"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1584. számú törvényjavaslat

a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával
összefüggő egyes kérdésekről


Előadó: dr.Lakos László

Budapest, 1995. október hó


1995 évi ......... törvény

a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő  egyes kérdésekről


Annak érdekében, hogy az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának a vagyoni kárpótlási eljárásokat érintő egyes részei mielőbb lezáruljanak, a kárpótlás végrehajtásával a mezőgazdasági üzemeknél előállt vagyonvesztések csökkenjenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


Elintézési határidők

1.§

	(1) A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény alapján benyújtott kérelmek ügyében a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal 1995. december 31-ig köteles határozatot hozni.

	(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) a benyújtástól számított 6 hónapon belül elbírálja.

	(3) Ha a bíróság az eljárt hivatalt új eljárásra utasította, a hivatal 60 napon belül köteles az ügyben új határozatot hozni. 


A termőföld árveréssel összefüggő 
feladatok

2. §

	(1) Az állampolgárok tulajdonában az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja. 

	(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott föld szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában áll, az - a védett természeti terület kivételével - a föld fekvése szerinti települési önkormányzat kérelmére - a gazdálkodás okszerű követelményeire figyelemmel, meghatározott időpontban - infrastrukturális és más közösségi célra ingyenesen a tulajdonába adható. A kérelemhez csatolni kell a terület felhasználására, illetőleg a beruházás elhelyezésére vonatkozó dokumentációt. 


3. §

	A II. földalap árverésein a mezőgazdasági vállakozási támogatás összegéről kiadott utalvány nem használható fel.


4. §

	(1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt utakat - a közutak kivételével - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adja.

	(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16.§-a alapján, valamint az (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat tulajdonába került utakat terhelő beruházási költséget az érintett gazdálkodó szervezet ráfordításként számolhatja el.


5. §

	(1) E törvény 2.§-ában meghatározott földalap árverési meghirdetésére 1996. március 31-ét követően nem kerülhet sor.

	(2) A Kpt. I. 7.§ (4) bekezdése szerinti életjáradékra váltás 1996. december 31-ig kérhető. Ha eddig az időpontig a kárpótlási eljárás jogerősen nem fejeződött be, vagy ennek megtörténtétől számítva egy hónapnál kevesebb idő van hátra, a jogosult a jogerős határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül akkor is kérheti az életjáradékra váltást, ha az e bekezdésben meghatározott határidő eltelt. 
6.§

	(1) Az OKKH gondoskodik a nála, valamint a megyei (fővárosi) hivatalainál keletkezett információk védelméről, megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.

	(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőkért - a levéltári törvényben meghatározottakkal összhangban -  az OKKH, valamint megyei (fővárosi) hivatalainak megszűnését követően a kormány által kijelölt szervezet a felelős. 


7. §

	Az OKKH és a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok a kárpótlási és más törvényekben foglalt feladatok teljesítésével a Kormány által rendeletben meghatározott módon megszűnnek.


Záró rendelkezések

8. §

	(1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba.

	(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg: 
	a/ A Kpt. I. 27.§ -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
	\"(3) A 19.§ alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeket a (2) bekezdésben meghatározott kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, ha annak nagysága a településen a 20 hektárt nem éri el.\"

	b/ A Kpt. I. 5.§ (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

	c/ A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
	\"(1) Ha a földrészlet árverésre bocsátott AK értéke és a tényleges AK érték az árverést követő megosztás során eltér, az árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapot szerinti tényleges AK értéken kell megállapítani.

	(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az árverési vevők által megszerzett földrészlet (földrészletek) AK értékét arányosan csökkenteni kell és annak mértéke legalább 10 %-ot meghalad, a tulajdonos a csökkentés mértékének megfelelő kárpótlási jegy visszatérítését kérheti a birtokbaadástól számított 60 napon belül. A visszatérítésről a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH gondoskodik.\"

	d/ A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról készült 1995. évi XIV. törvény 5.§-ának (4) bekezdésében megjelölt határidő 1996. december 31-re módosul.

INDOKOLÁS

A vagyoni kárpótlás 1991-ben indult folyamata a benyújtott igények elbírálásával első fokon befejeződött, az 1994. évi II. törvény hatálya alá tartozó ügyek 98,6 %-át a kárrendezési hivatalok elbírálták. Úgy politikai, mint gazdasági és nem utolsósorban az érintett állampolgárok egyéni érdeke szempontjából is igen fontos, hogy a kárpótlás folyamata mielőbb lezáruljon.
Ennek a folyamatnak az elősegítése érdekében célszerűnek látszik a hatályos joganyag egyes rendelkezéseit úgy módosítani, vagy szükség szerint kiegészíteni, hogy ezekkel a módosításokkal vagy kiegészítésekkel a továbbiakban elkerülhető legyen a hatályos joganyag egyes rendelkezéseinek többféle értelmezési lehetősége és ugyanakkor lehetőség nyílik a joghézagok megszüntetésére is. 


Részletes indokolás

	Az 1. §-hoz Az 1991. évi XXV. törvény 12. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidő az 1994. évi II. törvény hatálya alá tartozó ügyek elbírálásánál nem tartható. A még elbírálásra váró kérelmek intézésére a kárpótlási hivataloknak ésszerű határidőt kell meghatározni, lehetőség szerint elkerülendő azt, hogy a kérelmek jelentős számánál törvénysértés következzen be. Ugyanilyen okból a másodfokú és a bíróság által új eljárásra utasított ügyek elbírálására is ésszerű, teljesíthető határidőt kell megállapítani.

	A 2. §-hoz A Kpt. I. 19. §-a alapján kijelölt állami tulajdonú föld árverésen nem értékesített része tekintetében - amely változatlanul állami tulajdonban marad - a privatizációért felelős tárca nélküli minisztert jelöli meg, aki az állam tulajdonosi jogait gyakorolja. A (2) bekezdésben az önkormányzatok infrastrukturális és közösségi célú állami feladatokat átvállaló tevékenysége érdekében lehetőséget kell teremteni arra, hogy a feladatok megoldásához megfelelő földterületekhez jussanak. 

	A 3. §-hoz E paragrafus a Kpt. I. 27. §-a (3) bekezdése hatályos szövegének megfelelően \"pozitív\" szabályozással tiltja a mezőgazdasági vállalkozási támogatás felhasználását a II. földalap árverésein.

	A 4. §-hoz Az (1) bekezdés szerint a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a földekkel határolt utakat - a közutak kivételével - az önkormányzat tulajdonába adja. A (2) bekezdés lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek számára, hogy vagyonmérlegüket a beruházási költségeknek ráfordításként való elszámolásával szabályszerűen korrigálják. 

	Az 5. §-hoz A kárpótlási jegy felhasználási határidejének megállapítása a II. földalap árverésein, valamint az életjáradékra váltás eseteiben alapvetően szükséges azért, hogy az értékpapír tulajdonosai és az azt befogadó állam a felhasználást, illetőleg a bevonást tervezhessék. A javasolt határidők alkalmasak arra, hogy az összes érdekelt a megjelölt időpontokig saját érdekkörükben a szükséges intézkedéseket megtehesse.

	A 6. §-hoz A kárpótlási folyamat során több mint 10 ezer polcfolyóméter iratanyag és a sok milliárd forint értékű adatvagyon archiválása, megőrzése és további felhasználásra alkalmassá tétele szükségessé teszi, hogy a törvény felhívja a kormányt, hogy az OKKH és hivatalai megszűnésének időpontjában kijelölje az ez ügyben tovább eljáró szervezetet. A kárpótlás folyamán keletkezett adatok történeti, gazdasági értéke, azok megőrzése jogszabályi és egyéb szempontok miatt is kiemelten fontos feladat.

	A 7. §-hoz Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt és a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalokat a kormány egy meghatározott feladat teljesítésére hozta létre. A törvényben meghatározott feladatok teljesítésével a hivatalokat a létrehozó kormány jogosult megszüntetni.

	A 8. §-hoz A paragrafus a hatályba lépésen és a II. földalap árveréseinek a földárverésekre vonatkozó eddigi szabályozásán túl további szabályokat állapít meg. 
A (2) bekezdés a) pontja szerint az I. földalap korlátozott voltára tekintettel a helybenlakókra és a helyben tulajdoni sérelmet szenvedettekre tekintettel állapít meg kedvező feltételeket. Gyakorlati szempontok miatt sem célszerű kisebb településeken néhány AK erejéig a bárhol élő saját jogú kárpótlási jegy tulajdonosok vételi lehetőségét deklaratív módon biztosítani.
E paragrafus (2) bekezdése b) pontjának első fordulatában foglaltakat az indokolja, hogy a kiállított kárpótlási jegyek sorozatjelére vonatkozó eddigi szabályozáson technikai és gazdasági okokból célszerű változtatni.
A c) ponthoz: az 1992. évi IL. törvény 8. §-ának általános megfogalmazása szükségessé teszi az AK eltérés konkrét szabályozását, míg e pont (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az eltérés mértékének meghatározott értékén felül - a tartozatlan fizetés miatt - a tulajdont szerzett árverési vevők jogait védik. 
A d) ponthoz: e törvény 5.§-ának (2) bekezdése rögzíti a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának végső határidejét. Ugyanakkor a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 1995. évi XIV. törvény 5.§-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy azon személyek, akik a kárpótlási határozat kézhezvételét követő 
90 napon belül a jegyek életjáradékra váltásáról valamilyen oknál fogva nem nyilatkoztak, azt 1995. december 31-ig megtehetik. Arra való tekintettel, hogy ez a két határidő összhangba kerüljön, vált szükségessé a már idézett jogszabályi rendelkezés 1996. december 31-re való módosítása.





                                                                                                                      Ç   é   w â   r ë   n ę   j ¬   f Ĺ  b Ľ  ^   Z -  V -  R 7  N C  J    A @ A @ A @ A @ A ` `@ `
C  ="
