"1ż


P:\WP\WORD5\NORMAL.STY
@
T

MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG  KORMÁNYA












T/1641. számú



T Ö R V É N Y J A V A S L A T


a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
módosításáról









					Előadó: 	Dr.Lotz Károly
							közlekedési, hírközlési és
							vízügyi miniszter








Budapest, 1995. november		






	....... évi ..... törvény
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
módosításáról



A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


1. §

A Kkt. 9/A. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(15) Azok a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685.§ c) pont),  amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően tömegközlekedést szolgáló járműveket hatósági engedély alapján üzemeltettek,  e tevékenységüket 1996. november 30-ig folytathatják. Ez idő alatt a szolgáltatás nyújtásához használt autóbuszaik számát nem növelhetik, tevékenységüket  a járatok gyakoriságának sűrítésével, vagy a járati útvonal hosszának növelésével nem bővíthetik és működésük során kötelesek megfelelni a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény  koncessziós társaságra vonatkozó  rendelkezéseinek.\"


2. §

A Kkt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § az alábbi  (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg  a jelenlegi (4) bekezdés  (6) bekezdésre változik:

	\"(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, láthatóságukat akadályozza, a közlekedők figyelmét eltereli, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

	(4) A járdát, a gyalogutat és a kerékpárutat kivéve  a közút területén és  a közút felett,  továbbá külterületen - a 42/A.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - a közút mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyek a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. 

	(5) A közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a (3) és (4) bekezdésben megállapított tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi.\"

3. §

A Kkt. 18.§-ának (4)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) Utánképzésen köteles részt venni az a járművezető, akit bíróság közlekedéssel összefüggő bűncselekmény vagy szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés elkövetése miatt arra kötelezett. Vezetői engedélyét csak az utánképzés befejezését követően kaphatja vissza.

	(5) Nem kötelezhető utánképzésre az a járművezető, akit  bíróság a járművezetéstől végleg eltiltott.\"


4. §

A Kkt. a következő 24/A.§-sal egészül ki:

	\"24/A.§  A Kkt. 23.§-ának (3) bekezdésében említett és a közlekedési hatóság által feljogosított belföldi gyártót, kereskedelmi forgalmazót, illetőleg a Kkt. 24.§-ának (2) bekezdésében szereplő, a járművek időszakos vizsgálatára feljogosított más szervet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.\"


5.§

A Kkt. 29.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi  (5)-(7)  bekezdéssel egészül ki:
	
	\"(4) A helyi (kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő) közutak részét képező járdák és a gyalogutak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fôvárosban a kerületi - önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

	(5) A fôvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak  építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fôvárosi önkormányzat fôjegyzőjének  hatáskörébe tartozik.

	(6) A fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fővárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.

	(7) Ha a helyi közút építésével, korszerűsítésével  a járda építése, korszerűsítése összefügg, ez utóbbi engedélyezését a helyi közút építésének, korszerűsítésének engedélyezésére hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság végzi.\"

6. §

A Kkt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"32.§ (1) A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak, - beleértve a kerékpárutakat is -  a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló  területen levő utak: magánutak. Magánútnak kell tekinteni az állam, vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat is.

	(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése, és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29.§-a, illetve 46.§-a szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság  a közút kezelőjének - magánút esetében tulajdonosának - kérelmére  az országos közutat helyi közúttá, a helyi közutat  országos közúttá, vagy magánúttá, a magánutat helyi közúttá  nyilváníthatja. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára, térítés nélkül történő átadásáról a változások ingatlannyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.\"


7.§

A Kkt. 33.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/1/  A közút kezelői: 

	a) 	a koncessziós szerződés alapján működtetett országos közút
		tekintetében  a koncessziós társaság;
	
	b)	az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a
		közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a fenntartásra,
		a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre ala-
		pított  közhasznú  társaság  (a továbbiakban: közútkezelő  köz-
		hasznú társaság),  költségvetési  szerv, vagy az állam többségi
		részesedésével működő gazdálkodó szervezet;

	c)	a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a kon-	
		cessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és mű-
		tárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetőleg a 9/B.§ 
		/3/  bekezdése  szerint szerződés alapján azzal megbízott
		gazdálkodó szervezet;
			
	d)	a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, 
		amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon 
		fekvő 	magánút esetében tulajdonosnak az ingatlannyilván-
		tartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.

	/2/	 Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek  az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák építésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. A díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. 

 	/3/ Az /1/ bekezdés b) pontjában megjelölt  országos közutak kezelőinek tevékenységét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által alapított gazdálkodó szervezet hangolja össze.\"


8.§

A Kkt. 34.§-ának /2/ bekezdése a következő mondattal egészül ki:
	
	\"A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.\"


9.§

A Kkt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi  (3) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban foglalt előírások megtartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére és pótdíj fizetésére kötelezi.
	
	(3)	Ha a közutat közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni és a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.\"
	

10. §

A Kkt. 44.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"44.§ (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie

	a) a közúti közlekedés rendjére, 

	b) a közúti forgalom szabályozására,

	c)	a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemelteté-   	sének szabályszerűségére, illetve a jármű üzemeltetésére vonatkozó 	előírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez előírt ok-
		mányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését is,

	d) a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvé-
	    delmi megfelelőségére, 

	e) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások meg-
	    tartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek
         minősége tanúsításának meglétére,

	f) a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására, 

	g) a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevéte-
	    lére,

	h) a közút kezelőjének hozzájárulásához, vagy a közlekedési hatóság 
	    engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatokat a közlekedési hatóság és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendőrhatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság), külföldi járművek esetében a rendőrhatóság végzi. A közlekedési hatóság közúti közlekedést érintő ellenőrző tevékenységét, annak feltételeit és módját  a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza. 

	(3) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát igazolni, az ellenőrzéssel kapcsolatos felhívásnak eleget tenni.
	
	(4) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett járművek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.\"

11. §

A Kkt. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) E törvény 29. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel a  közlekedési hatósági feladatokat az országos hatáskörrel rendelkezô Közlekedési Fôfelügyelet és annak helyi szervei, a területi (megyei, fôvárosi) közlekedési felügyeletek  látják el. 

	(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben elsőfokon a települési önkormányzat jegyzôje - a fővárosi kerületek esetében a kerület jegyzôje /29. § (4) bekezdése/ - jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet.
	
	(3) Azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a főváros főjegyzője /29. § (5) bekezdése/ jár el, a másodfokú hatóság a Fővárosi Közlekedési Felügyelet.\"


12. §

A Kkt. 47. §-a a következő r)  és s) ponttal egészül ki:

	\"r) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt helyi közút.

	s)  Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi
	    közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az 
	    úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb) 
	    vagy két méternél nagyobb távolság választja el.\"


13. §

A Kkt. 48.§-a a következő  (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) Felhatalmazást kap  
		a) 	a Kormány, hogy 
			
		aa)	az utánképzés részletes szabályait,

		ab)	a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, 

	ac)	a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések
		szabályait,

	ad)	a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesí-
		téséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok 
		felhasználásának módját,

	ae)	a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek
		üzemben tartásának részletes szabályait; 

b) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy

	ba)	a közúti személyszállítás és árutovábbítás szakmai 
		szabályait, 
	
	bb)	az utak építésének és a forgalom részére való átadásá-
		nak hatósági engedélyezéséről szóló szabályokat,
		
	bc)	az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések el-
		helyezésének eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.\"


14. §

(1) Ez a törvény  1996.január 1-jén lép hatályba, a Kkt. 18.§-ának e törvény 3.§-ával megállapított /5/ bekezdése kivételével, amely 1996. július 1-jén lép hatályba. 

(2) A Kkt. 12.§-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott, a törvény hatálybalépésekor már kihelyezett reklámtáblákat, reklámhordozókat és egyéb reklámcélú berendezéseket 1996. június 30. napjáig el kell távolítani. E határidő eredménytelen eltelte után a reklámtáblák, a reklámhordozók és berendezések eltávolítására a közlekedési hatóság azok tulajdonosát kötelezi. 

(3)  A  Kkt. 17-18.§-ai előtt levő  alcím helyébe \"A közúti közlekedés résztvevőinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése\" szövegrész lép.







Általános indokolás




A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény 1988. július 1. napján lépett hatályba. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvény alapvető rendelkezései ma is helytállóak, azonban kisebb - a társadalmi-gazdasági környezet és a jogrendszer mélyreható változásai által indokolt - a gyakorlat igényeihez igazodó módosításokra, a törvény eddigi alkalmazása során jelentkezett hibák, hiányosságok megszüntetésére, a komplementer szabályozásra szükség van. 

Ennek keretében meg kellett oldanunk a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban felmerült problémákat, így az engedély alapján végzett tömegközlekedési tevékenység korábbi (1995.december 31.) határidejének módosítását, az útügyi hatósági szervek hatáskörének megváltoztatását, a járművezetők utánképzése feltételeinek módosítását, az utak tulajdonjogának szűk körben történő megváltoztatását, az úthasználati díj szedése lehetőségének kiszélesítését. 

A törvényjavaslat elfogadásával a törvény eddigi alkalmazása során észlelt hibák megszüntethetők.




Részletes indokolás

Az 1.§-hoz

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló, többször módosított 89/1988.(XII.20.) MT rendelet 1989.január 1. napjától lényegében szabad piacra lépést tett lehetővé a közúti személyszállításban a gazdaság bármely szereplője részére, hatósági, de valójában formális engedélyhez kötve a tevékenység végzését, érdemi követelményeket nem támasztva sem a személyi, sem a műszaki és főként nem a gazdasági feltételek oldaláról. A liberalizáció eredményeként a vállalkozók természetszerűleg a nagy forgalmú, magas jövedelem-tartalmú útvonalakon jelentek meg, veszélyeztetve a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés működőképességét és a hálózati rendszer fenntarthatóságát.

Igy a \"piac lefölözés\" gyakorlatának megszüntetésére 1991-ben egyetlen út kínálkozott: a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncesszió-köteles körbe vonása, amely a vállalkozói szektor számára csak  koncessziós pályázathoz és koncessziós szerződéshez kötötten tette lehetővé a tevékenység végezhetőségét. E működési rend alapját a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény teremtette meg, ágazatspecifikus szabályozása pedig az 1992. évi XXXIX. törvény hatálybalépésével valósult meg. 

A koncesszió-kötelezettség intézménye a már működő állami cégek gazdasági ellehetetlenítésének lehetőségét valóban megszüntette, de a vállalkozói  tőkebevonás szempontjából az autóbusz-közlekedés területén a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka, hogy a jól jövedelmező vonalakat a területen működő személyszállító társaságok - a gazdaságtalan vonalak fenntartását biztosító keresztfinanszírozás érdekében - magától értetődően működtetik. Esetenként, amikor a területen működő személyszállító társaságok egyes feladatokból vissza akartak vonulni, már a koncessziós pályázat kiírási szándék jelzése is elég volt ahhoz, hogy ugyanezen társaságok a gazdaságossági szempontokat mellőzve - törvényi elsőbbségi jogukkal élve - vállalják az érintett vonalak további üzemeltetését, kizárva a konkurrencia piacra lépésének lehetőségét. A nem kellő jövedelmezőséget ígérő vonalakra pedig egyáltalán nem lehet vállalkozót találni.

Ezért a tevékenység új - a vállalkozói tőkebevonást ténylegesen lehetővé tevő - törvényi szabályozást igényel. Az új szabályozás azonban előreláthatólag csak 1996. év folyamán születhet meg, mivel egyik oldalról ugyan sürgető a tevékenység újraszabályozása, de másik oldalról a téma bonyolultsága, az állami szerepvállalás mértékének problematikája, a támogatási rendszer, illetve a területen meglevő érdekellentétek következtében a konszenzuson alapuló megalapozott szabályozást csak a jelzett határidőre lehet felelősséggel elkészíteni.

Ezért az új szabályozás hatálybalépéséig  szükséges a hatósági engedély alapján belföldi menetrend szerinti autóbusz-közlekedést végzők működési engedélyei határidejének 1996. november 30-ig történő meghosszabbítása. Ennek hiányában ugyanis az érintett vállalkozók ezt a tevékenységüket csak 1995. december 31-ig folytathatják; ily módon a területen eddig eredményesen működő vállalkozói tőke is elhagyni kényszerülne a belföldi menetrend szerinti tevékenységet. A javaslat ennek megakadályozását célozza.


A 2.§-hoz

A társadalmi-gazdasági viszonyok megváltozása az egyéni és társas vállalkozások számának ugrásszerű megnövekedése a gazdasági verseny kiéleződéséhez vezetett, amelynek egyik nem kívánatos kísérő jelensége a közúti közlekedést is érintő reklámtevékenység túlburjánzása, a legkülönfélébb reklámhordozóknak (reklám- és hirdetőtábláknak, hirdető-berendezéseknek, transzparenseknek, villogó és futó fényeknek, stb.) a közutak területén és azok környezetében való tömeges elhelyezése. A közutak műtárgyainak és tartozékainak reklámcélokra való felhasználása sérti a közúti közlekedés biztonságát, mert a berendezések elvonják a közlekedők figyelmét, esetenként akadályozzák a közúti jelzések láthatóságát, ezért a közutakat érintő reklámtevékenység visszaszorítása szükséges. 

A javaslat 2.§-a ennek jogalapját teremti meg, egyben a közlekedési hatóság részére szóló hatásköri felhatalmazással az eredményes fellépés feltételeit is megteremti. 


A 3.§-hoz

A közúti közlekedés szabályait sorozatosan, visszatérően megszegő járművezetők közlekedési magatartásának helyes irányba terelése érdekében a törvény utánképzési kötelezettséget vezetett be. Az utánképzési kötelezettséggel összefüggő szabályokat azonban a törvény közvetlenül nem határozta meg, ezért a járművezetők utánképzésen történő részvételével összefüggésben jogszabály-értelmezési problémák merültek fel, amelyek szükségessé tették az utánképzésre vonatkozó rendelkezések pontosítását. 

A javaslattal  egyértelművé válnak az utánképzésre való  kötelezéssel kapcsolatos rendelkezések, valamint az, hogy a járművezetők mely esetekben nem kötelezhetők utánképzésre.

A 4.§-hoz

A törvényjavaslat megfelelő szintre emeli az eddig a hatósági eljárások díjáról rendelkező közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletekben foglalt eljárásokat, nevezetesen, hogy a hatósági eljárások során a járművek műszaki megvizsgálásának végzésébe bevont (feljogosított) szervezetek is a szolgáltatások ellenértékéhez juthassanak.


Az  5.§-hoz

A javaslat a települési önkormányzat jegyzőjének útügyi hatósági hatáskörét  a hatályos szabályozás alapulvételével ugyan, de célszerűségi, gazdaságossági és törvényességi szempontokra is figyelemmel újraszabályozza. 

A javaslat a főváros eltérő helyzete és jelentősége miatt differenciált, és csak az országos közutak funkciójával analóg fővárosi utakra vonatkozó engedélyezés tekintetében állapítja meg a közlekedési hatóság hatáskörét. 


A 6.§-hoz

Az /1/ bekezdésben a javaslat meghatározza a közúthálózatot alkotó utak, valamint a magánutak tulajdoni hovatartozását, a kerékpárutakat - funkcióiknak és forgalmi jelentőségüknek megfelelően - az önkormányzatok tulajdonába utalva.

A hatályos törvény szerint  - figyelemmel az önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. rendelkezéseire is - nincs lehetőség a közutak, illetve az utak forgalmi jelentőségének megváltozása esetén sem  az egyes útkategóriák (országos közút, helyi közút, magánút) jellegének, tulajdoni formájának megváltoztatására, ezért a javaslat a közúthálózat fejlesztése és a közlekedési igényeknek megfelelő alakítása érdekében lehetővé teszi, hogy az utak tulajdonjogának átadás-átvételéről az érintettek egymással megállapodhassanak. 	

A közút tulajdonjogának átruházásához azonban - az állami és az önkormányzati tulajdon fenntartásához, védelméhez fűződő közérdek érvényesítése céljából - a javaslat feltételként írja elő a közlekedési hatóság előzetes hozzájárulását. 



A 7.§-hoz

A javaslat - összhangban az államháztartás tervezett reformjával - az állami szerepvállalás csökkenésével, az állami szervek rendszerének átalakításával - az országos közutak kezelőinek körét kibővíti az e célra létrehozott közhasznú társasággal. 

A koncesszióról szóló 1991.évi XVI. törvény módosítása óta eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok azt jelzik, hogy a koncessziós társaságok jelentős állami hozzájárulás nélkül nem vállalkoznak olyan hosszban autópálya építésére, amely a magyar közlekedési infrastruktúra kiépítésének stratégiai célja lenne. Lehetővé kell tenni ezért az állam számára azt, hogy az autópálya-hálózat továbbépítéséhez, az autópályák üzemeltetéséhez és fenntartásához  a szolgáltatási színvonal további romlásának  megakadályozása érdekében - úthasználati díj szedésével - pénzügyi forrást teremtsen.


A 8. §-hoz

A közutak forgalmának szabályozását, a forgalmi rend megállapítását a hatályos törvény a közút kezelőjének feladatkörébe utalja. A kezelő e feladatainak ellátásáért büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősséggel tartozik. A hatályos törvény szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy a közlekedési hatóság - a kezelőnek a forgalom szabályozásával kapcsolatos esetleges mulasztását észlelve - gyors, hatékony intézkedéssel (hatósági jogi eszközök alkalmazásával) őt a fennálló forgalomszabályozási helyzet felülvizsgálatára rábírja.

A javaslat ezt a lehetőséget teremti meg azzal, hogy kimondja: a közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében - a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti. 


A 9.§-hoz

A hatályos törvény rendelkezéseihez képest a javaslat a közút - nem közlekedési célból történő -  hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén alkalmazható szankciók körét (a hatósági kötelezés tartalmát) kibővíti; az eredeti állapot helyreállítására és pótdíj fizetésére, illetve a közúti forgalom biztonsága, állagvédelme érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezést is lehetővé teszi.

A javaslat - a hatályos törvény eddigi jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel - az új /3/ bekezdésben foglalt szabállyal egyértelművé teszi, hogy az egyébként díjmentes tevékenység  (a közművek építése vagy fenntartása) esetén is pótdíjat kell fizetni, ha a közutat - nem közlekedési célból - a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően vették igénybe. 


A 10.§-hoz

A javaslat a közúti közlekedés ellenőrzésének feladatait a hatályos törvénynél pontosabban fogalmazza meg, egyben - az ellenőrzési jogosultság deklarálásával és tartalmának meghatározásával - megteremti az ellenőrzési jog és kötelezettség gyakorlásának, teljesítésének jogi feltételeit. 


A 11.§-hoz

A javaslat - összhangban a 4.§-ban javasolt módosítással - feloldja a hatályos jogszabályokban meglevő azon ellentmondást, mely szerint helyi közutakra vonatkozóan  a helyi önkormányzat hatóságként jár el saját ügyében. A javaslattal a hatáskör (a főváros sajátos helyzetére figyelemmel) az e célra alapított központi közigazgatási szervhez kerül.




A 12.§-hoz

A javaslat aktualizálja a fogalmakat. 


A 13.§-hoz

A javaslat pótolja a hatályos törvényből hiányzó felhatalmazást a Kormány részére az utánképzés részletes szabályainak, a kombinált fuvarozási tevékenység szabályainak, a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályainak, a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartása részletes szabályainak, a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi források és azok felhasználása módjának, továbbá  a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter részére a közúti személyszállítás és árutovábbítás  szakmai szabályai, az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló szabályok, az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének eljárási szabályai  megállapítására vonatkozó rendeleteik megalkotásához.

Az állami feladatok körébe sorolt közúti közlekedés biztonságát szolgáló állami feladatokhoz eddig a díjrendeletekben megalapozott forrás-átcsoportosítás helyett a törvényjavaslat tervezete megadja a Kormány számára, hogy ennek támadhatatlan jogalapját megteremtse.


A 14.§-hoz

E § a javaslat elfogadása esetén a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.




--------------------------------------------------Ç



"
