"1ż







                         T/1502.sz.



                      TÖRVÉNYJAVASLAT


az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény                        módosításáról









                               Előadó: Dr. Bokros Lajos
                                       pénzügyminiszter







                  Budapest, 1995. október







                   1995. évi .... törvény
             az általános forgalmi adóról szóló
                  1992. évi LXXIV. törvény
                       módosításáról



Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) a következők szerint módosul:

                            1. §

Az áfa tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"7. § (1) Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket,

b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra,


c) saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet ha közvetlenül így szerezne be,nem lenne joga adólevonásra,

d) üzemanyagként személygépkocsi (ITJ 41-32) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben  levonható.\"


                            2. §

Az áfa tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § Szolgáltatásnyújtásnak minősül az is, ha az adóalany

     a) terméket ellenérték nélkül más használatába ad át;

b) jogokat és más immaterális javakat gazdasági társaságnak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként enged át.\"


                            3. §

Az áfa tv. 12. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

/A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:/


\"i) kizárólag nemzetközi közlekedésben részt vevő, illetve külföldi lajstromjelű légijármű javítása, karbantartása, felújítása és átalakítása.\"


                            4. §

(1) Az áfa tv. 13. §-a (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában:/

\"1. ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;\"

(2) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/

\"3. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, kivéve azt a dolgot helyettesítő okiratot, melynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti;\"

(3) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/


\"5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél: az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve társult vállalkozásnak minősül, vagy minősülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;\"

(4) Az áfa tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/

\"15. továbbértékesítési cél: a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás nélküli, 6. § szerinti értékesítése, melynek eredményeként a termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól;\"

(5) Az áfa tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja.\"


                            5. §

Az áfa tv. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"22. § (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgálta
tásnyújtásnál - az e §-ban, valamint a 23-25. §-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés ellenértéke.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások.

(3) Az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak, így különösen: az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési költségek.

(4) Az adó alapjába nem tartoznak bele:

a) az árleszállítás, -engedmény címén elengedett összeg, kivéve, ha azt a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árleszállítás, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;

b) az az összeg, melyet más nevében és javára szednek be és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepeltetnek.


(5) Az adó alapját csökkenti:

a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, kivéve, ha azt a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kör kapja oly módon, hogy az árcsökkentés, -engedmény következményeként az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony értékre csökken;

     b) a visszavett göngyöleg betétdíja;

c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek - ideértve a 17. § szerinti előleget is -részbeni vagy teljes visszatérítéséből származik.

(6) Az ellenérték helyett az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha

a) az ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és

b) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás az alábbiakban meghatározott kör részére történik:

     ba) az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja;

bb) az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél;



bc) az adóalannyal az 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló fél;

bd) az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója;

be) az adóalany közeli hozzátartozója,valamint a ba-bd) alpontokban felsoroltak közeli hozzátartozója.\"


                            6. §


Az áfa tv. 31. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő g) és h) ponttal egészül ki:

/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot, mely/

\"f) a határmenti gazdálkodás keretében biztosított vámmentességen alapul;

    g) a 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés következményeként valósul meg;

     h) kérelemre engedélyezett vámmentességen alapul.\"


                            7. §

Az áfa tv. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


/Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:/

\"d) megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [32. § (1) bekezdésének d) pontja].\"


                            8. §

Az áfa tv. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adólevonás összegében nem haladhatja meg:

a) a tárgyi eszköz értékesítése során felszámított adó összegét; vagy

b) azt az összeget, mely adófizetési kötelezettségként az adóalanyt akkor terhelné, ha a tárgyi eszköz értékesítését belföldön teljesítené, vagy ha a tárgyi eszköz értékesítésére a 28. §-ban meghatározott adómérték vonatkozna.\"


                            9. §

Az áfa tv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"44. § (1) Az adó alapját, illetve - számla, egyszerűsített számla kibocsátása esetén - az ellenértéket, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az áthárított adót a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni a számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban.\"



                           10. §

(1) Az áfa tv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"45. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany

a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy

     b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,

erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát és számlát helyettesítő okmányt köteles kibocsátani.\"

(2) Az áfa tv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Ahelyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni.

(4) Az adófizetési kötelezettség összegét érintő helyesbítésre az adóalany a (3) bekezdésben foglaltakat csak akkor alkalmazhatja, ha a helyesbítés

    a) az adó alapjának csökkenése (22. § (5) bekezdése) miatt szükséges, vagy


    b) az áthárított adó összegét egyébként csökkenti.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben önellenőrzésnek nincs helye.\"


                           11. §

Az áfa tv. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha/

\"b) a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100.000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizette;\"


                           12. §


(1) Az áfa tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"62. § (1) A használt termék felvásárlásakor az átvevő adóalany jogosult arra, hogy a felvásárolt termék árának meghatározott részét előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe, amennyiben


a) a felvásárlás közvetlenül továbbértékesítési céllal történik,

b) az átadó e törvény rendelkezései alapján adó fizetésére nem kötelezett, továbbá

c) az átadó a nevére szóló eredeti számla, egyszerűsített számla, illetve - termékimport esetén - határozat átadásával igazolja, hogy a terméket adóval növelt áron szerezte be. Az átadott bizonylatot az átvevő adóalany köteles számviteli bizonylatként megőrizni. Ha a felvásárlási ár nem haladja meg a 10.000 forintot, a használt terméket átadó mentesül a bizonylatátadási kötelezettség alól.\"

(2) Az áfa tv. 62. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

/Nem minősül használt terméknek:/

    \"c) a személygépkocsi.\"
 
                           13. §

Az áfa tv. 1., 2. és 5. számú melléklete az e törvény 1., 2. és 3. számú melléklete szerint módosul.


                           14. §

(1) Ez a törvény 1996. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevo
nási jogosultság keletkezésének időpontja 1995. év december hónap 31. napját követi.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa tv. 33. §-ának (3) bekezdése, 48. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a \"..., valamint a 17. § szerinti előleg - adó nélkül számított - összesített összege...\" szövegrész, 48. §-ának (6) bekezdése - a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, továbbá 2. számú mellékletének 26. pontja hatályát veszti.

(3) A 4. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9. és 10. §-ban foglalt rendelkezéseket e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kell alkalmazni.

(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint  a 6. §-ban foglalt rendelkezést arra a termékimportra kell alkalmazni először, melynél a termék behozatalának vagy egyéb módon történő bejuttatásának időpontja 1995. év december hónap 31. napját követi.

(5) A 12. §-ban foglalt rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni először, melynél a használt termék felvásárlásának időpontja 1995. év december hónap 31. napját követi.

(6) Arra a termékimportra, melynél a termék behozatalának vagy egyéb módon történő bejuttatásának időpontja e törvény hatálybalépésének napját megelőzi, az áfa tv. 13. §-ának az 1995. év december hónap 31. napján hatályos (3) bekezdését még alkalmazni kell.

(7) Az 1995. év december hónapját tartalmazó adómegállapítási időszakra az áfa tv. 48. §-a (4) bekezdésének az 1995. év december hónap 31. napján hatályosa) és b) pontját, valamint (6) bekezdését még alkalmazni kell.


(8) Ha a használt termék felvásárlása e törvény hatálybalépésének napját megelőzően történt, de értékesítése azt követően történik, az áfa tv. az 1995. év december hónap 31. napján hatályos 62. §-át még alkalmazni kell.



1. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez



Az áfa tv. 1. számú mellékletének 17/A. és 61. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a melléklet a következő 19/A. ponttal egészül ki:


                        I. Termékek


                                                            
 Sorszám           Megnevezés
                                                            
\"17/A.      Gyógyszertermékek (ITJ 53.)
            Kivéve:
            - Gyógyszeralapanyag (humán) (ITJ 53-1-ből)
            - Galenusi gyógyszerkészítmény (ITJ 53-2)
            - Kiszerelt gyógyszerek (humán) (ITJ 53-3-ból)
            - Szerobakteriológiai készítmények (humán)
              (ITJ 53-41)
            - Orvosi gyakorlatban használatos radioaktív
              izotóp készítmények (ITJ 53-52)
            - Fogászati gyógyszer (ITJ53-61)
            - Kiszerelt emberi tápszer (ITJ 53-81)\"

\"19/A.      Palackozott, tiszta propán gáz (ITJ 55-11-2-ből)\"

\"61.        Egyéb élelmiszeripari termékek (ITJ 89-8)
            Kivéve:
            - Italok készítésére alkalmas termékek (ITJ 89-8-ból)\"




2. számú melléklet az 1995. évi ... törvényhez




Az áfa tv. 2. számú mellékletének 7., 8. és 9. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a melléklet a következő 10. ponttal egészül ki:

/A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:/

\"7. hitelezői, valamint tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése;

8. lakóingatlan - rendeltetéstől független - bérbe adása, egyéb módon történő hasznosítása;

9. sportot szolgáló építmények (ÉJ 317-25,-26, 581-5, -64, 911-7-ből) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelő bérbe adása;

10. a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény szerinti zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;\"




3. számú melléklet az 1995. évi .... törvényhez




Az áfa tv. 5. számú mellékletének 1. pontjában szereplő \"É\" jelölés tartalmi meghatározása helyébe a következő rendelkezés lép:

\"É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevétel;\"



                     ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


A Javaslat a fajlagos forgalmiadó-terhelés szintjének változatlanságával számol, a jelenleg érvényes áfa-mértékek fenntartása mellett a besorolásbeli módosításokat is a gyakorlati végrehajtás során felszínre került anomáliák kiküszöbölésére korlátozza.

Az áfa-bevétel fokozását az adó alapjának kiszélesítésével, bővítésével az által kívánja elérni, hogy a visszaélési lehetőségek megszüntetésére törekszik. A Javaslatban szereplő adózási konstrukciót érintő egyéb változtatások inkább csak kiigazító jellegűek, egy-egy részletszabály pontosítását, finomítását célozzák.

A törvényjavaslatbanmegfogalmazott módosítások fontos jellemzője, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben eleget tesznek az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés követelményének, a jogharmonizáció alapját képező ún. 6. direktívának.
                    RÉSZLETES INDOKOLÁS

                        az 1. §-hoz

A törvény egyes termékek beszerzésekor eleve tiltja a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adó levonását. Visszaélésekhez vezetett ugyanakkor, hogy nem tért ki a szabályozás azokra az esetekre, amelyeknél a termék áfa-ja be
szerzett formájában levonható, és az adózó maga alakítja át olyanná, amelynek áfa-ja, ha eredetileg is így vásárolta volna, már a levonást tiltó rendelkezésekbe ütközne. (Ez a helyzet leginkább a kishaszongépjárművek személygépjárművé történő átalakításakor fordul elő.)

A Javaslat ezért a jelenleg is meglévő feltételek mellett adóztathatósági pontként definiálja az olyan termékek saját célra történő felhasználását, amelyek áfa-ja - ha az adóalany közvetlenül úgy szerezte volna be azokat - eleve nem lett volna levonható.

                         a 2. §-hoz

A Javaslat szerint jövőre már nem a termékértékesítés, hanem a szolgáltatásnyújtás szabályai szerint adózik a terméknek tulajdonjog-változással nem járó, más használatába történő ingyenes átadása. Az adóztathatósági jogcím változásával automatikusan megszűnik az a méltánytalan helyzet, hogy a termékek kölcsönadásakor az adó alapja az adott termék forgalmi értéke, nem pedig az ingyenes használatba adás piaci értéke.

A Javaslat alapján ugyancsak adóztathatóváválik a jogok és más immateriális javak gazdasági társaságba való apportálása. Ezzel a gazdasági társaságokba adott apport teljes körűen a törvény hatálya alá tartozik.

                         a 3. §-hoz

Az EU vonatkozó direktívája lehetővé teszi a kizárólag nemzetközi közlekedésben részt vevő, vagy  külföldi tulajdonú repülőgépek hazai javításának exportként való kezelését. A Javaslat átveszi a kapcsolódó nemzetközi ajánlást. Ezzel elkerüli azt, hogy az áfa-val növelt ár a környező országok árszínvonalához képest versenyhátrányt eredményezzen.


                         a 4. §-hoz

A Javaslat pontosítja, illetve bővíti a törvényben használt kifejezések meghatározását. Így egyértelműsíti, hogy a teljesítésért járó ellenérték fogalmába (tehát a fizetendő adó alapjába) beletartozik az a vagyoni érték is, amelyet a teljesítés fejében elengednek vagy mérsékelnek.

A törvény adómentes ügyletnek tekinti az értékpapírok forgalmazását. Vannak azonban olyan okiratok (pl. a közraktári jegy), melyek árut helyettesítenek, de jogszabály szerint értékpapírnak minősülnek. Ha ezek cserélnek gazdát, a dolog feletti tulajdonjog is átszáll, vagyis a terméket - az értékpapír átadásával - végeredményben eladják. Ezért a Javaslat kivonja az értékpapírok fogalomköréből ezeket az okiratokat. (Az ilyen ügylet tehátugyanúgy adózik, mintha a dolgot fizikailag is átadták volna.)

A gazdaságilag szoros kapcsolatban álló felek fogalmának definiálására a számukra előírt, a visszaélések megakadályozását célzóspeciális áfa-alap számítás miatt van szükség.

Bevezeti a Javaslat továbbá a továbbértékesítési cél meghatározását. Ennek hiánya eddig a visszaélések gócpontjának is tekinthető használtcikk-kereskedelemben okozott problémákat. A fogalmi definíció révén egyértelművé válik, hogy pl. a használtként felvásárolt terméket változatlan formában (átalakítás nélkül) kell továbbadni.

A Javaslat megváltoztatja az importálóra eddig alkalmazott definíciót is. Mivel az importőr nemcsak a termékimport utá

ni áfa befizetője, hanem az esetek többségében az így megfizetett áfa levonásárais jogosult, létfontosságú, hogy a levonási jog címzettje valóban az legyen, aki a terméket saját, vagy értékesítési célra importálja. A  Javaslat ezt juttatja érvényre, kizárva az importőrök közül pl. a szállítmányozót és a fuvarozót.

                        az 5. §-hoz

A Javaslat \"egységes szerkezetben\" szabályozza újra az áfa alapjának a főszabály szerinti meghatározását. Konstrukcionális jellegű változásnak tekinthető, hogy - a többi adónemre vonatkozó szabályokkal és az EU ajánlásával összhangban -az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások is áfa-alapot képeznek. (A Javaslattal párhuzamosan a támogatások összege is bruttósítva került be a költségvetési törvényjavaslatba, így a jogszabályváltozásnak áremelő hatása nincs.)

Másik nagy léptékű változás az, hogy ha az egymástól nem független piaci szereplők között létrejövő ügyletben jelképesen megállapított ellenérték szerepel, az eladó által fizetendő áfa alapját akkor is az ügylet forgalmi értéke képezi. A felek között létrejött szerződésben kikötött ellenérték összegére a szabályozás tehát nincs kihatással. Az eladó önbevallással rendezendő adókötelezettsége azonban a piaci értéknél lényegesen alacsonyabb ellenérték helyett a forgalmi érték után adódik. (A Javaslat szerint nem független piaci szereplők az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosai, tagjai, munkavállalói, vezető tisztségviselői, stb. és kapcsolt vállalkozásai.) Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz tartozik, hogy az ennek akörnek adott árleszállítás és -engedmény sem csökkentheti az adó alapját.


                         a 6. §-hoz

A Javaslat szűkíti azokat a vámmentességi jogcímeket, melyekhez a törvény adómentességet ad. Két esetben olyan kedvezmény, kiváltság szűnik meg, amely a piaci szereplők között versenyegyenlőtlenséget eredményezett. Egyértelművé teszi a módosítás továbbá azt, hogy kérelemre adott vámmentesség soha nem járhat áfa-mentességgel.

                         a 7. §-hoz

A Javaslat a saját vállalkozásban végzett beruházások adóztatásában meglévő, az adózók számára esetenként súlyos likviditási gondot jelentő szabályozást szüntet meg. A saját vállalkozásban végzett beruházások utáni adófizetési kötelezettség és levonási jogosultság a módosítás révén egyidőben keletkezik, így még átmeneti időre sem kell a fizetendő adót meghitelezni.

                         a 8. §-hoz

A tárgyi eszköz saját használatra történő beszerzéséhez nem minden esetben (pl. személygépkocsi) és nem minden adóalany számára (pl. tárgyi adómentes tevékenységet folytatók) fűződik adólevonási lehetőség. Ezért a törvény - az adóhalmozódás elkerülése érdekében - a tárgyi eszköz meghatározott időintervallumon (ingatlannál 120 hónapon, egyéb esetben 60 hónapon) belüli értékesítésekor pótlólagos adólevonást tesz lehetővé. A módosítás a levonható adó összegének szab felső határt azzal a rendelkezéssel, mely szerint a pótlólag levonható adó összege nem lehet nagyobb, mint a tárgyi eszköz 
értékesítése során felszámított adó összege. Ezáltal kizárja azt a - gyakran szándékolt visszaélésre lehetőséget teremtő - helyzetet, hogy bármilyen kis összegű fizetendő adóval megteremthető a beszerzéseket terhelő adó időarányos részének   teljes mértékű levonása, vagyis ezen ügylet kapcsán visszaigénylési pozícióba kerülhessen az adóalany. Abban az esetben, amikor a tárgyi eszköz értékesítése külföldön teljesítettnek, vagy exportnak minősül, az adóalanyt ugyanolyan mértékű pótlólag levonható adó illeti meg, mintha az értékesítést belföldön teljesítené a 28. §-ban meghatározott (normál, illetve kedvezményes) adómértékkel.

                         a 9. §-hoz

A módosító javaslat pontosítja, hogy a számlában, egyszerűsített számlában csak az ellenértékkel arányos adó tüntethető fel, illetve hárítható át.

                        a 10. §-hoz

A Javaslat megszünteti azt a helyzetet, hogy a számlahelyesbítés adókonzekvenciáit általában jogkövetkezmények nélkül lehessen rendezni. Erre a törvénymódosítás szerint csak a számlát befogadó félnek van lehetősége minden esetben, a számlát kibocsátónak csak akkor, ha a számlahelyesbítés az eredetileg bevallott, megfizetett és áthárított adó összegének a csökkenését eredményezi. Ha helyesbítésre az adó alapjának és az áthárított adó összegének a növekedése miatt kerül sor, a számla kibocsátójának az önellenőrzés szabályait kell alkalmaznia. Ezzel összhangban megszűnik az a korábbi megszorítás, amely szerint a számlahelyesbítés a vevő elfogadó nyilatkozatához kötött.


                        a 11. §-hoz

A Javaslat törli a tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatos visszaigénylés jogcímei közül a saját vállalkozásban végzett beruházás levonható adóját, mivel az az új rendelkezés értelmében nem jelent visszaigénylési pozíciót, tekintve, hogy az adófizetési kötelezettséggel egyidejűen megnyílik az adólevonási jogosultság is.

                        a 12. §-hoz

A Javaslat a használt termékek továbbértékesítési célú felvásárlásánál - a visszaélések elkerülése érdekében - szigorítja azokat a feltételeket, amelyek a felvásárló adóalanyt a felvásárolt termék árából \"visszaszámított\" áfa levonására jogosítják. A szigorítás eredményeként nagyértékű, 10 ezer Ft-ot meghaladó felvásárlás esetén csak akkor lehet élni ezzel a jogosultsággal, ha az eladó számlával igazolja, hogy a termékhez korábban adóval növelt áron jutott. Személygépkocsi felvásárlása esetén pedig egyáltalán nem lehet alkalmazni a használt termékek kereskedelmi jellegű forgalmazására vonatkozó különös szabályt. A személygépkocsit ugyanis a Javaslat kizárja a használt termékek köréből, mivel a legtöbb visszaélés ezen a területen tapasztalható.

                        a 13. §-hoz

A Javaslat szerint módosul a törvény 1. sz. melléklete, amely a kedvezményes adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások körét tartalmazza. A törvénymódosítás eredményeként a természetes hatóanyagú gyógyászati készítmények a 25 

%-os áfa-kulcs alá tartozó termékkörből a kedvezményes adókulcs alá kerülnek, ezáltal mérséklődik a gyógyszerekéhez képest túlzott mértékű adóterhelésük. A palackozott tiszta propángáz a normál kulcsból szintén átkerül a kedvezményes körbe, így azonos adóterhelése lesz a tüzelési célú propán-bután gázéval. Az italok készítésére alkalmas porok és tabletták viszont az italokkal kerülnek azonos megítélés alá, mivel megszűnik a kedvezményes adókulcsuk.

A törvény 2. számú, tárgyi adómentes termékek és szolgáltatások körét tartalmazó melléklete részben azért módosul, mert a hírügynökségi szolgáltatás tárgyi adómentessége a Javaslat szerint megszűnik, s az EU ajánlásoknak megfelelően normál mértékű adó fizetésére kötelezett tevékenységgé válik. Annak érdekében, hogy a zárjegyek még elviekben sem lehessenek áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések tárgyává, adómentességet biztosít a Javaslat a jövedéki termékek forgalmazásához szükséges, jövőre a vámhivatalok által térítési díjért rendelkezésre bocsátott zárjegyekre. A lakóingatlan bérbeadása  - rendeltetésétől függetlenül - válik tárgyi adómentessé.

Módosul továbbá a törvény 5. sz. melléklete, amely a bolti kiskereskedelemre vonatkozó különös adózási mód meghatározását tartalmazza. A módosításra azzal összefüggésben kerül sor, hogy a Javaslat szerint az árat közvetlenül befolyásoló költségvetési és társadalombiztosítási támogatásokkal nem csökkenthető az adóalap.


                        a 14. §-hoz

A módosítás 1996. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit akkor kell alkalmazni először, amikor az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság 1995. december 31-et követően keletkezik. Ehhez képest a Javaslat tartalmaz néhány kivételes hatálybaléptető rendelkezést is ott, ahol az előzőek értelemszerűen nem alkalmazhatók, illetve értelmezési gondokat vetnének fel.

A Javaslat külön rendelkezik arról, hogy az \"importáló\"-ra vonatkozó új fogalommeghatározást, valamint a tárgyi adómentes termékimport körének szűkítésére irányuló változtatásokat arra a termékimportra kell először alkalmazni, amelynek behozatalára 1996-ban kerül sor. Így az 1995-benbeérkezett, de csak 1996-ban vámkezelt termékekre még a korábbi szabályok vonatkoznak.

A Javaslatban szereplő egyéb új, önálló fogalommeghatározásokat, valamint a számlahelyesbítés új rendelkezéseit és a számla, egyszerűsített számla tartalmának a pontosítására vonatkozó rendelkezést 1996 január 1-jétől kell alkalmazni.

A Javaslat szerint a használt termékek kereskedelmi jellegű felvásárlásának különös szabályaira vonatkozó előírásokat is csak ott kell érvényesíteni először, ahol a felvásárlás időpontja 1996. évre esik. Ha a felvásárlás már 1995-ben megtörtént, az értékesítésre viszont csak 1996-ban kerül  sor, még a korábbi feltételek szerint lehet a levonási jogosultsággal élni.


A Javaslat  kifejezett formában rendelkezik arról is, hogya törvény adóvisszaigénylési feltételeket módosítórendelkezé-sének változását nem kell  alkalmazni az 1995. évi utolsó adómegállapítási időszakra - annak ellenére, hogy benyújtási határideje 1996-ra áthúzódik -, hanem csak az 1996. évi első adómegállapítási időszakban lehetérvényesíteni.

A tapasztalt visszaélések alapján a Javaslat - a megfelelő szövegrész hatályon kívül helyezésével - megszünteti az adóvisszaigénylés feltételéül szabott adóalap összegénél az előleg beszámíthatóságát.

 -----Ç

































"
