"
T/1456.
1995. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéserÖl
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1996. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § 
Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 056 682,2 millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 1 931 928,1 millió forintban,
c)	hiányát 124 754,1 millió forintban
állapítja meg.
2. § 
A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1996-ban:
a)	a Magyar Nemzeti Bank javára 46 955,7 millió forint, az 1995-ben felvett devizahitel után pénzintézetek javára 50 959,8 millió forint törlesztést köteles teljesíteni, illetőleg különböző belföldi hitelezőktől 204 142,5 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú - lejáró - államkötvényeket visszavásárolni;
b)	a MÁV Rt-től átvállalt hitelek törlesztésére 28 046,9 millió forintot, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztésére 14,4 millió forintot köteles fordítani;
c)	a helyi önkormányzatok által a közalkalmazotti törvény végrehajtásának fedezetéül az önkormányzatok által felvett, illetve saját forrásból a központi költségvetés számára megelőlegezett hitelek törlesztésére - a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI törvény 72. § (4) bekezdése c) pontja alapján - 2829,5 millió forintot köteles fordítani;
d)	külföldi hitelezők javára 8656,3 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.
3. § 
(1)	Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete  tartalmazza.
(2)	Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete  tartalmazza.
(3)	A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek XXXII. \"A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei\" fejezete tartalmazza.
4. § 
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy
a) az 1. § c) pontjában foglalt hiány fedezésére és;
b) a 2. §-ban említett hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására értékpapírokat bocsásson ki, valamint bel- és külföldi hiteleket vegyen fel.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozására állami értékpapírokat bocsásson ki és hiteleket vegyen fel.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt bocsásson ki. 
(4)	Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.
(5)	A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-ban érvényes kamatlába 7,89 %. 
(6)	Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Kormány - a 26/1991. (IV.23.) OGY határozat alapján az államközi szerződés megszüntetése miatt nem folytatódó - Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Credit-Anstalt Bankverein által az Österrechische Verbundegsellschaft részére folyósított hitelből eredő, a hitelszerződés szerint a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállításaival törlesztendő adósságot kormányhitelként 1995. december 31-ei hatállyal átvállalja.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék
5. § 
A központi költségvetés 3. §-a (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 13 000 millió forint.
Céltartalék
6. § 
A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a társadalombiztosítási járulék 1996. évi csökkentése következtében felszabaduló támogatási előirányzat 75 %-ának megfelelő összeggel a társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási előirányzatát csökkenteni kell, s abból a VII. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcímén céltartalékot kell képezni. Ez az összeg az 1996. évben végrehajtandó létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál. Az előirányzatok felhasználásáról a Kormány gondoskodik.
Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek
7. § 
(1)	A központi költségvetés 3. §-ában jóváhagyott kiadások és bevételek - az e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt - rendes és rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.
(2)	A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:
a)	a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);
b)	a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 3. alcím);
c)	az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés feltételeinek biztosítása (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 5. alcím);
d)	az egyházi nemzetközi rendezvények költségei (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 6. alcím);
e)	az egyéb rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 7. alcím);
f)	az egyházi ingatlanok visszaadása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 12. cím, 1. alcím);
g)	a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének előkészítése, múzeumi rekonstrukciója (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium  fejezet 12. cím, 2. alcím).
(3)	A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege. 
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
8. § 
(1)	A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2)	Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot  köteles  befizetni  a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-96. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel teljesülése esetén a további privatizációs bevételekből 60-40 % arányban, de legfeljebb 7000 millió forint a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, 5000 millió forint pedig - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel, kizárólag területfejlesztési célokra. 
(3)	Az ÁPV Rt. bevételeiből az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, egyéb kiadásokra 15 000 millió forintot, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra 10 000 millió forintot fordíthat. Ebből a 46 000 millió forintból kell átutalni 1000 millió forintot az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezetnek a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A reorganizációs feladatokra a Kormány által egyedi döntésekkel jóváhagyott összeg fordítható. 
(4)	Az ÁPV Rt. számlát kizárólag a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Államkincstárnál vezethet, amelyek egyenlege folyamatosan beszámításra kerül az egységes kincstári számla egyenlegébe.
(5)	A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, fele részben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(6)	Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.
9. § 
A kincstári vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet kezelésében lévő állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel  ha törvény másként nem rendelkezik  a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
10. § 
A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont  ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló előirányzatok terhére teljesíteni tudja  10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.
11. § 
(1)	A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő azon ingatlanokat, amelyek a feladatai ellátásához nem szükségesek, illetve azokban a tevékenysége megfelelően, gazdaságosan nem folytatható  műemlék esetében a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulása mellett, természetvédelmi területen található ingatlan esetén a természetvédelmi hatóság engedélyével és amennyiben törvény másként nem rendelkezik - hivatalos értékbecsléssel megállapított egyedi:
a)	10 millió forint értékhatár alatt a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;
b)	10 és 150 millió forint értékhatár között a pénzügyminiszter hozzájárulásával és a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;
c)	három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 30 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 7 millió forint éves bérletidíj-értékhatár alatt a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;
d)	három évnél nem hosszabb bérbeadás esetén 30 millió forint, három évet meghaladó bérbeadás esetén 7 millió forint éves bérletidíj-értékhatár felett a pénzügyminiszter hozzájárulásával a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével;
e)	150 millió forint értékhatár felett, továbbá tíz évet meghaladó bérbeadás esetén a Kormány engedélyével 
értékesítheti, cserélheti el, illetve adhatja bérbe.
(2)	A 10 millió forint értékhatár feletti értékesítéseknél az ÁPV Rt.,  a 7 millió forint éves bérletidíj-értékhatárt meghaladó bérbeadásnál a kezelő vagy megbízottja jogosult az értékesítési, illetve a bérbeadási eljárás lefolytatására, nyilvános versenytárgyalás megtartása mellett. 
(3)	A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50 %-a, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás kezelésében lévő állami tulajdonú lakásban lakó bérlő részére történt elidegenítésből származó bevétel 100 %-a  ha törvény másként nem rendelkezik  a központi költségvetési szerv kiadási előirányzatát növelheti. Az előirányzatnövekedés mértékét az engedélyező határozza meg.
(4)	Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt esetben a bevétel intézményt megillető hányada a központi költségvetési szerveknél építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható előirányzatokat növeli.
(5)	Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt értékesítés esetében, továbbá a b) pontba tartozó hasznosításra vonatkozó javaslat Kormány elé terjesztése esetén a bevétel felhasználásáról a Kormány dönt. A Kormány a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult az intézményi előirányzat-növelési jogosultság mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, és ennek megfelelően azokat módosítani.
(6)	Ingatlancsere esetén a (3) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti értékkülönbözet.
(7)	A Kormány központi költségvetési szervek közötti bérbeadás esetén jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.
(8)	A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 3 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 3 millió forint felett a fejezetért felelős szerv vezetőjének engedélyével, nyilvános versenytárgyalás útján értékesítheti. Az értékesítésből származó többletbevétel összegével az intézmény dologi kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza az ÁPV Rt-t, hogy a hozzátartozó ingatlanok közül adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe olyan, a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében lévő ingatlant, amely alkalmas 600 fő előzetesen letartóztatott elhelyezésére.
12. § 
(1)	A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és előirányzat-maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és a felhasználható pénzmaradványok, valamint az előirányzat-maradványok teljes összegével az 1996. évi előirányzatok megnövelhetők. 
(2)	A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítást saját hatáskörben végrehajthatja.
(3)	Költségvetési címen belül a felhalmozási kiadások körében az intézményi beruházások és a felújítások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítási jog a pénzügyminiszter jóváhagyásával a fejezet irányításáért felelős vezetőt illeti meg.
(4)	A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 3. alcím 23. \"Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti alapellátás\" 500,0 millió forint kiemelt előirányzat a gyengeforgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbuszbeszerzések és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közreműködő szervezetek által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
13. § 
(1)	A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított  eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1996. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2)	A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
14. § 
(1)	A központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatai teljesítésének elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.
(2)	A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezetért felelős szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.
15. § 
(1)	A központi költségvetési szervek bevételei közül 
a)	az intézményi ellátás díja;
b)	az alkalmazottak térítése;
c)	az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele;
d)	az illeték jellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a felhasználható, 50 %-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2)	Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely: 
a)	jogszabály alapján évközi díjtételemelésből;
b)	jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.
16. § 
(1)	A központi költségvetési szervek,  kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát  a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek - ha a törvény másként nem rendelkezik - 87 %-át használhatják fel, a fennmaradó 13 %-a - a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt  - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:
a)	az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve  a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) értékesítési bevételét;
b)	az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a közegészségügyi és egészségügyi, a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, költségvetési szerveknek nyújtott, nyereség nélkül továbbszámlázott tevékenység, továbbá az IM büntetés-végrehajtási költségvetési szerveknél a munkaterápiás foglalkoztatás bevételét;
c)	helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külkereskedelmi szolgálatok bérleti díjbevételeit;
d)	lízingdíj-bevétel;
e)	elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;
f)	vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;
g)	pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;
h)	egyéb bevételek.
(3)		Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5 %-át.
(4)	Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján fizetett díjak a felsőoktatási intézmények előirányzatait képezik, illetve növelik, kivéve a kormányrendelet 13. §-a szerinti a központi költségvetés központosított bevételeként a felsőoktatási fejlesztések részbeni fedezetéül szolgáló alaptandíjat.
17. § 
(1)	A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és  nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső  külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.
(2)	Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.
18. § 
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 60 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1996-ban összességében nem több mint 260 millió forint fordítható. 
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
19. § 
(1)	Az Országgyűlés - kiemelt figyelmet fordítva 1996-ban az önkormányzati gazdálkodásban a közoktatás kiemelkedő fontosságának érvényesítésére - a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. és a közoktatás új finanszírozási rendszerét tartalmazó 3/a. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.* *
(2)	A normatív állami hozzájárulásnak az önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.
(3)	Az 1995. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.
20. § 
(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;
b)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére;
c)	a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;
d)	a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló  többször módosított - 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;
e)	a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, az elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek helyi önkormányzatai részére az e törvény  8. számú melléklete szerint.
(2)	E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1996-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:
a)	a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó - műszakilag összetartozó - beruházások;
b)	települési szilárdhulladék-lerakó építése;
c)	életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;
d)	működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- műszer beszerzései;
e)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény 2. számú mellékletének I.2. szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék - (tengelyen szállított szennyvíz) - tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés. 
(3)	Az 1996. évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.
(4)	A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.
(5)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás - a külön törvény alapján létrejövő megyei fejlesztési tanácsok által a megye önkormányzatai részére kiírt pályázati rendszerben - a termelőinfrastruktúra körébe tartozó önkormányzati fejlesztések támogatására, valamint a közhasznú foglalkoztatás bővítésével összefüggő fejlesztési igények teljesítésére használható fel. Az e törvény 8. számú mellékletében megállapított megyei előirányzatból azon önkormányzatok fejlesztési célú kiadásaihoz nyújtható támogatás, 
a)	amelyek a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló  61/1995. (V.30.) Korm. rendelet mellékletének településlistájában szerepelnek, 
b)	az a) ponton kívül eső települések fejlesztései csak abban az esetben támogathatók, ha a jegyzékben szereplő önkormányzatokkal közös fejlesztést valósítanak meg, valamint ha a fejlesztési cél megvalósítása bizonyíthatóan a kedvezményezett területek érdekében is szükséges.
(6)	A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak lemondással felszabaduló összege a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.
21. § 
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége érdekében, elháríthatalan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, valamint a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat - külön törvény szerint - kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
22. §
(1)	Ha az önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél több mint 5 %-kal azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után a külön jogszabályban megjelölt időtartamra kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 3., 5-13. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.
(2)	A központi költségvetés a külön jogszabályban megjelölt időtartam köteles kamatot fizetni az önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4)	Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5)	Ha az önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(6)	Az Állami Számvevőszék által 1996. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja: 
a)	normatív állami hozzájárulás esetében az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti-kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről szóló, 140/1993. (X.12.) Korm. rendelet 36. §-ának (1) bekezdése  a) pontjában megjelölt nap;
b)	az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatás esetében a jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(7)	Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadása (17. cím, 1. alcím), illetve Vegyes bevétele (22. cím, 1. alcím) előirányzatát növeli.
(8)	Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a közvetlenül folyósítandó normatív állami hozzájárulás átutalását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
Átengedett, megosztott bevételek
23. § 
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1994. évre bevallott  - az APEH által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 36 %-a 100 639 millió forint összegben illeti meg a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosai által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 25 %-a.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 6540 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és az (5) bekezdés szerint.
(4)	Azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1994. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 4509 forintot, a városok esetében az 5400 forintot, a bevétel e szintig - az (5) bekezdésben meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1995. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.
(5)	A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg:
a)	a 21 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 000 főnél nem több;
b)	a 33 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 001 - 35 000 fő között volt.
(6)	A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - a (5) bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként 4509 forintnál.
(7)	A megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1994. január 1-jei állandó lakosai után 145 forint/fő, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen megillet 65,8 millió forint személyi jövedelemadó.
(8)	A települési önkormányzatok - a (9) bekezdéseben meghatározott önkormányzatokat kivéve - a település-üzemeltetési feladatokhoz az 1994. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1741 forint/fő személyi jövedelemadóban részesülnek.
(9)	Az elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségű körzetekbe tartozó - a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 61/1995. (V.30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő - településeket önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt a (8) bekezdés szerinti 1 főre jutó összeg kétszerese illeti meg. 
(10)	A (2)-(3), valamint a (7)-(9) bekezdések szerinti személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.
24. § 
A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50 %-a illeti meg.
25. § 
Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának  állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő  értékesítéséből származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
26. § 
A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
27. § 
(1)	A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1996. január 1-jétől beszedett illeték 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig  a (3)(5) bekezdésekben meghatározottak szerint  az önkormányzatokat illeti meg.
(2)	Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig a kincstári egységes számla kijelölt alszámlájára köteles átutalni.
(3)	A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján  az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város  Pest megyében Cegléd város , illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.
(4)	A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(5)	A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel  beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is  (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek)  csökkentett összegéből:
a)	30 % közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
b)	70 %-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1995. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg.
(6)	A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye  ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város  területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(7)	A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges  megállapodásnak megfelelő  költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.
(8)	A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.
(9)	A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.
(10)	Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egyik felét népesség-arányosan, másik felének pedig  egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
28. § 
A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §, valamint 64/A64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai
29. § 
(1)	A központi költségvetésből az e törvény 19. §-a és a 23. §-a alapján a helyi önkormányzatokat megillető támogatást és bevételeket a helyi önkormányzati költségvetési szervek által teljesített személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítási önkormányzatokat  megillető levonások és járulékok adott hónapban esedékes összegének beszámításával 13 részletben kell folyósítani. Az első esedékes részletet legkésőbb a tárgyévet megelőző december 27-éig kell átutalni. 	
(2)	Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a Kormány rendeletében előírtak szerint a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylő önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a Területi Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ, a fővárosban FÁKISZ) szolgáltatja a Magyar Államkincstár részére, külön  jogszabályban meghatározott módon. 
(3)	A (2) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősül. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti folyósítást - annak pótlásáig - felfüggeszti. 
(4)	Ha a beszámítás következtében a Magyar Államkincstár inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.  
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége 
30. § 
(1)	A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó  a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított  eredményének 18 %-át köteles az 1996. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2)	Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A kincstári egységes számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett összeg rendezése és a központi költségvetés társadalombiztosítási alapok és a  nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatásának költségvetési térítése
31. § 
(1)	A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 10. §-a és 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi állami garanciájú értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 21 557 millió forint adósságát elengedi.	
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 5000 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 11 500 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését átvállalja. Egyúttal elengedi az Egészségbiztosítási Alap értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 12 436 millió forint összegű 1993. évi adósságát. A központi költségvetéssel szemben keletkezett, az Alapok 1994. évi zárszámadásában megállapításra kerülő adósságát legfeljebb 42 000 millió forint összeg erejéig a központi költségvetés elengedi.
(2)	A társadalombiztosítási alapok 1995. évi hiányának rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.
(3)	A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 24 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 30 000 millió forint összegig - ideértve az 1995. évi hiány mértékét is - annak rendezéséig kamatmentes hitelt nyújt.
(4)	A (3)  bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok  kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.
(5)	A hitelnyújtás feltétele, hogy az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadások finanszírozására, az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve az 1995. január 1-je előtt eszközölteket. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásokban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján, ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonára vonatkozóan - ide nem értve azok hozamát, amelyet könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni - a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket. Ide értve e befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is.
(6)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott, és a Magyar Államkincstár által jóváhagyott éves pénzellátási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 20-áig kell benyújtani. 
(7)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett kamatmentes hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül  törlesztik.
(8)	Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel teljesítettnek kell tekinteni a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. §-ában, 10. §-ában valamint 15. §-ának (4) bekezdésében, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettséget. 
32. § 
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek előirányzata 12 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat).
C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA
33. § 
(1)	Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok költségvetését alaponként, jogcímenként az e törvény 10. számú melléklete  szerint jóváhagyja.
(2)	Az elkülönített állami pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítás az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó törvények rendelkezései szerint lehetséges.
(3)	A Központi Környezetvédelmi Alap előirányzatai közötti átcsoportosításra a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.
34. § 
(1)	A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak munkaviszonyból származó bruttó keresetét terhelő munkaadói járulékot 1996. január 1-jétől a munkaadóknak kell a Munkaerőpiaci Alapba befizetniük.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Társadalmi önszerveződések támogatása
35. § 
(1)	Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humán szolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére az e törvény 9. számú mellékletében foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.
(2)	A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:
a)	oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében a működés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény fenntartója és a fővárosi  vagy a területileg illetékes önkormányzat, illetve az illetékes minisztérium  között a feladat átadására létrejött megállapodást a feladat ágazati irányítása szerinti minisztériumhoz (a továbbiakban: szakminisztérium) benyújtott támogatás-igényléshez csatolják;
b)	személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmények esetében:
ba)	a közfeladatokat ellátó nem állami szerv a szakminisztériumhoz benyújtott támogatási igényéhez csatolja a működést engedélyező szerv által kiadott igazolást, mely szerint az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak;
bb)	a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon arról, hogy rendelkezik az intézmény működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(3)	A normatív állami hozzájárulás az illetékes minisztériumtól:
a)	oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással;
b)	a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig igényelhető és szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő év január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el az igénybevett hozzájárulással.
(4)	A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.
36. § 
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló  többször módosított  1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani, a tárgyhó 25. napjáig. 
(2)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek működésének, a fogyatékosokat képviselő és segítő szervezeteknek, valamint az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására előirányzott keretek (II. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 2. alcím, 8. cím, 1., 2 alcím és a 4. alcím, 2. előirányzat-csoport) felhasználásáról kijelölt bizottságainak javaslata alapján az Országgyűlés dönt.
(3)	A fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatásának felhasználásáról szóló döntés meghozatalának időpontjáig az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére havonta - a számukra az Országgyűlés által 1995. évben megítélt költségvetési támogatás egytizenketted részének megfelelő összegű - támogatási előleget kell folyósítani.
(4)	A (2) és (3) bekezdésekben írt döntés várható napjáig esedékes előlegek összegét az Országgyűlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál figyelembe veszi.
(5)	A II. Országgyűlés fejezet 6., 7. és 8. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.
(6)	Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.
37. § 
A nem állami intézmények  kivéve a pártokat , valamint más társadalmi szervezetek  az e törvény 35-36. §-aiban foglalt támogatásokon felül  az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
38. § 
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek - különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi.
(2)	Az 1996-ban újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja  meg az e törvény 1. §-a a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0 %-át.
(3)	A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre. 
(4)	A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.
(5)	A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
(6)	A (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.
39. § 
(1)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1996. december 31-én 45 000 millió forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1996. december 31-én 25 000 millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyam-kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1996. december 31-én 110 000 millió forint lehet.
(4)	Az (1)(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.
40. § 
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá külföldi országok által nyújtott - a kormányhitelek közé nem tartozó - kölcsönökről kötendő hitelszerződéseknél  az ezen országok, illetőleg intézmények által megkívánt formában  a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön levett hitelekre - 40 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet.
41. § 
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1., 3. és 4. alcím), a különbözet az általános tartalékot terheli.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
42. § 
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a XXVIII. Bíróságok fejezet 1. címnél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat-növelést;
b)	a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 7. cím);
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és szervezetek működésének, valamint  a  társadalmi  szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6. és 8. cím);
d)	Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa (VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport);
e)	a pénzbeli kárpótlás  (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím );
f)	az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5.  alcím);
g)	a fejezeteken belül a megszűnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló előirányzat-csoportok kiadási előirányzatai.
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím) előirányzatai együttes összegének túllépési lehetősége tekintetében.
(3)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a)	a felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája (17. § (1) és (2) bekezdés);
b)	a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3., 3/a számú melléklet);
c)	a humán szolgáltatást ellátó intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei (9. számú melléklet);
d)	a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 2327. §-aiban meghatározott arányai;
(4)	Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az:
a)	központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével, előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével függ össze;
b)	a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti.
(5)	A (4) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:
a)	a XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok; 
b)	a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 3. alcím;
c)	a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím;
d)	a XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
43. § 
(1)	Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:
a)	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcíme);
b)	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ba)	a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja);
bb)	a  körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja);
bc)	a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja);
bd)	a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja);
be)	a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatásnál (5. számú melléklet 10. pontja);
amennyiben a Kormány a 44. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;
c)	a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri többletkiadások a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével;
d)	a  pénzbeli kárpótlásnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím) 
e)	a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 11. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat);
f)	a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím, XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 2. és 3. előirányzat-csoport);
g)	a polgári szolgálatnál (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím);
h)	a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím);
i)	a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím);
j)	a magánerős lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím);
k)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (XXVIII. Bíróságok fejezet 2. cím);
l)	a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);
m)			 a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet);
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2)		A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül:
a)	a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);
b)	a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím);
c)	a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);
d)	a központi költségvetési szervek által teljesített kötelezettségeknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszafizetési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím);
e)	a helyi önkormányzatok 1995. évi normatív állami hozzájárulása elszámolásának a központi költségvetésbe történő befizetése egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím)
a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges jogosítványai
44. § 
(1)	A Kormány az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.
(2)	A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között  a felhasználás iránti igény figyelembevételével  átcsoportosításokat hajthat végre. A VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím előirányzatának felhasználásáról a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együttesen dönt.
(3)	A VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport Kisebbségi Kompenzációs keret felhasználásáról  az illetékes bizottság javaslatára  a Kormány dönt.
(4)	A 3. fejezeti kezelésű speciális előirányzatok előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört  a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően  a fejezetért felelős szerv gyakorolja.
45. § 
A fejezet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
46. § 
(1)	A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek  mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének  tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 7. Biztonsági Szolgálatok cím; a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10-11. cím); illetve a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 7. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.
(3)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a földművelésügyi minisztert a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatást érintő átcsoportosítás csak az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.
(4)	A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az:
a)	112. címekre,
b)	a 18. cím, 3., 4. alcímekre
terjed ki.
(5)	A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 10. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 2., 3. kiemelt előirányzatról a 2-9. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.
(6)	A XXVIII. Bíróságok fejezetnél a fejezetért felelős szerv vezetője az igazságügy-miniszter.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával a felsőoktatásban 1996. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel, valamint bevezetésre kerülő finanszírozási renddel összefüggően a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2., 3., 4., 5. címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egyes országos kisebbségi önkormányzatok közgyűléseit, hogy az adott országos kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetésben megállapított kiemelt előirányzatok között átcsoportosítsanak.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
47. § 
(1)	A központi költségvetési fejezetek,  a központi költségvetési szervek, a lekötött betétek, a letéti számlák, az egyéb nemzetgazdasági elszámolások,  az elkülönített állami pénzalapok - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az Állami Fejlesztési Intézet Rt., az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-ei állománya - a pénzügyminiszter számla-összevonást kezdeményező intézkedése alapján - a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kincstári egységes számla 1996. január 1-jei állományát képezi.
(2)	A pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján a kincstári egységes számla kezelésének olyan módját köteles biztosítani, hogy az az 1996. január 1-je előtt önálló számlavezetésre feljogosított számlatulajdonosok (a továbbiakban: volt számlatulajdonosok)  1995. december 31-ei bankszámla - (a továbbiakban: 1995. évi maradványszámla) egyenlegeivel azonos összegű pénzkövetelése - az Állami Fejlesztési Intézet Rt., valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kivételével -  a volt számlatulajdonosok rendelkezési jogosultságává alakuljon át a (3)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint.
(3)	A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Bérgarancia Alap és a Rehabilitációs Alap pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-ei állománya - a pénzügyminiszter rendelkezése alapján - a kincstári egységes számlához kapcsolódó, de attól elkülönült, önálló Munkaerőpiaci Alap számla 1996. január 1-jei állományát képezi. Az e feletti rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alapot szabályozó törvény előírásai szerint - az e törvényben meghatározott előirányzatok betartásával - a munkaügyi miniszter jogosult.
(4)	A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére rendezhetik a számviteli és könyvvezetési szabályok alapján függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolásnak minősülő bevételeiket, kiadásaikat.
(5)	A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére - az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásig  előirányzat nélkül - teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások az 1995. évi maradványszámlán - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ténylegesen - rendelkezésre álló, a költségvetési fejezetek fejezeti kezelésű előirányzataiból, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1996. évi felhasználásával kapcsolatosak. 
(6)	Az 1995. évi maradványszámla terhére a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon kívül kifizetések az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi pénzmaradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1995. évi pénzmaradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1996. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.
48. § 
A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 199394. években kibocsátott 6000 millió forint értékű kötvény visszavásárlásával és kamatfizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b)-c) pontjai szerinti rendelkezést 1996-ban is alkalmazni kell.
49. §
A Pénzügyminisztérium központi letéti számlájának egyenlegét - beleértve a Világkiállítási Alap pénzmaradványát is - 1996. január 1-jei fordulónappal a központi költségvetés vegyes bevételeinél kell elszámolni (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím).  
50. § 
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1996. évben 20 000 forint.
51. § 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az \"A\" fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1996. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.
52. § 
Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők - 1996. évi zárólétszámának megfelelő - részletes bontású állománytábla szerinti rendszeresített, valamint költségvetési létszámának felső határát a 12. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
53. § 
A Munkaerőpiaci Alap részét képező Rehabilitációs Alap és az erről szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján 1996-ban a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 7000 forint.
54. § 
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1996. március 1-jétől az 1995. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.
(2)	Az Étv. alapján 1996. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
55. § 
A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú-, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) OGY határozat végrehajtásával összefüggésben a létszámcsökkentésből eredő megtakarítás terhére a hivatásos állománynál 1996. január 1-jétől 15 %-os illetményfejlesztés valósítható meg. A létszámcsökkentésből felszabaduló további megtakarításokat a Kormány év közben fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át. 
56. §
Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára meghatározott, készpénzben történő alaptőke - juttatás mellett további 2000 millió forint értékű piacképes értékpapír alaptőke - emelés céljából történő átadásához.
57. § 
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére legfeljebb három hónapig finanszírozza az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) kiadásait, amennyiben az meghaladja az előirányzat azon időszakra előzetesen ütemezett összegét.
(2)	Az (1) bekezdésben szerinti esetben az Alapot felügyelő miniszter haladéktalanul köteles javaslatot kidolgozni a Kormány részére a bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében. 
58. § 
Az államháztartási reform keretében létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen rendelkezésre bocsátani. 
59. § 
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Magyar Honvédség kezelésében lévő ,feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására - elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt.
60. § 
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
61. § 
(1)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy egyes kiemelt jelentőségű fővárosi infrastruktúra-fejlesztések az 1996. évtől központi beruházásként folytatódnak.
(2)	Az első ütemben az 1995. évben a  Főpolgármesteri Hivatal által felvételre kerülő 8500 millió forint összegű központi költségvetési támogatást megelőlegező hitel-tőketörlesztése 1997. évtől beruházás-támogatásként kerül jóváhagyatásra. 
62. §
A MÁV Rt. az 1996. évi termelési árkiegészítés és dotáció címen jóváhagyott előirányzatból - a MÁV Rt. által dokumentált és a pénzügyminiszter valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jóváhagyott adatok alapján - 1000 millió forintot a létszámcsökkentéssel összefüggő végkielégítésre és korengedményes nyugdíjazásra használhat fel. 
Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti szabályozása
63. § 
(1)	Az 1996. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter (vezető).
(2)	A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:
a)	a Nemzeti Sport Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 16. cím, 5. alcím, 6. előirányzat-csoport);
b)	a Hírközlési Alaptól átvett feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport);
c)	a Mezőgazdasági és Erdészeti Alaptól, a Földvédelmi Alaptól, a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól átvett feladatok, (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport);
d)	a Munkavédelmi Alaptól átvett feladatok (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. előirányzat-csoport);
e)	a Kisvállalkozói Garancia Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport, 14. cím, 2. alcím és 1. kiemelt előirányzat, 18. cím, 6. alcím);
f)	a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);
g)	az Országos Tudományos Kutatási Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 1-3. kiemelt előirányzat);
h)	a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat);
i)	a Gyermek- és Ifjúsági Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat);
j)		a Gazdaságfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 3. és 5. előirányzat-csoport);
k)		a Központi Műszaki Fejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport);
l)	az Idegenforgalmi Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);
m)	a Piaci Intervenciós Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 6. előirányzat-csoport);
n)	a Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport);
o)	a Menekülteket Támogató Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 4. cím, 3. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat).
64. § 
A 63. § (2) bekezdésében felsorolt megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos bevételi előirányzatok - az e törvény 63. §-a (2) bekezdésének o) pontjában írt kivétellel - ugyanazon kiadási előirányzat-csoport kiadási előirányzataira használhatók fel. 

65. §

(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a 63. § (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal, illetve a \"Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei\" címhez átkerült feladatokkal kapcsolatos: 
a)	pályázati rendszer működtetését;
b)	a kiadások feletti döntési hatáskört;
c)	a teljesíthető kiadások körét,
d)	a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1996. február 1-jéig rendeletben szabályozzák a 63. § (2) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét. 
(3)	A pénzügyminiszter - a központi költségvetés terhére - a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján azoknak a szolgáltatásoknak a nyújtására vállal kötelezettséget, amelyeket az 1991. július 1. napja előtt bekövetkezett káresemények időpontjában hatályos jogszabályok szerint még nem teljesítettek. A pénzügyminiszter a feladat ellátásával jogszabályban más állami szervet bízhat meg.
A megszűnt alapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges bevételi források 
66. §
(1)	A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 10. előirányzat csoport tekintetében bevétel:
a)	a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70 %-a, );
b)	a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételek 10 %-a);
c)	a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege; 
d)	a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontjának alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege.
(2)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat  tekintetében bevétel:
a)	az erdőfenntartási járulék (az e törvény 83. §-a (4) bekezdésében meghatározottak szerint);
b)	az erdővédelmi bírság (az e törvény 83. §-a (5) bekezdésében meghatározottak szerint); 
c)	az újra erdősítési költség (az e törvény 83. §-a (2) bekezdésében meghatározottak szerint).
(3)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat  tekintetében bevétel:
a)	a földvédelmi járulék (az e törvény 85. §-a (1) bekezdésében meghatározottak szerint);
b)	a földvédelmi bírság (az e törvény 85. §-a (2) bekezdésében meghatározottak szerint);
c)	a talajvédelmi bírság (az e törvény 85. §-a (3) bekezdésében meghatározottak szerint);
(4)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:
a)	a tenyésztési hozzájárulás (az e törvény 84. §-a (1) bekezdése szerint);
b)	a állattenyésztési bírság (az e törvény 84. §-a (2) bekezdése szerint);
c)	a lóverseny-totalizatőr forgalma. (az e törvény 84. §-a (1) bekezdése szerint).
(5)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:
a)	a halászatfejlesztési hozzájárulás (az e törvény 86. §-a (1) bekezdésében meghatározottak szerint);
b)	a halgazdálkodási bírság (az e törvény 86. §-a (2) bekezdésében meghatározottak szerint).
(6)	A XV. Földművelésügyi Minisztérium 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 6. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: vadvédelmi bírság (az e törvény 86. §-a (3) bekezdésében meghatározottak szerint).
(7)	A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a munkavédelmi bírság (az e törvény 78. §-a (2) bekezdése  szerint).
(8)	A XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a)	a turisztikai hozzájárulás mértéke:
aa)	a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás, 
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgálatás,
- 081240 nyaraló szolgálatás,
- 081250 fizetővendéglátó-hely szolgáltatás,
ab)	a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
ac)	az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások: 
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,
- 113110  személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2 %-a, 
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vizi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vizibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a, 
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a.
(9)	A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport, 13. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész (az e törvény 87. §-ában meghatározottak szerint).
67. §
(1)	Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 66. § (8) bekezdésének aa)-ac) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
(2)	A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként valljákbe és fizetik be az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 30-áig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a. 
(3)	Az aa)-ac) pontokban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló, módosított 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
(4)	Az idegenforgalmi hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos szabályok 
68. §
(1)	A Hitelgarancia Rt. által az 1996. évben vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal a természetes személy, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet pénzintézetekkel szembeni 15 évnél rövidebb lejáratú - hitelszerződésből és bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért, ha a szervezet - az MRP szervezet kivételével - által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 300 főt.
(2)	A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-át és jogosultanként a 200 millió forintot.
(3)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles mindent megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a költségvetést illeti meg.
(4)	A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének feltételeit, a követelés behajtásának, a folyósításnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek a részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(5)	A Kisvállalkozói Garancia Alap által a Hitelgarancia Rt. felé 1995. december 31-éig vállalt kötelezettség e törvény hatályba lépését követő érvényesítésére az (1)-(3) bekezdések előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(6)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa 1996. december 31-én nem haladhatja meg a 35 000 millió forintot. 
(7)	Az (5) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és kamat változások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - nem léphető túl. 
(8)	Amennyiben az (1) bekezdés szerint, valamint a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény alapján vállalt viszontgarancia központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege - a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget is figyelembe véve - meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII.  Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 6. alcím.), akkor a különbözet az általános tartalékot terheli. 
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
69. § 
(1)	A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1996. január 1-jétől 1996. december 31-ig: 5 %.\"
(2)	A Btv. 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2 %.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
70. § 
A hadigondozásról szóló - többször módosított - 1994. évi XLV. törvény 29. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1997. január 1-jétől esedékes.\"
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
71. § 
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVII. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c)-d) pontokkal egészül ki:
/az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben/
\"b)az Országgyűlés az országos kisebbségi önkormányzatok és azok szervezeteinek, intézményeinek működését - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírások szerint támogatja;
c)az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek társadalmi szervezeteinek működését;
d)a helyi, települési kisebbségi önkormányzatok támogatásáról a mindenkori költségvetési törvény rendelkezik.\"
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
72. § 
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 124. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a  § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
\"124. § (1) A jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét a központi költségvetés megtéríti. 
(2)	A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 50 %-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti. (2) Az  Szt. 130. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"130. § Központosított előirányzatként kell kezelni a jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét.\"
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Export Hitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
73. § 
(1)	A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
\"(2)Az Eximbank a hitel-, illetve kölcsönügylet keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi pénzintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybevevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából annak minősülőket kell érteni.\"
(2)	Az Etv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4)A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer).\"
(3)	Az  Etv. 7. §-ának  (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
\"d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát.\"
(4)	Az Etv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1)Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire és a kamatkiegyenlítési rendszerben felmerülő kötelezettségekre, az EB Rt. a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére vonatkozóan negyedévente elszámol a központi költségvetéssel.\"
(5)	Az Etv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
\"(3)A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.\"
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
74. §**
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2)A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot.\"** 
(2)	Az Ötv. 64/C. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2)Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.\"
75. § ***
Az Ötv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
\"(2)	A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.
(3)	A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70 %-a.
(4)	A likvid-hitel nem esik az (2)(3) bekezdés szerinti korlátozás alá.
(5)	E § alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.
(6)	E § alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.
(7)	E § alkalmazásában likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.\"
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
76. § 
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló - többször módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(2)A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény - sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be. 
(3)Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a szervező nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszűnésekor meglévő, át nem vett nyereményekre kell a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.\"
(2)	Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(12)Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.\"
(3)	Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(2)A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totó- és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.
(3)A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 54 %-át, a lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75 %-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.\"
(4)	Az Szjtv. 32. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"32. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a havi nyereményalap 16 %-a. A bingójáték után fizetendő játékadó a havi nyereményalap 7 %-a. 
(2)A nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 16 %-a. 
(3)A 16. §-a szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. §-a szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól.\"
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
77. §
(1)	A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(2)A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék.
(3)A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.\"
(2)	A Ptk. 301. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1)Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2)Ha a jogosultnak a késedelmebe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstől ennek évi nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot köteles megfizetni.
(3)A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(4)A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.\"
A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. évi törvény módosítása 
78. §
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 79. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében/
\"d)javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok 80. § szerint történő felhasználására.\"
(2)	Az Mvtv. 80. §-ának és a 80. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
\"Bírságok felhasználása
80. § (1) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot a Munkaerőpiaci Alap számlájára kell befizetni.
(2)Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg - a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott pályázati rendszerben - kizárólag az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel.\"
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
79. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - az 1993. évi C. törvénnyel módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdésének b) pontja következő 4. alponttal  egészül ki:
/a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel/
\"4. és a hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok\"
/hatálya alá tartozó munkáltatók között/
 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
80. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-a  a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.
\"(2)A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, az Állami Számvevőszéknél, a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke 35 %.\"

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása
81. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az orosz haditechnikai termékek ......... forint értéke a központi költségvetésben/
\"a) a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit;
b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit;
c) a VIII. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli.\"
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosítása* *
82. §
Az Alkotmánybíróságról szóló - az 1994. évi LXXVIII. törvénnyel módosított - 1989. évi XXXII. törvény 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.\"
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítása
83. §
(1)	Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló - többször módosított - 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6/A. §-a (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni:/
\"b)a külön jogszabály szerinti támogatás elszámolásáról,\" 



(2)	Az Evt.  9. §-ának (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2)Az erdő művelési ágának megváltoztatása, az erdő termelésből való kivonása, valamint más célra történő időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybevett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni (csereerdősítés), vagy köteles az erdészeti hatóság határozata alapján - a külön jogszabályban meghatározott számlára, - az erdőfelújítás és nevelés fafajtól függő normatív támogatási mérték kétszeresének megfelelő összeget (újraerdősítési költség) befizetni.\"
 (3)	Az Evt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3)A vadászati hatóság határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott számlára vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a)a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerűtlenül ejtik el, vagy 
b)aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül ejti el, továbbá
c)az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el.\"
(4)	Az Evt.  42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"42. § Az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőség által kitermelésre engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetén az e törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles fizetni, a külön jogszabályban meghatározott számlára.\"
(5)	Az Evt. 43. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, ha ...\"
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
84. §
(1)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1)A mezőgazdasági termelő a mellékletben meghatározott termékek, valamint lóverseny-totalizatőr tevékenység után, a külön jogszabályban meghatározott számlára és mértékben tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.
(2)A tenyésztési hozzájárulás alapja:
a) a termék értékesítéséből származó - az általános forgalmi adót nem tartalmazó -nettó árbevétel, 
b) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
(3)A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.
(4)Aki a termék értékesítéséről szóló számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani és a külön jogszabály szerinti számlára befizetni.\"
(2)	Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4)Az állattenyésztési bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.\"
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
85. §
(1)	A termőföldről szóló - többször módosított - 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1)A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.\"
(2)	Az Ftv. 56. §-a (4) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4)A földvédelmi bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.\"
(3)	Az Ftv. 78. §-a (2) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2)A talajvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.\"
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása
86. §
(1)	A halászatról szóló - többször módosított - 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 8. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a külön jogszabályban meghatározott számlára, amelynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül.\" 
(2)	A tvr. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3)A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, amennyiben halászati joga  az (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege.\"
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
87. §
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5)Az (1) bekezdés szerinti vételárrész másik 50 %-át a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.\" 
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról  szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítása
88. §
(1)	A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló - többször módosított - 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 6. §-a 39. pontjainak helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
\"39. zárjegy: a dohánygyártmányok csomagolási egységére vagy egyes darabjára, a palackozott szesz, szeszesitalok palackjára, a kávé, illetve a fűszerpaprika-örlemény fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amely e termékeknek a törvény előirásai szerinti forgalomba kerülését jelzi.\"
(2)	A Jszt. 19. §-a (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 \"(3)A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő. 
(4)A dohánygyár a zárjegyhez a zárjegy előállítási költségeinek megfizetése ellenében juthat hozzá.\"
(3)	A Jszt. 51. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(1)Az importált kávé, fűszerpaprika-őrlemény, palackozott szesz és szeszesital zárjegyét a Magyar Állam állíttatja elő.
(2)Az importáló, illetve gyártó az zárjegyhez a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében juthat hozzá.\"
Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása
89. §
Az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény 3. §-a (1) bekezdése a)-d) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/..... az importőr az általa behozott üzemanyag után/
\"a) a motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében - az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 13,00 forintot;
b) a gázolaj (KSH ITJ 55-15-1, 2, 9), a könnyű fűtőolaj (KSH ITJ 55-16-2) és az egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében -  az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 13,00 forintot;
c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében kilogrammonként 17,00 forintot;
d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál köbméterenként 13,00 forintot
köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.\"
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90. § 
(1)	Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény 76. §-ának rendelkezéseit a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre, az Szjtv. hatálya alá tartozó - bejelentés alapján folytatott (megkezdett) - tevékenységekre megfelelően alkalmazni kell. 
(3)	A törvény 19. §-ában megjelölt 3/a. számú melléklet rendelkezéseit 1996. augusztus 1-jétől kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a 3. számú melléklet 10-13. pontjai szerinti normatív állami hozzájárulások jogcímei és mértékei hatályukat vesztik.
(4)	A törvény 89. §-ának rendelkezéseit 1996. április 1-jétől kell alkalmazni. 
(5)	A Kjt. 87. §-a (3) bekezdésében foglalt szabályokat 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(6)	A törvény 77. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni.
(7)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény az e törvény 13. számú mellékletével egészül ki.
91. § 
(1)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1.	A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 90. §-a;
2.	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, módosított 1993. évi LXXVII. törvény 63. §-ának (4) - (6) bekezdései;
3.	A Nemzeti Sport Alapról szóló 1993. évi XXVII. törvény;
4.	A Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény;
5.	A Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény;
6.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek az 1995. év i XXI. törvény 20. §-ának (2) bekezdésével megállapított 79-113. §-ai, valamint az 1995. évi XXI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének az Alaptv. 79-113. §-aira utaló része;
7.	A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, az azt módosító 1994. évi XXII. törvény és az 1995. évi XXI. törvény 43. §-a;
8.	A Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alapról szóló 1993. évi XI. törvény;
9.	Az Országos Játék Alapról szóló 1993. évi XXVIII. törvény;
10.	A Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alapról szóló 1993. évi XXI. törvény;
11.	A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról  szóló 1995. évi LXIV. törvény 1-4. §-ai, valamint a 9. §-ának (2) és (6) bekezdése;
12.	Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény;
13.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1995. évi XXI. törvény VIII. fejezete;
14.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény II. fejezete;
15.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény V. fejezete;
16.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezete;
17.	A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény;
18.	A Halgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 7/1995. (IV.28.) FM rendelet;
19.	A Vadgazdálkodási Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/1995. (IV.28.) FM rendelet;
20.	A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló  9/1995. (IV.28.) FM rendelet;
21.	A Földvédelmi Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 10/1995. (IV.28.) FM rendelet;
22.	Az Állattenyésztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 11/1995. (IV.28.) FM rendelet;
23.	A Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 169/1993. (XII. 13.) Korm. rendelet;
24.	A Nemzeti Sport Alap kezelési és működési szabályairól szóló 11/1993. (VIII.10.) BM rendelet;
25.	Az Országos Erdészeti Alap külön jogszabály szerint elkülönített része kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/1993. (I.30.) FM-HM együttes rendelet;
26.	A Tenyészállomány Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból történő támogatásáról szóló 20/1994. (IV.22.) FM rendelet;
27.	Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek az Idegenforgalmi Alappal összefüggő végrehajtásáról szóló 2/1993. (I.15.) IKM rendelet;
28.	Az MKM által felügyelt alapok banki elhelyezéséről szóló 2/1994. (III.8.) MKM rendelet;
29.	A Munkavédelmi Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 3/1994. (V.25.) MÜM rendelet;
30.	A Központi Ifjúsági Alap pályázati rendjéről szóló 22/1993. (XI.23.) NM rendelet;
31.	Az Országos Játék Alap kezeléséről és felhasználásának szabályairól szóló 21/1993. (VII.2.) PM rendelet.
32.	A szerencsejáték szervezéséről szóló - többször módosított - 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 37. §-ának 8. pontja.
33.	A bíróságokról szóló - többször módosított - 1972. évi IV. törvény 51. §-ának (3) bekezdése.* *
34.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 26. §-a.
35.	A gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértékéről szóló 86/1990.(XI.14.) Korm. rendelet.


92. §
A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír. 
93. § 
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései az exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 105/1995. (IX.8.) Korm. rendelet alapján megkötött hitelszerződésekre is alkalmazhatók.
94. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy e törvény 20. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott helyi önkormányzati  támogatás hozzájutási feltételeit rendeletben szabályozza.
95. § 
Az Országgyűlés felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a fogvatartottak foglalkoztatásával járó - e törvény 18. §-ában meghatározott - támogatások igénybevételének rendjét a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg.
96. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások felhasználásának és a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásának 1996. évi szabályait rendeletben állapítsa meg.
97. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások eszközeinek megvásárlását elősegítő kamattámogatás részletes szabályait rendeletben határozza meg. 


3. számú melléklet az 1995. évi ..................... törvényhez


A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának
jogcímei és összegei


1.	Községek általános támogatása
Összege: 2 millió Ft/község 
Az állami hozzájárulást az 1995. augusztus 31-i önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek  vehetik igénybe. 
2.	Település-üzemeltetés
Összege: 1678  Ft/fő
Az 1995. január 1-jei állandó népességszám alapján a települések - igazga-tási, közművelődési, sport, kommunális, út-hídfenntartási, valamint a település-üzemeltetés során jelentkező egyéb - kiadásaihoz  járul hozzá. 
3. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
4.	Szociális és gyermekjóléti feladatok
Összege: ................-.................. Ft/állandó népesség1 

A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási tevékenység ellátásához kapcsolódik.
E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, (a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a) a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a szociális étkeztetés, a bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, a gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyezetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások kiadásaihoz történő hozzájárulás.
A települési önkormányzatok a hozzájárulást a településen az 1995. január 1-jei állapot szerinti állandó népesség száma alapján vehetik igénybe.
.............. Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További ................ Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a .......... Ft/fő mértéket és nem haladhatja meg a .................. Ft/fő összeget.
A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe:
-	inaktív korúaknak, az 1995. január 1-jei állapot szerinti,
-	regisztrált munkanélkülieknek, az 1995. július havi állapot szerinti,
-	személyi jövedelemadót fizetőknek, az 1994. évi adóbevallások összesítése szerinti,
-	20-30 éves korcsoportba (11 éves időszak) tartozó állandó népességnek az 1995. január 1-jei állapot szerinti
részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.
5.	Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 270.000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (a továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A.	Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik:
	nevelőotthonban,
	kollégiumban,
	szakmunkástanuló otthonban,
	csecsemőotthonban,
	kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,
	munkásszálláson,
	nevelőszülőknél,
	albérletben és egyéb helyeken
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben, (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat. 
B.	Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás: 
	a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondoskodásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától ,
	legfeljebb 24 éves korig,  a korábban állami gondoskodás alatt álló fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak a fentiekben felsorolt helyeken és a fiatal
=	nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig,
=	önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű, vagy munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri el,
=	ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történő ellátást igényel, a szociális intézménybe történő felvétel időpontjáig.
Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl 1996. július 31-ig a 3. számú melléklet 10., 12., 13. pontjai szerint; 1996. augusztus 1-től 1996. december 31-ig a 3/a számú melléklet 1-8. pontja szerint veheti külön igénybe a normatív állami hozzájárulásokat.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra. 
Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat  a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig. 
Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 366-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI köteles vezetni.
6.	Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 202.000 Ft/ellátott
A hozzájárulás - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító  intézményt tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti 1996. július 31-ig a 3. számú melléklet 10., 12., 13. pontjai szerinti, 1996. augusztus 1-től 1996. december 31-ig a 3/a. számú melléklet 1-6. és 8. pontja szerinti normatív állami hozzájárulásokat.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona, időskorúak, fogyatékosok gondozóháza, (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).
A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, amelyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 5. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 8. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban ellátottak után a 9. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
7.	Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 36.200 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, fogyatékosok, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál hosszabb ideig távolmaradók.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 314 nappal. 

8.	Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 87.000 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal. 
9.	Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása
Összege: 289.500 Ft/ellátott
A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. 
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát, továbbá \"A közoktatásról\" szóló 1993. évi LXXX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet tartanak fenn és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha az ide tartozó  intézmények közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti 1996. július 31-ig a 3. számú melléklet 10., 12., 13. pontjai szerinti, 1996. augusztus 1-től 1996. december 31-ig a 3/a. számú melléklet 1-6. és 8. pontja szerinti normatív állami hozzájárulásokat.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

10. Alapfokú oktatás
Összege: 66.000 Ft/fő
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben
a)	az óvodai ellátásban részesülők után - 100%-ban - vehető igénybe, ha a gyermek az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább napi nyolc órában igényli;
b)	a kizárólag iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson résztvevők után, továbbá ha az óvodai ellátásban résztvevő az óvodai ellátást a nevelési év átlagában napi nyolc óránál kevesebb időre igényli - 60%-ban - vehető igénybe;
c)	a nemzetiségi, etnikai, óvodai foglalkozásban, és az iskolaelőkészítő foglalkozásban, illetve általános iskolai oktatásban résztvevők után - 20%-ban - vehető igénybe az a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett;
d)	az általános iskolai 1-10 évfolyamon nappali oktatásban résztvevők után - 100%-ban - vehető igénybe. A nappali oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyben a tanítási év átlagában a tanórai foglalkozások száma eléri a tantervben meghatározott óraszám 90%-át. Ez a hozzájárulás vehető igénybe akkor is, ha a tanuló a gimnáziumi oktatásba a 8. évfolyam elvégzése előtt bekapcsolódott;
e)	az általános iskolai esti, levelező oktatásban résztvevők után - 30%-ban - vehető igénybe. Esti oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyben a tanítási év átlagában a tanórai foglalkozások száma eléri a tantervben meghatározott óraszám 50%-át, levelező oktatás esetén 10%-át;
f)	az alapfokú művészetoktatásban résztvevők után - 50%-ban - vehető igénybe, ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási év átlagában legalább heti négy és legfeljebb heti hat tanórai foglalkozáson vesz részt. A hozzájárulás az intézménybe felvett tanulók száma után jár, függetlenül attól, hogy a tanuló hány tanszakra irtakozott be. Ha a tanuló a tanítási év átlagában heti 4 tanórai foglalkozásnál kevesebbet vesz igénybe, a hozzájárulás 40%-a jár;
g)	az általános iskolában magántanulóként tanulmányokat folytatók után - 30%-ban - vehető igénybe. Magántanuló, akit felmentettek az iskola kötelező tanórai foglalkozásainak látogatása alól és a tanulmányi követelményeknek osztályozó vizsga vagy az iskola által meghatározott más módon tesz eleget.
11. Speciális oktatás és nevelés
Összege: 92.000 Ft/fő
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben:
a)	a kollégiumi ellátásban részesülők után - 100%-ban - vehető igénybe, beleértve azt a tanulót is, akinek a részére az externátusi ellátást a fenntartó biztosítja;
b)	a fogyatékos óvodai ellátásban, iskolai oktatásban részesülő gyermek, tanuló után - 130%-ban - vehető igénybe függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval, illetőleg külön az e célra létrehozott intézményben vesz részt az ellátásban, abban az esetben, ha az óvodai iskolai felvétel a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint történt, ez a hozzájárulás jár a magántanulónak abban az esetben, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak alapján magántanulóként teljesíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségét;
c)	a képzési kötelezettség teljesítésében részt vevők után - 80%-ban - vehető igénybe, ha a gyermek a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján 5 éves korától legfeljebb 18 éves koráig képzési kötezettségben vesz részt;
d)	a fogyatékos óvodai ellátásban, iskolai oktatásban nemzetiségi, etnikai foglalkozásban is részesülők után a 10. pont szerinti hozzájárulás 10 %-a vehető igénybe


12. Középiskolai oktatás
Összege: 93.200 Ft/fő
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben
a)	a gimnáziumi, nappali (heti 5 napos) oktatásban, valamint a szakmunkások nappali rendszerű érettségire felkészítő oktatásában résztvevő tanulók után - 80%-ban, - a szakközépiskolai tanulók után - 100%-ban - vehető igénybe a 10/d pontban meghatározott feltételek esetén a gimnázium, és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán. Az 13. évfolyamra kéttanítási nyelvű oktatás, illetve technikus képzés esetén vehető igénybe a hozzájárulás. Az első szakképesítést nyújtó nappali szakközépiskolai oktatásban résztvevő, érettségivel rendelkező tanulók után a 13. pont szerinti hozzájárulás jár;
b)	a gimnáziumi, szakközépiskolai esti, levelező oktatásban résztvevők után - 30%-ban - vehető igénybe az 10/e pontban meghatározott feltételek esetén. Ez a hozzájárulás vehető igénybe  a magántanulók után is;
c)	a gimnáziumi, és szakközépiskolai nemzetiségi, etnikai, illetve kéttannyelvű oktatásban résztvevők után  - 10%-ban - vehető igénybe az a) pont szerint  megállapított hozzájárulás mellett. 
13. Szakképzés
Összege: 52.000 Ft/fő
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben
a)	a szakmunkásképző iskolai, és a szakiskolai nappali elméleti oktatásban, továbbá az első szakképesítést nyújtó nappali szakközépiskolai oktatásban résztvevő, érettségivel rendelkező tanulók után - 100%-ban - vehető igénybe a 10/d pontban meghatározott feltételek szerint;
b)	a szakmunkásképző iskolai nappali gyakorlati képzésben résztvevők után - 100%-ban -, a szakiskolai nappali gyakorlati oktatásban részt vevők után - 50%-ban - vehető igénybe  a 10/d pontban meghatározott feltételek szerint, ha a gyakorlati képzés önkormányzati fenntartású iskolai tanműhelyben folyik;
c)	a szakiskolai esti, levelező elméleti oktatásban, valamint a szakmunkás és szakiskolai képzésben magántanulóként résztvevők, illetve a magántanulók után - 30%-ban - vehető igénybe a 10/e pontban meghatározott feltételek szerint;
d)	a szakmunkásképző iskolai és szakiskolai nemzetiségi, etnikai  oktatásban résztvevők után - 10%-ban - vehető igénybe az a/ pont szerint megállapított hozzájárulás mellett.
14. Megyei, fővárosi önkormányzatok feladatai
  Összege: 523 Ft/fő
A hozzájárulás minden megyei önkormányzatot a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a fővárosi önkormányzatot a főváros 1995. január 1-jei állandó népessége alapján illeti meg és az igazgatási - ide értve a területi honvédelmi igazgatást -, a közművelődési és a pedagógiai intézetek működtetési feladataihoz kapcsolódik.


Kiegészítő szabályok:
-	A melléklet 10. pontjától 13. pontjáig meghatározott normatív állami hozzájárulási jogcímek és mértékek 1996. augusztus 1-jétől hatályukat vesztik. 1996. augusztus 1-jétől e körben a 3/a számú melléklet az irányadó a normatív állami hozzájárulások igénybevételénél.
-	A 10-13. számú jogcímeknél a normatív állami hozzájárulás igénybevételéhez az oktatottak számának meghatározása tervezéskor becsléssel történik, az elszámolás az oktatási intézménytípusnak megfelelő oktatási statisztikai adatokra, illetve az azt megalapozó, előírt tanügyigazgatási alapokmányokra épül.
-	A szakképzést nyújtó oktatási formáknál (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola) csak az első szakma megszerzését biztosító  képzésben résztvevők után igényelhető a normatív állami hozzájárulás. 
-	Az nevelési-oktatási intézményekben - az alapfokú művészetoktatás kivételével - ellátott tanulók után a normatív állami hozzájárulásokon túlmenően a nemzetiségi, etnikai - a középiskolában kéttannyelvű - oktatásban résztvevők után kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe a 10/c, 11/d, 12/c, 13/d pontok szerint, ha az oktatás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott, illetve kiadott nevelési-oktatási terv alapján, dokumentálhatóan történik.
-	a 10-13. jogcímek szerinti normatív állami hozzájárulások a tanulói jogvisztony szüneteltetése esetén nem igényelhetők.
-	Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban részt vevő önkormányzatok az intézmény helye szerinti önkormányzat számára a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonként ellátottakra jutó részét átadják. Az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.  
-	Amennyiben a helyi önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át, a törvény 3. számú melléklet 10. ponttól 13. pontjáig felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
-	az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal, 

-	az átadás hónapját követő hónaptól július 31-ig a feladatváltozást rögzítő  megállapodással  korrigált létszámmal, 
-	augusztus 1-től a 3/a melléklet szerinti mutatószámokkal kell számolni.
-	Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló, gondozó otthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
-	Az állandó népességre vonatkozó adatok az Országos Személyi adat és Lakcímnyilvántartó  Hivatal (OSZH) adatai.


4. számú melléklet az 1995. évi  ...... törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1996. évben összesen 3769 millió forint.
Ebből:

-	2529 millió forint az épület működtetést,
-	1000 millió forint a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulást,
-	240 millió forint a színházak pályázati támogatását
szolgálja.

a) Épület működtetés támogatása	2529 millió forint

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési támogatás illeti meg az alábbiak szerint:

millió forint
	Önkormányzatok	Működési támogatás

Békés Megyei Önkormányzat	60,5
(Jókai Színház)
Heves Megyei Önkormányzat	64,8
(Gárdonyi Géza Színház)
Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Önkormányzat	62,0
(Móricz Zsigmond Színház)
Tolna Megyei Önkormányzat	21,6
(Deutsche Bühne)
Veszprém Megyei Önkormányzat	78,6
(Petőfi Színház)
Zala Megyei Önkormányzat	70,3
(Hevesi Sándor Színház)
	Önkormányzatok	Működési támogatás
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat	99,6
(Csokonai Színház)
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat	10,0
(Bartók Színház)
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat	134,0
(Nemzeti Színház)
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat	80,0
(Csiky Gergely Színház)
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat	75,0
(Katona József Színház)
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat	92,9
(Nemzeti Színház)
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat	124,2
(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat	68,5
(Petőfi Színház)
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat	128,0
(Nemzeti Színház)
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat	37,2
(Vörösmarty Színház)
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat	70,5
(Szigligeti Színház)
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat	26,7
(Jászai Mari Színház)
Budapest Fővárosi Önkormányzat	1224,6
( Bp. Bábszínház, Bp. Kamaraszínház, 
Fővárosi Operettszínház, Játékszín,
József Attila Színház, Katona József Színház,
Kolibri Színház,  Madách Színház,
Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház,
Rock Színház, Thália Színház, Új Színház,
Vidám Színpad, Vígszínház)

	Összesen:	2529,0


b)	Művészeti tevékenység	1000 millió forint
	kiadásaihoz való hozzájárulás

A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színház támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1996. január 31-ig rendeletben szabályozza.

c) Színházak pályázati támogatása	240 millió forint

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a  helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott bábszínházak, szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 240 millió forint, melynek megoszlása a következő:

Bábszínházak	70 millió forint
Szabadtéri színházak	60 millió forint
Nemzetiségi színházak	30 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 	80 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.


5. számú melléklet az 1995. évi .... törvényhez



A helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok

millió forint
Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

1.
Lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatás

A közműfejlesztések támogatásáról szóló módosított 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.
4000
2.
Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint határnyiladék tisztításának támogatása  
Igényelhet támogatást:
a)	minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1995. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján;

b)	határnyíladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján  65 ezer Ft/km/év összeggel;

c)	a vízi határszakasszal rendelkező települési önkormányzatok a határjelek láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel összeggel.

Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani 1996. március l5-éig a megyei TÁKISZ-on keresztül.

150 


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

3.
A körjegyzők illetményének és társadalombiztosítási járulékának támogatása

A körjegyzőség (a közös képviselőtestület) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-áig és november 20-áig utólag.
Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. Az 1996-ben igényelhető támogatás mértéke havi 35.000 Ft.
210
4.
Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás mértéke az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - ÁFA-val együtt - 106 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.
224
5.
Pincerendszerek veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
Igényelheti azon veszélyeztetett település önkormányzata, ahol a  támogatás a tárcaközi bizottság által jóváhagyott, már folyamatban lévő sürgős veszélyelhárítási munkák befejezésére szolgál. Az összeg elosztásáról  a tárcaközi bizottság 1996. január 31-ig dönt.
400


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

6.
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának  támogatása 
A támogatás a lakossági ivóvíz- és csatornahasználati  díjak meghatározott díjhatáron felüli részének részbeni, vagy teljes ellentételezésére, a szolgáltatók által kiszámlázandó lakossági díjak ennek megfelelő csökkentésére és  szűk körben az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai költségeinek fedezetére szolgál.
Az egyes érintett szolgáltatókat megillető támogatást és a lakossági díjhatárt tárcaközi bizottság állapítja meg. A támogatás és a díjhatár megállapításakor a tárcaközi bizottság egyrészt a támogatásra rendelkezésre álló összeget, másrészt a KHVM által jóváhagyott, vagy a szolgáltatásban résztvevő települési önkormányzatok által elfogadott, a támogatási igénybejelentés idején hatályos - a tárcaközi bizottság által közzétett feltételeknek megfelelő tartalmú - díjakat, valamint a várható 1996. évi lakossági fogyasztást veszi figyelembe. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy az  önkormányzatokhoz a jóváhagyott támogatás éves összege átutalásra kerüljön.
A támogatás az igénylés szerinti lakossági díj és fogyasztás esetén jár. Évközi díj- vagy fogyasztáscsökkenés esetén az arányos támogatási összeg visszautalandó.
A támogatás jóváhagyását követő szolgáltató szervezeti változások pénzügyi következményeit az érintett önkormányzatok, illetve a szolgáltatók egymás között rendezik.
A támogatás összege az erre jutó ÁFA-t is tartalmazza.
2476


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

7.
Nevelési segély kiegészítés 
A rendszeres nevelési támogatás önkormányzati forrásának kiegészítését célozza. Felhasználható a gyermekek közélelmezéssel kapcsolatos térítési díjainak mérséklésére vagy átvállalására, illetve egyéb neveléssel összefüggő kiadások támogatására.
A Népjóléti Minisztérium által 1996. február 28-áig meghirdetett pályázat alapján illeti meg a települési önkormányzatokat. Az elosztás (a pályázati feltételrendszer) figyelembe veszi a település szociális paramétereit, illetve a nevelési segélyezésre tervezett saját forrásait.

1850
8.
Gyermeknevelési támogatás
Három vagy több kiskorú  gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét \"A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról\" szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II.17) Korm. rendelet szabályozza.

2575
9.
Helyi önkormányzati  hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása 

A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. február 15-éig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt.

150

10
A közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatás

Igénybe vehető az 1993. évi CXI. törvény 72. § (4) bekezdésének c.)       1. pontjában foglaltak szerint.

100


Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

11.
Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1995. december 31-ig  megválasztott helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül működési költségeikre. 
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal - az  Országos Választási Bizottság listája alapján történő - intézkedésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium a támogatást két egyenlő részletben, 1996. január 31-ig, illetve 1996. július 31-ig utalja át az érintett önkormányzatoknak.
172

12.

Egyes közoktatási feladatok támoga-tása
A közoktatás racionálisabb, gazdaságosabb szervezése érdekében igényelhetik a helyi önkormányzatok az oktatás területén intézményfenntartó társulás kialakításához, illetve az ahhoz szükséges tárgyi feltételrendszer megteremtésé-hez, különös tekintettel az általános iskolai társulások esetén iskolabusz vásárlásához; továbbá az 1996-1997. tanévi helyi közoktatás-szervezéshez kapcsolódóan a szükséges létszám csökkentések miatti kötelezettségek (végkielégíté-sek) teljesítéséhez.
A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztériummal Pénzügymi-nisztériummal és a Belügymi-nisztériummal egyetértésben - 1996. január 31-éig megjelenteti. 
7000

Kiemelt előirányzat száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási keret 

13.
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Az előirányzat a meglévő közforgalmú,  közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben  új eszköz beszerzését - a műszaki előírások, vagy a műszaki állapot szükségessé teszik.
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés  feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.

100
14
Egyes kiemelt fő-városi beruházá-sokhoz felvett hite-lek kamattörlesz-tésének támogatása
A 2067/1995. (III.6.) Kormányhatáro-zat alapján a Pénzügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat között létrejött megállapodásnak megfelelően vehető igénybe.
1441


Központosított előirányzat összesen

20 848 



6. számú melléklet az 1995. évi ........ törvényhez



A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő állami támogatása


1. Vis maior esetében támogatás

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - figyelembevéve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat-, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható. 
A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:
-	az önkormányzat 1996. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,
-	a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),
-	a képviselő-testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben, vagy egészében -  a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.
A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg.
A támogatás odaitéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.
A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról - annak megtörténtét követő 30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására

Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1 % mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztálya részére kell megküldeni. 

A kérelmek döntéselőkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

Az állami támogatás odaítéléséről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt dönt.

8. számú melléklet az 1995. évi .... törvényhez



Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú
támogatás

A támogatás megyénkénti előirányzatai a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 61/1995. (V.30.) számú Kormányrendelet mellékletében szereplő településlista figyelembevételével differenciáltan - az előirányzat 70 %¦a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, 30 %¦a a jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek településeinek népességszáma alapján - a következők:


Területi egységek
Összeg
(megye, főváros)

millió Ft
Budapest
-
Baranya
262
Bács-Kiskun
86
Békés
250
Borsod-Abaúj-Zemplén
1.037
Csongrád
129
Fejér
124
Győr-Moson-Sopron
9
Hajdú-Bihar
437
Heves
208
Jász-Nagykun-Szolnok
461
Komárom
7
Nógrád
293
Pest
36
Somogy
208
Szabolcs-Szatmár-Bereg
1.004
Tolna
122
Vas
76
Veszprém
69
Zala
182


Ország összesen
5.000


9. számú melléklet az 1995. évi  ...... törvényhez


Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei


Normatív állami hozzájárulások jogcímei

Mértéke (Ft/fő)
Normatív hozzájárulás jogosultságának alapja

Szociális, egészségügyi intézmények



Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

202 000
Ápolást, gondozást nyújtó otthonokban rehabilitációs intézményekben, - kivéve a fogyatékosok ápológondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátását, - valamint gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak száma

Nappali szociális intézményi ellátás

36 200
Időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek valamint hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak száma

Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása

289 500
Fogyatékos gyermekek, fogyatékos felnőttek, ápoló-gondozó otthonában , valamint gyógypedagógiai intézetben ellátottak száma

Hajléktalanok átmeneti intézményei

87 000
Férőhely
Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása
270 000
Gyermek- és ifjúságvédelemben részesülő gondozottak száma

Oktatási-nevelési intézmények



Alapfokú oktatás

66 000
Óvodai ellátásban részesülők és az általános iskolai tanulók, alapfokú zenei és más művészeti oktatásban részesülők;a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatásban részesülők kiegészítő hozzájárulásával együtt

Speciális oktatási-nevelési feladatok

92 000
Önálló intézményben vagy tanulócsoportban oktatott fogyatékos gyermekek száma, valamint az általános iskolai és középfokú kollégiumi ellátásban részesülők

Középiskolai oktatás

93 200
Gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók létszáma

Szakképzés 

52 000
Szakmunkásiskolában és intézményi szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatott tanulók száma

Felsőoktatási nappali hallgatók oktatása

80 000
Hittudományi és nem állami egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma

Kollégiumi ellátás
66 000
Felsőfokú kollégiumban, externátusi ellátásban részesülők


12. számú melléklet az 1995. évi .........törvényhez

A Magyar Honvédség létszáma (fő):


Létszám*

MEGNEVEZÉS
állománytábla szerinti, rendszeresített

költségvetési
tiszt
11 225
11 983
tiszthelyettes és zászlós
10 121
9 433
sor-, szerződéses és hallgatói állomány együtt

34 385

36 718
honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt

14 081

16 329
Mindösszesen
«  SUM(FELETTE) »
«  SUM(FELETTE) »
*a költségvetési létszám az 1996. január 1-i tényleges létszámot tartalmazza, míg a ..../1995. évi OGY határozat az állománytábla szerinti rendszeresített létszám az 1996. december 31-i állapotát tükrözi

A határőrség létszáma (fő):


Létszám

MEGNEVEZÉS
állománytábla szerinti
költségvetési
tiszt
2 350
1 996
tiszthelyettes és zászlós
6 861
5 462
sorállomány
10 320
7 280
határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő
2 743
2 495
Mindösszesen
«  SUM(FELETTE) »
«  SUM(FELETTE) »


13. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez
\" Melléklet az 1993. évi  CXIV: törvényhez \"





A tenyésztési hozzájárulás mértéke



Állatfaj és a képzés alapja	 METJ szám 	A  tenyésztési hozzájárulás
								a  nettó árbevétel % -ában


1. Exportra vagy feldolgozók részére értékesített vágóállat és állati termék :


Szarvasmarha
Tej értékesítés				93-12-02			0,5
Vágómarha értékesítés			93-12-02			0,5
Sertés
Vágósertés					93-22-01			0,4
Juh
Gyapjú					93-32-02			0,6
Vágójuh					93-32-01			0,6
Juhtej						93-32-03			0,6
Vágónyúl					93-82-04			0,2
Ló
Export eladás				93-41-03
						(04,05,06)			0,6
Belföldi eladás				93-41-03
						(04,05,06)			0,6


2. Naposállat :
Naposcsibe					93-51-01			0,2
Naposliba					93-53-01			0,2
Naposkacsa					93-54-01			0,2
Napospulyka					93-55-01			0,2


3. Lóverseny  totalizatőr forgalmának  0,6 % - a 

Indokolás

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA
I.	A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 1996-BAN
Az előző két évben felgyorsult egyensúlyvesztés megállítása érdekében a tavalyi pótköltségvetésen, a számos tekintetben változást célzó ez évi költségvetési törvény megalkotásán túl év közben is jelentős módosítások váltak szükségessé a gazdasági és költségvetési programban. A stabilizációs intézkedések útját kívánták állni a külső fizetési mérleg és az államháztartási deficit további romlásának, ugyanakkor törekedtek arra is, hogy a tartós stabilizációt a vállalkozások versenyképességének javulása is alátámaszthassa.
A stabilizációs intézkedések kedvező hatásai már néhány hónap múltán érzékelhetővé váltak. Az év második felére lelassult a fizetési mérleg passzívumának és a költségvetés deficitjének emelkedése, megindult az exportnak az importénál gyorsabb bővülése, miközben folytatódik a beruházások dinamikus növekedése. Az év eleji gyorsulást követően megerősödött az infláció lassulásának trendje is.
A stabilizációs intézkedések hatása az év hátralévő részében várhatóan erőteljesen érvényesül. A fizetési mérleg hiánya 3 milliárd dollár alatt maradhat. A privatizációs bevételek teljesülése esetén az államháztartás hiánya nem haladja meg a pótköltségvetésben előirányzott mértéket, mivel a társadalombiztosítással kötött megállapodás értelmében a deficit - további intézkedések megvalósításával - az év végén egyik alapnál sem lehet több 5 milliárd forintnál. Így az év végén a folyó fizetési mérleg hiánya a nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva a tavalyi 9,5 %-ról 7 % alá, az államháztartás deficitje (privatizációs bevételek nélkül) több mint 8 %-ról 6,5 %-ra mérséklődhet. Az export- és beruházás-vezérelt termelésbővülés révén - a csökkenő fogyasztás ellenére - a GDP várhatóan 1-2 %-kal nő, a belföldi felhasználáson belül a felhalmozás aránya 21 % fölé emelkedik.

1.	Főbb jellemzők
A gazdálkodás jövő évi feltételeit a kormány már egyértelműen annak érdekében kívánja befolyásolni, hogy a gazdaság 1994-95. évi, még szerény mértékű növekedése, az egyensúly határozott javulása, megszilárdulása mellett folytatódhasson, majd a későbbiekben tartósan felgyorsulhasson. Ehhez az eddigi, mérsékelt ütemű gazdasági növekedéssel arányban nem álló, rohamos külső és belső adósságnövekedést le kell fékezni, s egyidejűleg egyértelműen erősíteni kell a gazdaság versenyképességét is.
A gazdaság működési feltételeinek nagyarányú átalakulásánál - a rövid távú eszközrendszer kialakítása mellett - fokozottan szükség van a célok és lehetőségek távlatosabb megfogalmazására is. Ezért a kormány kidolgozta hosszabb távú modernizációs elképzeléseit, amelyek alapján a magyar gazdaság és társadalom integrálódhat a fejlett európai politikai, gazdasági és kulturális folyamatokba. A hosszabb távú modernizációs programmal összhangban alakította ki a kormány középtávú gazdasági stratégiáját, amely a modernizáció megvalósításához elengedhetetlen, biztonságos finanszírozás mellett fenntartható növekedés feltételeinek megteremtését kívánja elérni. A kormány 1996-ra kialakított gazdaságpolitikájával ezen hosszú- és középtávú elképzelések megvalósítását kívánja alátámasztani. Ennek keretében az 1995-ben elkezdett stabilizáció következetes folytatására, a jövő év folyamán pedig a következő gazdasági követelmények határozott érvényesítésére van szükség.
*	A külső adósságállomány nettó értékének emelkedését meg kell állítani, ami azt jelenti, hogy a folyó fizetési mérlegben legfeljebb olyan mértékű passzívum engedhető meg, amit a külföldi működő tőke beáramlása fedezni tud. E követelmény csak olyan gazdasági növekedés mellett valósulhat meg, amikor az export üteme lényegesen meghaladja az importét, azaz az exportkereslet kielégítése elsőbbséget élvez a belföldi kereslettel szemben. Pénzügyi oldalról pedig a fizetési mérlegre ható nyomást alapvetően azzal lehet enyhíteni, ha lelassul a belső adósságállomány növekedése. Ehhez az államháztartás folyó évi hiányát - elsősorban a kiadások visszafogása révén - a létrehozott jövedelemhez (GDP-hez) képest lényegesen csökkenteni kell úgy, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege jelentős mértékű aktívumot mutasson. 
*	Növelni kell a gazdaság tőkefelhalmozási és tőkevonzási képességét. Csak ez lehet a motorja egy olyan gyorsuló gazdasági növekedésnek, ami a versenyképesség erősödésén alapul és így az egyensúlyi jellemzők javulása mellett megy végbe. Olyan jövedelmi és pénzpolitika, olyan belső pénz- és tőkepiac szükséges, ami kedvez a befektetéseknek, s ezen belül is a vállalkozások reálberuházásainak. Pénzügyi oldalról ehhez is mindenekelőtt az államháztartás (magas arányban fogyasztási keresletet fedező) finanszírozási igényét kell visszaszorítani, mégpedig olyan mértékben, hogy a csökkenő folyó fizetési mérleg passzívum (azaz kisebb külső forrásbevonás), és a csak korlátozottan növelhető hazai megtakarítás mellett is növekvő vállalkozói (alapvetően tőkefelhalmozást célzó) hiteligényt lehessen kielégíteni a belföldi pénzpiacon. A tőkefelhalmozást és tőkevonzást jövőre azzal is szükséges alátámasztani, hogy a termelékenység és a vállalati jövedelmek gyorsabban növekedjenek, mint a bérkiáramlás. 
*	Mindez kedvező feltételt teremt az infláció ütemének lényeges lelassítására, ami újabb lökést adhat az állótőke befektetések bővülésének azzal, hogy mérséklődő (de a megtakarításokat is ösztönző) kamatirányzatok érvényesítését teszi lehetővé, s megkönnyíti a gazdasági kalkulációt. Az inflációs várakozások a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának erősítésével csillapíthatók.
Ezeknek a gazdasági követelményeknek az érvényesítéséhez sokrétű és összehangolt kormányzati és jegybanki politikára, s annak következetes megvalósítására van szükség mind a vállalkozások, mind az államháztartás gazdálkodásának feltételeit illetően.

2.	A vállalkozási feltételek javítása
A vállalkozások világpiaci mérce szerinti versenyképességének (mind az exportban, mind a hazai piacon fellépő importtal szemben), hatékonyságuknak, tőkefelhalmozási, tőkéhez jutási lehetőségeinek a javításához alapvetően a következő kormányzati feladatokat kell elvégezni.
a)	A külkereskedelmi szaldó javulását (az export bővülését és az importtal szembeni hazai versenyképesség erősítését) elsősorban a fejlesztési és tőkebevonási lehetőségek függvényében lehet megalapozni. A kivitel növekedését segíti a közel háromszorosára (5,3 milliárdról 15 milliárdra) bővülő - és döntően exportfejlesztő, illetve műszaki fejlesztési célokat szolgáló - költségvetési támogatás. Az exportgarancia és -biztosítás rendszerének működése, eszközeinek szerény bővülése elsősorban a kelet-európai és a fejlődő régió piacain segítheti az exportőrök piacra jutási feltételeit, az értékesítés biztonságát. Az árfolyam-politika törekszik az export viszonylag kedvező versenypozíciójának megőrzésére is. A külföldi tőke számára vonzó környezet biztosítását a kormány megfelelő programok kidolgoztatásával is előmozdítja, az exportőröket pedig a kereskedelmi képviseletek javuló piaci információs munkájával is segíteni kívánja.
	A belföldön érvényesülő szigorú pénzpolitika és a vámpótlék is segítik, hogy a behozatal csak szerény mértékben nőjön. A folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődéséhez a kereskedelmi mérleg javulása mellett hozzájárul a nagyobb támogatást élvező idegenforgalom aktívumának szolid növekedése is.
A piacgazdaság kiépítésében hosszabb távra kihatóan is fontos lépés, de a kereskedelempolitikai célok szolgálata és a piacszabályozás is indokolja a korszerű vámtörvény és vámtarifatörvény mielőbbi hatályba lépését. Az azonnali vámbeszedési rendszer megerősítésével, a zálogjog érvényesítésével, a vámérték meghatározás- és felülvizsgálati jog kötelező alkalmazásával, a származási szabályok figyelembe vételével az új törvény a fekete gazdaság elleni fellépésnek is eszköze lesz. Az importterhek nemzetközi kötelezettségekből adódó csökkenését az 1995-ben bevezetett vámpótlék átmenetileg ellensúlyozza.
b)	Lényeges előrelépést kell elérni a gazdaság versenyszektorában a még állami tulajdonú gazdálkodó egységek privatizálása terén. Megtörténik a közszolgáltató vállalatok privatizációja, folytatódik a bankrendszer és felgyorsul a kis- és középvállalatok ún. egyszerűsített privatizációja. Az agrárgazdaságban a hatékony földhasznosítást szolgáló földkoncentráció elősegítésével, a szövetkezeti törvény korszerűsítésével történik előrelépés a tulajdonosi érdekeltség erősítése terén. A privatizációnak alapvetően a modernizációt kell szolgálnia, s így előtérbe kerülnek a tőkeemeléses, fejlesztésorientált megoldások, de emellett a privatizációs bevételek 1996-ban is fontos szerepet játszanak még a költségvetés finanszírozásában. A tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban levő vagyonkörben a vagyonkezelés eddigieknél hatékonyabb módszereinek alkalmazásával kell a vagyongyarapításban való érdekeltség, a versenyképesség növelésére törekedni.
c)	A jövedelempolitika és az adózás területén is alapvető törekvés a tőkeképződés lehetőségének erősítése. Az infláció alacsony szinten tartása, a termelőszféra kül- és belpiaci versenyképessége, a közpénzekkel való szigorú takarékosság követelménye érdekében szükséges, hogy a bérek mértéktartóan kövessék a hatékonyság emelkedését. A kormány ennek megfelelő bérmegállapodás megkötését szorgalmazza és tulajdonosként gondoskodik annak érvényesüléséről az állami tulajdoni többségű vállalkozásokban. Csökken a vállalkozók (munkáltatók) által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke (a munkavállalókat terhelő járulékkulcs viszont - ennél kisebb mértékben - emelkedik). A személyi jövedelemadó terhelés az átlag feletti jövedelmi kategóriákban és a nem bérből és fizetésből élőknél erősödik. A társasági adóban kedvezmények vehetők igénybe a dinamikus jelentős összegű exportnövelés esetén, a kiemelt térségek kereskedelmi szálláshely értékesítést és termék-előállítást célzó fejlesztéseinél. 
d)	Annak érdekében, hogy az 1995. második félévében már megkezdődött inflációmérséklődés a jövő évben - az elkerülhetetlen, esedékes árarány módosítások ellenére is - tartós és érdemleges lehessen, a kormány törekszik arra, hogy a folyamatok kiszámíthatók legyenek, az év elején ne következzék be újabb \"inflációs púp\". Az inflációs várakozások csillapítása, a gazdasági szereplők biztonságérzetének javulása a deklarált csúszó árfolyamkiigazítási gyakorlat folytatásával, s egyéb feltételekben is legalább a változások kiszámíthatóságával, előre meghirdetésével is alátámasztandó. A kormány nyilvánosságra hozta az 1995. szeptemberi és az 1996. márciusi energia árrendezés mértékét, és az árszabályozás elveit. Az egészségügyi szolgáltatások körében újabb jelentős intézkedésre 1996. II. félévében kerül sor. A gyógyszerek ártámogatásának csökkentése több lépésben valósul meg. A várható inflációnál alacsonyabb ütemű fogyasztási adó valorizáció érvényesül.
	A monetáris politika mozgástere a kamatszintet illetően a csúszó árfolyam rendszer alkalmazása miatt behatárolt. Az infláció várható mérséklődése azonban lehetővé teszi, hogy a kamatszint csökkenjen.
e)	A pénz- és tőkepiac fejlesztésén belül stabil hátteret kell teremteni a tartós befektetések ösztönzéséhez, ami az e tevékenységekre vonatkozó törvények módosítását, újak megalkotását, intézmények létrehozását igényli. Tovább kell lépni a hitelgaranciarendszer és a garanciaegyesületek kiépítése érdekében, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak és a szakosított biztosító egyesületek terjesztésében. A pénz- és tőkepiaci infrastruktúra fejlesztése a magyar bankrendszer nemzetközi és belső versenyképességét hivatott javítani.
	Az államadósság kezelése érdekében az állampapír kibocsátásokat rendszeressé és méginkább nyilvánossá kell tenni azért, hogy azok mind szélesebb körben kerüljenek értékesítésre. Folytatni kell a létrehozott elsődleges forgalmazói kör bővítését, melynek feladata az állampapírok széleskörű terítése, a másodpiacon a folyamatos likviditás biztosítása és az MNB piacvezetői funkciójának fokozatos átvétele. Olyan kibocsátási politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi a tőkepiacot jól orientáló állampapír-hozamgörbe kialakulását, hozzájárulva ezzel a hosszú lejáratú tőkepiacon a jobb eligazodáshoz és a biztonságosabb kalkulációhoz. Az állampapírfajták számának lehetséges csökkentése esetén az egyszerű, standard lejárati szerkezetű, hosszabb távon állandó kötvény és kincstárjegy típusok alkalmazására kell törekedni.
	Az új devizatörvény a folyó műveletekben (a turistakeretet leszámítva) lényegében megszünteti a korlátozásokat. A folyó konvertibilitás megteremtése mellett azonban a tőkekivitel is szabadabbá válik. Mindez természetesen nagyobb teret nyit a vállalkozások kibontakozásához is.
f)	A kormány aktív foglalkoztatáspolitikával fokozottabban törekszik megteremteni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítik a munkaerő jobb alkalmazkodását a strukturális átalakuláshoz, ugyanakkor fékezik a létszám indokolatlan, elkerülhető leépülését. Ennek fő eszközei az oktatási, képzési rendszer átalakítása, kiterjesztése, a részmunkaidős, bedolgozói, alkalmi foglalkoztatási formák körének szélesítése és jogszerű működésük feltételrendszerének kialakítása. A pályakezdő fiatalok munkába állását segítő, munkanélkülivé válását megakadályozó komplex programok kidolgozására kerül sor. Az egységes Munkaerő-piaci Alap létrehozásával lehetővé válik a foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetéséhez rendelkezésre álló pénzeszközök célraorientáltabb, hatékonyabb felhasználása. Tovább szigorodnak a fekete munkavállalás szankciói.
g)	A kormány a mai szűkös lehetőségek mellett is kiemelten törekszik az infrastruktúra fejlesztésére, szűk keresztmetszeteinek oldására. Ezt tükrözi az állami költségvetésben e célra fordítandó összeg jelentős emelkedése is. Mind az állami, mind az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósításában a projekt-szemléletű finanszírozás kerül előtérbe.
	Az Országgyűlés által várhatóan ez év őszén elfogadásra kerülő közlekedéspolitikai koncepció egyik fő célja, hogy felgyorsítsa az európai közlekedési hálózatokhoz történő csatlakozását, az EU műszaki előírásainak fokozatos átvételét, szabályozási rendszerével való harmonizációt. Újabb jelentős privatizációs lépések fejeződnek be a távközlésben (a Matáv Rt-nél), a műsorszórásban (az Antenna Hungária Rt-nél) és a közlekedés egyes területein, amelyek a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a jövedelmezőség és a fejlesztés lehetőségeinek javulását szolgálják.
	A MÁV Rt. még idén végrehajtandó teljes körű pénzügyi konszolidálása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a MÁV-állam szerződés szabályai szerint felgyorsuljon a társaság reorganizációja.
h)	A kormány az agrárágazatokban megindult kedvező folyamatok fenntartása és az EU integrációhoz szükséges változások ösztönzése érdekében felgyorsítja a tulajdoni átalakulás befejezését, a piac által megkívánt minőségi követelmények érvényesítését, a piacszabályozás és az agrárfinanszírozás fejlesztését szolgáló jogszabály-alkotási munkát. Az agrárágazatok fejlesztéséhez az 1995. évinél nagyobb költségvetési támogatást biztosít, erősítve a támogatások termelés-, piac- és fejlesztéspolitikai célok szerinti szelektivitását.
	A piacszabályozási rendszerben - az alapvető termékek garantált árakkal és kvótákkal történő közvetlen szabályozása mellett - a kormány megoldást keres arra, hogy az agrárrendtartás forrásaiból a közraktározáshoz is támogatást biztosítson. Az exportteljesítmény növelése érdekében a kivitel normatív támogatása mellett nagyobb ösztönzést kapnak a többlet exportot eredményező projektek és az új piacok megszerzését segítő egyes akciók. A termelés finanszírozási problémáinak enyhítésére a termelők, az integrátorok és a felvásárlók a rövid lejáratú forgóeszközhiteleikhez 1996-ban is meghatározott mértékű kamatkedvezményt vehetnek igénybe. A fejlesztési támogatásokon belül megszűnnek a visszafizetendő támogatások, és nő a vissza nem fizetendő támogatások és a kamatkedvezmények szerepe. Ezzel összefüggésben a fejlesztési támogatások jogi szabályozásában nő a normativitás és csökken a pályázatos rendszer súlya. A termőföld racionális hasznosítása érdekében 1996-ban is támogatja a kormány a mezőgazdasági területek öntözhetőségének kialakítását, valamint az új erdők telepítését. A támogatási rendszernek új eleme lesz a kedvezőtlen adottságú agrártérségek felzárkóztatását segítő jövedelem-kiegészítő és a szerkezet-átalakítást ösztönző fejlesztési támogatás.
i)	1996-ban a kormányzati területpolitika a legsúlyosabb helyzetű elmaradott és ipari hanyatló térségek szerkezet-átalakításának gyorsítását, a vállalkozási feltételek javítását, valamint az alapvető közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek erőteljesebb mérséklését tartja elsődlegesnek. Kiemelt feladat az acélipar reorganizációjával összhangban a borsodi térség szerkezet-átalakítási programjának felgyorsítása, a záhonyi vállalkozási övezet megvalósítása. A kormány területpolitikai koncepciója alapján - már a megyei fejlesztési tanácsok közreműködésével - új megyei fejlesztési programok kerülnek kidolgozásra, amelyek megvalósítására egy részben decentralizált finanszírozási rendszer kerül bevezetésre. Bővül a területfejlesztésben a külföldi (EU) források bevonása; ez az acélipari térségeken túl az Ausztriával határos területek fejlődésére hat pozitívan. Az önkormányzati szabályozás korszerűsítése keretében új fejlesztési célú támogatás segíti a legelmaradottabb térségek önkormányzatainak a termelő (vállalkozási) infrastruktúra fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. 
j)	A környezet védelmének feltételei az Országgyűlés és a kormány döntéseinek eredményeként javulnak. A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból a környezetvédelmi tevékenység bővülő forrásokhoz jut. A környezetvédelmi törvény elfogadásra került, most prioritása van a termékdíjakkal foglalkozó törvény végrehajtásának, amely a kormányzati szabályozás mellett a végrehajtás részletekbe menő ellenőrzését is szükségessé teszi. Ezzel összefüggésben a hulladékkezelésre fordítható források bővüléséből beindítható a települési szilárd hulladékkezelési program. A természetvédelmi területek fenntartásának és működésének jogi és gazdasági feltételei javulnak. Növekvő költségvetési források segítik a vízgazdálkodásban a környezetvédelmet a vízminőség védelmében és a közműolló zárásában.


3.	A gazdasági folyamatok prognózisa
a)	A stabilizációs folyamatban már 1996-ban el kell érni a nettó külső adósságállomány növekedésének az 1995. végére várható közel 22 milliárd dollár körüli szinten történő megállítását. Ez a követelmény a fizetési mérleget tekintve maximum 2,0 milliárd dolláros deficit kialakulását engedi meg, mivel - a privatizációs elgondolásokat is figyelembe véve - legfeljebb ilyen mértékű fizetésimérleg-hiányt képes a külföldi tőke jövő évi beáramlása ellensúlyozni.
	A fizetési mérleg 1995. évi várható 2,9 milliárd dolláros deficitjéhez képest a 900 millió dolláros mérséklődést elsősorban a külkereskedelmi egyensúly javulása alapozhatja meg. A mai számítások szerint 1996-ban a kivitelben az ez év közepén elkezdődött növekedés folytatódását, kb. 7-8 %-os bővülést lehet elérni, miközben az import csak kismértékben (1 %-kal) bővül.
b)	A vállalkozások hitelfinanszírozása mintegy 100-120 milliárd forinttal növelhető 1996-ban, ha az államháztartás deficitjét sikerül a kívánt mértékűre csökkenteni.
c)	1996-ban az infláció üteme jelentősen csökken. A termelői árak emelkedése éves szinten kb. 17 %, a fogyasztói árszintnövekedés 19-21 % között várható. A kínálati alkalmazkodás javulására és a makroszintű kereslet-szabályozásra épülő antiinflációs politika azért nem jár éves szinten nagyobb ütemcsökkenéssel, mert az 1995. évi magas infláció 1996. évet érintő determinációi (áthúzódások) jelentősek; az energia szektor normális működését biztosító árviszonyok megteremtése érdekében 1996-ban is jelentős áremelésre van szükség a villamos és hőenergiánál, a földgáznál; és végül az államháztartás reformjával összefüggő intézkedéseknek és jövedelem átrendeződéseknek is van inflációs hatása. A világpiaci árak alakulása várhatóan kiegyensúlyozott lesz.
	Az 1996. évben belépő árszintnövekedés (átlagosan mintegy 10 %) már kisebb lesz, mint 1992-94. években volt. Az ún. piaci árszintnövekedés ütemének lényegesen, havi átlagban 0,6-0,7 %-ra kell csökkennie az eddig tapasztalt 1,1-1,2 %-os mértékkel szemben. Ezt a gazdasági teljesítmény növekedése, az árnövekedésnél kisebb bérnövekedés, a csúszó árfolyampolitika és a szigorú pénzpolitika segíti elő.
	A hatósági áremelések, valamint az áremeléssel járó pénzügyi intézkedések közvetlen fogyasztói árszintemelő hatásai még így is meglehetősen nagyok 
(150-160 milliárd forint, 5,0-5,3 %). Az energia árak emelése (a tarifarendszer korszerűsítését is figyelembevéve) közel 2 %-kal növeli az árszintet. További kb. 
1-1 %-ot képviselnek az adóintézkedések, az államháztartási reform várható lépései és az infrastrukturális szolgáltatások hatósági áremelése. 
d)	A kormányzati szándékok megvalósítása esetén a számítások szerint a bruttó keresettömeg jövőre 14-15 %-kal emelkedik, a foglalkoztatottság 4 %-os mérséklődése mellett az átlagkeresetek ennél jobban, várhatóan mintegy 19-20 %-kal nőnek. A személyi jövedelemadó rendszerében tervezett kiigazítások mellett a nettó átlagkeresetek a várható inflációtól elmaradóan, 14-15 %-kal emelkednek, így az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4 %-kal csökken. A lakossági megtakarításokban - tekintettel a reálértékben csökkenő jövedelmekre - az adott kamatfeltételek mellett csak szerény növekedés várható, a megtakarítási ráta 1 százalékponttal nő. (A bruttó pénzmegtakarítás - mintegy 300 milliárd forint - teljes egészében a kamatjóváírásokból adódik.) A jövedelemalakulásra és a megtakarítási hajlandóságra vonatkozó előrejelzések alapján a lakosság fogyasztása az idei 3 %-os csökkenés után jövőre is még mintegy 4 %-kal csökkenni fog. Ugyancsak kb. 10 %-kal csökken - elsősorban a szigorú költségvetési politika miatt - a közösségi fogyasztás.
e)	A gazdaság strukturális átalakulásának gyorsulása, a termelékenység emelésének kényszere, valamint az államháztartás átfogó reformja következtében a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámának csökkenése 1996-ban mintegy 60 ezer főre prognosztizálható. A létszámcsökkenés elsősorban a nem anyagi ágakat és az ipar egyes területeit fogja érinteni. Az állásukat elvesztők között (az egészségügyi, oktatási, közigazgatási leépítések miatt) várhatóan emelkedik a kvalifikáltabb szellemi foglalkozásúak létszáma. A foglalkoztatásból kiesők egy része a regisztrált munkanélküliek táborát gyarapítja, így az év végére létszámuk elérheti a 600 ezer főt.
f)	A jövedelemátcsoportosító intézkedések eredményeként a beruházások még az ideinél is erőteljesebben, kb. 11 %-kal bővülhetnek jövőre, a beruházási ráta tovább nőhet.
g)	Ilyen feltételezések mellett a jövő évben a GDP volumene az ideihez hasonló 
(1-2 %-os) mértékben nő.
II. A KÖLTSÉGVETÉS-POLITIKA CÉLJAI ÉS KERETEI
Az államháztartási reform halaszthatatlan lépéseinek megtétele a gazdaságpolitikai mozgástér által kikényszerített nem öncélú program, hanem objektív szükségszerűség. Az évtizedek alatt kialakított, a hazai erőforrások lehetőségeit lényegesen meghaladó - napjainkig gyakorlatilag érdemi változtatás nélkül fenntartott - jóléti-, szociális- és lakásfinanszírozási struktúra korszerűsítése nem halasztható tovább. A számottevő determinációk változatlanul nem tarthatók, mert a jelentős állami terhek közpénzekből történő finanszírozásához nincsenek meg a források. A korábbi évtizedek gyakorlataként meghonosodott megoldás, a meg nem termelt források hiánya ellenére sem változtatott állami feladatok külső forrásokból történő finanszírozása mára már tarthatatlanná vált, nem követhető alternatíva. Ezért a felgyülemlett gondok csökkentésének megkezdését időnként drasztikus, \"fájó\" megoldásokkal kell felvállalni. Mindezek érvényre juttatása érdekében 1996. évben meg kell kezdeni az államháztartás feladat - és finanszírozási struktúrájának korszerűsítését.
A költségvetés-politika a gazdaságpolitikai program érvényesítésének meghatározó eszközrendszere, s mint ilyen, szoros kölcsönhatásban áll a társadalompolitikai és a makrogazdasági feltételekkel, azok elérni kívánt paramétereivel.  A központi költségvetés követelményeit és mozgásterét a gazdaságpolitikai prioritások, az azokat motiváló intézkedések, illetve a társadalmi-gazdasági elvárások határozzák meg.
Az 1996. évi kormányzati gazdaságpolitikai program fő céljainak eléréséhez a külső adósságállomány növekedésének megállításához, illetve a belső adósságállomány növekedésének lelassításához, az új növekedési pályára állításhoz engedhetetlen az államháztartási hiány csökkentése. Ez jelenti 1996-ban a költségvetés-politika első számú megoldandó feladatát.
A bevételek érdemi növelésére meglehetősen korlátozottak a lehetőségek ezért az államháztartás hiányának csökkentése  csak következetes, szigorú, takarékos reformlépésekkel, az állami jövedelem újraelosztásának mérséklésével, az államháztartás kiadásainak visszafogásával érhető el. Ilyen elvi alapon az 1996. évi költségvetési politika  kiemelt céljai a következők:
	az államháztartás - privatizációs bevételek nélküli - hiányának a GDP 3,9 %-ára történő csökkentése, 
	az államháztartás centralizációs és újraelosztó funkciójának relatív - a GDP-hez viszonyított - erőteljes visszaszorítása, ennek érdekében 1996-ban az államháztartás konszolidált kiadásainak aránya a GDP-hez képest 4-5 % ponttal csökken,
	az államháztartás alrendszereit érintő reformlépésekkel a kiadások növekedésének szigorú keretek között tartása,
-	a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű gazdasági és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elősegítése; ezen belül a gazdaság műszaki- technikai színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés, a kereskedelem fejlesztés, az ipari szerkezet átalakítás gyorsítása, a tőkebevonás, a beruházások növelése és az exportösztönzés fokozása. E célok megvalósításához a gazdaságfejlesztési előirányzaton keresztül a költségvetés az előző évihez képest jelentős, közel háromszoros támogatást ad. Az export ösztönzését kiemelten segíti elő a Magyar Export-Import Bank Rt. közreműködésével bevezetésre kerülő kamatkiegyenlítési rendszer, amely révén az exportálók kedvezőbb kamatozású hitelhez juthatnak,
	a gazdasági növekedés feltételeinek kialakítása, az infrastukturális központi beruházások forrásainak 45 %-os, 22 milliárd forintos számottevő bővítésével, amely amellett, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban a vállalkozások fejlesztésének feltételeiben érdembeni javulásokat eredményez, közrejátszik a hazai infrastruktúra felgyülemlett fejlesztési lemaradásainak felszámolásában is, 
	a költségvetési gazdálkodás, pénzeszköz-kezelés és finanszírozás rendszerének korszerűsítése és hatékonyságának növelése, (elsősorban a kincstári rendszer bevezetésének megkezdésével, a közbeszerzések új rendszerének működésével),
	az államadósság olyan módon történő kezelése, amely megakadályozza a kamatkiadások indokolatlan növekedését és elősegíti az adósságállomány lejárati összetételének javítását,
	a fekete gazdaság elleni küzdelem eredményességének fokozása az adóellenőrzési és beszerzési tevékenység szigorításával.
A célok elérése érdekében az államháztartás GFS szerkezetű 1995. évi hiányához képest az 1996. évi előirányzat mintegy 100 milliárd forint csökkentési követelményt fogalmaz meg. Ennek eléréséhez a gazdasági növekedés feltételeinek valós sérelme nélkül meg kell őrizni a bevételi oldal stabilizálását az adópolitika eszközével, illetve a beszedési tevékenység korábban elhatározott elveinek következetes érvényesítésével, a költségvetést megillető bevételek beszedésével. Ugyanakkor a kiadási oldalon a hosszú távú államháztartási korszerűsítés irányába eső lépéseket is meg kell tenni.
Az államháztartási reform legaktuálisabb (egyben legneuralgikusabb) célja úgy összegezhető, hogy nem halasztható tovább a politikai rendszerváltoztatásnak megfelelő gazdasági feltételrendszer megteremtése, így a piaci intézmények, struktúrák, pénzügyi mechanizmusok és konstrukciók kifejlesztése mellett a lakossági jövedelemelosztás- és szerkezet átstruktúrálódásához szükséges állami beavatkozások végrehajtása sem.
Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban is erőn felül fordítunk jóléti célokra, az élőmunka költségei rendkívül magasak, mindezek ellenére a tényleges rászorulók nem kapnak elég segítséget, az elosztás mechanizmusai nem kényszerítenek és nem is ösztönöznek erőfeszítésekre, munkavállalásra. E csapdából való kitöréshez az adhat esélyt, ha 
-	a nyugdíjrendszer belső ellentmondásai olyan nagyságrendű strukturális átalakítással sikerül feloldani, amely visszahat a szélesebb, államháztartási, nemzetgazdasági környezetre, amely hatásaiban elősegíti a gazdasági növekedést azáltal, hogy serkenti a megtakarításokat és beruházásokat, csökkenti az élőmunka terhét, s ezáltal a járulékfizetés elkerülését;
-	az egészségbiztosítás belső ellentmondásainak oldásához sikerül elfogadtatni a hálapénz kiváltásának szükségességét a lakossági források nyílt, és rendszerszerű fokozatosan növekvő bevonásával;
-	a jóléti transzfereknél a célzottság növelése, a gazdasági lehetőségeinkhez való igazítása megvalósul. Ennek keretében, a paternalizmus leépítésére, célzottabb, a rászorultsági elven alapuló jóléti rendszerek működtetésére van szükség. Érdemi változást az öngondoskodás kiszélesedése, a \"középosztályok\" jóléti rendszereinek szűkítése jelentene, végül, de nem utolsó sorban
-	 az államháztartás különböző alrendszereiben a beruházásokat, a különböző egyéb fejlesztési célokat és munkahelyteremtést szolgáló források komplex felhasználása megvalósul, ha a források a legelmaradottabb területekre áramlanak, oda ahová - a gazdasági kamarákkal egyeztetett módon - az állami preferencia összpontosul. Ez szűkíti a Munkaerő-piaci Alap passzív eszközeihez szükséges forrásokat, növelve az aktív eszközök súlyát, az inaktív-aktív arány pozitív trendje pedig az ország egészséges fejlődésének záloga. 
1996-ban a társadalombiztosítás területén még szerényebb eredmények alapozhatók meg, a jóléti transzfereknél és a foglalkoztatáspolitika eszközrendszereiben viszont érdemi változtatásra tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó pénzeszközök felhasználásának javítása, a munkát kereső munkanélküliek hatékonyabb elhelyezése érdekében megkezdődik a munkaügyi szervezet információs rendszerének integrált kiépítése - EBRD segítséggel -, melyre a szervezet költségvetésében 400 millió forint elkülönítetten áll rendelkezésre.
A felsorolt kiemelt költségvetés-politikai célokat érvényesítő követelmény-szintű központi költségvetési hiány 100 milliárd forint privatizációs bevétellel együtt nem lehet nagyobb, mint 124-125 milliárd forint (GFS szerkezetben), s az államháztartás hiánya nem érheti el a 260-262 milliárd forintot.
A javasolt intézkedések révén az államháztartás és központi költségvetés egyensúlyjavításában érdemi eredmények érhetők el.
III. Adópolitikai célkitűzések, az adórendszer főbb változásai, adóbeszedés
Az adóztatás alapvető funkciója továbbra is, hogy fedezetet teremtsen a közkiadásokra. A bevételi szempontok mellett az adópolitika törekvéseinek középpontjában 1996-ban is a gazdaság élénkítését segítő forrásokat koncentráló befektetés-, megtakarítás-ösztönzési kedvezmények állnak, melyek a következőkben jutnak kifejezésre. 
Így a személyi jövedelemadóban  továbbra is megmaradnak az 1995-ben bevezetett ösztönző elemek:
-	az öngondoskodás feltételeit segítő önkéntes kölcsönös-, valamint élet- és nyugdíj biztosításokhoz nyújtott kedvezmények, továbbá
-	a befektetési adóhitel;
-	az egyéni vállalkozók esetében a beruházási célú tartalékolás lehetősége.
A társasági adóban a beruházások kiemelt ösztönzését és a válságtérségek, különleges övezetek kedvezményezését gyorsított amortizáció, az export növelését, az elmaradott térségekben megvalósuló kereskedelmi szálláshelybővítést adókedvezmény segíti.
Az adópolitikának tágabb értelemben - a társadalmi újraelosztásban - fontos feladata egyrészt az államháztartás és a gazdasági szféra, másrészt a gazdaság különböző szereplői közötti átcsoportosítás, valamint a szociális- és a fogyasztást befolyásoló funkció érvényesülése is. Az adórendszer továbbra is támogatja az oktatás, kultúra, sport célú alapítványi hozzájárulásokat, valamint a lakáscélú megtakarításokat.
A gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban az adórendszernek 1996-ban is szerepet kell vállalnia az egyensúly javításában, különösen abban, hogy a fogyasztás ésszerű korlátozása segítse elő a belső felhasználás arányainak eltolódását a növekedést megalapozó felhalmozás javára. 
Az adórendszer változtatásának alapvetően továbbra is a költségvetés bevételi oldalának stabilizálását kell szolgálnia.
Ez az elv a következő célok érvényesítését jelenti:
	Az adóbevételek GDP-hez viszonyított súlya 1996-ban nem csökkenhet.
	A személyi jövedelemadó-terhelés összességében nem csökkenhet, de a méltányos és arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az adóterhelés belső elosztásában változtatások szükségesek, olymódon, hogy a nulla kulcsos sáv megszüntetése mellett is a minimális bér ne viseljen adót, az átlag alatti, illetőleg az átlagos keresetek pozíciója alig változzon, a magasabb jövedelmek adóterhelése emelkedjen. Az adóalap szélesítése érdekében a kedvezmények köre szűküljön.
	A vállalkozások preferálása érvényesüljön azzal, hogy a társasági adónál a mértékek nem változhatnak.
	Az általános forgalmi adó mértékében nincs 1996-ban elmozdulási lehetőség. A kulcsok mérséklése az államháztartás helyzete miatt nem reális, növelése viszont az EU-normákat figyelembe véve nem kívánatos. 
	A fogyasztási adónál a részleges értékállóság érdekében indokolt az adótételeket valorizálni. 
	A ma még kihasználatlan lehetőségek okán a helyi adóztatás szerepének fokozása indokolt.
	Erőteljes szerepet kell kapnia az adóbefolyás, -beszedés hatékonyságának, ennek érdekében szükséges az adóelkerülést szűkítő törvényi alapelvek rögzítése, rendelkezések szigorítása, valamint az adóhatóság jogosítványainak megerősítése.
Az 1996-ra vonatkozó változtatási javaslatok kidolgozásánál fontos mérlegelési szempont, hogy az adózás legyen egyszerűbb, az adóztatás legyen olcsóbb. Ennek jegyében folytatni kell a különböző adók rendelkezéseinek harmonizálását, valamint az olyan szabályok kiiktatását, amelyek végrehajtása aránytalanul sokba kerül az elérhető adóbevétel nagyságrendjéhez képest. 
Az ismertetett adópolitikai szempontok, követelmények és törekvések döntő súllyal a személyi jövedelemadót és az adózás rendjét érintően igényelnek nagyobb horderejű változtatásokat, illetőleg számos korrekció segíti a társasági, az általános forgalmi adó, a gépjárműadó és a helyi adók kialakított rendszerének hatékonyabb érvényesülését. Az érvényben lévő személyi jövedelemadó-törvényt a jelenlegi tartalom bonyolultságának megszüntetése érdekében egy összefogottabb, áttekinthetőbb új adótörvény váltja fel.
Összességében az adórendszer átalakítása akkor lehet sikeres, ha az beépül az államháztartási reform folyamatába, nem korlátozza a reálszférát, a gazdasági hatékonyságot, és az állami szerepvállalás mérséklődésével összehangoltan biztosítja a gazdaságpolitikai célok, a közös társadalmi feladatok teljesítéséhez szükséges adóbevételeket.
IV.	A központi költségvetés előirányzatai
IV. 1.	Bevételi előirányzatok
1.1.	Gazdálkodó szervezetek befizetései
Az 1995-ben meghozott kormányzati és parlamenti stabilizációs intézkedések azt a nagyon fontos célt is szolgálták, hogy a gazdálkodó szervezetek, társaságok jövedelmezősége, önfinanszírozó képessége javuljon. A gazdaságban megindult folyamatok figyelembe vételével, az érvénybe léptetett intézkedések lehetővé tették, hogy a gazdálkodó szervezetektől származó egyes befizetéseknél - elsősorban a társasági adóbevételben - növekményt lehessen prognosztizálni.
A gazdálkodó szervezetek befizetései az 1995. évi 340,7 milliárdos nagyságrendű várható teljesítéshez képest 1996-ra 335,9 milliárd forintban tervezhetők.
Társasági adó
A társasági adózás feltételei az 1996. évi módosítással érdemben nem változnak. Az adóbevétel összegére növelő hatással van a társadalombiztosítási járulék csökkentése. Ugyanakkor a bevételt mérsékli az 1995. december 31-ét követően üzembehelyezett gépberuházások esetében érvényesíthető 30 %-os amortizációs elszámolás. Ezen változások alapján az 1996-ra prognosztizált nyereségnövekedés 25 %-os, így a tervezett adózás előtti eredmény 504 milliárd forintban, míg a 18 %-os adókulcs figyelembevételével kalkulált számított adó 78,2 milliárd forintban valószínűsíthető.
Az exportberuházások élénkítése, valamint az elmaradott térségek felzárkóztatása és egyes hitelkamat kedvezmények hatékonyabb érvényesülése érdekében 1996-ra új jogcímekkel bővül az adókedvezmények köre, így:
	a legalább 1 milliárd forint beruházást megvalósító és meghatározott exportnövekményt elérők adókedvezményével, melynek bevételcsökkentő hatása várhatóan 0,7 milliárd forint;
	az elmaradott térségekben exportbevételt vagy kereskedelmi szálláshely bővítő beruházást megvalósítók adókedvezményével, melynek várható értéke 1,6 milliárd forint;
	a beruházási szándékok megfelelő orientációja érdekében a beruházási hitelek kamata utáni adókedvezmények módosításával, ennek egyenlege összességében 0,1 milliárd forint megtakarítás.
Az 1996-ra tervezett változásokat figyelembe véve a várható eredményszemléletű társasági adó 74,8 milliárd forint, mely összegből a kiegészítő adó 16,1 milliárd forintot képvisel. A költségvetést megillető pénzforgalmi adóbevétel 71,8 milliárd forint, ami az 1995. évi várható 55,9 milliárd forintos teljesítéshez képest 28 %-os növekedést irányoz elő.
Különleges helyzetek miatti befizetések
A különleges helyzetek miatti befizetések a bányajáradékot és a termelő infrastruktúra területéről származó, a központi költségvetést megillető koncessziós bevételeket tartalmazzák. A bányajáradék címén 1996. évben mintegy 16 milliárd forint költségvetési bevétellel lehet számolni, figyelemmel a díjfizetési kötelezettség alá eső energia ár- és volumen paramétereire. A bányajáradék bevétel 5 %-a 
- a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok céljaira - a Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
1995. évben ezen a jogcímen került elszámolásra - a bányajáradék mellett - a Hírközlési Alap 16 milliárd forint összegű, a korábbi években beszedett, koncessziós díjakból származó forrásbevonása. Ezért csökken jelentősen az 1996. évi előirányzat az előző évihez képest. A koncessziós díjbevételek központi költségvetést megillető összege 1996. évben mintegy 300 millió forintban került figyelembevételre.
A koncessziós díjbevételek három évre kiterjedő előirányzatai az általános indokolás mellékletében kerülnek bemutatásra.
Vám- és import befizetések
Az elkövetkezendő három évben, így 1996-ban is a vámbevételek alakulását alapvetően a már megkötött nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségek és lehetőségek érvényesítése határozza meg. A nemzetközi kötelezettségek végrehajtása az importot érintő pénzügyi terhek - vámok, illetve egyéb vámon kívüli terhek - fokozatos leépítésének megvalósítását jelenti. 
A GATT megállapodás értelmében az ipari termékek vámtételeit több év alatt egyenlő ütemben kell csökkenteni. Ez egy adott évben néhány tized százalék pontos vámtétel csökkentést jelent, azonban ez a bázisa az egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban vállalt vámcsökkentéseknek is, így 1995 évtől kezdődően ez a tendencia alapvetően meghatározza a vámjellegű bevételek alakulását.
A szabadkereskedelmi partnerekkel vállalt vámcsökkentési kötelezettségnek megfelelően a termékek jelentős körében (az ún. normál listás termékek esetében) 33 %-kal, a hazai termelési érdekek védelmében az ún. lassító listán szereplő termékeknél ennél kisebb mértékben, 15 %-kal csökkennek a vámtételek. A szabadkereskedelmi megállapodással érintett termékek köre a teljes import kétharmadát teszi ki. Az agrártermékek esetében az 1995-től életbe lépett megemelt vámok szintén a GATT és egyéb szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott követelményeknek megfelelően mérséklődnek.
A vámok mellet a GATT tagországokból származó importra a vámon kívüli befizetések mértéke is 2 %-kal csökken, így csak 1 %-os statisztikai illeték és 1 %-os vámkezelési díj terheli a behozatalt.
A nemzetközi megállapodások lehetőséget adnak egyes piacvédelmi intézkedések meghozatalára, amelyeket a gyakorlatban felmerülő igények alapján lehet alkalmazni, azonban e lépések előre nem tervezhetők és csak átmenetileg érvényesíthetők. Az 1995. márciusában bevezetett 8 %-os vámpótlék a nemzetközi szervezetek felé történt bejelentésnek megfelelően 1996. évben változatlan mértékkel terheli az import termékeket, de néhány éven belül fokozatosan megszűnik.
Ezen feltételek alapján 1996-ra a várható import folyamatok függvényében 224 milliárd forint bevétel számítható, ami az idei 232 milliárdos várható bevételi értéket nem éri el, annak csupán 97 %-a. A jelzett nemzetközi kötelezettségek következtében az 1995. évi 11 %-os átlagos vámjellegű elvonás 1996. évre 9 %-ra mérséklődik.
Játékadó
A központi költségvetés játékadóból származó bevétele 1996. évben 6,75 milliárd forintra tehető, mely az 1995. évi 4,8 milliárd forintos várható összeget 1,95 milliárd forinttal haladja meg. Az adóbevétel növekedése egyrészt az Országos Játék Alap, a Nemzeti Sport Alap, valamint a Gyermek és Ifjúsági Alap költségvetésbe integrálódása, másrészt a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 1995. évi változtatásához kapcsolódik. Ez utóbbi hatása várhatóan 1996-ban érvényesül az adóalap szélesítésében és a feketegazdaság, az illegális tevékenység visszaszorításában. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása új előírásokat tartalmaz, a pénznyerő automaták működtetésének szabályozása, valamint a játékautomaták utáni adófizetési kötelezettség tekintetében. A törvény kiterjeszti az egyes állami szervezetek ellenőrzési feladatait és jogosítványait a tiltott szerencsejátékok hatékonyabb ellenőrzése érdekében, és a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása céljából a kiszabható bírságok felső határa is jelentősen megemelkedett.
Egyéb befizetések
Egyéb befizetések címén az 1995. évi teljesítés 14 milliárd forint körül várható, 1996-ban összesen 17 milliárd forint költségvetési bevétel prognosztizálható. 
Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra egyrészt az adóbevételek tekintetében az APEH részére biztosított felhatalmazások eredményeként az általános forgalmi adó kiutalások előtti ellenőrzések, a jövedéki termékek forgalmazóinak fokozott ellenőrzése, a visszaigénylést tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások revíziójának, a társasági adó ellenőrzések eredményeként megállapított adóhiányokhoz kapcsolódó bírságok, pótlékok is, mint a központi költségvetést megillető bevételek.

1.2.	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1995. évi várható összege együttesen 638 milliárd forint, az 1996. évi előirányzat pedig az 1995. évi várható teljesítéshez mérve 96,2 milliárd forinttal, 734,2 milliárd forintra emelkedik. Ezen belül a terv az általános forgalmi adóból 61,2 milliárd forint, a fogyasztási adóból pedig 35 milliárd forint növekményt irányoz elő. A törvényjavaslat - sem az általános forgalmi adóban, sem a fogyasztási adóban - nem számol a fajlagos adószint emelésével.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó viszonylag mérsékelt növekedését elsősorban a fogyasztói árszínvonal ideinél lényegesen alacsonyabb emelkedése, a lakossági fogyasztás számottevő volumencsökkenése, valamint az intézményi dologi kiadások várható volumencsökkenése indokolja.
Az általános forgalmi adó mértékrendszerének változtatásával és jelentősebb besorolási módosításokkal az előirányzat - különös tekintettel az infláció mérséklésének fontosságára - nem számol. Az adózás konstrukciójában tervezett módosítások elsősorban az \"adózási kiskapuk\" ellen irányulnak. Ilyen például a gazdaságilag összefonódott adóalanyok egymás közötti ügyleteinél a forgalmi érték adóalapként történő alkalmazása, valamint az immateriális javak apportjára adófizetési kötelezettség megállapítása. Külön kiemelendő az ártámogatások adóalapként történő figyelembevétele, amely az állami költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldalát érinti. 
Mindezek hatásaként összességében az általános forgalmi adóból származó bevételek 1996-ra 504,2 milliárd forintban tervezhetők, amelyek az idei 443 milliárdos várható teljesítéshez képest 14 %-os növekedést jeleznek.
Fogyasztási adó
A fogyasztási adót befolyásoló legfontosabb tervezett változtatás az adótételek - átlagosan 15 %-os - emelése. Ez az intézkedés a sör, az égetett szeszes italok, a cigaretták, valamint a kőolajszármazékok adótételeire vonatkozna. Ez a valorizáció kisebb mint az infláció mértéke, annak érdekében, hogy ennek az intézkedésnek ne legyen inflációt gerjesztő hatása. A százalékos (kulcsos) fogyasztási adók a törvényjavaslat szerint nem módosulnának. A tételes adók valorizációja a számítások szerint 21,0-21,5 milliárd forint adótöbbletet eredményez. 
A fogyasztási adóbevételek összességében az 1995. évi 195 milliárd forintos várható teljesítéshez képest 18 %-ot meghaladóan 230 milliárdos nagyságrendben tervezhetők.

1.3.	A lakosság befizetései
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó rendszer 1996. évi változtatását az átlagos adóterhelés növekedése (1994-ben 21,4 %, 1995-ben 22 %, 1996-ra tervezett 23,5 %) jellemzi, amely az egyes jövedelemszinteknél eltérően érvényesül. Figyelembe véve a keresetek emelkedését, a progresszív adózás alá eső jövedelmek összege 1996-ban várhatóan 2 ezer milliárd forintos nagyságrendben prognosztizálható.
A személyi jövedelemadó rendszer továbbra is személyi bázisú adóztatást valósít meg. Az adótábla gyökeres átalakítására sem a gazdaságpolitikai, sem pedig a társadalmi feltételek jelenleg nem adottak. Az igazságosabb és méltányosabb adóztatás érdekében az adótábla 0-kulcsos sávja megszűnne, azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmek és a munkanélküli ellátások adójából jövedelemhatárhoz kötötten sávos adójóváírás érvényesülne. Ezzel a javaslattal 
	a minimális bért nem terhelné adó,
	az átlag alatti, illetőleg az átlagos keresetek pozíciója nem romlana,
	a magasabb jövedelmek és az egyéni vállalkozók adóterhelése emelkedne.
Ezen változások alapján az 1996. évi progresszív jövedelemadó 466 milliárd forint. Az elkülönülten adózandó jövedelmek adója 15 milliárd forintos nagyságrendet képvisel. A személyi jövedelemadóból származó pénzforgalmi államháztartási bevétel összesen várhatóan 480 milliárd forintot jelent. Ebből az önkormányzatokat megillető rész 100,6 milliárd, a központi költségvetésnek jutó rész pedig 379,4 milliárd forintot képvisel az 1996-os esztendőben. Ez mintegy 92 milliárdos nagyságrenddel haladja meg az 1995. évi várható értéket.
Illetékek, és egyéb lakossági befizetések
Az 1996. évi illeték-bevételi előirányzat 24,5 milliárd forintos összegben alapozható meg. Ebből 12 milliárd forint az illetékhivatalok által beszedett illetékbevételek 
50 %-a, mely a központi költségvetést illeti meg, 12,5 milliárd forint pedig az illetékbélyeggel lerótt államigazgatási és bírósági eljárási illetékek összege.
Az 1995. évi 21 milliárd forintos várható teljesítéshez képest jelentkező 3,5 milliárd forintos többletbevételt az illetéktörvény 1995. évi módosítása, valamint a 2077/1995. (III.24.) Korm. határozat alapján a Földművelésügyi Minisztérium által az ingatlan-nyilvántartás igazgatási szolgáltatási díjáról előkészített törvény hatálybalépése eredményezi.
Az egyéb lakossági befizetések 1996-ra 5,2 milliárdos nagyságrendben tervezhetők, ami 0,3 milliárd forinttal haladja meg az 1995. évi várható teljesítést. E címen a költségvetésben egyrészt a lakossági vámbevételek jelennek meg 3,5 milliárdos értékkel, másrészt a szeszadóból származó lakossági befizetések 1,7 milliárd forintos nagyságrendben.

1.4.	A központi költségvetési szervek kötelezettség teljesítése
A központi költségvetési szervek kötelezettség teljesítése címén tervezett összegéből 4,4 milliárd forint alapvetően az alaptevékenység, az ahhoz kapcsolódó áru- és készletbeszerzés, szolgáltatás, továbbá a vállalkozási tevékenység bevételeit terhelő kötelezettségből származik. Az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a a költségvetési szervet illeti meg. Az alaptevékenységhez kapcsolódó áru- és készletértékesítés, a helyiségbérleti díjbevétel, a vállalkozási bevétel stb. 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeinek 13 %-át kell a központi költségvetés javára teljesíteni. Az LRI befizetési kötelezettsége - az átalakulásig - havonta 60 millió forint. E kötelezettségek előírásának célja a bevételek alultervezési gyakorlatának megszüntetése, és az is, hogy a terven felüli bevételből ellátott feladat kiadásait az eredeti előirányzat már jórészt tartalmazza, továbbá ennek révén cél az is, hogy a kincstári vagyonnal gazdálkodó, általában központi forrásból fenntartott kapacitással működő költségvetési szervek minimális mértékben, de járuljanak hozzá a központi költségvetés terheinek finanszírozásához. 
Az 1995. évtől bevezetésre került általános felsőoktatási tandíjból az alaptandíj összege éves szinten - figyelembe véve a hallgatói létszám emelkedését - 2,6 milliárd forintban került megtervezésre. (A hallgatók által fizetett kiegészítő tandíj, egyéb díjak és térítések az intézményeket illetik, melyeket az előirányzatok - mivel egyelőre összegük bizonytalan - még nem tartalmaznak.)
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő ingatlanvagyon hasznosítási bevételén (1 milliárd forint) túlmenően, a központi költségvetési szervek feleslegessé vált, a Kormány által tételesen kijelölendő ingatlanok értékesítéséből 1 milliárd forint származhat.

1.5.	A helyi önkormányzatok befizetései
A helyi önkormányzatok normatív állami támogatásainak elszámolása során a tervezettől eltérően alakuló mutatószámokhoz kötődő normatív állami támogatások összegének elszámolási különbözeteiből - amely részben állami támogatás-többlet igénybevételét, részben az önkormányzatot megilletőnél alacsonyabb összegű támogatás igénybevételét jelenti -, továbbá az önkormányzatok vállalkozási befizetéseiből, korábbi években igénybevett céltámogatások elszámolása alapján képződő visszafizetésekből tapasztalati adatok alapján 1,5 milliárd forint költségvetési befizetés várható.

1.6.	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevétel 13,9 milliárd forint. A korábban nyújtott kormányhitelek adós országoktól befolyó törlesztései 8,5 milliárd forintos szinten valósulhatnak meg.
A korábbi esztendőkben Magyarország által a fejlődő, illetve a volt szocialista országoknak nyújtott kormányhitelek behajtása során számos nehézséggel kell számolnunk. A meghatározó volument képviselő orosz viszonylatú követeléseink lebontásában a szállítások ütemezése, az ehhez kapcsolódó elszámolások megvalósíthatósága több bizonytalan tényezőt rejt magában.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek, az ország fejlődése érdekében konkrét programok megvalósítására irányuló hitelnyújtásait az 1996-os költségvetés nemzetközi elszámolások fejezetének bevételi oldala nem tartalmazza, a GFS rendszerre való áttérés miatt. Ezen összegek finanszírozó tételként kerülnek megjelenítésre. E hitelek belföldi törlesztése és kamata azonban növeli a fejezet bevételeit mintegy 5,2 milliárd forint értékben. A Japán kormány 0,1 milliárd forint segélyben részesíti Magyarországot.

1.7.	Pénzintézetek társasági adója és osztaléka
1996-ra a központi költségvetés bevételeiben a kereskedelmi bankok társasági adója várhatóan 9 milliárd forintot tesz ki. 
A pénzintézetek tevékenysége során a hitelek kamatbevételeinek, illetve a betétek kamatköltségének különbsége emelkedik. Ugyan a banküzemi költségek is - főként az infláció hatására - növekednek, de az előbbiek eredőjeként a nettó vállalkozási eredmény javul. Az adózás előtti eredmény azonban ettől lényegesen nagyobb mértékben emelkedik, melynek oka, hogy 1996-ban is jelentős céltartalék felszabadítással lehet számolni.
A biztosítók előreláthatóan mintegy 0,4 milliárd forint társasági adóbefizetést teljesítenek 1996-ban. 1994. évtől lassú, de folyamatos növekedés prognosztizálható a társaságok eredményét, s ehhez kapcsolódó adókötelezettségét illetően. Az 1994. évi befizetés 0,28 milliárd forint volt, az 1995. évi adóbevétel 0,333 milliárd forint körül várható. Az adóösszegek növekedése jelzés értékű, az eddigi szinte egységesen veszteséges tevékenység helyett a társaságok egy részénél már nyereséges a gazdálkodás.
1996-ban a pénzintézetektől jelentős mértékű osztalékfizetés nem várható.

1.8.	A Magyar Nemzeti Bank befizetései
A Magyar Nemzeti Bank 1995-höz viszonyítva 1996-ra nyereségének csökkenésével számol. Ez azért következik be, mert csökken az MNB nettó eladósodása. A nettó eladósodás csökkenése szükségszerűen maga után vonja hogy a korábban el nem számolt leértékelési veszteségek realizálódnak. Mindezek alapján a jegybank befizetése az 1995. évi várható 30,8 milliárd forinttal szemben 1996-ban mindössze 20,5 milliárd forintban prognosztizálható.

1.9.	Egyéb bevételek
A költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen - a korábbi évek tervezési és teljesítési adatait is figyelembe véve - 1996. évre 7,7 milliárd forint előirányzattal számol. 
Az egyéb bevételek döntő többségét a megszűntetett Világkiállítási Alap pénzeszközeiből létesített, elkülönített letéti alszámla forrásbevonása (4,7 milliárd forint) jelenti. E bevételekből 1,6 milliárd forint célirányosan, csak a Világkiállítás lemondása miatt jelentkező, a költségvetést terhelő kötelezettségek teljesítésére használható fel.
Az előző évek költségvetési kiadásainak visszatérüléséből (felszámolások, kártérítések, garanciák stb.) 1,5 milliárd forint egyéb bevétel származik.
A szerencsejátékokkal kapcsolatos díjbevétel 0,6 milliárd forint.
Az előirányzatból fennmaradó rész az évközben keletkező - előre nem tervezhető - költségvetést megillető bevételekből tevődik össze.

1.10.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek alapvetően a központi költségvetés követeléseiből származó törlesztési és kamatbevételeket, továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos tőkebefizetéseket és az állami vagyon utáni részesedést foglalja magában. A fejezet 1996. évi előirányzata 163,4 milliárd forint. 
Az előirányzott bevételek 61,2 %-a a privatizációs bevételek költségvetést megillető részéből származik. A 100 milliárd forint összegű privatizációs bevétel mellett az állami vagyont terhelő osztalék befizetési kötelezettség még további 10 milliárd forint, amely az állami tulajdonban lévő társaságoktól származó osztalék befizetésből ered.
A belföldi adósságból származó bevételek további jelentős tételét az állami követelésekből származó bevételek alkotják, amelyek együttes összege 53 milliárd forint. Ezek nagyobbik részét az államadósságot csökkentő bevételek teszik ki, amelyeknek meghatározó eleme a jamburgi gázszállításból származó árbevétel 23 milliárd forintos előirányzata. A kamatbevételek összege 20,9 milliárd forint, amely részben a központi forgóalap betétállománya után, részben pedig a bankkonszolidáció keretében nyújtott alárendelt kölcsöntőke után fizetett kamatból származik.

IV. 2.	Kiadási előirányzatok
2.1.	Gazdálkodó szervezetek támogatása
A gazdálkodó szervezetek támogatása 1996. évben 115 milliárd forint, az előző évit jóval meghaladó mértékben, 24,7 %-kal, 22,7 milliárd forinttal nő. A növekedést elsősorban a MÁV támogatási rendszerének megváltozása okozza. A korábbi évektől eltérően nem költségvetésen kívüli eszközökkel történik a MÁV támogatása. 1996-ban egyértelművé válik a költségvetésben a MÁV-val kapcsolatos tehervállalás. Mindezen tényezőket figyelembe véve, reálértékben jelentősen csökken a költségvetés szerepvállalása az ilyen típusú támogatásoknál.

Az agrárgazdasági támogatások 8,5 milliárd forintos támogatásnövelésére az ágazat külgazdasági szempontból is fontos, megkülönböztetett szerepe miatt kerül sor. A támogatások továbbra is elsősorban az iparban, a közlekedésben (vasút) és az agrárgazdaságban jelennek meg. 
A normatív termelési árkiegészítés és dotáció előirányzata az előző évi várhatóhoz képest 5 %-kal csökken. 1996-ban e jogcímen már csak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő támogatás szerepel. E támogatási rendszer korszerűsítésre kerül, melynek célja: a célszervezetek támogatásának normatív alapra helyezése, az igénylés rendjének szigorítása, a rehabilitációs foglalkoztatás ösztönzésének erősítése. Az 1996-os előirányzat csökkenését a minimálbér várható szintjének és a foglalkoztatott létszámnak az emelkedése mellett a támogatási rendszer átalakítása biztosítja. 
Az egyedi termelési árkiegészítés és dotáció keretében 
-	az ipari gazdálkodó szervezetek támogatására - bányabezárás, egyéb bányászati támogatás, borsodi térség reorganizációja - fordítható összeg 1996-ban csupán 91 %-a az előző évinek. 
-	MÁV Rt támogatása a fentiekben jelzett tényezők miatt 1996-ban, mintegy kétszerese az előző évinek, s a vállalkozások folyó támogatásának egynegyed részét teszi ki. A támogatás továbbra is jelentős mértékét az indokolja, hogy a MÁV Rt. igazodása a megváltozott fuvarozási igényekhez és a gazdálkodási körülményekhez csak fokozatosan történhet. Ily módon a további eladósodás és újabb nagy összegű hitelek felvétele elkerülhető lesz. A vasúti támogatásra szolgáló 30 milliárd forint előirányzatból 29,8 milliárd forint a MÁV Rt-t, 0,2 milliárd forint pedig a GySEV-t illeti meg. A MÁV Rt. esetében a központi költségvetéstől igényelhető támogatásból 1 milliárd forintot - összhangban a Kormány 2196/1995.(VII.13.) számú határozatának II. 8. c. pont első bekezdésében rögzítettekkel - a MÁV Rt. létszám-racionalizálási intézkedéseinek folytatásához, a végkielégítés és korengedményes nyugdíjazás 1996. évi kiadásainak ellentételezésére kell fordítani.
	Az Állam - MÁV Rt. között kötött szerződés szerinti feltételekhez kapcsolódva 1996. évre vonatkozóan a személyszállítás állami feladatkörbe tartozó tevékenységeit, tehát 29,8 milliárd forinttal támogatja a költségvetés. Az 1996. évi központi költségvetés keretei között - a jelentős állami szanálási intézkedések alapján a MÁV Rt-nél bekövetkező tehercsökkenés mellett - úgy kell kialakítani a személyszállítás alapellátását, hogy a költségvetési finanszírozás nagysága mellett a MÁV Rt. működése hatékonyabb gazdálkodással, költségcsökkentő és veszteségmérséklő intézkedésekkel megoldott legyen.
-	szerepel még, közel 1,2 milliárd forintos előirányzattal az egyéb biztosítási kártérítésre, a mezőgazdasági biztosító egyesületek tőkejuttatására, illetve a felszámolás alatt álló vállalatok vállalati vagyonának megvásárlásához nyújtandó kamat-támogatás.
Az egyedi támogatások előirányzata között szerepel még az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítésére szolgáló mintegy 600 millió forintos támogatás.
Az agrárgazdasági támogatások 1996-tól az ágazat működéséért szakmailag felelősséget vállaló Földművelésügyi Minisztérium fejezetébe kerültek tervezésre. Folyó áron a központi költségvetés a támogatás 14 %-os növelésével számol. Ezzel együtt az agrárgazdasági támogatások részaránya az összes támogatáson belül csökkenő mértékű, \"alig\" haladja meg a 60 %-ot. A támogatás struktúráján belül a piaci illetve piacra jutási támogatás súlyarányának mérséklődését a termelési-költségeket csökkentő támogatások mértékének növekedése ellensúlyozza. 
Főbb támogatások és megoszlásuk:	milliárd forintban


Támogatás

1995. várható

1996. előirányzat
1996. évi előirányzat az összes támogatás arányában (%)
MÁV Rt.
14,9
29,8
26
Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
38,0
41,0
36
Reorganizációs támogatás
7,3
7,0
6
Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás
6,7
5,0
4
Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás
9,5
17,0
15

2.2.	A fogyasztói árkiegészítés 
A fogyasztói árkiegészítés a személyszállítási kedvezményes tarifákhoz kapcsolódó, azokat az úgynevezett teljes árú tarifákra kiegészítő költségvetési támogatás. Az árkiegészítés összege az 1995. évi várható 32 milliárd forintról az 1996. évi előirányzat szerint 41,6 milliárd forintra (30 %-kal) nő. A változásban növelő tényező a prognosztizált hatósági árváltozások és az árkiegészítés általános forgalmi adóalappá válása, csökkentő tényező bizonyos utazási kedvezmények, illetve hozzájuk kapcsolódó támogatási kulcsok mérséklése.

2.3.	Felhalmozási kiadások
A felhalmozási kiadások prezentációja 1996. évtől tartalmilag módosul, mert a korábbi kormányzati, 1996-tól központi beruházások és a magánerős lakásépítés támogatása mellett itt jelennek meg az intézmények beruházási, felújítási és egyéb felhalmozási célú támogatásai is. A központi költségvetés összes felhalmozási célú kiadásainak összege 126 milliárd forint. Ezen belül a központi beruházások költségvetési fedezete dinamikusan, 70,7 milliárd forintra nő, míg a magánerőből való lakásépítés 29,8 milliárd forint összegű támogatása az 1995. évben kiadott ugrásszerűen megnőtt építési engedélyek számához viszonyítva az 1996. évben - feltételezhetően - kevesebb kiadott építési engedélyhez kapcsolódóan mérséklődik. A költségvetési intézmények felújítási és beruházási támogatása 25,5 milliárd forint.
Központi beruházások költségvetési fedezete
A központi beruházások 1995. évi várható 48,6 milliárd forintos teljesüléséhez és a Budapest-Hegyeshalom közötti vasúti pályakorszerűsítés céljaira fordított 9,8 milliárd forinthoz képest az 1996. évi központi költségvetési előirányzat 70,7 milliárd forintra történő emelkedése meghaladja a folyó áras GDP prognosztizált növekedési ütemét. A gazdaságpolitikai célokkal összhangban ez azt a kormányzati szándékot fejezi ki, hogy az exportképes termelés, a munkahelyteremtés alapfeltételeit biztosító, elsősorban a termelő, valamint a nem termelő infrastruktúra egyes beruházásai kiemelt kezelést élveznek. Az infrastrukturális beruházások kiemelt növelése elősegíti a gazdasági növekedést, a vállalkozások fejlesztésének feltételeiben érdemi javulásokat eredményez, közrejátszik az infrastruktúra felgyülemlett fejlesztési lemaradásainak felszámolásában.
A termelő infrastruktúra beruházásainál 1996. évben a központi költségvetés elsősorban a nemzetközi jelentőségű vasúti fővonalak fejlesztésének folytatását; a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése kiemelt jelentőségű beruházásnál a 0,7 milliárd forint közvetlen költségvetési juttatást a központi költségvetés által felvett 3,5 milliárd forint külföldi hitel is segíti; a vasúti létszámkiváltó műszaki fejlesztést és a gyengeforgalmú vasúti mellékvonalak megszűntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz beszerzéseket és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokat; a VOLÁN társaságok saját forrásainak kiegészítését az autóbuszpark rekonstrukciójához; a kombinált fuvarozás fejlesztését; a légi közlekedés biztonságos légi-irányítást biztosító földi rendszereit; a postahivatali hálózat kiemelt feladatait; a vízgazdálkodás területén a vízminőség-védelmet - a természetes vízkincs ökológiai védelmét, ezen belül a Balaton ökológiai állapotának javítását, a vízminőség javítását, illetve megóvását -, az egészséges ivóvizet biztosító regionális vízközmű-rendszerek főműveit, a kiemelt városok és a Főváros szennyvíztisztítási programját, a vízkár-elhárítást, egyes tószabályozási munkákat, a Duna rehabilitációs munkáit (Duna-kanyar, Szigetköz) finanszírozza. 
Az Útalap determinációi miatt - rendkívüli jelleggel - a központi költségvetés átvállalja az M0-ás körgyűrű és három főút építésének, továbbá a Záhonyi híd rekonstrukciójának és az esztergomi Mária-Valéria híd újjáépítésének támogatását. 
A Fővárosi Önkormányzat infrastruktúra fejlesztése beruházási célprogramban szereplő projektek együttes bekerülési összege 1994. évi áron 10,7 milliárd forint. Ennek forrása a 2067/1995.(III.6) Kormányhatározat alapján a Főpolgármesteri Hivatal által 1995. évben felvett 8,5 milliárd forint költségvetési támogatást megelőlegező hitel és a Pénzügyminisztérium fejezetben megtervezett 3 milliárd forint központi költségvetési kiadási előirányzat. Ebből a fővárosi beruházásként megkezdett, 1995-től központi beruházásként folytatandó következő fejlesztési célok valósulnak meg: az 5-ös, 6-os út bevezető szakasza, a Dél-budai tehermentesítő út, a 4-6-os villamos pályarekonstrukciója, a Szerémi úti kapcsolat, a Hungária körút korszerűsítéséből a Salgótarjáni-Kerepesi út (villamos nélkül), az Üllői út-Lenkei út, valamint a villamos pálya (tartozékaival együtt), a Kőbányai úti-Hungária körúti szennyvízcsatorna, a Csepel-szigeti vízkezelőmű, a Péterffy Sándor utcai Kórház és a Természetgyógyász Kórház. A hitel tőketörlesztése 1997-től kezdődően az adott évi központi költségvetési törvényjavaslatokban a központi beruházások között kerül megtervezésre. A hitel kamatai és járulékos költségei az önkormányzat forrásszabályozásának keretében kerülnek elszámolásra.
Az \"EXPO '96. Budapest\" Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló 1994. LXX. törvény alapján a lemondással összefüggő, 1996. évre áthúzódó beruházási feladatok központi költségvetési kiadási előirányzata 1,6 milliárd forint.
Ezen kívül az erdőszerkezet-átalakítás, fásítás fejlesztéseit és az öntöző berendezések beruházásait is finanszírozza a központi költségvetés.
A humán infrastruktúrában változatlan súlypont a felsőoktatási intézményhálózat, illetve a tudományos és szociális beruházások megvalósítása, intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése (könyvtárak, műszerek, laboratóriumok, kollégiumok, informatikai felszerelések, szervezési beruházások stb.), egyes tudományos fejlesztési projektek felgyorsítása, kutatóhelyek korszerűsítése, a műszerezettség feltételeinek javítása. Az egészségügyben - az integrációs intézkedésekhez igazodóan - nagyobb hangsúlyt kell kapnia a diagnosztikai eszközpark megújításának.
A központi költségvetés későbbi évekbeni teherviselő képességét is figyelembe véve kell megkezdeni, illetve folytatni szükséges az ország védelmének korszerűsítésével és a közbiztonsági feladatokkal összefüggő fejlesztések költségvetési támogatását.
A Honvédelmi Bizottság döntése alapján megkezdődik az ország védelmi céljait szolgáló \"KILÁTÓ I-VI. feladat\" és a \"Légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs- és vezetési rendszer fejlesztése\" kiemelt jelentőségű beruházás.
Az állam lakáskiadásai
A magánerős lakásépítés támogatási rendszere lényegében nem változik 1996. évben. A támogatandó célok között szerepel továbbra is az átlagos méretű és átlagos minőségű lakás megépítése, a legrászorultabb rétegek terheinek mérséklése. 1996-ban a magánerős lakásépítési támogatás 29,8 milliárd forint, így ezzel együtt a különböző jogcímeken kifizethető lakáscélú támogatások előirányzata - beleértve az államadósság között szereplő tételeket is - összesen mintegy 76 milliárd forint.
A összes lakáscélú támogatás közel 60 %-a a korábbi időszak támogatási konstrukcióinak nem befolyásolható kifizetéseihez kapcsolódó, a kamatmérték ingadozásától függő teher.
Magánerős lakásépítés támogatásánál a lakásépítési kedvezmény összege 1994. év végén jelentősen, több mint háromszorosára növekedett, majd 1995. áprilisában az igénybevételi lehetőség korlátozottabbá vált, a leginkább rászorultakra koncentrálódott. Ennek eredményeként a magánlakás-építés a vidéki kedvezőtlenebb szociális helyzetű településeken növekszik.
Mindennek eredményeként a magánlakás-építés támogatásának 1996. évi előirányzata az 1995. évi pótköltségvetésben előirányzott 36 milliárd forinttal szemben 29,8 milliárd forint.
A magánerős lakásépítés támogatása az alábbi összetevőkből álló jogcím:
Lakásépítési kedvezmény
Az igénybevétel korlátozása (a különbözet erejéig az ismételt igénybevétel tilalma és a méltányolható igény leszállítása) következtében az 1993. évi szintre visszaálló mennyiség és arányok mellett a várható 23-25.000 új lakásépítésnek mintegy felénél veszik igénybe a kedvezményt, átlagosan egy millió forint összegben. (A három és több gyermekesek számát többszörösen meghaladja az egy gyermekes házaspárok száma, így alakul ki az átlagos összeg.) A darabszám és az igénybevett kedvezmény átlagos összege szorzatából 12 milliárd forint előirányzat adódik.
Megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény
Az 1994-et megelőző években a gyermektelen fiatal házaspárok legfeljebb két gyermekre szociálpolitikai kedvezményként felvehették a kölcsönt. A gyermek(ek) megszületésekor a kedvezmény összegét és kamatait a költségvetés fizeti meg a pénzintézetnek az adós helyett.
Az 1996. évi előirányzat - mivel a megelőlegezéskori lakásépítési és a jelenlegi születésszámokban nincs értékelhető változás - az előző évi várható teljesítéssel egyenlő összegű, 1,5 milliárd forint.
Mozgássérültek lakásépítésének támogatása
A mozgáskorlátozottak az új lakásuk építéséhez vagy meglévőnek az átalakításához kapnak támogatást, a különleges kialakítás többletköltségeinek részbeni fedezetére. Ennek előirányzata - mivel sem a szabályozás, sem a lakáskorszerűsítés üteme nem módosul - az 1995. évi várható igénybevétellel azonos összegű, 2 milliárd forint.
Folyósítási költségek
Az állami támogatások folyósítása ellenében a pénzintézeteket 1 % költségtérítés illeti meg.
Egyéb támogatás
Ide tartozik a kényszerbérletek felszámolásához nyújtott költségvetési hozzájárulás az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján. E jogcímen 1995. évben, a hároméves akció első évében az önkormányzatok 44 millió forintot igényeltek, ez az önkormányzati támogatások között került elszámolásra. A második évben az önkormányzati jelzések alapján legalább az összeg megkétszereződésére lehet számítani. E célra ezért az előirányzat 0,1 milliárd forint.
Lakóház program
Ezen a jogcímen a többlakásos épületállomány felújításának megindítását szolgáló program készítésének költségei szerepelnek. Ennek előirányzata 0,1 milliárd forint.
Lakásra megtakarítók áruvásárlási kölcsöne
E jogcím technikai okból került ide, mert az ifjúsági lakás-takarékbetét alapján vehetik igénybe a jogosultak. A várható igénybevétel alapján megtervezett előirányzat összesen 0,5 milliárd forint.
Halasztott kamatfizetésű hitelek támogatása
Az új lakás építéséhez felvett hitelek kamataiból 1994-től 4 százalékpontot fizet meg a költségvetés a törlesztés első öt évében. Az első évben 2,8 milliárd forint összegű az ilyen feltételű hitelek folyósítása, 1995. első felében 1 milliárd. Ennek alapján a kamattámogatás alapja 5 milliárd forintra tehető, a kamattámogatás előirányzott összege 0,2 milliárd forint.
Törlesztési támogatás
Az 1988. január 1. és 1993. december 31. között hatályban volt jogszabályok alapján felvett hitelek törlesztéséhez különböző mértékű (80, 70, 50, 40, 35, 30 és 15 %) támogatást vállalt az állam, amelynek mértéke öt évenként feleződik. A törlesztési támogatásos hitelek állománya 1994. évben 12 milliárd forinttal, 1995. év első öt hónapjában - a kamatemelés következtében - 16 milliárd forinttal csökkent, 79 milliárd forintra. Az év második felében és 1996. évben a csökkenés mérséklődik. Mivel az érintett hitelek összege csökken, az ötödik év lejártával egyre több támogatás feleződik, így a kamatok emelkedése ellenére a támogatás összes költségvetési terhe némileg mérséklődik 1995. évhez képest, s nem fogja meghaladni a 10 milliárd forintot. (Az átlagos állomány 60 milliárd forintra tehető és ennek 17 %-a a támogatás az elmúlt évi 16 %-kal szemben a kamatemelés következtében.)
Önkormányzati lakástámogatási hitel
A helyi tanácsok a 80-as évek végén 10 éves fix, évi 3 % kamatra kaptak hitelt az OTP-től állampolgáraik lakásépítésének támogatása céljából. Ebből főleg kamatmentes hitelt nyújtottak, kisebb részben pedig vissza nem térítendő formában a rászorulókat támogatták. E hitelek kamatai és a piaci kamatok különbözetének megfizetését az állam vállalta. A csökkenő hitelállomány és a növekvő kamat eredményeként várható 1996. évben a 2 milliárd forintos támogatási összeg.
Pénzforgalmi áthúzódás
Az év utolsó hónapjára csak előleget kapnak a bankok, amelyet a következő év első hónapjában számolnak el a tényleges adatok alapján. Ennek egyenlege várhatóan 1,3 milliárd forint lesz.

2.4.	A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások
A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások 1996. évi előirányzata az 1995. évi várhatóhoz képest - amennyiben az összehasonlíthatóság érdekében az 1995. évi energiaár-emelés részleges kompenzációjára jóváhagyott összeg nem kerül figyelembevételre - közel 17 milliárd forinttal csökken. 
Ennek alapvető oka, hogy 1996. január 1-jével megszűnik a családi pótlék jelenlegi alanyi jogosultsága, s ezen ellátásra - a három és több gyermekes családok kivételével - csak a meghatározott jövedelmű családok lesznek jogosultak. A megváltozó jogosultsági feltételek következtében a családi pótlék 1996. évi előirányzata az 1995. évi várható teljesítéshez képest 19 milliárd forinttal csökken. 
A többi családi támogatásnál (várandóssági pótlék, GYED, GYES) azzal számolunk, hogy 1996-ban ugyancsak változik a jogosultsági feltétel, de a ma működő ellátások kifuttatási kötelezettségére tekintettel az átalakítás hatásai a jövő évi költségvetési előirányzatokban csak kisebb mértékű (mintegy 3 milliárd forint) megtakarítással járnak.
A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő támogatások (pl. rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadékai, házastársi pótlék stb.) jövő évi előirányzata azért kevesebb az 1995. évi várhatónál, mert 1996-ban nem kerül sor olyan egyszeri intézkedésre mint az 1995. évi energia-kompenzáció, ugyanakkor mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre a nyugdíjszerű szociális ellátások automatizmusának biztosítására. Ezen ellátások jó részét ugyanis érinti az egységes jövedelem-kiegészítő támogatási konstrukció kialakításával szükségessé váló átalakítás, de tekintettel arra, hogy a már megállapított ellátásokra az átalakítás nyilván nem terjedhet ki, a megtakarító hatás csak a későbbi években jelentkezik.
A különféle jogcímen adott térítéseknél (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás, nem biztosítottak utáni térítés, ellátások folyósításának térítése) az 1995. évi várható teljesítéshez képest a növekedés közel 3 milliárd forint. Emelkedés a közgyógyellátásnál, a nem biztosítottak utáni térítésnél, az ellátások folyósításának térítésénél van.
A közgyógyellátás előirányzata az 1995. évi 6 milliárd forintról 7 milliárd forintra növekszik. Ennek oka az, hogy a gyógyszeráraknál, gyógyászati segédeszközöknél tervezett átalakítások következtében várhatóan növekszik a közgyógyellátás iránti igény, illetve a rászorulók számára biztosítani kívánjuk a közgyógyellátást az egészségügyi szolgáltatásoknál bevezetni tervezett lakossági térítésnél is, vagyis szélesedik a közgyógyellátás keretében igénybevehető ellátások köre.
A nem biztosítottak utáni költségvetési térítés az 1995. évi 10 milliárd forintról 12 milliárd forintra növekszik, ami 20 %-os növekedést jelent.
Az ellátások folyósításának térítése az 1995. évi 0,9 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra növekszik. Ennek oka az, hogy az új családi pótlékrendszer bevezetése a folyósító szervek számára többletfeladatot jelent.
A munkaadók társadalombiztosítási járulékterheinek csökkentése összefügg azzal, hogy a munkáltató által fizetett jelenlegi évi 10 munkanap betegszabadság 1996-ban évi 25 napra emelkedik. Várhatóan ennek hatásaként növekszik a munkáltatók érdekeltsége a dolgozók munkából való távolmaradásának korlátok közé szorításában.
A szociálpolitikában a Kormány folytatni kívánja az ellátórendszerek átalakítását. Ez 1996-ban a következőket jelenti:
-	sor kerül a szelektív szociálpolitikát helyi szinten megvalósító országos hálózat kiépítésére,
-	megtörténik a szociális minimum kidolgozása, amely alapján meghatározható a szociális ellátásokra való jogosultság megállapításánál iránymutatásul szolgáló viszonyítási alap,
-	átalakításra kerül az önkormányzati normatív támogatások finanszírozása, a pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében,
-	a családi ellátások jogosultsági feltételrendszere átalakul olymódon, hogy a jogosultság általában jövedelmi és vagyonlimithez kötött,
-	megkezdődik a mai elaprózott és párhuzamosan működő szociális ellátások felülvizsgálatával, átalakításával egy új, egységes jövedelem-kiegészítő támogatás bevezetése.
A központi költségvetés segíteni kívánja az állampolgári öngondoskodás eszméjének szélesebb körű elterjedését, s így a társadalombiztosítási rendszer reformjának megvalósulását is azzal, hogy egészség- és nyugdíjpénztárak szervezéséhez 1996-ban összesen 1,5 milliárd forintot kíván biztosítani. 
Az államháztartási reform részeként megindul a nyugdíjreform előkészítése. A reform célja nemcsak a nyugdíjak szűkebb értelemben vett finanszírozhatóságának megteremtése, hanem a nyugdíjrendszer alapelveiben is történő lényeges változtatás.

2.5.	A központi költségvetési fejezetek támogatása
A költségvetési fejezetek 1996. évi támogatási előirányzata 435,2 milliárd forint, ami 53,1 milliárd forinttal, 13,9 %-kal haladja meg az 1995. évi pótköltségvetési előirányzatot. A támogatás mértékében és a növekedés ütemében alapvető strukturális változás hatása is tükröződik: az elkülönített állami pénzalapok döntő része megszűnik, s azok támogatása a fejezetek előirányzataiba - követhető módon - beépül. 
A fenti előirányzat magában foglalja a központi költségvetési szervek támogatási előirányzatát - benne a bevételeket beszedőkét is -, mely 399 milliárd forint, amely az előző évi várható előirányzatnál 19,6 milliárd forinttal, 5,2 %-kal több. 
Az egyensúlyi követelmények miatt és a központi költségvetési szervek körében megvalósítandó hatékonyságnövelés megalapozására is szükséges, hogy ezen intézmények támogatása az 1995. évit összességében csak szerény mértékben haladja meg. Ezért az inflációs hatások ellentételezésére csak korlátozott körben és mértékben kerülhet sor, s nincs mód - általában - a korábban csökkentett felújítási előirányzatok emelésére sem. 
Az általános követelmény érvényesítése mellett differenciálódás valósul meg az egyes fejezetek, az intézmény- és feladatcsoportok között mind a szakmai programokban, mind a személyi és dologi előirányzatokban. A pótköltségvetésben végrehajtott előirányzat-csökkentések köre és mértéke különböző volt, s ezek továbbvitele az 1996. évi költségvetésben önmagában is eltéréseket eredményezett az intézmények működési előirányzatainak alakulásában.
Az egyes területek adottságaira, feladataira tekintettel különböző elhatározások és intézkedések, a teljesítménykövetelmények növelése szükséges az előirányzatok megalapozásához, amivel elkerülhető az ellátottság általános romlása. Ez a költségvetés-politika prioritásaihoz rendelt feltételek megteremtését jelenti a feketegazdaság visszaszorításához; a közbiztonság javításában érintett szervezetek, a környezetvédelem, a kincstár, egyes államhatalmi, igazságszolgáltatási feladatok támogatásának alakításához. A meglévő kapacitások, anyagi eszközök felhasználása hatékonyságának javítása ezeknél az intézményeknél is követelmény. Néhány további jelentős területen az 1995. évben elhatározott és részben már végrehajtott létszámcsökkentésekkel felszabaduló források szakmai programok megvalósítását, az illetmények színvonalának javítását teszik lehetővé, ami ugyancsak szerkezetváltozást jelent, és a feladatellátás bővülését, illetve  jobb minőségét eredményezi. Igy pl. reformok kezdődnek el a felsőoktatásban, a honvédségnél, jórészt a rendelkezésre álló források felhasználásának belső átrendezésével. A központi közigazgatásban végrehajtás alatt álló kötelező létszámleépítés egyrészt belső racionalizálást szolgál, másrészt egyik forrása a köztisztviselői illetményalap emelésének, a teljesítmények jobb, differenciált elismerésének. 
A nagy intézményrendszerek differenciált kezelése mellett nagy jelentősége van annak, hogy az egyes intézménycsoportok mindegyikében reformok valósuljanak meg, a feladatellátás, a költséggazdálkodás racionalizálásával felszabaduló források nyújtsanak fedezetet a szükséges szolgáltatások megőrzéséhez, színvonalának javításához, fejlesztéséhez; s az egyes intézmények működésében ugyancsak érvényesüljenek a gazdaságosság követelményei.
A meglévő intézmény- és feladatrendszerben, előirányzatokban megvalósítandó tudatos szerkezeti változtatások teszik lehetővé, hogy a központi költségvetés egészében szükséges átalakulásokhoz ne lineáris kiadáscsökkentés adjon fedezetet, illetőleg azt, hogy az elosztásra rendelkezésre álló források az eredményes és gazdaságos feladatellátásra esélyt adó, fontossága alapján súlyponti funkciókat ellátó intézményekhez jussanak. Korszerűsíteni kell az intézményhálózatot, szűkíteni az állami tevékenységek körét (bővítve a más szervezeti formában való közösségi feladatellátás lehetőségeit), mert csak így nyílik lehetőség a vállalt feladatok követelmények szerinti ellátására. A költségvetési szerveknél a létszámmal való takarékosabb gazdálkodás is a hatékonyságjavítás fontos eleme, ami közvetlen és közvetett kiadáscsökkentést eredményez és forrást nyújt illetményjavításra is. Ezért - néhány hiánnyal küzdő intézménycsoport kivételével - a költségvetési feltételek alakításával indirekt késztetés érvényesül az intézményi hatáskörű létszámleépítésekre. Ezeknek célszerűen a szervezet, a működési rend, az elhelyezés ésszerűsítéséhez kell kapcsolódniuk. 
Az előirányzatok emelkedésében részben szerkezeti változások, részben a korábbi előirányzatokhoz képest növelő és csökkentő hatású tényezők sokasága jelenik meg.  
Visszavonásra kerül számos, a pótköltségvetésben egyszeri jelleggel szereplő feladat előirányzata, mint pl. nemzetközi konferenciák, kulturális és sportrendezvények, intézmény-átalakítások, egyéb programok támogatása. A tűzoltóság feladatai a helyi önkormányzatokhoz kerültek, három központi színházat pedig terv szerint a főváros működtet majd. A támogatást csökkentette a felsőoktatásban és a Magyar Televíziónál a személyi kiadásokban az 1995. évi pótköltségvetésben előirányzott megtakarítás 1996. évi hatása, ami a létszámleépítésre ösztönöz. 
A felhasználó intézményekhez került átcsoportosításra a közalkalmazottak 1995. évi illetmény emelésére központilag előirányzott keret a jogszabály szerinti szükségletek mértékében. 
A fejezetek együttes támogatási előirányzatát növelte ugyanakkor több olyan tétel, amely nem jelent valóságos többletet. Ide tartozik - többek között - a pótköltségvetésben elvont fejezeti kezelésű előirányzati összegek kétharmadának visszapótlása, valamint az 1995. évben a költségvetés általános tartalékból finanszírozott, de tartós elkötelezettséget jelentő feladatok 1996. évi fedezete is. 
A központi költségvetés egyensúlyi pozíciójának javítása szükségessé teszi, hogy a 4,2 %-os munkaadói járulékot - amelyet eddig a központi költségvetés átalányösszeg megfizetésével magára vállalt - a jövőben a költségvetési intézmények - mint munkáltatók - meglévő előirányzataik terhére fizessék. (Egyes fejezeteknél ehhez 2 milliárd forint többlettámogatást kellett engedélyezni). Gondoskodni kell a továbbiakban is szükséges - intézményi hatáskörű - létszámleépítésekkel járó egyszeri költségek forrásáról is, ami a csökkenő társadalombiztosítási járulék fedezetének átcsoportosításával oldható meg.
Az 1996. évre javasolt előirányzatok jelentősen elmaradnak az igényektől, nincs mód a támogatások reálértékének megőrzésére sem. (A központi költségvetési szerveknél minden 1 százalékpont illetményemelés teljes összegű finanszírozása 3 milliárd forint, 1 százalékpont dologi előirányzat-emelésé 2 milliárd forint bruttó többlettámogatást jelentene. Az önkormányzati intézményeknél a kihatás ezt valamivel meghaladja.) Valamennyi terület feladatainak és ellátási feltételeinek egyenletes fejlesztésére gazdasági okból nincs lehetőség, a társadalom is eltérő igényeket támaszt az egyes intézményrendszerekkel szemben. A központi költségvetési intézmények körében új feladatok vállalására, vagy a meglévők bővítésére meghatározott szűk körben kerülhet sor. 
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt jelentősége van. Az 1995. évben végrehajtott oktatói és nem oktatói létszámleépítésből évi 4,1 milliárd forint megtakarítás adódik, ugyanakkor a felsőoktatás többlettámogatása 4,9 milliárd forint. Tovább növekedhet a hallgatólétszám, előre lehet lépni az intézményhálózat korszerűsítésében, s ezek anyagi megalapozása mellett többlettámogatásban részesülhetnek a képzés korszerűsítését célzó felsőoktatási programok és a bővülő doktorandusz képzés. A képzés feltételeinek javítására, külön program alapján felsőoktatási épületek felújítására és átalakítására 0,8 milliárd forint többlet-előirányzat szolgál. 
A Felsőoktatási Fejlesztési Alap és az Országos Tudományos Kutatásfejlesztési Alap mint állami pénzalap megszűnik. A felsőoktatás átstruktúrálódását és fejlesztését, illetve a kutatási témapályázatokat és műszerbeszerzéseket szolgáló előirányzatok - elkülönítetten - a fejezet költségvetésébe épülnek be, 0,9 milliárd forint, illetve 1,4 milliárd forint összeggel. Az 1995. év őszén bevezetésre került tandíjból az 1996. évre tervezett bevétel a felsőoktatás fejlesztési program támogatására kerül felhasználásra.
A Magyar Tudományos Akadémiánál az Akadémia hazai tagjai és az Akadémia Doktora címmel rendelkezők tiszteletdíjának 1995. évben - a Kormány hatáskörében - megvalósított emelése először jelenik meg a költségvetésben csaknem 0,4 milliárd forint összeggel. A tudományos kutatások feltételeinek javítását ezen kívül a műszer beszerzési, beruházási és felújítási előirányzatok jelentős emelése (0,3 milliárd forint) szolgálja. 
Mindkét intézményrendszerre új finanszírozási rend bevezetése van előkészületben, az egyetemeken, főiskolákon ezt a végrehajtott létszámcsökkentés is megalapozza. (Kívánatos, hogy a létszámot a továbbiakban elsősorban a szervezeti változások és a finanszírozási rendszer alakítsák, figyelemmel a hallgatólétszámra is.) Az intézményhálózat korszerűsítése keretében a felsőoktatás körére megkezdődött a javaslatok kimunkálása. A két rendszer változatlan működtetése meghaladja az anyagi lehetőségeket, szükségességét minőségértékelés sem támasztja alá.
A közoktatásban egyes szakmai feladatok és programok megvalósítására - benne a Nemzeti Alaptanterv implementációjára - 1,4 milliárd forint szolgál. A közoktatási tankönyvkiadást 1,9 milliárd forinttal, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványt 0,4 milliárd forinttal támogatja a költségvetés, ugyanakkor forrásátcsoportosítás történik a Területi Oktatási Központok megszüntetése miatt az önkormányzatokhoz.
Az egyházi, alapítványi oktatásban - ideértve a felsőoktatást is - résztvevők számának és a közoktatásban a normatívák összegének növelése miatt mintegy 2,6 milliárd forinttal nő a tárca humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzata. A normaemelés forrását jórészt az egyházi és alapítványi oktatási intézmények feladataira eddig más jogcímen tervezett előirányzatok átcsoportosításával lehet biztosítani. 
Az államháztartási reform követelményeivel összhangban tovább erősödik a kultúra többcsatornás finanszírozási rendszere. Nő az alapítványok a vállalkozások, szponzori támogatások szerepe a kulturális értékek létrehozásában. Ez nem jelenti azt, hogy az állam kivonulna ezen szférából, hiszen csakis gazdaságilag életképes és jogilag szabályozottan működő kulturális intézményrendszer és tevékenység szolgálhatja a társadalom felemelkedését. 
A kultúra központi támogatása a művelődési tárca költségvetésén belül 0,63 milliárd forinttal nő. Lehetőség lesz az országos közgyűjtemények, a nemzeti közművelődési és művészeti intézmények további működésére. Az előirányzat fedezetet nyújt - többek között - a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány évek óta húzódó vagyonpótlására és a Honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatos többletfeladatokra. Ezen felül - a kormányzati rendkívüli kiadások között - külön előirányzat segíti a millecentenárium előkészítését jelentő múzeumi rekonstrukciókat. A Nemzeti Kulturális Alap 0,2 milliárd forinttal több, összesen 315 millió forint támogatást kap járulékbevételeinek kiegészítésére, amelyek növelését a vonatkozó törvényi előírások változtatása is segíti. Ezzel az Alap alkalmassá válik a modern állami mecenatúra szerepének vállalására.
Az egyházak közvetlen támogatása az előirányzatok alapjául szolgáló 1995. évi pótköltségvetéssel - az általános gyakorlattól eltérően - nem csökkent. Az egyházi nyugdíjalapok támogatása 50 millió forinttal emelkedik. Az egyházi intézményeknél a korábbi évek bérpolitikai keretéből 650 millió forint épül be a humánszolgáltatások magasabb normatíva összegébe. Az egyházi ingatlanok visszaadását 1996-ban is 4 milliárd forint szolgálja. 
A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kiadásokra előirányzott támogatás - a kisebbségi oktatás normatív támogatása nélkül - 2,2 milliárd forint, amely 0,5 milliárd forinttal több, mint az 1995. évi pótköltségvetési előirányzat. Új elemként jelentkezik a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása, és közel két és félszeresére emelkedik a Gandhi Közalapítvány támogatása. 1996-ban a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása 172 millió forint, továbbá elkülönülten jelennek meg az országos kisebbségi önkormányzatok működési kiadásainak támogatásai (együttesen 193 millió forint).
Az előzőekben felsorolt jelentősebb támogatási többletek mellett néhány aktuális és fontos feladatra is többletforrást kellett biztosítani. Ilyenek a Központi Statisztikai Hivatalnál az Európai Közösséghez való csatlakozáshoz szükséges összehasonlítható statisztikai rendszer kialakításának egyes elemeire, az egységes tevékenységi osztályozásra (NACE Rev. 1-re) történő átállás előkészítése, a kiskereskedelmi cenzus és kiskereskedelmi regiszter fejlesztés és a mikrocenzus és jövedelem-felvétel a társadalmi, népesedési és jövedelemstatisztika kiinduló adatainak megalapozásához (250 millió forint). Az Országos Testnevelési és Sporthivatalnál biztosítani kell az 1996. évi Atlantai Olimpián a magyar csapat részvételét (430 millió forint) és a diáksport további támogatását (70 millió forint). Végül többlettámogatás szükséges a bíróságoknál ellátott többletfeladatokhoz (520 millió forint), az alkotmányozás feladataihoz, az ügynökbírák számának növeléséhez, az Országgyűlési Biztos Hivatala felállításához (együtt 530 millió forint).
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a törvényjavaslatban önálló költségvetési fejezetként szerepel a rádiózásról és televíziózásról az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslattól eltérően a törvény megalkotásáig azonban a két intézmény költségvetési előirányzatainak bemutatásán nem célszerű változtatni. A Magyar Rádió költségvetési támogatása szinten marad, a Magyar Televízió támogatása 1,2 milliárd forinttal csökken az átalakítási kiadások, az egyszeri jelleggel rendelkezésre bocsátott összeg és az 1995. évben végrehajtott létszámleépítés kihatásai miatt. Mindkét intézménynél a működési költségek várható növekedése és a bevételek alacsony szintje szükségessé teszi az előfizetői díj emelését. Indokolt az 1994. évben megállapított 460 forint havi díj 15 %-os növelése, és egyúttal alapvetően meg kell változtatni a díjbeszedés rendszerét, annak hatékonyabbá és igazságosabbá tétele céljából. Ezzel együtt a televízió kiadásai meghaladhatják az 1995. évi várható szintet. A Duna Televízió a média törvényjavaslat szerint szintén átalakulna, a költségvetési törvényjavaslat azonban támogatását továbbra is a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében szerepelteti. 
A Népjóléti Minisztériumnál a támogatási többlet 3,5 milliárd forintot tesz ki. A többlettámogatás az egészségügyi és szociális intézményrendszer átalakítására, az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorúak elhelyezésére, valamint a készülő gyermekvédelmi törvénnyel összefüggő gyámügyi igazgatási rendszer átalakítására fordítható.
A Külügyminisztériumnál a forintleértékelések miatti többletkiadásokra, a Békepartnerség külügyi feladataira, az EBESZ-vel kapcsolatos további külügyminisztériumi feladatokra, az EU integráció kommunikációs stratégiájára 1,4 milliárd forint többlettámogatás szolgál.
Az 1996. évi költségvetésben a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem. A csaknem másfél milliárd forintot kitevő többletben döntő súllyal szerepel a természetvédelmi kártalanítás (500 millió forint), az Inter PHARE program (200 millió forint), a szigetközi károk mérséklésének fedezete (120 millió forint), a Balaton védelem (80 millió forint) és a felsorolt programok támogatásán túl az intézményrendszer működési feltételei is kiegészítésre kerülnek (320 millió forint). 
A Pénzügyminisztérium fejezetben a Kincstár létrehozására szolgáló 1 milliárd forintos előirányzat költségtakarékos működést tesz lehetővé. A kincstári rendszer kialakítása - az ÁFI Rt. és az MNB fiókjaira támaszkodva - a költségvetés terheit mérsékli. A Kincstár létrehozásához szükséges költségek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a  Kincstár főként az MNB fiókhálózatán és az ÁFI-n alapul. Az ÁFI feladatainak nagy részét eddig is a költségvetés finanszírozta különböző módokon. Az MNB-től átvett szervezeti egységeknek a Kincstárnál megjelenő költségei az MNB-nél megtakarításként jelentkeznek, növelve az MNB költségvetési befizetését. Mindezen tényezők miatt a Kincstár tényleges költségvetési többletterhet alig jelent majd.
A köztartozások hatékonyabb beszedése céljából a Vám- és Pénzügyőrséget terhelő többletfeladatok (új határátkelőhelyek megnyitása, kamionterminálok, vállalati ellenőrzés, jövedéki tevékenység, bűnmegelőzés) ellátásához mintegy 1000 fős létszámfejlesztés valósul meg, és 15 %-os illetmény-emelésre kerül sor. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal növekvő feladataihoz 250 fő létszámfejlesztés a fővárosban, (hatékonyabb ellenőrzési rendszer, számítástechnikai fejlesztés), valamint a köztisztviselői illetményalap-emelésre 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet feladatainak átcsoportosítása, a létszám jelentős, mintegy 500 fős csökkentésével a szervezet támogatása 583 millió forinttal csökken. Az önsegítés, az Önkéntes Biztosító Pénztárak gyorsabb ütemű elterjesztésére 1,5 milliárd forint az előirányzat.
A közbiztonság, a rendvédelem területén a testülettel, ezen belül a hivatásos állománnyal szembeni fokozódó elvárások teljesítéséhez - az illetményemelésen túl - a szakmai színvonal (képzésen keresztül történő) javítására, a hivatásos határőrizetre való átállás ütemezés szerinti folytatására, a toloncegyezményekből adódó feladatok ellátására, valamint polgári védelmi feladatokra tartalmaz többlet-előirányzatot a központi költségvetés. A szervezeti, feladat-ellátási és működési rend módosítása a Kormány által elrendelt áttekintést követően - megfelelő szervezeti, szervezési intézkedésekkel - olyan erőforrások szabadulhatnak fel, amelyek a közbiztonsági szempontból veszélyeztetettebb területeken a bűnmegelőzés és a bűnüldözés, valamint a közrendvédelem megerősítését, színvonalának javítását - az eddigi források által biztosított lehetőségeken túl - szolgálhatják.
A polgári biztonsági szolgálatok - az illetmény növekedésén felül - 300 millió forint működési többlettámogatásban részesülnek a figyelő szolgálat megnövekedett feladataihoz szükséges fejlesztésekre, valamint a forintleértékelés részbeni kompenzálására. A központi beruházásoknál több mint 400 millió forint előirányzat-emelés került tervezésre.
A Büntetésvégrehajtás részére - az illetmény-emelésen kívül - 660 millió forint többlettámogatás áll rendelkezésre a felügyelői és az őri létszám 150 fős megerősítésére, az élelmezési norma emelésére, valamint az elítélteket foglalkoztató gazdasági szervezetek - sajátos foglalkoztatásból eredő - többletköltségeinek normatív ellentételezésére. A központi beruházások előirányzatának tervezett többlete némileg meghaladja a 400 millió forintot.
A Honvédelmi Minisztérium országgyűlési határozat alapján megkezdi a honvédség átalakítását. Ennek eredményeként megváltozik a vezetés rendje, a szervezeti felépítés, csökken az összlétszám, módosulnak a belső létszámarányok. (Elsősorban a közalkalmazotti és a sorállományi, kisebb mértékben a tiszti létszám csökken). Az átalakításból fakadó kiadások fedezete egyrészt a tárcánál a belső tartalékok feltárásából, a struktúra  leegyszerűsítéséből és a létszámcsökkentésekből fakadó megtakarításokból származik. Másrészt a működési kiadásoknál többletként mintegy 3 milliárd, a központi beruházásoknál pedig közel 800 millió forintos előirányzat-emelés valósul meg. A több évig tartó átalakítás eredményeként az alaprendeltetését jobban ellátó, szervezetében kisebb, de hatékonyabban működő, finanszírozható honvédségnek kell kialakulnia.
A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma - a 4 millió munkavállalóból - meghaladja a 900 ezer főt, melyből közalkalmazott mintegy 700 ezer fő, köztisztviselő 100 ezer fő, a védelem, a közbiztonság, az igazságszolgáltatás körében foglalkoztatottaké, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóké pedig több, mint 100 ezer fő. A kifizetett rendszeres és más juttatások előirányzata döntő hányaduknál az illetmények alakulásától, az pedig a törvények által szabályozott  előmeneteli rendszerek működtetésétől függ. A fegyveres erőknél és rendvédelmi szerveknél  előmeneteli törvény még nincs.
A köztisztviselőknél az alapilletmény mértéke 1996. január elsejétől 20 ezer forintra emelkedik. Az illetmények összes növekedése a központi intézményeknél 5,6 milliárd forint, az ehhez szükséges költségvetési támogatás 4,5 milliárd forint. A többletet részben az 1995. évi köztisztviselői létszámcsökkentés során elért megtakarításokból (2 milliárd forint), részben központi támogatásból fedezik az intézmények. Az előzetesen számítottat a létszámcsökkentésből származó megtakarítás nem éri el a létszámleépítés struktúrája, korábbi végrehajtással felszabadult forrás felhasználása, valamint amiatt, hogy a leépítés saját bevétellel jelentős arányban finanszírozott területeken valósult meg. A jóváhagyott előirányzaton belül többirányú differenciálásra ad jogot a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított  törvény.
A bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi dolgozók, valamint az országgyűlési képviselőtestület és alkalmazottai illetménye szintén a köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap mértékétől függ, ezért e körben is illetményemelkedés valósul meg, melynek költségvetési kihatása 1,5 milliárd forint. E területen létszámcsökkentés elrendelve nem volt, a kiadási többletet teljes egészében a költségvetés finanszírozza meg.
A rendvédelmi szervek hivatásos állománya a rendőrségnél 20 %-os, a tűz- és polgári védelemnél, a biztonsági szolgálatoknál, vám- és pénzügyőrségnél, valamint a büntetés-végrehajtásnál 15 %-os illetményemelésben részesül. A határőrségnél a hivatásos állomány 15 %-os, míg a sorállomány 20 %-os illetményfejlesztéshez jut. Ehhez a központi költségvetés mintegy 7,4 milliárd forint támogatást nyújt.
A Magyar Honvédségnél a közalkalmazotti és sorállomány létszámának jelentős csökkentése mellett, illetményemelésre kerül sor, melynek kizárólagos fedezete a létszámcsökkentésből fakadó megtakarítás. Ezen belül pl. a hallgatói és sorállomány illetménye 20 %-kal, a hivatásos állományé 15 %-kal emelkedik, míg a közalkalmazottak esetében nem éri el a 10 %-ot.
A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerében az \"A\" fizetési osztály első fizetési mértéke, az ún. A1 nem emelkedik, 1996. évben is 8500 forint/hó/fő marad, egyezően az 1995. évi szinttel. Egyenlőre nincs mód a közalkalmazottak 1992. július 1-je előtti munkaviszonyának figyelembevételére a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerben. Változatlanul fennáll azonban az a lehetőség, hogy a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknél létszámcsökkentéssel elérhető megtakarításból illetményemelést hajtsanak végre. Központi forrásokból illetményemelést - a forráshiányon túl - olyan viszonyok között megvalósítani nem lenne célszerű, amikor e területen további létszámcsökkentésekre kell sort keríteni az intézményrendszer átalakításával, működőképessé tételével összefüggően. Valamennyi területen meg kell találni a kevesebb létszám hatékonyabb foglalkoztatását, részükre magasabb illetmény megállapítását. 
A központi költségvetési szervek bevételeinek megalapozott tervezésére a költségvetés előkészítése során intézkedés történt. A többletbevételek felhasználási szabályainak az 1995. évi pótköltségvetési törvényben előírt szigorítása, az 1996. évi költségvetési irányelvek bevételek tervezésére vonatkozó követelményei, valamint a kincstári finanszírozás bevezetése a bevételi és kiadási előirányzatok eddigieknél reálisabb tervezését alapozzák meg. A köztisztviselői illetményalap-emeléssel kapcsolatos többletkiadásokból az intézményekre háruló kötelezettséggel, az 1995. évi és az 1996. évi várható áremelésekkel összefüggően növekvő kiadásokkal összhangban, azok ellentételezésére is emelni szükséges a bevételi előirányzatokat. 
A központi költségvetési szervek feladataik 1996. évi ellátásához, működőképességük fenntartásához 227,3 milliárd forint bevételt terveztek, 41,5 milliárd forinttal (22 %) többet az 1995. évi - annak idején ugyancsak emelt - bevételi előirányzatnál.
Az 1994. évi - a költségvetési körből való kiszervezésekkel, a pénzmaradvány és a vállalkozási tartalék igénybe vételével, a közúti autópálya igazgatóságoknál az Útalaptól átvett pénzeszközök többletével korrigált - bevételi teljesítést az 1996. évre tervezett bevétel 4,1 milliárd forinttal (2 %) haladja meg. 
Az állami források ésszerű felhasználása, egyúttal a kiadások csökkentése a központi költségvetés tervezésének szigorú feltételei között szükségszerű követelmény, amelyet nemcsak a szervezet-, a feladatrendszer, a létszámok racionalizálásával, hanem a kiadások egyes meghatározó tényezőjének, a beszerzéseknek a szabályozásával is meg kell alapozni. Ezért a Kormány felügyelete alatt álló központi költségvetési szervek körében központosított - az 1995. évben megalkotott közbeszerzési törvény által előírt - beszerzési eljárás kerül bevezetésre.  
A központi költségvetési szervek, illetve ezek termék- és szolgáltatás vásárlásai meghatározott, fokozatosan bővülő körére kialakuló beszerzési rendszer olyan új eljárási rendet, technológiát jelent, amely azonos szintű anyagi ellátást olcsóbban biztosít, illetve a homogenizálás révén az átlagos színvonalat, szakszerűséget javítja. Az adófizetőnek is érdeke, hogy a közpénzeket felhasználó költségérzékenyebb módon működjék, előnyösebb feltételek mellett elégítse ki az állami feladatellátáshoz kapcsolódó igényeit, csökkentse a piaci részvételéből adódó kockázatokat, a piaci résztvevők és a nyilvánosság számára is áttekinthető legyen a beszerzési folyamat. A gazdaságosabb beszerzési tevékenység eredményeként az érintett intézményekben pénzeszközök szabadulnak fel, amelyek sokirányúan vehetők igénybe, pl. az adott termékből az ellátás javítására, más kötelezettségek teljesítésére; csökken az azonos szintű szükséglet-kielégítés finanszírozási igénye.
A rendszerben olyan intézmények működnek majd, amelyek a beszerzési folyamatban a műszaki és részben a gazdasági normativitást érvényesítik, s közreműködnek a pénzügyi tervezésnél alapul vehető naturális feltételek meghatározásában is. 
A Közbeszerzések Tanácsát - amelynek feladata többek között a közbeszerzéssel összefüggő vitás ügyekben való eljárás, továbbá a törvény alapelveinek megvalósítását segítő tevékenységek, pl. a Közbeszerzési Értesítő kiadása, az érdekelt szervezetek álláspontjának képviselete - a közbeszerzésekről szóló törvény hozta létre, költségvetési támogatása 60 millió forint lesz.
Az államháztartás reformja a központi költségvetési intézményrendszerre is kiterjed, az előirányzatok alakulásában első elemei megjelennek. 
Több területen az adott ágazat sajátosságaihoz, szakmai feladatrendszeréhez, feltételeihez is igazodó reformok valósulnak meg (felsőoktatás, kutatás, honvédelem, egészségügy), s javaslatok készülnek más finanszírozási rendszerek (a rendőrség, a kultúra területén) korszerűsítésére is. Az intézményrendszer abból a szempontból is felülvizsgálatra kerül, hogy forrásstruktúrája indokolja-e a költségvetési szervként való működést, a szolgáltatásaihoz fűződő érdekeltség központi felügyeletet kíván-e. Az előkészített javaslatok szerint a központi költségvetési szervek köre jelentős államháztartási kiadási-bevételi hatással szűkíthető, ha teljes egészében vagy döntő részben nem központi költségvetésből működő intézmények vállalkozássá, közhasznú társasággá alakulnak, s kikerülnek az államháztartásból; egyes szervezetek, célelőirányzatok az önkormányzatoknak, az egyházaknak, a közalapítványoknak átadhatók. Ezen változások az előirányzatokban általában még nem tükröződnek.

2.6.	A helyi önkormányzatok forrásszabályozása
A helyi önkormányzati rendszerben indokolt az önkormányzati szintek közötti feladatelhatárolás újragondolása. 1996-ra az önkormányzati struktúrában, a hatáskörök telepítésében nem kerül sor alapvető változásokra. Viszont mindenképpen indokolt a finanszírozási rendszer fejlesztése. 
A kulcskérdés az, hogyan lehet a pénzügyi szabályozásban egyszerre érvényesíteni:
-	a helyi jövedelemtermelő képességben rejlő mozgósító erőt, az önkormányzatok döntési jogosítványainak minél tágabb érvényesülését a helyben keletkezett pénzeszközök felhasználását illetően, és ezzel a polgárok nagyobb fokú azonosulását a helyi probléma megoldásban, illetve
-	a törvények által minden önkormányzatra egyaránt kötelező feladatok végrehajtásához szükséges feltételrendszer országos esélyegyenlőségét.
A nemzetgazdaság 1996. évi szigorú egyensúlyi követelményei egyértelműen determinálják a központi költségvetés mozgásterét, így a helyi önkormányzatok által számításba vehető - költségvetési kapcsolatokból fakadó - forrásokat is. Az önkormányzati szabályozás fentiekben hangsúlyozott - és az önkormányzatiság lényegét jelentő - kettős követelményéből 1996. évben ezért az utóbbinak - az esélyegyenlőség közelítésének - kell prioritást adni úgy, hogy a másik követelmény is érvényesüljön, de a szabályozás egésze egy sajátos szolidaritási szemléletet közvetítsen. 
A javaslat 1996. évre - az önkormányzati szférában is - elindult stabilizációs folyamatok továbbvitelét, és az ezeket szakmailag megalapozó reformlépések következetes pénzügyi alátámasztását szolgálja. 
A szabályozás legfontosabb elvei tehát:
-	a kötelező állami feladatok - elsősorban a közoktatás - feladatorientált finanszírozása, 
-	a területi kiegyenlítés, 
-	a fejlesztések preferálása, 
-	a normativitás, kevesebb számú normatív hozzájárulásokkal és központosított előirányzatokkal, valamint
-	az államháztartás újraelosztásának mérséklése ezen a területen is.
Ezen elvekre építve az 1996. évi szabályozás jellemzői:
-	Az államháztartási reform egyensúlyi követelményeinek megfelelően a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai lényegében az 1995. évi várható teljesítés szintjén alakulnak, elmozdulás csak a feladatok változásából adódik. 
-	Az 1996/1997. tanév kezdetétől új közoktatási finanszírozási rendszer lép életbe, amelynél a központi költségvetési támogatás alapvetően a törvényi paraméterek alapján kiszámítható pedagógus álláshelyekhez kapcsolódik. A közoktatás prioritása azáltal is érvényesül, hogy a rendszerben kétségtelenül meglévő tartalékok felszabadításával felhasználható források az ágazatban maradnak. 
-	Belső forrásátcsoportosítás révén bővül a területi kiegyenlítést szolgáló eszközrendszer, koncentrálva a legrosszabb, legelmaradottabb helyzetű térségek felzárkóztatására.
-	A személyi jövedelemadó átengedési mértéke, és szabályozásának módja alárendelődik a területi kiegyenlítésnek, a közoktatás finanszírozási rendszere átalakításának, a kötelező önkormányzati feladatok biztonságos ellátásának. 
-	A kiegyenlítő mechanizmusok továbbfejlesztésével átalakul az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű, forráshiányos önkormányzatok támogatásának jelenlegi rendszere. 
-	A központosított előirányzatok közül a döntően speciális feladatokhoz kapcsolódó, az önkormányzatok szűkebb körét érintő tételek megszűnnek, ugyanakkor bővül az iskolai társulások elterjedését ösztönző előirányzattal. 
Mindezekből következően a helyi önkormányzatok szabályozott forrásai a következőképpen alakulnak: 
milliárd forint-ban

Megnevezés
1995. évi várható
1996. évi javaslat
Állami támogatás és hozzájárulás
318,6
307,1
Személyi jövedelemadó+ kiegészítés
93,6
100,6
Gépjárműadó
2,6
6,0
Munkaerő-piaci Alapból támogatás a munkanélküliek jövedelempótlására

--

10,5
Összesen:
414,8
424,2

Az 1995. évi várható teljesítéshez képest alapjában véve egy tétel okoz jelentősebb elmozdulást: a helyi önkormányzati költségvetési szervek is viselik a 4,2 %-os mértékű munkaadói járulék terhét (eddig e terhet ebben a körben is a központi költségvetés vállalta). Emiatt 8 milliárd forinttal nő a támogatás. Feladat- és forrás átcsoportosításként jelenik meg, hogy 1996-ban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50 %-át nem központi költségvetés, hanem a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza.
A táblázat tükrözi azt a követelményt is, hogy a szabályozott források együttesen csak új feladat miatt emelkedhetnek. Így a Munkaerő-piaci Alap belépésén túl a személyi jövedelemadó valamint a gépjárműadó növekedése kivált állami támogatást. 
Az állami hozzájárulások és támogatások előirányzata közel 307 milliárd forint, az összes tárgyévi bevételek 34 %-a. 
A legnagyobb tételt - 235 milliárd forinttal - a normatív állami hozzájárulások jelentik. Ez utóbbiak száma csaknem felére csökken, de a kiadási szükségletekhez igazodóan a megmaradókhoz differenciált szorzószámok kapcsolódnak. Új a javaslatban, hogy a korábbi években végrehajtott bérpolitikai intézkedések hatását a normatívák tartalmazzák. Ennél karakteresebb változást jelent a közoktatási normatívák javára történő belső átcsoportosítás, amellyel az új közoktatási finanszírozás alapozható meg. Ezen túlmenően ezek az állami hozzájárulási jogcímek a közoktatás szakmai struktúrája mentén összevonódnak, belső differenciálásukat szorzók biztosítják. 1996. augusztus 1-jétől pedig a közoktatási törvény oktatás-szervezési paraméterei szerinti álláshely finanszírozásra új típusú fajlagos értékek bevezetésével történik az áttérés. 
A színházi támogatás összege 3,8 milliárd forint, 1,0 milliárd forinttal több az 1995. évi várható teljesítésnél. A növekmény csak a korábbi évek bérpolitikai intézkedéseinek hatását, valamint eddig központi intézményként működő színházak átvételével összefüggő többleteket tartalmazza. 
Indokolt a színházi finanszírozás megújítását elkezdeni, ami több éves folyamatot jelent. Az államnak ezen a területen úgy kell visszavonulnia, hogy az perspektivikusan is kiszámítható legyen a színházak tulajdonosai, üzemeltetői számára, és egyben fokozatosan adjon teret új szervezeti formák alkalmazására is. Az 1996. évre szűkül a kezdeményezettek köre és a támogatás jól definiálhatóan a színházi infrastrukturális kiadásokhoz kötődik. Ezzel egyidejűleg érdekeltségi elemet is tartalmaz a szabályozás az önkormányzatok számára, e célú kiadásai növelésére.
A címzett- és céltámogatások előirányzata 34 milliárd forint - a beruházások prioritását érvényesítve - valamelyest több az előző évihez képest. Lehetőség nyílik a folyamatban lévő beruházások finanszírozásán túl új induló beruházások támogatására is. A legnagyobb horderejű beruházások a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén valósulnak meg.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszere átalakul. A forráshiányos önkormányzatok támogatási konstrukcióját indokolt átalakítani, mert egyre kezelhetetlenebbé vált, nem ösztönözte az önkormányzatokat a forráshiányok kiküszöbölésére, a kiadások szűkítésére. Az átalakítás az által válik lehetségessé, hogy a szabályozásban kiemelt helyet kap a területi kiegyenlítés, és segít az allokációs feszültségek oldásán a normatív hozzájárulások - ezen belül is a közoktatáshoz kapcsolódóak - súlyának növelése is. 
Kiegészítő támogatásként fennmarad a vis maior esetek feloldása, valamint a tartósan fizetésképtelenné váló önkormányzatok részére - a külön törvény szerint - a fizetőképesség helyreállításához általuk igénybevett hitel kamattámogatása. 
A központosított előirányzatok köre és összege - a centralizált elosztás szűkítésének követelményét érvényesítve - csökken. A 20,8 milliárd forint előirányzatból a legnagyobb tételeket az egyes közoktatási feladatok támogatása (7 milliárd forint) - ezen belül első helyen az iskolafenntartó társulások ösztönzése és a közoktatásban végrehajtandó létszám-racionalizálás támogatása -, a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatás (4,0 milliárd forint), a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának támogatása, valamint a gyermeknevelési támogatás 
(2,5-2,6 milliárd forint) jelentik. Változás, hogy az árkiegészítés jellegű támogatásokat is terheli 12 %-os mértékű ÁFA, ennek mértékével a víz- és csatornaszolgáltatáshoz, valamint a települési folyékony hulladék ártalmatlanításához kapcsolódó támogatás összege megemelkedett. Új tétel egyes fővárosi beruházások hitelfelvételéhez kapcsolódó 1,4 milliárd forint összegű kamattámogatás.
Az önkormányzati tűzoltóságok támogatására 7,1 milliárd forint a javaslat. Ez nemcsak az 1995. év közepén az önkormányzatok költségvetésébe átcsoportosított támogatás szintrehozását tartalmazza, hanem színvonal javításra és a tűzoltók 15 %-os bérfejlesztésére is fedezetet nyújt.
Az önkormányzati szabályozás új elemeként lép be 5,0 milliárd forint előirányzattal a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás. A szabályozás ezáltal - összhangban az 1996. évi gazdaságpolitikai programnak a vállalkozási feltételek javítására irányuló törekvésével - erősíteni kívánja az önkormányzatok szerepét a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek megteremtésében, illetve fejlesztésében, javítva a helyi gazdasági átalakulás lehetőségeit. Az előirányzat a megyék között az elmaradott és jelentős munkanélküliségű területek mutatói alapján oszlik meg, s megyén belül a helyi önkormányzatok a létrejövő megyei fejlesztési tanácsokon keresztül pályázhatnak. 
A személyi jövedelemadó átengedési mértékét az 1995. évi 35 %-ról a Kormány 3 év alatt 40 %-ra kívánja emelni; 1996-ra a javaslat 36 %. A helyben maradó mérték 3 év alatt 29,5 %-ról 20 %-ra csökken; az 1996. évre javasolt mérték 25 %. Így 1996-ra 11 %-pontnak megfelelő összeg normatívan, döntően népességarányosan illeti meg a helyi önkormányzatokat. 
Ezek alapján az 1996. évi személyi jövedelemadó előirányzat 100,6 milliárd forint. A helyben maradó összeg 69,9 milliárd forint, a normatívan elosztott összeg pedig 24,2 milliárd forint. Ebből a megyei önkormányzatokat illeti 2,5 milliárd forint - a térségi intézmények biztonságos fenntartása érdekében. Az összeg felerészt népességarányosan, felerészt pedig azonos összegben képződik a megyéknél. A települési önkormányzatokat illeti 21,7 milliárd forint, népességarányosan. Az elmaradott, kedvezőtlen gazdasági adottságú, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségű körzetekbe tartozó települések, önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt az átlagos összegnek - 1.741 forint/főnek - a kétszeresét kapják. 
A kialakult arányoknak megfelelően alakul a személyi jövedelemadó kiegészítés rendszere. 
A gépjárműadó konstrukciója változik. Ennek lényege: a jelenlegi adó minimális mértéke a kétszeresére emelkedik, s az önkormányzat a törvényben megszabott felső határig maga állapíthatja meg az adó mértékét. Így megduplázható a jelenlegi bevétel, melynek eredményeként az önkormányzatok mintegy 3,4 milliárd forinttal több forráshoz jutnak. 
Új elem a helyi önkormányzati forrásszabályozásban a Munkaerő-piaci Alapból átvételre kerülő 10,5 milliárd forint. Eltérően az eddigiektől, 1996-ban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-át nem a központi költségvetés (a központosított előirányzatból), hanem a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. 
Az önkormányzati illetékekből a helyi önkormányzatok részesedése 1996. évben is 50%, s nem változik a megyei, valamint megyei jogú városi önkormányzatok közötti megoszlás sem. E forrásnál 1,5 milliárd forinttal emelkedhet a bevétel több tényező hatására. 1995. évben a stabilizációs törvény részeként módosult az illeték törvény is, s ezáltal a vagyonszerzési illetékeknél, a gépjármű szerzési illetéknél, valamint az eljárási illetékeknél emelkedtek a mértékek. Ezek megalapozzák a bevételi növekményt annak ellenére, hogy az ingatlan nyilvántartási eljárási illetékek - a földhivatalok bevételévé válva - igazgatási- szolgáltatási díjjá alakulnak át, és a termőföld szerzéssel kapcsolatos illeték kedvezmények is bővülnek. 
A helyi adókból származó bevételként 1996. évben 42,0 milliárd forint prognosztizálható a helyi önkormányzatok számára. Ez 6,0 milliárd forinttal több az 1995. évi várható összegnél. A helyi adókról szóló törvény indokolatlanul széleskörű kedvezményeket, mentességeket biztosít a magánszemélyek részére (kommunális beruházás kedvezménye, a lakások adóztatásánál érvényesülő mentességek, alacsony felsőhatár a magánszemélyek kommunális adótételénél). Ezek megszüntetésével lehetővé válik, hogy a lakosság fokozottabb szerepet vállaljon a helyi közterhek viseléséből, és az önkormányzat saját hatáskörben dönthessen az indokolt kedvezményekről.
A helyi adók számottevő forrásbővítési lehetőséget jelentenek az önkormányzatok egy részénél azért is, mert eddig még nem, vagy csak részben éltek a helyi adóztatás lehetőségével. A városok mintegy 90%-a működtet egy vagy több helyi adó nemet. Az önkormányzatok körülbelül egyharmadát kitevő kistelepülések jelentős hányada nem vezetett be helyi adót. A fővárosban is várhatóan még 9 kerület - többek között az I., II., XI., XII. - 1996. évben él először a helyi adóztatás jogával. 
Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök feladata az önkormányzati egészségügyi intézmények és -szolgálatok finanszírozása. Az előirányzat megállapítása az 1995. évi teljesítményfinanszírozásból származó bevételek extrapolálásával csak részben lehetséges. A prognosztizálhatóságot nehezíti, hogy egyelőre pontosan nem ismertek az intézménystruktúra átalakításával, a várható ágyszámcsökkentéssel, esetleg kórházbezárással kapcsolatos szándékok. 
A helyi önkormányzatok 910,9 milliárd forintos összes tárgyévi forrás lehetőségén belül a főbb bevételcsoportok súlyaránya a következők szerint alakul:


BEVÉTELEK
1994. évi teljesítés
1995. évi várható 
1996. évi javaslat
-	saját (folyó és felhalmozási) bevételek

26,1 %

28,2 %

29,9 %
-	átengedett bevételek
8,7 %
11,4 %
11,7 %
-	állami támogatások és hozzájárulások

39,8 %

37,9 %

33,7 %
-	Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök

16,1 %

16,1 %

17,0 %
-	hitel bevételek
5,8 %
3,3 %
3,6 %
-	egyéb bevételek (átvett pénzeszközök, visszatérülések)

3,5 %

3,1 %

4,1 %

Összesen

100,0 %

100,0 %

100,0 %

Az 1995. évi bevételek várható teljesítéséhez képest a forrás struktúra kissé megváltozik. 
A 8,3 %-kal növekvő összbevételen belül az állami támogatások aránya 4,2 %-ponttal csökken, míg a saját és átengedett források, valamint az egyéb bevételek részaránya növekszik.
A forrásszabályozás alapján a helyi önkormányzatok önállóan döntenek az 1996. évi kiadási előirányzataikról.
Előreláthatóan az összes felhasználás megoszlása:

KIADÁSOK
1994. évi
 teljesítés
1995. évi várható 
1996. évi javaslat
-	folyó működési kiadások
71,0 %
70,8 %
69,7 %
-	felhalmozási és tőke jellegű kiadások

19,5 %

17,9 %

17,5 %
-	társadalom- és szociálpolitikai juttatások

5,6 %

5,2 %

6,2 %
-	hitel visszafizetés
0,9 %
2,4 %
2,3 %
-	egyéb kiadások és támogatások
3,0 %
3,7 %
4,3 %

Összesen

100,0 %

100,0 %

100,0 %

Lényeges tényező, hogy a folyó működési kiadásoknak - 634,5 milliárd forint - az 1995. évi várható teljesítéséhez képest 6,4 %-os emelkedése a teljes kiadási struktúrán belül több mint 1 %-os részesedési arány mérséklődést jelent. Ez csak nagyon takarékos gazdálkodással, a dologi kiadások szigorú tervezésével és kizárólag a belső tartalékok feltárására épülő bérgazdálkodással biztosítható. Megtakarítás származik az önkormányzatok részére a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentéséből, amely segítheti az önkormányzatok stabilizációs intézkedéseit. 
A felhalmozási és tőkejellegű kiadások tervezett aránya 17,5 %. Elsősorban az infrastrukturális beruházások 1996. évi hangsúlyozottabb állami támogatása magyarázza a tervezett felhalmozásnak közel 160 milliárd forintra prognosztizált mértékét.
A társadalom- és szociálpolitikai juttatások - 56,0 milliárd forint - tervezett 1%-pontnyi emelkedése igen célzott, és szigorúan rászorultság alapú helyi szociálpolitikára ad csak lehetőséget.
A helyi önkormányzatoknak 1996. évi költségvetésük összeállítása során figyelembe kell venniük mintegy 21,0 milliárd forintnyi hitelvisszafizetési kötelezettségüket is, amely 1995. évhez képest kis mértékű, 1,0 milliárd forintos emelkedést jelent. 
A törvényjavaslatban fontos szerepet kap az államháztartási reform részeként 1996. évben a beinduló kincstári rendszer helyi önkormányzatokat kezdetben érintő modulja, a nettó finanszírozás. A javaslat megteremti azokat a szervezeti, folyamatszabályozási és jogi feltételeket, amelyek a közpénzek kezelésének racionális módját jelentik. Az új finanszírozási megoldás lényege, hogy csak a járulékoktól, adóktól \"megtisztított\" járandóságokat kapják meg a helyi önkormányzatok, biztosítva ezzel, hogy az államháztartás más alrendszereit - központi költségvetést, társadalombiztosítási alapokat - megillető pénzeszközök közvetlenül kerüljenek a kedvezményezettekhez. A megoldás azon túl, hogy a központi költségvetés likviditási helyzetét javítja, az önkormányzati szféra alkalmazottai számára intézményesen tovább növeli a bérfizetés biztonságát. 
Összefoglalóan: A forrásszabályozásban tervezett változások úgy módosítják a rendelkezésre álló költségvetési bevételek önkormányzatok közötti eloszlását, hogy egyfelől a feladatellátás garantálása érdekében a bevételek átcsoportosulnak - főképpen a közoktatás tekintetében - a feladatot ellátó önkormányzatok javára, másfelől a gazdagabb önkormányzatoktól - amelyek képesek a helyi gazdasági háttér kihasználásával saját bevételeik növelésére - a szegényebb önkormányzatok javára. Az új forrásszabályozás elősegíti a prioritások érvényesítését, így mindenekelőtt a közoktatás területén, valamint a területi kiegyenlítés eszközrendszerének bővítésével. A forrásrendszer egészét és a tervezett kiadási struktúrát áttekintve az is látható, hogy a helyi önkormányzatok 1996. évben is jelentős felhalmozási kiadások teljesítésére lesznek képesek. Kétségtelen viszont, hogy meg kell tenniük mindazokat az intézkedéseket is, amelyek gazdálkodásuk hosszabb távú stabilizálását szolgálják annak érdekében, hogy folyamatosan eleget tudjanak tenni alapvető lakosság-ellátási, szolgáltatási feladataiknak. 

2.7.	Elkülönített állami pénzalapok 
Az 1995. évben az államháztartás egyik alrendszerét képező elkülönített állami pénzalapok működése számtalan problémát vetett fel, melyeket az Állami Számvevőszék jelentéseiben is érintett.
Ezek közül - néhányat kiemelve - meg kell említeni, hogy a saját bevételi forrásban 
35-40 %-ra tehető az adó-, járulék-, és díjjellegű bevételek aránya, a bevételek mintegy 20 %-át teszi ki a korábban visszterhesen kihelyezett pénzek visszafizetése, 20 % körüli a központi költségvetésből származó támogatás, a bevételek közel 5 %-a pedig a központi költségvetési szervektől, önkormányzatoktól, más alapoktól és a rövid lejáratú értékpapír eladásokból származik.
A feladat ellátás terén is számtalan párhuzamosság jelentkezett, mivel több alap által ellátott feladatok között átfedések voltak, pazarló gazdálkodást eredményezve. Ezeknek az adottságoknak a megszüntetése is indokolttá teszi az alapok felülvizsgálatát. 
Az alapok lényegében nem felelnek meg a költségvetési ellenőrizhetőségi, nyilvánossági alapelvek szerinti működésnek sem.
Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az alapszerű gazdálkodás önmagában is rontja a költségvetési rendszer működésének hatékonyságát, és az átlagosnál puhább a gazdálkodás, több a szabálytalanság, az alapfeladatoktól eltérő feladatok finanszírozására pedig nagyobb a lehetőség.
Az államháztartás pénzügyi reformjának egyik fontos eleme az elkülönített állami pénzalapoknak, mint államháztartási alrendszernek szűkítése. Az alrendszer racionalizálása nem jelenti a korábbi alapok által ellátott feladatok megszüntetését, csak a feladatok finanszírozásának szinkronba hozását a költségvetési elvekkel.
A reform keretében az elkülönített állami pénzalapok úgy szüntethetők meg, hogy az alap kvázi jogutódja a \"központi költségvetés\" lesz. Ezáltal a korábbi alap záróállománya és bevételei a központi költségvetés bevételeit képezik, és kötelezettségvállalásait a központi költségvetés teljesíti.
Az elkülönített állami pénzalapok központi költségvetésbe történő integrálásával együttjáró főbb jellemzők a következőkben foglalhatók össze:
a)	A címrendben fejezeti kezelésű előirányzatként megjelenített kiadásokat és bevételeket az Országgyűlés fogja jóváhagyni jogcímenként. 
b)	Egyes alapok bevételei és kiadásai az illető alapokat kezelő fejezetek fejezeti kezelésű előirányzataiban jelennek meg. 
c)	Az így integrált alapok pályázati rendszere, döntési mechanizmusa változatlan marad.
d)	Az alapok fejezetbe való integrálása a bevételek és a kiadások fejezeti kezelésű előirányzatokban történő megjelenítését jelentik, amelyeken belül az alcímek és a további tagolás az alapról szóló törvényi előírásoknak felelnek meg. 
e)	Az integrálás nem jár a saját bevételek elvonásával, a bevételi és a kiadási jogcímek módosításával. 
f)	Változatlan marad a felügyeleti jogkör, a kiadások feletti döntési hatáskör és a pénzkihelyezés módja.
Minden fejezetbe integrált alapra érvényes, hogy a kötelezettségek és egyéb kiadások fedezetét a központi költségvetés bruttó kiadásai fogják tartalmazni. A bruttó kiadások fedezetére szolgálnak a volt alap jogcímein befolyó saját bevételek és az azt kiegészítő költségvetési támogatás.
1996. január 1-jétől a költségvetésbe integrálódó alapok az alábbiak lesznek:
	a Gazdaságfejlesztési Alap,
	A Központi Műszaki Fejlesztési Alap,
	az Általános Piaci Intervenciós Alap,
	a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap,
	a Munkavédelmi Alap,
	az Idegenforgalmi Alap,
	a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap,
	a Gyermek- és Ifjúsági Alap,
	az Országos Tudományos Kutatási Alap,
	a Menekülteket Támogató Alap,
	a Nemzeti Sport Alap,
	a Hírközlési Alap,
	a Területfejlesztési Alap,
	a Kisvállalkozói Garancia Alap,
	a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap
	a Földvédelmi Alap,
	a Halgazdálkodási Alap,
	az Állattenyésztési Alap,
	a Vadgazdálkodási Alap
1996-ban az Országos Játék Alap megszűnik.
Egyes alapok 1996-ban is az eredeti szabályozásnak megfelelően működnek tovább. Ezek azok az alapok, amelyeknél a finanszírozás sajátossága, a feladatok homogenitása, illetve a döntési folyamat különlegessége ezt indokolja. 
1996-ban továbbra is elkülönített állami pénzalapként működő alapok:
	a Nemzeti Kulturális Alap,
	az Útalap,
	a Központi Környezetvédelmi Alap,
	a Vízügyi Alap,
	a Munkaerő-piaci Alap (ami a Foglalkoztatási Alap, a Munkanélküliek 
	Szolidaritási Alapja, a Rehabilitációs Alap, a Szakképzési Alap és a 
	Bérgarancia Alap összevonásával jött létre).
A központi költségvetésből a megmaradó elkülönített állami pénzalapok 1996-ban 3,4 milliárd forint támogatásban részesülnek (a Munkaerő-piaci Alap 3,07 milliárd forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap 0,33 milliárd forinttal).
1996-ban az elkülönített állami pénzalapok GFS egyenlege -3,1 milliárd forint. Figyelembe véve az államháztartás hiányára feltételként előírt privatizációs bevétel nélküli egyenleget, az elkülönített állami pénzalapok az államháztartás hiányát 11,1 milliárd forinttal növelik.

2.8.	A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadás 39,5 milliárd forint. A világbanki EIB, EBRD és US AID-től felvett hitelek továbbkölcsönzése változatlanul a nemzetközi elszámolások fejezet kiadásai között szerepelnek, hiszen azokat a belföldi kedvezményezettek államháztartási kiadások fedezetéül használják fel.
E kiadások tervezett előirányzata: 26,8 milliárd forint.
Ezen pénzintézetek felé 1996-ban 11,1 milliárd forint kamatot és rendelkezésretartási jutalékot kell törlesztenünk.
A Magyar Állam nemzetközi szerepvállalásából következően különböző tagdíjfizetési kötelezettségek terhelik az országot. A tagdíjakon kívül a kapott segélyek továbbadását is tartalmazza az 1,6 milliárd forintot kitevő vegyes kiadások cím.

2.9.	A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások 
Az elnevezés a belföldi államadósságból származó kamatfizetési és egyéb kiadásokat tartalmazza, amelyek együttes összege 1996-ban 553,5 milliárd forint, amely mintegy 67 milliárd forinttal haladja meg az 1995. évi várható összeget (486 milliárd forintot). A bővülés három okra vezethető vissza.
Egyfelől az adósságállomány növekedésére, a hiányfinanszírozó adósságállomány várhatóan a GDP %-ban ugyan erőteljesen csökken, de nominálisan emelkedik, ami mintegy 21,4 milliárd forinttal növeli a kamatkiadásokat. A növekedés másik fontos oka az adósság szerkezetének átalakulása. Több éve tart és 1996-ban is folytatódik a kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású MNB források piaci kamatozásúvá alakítása. Ide tartozik az MNB által korábban kedvezményes kamattal nyújtott hiányfinanszírozó hitelek lejárata és azoknak piaci kamatozású állampapírral való refinanszírozása. Hasonlóképpen kamatkiadásokat növelő tényező a nulla kamatozású, árfolyamváltozásból származó adósság évente 5 %-ának piaci kamatozású állampapírrá alakítása. A központi költségvetés adósságstruktúráját rontja továbbá az 1992-93. folyamán viszonylag alacsony fix kamatozás mellett kibocsátott államkötvények részben 1996. elején lejáró magas állománya. Ezeket újabb állampapírok kibocsátásával kell finanszírozni, amelyek magasabb kamatszintje kb. 20 milliárd forint többletkiadást eredményeznek. A harmadik ok az új kibocsátások azon sajátosságával kapcsolatos, hogy a kamatok megállapítása nem a kifizetéskor, 1996-ban hanem a kincstárjegyek és más fix kamatozású értékpapírok esetében kibocsátáskor, változó kamatozású kötvények esetében, pedig általában fél évvel kamatfizetés előtt történik, így a kifizetésre kerülő kamat a korábbi időszakok magasabb inflációs - és kamatvárakozásait tükrözik.
A kiadások túlnyomó részét a kamatkiadások teszik ki, amelyek együttes összege 539,6 milliárd forint. Ennek legnagyobb tétele az államkötvényekre fordított kamat, amely 1996-ban 345,3 milliárd forintra becsülhető.
Az államkötvény kamatkiadások a kibocsátási célok szerinti csoportosításban kerültek az 1996. évi költségvetésben felsorolásra. Ennek alapján a legjelentősebb elem a hiányt finanszírozó kötvények kamata, amelyre 175,7 milliárd forintot fordít a költségvetés. További kiugró tétel a konszolidációval kapcsolatos kötvények kamata, amely 103,3 milliárd forintos kifizetési kötelezettséget jelent. Ugyancsak jelentős kiadási igényt támasztanak a lakással kapcsolatos, továbbá a lejárat nélküli kamatmentes adósságállomány átalakításával keletkezett államkötvények, amelyekre 23,5, illetve 28,8 milliárd forintnyi összeget kell fordítani.
Az államkötvényekre fordított kamatkiadásokhoz hasonlóan önmagához képest szintén bővülnek a kincstárjegyek kamatai. A 15,1 milliárd forintos növekedés részben az állománygyarapodás miatt következik be, részben pedig mert a kamatszintek a korábbi időszakok magasabb inflációját, kamatszintjét tükrözik. 
A kiadásokat növelik még az egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések is, amelyeknél 1996-ban olyan új címek jelentek meg mint a MÁV hitelek kamata.
A leállított Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás finanszírozásához az osztrák kivitelező részére a Credit Ansalt Bankverein hitelt nyújtott, amelynek visszafizetését a szerződés szerint a Magyar Villamosművek Trösztnek áramszállításaival 1996-ban meg kell kezdenie. Ahhoz, hogy a költségvetés az áramszállítások ellenértékét fedezni tudja a hitelnyújtásból keletkezett államadósságot a központi költségvetésnek 1995. december 31-ei hatállyal kormányhitelként át kell vállalni.

2.10.	Egyéb kiadások
A költségvetés 1996. évre Egyéb költségvetési kiadások címén 5,5 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, amely 400 millió forinttal tér el az 1995. évi várható teljesítéstől.
Jelentős tétel a közületi kártérítés, amely - döntően a sertésállományok fertőzöttsége miatt - a biztosító intézményeknek kifizetett összegeket foglalja magába. A kifizetések alapja a fertőzött állatok száma és értéke. Az 1995. évi kifizetések várható összege 2,4 milliárd forint, mert az idén, az előző évhez képest nagyobb arányú volt a megbetegedések száma, valamint az élőállatok ára is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. A következő évre nem valószínű, hogy ez a kedvezőtlen tendencia folytatódik, ezért az 1996. évre az előirányzat 2,0 milliárd forint, amely már tartalmazza az ártalmatlanítás költségeit is.
Külön jogcímen szerepel további 0,2 milliárd forint az állat-járványvédelem céltámogatására.
A külföldön létesítendő intézetek és képviseletek részére 0,6 milliárd forint az előirányzat.
Továbbra is számolni kell a felszámolásokhoz kapcsolódó és kisebb részben a csődtörvény megjelenése előtt lefolytatott szanálási eljárások kapcsán vállalt korábbi állami kötelezettségek teljesítésével. Ezen a címen az előirányzat 1,7 milliárd forint.
A magánszemélyek kártalanítására 0,2 milliárd forint, továbbá egyéb előre nem tervezhető kisebb kiadásokra 0,3 milliárd forint előirányzat.
A K 600-as hírközlési rendszer működtetésének fedezete 0,5 milliárd forint.

2.11.	A tartalék előirányzatok
A központi költségvetés általános tartalékának előirányzata 1996. évben 13 milliárd forint. Ez az előirányzat azt teszi lehetővé, hogy az államháztartási törvény módosításával összhangban csak rendkívül szigorú feltételek mellett legyen igénybe vehető. A nagyságrendileg a központi költségvetés kiadási főösszegének mintegy 
0,5 %-át meghaladó összeg azt teszi lehetővé, hogy a rendkívüli, váratlan, előre nem látható eseményekkel összefüggésben évközben felmerülő kiadási többleteket finanszírozza.
A központi költségvetési szerveknél 1996. év során végrehajtandó létszámcsökkentésekkel összefüggő többletkiadásokra céltartalékot kell előirányozni. Ennek fedezete év közben a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentése következtében felszabaduló támogatási előirányzat 75 %-a, melyet a Kormány intézkedésével lehet az év során felhasználni. 
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával 1996-ban lehetővé válik a központi költségvetési szervek körében a vezető beosztású, illetve felsőfokú végzettségű köztisztviselők munkájának fokozottabb elismerése. Erre az illetménykiegészítés 
15 %-os mértékének 35 %-ra történő emelése alapján nyílik lehetőség. Az emeléshez szükséges előirányzatot szintén céltartalékként javasolja a költségvetés biztosítani. A forrás felosztására 1996. évben kerül sor.

2.12.	A kormányzati rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások tervezett előirányzata 14 milliárd forint. Az előirányzatból 2,4 milliárd forint - automatikusan teljesülő előirányzatként - az életüktől és szabadságuktól megfosztottak pénzbeli kárpótlására nyújt fedezetet.
A Magyar Export-Import Bank Rt-től és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt-től a Kormány elsődlegesen azt várja, hogy tevékenységével segítse elő és ösztönözze a magyar termékek exportját. Az EXIMBANK tevékenységében 1996-ban az exportügyletekhez kötődő hitel és garancianyújtás dominál, valamint lehetősége lesz a kamatkiegyenlítési rendszer keretében kedvező kamatozású exporthitelek nyújtására.
Az Exporthitel Biztosító Rt. elsődleges feladata, hogy az exportőröket a politikai kockázatok ellen biztosítsa Emellett saját kockázatra kereskedelmi kockázatok ellen is biztosít.
Az 1996. évi gazdaságpolitikai program alapján az export növekménye 1,5 milliárd USD. Ennek alátámasztására szükséges a Bank, illetve a Biztosító alaptőkéjének növelése, az EXIMBANK esetében 3,2 milliárd forinttal, a MEHIB-nél 0,8 milliárd forinttal. Az alaptőke növelés 2 milliárd forint központi költségvetési támogatás nyújtásával és 2 milliárd forint piacképes értékpapír átadásával történik.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítését 0,5 milliárd forint, II. János Pál pápa magyarországi látogatásával kapcsolatos és más egyházi nemzetközi rendezvények kiadásait 0,3 milliárd forint előirányzatból kell biztosítani.
A Honfoglalás 1100 éves évfordulója 1996-ban esedékes megünneplésének előkészítésével kapcsolatban egyes központi múzeumok rekonstrukciójára 1,8 milliárd forint az előirányzat.
Az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlásokra 4 milliárd forint fordítható. 

2.13.	Állami kezességvállalás, az állami kezesség érvényesítése
Az éves költségvetési törvényben kapott felhatalmazások alapján a Kormány által elvállalt egyedi kezességek közül a tervezés időpontjában 48 darab volt érvényben, amelyek együttes összege több mint 250 milliárd forint. Ezek egy része azonban még csak határozati szintű elkötelezettséget jelent, a szerződések megkötése ugyanis folyamatosan történik és nem is mindig kerül sor a jóváhagyott keret kitöltésére.
A kezességi szerződésben is testet öltött elkötelezettség a tervezés időpontjában 201,7 milliárd forint. Ebből 26,2 milliárd forintot már 1995. előtt törleszteni kellett, 25,9 milliárd forint az idén, 41,7 milliárd forint pedig 1996-ban válik esedékessé. A fennmaradó mintegy 99,6 milliárd forint 1997. és 2016 között jelenik majd meg fizetési kötelezettségkén. További 8,3 milliárd forint pedig nem ütemezhető.
Az 1996. évben esedékessé válható fizetési kötelezettségeket tételesen a XVII. fejezet tartalmazza. E kezességek egyenkénti áttekintése, kockázat szempontjából történő minősítése, és a várható járulékos költségek valamint az árfolyamváltozás hatásának számszerűsítése alapján az a következtetés vonható le, hogy jövőre az állami kezesség érvényesítésének mérséklődésével lehet számolni. Ezért az ebből adódó kiadásokra mindössze 3,5 milliárd forintot tartalmaz az előirányzat. Ez az egyedi és a jogszabályi kezességek fedezetét tartalmazza. Az utóbbinál csak minimális kötvénybeváltással, a takarékbetétek esetleges központi forrásból történő kifizetésével nem számol a prognózis. Az egyedi kezességgel kapcsolatos várható kiadás csökkenés pedig alapvetően azzal függ összeg, hogy a MÁV Rt. pénzügyi szanálása keretében az állam átvállalja az 1992-95. években felvett likviditási hitelek és az azokkal összefüggő kamatterhek törlesztését, így az nem kezesség érvényesítésként, hanem adósságtörlesztésként kerül majd elszámolásra. Nem kerülhet sor továbbá az elkülönített állami pénzalapok egymás közötti hiteléhez kapcsolódó kezesség érvényesítésére sem.
A Magyar Export-Import Bank Rt. saját kockázatra nyújtott garanciaügyleteken túlmenően az export elősegítése érdekében költségvetési hátterű garanciát is nyújt. E garanciaügyletek kerete 1996-ban 25 milliárd forint. A garanciabeváltásból keletkező költségvetési fizetési kötelezettség várhatóan 1 milliárd forintot tesz ki.
Az EB Rt. által vállalható politikai és árfolyam kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1996. december 31-én 110 milliárd forint. Az állomány lejárati struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az ne tartalmazzon túlzott aránytalanságokat a költségvetés jövőbeni elkötelezettségei szempontjából. Az 1996. évi kárfizetésekre 4 milliárd forint irányozható elő.
Az említett három tétel együttesen 8,5 milliárd forint 1996. évi előirányzatot alapoz meg az állam által vállalt kezesség érvényesítése jogcímen, amely az ez évi előirányzatnál és előzetes teljesítésnél is alacsonyabb. A tervezettnél kisebb teljesítés részben az Exporthitelt Biztosító Részvénytársaság, részben az egyedi kezességek számítottnál kisebb érvényesítéséből adódik.
A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességeinek érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára vállalt költségvetési viszontgarancia fedezete 1,5 milliárd forint.
IV. A hiány finanszírozása és A központi költségvetési adósság törlesztése
A központi költségvetés privatizációs bevételek nélkül számított hiánya 1996-ban 224,8 milliárd forint lesz. Ebből a finanszírozási igényből 100 milliárd forintot az 1996-ban a központi költségvetést illető privatizációs bevétel biztosít. A központi költségvetésnek az 1996. évi hiány miatt keletkező privatizációs bevétel utáni finanszírozási igénye így 124,8 milliárd forint. Ezen felül a központi költségvetés finanszírozását a következő igénybevételek módosítják:
-	a Társadalombiztosítási Alapok 1996. évi forgóalap-igénybevételi növekménye, amely a tervezett hiánnyal megegyezően 17 milliárd forint,
-	a MÁV konszolidációja keretében 1996-ban a költségvetés átvállalja a MÁV likviditási célból 1992 és 1995 közötti időszakban felvett, összesen 42,2 milliárd forint összegű hitelállományát,
-	az árfolyamváltozások miatt az MNB-vel szemben keletkező lejárat nélküli, nulla kamatú adósság előző évi állományának 5 %-át piaci kamatozású kötvénnyé kell alakítani, ami várhatóan 107,7 milliárd forint összegű kötvénykibocsátást jelent 1996-ban,
-	az árfolyamváltozások miatt az MNB-vel szemben keletkező lejárat nélküli, nulla kamatú adósság állománya várhatóan 172,3 milliárd forinttal növekszik,
-	a költségvetés közvetlen külföldi adóssága az árfolyamváltozások és az új hitelfelvételek következtében 51,2 milliárd forinttal emelkedik.
Az 1996-ban jelentkező finanszírozási igényt csökkenti a kincstári rendszer kiépülése, amelynek keretében - a korábban megkezdett folyamat újabb állomásaként - mintegy 50 milliárd forint összegű pénzeszköz kerül központosításra, amely korábban a központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapoké volt. A teljes finanszírozási szükséglet 1996-ban ily módon várhatóan 433,8 milliárd forint.
A finanszírozási igény biztosítására a központi költségvetés hiányt finanszírozó adósságállománya 89,2 milliárd forinttal nő, az egyéb célokat finanszírozó kamatozó adósságállomány az esedékes törlesztések és a nullás állomány 5 %-ának kötvényesítése miatti 107,7 milliárd forintos kibocsátás eredményeképpen 57,8 milliárd forinttal emelkedik. A központi költségvetés belföldi nem kamatozó adósságának növekménye 172,3 milliárd forint, a külföldi adósság nettó bővülése 42,6 milliárd forint. Ezek a kibocsátások és adósság növekedések összességükben a kincstári egységes számla egyenlegének 72,0 milliárd forintos állomány csökkenése mellett biztosítják a költségvetés finanszírozási igényét.
A központi költségvetés bruttó belföldi kamatozó adóssága 1996-ban 155,7 milliárd forinttal várhatóan 2.589,0 milliárd forintra nő, amin belül a hiányt finanszírozó adósság 1.541,1 milliárd, az egyéb kötelezettségek miatti adósság 1.047,8 milliárd forintot tesz ki.
Az 1996. évi finanszírozási helyzetet a korábbi évhez képest relatíve kisebb hiány mellett a lejáró állampapírok fokozott megújítási igénye határozza meg. Amíg 1995-ben a hiányt finanszírozó adósságból összesen 135,2 milliárd forintnyit (ebből 119,1 milliárd forint összegű kötvényt) kellett megújítani, addig 1996-ban várhatóan már 280,6 milliárd forintra nő a megújítási igény, amiből az államkötvények 187,3 milliárd forintot tesznek ki.
A központi költségvetés belföldi adósságára fizetett kamatok az 1995. évben várható közel 470,8 milliárd forintról 1996 végére 539,6 milliárd forintra emelkednek, ami több mint 68,8 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest. A központi költségvetés \"XXXI. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások\" fejezet teljes összege, amely a kamatkiadásokon túl 1995-ben 15,4, míg 1996-ban 13,9 milliárd forintnyi egyéb kifizetések (többek között az adóssághoz kapcsolódó jutalék- és reklámköltségeket, továbbá egyes, a lakásépítés támogatásával kapcsolatos kifizetéseket, stb.) is tartalmaznak, 1996-ban várhatóan elérik az 553,5 milliárd forintot. Bár a növekedés jelentős, a kamatkiadások GDP-hez mért aránya nem emelkedik, hanem az 1995-ös 8,6 %-ról 8,3 %-ra csökken 1996-ban. Noha a kamatkiadások nominálisan 17,3 %-kal nőnek a jövő évben, reálértékben mintegy 4 %-os csökkenés következik be.
Az 1996. évi kamatfizetés 64 %-át az államkötvények után fizetett kamatok, 22,2 %-át a kincstárjegyek kamatai, 13,8 %-át a költségvetés által felvett MNB hitelek kamatai teszik ki. Ugyanakkor figyelemre méltó tény, hogy a hiányt finanszírozó adósságra fizetett kamatok az összes kamatkiadásnak csak a 63,2 %-át teszik ki.
A központi költségvetés kamatkiadásai annak ellenére nőnek nominális értelemben, hogy a Kormány gazdaságpolitikai programja alapján az 1995. évre átlagosan várható 28,5 %-os fogyasztói árindexhez képest 1996-ban az átlagos árindex jelentős mértékben, 20,4 %-ra csökken. Az árindex gyors ütemű csökkenését azonban a költségvetés kamatkiadásai több ok miatt sem követik azonos gyorsasággal. A kamatkiadások fogyasztói árindextől elmaradó, de mégis jelentős emelkedését több tényező együttes hatása eredményezi.
Az egyik fontos, általános tényező, hogy az államadósság után fizetendő kamatok a korábbi időszakok magasabb inflációját, kamatszintjét és az akkori változásokat tükrözik. Szintén fontos tényező, hogy a kamatvárakozások általában csak bizonyos késéssel követik az infláció változásait. Ebből a szempontból nagy jelentőségű, hogy a stabilizációs program képes lesz-e növelni a befektetői bizalmat és ösztönözni tudja-e a forint-megtakarítások emelkedését. A befektetői bizalom erősítése és a megtakarítások magas szintje együttesen biztosíthatja a költségvetés kamatkiadásainak folyamatos csökkenését.
1996-ban a Pénzügyminisztérium a megelőző évi kamatszinthez képest jelentős, mintegy 4,1-4,3 %-os állampapír kamatszint mérséklődéssel számol félévente. A kamatszint ilyen mértékű csökkenése csak nagyon átgondolt kibocsátási stratégia és piaci munka, továbbá a monetáris politikával való szoros együttműködés mellett valósítható meg úgy, hogy az ne eredményezze a megtakarítási hajlandóság csökkenését. A Pénzügyminisztérium eddig is ennek figyelembevételével hozott döntéseket és tett intézkedéseket, a jövőben ugyanakkor további intézkedések és döntések gyors meghozatala szükséges, melyek elsősorban az állampapír-forgalmazás piaci feltételeit javítják és így, közvetett módon, elősegítik a kamatok csökkenését.
1995 folyamán hosszú idő óta először nőtt a 6 és 12 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyek piaci értékesítése. A kötvények értékesítésénél az aukciós technikát konzorciális kibocsátások váltották fel, és nagy volumenű, viszonylag hosszúlejáratú (1,5-2 éves) állampapírok piaci értékesítése valósult meg. Gyakorlatilag először került sor 3-5 éves államkötvények piaci, nem zárt formában történő értékesítésére. Elkezdődött tehát az államadósság lejárati szerkezetének javítása, a költségvetés finanszírozásának biztonságosabbá tétele, ami az 1996. évi finanszírozási stratégiának is alapvető eleme lesz.
Az intézményi befektetők és a pénzügyi közvetítők viszonylagos fejletlensége és kis tőkeereje miatt a költségvetés biztonságos és kedvező kamatok melletti finanszírozása csakis a lakossági állampapír vásárlások nagyobb részarányával érhető el. Ezért a Pénzügyminisztérium az állampapírok lakossági értékesítésének növelését célozta meg, melynek eredményeképpen a közvetlen lakossági tulajdonban lévő hiányt finanszírozó állampapír állomány (MNB nélkül) az 1993. évi 8 %-ról 1995 közepére 18,5 %-ra emelkedett, amely részarány 1996-ban várhatóan tovább nő.
Ezen eredményekhez az is hozzájárul, hogy 1995-ben az új finanszírozási stratégia keretében sikerült az egyes piaci szegmensek igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó értékesítési rendszert kialakítani. Ezen stratégia keretein belül a Pénzügyminisztérium a Magyar Posta bevonásával 2600 fiókkal bővítette értékesítési hálózatát. Hasonlóan piacbővítő lépés volt az MNB fiókok tevékenységének kiterjesztése. E hálózatok fontos szerepet játszanak az értékpapír-kereskedői értékesítési hálózattal lefedetlen vidéki területeken élő lakossági befektetők ellátásában. Folyamatban van, hogy a nagy hálózattal rendelkező bankból és hozzátartozó értékpapír-forgalmazó cégekből létrejöjjön a lakossági értékesítés elsődleges forgalmazói köre. A Pénzügyminisztérium szerződést kötött az OTP Rt-vel a lakosságot megcélzó valamennyi értékpapír folyamatos értékesítésére. Hasonló szerződés megkötése várható olyan nagy hálózattal rendelkező bankokkal, mint például a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a tiszta állami tulajdonú Konzumbank.
Az állampapír forgalombahozatal rendszere egységesedett, stabilizálódott, mindenki számára ugyanazokat a feltételeket kínálja a kibocsátó, mely feltételek nyilvánosak.
További lépésként várhatóan 1996-ban már működni fog az intézményi befektetőket kiszolgáló forgalmazói kör. A rendszer kialakításakor elsőrendű szempont a versenysemlegesség biztosítása. E forgalmazói rendszer kiépítésével egyik fő cél a másodlagos piac likviditásának növelése, mely többek között úgy érhető el, hogy a kibocsátó elősegíti egy egységes, koncentrált állampapír piac kialakulását. Likvid, működőképes másodlagos piac a befektetők számára azért fontos, mert ezáltal tud hozzájutni lejárat előtt tőkéjéhez, a kibocsátó számára pedig azért, mert ezáltal válik lehetővé a finanszírozás lejárati idejének növelése és likvid másodpiac révén rugalmasabb adósság kezelés valósítható meg.
Az állampapírok másodpiaci forgalmát jelenleg több intézményi, jogszabályi és költségtényező korlátozza, mint például a pénzforgalmi jutalék, felügyeleti díjak és az elszámolás-forgalom jelenlegi rendszere. A jogszabályi korlátok feloldására az előkészítő munka folyamatban van, az értékpapír törvény és a pénzintézeti törvény módosítására még 1995-ben sor kerül.
A pénzintézeti törvény bankokra vonatkozó értékpapír-kereskedelmi tilalma korlátozza az állampapírpiac továbbfejlesztését, e tilalom feloldása elengedhetetlen feltétele az elsődleges forgalmazói kör kiépítésének és egy koncentrált másodlagos állampapírpiac létrehozásának. A jogszabály módosításáról kormányhatározat született, az előkészítés folyamatban van.
A költségvetés finanszírozási szükségletét jelentős mértékben csökkenti, egyúttal a finanszírozási műveletek hatékonyságát javítja a költségvetés végrehajtását végző kincstár 1996. január elsejétől esedékes felállítása. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak ellenőrzött kezelése még adott hiány mellett is csökkenti a finanszírozás költségeit, ezen felül a kincstár államadósság kezeléssel kapcsolatos tevékenységei is javulnak a jövőben várható pénzműveletek pontos előrejelzésével.


A TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKLÁSA
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSŐ FEJEZET
A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja
1-3. §-okhoz
A törvény és mellékletei tartalmazzák a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontását.
A 2. § a központi költségvetés bel- és külföldi adósságállományának törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A GFS rendszerű elszámolás miatt a központi költségvetés bevételi és kiadási fejezetei nem tartalmazzák a központi költségvetés külföldi hitlefelvételeit, bel- és külföldi adósságállományának szerződés szerinti esedékes törlesztését, illetőleg az államkötvények visszavásárlási összegét, aminek részletezését a törvény mellékletei külön fejezetben (XXXII. \"A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei\") adja meg.
4. §-hoz
A törvényjavaslat paragrafusa a költségvetési hiány finanszírozására és a költségvetési forgóalap likviditásának biztosítására hatalmazza fel a pénzügyminisztert. Ezen belül javaslatot tesz az Országgyűlésnek, hogy az 1996. évi költségvetési hiány, a költségvetési adósság, valamint a költségvetés likviditásának finanszírozását értékpapír kibocsátásával vagy hitel felvételével  biztosítsa.
A kibocsátási felhatalmazás csak általában szól a kibocsátandó értékpapírokról, illetve felveendő hitelekről, és nem határoz meg konkrét arányokat arra vonatkozóan, hogy mennyi államkötvény, kincstárjegy és hitel legyen a forrás. Ezáltal az államadósság-kezelés rugalmasan tud alkalmazkodni a pénz- és állampapír-piaci feltételekhez, a különböző finanszírozási instrumentumok változtatásával.
A hiány finanszírozási forrásaként - keretjelleggel - értékpapír-kibocsátás és hitelfelvételi lehetőség szerepel, az értékpapírok fajtái és azok mennyisége a pénz- és tőkepiaci helyzettől függ. Az ehhez való rugalmas alkalmazkodást szolgálja, hogy - a hiány finanszírozásán, illetőleg a XXXII. A költségvetés törlesztései fejezetben foglaltakon kívül - a pénzügyminiszter részére biztosítva van a további értékpapír-visszavásárlási  és hiteltörlesztési lehetőség, valamint ezek esetleges pótlólagos finanszírozásának lehetősége.
A hiány finanszírozása mellett a költségvetés folyamatos likviditásának fenntartásához elengedhetetlen, hogy likviditási célból is történhessen állampapír kibocsátás.
A MÁV Rt. működőképességének fenntartása céljából a Kormány döntése alapján a központi költségvetés átvállalja a MÁV Rt. által 1992-95. között felvett likviditási hiteleket. Az Országgyűlés ebben a szakaszban hagyja jóvá a Kormány döntését, és rendelkezik a MÁV Rt. által felvett likviditási hiteleknek az államadósság keretében történő kezeléséről.
Az MNB tv. értelmében az éves költségvetési törvényben kell megállapítani az MNB által a központi költségvetésnek kedvezményes kamattal nyújtott hitelek adott évre érvényes kamatlábát.
A nem folytatódó Bős-Nagymaros beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Credit-Anstalt Bankverein által az építkezés megvalósítását végző Österreichise Verbundgesellschaftnak folyósított hitelből eredő tartozás állománya - a kamatokkal együtt - 1995 végén 11 067,4 millió ATS összegben, prognosztizált Ft/ATS árfolyamon közel 150 milliárd forintban valószínűsíthető. Az átvállalás nyomán ezzel az összeggel nő a kormányhitel-tartozások 1995 végi állománya.
MÁSODIK FEJEZET
A központi költségvetés és az államháztartás más alrendszerei egyes előirányzatainak megállapításával, teljesítésével, illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
Általános tartalék
5. §-hoz
A központi költségvetésben az Áht. előírásának megfelelően tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, s így nem is tervezhető kiadások fedezetéül, illetve a betervezett, de elháríthatatlan ok miatt jelentkező, bevételikiesés pótlására. Ennek 1996. évi előirányzata 13 000 millió forint.
Céltartalék
6. §-hoz
A központi költségvetésben az 1996. évben végrehajtandó létszámcsökkentés fedezetére év közben céltartalékot kell képezni. Ennek előirányzatosításáról a Kormánynak kell gondoskodnia. A céltartalék fedezete a társadalombiztosítási járulék 1996. évi csökkentése nyomán a központi költségvetési szerveknél felszabaduló támogatási előirányzat meghatározott része.
Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek
7. §-hoz
Az Áht. előírásának megfelelően - és az ott meghatározott ismérvek szerint csoportosítva - a törvényjavaslat 1. és 2. számú melléklete külön-külön tartalmazza rendes és rendkívüli kiadásokat és bevételeket. A rendkívüli kiadások közül kiemelten felsorolja a kormányzati rendkívüli kiadásokat. A központi költségvetés rendes bevételének minősíti a vámbiztosíték mindenkori összegét.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
8. §-hoz
Az állam mint tulajdonos elvonja a tulajdonosi jogosítvánnyal felruházott szervezet kezelésében lévő kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben, valamint vállalkozásokban lévő állami részesedés, illetve az állami vagyont megtestesítő részvények után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalékot és az állami vagyon más hozadékát.
A privatizáció során keletkezett készpénzes bevételekből 100.000 millió forintot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a központi költségvetésbe fizet be.
Az ÁPV Rt. által kezelt állami vagyon (ideértve a kiürült szovjet katonai ingatlanokat is) értékesítéséből, átmeneti vagy tartós bérbeadásából, eseti hasznosításából származó bevételek továbbra is megoszlanak az önkormányzatok és a központi költségvetés között, figyelembe véve a ráfordításokat is. A végleges és ideiglenes hasznosításból származó bevételeknél részesedés 1996-ban egyaránt 50-50 %-os mértékű. Ez az arány jól szolgálja a helyi és a központi költségvetés érdekeit.
9. §-hoz
A központi költségvetést illeti meg mindazon bevétel, amely a kincstári vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet által kezelt állami vagyon értékesítéséből, átmeneti vagy tartós hasznosításából származik, ha törvény másként nem rendelkezik.
10-11. §-okhoz
Az államháztartásról szóló törvény 108. és 109. §-ai értelmében a költségvetési törvényben értékhatárokat kell megállapítani az elfogadási jogosultságra az állam javára lemondott vagyon esetében, a versenytárgyalási kötelezettségre a vagyon elidegenítésénél, továbbá a használati, illetve hasznosítási jog átengedésénél.
A törvényhelyek nemcsak az Áht által támasztott követelményt elégítik ki, hanem a központi költségvetési szervek feladatellátásához nem szükséges, vagy gazdaságtalanul működtethető vagyonának hasznosításával kapcsolatos jogosítványokat is értékhatárhoz köti, meghatározva az értékhatárokhoz kötött engedélyezésre, hozzájárulásra jogosultakat.
A központi költségvetési szervek gazdasági pozíciójának változása, az állami feladatok ellátása, az azzal kapcsolatos módosuló feltételek szabad ingatlan kapacitásokat hoznak létre. Ezek értékesítése csökkenti a működési kiadásokat, és egyúttal lehetőséget ad a szorító gondok, az esetlegesen meg nem fizetett köztartozások teljesítésére is. Általános szabályozás mellett módot kell adni az ily módon keletkezett többletbevételek szükségletnek, fejlesztési célnak megfelelő struktúrájú felhasználására a Kormány egyedi mérlegelési körében, kivéve a 10 millió forint alatti értékesítéseket, a bevétel viszonylagos kis értéke miatt.
Az értékhatárok az előző években alkalmazottnál - általában 50 %-kal - magasabb értékűek, figyelemmel az ingatlanérték-változásokra, bár kétségtelenül az ingatlanpiacon igen sok a kincstári értékesítési szándék.
A 10 millió forint értékhatár fölötti ingatlan értékesítéseknél az értékesítési folyamat módosítása, a nyilvános versenytárgyalás ÁPV Rt. általi lebonyolítása az egységes, áttekinthető értékesítést célozza.
A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium valamint az IM Büntetés-végrehajtás kezelésében lévő lakások bérlő számára történő értékesítési bevételének teljes visszahagyása segíti a minisztériumok feladatainak megoldását.
Az államháztartás ugyanazon alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek saját használatra nem szükséges ingatlanai vagy ingatlanrészei egymás közötti bérbeadásának elősegítését, gyorsítását célozza a törvényhelyben a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség elengedése.
12. §-hoz
A beruházásoknál gyakran akadnak olyan, előre nem látható objektív akadályok, amelyek miatt a pénzügyi lebonyolítás áthúzódik a következő évre, illetve a műszaki teljesítés objektív akadályai miatt az év végén előirányzat-maradvány keletkezik. Annak érdekében, hogy a beruházások jóváhagyott dokumentumai alapján megkötött szerződésekkel a beruházás teljesíthető legyen, a felhasználható pénzmaradványokkal, illetve előirányzat-maradványokkal az 1996. évi költségvetési törvény szerinti előirányzatokat meg kell növelni.
Intézményi körben a gazdaságosabb megoldás érdekében javasolt a beruházási és felújítási előirányzatok közötti átcsoportosítási lehetőség.
A MÁV Rt. működésének stabilizálása, a lecsökkent fuvarozási teljesítményekhez való igazodás indokolttá tesz - egyéb intézkedések mellett - létszám-racionalizálást is. A tevékenység egyes területein és egyes szervezeti egységeknél az ehhez szükséges műszaki fejlesztést támogatja az állam.
A MÁV Rt. jelentősen lecsökkent szállítási teljesítményei miatt indokolt felülvizsgálni a gyengeforgalmú, veszteséges vasúti mellékvonalak üzemeltetését. Azokon a területeken, ahol más üzemeltetővel a vasútvonal nem tartható fenn és megszüntetésre kerül, ott az állam az érintett VOLÁN társaságok és más közreműködő szervezetek részére nyújtandó támogatással segíti elő a személyszállítási alapfeladatok ellátását
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
13. §-hoz
A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységből származó eredményüknek a társasági adónak megfelelő (18 %) mértékben csökkentett részét használhatják fel. Az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredményből ez a hányad  nem kerül visszatartásra.
E paragrafusban jelenik meg először a Kincstár működésének azon hatása, hogy az intézmények előirányzatokkal (és nem pénzzel) gazdálkodnak. Így nem befizetést teljesítenek, hanem a bevételből (eredményből) a Kincstár, a központi költségvetés által vissza nem tartott hányadot használhatják fel (lásd még 14-16. § előírásait).
14. §-hoz
E paragrafus felsorolja azokat az előirányzatokat, melyeknek maradványa - amennyiben áthúzódó kötelezettség azt nem terheli - a központi költségvetést illeti, ami az előirányzati maradvány törlésével realizálódik. Egyúttal rögzíti azt, hogy az előirányzatok teljesítésének elszámolását ki jogosult felülvizsgálni és jóváhagyni.
15. §-hoz
Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének a fele illeti meg a központi költségvetési szervet. Itt kerülnek  rögzítésre az e szabály alóli kivételek  - a teljes összegében felhasználható többletek - és a vonatkozó előirányzat módosításának határidejét.
16. §-hoz
E paragrafus központi elvonást (bevételből visszatartást) ír elő a központi költségvetési szervek meghatározott bevételei körében. Ily módon a támogatás nélkül, illetve kismértékű támogatással gazdálkodó intézmények is hozzájárulnak a központi költségvetés egyensúlyának javításához, s mintegy térítenek az állami vagy szellemi kapacitás használatáért, ami költségkalkulációs elemként is megjelenik (korrigálva a vállalkozásoktól e tekintetben való eltérést). A kötelezettség nem vonatkozik az alapvető funkciók (oktatók, kollégiumi ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illeték jellegű bevételekre, az állami hatósági feladatok díjaira, az átvett pénzeszközökre, felhalmozási célú bevételekre.
A kötelezettség alóli mentességeket oktatási, egészségügyi-szociális, kulturális, kutatási célok, illetve a mezőgazdasági termékek alacsony jövedelmezősége indokolják. A média intézményeinek mentesítését várható átszervezésük, a rájuk vonatkozó korszerűsítési javaslatok indokolják. Hasonlóan mentességet élvez az IKM Külkereskedelmi Szolgálat is a bevétel elenyésző nagyságrendje miatt.
A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint befizetési kötelezettség előírására kerül sor, melyet az Igazgatóság az átalakulásáig köteles fizetni.
Az előírt bevétel visszamaradó összege - a mentesítéseket figyelembe véve - mintegy 4 milliárd forintot tesz ki, és a \"központi költségvetési szervek kötelezettsége\" bevételi előirányzatának részét képezi.
Az alaptandíj mértékét a Kormány rendeletben, a kiegészítő tandíj mértékét a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg, a döntési szint különbözőségének felel meg a felhasználási szint eltérése.
17. §-hoz
Az első alapképzésben (illetve szakirányú továbbképzésben) résztvevő nappali tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori képzésben résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája az általános szintentartási követelmény miatt nem emelkedhet, hasonlóan a szociális ellátás egyéb formáihoz.
18. §-hoz
A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi rendelkezés szerint - biztosítani kell. A foglalkoztatást az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek valósítják meg. Ezen szervezeteknél a különleges munkaerő foglalkoztatása során - a polgári élettől eltérő - sajátos (biztonsági, őrzési, betanítási, anyag-felhasználási, javítási, karbantartási stb.) többletköltségek merülnek fel, melyek az alaptevékenység összköltségének jelentős hányadát teszik ki és a gazdálkodás eredményéből nem fedezhetők. A foglalkoztatás biztosítására, a felmerülő sajátos többletköltségek finanszírozására a gazdálkodó szervezetek támogatása szükséges. 
HARMADIK FEJEZET
A központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének kapcsolata
A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
Állami hozzájárulás és támogatás
19-22. §-okhoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény előírásának megfelelően rögzítik a helyi önkormányzatokat megillető állami hozzájárulásokat és támogatásokat, ezen belül a normatív állami hozzájárulásokat (19. § és a 3., valamint 3/a. számú melléklet), a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat (20. §, 4., 5., 7., 8. számú melléklet), továbbá a kiegészítő támogatásokat (21. § és a 6. számú melléklet).
A helyi önkormányzatonként, azon belül támogatás-jogcímenként részletezett adatokat - az önkormányzatok e törvény jóváhagyása előtti, központilag szervezett adatszolgáltatásának felhasználásával - a 3. és a 3/a. számú mellékletben meghatározott fajlagos összegek alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé.
A közoktatási törvény módosításával összhangban az 1996. augusztus 1-jével belépő új, közoktatási álláshely szerinti normatív állami hozzájárulásokat - amelyek  a 3. számú mellékletben szereplő hozzájárulások helyébe lépnek - a 3/a. számú melléklet tartalmazza. Ezek a normatívák a közoktatás finanszírozás új rendszerével függenek össze.
A helyi önkormányzatok színházi támogatását a 4. számú mellékletben foglalt részletezés szerint a törvény új megoldással szabályozza. A támogatás túlnyomó része a színházépület működtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg az önkormányzatokat a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás formájában, és pályázati rendszerben részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi intézmények és feladatok.
A címzett és céltámogatások jogcímeit és igénybevételének szabályait a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény állapítja meg. A hivatkozott törvény 82. §-a (2) bekezdésének értelmében - a központi költségvetés helyzetétől függően - az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti és rangsorolhatja a célokat. Az 1996. évben céltámogatásban részesíthető új induló beruházások körének szűkítése és rangsorolása itt szerepel. A támogatható öt cél figyelembe veszi az 1995. évi költségvetésről szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-a (4). bekezdésében megjelölt, műszakilag összetartozó, de a korábbi évek szűkítő rendelkezései következtében csak részben megvalósult szennyvízelvezetést és - tisztítást szolgáló beruházások befejezésére irányuló igényeket is.
Új elem a törvényjavaslatban a felhasználási kötöttséggel járó  állami támogatások között a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi különbségek mérséklését célzó fejlesztési célú előirányzat. Ennek megyénkénti mértékeit - a hatályos kormányrendeletben megállapított elmaradott és jelentős munkanélküliségű települések népességszáma figyelembevételével - a 8. számú melléklet tartalmazza. Az előirányzat felhasználására javasolt szabályozás számol a területfejlesztésről szóló törvény ez évi elfogadása nyomán létrejövő megyei fejlesztési tanácsok közreműködésével, pályázati rendszer érvényesítésével. Meghatározza azon önkormányzatok körét, melyek részére a megyei keretből támogatás nyújtható.
A helyi önkormányzatok által működőképességük érdekében vis maior helyzet következtében, valamint tartósan fizetésképtelen helyzetük esetén - külön törvény szerint - igényelhető kiegészítő támogatást e rendelkezés és a kapcsolódó 6. számú melléklet szabályozza. 
A támogatás egyfelől a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő károk, illetve az előre nem látható többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére ad lehetőséget. Az odaítélésről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter dönt. A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról az önkormányzat köteles elszámolni a pénzügyminiszternek. Másfelől a tartós fizetésképtelenség esetén - a külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - visszterhes kamattámogatás igényelhető, amelynek odaítéléséről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt dönt. A szabályozás kiterjed a kamattámogatás mértékére, a visszatérítés maximális időtartamára, az igénylés rendjére.
E rendelkezés szabályozza a helyi önkormányzatok, valamint a központi költségvetés kamatfizetési kötelezettségét azokban az esetekben, ha a helyi önkormányzat az őt ténylegesen megilletőnél több állami hozzájárulást, illetve jogosulatlanul állami támogatást vett igénybe, vagy a központi költségvetés a törvényben előírt határidőre nem teljesítette a normatív állami hozzájárulás folyósítását. Ennek szabályai az 1995. éviekkel megegyezőek. 
Új szabályként meghatározására kerül az Állami Számvevőszék által feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott állami támogatás - és normatív állami hozzájárulás - visszafizetési kötelezettségekhez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja, és a kamat mértéke. Ez utóbbit az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresében szabja meg.
Az 1995. évvel megegyező szabályok szerepelnek a helyi önkormányzatok számára az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információ-szolgáltatás határidejének elmulasztásával kapcsolatos szankciókra, a normatív állami hozzájárulás átutalásának ilyen esetben történő felfüggesztésére.
Átengedett, megosztott bevételek
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
A fővárosi önkormányzatok bevételei
23-28. §-okhoz
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján a költségvetési törvényben kell rendelkezni az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekről, illetve egyéb átengedett bevételekről.
A törvényjavaslatban a személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos szabályrendszer összességében a feladat- és a forráseloszlás összhangját javítja. 
A személyi jövedelemadóból a központi költségvetés az 1995. évi 35 % részesedéssel szemben 36 %-ot enged át a helyi önkormányzatoknak. Az 1994. évre bevallott és településre kimutatott személyi jövedelemadó 25 %-a illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. Ezen túlmenően összességében 11 %-ot kitevő személyi jövedelemadó normatívan, döntően népességarányosan illeti meg a helyi önkormányzatokat.
Ez utóbbi hányad a fedezete a személyi jövedelemadó-kiegészítésnek, a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból való részesedésének, valamint a települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataihoz normatívan átengedett adónak.
Személyi jövedelemadó-kiegészítésben részesülnek a községi önkormányzatok, valamint a városi önkormányzatok az egy állandó lakosra meghatározott mértékig, városoknál - 35 000 főig - a lakosságszámuk nagyságrendjéhez igazodó, összegszerű felső korlát alkalmazásával.
A megyei önkormányzatokat a megye állandó lakosai után egyrészt fejkvótával, másrészt - 1996. évtől új szabályként -  a törvényben előírt egyenlő összeggel illeti meg személyi jövedelemadó-bevétel.
A település-üzemeltetési feladatokra egységesen minden település a lakosságszáma alapján azonos fejkvótával részesedik. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések kiegészítő támogatásban részesülnek, így a település-üzemeltetési feladatokra a népességarányos összeg kétszeresét kapják a területi különbségek mérséklésének elősegítése céljából.
A gépjárműadó 50 %-os átengedési mértéke, valamint az egyéb bevételek átengedésének szabályai változatlanok az 1995. éviekhez képest.
A helyi önkormányzatok által beszedett illetékekből a részesedés szabályai, az érintett önkormányzatok köre, valamint a bevételek átutalásának a rendje 1995. éviekhez képest változatlanok. 
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
29-30. §-okhoz
A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai e rendelkezés szerint változnak 1996-tól. A Kincstár utalja át a helyi önkormányzatoknak a személyi jövedelemadót, az állami hozzájárulásokat és támogatásokat.
1996. előtt a helyi önkormányzatok finanszírozásában a támogatás bruttó módon került átutalásra, amelynek következtében az önkormányzatok által fizetendő közterhek feleslegesen, az államháztartás számára többletköltséget okozva utaztak az államháztartás alrendszerei között. A központi költségvetés likviditási gazdálkodásának hatékonysága érdekében a kiadásokat a lehető legkésőbb kell teljesíteni, míg a bevételeket a leghamarabb kell beszedni. Ez a folyamat az önkormányzatok számára is nehézségek okozhat a mai rendszerben.
Az új finanszírozási rendszerre való áttéréssel az önkormányzatok nagyobb biztonsággal tudják teljesíteni a közterhekre vonatkozó kötelezettségeiket. A rendszer lényege, hogy a központi költségvetés, a társadalombiztosítási önkormányzatok, a helyi önkormányzatok egymás közötti tartozásai többszörösen beszámításra kerülnek. 

Az alapvető cél tehát az államháztartáson belüli tényleges pénzmozgások szűkítése, vagyis az államháztartásban a helyi önkormányzatok körében keletkező közterhek ne \"utazzanak\" feleslegesen. Ennek érdekében a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő munkavállalói és munkáltatói befizetési kötelezettségekkel csökkentett hozzájárulás kerül a helyi önkormányzatokhoz. Ezen befizetési kötelezettségek teljesítése, elszámolása jelentős nagyságrendben pénzforgalom nélkül történik, és az elszámolási, illetve utalási feladatokat a Kincstár végzi el.
A rendszer elindításának megkönnyítése érdekében 1996-ban a helyi önkormányzatok januárra összesen 2/13-nyi központi támogatásnak megfelelő finanszírozást kapnak, mivel decemberre előrehozatalra kerül 1/13-nyi kifizetés az önkormányzatok számára. 
A nettósításba a központi költségvetési finanszírozási körben 
	a normatív hozzájárulások és 
	az átengedett személyi jövedelemadó 
együttes összege kerül.
A nettó finanszírozás meghagyja a helyi önkormányzatok gazdálkodási önállóságát, hiszen költségvetésüket a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is bruttó módon kell elkészíteniük és elszámolniuk.
Fontos alapelv, hogy a nettó finanszírozásnak országosan egységesnek kell lennie. 
A TÁKISZ feladata technikai: a bérszámfejtés, az információk összegyűjtése és továbbítása az átutalást végző kincstári szervnek. A TÁKISZ a számfejtési körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában gondoskodik:
	a személyi és egyéb juttatások számfejtéséről,
	a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátásáról és
	az önkormányzatok, önkormányzati intézmények helyi kifizetéseinek összesítéséről.
Szükséges, hogy a TÁKISZ számfejtési körén kívüli helyi önkormányzati költségvetési szervek a nettó finanszírozáshoz adatot szolgáltassanak a teljeskörűség érdekében.
Lényegesen egyszerűbbé válnak az államháztartáson belüli pénzforgalmi folyamatok azáltal, hogy a normatív állami hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó átutalását megelőzően ezek együttes összegéből önkormányzatonként levonják a különféle kötelezettségeket. Az így számított nettó támogatásokat - a nettósítást végző szerv utalványozása alapján - a Kincstár átutalja az egyes önkormányzatok számára, és intézkedik a keletkezett befizetési kötelezettségek rendeltetési helyükre való eljuttatásáról.
Szükség van kiegészítő szabályra azokra a speciális esetekre, amikor a levonandó befizetési kötelezettség és a forgótőke-visszapótlás együttes összege meghaladja a rendelkezésre álló támogatási fedezetet; a Kincstár inkasszóval hívhatja le az önkormányzat számlájáról a hiányzó összeget.
Ezek a szabályok az önkormányzatok kötelezettségvállalásainak teljesítését, a bérek és járulékok szakszerű számfejtését, biztonságos finanszírozását és a központi költségvetés likviditásának javítását, valamint az államháztartás eddigi kamatkiadásainak csökkentését egyaránt szolgálják. 
A törvényjavaslat költségvetési befizetési kötelezettséget állapít meg a helyi önkormányzatok és intézményeik vállalkozási tevékenységének eredménye után, amelynek százalékos mértéke azonos az 1995. évivel.
B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
31-32. §-okhoz
A társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos állami garanciavállalás keretében a központi költségvetés konszolidálja az alapok 1992-1995. évi hiányát. Ez azt jelenti, hogy az Alapokat az 1995. évi hiányrendezésüket követően a megelőző évek hiányának rendezése már nem terheli. 
A társadalombiztosítási alapok ellátásaik folyamatos teljesítése érdekében a kincstári egységes számlához kapcsolt megelőlegezési számláról kamatmentes hitelt meghatározott mértékig, e felett jegybanki alapkamattal vehetnek igénybe. A meghatározott mértékéig történő igénybevétel feltétele, hogy ne rendelkezzenek 1995. január 1-je után vásárolt állami értékpapírral, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi befektetéssel. A hitel igénybevételének ideje alatt az Alapok befektetési lehetőségét, gazdálkodását a törvény szűkebb körben engedélyezi.
A hitel igénybevétele éves pénzellátási terv alapján, illetve három hónapra előre napi bontású pénzellátási terv készítése és annak a Pénzügyminisztériumhoz, az ellátási időszakot megelőző hónap 20-ig történő benyújtása mellett biztosított. 
C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
33. §-hoz
Az Országgyűlés a 10. számú melléklet szerint az elkülönített állami pénzalapok költségvetését hagyja jóvá alaponként, 1996-ban először jogcímenkénti bontásban.
34. §-hoz
1996. január 1-jétől a központi és helyi önkormányzati költségvetési szervek által, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak után a munkaadói járulékot a munkaadóknak saját előirányzataik terhére kell a Munkaerő-piaci Alapba befizetniük. Eddig ezen intézmények esetében a központi költségvetés átalányösszegben teljesítette a fizetési kötelezettséget. A javaslat elfogadása esetén mindenhol egységesen a munkáltató maga teljesíti befizetési kötelezettségét, mely egyértelmű garanciát biztosít a ténylegesen felmerülő fizetési kötelezettség teljesítésére, illetve a kincstár finanszírozási elvével is összhangban van.
NEGYEDIK FEJEZET
A központi költségvetés és az államháztartáson kívüli szervezetek kapcsolata
Társadalmi önszerveződések támogatása
35. §-hoz
E paragrafusban kerül rögzítésre, hogy a szociális, valamint oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó nem állami intézmények a központi költségvetésből mely jogcímeken, milyen összegben és feltételekkel jutnak állami hozzájáruláshoz. A 9. számú melléklet tartalmazza a normatívák mértékét, amelyek - a felsőoktatás kivételével - az 1995. évihez képest jelentősen emelkedtek hasonló célú, nem normatív előirányzatok átcsoportosításával, és ilyen módon változatlanul megegyeznek az önkormányzati normatívákkal. A felsőoktatási nappali hallgatók oktatásának és kollégiumi ellátásának normatívája az 1995. évivel azonos. A Javaslat rögzíti, hogy az igénybe vett hozzájárulással a közfeladatokat ellátó intézmények határidőre kötelesek elszámolni.
36. §-hoz
A pártok támogatása a törvényben megszabott rend szerint történik. A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 1996-tól elkülönül a kisebbségi önkormányzatok támogatásától. Az országos kisebbségi önkormányzatok működését a költségvetés a költségvetési szervekéhez hasonlóan biztosítja, a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív támogatását a Belügyminisztérium fejezet tartalmazza.
A fogyatékos embereket képviselő és segítő szervezetek közül a korábbi években csak az országos szövetségek kaptak - címzetten - támogatást. Két év óta közülük az értelmi fogyatékosokat képviselő szervezetek támogatását már együttesen tartalmazza a központi költségvetés. Ugyancsak gondot jelent, hogy az egyes fogyatékos csoportokat képviselő szövetségek támogatása bázisszerűen került át egyik költségvetési évről a másikra. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés erre kijelölt bizottsága behatóan megvizsgálja az igényeket és  a szükségleteket. A szövetségek folyamatos működését a döntésig az elmúlt évi támogatás egy hónapra eső hányadában megszabott előleg folyósítása biztosítja. 
Aránytalanságot okozott az is, hogy míg a karitatív szervezetek közül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat címzetten kapta támogatását, addig a hasonló szervezetek és szolgálatok csak társadalmi szervezetként pályázhattak erre, sok más társadalmi szervezettel összevetve. Ennek következtében 10 karitatív szervezet - amelyek között olyan jelentősek is vannak, mint az AEROCARITAS, a Johannita Segítőszolgálat vagy a Szent Lázár Lovagrend - is támogatásban részesül. Mivel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatási előirányzatának elkülönítése továbbra is szükségesnek mutatkozik, külön előirányzat-csoport tartalmazza az egyéb karitatív szervezetek és szolgálatok támogatását. Ennek felosztásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.
Továbbra is nevesítetten kapja támogatását a Magyar Vöröskereszt, a TIT, a MTESz és a Magyarok Világszövetsége, amit egyediségük, nagyságrendjük és kiemelt jelentőségük indokol. 
37. §-hoz
A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi szervezeteket is - a II. Országgyűlés fejezetben előirányzott keretek terhére bevételeikből nem fedezhető, de működésükhöz elengedhetetlen kiadásaikhoz kaphatnak támogatást. 
Ez nem zárhatja ki azt, hogy egyes tevékenységeikhez, illetve akcióikhoz más költségvetési forrás ne járuljon hozzá, amennyiben ezekkel állami feladatokat vállalnak át, és a források fölött rendelkező szervek ezt hasznosnak ítélik. 
ÖTÖDIK FEJEZET
Kezességvállalással és kezesi helytállással
38-41. §-okhoz
A javaslat az ÁHT-ban és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján meghatározza egyfelől a Kormány által vállalható új kezességek mértékét, másfelől a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható kötelezettségek felső határát. Rendelkezik továbbá a keretek esetleges túllépéséről, a kereten kívül vállalható kezességekről, valamint a kezesség érvényesítéseként kifizetett összeg elszámolásáról és behajtásáról.
HATODIK FEJEZET
A központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
42. §-hoz
A csak az Országgyűlés hatáskörében megváltoztatható előirányzatok, normatív támogatási jogcímek és összegek, továbbá adók és más bevételek megosztási arányainak megállapítása e paragrafusban történik.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
43. §-hoz
A törvényjavaslat ezen paragrafusa nevesíti azon előirányzatok körét, amelyeknél a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül eltérhet az előirányzattól, mivel azok alakulására az előirányzat felett rendelkezni jogosultnak közvetlen ráhatása nincs.
E paragrafus rögzíti, hogy a feladatok átrendeződése miatt a fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyása.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetért felelős szervek vezetőinek különleges jogosítványai
44. §-hoz
E paragrafus azon jogosítványokat tartalmazza, amelyek a 7. § (2) bekezdésének a)¦e) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásoknak az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe szükséges átcsoportosítását teszik lehetővé, továbbá egyéb előirányzat-átcsoportosítási jogokat is szabályoz.
45. §-hoz
E paragrafus az alaptevékenységgel összefüggő bevételnek minősülő tételek előirányzatának csökkentését a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, mivel e bevételek közvetlenül összefüggnek a támogatási igénnyel, illetve a feladatok ellátásával vagy megszűnésével.
46. §-hoz
A törvényjavaslat a költségvetés végrehajtásához hatásköri rendelkezéseket is tartalmaz. A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően jóváhagyásra kerülő egyes előirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a fejezetért felelős vezető jog- és hatáskörével. Ez különösen a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatás Minisztérium egyes előirányzatai esetében igaz.  A törvényhely célja a hatáskörök pontos - általánostól eltérő - meghatározása.
A Bíróságok önálló fejezetben történő megjelenítésére az Alkotmánybíróság határozata alapján került sor, mivel a vonatkozó határozat alkotmányellenesnek minősítette, hogy a Kormány előirányzat-csoportosítási joga a bíróságokra - mint önálló hatalmi ágra - is kiterjed.
Az alkotmányellenes helyzet feloldására az Alkotmánybíróság egyik javaslata a bíróságok önálló fejezetként való szerepeltetése volt.
A felsőoktatás fejlesztési feladatainak körében 1996-ban - a többi között - két súlyponti területen szükséges reformlépéseket tenni. Az egyik a szervezeti integráció, amelynek következtében a költségvetés szerkezeti rendjében külön címeken megjelenő intézményi előirányzatok átcsoportosítására is sor kerül, a másik az új (a felsőoktatási törvényben előírt) finanszírozási modell, amely mind a szervezetek, mind a kiemelt előirányzatok közötti átrendezés szükségességével jár. A javasolt törvényszöveg az Országgyűlés és a Kormány hatásköreit adja át a végrehajtás szervezésében meghatározó feladatokat ellátó tárcáknak.
Az 1995 tavaszán alakult országos kisebbségi önkormányzatok egy része nem volt képes költségvetési javaslatot készíteni az előirányzatok meghatározásához. Más részük kialakulatlan állapotokat tükröző költségvetéseket nyújtott be. A szükségessé váló korrekciók végrehajtásának lehetőségét teremti meg a közgyűlésnek adott átcsoportosítási felhatalmazás.
HETEDIK FEJEZET
A központi költségvetéssel kapcsolatos vegyes és átmeneti rendelkezések
47. §-hoz
A Kincstár tervezett kialakításával a bankszámlák a kincstári rendszerhez tartozónak kijelölt körben megszűnnek, a bankszámlák 1995. december 31-ei egyenlegei a létrejövő kincstári egységes számlán belül továbbra is a volt számlatulajdonosok rendelkezésére állnak. Egyfelől rendezési lehetőségük és kötelezettségük van a bankszámla-egyenleg és a valós pénzmaradvány közötti esetleges eltérés miatt, másfelől pedig a feladatokra - a fejezetektől, a társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapoktól - célzottan kapott pénzeszközök 1996. évi felhasználását az eddigi önrevíziós maradvány-megállapítás keretei között biztosítani kell. Az eddigiektől eltérően viszont más maradványok, megtakarítások, illetve bevételi többletek felhasználására az önrevíziós eljárás alapján nincs mód, meg kell várni a pénzmaradványok hivatalos felülvizsgálatát és jóváhagyását. 
Az eljárás és felhatalmazás biztosítja azt, hogy a kincstári rendszerre való áttérés keretében a pénzmaradványok felülvizsgálata és jóváhagyása a ténylegesen képződő pénzmaradványok teljes körű előirányzatosításával járjon együtt, azaz az érvényes jogszabályi előírások alapján akár elvonásra kerül, akár 1996-ban felhasználhatóvá válik, az előirányzatokon és azok teljesítésén ez a művelet megjelenik.
Mindezeknek egyben azt is biztosítaniuk kell, hogy a megmaradó elkülönített állami pénzalapok, illetőleg a költségvetésbe integrálódott célelőirányzatok 1996. december 31-i maradványa legalább annyi legyen, mint az 1995. december 31-ei állomány.
48. §-hoz
Az 1993-94. években kibocsátott 6 milliárd forint értékű, a budapesti felsőoktatás fejlesztés céljait szolgáló kötvények visszavásárlásai és kamatfizetései 1995-ben is folytatódtak, ha ezek változatlan feltételekkel a központi költségvetés terhére 1996-ban is felmerülnek.
49. §-hoz
E paragrafus a Pénzügyminisztérium központi letéti számlája, azon belül a Világkiállítási Alap pénzmaradványáról rendelkezik úgy, hogy az 1996. január 1-jével a központi költségvetés vegyes bevételeinél kerül elszámolásra.
50. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 43. §-a (1) bekezdése szerint a köztisztviselői illetményalap mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. 1996. január 1-jétől az illetményalap mértéke 18 000 forintról 20 000 forintra emelkedik.
51. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 66. §-ának bekezdése a szerint \"A\" fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét az Országgyűlés állapítja meg. Jelen szakasz szerint 1996. január 1-jétől az a \"A1\" illetmény összege - az 1995. évi szinten maradna - 8 500 forint.
52. §-hoz
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők részletes bontású létszámát. Ezt egészíti ki a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) országgyűlési határozat, mely a fegyveres erők rendszeresített létszámát rögzíti. Ennek 3. pontja előírja, hogy a fegyveres erők költségvetési létszámát az Országgyűlés évenként a költségvetési törvényben határozza meg. Célszerű, ha mind a költségvetési, mind a rendszeresített (állománytábla szerinti) létszámot ugyanaz a jogszabály, nevezetesen a költségvetési törvény melléklete tartalmazza.
53. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg az 1995. évi 6 000 forintról 7 000 forintra nő.
54. §-hoz
E paragrafus rendezi, hogy az életjáradék összege 1996. március 1-jétől az 1995. évben realizált átlagos nyugdíjemelés mértékével arányosan emelkedik.
55. §-hoz
A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) országgyűlési határozat értelmében tovább folytatódik a meghatározott létszámarányok kialakítása. Ennek keretében - többek között - csökken a közalkalmazotti, illetve sorállományi létszám. Az ebből fakadó megtakarításokat a fejezet egyrészt a hivatásos állomány jövedelmi helyzetének javítására, másrészt a Kormány év közbeni - a haderőreform megvalósítását szolgáló - döntései alapján más kiemelt előirányzatok növelésére használhatja fel.
56. §-hoz
E rendelkezés biztosítja az Országgyűlés hozzájárulását az Eximbank Rt.és a Magyar Export Hitel Biztosító Rt. 4 milliárd forintos alaptőke - juttatásához, melynek forrása 2 milliárd forint költségvetési juttatás és 2 milliárd forint piacképes értékpapír - juttatás.
57. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy az államháztartás előzetesen megállapított hiányának túllépését az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában is megakadályozza.
58. §-hoz
Az államháztartás reformja során a központi költségvetési szervek köre - jelentős kiadási, bevételi, létszámcsökkentési hatással - szűkíthető az állami feladatokat teljes egészében vagy döntő hányadban saját bevételből (díjbevételek, alapoktól átvett pénzeszközök, térítési díjak, kutatási eredmények hasznosítása stb.) működő intézmények vállalkozássá, közhasznú társasággá, közalapítvánnyá történő átalakításával. Ezen intézmények a továbbiakban is 100 %-os állami tulajdonú gazdálkodó szervként vagy közalapítványként államigazgatási irányítás, illetve felügyelet mellett működnek, állami (hatósági, felügyeleti, kutatás-fejlesztési stb.) feladataikat jogszabályi felhatalmazás alapján továbbra is ellátják. Indokolt, hogy a vagyonátadás térítésmentesen történjen.
59. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény csak nyilvános versenytárgyalás alkalmazásával teszi lehetővé a költségvetési szervek ingatlan-elidegenítését. A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összefüggésben jelentős értékű ingatlan vagyon értékesítésére kerül sor. Az ingatlanok egy jelentős hányada kedvezőtlen adottságú, értékesítésük elősegítését célozza e szakasz, a költségvetési terhek csökkentése érdekében.
60. §-hoz
A § a központi költségvetés - kiadásait és bevételeit összegező - mérleg-mellékletének jóváhagyását tartalmazza.
61. §-hoz
Az EXPO lemondása miatt a fővárosi infrastrukturális fejlesztések, melyek az alapvető ellátási feladatokhoz is hozzájárulnak, központi források igénybevételével kerülnek finanszírozásra.
62. §-hoz
A MÁV Rt. gazdálkodásának stabilizálásához - egyéb intézkedések mellett - szükség van további létszám-racionalizálásra. Ennek megoldását támogatja az állam 1996. évben 1 milliárd forinttal.
Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti szabályozása
A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos viszontgarancia szabályozása
63-68. §-okhoz
1996. január 1-jétől az elkülönített állami pénzalapok közül 18 alap integrálódik fejezeti kezelésű előirányzatokba, illetve a Menekülteket Támogató Alap a Belügyminisztérium fejezet \"Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei\" címhez. Az \"alapoktól átvett feladatok\" címmel vannak szabályozva a megszűnt alapok bevételi és kiadási előirányzatai, a megszűnt alapok által vállalt kötelezettségek, kezességek.
MÁSODIK RÉSZ
A központi KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
69. §-hoz
A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény kimondja, hogy az évente befizetett bányajáradék összegének 10 %-ából elkülönített alapot kell képezni a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására. A törvényjavaslat jelen előírása arra utal, hogy az átmenetileg 5 %-ra csökkentett összeg átutalását 1996. december 31-éig meghosszabbítsa. Jelenleg a Környezetvédelmi Alapban év végéig kb. 3,6-3,8 milliárd forint forrás gyűlik össze a tájrendezési feladatokra. A bányajáradék 5 %-ának átutalása 1996-ban kb. 840 millió forint további forrást biztosít. Ezen összegek figyelembevételével a feladat finanszírozására elegendő forrással rendelkezik a Környezetvédelmi Alap.
A bányászatról szóló törvény alapjá a meglévő szénhidrogén - mezőkből kitermelt és értékesített kőolaj és földgáz után évente egyenletesen csökkenő mértékű bányajáradékot határozhat meg a költségvetési törvény. Ezen termékekre a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2 %, ami lényegesen magasabb még, mint a bányászatról szóló törvényben a szénhidrogénekre előírt 12 %. 
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
70. §-hoz
A hadigondozásról szóló - többször módosított - 1994. évi XLV. törvény a volt hadiárvák számára egyösszegű térítés folyósítását írja elő. Mivel a költségvetés jelenlegi helyzetében erre 1996-ban erre nem nyílik lehetőség, a kifizetés megkezdését 1 évvel el kell halasztani.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
71. §-hoz
Az ún. kisebbségi törvény finanszírozási koncepciója szerint az országos kisebbségi önkormányzatok a nekik juttatott vagyon hozadékából fedezik működésük költségeit. A törvény a vagyonjuttatás mértékét is tételesen megszabta. Az átadható vállalkozói vagyon hozadéka azonban lényegesen alatta maradna a feltételezettnek, és az értékek felemelésére nincs mód. Ezért költségvetési tételként kellett beállítani a működési kiadások fedezetét, ezt iktatni a törvénybe, így a vagyonjuttatással kapcsolatos jogszabályok értelmetlenné váltak.
A kisebbségi törvény azzal számolt, hogy a helyi és országos kisebbségi önkormányzatoknak csak rendkívüli esetben lesz szükségük állami támogatásra, ezért lehetővé tette, hogy az Országgyűlés egyedi mérlegelés alapján ezeket is részesítse támogatásban annak az előirányzatnak a terhére, amelyik korábban (és a továbbiakban) a kisebbségi szervezetek támogatására szolgáll. Mivel a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatását a Belügyminisztérium, az országos kisebbségi önkormányzatok támogatását az Országgyűlés költségvetése elkülönítetten tartalmazza, erre a lehetőségre a továbbiakban nincs szükség.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
72. §-hoz
Az 1996. évtől a Munkaerőpiaci Alap téríti meg a munkanélküliek jövedelempótló támogatására a települési önkormányzatok által kifizetett összeg 50%-át. A javaslat ennek megfelelően gondoskodik az 1993. évi III. törvény módosításáról.
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Export Hitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
73. §-hoz
Az export ösztönzése érdekében kamatkiegyenlítési rendszer tartós működésének lehetőségét biztosítja a törvény módosítása az Eximbank költségvetési kapcsolatainak kiegészítéseként. Az ösztönzés az Eximbank által az exporthiteleket finanszírozó pénzintézetek részére, illetve közvetlenül az exportőrök vagy a külföldi vevők részére nyújtott devizahitelek kedvező, a nemzetközi gyakorlatban szokásos kamatfeltételein keresztül érvényesül. Ennek során a költségvetési hátterű kamatkiegyenlítésben az Eximbank részesül, amelynek során az általa nyújtott hitelek kamatai és a saját refinanszírozási költségeinek eltérését negyedévente elszámolhatja a költségvetéssel.
A kamatkiegyenlítési rendszer működésének részletes szabályai meghaladják a törvény kereteit, megfelelő jogi szabályozási szint a Kormány által kiadott rendelet; erre ad felhatalmazást e paragrafus.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
74-75. §-okhoz
A költségvetési törvényjavaslat 29. §-ában elrendelt - a TÁKISZ-ok és a FÁKISZ útján ellátott - feladatnak és a helyi önkormányzatok új pénzellátási szabályainak az önkormányzati törvénnyel való összehangolását célozza az e paragrafusokban javasolt módosítás, figyelembe véve a főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodásának sajátosságait is.  A törvénymódosítás nem érinti az önkormányzatok szuverén döntési jogát a tervezés, gazdálkodás tekintetében. Az új szabályozás csupán azt célozza, hogy a felhasználási kötöttségtől mentes normatív hozzájárulás átutalása a személyi juttatásokhoz kapcsolódó közterhek nélküli (nettó) összegre vonatkozik. (A részletes indoklás a 29.§-nál található.)
A pénzforgalomhoz kapcsolódó részletes szabályokat az Államháztartási Törvény módosítása tartalmazza.

A módosítás továbbá a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásainak (hitelfelvételének, stb.) felső határát szabályozza. Ennek mértékét normatívan, a helyi önkormányzatok e paragrafusban meghatározott bevételei és kötelezettségvállalásai különbözetének részarányaként határozza  meg. A szabályozás megegyezik az 1995. évi pótköltségvetési törvényben lévő szabályokkal. A változtatások országgyűlési elfogadása kétharmados többséget igényel.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
76. §-hoz
A Javaslat az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetése miatt módosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló, többször módosított 1991. évi XXXIV. törvényt. A Javaslat az egyes szerencsejátékok nyereményre fordítandó része után az Országos Játék Alapba, a Nemzeti Sport Alapba és a Gyermek- és Ifjúsági Alapba fizetendő összeget játékadó-fizetési kötelezettségre módosítja. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a többletbevételek fedezetet teremtsenek a sport, a kultúra, a művelődés, a gyermek- és ifjúságpolitika támogatására a Javaslat egyes fejezeteiben előirányzott támogatásokra.
77. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv módosítására azért van szükség, mert évek óta a 20 %-os kamatfizetési felső korlát nincs összhangban a piaci viszonyok között kialakult kamat mértékével.
A  munkavédelemről szóló 1993. XCIII. évi törvény módosítása
Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítása
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása
Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
78., 83-87. §-okhoz
E paragrafusok előírásai rendezik a megszűnt alapok bevételi forrásául szolgáló külön törvényekben meghatározott - törvényi módosításokat.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
79. §-hoz
Az 1995. évi XLVIII. törvény 96.§. b/ pontja lehetővé teszi, hogy a köztisztviselők közszolgálati jogviszonya megszűnjön a hivatásos szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel. Ugyanezen törvény 114. §-a ezt a lehetőséget nem biztosítja a közalkalmazottak részére. A javasolt módosítás révén a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony közötti indokolatlan különbségtétel megszűnne és ez a mobilitás lehetőségét elősegítené. A tervezett haderőreform során így lehetővé válik, hogy a közalkalmazotti állomány jelentős érdeksérelem nélkül hivatásos állományba kerüljön és ezzel a foglalkoztatásuk biztosított legyen.
80. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának célja az államhatalmi szerveknél és a központi közigazgatásban dolgozó felsőfokú iskolai végzettségűek fokozottabb anyagi elismerése. Az e területen dolgozókra egyre fokozódó és összetettebb feladatok hárulnak, amelyek az illetménykiegészítés mértékének felemelésével is csak részben ismerhetők el. A teljes köztisztviselői állományra való kiterjesztés nem indokolt, annál is inkább, mivel a helyi önkormányzatoknál lehetőség van a törvényben rögzített illetményalaptól való eltérésre.
81. §-hoz
Az Állami Számvevőszék javaslata alapján kerül rendezésre az orosz haditechnikai import elszámolása.
82. §
Az Alkotmánybíróság esztergomi székhelye megszűnik. Az új székhely: Budapest.
88. §
A zárjegy előállításának költségeit nem indokolt az államnak magára vállalnia. A zárjegy fogalmát ezzel összefüggésben pontosítjuk. A befolyt bevételekből javítani lehet az ellenőrzés feltételeit, és színvonalasabb technikai megoldásokkal csökkenteni lehet a hamisítás lehetőségét.
89. §
1996. április 1-től módosul az Útalap-hozzájárulás mértéke. Ezért szükséges a törvényben meghatározott értékek újraszabályozása.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90-97. §-hoz 
E paragrafusok tartalmazzák a törvény általános hatálybaléptető rendelkezését, illetőleg a hatálytalanított jogszabályokat. Ezen túlmenően a Kjt. 87. §-a (3) bekezdésének módosításáról is rendelkezik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi C. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. tv. 87. §-ában foglalt szabályokat - vagyis azt, hogy a közalkalmazottak 1992. július 1. előtti munkaviszonyát is közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni a fizetési osztályokba való besorolásnál - változatlanul nincs mód érvényesíteni. Annak finanszírozására sem a központi, sem az önkormányzati költségvetésben nincs fedezet. 
Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvénynek nem feladata a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások hozzájutási feltételeinek meghatározása, ezért szükséges, hogy a Kormány azt rendeleti úton szabályozza.
A fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervezetek (a büntetés-végrehajtási intézetek kivételével) 1996-tól kezdődően  a foglalkoztatás sajátosságait tükröző többletköltségeik ellentételezésére támogatást kaphatnak. A foglalkoztatottankénti átlagköltségek figyelembevételével kialakított keret felosztási rendjének kialakítására  az Országgyűlés az igazságügyminisztert hatalmazza fel.
Kormányrendeletben szükséges szabályozni a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programjának finanszírozási feltételeit, valamint az agrárgazdasági támogatások felhasználásának, a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásának, a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások eszközeinek megvásárlását elősegítő kamattámogatás részletes szabályait és feltételeit.




* A 3/a. számú melléklet tartalmazza majd az 1996. augusztus 1-jével belépő új közoktatási álláshely szerinti normatívákat. A mellékletet a törvényjavaslathoz rövidesen benyújtandó kiegészítés fogja tartalmazni.
**A nettó finanszírozás bevezetésének, illetve a kötelezettségvállalás korlátozásának alapvető  jogi feltétele az Önkormányzati törvény módosítása, melyhez az országgyűlési képviselők 2/3-ának jóváhagyása szükséges.
*** 2/3-os jóváhagyást igényel.

* 2/3-os jóváhagyást igényel
* 2/3-os jóváhagyást igényel.
1 Az 1. számú mellékletben e címen szereplő javasolt előirányzat alapján a Népjóléti Minisztérium számolja a településsoros összegeket, ennek  megfelelően alakul a fajlagos érték alsó és felső határa. Ezeket a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során lehet becsatlakoztatni.
Ebből 31 000 Ft/fő összeget az illetékes gyermek és ifjuságvédelmi intézetet fenntartó önkormányzat részére a gyámi feladatokra kell átadni 
a 3. sz. mellékletben foglalt feltételek szerint vehető igénybe"
