"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/1511. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT
a területfejlesztésről és a területrendezésről




előadó: dr. Baja Ferenc

1995. október hó.



Törvényjavaslat

a területfejlesztésről és a területrendezésről




Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése,  az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés     - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel,  alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - a következő törvényt alkotja:


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. §

(1)	A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása,  intézményrendszerének kialakítása.

(2)	A törvény hatálya a területfejlesztésben és területrendezésben közreműködő állami  szervekre, helyi önkormányzatokra (a továbbiakban: önkormányzat), a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint  az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokra terjed ki.

(3)	A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók.




A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

2. §

A területfejlesztés és területrendezés célja:

	a)	az ország valamennyi térségében a piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a folyamatos növekedés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése , a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

	b)	a főváros és a vidék, a városok és a  községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az  infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős  különbségek mérséklése;

	c)	a térségi és helyi közösségek kezdeményezéseinek ösztönzése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.

3. §

(1)	A területfejlesztés és területrendezés feladata:

	a)	fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

	b)	a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához  illeszkedés elősegítése, valamint a kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

(2)	A  területfejlesztés feladata különösen:

	a) 	az ország különböző adottságú térségeiben a  gazdaság megújulását elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
	
	b)	az elmaradott térségek felzárkóztatásának és  fejlődésének elősegítése, a lakosság életkörülményeinek javítása;

	c)	a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a szerkezet-átalakítással együttjáró munkanélküliség mérséklése;

	d)	az innováció feltételeinek javítása a megfelelő  termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban;

	e)	a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése.

(3)	A területrendezés feladata különösen:

	a)	a környezeti és természeti adottságok feltárása;

	b)	a környezet terhelését és terhelhetőségét, illetve a fejlesztési célokat  figyelembevevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása.

(4)	Az állam területfejlesztési feladata különösen:

	a)	az elmaradott térségek felzárkóztatása,

	b)	a szerkezet-átalakítás térségeinek fejlesztése,

	c)	a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése.

4. §

	A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények  összehangoltan, egymással együttműködve látják el.



Alapfogalmak 

5. §

A törvény alkalmazásában:

a) 	területfejlesztés:

	 az országra , valamint  térségeire kiterjedő:
	
	aa)	társadalmi, gazdasági, és környezeti területi folyamatok figyelése, 	értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

	ab)	rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és 	intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési 	programok keretében,

b)	területrendezés: hosszú távra az országra , illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének  és szabályainak megállapítása, e körben:
	ba)	az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, 	ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
	
	bb)	a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

	bc)	a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai 	rendszerének meghatározása;

 c)	területfejlesztési politika: az átfogó területfejlesztési stratégiai célok, továbbá a pénzügyi, szabályozási, tervezési, fejlesztési és intézményesítési tevékenységek során érvényesítendő , illetve érvényesített  döntések összessége;

d)	régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység;

e)	kiemelt térség: egy vagy több megyére, (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági  vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek, vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek);

f)	kistérség: munkaerőpiaci, ingázási, termelési, ellátási vonzáskörzeten alapuló statisztikai, tervezési, vagy a fejlesztések összehangolása érdekében kialakított, illetőleg önszerveződő területi egység;

g) 	térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;

h)	vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;

i)	elmaradott térség : ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;

j)	kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai,  illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

k)	területfejlesztési koncepció: egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait (a térségek besorolását társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok alapján),  továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;

l) 	területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;

m)	szerkezet-átalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerőpiaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot;

n)	mezőgazdasági  vidékfejlesztés térségei: azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya.









II. fejezet

A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI  ÉS
TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az Országgyűlés feladatai

6. §

Az Országgyűlés:

	a)	határozattal jóváhagyja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó  irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;

	b)	beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;
 
	c)	meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

	d)	törvényben jóváhagyja az országos, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó  területrendezési terveket, meghatározza azok önkormányzatokra  is kötelező elemeit;

	e)	meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek  besorolásának feltételrendszerét;

	f)	dönt - az éves költségvetési törvény  jóváhagyása során - a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és  ezzel egyidejűleg egyes  pénzügyi kedvezményekről;

	g)	meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.



A Kormány  feladatai

7. §

A Kormány: 

(1)	előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti:

	a)	az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat;

	b)	az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit;

 	c)	a területfejlesztési támogatások irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;

	d)	az éves költségvetési törvényben a  területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket, és  az egyes pénzügyi kedvezményeket;

(2)	a)	összehangolja  a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami  pénzeszközöket;

	b)	pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;

	c)	dönt - a külön törvényben meghatározottak szerint - a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök decentralizálásáról;

(3)	összehangolja az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezést (létesítmények, hálózatok elhelyezését);
(4)	meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybevehető kedvezmények  felhasználási szabályait;
 
(5)	kezdeményezi regionális fejlesztési tanács létrehozását;

(6)	jóváhagyja a kiemelt térségekre, valamint - a regionális fejlesztési tanács javaslata  alapján - a régiókra vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;

(7)	programot dolgoz ki az elmaradott, valamint a kiemelt térségek fejlesztése érdekében;

(8)	elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;

(9)	elősegíti és  támogatja az ország határmenti  térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését;

(10)	kétévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési  politika érvényesüléséről;

(11)	állást foglal a megyei területrendezési tervekkel kapcsolatban az országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése érdekében;

(12)	rendeletben határozza meg  tagjainak a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét.


Országos Területfejlesztési Tanács 

8. §

(1)	A Kormány területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátását javaslattevő, véleményező, összehangoló jogkörrel Országos Területfejlesztési  Tanács (a továbbiakban: Tanács ) segíti.

(2)	A Tanács munkájában

	a)	a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében 3 fő,
	b) 	a gazdasági kamarák elnökei,
	c)	az Érdekegyeztető Tanács  munkaadói és 						munkavállalói oldalának egy-egy képviselője,  
	d)	az érintett miniszterek képviselői,
	e)	a fővárosi főpolgármester képviselője,
	f)	az országos önkormányzati érdekszövetségek közös 			    	képviselője
	 
tagként  vesznek részt.

(3)	A Tanács feladatkörét a Kormány,  ügyrendjét maga állapítja meg.

(4)	A Tanács elnöke a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter ).

(5) 	A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.


A miniszter és más miniszterek feladatai

9.§ 

(1)	A miniszter:

	a)	koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;

	b)	kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési programokat; közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő  feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;

	c)	szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről.

(2)	A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:

	a)	részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;

	b)	évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;

	c)	közreműködnek a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában.


III. fejezet

TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST 
ELLÁTÓ  TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK

A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai


10. §

(1)	A megyei önkormányzat  feladatai :

	a)	a megye területére, vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban  területrendezési tervet készít;

	b)	a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a  kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;

	c)	koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;

	d)	együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében;

	e)	együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;

	f)	részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságával és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;

	g)	segíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;

	h)	gondoskodik a  településrendezési terveknek  a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.

(2)	A megyei önkormányzat közgyűlése:

	a)	elfogadja a megyei területfejlesztési tanács javaslata és a 6. § a) pontjában meghatározott koncepció alapján - a megyei jogú város egyetértésével, - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, a jelentősebb megyei fejlesztési céloknak az önkormányzatokra vonatkozó részét;

	b)	rendelettel jóváhagyja  a 6. § d) pontjában foglaltakkal összhangban- a megyei jogú város egyetértésével, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével  - a megyei  területrendezési terveket;

	c)	véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket.

(3)	A megyei önkormányzat közgyűlése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott  területrendezési tervet jóváhagyó rendeletben a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben  korlátozó területfelhasználási szabályokat határozhat meg. 



A megyei területfejlesztési tanács

11. §

(1)	A megyében  a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város.

(2)	A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a megyei önkormányzat, valamint a megyei jogú város  - a közgyűlés, illetőleg a képviselőtestület döntésének megfelelően - gondoskodik.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott működési költségekhez - azokkal arányosan -  a központi költségvetés a költségvetési törvényben meghatározott  mértékben járul hozzá.

(4)	A megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetét maga alakítja ki, amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-előkészítési feladatait.

12. §

(1)	A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal,  a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal.

(2)	A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek  fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében :

	a)	vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait;

	b)	kidolgozza és elfogadja  - az országos területfejlesztési koncepcióval (6.§ a) pont) összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (továbbiakban: a megyei területfejlesztési koncepció) illetve a megye fejlesztési programját, és az egyes alprogramokat;

	c)	pénzügyi tervet készít  a fejlesztési programok megvalósítása érdekében;

	d)	megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei fejlesztési programok finanszírozásáról;

	e)	részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok,  elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntés-előkészítésében, a felhasználás értékelésében;

	f)	véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve a 7. § (6)  bekezdésében meghatározott koncepciókat;

	g)	közreműködik  a megyében kialakult társadalmi és gazdasági 
válsághelyzetek kezelésében;
	h)	a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához forrásokat gyűjthet.

(3)	A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei területfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a  fejlesztések megvalósításáról.
(4)	A megyei területfejlesztési tanács a kistérségi társadalmi -gazdasági válsághelyzetek kezelése érdekében - a munkaügyi miniszter javaslatára - tagjaiból és a válságkezelésben közvetlenül érintettek bevonásával albizottságot hoz létre.

(5) 	A megyei területfejlesztési tanács a megyehatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében  megállapodást köthet.


13. §

(1)	A megyei területfejlesztési tanács tagjai:

	a)	a megyei közgyűlés elnöke,
	b)	a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),
	c)	a miniszter képviselője,
	d)	a területi gazdasági kamarák képviselői, 
	e)	a megyében működő - a statisztikai vonzáskörzetnél nem kisebb 	területegységre létrehozott - területfejlesztési önkormányzati társulások 	képviselői,
	f)	a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának 	   	egy-egy képviselője.

(2)	A miniszter a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban  tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.
	
(3)	A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, társelnöke a miniszter képviselője.A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök képviseli.

(4)	A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza, mely szervezetek kapnak tanácskozási jogot a testület ülésein.

(5)	A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői.

(6)	A megyei területfejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a  tagok több mint a fele jelen van. A határozathozatalhoz a tagok több mint felének egybehangzó  szavazata szükséges.

(7)	A területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról:

	a)	a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,
	b)	a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város 	képviselőtestületének,
	c)	a miniszter képviselője a miniszternek,
	d)	a területi  gazdasági kamara képviselője az elnökségnek,
	e)	a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselője a társulásban 	résztvevő önkormányzatok képviselőtestületeinek,
	f)	a megyei munkaügyi tanács képviselői a megyei munkaügyi tanácsnak

rendszeresen köteles beszámolni.


Területfejlesztési önkormányzati társulás

14. §

(1)	A települési önkormányzatok képviselőtestületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

(2)	A megállapodásnak tartalmaznia kell:

	a)	a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét,
	b)	a társulásban intézendő közös tervezési és fejlesztési feladatok körét,
	c)	a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát,
	d)	a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait.

(3)	A területfejlesztési önkormányzati társulás által készített területfejlesztési koncepciót,  programot a területileg érintett megyei (a fővárosi) önkormányzat véleményének kikérése után a társulás hagyja jóvá.



Regionális fejlesztési tanács 


15. §

(1)	A  megyehatárokon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési  tanácsok  regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy.

(2)	A közös területfejlesztési feladatokat:
	
	a)	a főváros és agglomerációja,
	b)	a Balaton kiemelt üdülőkörzet

tekintetében regionális fejlesztési tanács látja el.

(3)	A regionális fejlesztési tanács létrehozásakor:

	a)	az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett 	megyei területfejlesztési tanácsok,

	b)	a (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a fővárosi 	közgyűlés és az érintett megyei területfejlesztési tanácsok 

megállapodnak a 12. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.

(4)	A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban

	a)	a működési költségek fedezetéről, 
	b)	a regionális fejlesztési tanács elnevezéséről,
	c) 	székhelyéről,
	d)	részletes tevékenységéről
is rendelkezni kell.



16. §

	A regionális fejlesztési tanács megállapodik a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

17. §

(1)	A regionális fejlesztési tanács tagjai:

	a)	az illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok  elnökei, (a fővárosi önkormányzat  képviselője);
	
	b)	 a miniszter, a pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi,  a népjóléti 	és a munkaügyi  miniszter képviselője;

	c)	a gazdasági kamarák egy-egy  képviselője.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tagok a térségi sajátosságok figyelembevételével felkérhetik az érintett területfejlesztési  önkormányzati társulások képviselőit  a regionális fejlesztési tanács munkájában tagként való részvételre.

(3)	A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt választ,  ügyrendjét maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki.



A területi államigazgatási szervek feladatai

18. §

	A  területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és  területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információ szolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.


19. §

(1)	A  miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a területi főépítészek látják el.

(2)	A területi főépítész

	a)	ellenőrzi működési területén a terület- és településrendezési terveket, jelzi az illetékes szerveknek a tervekkel kapcsolatos szakmai  és törvényességi észrevételeit;

	b)	véleményezi az országos, valamint - az illetékességi területét érintő - regionális fejlesztési programokat és azoknak  a területrendezési tervekkel való összhangját.

IV. fejezet

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS
ESZKÖZEI

A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök

20. §


(1)	A területfejlesztési célokat az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése biztosítja.

(2) 	A területfejlesztés külön jogszabály szerinti  központi eszközei különösen:

	a)	a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat,

	b)	az önkormányzati szabályozás  keretében működő, az önkormányzatok  	infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszköz,

	c)	a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybevehető pénzügyi 	kedvezmények.



(3)	A területfejlesztést segítik  külön jogszabályban meghatározott módon :	

	a)	a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló 	pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,

	b)	az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok 	költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított 	kerete,

	c)	az egyes elkülönített  pénzalapok területfejlesztési programokra és 	célokra felhasználható pénzeszközei,

	d)	az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett  és 	céltámogatások  	rendszere.

(4)	A területfejlesztés térségi eszközei a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények.

(5)	A területfejlesztés egyéb eszközei:

	a)	a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,

	b)	a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, 	a gazdasági kamarák, valamint más intézmények átengedett bevételei.


21. §.

	A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés,  továbbá az egyes programok és fejlesztések jóváhagyásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:

	a)	az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,
	b)	az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai 			programokban,
	c)	a foglalkoztatáspolitikában,
	d)	a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést 	szolgáló alapok kialakításában,
	e)	az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,
	f)	az idegenforgalomban,
	g)	a környezetvédelemben, a természet- és tájvédelemben,
	h)	az adópolitikában,
	i)	a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
	j) 	a közoktatáspolitikában. 


22. §

(1)	A Kormány a területfejlesztési célok  érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre az ipari szerkezet-átalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben), illetve a gazdasági szerkezet-átalakítás szempontjából meghatározó  térségekben.

(2)	A vállalkozási övezetekben  a területfejlesztési célok érdekében - külön törvényben meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.

A területi tervezés

23. §

(1)	A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.

(2)	A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza:

	a)	a hosszú távú területi szerkezetet,
	b)	az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását,
	c)	a területfelhasználás módját és szabályait,
	d)	a műszaki infrastrukturális rendszerek távlati területi szerkezetét, a 	hálózatok térbeli rendjét,
	e)	a jelentősebb fejlesztések térbeli elhelyezését,
	f)	a különleges szabályozást igénylő területeket, és
	g)	a környezet, a táj és a természet védelmével kapcsolatos feladatokat.
(3)	A területrendezési terv jóváhagyott területfelhasználási szabályait a területfejlesztési és ágazati koncepciók, programok és a település rendezési tervei készítése és jóváhagyása során figyelembe kell venni.

(4)	A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Területi információrendszer

24. §

(1)	A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.

(2)	A miniszter és a megyei önkormányzat részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint  területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.

A nyilvánosság és a társadalmi részvétel

25. §

(1)	A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek (a továbbiakban együtt : tervek ) nyilvánosak. 

(2)	A tervezés megindításáról  tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.

(3)	A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, jóváhagyásának rendjét jogszabály állapítja meg.


V. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az 1964. évi III. törvény (Ét.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az Ét. 4. §-a hatályát veszti:

	\"(2. § Az építésügyi igazgatás körébe tartozik:)

	a)	a városok és a községek rendezésére vonatkozó szabályok megállapítása, 	érvényesítése és alkalmazásuk ellenőrzése\".

(2)	A megyei önkormányzat a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kezdeményezi a megyei területfejlesztési tanács megalakulását az  alakuló ülés összehívásával.

(3)	A 15. § (2) bekezdésében meghatározott regionális fejlesztési tanácsokat 1996. június 30-ig meg kell alakítani. Az ezzel kapcsolatos szervezőmunkát a miniszter végzi.

27. §

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

	a)	a minisztériumok és  az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait;

	b)	a kedvezményezett területek besorolását;

	c)	a térségek besorolását;

	d)	a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek    egyeztetésének és jóváhagyásának rendjét;
	e)	a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait;

	f)	a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információrendszert és a kötelező adatközlés szabályait.

(2)	Felhatalmazást kap a  miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

	a)	a területfelhasználás és tájhasznosítás, a terület- és tájrendezés országos, illetve térségi  szabályait; 

	b)	a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeit és a tervek nyilvántartásának szabályait;

	c)	a területfejlesztési és területrendezési tervezésre  jogosultak körét és  a szakképesítési feltételeket;

	d)	a tervtanács működésének szabályait.





































I n d o k o l á s

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslathoz




Általános indokolás


A közhatalom, valamint a tulajdon pluralizálódása következtében a területfejlesztés és a területrendezés az új viszonyoknak megfelelő egységes törvényi szabályozást igényel. Ez a szabályozás a következő alkotmányos elvekre épül fel:


-	A területfejlesztés és területrendezés összehangolt állami és önkormányzati tevékenységének célja a jogállami keretek között működő szociális piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, az ország, illetve egy-egy térség vagy település gazdasági teljesítőképességének növelése,

-	A területfejlesztés és területrendezés az állam és a helyi önkormányzatok olyan tervszerű tevékenysége, amelyben a gazdasági verseny szabadsága alapján részt vesznek a társadalom gazdasági szervezetei és a lakosság is,

-	A területfejlesztéshez és területrendezéshez kapcsolódó állami tevékenység során az állam központi szervei - az önkormányzati jogok tiszteletben tartása mellett - kötelesek elősegíteni az egyes térségek fejlettségi különbségének mérséklését,

-	A területfejlesztés és területrendezés során mind az állam szervei, mind az önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy az alapvető jogokként meghatározott szolgáltatások megvalósuljanak, az egyéb fejlesztések az alapjogok sérelmét nem okozhatják,

-	A területfejlesztés és területrendezés szabályozása és gyakorlata során az állam és az önkormányzat - mint a közhatalom birtokosai - biztosítják a tulajdonformák egyenjogúságának érvényesülését és egyenlő védelmét,

-	A területfejlesztés és területrendezés az Országgyűlés által meghatározott nemzetgazdasági terv (program) keretei között valósul meg. A végrehajtásban a Kormány, a megyei és a települési önkormányzatok mellérendeltségi viszonyban, kölcsönös együttműködési kötelezettség mellett vesznek részt,

-	Az országos területfejlesztés tevékeny részesei a megyei és települési önkormányzatok, amelyek a törvényben meghatározott kérdésekben véleményezési, javaslattételi, egyetértési jogot gyakorolnak.

A területfejlesztési és területrendezési törvény javasolt szabályozása megfelel a fejlett európai országokban kialakult rendszernek, lehetővé teszi az intézményes gazdálkodást.
A javaslat a sokszereplős területi politika intézményi, tervezési és finanszírozási gyakorlatát kívánja alkalmazni.

Az intézményi rendszert illetően a központosított helyett a többlépcsős decentralizált döntéshozatal valósul meg, amelyben a különféle területi szintű döntéshozók jogosultak  fejlesztési politikájuk megvalósítására, és ehhez tényleges pénzügyi támogatást is kaphatnak az általánosabb döntési szinttől.

A meghatározó fontosságú e szintek közül az a három, amelyik közképviselettel rendelkezik:

- az Országgyűlés
- a megye és a megyei jogú város  önkormányzati testületei,
- a települési önkormányzatok testületei,

E szintek, továbbá a területfejlesztés egyéb szereplőinek együttműködését a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok biztosítják.

Ezek az új típusú intézmények a partnerség elvére épülnek, szélesebb körűek tehát a hagyományos értelemben vett közképviseletnél. Ez nemcsak a döntéshozatal demokratizmusát szélesíti ki, hanem egyúttal a fejlesztésben közvetlenül érdekelt gazdasági szereplők körét is. Lehetőséget nyújt tehát a fejlesztési források kibővítésére.

Maga a fejlesztési folyamat a program-finanszírozás elvére épül. Ez azt jelenti, hogy nem egyes elszigetelt fejlesztő beruházások kapnak támogatást, hanem olyanok, amelyek egy többoldalú, szakszerűen elkészített probléma-megoldó lépéssorozatba, a programba, szervesen illeszkednek. Nemzetközi tapasztalat szerint ez az eljárás nagyon megnöveli a fejlesztések hatékonyságát, ugyanakkor a demokratizmust is, mivel e programok előkészítésébe az érintett térségek lakossága széleskörűen bevonható.

Hatékonyság-növelő hatású az addíció elve is. Ez azt jelenti, hogy a térségekben megszületett fejlesztési elgondolások csupán támogatást kaphatnak, de a források egy részét saját maguknak kell előteremteniük. Ez az elv már az eddigi magyarországi gyakorlatban is jól bevált.

Ahhoz, hogy a decentralizált döntéshozatal valóban működőképes legyen, a pénzügyi eszközök egy részét is decentralizálni kell.

Térségi szinten ez az elkülönített fejlesztési alapok egy részének az átengedésével és más eszközökkel biztosítható. Ez természetesen csak bizonyos hányada a fejlesztéshez szükséges eszközöknek, és egy-egy program hatékonysága épp ezért elsősorban azon mérhető le, hogy milyen egyéb forrásokat tudott még szerezni.

Lényeges, hogy a fejlesztések az önfenntartó fejlődés általános célkitűzésébe illeszkedjenek. Ez mind a helyi társadalom, mind a helyi gazdasági, mind a környezet természeti és épített elemeinek a fennmaradását magába foglalja.









Részletes indokolás



Az 1.§ - hoz

A törvény hatályára vonatkozó rendelkezés a területi hatályt az országos és a térségi szintekre állapítja meg, alanyi hatályát elsődlegesen az állami szervezetekre és a helyi önkormányzatokra fogalmazza meg, ugyanakkor a területi fejlődést befolyásoló, a területfejlesztésben résztvevő, a területrendezés szabályai által érintett természetes és jogi, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező személyekre is kiterjeszti.

A területrendezés  fejlesztést orientáló jellegén túl a tervek hatályosulásával államigazgatási tevékenységgé válik a területfelhasználás és építés engedélyezés egymásra épülő egységes folyamatában.

A törvény hatálya nem terjed ki a településfejlesztésre és a településrendezésre, amik az Ötv. szerint a helyi közügyek közé tartoznak. E javaslat kizárólag az országos és térségi fejlesztési és rendezési feladatokat szabályozza.A területrendezési tervek a településrendezési terveken keresztül hatályosulnak.
A településrendezés feladatait a ma hatályos az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény szabályozza, aminek korszerűsítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat keretében előkészítés alatt van.
A törvényjavaslatok összehangolása és egymásra épülése biztosítja a szorosan összefüggő feladatok egységes kezelését.


A  2.§ -hoz



A javaslat a törvény céljaként a területfejlesztés és a területrendezés  szabályainak és intézményrendszerének kialakítását mondja ki, amelyek lehetővé teszik a területfejlesztés és rendezés hosszú távú céljainak érvényesítését. A célok között átfogóan mondja ki a törvény az ország  egész területén, valamennyi térségében a fejlődés elősegítését, az életminőség és a gazdaság feltételeinek javítását, ezzel összhangban a társadalmi, a gazdasági és környezeti érdekek összehangolásának szükségességét.

Az eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságok miatt törvényszerű az egyenlőtlen területi fejlődés. Súlyos hátrányos területi különbségek alakultak ki Kelet  és Nyugat-Magyarország, a főváros és a vidék, a fejlett és a hátrányos helyzetű térségek között, amelyek az átalakulás  során a piacgazdaságra való áttéréssel tovább erősödhetnek. A növekvő társadalmi feszültségek veszélyeztetik az átalakulás sikerét, ezért a javaslat a célok között a kedvezőtlen területi különbségek mérséklését is átfogó célként határozza meg. Ugyanakkor a decentralizációval, az önfenntartó fejlődés ösztönzésével jelentős társadalmi erőforrások szabadíthatók fel, ezáltal a területfejlesztés a modernizáció meghatározó tényezője lehet.




A fejlődés ösztönzése és a területi különbségek mérséklése országos szinten elsődlegesen állami feladat, azonban sikeresen akkor valósíthatók meg, ha az átfogó célok beépülnek a térségi és helyi érdekviszonyokba, ha megvalósítható az országos és a térségi célkitűzések összhangja.  Ezért a javaslat átfogó céljának tekinti a térségi és helyi kezdeményezések ösztönzését. A javaslat ennek érdekében alakítja ki a területfejlesztés és rendezés terén a feladatok új megoszlását, intézményi rendszerét és eszköztárát.


A 3. § -hoz


Az 1.§-ban megjelölt átfogó célkitűzések érvényesítése érdekében a javaslat meghatározza a területfejlesztés és rendezés feladatait.
A területfejlesztés és területrendezés hosszabb távú tudatos, tervszerű tevékenység, ami elsődlegesen terveken keresztül, illetve a különböző szintű együttműködések keretében, a koordináció, az összehangolás révén érvényesíti céljait.

A javaslat a környezet védelméről szóló törvénnyel összhangban olyan koncepciók, programok és tervek kidolgozását, elfogadását és megvalósítását határozza meg átfogó feladatként, amelyek biztosítják a társadalom, a gazdaság és a környezet egyensúlyának fenntartását és javítását.

A nyitott külgazdasági és társadalmi rendszer, a környezeti problémák országhatárokon túlnyúló hatásai, az ország csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz szükségessé teszi, hogy a törvény rendelkezzen a nemzetközi együttműködés feladatairól. A javaslat rögzíti az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés szükségességét, amit a javaslat a célterületek, a feladatmegosztás, és az intézményrendszer kialakítása során figyelembe is vett, továbbá  a kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében az országok közötti együttműködést, különösen  Közép-Európa térségében, ill. a határos országokkal, a határmenti térségek összehangolt fejlesztése érdekében.

A javaslat külön rögzíti  a területfejlesztés sajátos feladatait, kiemeli
	- a társadalmi és gazdasági fejlődésben elmaradott ill.,
	-a strukturális problémákkal küzdő, ipari és mezőgazdasági térségek fejlődésének 
 	elősegítését 
amik megfelelnek az EU regionális politikai súlyponti célkitűzéseinek. Mindezek tervszerű tevékenységre, a  gazdaság megújulását elősegítő fejlesztéspolitikára, kell, hogy épüljenek, nemzeti feladatként megjelenik az innováció terjedésének, ill. a kiemelt térségek/üdülőkörzetek, Fővárosi agglomeráció stb./fejlődésének elősegítése.

A területrendezés sajátos feladata  hosszú távon  a területfelhasználás és térszerkezet meghatározása, az ökológiai terhelhetőség figyelembevételével, az adottságok hosszú távon fenntartható hasznosításának biztosításával.

A javaslat külön kiemeli az állam területfejlesztési feladatait.






A 4. §- hoz

A területfejlesztés hatékonyabbá tétele, az érdekek és a közreműködők szélesebb köre indokolja a területfejlesztés sokszereplős jellegének, illetve a szereplők kötelező együttműködésének rögzítését, az egységes, összehangolt és átfogó programok megvalósítása érdekében.


Az 5. § - hoz

A fogalmak a területfejlesztés és  területrendezés a  törvény  keretében alkalmazott legfontosabb meghatározásainak listáját adják.

A területfejlesztés fogalma összefügg tárgyi hatályával, miszerint lényege a térbeli, a területi fejlődést  meghatározó tevékenységek tudatos, tervszerű összehangolása átfogó jelleggel.
A meghatározás  a  stratégiai tervezést, a programkészítést helyezi a központba, amely a helyzetértékelésen alapuló stratégia készítést, a stratégiákra  épülő  koncepció- ill. programalkotást, összehangolást és megvalósítást jelenti az országra ill. az egyes térségekre kiterjedően.
A területrendezés a területfejlesztési tevékenységgel összhangban, a stratégiai tervezési folyamattal jelentősen átfedő tevékenység, amelynek eredménye a  jogszabállyal jóváhagyott területrendezési terv. A területrendezési terv az igazgatás eszköze: megállapítja a területfelhasználás rendjét és szabályait, amit az alacsonyabb szintű tervekben - így a településrendezési tervekben -  érvényesíteni kell.

A javaslat a területi egységek vonatkozásában az országos és a települési szintek között  középszinten a térség fogalmát, mint összefoglaló elnevezést, gyűjtőfogalmat használja.

A régió gyakran pontatlanul használt fogalmát a javaslat az EU Területi Statisztikai Egységek Nomenklaturája szerint a NUTS II. területegységnek felelteti meg, azok átlagos népességszáma és területnagysága alapján Magyarországon célszerűen az öt nagyváros és Budapest közé 6 közigazgatási határoknak megfelelő régió  alakítható ki. A régió a javaslatban közigazgatási  egységekből építkező statisztikai és tervezési egység.

A javaslat a megye  fogalmát mint az Alkotmányban meghatározott területi egységeket rögzíti, mely szerint az ország fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A javaslat szerint a megyei szint erősítendő középszinten, ez a decentralizáció tervezett szintje.

A kistérségekre alulról szerveződő társulások már ma is meghatározó tényezői a területfejlesztésnek, amelyek az alulról szerveződés következtében nagy változatosságot mutatnak. Többségük kistérségre szerveződött, amelyek munkaerőpiaci, ingázási vagy ellátási vonzáskörzeten alapuló statisztikai, tervezési vagy a fejlesztések összehangolása érdekében kialakított vagy önszerveződő területi egységek.  A  javaslat segíti az önszerveződést, ezért intézményes képviseletet biztosit a helyi önkormányzatok társulásainak, azonban a 13. §-ban  rögzíti a megyei területfejlesztési tanács tagsági feltételeként a terület nagyságát, a működőképesség  érdekében.
 
	A területfejlesztési társulás a helyi önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel összhangban a helyi önkormányzatok által a térség összehangolt fejlesztése érdekében önkéntesen hozható létre. A javaslat meghatározza a vállalkozási övezet fogalmát, ami olyan meghatározott termelési és szolgáltató terület, az Állam az átlagosnál kedvezőbb pénzügyi feltételek nyújtásával serkenti a gazdasági tevékenységet illetve területileg befolyásolja a befektetői szándékokat.
	A javaslat meghatározza egyes térségtípusk fogalmát (elmaradott térségek, a szerkezetátalakítás, a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei ), amelyekre az országos területfejlesztési koncepció fogja rögzíteni a fejlesztési irányelveket /6. § a) pont/ és a besorolás kritérumait. A konkrét besorolást ennek alapján a Kormány rendelete tartalmazza /27. §(1) bek.d) pont /.


A II. fejezethez


A javaslat a központi állami szervek feladat- és hatáskörét alapvetően úgy határozza meg, hogy  érvényesüljön az egyértelmű feladatmegosztás a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között, továbbá 
	- egyértelmű legyen a kormányzaton belüli felelősség és feladatmegosztás ,
	- a feladatok meghatározása a decentralizációt, a középszintű feladatokat és 	hatásköröket erősítse;
	- a központi állami szervek a nemzetközi és az országos  feladatok ellátásában  	kapjanak szerepet;
	- a partnerség intézményesítésével biztosítsa az egységes összehangolt területi 	politika megvalósítását.


A 6. § - hoz


A javaslat az állami szervek feladatait az állami szervek hierarchiájának megfelelő  rendszerben tárgyalja. E körben első helyen az Országgyűlés területfejlesztési feladatait foglalja össze. Legfontosabb ezek közül a területi politika  fő irányainak meghatározása,  részben e törvény keretében, illetve ennek alapján stratégiai, a célokat érvényesítő országos területfejlesztési koncepció jóváhagyása.

Az Országgyűlés hagyja jóvá az országos és kiemelt térségekre, több megyére kiterjedő területrendezési tervek önkormányzatokra kötelező munkarészeit. Az önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó településrendezési tevékenységet  önkormányzati rendelet vagy törvény  szabályozhatja. Ennek alapján míg a megyére vagy egyes térségekre készített területrendezési tervet  a megyei önkormányzat rendeletben  hagyja jóvá, a megyehatáron túlnyúló, kiemelt térségek esetében (Balaton kiemelt üdülőkörzet) a terv jóváhagyója az Országgyűlés.


A 7.- 9. § -hoz


A javaslat a központi állami szervek feladat- és hatáskörének szabályozása körében a Kormány végrehajtó feladatairól tételesen rendelkezik, amelyek finanszírozásáról az  állami költségvetés gondoskodik. A Kormány  ellátja a területfejlesztés és területrendezés feladatainak állami végrehajtását, ezen belül beterjeszti az Országgyűlésnek javaslatát a területi politikáról, és a végrehajtáshoz szükséges törvényjavaslatokról,  határozatokról, érvényesíti a területpolitikai célokat, az országos és a területfejlesztési koncepció feladatait, koordinálja az állami pénzeszközöket és a tervezési tevékenységet.

A térségek szempontjából  jelentős, hogy  a  Kormány rendszeresen  beszámol a területi folyamatok alakulásáról, a programok végrehajtásáról, ill. hogy biztosítja a különböző állami pénzeszközök koordinált felhasználását, továbbá, hogy ösztönzők kidolgozásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások szerveződését, a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket.

A javaslat záró fejezetében szereplő felhatalmazások a kormány rendeletalkotó tevékenységére jelzik, hogy a területfejlesztés  és rendezés a kormányzat egészét érintő feladat. E célból a javaslat meghatározza, hogy a feladatok koordinációjáért felelős miniszter mellett a más tárcafeladatok ellátásáért felelős miniszterek is részt vesznek a szakterületükkel összefüggő, kapcsolódó területfejlesztési és rendezési feladatok ellátásában, továbbá létrehozza a javaslat  az Országos Területfejlesztési Tanácsot, amely a döntéselőkészítésbe bevonja a középszintű területfejlesztési testületek képviselőit.


A III. fejezethez


A 10 - 20. §-ok rögzítik a területfejlesztés és-rendezés  térségi feladatait ellátó szervezeteket és főbb feladataikat.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint középszinten sem állami dekoncentrált szerv, sem  önkormányzati szerv nincs felhatalmazva a területfejlesztés és területrendezés térségi feladatainak ellátására.

Egyes megyei önkormányzatok önként vállalt feladataik körében felvállalták a területfejlesztési feladatokat, eseti  megbízást kaptak a kormányzati programok  koordinálására a köztársasági megbízottak, további egyes kiemelt  térségekben alapszabállyal létrehozott Regionális Tanácsok alakultak, kistérségi  területfejlesztési társulásokat hoztak létre a közös fejlesztési programok megvalósításában érdekelt önkormányzatok.

A jelentős önszerveződések ellenére általános  tapasztalat volt különösen a válságtérségekben, hogy hiányzik a területfejlesztés felhatalmazásokkal bíró középső szintje, amely összehangolná a gazdasági szereplők és az önkormányzatok fejlesztési elképzelését, tudatos tervezőmunkával, programok és tervek készítésével segítené  a  fejlesztés és a felzárkóztatás feladatait.

Emiatt a  térségi szinten optimálisan ellátható feladatok egy része is kormányzati szintre tolódott, a felülről vezényelt programok az infrastruktúrafejlesztést kivéve nem tudták mozgósítani a térségi energiákat, erőforrásokat.

Ezért  a javaslat legfontosabb része a területfejlesztés és területrendezés térségi intézményrendszerének kiépítése, ami a decentralizációt helyezi előtérbe.






A 10. §-hoz


A megyei önkormányzat az önkormányzati törvény szerint kötelező feladatként gondoskodik a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról.
A javaslat részletesen meghatározza a megyei önkormányzat  e körbe tartozó feladatait, miszerint feltárja a megye adottságait, hosszútávú előrejelzéseket készít, területi szempontból összehangolja  kötelező ellátásszervezési illetve egyéb közszolgáltatási feladatait a megyei gazdaságpolitikai elképzelésekkel, koordinálja a települési önkormányzatok felkérésére azok térségi jellegű fejlesztési feladatait.

Legfontosabb feladatként mindezekkel összhangban területrendezési tervet készít, egyezteti a települési önkormányzatokkal és jóváhagyja. A terv keretként szolgál a településrendezési tervek  kidolgozásához. A megyei területrendezési terv országos tervvel való összhangját a kormány állásfoglalásával segíti.A tervet az országos területrendezési terv figyelembevételével kell kialakítani.

Egyúttal indokolt, hogy a törvény rendelkezzen a fejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összhangjáról, továbbá a településrendezési és a területrendezési tervek egymásra épüléséről. Az ezek közötti összhang biztosítása a megyei önkormányzat feladata.


A  11. - 13. §-hoz


A javaslat szerint a területfejlesztés középszintű koordinációjának erős intézménye a megyei területfejlesztési tanács, amely létrehozásáról a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  70. § (3) bekezdése rendelkezik.

A megyei területfejlesztési  tanács létrehozásának törvényi kötelezettsége felvetette annak a kérdésnek  a vizsgálatát, hogy e testület milyen módon illeszthető a mai magyar közigazgatás jogi rendszerébe. A javaslatban szereplő megoldás szerint a tanács testület, illetékességi területe kiterjed a megye egészére, beleértve a megyei jogú város területét. A testület a területfejlesztés megyei szintű összehangoló és döntéshozó szerve, amely a partnerség elvére épül, kifejezi a területfejlesztés sokszereplős jellegét:

	- biztosítja az egységes területi tervezést, a megyei önkormányzat és a megyei jogú 	város egyenjogúsága megtartásával,
	- biztosítja a települési önkormányzatok közvetett részvételét, illetve
	- a gazdaság szereplőinek, a területi gazdasági kamarák és a munkavállalók képviseletét

A tanács munkájában a kormányzat részéről állandó tagként a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter képviselője vesz részt, a többi területfejlesztésben érintett  miniszter részben dekoncentrált szervezeteik útján, állandó meghívottként kapcsolódnak a munkába, illetőleg az adott térség sajátosságai alapján a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter felkérésére. Különösen válságtérségekben indokolt más minisztériumok bevonása a tanács munkájába.
A tanács feladatai meghatározásánál a Javaslat figyelembe veszi az EU programtervezési (programozási) eljárást.
 
A részletes feladat- meghatározás jelzi, hogy a tanács elsődlegesen nem érdekegyeztető, hanem stratégia alkotó és döntéshozó testület.

Kidolgozza és elfogadja a megye területfejlesztési koncepcióját, megvalósítása érdekében pénzügyi tervet készít, megállapodik a programban résztvevőkkel az egyes programok finanszírozásáról, hozzájárul saját pénzeszközeivel, illetve más forrásokat is mozgósít a koncepció megvalósítása érdekében.

A megyei területfejlesztési tanács keretében a gazdasági  kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben felsorolt gazdaságfejlesztési, valamint a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével összhangban a megyei gazdasági kamarák résztvesznek  a területfejlesztési  feladatok végrehajtásában, így különösen:

	- oktatásszervezési munkájukkal támogatják a kijelölt fejlesztési irányok megvalósítását;

	- tagsági érdekeltségi területükön koordinálják a térségi fejlesztési tervek készítését, 	illetve  azok megvalósítását;

	- egymás között és a gazdaság más érintett szereplőivel 	koordinálják a 	területfejlesztési feladatok megvalósítását;

	- koordinálják az egyes vállalkozói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztéseket, 	illetve innovációs célok megvalósítását.

A tanács jogi konstrukcióját tekintve sajátos jogi személyként működne, az alapítás és működés szabályait maga a törvény állapítja meg   - a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján.

A tanács munkaszervét maga alakítja ki, a helyi adottságoknak megfelelően megoszthatja a döntéselőkészítési, tervezési és operatív koordínációs feladatait az érintett hivatali szervezetek, ill. a már működő, vagy újonnan létrehozandó szervezetek  között. Célszerű a megyei vállalkozásfejlesztési központok kiépült hálózatát a döntéselőkészítésbe  bevonni, akár szerződéses jogviszony keretében, akár feladatkörük kiszélesítésével az alapítók szándéka szerint.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a kistérségi válsághelyzetek kezelésére a tanács más érintettek bevonásával speciális válságkezelő  albizottságot hozzon létre.


A 14. §-hoz


A javaslat rögzíti a települési önkormányzatok közreműködését a területfejlesztésben és  rendezésben. A megyei jogú városok közvetlenül, más települési önkormányzatok közvetve, társulásaik  útján vesznek részt a területfejlesztés feladataiban.

Az önkormányzati törvény szerint a települési önkormányzatok a helyi közügyek keretében kötelező feladatként látják el a településfejlesztés és rendezés  feladatait. 
Ugyanakkor az önkormányzati törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok társulás keretében  feladataikat egymással összhangban lássák el. A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok felvállalják a kistérség átfogó fejlesztése érdekében a tervezést, a koordinációt és a programok megvalósítását. A javaslat rögzíti azon önszerveződő szervezetek körét, amelyek a tanácsok munkájában intézményi képviseletet kaphatnak, nem kizárva más típusú, pl. célraorientált társulások eseti közreműködését.


A  15. - 17. §-hoz

A regionális fejlesztési tanácsok létrehozását a nemzetközi pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás indokolja. Az EU az elmaradott térségeket az ún. NUTS II. szinten, azaz a régiók szintjén határozza meg. A magyar régiók, melyek korábbi előzményei a tervezési - gazdasági körzetek, az EU jelenlegi feltételrendszere szerint az elmaradott térségek közé tartozhatnak, a reménybeli támogatások szempontjából ez a legkedvezőbb besorolás. A támogatások igényléséhez regionális fejlesztési programokat kell kidolgozni, az országos és az európai prioritásoknak megfeleltetve, hozzárendelve az országos és a regionális pénzügyi hozzájárulásokat.

Mivel a területfejlesztés térségi szinten a megyei területfejlesztési tanácsra és programjaira épül, a régiót alkotó megyék fejlesztési programjainak összehangolásával, a megyei források hozzárendelésével  kell a régió fejlesztési programját elkészíteni.

A javaslat szerint a regionális fejlesztési tanácsok alulról építkezően kerülnek  létrehozásra, amikor a megyehatáron túlterjedő feladatok komplexitása és folyamatos kezelése intézményesítését indokolttá teszik.
A közös feladatok ellátásáról és az egyes jogkörök közös gyakorlásáról  megállapodásokat kötnek az érintett megyei területfejlesztési tanácsok.  Mivel a forrásallokáció megyei szintű, a működési költségekről és a programok finanszírozásáról is az érintett megyei területfejlesztési tanácsok állapodtak meg.

A javaslat a regionális fejlesztési tanács tagjainak meghatározásával a működőképes létszám keretein belül marad, a tárcák nagyobb mértékű képviselete az országos és a megyei célok összehangolását segíti elő. Az önkormányzati területfejlesztési társulások képviseletéről a törvényjavaslatban rögzített tagok döntenek, kisebb térség esetén (pl.kiemelt üdülőkörzet) a teljes körű, régió esetében reprezentatív képviselet biztosítható.

A Kormány kezdeményezheti a kiemelt térségekre is regionális fejlesztési tanácsok létrehozását, így biztosítható a kiemelt üdülőkörzetek, indokolt esetben egyes válságtérségek egységes és összehangolt tervezése, fejlesztése.

A Főváros és agglomerációja, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzetben indokolt , hogy a regionális tanács létrehozásáról az Országgyűlés rendelkezzen.
A Főváros és agglomerációja  fejlesztési és rendezési szempontból szerves egységet képez, sokoldalú térbeli munkamegosztás, munkaerőpiaci kapcsolatrendszer alakult ki. Az erősen urbanizált térség környezeti problémái, közlekedési rendszere, területfelhasználási, ezen belül zöldfelületi szerkezete, további infrastrukturális és gazdasági fejlesztése elengedhetetlenné teszi az e kérdésekben érintettek kötelező együttműködését.

A Balaton térségében a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint az ezekre alapuló idegenforgalmi érdekek összehangolása, a rendkívül sérülékeny tó vízminőségének javítását szolgáló összehangolt fejlesztéspolitika kialakítása és érvényesítése indokolja a jelenleg kormányhatározattal megerősített, alapszabállyal létrehozott regionális  tanács törvényi szintű megerősítését.





A 18.- 19. §-hoz


A javaslat a kormányzat területi szerveit kötelezi a törvény keretei között megfogalmazott állami feladatok ellátásában, a kormányzati politika és programok végrehajtásában, érvényesítésében való közreműködésre.

A javaslat aktív szerepet szán a területi szerveknek a térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciók kidolgozásában. Szerepük különösen jelentős olyan állami feladatkörbe tartozó tevékenységek esetén, amelyek egy térségi területfejlesztési program integráns részét képezik (pl. átképzés, mezőgazdaság stb.).

Kiemelésre került a területi főépítészek összehangoló feladatköre: a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a területi főépítészek közreműködésével hangolja össze  az országos és a térségi területrendezési terveket. 
 A területi főépítész állami tevékenységet lát el, feladata elválik a megyei főépítész  megyei önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatától, ami a térségi területrendezési és a településrendezési tervek összehangolására irányul,  ellenőrzi működési területén a terület és településrendezési terveket, jelzi az illetékes szerveknek a tervekkel kapcsolatos szakmai és tartalmi, valamint törvényességi észrevételeit.



A IV. fejezethez


A 20. - 22. §-hoz

Az Alkotmány 35. § (10) bek. c) pontja szerint a Kormány \"biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik  megvalósításáról \" . A kormány gazdaságpolitikai, valamint ágazati programjainak  végrehajtásában meghatározóak a hozzárendelt pénzügyi eszközök, amelyek az ország és egyes területegységei fejlődését alapvetően befolyásolják az  egyes programok kölcsönhatásain, a pénzügyi eszközök halmozódásán keresztül. A javaslatban meghatározott célok érvényesítése érdekében a pénzügyi  eszközöket össze kell hangolni. 

A területfejlesztés céljait közvetlenül a területfejlesztési célú költségvetési előirányzat /Alap/ szolgálja, amit külön törvény szabályoz. A külön törvény rögzíti, hogy  az Országgyűlés három  évenként határozatot  hoz a  területfejlesztési támogatások irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről, amelynek elvei elsődlegesen a  végrehajtást szabályozó rendeletekben, továbbá az egyedi döntések során érvényesülnek. 





A 23. - 25.§-hoz



A tervezési folyamat egységes, korszerű rendjének megteremtése biztosítja a területfejlesztésben érintettek számára az áttekinthetőséget, a tervek egymáshoz való kapcsolódását és a források  felhasználását. A tervezés összehangolja az állami, a területi és a települési önkormányzatok, a lakosság és a gazdasági társaságok érdekeit, a természet, a táj és az épített környezet értékeinek a megóvása mellett.

A  területi tervek feladata az adott térségre vonatkozó problémák és lehetőségek, szándékok és elhatározások összefoglalásával:
-	 a területfejlesztés résztvevőinek orientálása,
-	 a hatósági döntések előkészítése és legitimálása (jogszerűségének biztosítása),
-	 a folyamatos tervezés és ezen belül a területi folyamatok nyomonkövetése és értékelése  	számára a vonatkozási keretek meghatározása,
-	 a társadalmi kommunikáció eszközeinek biztosítása,
-	 az egyeztetés alapjainak megteremtése.

A területi tervek összefüggő rendszere területi lépték és a tervezési folyamat jellege szerint különböző elemekből épül fel.

 A területfejlesztési koncepció meghatározza egy térségre a hosszútávú fejlesztési célokat, és
 megjelöli az érvényesítendő prioritásokat. Meghatározza a területfejlesztés és a térségi fejlesztési programok kereteit, információkat nyújt az egyes fejlesztési - beruházási elhatározások számára. Irányelv jellegű, konkrét programokat, pénzügyi  eszközöket nem tartalmaz, de figyelembe veszi a lehetséges erőforrásokat.

 A területfejlesztési program cselekvési terv, általában rövid illetve középtávra készül.A fő elemei: a stratégiai program és az operatív program.

A területfejlesztési stratégia a fejlesztési koncepcióban meghatározott célok és prioritások, valamint az igények és adottságok, az előre jelezhető fejlődési tendenciák és a belőlük levezetett elérendő jövőkép alapján a folyamatok kedvező befolyásolása érdekében meghatározza:

- a fejlesztési érvényesítendő prioritásokat,
- a megvalósításhoz figyelembe vehető gazdasági, szervezési, igazgatási lehetőségeket,
- a megvalósításhoz szükséges operatív program lehetséges változatait.

Az operatív program: 
- rögzíti a végrehajtandó műveleteket,
- a végrehajtó szervezetet, annak hatáskörét és felelősségét,
- a megvalósítás jogi feltételeit, határidejét.


Lényeges eleme a tervezési folyamatnak az ellenőrzés (monitoring rendszer), amely:
- figyeli a megvalósulást,
- ellenőrzi a hatékonyságot,
- jelzi a területi folyamatok által igényelt pályakorrekciót.



A megyei területrendezési terv leglényegesebb munka része a terület-felhasználás szabályainak megállapítása,amit a közgyűlés rendelettel hagy jóvá. A térségi szabályok az országosan érvényes előírásoknál csak szigorúbb szabályok lehetnek, amit a környezet és a természet védelme, az életminőség javítása érdekében, illetve a befektetések biztonsága érdekében indokolt meghatározni.

A  területrendezési  terveket a településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni. Ugyanakkor a területrendezési terv nem sértheti a települések önállóságát, a képviselőtestület helyi közügyek ellátására vonatkozó feladatkörét. A területrendezési terv ezért léptékének megfelelő tartalommal készül, terület-felhasználási szabályokat állapít meg, érvényesíti a szomszédsági érdekeket, rögzíti a térségi, illetve az országos érdekekből megvalósítandó infrastrukturális hálózatok elhelyezését, de nem állapít meg konkrét helyi telepítési kötelezettséget.

A területrendezési tervek egyeztetési rendjét és a tervek tartalmi követelmény rendszerét a Kormány ezen elvek alapján, a javasolt felhatalmazás szerint határozza meg.

A tervek szabályozó szerepüket, a fejlesztési célokat orientáló jellegüket és közérdek védelmét akkor szolgálják, ha készítésük is megfelelő nyilvánosságot kap. A javaslat ezért kötelezővé teszi a tájékoztatást, e tervek szakmai és lakossági terv fórumokon való bemutatását."
