"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA







T/1538. számú


t ö r v é n y j a v a s l a t


az igazságügyi szakértői kamaráról













Előadó:  dr.  Vastagh  Pál
             Budapest, 1995. október





1995.  évi  ............  törvény

az igazságügyi szakértői kamaráról



I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

		(1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

		(2) A kamara

		a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,
		b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
		c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
		d) megalkotja a szakértők etikai kódexét, a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,
		e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,
		f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,
		g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,
		h) szervezi a szakmai kamarai tagsággal nem rendelkező igazságügyi szakértők továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel,
		i) véleményt nyilvánít a szakértők alkalmasságáról,
		j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,
		k) tagjairól nyilvántartást vezet,
		l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A kamarai tagság keletkezése

2. § 

		(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába.

		(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről, ha a szakértői tevékenységét közalkalmazotti jogviszony alapján, szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi, és más szakmai kamara tagja.

		(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszűnése esetén a szakértő 3O napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.

		(4) A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinek a kamarai tagsága nem kötelező.

		(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.

A kamarai tagság megszűnése

3. §

		(1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha

		a) ezt a szakértő kéri,
		b) a névjegyzékből törölték,
		c) a kamarából kizárták,
		d) meghalt.

		(2) A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha 

		a) a szakértőt a kamarából kizárták,
		b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg,
		c) a szakértő egy évig neki felróható okból szakértői tevékenységet nem folytat.

A kamarai tag jogai és kötelességei

4. §

		(1) A kamara tagjának joga, hogy

		a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén,
		b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,
		c) küldöttnek vagy tisztségviselőnek megválasszák,
		d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.

		(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

		a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,
		b) megfizesse a kamarai tagdíjat.

II. Fejezet
A területi kamara

5. §

		(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

		(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:

		a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,
		b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
		c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,
		d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
		e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye,
		f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,
		g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,
		h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén.

		(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város.

A területi kamara szervei

6. §

		(1) A területi kamara szervei

		a) a közgyűlés,
		b) a területi elnökség,
		c) az etikai bizottság,
		d) a számvizsgáló bizottság.

		(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott, más bizottság is választható.

A közgyűlés

7. §

		(1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

		(2) A területi kamara közgyűlése

		a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
		b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat,
		c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,
		d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
		e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
		f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,
		g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,
		h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
		i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.

		(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni.

		(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok felének szavazata kell.

		(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

A területi elnökség

8.§

		(1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből, és az elnökségi tagokból áll.
		(2) A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről.

9. §

		A területi elnökség

		a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
		b) előterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,
		c) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,
		d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,
		e) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését,
		f) etikai eljárást kezdeményezhet,
		g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.

A területi kamara elnöke

1O. §

		A területi kamara elnöke

		a) képviseli a területi kamarát,
		b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
		c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének,
		d) etikai eljárást kezdeményezhet,
		e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.

11. §

		(1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.

		(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
Az etikai bizottság

12. § 

		(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hat tagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot. 

		(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.
A számvizsgáló bizottság

13. §

		(1) A közgyűlés tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

		(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait a területi kamara alapszabálya határozza meg.

III. Fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

14. §

		(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.

		(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.

15. §

		(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei

		a) a küldöttgyűlés,
		b) az elnökség,
		c) az etikai bizottság,
		d) a számvizsgáló bizottság,
		e) a szakbizottságok.

		(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.

16. §

		(1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

		(2) A küldöttgyűlés

		a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,
		b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
		c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
		d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,
		e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
		f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,
		g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét,
		h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.

		(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni.

		(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

		(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

Az elnökség

17. §

		(1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből és a küldöttgyűlés által választott tagokból áll.

		(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.

		(3) Az elnökség 

		a) összehívja a küldöttgyűlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
		b) ellátja a szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
		c) kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését,
		d) etikai eljárást kezdeményezhet,
		e) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.

18. §

		A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke

		a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,
		b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
		c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
		d) etikai eljárást kezdeményezhet.

19. §

		(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettesei az elnök által meghatározott feladatokat látják el.

		(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

2O. §

		(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügy-miniszternek, iránymutatásait a szakterületet felügyelő miniszternek az elfogadásától számított 3O napon belül bemutatja.

		(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.

Az etikai bizottság

21. §

		(1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.

		(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.

		(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.
A számvizsgáló bizottság

22. §

		(1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a három tagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

		(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

		(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.
A szakbizottság

23. §

		A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottság eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

IV. Fejezet
A kamarai tisztségviselők választása,
megbízatásának megszűnése
24. §

		(1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négy éves időtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

		(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3O napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

25. §

		(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.

		(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.

		(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 3O napon belül.

V. Fejezet
Felelősségi szabályok
Etikai vétség
26. §

		Etikai vétséget követ el az a szakértő,

		a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,
		b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.

Büntetések

27.§

		(1) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:

		a) figyelmeztetés,
		b) megrovás,
		c) pénzbírság,
		d) a kamarából való kizárás.

		(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
28.§

		(1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.

		(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.

Elévülés

29.§

		(1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.

		(2) Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

Eljáró szervek

3O.§

		(1) A szakértő etikai ügyében első fokon annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő; másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Az első fokú etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.

		(2) Az etikai tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.

Kizáró okok
31.§

		Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,

		a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a szakértőt elmarasztalják, az etikai bizottsági tagsága megszűnik,
		b) aki az eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,
		c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
 		d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
		e) aki az eljárást kezdeményezte,
		f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

32.§

		(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

		(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai tanács elnökének, illetőleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szakértő elfogultsági kifogást terjeszthet elő. 

		(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki.

Az etikai eljárás megindítása

33.§

		(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.
		(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Erről az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, és közli vele az etikai eljárás okát is.

		(3) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.
Etikai vizsgálat
34.§

		(1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont személyt, a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni.

		(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erről a szakértőt tájékoztatni kell.

		(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentést készít az etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.

Az első fokú etikai tanács eljárása
35.§

		Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedéseket teheti meg:

		a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
		b) kitűzi a tárgyalást,
		c) a tárgyalás mellőzésével a 27.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza,
		d) az eljárást megszünteti.

36.§

		(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni.

		(2) Ha az eljárás alá vont szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről a szakértőt az idézésben tájékoztatni kell.

		(3) Az eljárás alá vont szakértő és képviselője az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elő az eljárás bármely szakaszában.

37.§

		Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.

Az etikai tanács határozata

38.§

		(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

		(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az etikai tanács elnöke szavaz.
39.§

		Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az eljárási költségek viseléséről.
4O.§

		(1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül az eljárás alá vont szakértő, képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.

		(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.

Jegyzőkönyv

41.§

		(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

		(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31.§-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Fellebbezés

42.§

		(1) Az első fokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont szakértő, képviselője és az eljárás kezdeményezője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz.

		(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az első fokú etikai tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

		(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.

		(4) Az első fokú etikai tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.

A másodfokú etikai tanács eljárása 

43.§

		(1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.

		(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.

		(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat.

		(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács az első fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.

44.§

		(1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban kihirdeti.

		(2) Ha az első fokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú etikai tanácsot új eljárásra utasítja.

		(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata végrehajtható.

		(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

		(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértő, a képviselője és az eljárás kezdeményezője a kézbesítéstől számított 3O napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.

A büntető eljárással kapcsolatos intézkedések

45.§

		(1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

		(2) A büntető eljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.

		(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a szakértő ellen indított büntető eljárásról a területi elnökséget értesíti. 

Új eljárás kezdeményezése
46.§

		A jogerős határozat meghozatalát követően a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, elnöke vagy a szakértő új eljárást kezdeményezhet a szakértő javára, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el - feltéve, hogy az elbírálás esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. 

Költség
47.§

		(1) Az eljárás költségét a kamara előlegezi.

		(2) Ha az etikai eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

A határozat megküldése
48.§

		Az etikai tanács a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek.

VI. Fejezet

Törvényességi felügyelet
49.§

		(1) Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett.

		(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében

		a) ellenőrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;
		b) jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.

		(3) Az igazságügy-miniszter

		a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;
		b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügy-miniszter a területi kamara működését felfüggesztette, felügyelő biztost rendel ki a területi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.

VII. Fejezet
Záró rendelkezések

5O.§

		(1) Ez  a  törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

		(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megalakulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.

		(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13.§-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozót kell érteni.

-  -


I N D O K O L Á S

az igazságügyi szakértői kamaráról szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


		Az igazságszolgáltatás fejlesztésének része az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) létrehozása. A közelmúltban több szakmai kamara (közjegyzői kamara, bírósági végrehajtói kamara, orvosi kamara, gyógyszerészi kamara, szabadalmi ügyvivői kamara) alakult meg. E kamarák közös jellemzője, hogy köztestületként a törvény által meghatározott közfeladatot látnak el. A köztestület önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatás útján érvényesíti.

		A kamara lehetőséget teremt a számos szakterületen működő, szakmailag heterogén igazságügyi szakértői kar egységes fellépésére. A kamara szakmai, tudományos tagozataiban folyó munka hozzájárul a szakértői tevékenység színvonalának emeléséhez. Előnyökkel járhat továbbá az egységes fellépés az érdekképviselet területén is. Elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a tudományos tapasztalatok átadása, ezeket a célokat ugyancsak e szervezet szolgálhatná a legjobban. 

		Ezeknek a céloknak az érdekében a kamara feladata a szakértőkkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében való részvétel, a szakértők továbbképzésének szervezése, az etikai, szakmai elvek meghatározása, a szakértők szakmai alkalmasságáról való véleménynyilvánítás.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az 1.§-hoz

		Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat általános rendelkezései a kamara feladatát sorolják fel. Igy az igazságügyi szakértői kamara köztestületként, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A kamara az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli továbbá az igazságügyi szakértői kart, megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara alapszabályát, etikai kódexét, lefolytatja a szakértővel szemben a törvényben meghatározott esetekben az etikai eljárást, az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozóan iránymutatást ad ki.

		A kamara fontos jogosítványa, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők továbbképzésének szervezése, a szakértők alkalmasságáról való véleménynyilvánítás, meghatározott esetekben a szakértő igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlésének kezdeményezése a szakértői tevékenység szakmai irányítását is jelenti.

A kamarai tagság keletkezése

A 2.§-hoz

		Azt a szakértőt, akit az igazságügy-miniszter az 53/1993. (IV.2.) Korm. rendeletben szabályozott névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába fel kell venni. Az általános szabály alól azonban a (2) bekezdés kivételt tesz.
		A közalkalmazotti jogviszony alapján az igazságügyi szakértői intézményben dolgozó, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértők esetében a szakmai továbbképzés, illetve szervezettségük megoldott, ezért, ha más szakmai kamara tagjai is, számukra a törvényjavaslat nem teszi kötelezővé az igazságügyi szakértői kamarai tagságot.

		A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinél nem kötelező a kamarai tagság. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy a szakértői kamara tagja más szakmai kamara tagja legyen.

A 3.§-hoz

		Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha ezt kéri (pl. felhagy a szakértői tevékenység végzésével). Ugyanezt eredményezi, ha a szakértőt az igazságügy-miniszter a névjegyzékből törölte, vagy ha a szakértőt a kamarából kizárták, továbbá a szakértő halála.

		A kamarának a szakértői tevékenység ellenőrzése során fontos eszköze, hogy a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését. Erre akkor ad lehetőséget a törvényjavaslat, ha a szakértőt a kamarából kizárták. Ha a kamarából való kizárásra etikai vétség megállapítása miatt került sor, az igazságügy-miniszter a szakértőt a névjegyzékből törli. Kezdeményezheti továbbá a szakértő névjegyzékből való törlését a kamara akkor, ha olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértő névjegyzékből való törlését alapozhatja meg. Ennek tipikus esete, hogy a szakértő etikai vétséget nem követ el, de alkalmatlanná válik a szakértői tevékenység ellátására.

		Előfordul a szakértők körében olyan jelenség, hogy csak a számukra kedvező szakértői kirendeléseket vállalják el. Erre a szakértőnek lehetősége van, azonban az igazságügyi feladatok ellátása érdekében szükséges, hogy az eljárás során a kirendelő hatóság rendelkezzen szakértői véleménnyel. Ezt szem előtt tartva mondja ki a törvényjavaslat, hogy a kamara a szakértőnek a névjegyzékből való törlését kezdeményezheti, ha a szakértő egy évig neki felróható okból szakértői tevékenységet nem folytat.
		A (2) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott esetekben az igazságügy-miniszter a mérlegelési jogköre alapján dönt arról, hogy megalapozottnak tartja-e a kamara kezdeményezését. 


A kamarai tag jogai és kötelességei
A 4.§-hoz

		A kamara tagja jogosult részt venni a területi kamara közgyűlésén, a küldöttek megválasztásában, igénybe venni a kamara szolgáltatásait. Ugyanakkor a kamara tagjának kötelessége, hogy megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat, valamint megfizesse a kamarai hozzájárulást. A kamara nem állami költségvetésből, hanem a tagok kamarai hozzájárulásából gazdálkodik, a feladatait ebből látja el.

II. fejezet

A területi kamara

Az 5.§-hoz

		Az igazságügyi szakértői kamara a területi kamarákból, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából, mint országos szervből áll. A területi kamarák jogi személyiséggel rendelkeznek, mint a kamara helyi szervei, működési területükön képviselik a szakértők érdekeit és ellátják a rájuk rótt feladatokat. A törvényjavaslat nyolc területi kamara létrehozását írja elő (5.§ (2) bekezdés).

A 6-7.§-hoz

		A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi elnökség, az etikai bizottság, a számvizsgáló bizottság. Ezen túlmenően a területi kamara az alapszabályában meghatározott más bizottságot is választhat.

		A közgyűlés a területi kamara tagjainak összességéből áll; szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A kamarai tagok egyharmada indítványozhatja a közgyűlés összehívását.


A területi elnökség

A 8-9.§-hoz

		A területi kamara vezető szerve az elnökség, amely előkészíti a közgyűlést, előterjeszti a területi kamara költségvetését, és elvégzi a közgyűlés által rábízott feladatokat. Nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól, kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését és az etikai eljárást.

A területi kamara elnöke

A 10-11.§-hoz

		A 10.§ taxatív felsorolással határozza meg a területi kamara elnökének feladatait és jogkörét. Etikai eljárást nemcsak a kamara elnöksége (9.§ f) pont), hanem a kamara elnöke is kezdeményezhet (10.§ d) pont), ezt a célszerűség indokolja.

		A 11.§ a területi kamara elnökhelyettesének feladatairól rendelkezik.


Az etikai és a számvizsgáló bizottság

A 12-13.§-hoz

		A közgyűlés választja meg az etikai bizottságot, valamint a számvizsgáló bizottságot. Az etikai bizottság a tagok etikai ügyeiben jár el, a számvizsgáló bizottság feladata pedig a területi kamara gazdasági és pénzügyi működésének ellenőrzése.


III. fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
A 14-15.§-hoz

		A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az igazságügyi szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.

		A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szerveit a 15.§ (1) bekezdése felsorolja, a (2) bekezdés azonban lehetőséget ad arra, hogy az alapszabály más bizottságot is létrehozzon.

A 16.§-hoz

		A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlése a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által delegált tagokból áll. A küldöttgyűlés fontos feladata a költségvetés elfogadása, a tisztségviselők díjazásának megállapítása, valamint a területi kamarák anyagi hozzájárulásának a meghatározása. A vezetésből adódó egyéb feladatok mellett megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.
Az elnökség
A 17-19.§-hoz

		Az elnökség és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Így az elnökség összehívja a közgyűlést, ellátja a szakértők képviseletét, szervezi a szakértők továbbképzését. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke képviseli a szakértői kamarát. A 19.§ a kamara elnökének a helyettesítéséről rendelkezik.

A 2O.§-hoz

		A törvényességi felügyelet gyakorlása érdekében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügy-miniszternek be kell mutatni, míg a szakmai kérdésekre vonatkozó iránymutatásokat a szakterületet felügyelő miniszter részére kell bemutatni. A területi kamara által alkotott alapszabály nem lehet ellentétes a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával.
A 21-23.§-hoz

		A törvényjavaslat 21.§-a a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságáról, a 22.§ a számvizsgáló bizottságról rendelkezik, előírva az évenkénti beszámolási kötelezettséget is. A 23.§ arra ad lehetőséget, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az alapszabálya szerint szakbizottságot hozzon létre.
IV. fejezet
A kamarai tisztségviselők választása, megbízatásának megszűnése
A 24-25.§-hoz

		A kamarai tisztségviselők választásának és megbízatása megszűnésének garanciális rendelkezéseit a törvényjavaslat az önkormányzati elvnek megfelelően határozza meg.

V. fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
Etikai vétség
A 26.§-hoz

		Garanciális jelentősége van, hogy a szakértő felelősségének szabályai külön fejezetet foglalnak el a törvényjavaslatban. A szakértők függetlenségének, pártatlanságának és önálló felelősségvállalásának biztosítéka, hogy törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket. Etikai vétséget követ el a szakértő akkor, ha az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, a jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti, illetve a kamarai tagdíjat nem fizeti meg. E körben fontos a szakértők etikai kódexének kidolgozása, amely a megalakult kamara feladata.

Büntetések
A 27-28.§-hoz

		A törvényjavaslat a büntetéseket az enyhébbtől a súlyosabb felé sorolja fel. A pénzbírság összege az évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet, melyet a büntetés kiszabásának évében esedékes tagdíj alapján kell számítani. A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései lesznek az irányadók.

Elévülés
A 29.§-hoz

		Elévülés miatt nem lehet az etikai eljárást lefolytatni, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétség  tudomására jutásától számított hat hónap alatt az eljárást nem kezdeményezte vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt. Ennél hosszabb határidő letelte után nem indokolt etikai eljárást kezdeményezni, attól már hatékony eljárás nem várható. Ha az etikai vétség bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény elévülési idejével azonos az etikai vétség elévülésének ideje.

Eljáró szervek
A 30.§-hoz

		A szakértők etikai ügyében annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő. Másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Első fokon az etikai tanács három tagú, másodfokon öt tagú.

		Az etikai tanács munkájának előkészítését vizsgálóbiztos végezheti, akit az etikai tanács elnöke jelöl ki erre a feladatra.

Kizáró okok
A 31-32.§-hoz

		Az etikai tanács tagjaként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok merül fel. A pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fűződő érdek miatt fontos, hogy az etikai tanács tagjaként ne járhasson el olyan személy, aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, aki az etikai eljárás alá vont szakértő hozzátartozója, akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, az a vizsgálóbiztos aki az ügyben eljárt, aki az etikai eljárást kezdeményezte, valamint, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

		Mind az etikai tanácsba jelölt tag, mind a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást terjeszthet elő a szakértő is. A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. 

Az etikai eljárás megindítása
A 33.§-hoz

		Etikai vétség alapos gyanúja esetén az eljárás kezdeményezésére jogosult a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke. Az eljárás azzal indul meg, hogy az etikai bizottság elnöke kijelöli az adott ügyben eljáró etikai tanácsot. Az egyszerű ügyben az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, és lehetőség van arra, hogy az etikai tanács figyelmeztetés, illetve megrovás büntetést alkalmazzon. 

Etikai vizsgálat
A 34.§-hoz

		A vizsgálóbiztos felderíti a tényálláshoz szükséges tényeket, az eljárásáról jelentést készít az etikai tanács részére. A vizsgálóbiztos eljárása során meghallgathatja az eljárás alá vont szakértőt, a tanúkat és egyéb bizonyítást is végezhet.
Az első fokú etikai tanács eljárása
A 35-37.§-hoz

		A vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után az etikai tanács elrendelheti a vizsgálat kiegészítését vagy kitűzi a tárgyalást. Alkalmazhat a tárgyalás mellőzésével is megrovás és figyelmeztetés büntetést, továbbá az eljárást megszüntetheti.

		A szakértő az eljárás során képviselőt vehet igénybe. A tárgyalásra a szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni. Az idézésben a szakértőt tájékoztatni kell arról, hogy a távollétében is meg lehet tartani a tárgyalást, amennyiben nem jelenik meg.

Az etikai tanács határozata
A 38-4O.§-hoz

		Az etikai tanács a határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki. Az etikai tanács határoz az eljárási költségek viseléséről is. Az etikai tanács határozatát szóban ki kell hirdetni, illetve 15 napon belül a szakértő, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.

Jegyzőkönyv
A 41.§-hoz

		Az etikai tanács tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31.§ rendelkezései az irányadók.

Fellebbezés
A 42.§-hoz

		Az első fokú etikai tanács határozata ellen a szakértő és képviselője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz, a fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell benyújtani. A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.
A másodfokú etikai tanács eljárása

A 43-44.§-hoz

		A másodfokú etikai tanács formai okok alapján a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be. Egyéb esetekben a másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Határozatában hatályon kívül helyezheti az első fokú határozatot, ha azt megalapozatlannak találja, és új eljárásra utasítja az első fokú etikai tanácsot. Ezen túlmenően a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és a határozata végrehajtható.

		A másodfokú határozat ellen a szakértő és a képviselője bírósághoz fordulhat.

		A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A büntető eljárással kapcsolatos intézkedések
A 45.§-hoz

		Ha az etikai tanács bűncselekmény alapos gyanúját észleli, az általános büntető eljárási kötelezettség alapján feljelentési kötelezettség terheli az etikai tanács elnökét. Ebben az esetben a büntető eljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.


Új eljárás kezdeményezése

A 46.§-hoz

		Jogerős határozat ellen csak a szakértő javára van helye új eljárás kezdeményezésének. Erre a szakértő, a területi kamara elnöksége, a területi kamara elnöke, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke jogosult.


Költség
A 47.§-hoz

		Az etikai eljárás költségét a kamara előlegezi. Ha az eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

A határozat megküldése
A 48.§-hoz

		Az általános szabály az, hogy az etikai tanács a jogerős határozatot küldi meg a területi kamara elnökségének.

VI. fejezet
Törvényességi felügyelet
Az 49.§-hoz

		Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett. A szabályozás tartalmát illetően a törvényjavaslat 49.§-a az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendeletnek az 1991. évi XXIII. törvény 3O.§-ával megállapított 5O.§-ához hasonló megoldást alkalmaz. Az igazságügyi szakértőknek, mint az igazságszolgáltatás közreműködőinek köztestületi szerve felett indokolt az igazságügy-miniszter részére a törvényességi felügyeleti jogkör biztosítása, amely összhangban áll az ügyvédi kamarák feletti törvényességi felügyelettel.

VII. Fejezet
Záró rendelkezések
Az 5O.§-hoz

		A törvényjavaslat záró rendelkezései szerint a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. A törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell megalakítani a területi kamarákat és a területi elnökségeket, ezek megalakulásától számított három hónapon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.



"
