"1ż














T/1644. számú 

törvényjavaslat


a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról










	Előadó: 	Szabó György
	népjóléti miniszter



Budapest, 1995. november


1995. ...... évi törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról


A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul:

1. §

A T. 5. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni és a táppénz kiadáshoz a munkáltató hozzájárul.\"


2. §

(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján biztosított: ]
\"e) a szakmunkástanuló, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,\"

(2) A T. 10. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

[Az (1) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed]

\"d) a korlátolt felelősségű társaság tagjára és a közhasznú társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében nem munkaviszony, nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, munkát végez, továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság tagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
e) az ügyvédi iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára.\"

(3) A T. 10. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A bedolgozóra, a megbízási és a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó havi keresete (díjazása) eléri a tárgyév első napján érvényes minimális bér havi összegének hatvan százalékát, illetőleg a naptári napokra annak harmincad részét. A kereset (díjazás) összegének megállapításánál a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben kifizetett szerzői díjat figyelmen kívül kell hagyni.\"

(4) A T. 10. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem terjed ki a biztosítás az egyéni vállalkozóra, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezetőképző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagjára, az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédre és a szabadalmi ügyvivői iroda tagjára, ha a 118/A. § szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.\"


3. §

(1) A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - térítés nélkül jogosult:\"
(2) A T. 16/A. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) A biztosítottnak orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához társadalombiztosítási támogatás jár. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötött orvos rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, illetőleg gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg.\"


4. §

A T. a következő címmel és 38/A. §-sal egészül ki:

\"A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelése

38/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának minősülő nyugellátást, baleseti nyugellátást - megállapításuk naptári évét követően - évente a tárgyévet megelőző naptári évi nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelően, két alkalommal január hónapban és - januári visszamenőleges hatállyal - július hónapban kell emelni.

(2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtásához szükséges tényadatot - a tárgyévet megelőző naptári évben megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot - a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésőbb május hónap 15. napjáig közzé kell tenni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben rendeletben állapítsa meg az esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a végrehajtás szabályait.

(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának nem minősülő nyugellátások (1) bekezdés szerinti emelését rendeletben megállapítsa.\"


5. §

(1) A T. 44. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját képező összeget, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkeresetet, illetőleg az e juttatások alapjául szolgáló minimális bér összegét kell keresetnek tekinteni azzal a feltétellel, hogy a figyelembe vehető kereset ezzel az összeggel sem haladhatja meg a 103/B. § (2) bekezdésben meghatározott összeget.\"

(2) A T. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az 1988-ban elért keresetet 3,242-del, az 1989-ben elért keresetet 2,774-del, az 1990-ben elért keresetet 2,281-del, az 1991-ben elért keresetet 1,817-del, az 1992-ben elért keresetet 1,498-del kell szorozni, ha az ellátást 1995. december 31-ét követő és 1997. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.\"

6. §

A T. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 25000 forintnál több:

a 	25001-28000 forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 	28001-30000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 	30001-40000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 	40001-50000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
az 	50001-60000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 	60001-70000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát, 
a 	70001-80000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 	80000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.\"


7. §

A T. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"45. § A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ha az említett adat nem áll rendelkezésre, akkor a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó egy évben szakmunkásként elért - a 44.§ (3) bekezdése alapján növelt - keresetének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be.\"
8.§

(1) A T. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
	(Szolgálati idő)
\"c) a 10. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szakmunkástanuló-viszonyban, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói jogviszonyban,\"

(2) A T. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A társas vállalkozás [103/E. § (1) bek.] - ideértve a gazdasági munkaközösséget, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot (továbbiakban: ipari szakcsoport) is - tagjának az e címen szerzett szolgálati idejét csak akkor lehet figyelembe venni, ha a társas vállalkozásnak a tagok után társadalombiztosítási járulék befizetés elmulasztása miatt tartozása nincs. A tagi minőségben eltöltött idő szolgálati időként - legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától - csak akkor vehető figyelembe, ha a társas vállalkozás e tartozását teljes egészében megfizette.\"


9. §

A T. 79/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"79/A. § Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához száz százalékos mértékű társadalombiztosítási támogatás jár.\"



10. §

A T. 98.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogosultság igazolásának a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módját rendeletben szabályozza.\"


11. §

A T. 103. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató - ideértve a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján ellátó gazdálkodó szervezetet is - az egyéb szerv [103/C. (3) bekezdés] és az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] - a kiegészítő tevékenységet folytató kivételével - 24,5 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot és 16,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulékot) köteles együttesen fizetni.

(2) A biztosított - ha a törvény másképp nem rendelkezik - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 8 százalék.

(3) A munkáltató a táppénzkiadások fedezetéhez a biztosítottnak a 18. § a) pontjában említett keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfizetésével hozzájárul. A hozzájárulás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.\"



12. §
(1) A T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 5. és a 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[nem képez társadalombiztosítási járulékalapot]
\"5. a társadalmi munka ellenértéke, ha azt a biztosított nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem a munkáltató által adott jutalom, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által ilyen címen adott juttatást is,\"

\"21. a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekből más helyőrségbe történő áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés,\"

(2) A T. 103/A. §-a (10) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(10) Nem képez járulékalapot a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi húszezer forintig.\"


13. §

(1) A T. 103/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:]

\"c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy, az egyéni szabadalmi ügyvivő,\"

(2) A T. 103/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A.§), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme (a továbbiakban: adóköteles jövedelem), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege, de legalább a tárgyév első napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után köteles a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni, legfeljebb évi 900.000 forint (havi 75.000, napi 2.500 forint) jövedelem után.\"

(3) A T. 103/D. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:]

\"b) katonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít,\"

(4) A T. 103/D. §-a (7) bekezdésének bevezető mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, illetőleg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a baleseti járulékot\"


14. §

(1) A T. 103/E. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjármű vezetőképző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.\"

(2) A T. 103/E. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) katonai szolgálatot teljesít, ideértve a polgári szolgálatot teljesítőt is,\"


15. §

A T. a következő 104/A. §-sal egészül ki:

\"104/A. § (1) A társadalombiztosítási követelések (tartozás) végrehajtására az e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) I., továbbá III-VII. fejezeteiben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ahol a Vht. bíróságot említ, ott a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztárat (Kirendeltséget) (a továbbiakban: MEP), ahol a bíróság vezetőjét, ott a MEP vezetőjét, ahol bírósági végrehajtót, ott a MEP társadalombiztosítási végrehajtókat kell érteni. Ahol a Vht.  végrehajtást kérőt említ, ott a MEP-et, ahol adóst, ott a fizetésre kötelezettet kell érteni.

(3) A társadalombiztosítási szerv jogerős határozata, fizetési meghagyása, illetőleg a járulék fizetésére kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy által tett járulékbevallás, továbbá a járuléktartozás rendezésére irányuló megállapodás végrehajtható közigazgatási okirat.

(4) A társadalombiztosítási követelést a beszedési bankszámlával (továbbiakban: bankszámla) rendelkező kötelezett esetén azonnali beszedési megbízással kell behajtani. Az azonnali beszedési megbízás a kötelezett bármelyik bankszámlája ellen benyújtható.

(5) A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási tartozást a társadalombiztosítási szerv letiltása alapján a kötelezett munkáltatója, illetőleg a folyósító szerv a Vht. 7. § (1) bekezdésében foglalt munkabérből köteles levonni és a társadalombiztosítási szervnek átutalni.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó-, és ingatlanvégrehajtásnak van helye.

(7) Az ingó- és ingatlanvégrehajtást a tartozást nyilvántartó MEP szakágazati egysége (Behajtási-, Végrehajtási Főosztály, Osztály, a továbbiakban: szakágazati szerv) végrehajtási értesítés kiállításával rendeli el.

(8) Ha az ingóvégrehajtással a követelést nem, vagy csak részben lehetett behajtani, a MEP vezetője határozatban rendeli el az ingatlanvégrehajtást. 

(9) Ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a tartozás összege a 100.000 forintot meghaladja, illetve ennél kevesebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(10) Az ingatlanvégrehajtást elrendelő határozattal a MEP megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot bejegyzi.

(11) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének a (9) bekezdés alapján nincs helye, a követelést nyilvántartó MEP-et az adós ingatlanán jelzálogjog illeti meg, amelyet a földhivatal a MEP kérelmére jegyez be.

(12) A végrehajtás felfüggesztése a MEP vezetőjének hatáskörébe tartozik.\"


16. §

A T. a következő 104/B. §-sal egészül ki:

\"104/B. § (1) Az e törvényen alapuló társadalombiztosítási követelések és az ezekkel kapcsolatos járulékos követelések annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt évülnek el, amelyben a követelés keletkezett.

(2) Az elévülést megszakítja:

a) a követelés rendezésére irányuló eljárási cselekmény, így a felszólítás, a kérelem, az önellenőrzés alapján tett bevallás, a részteljesítés; 

b) bármely végrehajtási cselekmény;

c) a tartozás végrehajthatatlanság miatt történt törlése.

(3) A megszakítás napjával az elévülés újrakezdődik.

(4) Nyugszik az elévülés:

a) a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, ha a társadalombiztosítási szerv határozatát a bíróság felülvizsgálja;

b) a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetőleg szüneteltetésének időtartama alatt.

(5) A nyugvás időtartamával az elévülési idő meghosszabbodik.\"


17. §

A T. a következő 104/C. §-sal egészül ki:

\"104/C. § A végrehajtással felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, a tárolási, az értékesítési és egyéb költség az adóst terheli. A költséget a MEP szakágazati szerve állapítja meg, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtásnál nem lehet kevesebb 2000 forintnál. \"



18. §

A T. 105. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"105. § (1) Ha a fizetésre kötelezett az őt terhelő tartozást nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, annak megfizetésére a MEP vezetője határozattal kötelezi

a) az örököst az örökség erejéig, több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában, 

b) a megajándékozottat, a kötelezett által a kötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon esett el, 

c) a kötelezett jogutódját, ideértve az átalakulás esetét is, 

d) a társadalombiztosítási bevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő társadalombiztosítási követelés tekintetében, 

e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tagját, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a jogi személyt, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján kezesként felel, 

f) a társasház (társas üdülő, társas garázs), építőközösség kötelezettsége tekintetében a rájuk vonatkozó szabályok szerint a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában,

g) a kötelezett kezesét és tartozás átvállalóját, vállalt felelősségük szerint.

(2) Társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.\"



19. §

A T. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"105/A. § A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot továbbá a baleseti járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A bankszámlával rendelkező járulékfizető a járulékfizetési kötelezettségének banki átutalással köteles eleget tenni.\"


20.§

A T. a 111. §-a előtt a következő új címmel egészül ki és a T. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"Járulékbírság és mulasztási bírság

111. § (1) Járulékbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott járulékbevallási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget. A járulékbírság mértéke a bevallani elmulasztott társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék és szakszövetkezeti járulék ötven százaléka, a mulasztás önkéntes pótlása esetén huszonöt százaléka.

(2) Ha a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató, egyéb szerv és személy nem tett eleget az előírt bejelentési, valamint nyilvántartásba vételi kötelezettségének, a járulékbírság összege azonos a kirótt járulék összegével. Egy éven belüli ismételt mulasztás esetén - járulékbírság címén - a kirótt járulék kétszeresét kell felszámítani. 

(3) Mulasztási bírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget. A mulasztási bírság összege 10.000 forinttól 100.000 forintig, egy éven belüli ismételt mulasztás esetén 200.000 forintig terjedhet.

(4) Mulasztási bírságot nem kell fizetni, ha a mulasztás miatt járulékbírság felszámítás történt.\"


21.§

A T. 115. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A végrehajtási eljárás során a MEP bármely első fokú határozata ellen az adós által benyújtott fellebbezést, törvénysértő intézkedés, illetőleg intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást - a (4) bekezdésre is figyelemmel - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el.

(4) A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni végrehajtási kifogást a MEP vezetője bírálja el.\"


22. §.

A T.118/A.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 103/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában említett egyéni vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintetni, ha egyidejűleg]
\"b) öregségi nyugdíjas (ideértve a korengedményes nyugdíjban,  az előnyugdíjban, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülőt is), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos, rokkantsági járadékos,\"


23. §

A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege - legfeljebb azonban évi 900.000 forint (havi 75.000, napi 2.500 forint) - után baleseti járulékot köteles fizetni.\"


Vegyes rendelkezések

24. §

(1) A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 44. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a (7) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik.

\"(2) A törvény hatálybalépésekor működő és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó közforgalmú gyógyszertárak esetén a személyi jogot pályázat kiírása nélkül a miniszter annak a gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek engedélyezi, akivel a gyógyszertár tulajdonos önkormányzat a gyógyszertár működtetésére szerződést köt, vagy akire a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a tulajdonjogot átruházza (a továbbiakban: privatizáció).

(3) A (2) bekezdés szerint nem privatizált önkormányzati tulajdonú gyógyszertár fenntartásáról és működtetéséről az önkormányzat gondoskodik. A gyógyszertár vezetésére és működésére egyebekben a személyi jog alapján működő gyógyszertárakra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. \"

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.\"


Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

25. §

(1) Ez a törvény 1996. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a T. 16/A. §-a (5) bekezdésének első mondatából a \"vagy részleges\" szövegrész, valamint a második mondata, a T. 44.§-ának (8) bekezdése, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 9. pontja, a T. 103/B. §-a (3) bekezdésében a \"(15) és (16)\" szövegrész, a T. 103/B. §-a (7) bekezdésében a \"négy százalékos mértékű\" és a \"hat százalékos mértékű\" szövegrész, a T. 103/B. §-a (8) bekezdésében a \"hat százalékos mértékű\" szövegrész hatályát veszti. 

(2) A T. 16/D. §-ában a \"16/A. §-16/C. §\"-ra történő hivatkozás \"16/A. §-16/B. §\" -ra, a T. 103/A.§-a (2) bekezdésében a \"betegszabadság idejére járó átlagkereset\" szövegrész a \"betegszabadság idejére járó összeg\" szövegrészre változik, a T. 103/A. §-a (3) bekezdésének 22. pontja kiegészül \"a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija használatára tekintettel keletkező jövedelem\" szövegrésszel, a T. 103/A. §-a (5) bekezdésében a \"negyvennégy százalékos mértékű\" szövegrész \"a 103. § (1) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/A. §-a (9) bekezdésében a \"24,5 százalékos mértékű\" szövegrész elmarad, a T. 103/A. §-a (11) bekezdésében a \"negyvennégy százalékos mértékű\" szövegrész  \"a 103. § (1) bekezdés szerinti\" szövegre változik, a T. 103/B. §-a (9) bekezdésében a \"hat százalékos mértékű\" szövegrész  \"a 103. § (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (1) bekezdésében a \"hatszázalékos mértékű\" szövegrész \"a 103.§ (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (2) bekezdésében a \"négy százalékos mértékű\" szövegrész \"a 103.§ (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a \"hatszázalékos mértékű\" szövegrész elmarad, a T. 103/C. §-a (3) bekezdésében \"negyvennégy százalékos mértékű\" szövegrész \"a 103.§ (1) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében az 1991. évi IV. törvény 27. §-ának (5) bekezdésére hivatkozás (6) bekezdésre, a \"negyvennégy százalékos mértékű\" szövegrész \"a 103. §. (1) bekezdése szerinti\" szövegre, a \"hatszázalékos mértékű\" szövegrész \"103. § (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/C. §-a (6) bekezdésében a \"30,5 %-ának\" szövegrész \"31,5 százalékának\" szövegre változik, a T. 103/D. §-a (3) bekezdésében a \"négyszázalékos mértékű\" szövegrész \"a 103. § (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a \"hatszázalékos mértékű\" szövegrész elmarad, a T. 103/E. §-a (2) bekezdésében a \"negyvennégy százalékos mértékű\" szövegrész \"a 103. § (1) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a T. 103/E. §-a (3) bekezdésében a \"négyszázalékos mértékű\" szövegrész, \"a 103. § (2) bekezdése szerinti\" szövegre változik, a \"hatszázalékos mértékű\" szövegrész elmarad, a T. 113. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a \"105. § (2)-(4) bekezdésének\" szövegrész a \"104/A.§, 104/B. §, 104/C. §, 105. §\" szövegre, a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az \"54 %\" \"53 %\"-ra, a b) pontjában a \"47 %\" \"46 %\"-ra, a c) pontjában a \"32 %\" \"33 %\"-ra változik.

(3) A T. 103/B. § (7) bekezdés \"Az öregségi\" szöveg után \"(ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyt, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában és a szolgálati nyugdíjban részesülőt is)\" szövegrésszel egészül ki.

(4) A T. 44.§-a (1) bekezdésének, a 44/A. §-ának, a 45. §-ának, valamint az 54. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátásoknál kell alkalmazni.

(5) A T. 103. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az 1995. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(6) A T. 119/B. §-ában a \"de havonként legalább a tárgyév január 1-jén érvényes minimum bér összege után\" szövegrész 1995. április 1-jével hatályát veszti. 

(7) 1996. július 1-jétől a T. 103. §-a (1) bekezdésében a \"24,5 százalékos mértékű\" szövegrész \"23,5 százalékos mértékű\" szövegre, a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az \"53 %\" \"52 %\"-ra változik.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16/A. § (3) bekezdésében foglalt egyes, részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető ellátásokat, azok részleges térítési díját és a térítés módját rendeletben határozza meg.







Általános indokolás




A T. nyugdíj vonatkozású módosításai lényegében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításával, kiszámításával kapcsolatosak. A módosítást elkerülhetetlenné teszi, hogy a T. 44. §-ának jelenlegi (3) bekezdése csak az 1994. december 31-ét követő és 1996. január 1-jét megelőző időponttól megállapított (megállapítandó) nyugdíjakra nézve határozza meg a keresetek növelésének a mértékét.

Indokolt a nyugellátások, baleseti nyugellátások évenkénti, általános emelésének rendszerét új alapokra helyezni, nevezetesen az emelés mértékét a nettó átlagkereset várható növekedése helyett a nettó átlagkeresetnek a tárgyévet megelőző naptári évi tényleges növekedéséhez igazítani. A Javaslat az eljárást is egyszerűsíti. 

A járulék szakterületen javasolt módosítások a járulékmértékek csökkentésén túl a járulékbevallási és fizetési fegyelem javítását célozzák.

Az önkormányzati törvény módosításával lezárult tulajdonjogi vita eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak zavartalan működtetése és a folyamatos gyógyszerellátás érdekében szükséges a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 44. §-ának módosítása.

A betegszabadság 15 napban történő meghatározása szükségessé tette a Munka Törvénykönyvéről szóló l992. évi XXII. törvény 137. §-a (1) bekezdésének módositását.

Részletes indokolás


Az 1. §-hoz

Az Egészségbiztosítási járulékmérték csökkentés, valamint a munkáltatói érdekeltség megteremtése érdekében a T. 103. § (3) bekezdésében bevezetésre kerül a táppénzköltség munkáltatóra történő részbeni áthárítása. A módosítás miatt az alapelvek kiegészítése is szükséges.


Az 2. §-hoz

A módosításra a szakképzésről szóló törvénnyel való összhang megteremtése miatt van szükség. Jelenleg a szakképzésben részt vevő tanulók közül a T. hatálya csak a szakmunkástanulókra terjed ki, minimális társadalombiztosítási járulékot azonban csak az ösztöndíjban részesülő tanuló után kell fizetni. A tanuló a járulék fizetés alól mentesített. A javaslattal a társadalombiztosítás hatálya alá - a korábbi hagyományoknak megfelelően - kizárólag a tanulószerződést kötött tanulók tartoznának. E tanulók jogállását a szakképzésről szóló törvény is néhány kérdésben a többi tanulóétól eltérően szabályozza. Ezért az indokolt, hogy a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő tanuló biztosított legyen és ezzel összhangban a társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos kötelezettség is egyértelműen kerüljön szabályozásra. 

A módosítást a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996. január 1-jei hatályba léptetése teszi indokolttá.


A Javaslat a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben a biztosítást érintő kérdéseket törvényi szintre emeli.

A Javaslatok a T. 10. §-ának módosítását és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 2. §-ának hatályon kívül helyezését igénylik. 


A 3. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési hiányának mérséklése érdekében - figyelemmel a külföldi biztosítási rendszerek működésére is - elengedhetetlen egyes nem alapvető egészségügyi szolgáltatások esetében a lakossági térítés előírása. A javaslat a Kormány számára ad felhatalmazást a részleges térítési díjak előírására.

A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére vonatkozó jogszabályi háttér összhangjának megteremtése érdekében a 16/A. § (6) bekezdésének újrafogalmazása indokolt. A szabályozás lényege, hogy az 1995. évi LXXIII. törvény 10. §-a előírásainak megfelelően a biztosított részére társadalombiztosítási támogatás gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa vagy az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való rendelésére szerződést kötött orvos rendeli.


A 4. §-hoz

A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente kétszer, márciusban és szeptemberben kell emelni. Az emelés a tárgyévi nettó átlagkereset várható növekedését követi, és az emelésről minden évben az Országgyűlésnek kell döntenie.
A Javaslat a nettó átlagkeresetnek a tárgyévet megelőző évi tényleges növekedéséhez viszonyítja az emelés mértékét és egyidejűleg az időpontját januárra és júliusra módosítja. Változatlan marad, hogy az emelés a tárgyévet megelőzően megállapított nyugellátások után jár és júliusban visszamenőleges hatállyal. A módosítás átmeneti szabályozást nem igényel, a Kormány kap felhatalmazást arra, hogy - a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben - meghatározza a két emelés aktuális mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét. 

A Kormány feladata, hogy rendeletben állapítsa meg a Társadalombiztosítási Alapok kiadásának nem minősülő nyugellátások (pl. előnyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj) emelési mértékét.

A Javaslat a T-be 38/A. § felvételét és a T. 44. §-a (8) bekezdésének hatályon kívül helyezését igényli. 


Az 5. §-hoz


A T. 44. §-ának (1) bekezdése egyebek között azt írja elő, hogy a nyugdíj kiszámításánál a betegszabadság tartamára a folyósított összeg helyett az annak alapját képező átlagkereset teljes összege, az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósításának tartamára pedig a megállapításuk alapjául szolgáló átlagkereset vagy minimális bér számítson keresetnek. 

A Javaslat szerint a törvény kiegészül azzal, hogy az általános szabályozásnak megfelelően a járulékfizetési felső határt e keresetek sem haladhatják meg. 

A T. 44. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezései szerint tartalmazza - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatoknak megfelelően - az 1996. évi nyugdíj-megállapításoknál alkalmazandó valorizációs szorzószámokat.


A 6. §-hoz

Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset több 20.000 forintnál, a 20.000 forint feletti átlagkeresetrészt meghatározott összeghatárok között, előírt mértékben csökkentve lehet csak figyelembe venni (ún. sávos degresszió).

A Javaslat a korábbi években kialakult gyakorlatnak és a 60/1991. (X. 29.) OGY határozat előírásának is megfelelő módosítást tartalmaz az alsó sávok megváltoztatásával. A Javaslat szerint a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet csak a jelenlegi nettó átlagkereset szintje felett lehet degresszív módon beszámítani.

A változtatás kihatása éves szinten várhatóan 0,6-0,8 Mrd Ft. A Javaslat a T. 44/A. §-ának a módosítását igényli.


A 7. §-hoz

A szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy nyugdíját - ha az utolsó egy éven át már nem szakmunkásként dolgozott és az egyéb feltételeknek is megfelel - a nyugdíjazása évében az utolsó munkáltatójánál a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetéből kell kiszámítani, ha ezt kéri. 

A Javaslat ezt - adatbeszerzési nehézségek miatt - kiegészíti azzal, hogy a szakmunkáskedvezmény alkalmazásánál magának az igénylőnek azt a keresetét vegyék figyelembe, amelyet szakmunkásként az utolsó egy év alatt elért. A Javaslat a T. 45. §-ának módosítását igényli. 


A 8. §-hoz

Az 2. §-ban javasolt módosításnak megfelelően a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő tanulókra a kötelező biztosítás kiterjed, így a szolgálati idő elismerést is szabályozni kell. 

A társas vállalkozás tagjaként 1988. december 31-e után eltöltött időnek az a tartama képez szolgálati időt, amelyre a tag nyugdíjjárulékot fizetett és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek. 

A Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében a Javaslat a tag után fizetendő társadalombiztosítási járulékkal tartozó társas vállalkozás tagjánál az e minőségben eltöltött időt mindaddig nem engedi szolgálati időként figyelembe venni, amíg a társas vállalkozás a teljes - tagi- járuléktartozást nem fizette meg. 
A Javaslat a T. 54. §-ának a módosítását igényli. 


A 9. §-hoz

Az egészségügyi ellátások körében bekövetkezett jogszabályi változások indokolttá teszik az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén igénybe vett baleseti egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi előírások pontosítását. 
A 10. §-hoz

A T. 98. §-a (5) bekezdésének beiktatását az teszi indokolttá, hogy megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és az OEP között a Társadalombiztosítási Igazolványról szóló 184/1994. (XII.29.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdése alapján. A megállapodás értelmében a szolgálati viszonyban állók szolgálati igazolványa a társadalombiztosítási azonosító jelet is tartalmazza, ezért az alkalmas a jogosultság igazolására. 


A 11. §-hoz

A Javaslat a jelenleg magas egészségbiztosítási munkáltatói járulékmérték 3 %-os csökkentését tartalmazza 1996. január 1-jétől. A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 1996. július 1-jétől csökken 1 %-kal. (Ezt a módosítást a záró rendelkezések tartalmazzák.) A munkáltatói járulékbevétel a társadalombiztosítási alrendszerben mintegy 66 Mrd Ft-tal csökken. A munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék 1996. január 1-jétől 6 %-ról 8 %-ra nő. Ez a módosítás az alrendszer bevételét mintegy 30 Mrd Ft-tal növeli.
Az 1. §-hoz írt indoklás szerint bevezetésre kerül a munkáltatók hozzájárulása a táppénzkiadásokhoz.


A 12. §-hoz

A módosítást a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1996. január 1-jei hatályba lépése, a járulékmentes juttatások pontosítása teszi szükségessé.

A T. 103./A. §-a (10) bekezdésének módosítását indokolja, hogy a módosítással egyszerűbbé válik a jelen rendelkezés alkalmazása, feleslegessé válik a havonta változó személyi jellegű kifizetésekhez és az ezzel párhuzamosan az éves felső határhoz történő viszonyítás. Lényegesen csökken a korábbi eltérés az adójogszabályok által biztosított adómentes és a járulékalapot nem képező összeghatár között. 



A 13. §-hoz

A módosítást a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény hatálybalépése, valamint az átalányadózók járulékköteles jövedelmének meghatározása indokolja. Továbbá az egyéni vállalkozó járulékfizetési mentességének előírását bővíti a javaslat - az egységes szabályozás érdekében - a polgári szolgálat idejével, valamint pontosítja a vállalkozás időtartamának meghatározását a baleseti járulékfizetés esetén.  


A 14. §-hoz

A társas vállalkozások tagjaira vonatkozóan is indokolt a törvény  kiegészítése a szabadalmi ügyvivői társasággal és a polgári szolgálat idejének elismerésével. 


A 15-18. §-hoz

A társadalombiztosítás behajtásának szabályait jelenleg az 1975. évi II. tv., az 1990. évi XCI. tv., valamint az 1994. évi LIII. tv. tartalmazza. A társadalombiztosítási tartozások eredményesebb behajtása érdekében szükséges és indokolt az önálló végrehajtási szabályok megalkotása. 

A Javaslat új 104/A., 104/B., 104/C., §-ok beiktatását és a 105. § módosítását teszi szükségessé. 


A 19. §-hoz

Szükségesnek tartjuk a T. 105/A. §-ának kiegészítését, hogy a bankszámlával rendelkező munkáltatók járulékfizetési kötele-zettségüknek banki átutalással legyenek kötelesek eleget tenni. 


A 20. §-hoz

A T. rendbírságra vonatkozó szabálya nem igazodott a járulékfizetők körében bekövetkezett változásokhoz, nem követte a gazdaság szereplőinek magatartását. Ezért a mulasztásoktól való visszatartó ereje nem érvényesül kellően. Indokolt a járulékbírság fogalmának bevezetése és megkülönböztetése abból a szempontból is, hogy a járulékot azért kellett kiróni, mert a munkáltató valamilyen könyvelési hibát követett el, nem kellően ismerte a jogszabályi előírásokat, vagy azért, mert a munkáltató a biztosítottat nem jelentette be, nem vette nyilvántartásba. Ez utóbbi módosítás - összhangban a \"fekete munka\" elleni hatékonyabb fellépést szolgáló kormányhatározattal - az eddigieknél célirányosabban segítheti a társadalombiztosítási ellenőrzés feladatainak ellátását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak védelmét. A javasolt módosítás a bírságok összegét is a T-ben szabályozza és az ismételten mulasztókat fokozottabban sújtja, miközben a javaslat az eddigiektől eltérően tartalmazza a kiszabható legalacsonyabb összegű mulasztási bírság összegét. Utalni kell arra is, hogy a javaslat kialakításánál a társadalombiztosítási sajátosságok mellett figyelemmel voltunk az adóigazgatási eljárás bírságolási rendjére.


A 21. §-hoz

A behajtás - végrehajtás önálló társadalombiztosítási szabályozása indokolja az eltérő jogorvoslati rend törvényi szintű szabályozását.


A 22. §-hoz

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében indokolt meghatározni, hogy kik minősülnek öregségi nyugdíjasnak, a kiegészítő tevékenység szempontjából. 


A 23. §-hoz

Összhangban a 103/D. § (2) bekezdésének módosításával a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknál is rendezni kell az átalányadózó vállalkozó járulékalapjának meghatározását.


A 24. §-hoz

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény hatálybalépésével a gyógyszertári központok az önkormányzatok tulajdonába kerültek. 

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 44. §-ának most módosításra kerülő szabályai abban az átmeneti időben születtek, amelyben a gyógyszertári központok feletti tulajdonjogi vita még nem zárult le. 
A javaslat alapvető célja, hogy az időközben, az Ötv. módosításával lezárult tulajdonjogi vita eredményeként önkormányzati tulajdonba került gyógyszertárak működtetése továbbra is zavartalan legyen. 

Az egészségbiztosítási járulékmértékek csökkentésével egyidejűleg a munkáltatók által fizetett betegszabadság időtartamának 10 napról 15 napra történő emelését javasoljuk a munkáltatói érdekeltség növelése érdekében.


A 25. §-hoz

A törvényjavaslat 1996. január 1-jei hatálybaléptetést javasol. Egyidejűleg a következő módosítások szükségesek:

ż	a korábbi nyugdíjemelési szabály hatályon kívül helyezése (T. 44. § (8)), 
ż	a T. 103/A. §-a (15) és (16) bekezdésének - az Alkotmánybíróság döntésének alapján történő - megszűnése miatt a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésében a hivatkozások hatályon kívül helyezése,
ż	a Munka Törvénykönyvében a távollét idejére járó díjazás szabályainak megfelelő szövegpontosítás [T. 103/A. § (2)],
ż	a T. 16/D. §-ban, valamint a T. 113. §-a (3) bekezdésében a hivatkozások pontosítása, 
ż	az 1991. évi IV. törvény 1995. évi módosítása miatt a T. 103/C. §-a (5) bekezdésében a hivatkozás pontosítása,
ż	a T. 103/A. §-a (3) bekezdésében a 9. pont eltörlése, mivel ilyen kereset-kiegészítés már nincs,
ż	a járulékmértékek változása miatt a hivatkozások módosítása, megállapodás esetén az új járulékmérték meghatározása.

A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. tv. (GST) megszüntette a természetbeni juttatásoknál a kifizető személygépkocsijának használatánál keletkező jövedelem meghatározását, helyette a gépkocsi beszerzési árának és idejének függvényében fix összegű adókat állapított meg. Így ilyen címen természetbeni juttatásból származó jövedelem nem keletkezik. Ez a szabályozás a társadalombiztosítási jogszabályoknál értelmezhetetlen helyzetet eredményezett, mert a természetbeni juttatások járulékkötelesek, de ebben az esetben nem határozható meg a fizetendő járulék alapja. Mivel járulékot csak személyi jellegű kifizetések, jövedelmek után lehet előírni, e jogcímen a járulékfizetési kötelezettséget nem lehet előírni. 

Az Alkotmánybíróság a kiegészítő tevékenység esetében a minimális járulékfizetés előírását az 1995. szeptemberi határozatában alkotmányellenesnek találta és az egyéni vállalkozókra vonatkozóan visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az indokolásban foglaltaknak megfelelően a társas vállalkozások esetében (T. 119/B.) is indokolt a visszamenőleges hatálytalanítás. 

A törvénymódosítás 11. §-ának indoklásában leírtak szerint módosul 1996. július 1-jétől a munkáltatók nyugdíjbiztosítási járulékmértéke.



Budapest, 1995. november 10.


---------------------------------Ç
T"
