"Magyar Köztársaság Kormánya










T/1474.

számú

törvényjavaslat

a nemzetbiztonsági szolgálatokról













előadó:

Nikolits István
 tárca nélküli miniszter




Budapest, 1995. október



TÖRVÉNYJAVASLAT
a nemzetbiztonsági szolgálatokról


Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos  működéséről a következő törvényt alkotja:


A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1.§

A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai

a) az Információs Hivatal;
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal;
c) a Katonai Felderítő Hivatal;
d) a Katonai Biztonsági Hivatal;
e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).

2.§

(1)	Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

(2)	A Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) országos hatáskörrel a Magyar Honvédség részeként, annak szervezeti rendszerében működnek.

(3)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok - a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően - helyi, területi szerveket hozhatnak létre.


A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

3.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok rendeltetése, hogy  az e törvényben meghatározott feladatok elvégzésével, a titkos információgyűjtés  eszközrendszerével elősegítsék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

4.§

Az Információs Hivatal 

a)	megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a  külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b)	felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c)	információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d)	felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket; 
e)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f)	ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g)	nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenőrzési feladatokat lát el a hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
h)	ellátja a rejtjeltevékenység szakirányítását, hatósági engedélyezését, felügyeletét és rejtjelkulcsot állít elő.

5.§

A Nemzetbiztonsági Hivatal

a)	felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b)	felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)	felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d)	felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e)	ellátja a  központi államhatalmi és  kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f)	nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenőrzési feladatokat lát el a hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
g)	végzi a bevándorló, a menekült státuszért és a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h)	a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363.§) bűncselekmények felderítését;
i)	felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcselekményt (Btk. 261.§), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetőleg azokról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást;
j)	információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§), a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A.§), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség elleni izgatás (Btk. 269.§) és a rémhírterjesztés (Btk. 270.§) bűncselekményekre vonatkozóan;
k)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l)	közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében,  megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében.

6.§

A Katonai Felderítő Hivatal

a)	megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő  katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
b)	felfedi a Magyar Köztársaság elleni támadó szándékú törekvéseket;
c)	felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
d)	információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, valamint a fegyveres erők biztonságát veszélyeztető terrorszervezetekről;
e)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f)	biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat;
g)	ellátja a felderítő csapatok szakmai felügyeletét, folyamatosan végzi a harcászati-hadműveleti felderítés elméleti fejlesztését és ezek eredményét a kiképzési programokban érvényesíti, ellenőrzi a felderítő csapatok kiképzését és harckészültségét;
h)	szakanyaggal ellátja a felderítő csapatokat;
i)	ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar katonai szervek és létesítmények (intézmények) biztonsági védelmét;
j)	nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenőrzési feladatokat lát el a hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;

7.§

A Katonai Biztonsági Hivatal

a)	felderíti és elhárítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b)	működési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság  alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)	a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél felderíti és elhárítja a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
d)	információkat gyűjt a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget  veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
e)	közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
f)	közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
g)	ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét;
h)	nemzetbiztonsági védelmi, illetve ellenőrzési feladatokat lát el a hatáskörébe tartozó személyek vonatkozásában;
i)	működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. fejezet), a külföldre szökés (Btk. 343.§), a zendülés (Btk. 352.§) és a harckészültség veszélyeztetése (Btk. 363. §) bűncselekmények felderítését; 
j)	működési területén felderíti a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt (Btk. 156.§) és a terrorcseleményt (Btk. 261.§);
k)	működési területén információkat szerez az államtitoksértés (Btk. 221.§), a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A.§), a légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262.§), a közösség elleni izgatás (Btk. 269.§), a rémhírterjesztés (Btk. 270.§), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A.§), a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287.§)  bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtását;
l)	ellátja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat.

8.§

(1)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

a)	 a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő tevékenységéhez;
b)	törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket  és anyagokat;
c)	speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére;
d)	ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő  hatósági felügyeletet;
e)	szakértői tevékenységet végez.

(2)	 A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
  
(3)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 53.§ (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjaiban meghatározott eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és a 9.§ d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.

(4) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 53.§ (1) bekezdésének e), h)-j), pontjaiban, valamint az 55.§-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre - a 9.§ d) pontjában meghatározott feladat ellátását kivéve - nem alkalmazhatja.

(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások térítésmentesek. 

(6) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.

9.§
A nemzetbiztonsági szolgálatok
a)	végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;
b)	ellátják a rendkívüli állapottal és a szükségállapottal összefüggő, külön törvényben meghatározott feladataikat;
c)	ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelmi miniszter által meghatározott feladatokat;
d)	ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat;
e)	gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzéséről.


A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése 

10.§

A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a  kijelölt miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.

11.§

(1)	A miniszter 

a)	előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
b)	biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésével és védelmével  kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását; 
c)	rendeletek és az állami irányitás egyéb jogi eszközei által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;
d)	kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.

(2) A miniszter irányító jogkörében
a)	törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen  alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b)	félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c)	a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;
d)	javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e)	a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzatmódosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;
f)	a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;
g) ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését,  feladataik végrehajtását;
h)	a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) 	javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) 	a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) 	javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) 	a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n)	jóváhagyja a tábornoki  rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő  személyek felmentését;
o) intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
p)	gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.

(3)	A miniszter az irányító jogkörében adott  utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.

(4)	A miniszter  a nemzetbiztonsági szolgálatok részére  egyedi utasítást  a főigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.

(5)	A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja az érintettet. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(6)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselőkészítést támogató munkát.

12.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki és ment fel.

(2)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a honvédelmi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben teszi meg.

13.§

(1)	A főigazgatók a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. 

(2)	A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói a (1) bekezdésben meghatározottak szerint, továbbá a Magyar Honvédség parancsnokának vezetői jogkörben adott - a 11.§-ban meghatározott miniszteri jogokat nem érintő - rendelkezései alapján vezetik a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat. A Katonai Felderítő Hivatal vezetésére vonatkozóan jogszabály a Honvéd Vezérkar főnöke számára is megállapíthat hatáskört.



(3)	A főigazgató

a)	felelős a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerű és szakszerű működéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat  feladatainak végrehajtásáért;
b)	a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c)	felelős a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d)	meghatározza a miniszter jóváhagyásával a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
e)	meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;
f)	gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;
g)	javaslatot tesz  a miniszternek  a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére,  illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre; 
h)	jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;
i)	a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében - jogszabályban meghatározott kivételekkel -  gyakorolja a  munkáltatói jogokat;
j)	a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak. 


A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése

14.§

(1)	Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) útján látja el.

(2)	A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja.

(3)	A Bizottság tájékoztatást kap a minisztertől a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról.



(4)	A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság

a)	tájékoztatást kérhet a minisztertől és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
b)	általános tájékoztatást kérhet az igazságügy-minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, a honvédelmi minisztertől és a főigazgatóktól az 55.§-ban és az 58.§-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c)	kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11.§ (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el és a panasz súlya a vizsgálatot indokolttá teszi; a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d)	ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
e)	ha valamely szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve ha a c) pontban meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f)	ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
g)	véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálat költségvetésének részletes tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok  tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az  Országgyűlésnek;
h)	kinevezésük előtt meghallgatja a  főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.

(5)	A Bizottság - ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges - a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértői tevékenységre kérheti fel az illetékes főigazgató egyetértésével. 

(6)	A Bizottság szakértői tevékenységre kérhet fel a nemzetbiztonsági szolgálatokkal hivatásos vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személyeket is. Ha a felkért személy fegyveres erőknél vagy rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban áll, szakértői tevékenységet csak vezetőjének engedélyével folytathat.

15.§

(1)	A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.

(2)	A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.

(3)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter tájékoztatja a Bizottság elnökét vagy alelnökét.

16.§

A Bizottság által folytatott parlamenti ellenőrzés során a  miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása  konkrét ügyben a  módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.

17.§

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a honvédelmi minisztertől és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységére, feladatainak megvalósítására vonatkozóan általános jelleggel kérhet tájékoztatást .




18.§

(1)	A Bizottság ülései az ellenőrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17.§-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.

(2)	A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott állam- és szolgálati titkot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.

(3)	 A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenőrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.

19.§

(1) 	A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.

(2)	Az Országgyűlés elnöke - a fontos és bizalmas munkakörre jelölt személyek ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint - köteles nemzetbiztonsági ellenőrzést elrendelni a Bizottságba a képviselőcsoportok vezetői által jelölt képviselők tekintetében. A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb kétszer annyi jelöltet nevezhetnek meg, mint amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.

(3)	A bizottsági tagságra jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi el. Amennyiben kockázati tényező merül fel, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója erről tájékoztatja az érintett képviselőt.

(4) 	A (3) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően  a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport. 

(5)	Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és a Bizottság megalakítására még nem került sor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.

(6)	Ha az ajánlásban felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és már működő Bizottságba kerül sor új tag megválasztására, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja a Bizottságot és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.

(7)	Ha az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott esetben az Országgyűlés elnöke, a (6) bekezdésben meghatározott esetben szavazattöbbséggel a Bizottság  dönt.

(8) A Bizottság tagjai megbízatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.


A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

20.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya hivatásos munkatársakból és közalkalmazottakból áll. A hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszony részletes szabályait külön törvények állapítják meg.

(2)	A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkatársát az irányítási feladatok ellátását segítő szevezetbe berendelni.

21.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya  határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.

(2)	Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez.

(3)	A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.

22.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja:

a)	fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül;
b)	állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c)	pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat;
d)	társadalmi szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e)	nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok  pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.

23.§

(1)	A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál  olyan feladatköröket látnak el, amelyekben - a különös követelményeket támasztó - hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatoknál közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, valamint írásban hozzájárulnak a jogviszony létesítése és fenntartása céljából folytatandó biztonsági ellenőrzéshez.

(3)	A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetőleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek  jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

24.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott állam- és szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az állam- és szolgálati titok megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.


A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei

25.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles esküt tenni, a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, elöljárója utasításának a 26. §-ban foglaltak figyelembe vételével engedelmeskedni, a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és - ha kell, élete kockáztatásával is - megvédeni.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség mindig megállapítható legyen.

26.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.

(2)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkatársa a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényről jelentést tesz a főigazgatónak. A főigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottság elnökének.

(3)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársa a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot tájékoztatni.

27.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttműködnek.

(2)	Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzítik.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel. Az együttműködés részletes szabályait - a törvényi előírások keretei között - külön megállapodások rögzíthetik.

(4)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.

(5)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel  külön megállapodásban rögzítik. 

28.§

(1)	A Kormány tagjai feladatkörükben - e törvény keretei között - írásban kérhetik a minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére.

(2)	Az állami szervek kötelesek a 11.§ (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról - a Kormány által meghatározottak szerint -  térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.

29.§

(1)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek. Nem kezdeményezhető munkaviszony az ügyészségnél.

(2)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.

(3)	A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. A munkaviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege államtitok, kivéve, ha a megállapodást kötő felek eltérően rendelkeznek.


A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések

30.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak. 

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 31-35. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok  sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.

(4)	Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(5)	Az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell sérülés okozását.

(6)	Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

31.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a feladatkörébe tartozó bűncselekmény tettenért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

32.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 31. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a)	önkárosításának megakadályozására;
b)	támadásának megakadályozására;
c)	szökésének megakadályozására;
d)	ellenszegülésének megtörésére.

33.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.

34.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.

(2)	Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.

35.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat

a)	az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés  elhárítására;
b)	az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 139.§), a rombolás (Btk. 142.§), a kémkedés (Btk. 147.§), a népirtás (Btk. 155.§) a közveszélyokozás (Btk. 259.§), a terrorcselekmény (Btk. 261.§), a légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262.§) bűncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő államtitoknak személy vagy dolog elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet  esetén;
d)	a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.

(2)	A lőfegyverhasználatot meg kell előznie 
a)	a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b)	más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c)	figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d)	figyelmeztető lövésnek.

(3)	A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(4)	A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.

(5)	A lőfegyverhasználatot - annak következményeitől függetlenül - az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

(6)	Lőfegyver - a jogos védelem és a végszükség kivételével - nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.

36.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 31-35.§-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett panasszal élhet.

(2)	A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától  számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani.

(3)	A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.

(4)	A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(5)	Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.

(6)	A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.



A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

37.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot, különleges adatot, közérdekű és egyéb adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.

38.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be:

a)	az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;
b)	nyílt forrásból;
c)	adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;
d)	titkos információgyűjtéssel.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(3)	A fontos és bizalmas munkakört betöltő, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzéssel összefüggő személyes, köztük különleges adatokat kötelesek az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatok számára közölni.

39.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában -  bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának a 4-9.§-okban meghatározott feladatkör szerinti megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell. 

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosító intézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait  térítés nélkül kérhetik, illetve  vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartási feladatait ellátó szervezetektől történő adatkérés során, valamint belső azonosítóként használhatják a természetes személyazonosítókat és egyéb, jogszabályban meghatározott azonosítókat.

40.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a Belügyminisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben - az intézkedés céljának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el. 

(2)	A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan - írásban - az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

41.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése, adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek tartalma államtitoknak minősül.

(2)	Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.

(3)	A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró - panasszal fordulhat a miniszterhez.

42.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg.

43.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérhetnek, illetve egymásnak adatot szolgáltathatnak. 

(2)	A Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség,  a bíróság, az ügyészség és a büntetésvégrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok korlátokat határozhatnak meg.

(4)	Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni. 





44.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyes adatokat külföldi adatkezelő részére nemzetközi kötelezettségvállalás alapján, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között továbbítanak.

45.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza:

a)	az adatigénylési kérelmet;
b)	az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;
c)	az adattovábbítás idejét;
d)	az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.

46.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az  adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.

(2)	Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell.

47.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 45.§-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - megtagadhatja. Az érintett a személyes adatainak törlését nem kérheti.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják az adatvédelmi biztost. 

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokká minősített adataival kapcsolatban az érintettnek - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11.§ (3) bekezdésben biztosított - adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.

(4)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok által minősített adatra vonatkozó megismerési kérelemnek - a más titokbirtokos részéről történő - megtagadása folytán bírósági eljárásra kerül sor, minősítőként a szolgálatok nem vonhatók perbe.

48.§

(1)	A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.

(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.

49.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik:

a)	a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b)	a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c)	a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
d)	az a)-c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell ha:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt;
b)	bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c)	az adat kezelése jogellenes;
d)	az 59.§ (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3)	A törlési kötelezettség - a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

50.§

(1)	A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó adatokon túlmenően - a nemzetbiztonsági szolgálatok 

a)	objektumaival és személyi állományával;
b)	eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel;
c)	biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival 
kapcsolatos adatok.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik az adatvédelmi biztost.

51.§

(1)	Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében külön törvényben meghatározottak szerint jár el.

(2)	Az adatvédelmi biztost a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogosítványai illetik meg. 

(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adatvédelmi biztos betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésének szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatokba és utasításokba.

(4)	Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos tevékenységét a főigazgatók - e törvény keretei között - kötelesek elősegíteni. 


Titkos információgyűjtés

52.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a 3-9.§-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4.§ h), a 6.§ g), h), , és a 8.§ d), e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.


Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53.§

(1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok

a)	felvilágosítást kérhetnek;
b)	a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
c)	titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d)	az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e)	sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f)	a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére  fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g)	fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h)	a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i)	az 55.§-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j)	hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.

(2) Rendvédelmi szerv fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

54.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg  bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2)	Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. 

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.

(4)	A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter képviseli.




Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

55.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján:
a)	lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket, valamint  az ott történteket technikai eszközökkel folyamatosan megfigyelhetik és rögzíthetik;
b)	levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;
c)	közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik.

56.§

(1)	Az 55.§-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal,  a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 9.§ d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be. 

(2)	Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)	a titkos információgyűjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetőleg az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatokat;
b)	a titkos információgyűjtés megnevezését és szükségességének indokolását;
c)	a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;
d)	az 58.§-ban meghatározott engedély iránti előterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez feltétlenül szükség volt.

57.§

(1)	Az 5.§ d), h)-j) valamint a 7.§ d), i)-k) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 55.§-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(2)	Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 55.§-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügy-miniszter engedélyezi. 

(3)	A bíró, illetve az igazságügy-miniszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 24 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4)	Az engedélyező a titkos információgyűjtést esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben - a főigazgatók előterjesztése alapján - további 90 nappal meghosszabbíthatja. 

(5)	Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről  az érintettet nem tájékoztatja.


Kivételes engedélyezés

58.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 55.§-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külső engedély iránti előterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejűleg benyújtani.

(3)	Ugyanabban az ügyben - kivéve ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető új tény merül fel - csak egyszer rendelhető el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyűjtés. 



A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

59.§

(1)	A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha:
a)	az engedélyben meghatározott célját elérte;
b)	további alkalmazásától eredmény nem várható;
c)	határideje meghosszabbítás nélkül lejárt.

(2)	Az 58.§ (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat - az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi előírások szerint - haladéktalanul meg kell semmisíteni.


 A titkos információgyűjtésre vonatkozó egyéb szabályok

60.§

(1)	Ha a titkos információgyűjtésre a 8.§ a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást igénylő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért az igénylő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel. 

(2)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdésben meghatározott titkos információgyűjtés során nyert valamennyi adatot az igénylő számára továbbítja.

(3)	A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést igénylő szerv felelős.

61.§

A titkos információgyűjtés során beszerzett adatok a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként való esetleges felhasználásáig, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részletei államtitoknak minősülnek. Az együttműködő személyek és szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgatók engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.


A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

62.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően, - egy összegben kell szerepeltetni.

(2)	Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3)	A speciális működési kiadások keretéből az együttműködőknek juttatott személyi kifizetések - a biztonsági követelményekre tekintettel - adómentesek. 

63.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint -  fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn . 

(2)	A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a  nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. 

64.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvényben meghatározott feladataik ellátásához külön devizahatósági engedély nélkül valutát kezelhetnek. A külföldi pénznemben teljesített kifizetések  és átutalások speciális működési kiadásnak minősülnek.

65.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásai felhasználásának külső szerv által történő  ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés  - a 11.§ (2) bekezdésének f) pontját kivéve - nem végezhető.

(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.


A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

66.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett  információk jogellenes megszerzését célzó  - ezáltal a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető - leplezett törekvések felderítése és elhárítása.

(2)	A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak beleegyezésével alkalmazhatják  a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit.

67.§

(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek.
(2)	A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá  válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.

(3)	A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek körét a 2. számú melléklet tartalmazza. 

(4)	A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint biztonsági ellenőrzést kell elrendelni a titkos információgyűjtést engedélyező bírói, valamennyi miniszteri tisztségre, a Bizottság tagjának, illetve a Bizottság eljárásában szakértőnek jelölt személyek tekintetében.

68.§

(1)	A köztársasági elnök rendeli el az ellenőrzést
a)	a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari főnök;
b)	a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai 
tekintetében.

(2)	Az Országgyűlés elnöke rendeli el az ellenőrzést
a)		az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságába jelölt képviselők;
b)		az Országgyűlés Hivatalának vezető beosztású munkatársai 
tekintetében.


(3)	A miniszterelnök rendeli el az ellenőrzést 
a)		valamennyi miniszteri tisztségre jelölt személy;
b)	az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők;
c)	a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai;
d)	a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű szervek vezetői, 	helyettesei, és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők 
tekintetében.

(4)	Az illetékes miniszter rendeli el az ellenőrzést
a)	a helyettes államtitkárok;
b)	a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok;
c)	a miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetői, 	valamint a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők;
d)	a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők;
e)	az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szervek országos parancsnokai  és 	helyettesei, valamint a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal 	rendszeresített beosztásokba kinevezettek;
f)	az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek 	vezetői;
g)	a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és 	biztosítóintézetek vezetői;
h)	az általa - a 2. számú melléklet 17. pontja alapján - meghatározott 	munkakört betöltő személyek 
tekintetében.

(5)	A honvédelmi miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el az ellenőrzést a Magyar Honvédségen belül, az illetékes miniszter által meghatározott munkakört  betöltő személyek tekintetében.

(6)	Az országos-rendőrfőkapitány rendeli el az ellenőrzést
a)	a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok;
b)	a Rendőrségen belül, az illetékes miniszter  által meghatározott munkakört  	betöltő személyek 
tekintetében.

(7)	A rendvédelmi szervek országos parancsnokai rendelik el az ellenőrzést a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.

(8)	A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói rendelik el az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében.

(9)	A Fővárosi Bíróság elnöke rendeli el az ellenőrzést a titkos információgyűjtést engedélyező bírói tisztségre jelölt személyek tekintetében.

(10)	A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke rendeli el az ellenőrzést a Bizottság eljárása során szakértőnek jelölt személyek tekintetében. 

(11)	A 2. számú melléklet 18. pontjában meghatározott titokbirtokos szerv vezetője rendeli el az ellenőrzést az általa meghatározott munkakört betöltő személyek tekintetében.

69.§

(1)	 A fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt el kell rendelni a jelölt személy ellenőrzését.

(2)	A fontos és bizalmas munkakört betöltő személy ellenőrzését az elrendelésre jogosult saját mérlegelési jogkörében rendeli el.

(3)	Az ellenőrzésre kötelezett munkakör illetve tisztség betöltésére jelentkező vagy felkért személyt (szakértőt) előre tájékoztatni kell a biztonsági ellenőrzés elrendelésének lehetőségéről és annak lehetséges módjairól.

(4)	Ellenőrzés csak a fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személy (továbbiakban együtt: érintett személy) előzetes hozzájárulásával folytatható.

(5)	Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható.

(6)	Az elrendelésre jogosult személy az ellenőrzés elrendeléséről - a 70.§-ban meghatározott kérdőív megküldésével egyidejűleg - írásban értesíti a minisztert.

70.§

(1)	Az érintett személy az ellenőrzés elrendelésével egyidejűleg - az elrendelésre jogosult, illetve az általa kijelölt személy kérésére - a 3. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet tölt ki. 

(2)	A 67.§ (4) bekezdésben, valamint a 2. számú melléklet 1-16. pontjaiban meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, \"C\" tipusú kérdőívet töltenek ki.

(3)	Az illetékes miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője a 2. számú melléklet 17., 18. pontja alapján meghatározza azokat a munkaköröket, amelyek tekintetében az érintett személyek a 3. számú mellékletben meghatározott \"A\",  \"B\" vagy \"C\" tipusú kérdőívet töltenek ki.

(4)	Ha az \"A\" vagy \"B\" tipusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat kezdeményezheti az elrendelőnél a \"B\" vagy \"C\" tipusú kérdőív kitöltését.

(5)	Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést az elrendeléstől számított 30 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben - az érintett személy egyidejű tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.

(6)	Az ellenőrzésnek arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel.

(7)	Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, - titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket  alkalmazhat.

71.§

(1)	Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmaz. A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményről tájékoztatja az elrendelőt. A tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. 

(2)	Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - kivéve a bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket - az elrendelő tájékoztatja az érintett személyt.

(3)	Az elrendelő a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatást - az Országgyűlés elnöke a 19.§ (7) bekezdése szerinti korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli.

(4)	Az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek. 


Záró rendelkezések

72.§

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak beosztási illetményük 25%-áig terjedő titkosszolgálati pótlék adható. A pótlékra jogosító beosztásokat - a főigazgató javaslatára - a miniszter határozza meg. E pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.

73.§

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23.§ (2) bekezdésének, valamint a munkaügyi központok tájékoztatására vonatkozó szabályai. 


Értelmező rendelkezések

74.§

E törvény alkalmazásában:

a)	nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme, így különösen
- az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
- az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
- a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk megszerzése,
- az ország alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása,
- a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;

b)	állami szerv: a minisztériumok, az országos hatáskörű államigazgatási szervek, az ügyészség,  a fegyveres erők (Magyar Honvédség és Határőrség), valamint a rendvédelmi szervek;

c)	rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendőrség, a Határőrség, a polgári védelem állami szervei szervek, a hivatásos tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetésvégrehajtási testület;

d)	lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli minden egyéb helyiség vagy terület;

e)	hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

75.§

(1)	Ahol jogszabály fegyveres erőket és testületeket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.

(2)	Eltérő rendelkezés hiányában ahol jogszabály rendvédelmi vagy rendészeti szerveket említ, azon a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is érteni kell.

(3)  Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelő minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

76.§

(1)	E törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2)	A 72. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-én lép hatályba. 

(3)	 A 14.§ (4) bekezdésének c)-e) pontjai, a 15.§, valamint a 26.§ (2) és (3) bekezdései a Bizottságnak a 19.§-ban foglaltak szerint történő megalakítását követően lépnek hatályba.

(4)	E törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995.évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.


Felhatalmazó rendelkezések

77.§

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a)	a rejtjeltevékenység szakirányításának és hatósági felügyeletének rendjét;
b)	a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;
c)	a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait.
 
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:

a)	a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének szabályait;
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő irányait;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;
d)	a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.




78.§

(1)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:

a)	a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;
b)	a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;
d)	a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;

(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:

a)	a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;
b)	a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos  eljárásának általános szabályait;
c)	mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;
d)	a nemzetbizonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek  - a 2. számú melléklet 17. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.


Hatályukat vesztő rendelkezések

79.§

E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a)	a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvény;
b)	a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 26.§ (3) bekezdésének utolsó mondata:
c)	a fontos bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. törvényerejű rendelet;
d)	a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 52.§-ának második mondata;
e)	az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 4.§-a, a 11.§ (1) bekezdés nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szövegrésze, a 11.§ (5)-(7) bekezdései, valamint az 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;
f)	a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II.14.) MT rendelet, valamint az azt módosító 90/1990. (V 2.) MT rendelet, a 98/1990. (VI. 11.) MT rendelet, és a 38/1990. (IX.14.) Korm. rendelet, a 43/1994. (III.29.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése;
g)	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 77.§-a;
h)	az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló 61/1990. ( X.1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/1992. ( XII. 18.) Korm. rendelet 13.§-a;
i)	a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek egyes szabályairól szóló 85/1994. (V.31.) Korm. rendelet 5.§ (1)-(3) bekezdése, valamint a 6.§ (2) bekezdése
j)	a dr. Katona Béla tárca nélküli miniszter feladatairól szóló 108/1994 (VII.21.) Korm.rendelet.


Módosuló rendelkezések

80.§

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 28.§ (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

(28.§ (3)A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona)
\" a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.\"



81.§

(1)	A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) mellékletének 1. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(1. Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények)
	\"f) A rendőrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai bűncselekmények, valamint a fegyveres erők és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai és a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmények.\"

(2)	Az Ütv. melléklete 2. pont utolsó francia bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak :)
	\"- a fegyveres erők tényleges állományú és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmények.\"

82.§

(1)	A büntetőeljárásról szóló - többször módosított -  1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 127.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megtagadhatja, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági érdek vagy bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.\" 

\"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekből tagadja meg a nyomozóhatóság, a határozat jóváhagyására a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész jogosult.\"


(2)	A Be. a következő 129/A. §-sal egészül ki:

\"129/A.§(1) Ha a nyomozást a 127. § (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli.

(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter képviseli.

 (3) Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság, és a határozatban elbírált bűncselekmény anyagi jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elkövető nem követte el a cselekményt.\"

(3)	A Be. a következő 129/B.§-sal egészül ki:

\"129/B.§ Ha a nyomozást a 127.§ (2) bekezdése alapján tagadja meg a hatóság, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza:
 a) a bűncselekmény jelölését,
 b) a nyomozás megtagadásának tényét,
 c) tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthető.\"

83.§

(1)	A Be. 139.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (3) bekezdés a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az ügyész  előzetes jóváhagyásával a nyomozóhatóság a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel történő együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági érdek vagy bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.\" 

\"(3) Ha a nyomozást nemzetbiztonsági érdekből szünteti meg a nyomozóhatóság, a határozat jóváhagyására a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész jogosult.\"

(2)	A Be. a következő 141/A. §-sal egészül ki:

\"141/A.§ (1) Ha a nyomozást a 139. § (2) bekezdése alapján szünteti meg a hatóság, az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli.

(2) A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügy-miniszter képviseli.

(3) Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a hatóság, és a határozatban elbírált bűncselekmény anyagi jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elkövető nem követte el a cselekményt.\"

(3)	A Be. a következő 141/B.§-sal egészül ki:
\"141/B.§ Ha a nyomozást a 139.§ (2) bekezdése alapján szünteti meg a hatóság, a határozat rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza:
 a) a bűncselekmény jelölését,
 b) a nyomozás megtagadásának tényét,
 c) tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült kár az állammal szemben miképp érvényesíthető.

84.§

A Be. 331.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

\"(1) Katonai büntetőeljárásnak van helye a katona /Btk. 122.§ (1) bekezdés/ által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény /Btk. XX. Fejezet/, valamint a fegyveres erők tényleges állományú tagja és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények esetén.\"

85.§

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 122.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

\"122.§ (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú, a rendőrség, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja .\"

86.§

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3.§ (2) bekezdésének első mondata a következő szövegrésszel egészül ki:

(3.§ (2) Nincs helye sztrájknak )
\"és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.\"

87.§

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 16.§ (2) bekezdése a következők szerint módosul:

\"(2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által - külön törvény alapján - folyósított hozzájárulás felhasználását és a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremkibocsátására, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi.\"

88.§

A távközlésről szóló 1992.évi LXXII. törvény 32.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\" (7) A távközlési szolgáltatást végzők a titkos információgyűjtésre külön törvényben feljogosított szervekkel kötelesek egyűttműködni és a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazási feltételeit biztosítani.\"

89. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 64.§-a  a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.\"

(2) Az Rtv. 67.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.\"

90.§

(1) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16.§ (2) bekezdése a következők szerint módosul:

\"(2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben foglaltak szerint meghatározott titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni.\"

(2) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 31.§ (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

\" Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal működése körében keletkezett államtitokkörre vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi ... törvény 17. §-ának keretei között érvényesül.\"


1.számú melléklet
az 1995. évi .....törvényhez


A védelem alá eső tisztségek:

 1.	a köztársasági elnök,
 2.	a miniszterelnök,
 3.	az Országgyűlés elnöke, alelnökei,
 4.	az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,
 5.	a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettesei,
 6.	a miniszterek,
 7.	a legfőbb ügyész és helyettesei,
 8.	az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
 9. 	az országgyűlési biztosok,
10.	az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai,
11.	a titkos információgyűjtést engedélyező bírók;
12.	a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei.


2. számú melléklet
az 1995. évi ....törvényhez

Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek:

1.	a nagykövetek és az önálló külképviseleteket irányító főkonzulok,
2	az államtitkárok és az azonos jogállású állami vezetők,
3.	a helyettes államtitkárok,
4.	az országos hatáskörű szervek vezetői, helyettesei és a vezetőkkel azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
5.	miniszter irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek vezetői, valamit a velük azonos jogállású más közszolgálati vezetők,
6.	az Országgyűlés Hivatala vezető beosztású munkatársai,
7.	a Köztársasági Elnök Hivatala vezető beosztású munkatársai,
8.	a Miniszterelnöki Hivatal vezető beosztású munkatársai,
9.	a Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari főnök,
10.	a rendvédelmi szervek országos parancsnokai és helyettesei,
11.	az országosrendőrfőkapitány, helyettesei, a rendőrfőkapitányok és rendőrkapitányok,
12.	a tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezettek,
13.	a minisztériumi főosztályvezetők és az azonos jogállású állami vezetők,
14.	az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezetői,
15.	a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezetői,
16.	a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai,
17.	a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akik munkavégzésük során államtitkot ismerhetnek meg, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
18.	a 17.pont hatálya alá nem tartozó, az 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akik munkavégzésük során államtitkot ismerhetnek meg. 



3. sz. melléklet
\"A\" típusú 


Szigorúan titkos!
Különösen fontos!
/kitöltés után/ 





BIZTONSÁGI KÉRDőÍV
fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
 illetve ilyen munkakört  betöltők  biztonsági ellenőrzéséhez




\"A\" típusú ellenőrzés

Általános személyi adatok 
1.
Családi és utóneve:

2.
Előző nevei /leánykori neve/:

3.
Születési helye,  év, hó, nap:

4.
Anyja neve: 

5.
Személyi igazolvány száma:

Állampolgársági adatok
6.
Jelenlegi állampolgársága:

7.
Korábbi, állampolgársága /ország, időpont megjelölése, okmány száma/:
8.
Külföldi ill. kettős  állampolgárság esetén:


itt tartózkodásának kezdete:


jogcíme, státusza:


tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:

útlevelének száma:


letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:

honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9.
Családi állapota:
	nős, nőtlen, férjezett,  hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
10.
Jelenlegi házastársának, élettársának:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:

11.
Gyermekeinek személyi adatai:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


családi és utóneve:




születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:

Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
12.
Jelenlegi állandó lakcíme /helység, kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó/: 
13.
Ideiglenes lakcíme:
14.
Tartózkodási helye, ahol elérhető, cím telefonszáma /amennyiben nem azonos állandó ill. ideiglenes lakcímével/ :
Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
15.
Legmagasabb iskolai végzettsége, igazoló okirat száma, kelte:
16.
Kiállító oktatási intézmény megnevezése:
Foglalkozásával kapcsolatos adatok
17.
Jelenlegi foglalkozása, beosztása:
18.
Munkáltató neve, címe:


Katonai adatok
19.
Teljesített-e katonai szolgálatot /mikor, hol, speciális katonai képzettsége/:
Büntető és szabálysértési eljárások adatai
20.
Indult-e Ön ellen büntető, vagy szabálysértési eljárás (\"igen\" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, mikor, miért, eljáró bíróság, hatóság, büntetés mértéke):
21.
Jelenleg van-e függőben lévő büntető vagy szabálysértési ügye (\"igen\" válasz esetén részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Speciális adatok
22.	
Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie (\"igen\" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
23.
Ismert-e Ön előtt olyan körülmény /kockázati tényező/, melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja.  Pl. /káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb. 











BIZTONSÁGI NYILATKOZAT






Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes szervei a kérdőívben megadott válaszaim  helytállóságát ellenőrizzék.

Felhatalmazom a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársait, hogy személyemmel összefüggésben adatokat gyűjtsenek az azokat kezelő szerveknél, intézményeknél, továbbá mindazon forrásból, ahol  az biztonsági szempontból indokolt. 



Budapest, 19.......................




	.................................................
	aláírás, cím




Szigorúan titkos!
Különösen fontos!
/kitöltés után/  






BIZTONSÁGI KÉRDőÍV
fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
 illetve ilyen munkakört  betöltők  biztonsági ellenőrzéséhez

 

\"B\" típusú ellenőrzés



Általános személyi adatok 
1.
Családi és utóneve:

2.
Előző nevei /leánykori neve/:

3.
Születési helye,  év, hó, nap:

4.
Anyja neve: 

5.
Személyi igazolvány száma:

Állampolgársági adatok
6.
Jelenlegi állampolgársága:

7.
Korábbi,  állampolgársága /ország, időpont megjelölése, okmány száma/:

8.
Külföldi ill. kettős állampolgárság esetén:

itt tartózkodásának kezdete:


jogcíme, státusza:


tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:

útlevelének száma:


letelepedési, vagy bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:

honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9.
Családi állapota: nős, nőtlen, férjezett,  hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy
10.
Jelenlegi házastársának, élettársának:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


állampolgársága /L: 6., 7., 8.pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye neve, címe:

11.
Gyermekeinek személyi adatai:

családi és utóneve:







előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap: 


anyja neve:


állampolgársága /L: 6., 7., 8.pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye, neve, címe:
12.
Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


állampolgársága /L: 6., 7., 8.pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye, neve, címe:
13.
Külföldön élő hozzátartozói:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:


foglalkozása, munkahelye


állampolgársága:


rokoni foka



Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
14.
Jelenlegi állandó lakcíme /helység, kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó/: 
15.
Ideiglenes lakcíme:
16.
Tartózkodási helye /amennyiben nem azonos állandó ill. ideiglenes lakcímével/ :
17.
Előző állandó és ideiglenes lakcímei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott /5 évre visszamenőleg/: 
18.
Amennyiben huzamosabb ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit külföldön tartózkodásának okát: /5 évre visszamenőleg/
Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
19.
Legmagasabb iskolai végzettsége - külföldön folytatott tanulmányok esetében is -, oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okirat száma, kelte:
Foglalkozásával kapcsolatos adatok
20.
Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe::


21.
Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével /5 évre visszamenőleg/- munkáltatóinak megnevezése, címe:
Katonai adatok
22.
Teljesített-e katonai szolgálatot /mikor, hol, speciális katonai képzettsége/:
Jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok
23.
Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
24.
Főfoglalkozásán kívüli bruttó 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai :
25.
Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg:
26.
Az elmúlt 5 év során folyt-e Önnel, vagy vállalkozásával szemben végrehajtási eljárás, ha igen, akkor miért:
27.
Rendelkezik-e érdekeltséggel hazai vagy külföldi gazdálkodó szervezetben:

a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe:

tevékenységi köre:



érdekeltség jellege /tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, tanácsadó stb./:
Büntető és szabálysértési eljárások adatai
28.
Indult-e Ön, vagy házastársa /élettársa/ ellen büntető, ill. szabálysértési eljárás (\"igen\" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, mikor, miért, eljáró bíróság, hatóság, büntetés mértéke):
29.
Jelenleg van-e függőben lévő büntető vagy szabálysértési ügye (\"igen\" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével -  részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Speciális adatok
30.
Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie (\"igen\" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
31.
Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni /kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet/, ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
32.
Tart-e fenn antidemokratikus berendezkedésű ország állampolgárával kapcsolatot:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:


foglalkozása, munkahelye:




állampolgársága:


kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
33.
Az előzőekben említetteken kívül van-e magánjellegű kapcsolata külföldi állampolgárokkal:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:


foglalkozása, munkahelye:


állampolgársága:


kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
34.
Tartott e kapcsolatot olyan  személlyel, aki külföldi kormánnyal állt összeköttetésben, illetőleg hírszerző szolgálat vagy annak fedőszervének munkatársa volt:
35.
Ismert-e Ön előtt olyan körülmény /kockázati tényező/, melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja. Pl. /káros szenvedélyek, személyének kompromittálására, zsarolására alapot adó információk stb/ 
36.
Van-e kapcsolata alkotmányellenes céllal létrejött, vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel mozgalommal, csoporttal, stb. /ha igen, akkor fejtse ki részletesen/:







BIZTONSÁGI NYILATKOZAT



Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes szervei a kérdőívben szereplő adatok helytállóságát ellenőrizzék.

Felhatalmazom a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársait, hogy személyemmel összefüggésben adatokat gyűjtsenek az azokat kezelő szerveknél, intézményeknél, továbbá  mindazon forrásból, ahol az biztonsági szempontból indokolt.

Kijelentem, hogy  házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő felnőtt korú hozzátartozóim személyes adatait tudtukkal és egyetértésükkel bocsátottam a nemzetbiztonsági szolgálatok rendelkezésére.


Budapest, 19.......................




	...................................................
	aláírás, cím





Szigorúan titkos!
Különösen fontos!
/ kitöltés után /  






BIZTONSÁGI KÉRDőÍV
fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt,
 illetve ilyen munkakört  betöltők  biztonsági ellenőrzéséhez


\"C\" típusú ellenőrzés



Általános személyi adatok 
1.
Családi és utóneve:

2.
Előző nevei /leánykori neve/:

3.
Születési helye, év, hó, nap:

4.
Anyja neve: 

5.
Személyi igazolvány száma:

Állampolgársági adatok
6.
Jelenlegi állampolgársága:

7.
Korábbi,  állampolgársága /ország, időpont megjelölése, okmány száma/:


8.
Külföldi ill. kettős állampolgárság esetén:

itt tartózkodásának kezdete:


jogcíme státusza:


tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése:

útlevelének száma:


letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése:

honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése:
Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok
9.
Családi állapota:
	nős, nőtlen, férjezett, hajadon, elvált, élettársi közösségben élő, özvegy:
10.
Jelenlegi házastársának, élettársának:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


állampolgársága /L: a 6.,7.,8. pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye neve, címe:



11.
Gyermekeinek személyi adatai:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


állampolgársága /L: a 6.,7.,8. pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye, neve, címe:
12.
Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai:

családi és utóneve:


előző neve /leánykori neve/:


születési helye, év, hó, nap:


anyja neve:


állampolgársága /L: a 6.,7.,8. pontok/


foglalkozása, munkaköre:


munkahelye, neve, címe:
13.
Önnek és házastársának/élettársának  külföldön élő hozzátartozói:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:


foglalkozása, munkahelye


állampolgársága:


rokoni foka



Lakcímének, tartózkodási helyének adatai
14.
Jelenlegi állandó lakcíme /helység, kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó/: 
15.
Ideiglenes lakcíme:
16.
Tartózkodási helye /amennyiben nem azonos állandó ill. ideiglenes lakcímével/ :
17.
Előző állandó és ideiglenes lakcímei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott /15 évre visszamenőleg/: 
18.
Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és tartózkodásának okát: /15 évre visszamenőleg/  
Iskolai végzettségére vonatkozó adatai
19.
Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melyek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte):
20.
Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte:


21.
Tudományos fokozata, /hol,  szerezte,  mikor, milyen témakörben/:
22.
Szakmai, tudományos publikációi /cím, megjelenési hely, idő, témakör/:
23.
Idegennyelv ismerete, szintje: 
Foglalkozásával kapcsolatos adatok
24.
Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe:
25.
Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei - időpont megjelölésével /15 évre visszamenőleg/ - munkáltatóinak megnevezése, címe. 
Amennyiben munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szűnt meg, annak körülményeit, okát részletesen ismertesse:
Katonai adatok 
26..
Teljesített-e katonai szolgálatot /mikor, hol, speciális katonai képzettsége/:

Jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok
Önnek, házas- és élettársának:
27.
Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme:
28.
Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500.000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai :
29.
Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 15 évre visszamenőleg:
30.
Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben:

a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre:

érdekeltség jellege /tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, tanácsadó stb./:
31.
Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege:

a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, 

tevékenységi köre:

cégbejegyzés helye:
32.
Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük, vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás (\"igen\" válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelő bíróság, hatóság megnevezése):


Büntető és szabálysértési eljárások adatai
33.
Indult-e Ön, vagy házastársa /élettársa/ ellen büntető, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás (\"igen\" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, mikor, miért eljáró bíróság, hatóság, büntetés mértéke):
34.
Jelenleg Önnek vagy házastársának /élettársának/ van-e függőben lévő büntető, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye (\"igen\" válasz esetén - a közlekedési szabálysértések kivételével - részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):
Speciális adatok
35.
Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet, vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie (\"igen\" válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját):
36.
Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni /kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet/, ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
Önnek, házas- és élettársának:
37.
Van-e antidemokratikus berendezkedésű ország állampolgárával kapcsolatuk:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:



foglalkozása, munkahelye:


állampolgársága:


kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
38.
Az előzőekben említetteken kívül van-e magánjellegű kapcsolatuk külföldi állampolgárokkal:

családi és utóneve:


születési helye, év, hó, nap:


lakcíme:


foglalkozása, munkahelye:


állampolgársága:


kapcsolat jellege, rövid jellemzése:
39.
Tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki külföldi kormánnyal állt összeköttetésben, illetőleg hírszerző szolgálat vagy annak fedőszervének munkatársa volt, ha igen kérjük fejtse ki részletesen:
40.
Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben:

szenvedett-e alkoholfüggőségben:

volt-e alkohol elvonókúrán:
41.
Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e,  előállított-e kábítószert, vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát:



42.
Van-e házasságon, vagy élettársi közösségen kívüli partner-kapcsolata /homoszexuális is/:
43.
Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban alkotmányellenes céllal létrejött, vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal, stb. /ha igen, akkor fejtse ki részletesen/:
44.
A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény /kockázati tényező/, melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja /pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk/.
45.
Megnevezhet  referenciaszemélyeket, /max. 3 fő/, akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni, és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll:

név, cím, telefon


mióta ismerik egymást









BIZTONSÁGI NYILATKOZAT



Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes szervei a kérdőívben szereplő adatok helytállóságát ellenőrizzék.

Felhatalmazom a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait, hogy személyemmel összefüggésben adatokat gyűjtsenek az azokat kezelő szerveknél, intézményeknél, továbbá mindazon forrásból, ahol az biztonsági szempontból indokolt.

Kijelentem, hogy házastársam, élettársam, velem közös háztartásban élő felnőttkorú hozzátartozóm személyes adatait, tudtukkal és egyetértésükkel bocsátottam a nemzetbiztonsági szolgálatok rendelkezésére.



Budapest, 19.......................


	.....................................................
	aláírás, cím









Házastárs, élettárs, közös háztartásban élő felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata





Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése a szükséges mértékben személyemet is érintheti. 


Budapest, 19....................



	.........................................................
	aláírás, cím



INDOKLÁS 
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 
törvényjavaslathoz


Általános indoklás


A magyar Országgyűlés az Alkotmányban és más jogszabályban előírt kötelezettségének tesz eleget, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését törvényi szinten szabályozza. Az Alkotmány 40/A.§ (2) bekezdése értelmében a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada által elfogadott törvényben kell meghatározni. Mindezek figyelembevételével a magyar jogrendszerben első ízben jelenik meg nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló önálló törvény. 

A törvényjavaslat két meghatározó alapelv érvényesítésével szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét.

Az államok nemzetbiztonsági érdekeik védelme és más nemzetek szándékainak megismerése érdekében igénybe veszik a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos, más szervezetek által nem helyettesíthető lehetőségeit. Ez - ahogy a nemzetközi gyakorlat mutatja - arra kötelezi az államot,  hogy az ország szuverenitása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása céljából nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon létre és működtessen.
 
Másrészt az alapvetően titkos és sajátos eszközöket felhasználó nemzetbiztonsági tevékenység megfelelő jogi szabályozást igényel annak érdekében, hogy semmilyen körülmények között ne jelenthessen veszélyforrást a demokratikus jogrendre, ezen belül az állampolgári jogokat csak akkor és olyan mértékben korlátozhassa, amennyiben az az ország nemzetbiztonságának megóvása, szuverenitásának érvényesítése céljából szükségszerű és indokolt.

A törvényjavaslat a nemzetközi tapasztalatok és a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó külföldi jogszabályok figyelembevételével és felhasználásával - ugyanakkor a sajátos magyar viszonyokat szem előtt tartva - átfogóan szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok működését.



Részletes indoklás

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1-2.§-hoz

Az 1.§ felsorolja a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatait, amelyek eltérő működési területét, feladat- és hatáskörét a 4-9.§-ban foglaltak határozzák meg. 

A törvényjavaslat szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek; a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok pedig - országos hatáskörrel - a Magyar Honvédség részeként, annak szervezeti rendszerében működnek. A jogállás meghatározásának az állami szervek rendszerébe történő illeszkedés biztosításán túl a szervezethez telepíthető feladatok megállapítása, illetőleg az alkalmazható eszközrendszer meghatározása szempontjából van jelentősége. A törvényjavaslat a jelenlegi kétpólusú nemzetbiztonsági szervezetrendszernek megfelelően tartalmazza a polgári nemzetbiztonsági, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti elkülönítést, hozzá kötődően a működési területeket  is.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak a jelenleg hatályos szabályozástól eltérő, önálló szerepeltetése garanciális jellegű, amely azt hivatott tükrözni, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a titkos információgyűjtésre törvény által felhatalmazott szervezetek független háttér-, szolgáltató intézménye. 

A javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatok struktúrájának csak a stabil és állandó elemeit alkotó központi szerveket határozza meg. A további belső tagozódást elsősorban az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét érintő kihívásokhoz és a nemzetbiztonsági feladatok súlyponti változásaihoz kell igazítani. E megfontolás alapján ad a tervezet felhatalmazást helyi, területi szervek létrehozására. 





A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai

3.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének alkotmányos alapjait a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme adja. Ezen alapértékek érvényre juttatásának céljából látják el a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényjavaslatban meghatározott feladataikat.

A feladatok közös jellemzője, hogy eredményes ellátásukra az e célra létesített, különleges jogokkal és eszközökkel rendelkező állami szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok képesek.

A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladatainak ily módon történő meghatározása ugyanakkor azt is jelenti, hogy az e törvényben - vagy annak keretei között a Kormány vagy az irányító miniszterek által - meghatározott feladatokon kívül a nemzetbiztonsági szolgálatok más tevékenységet nem folytathatnak. Ennek megfelelően az e törvényben meghatározott eszközök alkalmazására vagy az egyéb különleges jogosítványok érvényesítésére - és ezáltal állampolgári szabadságjogok korlátozására - más esetekben a nemzetbiztonsági szolgálatok által nem kerülhet sor.

A nemzetbiztonsági szolgálatok - részben hasonló jellegű - feladataikat eltérő területi illetékességgel látják el. A szolgálatok illetékességi- és feladatkörének általános jellegű elhatárolása polgári/katonai, illetve országhatáron kívüli vagy belföldi irányultság mellett történik. A részletes illetékességi szabályokat a Kormány állapítja meg.

4-7.§-hoz

A nemzetbiztonsági feladatok az ország szuverenitásának érvényre juttatása és az alkotmányos rend védelme érdekében végzett tevékenységekből vezethetők le.

Hírszerzési feladat a nemzet biztonságát érintő nyílt és védett információk gyűjtése, elemzése, feldolgozása és továbbítása. E tevékenység alapvető célja, hogy az államhatalmi és közigazgatási szervek a rövid és hosszú távú külpolitikai, védelmi, gazdasági vagy más fontos döntéseiket megfelelő információk birtokában tudják meghozni.

Kémelhárítási feladat a külföldi titkosszolgálati tevékenység felderítése és elhárítása. Elfogadott tény, hogy a világ országainak túlnyomó többsége él a hírszerző tevékenység nyújtotta előnyökkel. Az ilyen tevékenységgel szembeni eredményes védekezés lehetőségéről, más országhoz hasonlóan, hazánk sem mondhat le. E tevékenység felderítése és elhárítása akkor folytatható, ha a külföldi titkosszolgálat sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét.

A nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányvédelmi feladatai ott és akkor jelentkeznek, amikor a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét törvénytelen eszközökkel akarják megváltoztatni vagy megzavarni, illetve az állam alkotmányos szerveit vagy azok munkatársainak hivatali tevékenységét jogszabályellenes módon próbálják befolyásolni. Mindezek közös jellemzője, hogy titkos és leplezett formában jelennek meg, súlyuknál fogva veszélyeztetik a demokratikus államrendet, s ez indokolja a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos eszközrendszerével történő felderítést és elhárítást. E feladatkör tehát nem politikai rendezőelvek mentén kerül meghatározásra, hanem kizárólag az Alkotmányban rögzített jogállami berendezkedést, annak alapintézményeit és alapértékeit támadó és veszélyeztető törekvések ellen ad fellépési lehetőséget és egyben kötelezettséget a szolgálatok számára.

Az ország működését nemcsak a közvetlen ellene irányuló törekvések veszélyeztetik, hanem azok a leplezett törekvések is, amelyek jelentőségüknél, hatásuk súlyánál fogva sérthetik a Magyar Köztársaság gazdasági, pénzügyi biztonságát. Ezen kiemelt veszélyeztetések - tekintettel arra, hogy a nemzet biztonságát negatívan érinthetik - indokolttá teszik a szolgálatok sajátos eszközrendszerével végzett felderítő és elhárító tevékenységet.

Egyre erősödő kihívást jelent szinte a világ összes országában a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni küzdelem. Ez a tevékenység az állami szervek részéről többelemű és (nemzetközileg is) összehangolt fellépést tesz szükségessé, és - ahogy a külföldi gyakorlat mutatja - ebben a nemzetbiztonsági szolgálatok is részt vesznek. 

A kétpólusú világrendszer összeomlását követően mindenütt új és kiemelt  feladatként jelentkezett a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának megelőzése, felderítése és megakadályozása. Az ilyen cselekmények elleni eredményes küzdelem nem nélkülözheti a szolgálatok által alkalmazott speciális eszközöket és módszereket. 

A központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szerveket (intézményeket) és létesítményeket - az azok ellen irányuló esetleges nyílt erőszak elhárítása mellett - a leplezett, titkos törekvések ellen is védelemben kell részesíteni. Ez a nemzetbiztonsági szempontokat figyelembe vevő védelem egyes területeken magában foglalja a belső (titok)védelmi szabályok kialakításában való segítségnyújtást, az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek megvalósulásának figyelemmel kísérését. A biztonsági védelem egyben a titkos információgyűjtés szükségességét is jelentheti. A biztonsági védelem alá eső szervek, intézmények és létesítmények körét a Kormány állapítja meg.

A nemzetbiztonsági szolgálatok ellátják a törvény mellékletében meghatározott személyek nemzetbiztonsági védelmét és ellenőrzését. A védelem és ellenőrzés szabályairól külön fejezet rendelkezik.

Az ellenőrzés másik fontos területe a magyar bevándorlási politikát érinti. A bevándorlás területén liberális politikát folytató államok is számolnak azzal, hogy az idegen titkosszolgálatok a migrációs folyamatokat saját céljaikra használják fel. Az ellenőrzés kiterjedhet a vízumkérelmet benyújtókra is. (E feladatokkal összefüggésben a nemzetbiztonsági szolgálatok más jogszabályokban meghatározott módon beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhetnek el.)

A javaslatban tételesen meghatározott bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetében a nemzetbiztonsági szolgálatok a bűncselekmény elkövetésére utaló személyi vagy tárgyi gyanú alapossá tétele, illetőleg annak kizárása érdekében felderítő, információgyűjtő tevékenységet folytatnak.

Meghatározott bűncselekmények esetében /5.§ h), 7.§ i) pontok/ a bűncselekmények, illetve azok elkövetésével gyanúsítható személyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatáskörébe tartozik, egyes bűncselekmények esetében /5.§ i), j), 7.§ j), k) pontok/ a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok egyaránt eljárhatnak.  Ezt a differenciált szabályozást a bűncselekmények által veszélyeztetett politikai, védelmi, nemzetgazdasági érdek, illetve ezen bűncselekmények leplezett, titkos jellege indokolja. A bűncselekmények eredményes felderítése természetesen szükségessé teszi a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti hatékony együttműködést.

 A felderítés nem jelenti a nemzetbiztonsági szolgálatok részéről nyomozóhatósági jogkör gyakorlását, hisz konkrét ügyben a szolgálatok tevékenysége a nyomozás elrendeléséig tarthat. Az alapos gyanú megléte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok a bűncselekmény további felderítését a nyomozóhatóságnak adják át. A  titkos információgyűjtés során szerzett bizonyítékok a Be. 61.§ (2) bekezdése alapján a büntetőeljárás során felhasználhatók. 

Külön kiemelést érdemel az Információs Hivatal egyetlen hatósági tevékenysége, amely szerint  ellátja a rejtjelzési kötelezettséggel összefüggő rejtjeltevékenység szakirányítását és hatósági felügyeletét.

8. §-hoz

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat azon szervezetek háttérintézménye, kiszolgáló szerve, amelyek a titkos információgyűjtés különleges eszközeinek és módszereinek alkalmazására jogosultságot kaptak. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezen külön jogosítványokkal felruházott szervek részére működteti a titkos információgyűjtés eszközeit, illetve különleges technikai eszközöket és módszereket bocsát rendelkezésükre. 
 
Speciális hatósági jogkört lát el a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a biztonsági okmányvédelem területén.

A Szakszolgálat szolgáltató jellegét erősítő fontos garanciális szabály, hogy a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek egyik csoportját saját kezdeményezésre csak a szolgáltató feladata feltételeinek megteremtése érdekében használhatja, az állampolgári jogokat legerősebben korlátozó titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket pedig saját kezdeményezésre egyáltalán nem alkalmazhatja.  E szigorú tilalom alól kivételt csak a saját belső biztonsági és bűnmegelőzési feladat jelent.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - szolgáltató jellegére tekintettel - kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat, mindez azonban nem érinti a miniszter irányító tevékenységéhez szükséges adatok és információk részére történő jelentését.

 A szolgálatok a 4.§ h) (rejtjelfelügyelet) és a 8.§ d) (okmányvédelem) pontokban meghatározott feladatkörön kívül hatósági jogkört nem gyakorolhatnak. E két terület tekintetében a javaslat több helyen garanciális szabályokat ír elő: a hatósági tevékenységhez kötődő adatokat elkülönítetten kell  kezelni, a szolgálatok hatósági jogkörükben nem jogosultak titkos információgyűjtés végzésére,  a miniszter konkrét ügyre vonatkozóan utasítást nem adhat, stb.

9.§-hoz

A 9.§-ban az  általános jellegű, minden szolgálatra egyaránt vonatkozó feladatok kerültek megfogalmazásra.

A javaslat felhatalmazást ad a nemzetbiztonsági szolgálatoknak arra, hogy a feladataik teljesítéséhez szükséges, sajátos technikai rendszerek és eszközök beszerzését, kutatását és fejlesztését  hatáskörükben végezzék. Gazdaságossági szempontok megkövetelik a speciális eszközök beszerzésének, kutatásának és fejlesztésének lehetőség szerinti központosítását.

A szolgálatok maguk gondoskodnak a belső biztonsági, bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatok ellátásáról és saját állományuk szakirányú képzéséről.

A tételesen felsorolt feladatcsoportok mellett nem zárható ki, hogy törvény felhatalmazása alapján a Kormány vagy az irányító miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére további feladatokat is meghatározzon, ezért a törvényjavaslat a jövőben is biztosítja ennek lehetőségét, amelynek korlátját jelenti, hogy az így kapott feladatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólag e törvény keretei között végezhetik.


A Nemzetbiztonsági Szolgálatok irányítása és vezetése

10-13.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok kormányzati irányítását a Kormány két miniszter útján látja el. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt  miniszter, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat  a honvédelmi miniszter irányítja.

A miniszterek irányítási jogköre átfogja az országos hatáskörű szervekkel kapcsolatos államigazgatási irányítási és a költségvetési (fejezet) irányítási jogok teljes körét. Valamennyi irányítási jogkör e törvényben történő tételes felsorolása szükségtelen, mivel ezen jogköröket más jogi rendelkezések általános érvénnyel meghatározzák, valamint az irányítási jogok elemei az állam- és jogtudományi dogmatika által kidolgozottak. Így a törvényjavaslat elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok irányában érvényesülő speciális irányítási jogok kiemelésére törekszik.

A minisztereknek lehetőségük van arra, hogy irányítási jogkörükben rendeletet, normatív utasítást adjanak ki, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladatot határozzanak meg, illetve egyedi ügyekben is adjanak utasítást. A miniszterek nem adhatnak konkrét utasítást a hatósági jogkörben eljáró nemzetbiztonsági szolgálatok egyedi döntésének tartalmára vonatkozóan.

A miniszterek munkáltatói jogkört gyakorolnak - a kinevezés és felmentés kivételével - a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói felett (11.§ (2) bekezdés k) pontja), egyben kinevezik és felmentik a főigazgató-helyetteseket; a felsőbb szintű vezetők szolgálati jogviszonyának legfontosabb döntései tekintetében jóváhagyási jogkörrel rendelkeznek.

A miniszterek hagyják jóvá a nemzetbiztonsági szolgálatok legfontosabb belső szabályzatait; ellenőrizhetik a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, hatékonyságát, illetve a meghatározott feladatok végrehajtását.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítja az állami szervektől származó, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkkal kapcsolatos elemző és döntés-előkészítő munkát. Feldolgozhatatlan és átfoghatatlan mennyiségű információ zúdul napjainkban a döntéshozókra, ami már a hatékonyságot veszélyezteti. Az információk összesítése, egybevetése és elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzet biztonságát alapvetően érintő döntések valós folyamatokra támaszkodva, megfelelő előkészítés után, időben szülessenek meg. Az intézmény (tevékenység) kialakítására a fejlett demokráciák ezirányú tapasztalatainak felhasználásával került sor; a szervezet konkrét működtetése a mindenkori kormányzat felépítéséhez és működéséhez igazodik.

 A miniszterelnök a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóit a miniszter előterjesztése alapján nevezi ki és menti fel. Tekintettel arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a belügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló szervezetek tekintetében is ellát szolgáltató feladatokat, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat  főigazgatójának kinevezésére és felmentésére ezen miniszterekkel egyetértésben teszi meg előterjesztését.

A főigazgatók a nemzetbiztonsági szolgálatokat - azok központi, helyi és speciális szerveit - a kormányzati döntések keretei között és a miniszter irányítása mellett önálló felelősséggel vezetik.

Tekintettel arra, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a Magyar Honvédség  részeként működnek, a Magyar Honvédség parancsnoka - vezetői jogkörében - jogosult normatív rendelkezéseket kiadni a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat érintően is. A szakmai feladatok maradéktalan ellátása érdekében jogszabály a Honvéd Vezérkar főnöke számára - a Katonai Felderítő Hivatal tekintetében - állapíthat meg külön hatáskört.

A 13. § (3) bekezdés a főigazgatók jogkörébe tartozó általános és speciális vezetői jogosítványok (kötelezettségek) legfontosabb elemeinek felsorolását tartalmazza.



A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése

14-15.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése a szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működésének alapvető garanciális eleme. 

Az államigazgatás egyéb területeit  ellenőrző országgyűlési bizottságokhoz  képest a Nemzetbiztonsági Bizottság (továbbiakban: Bizottság) által gyakorolt alkotmányos ellenőrzés különös jelentőségét az adja meg, hogy az érintett szolgálatok tekintetében az államigazgatási szervekre általánosan vonatkozó külső ellenőrzési, felügyeleti jogok és lehetőségek nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmazhatók. Ezért a törvényjavaslat a Bizottság alkotmányos ellenőrzési munkájának maradéktalan ellátásához minden szükséges jogot biztosítani kíván. 

A Bizottság a minisztertől és a főigazgatóktól rendszeresen tájékoztatást kap a szolgálatok általános tevékenységéről.

A törvényjavaslat a Bizottság számára meghatároz általános, a hatékony ellenőrzést biztosító jogosítványokat, mint például a folyamatos tájékoztatás kérést, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói tisztségére jelölt személyek meghallgatását, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezete, illetve a költségvetés felhasználásáról szóló részletes összefoglaló jelentés véleményezését. 

Az általános tájékoztatás fontos területe, hogy az igazságügy-miniszter az általa engedélyezett titkos információgyűjtés (55.§) jellemzőiről, ügytípusokról köteles tájékozatást adni a Bizottságnak. A főigazgatók a kivételes eljárás (58.§) általános jellemzőiről külön is beszámoltathatók. (A hatalmi ágak elkülönülése folytán az engedélyező bíró nem számoltatható be a Parlament által.)

A szolgálatok működésére vonatkozó általános tájékoztatáson túlmenően a Bizottság megkapja a nemzet biztonsága szempontjából fontos értékelő jelentéseket, betekinthet a nem konkrét ügyekre vonatkozó tájékoztató jelentésekbe és tájékoztatást kap a szolgálatokkal kapcsolatos kormányhatározatokról.

A szolgálatok működésével összefüggő szabálytalanságokról a Bizottság tudomást szerezhet - többek között - saját általános tájékozódása során, állampolgári panasz alapján, parancsmegtagadás esetén /26.§ (2)/, valamint a szolgálatok munkatársa által tett bejelentés /26.§ (3)/ során.

Ennek megfelelően  ha a Bizottság a szolgálatok jogellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására kérheti fel a minisztert, jogszabályellenes működés észlelése esetén saját maga is folytathat ténymegállapító vizsgálatot. A megállapítások alapján a Bizottság felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedések megtételére, kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását.

A Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásához elengedhetetlen bizonyos speciális szakmai felkészültség. Ezt hivatott megalapozni az a rendelkezés, hogy a Bizottság a szolgálatok tevékenységében jártas személyeket jogosult szakértői tevékenységre felkérni. Ilyen szakértői feladatokra elsősorban a szolgálatokkal állományviszonyban álló, vagy az állományból már kikerült személyek alkalmasak. A politikamentesség biztosítása végett a Bizottság, mint testület jogosult szakértői tevékenységre felkérni - akár hivatásos állományviszonyban lévő - személyeket is. 

A miniszter köteles tájékoztatás adni a Bizottság elnökének, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselő vagy vele közös háztartásban lévő hozzátartozója tekintetében információgyűjtő tevékenységet folytatnak.

A törvényjavaslatban foglalt parlamenti ellenőrzési jogosultságok a jelenlegi magyarországi - némely tekintetben a nemzetközi - gyakorlatnál is szélesebben,  azon túlmutatóan kerültek meghatározásra.

16.§-hoz

A parlamenti ellenőrzés során a Bizottság jogosult tájékoztatást kérni a minisztertől és a szolgálatok munkatársaitól, illetve saját maga is végezhet ténymegállapító vizsgálatot. Az ellenőrzési jogkörök gyakorlása (ténymegállapító vizsgálat, iratbetekintés, meghallgatás és beszámoltatás) során  azonban a Bizottság nem juthat olyan információk birtokába, amelyek adott esetben a szolgálatokkal együttműködő személy (forrás), illetve az alkalmazott módszer védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné. E szűk körű korlátozás a nemzetközi gyakorlatban elfogadott elv rögzítését jelenti.

17.§-hoz

Tekintettel arra, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a honvédelmi miniszter irányítása és a főigazgatók vezetése alatt a Magyar Honvédség szervezetében látják el nemzetbiztonsági feladataikat, a főigazgatóktól - a honvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásai kialakításához - a Honvédelmi Bizottság is jogosult tájékoztatást kérni. Természetesen a tájékoztatás jellege más; a titkosszolgálati tevékenységre vonatkozóan annak mértéke nem éri, és nem is érheti el a Nemzetbiztonsági Bizottság előtti beszámolások részletességét, hiszen a Honvédelmi Bizottság előtt a honvédség rendeltetésszerű működtetéséhez kapcsolódó, általánosítható tapasztalatok kerülnek szóba. A titkosszolgálati eszközök alkalmazásának parlamenti felügyeletét a Nemzetbiztonsági Bizottság látja el.

18.§-hoz

Biztonsági szempontokra tekintettel zártak a Nemzetbiztonsági Bizottság és a Honvédelmi Bizottság azon ülései, ahol a nemzetbiztonsági tevékenységet érintő ellenőrzési jogkörben járnak el.

A törvényjavaslat a nemzetbiztonsági tevékenység védelme érdekében megerősíti, hogy a Bizottságok tagjait a tudomásukra jutott állam- és szolgálati titok tekintetében - megbízatásuk megszűntét követően is - titoktartási kötelezettség terheli.

A Bizottság parlamenti ellenőrzési (felügyeleti) eljárása nem érint más bírósági vagy egyéb (hatósági) eljárást, annak megindítását és eredményét nem befolyásolja.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az állampolgári panaszok kivizsgálása során a Bizottság nem hatósági jogorvoslati fórumként jár el, hanem a panasz, bejelentés alapján általánosságban vizsgálja a szolgálatok működésének törvényességét. 


19.§-hoz

A Bizottság tagjai széles ellenőrzési és tájékozódási jogosítványaik gyakorlása során a legszigorúbban védett információk birtokába kerülhetnek. Ezért elengedhetetlen, hogy e megbízatást csak olyan személyek lássanak el, akik megfelelnek a biztonsági követelményeknek.

Ennek érdekében a Nemzetbiztonsági Hivatal elvégzi a képviselőcsoportok által bizottsági tagságra jelölt személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését. Az eljárás ezen szakaszában kétszer annyi jelölt nevezhető meg, mint amennyi tagot delegálhat a képviselőcsoport  a Bizottságba. Ha kockázati tényező merül fel, a főigazgató erről csak az érintett képviselőt tájékoztatja; a képviselőnek módjában áll a jelöltségtől bármilyen okból és indokkal elállni. Ezt követően a képviselőcsoport vezetője ismét ajánlást tesz a bizottsági tagságra, amely már annyi jelöltet tartalmaz, amennyi tag delegálására a képviselőcsoport jogosult. Ha a szűk ajánlásban felsoroltak között is van olyan személy, aki tekintetében kockázati tényező merül fel, a jelölésről - működő bizottság esetén - maga a Bizottság dönt szótöbbséggel, a Bizottság megalakulását megelőzően pedig az Országgyűlés elnöke dönt, aki végső soron felelős az egész Országgyűlés tevékenységéért. A részletes eljárási szabályok kidolgozására a képviselői méltóság megőrzésének, a személyhez fűződő jogok védelmének és a Bizottság mindenkori működésének biztosítása végett van szükség.

A Bizottság ellenőrző tevékenysége során felhasznált információk védelmének szükségessége indokolja azt a szabályt, amely szerint a Bizottság tagjai megbízatásuk alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.








A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya

20-23.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait a személyi állomány valósítja meg, amely munkajogi jogállása két típusú lehet. Az első csoportot a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatainak ellátásában döntő szerepet játszó hivatásos szolgálati viszonyban álló munkatársak alkotják. A személyi állomány másik csoportjába a nemzetbiztonsági szolgálatok működési feltételeit biztosító, továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó járulékos feladatokat végző közalkalmazotti állomány tartozik.

A törvényjavaslat alapján egyes hivatásos szolgálati beosztások közalkalmazotti munkakörré, illetve az ilyen munkakörök hivatásos szolgálati beosztássá minősíthetők át. A nemzetbiztonsági feladatok jellegének, belső arányainak  változása esetén ezáltal biztosítható a két állománykategória határainak átjárhatósága.

A hivatásos állomány szolgálati viszonyának átfogó és részletes szabályairól külön törvény, a közalkalmazottak jogállásáról az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezik.

A miniszter jogosult speciális szakmai feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkatársát az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelni. Különösen fontos ez a szabály a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter tekintetében, hisz feladatai ellátásához nem áll rendelkezésre miniszteri apparátus.

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományára vonatkozóan a törvényjavaslat néhány alapvető fontosságú, többnyire speciális többletkövetelményt előíró szabályt fogalmaz meg.

 A nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai - tevékenységük jellegéből adódóan - fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősülnek. Így vállalniuk kell, hogy a szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmasság nem dokumentálható, illetve közvetlenül nem mérhető feltételeinek meglétét (pl. rendezett életvitel, emberi kapcsolatok, kockázati tényezők hiánya) a szolgálatok ellenőrzik. Tekintettel arra, hogy az alkalmasság kritériumainak nemcsak a munkaviszony keletkezésekor, hanem annak ideje alatt mindvégig fenn kell állnia, a törvényjavaslat lehetőséget biztosít az időszakonkénti ellenőrzésre is.

A nemzetbiztonsági szolgálatok pártpolitikai érdekektől mentes, elfogulatlan és részrehajlás nélküli működésének egyik biztosítéka az Alkotmány rendelkezéseivel összefüggő azon szabály, hogy a hivatásos állományú munkatárs politikai párt tagja nem lehet, s politikai tevékenységet nem folytathat. 

A hivatásos állomány tagja egyéb társadalmi szervezet működésében a belépési szándék előzetes bejelentése után vehet részt. A részvétel korlátját jelenti, hogy a társadalmi szervezet működése a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állományával szemben támasztott fokozott követelményekkel ne legyen összeférhetetlen.

24.§-hoz

A személyi állomány tagjával szemben támasztott követelmény, hogy a szolgálatokkal és azok tevékenységével összefüggésben tudomására jutott állam- és szolgálati titok tekintetében szigorú titoktartási kötelezettség terheli, amely az alkalmazásának megszűnése után is fennáll. A titoktartási kötelezettség alól kizárólag a miniszter vagy az érintett nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója adhat felmentést. A titoktartási kötelezettség meghatározásának célja - a törvényi megerősítés mellett - a személyi állomány figyelmének felhívása arra a tényre, hogy amennyiben megfelelő engedély nélkül állam- és szolgálati titokról nyilatkozik, ír, \"fecseg\", stb. büntetőjogi, szabálysértési, fegyelmi következményekkel kell számolnia. 


A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei

25-26.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének alapfeltételei a törvényi meghatározottság és az egyéni felelősség. A hivatásos állomány tagja köteles feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően ellátni, az elöljárója utasításait teljesíteni és a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel - akár élete kockáztatásával is - érvényesíteni és megvédeni.

A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan szervezetek, amelyeknek fegyveres szolgálati jellegét a nemzetbiztonsági feladatok alapozzák meg. Jellemző az alá-, fölérendeltség és az utasítási rendszer. Az utasítást adó az utasítás törvényességéért, az utasítást végrehajtó személy pedig a végrehajtás során tett intézkedések törvényességéért felel. Ezért a szervezeti és működési szabályokat, valamint az utasításkiadás rendjét oly módon kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség utólag egyértelműen tisztázható legyen.

Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége azonban nem jelenthet feltétlen engedelmességet. Ha az utasítás teljesítésével a végrehajtó bűncselekményt követne el, annak végrehajtását meg kell tagadnia. 

A nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai szigorúan hierarchizált  viszonyban látják el feladataikat. Az utasítások gyors és precíz végrehajtása elengedhetetlen az eredményes nemzetbiztonsági munkához. Ugyanakkor a törvényjavaslat biztosítja, hogy a feltételezett jogszabályellenes működésről a szolgálatokon kívül álló, ellenőrző szervek tudomást szerezzenek és azt kivizsgálják.

Ezért ha a munkatárs bűncselekményt követne el az utasítás teljesítésével, a feladat végrehajtását köteles megtagadni, e tényről pedig a főigazgatónak jelentést tenni. A főigazgató a jelentést továbbítja a Bizottság elnökének és a miniszternek. 

Ha a munkatárs bármely módon a szolgálat jogellenes működését észleli, észrevételéről jelentést tehet a miniszternek. A miniszter - a szükséges vizsgálatok elvégzését követően - köteles tájékoztatást adni az esetről a Bizottság elnökének.

27.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködnek egymással, egyéb állami szervekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel, valamint állampolgárokkal és azok közösségeivel.
A szolgálatok irányában együttműködési kötelezettség terheli az állami szerveket, az együttműködés részletes eljárási szabályait - a vonatkozó törvényi keretek között - külön megállapodásokban kell rögzíteni; e megállapodás végső esetben kormányzati döntés által kikényszeríthető. 
Az állami szervezetrendszeren kívüli jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az állampolgárok \"mellérendeltségi viszonyban\" együttműködésükkel elősegíthetik a szolgálatok feladatainak eredményes végrehajtását.
A nemzetbiztonsági szolgálatok működésére, személyi állományára, illetve az együttműködő vagy egyéb érintett személyre vonatkozó adatok védelmére a 27.§ (5) bekezdése alapján speciális eljárási szabályokat tartalmazó megállapodások köthetők.

28.§-hoz

A 28.§ a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos általános információáramlás egyik alapelvét határozza meg. A szolgálatok alapfeladatai közé tartozik a kormányzati döntések előkészítéséhez szükséges információk megszerzése, feldolgozása. A szolgálatok ezirányú tevékenysége nem lehet öncélú, \"túlhajtott adatgyűjtés\", hanem a közvetlen kormányzati igényekhez kell kötődnie. Ezért biztosítja az (1) bekezdés a Kormány tagjainak, hogy feladatkörükben - a miniszter útján - a szolgálatok részére információs igényeket jelöljenek meg. 

Az állami szervek a nemzet biztonságát érintő információkról kötelesek - a Kormány által meghatározottak szerint - adatszolgáltatást teljesíteni.

29.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak \"totális elhárítást\", csak a nemzet biztonságát érintő (valamely konkrét veszélyeztetettségre utaló) jelzésre lépnek működésbe az adott területen.

Ha a nemzetbiztonsági feladat ellátásához szükséges, a szolgálatok valamely munkatársuk által jogosultak - nemzetbiztonsági szempontból különleges fontosságú - állami szervnél, tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetnél, valamint a javaslatban pontosan meghatározott tevékenységet folytató egyéb szervezeteknél  munkaviszonyt létesíteni. Garanciális szabály, hogy az állami szervek körén belül nem kezdeményezhető munkaviszony az ügyészségnél.

A munkaviszony mindig a vezető tudtával jön létre, s a kijelölt személynek meg kell felelnie az alkalmazási feltételeknek, a  foglalkoztatás speciális szabályairól megállapodást lehet kötni. 

Tekintettel arra, hogy a kötelező munkaviszony létesítése az állami szervekre és a felsorolásban szereplő gazdálkodó szervezetekre, intézményekre áll fenn, egyéb szervezeteknél a szolgálatok csak kezdeményezhetik a fedett munkaviszony létrehozását, s ezt a megkeresett szervezetek nem kötelesek elfogadni.

A munkaviszonyra  a vonatkozó általános munkajogi (szolgálati, közalkalmazotti, stb.) szabályok az irányadók. A kijelölt munkatárs ellátja e munkaviszonyból adódó feladatait, hivatásos szolgálati elöljáróitól csak nemzetbiztonsági feladatai tekintetében kaphat utasítást.

Az érintett állami szerv és személy biztonsága, valamint a konkrét feladat ellátása érdekében a munkajogviszony létesítésének nemzetbiztonsági jellege - eltérő megállapodás hiányában - államtitok. 


A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések

30.§-hoz

A törvényjavaslat kimondja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a büntető-eljárási törvényben meghatározott nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatják, ez azonban nem érinti, illetve nem zárja ki a 4-8.§-ban foglalt felderítő tevékenységet. 

A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő jellemzője a konspirált módon végzett információgyűjtés. Az ennek során tett intézkedés az érintett személy valamely jogának korlátozását eredményezheti. A törvényjavaslat ezért az állampolgári jogok korlátozására tekintettel garanciális szabályként rögzíti a törvényhez kötöttség elvét. Kimondja, hogy alapvető állampolgári jogok, így különösen a személyes szabadsághoz, a magánlakás, magántitok és levéltitok sérthetetlenségéhez,  és a személyes adatok védelméhez, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogok kizárólag a törvényjavaslatban foglaltak  alapján korlátozhatók.

A tevékenységgel elérni kívánt cél általában több módon megközelíthető, így az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési lehetősége széleskörű.  Az  intézkedések kiválasztásához nyújt támpontot a szükségesség és arányosság követelménye. Eszerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknak tevékenységük során a rendelkezésre álló lehetőségek (eszközök, módszerek) közül azt kell választaniuk, ami a cél eléréséhez szükséges és egyben a legkisebb jogkorlátozással jár együtt. A szükségesség és arányosság a hazai jogirodalomban és az Alkotmánybíróság döntéseiben egyaránt elismert  rendezőelv. Az arányosság, mint zsinórmérték mindig csak a konkrét körülmények között vizsgálható és ítélhető meg.


31-32. §-hoz

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú munkatársa a feladatkörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjét elfogja, az elkövetőt köteles előállítani.

 Az elfogás és előállítás esetén az ellenszegülés megtörésére, illetve a cselekvés abbahagyására fizikai erőfölény esetén a hivatásos állomány tagja testi kényszerítést alkalmazhat. Az erőfölény hiánya több hivatásos állományú tag együttes fellépésével is pótolható. 

A bilincs önkárosítás, további ellenszegülés, illetve szökés és támadás megakadályozására szolgáló, megelőző, védelmi jellegű kényszerítő eszköz. Alkalmazható ellenszegülés tanúsítása nélkül vagy a testi kényszer folyományaként is. Az alkalmazás törvényes feltétele, hogy arra kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe utalt bűncselekmények elkövetésén tettenért személy előállítása során kerülhet sor, s ezen belül is csak a 31.§-ban taxatíve felsorolt esetekben.

33.§-hoz

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati lőfegyvert viseljenek. A lőfegyverhasználat, mint kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a 35.§ szabályozza. A nemzetbiztonsági szolgálatok által használt szolgálati lőfegyver rendszeresítésének és használatának részletszabályait a miniszter állapítja meg. A rendszeresítés a fegyver használatba vételének elrendelését, illetőleg a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának ilyen eszközzel való felszerelését jelenti.

34-35.§-hoz

A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz. A törvényjavaslat előírásai szerint ezért a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját a lő-fegyverhasználati jog csak szolgálata jogszerű teljesítése során illeti meg. A szolgálatot teljesítőnek a nemzetbiztonsági szolgálat által a konkrét feladatra kijelölt hivatásos állományú tagot kell tekinteni. A hivatásos állomány tagjának nincs intézkedési kötelezettsége.

Lőfegyverhasználat csak jogos védelmi helyzetben és végszükség esetén, valamint a konkrétan felsorolt, súlyos bűncselekmények elhárítására és védelmi (őrzési) feladatok ellátására megengedett.

A szolgálati lőfegyverhasználat törvényi feltételeinek fennállását az alkalmazónak önállóan kell mérlegelni, utasításra csak kivételes esetekben kerülhet erre sor (pl. objektumvédelmi feladatok ellátása). A törvény alkalmazásában lőfegyver-használatnak kizárólag a szolgálati lőfegyverrel szándékosan személyre leadott lövés minősül.

A törvényjavaslat a lőfegyverhasználat esetén általános jelentési kötelezettséget állapít meg, amelyet a szolgálati elöljáró felé kell teljesíteni. 

36.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok tagja által foganatosított kényszerítő intézkedések ellen az érintett panasszal élhet. A panaszt az intézkedést foganatosító nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani, akinek e tárgyban hozott döntése a miniszter előtt megtámadható. Nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban a miniszter határozata ellen - a Fővárosi Bírósághoz benyújtható - jogorvoslatnak van helye.


A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése

37.§-hoz

A nemzetbiztonsági feladatok ellátásához elengedhetetlen, hogy a szolgálatok adatkezelést végezzenek. Az adat gyűjtése, feldolgozása, hasznosítása és továbbítása a különböző nyilvántartások vezetése, adatbázisok kezelése - összefoglaló elnevezéssel az adatkezelés - a nemzetbiztonsági tevékenység alapvető fontosságú eleme.

Az adatkezelésre vonatkozó szabályozási koncepció arra épül fel, hogy a személyes, közérdekű és egyéb (minősített) adatokra vonatkozó általános rendelkezéseket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény), a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény rendezi. 

Így e törvényjavaslatban elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális helyzetéből és tevékenységéből fakadó különleges felhatalmazások és előírások meghatározása szükséges. Ezért a törvényjavaslat az említett jogszabályokban meghatározott lehetőségekkel élve azon rendelkezéseket rögzíti, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatokat az általánosnál szélesebb körben hatalmazzák fel a feladataik ellátásához szükséges adatokhoz való hozzáférésre, illetve az általánosnál nagyobb mértékben biztosítják számukra az általuk kezelt adatok védelmének lehetőségét.

A 37.§ a fent említett jogszabályoknak megfelelően előírja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok személyes adatokat, különleges adatokat, közérdekű és egyéb (minősített) adatokat csak e törvényjavaslatban meghatározott feladataik ellátása céljából kezelhetnek.

38.§ hoz

A felsorolt információs adatforrások egyfelől keretet szabnak a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtő tevékenységének, másfelől - összhangban az adatvédelmi törvényben és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényekben megfogalmazott előírásokkal - az adatkezelés tekintetében is érvényesül a \"szükségességi és arányossági klauzula\".

A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tudtukkal történő biztonsági ellenőrzése magába foglalja azt a kötelezettséget, hogy az érintett egy, a saját, a hozzátartozóinak, valamint kapcsolatainak személyes adataira vonatkozó kérdőívet (3.sz. melléklet) tölt ki.  Ezen adatkérés egyértelmű jogalapját teremti meg a (3) bekezdésben foglalt szabály. A biztonsági ellenőrzés lefolytatásának részletszabályairól külön fejezet rendelkezik.

39-40.§-hoz

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok csak jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jogosultak más szerv által kezelt adatok igénylésére és megismerésére. Így az adatkezelő szervek birtokában levő adatok nemzetbiztonsági szolgálatok általi megismerése és igénylése csak abban az esetben lehetséges, ha az a feladatok teljesítése céljából szükséges. Ezen célt a nemzetbiztonsági szolgálatok adat-megismerési, adatigénylési kérelmükben kötelesek megjelölni. Ennek megfelelően a szolgálatok adatkérése minden esetben csak írásban és dokumentáltan történhet.
 
A törvényjavaslat a szolgálatok számára általános jelleggel biztosítja az adatkérési jogosultságot (általános szabály). Más szervezetek adatkezelését rendező törvények is állapíthatnak meg további sajátos, speciális szabályokat a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésére és adatkezelésére vonatkozóan (pl. pénzintézeti törvény, adóeljárásról szóló törvény).

Az adatkezelésre vonatkozó garanciális szabályok érvényesek a törvénytervezet által meghatározott szervezetek nyilvántartó rendszereiben elhelyezett jelzésekre is.  Külön megjelenítésére - a honvédelmi törvényhez hasonlóan - az egyértelmű jogi helyzet kialakítása miatt  van szükség.

41.§-hoz

A törvényjavaslat az adatvédelmi törvényben meghatározott felhatalmazással élve a nemzetbiztonsági feladatok ellátását, a szolgálatok tevékenységét veszélyeztető adatszolgáltatás elkerülése érdekében korlátozást állít fel az érintett szervek számára. Ezen adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkéréséről, illetve a részükre történt adatszolgáltatásról (jelzés elhelyezéséről) sem az érintettnek, sem más szervnek tájékoztatást nem adhatnak. Mivel ezen adatkérés és adatszolgáltatás ténye államtitoknak minősül, az erre vonatkozó jogosulatlan tájékoztatás a büntető jogszabályokban meghatározott következményeket vonja maga után.

A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szervek a szolgálatok adatkérése ellen panasszal fordulhatnak a miniszterhez.

42.§-hoz

A 42. § az alkotmányos adatkezelés célhozkötöttségi kritériumát erősíti meg. Az adatkezelésre vonatkozó szabályokkal összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok csak célhoz rendelt adatkezelést folytathatnak. E kötelezettség másik oldala, hogy a megszerzett adat csak az adott célra használható fel. Ez alól csak szűk körű kivétel érvényesül, nevezetesen: más nemzetbiztonsági szolgálat feladatkörébe eső vagy bűncselekmény elkövetésére utaló információról van szó.


43.§-hoz

A 43.§ (1) bekezdése  általános érvénnyel lehetővé teszi, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében együttműködésük során írásban igényeljék és megismerjék  más nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt adatokat. 

E szakasz (2) bekezdése a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégrehajtási szervek számára ad lehetőséget arra, hogy feladataik elvégzése érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatot igényelhessenek.

A törvényjavaslat az együttműködő személyek védelme és a nemzetbiztonsági feladatok végrehajtásának biztosítása érdekében előírja, hogy a szolgálatok az általuk teljesített adatszolgáltatás során a további felhasználásra vonatkozóan korlátokat állapíthatnak meg. 

A szakasz további szabályai azt hivatottak biztosítani, hogy az adat útja mindvégig nyomon követhető legyen.

44.§-hoz

A 44.§ megteremti annak jogalapját, hogy - a személyes adatok védelmére vonatkozó általános szabályok között - a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi adatkezelő részére adatokat továbbítsanak. Az elsősorban bűnüldözési (felderítési) és bűnmegelőzési feladatokat célzó nemzetközi együttműködés tekintetében ez a felhatalmazás elengedhetetlen.

45.§-hoz

E szakasz az adatvédelmi törvényben szabályozott rendelkezéseknek megfelelően határozza meg a nemzetbiztonsági szolgálatok által vezetett, az általuk továbbított adatokra vonatkozó adatszolgáltatási nyilvántartás tartalmát. Ez az előírás garancia arra, hogy az adat útja mindvégig nyomon követhető legyen.

46.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak eredményes ellátása érdekében egyes esetekben elengedhetetlen, hogy adatrendszereiket más adatkezelési rendszerrel vagy rendszerekkel összekapcsolhassák. Az adatkezelési rendszerek csak az adott, konkrét feladat ellátásához szükséges időtartamra kapcsolhatók össze, az eljárást követően a keletkezett adatállományokat törölni kell.

47.§-hoz

Ugyancsak az adatvédelmi törvény által meghatározott lehetőséggel élve a szolgálatok által kezelt adatok és a nemzetbiztonsági tevékenység védelme érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a főigazgatók az érintettnek a nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatairól történő tájékoztatásra és törlésre vonatkozó kérelmét, valamint a szolgálatok tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat megismerését megtagadhassák. Az elutasított kérelmekről az adatvédelmi biztost tájékoztatni kell.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben adott felhatalmazás alapján a javaslat lehetővé teszi, hogy a szolgálati titok védelme érdekében a főigazgató az érintett személy adat-betekintési jogát korlátozza.
A (4) bekezdés - ugyancsak az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény értelmében - a nemzetbiztonsági érdekeket sértő, a szolgálatok \"átvilágító jellegű perbevonását\" akadályozza meg. E szabály hiányában gyakorlatilag bármely állami adatkezelő állami szerv beperlésével kideríthető lenne, hogy az adott személy (felperes) vonatkozásában  a szolgálatok végeznek-e (bűn)felderítő tevékenységet.

48-49.§-hoz

Az előző szakaszokban jelzett korlátozások mellett és azt ellensúlyozandó teszi kötelezővé a törvényjavaslat a nemzetbiztonsági szolgálatok számára az általuk kezelt személyes adatok  védelmét, rendszeres ellenőrzését és a valóságnak nem megfelelő adatok helyesbítését.

A javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően tételesen meghatározza az adatok tárolásának maximális időtartamát, valamint a személyes adatok hivatalból történő törlésének eseteit. 

50.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális rendeltetéséből adódóan bizalmasan (védetten) kell kezelni néhány, formailag ugyan nem minősített, de a szolgálatok tevékenységéhez szorosan kötődő adatot (pl. a nemzetbiztonsági szolgálatok központi objektumának adatai, általános beruházási és eszközbeszerzési szerződések). Ezen adatok csak a miniszter vagy a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra.

51.§-hoz

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény részletesen meghatározza a biztos nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos iratbetekintési jogosultságát. Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi biztos hasonló, közjogilag fontos funkciót tölt be, célszerű a két biztos jogosítványait közel azonos módon meghatározni. Az adatvédelmi biztos feladatainak ellátása érdekében számára többletjogosultságot kell biztosítani, nevezetesen: betekinthet a szolgálatok adatkezelésével kapcsolatos belső szabályzatokba, normatív utasításokba is.
A főigazgatók kötelesek a biztosok tevékenységét elősegíteni. 


Titkos információgyűjtés

52.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének egyik alapvető jellemzője a titkos információgyűjtés. Ennek lényege, hogy a törvényjavaslatban meghatározott feladatok ellátása során olyan leplezett és titkos erőket, módszereket és eszközöket alkalmaznak, amelyek segítségével tevékenységük nagy része a nyilvánosság kizárásával történik. 

A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai által érintett személyi kör és szervezetek ugyancsak élnek a titkos információszerzés lehetőségeivel. Ennek során jellemző tevékenységként jelentkezik az információ konspirált, leplezett, jogellenes megszerzése. 

A technikai fejlődés eredményeképpen személyeknek és szervezeteknek lehetőségük van beférkőzni számítástechnikai információs rendszerekbe, beszélgetéseket lehallgatni és távközlési titkot  kifürkészni. Ez a tevékenység nem köthető országhatárokhoz, és ennek során alkalmazásra kerül a tudomány és technika valamennyi vívmánya. Következésképpen a nemzetbiztonsági szolgálatok is csak akkor képesek feladataik ellátására, ha számukra a titkos információgyűjtéshez szükséges jogokat törvény biztosítja, és ha az ilyen tevékenységhez szükséges eszközök rendelkezésükre állnak.

A titkos információgyűjtés alapvető jogokat korlátozhat, ezért a tevékenység csak megfelelő keretek között és hatékony garanciák megléte mellett folytatható. 

A szolgálatok által végzett hatósági tevékenység, (rejtjeltevékenység szakirányítása és engedélyezése, okmányvédelem) valamint  egyes speciális honvédelmi feladatok ellátása során nem használhatók a titkos információgyűjtés eszközei.

A szolgálatok csak akkor alkalmazhatnak titkos információgyűjtő eszközöket és módszereket, ha az adatok más módon nem szerezhetők be.


Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53.§-hoz

Az 53.§ tételesen meghatározza a titkos információgyűjtés körébe tartozó azon tevékenységi formákat, amelyek nem tartoznak kivételes (külső) engedélyezés alá. 

A nemzetbiztonsági szolgálatok és az állampolgárok együttműködésének egyik eleme, amikor az állampolgártól az általa ismert tények tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja felvilágosítást kér.

A nemzetbiztonsági jelleg leplezésével történő információgyűjtés során az információt szolgáltató előtt nem a nemzetbiztonsági szolgálat jelenik meg, mert a felvilágosítást kérő eltitkolja a szolgálathoz való tartozását, és így szerez adatokat. A szolgálatok feladatkörébe tartozó leplezett törekvések felderítése és elhárítása teszi szükségessé, hogy a jelentős kockázatvállalást, illetve a speciális szakértelmet igénylő titkos információszerzést a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya leplezetten végezze.

A titkos információgyűjtés legismertebb módja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat a feladatkörébe tartozó információkkal (vagy azok megszerzésének lehetőségével) rendelkező személyekkel külső személyek előtt rejtett kapcsolatot, együttműködést alakít ki. Az együttműködés ténye és tartalma államtitoknak minősül, más előtt fel nem fedhető.



A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományuk és az együttműködő személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági tevékenység leplezésére fedőokmányokat használhatnak fel. A fedőokmányok megfelelő hátterének biztosításához fontos, hogy rendvédelmi szerv fedőokmánya csak az érintett miniszter és az országos parancsnok tájékoztatásával alkalmazható.

A nemzetbiztonsági szolgálatoknak feladataik végrehajtása során olyan fedőintézmények alapítása is szükséges lehet, amelyek segítségével az együttműködő személy vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjának titkos információgyűjtésre irányuló tevékenységét elleplezi. Az intézmények létesítésére és működésére az általános szabályok érvényesek (cégbejegyzés, adózás, stb).

A törvényjavaslat feljogosítja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait, hogy feladataik megvalósítása érdekében az érintett személyt, a vele kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyeljenek, és az észlelteket technikai eszközzel rögzítsék. 

A törvényjavaslat garanciális szabályként írja elő, hogy a természetes személyek magánszférájába tartozó alapvető állampolgári jogok sérelmére leginkább alkalmas titkos információgyűjtési módok (55.§) alkalmazásának engedélyezése külső (bírói vagy igazságügy-miniszteri) hatáskörbe tartozik, bármely nemzetbiztonsági feladat végrehajtása során is kívánják igénybe venni.  Az 53.§-ban meghatározott egyéb titkos információgyűjtéshez a törvényjavaslat nem írja elő a külső engedély meglétét, így ezekben az esetekben az engedélyezés az alkalmazás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak vagy az általuk meghatározott vezetők hatáskörébe tartozik. Ezek alkalmazása az érintett személy magánszférájába kisebb mértékű beavatkozást jelent, továbbá ezek külső engedélyeztetése szakmailag sem oldható meg.

Ennek megfelelően a nyilvános vagy a közönség számára nyitva álló helyiségben történő technikai megfigyelés (adatrögzítés), illetve a nem közcélú távközlési eszköz útján folytatott beszélgetés ellenőrzése nem külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenység.

A törvényjavaslat biztosítja a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, hogy különböző személyek és szervezetek által működtetett, hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthessenek.




54.§-hoz

A külföldi jogrendszerekben a bűncselekmény elkövetőjével kötött megállapodásnak (megegyezésnek) több fajtája alakult ki.  Általában azért tekintenek el a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető személy felelősségre vonásától, mert segítségével a bűnüldözés területén elérhető eredmények meghaladják a felelősségre vonáshoz fűződő érdekeket.

Emellett ugyanakkor az állam nemzetbiztonsághoz fűződő érdekei is szükségessé tehetik a bűncselekményeket elkövető személyekkel az együttműködés kialakítását.

Ezért a törvényjavaslat  - a rendőrségi törvényben foglaltakhoz hasonlóan - a nemzetbiztonsági szolgálatok részére biztosítani kívánja azt a lehetőséget, hogy a bűncselekmény elkövetőjével a bűntető igényről való lemondás fejében együttműködésre vonatkozó megállapodást köthessenek. Ennek feltétele, hogy az együttműködéssel elérhető nemzetbiztonsági érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket. A megállapodás további feltétele, hogy a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel szemben a nyomozóhatóság a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával tagadhatja vagy szüntetheti meg a nyomozást. A megállapodás alapján a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy arra vállal kötelezettséget, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott szabályok szerint, velük együttműködve információt szolgáltat. A szolgálatok pedig arra vállalnak kötelezettséget, hogy a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése miatt a nyomozás megtagadását vagy megszüntetését kezdeményezik, ily módon biztosítva az érintettnek, hogy a megállapodással törvényesen mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

A szolgálatok nem köthetnek megállapodást azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta. Ez a korlátozás áll összhangban a halálbüntetés alkotmányellenességét megállapító 23/1990. (X.31.) AB határozattal, valamint a Btk-nak az elévülhetetlen bűncselekményekre vonatkozó szakaszaival. A korlátozó rendelkezés mellőzése azt jelentené, hogy olyan bűncselekmények tekintetében is lemondana az állam a büntetőjogi igény érvényesítéséről, amelyek büntetőjogi üldözhetőségét az Országgyűlés elévülhetetlennek minősítette.
 
 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - tekintettel arra, hogy szolgáltató tevékenységet végez - nyomozás megtagadását vagy megszüntetését nem kezdeményezheti. 

A megállapodás létrejötte estén az állam az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti.


Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

55.§-hoz

A törvényjavaslat szerint  a lakás, valamint egyéb, a közönség számára nyitva nem álló helyiség titkos megfigyelése, a levél és egyéb postai küldemények ellenőrzése, valamint a közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közlemények megismerése és technikai eszközökkel történő rögzítése külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés. Postai küldemények alatt a postáról szóló törvény által meghatározott küldeményeket, távközlési szolgáltatáson a vonatkozó törvényi rendelkezések által meghatározott szolgáltatásokat kell érteni.

Közös jellemzőjük, hogy ezen eljárások a magánlakás sérthetetlenségéhez és a magántitok védelméhez való jog sérelmét eredményezik. A törvényjavaslat biztosítja, hogy az állampolgári jogok korlátozása csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek megléte esetén kiadott külső, - illetve kivételesen és ideiglenes jelleggel főigazgatói - engedély alapján történjen.

56.§-hoz

A törvényjavaslat érinti a jogalkalmazás számára nélkülözhetetlen legfontosabb eljárási kérdéseket. Ennek érdekében meghatározza a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló kérelem előterjesztésére jogosultak körét és az előterjesztés tartalmi elemeit.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat  főigazgatója a testület szolgáltató jellegére tekintettel - a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatok ellátását kivéve - nem élhet titkos információgyűjtés kezdeményezésével.







57.§-hoz


A törvényjavaslat előírásai szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok az 55.§-ban felsorolt titkos információgyűjtést csak bírói vagy igazságügy-miniszteri engedély alapján végezhetik. 

A nemzetközi gyakorlatban számos példa van arra, hogy az államok különbséget tesznek a bűnüldözési (és az ahhoz szorosan kapcsolódó bűnmegelőzési, bűnfelderítési), valamint az egyéb nemzetbiztonsági célból történő információgyűjtés között.

A törvényjavaslat ezen rendezőelvre tekintettel osztott külső engedélyezési rendszert határoz meg.

Konkrét bűncselekmények felderítése tekintetében - hasonlóan a Rendőrségi törvényben elfogadott megoldáshoz - a titkos információgyűjtést a Fővárosi Bíróság elnöke által  e feladatra kijelölt bíró engedélyezi. 

Egyéb, az általános jellegű információgyűjtés során alkalmazott, az 55.§-ban meghatározott tevékenységet az igazságügy-miniszter engedélyezi. Az igazságügy-miniszter engedélyezési eljárása felett a Nemzetbiztonsági Bizottság a 14.§ (4) bekezdése alapján ellenőrzést gyakorol.

Az előterjesztést elbíráló igazságügy-miniszter/bíró a titkos információgyűjtés alkalmazása tárgyában a benyújtástól számított 24 órán belül indokolt határozatot hoz. A titkos információgyűjtés esetenként  90 napig engedélyezhető, ez az időtartam a feltételek újbóli vizsgálata, illetve megléte esetén legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. 


Kivételes engedélyezés

58.§-hoz

Ha az engedélyeztetési eljárás miatti késedelem olyan felderítési vagy bizonyítási esélytől fosztaná meg a nemzetbiztonsági szolgálatokat, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az engedélyezésre irányuló előterjesztés egyidejű benyújtása mellett az igazságügy-miniszter/bíró döntéséig kivételesen engedélyezheti az 55.§-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását. Ugyanazon ügyben - ha közvetlen veszélyt jelentő új tény nem merül fel  - a főigazgatók csak egyszer élhetnek a kivételes engedélyezés lehetőségével.


A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése

59.§-hoz

Az igazságügy-miniszteri/bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre vonatkozóan a törvényjavaslat előírja, hogy meg kell szüntetni az alkalmazását, ha az engedélyben meghatározott célt elérte, további alkalmazásától eredmény nem várható vagy határideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve a kivételes engedélyezést az igazságügy-miniszter/bíró nem hagyta jóvá.

Az érintett személyek védelmét szolgáló garanciális rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a főigazgatói engedély alapján rögzített információk közül meg kell semmisíteni azokat, amelyek az igazságügy-miniszter/bíró  által utólag  jóvá nem hagyott kivételes eljárás során keletkeztek. 


A titkos információgyűjtésre vonatkozó egyéb szabályok

60-61.§-hoz

A 60.§ a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat  és a titkos információgyűjtés eszközeinek alkalmazására jogosult szervezetek feladat- és felelősségi körét rendezi. 
A Szakszolgálatot igénybe vevő szervezet (megrendelő) köteles gondoskodni a szükséges külső vagy belső engedélyről, vagyis felel az alkalmazás megalapozottságáért.
A Szakszolgálat felel a titkos információgyűjtésnek az engedélyben és az igénylésben meghatározottak szerinti szakszerű végrehajtásáért.

A Szakszolgálat a szolgáltató tevékenysége során keletkezett adatokat a megrendelőnek köteles továbbítani.

Az átadott adat csak megbízható forrásból származó, ellenőrzött információ lehet, amelynek hitelességéért az adatszolgáltató Szakszolgálat a felelős. Az adat további felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedés megtételéért (tájékoztatásért) értelemszerűen a megrendelő szolgálat felel.

 A  titkos információgyűjtés nyilvánosságra hozatalát akadályozza meg a törvény, amikor előírja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nyújtott, az engedélyben foglalt tevékenység ténye államtitoknak minősül.


A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

62.§-hoz

A jelenleg hatályos szabályokkal összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok elkülönítetten kezelhetik a titkosszolgálati tevékenységhez, titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadásaikat. Ezt egyrészt a hagyományos \"költségvetési kategóriáktól\" eltérő jellegű kiadások, másrészt a közreműködők és az eszközök biztonságának védelme indokolja. A felhasználás szabályszerűségéért a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói a miniszterek útján a Kormánynak felelnek.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy a titkos információgyűjtés elősegítése érdekében titkos együttműködési megállapodásokat kössenek. Ebbe a körbe tartoznak  a természetes személyek is. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatás nyújtható, ami  - a biztonsági követelményekre tekintettel - adómentes.

63.§-hoz

A fedőintézmények létrehozására, megszüntetésére az adott intézményre,  gazdasági társaságokra (egyéb jogi személyekre) és az egyéni vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kerülhet sor, a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének javára, illetve terhére.

64.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik jellegére tekintettel önállóan jogosultak külföldi fizetőeszköz kezelésére.  



65.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok elkülönített, speciális működési kiadásai (a titkos információgyűjtéshez közvetlenül kötődő kiadások) - azok jellegére tekintettel - külső szervek által törvényességi szempontból ellenőrizhetők.  A speciális működési kiadások célszerűségi és eredményességi ellenőrzésére az irányító miniszter jogosult.
Az ellenőrzések nem járhatnak a közreműködő személyek és konkrét titkosszolgálati módszerek felfedésével.


A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai

66.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai közül a biztonsági védelem és ellenőrzés szabályait dolgozza ki a legrészletesebben a törvényjavaslat. E kiemelés indoka nem az, hogy a szolgálatok tevékenysége során ezen feladatok kapják a legnagyobb hangsúlyt (vagyis, hogy mennyiségileg és fontosság tekintetében ez lenne a \"legnagyobb feladat\"), hanem a garanciális szabályok minél szélesebb meghatározása.

Kiemelt jelentőségű nemzetbiztonsági érdek, hogy az állami élet és a közigazgatás szempontjából fontos személyek tevékenysége ellen irányuló jogellenes törekvéseket felderítsék. A szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági védelem célja nem az állandó fizikai védelem, hanem egy általános szűrő-kutató jellegű felderítő tevékenység. A védelem ellátása során a szolgálatok azokat a jelzéseket, információkat kutatják és dolgozzák fel, amelyek a védendő személyek környezetében történő ellenséges szándékú \"beépülésre\", befolyásolásra (támadásra) utalnak. A védendő személyek körét a törvényjavaslat 1.sz. melléklete határozza meg, őket érintően titkosszolgálati eszköz csak beleegyezésükkel alkalmazható.

67.§-hoz

A nemzetközi gyakorlattal és a hazai elvárásokkal egyaránt összhangban mondja ki a törvényjavaslat, hogy a fontos és bizalmas munkakört betöltő  személyeket   - a nemzetbiztonsági érdekek érvényre juttatása, így különösen ezen személyek befolyásolhatóságának, zsarolhatóságának, az adott munkakör betöltéséhez szükséges sajátos biztonsági feltételek meglétének ellenőrzése céljából - a nemzetbiztonsági szolgálatok biztonsági ellenőrzésnek vethetik alá. 

A biztonsági ellenőrzés célja tehát azon kockázati tényezők felderítése, amelyek ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentős tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek  támadhatóvá, jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak. 

A biztonsági ellenőrzés alá vonható fontos és bizalmas munkaköröket a törvényjavaslat melléklete határozza meg, illetve felhatalmazást ad a miniszterek részére, hogy - az állami szervek körében - további ilyen védendő munkaköröket állapítsanak meg.

Az 1995. évi LXV. tv. szerinti, - az állami szférán kívüli - titokbirtokos szervek vezetői jogosultak továbbá olyan személyek biztonsági ellenőrzését elrendelni, akik munkavégzésük során államtitkot ismerhetnek meg. Ez az ellenőrzés csak addig folytatható le, amíg az érintett személy munkavégzése során ténylegesen államtitkot ismerhet meg, vagyis az ellenőrzés nem a munkakörhöz igazodik, hanem a titok megismerésével együtt járó feladat végzéséhez. Erre a felhatalmazásra azért van szükség, hogy a Kormány eleget tudjon tenni a NATO tagországokkal már megkötött vagy tárgyalás alatt lévő titokvédelmi egyezményeknek, illetve a biztonsági védelem és ellenőrzés tekintetében is beépítsük a magyar jogrendszerbe a nemzetközi (NYEU, NATO) szabványokat és követelményeket.

A (4) bekezdés szerint egyszeri alkalommal, kinevezésük, megbízatásuk előtt biztonsági ellenőrzés alá kell vonni a titkos információgyűjtést engedélyező bírói, miniszteri tisztségre, a Nemzetbiztonsági Bizottságba tagként, illetve a Bizottság eljárásában szakértőnek jelölt személyeket.

Tekintettel arra,  hogy ezen személyek tevékenységük során kiemelt súlyú államtitkok birtokába jutnak, előzetes biztonsági ellenőrzésük indokolt. Ugyanakkor tevékenységük jellege (pl. bíráskodás) már nem teszi lehetővé működésük során az ellenőrzésüket.

68-69.§-hoz

A törvényjavaslat egyértelműen felsorolja az ellenőrzés elrendelésére jogosult személyeket és garanciális szabályként előírja, hogy a szolgálatok biztonsági ellenőrzést csak írásbeli megkeresés alapján végezhetnek.

Nemzetbiztonsági ellenőrzést kell elrendelni a fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt a jelölt tekintetében. A fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tekintetében biztonsági ellenőrzést az elrendelő mérlegelési jogkörében hozott döntés alapján kell lefolytatni. Az ellenőrzés mindig az érintett tudtával, annak írásbeli előzetes beleegyezésével történhet. Az ellenőrzéshez történő hozzájárulás az érintett munkakörök tekintetében alkalmazási feltétel. 
Az állami szférán kívüli titokbirtokos szervezeteknél a hozzájárulás megtagadása azt jelenti, hogy olyan feladatot nem láthat el az érintett személy, amely során a védett, államtitkot tartalmazó információt megismerhetné.

70-71.§

Az ellenőrzés alá vont személy a biztonsági ellenőrzés kezdetekor kérdőívet tölt ki (3.sz. melléklet). Az \"A\" típusú kérdőív a legenyhébb fokozatú, a \"C\" típusú a legrészletesebb  biztonsági ellenőrzést teszi lehetővé. A munkakör betöltése során megismerhető államtitokra tekintettel a törvényjavaslat, illetve  - felhatalmazás alapján - a miniszter vagy a titokbirtokos szerv vezetője meghatározza, hogy az érintett személy milyen típusú kérdőívet tölt ki.

Az ellenőrzésnek arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. Ez az arányosság egyrészt vonatkozik arra, hogy az érintett személy milyen típusú kérdőívet tölt ki, másrészt arra, hogy az ellenőrzés során milyen súlyú személyiségi jogokat korlátozó eszközöket használhatnak a szolgálatok.

Az ellenőrzés során keletkezett adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok értékelik, majd biztonsági szakvéleményt készítenek, amely tartalmazza valamennyi kockázati tényezőt. A biztonsági szakvéleményt az elrendelő az érintett személy megbízatására, foglalkoztatására (jelölésére) vonatkozó döntése kialakításánál szabadon mérlegeli.
Ez alól kivételt jelent, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság megalakítását követően a további tagok jelölésének elfogadása tekintetében nem az elrendelő (az Országgyűlés elnöke) mérlegel, hanem a Bizottság maga dönt. Ha a Bizottság a kockázati tényezőre tekintettel szótöbbséggel nem fogadja el a jelölést, az Országgyűlés elnöke köteles új jelölt megnevezésére kérni az érintett képviselőcsoportot.

Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben foglaltakat - a bűncselekményre utaló adatokat kivéve - megismerheti.

Az érintett személyiségi jogainak, valamint  a nemzetbiztonsági feladat védelme érdekében a törvényjavaslat az ellenőrzés során keletkezett adatokat államtitokká minősíti.


Egyéb rendelkezések

72.§-hoz

Egyes, a miniszter által meghatározott beosztásokban foglalkoztatott  hivatásos állományú munkatárs részére - beosztási illetményének 25%-áig terjedő - pótlék állapítható meg, amit a magasan kvalifikált munka, az átlagon felüli kötelezettségek és az állomány alapjogainak fokozott korlátozása tesz indokolttá.

73.§-hoz 

E szabályozás indoka, hogy nemzetbiztonsági érdek  súlyos veszélyével járna, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkaügyi központoknak értesítést adnának a létszámleépítéssel érintett állomány adatairól (név, beosztás, iskolai végzettség, stb).

74-75.§-hoz

Az egyértelmű jogalkalmazás és jogértelmezés biztosítása érdekében van szükség a 74.§-ban megfogalmazott értelmező rendelkezésekre.

A korábban kiadott, ma még hatályban lévő jogszabályok terminológiája miatt van szükség a 75.§ értelmező szabályaira. 

76.§-hoz

A törvényjavaslat a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba. Ezen időszak alatt a törvény által érintett szervezetek számára lehetőség nyílik a törvény rendelkezéseinek megismerésére, és azok alkalmazására való felkészülésre.

A 72.§-ban meghatározott pótlékot 1996. január 1-től kell folyósítani. 

A Nemzetbiztonsági Bizottság széles tájékozódási, betekintési és kezdeményezési jogköre azt követően léphet hatályba, hogy a Bizottság tagjelöltjei tekintetében - a 19.§-ban meghatározottak szerint - elvégzik a szükséges előzetes biztonsági ellenőrzést.
77-79.§-hoz

A törvényjavaslat a végrehajtáshoz szükséges törvényi szabályozást nem igénylő jogalkotási feladatok elvégzésére megadja a Kormány és a miniszterek számára szükséges szabályozási felhatalmazást.

A törvényjavaslat egyúttal hatályon kívül helyezi a törvény hatályba lépésével szükségtelenné váló rendelkezéseket.

80-81.§-hoz


A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 28.§ értelmében katona által elkövetett szabálysértés esetén a vizsgálatot fegyelmi eljárás keretében kell lefolytatni. Mindez a feltétel a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében eddig is fennállt, ezért a katona fogalmának a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira történő kiterjesztése a nemzetbiztonsági szolgálatok állománya által elkövetett szabálysértések egységes elbírálása miatt válik szükségessé.

A nemzetbiztonsági szolgálatok fegyveres jellege, valamint a hierarchizált rendben történő speciális munkavégzés teszi indokolttá az ügyészségi eljárásoknak a szolgálatok hivatásos munkatársaira történő kiterjesztését.

82-84.§-hoz

A törvényjavaslat 54.§-ában szabályozott megállapodás, mint speciális nyomozás megtagadási, illetve megszüntetési okra tekintettel a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 127.§-át és a 139.§-át egészíti ki. Ezen túlmenően a törvényjavaslat biztosítja a különleges nyomozás megtagadási és megszüntetési okokhoz kötődő speciális eljárási szabályokat.




85.§-hoz

A törvényi rendelkezésre az egységes jogszabályi környezet megteremtése végett van szükség. 

86.§-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományával szemben támasztott speciális követelményeknek megfelelően  a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény tilalmi rendelkezése kiegészül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

87.§-hoz

A törvényjavaslat a 65.§-ban megfogalmazott felhatalmazással összhangban az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 16.§-ának módosítását rendeli el, amely szerint az Állami Számvevőszék a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadások felhasználására vonatkozó adatait csak törvényességi szempontok szerint ellenőrzi, ezen adatokkal kapcsolatban célszerűségi és eredményességi ellenőrzést nem végezhet.

88.§-hoz

A javaslat az 55.§-ban megfogalmazott titkos információgyűjtéshez szükséges feltételek biztosítására kötelezi a távközlési szolgáltató szervezeteket.

89.§

A törvényjavaslatban megfogalmazott, a titkos információgyűjtésre vonatkozó garanciális szabályok beépítésre kerülnek a rendőrségről szóló törvénybe.

90.§

Az államtitokról szóló törvény módosítását az teszi indokolttá, hogy a fontos és bizalmas munkakörök felsorolását nem maga a törvény tartalmazza, hanem felhatalmazást ad e tekintetben a miniszter és a titokbirtokos szervezetek vezetői számára .
A (2) bekezdés a 17.§-szal összhangban pontosítja az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvénynek a Honvédelmi Bizottságra vonatkozó szabályait."
