"1ż
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
             KORMÁNYA










T/1566. számú 


TÖRVÉNYJAVASLAT

a

hadköteles katonák szolgálati viszonyáról










                                                Előadó: Keleti György
                                                                         honvédelmi miniszter









Budapest, 1995. október


Törvényjavaslat

a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról

A Magyar Köztársaság függetlenségének és területi  sérthetetlenségének katonai védelme olyan nemzeti haderő fenntartását igényli, amelyben a hivatásos állományú katonák  mellett  a sor-, tartalékos és póttartalékos katonák a  demokratikus  jogállam szerinti törvényes keretek között fegyelmezetten, és ha kell, az önfeláldozásig terjedő bátor helytállással teljesítik alkotmányos hadkötelezettségüket. Mindezekre tekintettel -  kifejezve a katonai szolgálatért a társadalom fokozott  megbecsülését - az Országgyűlés a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet
A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

1.§

(1) A honvédelemről szóló 1993.évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)  44.§-ának  (2) bekezdésére figyelemmel e törvényt a Magyar Honvédségnél, illetőleg a Határőrségnél (a továbbiakban együtt: honvédség)  a Hvt. 44.§-a (1) bekezdésének  c)  pontja szerinti, az általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai, illetőleg határőr szolgálatot teljesítő (a továbbiakban együtt: hadköteles katona) állomány katonai  szolgálati  viszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) kell alkalmazni. E törvény X. fejezetét a Hvt. 43. §-a szerinti, rendfokozattal  rendelkező tartalékos állományba helyezettre, a IX. Fejezetnek a honvédség kártérítési felelősségéről szóló 122-129. §-át a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettséget teljesítőkre, valamint a jóléti és kegyeleti gondoskodásról szóló XI. Fejezetben meghatározott személyekre is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a katonai szakképzésben résztvevő tényleges állományú hallgatókra is. 
(2) A hadköteles katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi kötelezettség alapján az állam által egyoldalúan létesített jogviszony, meghatározott idejű katonai szolgálat teljesítése - kiképzés, át- és továbbképzés, gyakorlat, különleges szolgálat, fegyveres és fegyver nélküli szolgálat - céljából.

(3) A szükségállapot és rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok állapítják meg a hadköteles katona szolgálati  viszonyára vonatkozó eltérő rendelkezéseket.


2.§

E törvény alkalmazásában a Hvt. 25. §-a szerinti elöljárók közül:

a) az állományilletékes parancsnok: a honvédség önálló katonai (határőri) szervezeti egységének (a továbbiakban: katonai  szervezet)  általános  hatáskört gyakorló szolgálati elöljárója, aki e szervezetet vezeti, és gyakorolja mindazokat a vezetői  jogköröket,  amelyeket  jogszabály, utasítás, intézkedés és parancs  nem utal más elöljáró  (vezető) hatáskörébe;
b) közvetlen szolgálati elöljáró: az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó, elöljárói  jogkörrel rendelkező parancsnok (vezető);



II. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ALAPVETŐ
KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 

Alapvető kötelességek

3.§
(1) A hadköteles katona az 1.§ (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszony alapján  köteles:
	a) a (2) bekezdésben foglalt korlátozással részt venni a Hvt. 22.§-ának (1) bekezdésében felsorolt feladatok  végrehajtásában,
	b) a haza katonai védelmére felkészülni és részt venni az ehhez szükséges  kiképzésben  (gyakorlaton), átképzésben és továbbképzésben,
	c) őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni;
	d) részt venni a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák elvégzésében.
(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton való  részvétel  kivételével - csak a beleegyezésével vehet részt békeidőben külföldön teljesítendő katonai feladat  végrehajtásában,  valamint a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének j) és k)  pontjában  említett segítségnyújtásban.

4.§
(1) A hadköteles katona köteles:
	a) tiszteletben tartani a hadviselésről és a  háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szerződéseket, továbbá a lakosság, az anyagi javak és a  környezet  védelmére  vonatkozó rendelkezéseket,
	b) óvni és rendeltetésszerűen használni  a  rábízott fegyvert és felszerelési tárgyakat,
	c) tiszteletben tartani bajtársainak az emberi  méltósághoz fűződő jogait, szükség-  vagy veszélyhelyzet esetén nekik segítséget nyújtani,
	d) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot.
(2) A szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó  tényeket és körülményeket a hadköteles katona a valóságnak megfelelően köteles jelenteni.

5.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetőleg a szolgálati feladatai ellátásának ideje alatt - ha eltérő parancsot  vagy engedélyt nem kapott - a jogszabállyal rendszeresített egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni. Szolgálati helyét polgári ruhában is elhagyhatja, és oda polgári ruhában  is  érkezhet.
(2) Ha a katonai szervezet fegyelmi helyzete indokolja - a Magyar Honvédség parancsnoka, illetőleg a Határőrség Országos parancsnoka javaslatára - a honvédelmi miniszter, vagy a belügyminiszter legfeljebb 3 hónap időtartamra felfüggesztheti a katonai szervezet hadköteles katonáinak az (1) bekezdés szerinti polgári ruha viselésére való jogosultságát. 
6.§
A hadköteles katona a szolgálati helyén nem fogyaszthat alkoholt vagy kábítószert, a szolgálati feladatainak ellátásakor nem állhat alkohol vagy kábítószer befolyása alatt.
7.§
(1) A hadköteles katona köteles a szolgálati feladatait a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglaltak szerint,  a  kapott parancsoknak megfelelően esküjéhez (fogadalmához) hűen teljesíteni.
(2) A parancsot a hadköteles katona ellentmondás nélkül, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és maradéktalanul  köteles teljesíteni.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a szolgálati elöljárótól a  Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a Hvt. 34.§-a (1)  bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok  végrehajtására kapott parancsot az önfeláldozásig  terjedő  bátorsággal  köteles végrehajtani.

(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a Hvt. 22.§-a  (1)  bekezdésének f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (l) bekezdésének a)-d)  pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott  parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha  az  az  életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona a Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét veszélyezteti.
(6) A hadköteles katonának a parancs  végrehajtását  meg kell tagadnia, ha számára nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.
(7) Az (6) bekezdés szerinti kivétellel a hadköteles katona a jogszabálysértő  parancsot nem tagadhatja meg. Ha azonban a parancs jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag a parancsot kiadó felel. 

Alapvető jogok

8.§
A szolgálati viszony keretében a hadköteles katona jogosult:
	a) a beosztásának megfelelő szolgálati feltételekre, elhelyezésre és illetményre,
	b) a szolgálatteljesítés érdekében szükséges katonai kiképzésre,  átképzésre,  továbbképzésre,  e törvényben és más jogszabályban meghatározott kötelezettségeire és jogosultságaira vonatkozó tájékoztatásra,
	c) a beosztás ellátásához szükséges katonai  szakmai ismeretek, továbbá jogi, környezetvédelmi,  tűz-,  baleset-  és munkavédelmi ismeretek megszerzésére,
	d) a Hvt-ben, a társadalombiztosításról szóló törvényben és más jogszabályban meghatározott egészségügyi és orvosi ellátásra, valamint jóléti (szociális) gondoskodásra,

	e) jogainak és jogos érdekeinek védelmére,
	f) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.

A személyi szabadság és a személyi  biztonság
9.§
(1) A hadköteles katona a Hvt. 25-ának § (4) bekezdése szerinti feljebbvaló, a katonai rendész, a határőr járőr és a rendőr  felszólítására személyazonosságát  igazolni  köteles.
(2) A feljebbvaló a hadköteles katonát a  személyazonossága igazolására a Hvt-ben meghatározott azokban az esetekben szólíthatja fel, amelyekben a  katona  részére  parancsadásra jogosult.
(3) A hadköteles katona személyazonosságának igazolására a katonai igazolvány szolgál.

A személyi szabadság korlátozása

10§
A hadköteles katona  személyi  szabadsága  korlátozható, ha
	a) a  kimaradást és az  eltávozást megvonják vagy a hadköteles katona a  fogság  fenyítését tölti,
	b) vele szemben a	11.§  szerint járnak el,
	c) az ellene indult fegyelmi eljárás során vele szemben a 100.§ szerinti elkülönítést alkalmazzák,
	d)  elfogása  és  előállítása   szükséges.

11.§
(1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében  elkerülhetetlenül szükséges,  az  állományilletékes  parancsnok,  a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a  hadköteles katonát súlyos fegyelemsértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos  gyanúja  esetén  az eljárás megindítására illetékes személy vagy szerv intézkedéséig e törvény 100. §-a szerint elkülönítheti. 
(2) Az orvos döntése alapján az (1) bekezdésben említett szolgálati személyek  az ittas vagy bódult állapotban levő  hadköteles katonát  - felügyelet céljából - egészségügyi felügyelet alá helyezhetik, ha állapota a katonai szervezet rendjét zavarja,  illetve  saját  testi épségét veszélyezteti. A felügyelet az intézkedésre okot adó állapot megszűnéséig, de legfeljebb 24 órán át  tarthat. 

12.§
(1) A katonai rendész elfogja és további  intézkedés végett a legközelebbi helyőrségügyeletes vagy az illetékes katonai nyomozó szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,
	a) akit bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
	b) aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy  akinek személykörözésben az elfogását rendelték el,
	c) akinek őrizetbe vételét,  előzetes  letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését vagy elmeállapotának megfigyelését rendelték el,
	d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, továbbá a szabadságvesztés során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért  vissza,  illetőleg aki az  ideiglenes  kényszergyógykezelés  vagy  elmeállapotának megfigyelése alól magát kivonta,
	e) akinek - külön  törvény  rendelkezése szerint - meghatározott szervhez való előállítását rendelték el.

(2) A katonai rendész a közbiztonság, a közrend  vagy  a katonai fegyelem biztosítása érdekében - további intézkedés végett - a legközelebbi helyőrségügyeletes, illetve az illetékes katonai  nyomozó vagy rendőri szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,
	a) aki  felszólítására  nem  tudta  magát  hitelt  érdemlően  igazolni, vagy az igazolást megtagadta,


	b) aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható,
	c) akitől bűncselekmény gyanúja  vagy  szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel  vagy  véralkohol  vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő  módon  egyéb mintavétel szükséges,
	d) aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegte,
	e) aki a fegyelemsértést vagy szabálysértést  az  abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja,  továbbá  akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy  elkobzás  alá eső dolgot kell visszatartani,
	f) aki a szolgálati helyétől az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, jogellenesen van távol,
	g) aki a laktanyai elhelyezésen kívüli tartózkodása vagy szolgálati tevékenysége során olyan súlyú, illetve jellegű fegyelemsértést követett el, hogy előállítása szükséges.

(3) A katonai rendész a hadköteles  katonát  kivételesen indokolt esetben - az illetékes helyőrségügyeletes értesítése mellett - rendőrségi szervhez is előállíthatja.

(4) A hadköteles katona előállítása legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 24 órán át, ha az előállítás foganatosítása a rendőri szervnél történik,  legfeljebb 8 órán át tarthat, amely  idő alatt a hadköteles katona folyamatos, biztonságos őrzéséről és ellátásáról az a szerv gondoskodik, amely az előállítottat befogadta.

(5) A hadköteles katona személyi szabadságának korlátozására:
	a) fegyelemsértés esetén e törvény fegyelmi  rendelkezései az irányadók,
	b) bűncselekmény elkövetése esetén a  büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni,
	c) ha az előállításra okot adó fegyelemsértés vagy szabálysértés miatt a hadköteles katonával szemben  fogság  fenyítést szabtak ki, annak tartamába az (1) és (2) bekezdés alapján a fogdában eltöltött időt be kell számítani.

13.§
Ha a hadköteles katona megkísérelte, hogy  szolgálati  helyét önkényesen elhagyja,vagy a fogdába helyezése során, továbbá a fogdában töltött idő  alatt,illetőleg  a  katonai  rendész vagy határőr járőr jogszerű intézkedése során ellenszegült, vele szemben  arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.


A szabad mozgás és a tartózkodási hely
szabad megválasztása

14.§

(1) A hadköteles katona szolgálatteljesítésének  helyőrségét (helyét) a katonai (határőri) szervezetek területi  elhelyezkedésére és a honvédség feladatából fakadó szakmai igényekre, valamint a Hvt. 98. és 100.§-ára figyelemmel  kell  meghatározni.
(2) A hadköteles katona  a  szolgálati   elöljáró  által meghatározott szolgálati helyen köteles tartózkodni. Szolgálati helyét a hadköteles katona  jogszabályban, továbbá  a napirendben, illetőleg munkarendben (a továbbiakban: napirend) megállapított esetekben és módon hagyhatja el. A hadköteles katona e törvényben meghatározott esetekben és feltételek  szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, vagy más szolgálati helyre vezényelhető.
(3) A szolgálati helynek a 72.§ (2) bekezdés c) és d)  pontja szerint  engedélyezett elhagyása esetén a hadköteles katona köteles bejelenteni tartózkodási helyét, ahol szükség esetén  értesíthető vagy elérhető. A bevonulás akkor rendelhető el, ha  a szolgálati feladatot a hadköteles  katona  személyes  jelenléte nélkül nem lehet  végrehajtani.  A  bevonulás  elrendelésére  a közvetlen szolgálati elöljáró jogosult.

15.§
(1) A hadköteles katona a külföldre utazásról és az  útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 2.§ (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Hvt. 88. § (3) bekezdése  rendelkezéseinek megfelelően engedéllyel utazhat külföldre. A külföldi tartózkodás ideje a  szabadság mértékébe beszámít. 
(2) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható  meg, ha azt a hadköteles katona különös méltánylást  érdemlő  személyes okból, így különösen 
a) külföldön élő, a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozó halála, vagy 
b)  a külföldön élő vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, testvére, felesége szülője vagy testvére házasságkötése
miatt kérte. 

Lelkiismereti és vallásszabadság
16.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.
(2) A hadköteles katona a szolgálatteljesítési (kiképzési, munka-) időn kívül szabadon igénybe vehet lelki  gondozást, illetve részt vehet vallási szertartáson.
(3) A lelki gondozáson és vallási szertartáson  való részvételre senki nem kötelezhető.
(4) A lelki gondozáson  és   vallási  szertartáson  való részvétel  vagy az  attól  való  távolmaradás  miatt  semmilyen előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.

Szabad véleménynyilvánítás
17.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati feladatainak végrehajtása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.
(2) A laktanyában a hadköteles katona nem folytathat politikai agitációt,  politikai  szervezet  képviselőjeként  vagy megbízottjaként nem nyilváníthat  véleményt.  
(3) A hadköteles katona a szolgálati parancsokat, utasításokat, intézkedéseket - a 7.§ (6) bekezdésében szabályozott eset kivételével -  nem  bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége  körén kívül elmarasztaló véleményt nem  nyilváníthat,  a  szolgálati rendet és a fegyelmet sértő  nyilatkozatot nem  tehet,  a  sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos  ügyben  magánvéleményt nem nyilváníthat.
(4) A fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozó hadköteles  katona  a katonai szolgálat időtartamára köteles tagsági  viszonyát  felfüggeszteni és az azzal összefüggő tevékenységet mellőzni.
(5) A szolgálati helyen a szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető, valamint pártpolitikai sajtótermék nem állítható elő és nem terjeszthető, ilyen  tartalmú  plakát,  hirdetmény  vagy embléma nem függeszthető ki.
(6) A hadköteles katonák érdekvédelmi szerveinek a tevékenységi körükbe tartozó  hirdetményei a kijelölt  helyeken  kifüggeszthetők.
Gyülekezési jog
18.§
(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján  nyilvános rendezvény csak az állományilletékes  parancsnok  engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető a rendezvény,  ha az
	a) pártpolitikai célt szolgál,
	b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és a fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,
	c) a fegyveres erők iránti közbizalom  megingatására alkalmas,
	d) a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célra irányul.
(3) A hadköteles katona pártrendezvényen egyenruhát  nem viselhet. Szolgálati helyén kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor viselhet, ha az  állományilletékes  parancsnok engedélyével a katonai szervezetet hivatalosan képviseli.

Egyesülési jog
19.§
(1) A hadköteles katona nem csatlakozhat  olyan  szervezethez, amelynek szerveződési célja, tevékenysége  a  fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(2) A hadköteles katonák érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló törvény alapján -  e  törvényben  meghatározott keretek között - érdekvédelmi  szervezeteket  hozhatnak  létre, illetve azokhoz csatlakozhatnak.

Az anyanyelv használata
20.§
(1) A fegyveres erők szolgálati és vezényleti  nyelve  a magyar.
(2) A hadköteles katona az (1) bekezdésben meghatározott korlátok között az anyanyelvét szabadon használhatja.

Választójog
21.§

Az országgyűlési és a helyi  önkormányzati képviselői,  polgármesteri, társadalombiztosítási és kisebbségi  önkormányzati  választáson jelöltként nyilvántartásba vett hadköteles katona  a  jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-a szerint  félbe kell szakítani.

22.§

(1) Az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás  napja  kiképzési  szünnap.  Az  országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a  lakóhelyén  élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A  mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell  elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani.
(2) Ha a hadköteles katona a választások napján kényszerítő okkal fennálló szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást  megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásokról szóló törvény  másként nem rendelkezik -, hogy a szolgálati helyén  szavazhasson. A szavazáson való részvételhez szükséges  időre  a   hadköteles katonát szolgálatmentesség illeti meg.
(3) Ha a hadköteles  katona  társadalombiztosítási,  kisebbségi önkormányzati, illetőleg időközi választáson kíván részt venni, ezt a választás napját legalább 15 nappal  megelőzően be kell jelentenie. A bejelentése alapján részére a választáson való részvételhez szükséges időre - ha ez kényszerítő okból fennálló szolgálati érdekbe nem ütközik -  szolgálatmentességet kell adni. Egyebekben az (1) és (2) bekezdésben  foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A munkavégzésre vonatkozó szabály
 23.§

A hadköteles katona a szolgálati  viszonyának  fennállása alatt munkavégzéssel járó jogviszony alapján tevékenységet nem végezhet.

A művelődéshez való jog, a  tudományos
és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

24.§

(1) A hadköteles katona a művelődéshez, a tudományos  és művészeti élet szabadságához, a tanulás és a tanítás  szabadságához való jogát a szolgálati kötelességek   teljesítésére  vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(2) A sorkatona polgári képzésben való  részvételét  kérelmére az állományilletékes parancsnok - a szolgálati  feladatokra figyelemmel meghatározott feltételek  szerint  -  engedélyezheti.


III. Fejezet
A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME 
ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE

Az érdekvédelem alapelvei
25.§
(1) A hadköteles katona jogai érvényesülésének  biztosítása és jogos érdekeinek védelme az állományilletékes parancsnok  alapvető kötelessége.
(2) A hadköteles katona  jogait és jogos érdekeit az érdekvédelmi szervezetek is védik és képviselik.
(3) Azok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeket  e törvény 28. §-a alapján, valamint az egyesülési jogról szóló törvény alapján a Hvt. 44.§-ának (1)  bekezdése szerinti  tényleges  katonai  állományúak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos, e törvényben és más jogszabályokban  biztosított jogaik és jogos érdekeik védelme céljából hoztak  létre, e fejezet rendelkezései szerint  a  katonai  szervezeteknél szabadon működnek.

26.§
(1) Az érdekvédelmi kapcsolatokban részt vevő  szervezetek és személyek jóhiszeműen kötelesek gyakorolni jogaikat.
(2) Az érdekvédelmi kapcsolatokban joggal való  visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha az a  Hvt. 44.§-ának  (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak jogainak és jogos  érdekeinek  csorbítására,  illetéktelen  előnyök megszerzésére vezet,vagy a katonai szolgálat  ellátását  veszélyezteti.
(3) A hadköteles katonák érdekvédelmének  képviseletében nem járhat el az
	a) aki ellen bűntett miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás befejezéséig,
	b) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, és a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól még nem mentesült.

27.§
(1) A katonai érdekvédelmi szervezet a katonai létesítményen belül a katonai működési rend sérelme nélkül működhet.
(2) Az érdekvédelmi szervezet a katonai szervezet  által rendelkezésre bocsátott helyiségeket megállapodás szerint,  térítésmentesen   jogosult  használni.  A  működéséhez  szükséges egyéb feltételekről az állományilletékes parancsnok az érdekvédelmi szervezettel megállapodhat.

28.§
(1) A sorkatonák és a póttartalékos katonák  a  kötelező katonai szolgálati viszonyból eredő jogaik  és  jogos  érdekeik védelmére az  egyesülési  jogról szóló törvény alapján létrehozható érdekvédelmi szervezeten felül külön érdekvédelmi szervezetet is létrehozhatnak.

(2)  Az (1) bekezdés szerint megalakuló érdekvédelmi szervezetnek összhangban kell állnia a katonai szervezet szintjével a következők szerint:
	a) a századnál, ütegnél (a továbbiakban: század), illetve a kötelékben levő  zászlóaljnál, osztálynál (a továbbiakban: zászlóalj) alegységbizalmiak választhatók;
	b) az a) pont szerint megválasztott bizalmiak maguk közül főbizalmit vagy  dandárnál, ezrednél, önálló zászlóaljnál, illetve azzal azonos szintű katonai szervezetnél  3-5 fős képviseleti testületet választhatnak.

(3) A bizalmiakat az állományváltásokat követő katonai eskütétel után állománygyűlésen választhatják.

29.§
(l) Az alegységnél magasabb szintű katonai szervezeteknél 3 havonként  főbizalmi értekezletet lehet tartani az  egységszintű  parancsnokok vagy képviselőik részvételével. Magasabb parancsnoksági és határőrségi szinten évente érdekvédelmi konferenciát lehet tartani a  főbizalmiaknak,illetve a képviseleti testület tagjainak részvételével.
	(2) A 28.§ (3) bekezdésében meghatározott állománygyűlésen - az érdekvédelmi szervezet megalakulásától függetlenül -az újonnan bevonult sorkatonák közül egy képviselőt kell megválasztani érdekeik védelmére. A képviselő megbízatása a  következő állományváltást követő választásig tart, jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.
(3) Ha a  sorkatonák érdekvédelmének képviselete a 26. § (3) bekezdésében foglaltak miatt nincs biztosítva, az  állományilletékes  parancsnok  soron  kívül  állománygyűlést  hív össze, amelyen a sorkatonák dönthetnek a képviseletükben eljáró új bizalmi személyéről.
(4) A tartalékos  katonai szolgálatra  bevonult  katonák maguk közül egy képviselőt választhatnak érdekeik védelmére. Megbízatása a leszerelésig tart,  jogosultságai  megegyeznek  a bizalmi jogosultságaival.

A tagok és a tisztségviselők jogai
30.§

(1) A hadköteles  katona  -  az  érdekvédelmi  szervezet tisztségviselőjének kivételével - nem köteles érdekvédelmi tagságáról nyilatkozni.
(2) A hadköteles katonával szemben érdekvédelmi tagsága vagy annak hiánya miatt semmilyen előnyös  vagy  hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.

31.§

(1) Az érdekvédelmi szervezetnek a  hadköteles  katona  tisztségviselőjét megilleti:
	a) a kiképzési idő alatt heti 2 óra szabadidő,
	b) évi 3 nap szolgálatmentesség az  érdekvédelmi szervezet által szervezett képzésen, továbbképzésen, nemzetközi és egyéb rendezvényen való  részvételre; az  állományilletékes parancsnok méltányosságból ennél több szolgálatmentes napot engedélyezhet.


(2) A tisztségviselő az (1) bekezdésben megjelölt szabadidő kedvezményt nem veheti igénybe a katonai  szervezet  által végrehajtott gyakorlat, harckészültségi, illetve más rendkívüli feladat ellátása idején. 
(3) Az érdekvédelmi szervezet tisztségviselőjének  áthelyezéséhez, vezényléséhez az általa képviselt szervezetnek a működési rendje szerinti egyetértése  szükséges.

Érdekképviselet  és érdekérvényesítés
32.§

(1) Az állományilletékes parancsnok együttműködik az érdekvédelmi szervezet képviseletére jogosult tisztségviselővel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében  az érdekvédelmi szervezet véleményt nyilvánít  (javaslatot tesz) a hadköteles katonák szociális helyzetével, szolgálati és életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben. Így különösen:
	a) a hadköteles katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos szociális juttatásokról, leszerelési  segélyekről, a pihenési,  jóléti, egészségügyi és  kulturális  ellátásról,
	b) a szolgálatteljesítés körülményeiről,
	c) az ellátási, elhelyezési feltételekről és  járandóságokról,
	d) a szolgálatteljesítési időn túli  szabadidő  felhasználásáról, valamint
	e) az érdekvédelmi szervezet tagjait és  tisztségviselőit megillető jogok érvényesüléséről.

(3) Ha az állományilletékes parancsnoknak a  (2)  bekezdésben szabályozott esetben nincs döntési  jogosultsága,  a véleményt (javaslatot) 3 munkanapon  belül  megküldi  az ügyben döntésre jogosult parancsnokhoz. A döntésre jogosult (pl. helyőrségparancsnok, laktanyaparancsnok) az ilyen eljárás során állományilletékes parancsnoknak minősül.


(4) Több katonai érdekvédelmi szervezet működése  esetén egyeztetett vélemény nyújtható be az állományilletékes parancsnokhoz.


33.§

(1) Az érdekvédelmi szervezet el nem fogadott véleményére (javaslatára) az állományilletékes parancsnok 8 napon  belül - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott  parancsnok  15  napon belül - köteles írásban indokolt választ adni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti válasszal az érdekvédelmi szervezet nem ért egyet, kérheti a vélemény (javaslat) és  a parancsnoki válasz  együttes  felterjesztését  az  elöljáró parancsnokhoz, amit az állományilletékes parancsnok 8 napon belül köteles megtenni. A felterjesztésnek az állományilletékes parancsnok  döntésére nincs halasztó hatálya.


34.§

(1) Az állományilletékes parancsnok a véleményezési  jogosultságok gyakorlásához szükséges körülményekről  (adatokról) tájékoztatja az érdekvédelmi szervezetet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon  kívül  tájékoztatást kell adni:
	a) a hadköteles állomány legalább 10 %-át elérő személyi mozgatásról,
	b) a katonai szervezet békeműködési  rendjéről és a napirendről.






MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES KATONA SZOLGÁLATI VISZONYA

IV. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A szolgálati viszony kezdete
35.§
(1) A hadköteles katona szolgálati viszonya az állományba vétellel kezdődik. Az állományba vétel tényéről és a szolgálati viszonyára vonatkozó alapvető rendelkezésekről (pl. a parancsteljesítési kötelezettségről valamint arról, hogy ezen időponttól a katonákra vonatkozó büntetőtörvények hatálya alá tartozik) a hadköteles katonát tájékoztatni kell.
(2) Az állományba vétel ideje az az  időpont,  amikor  a bevonult hadkötelest a bevonulási helyre való beérkezést  követően a katonai szervezet az állománybavételi  névjegyzéken a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjétől  átvette.

A szolgálati viszony megszűnése

36.§
(1) A szolgálati viszony megszűnik a szolgálat félbeszakításával vagy leszereléssel. Akinek sor-  vagy  tartalékos  katonai szolgálatát félbeszakították, az a szolgálat  folytatására a félbeszakításra okot adó körülmény  megszűnését  követően  a behívhatóság felső korhatárának betöltése előtt  visszahívható.
(2) A szolgálati viszony a félbeszakításra  vagy a leszerelésre vonatkozó parancsban meghatározott napon abban  az  időpontban szűnik meg, amikor a hadköteles  a  laktanyát  (katonai szervezetet) elhagyta.

A bevonulási és a szolgálatteljesítési hely
37.§
(1) A  hadköteles katona bevonulási helye a behívóparancsban (bevonulási parancsban) meghatározott hely.
(2) Az állományilletékes parancsnok parancsban rendelkezik arról, hogy a hadköteles katona melyik  alegységnél, milyen beosztásban teljesíti szolgálatát (szolgálatteljesítési hely). A szolgálatteljesítési hely áthelyezéssel és vezényléssel megváltoztatható.
(3) A bevonult sor- és póttartalékos katonát az  állományba vétele után a személyi tulajdonságai és adottságai alapján az alapkiképzés befejezését követően az adott katonai szervezetnél rendszeresített, a tervezett tartalékos katonai  szolgálatra való felkészítést biztosító beosztásba kell helyezni.

A hadköteles katona képzése

38.§

(1) A sor- és a póttartalékos katonának a  37.§ (3) bekezdése szerinti beosztásban  történő kiképzése, valamint a tartalékos katona át- és továbbképzése a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter) által meghatározott felkészítési   követelményeknek megfelelő kiképzés szerint történik.
(2) A sor- és  a  póttartalékos  katonai  szolgálat  első időszaka az alapkiképzés. Ennek keretében a katonát a  fegyverhasználat,  őr-, ügyeleti és más szolgálat, a határőrségnél a határőrszolgálat szabályaira, az alapvető jogai és kötelezettségei, továbbá a  katonai rend és a fegyelem szabályaira kell kiképezni.  Nem  vezényelhető fegyveres szolgálatra az a katona, aki alapkiképzésben nem részesült, és katonai esküt nem tett.


(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona képzése,  szolgálati  feladatainak ellátása fegyver nélkül történik.    

Áthelyezés

39.§
(1) Az áthelyezés a hadköteles katonának a 37. § (2) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési helyről más szolgálatteljesítési helyre történő helyezése. Az áthelyezés a honvédségen  és a határőrségen  belül és azok között  is történhet.
(2) Áthelyezésre a szolgálat érdekében, a hadköteles katona egészségi minősítésének megváltozása miatt vagy a hadköteles katona kérelme alapján méltányolható személyi okból kerülhet sor.
(3) Szolgálati érdekből és a hadköteles  katona  kérelme alapján elsősorban a  szakképzettségének  megfelelő  beosztásba helyezhető át a hadköteles katona.
(4) A sorkatonát  elsősorban  a  sorállomány  váltásának időszakában lehet áthelyezni.
Vezénylés

40.§
(1) A hadköteles katonát az alegységétől,  egységétől (szervtől) a szolgálat érdekében más alegységhez, egységhez (szervhez) időlegesen, parancsban meghatározott szolgálati célra lehet  vezényelni.
(2) Egységek közötti vezénylést harckészültségi,  őrzésvédelmi, továbbá a Hvt. 22.§-a (l) bekezdésének b), h) és i)  pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására, valamint kiképzési célból lehet elrendelni.
(3) A vezénylés legfeljebb  3  hónapig,  tartalékos  parancsnoki képzésen részt vevők esetében legfeljebb 6 hónapig - a báziskiképzésre vezényeltek esetében a kiképzés  befejezéséig -  tarthat.


Az áthelyezésre és vezénylésre jogosultak

41.§
Az áthelyezés  és vezénylés elrendelésére jogosult:
	a) egységen belül az állományilletékes parancsnok, 
	b) egységek és más magasabb szintű katonai szervezetek között a közös szolgálati elöljáró,
	c) a honvédség és a határőrség  között - a határőrség szervezési főigazgatójával történő egyeztetés alapján - a  honvédség vezérkari főnöke,  aki ezt a jogkörét átruházhatja.

A hadköteles katona minősítése
42.§
A hadköteles katona hadibeosztásra való alkalmasságát  a leszereléskor az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

Rendfokozatba előléptetés

43.§
Rendfokozatba előléptethető az a hadköteles katona, aki megfelel az előírt beosztási és képzettségi  feltételeknek, ha az állománytáblában rendszeresített  rendfokozat  ezt  lehetővé teszi.

44.§
(1) A 43.§-ban meghatározott feltételek fennállása  esetén a sorkatona
	a) a soron következő tisztesi rendfokozatba  előléptethető, ha az adott rendfokozatban a várakozási ideje  letelt,
	b) soron kívül előléptethető, ha szolgálatát kiemelkedően teljesíti.
(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítők tisztesi rendfokozatban eltöltendő várakozási ideje:
	a) őrvezető  2 hónap,
	b) tizedes 3 hónap.
(3) A leszereléssel  egyidejűleg  őrmesterré  léptethető elő  az a legalább középiskolai végzettséggel rendelkező  tisztes rendfokozatú sorkatona, illetve póttartalékos katona, aki a katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette, és  a  tervezett tartalékos katonai beosztásához szükséges képzésben  részesült, vagy ilyen  ismeretekkel rendelkezik.

Tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzés
45.§
(1)  A Hvt. 95. és 97. §-a alapján   tartalékos  tiszt  és  tiszthelyettes  képzésen részt vevőket az elméleti képzés után - tanulmányi eredményüktől függően - ha tisztképzésben vesznek részt, tiszthelyettesi vagy tisztesi, ha  tiszthelyettesképzésben  vesznek  részt,  tisztesi rendfokozatba kell előléptetni.
(2) A tartalékos tiszti vagy  tiszthelyettesi  képzésben részt vevőket az elméleti  záró vizsgán elért eredményeik, valamint a csapatgyakorlaton kapott értékelésük  alapján - leszerelésükkel egyidejűleg - hadnagyi,  zászlósi,  illetve  őrmesteri rendfokozatba kell  előléptetni.
(3) A tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzésen  kitűnően végzetteket eggyel magasabb rendfokozatba kell  előléptetni.

46.§

A tartalékos katona akkor léptethető elő soron  kívül  a következő rendfokozatba,  ha  átképzésen,  továbbképzésen  vagy gyakorlaton vett részt, és a tartalékos katonai szolgálatát kiemelkedően teljesítette.

Az előléptetésre jogosultak

47.§
Előléptetésre jogosult:
	a) tisztesi és tiszthelyettesi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok,
	b) zászlósi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka,
	c) tiszti rendfokozatba az illetékes  miniszter, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

V. fejezet
A HADKÖTELES KATONA ELLÁTÁSA

A sor- és póttartalékos katona illetménye
48.§
(1) A sor- és póttartalékos katona a szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.
(2) Az illetmény:
	a) rendfokozati (rendfokozat nélküli  honvéd,  határőr, matróz /a továbbiakban együtt: honvéd/) illetményből és 
	b) illetménypótlékból áll.
(3) A sor- és póttartalékos katona  rendfokozati  illetményét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban:  illetményalap) és az egyes rendfokozatokhoz e törvény 1. számú  mellékletében meghatározott szorzószám szorzata adja.


49.§
A sor- és  póttartalékos  katona  illetményjogosultságát naptári hónapokra kell megállapítani.

50.§
(1) Az a sor-  és  póttartalékos  katona,  akit  tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi beosztás  ellátására  neveztek  ki, beosztási pótlékra jogosult.
(2) Az egyes beosztásokra meghatározott beosztási pótlék mértékét az illetményalap és  e törvény 2. számú melléklete szerinti szorzószámok szorzata adja.

51.§
A sor- és póttartalékos katona az  alapilletményében  ki nem fejezhető többletkövetelmények teljesítéséért, az átlagosnál lényegesen nagyobb igénybevételért és  nehezebb  körülmények között teljesített szolgálatért az 52-57.§-ban említett pótlékokra jogosult.

52.§
(1) A technikai eszközöket közvetlenül kezelő és kiszolgáló gépjármű-, harcjármű-, munkagépvezető és kezelő,  valamint a távírász, továbbá a műszerkezelő sor- és póttartalékos katona az osztályos szintek szerint meghatározott elméleti és  gyakorlati követelmények teljesítése esetén osztálybasorolási pótlékra jogosult.
(2) Az osztálybasorolási pótlék havi mértéke:
	a) a I. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az illetményalap 3 %-a, ha a  \"Kiváló Katona\" címet  is  elnyerte, az illetményalap 4 %-a,
	b) a II. osztályba sorolt sor- és póttartalékos  katonának az illetményalap 2 %-a, ha a  \"Kiváló  Katona\" címet  is elnyerte,  az illetményalap 3 %-a.


53.§
(1) Az illetékes miniszter által meghatározottak szerint a sor- és póttartalékos katona készültségi pótlékra jogosult.
(2) A készültségi pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.

54. §

(1) Ejtőernyős ugrási pótlék jár annak a sor- és póttartalékos katonának, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.
(2) Az ejtőernyős ugrási pótlék mértéke ugrásonként: 
	a) 1-75 ugrás között az illetményalap 2 %-a,
	b) 76-500 ugrás között az illetményalap 3,5 %-a,
 	c) 500 ugrás felett az illetményalap 5 %-a.
(3) A sor- és póttartalékos katona az  ejtőernyős  ugrás bonyolultságától függően a (2) bekezdés szerinti  pótlékon  felül
	a) a rendszeresített katonai felszerelés nélkül, ejtőernyős vagy repülőhajózó öltözetben végrehajtott  ugrásért  a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 25 %-ára  jogosult,  ha az ugrást nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen  hajtja végre, az 50 %-ára jogosult, ha  azt  éjjel  bonyolult  terepen végzi;
	b) a rendszeresített katonai felszereléssel vagy fegyverrel, illetőleg nagy magasságból felszerelés nélkül  végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék 25 %-ára  jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű terepen, 50 %-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerű terepen, illetőleg 75  %-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi;
	c) a nagy magasságból felszereléssel  vagy  fegyverrel   végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti  pótlék összegének 50 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerű  terepen, 75 %-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel  egyszerű  terepen, illetőleg 100 %-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi.


(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának  elbírálása szempontjából
	a) egyszerű terep: a repülőtér, szántás, általában az akadálymentes, sima terep,
	b) bonyolult terep: az erdős, hegyes, vízzel, (vízi akadállyal borított) és a lakott terület,
	c) a nagy magasságban végrehajtott  ugrás: a  4000 méter feletti ugrás,
	d) éjjeli ugrás: a szürkülettől a napkeltéig végrehajtott ugrás.
(5) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.
(6) A pótlékra jogosító teljesített  ugrások  számába  a fegyveres erőknél szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani a polgári ejtőernyős kiképzés  vagy  az ejtőernyős sporttevékenység során végrehajtott ugrások  számát.

55.§

(1) Az aknazárak telepítését, továbbá a lőszerek és robbanóanyagok felkutatását, valamint az árvízvédelem során a jégtorlaszok robbantását végző sor- és póttartalékos katonák  a tevékenység végzésének napjaira  tűzszerész pótlékra jogosultak.
(2) A tűzszerész pótlék naponkénti mértéke:
	a) a telepítést, felkutatást és a robbantást közvetlenül végzők részére az illetményalap 2,5 %-a,
	b) annak, aki nem tűzszerész munkát végez, de feladatainak ellátása érdekében robbanásveszélyes helyen kell  tartózkodnia, az illetményalap 1,5 %-a.

56.§

(1) A búvár feladatot ellátó sor- és póttartalékos katona búvárpótlékra jogosult.
(2) A búvárpótlék mértéke minden óra merülési idő után:
	a) ha a merülés  folyóvízben történik, az  illetményalap 2,5 %-a,
	b) ha állóvízben és búvárkeszonban, az illetményalap 1,5 %-a.

57.§

(1) Az őrszolgálati feladatra az  illetékes  miniszter által kijelölt katonai szervezet őrszolgálatot  teljesítő  sor- és póttartalékos katonája őrszolgálati pótlékra jogosult.
(2) Az őrszolgálati pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.

58.§
A sor- és póttartalékos katona a kiküldetése  esetén a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50 %-ára jogosult. 

A tartalékos katona illetménye

59.§
(1) A tartalékos katona a  szolgálati  viszonya  alapján illetményre jogosult.
(2) Az illetmény
	a) beosztási illetményből,
	b) rendfokozati illetményből  és
	c) illetménypótlékból áll.
(3) A beosztási és a  rendfokozati  illetmény  együttes összege képezi az alapilletményt.


(4) A tartalékos katona beosztási illetménye az illetményalap és főtiszt esetén 1,3, tiszt esetén 1,25, zászlósok és tiszthelyettes esetén  1,1,  tisztes és honvéd esetén 1,0  szorzószám szorzatából áll. 
(5) A tartalékos katona rendfokozati illetményét a hivatásos katonáéval azonos összegben kell megállapítani.
(6) A tartalékos katona - a feltételek teljesítése  esetén - a Hvt. szerinti hivatásos katonának a jogszabály  szerint megállapított parancsnoki, ejtőernyős ugrási, tűzszerész, búvár és idegen nyelvtudási pótlékára jogosult.
(7) A tartalékos katona  illetményjogosultságát  naptári napokra kell megállapítani.

60.§
A tartalékos katona a kiküldetése esetén  a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50 %-ára jogosult.

A hadköteles katona elhelyezése

61.§
(1) A hadköteles katonát elsősorban a katonai  szervezet elhelyezési   körletében   (laktanyában)  kell elhelyezni.
(2) A laktanyában az illetékes  miniszter  követelményei szerint biztosítani kell az oktatásnak és kiképzésnek, a tisztálkodásnak, az étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak,  valamint a pihenőidő eltöltésének és az alvásnak az  általános feltételeit.
(3) A laktanyai elhelyezéstől béke idején el  lehet  tekinteni gyakorlatok alkalmával,  vagy  ha azt a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének h)-k)  pontjában  foglalt  feladatok  végrehajtása feltétlenül indokolttá teszi.
(4) A hadköteles katona laktanyán kívüli elhelyezését az állományilletékes parancsnok a  (3)  bekezdésben  nem  említett esetben szolgálati érdekből vagy más különös méltánylást érdemlő indok alapján akkor engedélyezheti, ha a laktanyai  elhelyezésre megállapított feltételek ilyen módon is  biztosíthatók.
Természetbeni ellátás és juttatás
62.§
(1) A hadköteles katonát el kell látni a  képzéséhez  és feladatai  ellátásához  jogszabályban  megállapított  szükséges katonai felszerelési és munkavédelmi eszközökkel, valamint -  a fegyver nélküli katonai szolgálatot  teljesítők  kivételével  -fegyverrel.   
(2) A hadköteles katonát természetbeni élelmezési  ellátás illeti meg. Ha fokozott fizikai vagy pszichikai terhelésnek van kitéve, az alapellátáson felül pótellátás illeti meg. Ha  a természetbeni élelmezési ellátás nem biztosítható (pl.  szabadság, vezénylés esetén), akkor a hadköteles katona az  élelmezési  norma szerinti pénzösszegre jogosult.
(3) Az élelmezési ellátásnak mennyiségben, minőségben és választékban olyannak kell lennie, hogy az - a  katonák fizikai igénybevételi és  életkori sajátosságaira is figyelemmel - kielégítse az élettani követelményeket.

Ruházati ellátmány
63.§
(l) A hadköteles katona az évszaknak és az  időjárásnak, illetve a szolgálati feladatai jellegének megfelelő ruházatra, a szabadidő eltöltéséhez alkalmas kimenő  ruházatra,  valamint  a szükséges mértékű szolgáltatásra (mosatás, tisztítás stb.)  jogosult.
(2) Az intézkedésben szabályozottak szerint a ruházati ellátmány egyes tárgyai a leszerelő sor- és póttartalékos katona tulajdonába ingyenesen átadhatók.
(3) A hadköteles katona  az illetékes miniszter által megállapított költségtérítésre jogosult, ha  az állományilletékes parancsnok parancsára szolgálati érdekből - 3  napot meghaladóan - a saját polgári öltözetét viseli a szolgálati feladata ellátásakor.

Egészségügyi ellátás
64.§
(1) A hadköteles katona a szolgálatképességének megőrzése - betegsége esetén  az egészségének, illetőleg szolgálatképességének a helyreállítása - érdekében jogosult  térítésmentes  egészségvédelmi és gyógyító-megelőző egészségügyi, valamint orvosi  alap- és szakellátás igénybevételére.
(2) Az állományilletékes parancsnok  felelős  a  katonai szervezet hadköteles katonai állománya egészségi  állapotának megőrzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, valamint az (1) bekezdés szerinti jogosultságok  érvényesüléséért.
(3) A hadköteles katona egészségügyi ellátását a honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainál, illetőleg - ha az ellátása indokolja - polgári egészségügyi szervnél kell biztosítani.
(4) A gyógyszer és  gyógyászati  segédeszköz  ellátásra, valamint a fogpótlásra a Hvt. 165.§-ának  (2)  bekezdését  kell alkalmazni.

65.§
(1) A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a  honvédség és a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainak orvosához forduljon. Halaszthatatlan esetben a katonát azonnal orvosi ellátásban  kell részesíteni. Ha a hadköteles katona a katonai szervezet orvosától ellátást kíván igénybe venni, ennek tényét jelentenie kell. Az orvosi ellátás igénybevételét nem lehet megtiltani.
(2) A hadköteles katonának betegsége  esetén  szolgálatmentességet vagy egészségügyi szabadságot kell adni, ideiglenes vagy  végleges alkalmatlanság megállapítása esetén  a  Hvt.-ben meghatározottak szerint szolgálatát félbe kell  szakítani,  illetve őt le kell szerelni.

66.§
(1) A hadköteles  katonát  betegsége  esetén alapellátásban a szolgálata szerinti katonai szervezet egészségügyi szolgálata látja el. Ha az alapellátása e szervezetnél nem biztosítható, vagy orvosi  szakmai szempontból nem folytatható, a beteg gyógykezelését - a sürgősségi ellátás szükségét kivéve  - elsődlegesen a honvédség és a Belügyminisztérium gyógyintézetében kell folytatni.
(2) Ha a hadköteles katona a szolgálati helyén kívül járóképtelen beteg lett, ezt bármely, ennek megállapítására  jogosult orvos igazolhatja. A hadköteles katona a   járóképtelenségéről és tartózkodási helyéről a legrövidebb időn belül értesíteni köteles azt a katonai szervezetet, ahol szolgálatot teljesít.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben - kivéve ha a hadköteles katona gyógykezelését a fegyveres erők gyógyintézetében folytatják - a katonai szervezet a  járóképtelenséget  bármikor ellenőrizheti.

(4) Ha a hadköteles katona az (1) és (2)  bekezdés  szerinti ellátás igénybevételében akadályozott, a Hvt.  165.§-ának (1) bekezdése szerinti ellátást jogosult igénybe venni  azzal,  hogy szolgálatképtelenségének megállapítására csak a fegyveres  erők egészségügyi szolgálata jogosult.
67.§
(1) A katonai szervezet orvosa a katonai szolgálatra való alkalmasság vizsgálatát kezdeményezi, ha a hadköteles katona  legalább 90 egymást követő napon át egészségi okból folyamatosan   szolgálatképtelen volt.
(2) Az (1) bekezdésben  foglalt  feltétel  hiányában  is kezdeményezheti a katonai szolgálatra való egészségi  alkalmasság vizsgálatát
	a) a hadköteles katona, ha véleménye szerint a szolgálati feladatainak megfelelő ellátására egészségi állapota  miatt alkalmatlan;
	b) a hadköteles katona állományilletékes  parancsnoka, ha úgy ítéli meg, hogy a katona a betegsége folytán a saját, illetve mások életét, testi épségét  veszélyeztetheti,  vagy szolgálati feladatainak megfelelő ellátására képtelen;
	c) a katonai szervezet orvosa, katonai  kórház  osztályvezető főorvosa  vagy ennél magasabb beosztású katonai  orvos, illetőleg a Határőrség Egészségügyi Szolgálatának vezetője, ha úgy ítéli meg, hogy a  hadköteles  katonai  szolgálatra való ideiglenes vagy végleges alkalmatlanságának  megállapítása  valószínűsíthető.
(3) A hadköteles katonának a 4.§ (2)  bekezdése szerinti kötelezettsége alapján az egészségi állapotára vonatkozó tényeket a  valóságnak  megfelelően  kell  jelentenie. A hadköteles katona a tényleges egészségi állapotának megállapítása érdekében köteles alávetni magát a szükséges vizsgálatoknak, valamint - betegsége megállapítása esetén - a megfelelő gyógykezelésnek.

A hadköteles katona szociális támogatása,
utazási kedvezménye

68.§
 A hadköteles katona a Hvt. szerint szociális támogatásra és jogszabályban meghatározott ingyenes utazásra, valamint 90 %-os utazási kedvezményre jogosult. 


VI. Fejezet
A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS

Szolgálatteljesítési idő
69.§
(1) A kiképzés időtartama munkanapokon (kiképzési nap) napi 8 óra. A kiképzési idő ennél rövidebb, illetőleg összevont kiképzési napon hosszabb is lehet, de a 16 órát nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona a kiképzési időn kívül is  köteles az alábbi szolgálati tevékenységek végzésére:
	a) a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott  egyes feladatok ellátása, amennyiben az a szolgálati időn kívül is szükséges;
	b) őr-, ügyeleti,  készültségi,  készenléti, futár- és katonai rendészeti szolgálat ellátása,
	c) gyakorlaton való részvétel,
	d) a katonai szervezet működéséhez szükséges munkákban való részvétel, ha a munka jellege a kiképzési időn  kívüli munkavégzést szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt szolgálatokra, valamint a d) pontjában említett munkavégzésre a hadköteles katonákat úgy kell  beosztani,  hogy  megterhelésük  egymás  között arányos legyen. A szolgálatra vagy munkavégzésre való beosztásnak nem lehet büntető jellege.
(4)   A hadköteles katona - a szervezetszerű őralegységeknél szolgálatot teljesítők kivételével - havonta nyolcnál több 24 órás fegyveres szolgálatot csak beleegyezése esetén teljesíthet.
(5) A jogszabályban meghatározott,  egészségre  ártalmas beosztásokban és egészségre ártalmas feladatok végrehajtása során - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - a  szolgálati idő a napi 6 órát nem haladhatja meg.

70.§
(1) A napi szolgálati tevékenység rendjét  (napirend)  e törvény és más jogszabályok alapján  az  állományilletékes  parancsnok (laktanya-, objektumparancsnok) határozza meg.
(2) A hadköteles katona részére  a  napirendben  alvásra legalább 8 órát kell biztosítani. Ébrenlét idején az  étkezések közötti idő 7 óránál több nem lehet.

Pihenőidő
71.§
(1) A hadköteles katonát a kiképzési  napokon  a szolgálati tevékenység napirend szerinti befejezésének időpontja és a másnapi ébresztő között, továbbá kiképzési  szünnapokon pihenőidő illeti meg.
(2) A legalább 12 órás őr-,  ügyeleti  vagy  készültségi szolgálat befejezését követően a  8  órát  meghaladó  szolgálat időtartamával megegyező pihenőidőt kell biztosítani. Ha a szolgálat teljesítésének ideje kiképzési szünnapra esik,  akkor  az elmaradt, valamint az e  bekezdés  alapján  járó  pihenőidőt  a szolgálat befejezését követően általában egybefüggően kell  kiadni. Fontos szolgálati érdekből e szabálytól el  lehet  térni, de legalább 24 óra pihenőidőt ilyenkor is biztosítani kell,  és a további pihenőidőt 14 napon belül ki kell adni.
(3) Gyakorlaton   való részvétel esetén, ha a  gyakorlat legalább 3 egymást követő napon tart,  és  ha  a  jogszabályban előírt elhelyezési körülmények nem biztosíthatók, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl további pihenőidőt kell  biztosítani. A pihenőidő tartamát a gyakorlatot elrendelő állapítja  meg azzal, hogy az 1 napnál kevesebb nem lehet.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eseteket  kivéve  a napi 10 órát meghaladó igénybevételért a 10. órán felüli igénybevételi idővel azonos szabadidőt kell biztosítani  a  hadköteles katonának.
(5) A hadköteles katonát hetenként  2  pihenőnap  illeti meg, amelyek közül havonta legalább egynek vasárnapra kell  esnie.
(6) Ha a katonai beosztás szerinti kiképzési idő az  általános kiképzési időtől eltér (pl.: szakács beosztásban), a pihenőidőt e beosztás ellátására figyelemmel kell biztosítani.


A szolgálati hely elhagyása
72.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyét  (laktanyát) parancsra vagy - kimaradás kivételével - engedély alapján hagyhatja el, illetőleg maradhat attól távol. A katonai  szervezettől - a 73. § szerinti kimaradás kivételével -  az eltávozás, szabadság miatt egyidejűleg távollévő  hadköteles  katonai  létszám százalékos arányát - a katonai szervezet feladatainak, készültségi és készenléti fokának figyelembevételével - a honvédség vezérkari  főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka állapítja meg.

(2) A hadköteles katona a következő célból kaphat  engedélyt a laktanya elhagyására:
	a) kilépés,
	b) kimaradás,
	c) eltávozás,
	d) szabadság.
(3) A Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes  feladatok ellátásakor, harckészültség, illetőleg gyakorlat végrehajtása idején a hadköteles katona a (2)  bekezdés a)-d) pontja alapján kivételesen és csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el a laktanyát, illetőleg a szolgálat ellátásának helyét.

Kilépés, kimaradás
73.§
(1) A kilépés keretében a hadköteles katona a  napi  kiképzési idő alatt állampolgári kötelesség  teljesítése,  egészségügyi vizsgálat, gyógykezelés céljából és fontos személyi okból engedéllyel hagyhatja el a laktanyát.
(2) A hadköteles katonát - a szolgálatban lévő vagy  más szolgálati feladatot teljesítő, valamint a 92.§ (1) bekezdésének  a) és b) pontjában megjelölt fenyítésnél súlyosabb  fenyítés  hatálya alatt álló  kivételével  -  a  napirendben  meghatározott szolgálati feladatok befejezésétől a takarodóig kimaradás illeti meg. A hadköteles katona a napirendben szabályozott időpontig a 62.§ (2) bekezdése szerinti élelmezési norma pénzösszegére való jogosultságának  érvényesítése érdekében bejelentheti kimaradását. A kiképzési szünnapon a kimaradás a napirend szerinti ebédet követően a takarodóig illeti  meg  a sor- és póttartalékos katonát.
(3) A kimaradás ideje az őrvezetőnél 1 órával, a tizedesnél 2 órával, a szakaszvezetőnél 3 órával haladhatja meg a  takarodó időpontját.
(4) A tartalékos honvéd és tisztes, valamint a helyőrség illetékességi területén,  továbbá  annak  közelében  lakó  nős, családos sor- és póttartalékos katona részére a következő  nap ébresztőjéig engedélyezhető a kimaradás.

74.§
A tartalékos tiszthelyettes, zászlós és  tiszt  a  napi szolgálati tevékenység befejezésétől a következő napi szolgálati tevékenység megkezdéséig, ha ezalatt szolgálatot  nem  kell teljesítenie, az elhelyezési körletét elhagyhatja.

Eltávozás
75.§
(1) Az eltávozás  a  kiképzési  szünnapot  megelőző  nap szolgálati feladatainak befejezésétől az azt  követő  kiképzési nap ébresztőjéig tart.  Szolgálati, kiképzési érdekből az eltávozás 2 napra korlátozható.
(2) A sor- és póttartalékos katona számára havonta legalább egyszer eltávozást kell engedélyezni.
(3) A nős, családos sor- és póttartalékos  katona,  valamint a tartalékos honvéd és tisztes katona számára havonta  legalább 2 alkalommal eltávozást kell engedélyezni.

Szabadság
76.§

(1) A hadköteles katonát a szolgálati ideje alatt rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.  Ezen felül részére jutalom-  és  rendkívüli,  valamint  egészségügyi szabadság engedélyezhető.
(2) A szabadság idejébe a lakóhelyre utazás és az  onnan való visszautazás időtartama nem számítható be.
(3) A szabadságot kiképzési napokban kell számítani.

77.§
(1) A sor- és póttartalékos katonát szolgálatának teljesítése során havonta 1 kiképzési nap alapszabadság illeti meg.

(2) A szabadság kiadásának időpontját a sor- és  póttartalékos katona meghallgatása után a közvetlen szolgálati  elöljáró  állapítja meg a következők figyelembevételével:
	a) a szabadságot legalább 2  alkalommal,  esetenként legalább 4 egymást követő kiképzési napra kell  kiadni;
	b) a szabadság felét a szolgálatteljesítés első  felében kell kiadni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak a katona kérésére lehet eltérni.
(4) A tisztesi, tiszthelyettesi,  zászlósi  vagy  tiszti beosztást betöltő sor- és póttartalékos katonát az ebben a  beosztásban eltöltött ideje alapján 3 hónaponként 1 kiképzési   nap  pótszabadság illeti meg.

78.§
A  tartalékos katonát  szabadság  akkor  illeti  meg,  ha szolgálatának ideje a 30 napot meghaladja. A szabadság  időtartama havonként 2 kiképzési nap, amelynek kiadását a katona meghallgatása után a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyezi.

79.§
(1) A kiképzésben és a katonai feladatok  teljesítésében elért eredmény elismeréseként jutalomszabadság adható.
(2) A jutalomszabadság ideje sor- és póttartalékos katona esetén a szolgálat teljes időtartama alatt a 7 kiképzési napot, tartalékos katona esetén a havi 1 kiképzési napot  nem  haladhatja meg.

80.§
(1) A hadköteles katona részére méltányolható személyi érdekből vagy közérdekből rendkívüli szabadság engedélyezhető, ha rendes szabadsága már nincs.
(2) Rendkívüli szabadságot kell engedélyezni a  hadköteles katona részére a  Hvt.145. § (2) bekezdése szerinti  hozzátartozójának  halála,  saját gyermekének születése, továbbá saját vagy a 15. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt  hozzátartozójának házasságkötése esetére.
(3) A rendkívüli szabadságot  az  állományilletékes  parancsnok 5, az elöljáró parancsnok további  5 kiképzési napig terjedő időre engedélyezheti. Ennél hosszabb  idejű  rendkívüli szabadságot a (4) bekezdés figyelembevételével a honvédség  vezérkari főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka engedélyezhet.
(4) A hadköteles katona részére a szolgálata alatt rendkívüli szabadság  legfeljebb 2  alkalommal,  összesen  legfeljebb 15 kiképzési nap  időtartamra engedélyezhető.

Látogatók fogadása
81.§
A hadköteles katona  kiképzési szünnapon látogatható. Kivételes esetben az állományilletékes parancsnok, kiképzési időn túl a laktanya (egység) ügyeletes a látogatást kérelemre más időpontban is engedélyezheti. Kiképzési  szünnap: a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és a jogszabályban  meghatározott egyéb kiképzési szünnap.

Az elhelyezési körletben tartható tárgyak
82.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetve  az elhelyezési körletében a napi tevékenység  során  általa rendszeresen használt olyan személyi tárgyakat tarthat magánál,  amelyek birtoklása a katonai szolgálat rendjével  összeegyeztethető.
(2) A hadköteles katona jogosult a szolgálati helyére  behozni egy váltás - az évszaknak megfelelő - polgári ruházatot.


(3) Jogszabály egyes  tárgyaknak a szolgálati helyen való tartását megtilthatja vagy engedélyhez kötheti, és  meghatározhatja azt az értékhatárt, amely felett a katonai  szervezetnek e tárgyakban keletkezett kárért való  felelőssége  kizárt, vagy az általános szabályokhoz képest eltérő.
(4) A szolgálati helyre való beérkezésekor és annak elhagyásakor  a hadköteles katona jelenlétében a kézitáskája (csomagja) átvizsgálható. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt tilalmak és korlátozások betartása indokolt esetben, a hadköteles katona jelenlétében a csomagjának vagy a tárgyai megőrzésére szolgáló helynek (szekrénynek) az  átvizsgálása útján ellenőrizhető. Az ellenőrzés a hadköteles katona emberi méltóságát nem sértheti. 
(5) Ha a hadköteles katonánál  olyan  tárgyat  találtak, amelyet jogszabály alapján nem tarthat magánál, azt tőle elismervény ellenében át kell venni. Ha alapos a gyanú arra, hogy a tárgy birtoklása önmagában is bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, a feljelentéssel együtt a tárgyat a bűncselekményt, vagy szabálysértést elbírálónak (vizsgálónak) át kell adni.  Ha a tárgy birtoklása fegyelemsértést valósít meg, a tárgyat - a fegyelemsértés bejelentése mellett - a szolgálati hely legközelebbi elhagyásakor a hadköteles katona részére vissza kell adni.

Levelezés, csomagküldés
83.§

(1) A hadköteles katona ellenőrzés és mennyiségi  korlátozás nélkül küldhet és kaphat levelet.
(2) A hadköteles katona  szolgálati  helyéről  küldendő csomagja a jelenlétében ellenőrizhető. A részére érkező csomag a 82.§-ban szabályozottak betartása céljából a  jelenlétében ellenőrizhető.
(3) A hadköteles katona részére küldött levelet vagy csomagot legkésőbb a katonai szervezethez történő beérkezést követő napon vagy a címzett hadköteles katona őr-, ügyeleti vagy egyéb szolgálatának letelte után a címzettnek haladéktalanul át kell adni.


HARMADIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI VISZONYT ÉRINTŐ EGYÉB 
SZABÁLYOK

VII. Fejezet

 KATONAI ELISMERÉSEK
84.§
(1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyából származó feladatait kiemelkedően jól vagy hosszabb időn át eredményesen teljesíti, elismerésben részesíthető.
(2) A hadköteles katona elismerése vagy annak kezdeményezése a szolgálati elöljáró joga.
85.§
A hadköteles katonának adható elismerések:

a) dicséret parancsban a katonai szervezet  személyi állománya előtt,
b) 7 kiképzési  napig terjedő jutalomszabadság,
c) pénz- vagy tárgyjutalom, 
d) emléktárgy, 
e) kitüntető díjak,
f) soron kívüli előléptetés,
g) Szolgálati Jel,
h) kitüntetés.

86.§
(1) A hadköteles katonának adható kitüntetés adományozására az állományilletékes parancsnok a szolgálati út betartásával az illetékes miniszternek tesz javaslatot.
(2) Az elismerésben való részesítés feltételét, módját és  rendjét  jogszabály állapítja meg.

VIII. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS 
FELELŐSSÉGRE VONÁS
A fegyelmi felelősség és felelősségre vonás általános szabályai
87.§

(1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét, a szolgálati rend és a fegyelem szabályait vétkesen (szándékosan  vagy    gondatlanul)  megszegi,  fegyelemsértést követ el.
(2) A fegyelemsértő hadköteles katonát - a felelősségre vonását  kizáró  vagy megszüntető ok hiányában -  fegyelmi  eljárás  során felelősségre kell vonni.
(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértő katonát az e törvényben meghatározott olyan joghátránnyal sújtja, amely arányban áll a fegyelemsértés tárgyi súlyával, a vétkessége fokával, egyben alkalmas a szolgálati rend és fegyelem védelmére, a fegyelemsértő nevelésére és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartására.
(4) A fegyelmi fenyítés mellőzhető, ha a  fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértő hadköteles katona életvezetését és a szolgálati rendhez való viszonyát  -  a (3) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is  elérhető.
(5) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a  fegyelemsértés elbírálására illetékes  parancsnok fegyelmi jogkörét elvonni tilos, más elöljáró a fegyelemsértést csak e  törvényben  meghatározott esetekben bírálhatja el.


(6) A fegyelmi eljárásban a hadköteles katonát megilleti a védelem joga. A fenyített hadköteles katona a fenyítéssel  szemben az elöljáró parancsnokhoz a fenyítés felülvizsgálatára irányuló panasszal élhet, továbbá a 105. §-ban meghatározottak szerint  felülvizsgálati kérelemmel, illetve keresettel bírósághoz fordulhat. 

88. §
(1) Egyszerű ténybeli megítélésű, csekélyebb tárgyi  súlyú fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárás elrendelése  és  a fegyelmi ügy elbírálása a század  (üteg) parancsnok  -vagy  azzal  azonos szintű  szolgálati elöljáró - hatáskörébe tartozik, és az  eljárást a 98. § (1) bekezdése szerint kell lefolytatni.

(2) A (1) bekezdésben nem szabályozott esetben,  továbbá tiszthelyettesi vagy zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében a fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása az állományilletékes  parancsnok  hatáskörébe tartozik,  és az eljárást a 99. §  szerint kell lefolytatni.
(3) Zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles  katonával szemben az eggyel alacsonyabb rendfokozatba  visszavetés, továbbá a lefokozás fenyítés kiszabására  az  állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(4) Tiszti, főtiszti és tábornoki állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében az eljárás elrendelésére, a fegyelmi  vizsgálat  lefolytatására,  valamint  a fegyelmi ügy elbírálására a fegyveres szervek  hivatásos  állománya szolgálati viszonyáról szóló  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálása
89. §
(1) A hadköteles katona által a szolgálati viszonya alatt elkövetett szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történő elbírálására a szabálysértésekről szóló törvénynek a katonákra vonatkozó rendelkezései, továbbá e törvény VIII. fejezete az irányadó.
(2)  Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálására az állományilletékes parancsnok jogosult.


(3)  Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján az ügyben való érdemi döntés lehetősége kétséget kizáróan biztosított, mellőzni kell a további bizonyítékok beszerzését, az eljárás alá vont hadköteles katonát azonban meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.

(4) A szabálysértés miatt indult fegyelmi eljárásban a hadköteles katonával szemben  - a fogságfenyítés kivételével - e törvényben meghatározott bármely fenyítés kiszabható.

A fegyelmi felelősséget kizáró okok
90. §

(1) A fegyelmi felelősséget kizárja:
	a) az elöljáró parancsa,
	b) a kóros elmeállapot,
	c) a tévedés,
	d) a jogos védelem,
	e) a végszükség,
	f) a kényszer,
	g) a fenyegetés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében nem  fenyíthető az a hadköteles katona, aki a fegyelmi eljárás alapjául  szolgáló  cselekménye során e törvény 7. §-ának (7) bekezdése szerint járt el.

(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjának értelmezésére a Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően  alkalmazni.
(4) E törvény 7. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a szolgálati feladat végrehajtásával együttjáró  veszély során a hadköteles katona végszükségre nem hivatkozhat.

A fegyelmi felelősséget megszüntető okok
91.§
(1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve  a  megindított fegyelmi eljárást meg kell szüntetni,  ha a fegyelmi eljárás alatt álló hadköteles katona:
	a)  meghalt,
	b) szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt,
	c) fenyíthetősége elévült, 
	d) fegyelemsértését már elbírálták,

(2) Elévül a fenyíthetőség, ha
	a) a fegyelemsértés elkövetése óta 3 hónap úgy telt  el, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult  elöljáró  arról nem szerzett tudomást,
	b) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult  parancsnok a fegyelemsértés  tudomására jutásától számított 30 napon belül a fegyelmi eljárást nem rendelte el.  
(3) Az elévülést megszakítja minden olyan eljárási  cselekmény, amely a fegyelmi felelősség megállapítására irányul.
Fegyelmi fenyítések
92. §
(1) Fegyelemsértés miatt a hadköteles katonával  szemben alkalmazható fegyelmi fenyítések:
	a) feddés,
	b) megrovás,
	c) kimaradás és eltávozás megvonása  3-tól 21 napig,

	d) a soron következő rendfokozatba történő előléptetés várakozási idejének 1 hónaptól 3 hónapig terjedő meghosszabbítása,
	e) eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés  1 hónaptól 6 hónapig,
	f) alacsonyabb szolgálati beosztásba  helyezés,
	g) lefokozás,
	h) 21 napig terjedő, fogdában letöltendő fogság.

(2) Az (1) bekezdés c) és h)  pontjában meghatározott fenyítés csak a rendfokozat nélküli  vagy a tisztes  rendfokozati  állománycsoportba tartozó hadköteles katonára szabható ki.


A fenyítés végrehajtásának felfüggesztése
93.§

(1) A kimaradás és eltávozás  megvonása,  valamint a fogdában letöltendő fogság fenyítés végrehajtása 1 hónaptól 3 hónapig terjedő próbaidőre felfüggeszthető, ha a fenyítés célja így is elérhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fenyítés  végrehajtása nem függeszthető fel, ha a fegyelemsértést  vagy  szabálysértést (a továbbiakban együtt: fegyelemsértést)  a  hadköteles katona azonos vagy súlyosabb fenyítés hatálya alatt követte el.
(3) Végre kell hajtani a felfüggesztett fenyítést,  ha
	a) a próbaidő alatt megállapították, hogy  azt  a  (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok ellenére függesztették fel, vagy
	b) a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés  miatt a felfüggesztett fenyítéssel azonos fenyítést szabtak ki.
(4) Elrendelhető a felfüggesztett fenyítés végrehajtása, ha a próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértés  miatt eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba   helyezés vagy lefokozás fenyítést alkalmaztak.


(5) A 92.§ (1) bekezdésének c) és h) pontjában meghatározott azonos, még végre nem  hajtott  fenyítéseket  egyhuzamban  kell letölteni. Több, így letöltendő fenyítés   együttes   tartama  a 30 napot nem haladhatja meg.

A fenyítés hatálya
94.§

(1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amíg a  hadköteles katona a fenyítése miatt a törvényben meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A hadköteles katona a fenyítés jogerőre  emelkedésétől a fenyítés kitöltéséig,  illetőleg a felfüggesztett  fenyítés  próbaidejének elteltéig áll a fenyítés hatálya alatt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a  fenyített hadköteles katona a fenyítés hatálya alatt áll:
	a) fogság fenyítés esetén - ha a végrehajtását nem függesztették fel - annak kitöltését követő 3 hónapig,
	b) alacsonyabb  szolgálati  beosztásba  helyezés fenyítés esetén a jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapig,
	c) lefokozás fenyítés esetén  a  jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig.
(4) A fenyített hadköteles  katonát  tilos  más  joghátránnyal sújtani, mint amit a fenyítettség  tényéhez  a  törvény fűz.


Mentesülés a fenyítés hatálya alól
95.§
(1) A fenyítés hatálya alól a hadköteles katona
	a) mentesül, ha e törvényben meghatározott idő eltelt, vagy  ha a szolgálati viszonya az alatt megszűnt,
	b) mentesíthető az érdemei alapján, ha a  fenyítés hatálya kezdetétől számított  1 hónap eltelt.
(2) A mentesült hadköteles katona fenyítését törölni kell.

A fegyelmi eljárás általános szabályai
96.§

(1) A fegyelmi felelősség bizonyítása az ügy elbírálására jogosult elöljáró feladata.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem köteles magával szemben,  hozzátartozója pedig vele szemben terhelő bizonyítékot szolgáltatni.
(3) A fegyelmi eljárás  alá vont  hadköteles  katonát mindaddig vétlennek kell tekinteni, amíg törvényes eljárás  során a felelősségét jogerősen nem állapították meg, és nem lehet  a terhére róni olyan tényt, amelyet kétséget kizáróan  nem  bizonyítottak. Az eljárás alatt mind a terhére, mind a javára szolgáló bizonyítékokat fel kell deríteni.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát tájékoztatni kell a védelemhez való jogáról, továbbá e törvény 103. §-ának  (1)  bekezdése és 105. §-ának  (1) bekezdése szerinti jogáról.
(5) A fegyelmi ügy kivizsgálásában és elbírálásában nem vehet részt az ügy sértettje, a  fegyelmi  eljárás  alá vont személy hozzátartozója, továbbá akitől elfogulatlan állásfoglalás  vagy döntés egyéb okból nem várható.
(6) A fegyelmi ügyben védőként járhat el a  katonák  érdekvédelmére jogosult az a katona vagy más személy, akit a fegyelmi eljárás alá vont erre felkért, vagy - meghatalmazás  alapján   - az ügyvéd.
(7)  A fegyelmi eljárást - ha azt nem függesztették fel - az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az elöljáró parancsnok egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal - meghosszabbíthatja.
(8) A fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés  közlésére  a Hvt. 26. § (4) bekezdése b) pontjának a rendelkezései  az  irányadók.
(9) A fegyelmi fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(10) Tilos ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítést kiszabni, vagy egyik fenyítést a másikkal összekapcsolni. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.
(11) E fejezet alkalmazása során hozzátartozó: a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, az örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa, házastársának egyeneságbeli rokona, testvére, testvérének házastársa.


A fegyelmi eljárás lefolytatása
97.§

(l) Fegyelemsértés alapos gyanúja esetén az annak  elbírálására jogosult parancsnok a fegyelmi  eljárást  haladéktalanul, de legkésőbb a fegyelemsértés tudomására jutásától  számított 5  napon belül határozattal rendeli el, amit a fegyelmi  eljárás alá vont hadköteles katonának kézbesíteni kell.
(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban meg  kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló fegyelemsértést, az  annak kivizsgálásával megbízott személyt - bonyolultabb  ügyben a háromtagú bizottság összetételét és annak elnökét (a továbbiakban együtt: vizsgáló) - és  az eljárás befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárás során  az  eljárási  cselekmények időpontját úgy kell kitűzni, hogy azon a védő - ha kíván -  jelen lehessen. Az értesített védő távolmaradása az eljárási cselekmény lefolytatásának nem akadálya.

98.§
(1) A 88.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben a  fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 3 napon  belül  az illetékes parancsnok megvizsgálja az  ügy  bizonyítékait,  meghallgatja a fegyelmi  eljárás alá vont hadköteles katonának az  üggyel kapcsolatos jelentését és védekezését, továbbá - ha védő jár el - a védőt, majd a fegyelmi döntését parancsban meghozza, és azt közli az eljárás alá vont hadköteles katonával,  védő esetén a védőjével is. A lefolytatott eljárás tartalmi lényegéről feljegyzést készít.


(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a feddés, megrovás, továbbá a  kimaradás és  eltávozás  megvonása  fenyítésnél  súlyosabb fenyítés nem szabható ki. Súlyosabb fenyítés kiszabásának szükségessége esetén a 88.§ (2) bekezdése szerint kell eljárni.

99.§

(1) A 88. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi  ügy kivizsgálására az állományilletékes parancsnok  által  kijelölt vizsgáló a fegyelmi eljárás alá vont  hadköteles katonánál nem lehet alacsonyabb szolgálati beosztásban, és nem lehet  alacsonyabb rendfokozatú. Kivétel az a személy, aki  beosztása (feladatköre) alapján végez nyomozati (vizsgálati) cselekményt. Ilyennek kell tekinteni a jogász  főtisztet,  igazgatási főtisztet (tisztet) és a nyomozó tisztet.
(2) A vizsgáló a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 8 napon belül, az ügy  bonyolultsága  vagy  a szolgálat által indokolt esetben 20  napon  belül  köteles  a vizsgálatot lefolytatni.
(3) A vizsgáló az eljárása során  meghallgatja a fegyelemsértéssel gyanúsított hadköteles katonát, továbbá tanút, szakértőt hallgathat meg,  szemlét  tarthat,  okiratot  és egyéb bizonyítékot szerezhet be. Az eljárási cselekményeknél az eljárás alá vont hadköteles katona, valamint a védője jelen lehet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt tehet, a fegyelmi ügy érdemi elbírálása során hozandó döntés előtt felszólalhat.
(4) A tanút a hamis tanúzás, a szakértőt a hamis szakvéleményadás büntetőjogi  következményeire  figyelmeztetni  kell, illetve a tanút még arra is, hogy a vallomása során magát  vagy hozzátartozóját nem köteles bűncselekménnyel  vagy  szabálysértéssel vádolni.
(5) A vizsgáló a lefolytatott eljárásról jegyzőkönyvet készít. A hadköteles katona és védője az ügy  iratait megtekintheti, azokkal kapcsolatban  észrevételt  tehet,  és további bizonyítást kérhet.
(6) Ha az eljárás alá vont hadköteles katona meghallgatására a tartós személyes vagy  szolgálati  akadályoztatása  folytán nincs lehetőség, a (3) - (5) bekezdés alkalmazásával az  egyéb eljárási cselekményeket el kell végezni, majd a fegyelmi  eljárást az akadályoztatás megszűnéséig fel kell függeszteni.


(7) A fegyelmi vizsgálat befejezése után a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával az ügy iratait ismertetni kell.
(8) A vizsgáló a vizsgálat befejezésétől  számított 10 napon belül az ügy iratait megküldi a saját - bizottság esetén annak elnöke a többségi  vélemény  alapján kialakított -  összefoglaló   jelentésével együtt az állományilletékes parancsnoknak. Ha a bizottság valamelyik tagja különvéleményt jelentett  be, azt  az  iratokhoz  kell csatolni.

100.§
Az állományilletékes parancsnok a vizsgáló javaslatára - ha a fegyelemsértés ismétlődésének veszélye,  illetőleg a szolgálati rend és a fegyelem megóvása egyébként szükségessé teszi - a hadköteles katonát az eljárás  tartamára  vagy  annak meghatározott idejére a katonai szervezet más  körletébe  elhelyezve alegységétől elkülönítheti. Az  elkülönített  hadköteles katona szolgálatba nem vezényelhető, és a  kiképzési  időn  túl  a számára kijelölt elhelyezési körletet csak a katonai szervezet egységügyeletesének engedélyével hagyhatja el.
101.§
(1) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy  iratainak kézhezvételét követő 5 napon belül kitűzi  a fegyelmi ügy érdemi elbírálásának az időpontját,  és erről a vizsgálót, a fegyelmi eljárás alá vont  hadköteles  katonát, továbbá a védőt legalább 3 nappal korábban értesíti.
(2) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy elbírálása során az érdemi döntés előtt  meghallgatja  a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát, továbbá a vizsgálót (fegyelmi bizottság esetén annak elnökét), illetve - a szükséghez képest - a  fegyelmi   bizottságnak azt a tagját, aki különvéleményt  jelentett  be, s felszólalása  esetén a  védőt; ezt követően az indokolt   fegyelmi  döntését parancsban meghozza, és közli a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonával, továbbá védő esetén a védővel is.

(3) A fegyelmi döntés  során  az  állományilletékes  parancsnok
	a)  fegyelemsértés  megállapítása  esetén  fenyítést szab ki, vagy
	b) a 102.§-ban meghatározott ok esetén az eljárást  megszünteti.

(4) Fogdában letöltendő fogságfenyítés kiszabására a fegyelemsértő hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, önálló század kötelékébe tartozó hadköteles  katonával  szemben pedig az állományilletékes  parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(5)  Amennyiben a 88. § (3) bekezdésére, továbbá a 101. § (4) bekezdésére figyelemmel a fenyítés kiszabása az állományilletékes parancsnok  fenyítő hatáskörét meghaladja, a fegyelmi ügy iratait - javaslatával - 3 napon belül az elöljáró parancsnoknak megküldi, aki az érdemi döntését 5 napon belül hozza meg.

A fegyelmi eljárás megszüntetése
102.§

Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást:
	a) a fegyelmi felelősséget kizáró  vagy  megszüntető ok esetén,
	b) ha a fegyelemsértést a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem követte el, vagy azt nem lehet bizonyítani.

A fenyített panaszjoga
103.§

(1) A fenyített hadköteles katona  vagy hozzájárulásával a védője a fenyítés közlésétől számított 3 napon belül - az azt kiszabó parancsnok útján - az elöljáró  parancsnokhoz  panaszt  jelenthet be, amelyben a fenyítése felülvizsgálatát kéri.
(2) A  panaszt a fenyítést kiszabó parancsnok  elöljáró parancsnoka 8 napon belül bírálja el.
104.§

(1) A  panasz elbírálása során - indokolt esetben a fenyített katona meghallgatása után - a  103.§  (2)  bekezdése szerinti elöljáró
	a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,
	b) a fenyítést enyhítheti,
	c) ténybeli megalapozatlanság vagy a fegyelmi döntés eredményére is kiható eljárási vagy anyagi jogi jogsértés  esetén a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi,  és  az ügyet új eljárásra visszaadja,
	d) a 102. §-ban meghatározott ok esetén a fegyelmi eljárást megszünteti, és a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi.

(2) A megismételt fegyelmi  eljárást  a  hatályon  kívül helyezést elrendelő parancsban adott iránymutatás szerint  kell lefolytatni.
(3) A fegyelmi eljárással  összefüggő  költségeket  -  a meghatalmazott védő készkiadása és díja kivételével - a katonai szervezet viseli.

Bírósági felülvizsgálat
105.§
(l) A panaszjog kimerítése után a hadköteles katona a fegyelmi ügyében bírósághoz fordulhat. 
(2) A  keresetet  a  jogerős  parancsnoki döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet a bírósághoz előterjeszteni. 
(3) A fogság fenyítés - kérelemre történő - bírósági  felülvizsgálatáról külön törvény rendelkezik.

A fenyítés végrehajtása
106.§

(1) A fenyítés végrehajtható, ha az azt kiszabó  parancs jogerőre emelkedett.
(2) A fenyítést kiszabó parancs akkor jogerős, ha
	a) ellene a jogosult 103.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül panaszt nem jelentett be, vagy a bejelentett ilyen  panaszt visszavonta,
	b) a  jogosult  a  bírósági felülvizsgálati kérelmét, vagy a Pp. szabályai szerint a keresetét  visszavonta,
	c) a bíróság a fogság fenyítést helybenhagyta, annak tartamát csökkentette, vagy enyhébb fenyítést alkalmazott.

(3) A fenyítést kiszabó parancsot a jogerőssé válása napján jogerősségi záradékkal kell ellátni.

(4) A fenyítés végrehajtását az azt kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számított  30 napon  belül  meg kell kezdeni. E határidő eltelte után a fenyítés végrehajtása  nem kezdhető meg. 

(5) Ha a hadköteles katona a fenyítése jogerős kiszabása után kiemelkedő katonai helytállást tanúsított, a fenyítés végrehajtását - vagy további végrehajtását - kimaradás és eltávozás megvonása fenyítés esetén az állományilletékes parancsnok, fogdában letöltendő fogság fenyítés esetén pedig az azt kiszabó elöljáró a 93. § (1), (2) bekezdések rendelkezései szerint felfüggesztheti. 

(6) Ha a kimaradás és  eltávozás megvonásával, illetve a fogdában letöltendő fogsággal sújtott hadköteles katona beteg,  a 66. § (l) bekezdése szerinti szolgálat orvosa javaslatára  az említett  fenyítések végrehajtását a felgyógyulásáig el kell halasztani vagy félbe kell szakítani. Ha a fenyítést kiszabó parancs jogerőre emelkedésétől számítva 2  hónap  így eltelt, a fenyítés nem hajtható végre.






IX. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ÉS A HONVÉDSÉG KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A hadköteles katona kártérítési felelőssége
107.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati  viszonyából  eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért  kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A hadköteles katona vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a katonai szervezetnek kell bizonyítania.

108. §
A kár és a hiány megtérítésénél illetményként a kár megállapításának hónapjában  esedékes havi alapilletmény és a  rendszeresen  járó  pótlékok  együttes összegét kell alapul venni, levonva belőle a külön jogszabályban meghatározott összeget (a továbbiakban: illetmény).

109.§

(1) Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben  foglalt kivétellel - a kártérítés mértéke a  hadköteles  katona  1 havi  illetményének 50 %-át  nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona  a 3  havi  illetményének erejéig felel, ha a kárt
	a) a beosztásának ellátására,  a  katonai  szervezet gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, illetve gondatlan  bűncselekménnyel,
	b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta.

110.§

Szándékos károkozás esetén a hadköteles katona a  teljes kárt köteles megtéríteni.

111.§

(1) A hadköteles katona vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a hadköteles katona a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a katonai szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A hadköteles katonát az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt enélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétének, a kár (hiány) bekövetkeztének, illetve mértékének bizonyítása  a katonai szervezetet terheli.
(5) Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódott, a hadköteles katona a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel. Ilyenkor a vétlenség bizonyítása a hadköteles katonát terheli.

112.§

(1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett  hiány  esetén  pedig  illetményük - arányában felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan  okozták,  egyetemleges kötelezésnek van helye.


113.§
(1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott  és átvett anyagban, áruban (leltári készletben)  ismeretlen  okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
	a) a raktárvezető és  a raktárvezető-helyettes 6 havi,
	b) a beosztott raktáros (anyagkezelő)  4  havi  illetménye erejéig felel.
(3) Ha a hadköteles katona  olyan  beosztásban  teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

(4) A leltárhiányért  a  raktárvezető és helyettese, valamint a beosztott raktáros  (a  továbbiakban együtt: raktáros) illetményük arányában felelnek, ha a leltárhiány nem éri el a (2) bekezdés szerinti felelősség alapján megállapítható megtérítési kötelezettség együttes összegét. 

114.§
A leltárhiányért megtérítési  felelősséget  akkor  lehet megállapítani, ha
	a) a  raktárost  a  raktári  beosztásba  helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési  felelősség  formájáról  és mértékéről,
	b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, illetve átvették,

115.§
(1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktáros előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár  teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében  történő változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása  esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha  a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, az állományilletékes parancsnok e feladat  ellátására  szakmailag  alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelősséget a  leltárfelvétel befejezését követő  60 napon belül el kell  bírálni, és a határozatot a raktárossal  írásban  közölni  kell.   Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság  jogerős határozatának kézhezvételét követő nappal kezdődik.
.
116.§
Nem kell a hadköteles katonának megtérítenie a  kárnak azt a részét, amely a katonai szervezet közrehatása  következtében állott elő.

117.§
(1) A hadköteles katona kártérítési  felelősségének  megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes parancsnok  a  kár  felfedezése után haladéktalanul köteles intézkedni a kár  összegének  és  a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra alkalmas, érdektelen és  elfogulatlan  személyt  kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a  hadköteles  katonát  meg kell hallgatni,  és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról  jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5.) A kártérítési ügyben a hadköteles katonát a Pp. rendelkezése szerinti meghatalmazott képviselheti.
(6) A kár összegének és a károkozó személyének  megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről indokolt írásbeli határozattal dönt.


118.§
(1) A kártérítést az állományilletékes parancsnok mellőzheti, ha  ezt az eset összes körülményei indokolják, és az nem jár a  honvédségi vagyontárgyak  megóvásához fűződő érdekek  sérelmével. 
(2) A megőrzési és a leltárhiányért való felelősség  körében a kártérítés mérséklésének  csak  rendkívüli  méltánylást érdemlő esetben van helye.
(3) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a hadköteles  katona  vagyoni  előnyhöz  jutott, vagy a károkozás szándékosan történt.
(4) Ha a büntetőeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra a kártérítésre való kötelezésről a büntető ügyben hozott jogerős határozat  kézbesítésétől  számított 60 napon belül kell dönteni.

119.§
(1) A hadköteles katona a kártérítési  felelősségét  megállapító határozat  ellen - a kézbesítésétől számított 15  napon belül - a határozatot hozó parancsnok elöljáró parancsnokához  fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a katona a mulasztását igazolási kérelemmel kimentheti,  ha  bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt. Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani.
(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetve a mulasztásra okot adó körülmény megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
(4) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(5) Az igazolási kérelemről a  fellebbezés  elbírálására jogosult parancsnok dönt.

120.§
(1) Az elbírálásra jogosult parancsnok a fellebbezést 30 napon belül írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.
(2) A fellebbezés elutasítása esetén a kártérítésre  kötelezett a kártérítési határozat kézbesítésétől számított  30 napon belül halasztó hatályú keresettel fordulhat a  bírósághoz. A perre az elbírálásra jogosult parancsnok szolgálati helye szerinti  bíróság illetékes. 

121.§
(1) Az állományilletékes parancsnok által jogerősen  megállapított kártérítést a katonai szervezet az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint hajtja be.
(2) A  bíróság  által  megítélt  kártérítés  behajtása  - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
(3) A hadköteles katona illetményéből  kártérítés  címén tartozást levonni nem lehet.
(4) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a tartozást  nyilvántartó katonai szervezet állományilletékes  parancsnoka  a kártérítés  végrehajtását elhalaszthatja,  a  megállapított  kártérítés összegét mérsékelheti vagy elengedheti.
(5) Jogszabály állapítja meg a kárösszegnek azt az alsó határát,  amely  alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek. 

A honvédség kártérítési felelőssége
122.§
(l) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hadköteles katonának a szolgálati viszonya keretében keletkezett káráért. A kártérítési felelősség  a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése során bekövetkezett kárért is fennáll.
(2) Mentesül a katonai szervezet a felelősség  alól,  ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét,  amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(4) A katonai szervezet köteles megtéríteni a hadköteles katona közeli hozzátartozójának (Ptk. 658. § b) pont) a  károkozással  összefüggésben felmerült kárát és  indokolt költségeit.

123.§
(1) A katonai szervezet a vétkességére  tekintet  nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség  következménye, amely a szolgálat teljesítésével  összefüggésben  keletkezett  vagy súlyosbodott (szolgálati betegség).
(2) A szolgálati betegségen  kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a katonai szervezet csak vétkessége esetén felel.

124.§
Nem felel a katonai szervezet a kárért, ha az  a  lakóhelyen (tartózkodási helyen), a szolgálati helyről  (a  kötelezettség teljesítésének  helyéről)  a  lakóhelyre  (tartózkodási helyre) vagy onnan visszautazás közben következett  be,  kivéve ha az utazás a katonai szervezet saját vagy általa  igénybe vett szállító eszközzel történt.
.
125.§
(1) A katonai szervezet a  hadköteles  katona  dolgaiban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel, ha az a katonai szervezet engedélyével, annak  körletében, megőrzőjében  vagy az általa erre a célra kijelölt  más  helyen elhelyezett dologban keletkezett.
(2) Ha a hadköteles katona polgári ruházatot  hozott be  a szolgálati helyére, e ruházatban bekövetkezett kárért -  vétkességére tekintet nélkül - akkor felel a katonai szervezet, ha azt jegyzéken megőrzésre átvette.

126.§
A kár bekövetkezése esetén a károsult hadköteles  katona állományilletékes parancsnoka a károkozástól számított 30 napon belül köteles a hadköteles katonát felhívni a kárigénye előterjesztésére, valamint tájékoztatást adni  a kártérítési eljárásról.

127.§
(1) Ha a kárért a katonai szervezet  felelőssége  egyértelműen megállapítható, és az  ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, továbbá ha a kártérítés összege nem haladja  meg az illetékes miniszter által megállapított összeghatárt,  valamint a kártérítés nem jár  járadékfizetési  kötelezettséggel,  a kártérítés kifizetésére  az állományilletékes parancsnok intézkedik.
(2) A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstől számított 60 napon belül ki kell fizetni.
(3) Az  (l) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben vagy ha a károsult a döntéssel nem értett egyet, az ügyben  keletkezett iratokat haladéktalanul fel kell terjeszteni az illetékes miniszter által meghatározott katonai szervezet parancsnokához.

128.§

(l) A kártérítési eljárás  lefolytatása,  a  kártérítés összegének megállapítása és kifizetése - a 127. § (1)  bekezdésében foglalt kivétellel - a 127.§ (3) bekezdése szerinti katonai szervezet hatáskörébe tartozik.
(2) A kártérítési igényt 90 napon belül kell elbírálni, és a döntést a károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.
(3) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15  napon belül az illetékes  miniszterhez fellebbezést lehet  benyújtani.
(4) Az illetékes miniszter a fellebbezést 60 napon  belül indokolt határozattal bírálja el,  és határozatát a károsulttal írásban közli.
(5) A károsult az illetékes miniszter határozata  ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

129. §

(1) E fejezet szerint a hadköteles katona  és a honvédség kártérítési felelőssége alapján támasztható kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel  okozott  kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő  idő  alatt  évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor  a kárigény, illetőleg a  kártérítési  követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési  igényét  menthető okból nem tudta érvényesíteni,  azt  az  akadály  megszűnésétől számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha  az  elévülési idő már eltelt, vagy abból  6 hónapnál kevesebb van hátra.
(2) A hadköteles katona és közeli hozzátartozója igényének elbírálásakor - ha e törvény másképp nem rendelkezik -  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.  törvény,  valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.


X. Fejezet

A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE
VONATKOZÓ SZABÁLYOK

130.§
A tartalékos tiszthelyettesi, zászlósi,  tiszti és főtiszti rendfokozatok eléréséhez  a következő végzettséggel kell rendelkezni:

	a) őrmestertől főtörzsőrmesterig: középiskolai,
	b) zászlóstól főtörzszászlósig: középiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
	c) hadnagytól századosig: katonai vagy polgári főiskolai,
	d) őrnagy: főiskolai végzettségre épülő szaktanfolyam,
	e) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozat esetén: egyetemi (akadémiai).

131.§
A tartalék állományba helyezett katona - a szakbeosztásának és állományviszonyának megjelölésével - jogosult a  rendfokozatát használni.

XI. Fejezet
JÓLÉTI ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS
Jóléti gondoskodás
132.§
A fegyveres erők  Hvt. szerinti jóléti és szociális gondoskodása keretében ellátásra jogosult:
	a) a hadköteles  katona, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében rokkantsági nyugállományba helyezett személy,
	b) az a) pont szerinti rokkantsági nyugállományba helyezett személy halála esetén az ellátásra jogosult hozzátartozója,  amíg ellátást folyósítanak számára, az özvegye akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap,
	c) akinek a hadkötelezettség alapján keletkezett szolgálati viszonya katonai kötelmekkel összefüggő baleset  vagy betegség miatt szűnt meg, és részére járadékot folyósítanak,
	d) akinek jóléti ellátását az illetékes miniszter méltányosságból engedélyezte.
133.§
A jóléti tevékenység keretében gondoskodni kell:
	a) a rászorulók szociális érdekvédelméről,
	b) a szükséges rendkívüli segélyezésről,
	c) a hadköteles katonák és hozzátartozóik külön  jogszabályban megállapított ellátásáról.

Kegyeleti gondoskodás
134.§
(1) A szolgálati  kötelezettség  teljesítése következtében az életét feláldozó hadköteles katonát az illetékes miniszter hősi halottá nyilváníthatja.


(2) A személyügyi hatáskörrel rendelkező elöljáró az elhunyt hadköteles katonát a szolgálat teljesítése  során  szerzett érdemeire figyelemmel a  Magyar  Honvédség  (a  Határőrség),  a fegyvernem (szolgálat), a katonai szervezet,  illetőleg  a  helyőrség halottjává nyilváníthatja.
(3) A hősi halottá nyilvánított rendfokozat nélkülit, tisztest, tiszthelyettest és zászlósokat hadnaggyá, más rendfokozatú hadköteles katonát eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni. 

135.§

(l) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunyt  hadköteles katonát -  a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -  végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással és  az intézkedésre hivatott hozzátartozó kérésére egyházi szertartással kell eltemetni. Az elhunyt katona intézkedésre hivatott hozzátartozójának kérésére a katonai  tiszteletadástól  el kell tekinteni.
(2) Nem illeti meg a katonai tiszteletadással történő  temetés az (1) bekezdésben említett elhunytat, ha a halálát szándékosan okozta.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények  figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben  is  engedélyezhető az elhunytnak a katonai tiszteletadással történő temetése.

136.§

(l) A Hvt. 166. §-ában említett elhunyt  hadköteles  katona temetésének a költségeit a honvédség,  illetőleg  a  határőrség viseli.
(2) A katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy  betegség következtében a leszerelést követő 1  éven  túl  elhunyt személy temetésének költségeihez a honvédség, illetőleg a határőrség parancsnoka méltányosságból hozzájárulhat.



XII. Fejezet
KÉRELEM ÉS PANASZ
Beadványok

137.§
A hadköteles katona - ha a  jogszabály nem tiltja, hogy a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben elöljáró vagy más szolgálati személy döntését kérje - kérelmet, a szolgálati viszonyával összefüggő bármely jog- vagy  érdeksérelem megszüntetése végett pedig panaszt nyújthat be (a  továbbiakban együtt: beadvány).

A beadvány előterjesztése
138.§
(1) A  panaszt írásban, a kérelmet szóban is elő lehet terjeszteni. Azon kérelmek esetében, amelyekben a Hvt. szerint az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadóak, a szóban előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyvet kell készíteni. 
(2) A kérelmet általában az  állományilletékes  parancsnokhoz, a panaszt pedig a döntést hozó vagy azt megtagadó elöljáró közvetlen szolgálati elöljárójához kell benyújtani.  Jogszabály  előírhatja, hogy a beadványt más szolgálati személyhez kell  benyújtani.
(3) Ha a beadványt a (1) bekezdésben említett parancsnoknál  magasabb beosztású elöljáróhoz vagy a miniszterhez nyújtották be, az elöljáró (miniszter) a beadványt átteheti az elbírálásra  elsősorban jogosulthoz, de azt kivételesen maga is elbírálhatja.

139.§
(1) A beadványt általában szolgálati úton kell előterjeszteni a következők szerint:
	a) kérelem esetén a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni kell annak tartalmát  és  elmondásának  várható idejét,
	b) a panaszt vagy írásba foglalt kérelmet a közvetlen szolgálati elöljárónak kell átadni, aki azt legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítja az állományilletékes parancsnokhoz, ha pedig az elbírálásra ő  sem jogosult,  a beadványt az állományilletékes parancsnok az elbírálásra jogosulthoz 3 munkanapon belül továbbítja.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a századparancsnoknál alacsonyabb beosztású szolgálati  elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az írásbeli beadvány továbbítását megtagadni,  illetőleg a kérelem elmondását megtiltani nem lehet. Ha az írásbeli beadvány valamely  jogszabályban  foglalt  feltételnek nem felel meg,  az (1) bekezdés b) pontjában említett  elbírálásra nem jogosult elöljáró erre a hadköteles katona figyelmét felhívhatja. Ha a hadköteles katona a beadvány továbbításához ennek ellenére  ragaszkodik, a beadványt az előírt időn belül továbbítani, illetőleg a kérelem elbírálására jogosult elöljáró előtt a szóbeli kérelem elmondását biztosítani kell.
(4) A sorkatonai szolgálat félbeszakítására okot adó körülmények bizonyított fennállása esetén a kérelmet közvetlenül a honvédség vezérkari főnökéhez kell továbbítani. 
(5) A szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt előterjeszteni:
	a) a katonai ügyészségnek,
	b) fogadóórán a fogadóórát tartó elöljárónak,
	c) az illetékes miniszternek.

A beadvány elbírálása
140.§
(1) A beadványt a közvetlen elöljáróhoz való  benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálni. Az elbíráló ezt  a határidőt - a beadványt benyújtó egyidejű értesítésével - indokolt esetben  15 nappal meghosszabbíthatja.
(2) Ha a beadványt - a 139.§  (4)  bekezdésében  foglalt kivétellel - a szolgálati  út  mellőzésével  terjesztették  elő,  vagy a beadvány névtelen, azt általában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy az ügyet le kell zárni. Kivételesen  indokolt esetben a beadvány ekkor is elbírálható,  illetőleg  tartalma kivizsgálható.


(3) A beadvány elbírálására jogosult szükség esetén, vagy ha azt jogszabály előírja, a beadványt benyújtót  meghallgatja.
(4) A beadványt  a jogszabályban  meghatározott  feltételek alapján kell elbírálni. Ha a jogszabály a beadvány elbírálására irányadó szempontot nem tartalmaz, a döntést mérlegelési jogkörben a szolgálati érdek  és  a  méltánylást  érdemlő egyéni érdek figyelembevételével kell meghozni.
(5) A döntést indokolni kell, ha azt jogszabály előírja, vagy ha a jogszabály az elbírálásnál irányadó szempontokat meghatározza.
(6) A döntést általában írásba kell foglalni, és a beadványt előterjesztőnek kézbesíteni kell.
(7) Ha a jogszabály másként nem  rendelkezik,  mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, feltéve hogy az elbírálásra  jogosult  a  beadványnak helyt adott, erről a beadvány előterjesztőjét szóban tájékoztatták, és ő nem kér írásba foglalást.

A panaszra vonatkozó sajátos szabályok
141.§
(1) A panasz valamely döntés ellen vagy döntés  elmaradása miatt  nyújtható be.
(2) Nem lehet panaszt benyújtani:
	a) a miniszter által hozott döntés ellen,
	b) ha  a  jogszabály  a  panaszjogot  bíróság  által felülvizsgálható döntés esetében kizárja,
	c) ha a panaszra okot adó sérelemnek a  panasz  benyújtására jogosult tudomására jutásától számított  6 hónap vagy a panasz benyújtására jogosult leszerelésétől számított 30  nap eltelt.
(3) A panaszt a hadköteles katona egyénileg nyújthatja be. A hadköteles katonák érdekvédelméről és érdekképviseletéről szóló III. Fejezet  rendelkezései szerint több hadköteles katona együttesen is panaszt nyújthat be. 
(4) A panasz érdemi elintézésében nem vehet részt  az  a személy (szerv), aki (amely) ellen a beadvány irányul,  továbbá aki a panasszal érintett döntés meghozatalában részt vett. A panaszt nem lehet áttenni olyan szervhez, amely vagy amelynek vezetője a panasszal érintett döntést hozta.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a panaszt csak a  döntés meghozatalától számított meghatározott időn belül lehet benyújtani. Az előírt határidő elmulasztása esetén  a  panasz  érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, indokolt esetben azonban  a  (2) bekezdés c) pontjában meghatározott időn belül ilyenkor is  elbírálható. A határidő elmulasztása  esetén  az  államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye igazolásnak.
(6) A panasznak - a fenyítés ellen benyújtott panasz kivételével - a végrehajtásra általában nincs  halasztó  hatálya. Jogszabály azonban halasztó hatályt írhat elő, a panaszt elbíráló elöljáró pedig a végrehajtást kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti.
(7) A panasz elbírálására jogosult a sérelmezett  döntést hatályon kívül helyezheti vagy  megváltoztathatja.  Jogszabálysértés esetén a hatályon kívül helyezés, illetve a  megváltoztatás kötelező.


A döntés megváltoztatása
142.§

(1) A beadvány alapján  hozott  döntést  hatályon  kívül kell helyezni, illetve meg kell változtatni, ha  az  jogszabálysértő volt. A hatályon kívül helyezésre vagy  megváltoztatásra a döntéshozó vagy annak bármely elöljárója, továbbá az  illetékes miniszter jogosult. A hatályon kívül helyezés vagy megváltoztatás a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat,  valamint 1 év elteltével a hadköteles  katona jogait nem érintheti.
(2) Jogszabály a beadványokkal kapcsolatos további részletes szabályokat állapíthat meg.

143.§

A panasz jogát kimerítő hadköteles katona a panasza elutasítását követő 15 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozva - a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint a bíróságnál a döntés felülvizsgálatát kérheti.



NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
144.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését  követő  harmadik  hónap  1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 48-60. §-ai 1996. szeptember 1-jén lépnek hatályba. 
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a hatályát veszti a fegyveres erők, a fegyveres testületek  és a rendészeti szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló 7/1970. (IV.1.) Korm. rendelet és az azt módosító 33/1980. (VIII.19.) Mt rend. és a 9/1988. (II.23.) Mt rendelet, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek kártérítési felelősségéről szóló 16/1978. (III.1.) Mt rendelet, valamint a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság szerveinek, valamint hivatásos állományú tagjainak anyagi felelősségét szabályozó egyes rendeletek módosításáról szóló 79/1993. (V.12.) Korm. rendelet. E törvény hatálybalépése előtt a szolgálati viszonyból származó igényre és eljárásra az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó. 

145. §
A határidő számítása
(1)  Napon - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. 
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl: kézbesítés) történt. 
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva  a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. 

Felhatalmazás
146.§
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvényi szabályozásig rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonával szemben alkalmazható kényszerítő eszközöket, az alkalmazásuk feltételeit és rendjét. 
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a  hadköteles katonákra vonatkozólag azokat a részletes szabályokat, amelyek a következőkről rendelkeznek:
a) a katonai egyenruháról, és a  rendfokozati jelzésekről,
b) az egészségügyi  és jóléti ellátásról,
c) az illetményellátásról, a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása (leszerelési segély) összegéről és folyósításának szabályairól,
d) az anyagi és természetbeni ellátásról, a szociális támogatásról,
e) a kártérítésről, ideértve annak a kárösszegnek a megállapítását, amely alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek, valamint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetekről és a betegségek köréről, minősítésükről,
f) a beadványokkal kapcsolatos eljárásról,
g) az elhelyezési körletben tartható tárgyakról.

Módosuló rendelkezések

147. §
(1) A Hvt. 28. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
	(Tilos a parancs kiadása, ha az)
	\"a) a törvényben  foglalt kivétellel a katona életét, egészségét  vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;\"
(2) A Hvt. 78. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie.\"
(3) A Hvt. 87. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata  helyébe a következő rendelkezés lép:
\" Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt  részére vissza kell adni.\"
(4) A Hvt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek:
\"(3) A besorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság  engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát  teljesíti,  az  állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának  engedélyével  utazhat külföldre. 
 (4) A külföldre  utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a besorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző 15 napig külföldről hazatér.\"
(5) A Hvt. 96. §-a a következő új (6)  bekezdéssel  egészül ki:
\"(6) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben évente  rendeletben  határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel  a  sorkatonák  szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál  kevesebb  is  lehet, azonban a csökkentés  a 20 napot nem haladhatja meg.\"
(6) A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E/ pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az E) pont a  következő f) alponttal egészül ki:
(aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot,  mert)
\"e) országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt,
 f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt behívható,\".
(7) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének  k) pontja helyébe  a  következő rendelkezés lép:
(Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a  hadköteles)
\"k) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy  megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;\"
(8) A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének c)-e)  pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát  annak  a hadkötelesnek,)
\"c) akit  felsőoktatási  intézmény  nappali   tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt  megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig;
d) akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig;
e) akit országgyűlési, helyi önkormányzati, polgármesteri, társadalombiztosítási vagy  kisebbségi  önkormányzati  választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként)  nyilvántartásba vettek,  a  választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének  időpontját követő 30 napig.\"

(9) A Hvt. 114. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(A váltási  rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek)
\"j) legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálata letelt, és vele hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyt létesítettek.\"
(10) A Hvt. 172. § (2) bekezdése első mondatában  a \"2 napot\" szövegrész helyébe az \"1 napot\"  szövegrész lép. 
148. §
A külföldre utazásról és az útlevélről szóló  1989.  évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének  b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem utazhat külföldre az sem, aki)
\"b) sor-, tartalékos, póttartalékos katonai  szolgálatát teljesíti, ha nem rendelkezik  az állományilletékes parancsnokának  elöljáró  parancsnokától kapott engedéllyel, illetve a besorozott hadköteles, ha az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével nem rendelkezik.\"


1.számú melléklet a hadköteles katonák 
szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz 

A sor- és póttartalékos katonák rendfokozati (rendfokozat nélküli) illetménye

Rendfokozat		 			 		Szorzószám
honvéd  (határőr, matróz) 						 0,15
őrvezető								 0,17
tizedes								 0,19
szakaszvezető							 0,21
őrmester								 0,23
törzsőrmester							 0,25
főtörzsőrmester							 0,27
zászlós								 0,31
törzszászlós								 0,33
főtörzszászlós							 0,35


2.számú melléklet a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz

A sor- és póttartalékos katonák
beosztási pótléka

A beosztás megnevezése		 			Szorzószám
a) Sorállományú rajparancsnok
	(kezelőszemélyzet, harcjármű-,
	löveg-, aknavető-, rádióállomás-,
	munkagép-, váltás-, járőr-  stb.
	parancsnok) részére	 			                  0,10
b) Tiszthelyettesi beosztásba ki-
	nevezett sorkatona részére (a
	szakaszparancsnoki beosztást be-
	töltő kivételével)				                  0,12
c) Szakaszparancsnoki és bármely
	tiszti beosztásba kinevezett
	sorkatona részére				                  0,14
d) Csapatgyakorlaton levő tiszt
	vagy tiszthelyettes képzés
	során a csapatgyakorlaton
         részt vevők részére				                  0,15



INDOKOLÁS
a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló
törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A  nemzetközi  körülmények,  Magyarország   geopolitikai helyzete, valamint hazánk azon szándéka, hogy a jövőben a  NATO tagja kíván lenni, indokolja, hogy hosszú távon is önálló  nemzeti hadereje legyen országunknak. E nemzeti haderőre vonatkozó alapvető szabályokat a Magyar Köztársaság Alkotmánya,  valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX.  törvény  (a  továbbiakban: Hvt.) tartalmazza. A hadköteles katonák szolgálati  viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) feladata, hogy a fegyveres erők hadköteles (sor-, tartalékos és póttartalékos) állományára vonatkozó részletes törvényi  szabályokat  megállapítsa. Az alkotmányos rend, az Alkotmány 70/H. §-a és a  jogállamiság megköveteli, hogy a hadköteles katonák sajátos  szolgálati viszonyát törvény szabályozza.
A hadköteles  katonák  szolgálati  viszonyára  vonatkozó alapvető rendelkezéseket jelenleg a honvédelmi miniszteri  rendelettel kihirdetett, de nem nyilvános, \"a  Magyar  Köztársaság fegyveres erői Szolgálati Szabályzat\"-a és más belső  rendelkezések tartalmazzák. E szabályozás sem tartalmilag, sem  formailag nem tartható fenn a jövőben. A Javaslat legfőbb célja, hogy a jelenlegi alacsony szintű szabályozást törvényi  szintű  szabályozás váltsa fel úgy, hogy az tartalmában is  megfeleljen  a jogállamiság követelményeinek, biztosítsa a fegyveres erők  átláthatóságát, az ún. civil kontrollját. A Javaslat célja, hogy visszaállítsa és megszilárdítsa a hadköteles katonák társadalmi elismertségét és megbecsülését, továbbá lehetővé tegye az érintett állampolgári kör számára a katonai szolgálattal  kapcsolatos jogosultságainak és kötelezettségeinek a megismerését.
A Javaslat magába foglalja mindazokat a részletszabályokat, amelyek a hadköteles katonákra vonatkoznak, ezen  belül  a Javaslatba épültek be a hadköteles katonák alapvető jogaira  és kötelezettségeire vonatkozó, a Hvt.-ből külön  törvény  alapján hatályon kívül helyezésre kerülő szabályok is.
A Hvt. 51.§-ának (4) bekezdése értelmében a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati viszony az  általános honvédelmi kötelezettségből eredő, az állam  által  egyoldalúan létesített jogviszony. A Javaslat  a  jogviszonyt  keletkeztető állami döntésre tekintettel a szolgálati viszony államigazgatási jellegét tekinti dominánsnak, szemben  a  fegyveres  szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyának  munkajogi  jellegével.
Az államigazgatási jelleg elsődlegesen  abban  nyilvánul meg, hogy - élve a Pp. 324.§-ának (2)  bekezdése  c)  pontjában kapott felhatalmazással - a Pp. XX. fejezete szerinti  közigazgatási peres eljárás szabályait kell  alkalmazni  a  sorkatonai szolgálati viszonyból eredő jogviták eldöntésekor.
A főszabály alól két lényeges kivételt tartalmaz  a  Javaslat:
- a kártérítési ügyek elbírálása során a  Pp.  általános szabályai alkalmazása indokolt a vagyonjogi jelleg miatt, ezzel szemben
- a fogságfenyítés külön törvény szerinti  bírósági  felülvizsgálata a büntető ügyszakba tartozik,  mivel  az  európai emberi jogi értelmezés  fényében  a  szabadságelvonással   járó szankciók büntetőjogi jellegűnek minősülnek.
Az Alkotmány előírásainak megfelelően  a  hadkötelezettségre vonatkozó szabályokat az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmadának szavazatával megalkotott  törvényben  állapíthatja meg.




RÉSZLETES INDOKOLÁS

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet
A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza  a  törvény  személyi  hatályát, amely szerint az  a fegyveres  erők  hadkötelezettség  alapján szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos, póttartalékos,  illetőleg határőr állományára terjed ki, illetve a hadköteles katonai szolgálati viszony tartalmát. A Javaslat X. fejezete külön rendelkezéseket tartalmaz a tartalékos állományba helyezettekre.
Az 2. §-hoz
A Javaslat fogalommeghatározásokat ad arra vonatkozólag, hogy e törvény alkalmazásában  a  különböző  elöljárókon  kiket kell érteni.


II. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI
Alapvető kötelességek
A 3.-7.§-hoz
A Javaslat a Hvt. 53.§, illetőleg 55.  §-ának  tervezett hatályon kívül helyezésére tekintettel szabályozza a hadköteles katona alapvető kötelességeit. Ezen  túl  tartalmazza  azt  is, hogy a hadköteles katona a szolgálati feladatainak ellátása során egyenruhát köteles viselni, azonban szolgálati helyét  polgári ruhában is elhagyhatja és oda polgári ruhában is érkezhet.
A szolgálati feladatainak ellátása  során  a  hadköteles katona nem fogyaszthat alkoholt, illetve nem   állhat   alkohol vagy kábítószer befolyása alatt.
Alapvető alkotmányos jog az élethez való jog. A hadköteles katona alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A Hvt.ben elfogadott eskü szövege szerint háborúban  harci  feladatot az önfeláldozásig terjedő bátorsággal kell végrehajtani. A  Javaslat tartalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítőnek a parancsteljesítési kötelezettségét  is.  Vannak  ezen túlmenően is egyes katonai szolgálati feladatok, amelyek  békében is megkövetelik a helytállást.
A parancsot úgy kell kiadni, hogy annak végrehajtása során a katona az életét és testi épségét közvetlenül  és  súlyosan, indokolatlanul ne veszélyeztesse. Vannak azonban olyan katonai szolgálati feladatok, amelyeknek a végrehajtáskor az élet és a testi épség veszélyeztetése nem zárható ki. Ezeket az eseteket a Javaslat a hatályos jognál részletesebben  szabályozza.

Alapvető jogok
A 8.§-hoz
A Javaslat  a hadköteles katona alapvető jogait  a  Hvt. 56. §-ának (1) bekezdése rendelkezéseit alapul  véve  állapítja meg.

A személyi szabadság és a személyi biztonság -
A személyi szabadság korlátozása
A 9.-13.§-hoz
A Javaslat azokat a korlátozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a katona személyi  szabadságának  és  biztonságának alkotmányos jogait érintik.
A katonai rend és a fegyelem a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségekkel összhangban a demokratikus állam belső rendjének és biztonságának szerves alkotó eleme, ezért azt fokozott védelemben kell részesíteni. Más államokhoz hasonlóan  ennek  a rendnek a fenntartásán a katonai rendészeti szolgálat szervezete őrködik.
A Javaslatban meghatározott szolgálati  személyek  és  a katonai rendészeti szolgálat tagjai a rend és fegyelem fenntartása érdekében jogosultságokkal rendelkeznek, és  a  hadköteles katona köteles az intézkedéseiknek eleget tenni.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
A 14. és 15.§-hoz
A katonai életviszonyoknak is biztosítaniuk kell a  mozgásszabadságot és a tartózkodási hely  megválasztásának  jogát, ideértve a külföldre utazás szabadságát is. A szolgálat ellátása azonban megkívánja, hogy ez a jog megfelelő korlátok  között valósuljon meg. A hadköteles katonák külföldre utazása  a katonai szolgálatuk teljesítése során engedélyhez kötött.  A  hatályos rendelkezésekkel ellentétben azonban nem  szükséges,  hogy ezt az engedélyt a honvédelmi miniszter adja meg, ezért  a  Javaslat a záró rendelkezésekben foglalt Hvt. módosításnak megfelelő új hatásköri keretek között állapítja meg az engedélyezési jogkört gyakorló személyt.
A Hvt. rendelkezéseivel összhangban szabályozza a Javaslat a hadköteles katona szolgálatteljesítésének helyét, e  hely elhagyásának általános szabályait, továbbá azt, hogy meghatározott esetben a szolgálati helyétől való távollét esetén a  tartózkodási helyét a hadköteles katonának meg kell jelölnie.
Lelkiismereti és vallásszabadság
A 16.§-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság megvalósulásához szükséges jogi feltételek biztosítása az állam kötelessége.  Fontos ennek a hangsúlyozása a hadkötelezettséget teljesítők  esetében is. A  lelkiismereti  és vallásszabadságról  szóló  törvénnyel összhangban tartalmazza a Javaslat azt a rendelkezést, amely  a katonák számára e jog gyakorlásához szükséges feltételeket alakítja ki.
Szabad véleménynyilvánítás
Gyülekezési jog
Egyesülési jog
A 17.-19.§-hoz
A szabad véleménynyilvánításnak, illetőleg a gyülekezési és egyesülési jognak a katonai szolgálatra tekintettel indokolt korlátozását tartalmazza a Javaslat, megfelelő módon beépítve a Hvt.-nek e jogokra vonatkozó - hatályon kívül helyezendő - korlátozó rendelkezéseit is. A  korlátozás  alapvetően  a  katonai szervezeten belüli pártpolitikai semlegesség jogi kereteit  kívánja meghatározni.
Az anyanyelv használata
A 20.§-hoz
A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek  jogairól szóló alkotmányos rendelkezések és a rájuk vonatkozó külön törvény rendelkezéseinek alkalmazásával a  Javaslat  biztosítja a hadköteles katona számára, hogy anyanyelvét a szolgálata során bárhol és bármikor szabadon használhassa. E jogot korlátozza az a szabály, amely szerint a katonai szolgálati és vezényleti nyelv a magyar. Ez azt jelenti, hogy  a hadköteles katona számára magyar nyelven adják a parancsokat, illetve  határozzák meg a szabályzatokat, a szolgálati feladatokat, beleértve a katonai képzést és oktatást is.
Választójog
A 21. és 22.§-hoz
A Hvt. rendelkezése szerint a hadköteles katonának  -  a Javaslatban felsorolt választásokon való jelöltsége esetén -  a katonai szolgálatát félbe kell szakítani. Erre figyelemmel tartalmaz a Javaslat eljárási rendelkezéseket, illetőleg a  hadköteles katonák aktív választójogának gyakorlása érdekében  állapít meg különböző szabályokat.
A munkavégzésre vonatkozó szabály
A 23.§-hoz
A hadköteles katona szolgálati viszonyának sajátos követelményrendszeréhez tartozik az is, hogy e viszony ideje  alatt a hadköteles katona munkavégzéssel járó jogviszony alapján  tevékenységet nem végezhet.
A művelődéshez való jog,
 a tudományos és művészeti élet, 
a tanulás és a tanítás szabadsága
A 24.§-hoz
A Javaslat biztosítja a kulturális tevékenységgel összefüggő jogok - megfelelő korlátok közötti - gyakorlását, és  lehetővé teszi, hogy ilyen kérelme alapján a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles - a szolgálati feladatok figyelembevételével - engedélyt kapjon polgári képzésben való részvételre.

III. Fejezet
A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE
Az érdekvédelem alapelvei
A 25.§-hoz
A jelenleg  érvényes  szabályozók  a parancsnokot - mint egyszemélyi vezetőt -  teljes felelősséggel és szolgálati hatalommal ruházzák fel a katonai  szervezet  működtetésére,  egész személyi állományára, valamint a katonák  szolgálatának  minden területére vonatkozólag. Ebből az elvből adódik az is,  hogy  a parancsnok alapvető kötelessége az alárendeltek jogai  érvényesülésének biztosítása és jogos érdekeinek a védelme. A hadsereg demokratikus vonásainak kiterjesztéséhez tartozik azonban, hogy a hadköteles katonák lehetőséget kapnak az alapvető  jogaik  és jogos érdekeik közösségi védelmére és képviseletére.
A 26. és 27.§-hoz
A honvédség személyi állományán belül az egyes állománykategóriák a sajátos, egymástól eltérő helyzetük  alapján  több érdekvédelmi szervezetet hozhatnak létre  érdekeik  képviselete céljából.  Szükséges azonban rögzíteni, hogy egyes  szervezetek érdekvédelmi tevékenysége más állománykategóriák jogos érdekeit nem sértheti, illetve a katonai szolgálat ellátását és a  katonai feladatok teljesítését sem veszélyeztetheti.
Az érdekvédelmi szervezet alapvető működési  feltételeinek a katonai szervezetnél történő  térítésmentes  biztosítását indokolja egyrészt az, hogy a működéshez szükséges tárgyi  feltételek ott legyenek meg, ahol a szervezet  tagjai  szolgálnak, másrészt az, hogy a hadkötelezettség alapján sorkatonai szolgálatot teljesítők érdekvédelmi szervezeteinek   nincs  semmilyen pénzeszköze (tagdíj, költségvetési támogatás stb.).
A 28. és 29.§-hoz
A Magyar Honvédségnél a sorkatonai érdekvédelmi  szervezetek 1990 óta működnek. A sorkatonáknak más érdekvédelmi szervezete jelenleg nincs, ezért ezek működésének pontos  szabályozása indokolt. Ennek alapján a hadköteles katonák jogosultak az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezése  szerint  létesült érdekvédelmi szervezettől eltérő, a Javaslat szerinti szervezeti formákat is létrehozni.
A Javaslatban meghatározott sorkatonai   érdekképviselet rendszere a katonai szervezetek  struktúrájához  igazodik,  így lehetőség van az azonos körülmények között szolgáló  sorkatonák érdekvédelmének összehangolására, érdekeik egyeztetésére.
A főbizalmik értekezlete és az érdekvédelmi konferenciák lehetőséget adnak az érdekek magasabb vezetési  szinteken  való képviseletére és egyeztetésére, a tapasztalatok  összegezésére, a tisztségviselők felkészítésére és  tájékoztatására,  magasabb szintű vezetői döntések meghozatala előtt az  érintettek  véleményének kikérésére.
Az újoncok  külön  képviselőjének  a  megválasztását  az újoncállomány sajátos  helyzete  indokolja.  Így  biztosítható, hogy ez az állománykategória ne kerülhessen hátrányos helyzetbe a választáskor.
A tagok és a tisztségviselők jogai
A 30. és 31.§-hoz
Különösen a sorkatonai érdekképviselet tekintetében,  az érdekvédelmi munka eredményes végzése lehetőségeinek biztosítása érdekében  indokolt a tisztségviselőket megillető egyes  jogokat külön meghatározni.
Érdekképviselet és érdekérvényesítés
A 32.-34.§-hoz
A parancsnokok együttműködési kötelezettségének előírása biztosítja az érdekképviselet és érdekérvényesítés lehetőségét.
Több érdekvédelmi szervezet egyeztetett  véleményének  a benyújtása elsősorban ahhoz a katonai érdekhez fűződik, hogy az egyszemélyi parancsnok  figyelmét  és  tevékenységét  a katonai feladatoktól az érdekvédelmi szervezetekkel való  együttműködés a szükséges és indokolt mértéknél jobban ne vonhassa el.

MÁSODIK RÉSZ
A HADKÖTELES KATONA SZOLGÁLATI VISZONYA
IV. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A 35.§-hoz
A hadköteles katonák szolgálati viszonyának  fogalmát  a Javaslat - a Hvt. 51. §-ának (4) bekezdését alapul véve - az 1. §-ának (2) bekezdésében adja meg. A szolgálati viszonyt  érintő egyes rendelkezéseket - mint  például  a  sorkatonai  szolgálat félbeszakítása, a leszerelés, a tartalékos katonai szolgálat fő szabályai stb. - szintén szabályozzák a Hvt. különböző  fejezetei, azonban csak olyan mértékben és tartalommal, ami a  hadkötelezettség - mint állampolgári kötelezettség -  teljesítésével összefüggésben indokolt volt.
A Javaslat IV. fejezete a szolgálati  viszony  tartalmát részletesen kibontja, megadva így azokat a törvényi  kereteket, amelyek a katonai szolgálat elkerülhetetlen kötöttségét  és  az egyén szabadságát a lehető legkevesebb érdeksérelemmel valósítják meg.
A Javaslat alapján pontosan meghatározható a  szolgálati viszony kezdete. Ez az az időpont,  amikor  a  fogadó  katonai szervezet képviselője a hadkiegészítő parancsnokságnak a  bevonulókról összeállított névjegyzékét aláírja, és ezzel a  hadköteles átvételét igazolja. Ez az időpont éles  határvonalat  jelent a hadköteles számára is, mert ettől az időponttól  a  Hvt. előírásain túl a Javaslat által rögzített szabályok  is  vonatkoznak rá.
A szolgálati viszony megszűnése
A 36.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a szolgálati viszony  megszűnéséről. Ennek részletes szabályait a Hvt. tartalmazza, így  a  Javaslatban csak a szolgálati viszony megszűnésének - a  keletkezéshez hasonlóan meghatározható - időpontja kapott helyet.
A szolgálati  viszony  keletkezésének  és  megszűnésének egyértelműen megállapítható időpontja a  szolgálati  viszonnyal összefüggő jogvitákban a hatáskör és illetékesség megállapítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír.
A bevonulási és a szolgálatteljesítési hely
A 37.§-hoz
A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat lefolyásának térben és időben történő meghatározhatósága miatt  egyértelműen szükséges meghatározni a  bevonulás  és  a  szolgálatteljesítés helyét. E rendelkezés a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre nem vonatkozik, mert a tartalékos katonai szolgálat  teljesítésének helye vagy már a behívás előtt is  meghatározott  a mozgósítás személyi biztosításának rendszerében, vagy  pedig  átképzés, illetve továbbképzés esetén - a behívás  nem  konkrét beosztásba, hanem kiképző szervezetekbe történik.
A Javaslat szerint a szolgálatteljesítés helye egy  meghatározott alegység konkrét beosztását jelenti, ami egyben  behatárolja a hadköteles különböző helyzetekben  -  pl.  kiképzés vagy munkavégzés során - elfoglalt helyét is. A szolgálatteljesítés helyét az állományilletékes parancsnok  parancsban  határozza meg, így az csak újabb, az említett vagy  annál  magasabb szintű parancsnok által kiadott paranccsal változtatható meg.
A hadköteles katona képzése
A 38.§-hoz
A sor- és a póttartalékos katona képzése a szolgálatteljesítés helyével meghatározott beosztásban történik az  illetékes miniszter által megállapított követelmények szerint. A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat első időszaka  az  alapkiképzés. Ennek időtartama az említett követelményektől függ.  Az alapkiképzés során elsajátítandó legfőbb ismereteket a Javaslat rögzíti, egyben meghatározza azt is, hogy ezen ismeretek  és  a katonai eskü letétele nélkül a katona fegyveres szolgálatra nem vezényelhető. A Javaslat nem köti meg a katonai eskütétel  idejét az alapkiképzés időrendjében, de célszerű, hogy az  eskütétel legkésőbb az alapkiképzés végéig megtörténjék.
A tartalékos katona az alapkiképzést sorkatonai  szolgálata idején már végrehajtotta. Át- és  továbbképzésének  rendje törvényi szabályozást nem igényel.
A fegyver nélküli katonai szolgálatot a Hvt. 93.  §-ának (3) bekezdése szerint az e célra - a honvédség parancsnoka  által kormányrendelet felhatalmazása alapján kijelölt  -  katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban  kell  teljesíteni. Az ilyen szolgálatot teljesítő katona a fegyveres szogálatok és fegyveres kiképzés alól mentesül, egyéb kötelezettségeinek teljesítését azonban e szolgálati forma választása nem befolyásolja.
Áthelyezés
Vezénylés
A 39. és 40.§-hoz
A katonai szolgálat alatt szükségessé válhat  a  szolgálatteljesítés helyének megváltoztatása, ami történhet  áthelyezéssel véglegesen  vagy  vezényléssel  időlegesen.  A  Javaslat részletesen szabályozza e kérdéseket, többek között a változtatás indokait, az intézkedésre jogosultak körét, és a  változtatás főbb időpontjait.
A hadköteles katona érdekeit védő szabály, hogy kérelmére áthelyezhető. A honvédség érdekeinek védelmét szolgálja  viszont, hogy az áthelyezés - még szolgálati érdekből is -  elsősorban a már megszerzett  katonai  szakképzettségnek  megfelelő beosztásba történhet. Az áthelyezésnek alapvetően a sorállomány váltásának időszakában - tehát a leszerelés és bevonulás idején - kell történnie.
A vezénylés időlegesen, parancsban meghatározott szolgálati célra történhet.
A katona az áthelyezés vagy vezénylés végrehajtását  nem tagadhatja meg.

Az áthelyezésre és vezénylésre jogosultak
A 41.§-hoz
Az áthelyezésre és vezénylésre  jogosult  legalacsonyabb szintű parancsnok az állományilletékes parancsnok. A  különböző katonai szervezetek közötti áthelyezés és vezénylés joga a  két katonai szervezet legalacsonyabb beosztású közös  elöljáró  parancsnokát illeti meg.
A hadköteles katona minősítése
A 42.§-hoz
A Javaslat előírja, hogy a hadköteles katonát a  hadibeosztásra való alkalmasság szempontjából minősíteni kell. E  minősítés alapvetően annak megállapítása, hogy a hadköteles katona az illetékes hadkiegészítő parancsnokság által  tervezett - vagy áthelyezés miatt indokolt - katonai  szakképzettség  követelményeinek megfelel. A minősítés végrehajtása a leszereléskor történik, és azt jelenti, hogy a valóságos katonai szakképzettségének megfelelő - az állományilletékes parancsnok  által  parancsban megállapított - jelzőszám a hadköteles  katona  adatai között szerepel.
Rendfokozatba előléptetés
Tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzés
Az előléptetésre jogosultak
A 43.-47.§-hoz
A hadköteles katona a hadkötelezettség tartama alatt különböző rendfokozatokat érhet el. A rendfokozatba történő  előlépés, bár tartalmaz bizonyos  automatizmusokat,  alapvetően  a szolgálatteljesítés minőségét hivatott kifejezni  úgy,  hogy  a magasabb rendfokozat elérése elsősorban  a  szolgálatteljesítés során tanúsított pozitív teljesítmény elismerése.  A   Javaslat megállapítja az előléptetés feltételeit és az előléptetésre jogosultak körét. Lehetővé teszi azt is, hogy a katonai szolgálatát kiemelkedően teljesített sor- és póttartalékos katona - bizonyos feltételek mellett -  leszerelésekor  őrmesterré  lépjen elő. Ez utóbbi lehetőség bevezetésének  célja,  hogy  előnyösen befolyásolja a hadköteleseknek a katonai szolgálathoz való  viszonyát.

V. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ELLÁTÁSA
A sor- és póttartalékos katona illetménye
A 48.-50.§-hoz
A Javaslat megállapítja a sor- és póttartalékos  katonák illetményét, amely rendfokozati illetményből  és  illetménypótlékból áll. A Javaslat 1.számú melléklete  tartalmazza  a  köztisztviselői illetményalaphoz viszonyítva  ennek  meghatározott mértékét.
A sor- és póttartalékos katona, -  ha  tiszti,  zászlósi vagy tiszthelyettesi beosztást lát el -  a  Javaslat  2.  számú melléklete szerinti beosztási pótlékra jogosult.
Az 51.-58.§-hoz
Az alapilletményben ki nem  fejezhető  többletkövetelmények teljesítéséért, az átlagosnál lényegesen nagyobb  igénybevételért, valamint a nehezebb körülmények között végzett  feladatok teljesítéséért a sor- és póttartalékos katonát illetménypótlék illeti meg.
Az egyes technikai eszközök kezelőjét  osztálybasorolási pótlék, a készültséget ellátó sor- és póttartalékost készültségi pótlék, az ejtőernyős ugrást végrehajtót  ejtőernyős  ugrási pótlék, a tűzszerész feladatokat ellátót tűzszerész  pótlék,  a búvárfeladatokat ellátót pedig búvárpótlék illeti meg.
Az őrszolgálati  feladatokat  állandó  jelleggel  ellátó sor- és póttartalékos katonák - a miniszter által kijelölt  katonai szervezeteknél - őrszolgálati pótlékra jogosultak.

A tartalékos katona illetménye
Az 59. és 60.§-hoz
A tartalékos katonai szolgálatot ellátó katona  illetménye beosztási, rendfokozati illetményből, illetőleg  illetménypótlékból áll. A Javaslat meghatározza  az  egyes  rendfokozati kategóriák szerinti illetményalap  szorzószámát.  A  tartalékos katona rendfokozati illetményét a hivatásos  katonáéval  azonos összegben kell megállapítani. Ugyanígy az  egyes  pótlékokat  a Hvt. szerinti hivatásos katonáknak a jogszabály szerint  megállapított pótlékával azonos módon kell a tartalékos  katona  részére juttatni.
A hadköteles katona elhelyezése
Természetbeni ellátás és juttatás
Ruházati ellátmány
A 61.-63.§-hoz
A hadköteles katona elhelyezésével kapcsolatban a Javaslat megállapítja a garanciális  követelményeket,  illetőleg  az attól való eltérés lehetőségét béke idején.
Az alkotmányos hadkötelezettséget  teljesítő  hadköteles katona szolgálatteljesítése érdekében az államnak kell törvényi szinten gondoskodnia e feladat ellátásához szükséges  feltételrendszerről. Ennek keretében a hadköteles katonát el kell látni a képzéséhez szükséges katonai felszereléssel, fegyverrel, munkavédelmi eszközökkel, természetbeni élelmezéssel, katonai  ruházattal.
Egészségügyi ellátás
A 64.-67.§-hoz
Biztosítani kell a hadköteles katona szolgálatteljesítésének ideje alatt a szolgálatképessége megőrzése céljából,  továbbá betegsége esetén az egészsége, illetőleg  szolgálatképességének helyreállítása érdekében a térítésmentes egészségvédelmi és gyógyító-megelőző egészségügyi, orvosi alap- és szakellátás igénybevételét.
A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a  fegyveres erők egészségügyi szolgálatának orvosához forduljon. Az  orvosi ellátás igénybevételét nem lehet megtiltani.  Betegsége  esetén szolgálatmentességet, illetőleg egészségügyi  szabadságot  kell biztosítani részére, egészségügyi alkalmatlansága esetén  pedig - a Hvt.-ben meghatározottak szerint - szolgálatát  félbe  kell szakítani, vagy le kell őt szerelni.
A Javaslat meghatározza a  fegyveres  erők  egészségügyi alap- illetőleg szakellátására vonatkozó alapvető rendelkezéseket.
A Javaslat egyértelműen meghatározza azokat a  személyeket - közöttük a hadköteles katonát -, akik jogosultak a hadköteles katona egészségi  alkalmassági vizsgálatát kezdeményezni.
A hadköteles katona szociális támogatása,
utazási kedvezménye
A 68.§-hoz
A hadköteles katonát a Hvt.-ben meghatározottak szerinti szociális ellátás, külön jogszabály szerinti  ingyenes  utazás, illetve utazási kedvezmény illeti meg.

VI. Fejezet
A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS
Szolgálatteljesítési idő
A 69. és 70.§-hoz
A Javaslat a kiképzés időtartamát munkanapokon 8  órában határozza meg, azonban lehetőséget ad ennél  rövidebb,  illetve hosszabb, de a 16 órát meg nem haladó napi  kiképzésre  is.  Ez utóbbiak engedélyezésére,  illetve  elrendelésére  a  kiképzési tervet jóváhagyó jogosult.
A kiképzési időn kivül is szükséges  bizonyos  feladatok folyamatos végzése, ezért  a  Javaslat  meghatározza  azokat  a szolgálati tevékenységeket, melyeket a hadköteles katona a  kiképzési időn túl is köteles elvégezni. Külön kiemeli  a  Javaslat, hogy az ezekkel kapcsolatos megterhelésnek a  katonák  között arányosnak kell lennie, továbbá hogy az ilyen  feladatokra való beosztásnak nem lehet büntető jellege. Ennek  kimondásával a katonák bevonulási idő szerinti hátrányos  megkülönböztetése, illetve egyes feladatok büntető jelleggel történő végrehajtatása törvénysértésnek minősül.
Pihenőidő
A 71.§-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati tevékenységen  kívüli időben a hadköteles katonát pihenőidő illeti meg. Amennyiben a napirend szerinti  pihenőidőben  a  hadköteles  katona  a 69.§-ban előírt feladatok  végrehajtásában  vesz  részt,  akkor részére a pihenőidőt az itt meghatározottak szerint később biztosítani kell. A (6) bekezdés szerint, ha adott  beosztásban  a foglalkoztatás (kiképzés) ideje a  napirendben  meghatározottól rendszeresen és lényegesen eltér, akkor a pihenőidőt ennek  figyelembevételével,  az  előzőekben  meghatározott  időtartamban kell biztosítani.
A szolgálati hely elhagyása
A 72.§-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy kiképzési, illetve pihenőidőben a szolgálati helyet (laktanyát) a hadköteles  katona  milyen módon hagyhatja el. A honvédség vezérkari főnöke,  illetőleg a határőrség országos parancsnoka  katonai  szervezetenként állapítja meg, hogy - figyelemmel a katonai  szervezet  sajátos feladataira - egyidőben a rendszeresített létszám hány százaléka lehet kilépés, eltávozás és szabadság céljából a laktanyától távol. A laktanyaelhagyás engedélyezésére általában  a  század(üteg-) parancsnok jogosult, de a (3) bekezdésben meghatározott esetekben ezt a jogot csak az állományilletékes parancsnok gyakorolhatja.
Kilépés, kimaradás
A 73. és 74.§-hoz
A sor- és póttartalékos katonát - ha nem áll  meghatározott fenyítés hatálya alatt - a kimaradás alanyi  jogon  illeti meg, őt annak igénybevételében a 72.§ (3) bekezdésében  foglalt körülmények fennállását kivéve korlátozni nem lehet.
A kimaradás rendfokozattól, állományviszonytól,  illetve a Javaslatban felsorolt körülményektől függően  különböző  időpontokig engedélyezhető. A tiszthelyettesi vagy annál  magasabb rendfokozatú tartalékos hadköteles a hivatásos  állományra  érvényes szabályok szerint hagyhatja el a laktanyát.
Eltávozás
A 75.§-hoz
Hétvégi eltávozás sor- és póttartalékos katonát  havonta egy alkalommal, a nős vagy családos ilyen katonát két  alkalommal illeti meg.
Szabadság
A 76.-80.§-hoz
A katonai szolgálatot teljesítő  hadköteles  szabadságra jogosult. A rendes szabadság mértéke a szolgálati  időtől  függ úgy, hogy a szolgálatteljesítés várható időtartamát  figyelembe véve számára havonta egy -  tartalékos  katona  részére,  ha  a szolgálati ideje a 30 napot meghaladja, kettő -  kiképzési  nap szabadság jár. Ennek alapján a rövidebb sorkatonai  szolgálatra kötelezettek (tartalékos  parancsnoki  képzésben  részt  vevők, kétgyermekesek, tanulmányaikat abbahagyó katonai és  rendőrségi tanintézeti hallgatók stb.) részére járó szabadságot a leszerelés várható időpontjának figyelembevételével kell  megállapítani.
A parancsnoki beosztást betöltő  sor-  és  póttartalékos katonát a beosztással járó  nagyobb  felelősség  elismeréseként pótszabadság illeti meg.
A hadköteles katona részére a kiképzésben és  a  katonai feladatok teljesítésében elért  eredmény  elismeréseként  jutalomszabadság adható, illetve jogos  személyi  vagy  közérdekből rendkívüli szabadság engedélyezhető. A rendkívüli szabadság akkor engedélyezhető, ha a hadköteles katona  az  egyéb  jogcímen biztosított szabadságát már letöltötte.
A rendkívüli szabadság összes  időtartama  a  hadköteles katona bevonulása és leszerelése között a 15 napot  nem  haladhatja meg.
Látogatók fogadása
A 81.§-hoz
A hadköteles katona általában kiképzési szünnapon, - kivételesen engedéllyel más időpontban is - fogadhat látogatót.
Az elhelyezési körletben tartható tárgyak
A 82.§-hoz
Az elhelyezési körletben tartható személyi tárgyak  köre tételesen nem került meghatározásra. Nem tartható  azonban  ott olyan tárgy, melynek birtoklása a katonai  szolgálat  rendjével
nem egyeztethető össze. Ilyen tárgy csomagban sem  küldhető.  E szabályok betartása a hadköteles  katona  jelenlétében,  emberi méltóságát nem sértve, átvizsgálással ellenőrizhető.
A hadköteles katona a szolgálati  helyen   az  évszaknak megfelelő egy váltás polgári ruházatot tarthat, melynek használatát a Javaslat szabályozza.
A Javaslat rögzíti,  hogy  jogszabály  állapíthatja  meg egyes tárgyak szolgálati helyen való tartásának részletes  szabályait.
Levelezés, csomagküldés
A 83. §-hoz
A hadköteles katona részére levél - beleértve a  táviratot is -, illetve csomag az őr- és ügyeleti vagy egyéb  szolgálat letelte előtt nem adható át.

HARMADIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI VISZONYT ÉRINTŐ EGYÉB SZABÁLYOK
VII. Fejezet
KATONAI ELISMERÉSEK
A 84.-86.§-hoz
A Javaslat a Hvt. 60. és  61.§-ának  tervezett  hatályon kívül helyezésére figyelemmel állapítja meg a hadköteles  katonák elismerésének szabályait.

VIII. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS FELELŐSSÉGREVONÁS
A katonai fegyelem fenntartásának egyik eszköze a  szolgálati viszonyokat sértő magatartásért való felelősségre  vonás bizonyossága. A katonai  fegyelmi  jog  szabályainak  törvénybe foglalásával a Javaslat ezen elv érvényesülésének  anyagi  jogi és eljárásjogi feltételeit kívánja biztosítani, figyelembe véve a hadköteles katonák szolgálati viszonyának  sajátosságait  is. Ennek során abból indult ki, hogy az eljárás alapjául  szolgáló cselekmények vagy mulasztások  természetüknél  fogva  többnyire büntetőjogi jellegű jogsértések, igy a katonai fegyelmi jog felelősségi rendszere - a fenyítési nemek formájában -  többségében büntető jellegű szankciókat tartalmaz. A fegyelmi jog  szabályainak megalkotásánál ezért a Javaslat az emberi  jogok  vonatkozásában vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeinket is érvényre juttatja.
A fegyelmi jog részletes kodifikálásával a Javaslat arra törekedett, hogy a hatályos - minden tekintetben mára  túlhaladott - szabályozás rendkívül hierarchikus, ezért számos visszaélésnek lehetőséget nyújtó rendszerével szakítson, és az  esetleges parancsnoki önkény lehetőségét kiiktatva bármikor ellenőrizhető módon, a modern európai katonai fegyelmi  jogokhoz  hasonlóan rendezze a katonai felelősségi  rendszert  és  fegyelmi eljárást.
A fegyelmi felelősség és felelősségre vonás
általános szabályai
Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálása
A 87.-89.§-hoz
A fegyelmi felelősség  és  felelősségre  vonás  alapvető szabályai között a  Javaslat meghatározza a  katonai  fegyelemsértés fogalmát, a fegyelmi felelősségre vonás célját, a  felelősségre vonás mellőzésének lehetőségét, megszabja a hadköteles katona által elkövetett szabálysértés fegyelmi eljárásban  történő elbírálásának jogi  kereteit,  végül  garanciális  elveket rögzít a fegyelmi ügyben  eljárásra és döntésre jogosult  illetékes parancsnok jogainak biztosítására.
A Javaslat a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona számára biztosítja a védelem, a  fenyítésnek  az  elöljáró  parancsnok által történő felülvizsgálatára irányuló panasz, végül a bíróság előtti jogorvoslat lehetőségének jogát, valamint  hatásköri és illetékességi szabályokat állapít meg.
A szabálysértésnek fegyelmi eljárásban történő elbírálása szabályozásakor a Javaslat nemcsak eljárási kereteket  határoz meg, de a szabálysértésekről szóló törvény által meghatározott körben a szabálysértésekért alkalmazható jogkövetkezményeket illetően kiterjeszti a katonai  fegyelmi jog szankció-rendszerét is.
A fegyelmi felelősséget kizáró okok
A fegyelmi felelősséget megszüntető okok
A 90. és 91.§-hoz
A Javaslat a fegyelmi felelősséget kizáró, illetve  megszüntető okok meghatározásakor a katonai fegyelmi jog  hagyományos elveit érvényesíti a vele határos jogágak  néhány  alapfogalmát felhasználva, és a fegyelemsértés elévülésének szabályozásakor a hadköteles katonák szolgálati  idejének  tartamát  is figyelembe véve állapít meg objektív  és  szubjektív  elévülési határidőket.
Fegyelmi fenyítések
A 92.§-hoz
A Javaslat a  hadköteles  katonával  szemben  kiszabható fenyítési nemek tételes meghatározásával a fegyelmi jog alapvető - részben hagyományos - eszközrendszerét rögzíti  úgy,  hogy az egyrészt igazodjon a hadköteles katonák  állománycsoportjaihoz, másrészt azok tartalmában döntően a katonai  jelleg  érvényesüljön.
A fenyítés végrehajtásának felfüggesztése
A fenyítés hatálya
Mentesülés a fenyítés hatálya alól
A 93.-95.§-hoz
A Javaslat lehetővé teszi egyes fenyítések végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztését,  ugyanakkor megjelöli  ennek akadályát, illetve meghatározza, hogy milyen esetekben kell vagy lehet a felfüggesztett fenyítés végrehajtását  utólag  elrendelni. Rendelkezik végül a több, azonos fenyítési nem folyamatos végrehajtásáról is: a fogságfenyítés leghosszabb tartamát ebben a kivételes esetben 3Ó napban határozza meg.
A 94.§ az egyes fenyítési nemek alapulvételével  rendelkezik a fenyítés hatályáról, a 95.§ pedig  a  fenyítés  hatálya alóli mentesülés eseteit és feltételeit szabályozza.
A fegyelmi eljárás általános szabályai
A 96.§-hoz
A fegyelmi eljárás keretében nyomatékos hangsúlyt kap az ártatlanság vélelme. Új elem a hadköteles katonák érdekének védelmével kapcsolatban, hogy a fegyelmi eljárás alá vont  hadköteles katonát tájékoztatni kell a védelemhez,  a  fegyelmi  panaszhoz és a bíróság előtti jogorvoslathoz való jogáról.  A Javaslat megengedi, hogy a fegyelmi eljárás során védő járjon el, elősegítve ezzel az eljárás alá vont jogainak, jogos érdekeinek teljes körű érvényesülését, a fegyelmi ügy  kivizsgálásában  és elbírálásában résztvevőkre nézve pedig kizárási szabályokat állapít meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatása
A 97.-101.§-hoz
A fegyelmi eljárás részletes szabályainál a Javaslat arra törekedett, hogy az eljárás különböző szakaszai jól  elkülönüljenek, és az egyes eljárási   fázisok   szigorú  határidőhöz kötésével is biztosítsa a bizonyítás  megalapozottságát,  valamint az ügyek kellő időben történő befejezését.
A Javaslat a fegyelmi ügy elbírálásának  két  változatát ismeri, és az elbírálási hatásköröket is ahhoz igazítja: a 88.§ (1) bekezdése szerinti egyszerű ténybeli megítélésű és  enyhébb súlyú fegyelemsértés esetén a 98.§  (1)  bekezdése  szerint,  a 88.§ (2) bekezdésében, valamint a 98.§ (2) bekezdésében  meghatározottak esetén pedig a 99.§ és 100.§-nak megfelelően kell  a fegyelmi eljárást lefolytatni. A  Javaslat  fokozott  figyelmet fordít  arra, hogy egyrészt a fegyelmi eljárás alatt álló  hadköteles katona jogai kellően érvényesüljenek, ugyanakkor a  lefolytatott fegyelmi eljárás törvényessége - annak írásbeliségénél fogva - bármikor ellenőrizhető legyen.
Az eddigi tapasztalatokra is figyelemmel  új  intézményként vezeti be a javaslat 99.§-a az elkülönítést. Ennek indoka, hogy a fegyelmi eljárás alatt állók - elsősorban az  ún.  \"öreg katonák\" és a tisztesek - ne tudják a hadköteles  katonatársaik esetleges megfélemlítésével a tényfelderítés  alaposságát  hátrányosan befolyásolni.
A Javaslat 101.§-ának (4) bekezdése a  fogságfenyítés  mint a legsúlyosabb fenyítési nem  -  kiszabására  állapít  meg részben különleges hatáskört, amikor a századszintű önálló  katonai szervezet parancsnokát annak  kiszabására  nem  jogosítja fel.
A fegyelmi eljárás megszüntetése
A 102.§-hoz
A Javaslat 102.§-a azokat  az  eseteket  határozza  meg, amikor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
Fegyelmi panasz
Bírósági felülvizsgálat
A 103.-105.§-hoz
A fegyelmi ügyben igénybe vehető,  intézményesített jogorvoslatok két formáját ismeri a Javaslat, mégpedig a  fegyelmi panaszt és a bírósági felülvizsgálatot.
A fegyelmi panasz keretében a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka a lefolytatott fegyelmi eljárást a maga egészében felülbírálja, és a 104.§ (1)  bekezdésében  rögzített széles körű jogosítványai szerint dönthet. A Javaslat  itt szakított azzal a hatályos - és ma már régen tarthatatlan - fegyelmi eljárási szabállyal,hogy a panasz nyomán az elöljáró parancsnok a fenyítést nem enyhítheti.
A büntetőeljárásban is követett  méltányossági  szempontokra tekintettel a Javaslat kimondja azt is, hogy a   hadköteles katona elleni fegyelmi eljárásban felmerült költségeket - a meghatalmazott védő díjának és készkiadásának kivételével -  az állam viseli.
A hadköteles katona szolgálati viszonya - miként az  1.§ (2) bekezdéséből ez következik - közigazgatási határozattal (ezen belül honvédelmi igazgatási határozattal), egyoldalúan  létesített szolgálati viszony. Ennek kötelezett alanyával szemben a hatáskörrel rendelkező parancsnok ugyancsak a katonai igazgatási jogkörben eljárva folytatja  le  a  fegyelmi  eljárást  és szabja ki a szankciót tartalmazó fenyítést. A javaslat  105.§-a ezért - új elemként, a fegyelmi panasz joga kimerítését követően - a fenyített katona számára a Pp-nek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint megnyitja a bírósági  felülvizsgálat lehetőségét.
A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatára azonban -  a már hatályban lévő  - külön törvény rendelkezik.
A fenyítés végrehajtása
A 106.§-hoz
A Javaslat tételesen rögzíti a fenyítés végrehajthatóságának eseteit, további végrehajtást  kizáró okokat állapít meg, illetve szabályozza a fenyítés végrehajtása elhalasztását,  valamint félbeszakítását.

IX. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ÉS A HONVÉDSÉG  KÁRTÉRÍTÉSI
FELELŐSSÉGE
A hadköteles katona kártérítési felelőssége
A 107.-121.§-hoz
A Javaslat több, mint 40 év után ismét  törvényben  szabályozza a katonák kártérítési felelősségét ugyanúgy,  mint  az 1950. augusztus 27-éig hatályban volt 1887. évi XXXV. törvény.
A Javaslat a kártérítési felelősség szabályozásánál egyrészt fenntartja a hatályos rendelkezéseknek a gyakorlatban bevált szabályait, ugyanakkor néhány új, jogi garanciát tartalmazó szabályt iktat a rendelkezései közé.
Főszabály a vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) okozott kárért való felelősség. A vétkesség nélküli teljes  kárfelelősség csak akkor terheli a károkozót, ha a katonai szervezet a hiány bekövetkezésének megelőzésére alkalmas tárgyi  feltételekről gondoskodott (objektív felelősség).
A Javaslat figyelembe vette a katonai életviszonyokra is megfelelően alkalmazható munkajogi szabályokat,  a  munkavállalókra vonatkozó Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII.  törvény), valamint a  köztisztviselők  jogállását  szabályozó  1992.  évi XXIII. törvény rendelkezéseit.
Új eleme a Javaslatnak a  bírósági  út  igénybevételének lehetősége a másodfokú parancsnoki kártérítési határozat ellen. A jogbiztonságot fokozza ezenkívül a kártérítési eljárás  során jogi képviselő (ügyvéd) igénybevételének lehetősége.
A honvédség kártérítési felelőssége
A 122.-129.§-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvvel és a Munka Törvénykönyvével összhangban állapítja meg a tényleges állomány tagjának a szolgálati viszonya keretében keletkezett kára megtérítésének szabályait. A Javaslat továbbra is fenntartja a  hatályos szabályozásban meglévő és alapvetően bevált - \"szűrő\"  szerepet betöltő - szolgálati úton folyó kártérítési eljárást. A kárrendezésnek ez a módja - a bírósági út garanciája mellett - alkalmas a katona kártérítési igényének megbízható elbírálására.
A Javaslatban megfogalmazott \"a szolgálati viszony keretében\" kifejezés átfogja a sajátos katonai  életviszonyok  teljességét.
A katonai szervezet objektív - vétkességre tekintet nélkül fennálló - felelőssége jelenik meg a szolgálati kötelezettség teljesítésével, valamint  a  szolgálati  jog  gyakorlásával összefüggésben keletkezett károk esetén. E fokozott felelősségi forma indoka, hogy a katonai szervezetet olyan baleset- és munkavédelmi rendszer kialakítására, valamint  olyan  technológiai és műszaki feltételek megteremtésére kötelezze, amelyek  biztosítják a katonák  egészségének,  testi  épségének  és  javainak legszélesebb körű védelmét. A katonai szervezet szinte kimentés nélküli felelőssége garancia arra is, hogy a bekövetkezett  károk esetén a károsult - a lehető legszélesebb körben indokolt kártérítéshez jusson.
A Javaslat szerint a katonai szervezetet  terhelő,  vétkesség nélküli kártérítési felelősség nem tekinthető feltétlennek. Összhangban egyrészt a munkáltatónak, másrészt a veszélyes üzem üzemeltetőjének kártérítési felelősségére vonatkozó  hatályos szabályozással, a kimentési lehetőség igen szűk körben érvényesül, azt csak a szervezet működési körén kívül  eső  elháríthatatlan ok, valamint a károsult kizárólagos  és  elháríthatatlan magatartása alapozza meg.
A Javaslat tartalmazza a  kármegosztás  lehetőségét  is, követve a már idézett tételes szabályokban  rögzített  jogelveket.
A Javaslat - a kártérítési eljárás részletes  szabályainak kidolgozása mellett - lehetőséget teremt az egyszerű  megítélésű kárügyek gyors lezárására, a kár soron kívüli megtérítésére. Ilyen esetben is a károsult rendelkezésére áll a  fellebbezés és a bírósági út igénybevételének lehetősége.
A Javaslat részletesen szabályozza a  kártérítési  igény elbírálásának rendszerét, a jogvitában eljáró  fórumok feladat- és hatáskörét, a bírósági út lehetőségét. A kárügyekben vizsgálatot folytató fórumok eljárásában lehetővé válik az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása, e  fórumokat azonban a Javaslat - a hatályos  szabályozástól  eltérően - nem minősíti hatóságoknak. Ebből következik,  hogy  a  bírósági  út igénybevétele során a károsult mint a polgári  jog  alanya  áll szemben a katonai szervezettel.

X. Fejezet
A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
A 130.-131.§-hoz
A Javaslat meghatározza a  tiszthelyettesi  rendfokozati állománycsoportba tartozókkal kezdődően a rendfokozatok  elérésének iskolai végzettségi követelményeit, továbbá  a  rendfokozattal rendelkező tartalékos hadköteles rendfokozata  használatára vonatkozó szabályt.

XI. Fejezet
JÓLÉTI ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS
Jóléti gondoskodás
A 132. és 133.§-hoz
A Javaslatban törvényi szinten először kerül rögzítésre, hogy a honvédség /határőrség/ a  jóléti  tevékenység  keretében gondoskodik a szolgálati kötelezettségüket teljesítő hadkötelesek mellett a honvédelmi  kötelezettséggel  összefüggő  baleset vagy betegség miatt kivált hadkötelesekről, illetve az  elhunyt hadkötelesek hozzátartozóiról. Meghatározza a jóléti  gondoskodásba tartozók körét és a gondoskodás tartalmát.
Kegyeleti gondoskodás
A 134.-136.§-hoz
A Javaslat - a korábbi szabályozástól eltérően -  méltányosságból lehetőséget biztosít a  honvédelmi  kötelezettséggel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunytak  temetési költségeihez való hozzájárulásra, mégpedig  a  leszerelést követő 1 éven túl is.
XII. Fejezet
KÉRELEM ÉS PANASZ
Beadványok
A beadvány előterjesztése A beadvány elbírálása
A panaszra vonatkozó sajátos szabályok
A döntés megváltoztatása
A 137.-143.§-hoz
A Javaslat 137.§-a a hadköteles katona alapvető jogaként szabályozza a jog vagy érdeksérelem megszüntetése végett a  beadvány jogát.
A Javaslat a továbbiakban részletesen megállapítja a panasz vagy más beadvány előterjesztésének szabályait mind a hadköteles, mind a panasz, kérelem továbbítására vagy elbírálására jogosult szolgálati személy vonatkozásában, és  meghatározza  a beadvány elintézésének határidejét. A szabályozás nem zárja  ki a szolgálati út betartásának mellőzésével vagy névtelenül  előterjesztett beadvány elbírálását, illetőleg kivizsgálását sem.
A Javaslat 141.§-a kifejezetten a panaszra vonatkozó sajátos szabályokat tartalmazza. Ezen belül  meghatározza  a  panaszjog gyakorlása tekintetében a kizáró,   illetve   korlátozó okokat, továbbá a panasz elbírálására  jogosult  számára  adott döntési lehetőséget.
A Javaslat 143.§-a - a 105.§-al kapcsolatban az Indokolásban már kifejtettek alapján - új jogorvoslati  jogintézményként megnyitja a bírósági utat abban az esetben,  ha  a  panasz jogát kimerített hadköteles katona a panasza elutasítását  jogszabálysértőnek találja.

NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés, a határidő számítása,
felhatalmazás
A 144. és 146.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a törvény hatálybalépésének  idejéről, azzal, hogy az illetményrendszerre (pótlékokra) vonatkozó rendelkezések a Javaslatban meghatározott időpontban  lépnek hatályba, a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát vesztő  jogszabályokról, továbbá e törvény  alkalmazására  megállapítja  a határidők számításának szabályait, valamint felhatalmazást ad a honvédelmi miniszternek és a belügyminiszternek, hogy a  146.§-ban felsorolt körben rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozó részletes szabályokat.
Módosuló rendelkezések
A 147.§-hoz
A Hvt. alkalmazásának eddigi tapasztalatai,  valamint  a Javaslattal való összhang megteremtése a Hvt. néhány  rendelkezésének módosítását teszi szükségessé.
A Hvt. 28.§-ához: A Hvt. rendelkezésein túl e  Javaslat, és a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat is tartalmaz parancsra vonatkozó rendelkezést, ezért ennek megfelelően módosítani kell a Hvt.  28.§  (5)  bekezdés  a) pontját.
A Hvt. 78., 88. és 100.§-ához: A hadkötelesek  külföldre történő utazásának engedélyezését azért szükséges újból rendezni, mert egyrészt e szabályok egységes alkalmazása  a  fogalmak egyértelmű meghatározását igényli, másrészt - a törvény későbbi §-aiban -indokolatlan az engedélyezésnek a honvédelmi miniszter személyéhez kötése. Ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség csak a bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesre vonatkozik, másrészt a külföldre  távozásban  indokolatlan  korlátozni azt a hadkötelest, akinek katonai szolgálatra történő behívását nem tervezik.
A fentiek alapján engedélyhez kötött a külföldre távozása annak a hadkötelesnek, akinek a sorozását végrehajtották, és ott katonai szolgálatra alkalmasnak minősítették  (  besorozott hadköteles), illetve aki katonai szolgálatát tölti. Az előbbiek részére az engedélyezés joga a katonai szolgálatot tervező hadkiegészítő parancsnokot, az utóbbiak részére a katonai  feladatok  végrehajtásáért  felelős  (állományilletékes)   parancsnok elöljáró parancsnokát illeti meg.
A besorozott hadköteles  külföldre  utazását  nem  lehet megtagadni, ha a tervezett behívását megelőző 15.  napig  kérte az engedélyt.
Ezzel összefüggésben a Hvt. 100.§-a (5) bekezdésének  E/ pontját egy új f) ponttal szükséges kiegészíteni, mivel az előző szabályok szándékos  vagy gondatlan megszegése esetén  egyes sorkötelesek túlléphetik a sorköteles kor (25 év)  felső  határát, így nem lennének behívhatók sorkatonai szolgálatra.
A Hvt. 87.§ (5) bekezdés módosítása pontosítást  tartalmaz (Az útlevél tulajdonosa a magyar állam).
A Hvt.96.§-ához: A sorkatonai  szolgálat  legfeljebb  20 nappal történő lerövidítésének miniszteri jogkörbe adása  azért szükséges, mert a katonai objektumok  többségében  a  technikai feltételek hiánya miatt nincs lehetőség a leszerelők elbocsátásának és az újoncok fogadásának szinte egyidejű, átmenet nélküli megvalósítására. A honvédelmi miniszter a rendelkezésére álló adatok alapján meghatározhatja annak az átmeneti időnek - 20 napnál nem hosszabb - időtartamát, ami az újoncok megfelelő fogadása feltételeinek megteremtéséhez szükséges.
A Hvt. 100.§-a (5) bekezdése E/ pontjának  e)  alpontjához: Az eredeti törvényszöveg kiegészül a  társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők behívhatóságának szabályozásával. Ugyanebből  a  szempontból  szükséges  a Hvt.103.§-a (1) bekezdése k) pontjának kiegészítése  is,  mivel az ott említett választásokon induló képviselőjelöltek, illetve a megválasztott képviselők sorkatonai szolgálatának félbeszakítására eddig nem volt törvényi lehetőség.
A Hvt. 103.§ (1) bekezdés k) pontjának módosítása a  választójogra vonatkozó törvényi szabályozás változása miatt  indokolt.
A Hvt. 112.§-ához: A sorkatonai szolgálat  félbeszakításának szabályai alapvetően nem változnak, csak az egységes  alkalmazhatóság szempontjából szükséges egyértelmű  rendelkezések kerülnek a normaszövegbe.
A Hvt.114.§-ához: A hivatásos  (szerződéses)  állományba vétel joga a honvédelmi miniszteré (állományilletékes  parancsnoké). Az állományba vételét  az  is  kérheti,  aki  sorkatonai szolgálatát tölti, azonban  felvétele  a  szükséges  feltételek fennállása esetén sem történhetett meg, mert a sorkatonai szolgálatból történő leszerelésre ilyen okból nem volt lehetőség. A 4 hónapnak  sorkatonai  szolgálatban  történő  eltöltése  azért szükséges, hogy amennyiben a hivatásos (szerződéses) jogviszony megszűnik, az érintett kiképzettként tartalékos állományba  legyen helyezhető.
A 148.§-hoz
A Javaslat a  hadköteles  katonák  külföldre  utazásának korlátaival összefüggésben módosítja a külföldre  utazásról  és az útlevélről szóló törvény megfelelő rendelkezését.


"
