"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1637. számú



t ö r v é n y j a v a s l a t 



 a  kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok kezeléséről 













Előadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter

Budapest, 1995. november









 TÖRVÉNYJAVASLAT 


  a kutatás és a  közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok kezeléséről


 

Az Országgyűlés - kiindulva abból, hogy az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát, a szabad vélemény-nyilvánítást és a piacgazdaság feltételeit; figyelembe véve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, az Európa Tanács 108. sz. Egyezményét a személyiségnek személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről, valamint az Európa Tanács Ajánlásait - a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok kezeléséről  a következő törvényt alkotja: 


 I. 

 Általános rendelkezések 

 1. § 


(1) E törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név-  és lakcím adatot igényelnek, illetőleg kezelnek. 

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján történő kutatásra.


 2. § 


(1) E törvény alkalmazása során: 

	1. Tudományos kutatás: az a tevékenység, amelynek célja a világról, annak jelenségeiről, a jelenségek összefüggéseiről szerzett ismeretek gyarapítása és amelynél a vizsgált társadalmi, gazdasági és természeti jelenségek objektív összefüggéseinek a feltárásához  név- és lakcím adat, vagy a személyekkel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükséges. 

	2. Közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik véleményének és ítélet alkotásuk összetevőinek kutatása.

	3. Piackutatás: egyének és csoportjaik fogyasztói szokásának vizsgálata. 

	4. Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja egyének és csoportjaik (a továbbiakban: érintett) részére  termékek vagy szolgáltatások ajánlása,  hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében. 

	5. Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista (a továbbiakban: üzletszerzési lista): nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel  való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja. 

	6. Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcím adatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.

	7. Tudományos kutató: az a természetes személy, aki tudományos fokozattal, illetőleg címmel rendelkezik és abban a tudományágban, vagy tudomány-területen, amelyben felkészültségét bizonyította,  tudományos tevékenységet végez; továbbá aki kutatási feladatot is ellátó szervtől vagy alapítványi támogatótól kapott igazolás szerint  tudományos kutatást végez. 

	8. Közvélemény-kutató, piackutató és közvetlen üzletszerző szerv: az a természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a 2/-4/ pont alatti tevékenységet jogosult végezni. 

	9. Adatfeldolgozás: az adatkezelést érintő, érdemi döntést nem jelentő technikai feladatok elvégzése.

	10. Anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely biztosítja az érintett és az adat közötti kapcsolat helyreállítása lehetőségének végleges kizárását. 

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
 

A név- és lakcím adatok átvételének általános szabályai

 3. §
 

(1) A tudományos kutató, továbbá a közvélemény-kutató és piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv, - illetőleg az általuk az adatok kezelésére, átvételére megbízott szerv - kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcím adatot a következő forrásból gyűjthet, illetve használhat fel: 

	a/ annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt (üzletfél, támogató);

	b/ a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban, - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék -  szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor, vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról;

	c/ más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg;

	d/ adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartásból a Nytv.-ben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg (Nytv. 2. § ( 1) bek.).

(2) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás, illetőleg a piackutatás  megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásakor, valamint közvetlen üzletszerzési lista összeállításakor nem lehet kiválasztási szempont olyan ismérv, amelyből egyértelműen különleges adatra lehet következtetni.  


4. §


(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából név- és lakcím adatok  az alábbiak szerint igényelhetők:

	a/ a tudományos kutatás céljára a kapcsolatfelvételhez a Nytv. 11. § (1) bekezdésének a)-d), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, továbbá

	b/ közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásához a Nytv. 11.§ (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, valamint 

	c/ az üzletszerzési lista összeállításához a Nytv. 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjában meghatározott szempont szerinti megoszlásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó adatkezelőnek a név- és lakcím adatok pontosságát és időszerűségét az érintettel való kapcsolattartással, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő rendszeres adategyeztetéssel kell biztosítani. Az adategyeztetés során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveinek tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról is, ha az érintett időközben adatainak átadását a Nytv. 2. § (1) bekezdése alapján letiltotta. Ha az adatkezelő az adatokat az adategyeztetést megelőzően más szervnek is átadta, a letiltás tényéről e szervet is értesítenie kell.

(4) A személyi adat-  és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés  alapján igényelt adat csak az igényléstől, illetőleg a legutóbbi egyeztetéstől számított hat hónapon belül használható fel, illetőleg továbbítható. 


 Adatvédelem és adatbiztonság 

 5. § 


(1) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint a közvetlen üzletszerzés céljára történő adatkezelés során - az Avtv.-ben, valamint az e törvényben foglaltaknak megfelelően - biztosítani kell az érintett jogát a személyes adatainak védelméhez. Igy különösen: 

	a/ a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte;  az adatfelhasználás céljáról, módjáról, időtartamáról, az adatkezelés során közreműködő (megbízott) igénybevételéről és az esetleges későbbi adatátadási szándékról; az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevéről és címéről, valamint arról, hogy az adatszolgáltatás önkéntes és jogában áll adatainak a megjelölt célra vagy annak egy részére történő   kezelésének a megszüntetését kérni; 

	b/ biztosítani kell számára azt a jogot, hogy a további együttműködést bármikor indokolás nélkül  megtagadhatja és erről  írásban  tájékoztatni kell; 

	c/ név- és lakcím adatainak az e törvényben meghatározott tevékenységek céljából történő kezelését meg kell szüntetni,  amennyiben ezt az érintett kéri, vagy adatainak kezeléséhez  nem járul hozzá; 

	 d/ név és lakcím adatait harmadik személynek vagy szervezetnek továbbítani -  a 3. § (1) bekezdés c/ pontja alapján történő adattovábbítás, a megbízás alapján történő adatfeldolgozás, valamint az e törvényben meghatározott adategyeztetés (4. § (3)  bekezdése)  kivételével - csak az  érintett írásbeli hozzájárulásával lehet. 

(2) Adatátadás esetén mind az adatátadónak,  mind az átvevőnek  az  átadás-átvétellel érintett adatokról és az adatátvevőről, illetőleg átadóról - az adatforgalom ellenőrizhetőségének biztosítása céljából -  nyilvántartást kell vezetni. A megbízás alapján történő adatfeldolgozás esetén -a megbízottnak az adatbiztonságért való önálló felelőssége mellett - a megbízó minősül felelős adatkezelőnek.

(3) A személyes adatoknak az adott célból történő kezelését  meg kell szüntetni, ha

 	a/ az a cél, amelyre az adatokat kérték  megvalósult, kivéve, ha az érintett az új  cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban hozzájárult; 

 	b/ az érintett nyilatkozata szerint  a megkereső szervezettel nem kíván együttműködni. 

(4) Az adatkezelés (3) bekezdés szerinti megszüntetésén a  megsemmisítést vagy az anonimizálást, közvetlen üzletszerzés esetén pedig -  ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul -  az üzletszerzési listán való törlést és egyidejűleg a 20. § szerinti tilalmi listára történő felvételt kell érteni.

(5) Ha az adatkezelést annak bármely szakaszában az érintett kérelme alapján kell megszüntetni, ezzel összefüggésben az érintettet jogi felelősség nem terheli. 


 6. § 


(1) A tudományos kutatónak, továbbá a közvélemény-kutató, a piackutató és a közvetlen üzletszerző szervnek az adatok biztonságáról megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell gondoskodni. Ennek során - a tudományos kutató kivételével - belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteni, melyek kialakításához az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket végző szervezetek szakmai képviseleti szervezetei önszabályozó tevékenységgel nyújtanak segítséget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről és azok kötelező betartásáról az adatkezelőket és az adatok kezelésében részt vevő személyeket (alkalmazott, megbízott) tájékoztatni kell.

(3) Az adatkezelő az e törvény hatálya alá tartozó adatkezeléseket - kivéve, ha az  tudományos kutatás célját szolgálja és nem hozzák nyilvánosságra (Avtv. 30. § h) pont) -  a tevékenység megkezdése előtt az Avtv. 28. § (1) bekezdése alapján köteles az adatvédelmi biztosnak bejelenteni.


 II. 

 Tudományos kutatási célú adatkezelés 

7. § 

 
(1) A tudományos kutatónak az e törvény hatálya alá tartozó  kutatás megkezdése előtt kutatási adatkezelési tervet kell készítenie. A  tervet módosítani kell, ha az adatkezelés célja a kutatás folyamata alatt megváltozik.  A kutatási adatkezelési tervnek tartalmaznia kell: 

	a/ a kutatási jogosultságot, 
	b/ a kutatás célját, 
	c/ a kezelendő személyes adatok körét és azok forrását,
	d/ az adatkezelés folyamatát,
	e/ az érintett jogai gyakorlati érvényesíthetőségének 				biztosítékait, valamint
	f/ az adatvédelmet biztosító technikai és szervezési 				intézkedéseket. 

(2) A kutatási adatkezelési tervet az adatkezelés jogszerűségének dokumentálása és az ellenőrzés lehetőségének biztosítása céljából az adatok kezelésének megszüntetéséig meg kell őrizni. 

(3) Intézeti tudományos kutatás esetén a tudományos kutató jogai és kötelezettségei a kutatási tevékenységet végző szervet illetik meg, illetőleg terhelik.


 Adatátvétel és adattovábbítás

 8. § 


(1) A tudományos kutatás céljából a 3. § szerint átvett név- és lakcím adatok újabb információk beszerzése céljából történő felhasználásához  az elhunyt személy örökösének vagy hozzátartozójának a hozzájárulása szükséges, ha az érintett személy az adatok felvételét vagy átvételét megelőző harminc éven belül elhalt.

(2) A tudományos kutatásban érintett személlyel történő  kapcsolatfelvételhez szükséges adatok a 3. § (1) bekezdése alapján vehetők át. A kapcsolatfelvételt követően az érintett név- és lakcím adata csak a vele való folyamatos kapcsolattartáshoz használható fel és a kutatás befejezésekor az adatok kezelését meg kell szüntetni.


 9. § 


(1) Ha az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kutatási cél megvalósulását veszélyeztetné, akkor  az adatgyűjtés befejezését követően kell az érintett személyt adatainak felhasználásáról és jogairól teljes körűen tájékoztatni.

(2) Ha az érintett a név- és lakcím adatainak a kezelését az (1)  bekezdés alapján adott tájékoztatás alkalmával, vagy a kutatás későbbi időpontjában  megtiltja, azokat kérelmére  törölni és erről az érintettet írásban tájékoztatni kell. 

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségtől, illetőleg a hozzájárulás beszerzésétől csak akkor lehet eltekinteni, ha a kutatás célja  szociális, népegészségügyi, közoktatási vagy környezetvédelmi érdekekkel van összefüggésben és a tájékoztatás vagy hozzájárulás beszerzése az érintettek nagy száma miatt aránytalanul sok időt, költséget és emberi munkát igényelne. A tájékoztatás, illetőleg a  hozzájárulás beszerzése mellőzésének jogszerűségéért az adatigénylő felelős. 


 10. § 


A cselekvőképtelen,  vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a tájékoztatást a törvényes képviselő részére kell megadni, aki gyakorolja az érintettet megillető nyilatkozattételi jogokat is. 


 11. § 


Külföldi tudományos kutató, ha e törvény hatálya alá tartozó adatkezelést kíván végezni,  illetőleg ha a belföldi tudományos kutató a tevékenységét külföldi megbízás alapján végzi, erről a tényről az érintettet köteles írásban tájékoztatni. Külföldre csak anonimizált adat továbbítható, kivéve, ha az érintett az adatai átadásához írásban hozzájárult. 


 III. 


 A közvélemény-kutatási és piackutatási célú  adatkezelés 

 12. § 


(1) A közvélemény-kutatás, illetőleg a piackutatás (a továbbiakban együtt: közvélemény-kutatás)  megkezdése előtt a közvélemény-kutató, illetőleg piackutató szervnek (a továbbiakban együtt: közvélemény-kutató szerv) az adatkezelés folyamatának nyomon követése érdekében kutatási adatkezelési tervet kell készítenie, melynek tartalmaznia kell a  7. § (1) bekezdésében meghatározott információkat. 

(2) A közvélemény-kutatás megkezdéséhez a név- és lakcím adatok csak a  3. § (1) bekezdésében meghatározott forrásból vehetők át. 


 13. § 


(1) A közvélemény-kutató szerv a 12. § alapján megszerzett, vagy rendelkezésére álló név- és lakcím adatokat  a kapcsolatfelvételen kívül egyéb célra csak az érintett írásbeli hozzájárulásával használhatja fel.

(2) Ha a közvélemény-kutató szerv és az érintett között kapcsolat jön létre, a kapcsolatfelvétel után haladéktalanul a név- és lakcím adatokat a közvélemény-kutatás egyéb adataitól le kell választani, azt elkülönítetten kell tárolni, és biztosítani kell, hogy a közvélemény-kutatással érintett személye ne legyen azonosítható. A név- és lakcím   adatok ismételt kapcsolatfelvételre csak akkor  használhatók fel, ha az érintett a folyamatos kapcsolattartáshoz vagy az ismételt kapcsolatfelvételhez írásban hozzájárult. Az érintett név- és lakcím   adatait, valamint egyéb személyes adatait és az általa nyújtott információkat csak akkor lehet együttesen feldolgozni, illetőleg tárolni, ha az érintett ehhez  írásban külön és kifejezetten hozzájárult. 

(3) A (2) bekezdés alapján elkülönítetten tárolt név- és lakcím adatok feldolgozására olyan technikai módszert kell kialakítani, amely lehetetlenné teszi a megkérdezett válaszainak a név- és lakcím adataival történő összekapcsolását. 

(4) A (2) bekezdés szerinti név- és lakcím adatok kezelését az érintett ilyen irányú kérelme alapján haladéktalanul, ennek hiányában a közvélemény-kutatási tevékenység megszüntetésével egyidejűleg, illetőleg a folyamatos kapcsolattartás befejezésekor - az 5. § (4) bekezdése szerint eljárva - kell  megszüntetni.


 14. § 


(1) A közvélemény-kutatás során adott válaszok feldolgozásának minden szakaszában biztosítani kell a megkérdezett személy teljes anonimitását, valamint a véleményadás önkéntességét. 

(2) A közvélemény-kutatás eredményeként kialakított következtetésben nem szerepelhet az érintett azonosítására alkalmas  adat. 

(3) A közvélemény-kutatás során az érintett személyes adatai, illetőleg véleménye alapján nem lehet olyan intézkedést tenni, döntést hozni, vagy következtetést levonni, amely a személyére vonatkozik vagy  azt érinti. 


 15. § 


A közvélemény-kutató szerv az érintettek személyiségi jogairól, a személyes adatok védelméről és az adatvédelmi követelmények megszegésének jogkövetkezményeiről köteles a megbízásából eljáró  személyeket megfelelően kioktatni. A személyes adatok védelméért a közvélemény-kutató szerv  a felelős. 


 16. § 


(1) Külföldi közvélemény-kutató szerv vagy személy, ha e törvény hatálya alá tartozó adatkezelést kíván végezni, illetőleg ha a belföldi közvélemény-kutató szerv vagy személy tevékenységét külföldi megbízás alapján végzi, erről a tényről az érintettet köteles írásban tájékoztatni. Külföldre csak olyan feldolgozott információ továbbítható, amelyből az érintett személyére nem lehet következtetni, kivéve, ha az érintett az adatai átadásához írásban hozzájárult.

(2) A piackutatás céljára gyűjtött adatok nem adhatók át közvetlen üzletszerzés céljára.
 

 IV. 

 A közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés 

 17. § 


(1) A közvetlen üzletszerző szerv a jogszerű tevékenységének végzéséhez szükséges listák összeállításához a név-  és lakcím adatokat csak a 3. § (1) bekezdésében meghatározott  forrásból vehet át és az e törvényben előírt feltételek teljesítése esetén gyűjthet.

(2) A 3.§ (1) bekezdés a/ pontja  tekintetében üzletfélnek vagy támogatónak az tekinthető, aki akaratlagos cselekedetével - a termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozóan információkat kérve, vagy nyilvános hirdetésre válaszolva - a maga részéről is kapcsolatokat kezdeményezett és ennek során név- és lakcím adatait az adatkezelő közvetlen üzletszerző szervnek átadta. 

(3) A nem kereskedelmi célú versenyek és rejtvénypályázatok szervezése esetén az abban résztvevő személyek által átadott adatok csak akkor használhatók fel üzletszerzési  lista összeállításához, ha az érintettek figyelmét felhívták arra, hogy adataikat közvetlen üzletszerzés céljára is fel kívánják használni és  ehhez  írásban hozzájárultak. 


 18. § 


(1) Az üzletszerzési listán szereplő név- és lakcím adatok harmadik személy részére - a   3. § (1) bekezdésének c/ pontja kivételével -  közvetlen üzletszerzés céljára, illetőleg egyéb célból  akkor adhatók át, ha ehhez az érintettek  a harmadik szerv nevének és tevékenységének ismeretében  írásban hozzájárultak.

(2) Adatátadás esetén az üzletszerzési lista felhasználásának feltételeit az adatátadó és az adatátvevő szerződésben határozza meg. Az  (1) bekezdésben  előírt feltételek  hiányában megkötött adatátadási szerződés semmis.

(3) A közvetlen üzletszerzési lista nem kapcsolható össze piackutatás céljára gyűjtött adatállománnyal. 


 Az érintett jogai 

 19. § 

(1) Minden érintettnek joga van arra, hogy: 

	 a/ megtagadja, vagy megtiltsa név- és lakcím adatainak az üzletszerzési listára való felvételét, közvetlen üzletszerzési - illetőleg azon belül meghatározott konkrét -  célra történő felhasználását, illetőleg harmadik személynek  átadását; 

	 b/ kérje személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi, vagy meghatározott célú üzletszerzési listán történő kezelésének  megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is.

(2) Az érintettet kérelmére az adatkezelést végző közvetlen üzletszerző szerv köteles az általa kezelt adatairól tájékoztatni, illetőleg azokat helyesbíteni. A harmadik személy részére átadott adatok helyesbítését vagy törlését - a hat hónapon belül továbbított adatok vonatkozásában - az érintett kérelmére  az adatátadó szerv köteles kezdeményezni. 

(3) Az e törvény alapján adatkezelést végző közvetlen üzletszerző  szervek kötelesek azonosító adataikat (név/cégnév, lakcím/telephely) megfelelő módon mindazon személyek tudomására hozni, akiknek név- és lakcím  adatai az üzletszerzési listán szerepelnek, illetőleg akiket arra fel kívánnak venni.

(4) A közvetlen üzletszerző szerv külföldre név- és lakcím adatot csak adatfeldolgozás céljára  és abban az esetben adhat át, ha az adatvédelmi követelmények az adatátvevőnél is azonosan biztosítottak.  A külföldre történő adatátadást az adatvédelmi biztosnak előzetesen  be kell jelenteni.


A tilalmi lista

20. §

(1) A közvetlen üzletszerző szervnek nyilvántartást (tilalmi listát) kell vezetni azoknak az érintetteknek a név- és lakcím adatairól, akik megtagadták az együttműködést, illetőleg  kérték adataik kezelésének az adott célból történő megszüntetését vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetőleg az adatok átvétele után a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervénél éltek az adatletiltás jogával. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - amennyiben a név- és lakcím adatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül ő szolgáltatta - köteles a közvetlen üzletszerző szervet az adat-letiltásról haladéktalanul értesíteni.

(2) A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplő érintettek adatai  ismételten ne kerüljenek átvételre, harmadik személynek átadásra, illetőleg új  listára felvételre. A tilalmi listán szereplő érintettek részére küldemény nem küldhető,  kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatározott célra vonatkozik.

(3) A tilalmi lista kezelésére a közvetlen üzletszerző szervek közösen  harmadik szervet is megbízhatnak, e szerv azonban csak a (2) bekezdéssel összefüggő adatfeldolgozási tevékenységet végezheti el.

(4) A tilalmi listán szereplő adatokat az adatkezelő a (2) bekezdésben meghatározottak teljesítésének biztosításához szükséges mértékig használhatja fel, más adatállománnyal nem kapcsolhatja össze, nem adhatja át, más célra nem használhatja fel és köteles biztosítani az érintettnek a 19. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogainak gyakorlását. 

(5) Az  (1) bekezdés szerinti listán szereplő adatokat az adatfelvételtől számított öt év elteltével törölni kell, kivéve, ha az érintett írásbeli nyilatkozatban fenntartja  adatletiltási igényét.


 V. 

 Átmeneti és záró rendelkezések 

 21. § 


(1) Az e törvény 1. §-ának hatálya alá tartozó adatkezelők - kivéve, ha az adatok kezeléséhez az érintett korábban írásban hozzájárult -  kötelesek a törvény hatálybalépése után folyamatosan, de legkésőbb  a  következő felhasználással egyidejűleg a rendelkezésükre álló adatállományt felülvizsgálni és ennek során: 

	 a/ tudományos kutatás  esetén kérni az érintett írásbeli hozzájárulását adatai további kezeléséhez;

	 b/ a közvélemény-kutatás, a piackutatás és a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezelés esetén - szükség szerint - adategyeztetést kérni a  személyi adat-  és lakcímnyilvántartástól, majd az a/ pont szerint eljárni.

(2) Az adatkezelők a náluk meglévő és az (1) bekezdés alapján felülvizsgálatra nem került adatállományokat e törvény hatálybalépését követő egy éven belül kötelesek megsemmisíteni, vagy anonimizálni.
 

22. § 


(1) E törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba. 

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény  (Nytv.) az alábbiak szerint módosul:

	a/ a Nytv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

		\"(1) A 17. § (2) bekezdésének a/ pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

 		 a/	 jogának vagy jogos érdekének érvényesítése 				érdekében,

		 b/	tudományos kutatás céljából,
 
 		 c/	közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez 			szükséges minta, valamint

		 d/	közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját 				szolgáló lista összeállításához.\"

	b/ A Nytv. 19. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.

		\"(2) Az (1) bekezdés alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

		a/	tudományos kutatás céljából a  törvény 11.§ (1) 				bekezdésének a-d/, g/-h/ és k/ pontjaiban 					meghatározott adatok szerint,

		b/	közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § 			(1) bekezdésének c-d/, h/ és k/  pontja szerint,

		c/	közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) 					bekezdésének  c/-d/, h/ és k/ pontja szerint. 

		(3)	Az (1) bekezdés b/-d/ pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.\"  

	c/ A Nytv. 19. §- a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

		\"(5) Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím adatok kezeléséről szóló 1995. évi .....törvény 4. § (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.\"



I N D O K O L Á S


a  kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcím  adatok kezeléséről szóló törvényjavaslathoz



Általános indokolás


1. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének 1. pontja alapvető szabadságjogként rögzíti minden ember jogát arra, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, ennek pedig részét képezi a személyes adatok védelméhez való jog. Az említett cikk 2. bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor az állam törvényben e jogok gyakorlásába beavatkozhat, így egyebek mellett akkor, ha mások jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében az szükséges. 

Ennek megfelelően adta ki az Európa Tanács a 108. sz. Egyezményt \"A személyiségnek a személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatos védelméről\" , amelyet 1994. májusában a Magyar Kormány képviselője aláírt. 

E két európai jogi dokumentummal összhangban deklarálja, illetőleg szabályozza a személyes adatok védelmét az Alkotmány 59. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 

Az Avtv. - összhangban az előbbiekben említett európai szabályozással - a személyes adatok védelmét alapvetően információs önrendelkezési jogként értelmezi, - vagyis abból indul ki, hogy  a személyes adataival mindenki maga rendelkezik -  és ennek garanciáit szabályozza. Ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy e jog nem korlátlan, így lehetővé teszi, hogy törvény a személyes adatok kezelését elrendelje, vagy adatok átadását lehetővé tegye. A személyes adatoknak az érintett hozzájárulása nélkül történő átvételének, illetve kezelésének igénye az élet számos területén, elsősorban a bűnüldözés és az államigazgatás területén merül fel. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ez az igény mások jogainak és szabadságjogának védelme, illetőleg  biztosítása, egyéb alkotmányos jogok gyakorlása, továbbá a  piac serkentése érdekében is indokolt lehet. 

A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint - a piacgazdaságra történő áttérés során egyre inkább elterjedő - a közvetlen piacszerzés (direkt marketing) tevékenység a megcélozni kívánt személyek név- és lakcím adatainak ismerete nélkül gyakorlatilag nem végezhető el. A törvényi szabályozás hiánya olyan alkotmányos alapjog gyakorlását korlátozza, vagy teszi lehetetlenné, mint a tudományos kutatás egyes területei. E mellett a döntéshozók egyre inkább felismerik a társadalom tagjai, egyének és közösségek véleménye megismerésének szükségességét, ezért megnő a közvélemény-kutatás társadalmi jelentősége. A piacgazdaság kiépítése és fejlesztése pedig a piackutatás és a közvetlen piacszerzés (direkt marketing tevékenység) végzését helyezi a korábbiaknál jobban előtérbe. Nem utolsó sorban e területek szabályozatlansága, valamint a nemzetközi gyakorlatban ismert  önszabályozó rendszer kialakulatlansága miatt  rohamosan terjed az un. fekete adatkereskedelem, vagyis a név- és lakcím adatok korlátozás nélküli felhasználása és ellenértékért történő továbbadása. Bár e tevékenység ma is jogellenes (és a jövőben is az lesz), azonban meg kell teremteni a legális lehetőségeit annak, hogy akik tevékenységüket tisztességesen és jogszerűen akarják végezni, ne kényszerüljenek tudomásul venni a jogszerűtlen gyakorlatot.  

A törvényjavaslat az e tevékenységek végzéséhez szükséges név- és lakcím adatok megszerzését, továbbadását és hasznosítását, valamint a speciális követelményekhez igazodó védelmét  szabályozza.

2. A törvényjavaslatnak nem célja a hatálya alá tartozó tevékenységek végzéséhez kapcsolódó egyéb  személyes adatkezelési kérdések szabályozása. A polgároktól megszerzett adatok felhasználása és további feldolgozása vonatkozásában az Avtv. kellő védelmet biztosít.

Egyes speciális területeken külön törvényi szabályozás szükséges, amelyek elsősorban a tudományos kutatás konkrétan meghatározott területeit érintik. A tudományos kutatás végzésének feltételeit elsősorban a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXV.  törvény tartalmazza, ezért a levéltári kutatás nem tartozik a jelen törvényjavaslat hatálya alá.  Feltétlenül speciális szabályozást igényelne az orvostudományi kutatások során felhasznált személyes adatok védelmének biztosítása, melyet az egészségügyi adatok kezelését szabályozó törvénynek kellene tartalmaznia, amelynek megtárgyalása és elfogadása szintén mielőbb szükséges lenne annak érdekében, hogy e területen is megfeleljünk az európai  követelményeknek. A jelen törvényjavaslat hatálya azonban nem terjed ki a különleges adatokra, így az egészségügyi adatokra sem.




Részletes indokolás

1-6. §-hoz

1. A törvényjavaslat általános rendelkezései tartalmazzák  azokat a szabályokat, amelyek a törvény hatálya alá tartozó minden tevékenység céljából történő adatkezelésre érvényesek. Meghatározza a törvényben alkalmazott egyes fogalmak értelmezését. 

A javaslat abból indul  ki, hogy e területeken is  általános elvként érvényesülnie kell a polgárok információs önrendelkezési jogának. Ugyanakkor azonban az e tevékenységeket végzők nem tudnak kapcsolatba lépni az állampolgárokkal név- és lakcím  adataik ismerete nélkül. Ezért a törvény a név- és lakcím adatoknak a kapcsolatfelvétel céljából történő  gyűjtését, átadását és átvételét, illetőleg  kezelését kívánja szabályozni. 

2. Az általános szabályok körében rendezi a javaslat, hogy a kapcsolatfelvétel céljából milyen forrásból vehetők át, illetőleg használhatók fel név- és lakcím adatok.  Ezek az adatok beszerezhetők a nyilvánosságra hozatal céljából készített kiadványokból (pl. telefonkönyv), valamint átvehetők - amennyiben az  érintett ez ellen nem tiltakozik vagy nem tiltja meg adatai továbbadását, illetőleg kezelését - a hasonló tevékenységet folytató szervektől. Ezt a megoldást lehetővé teszi az Európa Tanács ajánlása és ezt alkalmazza az európai gyakorlat is.

A fentiek mellett a név- és lakcím adatok hiteles és naprakész nyilvántartása céljára létrehozott hatósági  nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, amelynek feladata - többek között - e szervek jogszerű tevékenységének elősegítése adatok szolgáltatásával. Ezért a javaslat  szabályozza, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervek - a tevékenység tartalmától függően eltérő kiválasztási szempontok szerint - milyen feltételek mellett igényelhetnek név- és lakcím adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.


3. Az adatbiztonság és az adatvédelem területén is vannak olyan szabályok, amelyek a törvény hatálya alá tartozó minden területen egyaránt érvényesek (így a tájékoztatási kötelezettség, a hozzájárulás a további adatkezeléshez és az adatok továbbadásához, valamint az adatkezelés megszüntetésének követelményei). E szabályok megalkotásakor már figyelembe vettük az Európai Uniónak \"az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról\" szóló Irányelv-tervezetét is. 

7- 9. §-hoz


1. A javaslat olyan kötelezettséget tartalmaz, mely szerint a tudományos kutatónak kutatási adatkezelési tervet kell készítenie és ezt a kutatás folyamata alatt mindvégig karban kell tartania. Ennek az a célja, hogy az adatkezelés célhoz kötöttsége mindvégig biztosított és ellenőrizhető legyen.

2. Az Európa Tanács 108. sz. Egyezményének 9. cikk 3. pontja szerint \"meghatározott jogok gyakorlásának korlátozását törvény elrendelheti személyes adatok statisztikai vagy tudományos kutatási célra használt automatizált állományai esetén, ha ezzel az adatalany magánélete nyilvánvalóan nem kerül veszélybe.\"   Az Európa Tanács (83) 10. szám alatt Ajánlást bocsátott ki \"A tudományos kutatások céljából és statisztikai célból felhasznált személyes adatok védelméről.\" E tárgykörben az ET Egyezményéhez és Ajánlásához igazodó szabályozást tartalmaz a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény. Az Avtv. is kitér a tudományos kutatáshoz szükséges adatok kezelésének kérdésére, azonban annak csak egy kis részterületét rendezi az Avtv. 32. §-a.  Ezért a tudományos kutatás elősegítése érdekében az ilyen célú adatkezelésre - ahol ez a kutatási tevékenység megkezdéséhez, illetőleg kivételes esetben végzéséhez, elengedhetetlenül szükséges a név- és lakcím adatok ismerete - tartalmaz eltérő szabályokat a javaslat. 

Ennek megfelelően tartalmazza, hogy elhunyt személy esetén  a név- és lakcím adat tudományos kutatás céljából újabb információs beszerzéséhez az elhunyt személy örökösének vagy hozzátartozójának hozzájárulása szükséges, ha az érintett az adatok felvételét vagy átvételét  megelőzően több mint 30 éve elhalt.

A hozzájárulás, illetőleg a tájékoztatási kötelezettség mellőzését tartalmazza - összhangban az ET ajánlásokkal és az EU irányelvvel -  akkor is, ha a kutatási cél a közérdek szempontjából olyan jelentős, hogy e jog korlátozása indokolt és a hozzájárulás beszerzése aránytalanul sok időt, költséget és emberi munkát igényelne. 

3.) E terület szabályozása abból az alkotmányos alapelvből indult ki, mely szerint a tudományos kutatás alkotmányos alapjog, (l. Alkotmánybíróság 34/1994.(VI. 24.) AB határozatának IV/5. pontja) így a tudományos kutatási tevékenység engedélyezésére, illetőleg korlátozására a törvénytervezet semmilyen szabályt nem tartalmaz. Ugyanakkor azonban alapvető adatvédelmi követelmény, hogy az adatokhoz csak azok a szervek és személyek juthassanak hozzá, akik valóban tudományos kutatási tevékenységet végeznek és e  célra kívánják az adatokat felhasználni. Ezért határozza meg a javaslat, hogy mit tekint tudományos kutatásnak (illetőleg tudományos kutatónak) és ezt milyen formában kell igazolni.  Az adatigénylések elbírálásakor az  adatszolgáltató szervek (lényegében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei) az  államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szerint eljárva, - valamint figyelembe véve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) rendelkezéseit  is - csak azt vizsgálhatják, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a törvényi követelményeknek.

A tudományos kutatás, illetőleg a tudományos kutató fogalmának meghatározása a Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ - mint a  tudomány reprezentánsai - javaslatainak figyelembevételével történt. 

12 - 16. §-hoz

A közvélemény-kutatási és a piackutatási célú adatkezelés szabályozása abból indult ki, hogy e két tevékenység az adatigények szempontjából nem tér el egymástól, ezért a javaslat azonos szabályokat tartalmaz, ugyanakkor - a  tudományos kutatáshoz hasonlóan - itt is előírja a javaslat a kutatási adatkezelési terv készítésének kötelezettségét.   

E két kutatási terület speciális módszere szerint egyazon személyt többször kérdeznek meg, - tehát a név-  és lakcím adatára folyamatosan szükség lehet - , ugyanakkor alapvető érdek, hogy ez csak az érintett hozzájárulásával történjék. A javaslat garanciális szabály tartalmaz arra nézve, hogy a véleményt adó személyére  ne lehessen következtetni. 

17-20. §-hoz

A közvetlen piacszerzési (direkt marketing) célú adatkezelés területén a név- és lakcím adatok védelmére szigorúbb és az  általános rendelkezésekben foglaltaknál  részletesebb  szabályrendszert tartalmaz a javaslat. Ez az a terület ugyanis, ahol a legkevésbé indokolt a magánélet területére való beavatkozás és a név- és lakcím adatoknak az érintett hozzájárulása nélkül történő megismerése és felhasználása. Ezért itt kizárólag név-  és lakcím adatok beszerzését teszi lehetővé a javaslat, de csak az érintettel történő kapcsolat felvételéig. Ez után az adatok kezelése már az érintett információs önrendelkezésétől  függ és ennek garanciális szabályait tartalmazza a törvény (hozzájárulási jog, adatkezelés megszüntetése stb.) A javasolt szabályozás az ET R (85) 20. sz. \"A direkt marketing célra használt személyes adatok védelmére\" kiadott Ajánlásán alapul. 

Annak érdekében, hogy  a polgárok azon igénye, mely szerint nem kívánják, hogy e szervek adataikat kezeljék, illetőleg velük kapcsolatba lépjenek a gyakorlatban is  biztosítható legyen, illetve ne szenvedjen csorbát - a nemzetközi gyakorlat, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kamara Szabályzatában foglaltak figyelembe vételével - a javaslat előírja, hogy a közvetlen piacszerző szervek hozzanak létre olyan tiltó listát (un. Robinson lista), amely tartalmazza ezen polgárok nevét és címét. E lista célja az, hogy segítségével technikailag biztosítható legyen, hogy az új adatigényléskor beszerzett adatállományok se tartalmazzák e személyek adatait, illetőleg biztonsággal ne kerüljön sor ismételt megkeresésükre.

21. §-hoz

Köztudott, hogy ma már - különösen a közvetlen piacszerző szervezeteknél - sok olyan név- és lakcím adat halmozódott fel, amelyeknek kezeléséhez az érintettek nem járultak hozzá és helyességük is kétséges. Ezért a törvényes állapot helyreállítása érdekében a javaslat olyan kötelezettséget tartalmaz, mely szerint ezeket az adatokat a következő felhasználásig, de legkésőbb a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő adategyeztetéssel, majd az érintett hozzájárulásának kikérésével felül kell vizsgálni és a feltételeknek meg nem felelően kezelt adatokat a határidő lejárta után meg kell semmisíteni.

22. §-hoz


Tekintettel arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek megkezdéséhez szükséges név- és lakcím adatokat elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból lehet biztosítani, az adatszolgáltatás lehetővé tétele érdekében módosítani kell a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt."
