"1ż


MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 
         KORMÁNYA








T/1605.  számú

t ö r v é n y j a v a s l a t



a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt
szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.
törvény egyes rendelkezéseinek
hatályba léptetéséről










								Előadó:



							        Szabó György
							      népjóléti miniszter





Budapest, 1995. november 


1995. évi .... törvény
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénymódosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről 

1. § 

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Cst.)  a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)  61. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó  magyar állampolgár, az állandó  tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vérszerinti, örökbe fogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult,  ha háztartásában gyermeket nevel  és a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet megelőző naptári  évben az egy főre jutó havi jövedelme a nettó 19.500 forintot nem haladja meg.\"

(2) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő  akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.\"


2. §

(1) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot igénylő szülő  és a vele közös háztartásban  élő

		a) házastársa, élettársa,
		b) 20 évesnél fiatalabb, kereső tevékenységet nem folytató
		    vér szerinti,örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,
		c) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
		    nappali tanulmányokat folytató egyetemi-főiskolai hallgató
		    gyermeke,
		d) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos
		   gyermeke 1,5-szeres szorzóval és korhatárra való tekintet
		   nélkül,
		e) az a-d) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek
		    eltartására a szülő  a házasságról, a családról és a
 		    gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban:
		    Csjt.) alapján köteles és e tartási kötelezettségének eleget
		    tesz

vehető figyelembe.\"

(2) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


	\"(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott 

		a) bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén a
		    bíróság által meghatározott tartás teljes értékével,

		b) egyéb tartás esetén a tartásra köteles személy nettó
		    jövedelmének eltartott személyenként 20 %-ával, több
		   eltartott  esetén  legfeljebb  50 %-ával.\"

3. §

A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

		a) havi nettó 18.000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig;
		-   1 gyermekes családnak				2750 Ft,
		-   1 gyermekes egyedülállónak			3250 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				3250 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			3750 Ft,
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi fo-
		    gyatékos gyermekre tekintettel			5100 Ft,

		b) havi nettó 18.001-18.750 forint közötti egy főre jutó
		    jövedelemérték esetén
		-   1 gyermekes családnak				2000 Ft,
		-   1 gyermekes egyedülállónak			2300 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				2300 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			2700 Ft,
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi
		    fogyatékos gyermekre tekintettel			3600 Ft;

		c) havi nettó 18.751-19.500 forint közötti egy főre jutó
		    jövedelemérték esetén
		-   1 gyermekes családnak				1100 Ft,
		-   1 gyermekes  egyedülállónak 			1300 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				1300 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			1500 Ft, 
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi
		    fogyatékos gyermekre tekintettel 		2100 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak  gyermekenként 3950 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül. Ha a három- és többgyermekes családban tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos  gyermeket nevelnek, az ilyen gyermek után 5.100 forint összegű családi pótlék jár. 

(3) Az 1. §  (6) bekezdésének  a-c) pontjai szerinti

		a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után
		    5.100,-Ft,
		b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3.250 Ft

összegű családi pótlék illeti meg az intézet vezetőjét.\" 


4. §

(1) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

\"A nyilatkozat a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok mellett tartalmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét. A nyilatkozatban szereplő, a család

		a) tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési
		    önkormányzat jegyzője,
		b) egy főre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok
		    valódiságát az Adó-  és Pénzügyi  Ellenőrzési Hivatal

a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenőrzi.\"

(2) A Gst. 65. §-ával megállapított  Cst. 7. § (4) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép:

	\"(4) A (3) bekezdésben  említett esetekben a családi pótlékra való jogosultság  annak a hónapnak az első napjával nyilik meg, amelyben a jogosultsághoz  előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző 6 hónapra  folyósítható.\"

(3) A  Cst. 7. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a Gst. 65. §-ával megállapított (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre módosul:

	\"(5) Ha a (3)  bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a 6 hónapot, a jogosultság  megállapítására  vonatkozó igény a jövedelemváltozás  időpontjától benyújtható.\" 


5. §

(1) E törvény, valamint a Gst. 61-65. §-ai e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba azzal,  hogy 1996. március 31-ig a családi pótlékra való jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani.


(2) 1996. április 1-jétől, valamint az 1996. április hónapra járó családi pótlékot a Gst.-vel és az e törvénnyel  módosított Cst. szerint kell megállapítani és folyósítani. Ha a családi pótlék  folyósításához  szükséges  nyilatkozatot a jogosult szabályszerűen kitöltve 1995. március 1-ig benyújtja - feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel -, a családi pótlék 1996. április hónaptól folyamatosan folyósítható.

(3) Az 1997. április 30-ig tartó, a Cst. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosultsági év 1996. április 1-jétől kezdődik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdéséből a \"vagyoni\" szó, (5) bekezdéséből a (2) bekezdésre történő utalás, valamint az \"és vagyoni\" szövegrész, (7) bekezdéséből a (2) bekezdésre történő utalás, illetve az \"- és vagyoni\" szövegrész, továbbá a Gst. 63. §-ával megállapított Cst. 2. §-ának (2) bekezdése, a Gst. 65. §-ával  megállapított Cst. 7. § (1) bekezdéséből, valamint (2) bekezdéséből az \"és (2)\" szövegrész hatályát veszti.




ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) jelentősen módosította a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Cst.). A módosítás többek között vagyoni és jövedelmi helyzettől teszi függővé a családi pótlékot, e mellett más tartalmi módosításokat is megfogalmaz.

	A családi pótlék új rendszerével kapcsolatosan az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokról a bírói testület három alkalommal döntött, és a törvény rendelkezéseit több vonatkozásban alkotmányellenesnek minősítette, illetve 1995. július 1-jével nem engedte azt hatályba lépni. Annak érdekében, hogy a  módosítások  hatályba léphessenek a Parlamentnek külön törvényben kell rendelkeznie  az alkotmányos követelményekkel összhangban lévő szabályozásról és a törvény hatálybaléptetéséről.

	Ennek megfelelően a Javaslat egyrészt  az alkotmányossági kritériumokkal való összhang megteremtése érdekében módosítja a korábban meghozott szabályozást, másrészt hatályba lépteti az alkotmánybírósági döntéssel nem érintett, illetve a módosított rendelkezéseket.  















RÉSZLETES INDOKOLÁS	

1. §-hoz 

	A Javaslat az 5. § (1)-(3)  bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel összhangban a családi pótlékra való jogosultság jövedelem-határát az 1995. évi jövedelmi helyzet várható alakulására figyelemmel 19.500 Ft-ban határozza meg.

	A Javaslat a nem vérszerinti szülők által nevelt és nem a gyermek- és ifjúságvédő intézet által nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek után járó családi pótlékra való jogosultsággal összefüggésben kimondja, hogy a nevelőszülő az általános szabályok alapján is csak akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek neveléséről a vérszerinti, illetve az örökbefogadó szülő nem tud tartósan gondoskodni. Ilyennek minősül például, ha a szülő (szülők) börtönben van, egészségi állapota miatt nevelési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, bentlakásos szociális intézményben került elhelyezésre. A Javaslat tehát kizárja azt, hogy a gyermek nevelésére, gondozására egyébként képes szülő - ha jövedelmi helyzete folytán a családi pótlékra nem jogosult - a gyermeket másnál azért helyezze el, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósítsanak.

2. §-hoz

	Az egy főre jutó jövedelem számításnál figyelembe vehető családtagok köre a Javaslat szerint bővül azon rokonokkal, akiknek tartására a családi pótlékot igénylő szülő a házasságról, a családról és gyámságról szóló törvény alapján kötelezett és ezen tartási kötelezettségének eleget tesz.
	A jövedelem számításánál figyelembe vehető családtagok nettó jövedelme a gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás mellett csökkenthető a családtagként nem figyelembe vett személy részére nyújtott tartásnak a Javaslatban meghatározott  mértékű  összegével is. Így biztosított a háztartáson kívül élő tartásra szoruló családtagra fordított kiadások figyelembevétele is. 



3.§-hoz

	A Javaslat az 1. § rendelkezéseivel összhangban a család jövedelmi helyzetének differenciáltsága alapján a családi pótlék összegét sávosan határozza meg. Emellett  kimondja, hogy a három és többgyermekes családok esetén is emelt összegű (5.100 Ft) családi pótlékot kell folyósítani a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után.

	A Javaslat az ideiglenes hatályú beutalt, az intézeti vagy állami nevelt, valamint a szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék összegét úgy határozza meg, hogy ha az intézményben elhelyezett gyermek tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos - függetlenül attól, hogy nem családban él - magasabb összegű családi pótlékra jogosítson, míg az egészséges gyermek után az egy gyermekes egyedülállónak járó összegű családi pótlék kerüljön folyósításra.

4.§-hoz

	A Javaslat kiegészíti a Cst. rendelkezéseit a jövedelem-nyilatkozatban közölt adatok körére, valamint azok valódiságának ellenőrzésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát nem kell igazolni, a jogosulatlan igénybevétel csak akkor állapítható meg, ha az adatok valódiságának ellenőrzését a törvény lehetővé teszi. A család egy főre jutó jövedelmének nagysága szempontjából fontos, hogy hány és milyen életkorú személy tartozik a családhoz, további fontos kérdés, hogy a nyilatkozatban megjelölt személyek egy háztartásban élnek-e. Ezen adatok - miként a család tényleges jövedelme is - a folyósító szervek által nem ellenőrizhetők. Ezért a Javaslat a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságának ellenőrzését a települési önkormányzatok jegyzőjének hatásköreként fogalmazza meg. A család jövedelmi helyzetének ellenőrzése az APEH hatásköre, amit - a jegyző ellenőrzési hatásköréhez hasonlóan - a folyósító szerv megkeresésére köteles elvégezni.

	A (2) bekezdés  rendelkezik arról, hogy akár a családtagok számában, akár a jövedelmi helyzetben bekövetkezett változás esetén a jogosultság a változás bekövetkezésének időpontjától fennáll, de az ellátás visszamenőleg csak a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapra folyósítható. A jelenleg hatályos családi pótlék rendszerben is ez a szabály,  fenntartása a továbbiakban is indokolt.

	A (3) bekezdés lehetővé teszi az igény iránti kérelem azonnali benyújtását, ha a jövedelemcsökkenés  előreláthatóan a 6 hónapos időtartamot meghaladja. 


5.§-hoz

	A Javaslat az új normát a kihirdetést követő 8. napon lépteti hatályba, kimondja azonban, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlék intézését (megállapítás, folyósítás, stb.) a Cst. módosítását megelőző napon hatályban lévő szabályok alapján kell végezni. Így, a még 1996. márciusában született gyermek után március hónapra a családi pótlékot alanyi jogon kell biztosítani,  de 1996. április 1-jétől csak a család  jövedelmi helyzetétől függően lehet azt tovább folyósítani.

	A Javaslat  5. §-ának (2)-(3) bekezdése a törvény alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A jogbiztonság követelményével összhangban az új feltételek szerint a családi pótlékot 1996. áprilisától lehet folyósítani. A zavartalan  folyósítás feltétele, hogy a családok az igénybejelentésüket  az általános szabályoktól eltérően még 1996. március 1-ig megtegyék. A folyósító szervek az igénybejelentést követően a nyilatkozatot feldolgozzák és gondoskodnak a családi pótléknak a jogosultak részére történő folyósításáról.

	A (4) bekezdés a vagyonra vonatkozó jogosultsági feltételek, illetve az ezzel összefüggő szövegrészek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.



1995. évi .... törvény
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény
módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvény-
módosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek
hatályba léptetéséről 

1. § 

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Cst.)  a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.)  61. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó  magyar állampolgár, az állandó  tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vérszerinti, örökbe fogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult,  ha háztartásában gyermeket nevel  és a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet megelőző naptári  évben az egy főre jutó havi jövedelme a nettó 19.500 forintot nem haladja meg.\"

(2) A Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő  akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.\"


2. §

(1) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot igénylő szülő  és a vele közös háztartásban  élő

		a) házastársa, élettársa,
		b) 20 évesnél fiatalabb, kereső tevékenységet nem folytató vér szerinti,
		    örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,
		c) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tanul-
	  	    mányokat folytató egyetemi-főiskolai hallgató gyermeke,
		d) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke 1,5-
		    szeres szorzóval és korhatárra való tekintet nélkül,
		

		e) az a-d) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek eltartására a szü-
		    lő  a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
		    törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles és e tartási kötele-
		    zettségének eleget tesz

vehető figyelembe.\"

(2) A Gst. 62. §-ával megállapított Cst. 1/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


	\"(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott 

		a) bíróság által megállapított tartási kötelezettség esetén a bíróság által
		    meghatározott tartás teljes értékével,

		b) egyéb tartás esetén a tartásra köteles személy nettó jövedelmének
		    eltartott személyenként 20 %-ával, több eltartott  esetén
 		    legfeljebb  50 %-ával.\"

3. §

A Gst. 64. §-ával megállapított Cst. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

		a) havi nettó 18.000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig;
		-   1 gyermekes családnak				2750 Ft,
		-   1 gyermekes egyedülállónak			3250 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				3250 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			3750 Ft,
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi fo-
		    gyatékos gyermekre tekintettel			5100 Ft,

		b) havi nettó 18.001-18.750 forint közötti egy főre jutó jövedelem-
		    érték esetén
		-   1 gyermekes családnak				2000 Ft,
		-   1 gyermekes egyedülállónak			2300 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				2300 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			2700 Ft,
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi
		    fogyatékos gyermekre tekintettel		3600 Ft;


		c) havi nettó 18.751-19.500 forint közötti egy főre jutó jövedelem-
		    érték esetén
		-   1 gyermekes családnak				1100 Ft,
		-   1 gyermekes  egyedülállónak 			1300 Ft,
		-   2 gyermekes családnak				1300 Ft,
		-   2 gyermekes egyedülállónak			1500 Ft, 
		-   tartósan beteg, testi vagy értelmi
		    fogyatékos gyermekre tekintettel 		2100 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak  gyermekenként 3950 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül. Ha a három- és többgyermekes családban tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos  gyermeket nevelnek, az ilyen gyermek után 5.100 forint összegű családi pótlék jár. 

(3) Az 1. §  (6) bekezdésének  a-c) pontjai szerinti

		a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 5.100,-Ft,
		b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3.250 Ft

összegű családi pótlék illeti meg az intézet vezetőjét.\" 


4. §

(1) A Gst. 65. §-ával megállapított Cst. 7. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

\"A nyilatkozat a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatok mellett tartalmazza a család tagjainak nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét. A nyilatkozatban szereplő, a család

		a)  tagjaira vonatkozó adatok valódiságát a települési önkormányzat jegy-
		     zője,
		b) egy főre jutó havi jövedelmére vonatkozó adatok valódiságát az Adó-
		    és Pénzügyi  Ellenőrzési Hivatal

a családi pótlékot folyósító szerv megkeresésére ellenőrzi.\"

(2) A Gst. 65. §-ával megállapított  Cst. 7. § (4) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép:

	\"(4) A (3) bekezdésben  említett esetekben a családi pótlékra való jogosultság  annak a hónapnak az első napjával nyilik meg, amelyben a jogosultsághoz  előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző 6 hónapra  folyósítható.\"

(3) A  Cst. 7. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a Gst. 65. §-ával megállapított (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre módosul:

	\"(5) Ha a (3)  bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a 6 hónapot, a jogosultság  megállapítására  vonatkozó igény a jövedelemváltozás  időpontjától benyújtható.\" 


5. §

(1) E törvény, valamint a Gst. 61-65. §-ai e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba azzal,  hogy 1996. március 31-ig a családi pótlékra való jogosultságot az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani.


(2) 1996. április 1-jétől, valamint az 1996. április hónapra járó családi pótlékot a Gst.-vel és az e törvénnyel  módosított Cst. szerint kell megállapítani és folyósítani. Ha a családi pótlék  folyósításához  szükséges  nyilatkozatot a jogosult szabályszerűen kitöltve 1995. március 1-ig benyújtja - feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelel -, a családi pótlék 1996. április hónaptól folyamatosan folyósítható.

(3) Az 1997. április 30-ig tartó, a Cst. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosultsági év 1996. április 1-jétől kezdődik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gst. 61. §-ával megállapított Cst. 1. § (2)-(3) bekezdései, (4) bekezdéséből a \"vagyoni\" szó, (5) bekezdéséből a (2) bekezdésre történő utalás, valamint az \"és vagyoni\" szövegrész, (7) bekezdéséből a (2) bekezdésre történő utalás, illetve az \"- és vagyoni\" szövegrész, továbbá a Gst. 63. §-ával megállapított Cst. 2. §-ának (2) bekezdése,      a Gst. 65. §-ával  megállapított Cst.
7. § (1) bekezdéséből, valamint (2) bekezdéséből az \"és (2)\" szövegrész hatályát veszti.




ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) jelentősen módosította a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Cst.). A módosítás többek között vagyoni és jövedelmi helyzettől teszi függővé a családi pótlékot, e mellett más tartalmi módosításokat is megfogalmaz.

	A családi pótlék új rendszerével kapcsolatosan az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokról a bírói testület három alkalommal döntött, és a törvény rendelkezéseit több vonatkozásban alkotmányellenesnek minősítette, illetve 1995. július 1-jével nem engedte azt hatályba lépni. Annak érdekében, hogy a  módosítások  hatályba léphessenek a Parlamentnek külön törvényben kell rendelkeznie  az alkotmányos követelményekkel összhangban lévő szabályozásról és a törvény hatálybaléptetéséről.

	Ennek megfelelően a Javaslat egyrészt  az alkotmányossági kritériumokkal való összhang megteremtése érdekében módosítja a korábban meghozott szabályozást, másrészt hatályba lépteti az alkotmánybírósági döntéssel nem érintett, illetve a módosított rendelkezéseket.  



RÉSZLETES INDOKOLÁS	

1. §-hoz 

	A Javaslat az 5. § (1)-(3)  bekezdéseiben foglalt rendelkezésekkel összhangban a családi pótlékra való jogosultság jövelem-határát az 1995. évi jövedelmi helyzet várható alakulására figyelemmel 19.500 Ft-ban határozza meg.

	A Javaslat a nem vérszerinti szülők által nevelt és nem a gyermek- és ifjúságvédő intézet által nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek után járó családi pótlékra való jogosultsággal összefüggésben kimondja, hogy a nevelőszülő az általános szabályok alapján is csak akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek neveléséről a vérszerinti, illetve az örökbefogadó szülő nem tud tartósan gondoskodni. Ilyennek minősül például, ha a szülő (szülők) börtönben van, egészségi állapota miatt nevelési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, bentlakásos szociális intézményben került elhelyezésre. A Javaslat tehát kizárja azt, hogy a gyermek nevelésére, gondozására egyébként képes szülő - ha jövedelmi helyzete folytán a családi pótlékra nem jogosult - a gyermeket másnál azért helyezze el, hogy a gyermek után családi pótlékot folyósítsanak.

2. §-hoz

	Az egy főre jutó jövedelem számításnál figyelembe vehető családtagok köre a Javaslat szerint bővül azon rokonokkal, akiknek tartására a családi pótlékot igénylő szülő a házasságról, a családról és gyámságról szóló törvény alapján kötelezett és ezen tartási kötelezettségének eleget tesz.
	A jövedelem számításánál figyelembe vehető családtagok nettó jövedelme a gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás mellett csökkenthető a családtagként nem figyelembe vett személy részére nyújtott tartásnak a Javaslatban meghatározott  mértékű  összegével is. Így biztosított a háztartáson kívül élő tartásra szoruló családtagra fordított kiadások figyelembevétele is. 


3.§-hoz

	A Javaslat az 1. § rendelkezéseivel összhangban a család jövedelmi helyzetének differenciáltsága alapján a családi pótlék összegét sávosan határozza meg. Emellett  kimondja, hogy a három és többgyermekes családok esetén is emelt összegű (5.100 Ft) családi pótlékot kell folyósítani a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után.

	A Javaslat az ideiglenes hatályú beutalt, az intézeti vagy állami nevelt, valamint a szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék összegét úgy határozza meg, hogy ha az intézményben elhelyezett gyermek tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos - függetlenül attól, hogy nem családban él - magasabb összegű családi pótlékra jogosítson, míg az egészséges gyermek után az egy gyermekes egyedülállónak járó összegű családi pótlék kerüljön folyósításra.

4.§-hoz

	A Javaslat kiegészíti a Cst. rendelkezéseit a jövedelem-nyilatkozatban közölt adatok körére, valamint azok valódiságának ellenőrzésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát nem kell igazolni, a jogosulatlan igénybevétel csak akkor állapítható meg, ha az adatok valódiságának ellenőrzését a törvény lehetővé teszi. A család egy főre jutó jövedelmének nagysága szempontjából fontos, hogy hány és milyen életkorú személy tartozik a családhoz, további fontos kérdés, hogy a nyilatkozatban megjelölt személyek egy háztartásban élnek-e. Ezen adatok - miként a család tényleges jövedelme is - a folyósító szervek által nem ellenőrizhetők. Ezért a Javaslat a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságának ellenőrzését a települési önkormányzatok jegyzőjének hatásköreként fogalmazza meg. A család jövedelmi helyzetének ellenőrzése az APEH hatásköre, amit - a jegyző ellenőrzési hatásköréhez hasonlóan - a folyósító szerv megkeresésére köteles elvégezni.

	A (2) bekezdés  rendelkezik arról, hogy akár a családtagok számában, akár a jövedelmi helyzetben bekövetkezett változás esetén a jogosultság a változás bekövetkezésének időpontjától fennáll, de az ellátás visszamenőleg csak a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapra folyósítható. A jelenleg hatályos családi pótlék rendszerben is ez a szabály,  fenntartása a továbbiakban is indokolt.

	A (3) bekezdés lehetővé teszi az igény iránti kérelem azonnali benyújtását, ha a jövedelemcsökkenés  előreláthatóan a 6 hónapos időtartamot meghaladja. 


5.§-hoz

	A Javaslat az új normát a kihirdetést követő 8. napon lépteti hatályba, kimondja azonban, hogy 1996. március 31-ig a családi pótlék intézését (megállapítás, folyósítás, stb.) a Cst. módosítását megelőző napon hatályban lévő szabályok alapján kell végezni. Így, a még 1996. márciusában született gyermek után március hónapra a családi pótlékot alanyi jogon kell biztosítani,  de 1996. április 1-jétől csak a család  jövedelmi helyzetétől függően lehet azt tovább folyósítani.

	A Javaslat  5. §-ának (2)-(3) bekezdése a törvény alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A jogbiztonság követelményével összhangban az új feltételek szerint a családi pótlékot 1996. áprilisától lehet folyósítani. A zavartalan  folyósítás feltétele, hogy a családok az igénybejelentésüket  az általános szabályoktól eltérően még 1996. március 1-ig megtegyék. A folyósító szervek az igénybejelentést követően a nyilatkozatot feldolgozzák és gondoskodnak a családi pótléknak a jogosultak részére történő folyósításáról.


	A (4) bekezdés a vagyonra vonatkozó jogosultsági feltételek, illetve az ezzel összefüggő szövegrészek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

---------------------------------------------------Ç


!"
