"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA















T/1544. számú 

törvényjavaslat

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
és a tűzoltóságról













							Előadó: Kuncze Gábor
								    belügyminiszter
							Budapest, 1995. október









Törvényjavaslat


a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

 és a tűzoltóságról




Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás   és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására a következő törvényt alkotja: 

I. fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK


A törvény hatálya 

1. § 

(1)  A törvény hatálya kiterjed 

	a/ a Magyar Köztársaság területén  tartózkodó magánszemélyekre;

	b/ a Magyar Köztársaság területén levő jogi személyekre, magán-  és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan  jogszabály, vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;  

	c/ a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. 

(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó.

(3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügy-miniszter, a külügyminiszter és a belügyminiszter együttes nyilatkozata az irányadó.

(4) A törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire.

2 . §

(1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározottak szerint kell megvalósítani.

(2) A tűzoltás és a műszaki  mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó  hivatásos önkormányzati vagy köztestületként működő önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.

(3) A tűzoltás és a műszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel térítésmentes.

(4) A hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek az együttműködésre.

3. §

A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság)  a tűz oltása, illetőleg a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 



Értelmező rendelkezések 


4. §

E  törvény alkalmazásában 

	a/ tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;

	b/ tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem) a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, tüzek eloltása, a  tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;

	c/ tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme,  a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;

	d/ tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul;

	e/ műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.











A tűzjelzés

5. §

(1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).

(2) A törvény hatálya alá tartozók a  tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén közúti járműveikkel segítséget nyújtani.

(3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az illetékes tűzoltósághoz.

(4) A tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot  ellátó tűzoltósághoz minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítményből biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, illetőleg a létesítmény fenntartóját terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek  a  költségeket érdekeltségük arányában viselik. 

(5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani.

(6) Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más hírközlő berendezést kell üzemeltetni. 

(7) A tűzjelzés díjtalan és elsőbbséget élvez.







A tűzoltás

6. §

(1) A törvény hatálya   alá   tartozók    a      tűzoltásban,   a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.

(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.) a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az illetékes hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltóságnak bejelenteni.

7. §

(1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki  csak a tűzoltóság tagja lehet. A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltásvezető  előzetes egyetértésével intézkedhet.

(2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz:

	a/ a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, valamint a vám- és pénzügyőrség és a büntetésvégrehajtási testület, valamint a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelés- kérésnek;

	b/ magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban, az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet;

	c/ az a) alpontban nem említett  jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet;

	d/ az a/-c/ pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait  igénybe veheti;

	e/ elrendelheti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;

	f/ igényelheti az e/ ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;

	g/ a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti,

	h/ elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe behatoljanak, kerítést, épület- és nyílászáró szerkezetet megbontsanak.

(3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és  a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.

(4) A (2) bekezdés a/ pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre. 

8. §

(1) A tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére - az elmaradt haszon kivételével - ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
 
(2) Nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(3) A kártérítési, illetve  kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója jár el. 

(4)  Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki:

	a/ a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;

	b/ a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott.

A műszaki mentés

9. §

A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányítására, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5-7. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

10. § 

(1) A tűzoltáson és a  műszaki mentésen túl  a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet.

II. fejezet 

A TŰZVÉDELMI  FELADATOK

Tűzvédelmi hatósági tevékenység  

11. § 

(1)  A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, tűzvédelmi ellenőrzést végez, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.

(2) Jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság szakhatóságként jár el.

12. § 

Tűzvédelmi hatóságként a  13. §-ban meghatározott kivételekkel:

Első fokon

	a/ a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző jár el engedélyezési, kötelezési, tiltási és korlátozási ügyekben és a hatósági bizonyítványok kiadásában,

	b/ az illetékes önkormányzati tűzoltóság parancsnoka jár el a szakhatósági ügyekben, a tűzvédelmi ellenőrzés során, a tűzvizsgálatban, továbbá a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyeken a közvetlen tűzveszély esetén a tevékenység szüneteltetésének elrendelésénél, a tűzvédelmi szabályokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismerő dolgozónak a munkavégzéstől való eltiltásánál.

Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal vezetője jár el.

13. §

(1) Tűzvédelmi hatóságként első fokon az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának, a meglévők módosításának engedélyezése ügyében az országos parancsnok, másodfokon a belügyminiszter jár el.

(2) Az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó és robbantó anyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezéséhez az országos parancsnok egyetértése szükséges.







A tűzvizsgálat

14. §

(1) A tűzvizsgálatot a tűzoltásvezetőnek kell megkezdenie, aki bűncselekmény gyanúja esetén köteles értesíteni az illetékes rendőri szervet. 

(2) A tűzoltóság a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani  a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a dolgoknak a megőrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálhatnak.

(3) A tűzoltásvezetőnek a tűzesetről értesítenie kell az illetékes tűzvédelmi hatóságot.

III. fejezet

A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK VALAMINT A
MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK  JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel 
kapcsolatos feladatai

15. §

(1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg be kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő lakóépületek, lakások, gazdasági épületek, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

(2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.



16 .§

A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 

17. §

A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy  a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.


A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, 
a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel
és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

18. §

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek,  a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának elsődleges feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek:

	a/ a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt -  tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;

	b/ a jogszabályban meghatározottak szerint a fokozottan tűz- és robbanásveszélyesnek, illetőleg a tűz- és robbanásveszélyesnek, valamint a tűzveszélyesnek minősülő  létesítményeikre, építményeikre, helyiségeikre, szabadtereikre, technológiai berendezéseikre, ezen anyagok, eszközök szállítását végző járművek rakományára tűzvédelmi felelősségbiztosítást kötni;

	c/  a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes  tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;

	d/ a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani.

19. §

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, illetőleg ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, (a munkavégzésben résztvevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség  igénybevevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben  megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybe vételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.

20. §

(1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, illetőleg a tűzoltás feltételeit befolyásolja, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező  az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál - az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével  - köteles bejelenteni.

(2) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalombahozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni. 

21. §

(1) A felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését.

(2) A kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.

(3) A felelős tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.

22. §

(1) Az általános- és középiskolákban, a szakképzőiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési- oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni.

(2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi  szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.

(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben  résztvevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.


IV. fejezet

A TŰZVÉDELMI ÉS A MŰSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG,
VALAMINT A TŰZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA

A belügyminiszter irányító tevékenysége

23. §

(1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság  tevékenységének központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja.

(2) A belügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a Magyar Honvédség létesítményei és a bányák föld alatti részei kivételével -  a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed.



24. §

A belügyminiszter :

	a/ előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű  jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami  irányítás egyéb jogi eszközei útján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet  és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét;

	b/ egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban;

	c/ gyakorolja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos egyetértési jogot;  

	d/ meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit;

	e/ meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai  képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit;

	f/  gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat;

	g/ munkáltatói  jogkört  gyakorol  az országos parancsnok  és helyettese felett. 






Az országos parancsnok tevékenysége

25. §

Az országos parancsnok figyelemmel kíséri és segíti  az önkormányzatok tűzvédelmi, műszaki mentési és tűzoltósággal kapcsolatos tevékenységét, koordinálja a tűzvédelmi kutatómunkát, kapcsolatot tart a tűzvédelemmel foglalkozó köztestületek, egyesületek országos szövetségeivel.

26. §

Az országos parancsnok:

	a/ irányítja az állami tűzoltóság tevékenységét;

	b/ javaslatot tesz a belügyminiszter részére a tűzoltóság tevékenységére vonatkozó szakmai működési előírások szabályozására, a tűzoltóság szakmai információs és hírrendszerére, továbbá a tűzvédelmi felvilágosítás és tájékoztatás szabályozására, valamint a tűzoltóság szakmai képzése rendszerének és elveinek szabályozására;

	c/ a tűzoltóság nemzetközi kapcsolatainak szervezésében való közreműködése során együttműködési megállapodást köt  és viszonosság alapján együttműködik a külföldi és nemzetközi tűzvédelmi szervekkel ;

	d/  közvetlen utasítást adhat az ország területén a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre és adatszolgáltatásra, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti, illetőleg készenléti szolgálatuk elrendelésére;

	e/ felügyeli a tűzoltóság szakmai tevékenységét;

	f/ gyakorolja a jogszabályban részére meghatározott engedélyezési jogkört;

	g/ gyakorolja a részére belügyminiszteri rendeletben megállapított szervezési, személyzeti, fegyelmi, ellátási, gazdálkodási, anyagi, pénzügyi hatásköröket;

	h/ munkáltatói jogkört gyakorol a megyei tűzoltóparancsnok felett;

	i/ véleményezési jogkört gyakorol a fővárosi  tűzoltóparancsnok  kinevezésénél és felmentésénél.



A megyei tűzoltóparancsnok tevékenysége


27. §

A megyei  tűzoltóparancsnok

	a/ irányítja a megyei tűzoltóparancsnokság tevékenységét;

	b/ figyelemmel kíséri és segíti a helyi önkormányzatok tűzvédelmi, műszaki mentési és tűzoltósággal kapcsolatos tevékenységét;

	c/ a hivatásos önkormányzati  tűzoltóság szakmai felügyelete során a megye területén gyakorolja a 26. § d/, e/ és a megyei tűzoltóparancsnokság tekintetében  a g/ pontban meghatározott jogosítványokat;

	d/ szakmai felügyeletet gyakorol az önkéntes tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége felett;

	e/ elrendelheti a hivatásos önkormányzati és az önkéntes  tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát;

	f/ véleményezési jogkört gyakorol a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél.







A helyi önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos
 tevékenysége

28. §

(1)  A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete:

	a/ átszervezheti, megszüntetheti a belügyminiszter előzetes egyetértésével a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot;

	b/ a fővárosban az országos parancsnok véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;

	c/ az illetékes megyei tűzoltóparancsnok véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket;

	d/ beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező települési önkormányzat képviselőtestülete

	a/ a belügyminiszter előzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tűzoltóságot hozhat létre;

	b/ önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt;

	c/ gondoskodik az önkéntes tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről;

	d/ megállapítja az önkéntes tűzoltóság fenntartásához, illetőleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét; 

	e/ hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez.

29. §

(1) A településen a  víznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) Az e törvény 1. § (1) bekezdés b/ pontjában felsoroltak az általuk működtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek gondoskodni.

V. fejezet

A TŰZOLTÓSÁG

A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

30. §

(1) A hivatásos állami és a hivatásos  önkormányzati tűzoltóság  (a továbbiakban együtt: hivatásos tűzoltóság)  egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szerv.

(2) A hivatásos állami tűzoltóság országos tűzoltóparancsnokságból és megyei tűzoltóparancsnokságokból áll. Az országos parancsnokság és a megyei tűzoltóparancsnokság jogi személy. 

(3) A hivatásos tűzoltóság központi szakmai felügyeleti szerve az országos parancsnokság. Területi feladatait a megyei tűzoltóparancsnokságok útján látja el.

(4) Az országos parancsnokság alárendeltségében a Ferihegyi Repülőtéren és az Országházban készenléti szolgálatot ellátó hivatásos állami tűzoltóság működik. 

(5) Az országos parancsnokság hatósági és szakhatósági tevékenységet végez.

(6) Az országos és megyei a tűzoltóparancsnokság

a/ ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet,

	b/ tűzvédelmi felvilágosítást és tájékoztatást végez;

	c/ szakértői tevékenységet lát el;

	d/ ellátja a jogszabályokban meghatározott gazdálkodási, anyagi,         pénzügyi feladatokat.

31. §

(1)  A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban az önkormányzat intézményeként működik.

(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság 

	a/ tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti szolgálatot tart;

	b / ellátja az e törvény 12. § b/ pontjában, valamint a 30. § (6) bekezdésében  felsorolt tevékenységeket.

(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a (2) bekezdés b/ pontjában foglalt feladatok ellátására is működtethető.

 32. §

(1) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

(2) A hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai köztisztviselők vagy közalkalmazottak. 


A tűzoltó egyesület és az önkéntes  tűzoltóság

33. §

A tűzoltó egyesület a településen  a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet.

34. §

(1) Az  önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által közösen alapított  köztestület (Ptk. 65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybevehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezi a belügyminiszternél.

(2) Az önkéntes tűzoltóság parancsnokát a köztestület nevezi ki.

(3) Az önkéntes tűzoltóság székhelye szerinti  települési önkormányzat igényelheti a központi költségvetéstől az átvállalt feladattal arányos költségfedezet  biztosítását.


A létesítményi  tűzoltóság

35. §

(1) A gazdálkodó szerveknél és más jogi személyeknél a tűzoltási, műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására - jogszabályban meghatározott feltételek esetén - létesítményi  tűzoltóságnak kell működnie.

(2) A létesítményi tűzoltóság parancsnokát a létesítő nevezi ki és menti fel.








Az önkéntes és a létesítményi  tűzoltóságra vonatkozó
közös rendelkezések

36. §

Az önkéntes, illetőleg a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint  létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetőleg a települési önkormányzattal. Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni.

37. §

(1) Az önkéntes és a létesítményi  tűzoltónak a  tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybevevő téríti meg. Ennek alapján az igénybevett önkéntes és létesítményi tűzoltó társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybevett önkéntes és létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybevevő köteles gondoskodni.

(3) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetőleg kártalanítására, ha az igénybevétel 

	a/ a működési területen belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetőleg a létesítmény fenntartója;

	b/ a működési területen kívül történt, akkor a riasztást elrendelő hivatásos önkormányzati vagy állami tűzoltóság köteles.




38. §

A készenlétet ellátó önkéntes  és létesítményi tűzoltó mentesíthető 

            -  a tartalékos katonai szolgálat;
            -  a polgári védelmi kötelezettség

alól.


39. §


Az önkéntes és a létesítményi  tűzoltó, valamint  a tűzoltó egyesület tagja egyenruha viselésére jogosult.


40. §


A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybevevő fizeti meg.




A tűzoltóság anyagi, pénzügyi ellátása

41. §

(1) A hivatásos állami tűzoltóság létesítésével, fejlesztésével, működésével és fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetét a központi költségvetés a Belügyminisztérium útján biztosítja. 




(2) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján hozzájárulásként, a létesítés és fejlesztés költségeit pedig pályázati formában a Belügyminisztérium útján biztosítja.

(3) A központi költségvetésből történő hozzájárulás mértékét legalább a hivatásos önkormányzati tűzoltóság előírt legkisebb létszámának és gépjárműállományának figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A hivatásos tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére a Belügyminisztérium költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről, illetőleg a felhasznált oltóanyagok fedezetéről.

(5) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.

(6) Az önkéntes tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.   

(7) A Belügyminisztérium tűzoltó szakiskoláin történő képzés költségeinek fedezetét a hivatásos tűzoltóság tagjai és az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői esetében a központi költségvetésből a Belügyminisztérium biztosítja, más hallgatóknál a költségeket az iskolára küldő szerv vagy a hallgató viseli.


42. §

A létesítményi tűzoltóság létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a  tűzoltóság létesítője gondoskodik.





VI. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


43. §

(1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a  jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.

(2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
44. § 

A biztosító köteles a kötelező tűzvédelmi felelősségbiztosításból befolyt díj 5 %-át tűzvédelmi fejlesztési célra - külön jogszabályban meghatározottak szerint - átutalni.

45. §

A hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére használható fel 

	a/ a tűzvédelmi bírság bevétele,

	b/ a kötelező tűzvédelmi felelősségbiztosítás címén a biztosítokhoz befolyt biztosítási díjak 5 %-a.








46. §

A tűzvédelmi hatósági ügyekben, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

47. §

(1) Az országos parancsnokság és szervei, valamint a tűzoltó szakiskolák  használatában lévő ingatlanok és ingóságok állami tulajdont képeznek.  

(2) A megyei tűzoltóparancsnokságokat ingyenes használati jog illeti meg  a használatukban lévő, de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.

(3) A  hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő állami tulajdonú ingatlanok és ingóságok térítésmentesen a fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerülnek. 

(4) A  megyei    önkormányzatok   tulajdonában   lévő ingatlanok és ingóságok  - megegyezés esetén - térítésmentesen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó önkormányzatok tulajdonába adhatók.

(5) A tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:

	a/ a tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési előirányzat;

	b/ a rendkívüli események folytán felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területükön kívüli igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzat;

	c/ a vegyvédelmi felszerelések, tartalékeszközök és az \"M\" készlet;

	d/ a megyei tűzoltóparancsnokság javítóműhelyeinek felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;

	e/ az országos és a megyei kiképzőbázisok működtetésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok.

 (6) A (5) bekezdés a/-b/ és az e/  pontjában említett költségvetési eszközzel az országos parancsnokság, a c/-d/ pontokban foglaltakkal a megyei tűzoltóparancsnokság gazdálkodik.

48. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

	a/ a tűzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait, illetőleg a hivatásos önkormányzati tűzoltóság illetékességi területét;

	b/ a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámát;

	c/ Riasztási és Segítségnyújtási Tervben a hivatásos önkormányzati és az  önkéntes tűzoltóságok működési területét;

	d/ a tűzvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat;

	e/ a tűzoltóságok tagjaira vonatkozó élet- és balesetbiztosítási kötelezettséget;

	f/ a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes szabályokat;
 
	g/ az önkéntes tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát,

	h/ a kötelező tűzvédelmi felelősségbiztosítás szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:

	a/ az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot;

	b/ a tűzvédelmi  igazságügyi szakértői tevékenység szabályait;

	c/ a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat;

	d/ a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeit, képzési rendszerét;

	e/ a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket;

	f/ a hivatásos tűzoltóság tagjaira vonatkozó személyzeti hatásköröket és a személyzeti munka rendjét;

	g/ a hivatásos tűzoltóságnál rendszeresített köztisztviselői és közalkalmazotti beosztások körét;

	h/ a központi költségvetési előirányzat terhére igényelhető beruházási, fejlesztési támogatás pályázati rendszerét;

	i/ a tűzoltóság működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat;

	j/ azon technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a Belügyminisztérium  útján lehet igényelni, illetőleg a beszerzés pályázati feltételeit;

	k/ a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét;

	l/ a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályait;

	m/ a tűzvédelmi szabályzat általános elveit;

	n/ a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, tűzoltó szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a készenlétet vállaló önkéntes és létesítményi tűzoltók tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésének rendjét.

(4) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsák meg a tűzvédelem és a műszaki mentés  ágazatukra vonatkozó különös szabályait.

(5)  Nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás hiányában kötelezően alkalmazandó szabványban kell meghatározni: 

	a/ a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek és berendezések létesítésével, a tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállító járművekkel kapcsolatos részletes tűzvédelmi műszaki követelményeket;

	b/ a tűzvédelmi berendezésekre, készülékekre, felszerelésekre, technikai eszközökre, anyagokra, oltóanyagokra és a tűzoltógépjárművekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket;

	c/ az épületszerkezetekre, és az építőanyagokra vonatkozó tűzvédelmi vizsgálati módszereket. 

(6) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a tűzvédelmi bírságból és a kötelező felelősségbiztosításból befolyt biztosítási díj 5 %-ából  rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználási rendjét a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.

49. §

(1) Ez a törvény  a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.  A törvény 18. § (2) bekezdés b/ pontjának rendelkezését 1997. január 1-től kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg:

	a/  a Munka Törvénykönyvéről szóló  1992 . évi XXII. törvény 107. §-a a következő e/ ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e/,  f/ és g/ pont jelölése f/, g/, h/ pontra változik:

(Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól) 

	\"e/ amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el\";

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

	a/ a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet;

	b/ a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény  10-16. §-a;

	c/ az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 11. §-a és 18. §-ának az 1973. évi 13. törvényerejű rendeletre vonatkozó rendelkezése;

	d/ a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1995. évi XLIX. törvény.

50. §

(1) A tűzvédelmi szabályzatokat az erről szóló belügyminiszteri rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül kell kiadni.






I N D O K O L Á S

a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről
és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslathoz

I. 

Á l t a l á n o s   i n d o k o l á s

A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló hatályos jogszabályok 1973-ban léptek hatályba. Az állami tűzoltóság területi szervei ekkor tanácsi intézményként, az illetékes tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének általános irányítása alá kerültek. A szakmai irányítást a belügyminiszter az országos parancsnok útján gyakorolta.

Az önkéntes tűzoltóság tanácsi intézményként működött, amelynek fenntartásáról és fejlesztéséről az illetékes tanács gondoskodott. Ugyanakkor a jogszabályok egyesületi jogosítványt biztosítottak az önkéntes tűzoltóságoknak és ez az ellentmondás rendkívül sok gondot jelentett mind a tanácsok, mind az önkéntes tűzoltó egyesületek számára.

A gazdálkodó szerveknél és az intézményekben vállalati tűzoltóságok működtek. Ezek fenntartása a gazdálkodó szervek és az intézmények hatáskörébe tartozott. A létszámukra és felszerelésükre vonatkozó előírásokat a belügyminiszter rendeletben határozta meg.

Az önkéntes és a vállalati tűzoltóságok szakmai felügyeletét a területileg illetékes állami tűzoltóságok látták el.

Ennek alapján a szakmai irányítás egyértelműen centrális volt, míg a működés biztosításának feltételei az adott tanácsi, vállalati szervek hatáskörébe tartoztak.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a tűzvédelemről való gondoskodást a települési önkormányzatok feladatkörébe utalta anélkül, hogy azt kötelezővé tette volna. Ezen annyiban változtatott az 1991. évi XX. ún. hatásköri törvény, hogy a  hivatásos önkormányzati tűzoltóságok székhelye szerinti települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladataként határozta meg a tűzoltást és a műszaki mentést. Ezzel a rendelkezéssel az állami tűzoltóság területi szervei önkormányzati tűzoltóságokká, ugyanakkor a korábbi önkormányzati tűzoltóságként működő megyei tűzoltóságok pedig állami tűzoltósággá váltak.

A tűzvédelmi hatósági jogkör elsőfokon az önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző hatáskörébe került. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetésének és fenntartásának, valamint létesítésének és fejlesztésének fedezetét a központi költségvetés a Belügyminisztérium útján  biztosította.

Az önkéntes tűzoltóság a társadalmi szervezetek körébe került. Ezzel megszűnt az önkormányzatok kötelezettsége, hogy támogassák a székhelyük szerinti önkéntes tűzoltóságot, ami jelentős visszaesést okozott e szervezetek életében. Döntő többségük megszűnt vagy csak formálisan működött.
A vállalati tűzoltóságok  a gazdasági szerkezet átalakulása következtében nagy arányban megszűntek. A kis vállalkozások nem érezték magukra nézve kötelezőnek ezek fenntartását, a külföldi érdekeltségű gazdálkodó szervek pedig nem tudták vagy nem akarták tudomásul venni, hogy ilyen szervezeteket kell fenntartani. Rendkívül kedvezőtlen hatású volt az 1991. évi XX. törvénynek azon rendelkezése, amely hatályon kívül helyezte a vállalati tűzvédelmi szervezetek működtetésére vonatkozó kötelezettséget.

Az eltelt négy esztendő során bebizonyosodott, hogy mind a korábbról hatályos, mind az új szabályozások több vonatkozásban nem felelnek meg a  követelményeknek. Így többek között gondok jelentkeztek a tűzvédelmi hatósági feladatok hatékony ellátásában, a tűzoltóság irányítási és finanszírozási rendszerében, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság, valamint a vállalati tűzvédelmi szervezetek működtetésében.

Az új szabályozás kiadását indokolják azok a körülmények is, amelyek a társadalmi és a gazdasági életben a rendszerváltozás óta végbementek. A privatizáció, valamint a hazai gazdaságban a külföldi tulajdon  növekvő részvétele a korszerű tűzmegelőzési követelmények érvényre juttatását követeli. Ugyanakkor gondoskodni kell azoknak az előírásoknak a befogadásáról, amelyek az európai jogharmonizáció, illetőleg nemzetközi szabványosítás területén a tűzvédelmet érintik. Szükségessé teszi  a tűzvédelmi rendelkezések korszerűsítését az is, hogy romlott a tűzbiztonság. Tendenciáját tekintve növekszik a tűzesetek és a műszaki mentések száma, így a korábbinál lényegesen nagyobb kár éri a nemzetgazdaságot.

Az 1995. évi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek fedezetét 1995. július 1-jével az illetékes önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. Az ehhez szükséges törvényi és kormányzati szintű szabályozások megtörténtek és az érintett önkormányzatok döntő többsége a hivatásos tűzoltóságokat, mint önkormányzati intézményeket átvette.

Ugyanakkor nem történt lényeges változás a gazdálkodó szervek tűzvédelmét elsődlegesen biztosító vállalati tűzoltóságok és tűzvédelmi szervezetek működésének szabályozásában.

A törvényjavaslat szerint a korábbiaktól eltérő tartalommal ugyan, de fennmarad a tűzoltóságok több évtized alatt kialakult tagozódása (a hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, az önkéntes és létesítményi tűzoltóság).  Ezen a rendszeren a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok diszlokációja (elhelyezkedése), az önkéntes tűzoltóságok több mint egy évszázados hagyományai, valamint a létesítményi tűzoltóságok helyi fontossága miatt nem célszerű változtatni. 

Az állami tűzoltóság körébe tartozó országos és megyei tűzoltóparancsnokságok feladatköre csökken, tevékenységük súlypontját a szakmai felügyelet ellátása képezi.

A törvényjavaslat kiemelt gondot fordít a 94 készenléti szolgálattal rendelkező önkormányzati tűzoltóságra. Ezeknek kell gondoskodniuk a közel 3200 település tűzvédelméről. Működtetésük, fenntartásuk fedezetét, összhangban az önkormányzati törvénnyel, a központi költségvetésből a fenntartó önkormányzatok hozzájárulásként kapják meg. A fejlesztés és a beruházás céljára rendelkezésre álló fedezet központi kezelésben marad, ugyanis szétosztása a fejlesztés ellehetetlenüléséhez vezetne. A főváros helyzete speciális, mivel a közszolgáltatás biztosítása a kerületi határokat nem veheti figyelembe. Erre tekintettel a fővárosi önkormányzat intézményeként működik a hivatásos tűzoltóság. A fővárosban - a megyéktől eltérően - felügyeleti jogosítványokkal rendelkező állami tűzoltóság nincs. Ezt a feladatot a törvényjavaslat szerint az országos parancsnokság látná el. Nemzetközi kötelezettség alapján a Ferihegyi Repülőtér, valamint az Országház tűzvédelméről a hivatásos állami tűzoltóság gondoskodna.

A tűzoltóságok rendszerében új szerepet kap a fokozatosan fejlődő és a jövőben köztestületként működő önkéntes tűzoltóság, amelynek feladata a hivatásos tűzoltóságok által nem kellően védett területek tűzvédelmének biztosítása. Azok az önkéntes tűzoltóságok, amelyek a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíteni tudják, önálló működési területtel rendelkezhetnek és ebben az esetben az átvállalt feladattal arányos központi támogatást is megkapják. 

A vállalati tűzoltóságok helyébe a törvényjavaslat szerint a létesítményi tűzoltóságok lépnének, amelyek elsősorban a tűzvédelmi szempontból kiemelkedő veszélyességű tevékenységet végző gazdálkodó szervek védelmét szolgálnák. Működtetésükről, fejlesztésükről a fenntartó köteles gondoskodni.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, a jogi személyek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szerveinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. Ezeknek a rendelkezéseknek a megfogalmazására a gazdasági életben történt átalakulás, valamint annak a négy évnek a tapasztalatai adtak alapot, amelynek során bebizonyosodott, hogy a szabályozatlan helyzetben a tűzvédelmi fegyelem lényegesen fellazul és ennek következtében növekszik a veszélyhelyzet, valamint az ezekből következő tűzesetek és műszaki mentések száma.

A tűzvédelmi fegyelem erősítését kívánják szolgálni a törvényjavaslatnak azon rendelkezései, amelyek a tűzvédelmi bírság szabályait, a kiemelkedően veszélyes tevékenység kötelező tűzbiztosítását, illetőleg a biztosítók tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit határozzák meg. Ez utóbbiak a nemzetközi gyakorlatban elfogadottak és a hazai szabályozásban sem újszerűek, mert már az 1936. évi X. Tc. is rendelkezett a biztosítók tűzvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről.


II.

R é s z l e t e s    i n d o k o l á s

1-3. §-hoz

A törvényjavaslat ezen §-ai rendelkeznek a törvény hatályáról, amely a hatályos szabályozáshoz képest új megoldást tartalmaz. Eddig nem volt törvényi szintű szabályozás arra, hogy a tűz elleni védekezésre, a műszaki mentésre és tűzoltóságra vonatkozó szabályokat milyen körben és mértékben kell alkalmazni.

A törvényjavaslat alapvetően minden, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyre, jogi személyre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire kiterjed. Ugyancsak kiterjed a hatály a Magyar Köztársaság területén folytatott tűzvédelemre kiható és a tűzoltóság által végzett valamennyi tevékenységre.  Mentességet csak a diplomáciai körre, illetőleg a Magyar Honvédség létesítményeire és bányák föld alatti részeire biztosít.

Kiemelkedő fontosságú rendelkezése a törvényjavaslatnak a tűzoltás és műszaki mentés önkormányzati kötelezettségként való meghatározása, e feladatok térítésmentességének kimondása és a tűzoltóságok együttműködési kötelezettségének előírása. Az általános rendelkezések részét képezi az a  szabályozás is, amely lehetővé teszi a tűzoltóságok számára meghatározott körben az alkotmányos jogok korlátozását.

4. §-hoz

Az értelmező rendelkezések a tűz, a tűz elleni védekezés, a tűzoltási feladat, a tűzvizsgálat, valamint a műszaki mentés fogalmának meghatározását tartalmazzák.






5. §-hoz

A tűzjelzéssel kapcsolatos szabályozások részben a hagyományos rendelkezésekre alapulnak, részben az új megoldásokat foglalják magukba. Ennek megfelelően változatlanul kötelezettségként határozzák meg mindenki számára a tűz jelzését, az ehhez szükséges segítségnyújtás biztosítását, valamint azokat a szervezeteket, amelyeknél a tűzjelzést be kell, illetve be lehet jelenteni. Fontos rendelkezés, hogy a tűzjelzés díjtalan és elsőbbséget élvez.

6. §-hoz

A tűzoltásban való részvétel kötelezettségeit a törvény két körben határozza meg. Az egyik a személyes részvételt jelenti, amely arra terjed ki, hogy abban mindenki köteles részt  venni ellenszolgáltatás nélkül, a személyes képességeitől függően. A másik, hogy a tűzoltás feltételeit befolyásoló körülményeket az érintettek haladéktalanul kötelesek bejelenteni a tűzoltóságnak.

7. §-hoz

A törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz hasonlóan rendkívül széles jogosítványokat kíván biztosítani a tűzoltásvezető számára. Ezt abból a megfontolásból teszi, hogy érdemi intézkedést gyorsan és hatékonyan csak az a személy tud tenni, aki megfelelő felhatalmazásokkal rendelkezik. Erre, és az alkotmányossági szempontokra figyelemmel a törvényjavaslat a tűzoltásvezető jogait és kötelezettségeit egyértelműen taxatíve felsorolja. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szabályozza azokat a lehetőségeket, amelyek keretei között a tűzoltásvezető a különféle szervek, illetőleg magánszemélyek igénybevételéről rendelkezhet, azokat a korlátozásokat, amelyeket a tűz színhelyén megtehet, illetőleg azt az együttműködési módot, amelyet a különféle egységek a tűzoltásvezető irányítása alatt kötelesek végezni.

8. §-hoz

A tűzjelzés, a tűzoltás, a műszaki mentés és az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során természetesen károk is keletkezhetnek. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy ezeknek a károknak a megtérítését milyen formában és kitől lehet igényelni.

9. §-hoz

Új rendelkezése a törvényjavaslatnak a műszaki mentés szabályozása, amely alapjaiban megegyezik a tűzoltásra vonatkozó elgondolásokkal.





10. §-hoz

Az elmúlt időszakban gyakorlattá vált, hogy a tűzoltóságot szakmai feladatain túl más egyéb tevékenységre is igénybe vették úgy, hogy azért térítést nem fizettek. Figyelemmel arra, hogy a tűzoltóság fenntartása és működtetése rendkívül költséges, ezért indokolt, hogy  a tűzoltáson és műszaki mentésen túli tevékenységeket a tűzoltóság csak az érdekelt kérelmére és költségére végezhesse el.

11. §-hoz

A tűzvédelmi hatósági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat az engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedésekben, a tűzesetre vonatkozó hatósági bizonyítványok kiadásában, a tűzvédelmi ellenőrzésben, valamint  a tűzvédelmi kötelezettségek megsértőivel szemben alkalmazandó bírság kiszabásában, illetőleg a szakhatósági  tevékenységben fogalmazza meg. Ez a hatályos szabályozástól csak a tűzvédelmi bírság kiszabásában jelent változást. 

12. §-hoz

A tűzvédelmi hatóságok köre  az elmúlt két évtized során jelentősen változott. Korábban az állami tűzoltóságok, majd azt követően a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok székhelye szerinti jegyzők látták el ezt a feladatot. Az elmúlt négy év gyakorlati tapasztalatai bebizonyították, hogy a tűzvédelmi hatósági jogkör ily módon való telepítése az elvárható szakmai követelmények érvényesülését nem tudta minden esetben maradéktalanul biztosítani. Ebből kiindulva a törvényjavaslat olyan megoldást keresett, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, illetőleg az önkormányzati törvénnyel, ugyanakkor figyelembe veszi azokat a szakmai követelményeket is, amelyek a tűzvédelmi hatósági jogkör megfelelő érvényesítéséhez nélkülözhetetlenek.
Ennek megfelelően a törvényjavaslatban a hatósági jogkör megosztásra került. Az érdemi hatósági határozatokat, amelyek körébe az engedélyezés, kötelezés, tiltás, korlátozás, valamint a hatósági bizonyítványok kiadása tartozik, a települési önkormányzat jegyzője (körjegyzője), a fővárosban pedig a főjegyző hozza meg. Ezek azok az ügyek, amelyek érdemi döntést tartalmaznak és amelyeknél közvetlen jogorvoslatra van lehetőség.
Az illetékes önkormányzati tűzoltóság vezetőjének hatáskörébe utalná a törvényjavaslat a szakhatósági ügyek intézését (amelyekben az érdemi döntés a jegyző hatáskörébe tartozik), a tűzvédelmi ellenőrzést, a tűzvizsgálatot, valamint az azonnali beavatkozást igénylő ügyekben - így a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyeken tűzveszély esetén a tevékenység szüneteltetésének elrendelését, valamint a tűzvédelmi szabályokat, illetőleg a tűzoltóeszközök használatát nem ismerő dolgozónak a munkavégzéstől való eltiltását.
Ezzel a megosztással mód nyílik arra, hogy az önkormányzatok a hatáskörükbe tartozó hatósági ügyekben önállóan intézkedjenek, ugyanakkor lényeges mértékben csökkenjen azoknak az ügyeknek a száma, ahol az önkormányzatok jegyzői csak formális tevékenységet láttak el. Új a szabályozásnak az a rendelkezése, hogy a tűzvédelmi hatósági jogkört valamennyi települési önkormányzat jegyzőjére kiterjesztette, növelve ezzel az önkormányzatok szerepét a tűzvédelemben, illetve az önkormányzati jelleget.

13. §-hoz

A törvényjavaslat ezen rendelkezése különleges hatósági eljárási szabályt fogalmaz meg, mert meghatározott körben az országos parancsnok hatáskörébe utal engedélyezési, illetve eltérési jogosítványt. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben országosan bevezetendő eszközökről, illetőleg eljárásokról van szó, ezek nem adhatók az önkormányzatok körébe.

14. §-hoz

A törvényjavaslat a tűzvizsgálat szabályozásában alapjaiban véve új elgondolásokat nem tartalmaz, mert a jelenlegi gyakorlat megfelelő volt, hiszen a bűncselekmény alapos gyanúja esetén a tűzvizsgálatot a rendőrség átvette, más esetben viszont a tűzoltóság, mint államigazgatási cselekményt folytatta le. Sem a tűzoltóság, sem a rendőrség ez irányú tevékenységével kapcsolatosan kifogások nem merültek fel, így nem indokolt a jelenlegi jogi szabályozás megváltoztatása.

15-16. §-hoz

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait eddig elsősorban a hatályos törvényerejű rendelet végrehajtásához kapcsolódó alsóbb szintű szabályozások határozták meg. Az alkotmányjogi követelményekre figyelemmel ezeket - bár tartalmukban lényeges változását nem foglalnak magukban -  törvényi szinten indokolt szabályozni.
A műszaki, technikai fejlődés mind szélesebb körű elterjedésével szükségszerűen együtt jár, hogy a háztartásokban és a magángazdaságokban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák azokat a berendezéseket, felszereléseket, eszközöket és anyagokat, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelő ismeret hiányában tüzet okozzanak. Ezért kívánja a törvényjavaslat előírni azt, hogy minden területen az érintettek megismerjék a használatukban lévő eszközök, anyagok alkalmazásával  kapcsolatos tűzvédelmi szabályokat, illetőleg ha a tűz vagy a műszaki mentést igénylő esemény mégis bekövetkezik, az ezzel kapcsolatos jelzési, illetőleg beavatkozási kötelezettségeiket.

17. §

Sok gondot okoz, hogy  tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkező gyermekek, fiatalkorúak, illetőleg cselekvésükben korlátozottak nem ismerik a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályokat sem. Ezért rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy kötelezi ezeket a személyeket arra, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályokat megismerjék és tevékenységükkel tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt ne okozhassanak.


18-20. §-hoz

A törvényjavaslat részleteiben szabályozza a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, a jogi személyek, a jogi- és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. Ezek lényegesen meghaladják azokat a kötelezettségeket, amelyeket az e körbe nem tartozóknak teljesíteniük kell. Részben a tűzesetek megelőzésére, részben a tűzoltási feltételek biztosítására, részben pedig az általuk foglalkoztatottak tűzvédelmi képzésére vonatkozó előírásokat tartalmazza a törvény.

21. §-hoz

A tűzmegelőzés szempontjából rendkívül fontos, hogy már a tervezés időszakában érvényre jussanak azok a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági előírásban meghatározott követelmények, amelyek a biztonságot szolgálják. Ezért írja elő a törvény a tervező és a kivitelező kötelezettségét a tűzvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében.

22. §-hoz

A tűzvédelmi ismeretek oktatása minden képzési szinten alapvető fontosságú. Erről eddig csak a végrehajtási rendeletek, illetőleg  a különféle minisztériumok belső szabályozásai rendelkeztek. Nem  célszerű kettéválasztani az alapoktatást és a tűzvédelmi felkészítést, ezért a törvényjavaslat azt a megoldást választja, hogy minden szinten az alapoktatáshoz kell kapcsolni a tűzvédelmi képzést. Változatlanul fenntartja, hogy azokban a foglalkoztatási ágakban, ahol a felkészülés különös tűzvédelmi ismereteket igényel, csak megfelelő szakvizsgával rendelkező személyek dolgozhassanak. Előírja a munkáltató kötelezettségét az általa foglalkoztatott dolgozó tűzvédelmi képzéséért és  megtiltja számukra, hogy olyanokat alkalmazzanak, akik tűzvédelmi felkészítéssel, illetőleg a szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek.

23-24. §-hoz

A törvényjavaslat a hatályos szabályozásoknak megfelelően a belügyminiszter hatáskörébe utalja a tűzvédelem, a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását. Részletesen összefoglalja azokat a jogosítványokat, amelyeket a belügyminiszter ebben a  feladatkörében gyakorolhat.

25-26. §-hoz

A törvény az országos parancsnok tevékenységét a korábbiaktól eltérő módon határozza meg. Ez adódik abból, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az illetékes önkormányzatok irányítása alá kerültek, illetőleg állami tűzoltóságként csak az országos és a megyei parancsnokságok működnek. A törvényjavaslat részletesen ismerteti az országos parancsnok jogkörét, amely egyfelől az állami tűzoltóság irányításában, másfelől a tűzvédelemmel kapcsolatos irányítási jogosítványok előkészítésében, illetőleg a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és az létesítményi tűzoltóságok felügyeletében, valamint eseti közvetlen utasításokban jelenik meg.

27. §-hoz

A törvényjavaslat jelentős változást hoz a megyei tűzoltóparancsnokságok tevékenységében. Lényegesen szűkül a korábbi centrális felépítésből adódó közvetlen beavatkozások köre, ugyanakkor számos olyan jogosítványt gyakorolhatnak továbbra is, amelyek az egységes működést lehetővé teszik.

28-29. §-hoz

A helyi önkormányzatok - összhangban az önkormányzati törvénnyel és annak azon  rendelkezésével, hogy a helyi tűzvédelemről való gondoskodás feladatkörükbe tartozik - nagyobb felelősséget és ezzel összefüggésben több jogosítványt kapnak a helyi tűzoltóságok működésével kapcsolatosan. A törvényjavaslat tételesen felsorolja a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkező, illetőleg a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező önkormányzatok feladat- és hatáskörét, továbbá azt., hogy az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a településen a víznyerési lehetőségek biztosításáról.

30-32. §-hoz

A hivatásos tűzoltóságra vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat alapjaiban az állami és az önkormányzati tűzoltóságra bontja. Meghatározza az állami tűzoltóparancsnokság szervezeti felépítését, feladatait és tevékenységi rendszerét. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság esetében szabályozza annak feladatait és elhelyezkedési rendszerét.
Rendelkezik a törvény a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjairól. Erre azért van szükség, mert oktatóik és hallgatóik jogviszonya eddig nem volt egyértelműen szabályozott.

33-34. §-hoz

A tűzoltó egyesület és az önkéntes tűzoltóság egymáshoz kapcsolódását mind a hatályos, mind a korábbi szabályozások közel fél évszázada nem határozták meg egyértelműen.  Korábban az önkéntes tűzoltóságokat félig állami szervként kezelték, majd egyesületeknek minősítették azokat, ezzel azonban megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy kötelező önkormányzati vagy állami támogatásban részesüljenek. Ezen a helyzeten kíván változtatni a törvényjavaslat, amely az önkéntes tűzoltó egyesületet különválasztja az önkéntes tűzoltóságtól. Amíg az egyesület az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő társadalmi szervezetnek minősül, addig az önkéntes tűzoltóság köztestületként működik és ebből adódóan fenntartásáról az önkormányzatnak, illetőleg ha működési területet vállal, akkor a központi költségvetésnek  meghatározott arányban kell gondoskodnia.

35. §-hoz

A létesítményi tűzoltóság a korábbi vállalati tűzoltóságok szerepkörét veszi át részben megváltozott feladattal. Erre a módosításra azért van szükség, mert a megváltozott gazdasági  feltételek között a gazdálkodó szervek egyre inkább vonakodtak attól, hogy a saját védelmüket elsődlegesen szolgáló tűzoltóság létrehozásáról és fenntartásáról gondoskodjanak.

36-40. §-hoz

A törvényjavaslatnak az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezései tág határokat biztosítanak arra, hogy a létesítésre kötelezettek egymással megállapodást köthessenek a tűzvédelmi feladatok ellátására.
Törvényi garanciát igényel, hogy az önkéntes és a létesítményi tűzoltók a tűzoltási műszaki mentési és az erre való felkészítési, illetve az ezzel kapcsolatos rendkívüli szolgálatok időtartamára mentesek legyenek a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek hiányában nem lenne biztosítható, hogy ezek a tűzoltóságok működésüket folyamatosan el tudják látni és adott település, illetőleg létesítmény védelméről megfelelően gondoskodjanak. Új rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a hatályos szabályozástól eltérően a kieső munkaidőre járó munkabért és társadalombiztosítási ellátást az igénybe vevő szervezetnek kell biztosítania.
Rendelkezik a törvényjavaslat arról is, hogy igénybevétel esetén az önkéntes és a létesítményi tűzoltók ellátásáról és költségeinek megtérítéséről az igénybevevő köteles gondoskodni. Ugyancsak szabályozza az önkéntes és létesítményi tűzoltó kártérítésére vonatkozó szabályokat, valamint meghatározza azt is, hogy ezek a tűzoltók mentesíthetők a tartalékos katonai szolgálat, valamint a polgári védelmi kötelezettség teljesítése alól.
Biztosítja a törvényjavaslat az önkéntes és létesítményi tűzoltók számára és a tűzoltóegyesületi tagoknak az egyenruha viselésének jogát.

41-42. §-hoz

A tűzoltóság anyagi és pénzügyi ellátása rendkívül összetett és részletes szabályozást kíván a jogalkotótól. Egyfelől el kell különíteni az egyes tűzoltóságokra vonatkozó szabályokat, másfelől eltérő módon kell gondoskodni a működtetés, a fenntartás, illetőleg a létesítés és a fejlesztés feltételeinek biztosításáról.

Egyértelmű, hogy a hivatásos állami tűzoltóság esetében a költségvetés minden tétele az államot terheli. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál a központi költségvetés meghatározott norma alapján gondoskodik a fenntartással és működéssel kapcsolatos költségekről és a már bevált rendszerrel összefüggésben a fejlesztésről, illetőleg a létesítésről. Ezeket a korlátokat a jelenlegi szűkös anyagi feltételek szabják meg. Azok a felmérések, amelyek a hivatásos önkormányzati tűzoltóság esetében valamilyen normatíva kidolgozását tették volna lehetővé, kudarcba fulladtak amiatt, hogy e szervezeteknél a működési költségek közel 85 %-át a bér és bérjellegű juttatások kötik le. További 6-8 %-ot jelentenek a létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos kiadások és ennek alapján célszerűtlennek látszott bármiféle norma kialakítása. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok területi elhelyezkedésének és tényleges teljesítményének felmérése 1995. első felében megtörtént és a szükséges átcsoportosításokat a tényleges munkaterhek függvényében még az 1995. július 1-jei költségvetési átadást megelőzően megtették. Ezekre figyelemmel újabb változtatásokra a meglévő költségvetési feltételek mellett nincs lehetőség.
Rendkívül fontos intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy rögzíteni kívánja azt a már működő intézményt, amely szerint a tűzoltóságok készenléti szolgálatot ellátó tagjaira élet- és balesetbiztosítást kell kötni. Ez ma a jogszabályi előírás nélkül is működik, de miután nincs költségvetési fedezete, így csak a különféle átcsoportosítások, illetőleg megtakarítások révén lehet róla gondoskodni.
Rögzíteni kívánja a törvény azt a gyakorlatot is, amelyet az alsóbb szintű jogszabályok tettek lehetővé, hogy a Belügyminisztérium szakiskoláin a hivatásos és az önkéntes tűzoltóság meghatározott tagjainak képzési költségeit a központi költségvetésből a Belügyminisztérium fogja biztosítani.

43-45. §-hoz

Új intézményt kíván bevezetni a törvényjavaslat a tűzvédelmi bírsággal. Az ez irányú külföldi tapasztalatok, valamint a hazánkban alkalmazott környezetvédelmi, természetvédelmi, építésrendészeti stb. bírságok során szerzett tapasztalatok megfelelő alapot adnak arra, hogy a tűzvédelem területén elkövetett jelentősebb szabályszegések ne csak szabálysértési, hanem attól lényegesen súlyosabb anyagi hátrányt jelentő bírsággal legyenek sújthatók.

Mind a külföldi, mind a korábbi hazai jogalkotási gyakorlatban bevált eszköz volt, hogy a tűzoltóság fejlesztéséhez a biztosítók bevételük meghatározott részével hozzájárultak. Ezt az indokolja, hogy a megfelelő technikai eszközzel és felszereléssel rendelkező tűzoltóság gyors és hatékony beavatkozása esetén lényegesen csökken az a tűzkár, amelyet a biztosítónak meg kell térítenie. Ebből kiindulva fogalmazza meg a törvényjavaslat, hogy a biztosítók kötelesek meghatározott díjat fizetni a tűzvédelem fejlesztése céljára.

Hasonló módon a tűzoltóság fejlesztését szolgálja, hogy a tűzvédelmi bírságot a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok a tűzoltási és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére lehet felhasználni.


46-50. §-hoz

A törvényjavaslat ezen §-ai egyfelől a tűzoltóságok használatában, kezelésében, illetőleg tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak sorsát kívánják megnyugtató módon szabályozni. Az alapelv, hogy minden vagyontárgy végeleges jelleggel annak a szervezetnek a  tulajdonába kerüljön, amely azt ténylegesen használja. A jelenlegi helyzetben természetesen szükség van arra, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok meghatározott szolgáltatásokat az állami tűzoltóságok útján kapjanak meg. Ehhez természetesen indokolt, hogy az el nem osztható eszközök az állami tűzoltóságok  kezelésében maradjanak.

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormány, illetőleg a belügyminiszter számára, hogy meghatározott körben a részéletes rendelkezéseket készítse elő, illetőleg a kiadásáról gondoskodjon. Ugyanakkor intézkedik a hatályon kívül helyezendő törvényi szintű szabályozások hatályon kívül helyezéséről és a törvény hatályba léptetéséről.


-------------------------------------------------Ç









=

-2
4
?
J
n[
k
u
Fv
~
ié
â
ë
ť
-ť
Ł
dT
+
Í¦
YÓ
Âţ
	
	


	
<
¬
<
<
<
'
<
<
<


<
<

<




<



<
<







<
<
<
!








<
<
<
e








<
<
<
Ž

<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
Ź"
