közötti távolság növekedése, a foglalkoztatási problémák, a képzés, átképzés, továbbképzés kérdéseit is fókuszba állítják. A fiatalok körében mind a magasabb képzettséget szerzők aránya, mind a leszakadók, a koruknak megfelelőnél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya növekszik. Ez az egyes társadalmi rétegek közötti különbség növekedését okozhatja, mind anyagi, mind kulturális vonatkozásban. A felnőttek körében az esti, levelező tagozatos képzésben résztvevők aránya csökken ugyan, de a munkahelyszerzéssel vagy a munkahely megtartásával összefüggő képzést, átképzést, oktatást választók aránya fokozatosan emelkedik. E rétegek helyzetének vizsgálatát segíti elő az a kérdéscsoport, amely az iskolába járást, oktatásban való részvételt tudakolja. Az iskolázottság szintén alapvető demográfiai ismérv. Kérdezése nemcsak az ENSZ ajánlásában szerepel, hanem a magyar népszámlálásoknak is hagyományos kérdése.

A népesség gazdasági aktivitásának megállapítása az 1990-ig végrehajtott népszámlálási felvételek során egyszerű rákérdezéssel történt. Az élet változása, az európai gyakorlathoz való igazodás szükségessé teszi a kérdés árnyaltabb megközelítését. A mikrocenzus során az összeírt személy több választ is megjelölhet arra a kérdésre, hogy miből biztosítja a megélhetését. Az 1994-ben végrehajtott, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló próbafelvétel igazolta e felvételi módszer helyességét és használhatóságát: segítségével mind a korábbi hazai gyakorlatnak megfelelő gazdasági aktivitási kategóriák, mind a nemzetközi összehasonlításhoz szükséges adatok összeállíthatók. 

A munkáltatói szféra átalakulása, a munkavállalói korban lévő népesség és a gazdaságilag aktívak munkáltatói, munkahelyi adataiban is mérhető. A kérdések nemcsak a munkáltatók gazdasági ág szerinti megoszlását tudakolják, hanem választ keresnek arra is, hogy milyen hatással van a foglalkoztatásra a munkáltatói szféra privatizációja, a külföldi tőke jelenléte, a multinacionális szervezetek megjelenése, új munkáltatói szervezeti formák kialakulása. A munkahely településének kérdezésével a munkavégzéssel összefüggő népességmozgások, napi és időszaki ingázások aránya és változása mérhető.

A jelenleg nem dolgozó, de munkavállalói korban lévők esetében a mikrocenzus megkísérel képet alkotni arról, hogy mennyi ideje keresnek munkát, milyen társadalmi, szociális támogatásban részesülnek, milyen esélyeket látnak az elhelyezkedésükre. 


- 5 -



A lakások esetében döntően a tulajdonviszonyok, illetve a lakások felszereltsége változott meg, a lakások száma a korábbi évtizedekhez képest lényegesen kevésbé növekedett. Az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai a lakások víz- és gázellátását javította jelentősen. A vízellátás esetében a hálózati vízellátásba bekapcsolódó lakások számának növekedésével az egészséges ivóvízzel és a folyó melegvízzel ellátott lakásokban élők száma emelkedett, a gázellátás terén viszont inkább az ellátottsági szint változott meg. A vezetékes gázt használók aránya növekedett, ami együtt járt a korábban PB gázpalackot használó háztartások aránycsökkenésével. Tovább csökkentette a gázpalackot használók arányát a tartályos gázt választók növekvő száma is.

A vezetékes vízhálózat növekedése sajnos nem járt együtt a csatornahálózat kiépítésével, illetve a szennyvízelvezetés egyéb környezetkímélő megoldásainak elterjedésével. A lakossági, háztartási szemét elhelyezése, kezelése szintén napjaink súlyos problémája. A mikrocenzus ezekre a kérdésekre is rá kíván világítani.

A lakások telefonnal való ellátottsága újabb szolgáltató szervezetek bekapcsolódásával örvendetesen emelkedik. A telefonnal való ellátottság kérdezése nemcsak az ilyen lakások arányának növekedését mutatja be, hanem azt is, hogy milyen társadalmi rétegek jutottak hozzá e szolgáltatáshoz. 


(A 4. §-hoz)


A mikrocenzus megszervezése, az adatgyűjtés szakmai irányítása, az adatok feldolgozása és közzététele ż összhangban a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § c) pontjával ż a Központi Statisztikai Hivatal feladatai közé tartozik. A mikrocenzus körébe tartozó adatgyűjtés végrehajtásáról a Központi Statisztikai Hivatal fővárosi és megyei igazgatóságai gondoskodnak. A helyszíni adatfelvételt a felvételi tudnivalókról kiképzett számlálóbiztosok végzik el, akik e tevékenységük ellátása során, a büntető jogszabályok értelmében, hivatalos személynek minősülnek.

A kiválasztott lakóegységekben élő, az összeírás körébe tartozó személyek kötelesek a mikrocenzus témakörébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően, az előírt módon és határidőben megadni. A mikrocenzus összeírása során gyűjtött adatok statisztikai célra használhatók fel.




- 6 -



A mikrocenzusból származó információk - összevetve az 1990. évi népszámlálás adataival - a társadalmi, gazdasági átalakulás folyamatát mutatják be a demográfia tudományának szemszögéből, ugyanakkor beszámolnak az előző és a következő, az ezredfordulóhoz kapcsolódó népszámlálás közötti eredményekről.

A mikrocenzusból származó adatok az adatszolgáltatók és a szakemberek számára maradandó értéket képviselnek és bizonyos időn (halált követő 30 év, vagy születéstől számított 90 év, illetőleg az anyag keletkezésétől számított 60 év) túl a kutatók részére hozzáférhetővé válnak. A személyiségi jogvédelem és a statisztikai cél tisztasága érdekében azonban ezen időn belül hozzáférési engedély csak az érdekelteknek a saját adataikhoz adható, valamint újabb statisztikai elemzések céljára az anyagot kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal használhatja.


------------------------------------------Ç"
