"Magyar Köztársaság Kormánya



T/1504. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT

a társasági  adóról szóló 
1991. évi LXXXVI. törvény 
módosításáról 







						Előadó: dr. Bokros Lajos
							    pénzügyminiszter



Budapest, 1995. október



1995. évi ..... törvény 
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról


1. § 

A társasági adóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (2)  bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"(2) .....Ha  a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget a naptári év utolsó napjával nem kell elkészíteni, akkor az adózás előtti eredményt és az adót az év utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani és bevallani. Ilyen esetben a cégbírósági bejegyzést, a cégbírósági bejegyzés elmaradását, a megszűnést követően utólag - az egyes évekre külön-külön - elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg alapján megállapított és bevallott tényleges adó, valamint a könyvviteli zárlat alapján megállapított és bevallott adó különbözetét a bevallással egyidejűleg pénzügyileg rendezni kell.\"


2. §


A tv. 2. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységéért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 3. § 25. pontja, a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek ki. 

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, továbbá a kizárólag a fogva tartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaságra, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, jogszabályban meghatározott nemzeti közműsorszolgáltatókra, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.\"



3. §

(1) A tv. 3. §-ának 2/a., 3., 4., és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél/ 

\"a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy, egyéb szervezet közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a döntések meghozatalakor, 

3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett  iskola, a napközi  és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló  létesítmény,  a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásához biztosított létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg; 

4. a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást üzembe helyezi. A beruházás megkezdésének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az első gép, berendezés, jármű átvételének napja. A beruházási adókedvezmény igénybevétele szempontjából  

a) gép: a KSH Termékjegyzékben  az ITJ 32-től 39-ig és a 42-es termékszám alá besorolt tárgyi eszközök, valamint az összekapcsolásukkal  összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés;  

b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz-és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző, légüdítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő építménybe később kerülnek beépítésre; 

c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben az 544 termékjel alá  sorolt épület;

d) termékelőállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembehelyezést követően az adóalany ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költségei a termék közvetlen költségei között jelennek meg; 

e) idegenforgalmi beruházás: a KSH Építményjegyzékében 543, 544, és 571 termékjel alá sorolt épület;

f) környezetvédelmi beruházás:  az a beruházás, melynek elsődleges célja a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a környezeti elemek állapotának javítása, a természeti erőforrások védelme és a természeti értékek megóvása. Ennek megfelelően környezetvédelmi  beruházásnak, a termőföld (talaj), a levegőtisztaság, az élővilág védelmével kapcsolatos, továbbá a természetvédelmi, a vízvédelmi, a települési környezet védelmét szolgáló, a hulladékok káros hatása elleni védelemmel  kapcsolatos, valamint  a zaj-és rezgésvédelmi beruházás minősül; 

5. statisztikai besorolás: az 1995. december 31. napján, a 4. számú melléklet alkalmazásához az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend;\"

(2) A tv. 3. § 7/a pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

/7. árbevétel:/

\"a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve  az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj  összegével, kivéve a b)-d) pontokban foglaltakat. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként az adóévben a felsorolt  jogcímeken költségként elszámolt összeget kell figyelembe venni,\" 

(3) A tv. 3. §-ának 20/a pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

/20. a  14/A. § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:/

\"a) az a Magyarországon bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság, 

aa) amely rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító, 1993. január 1. napját követően megadott engedélyével, vagy 

ab) amelyet  a pénzügyminiszter az a)-e) pontokban megjelölt feltételek meglétére tekintettel az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint  nyilvántartásba vett, és\"


(4) A tv. 3. §-a a következő 22.-25. ponttal egészül ki: 


\"22. vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység;

23. adóév: az a naptári év, vagy a naptári éven belüli időszak, amelyre az adókötelezettséget meg kell állapítani;

24. Tanácsadói szolgáltatás: a Szolgáltatások Jegyzékében (SZJ) gazdasági társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatásként besorolt szolgáltatásokból a Jogi szolgáltatás (SZJ 1411), a Számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői szolgáltatás (SZJ 1412), az Üzletviteli tanácsadás (SZJ 1414), az Építészeti, építőmérnöki tanácsadás, szakértés (SZJ 142130), a Műszaki tanácsadás, szakértés (SZJ 142220), a Gazdasági tevékenységeket segítő szakmai tervezés, szakértés (SZJ 14227), az Egyéb szakmai tervezés, tanácsadás (SZJ 142290);

25. Külföldi személy: a külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli társas cég, egyéb személyi egyesülés.\"




4. §

(1) A tv. 4. §-a (2) bekezdésének l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:/

\"l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az immateriális javak, a tárgyi eszközök - ide értve a  beruházásokat is - értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor az  e törvény szerinti nyilvántartási érték (a számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési érték csökkentve az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással) összege,

m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével, valamint bírság, büntetés elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző években a 4. § (3) bekezdés  h) pontja alapján bírságok, büntetések címen adóalapnövelő tételként figyelembe vett összeg,\"

(2) A tv. 4. §-ának  (2) bekezdése a következő új u) és v)  ponttal egészül ki:

/(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:/

\"u) az 5. § (13) bekezdése szerinti behajthatatlan követelés, továbbá a korábban az adó alapját növelő tételként figyelembevett, elszámolt hitelezési veszteségre  befolyt összeg, 

v) a közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából származó, közös bevételből való részesedés címén a társasháztól kapott összeg.\"

(3) A tv. 4. §-a  (3) bekezdésének e), h), l), p) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:/

\"e) az a ráfordítás - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. Ilyennek minősül különösen: az olyan szerződés alapján elszámolt költség, amely szerződésnek a piaci értékviszonyok alapján  az adóelőnytől eltekintve nincs valós gazdasági tartalma; a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális dolog, tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedés, értékpapír és forgóeszköz), nyújtott szolgáltatás nyilvántartási értéke és az ehhez kapcsolódó ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, figyelemmel az 5. § (10) bekezdésében foglaltakra; az elszámolt ráfordításnak az a része, amely a vállalkozás tagja, alkalmazottja vagy más magánszemély személyes, családi szükségletének kielégítését szolgálja figyelemmel az 5. § (6) bekezdésére; a külföldi személy által számlázott tanácsadói szolgáltatás 4 millió forintot meghaladó összege; a külföldi személy által számlázott alvállalkozói díj értékének az a része, amely meghaladja az adóalany értékesítés nettó árbevételének 25 százalékát; valamint a 10 százalékot meg nem haladó társasági adókulcsot alkalmazó országban bejegyzett vállalkozás által, a kamat, a jogdíj, az előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj kivételével számlázott szolgáltatás ellenértéke,


h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírság, a büntetés, a vállalkozók szerződéses kapcsolatában felszámított késedelmi kamat a kötbér kivételével, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,  a társadalombiztosítási járulék késedelmes fizetése miatti késedelmi pótlék és  rendbírság, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott, valamint a 30. § (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat szervező bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb, 

p) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a tárgyi eszköz, - ide értve a beruházást is - immateriális dolog értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték, ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,

r) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnél, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnél az osztalék, részesedés fizetésére igénybevett eredménytartaléknak az a része, amely az előző adóévekben adómentesen képződött, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalék összege, ha a célszervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a célszervezeti minősítését visszavonták,\" 

(4) A tv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő  m) ponttal egészül ki:

/(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:/


\"m) a hitelezési veszteség címen ráfordításként elszámolt összeg,\" 

(5) A tv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: 

\"(4) Az az adóalany, amely a könyveit a társasági szerződésben meghatározott konvertibilis devizában vezeti, az adózás előtti eredményt módosító, forintban meghatározot tételeket az adóév utolsó napján érvényes, az adóalany által választott pénzintézet által közzétett deviza-vételi árfolyamon számítja át konvertibilis devizára.

(5) Az az adóalany, amely forintról konvertibilis devizára, vagy konvertibilis devizáról forintra történő könyvvezetésre tér át, az adózás előtti eredményt módosító tételeket az adóév utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyamon számítja át.\"  

5. §

(1) A tv. 5. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a kettős könyvvitelt vezető adóalany a bányászatról és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott  környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként  elszámolt  céltartalék pozitív különbözetét veheti figyelembe.\" 

(2) A tv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül többek között az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a jogszabály alapján fizetett tagdíj, a munkaviszonyban álló dolgozó és a személyesen közreműködő tag továbbképzésének költsége,  a jóléti intézmény költsége, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjhozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a reklám címén igénybevett szolgáltatás számlázott összege, a társasház tagjánál a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) felmerült (átutalt) tulajdoni hányaddal arányos költség, valamint privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.\"

(3) A tv. 5. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő  rendelkezés lép: 
\"(10) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének e) pontját alkalmazni, ha a térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás


a) a jogszabály előírása alapján történt;

b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket,

c) magánszemély részére történt és ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a térítés nélküli eszközátadás és szolgáltatásnyújtás természetbeni juttatásnak minősül,

d) egyszeres könyvvitelt vezetőnél immateriális dolog,  tárgyi eszköz - ide értve a  beruházást is -  átadásával valósul meg.\"

(4) A tv. 5. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: 

\"(13) Behajthatatlan követelésnek minősül az elévült követelés, az elengedett követelés, a csődeljárásban a hitelezőnél az egyezségi megállapodásban rögzített  elengedett követelés, a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés, a felszámolás befejezésével  ki nem egyenlített követelés, csökkentve a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel, jogszabályban  behajthatatlan követelésként elismert összeg,  továbbá, ha a kötelezett nem lelhető fel,  s ezt dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítják, valamint, ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg vagy ha a követelés - igazoltan - csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.\" 


6. §

(1) A tv. 6. §- ának  (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a 
továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany - a (8) bekezdésben foglaltakat kivéve - a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkentheti az adó alapját.\" 

(2) A tv. 6. §-a a következő új  (8) bekezdéssel egészül ki: 

\"(8) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett  negatív adóalapra az az adóalany, akinek  az érintett adóévben  nem keletkezett a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele.\" 


7. §

A tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"8. §

(1) Amennyiben  a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével az adóalapot módosítani (növelni, csökkenteni) kell. 


(2) A szokásos piaci árat a következők szerint kell meghatározni: 

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár a gazdaságilag összehasonlítható  piacon, független partnerek között alkalmazott ár, vagy az összehasonlítható  termék ára;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a termék, szolgáltatás független partner részére, változatlan formában történő értékesítési ára, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos hozammal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci  árat az önköltség átlagos jövedelemmel növelt értékében kell meghatározni. 

(3) Többféle módszer alkalmazási lehetősége esetén sorrendben az összehasonlító árak módszerét, ezt követően a viszonteladási árak módszerét   kell alkalmazni. 

(4) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben a felek azért akarnak a szokásos piaci árnál magasabb vagy alacsonyabb árakat alkalmazni, mert a vállalkozások új piacon akarnak megjelenni vagy növelni akarják piaci részesedésüket, úgy a piaci bevezető ár alkalmazásáig, de legfeljebb ugyanarra az árura, szolgáltatásra első alkalommal megkötött szerződést követő második év december 31-ig eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott módszerek szerinti szokásos piaci ár alkalmazásától.\" 


8. § 

(1) A tv. 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

/(3) Kiegészítő adót kell fizetni:/ 

\"d) az adóalanynak megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt   összege után,\" 

(2) A tv. 9. §-a a következő (6)-(9)  bekezdéssel egészül ki: 

\"(6) Ha a jegyzett tőke leszállítását megelőzően az (5) bekezdés 
szerint külön nyilvántartott összegből a jegyzett tőke felemelésére  került sor, akkor a jegyzett tőke leszállítását a nyilvántartott összegből megvalósított tőkeemelés(ek)re kell beszámítani, időbeli sorrendben.  

(7) Külföldi tulajdonos esetén az osztalék utáni kiegészítő adó mértékére vonatkozóan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények osztalékra vonatkozó cikkelyét kell alkalmazni. Ha e rendelkezés alapján eltérő adókulccsal kell a kiegészítő adót meghatározni, akkor a különböző adókulcs alá tartozó adóalaphoz (jóváhagyott és a kapott osztalék különbsége) a kapott osztalékot, mint csökkentő tételt, a jóváhagyott osztalékból történő részesedés arányában kell figyelembe venni. A kiegészítő adó összege az adó alapjának és az adó mértékének a szorzata.

(8) A (3) bekezdés b), c) és d) pontja nem terjed ki a 2. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt adóalanyokra. 

(9) Az 1996. január 1. napjától történő átalakulás esetén a vagyonfelértékelés pozitív különbözetéből

a) a jegyzett tőke növekményeként megjelenő összegre a (3) bekezdés 
c) pontjának a rendelkezését kell alkalmazni,

b) a jegyzett tőke növekményeként meg nem jelenő összeget pedig az 
(5) bekezdés szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni és felhasználására- abban az esetben is, ha azt a tőketartalékba helyezte az adóalany - a (3) bekezdésben foglaltakat kell érvényesíteni.\"



9. §

A tv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 

\"(3) Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésekor az (1) bekezdés f) pontjának, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezet jogutód nélküli megszűnésekor, illetve a célszervezeti minősítés visszavonásakor az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók.\"


10.  § 


A tv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:  

\"(1) A számított adó mértékéig  veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely a 12. § (1) bekezdésének b)  pontja, a kormány 1995. január 1-je előtt meghozott egyedi engedélye, vagy a 14. § (2) bekezdése alapján    az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult.

(2) A 14. § (2) bekezdése alapján igénybevett adókedvezménnyel csökkentett számított adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében, a 13. §-ban és 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely  a 12. §, továbbá a kormány 1995. január 1-je előtt meghozott döntése alapján az adóévben 60 százalékos  adókedvezményre jogosult.\"  


11. § 


(1) A tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel-és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint: 




Adókedvezmény



a beruházásként
elszámolt
a költségként elszámolt


kamat százalékában

a)
A gazdaságfejlesztő pályázati rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott hitel, a hitelfeltételek szerint
30
18
b)
Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitel
19
6
c)
Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze
19
6
d)
Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával)
19
6
e)
Az előzőekben fel nem sorolt,  termelési, környezetvédelmi és idegenforgalmi célt szolgáló  beruházásokat finanszírozó belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott  hitel után
19
12
\"
(2) A tv. 13. §-a  a következő (5) bekezdéssel egészül ki:   

\"(5) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint jogosult adókedvezményre a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany is, a vállalkozási övezetté minősítést követően Magyarországon  első ízben üzembehelyezett, a 2. számú melléklet B) fejezete alapján amortizált gép és az épület értéke alapján.\" 



12. §


A tv. a következő  14. §-sal egészül ki: 

\"14. § (1) Az adóalany a számított adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű termékelőállítást szolgáló beruházás üzembehelyezését követő 5 adóév közül abban az adóévben, amelyben a megelőző évhez viszonyítva export árbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli. 

(2) A kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező  adóalany a számított adónak a (3) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben 1995. december 31-ét követően megkezdett 

a) termékelőállítást szolgáló beruházás üzembehelyezését követő 5 adóév közül abban az adóévben, amelyben export árbevételét a megelőző évhez viszonyítva

aa) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább 1 százalékkal növeli, 


ab)a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább a beruházás bekerülési költségének 5 százalékával megegyező összeggel növeli, 

b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembehelyezését követő 5 adóévben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény a számított adónak az adóalany kiemelt térségben, vállalkozási övezetben folytatott termékelőállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege. 

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002.  évi adóalap utáni számított  adóból vehető igénybe.

(5) Nem élhet az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az adóalany, amelynek a kormány a törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1996. március 31-éig írásban tett bejelentéssel lemondott.\" 

13. § 


(1) A tv. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép: 

\"(1) Az adóalanynak a külföldről származó jövedelme után külföldön ténylegesen megfizetett (levont)  és ráfordításként elszámolt adóval növelnie kell az adóalapot, ha 

a) a forrásországgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezménye,  vagy 

b) a forrásországgal érvényes egyezmény  a külföldön megfizetett  adónak a belföldi fizetendő adóba történő beszámításáról rendelkezik. 

(2) A külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell  megállapítani. Ennek során az árbevétel és a bevételek együttes összegének arányában  kell megosztani az e jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető  költségeket, adóalap növelő, csökkentő tételeket.\" 

(2) A tv. 15. §-a a  következő  (3) bekezdéssel  egészül ki, és egyidejűleg az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:  


\"(3) Az adóalany az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adóból érvényesítheti az  egyezmény alapján külföldön megfizetett, megfizetettnek tekintett adót. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adónak azt a hányadát, amennyit a külföldről származó jövedelem az adóalapban  képvisel.\"


14. §

A tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő  rendelkezés lép:

\"(3) Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, könyvvezetést devizában teljesítő adóalany a társasági adóbevallást magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában készíti el és adja be. Az így meghatározott fizetendő adó és a befizetett adóelőleg különbözetét, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a devizavételre felhatalmazott - a társaság által választott - pénzintézet  által hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyamon kell átszámítani magyar forintra.\" 



15. §


A tv. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"(9) Az adóelőleget az adóalanynak - a külföldi vállalkozó és az  egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével  - a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.\" 




16. §


A tv. 19. §-a  a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki: 


\"(15) Annak az egyéni vállalkozónak, aki adóalanyként e törvény hatálya alá 1996. évre - legkésőbb 1995. december 31. napján - bejelentkezett, társasági adókötelezettsége tevékenysége megszüntetésének napján, de legkésőbb 1996. december 31. napjával megszűnik. 

(16) Az a külföldi vállalkozó, amelynek 1996. január 1-je előtti teljesítésből e törvény hatályba lépése után folyik be a bevétele vagy merül fel a ráfordításnak, költségnek minősülő pénzügyi kiadása e bevétel és kiadás különbözetével a teljesítéskor, előjelének megfelelően módosítja az adó alapját.


(17) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolás esetén az 1996. évre készített adóbevallásában a végelszámolás alatt álló adóalanynak az adóév kezdő napjaként az ezt megelőző adóbevallás záró napját követő napot kell figyelembe vennie.\" 

17. §


A tv. 1.számú melléklete e törvény 1. számú, a tv. 2.  számú melléklete e törvény 2. számú, a tv. 6. számú melléklete e törvény  3. számú, a tv. 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.  





Záró rendelkezések

18. §


(1) Az e törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 1996. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (3) bekezdés kivételével első ízben  az 1996. évi adókötelezettség megállapítására kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 3.§-a (3) bekezdésével módosított tv. 3. §-ának 20/a pontja a devizáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3) Az e törvény 4. §-ával módosított tv. 4. § (2) bekezdés m) pontja,  valamint az e törvény 8. §-ával módosított tv. 9. § (3) bekezdés d) pontjának és a (6)-(8) bekezdésének a rendelkezését az 1995. évi adó megállapításánál is   alkalmazni kell. 


(4) E törvény hatálybalépésével a tv. 1. §-ának (5) és (6) bekezdése, a 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja, a 3. §-ának 12. pontja, a 4. §-a (3) bekezdésének f) és i) pontja, a 12. §-ának (16) bekezdése, a 19. §-ának (7) bekezdése és a 6. számú melléklet E. fejezet 4. h) és 9. pontja hatályát veszti.



19. §



E törvény hatálybalépésével  

a) a gazdasági társaságokról szóló módosított 1988. évi VI. törvény 369. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Ha a cégbíróság az átalakulás (egyesülés) cégbejegyzését megtagadja, vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti elszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján kimutatott vagyonból az átalakulni kívánó gazdasági társaság a jogutód gazdasági társaság létrejöttének időpontjában fennálló vagyoni arány szerint részesül.

(2) A gazdasági társaság létrejötte és a cégbejegyzést megtagadó, illetve hatályon kívül helyező végzés időpontja közötti időszakra vonatkozóan - a megtagadó határozat, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított kilencven napon belül - az egyes évekre külön-külön  a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után elszámolási zárómérleget (záró  egyszerűsített mérleget) kell készíteni. Az első évre vonatkozó éves beszámoló mérlegében nyitó adatként a gazdasági társaság létrejötte időpontjára elkészített - cégbejegyzés megtagadása esetén utólag elkészített - nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni. Az utolsó évre vonatkozó éves beszámoló mérlegében aktív és passzív időbeli elhatárolást kimutatni nem lehet. Az elszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni.\"  

b) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) A  végelszámoló a végelszámolás befejezésekor - az  egyes évekre  

külön-külön - éves beszámolót,  az utolsó évről készült éves beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell  számolni a társasági adót és az egyéb adókat, az adózás rendjére vonatkozó  előírások szerinti záró adóbevallásokat el kell készíteni.\"  




1. számú melléklet az 1995. évi .......törvényhez


(1) A  tv. 1. számú mellékletének 4/a), 5., 12. és 18. pontja  helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"4/a) A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - az adóalany döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egyösszegben, az ötvenezer forint érték alatti üzembehelyezett tárgyi eszköz értéke két adóév alatt egyenlő részletekben levonható.
5.	A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számba venni, a földterület és erdő értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint.
12.	A Normajegyzék \"B\" fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalomba hozatalának ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalomba hozatal idejét a \"B\" fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó számla kelte, saját előállítású eszközök esetén az aktiválás időpontja határozza meg.
18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a megszerzéssel, előállítással, bővítéssel, felújítással - figyelemmel a számviteli törvény 69. § (4) bekezdésére - megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembehelyezés napjától érvényesített értékcsökkenési levonás különbözetét értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembehelyezett tárgyi eszközök - ideértve a beruházásokat is - 

a) értékesítése, selejtezése, megsemmisülése, hiánya esetén,
b) más gazdasági társaságba apportként történő bevitelekor,
c) térítés nélküli átadása esetén, ha
-  az átadást jogszabály írja elő;
- az átadás a 4.§ (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket;
- az átadás magánszemély részére történt és az a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül.\" 
(2) A  tv. 1. számú melléklete a következő 4/c) és 4/d) ponttal egészül ki:
\"4/c)	A vállalkozási övezetben - a vállalkozási övezetté minősítést követően Magyarországon első ízben üzembehelyezett tárgyi eszközök - kivéve a személygépjárművet - után, az ott székhellyel, cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany - döntésétől függően -  gépek esetében egyösszegű, épületek, építmények esetében 10 százalék mértékű értékcsökkenési levonást érvényesíthet.
4/d) Az 1995. december 31-ét követően Magyarországon első ízben üzembehelyezett gép beszerzési, előállítási értéke - az adóalany döntésétől függően - a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően, de legfeljebb 30 százalékos mértékkel számított összegben  is érvényesíthető  levonásként.\"


2. számú melléklet 
az  1995. évi ......törvényhez

A tv. 2. számú melléklete A) fejezetének II. Építményekből a mezőgazdasági építmények és a vezetékek leírási mértéke a következők szerint módosul:
/II. ÉPÍTMÉNYEK/
\"Mezőgazdasági építmények
3,0
Melioráció
10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyoknál a bekötő és üzemi út
5,0
Vezetékek

- elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is
8,0
- kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek
6,0
- gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek
4,0
- közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek
25,0
- egyéb,  minden más vezeték
3,0\"



3. számú melléklet 
az 1995. évi ..... törvényhez
(1) A tv. 6. számú mellékletének A) fejezete helyébe a következő  rendelkezés lép:
/A  FEJEZET 
A külföldi vállalkozó adóalapjának meghatározása/
\"A külföldi vállalkozó a vállalkozási nyeresége után fizetendő adó alapját a telephelynek betudható, kettős könyvvitel szabályai szerinti  nyilvántartás alapján kimutatott árbevételei, bevételei és az ezekhez kapcsolódó felmerült költségei és ráfordításai különbözeteként határozza meg, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni. A telephely közvetítésével elért árbevétel (bevétel) 5 százaléka minden esetben a telephelynek betudható bevételnek minősül.\" 
(2) A tv. 6. számú melléklete B)  fejezetének 2. és 3/d pontja helyébe a következő rendelkezés lép,  egyidejűleg a következő 3/e ponttal egészül ki: 
/B. fejezet
Bevételek, költségek/
\"2. A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként - a 3. 
pontban foglalt kivétellel - a naptári évet terhelő, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el, a személyi jellegű kifizetéseket bruttó módon, a levont és befizetett személyi jövedelemadóval és munkavállalói járulékkal növelt összegben figyelembevéve. A telephely költségeként a telephelynek betudható bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség (anyag, személyi jellegű ráfordítás,  kifizetett bérleti díj, a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett tárgyi eszköz 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított  értékcsökkenési leírása stb.), valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe, tekintet nélkül a felmerülés helyére.\"
/3. Az adóalap megállapításakor költségként nem  vehető figyelembe/ 
\"d) a társasági adó, 
e)  a telephely felé - az üzletvezetési és általános ügyviteli költségek, valamint az igénybevett kölcsön kamata kivételével - a külföldi vállalkozó által számlázott összeg.\" 
(3) A  tv. 6. számú melléklete C) fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/C. FEJEZET 
A külföldi vállalkozó  nyilvántartási kötelezettsége/
\"1. A külföldi vállalkozó a bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről a kettős könyvvitel szabályai szerint  forintban  köteles 
nyilvántartást vezetni. A devizában (valutában) kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve felhasználás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell átszámítani.\"
4. A tv. 6. számú melléklete D) fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/D. FEJEZET
A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása/
\"4. Nem kell jövedelemnek tekinteni az értékpapír, illetve a gazdasági társaságban, szövetkezetben tulajdonosi jogot megtestesítő részesedés értékesítésekor a megszerzésre igazoltan fordított összeget. A megszerzésre  devizában fordított összeget az értékesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani.\"
(5) A tv. 6. számú melléklete E) fejezetének 4/a pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/E. FEJEZET 
Értelmező rendelkezések
4. A jövedelemszerzés helye:/
\"a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében  kivéve a b)-i) pontokban meghatározott jövedelmeket  az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek  minősül;\"


4. számú melléklet 
az 1995. évi ....törvényhez

(1) A  tv. 9. számú mellékletének címe  helyébe a  következő  rendelkezés lép: 
\"Kedvezményezett bevételek az alapítványnál, a társadalmi szervezetnél, a közhasznú társaságnál,  a lakásszövetkezetnél\"

(2) A tv. 9. számú melléklete A) fejezete 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/A
Alapítványnál és társadalmi szervezetnél
Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező  gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:/
\"1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba  való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.
2.	A kizárólag az alapítványi célú, illetve a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése.\"
(3) A tv. 9. számú melléklete a következő C) fejezettel egészül ki: 

\"C
Lakásszövetkezetnél
Az 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:
1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.
2. A  belső szolgáltatás.\"

Általános indokolás 

A társasági adótörvény 1996. évi módosításában meghatározó a nemzetközi és a belföldi jogszabályokkal való harmonizáció. Ezt szolgálja a kapcsolt vállalkozások közötti szerződéseknél az adózás szempontjából elismert szokásos piaci ár megfogalmazása, a nemzetközi egyezmények és az adótörvény rendelkezéseinek viszonyát rendező előírások. A belföldi jogharmonizációra való törekvés  a devizáról, a személyi jövedelemadóról, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvények már elfogadott, vagy tervezett előírásaival történő összehangolásban nyilvánul meg.
A módosításoknak egy másik köre beruházás és export ösztönzési, illetve környezetvédelmi célokat szolgál, segítve egyidejűleg a magas munkanélküliségű települések fejlődését is. E cél érdekében a jelentős beruházást megvalósító, exportot növelő vállalkozások számára 5 évre 50 százalékos, a magas munkanélküliségű településeken beruházást megvalósítók számára az export növelése vagy a szálláshely szolgáltatás bővítése esetén 5 évre 100 százalékos adókedvezményt fogalmaz meg a Javaslat, ezen túl a 6 százalékos mértékű gépberuházási adókedvezményt a Javaslat kiterjeszti a vállalkozási övezetben megvalósított gép- és épületberuházásra, gyorsított amortizáció elszámolást fogalmaz meg a gépekre, valamint - a személygépkocsit kivéve - valamennyi, a vállalkozási övezetben üzembehelyezett beruházásra, végül a környezetvédelemről szóló törvényben előírt céltartalékképzést adómentesen lehetővé teszi.
A Javaslat az adóalap  szélesítésének és az adóbeszedés hatékonyságának a jegyében szigorítja és pontosítja az adóalapnál elismert költségek körét. Nem ismeri el például a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a gazdaságilag irracionális szerződéseken alapuló költséget anélkül, hogy a szerződés valódiságát megkérdőjelezné, a térítés nélkül átadott eszközöknél a vissza nem igényelhető forgalmiadót, a hitelezési veszteségként elszámolt ráfordítások közül a törvényben behajthatatlan követelésként tételesen fel nem sorolt követelés leírását. 
Végül a Javaslat a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve pontosító, kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg. Ilyen módosítás jelenik meg például a kiegészítő adó alapját érintően, a könyveiket konvertibilis devizában vezetők adóbevallására vonatkozóan, egyes amortizációs szabályok újrafogalmazásánál.

Részletes indokolás
1. §-hoz
A számviteli törvény és más jogszabályok (csődtörvény stb.) december 31-ére nem minden esetben írnak elő beszámolókészítési kötelezettséget. A beszámoló a jelenlegi előírások szerint adott esetben több évet is átfoghat - ha pl. az átalakulást másfél év múlva jegyzi be a Cégbíróság -, de a szervezeti változás cégbírósági meghiúsulása is bekövetkezhet több évvel a megalakulás után.  
A törvénymódosítás ezekben az esetekben - a  beszámolókészítési kötelezettségtől függetlenül - előírja a naptári évek végével  az adókötelezettséget. Rendelkezik arról is,  hogy a bejegyzés, a bejegyzés elmaradás, a végelszámolás befejezése időpontjában utólag elkészített éves beszámoló szerinti adózás előtti eredmény ismeretében újból meg kell határozni a társasági adót és ha eltérés  adódik, azt  rendezni kell. 
Eltérés adódhat különösen akkor, ha az átalakulni szándékozó társaság bejegyzési kérelmét  elutasítja a cégbíróság, s emiatt az eredeti állapot szerint kell folytatnia a tevékenységet, s például a vagyonfelértékelést semmisnek kell tekinteni.  Ez megváltoztatja (utólag) az adóalapot, kisebb lesz az elszámolható amortizáció, és nem kell adóalapot növelni vagyonfelértékelés címen. 
A valódiság és a reális adózás azt igényli, hogy ha a bejegyzés vagy a végelszámolás több évet érint, a \"bejegyzéskor\" az érintett  évekre utólag (például az átalakulást megelőző naptól az adott év december 31-éig, a következő naptári évre, vagy ha a bejegyzés december 31-e előtt megtörténik, akkor a bejegyzés  napjáig) külön-külön készüljön éves beszámoló. Ennek érvényesüléséhez azonban módosítani kell a gazdasági társaságokról és a  csődeljárásról szóló törvényeket, amelyre a záró rendelkezések között található javaslat. 

2. §-hoz
A \"külföldi személy\" fogalma a 6. sz. mellékletből átkerült a törvény értelmező rendelkezései közé, mivel a törvény új adóalapkorrekciót tartalmaz a külföldi személy által nyújtott egyes szolgáltatásokra. Ugyanakkor a külföldi szervezetre is értelmezni kell e fogalmat, ezért jelenik meg a (3) bekezdésben - a külföldi szervezetre vonatkozó rendelkezések felsorolásában - a 3. § 25. pont.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény tervezete szerint (129. § (4) bekezdés) a nemzeti közműsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól. Ugyanezen törvénytervezet (51. § (1) bekezdés) tételesen is tartalmazza, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tartoznak a nemzeti közműsorszolgáltatók fogalmi meghatározása alá. Ennek megfelelően a jogharmonizáció érdekében a társasági adótörvényben is indokolt előírni, hogy e szervezetekre nem terjed ki a törvény alanyi hatálya. Ezt támasztja alá  továbbá az is, hogy mind a három szervezet olyan fontos közfeladatot lát el, mely tevékenységek társasági adóval terhelése magának a közfeladatnak az ellátását is megnehezítené.
A büntetés-végrehajtási vállalatokra, illetve jogutódjaikra kezdettől fogva nem terjedt ki a társasági adótörvény hatálya. A fogvatartottak foglalkoztatására létrejött társaságok esetében ettől hátrányosabb helyzetet nem indokolt teremteni. Ezért terjeszti ki rájuk a Javaslat  a törvény hatálya alóli kivételt. 
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság kivétele az adóalanyi körből  azért indokolt, mert e szervezet - hasonlóan az 1995. január 1-én ide sorolt Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társasághoz - 1996. január 1-jével, mint költségvetési intézmény megszűnik és a jövőben közhasznú társaságként gazdaságbiztonsági tartalékolással összefüggő feladatokat lát el.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság társasági adómentességét a szervezet alapítására és működésére vonatkozó 1995. évi XXXIX. törvény deklarálja.

3. §-hoz
A jóléti intézmény költsége címen az adóalapnál elszámolható ráfordítások köre kiegészítésre került a foglalkozás-egészségügyi szolgálat nyújtásához biztosított létesítmény költségével, összhangban azzal a rendelkezéssel, amely szerint minden munkáltató köteles gondoskodni alkalmazottainak a foglalkoztatással összefüggő megelőző, gyógyító célú ellátásáról.
A kapcsolt vállalkozás fogalmának pontosítása az érintett kör kiterjesztését  eredményezi. Ezután - az előírt mértékű részesedés, döntő irányítás esetén -fennáll a kapcsolt vállalkozás esete mindig,  ha az egyik fél adóalany. A jelenlegi előírásoknál ez  nem áll, pl. akkor, ha a leányvállalat nem adóalany, mert külföldi. 
A KSH a jelenlegi Termékjegyzékek (ITJ, METJ, SZATJ) helyett 1996. január 1-től új - más szerkezetű - besorolási rendet léptet hatályba. Ez indokolja a termékjegyzékekre utalás évének pontos megfogalmazását, ami egyidejűleg 1996. évben is - más adótörvényekkel azonosan - a korábbi jegyzékek alkalmazását írja elő.
Pontosításra került az árbevétel fogalmát meghatározó 7/a) pont, a kiegészítés az egyszeres könyvvitelt vezetőkre vonatkozó speciális rendelkezést tartalmazza. Esetükben a költségként elszámolt eladott áru beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmény, és bérmunkadíj csökkenti az értékesítés nettó árbevételét.
A devizakódex életbelépésével megszűnik a jelenlegi vámszabadterületi társaságokra vonatkozó devizahatósági engedélyezési eljárás, illetve a vámszabadterülethez hasonló jogok engedélyezését lehetővé tevő 1988. évi XXIV. törvény 43. §-ában szereplő felhatalmazás. Jelenleg ez alapján történik az \"off-shore\" cégek engedélyezése. Tekintettel a visszaélések lehetőségeire, illetve a nemzetközi gyakorlatban (pl. Ciprus) is alkalmazott regisztratív \"engedélyezési\" eljárásra, indokolt továbbra is egy egyszerű nyilvántartásbavétellel és a feltételek meglétének ellenőrzésére irányuló eljárással a jelenlegi PM engedélyezést fenntartani. Ezt fogalmazza meg a törvényjavaslat 3.  §-a, melyet a devizakódex hatálybalépésével egyidejűleg javasol hatályba léptetni.
A törvény 13. és 14. §-ában megfogalmazott beruházási adókedvezményhez és a gyorsított amortizáció elszámolásához ad definíciót  a törvény 3. §-ának módosított 4. pontja és a 22. pont.  
Az adóév megfogalmazását (23. pont) annak egyértelművé tétele indokolja, hogy abban az esetben, ha a számviteli beszámolót és az adómegállapítást \"töredék\" évre kell megállapítani, úgy ez a \"töredék\" év minősül adóévnek. 
A tanácsadói szolgáltatás és a külföldi személy fogalmának meghatározását az indokolja, hogy a törvény új rendelkezést tartalmaz a külföldi személy által nyújtott egyes szolgáltatásokra vonatkozóan.

4. §-hoz
A 4. § (2) bekezdés l) pontja és a 4. § (3) bekezdés p) pontja módosításának elsődleges célja a számviteli törvényhez kapcsolódóan a pontosabb megfogalmazás. A módosítás nem jelent érdemi változást . A tárgyi eszközök és az immateriális javak értékesítésekor, apportálásakor, selejtezésekor a számviteli, illetve az adótörvény szerinti nyilvántartási értékekkel kell az adóalapot korrigálni. A módosítás lényege, hogy a selejtezéssel azonos módon kezeli a megsemmisülést és az eszköz hiányát is, továbbá a tárgyi eszközök között nyilvántartott beruházásokat külön is nevesíti  a törvény.
A számviteli törvény előírásai szerint a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált bírságokat, büntetéseket ráfordításként el kell számolni, és az adóalapot ezzel az összeggel növelni kell. A törvénymódosítás arra az  esetre ad - a gyakorlattal megegyező - rendelkezést,  ha olyan bírság, büntetés felülvizsgálatára, módosítására vagy törlésére kerül sor, amelyet az adóalany korábban adóalap növelő tételként elszámolt. Ilyenkor a kétszeres adózás elkerülésére az elengedett kötelezettség adóalapot csökkent. (4. § (2) bekezdés m) pontja.)
A társasházak a közös tulajdonban lévő helyiségek, földterület hasznosításából származó bevétel után a személyi jövedelemadó törvény alapján teljesítik az adókötelezettséget akkor is, ha a társasháznak nem magánszemély  tagjai is vannak. A kétszeres adózás elkerülése végett a 4. § (2) bekezdés új v) pontja lehetővé teszi a társasháztól kapott bevétel adóalapból való levonását.
A módosított e) pont tartalmazza az összes olyan költséget, amit az adózás nem ismer el vállalkozás érdekében felmerült költségként. E költség-felsorolásban új elemként az adó alapját  képezi a jövőben az olyan szerződések alapján elszámolt költség, amely szerződésnek a piaci értékviszonyok alapján az adóelőnytől eltekintve nincs  valós gazdasági tartalma; az immateriális javak értékcsökkenése, ha az nem a vállalkozás  érdekében felmerülő költséghez kapcsolódik; a térítés nélküli eszközátadással összefüggő általános forgalmi adó ráfordításként elszámolt összege; az elszámolt ráfordításból a vállalkozás tagjának, alkalmazottjának, más magánszemélynek családi szükségletét szolgáló kiadás (pl. a munkában személyesen részt nem vevő tag nevére fizetett biztosítás díja).
Korlátozásra került a külföldiek által nyújtott szolgáltatások és az alvállalkozói díj adóalapnál történő elszámolhatósága. Az új rendelkezés céja, hogy a külföldi fél által nyújtott szolgáltatás, illetve alvállalkozói díj címén ne lehessen aránytalanul nagy mértékben csökkenteni, \"eltüntetni\" az adóalapot. A módosított e) pont a külföldi személy által nyújtott tanácsadói szolgáltatást - értelmező rendelkezés fogalmazza meg - 4 millió forintig, az alvállalkozói díjat az értékesítés nettó árbevétele 25 százalékáig terjedő mértékben engedi elszámolni, e fölött életbe lép az adóalapnövelő tétel. 
Szintén az adóelkerülés kizárása érdekében, teljes egészében adóalapnövelő tétel az ún. adóparadicsomnak minősülő országban - a törvény a 10 százaléknál alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országot tekinti annak, - létrehozott cég által számlázott szolgáltatás ellenértéke, a kamat, a jogdíj, az előadói, művészeti és sporttevékenységért, és a kiállításokért járó díj kivételével.
Egyértelműsíti ugyanakkor a törvény, hogy nem kell adóalapot növelni azokkal a térítés nélküli vagy kedvezményes juttatásokkal, amelyek a személyi jövedelemadó törvény előírása szerint természetbeni juttatásnak minősülnek. A személyi jövedelemadó törvény tervezett rendelkezése szerint ilyennek minősül 1996. évtől az értékpapír formájában történő juttatás is.
A Javaslat a bírságokkal, büntetésekkel azonos elszámolást ír elő  többek között a társadalombiztosítási járulék késedelmes fizetése miatti késedelmi pótlékra és a járulék ellenőrzésekor felszámítandó rendbírságra. Az utóbbit csak megerősíti, mivel az mint bírság eddig is növelte az adólapot, a  társadalombiztosítási járulékfizetés miatti késedelmi pótlék viszont az eddigiektől eltérően új adóalap korrekcióként lép be (4. § (3) bekezdés h) pontja), kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik.
A 4. § (3) bekezdés l) pontja szerinti adóalapnövelő korrekció eddig nem vonatkozott azokra a gazdálkodó szervezetekre, akik nem a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján alakultak meg, hanem már e törvény hatálybalépése előtt is szerencsejáték szervezéssel foglalkoztak. A 30. § (2) bekezdésére való hivatkozással e szervezetek is kötelesek 1996. évtől az adóalapnövelő korrekciót alkalmazni, ha költségük meghaladja a miniszteri rendeletekben meghatározott értéket.
A 4. § (3) bekezdés r) pontjának újrafogalmazott előírása a célszervezet megszűnése, vagy a célszervezeti minősítés megvonása esetére előírja az adómentesen képződött vagyonnövekményre az adókötelezettséget. 
A 4. § (3) bekezdés új m) pontja a hitelezési veszteség elszámolt összegének adóalapba való beszámítását írja elő. E rendelkezéssel párhuzamosan az adóalap csökkentéséről rendelkezik a 4. § (2) bekezdés u) pontja. Az ott megfogalmazott behajthatatlan követelést  az 5. § (13) bekezdése  sorolja fel, amely felsorolás joghézagot pótol, egyértelműsíti a költségelszámolást. Ez nem jelent adóalap szűkítést, mivel eddig sem volt vitatott, hogy a behajthatatlan követelés hitelezési veszteség (amelyet eddig nem kellett az adóalaphoz hozzáadni), csak megfogalmazza a törvény - más törvény ilyen rendelkezése hiányában -, hogy mit ismer el behajthatatlan követelésnek. 
A számviteli törvény 1995. évi módosítása - amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy beszámolójukat, adóbevallásukat forint helyett a társasági szerződésben meghatározott konvertibilis devizában, illetve e deviza helyett forintban vezessék - teszi szükségessé a 4. § kiegészítését azokkal a rendelkezésekkel, melyek meghatározzák, hogy az adózás előtti eredményt módosító - forintban megfogalmazott - tételeket milyen árfolyamon kell devizára átszámítani. Az új rendelkezések az áttérésre az adóév utolsó napján érvényes, a MNB által közzétett deviza-középárfolyam, általánosságban pedig az adóalany által választott pénzintézet által közzétett deviza vételi árfolyam alkalmazását írják elő.

5. §-hoz
A környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (7) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy a környezet védelme érdekében a későbbiekben szükséges kötelezettségre a vállalkozók számára céltartalék képzéséről rendelkezzen. Ennek a céltartaléknak és  mindenkori növekményének az   adómentes képzését teszi lehetővé a törvényjavaslat.  
A vállalkozás érdekében felmerült költségeket a törvény 5. § (6) bekezdése határozza meg. A harmonizáció érdekében az itt eddig felsoroltakból törlésre került \"a személygépkocsi átengedése személyes célra, a foglalkozásegészségügyi szolgálat költsége\", mert ezek a költségek természetbeni juttatások és külön kiemelésük szükségtelen. Új, nevesített költségként jelenik meg a tagdíj, a továbbképzés költsége és a reklám számlázott összegének költsége, valamint a társasház tagjánál a közös tulajdonban lévő épületek karbantartása és az egyébként a társasház üzemeltetése miatt a tulajdonost tulajdoni hányada arányában terhelő költség. 
Pontosítást tartalmaz az 5. § (10) bekezdés, amely szerint a térítés nélküli eszközátadásra, szolgáltatásnyújtásra előírt adóalap korrekciót a természetbeni juttatásnak minősülő (azaz magánszemélynek nyújtott)  térítés nélküli átadásra nem kell alkalmazni, mivel ilyenkor személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. Nem kell alkalmazni a korrekciót az egyszeres könyvvitelt vezetők esetében, akiknél a térítés néküli átadás egyébként sem jelenik meg a ráfordítások között.

6. §-hoz
A két rendelkezés kizárja a veszteség továbbvitelét abban az esetben, ha a vállalkozásnak árbevétele nincs, vagyis ha nem végzi azt a tevékenységet, amelynek a folytatására létesült. Ilyen esetben ugyanis nem a bevételszerző tevékenység érdekében merültek  fel a  költségek. 

7. §-hoz
A nem független partnerek, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) során - különösen a nemzeti határokat átlépő multinacionális cégek esetében- a jövedelem kedvező adózása érdekében gyakran alkalmaznak a szokásos piaci ártól eltérő árat. A rendelkezés  célja az, hogy ezzel a megoldással ne lehessen adót elkerülni. A társasági adótörvény a kapcsolt vállalkozások esetében eddig is tartalmazott rendelkezést a piaci ártól eltérő ellenértékekből eredő adóalap módosításra,  de az alkalmazott megoldás (szakértő igénybevételével történő ármegállapítás) nincs összhangban a nemzetközi  gyakorlattal. A Javaslat szerinti módszerekkel történő szokásos piaci ár meghatározás a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerekkel összhangban van. 

8. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései a kiegészítő adóra vonatkozó előírásokat pontosítják a végrehajtás jobbítása végett. 
Az új rendelkezés a tőkeleszállítást vélelmezi minden olyan esetben, amikor 1995. évtől képződő jövedelemből valósult meg a jegyzett tőke emelése. Emellett folyamatos tőkeemelés, majd csökkentés esetén elismeri a törvény a kiegészítő adómentességet a jegyzett tőke csökkentésének arra a részére, amelyre a tőkeemeléstől számítva eltelt a három év. Rendelkezik arról is, hogy a kiegészítő adó alapjának csökkentésénél a kiegészítő adó vetítési alapját mérséklő kapott osztalékot is arányosan kell megosztani  belföldi és külföldi tulajdonosok esetén. 
Mentesíti a non-profit szervezetek végleges pénzeszköz átadásait a kiegészítő adó alól. A társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyoknak ugyanis - akár vállalkozók, akár a jogszabályi előírásoknak eleget tévő vállalkozási tevékenységet végző non-profit szervezetek - az általuk véglegesen átadott pénzeszköz után kiegészítő adó fizetési kötelezettségük keletkezik, kivéve ha azt - a törvényben meghatározott korlátok figyelembe vételével - közalapítványnak, belföldi székhelyű alapítványnak, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, illetve MRP szervezetnek adják. 
Felmerült viszont, hogy indokolt-e a non-profit szervezeteknél e végleges pénzeszköz átadás megadóztatása.  A vizsgálatnak az a következtetése, hogy nem jelenthet adókikerülést, ha e szervezeteknél nem érvényesítjük a kiegészítő adót, mert ha a non-profit szervezet 
-	magánszemélynek ad támogatást, az után a magánszemély adózik, 
-	vállalkozásnak ad át pénzeszközt, akkor - kivéve, ha fejlesztési   célra történik az átadás - a vállalkozónál bevétel (és nem tőketartalék) az átvett pénzeszköz, s felhasználása során őt terheli adókötelezettség, 
-	a fejlesztési célra kapott összeg pedig - megfelelő ellenőrzés mellett - csak fejlesztésre fordítható, tehát nem  indokolt kiegészítő adóval terhelni. 
Rendelkezik a Javaslat arról, hogy a kiegészítő adó mértékénél a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények osztalékra vonatkozó  cikkelyét  alkalmazni kell.  A záró rendelkezések ennek az előírásnak az alkalmazását az 1995. évi adó megállapításánál is előírják.  Ez azt jelenti, hogy a külföldit megillető osztalékra 23 százalék helyett az egyezményben előírt,  jellemzően 5-15 százalék mértékű adó érvényesítendő. 
Végül előírja a Javaslat, hogy átalakulások során végrehajtott vagyonfelértékelési különbözetet - tekintettel arra, hogy az a 18 százalékos adó három év alatti megfizetése mellett közvetlenül a saját vagyont növeli - felhasználása esetén az elkülönített eredménytartalékkal azonosan kell kezelni. Ezzel a rendelkezéssel megszűnik az az adókikerülési lehetőség, amely a vagyonfelértékelésnek megfelelő vagyon kivonását 18 százalékos adó mellett teszi lehetővé.

9. §-hoz
A rendelkezés a közhasznú társaság és a célszervezet számára megfogalmazott adómentesség érvényesítését nem engedi meg, e szervezetek jogutód nélkül megszünésekor illetve célszervezet esetében a minősítés visszavonásakor. Ez a rendelkezés összhangban van azzal, hogy ilyen esetekben adókötelessé válik az addig adómentesen képződött vagyon.


10. §-hoz
Az érvényben lévő adókedvezmények igénybevételi lehetőségét meghatározó, - bizonyos esetekben korlátozó - 11. § kiegészítését az új - 14. § szerinti - beruházási adókedvezmények bevezetése teszi szükségessé.
A tv. 11. § (1) bekezdésének kiegészítése azt erősíti meg, hogy a 14. § (2) bekezdése szerinti - a kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben végrehajtott beruházáshoz kapcsolódó - adókedvezmény a számított adó összegéig vehető igénybe.
A tv. 11. § (2) bekezdésének kiegészítése azt határozza meg, hogy a - 14. § (1) bekezdése szerinti - számított adó 50 százalékában meghatározott beruházási adókedvezmény is abba az adókedvezményi körbe tartozik, amely más kedvezménnyel együtt is csak a számított adó 70 százalékáig terjedő mértékben érvényesíthető.

11.-12. §-hoz
A beruházások és az export ösztönzésére a Javaslat a következő új kedvezményeket fogalmazza meg: 
-	A beruházási költség 6 százalékának megfelelő adókedvezmény 1996. évtől kiterjed a vállalkozási övezetben üzembehelyezett új gép és épület beruházásokra is. A kedvezményt a vállalkozási övezetben székhellyel vagy telephellyel rendelkező veheti igénybe az övezetben megvalósított beruházás értéke alapján, azzal a feltétellel, hogy legalább 3 évig ott üzemelteti az eszközt. Gépbeszerzés esetén a kedvezménnyel akkor lehet élni, ha annak értékét nem számolta el a vállalkozás egyösszegben költségként a használatbavétel évében. A vállalkozási övezet a területfejlesztési törvény tervezet szerint közigazgatásilag pontosan körülhatárolt terület, ahol összehangolt fejlesztést valósíthatnak meg a 
vállalkozások. Az első ilyen övezet Záhony és körzete térségben jön létre a szándékok szerint. 
-	A vállalkozási övezetben az új gépbeszerzések akár egyösszegben, az épületek, építmények évi 10 százalékos mértékben amortizálhatók. 
-	Lehetőség nyílik minden vállalkozás számára, hogy gyorsítottan (legfeljebb évi 30 százalék) számolja el az új gépek beszerzési értékét.  
-	Az export növelésének az érdekében, továbbá az idegenforgalom fejlesztésének elősegítésére 5 évre, 50 százalékos mértékű adóvisszatartással élhetnek a 18 százalékos adóból azok a vállalkozások, amelyek 1996. évben kezdett, termelési célt szolgáló (a definíciót a 3. § tartalmazza) beruházást (épület és a működtetést szolgáló gép) kezdenek el. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás együttes értéke legalább az 1 md forintot elérje. A kedvezményt a beruházás üzembehelyezését követő évtől lehet igénybevenni, hiszen az ennek betudható exportnövelés csak ettől kezdve reális. 
-	A 15 százalék feletti munkanélküliségű településen (kiemelt térség)és a vállalkozási övezetben megvalósított beruházás üzembehelyezését követő évtől, a településen elért árbevétellel arányos 18  százalékos kulccsal számított adó 100 százaléka visszatartható adókedvezményként 5 évig, ha a beruházás export növekedést - a vállalkozási övezetben székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozás esetében legalább évente 1 százalékos export árbevétel növekedést, a kiemelt térségben székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozás esetében legalább a beruházás bekerülési költségének 5 százalékának megfelelő export árbevétel növekedést - vagy kereskedelmi szálláshely bővítést eredményezett.


13. §-hoz

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények államközi tárgyalásai során nem jelent kedvező tárgyalási pozíciót, hogy a nemzeti jogszabály eleve megadja azokat a beszámítási jogokat - kettős adózás elkerülési lehetőséget -, amelyeket a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények tartalmaznak. Ezért a Javaslat a jelenlegi szabályok kiiktatását fogalmazza meg. 
A Javaslat rendelkezik arról,  hogy a külföldről származó jövedelmet a belföldi jogszabály előírása szerinti tartalommal kell megállapítani. Rendelkezik továbbá arról, hogy érvényes egyezmény esetén az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adó együttes összegéből vonható le  a külföldön megfizetett adó akkor, ha az egyezmény a beszámítás módszerét írja elő. Rendelkezik arról is, hogy a beszámítás  ilyen esetben is csak a belső jogszabály szerinti tartalommal megállapított   külföldről származó  jövedelmet  terhelő átlagos adó összegéig terjedhet.

14. §-hoz
A vámszabadterületi társaságok és az off-shore cégek devizában vezetik könyveiket és csupán adójukat fizetik forintban. Tekintettel arra is, hogy beszámolójuk forintban történő átszámítására nincs sem a számviteli, sem a társasági adóban külön szabály, indokolt a törvényben is megerősíteni,  hogy ezen szervezetek társasági adó bevallásukat devizában teljesítik. Az alapdokumentumok miatt egyébként ellenőrizni is a devizában kimutatott értéket lehet.
15. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvénnyel teremti meg a rendelkezés az összhangot, amely szerint a könyveit pénzforgalmi szemléletben vezetőknek nem kell a várható adó összegére \"feltölteni\" az adóelőleget december 20-ával.
16. §-hoz
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvény az egyéni vállalkozói jogviszonyhoz nem ír elő valamilyen társasági szerződésnek megfelelő szerződéses viszonyt, nem követel vagyoni hozzájárulást. Mindez azt sugallja, hogy nem a befektetések és a saját munkaerő együttesét kell a vállalkozás céljának tekinteni, hanem a munkaerő egyéni vállalkozásban történő hasznosítását. Az előzőek és a nemzetközi gyakorlathoz való közelítés miatt indokolt az egyéni vállalkozókat a személyi jövedelemadó rendszerében adóztatni, amelyet a módosítás úgy rendez el, hogy 1995. december 31-ét követően egyéni vállalkozó társasági adóalanyiságot nem létesíthet, és 1997. január 1-ig  át kell jelentkeznie a személyi jövedelemadó hatálya alá. (A módosítás 1996. január 1-jei hatálybalépése következtében 1996. évre még lehetőség van az átjelentkezésre, mivel a ma  hatályos rendelkezések szerint ezt a szándékot december  31-éig kell bejelenteni.)
A (16) bekezdés a pénzforgalmi szemléletű adóalap megállapításról a kettős könyvvitel szabályai szerint kimunkált adóalap megállapításra való áttéréshez ad rendelkezést a telephellyel rendelkező külföldi vállalkozók számára. Az 1995. évi teljesítés 1996. évi pénzügyi rendezése e nélkül már nem jelenne meg 1996. évtől adóalapként (adóalapcsökkentésként), holott az - éppen mert pénzügyileg nem realizálódott - nem volt része az 1995. évi adóalapnak sem.
A (17) bekezdés a végelszámolás alatt lévő társaságok számára 1996. évtől előírt kötelező adóbevalláshoz ad átmeneti rendelkezést. Lényege, hogy ha egy vállalkozás végelszámolása 1996. december 31-én is folyamatban van, akkor - kivételesen - az erre az időpontra készülő bevallás egy naptári évnél 
hosszabb időtartamról is szólhat, ha a végelszámolás 1996. január 1-je előtt elkezdődött.

17. §-hoz
1. A társasági adótörvény az 1. számú mellékletében határozza meg az adóalapnál levonásként érvényesíthető amortizáció eljárási szabályait. A számviteli törvényben használt fogalmakkal való összhang megteremtése érdekében az egyes pontokat módosítani szükséges. 
A számviteli törvény előírása értelmében ahhoz, hogy az eszköz tárgyi eszköznek minősüljön, üzembehelyezni nem szükséges. Az amortizációt azonban csak az üzembehelyezést követően lehet megkezdeni. A társasági adótörvény is ezt az elvet követi, amely elvet a 10. pontban rögzíti. A 4/a) pontban megfogalmazott szabály az általános leírási elvektől eltérő, ami nem jelenti azt, hogy az ebben a pontban előírt rendelkezés a 10. pont alkalmazásától mentesíti az adóalanyt. A szövegmódosítás pontosító jellegű, megteremti az összhangot a számviteli fogalmakkal, de az eddigi előírást tartalmilag nem változtatja meg.
Az 5. pont  módosítása a \"földterület és erdő aktivált értéke\" fogalomból az \"aktivált\" kifejezést veszi ki. A módosítás az 1. számú melléklet 10. pontjával teremti meg az összhangot azzal, hogy ráerősít a korábban is alkalmazott szabályokra, miszerint az üzembehelyezéstől lehet az értékcsökkenési levonást érvényesíteni.
A számviteli törvény az aktivált fogalmat a saját előállítású eszközöknél alkalmazza. Az adótörvény a 12. pont  módosításával a régi eljárási szabályt nem változtatja meg, csak a számviteli törvény fogalomrendszeréhez igazodva pontosítja azt.
A 18. pont módosítása pontosítja, hogy az egyszeres könyvvezetőnél a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, selejtezése, apportálása, térítés nélküli átadása esetén az adótörvény szerinti nettó nyilvántartási érték alatt mit kell érteni. A módosított előírás az adótörvény szerinti nettó nyilvántartási érték alatt az adóalapnál még nem érvényesített  értéket határozza meg, azonosan a kettős könyvvezetőknél alkalmazottal. 
Az új szabályozás kizárja annak lehetőségét, hogy a számviteltől eltérő adótörvényi amortizációs szabályok kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, s ezért alapítványi hozzájárulás vagy jogszabály által előírt térítés nélküli eszközátadás esetén is az adótörvény szerinti nettó nyilvántartási értéket  kell alapul  venni. Ez azt jelenti, hogy térítés nélküli eszközátadás esetén a számviteli törvény alapján egyszeres könyvvezetőknél értékcsökkenésként elszámolt nyilvántartási értékkel az általános adótörvényi előírások alapján az adózás előtti eredményt meg kell növelni, s az adótörvény szerinti nettó nyilvántartási értékkel csökkenthető - mint értékcsökkenési levonás - az adózás előtti eredmény, feltéve ha a térítés nélküli eszközátadás a törvényben meghatározott célokra történt.
A jogszabály által vállalkozási övezetté minősített közigazgatási egységek gazdasági növekedésének elősegítése érdekében - figyelemmel a kedvezőtlenebb megtérülésre - szükséges a befektetések ösztönzése. A módosítás a gépek egyösszegű, az épületek, építmények 10 éves megtérülését szolgáló  leírásával teremti meg annak lehetőségét, hogy az itt működtetett vállalkozások \"adóhitelhez\" jussanak mindaddig, amíg folyamatosan beruháznak. A \"kedvezményt\" azok a vállalkozások érvényesíthetik, akik a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon vagy önkormányzatnál bejegyzett telephellyel rendelkeznek s ott beruháznak.
A módosítás elismeri az 1995. december 31-ét követően Magyarországon üzembe helyezett gépek értékcsökkenési levonását a számvitelben meghatározott összegben azzal, hogy az évenként érvényesített értékcsökkenés a 30 százalékot nem haladhatja meg. A vállalkozások költségelszámolási szabadsága nő az új rendelkezéssel, hiszen nem szükséges a lineáris 14,5 százalékos mérték alkalmazása, a leírás módja  a továbbiakban akár degresszív vagy progresszív is lehet. 
2. A 2. számú mellékletben a melioráció, bekötő és üzemi út amortizációs normái az általánostól eltérően már 1995-ben magasabb mértékben kerültek megállapításra. A módosítás nem érinti a mértékeket, pontosító jellegű. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a bekötő és üzemi út után 5 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthet, míg a melioráció függetlenül az adóalany tevékenységétől 10 százalékkal amortizálható. Az elektromos vezetékek leírási kulcsának  emelését az indokolja, hogy a szolgáltatás árának a privatizációhoz szükséges folyamatos emelése a nemzetközileg  elfogadott és szakmailag indokolt 8 százalékos mértékű leírást tartalmazza, amelynek az adónál való el nem ismerése tovább feszíti a hatósági árat.
3. A társasági adóról  szóló 1991. évi LXXXVI. törvénynek 1992-től - hatályba lépésétől - részét képezi a 6. számú melléklet, amely a külföldiek, azaz a -Magyarországon telephellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató - külföldi vállalkozók, valamint a - telephellyel nem rendelkező, de meghatározott vállalkozási tevékenységért belföldi személytől ellenértéket kapó - külföldi szervezetek adóztatásának szabályait fogalmazza meg. 
Az 1992-től eltelt időszak  tapasztalata, hogy egyre több külföldi cég létesít Magyarországon telephelyet, - azaz állandó üzleti helyet - de ezzel párhuzamosan bevallásukban egyre kevesebb adóköteles bevétel szerepel,   egyre kevesebb adót fizetnek be a költségvetésbe.  
A külföldi szervezetektől levont adó bevallása és befizetése ugyanezt a csökkenő tendenciát  mutatja. 
A 6. sz. melléklet előírásával összefüggésben többször megfogalmazott javaslat a  pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás helyett a külföldi vállalkozók esetében  a kettős könyvvitelre vonatkozó előírások bevezetése. Ennek indoka, hogy  napjainkban már olyan széles körű vállalkozási tevékenység is folyhat a telephelyeken, amely   a hazai gazdasági élet teljes jogú szereplőivé teszi a külföldi cégeket. 
A Javaslat erre kísérletet tesz  oly módon - mivel a külföldi vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá -, hogy a pénzforgalmi nyilvántartás helyett kettős könyvvitel feltételei szerinti nyilvántartást  ír elő. 
Az adóalaphoz kapcsolódóan kritika fogalmazódott meg az árbevétel 10 százalékában meghatározott minimális adóalap előírásával szemben, bár ehhez hasonló, az árbevétel - vagy a költségek - meghatározott százalékában megállapított adóalapot alkalmaznak - ismereteink szerint - több országban is.
Az előírásnak fő problémája, hogy  csak akkor lép életbe, ha a külföldi cég országával nincs érvényben kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, mivel az egyezmények a külföldi vállalkozó adóztatható nyereségét mindig a telephelynek betudható bevételek és a telephely működésével kapcsolatban felmerült költségek  különbözeteként  határozzák meg. 
A külföldi vállalkozók évről-évre csökkentő adóbefizetését, valamint a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve a bevétel arányos minimális adóalap helyett, a költség arányában meghatározott, illetve bizonyos bevételekhez kötött jövedelem megállapítását tartalmazza a módosítás.  
Rendelkezik a Javaslat az amortizáció elszámolásáról, amelynek módját többször kifogásolták az érintettek. Kitér a módosítás a telephely és az \"anya\"- vállalat közötti elszámolásra is.
Pontosítja a Javaslat az E fejezet 4/a pontjában a hivatkozást, illetve előírja devizáért vásárolt  befektetés beszerzési értékénél a forintra való átszámítás módját. 
4. A törvény 9. számú mellékletének a módosítása a lakásszövetkezetek adózási feltételeit szigorítja azzal, hogy a nem vállalkozási tevékenységüket szűkíti, s a társasházakhoz hasonló adózás alá eső bevételeket náluk is adókötelessé teszi. Így a lakásszövetkezet eddigi adózási előnye mérséklődik a társasházakkal szemben.
A lakásszövetkezetek alaptevékenységük tekintetében hasonló feladatot látnak el mint a társasházak. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó törvény a társasházat önálló \"személyi jövedelemadó\" alanynak tekinti, s számára adófizetési kötelezettséget állapít meg. Ha a társasház a közös tulajdon hasznosításából   bevételt ér el, a személyi jövedelemadó törvény értelmében - függetlenül a szerződések számától és attól, hogy az összeget a tulajdonostársak részére kifizetik vagy közvetlenül a közös költségek fedezetére fordítják - ez olyan jövedelem, amely után 20 százalékos forrásadót kell fizetni. Így kell eljárni akkor is,  ha a társasháznak nem magánszemély tulajdonosa is van, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó törvény a társasházat minden esetben magánszemélyként kezeli. A lakásszövetkezet közös tulajdonának hasznosítása jelenleg nem minősül vállalkozási tevékenységnek,  így a következő  lakásszövetkezeti bevételeket nem terheli adófizetési kötelezettség :
-	a lakásszövetkezetek tulajdonát képező épületrészek bérbeadásból származó bevétel,
-	a tárgyi eszközök értékesítéséből  származó bevétel,
-	kapott kártérítések,
-	kötbérek,
-	késedelmi kamatok összege,
-	pénzeszközök ideiglenes átadásából származó kapott kamat,
-	a kapott bankkamat összege.
A lakásszövetkezetek vállalkozási tevékenységének \"szűkítése\", valamint a költségelszámolás lehetősége miatt az adózási feltételeik lényegesen és indokolatlanul kedvezőbbek, mint a társasházaké. Az egyenlőtlenség feloldása miatt a társasági adót módosítani szükséges oly módon, hogy mindazokat a bevételeket, amelyeket a társasháznál adófizetési kötelezettség terhel, a lakásszövetkezeteknél is vállalkozási tevékenységnek kell minősíteni.
Az alapítványoknál és a társadalmi szervezeteknél a módosítás eredményeként az állam által kibocsátott értékpapír hozamából elért jövedelmek a jövőben nem minősülnek vállalkozási bevételnek. Ilyen módon a törvény nem tesz különbséget, ha a szabad forrást az adott szervezet pénzintézetnél betétben helyezi el, vagy ha állam által kibocsátott értékpapírt vásárol.


                   Ç   ×   w á   r «   m Ż   h ¬   d +   _ Ď   Z Ä  V Ć  T Î
  P -
  K           @"
