"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA













T/1647. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a polgári védelemről















							       Előadó: Kuncze Gábor
									 belügyminiszter
							       Budapest, 1995. november 




1996. évi ......... törvény a polgári védelemről

Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 

1. § E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközések és a katasztrófák életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi Egyezményeket Kiegészítő I. és II. Jegyzőkönyvben meghatározott  kötelezettségekből eredő feladatokra. 

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés és a katasztrófa életet, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatásainak megelőzése, elhárítása, következményei felszámolása, és az életben maradás feltételeinek biztosítása;

b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség, a honvédelmi kötelezettség része;

c) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi állománya vagy az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el;

d) fegyveres összeütközés: a rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, valamint az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében foglalt esetben a szembenálló felek közötti fegyveres összecsapás;

e) katasztrófa: olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges;

f) rendvédelmi    szerv:    a     rendőrség,   a   polgári   nemzetbiztonsági        szolgálatok,  a  büntetés-végrehajtási  testület, a  vám- és  pénzügyőrség, a polgári    védelmi    szervezet,    valamint   az   állami   és   önkormányzati tűzoltóság;

g) polgári szerv: a magánszemély, továbbá az államigazgatási és az önkormányzati szervek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kivételével, valamennyi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.


I. fejezet

ALAPVETŐ rendelkezések


3. § (1) A polgári védelem megszervezése és irányítása  államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a polgári védelmi szervezetek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.

(2) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában,  jogszabályban foglalt alapvető feladataik ellátása mellett közreműködőként vesznek részt a fegyveres erők és  - a polgári védelmi szervezetek kivételével - a rendvédelmi szervek.

(3) A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a polgári szervet az e törvényben szabályozott polgári védelmi kötelezettség, és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.


Polgári védelmi feladatok


4. § Az 1. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében polgári védelmi feladat:

a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra;

b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása;

c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás;

d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás;

e) az óvóhelyi védelem;

f) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (élelmiszer, víz-, állatállomány, takarmány- és gyógyszerkészletek stb.) védelme;

g) az elsötétítés, a fényálcázás;

h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések;

i) a polgári védelmi tervezés, szervezés;

j) a szakhatósági tevékenység ellátása;

k) a települések veszélyeztetettségének felmérése;

l) közreműködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában,  a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.

II. fejezet

A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

A Kormány feladata

5. § A Kormány a polgári védelem irányítása körében:

a) a   belügyminiszter   útján   elrendeli   a   polgári  védelmi   szervezetek egyidejű     alkalmazását,   az     Országgyűlés   és  a   Köztársasági  Elnök tájékoztatása mellett;

b) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a polgári védelem működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről;

c) összehangolja a polgári védelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos, kutatási és műszaki-fejlesztési tevékenységet.

A belügyminiszter feladata

6. § (1) A polgári védelem irányításáért és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáért a belügyminiszter felelős.

(2) A belügyminiszter e feladatkörében:

a) elrendeli a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett;

b) megállapítja a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a továbbiakban: BM PVOP) Szervezeti és Működési Szabályzatát;

c) kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát (a továbbiakban: országos parancsnok) és helyetteseit, felettük munkáltatói jogkört gyakorol;

d) a hivatásos polgári védelmi szervezet részére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok útján polgári védelmi feladatok teljesítésére egyedi utasítást adhat;

e) a hivatásos polgári védelmi szervezet irányítását az országos parancsnok útján gyakorolja;

f) az országos parancsnok javaslatára dönt hivatásos polgári védelmi szervezet létrehozásáról és megszüntetéséről.

A védelmi bizottság

7. § (1) A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság illetékességi területén irányítja és összehangolja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. § (1) bekezdés c) pontja szerinti helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. § (1) bekezdésében meghatározott szervek polgári védelmi feladataik ellátására történő felkészítését.

(2) A Hvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott helyzeteken túl, veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés  elnöke, illetőleg  Budapest fővárosban a főpolgármester gyakorolja.

A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester

8. § (1) A megyei közgyűlés elnöke, Budapest fővárosban a főpolgármester illetékességi területén irányítja és szervezi a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében:

a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;

b) szervezi a közigazgatási szervek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését;

c) felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért, valamint az ehhez szükséges riasztórendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért;

d) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá  a helyi védekezés megszervezését;

e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért;

f) felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért.

(2) A főpolgármester az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) felelős a főváros riasztási rendszerének működőképességéért;

b) szervezi és irányítja a főváros lakosságának óvóhelyi védelmét,  gondoskodik a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő polgári védelmi objektumok, közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a metró  kijelölt  szakaszaiban  az óvóhelyi védelem biztosításáról;

c) hatósági határozattal elrendeli a fővárosi önkormányzat tulajdonában vagy irányítása alatt álló polgári szervek polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetének létrehozását.

A polgármester

9. § (1) A polgármester illetékességi területén irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében:

a) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetőleg a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, kiképzésre és gyakorlatra osztja be;

b) a polgári szervek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását;

c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működőképességét;

d) polgári védelmi ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol;

e) felelős a település polgári védelmi terveinek kidolgozásáért;

f) gondoskodik a központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközök állagának megóvásáról és megfelelő tárolásáról.

(2) A polgármester a polgári védelmi feladatok végrehajtása során:

a) szervezi és irányítja a lakosság egyéni és óvóhelyi védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését;

b) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását;

c) elrendeli a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását; 

d) szervezi a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek együttműködését, illetőleg együttműködik más települések polgármestereivel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában.

10. § A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester a  polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a munkavállalóról  a 32. §  (2) bekezdésében   meghatározott személyes adatát, a foglalkozására, illetőleg a szakképzettségére  vonatkozó adatot, illetőleg egyéb, a szerv vagy a hatóság technikai eszközeire vonatkozó adatot kérhet. Az adatszolgáltatást az adattal rendelkező szerv 15 napon belül köteles teljesíteni.

11. § (1) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és polgármester a polgári védelmi feladatok e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében biztosított államigazgatási jogkörben jár el.

(2) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester polgári védelmi feladatait a megyei közgyűlés hivatala, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal és az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látja el. 

(3) A polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az (2) bekezdésben meghatározott hivatal köztisztviselője túlmunkára kötelezhető.

A polgári szerv vezetője

12. § Hatósági határozat alapján kijelölt polgári szerv vezetője felelős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében:

a) a hatósági határozatban megjelölt munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükről, valamint a szervezet működtetéséről;

b) szervezi és irányítja  az alkalmazottak polgári  védelmi felkészítését; 

c) előkészíti és megvalósítja a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen élelmiszer, víz-, állatállomány, takarmánykészletek stb.) műszaki-technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelőző védelmét;

d) működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében, valamint a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében;

e) gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról;

f) az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság előzetes egyetértésével jóváhagyja a polgári szerv polgári védelmi tervét.

III. fejezet

A POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETE

A polgári védelem hivatásos szervezete 

13. § (1) A polgári védelem hivatásos szervezete államigazgatási feladatokat ellátó állami, rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, köztisztviselők és közalkalmazottak.

(2) A polgári védelem hivatásos szervezetének országos hatáskörű központi szerve a BM PVOP, területi szerve a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság, helyi szerve a körzeti polgári védelmi parancsnokság.

(3) A BM PVOP önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A BM PVOP irányítja az alárendelt hivatásos polgári védelmi parancsnokságok jogszabályban meghatározott polgári védelmi feladatainak végrehajtását, ellátja a katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő tervező, szervező tevékenységet, illetőleg másodfokon jár el az első fokú polgári védelmi hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során.

(4) A BM PVOP közvetlen alárendeltségében működő területi szerve a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság. A fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú szakhatóságként jár el, ellátja az ügyrendben részére meghatározott feladatokat, irányítja, ellenőrzi a körzeti polgári védelmi parancsnokságot. 

(5) A fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság közvetlen alárendeltségében működnek a körzeti polgári védelmi parancsnokságok, amelyek végrehajtják a felettes parancsnokság által meghatározott feladatokat, illetőleg közreműködnek a polgármester polgári védelmi feladatainak ellátásában.

Az országos parancsnok

14. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között  vezeti az országos parancsnokságot, irányítja a területi és helyi polgári védelmi szervek működését és szakmai tevékenységét. 

(2) Az országos parancsnok e jogkörében:

a) a hivatásos polgári védelmi szervezet számára országos parancsnoki utasítást adhat ki;

b) gondoskodik a polgári védelem szerveinek rendeltetésszerű és törvényes működéséről, a jogszabály és a kormányzati irányítás által meghatározott feladatok végrehajtásáról;

c) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint a más belső szabályzatok elkészítéséről, összhangjáról és előírásainak érvényesítéséről;

d) kidolgozza a polgári védelem fejlesztési terveit;

e) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a polgári védelem működését, feladatkörét érintő jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze megalkotására;

f) munkáltatói jogot gyakorol a hivatásos polgári védelem területi és helyi szervezetének vezetője felett;

g) jóváhagyja a polgári védelem területi szervezetének ügyrendjét;

h) közreműködik a polgári védelemre vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében, a nemzetközi kapcsolattartásban;

i) ellátja a jogszabályban, a kormány, illetőleg kormánybizottság határozatában a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó és részére meghatározott feladatokat;

j) gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott hadműveleti követelmények érvényesítéséről.

A polgári védelmi szervezetek

15. § (1) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására területi, települési, illetőleg munkahelyi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből.

(2) A településen polgári védelmi parancsnokságot a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyekből is létre lehet hozni.

A területi polgári védelmi szervezet 

16. § (1) Területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni.

(2) A területi polgári védelmi szervezetek felépítéséről, létszámáról az országos parancsnok határoz a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnok javaslata alapján.

(3) A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a fővárosi, megyei hadkiegészítő parancsnokságokkal történő előzetes egyeztetés alapján, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokból a megyei,  fővárosi polgári védelmi parancsnok jelöli ki. A jelölés alapján a kötelezettet a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.





A települési polgári védelmi szervezet 

17. § (1) Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni.

(2) A települési polgári védelmi szervezetek létszámát a település polgári védelmi besorolásának megfelelően a körzeti hivatásos polgári védelmi parancsnokkal egyetértésben a polgármester állapítja meg, és az állományt határozattal osztja be. 

A munkahelyi polgári védelmi szervezet

18. § (1) Munkahelyi polgári védelmi szervezetet a polgári szerv polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni.  

(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a polgári szerv vezetője jelöli ki, és a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.

IV. fejezet

polgári védelmi kötelezettség

19. § (1) A polgári védelmi kötelezettség - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (a továbbiakban: lakcím) rendelkező magyar állampolgár férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki [Hvt. 132.§].

(2) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve;
b) a gyermekét egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig;
c) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza;
d) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el;
e) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.

20. § A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: 

a) az országgyűlési és az önkormányzati képviselő;
b) a miniszter, az államtitkár, a politikai államtitkár, a vezetői megbízású, valamint ügyköre szerint polgári védelmi feladatot ellátó köztisztviselő és közalkalmazott;
c) a jegyző;
d) a bíró,  az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó;
e) a fegyveres erők tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja;

f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köztisztviselője;
g) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó;

h) az Országos Mentőszolgálat dolgozója;
i) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó;
j) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja;
k) a hivatását gyakorló lelkész.

21. § (1) A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a  bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot  foglalja magában.

(2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálat adási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszűnését követő öt évig.

Bejelentési kötelezettség

22. § A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye megváltozását a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény, illetőleg változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

Megjelenési kötelezettség 

23. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, illetőleg gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles a kiképzésen, illetőleg a gyakorlaton megjelenni.

    (2) A felhívást a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.

(3) A polgári védelmi kiképzést a kötelezett lakóhelyén vagy munkahelyén, illetőleg polgári védelmi oktatási intézményben kell megtartani. 

24. § (1) A polgármester a polgári védelmi kiképzésen és  gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben  kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat. 

(2) A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját megelőző öt napon belül kell bejelenteni és igazolni.

A polgári védelmi  szolgálat

25. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.

(2) A kötelezett polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején, illetőleg az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben. 

(3) Veszélyhelyzetben vagy katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, a polgári védelmi  szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.

(4) A területi, valamint települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak a település, fővárosban a fővárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani.

(5) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári védelem területi szervezeteibe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a lakcím szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi. 

26. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni és a kapott utasítást végrehajtani. 

(2) A polgármester a szolgálat adási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre  felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.

27. § (1) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíthető, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai  kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.

A polgári védelmi szolgálat elrendelése

28. § (1) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.

(2) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult.

29. § (1) A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés időtartamára távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít.

(2) Ha a megjelenési vagy az  ideiglenes szolgálat adási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult. A térítést - a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb havi munkabérének alapulvételével - az elrendelő folyósítja.

(3) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik.

30. § Aki adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési vagy szolgálat adási kötelezettségét elmulasztja, a polgári védelmi kötelezettségek elmulasztására vonatkozó szabályok szerinti felelősséggel tartozik.

31. § (1) A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető - a Magyar Köztársaság Polgári Védelme feliratú - jellel kell ellátni. 

(2) A polgári védelmi szervezet tagját igazolvánnyal kell ellátni.


V. fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATKEZELÉS

32. § (1) A polgári védelmi szervezetbe történő beosztás céljából a polgármester a településen lakcímmel rendelkező, polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokról a (2) bekezdés szerinti adatokat a következő forrásból gyűjtheti:

a) a 10. § szerinti adatszolgáltatás, 

b) a hadkiegészítő parancsnokságnak a hadkötelesekre kiterjedő adatszolgáltatása,

c) a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel,

d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár adatszolgáltatási kötelezettsége.

(2) A polgármester, illetőleg az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet a kötelezett alábbi személyes adatait kezelheti:

a) a családi- és utónév, leánykori név,
b) a nem,
c) a születési hely, idő (év, hónap, nap),
d) anyja családi és utóneve,
e) a lakcím,
f) a foglalkozás, 
g)  a szakképzettség,
h) a munkahely,
i) a szervezeti beosztásra vonatkozó adatok.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is tartalmazó megkeresésére átadja a beosztható személyeknek a  (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatait.







Adatszolgáltatási kötelezettség

33. § (1) Azokat a kötelezetteket, akik nem tartoznak a munkáltató, valamint a hadkiegészítő parancsnokság által átadott személyi körbe, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra terjed ki:

a) a szakképzettség,
b) a foglalkozás,
c) a munkahely megnevezése, címe,
d) a 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban foglalt mentességi ok.

34. § (1) A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés céljából átadja az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezetnek, amely ennek alapján kijelöli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetbe beosztható személyeket, és erről tájékoztatja a polgármestert.

(2) A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a kötelezetteket, akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és erről a  jogerős határozattal tájékoztatja a jelölést tevő hivatásos polgári védelmi szervezetet, valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítő parancsnokságot.

(3) A polgármester a 32. § (1) bekezdése szerint összegyűjtött adatokról nem vezethet nyilvántartást, az adatállományt a beosztó határozat jogerőre emelkedése és az illetékes polgári védelmi szervezet tájékoztatása után haladéktalanul törli.

35. §  (1) A 34. § (2) bekezdése szerint átadott adatok felhasználásával az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet nyilvántartást vezet azoknak a személyeknek a 32. § (2) bekezdése szerinti adatairól, akiket működési területén a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztott be.

(2) A nyilvántartás adatait a beosztás megszűnésekor törölni kell.

36. § (1) A hivatásos polgári védelmi szervezet és a hadkiegészítő parancsnokság  a hadkötelezettség elsődlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokat  legalább  évente egy alkalommal egyezteti.

(2) A hivatásos polgári védelmi szervezet a nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változások átvezetése céljából, a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.


VI. fejezet

A KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE

37. § (1) Az Országgyűlés

a) a hivatásos polgári védelem központi, területi, illetőleg helyi szervei fenntartásával, működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások,

b) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének,

c) a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány, illetőleg a belügyminiszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő kiadások, ezen belül

d) a munkavállaló és a  munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülő és igazolt költségeinek, valamint a térítési díjnak

fedezetét a Belügyminisztérium fejezetben biztosítja.

(2) Az Országgyűlés más minisztérium esetén a polgári védelmi feladatok végrehajtására a forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges költségek fedezetét 1997. január 1-től kell biztosítani.

38. § Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében  biztosítja - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester polgári védelmi feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket.

39. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával összefüggő kiadások fedezete a polgári szervet terheli.

(2) A polgári szerv a hatósági határozattal elrendelt polgári védelmi feladatok ellátásával összefüggésben felmerülő kiadásait költségként számolhatja el.




VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

41. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:

a) a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket;

b) a polgári védelmi szakhatósági jogkört;

c) az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a kitelepítés és befogadás általános szabályait;

d) a mentésben való részvétel szabályait;

e) a minisztériumok, országos hatáskörű szervek polgári védelmi feladatát.

(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:

a) a települések polgári védelmi besorolását, a körzeti polgári védelmi parancsnokságok illetékességi területét;

b) a polgári védelmi tervezés rendszerét és követelményeit;

c) a polgári védelmi közelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályait;

d) a polgári védelmi felkészítés követelményeit;

e) a polgári védelem hivatásos állományának Szolgálati Szabályzatát; 

f) a  rendkívüli  állapot,  a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott helyzet idejére a hivatásos polgári védelmi szervezetek működési szabályzatát (Törzsszolgálati Szabályzat).

(3) A miniszterek felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben gondoskodjanak a feladat- és hatáskörüket érintő polgári védelmi feladatok meghatározásáról és  a polgári védelmi hatósági előírások kiadásáról.

42. § (1) A fegyver- és kényszerítő eszközök alkalmazására a Hvt. 34. §-a, a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik jogosultságaira a Hvt. 135. §-a, a 137-140. §-ai,  a 142. § (1) bekezdése,   a 164. §-a,  a 166. §-a, a  170- 190. §-ai,  a  vagyoni  szolgáltatási  kötelezettségekre a Hvt. gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekről szóló 191-196. §-ai és 198. §-a, a diplomáciai és egyéb mentességre a Hvt. 257. §-a, az illetékmentességre a 258. §-a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések alkalmazásakor, ahol a Hvt. hadkötelest említ, azon a polgári védelmi kötelezettségét teljesítő állampolgárt, ahol hadkiegészítő parancsnokságot említ, azon a hivatásos polgári védelmi szervezetet kell érteni.

43. § A Hvt. 9. § (2) helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(2) A határőrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszter határőrséggel, illetőleg a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák.\"

44. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

	\"h) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a polgári védelem hivatásos szervezete, valamint a polgármester.\"





I N D O K O L Á S

a polgári védelemről szóló
    törvényjavaslathoz


Á l t a l á n o s    i n d o k o l á s

Az államigazgatási szervek, az önkormányzatok polgári védelmi feladatairól, illetőleg a gazdálkodó szervezetek és az  állampolgárok polgári védelmi kötelezettségéről korábban a  honvédelemről szóló 1976. I.  törvény,  valamint  a  2041/1974.(XII.11.) MT határozat rendelkezett.

A polgári  védelem  feladatrendszerében  azonban  az  elmúlt időszakban jelentős súlypont  áthelyeződés  következett  be. Figyelemmel arra a körülményre, hogy térségünkben a  háborús veszély realitása jelentősen csökkent, a polgári  védelemnél a háborús időszaki felkészülés mellett előtérbe  kerültek  a polgári védelem békeidőszaki, elsősorban  humanitárius és  katasztrófavédelmi feladatai.

A ma hatályban lévő és a polgári védelemre vonatkozó  jogszabályok, de különösen a honvédelemről szóló 1993. évi CX.  törvény (a továbbiakban: Hvt.) rendelkezései szerint a  polgári  védelem a honvédelem körébe tartozik, annak szerves része. A Hvt. rendelkezései szerint a honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatainak végrehajtásáért felelős szakminisztere, aki mindazt a honvédelmi  irányítási jogkört gyakorolja, amelyet az  Alkotmány,  illetőleg  egyéb törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.
Kormányzati döntés alapján a polgári védelem feladata és szervezete 1990-ben a Honvédelmi Minisztériumtól a Belügyminisztérium irányítása alá került. A belügyminiszter polgári védelem irányítására vonatkozó hatáskörét azonban   nem  törvény, hanem kormányrendelet vonta el a honvédelmi  minisztertől, ezért az Alkotmánybíróság a  18/1995.  (III.28.) AB határozatában a polgári védelemre vonatkozó  jogszabályokat alkotmányellenesnek minősítette, és  a  megsemmisítésükre irányuló eljárást 1995. december 31-ig felfüggesztette.  Ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság  lehetőséget adott a jogalkotónak arra, hogy  a  rendelkezésre  álló  idő alatt az alkotmányellenes helyzetet megszüntesse.

A polgári védelem feladatrendszerét szabályozó  jogszabályok alapját képező, és az 1989. évi 20. törvényerejű  rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi Egyezmények Kiegészítő  I.,  II. Jegyzőkönyve, továbbá a Magyar Köztársaság honvédelmi  alapelveiről  szóló  27/1993. (IV.23) OGY határozatban  foglalt új védelmi koncepció, illetőleg a közigazgatásban és a gazdaságban beállt változások szükségessé teszik a polgári védelem jogszabályi  hátterének megújítását.

A törvényjavaslat abból az alkotmányos  alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak egyfelől joguk van a biztonságra, másfelől viszont tevékenyen részt kell venniük annak megteremtésében. Ennek során  a  tervezet  érvényesíteni kívánja az alapvető emberi jogok védelmét,  biztosítja  a lakosság és a jogi személyek  védelméhez  szükséges jogi garanciákat, és a megvalósítás során  a  közreműködésben az önkéntesség és a kötelezettség megfelelő arányát.

Mivel egyrészt a polgári védelem feladatrendszere a közigazgatás szerveire, a magánszemélyekre, továbbá a gazdálkodó szervezetekre nézve kötelezettségeket állapít meg,  másrészt az alkotmányellenes helyzet feloldása  csak  az  Alkotmány, valamint a Hvt-vel való összhang megteremtése útján lehetséges, ezért a polgári  védelem  törvényi  szintű  szabályozást igényel. Figyelemmel azonban arra a körülményre, hogy a polgári védelem a honvédelem része, és a Hvt. ezzel összhangban a polgári védelem feladataira, a kötelezettségekre több rendelkezést tartalmaz, a Javaslat bár önállóan, de szubszidiárius jelleggel alakította ki a jogtárgy szabályozási körét. Ennek megfelelően a törvényjavaslat csak utaló jelleggel tartalmazza a polgári védelem honvédelmi törvényben már szabályozott kérdéseit.


R é s z l e t e s   i n d o k o l á s

Az 1-2. §-okhoz

1. A törvényjavaslat a polgári védelmet, mint szervezeti, feladat- és intézkedési rendszert a honvédelem rendszerében helyezi el. A törvény céljaként a lakosság oltalmazását jelöli meg, amely az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítására, továbbá a túlélésre való felkészítést, a tervezést és a tényleges védekezést is magában foglalja.

2. Az értelmező rendelkezések között a törvényjavaslat pontosan körülírja azokat a veszélyeztető hatásokat, amelyek bekövetkezésére a polgári védelem felkészül (fegyveres összecsapás), illetőleg amelyek során - a katasztrófa jellegétől függően - elsődleges szerepet vállal vagy közreműködik.

I. fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A 3. §-hoz

1. A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat. Ezeknek a feladatoknak az ellátásában elsősorban a hivatásos polgári védelmi szervezetek, az államigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok szervei: nevesítve a polgármesterek vesznek részt.

2. Az ország honvédelméért a fegyveres erők felelnek. Alapvető feladataik ellátása mellett közreműködőként vesznek részt azoknak a feladatoknak az ellátásában, amelyeknél a fegyveres erők számbeli, harci és technikai felkészültsége nem nélkülözhető. Hasonlóképpen közreműködők a polgári védelmi szerveken túl a rendvédelmi szervek: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, az állami  és  önkormányzati tűzoltóság [2. § g) pontja].

3. A polgári védelmi kötelezettséget a személyes honvédelmi kötelezettségek sorába helyezve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény állapította meg. A törvényjavaslat e kötelezettség részletes szabályait a IV. fejezetben foglalja össze. A személyes kötelezettség mellett a polgári védelem feladatainak ellátása érdekében a magánszemély, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagyoni szolgáltatásra is kötelezhető. Ez utóbbi kötelezettséget a törvényjavaslat úgy érvényesíti, hogy alkalmazni rendeli a Hvt. megfelelő rendelkezéseit (42. §).

Polgári védelmi feladatok

A 4. §-hoz

1. A törvényjavaslat nagyobb csoportonként határozza meg azokat a teendőket, amelyekre a polgári védelem feladatrendszere építkezik. Ezek jelentősebb részben a lakosság életbenmaradásának feltételeit biztosító feladatok: az egyéni és kollektív védelem, a riasztás, az élelmiszer, ivóvíz biztosítása, másfelől a szervezeti, szervezési és felkészítő munka és a mindezt megalapozó tervezés.

2. A polgári védelem alapvető feladatainak ellátása mellett közreműködik olyan feladatok teljesítésében, amelyekért elsősorban más szervek felelnek, továbbá, ha olyan esemény következik be, amely több szerv együttműködését igényli [4. § l) pont].

II. fejezet

A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

Az 5-6. §-okhoz

1. A polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazásáért, működésük és fejlesztésük pénzügyi feltételeiért a Kormány felel.

2. A polgári védelem közvetlen irányítója a belügyminiszter, aki felelős a polgári védelmi feladatok végrehajtásáért. A belügyminiszter dönt hivatásos polgári védelmi szervezet létrehozásáról, kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát, s rajta keresztül gyakorolja irányítási jogosítványait.

A 7-9. §-okhoz

1. A megyében, a fővárosban, a fővárosi kerületekben és a településeken a polgári védelmi feladatok irányítása és szervezése a megyei közgyűlés elnökére, a főpolgármesterre és a polgármesterre hárul, aki illetékességi területén a törvényjavaslatban részletezett feladatait a védelmi bizottságok közreműködésével látja el [7-8. §].

2. A törvényjavaslat a polgári védelmi tevékenység legfőbb gazdájává a település polgármesterét teszi. A polgármester jogosult az állampolgárok polgári védelmi kötelezettsége gyakorlásának elrendelésére. Szervezet létrehozását, alkalmazását rendelheti el, első fokú hatósági jogkört gyakorol, összefoglalva: felel a település lakosságának a polgári védelem eszközeivel történő védelméért [9. §].



A 10-11. §-okhoz

1. A törvényjavaslat felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, a főpolgármestert és a polgármestert, hogy - kizárólag a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében - az adattal rendelkező szervtől adatot kérjen.

2. A polgári védelem államigazgatási feladat, amelyet az önkormányzatok első számú tisztségviselői a hivatali apparátusuk és a hivatásos polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látnak el [11. §].

A 12. §-hoz

Polgári szerv a törvényjavaslat szerint minden jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amely nem alapvető feladatkörében látja el a törvényben meghatározott polgári védelmi teendőit, illetőleg a törvény szerint nem közreműködő. Aki katasztrófaveszélyes tevékenységet folytat, technikailag és szervezetileg köteles felkészülni a védekezésre. Kötelezettségét hatósági határozat állapítja meg, amelyet a polgári szerv székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes polgármester ad ki. A polgári szerv vezetője a határozat szerint polgári védelmi kötelezettségen alapuló szervezetet is létrehoz, annak tagjait kijelöli és felkészítésükről is gondoskodik. A polgári védelmi szervezet ebben az esetben az adott munkahelyen dolgozó, polgári védelmi kötelezettség alatt álló munkavállalókból jön létre, és a polgári szerv tekintetében önvédelmi jellegű. Azt a munkavállalót, aki a munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kerül beosztásra, a polgári szerv vezetője jelöli ki.

III. fejezet

A POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETE

A polgári védelem hivatásos szervezete

A 13-14. §-okhoz

1. A polgári védelem hivatásos szervezete rendvédelmi szerv, országos hatáskörű központi szerve a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság. Ennek alárendelten működnek a megyékben és a fővárosban, valamint a több települést is magukban foglaló körzetekben azok a hivatásos szervezetek, amelyek a polgári védelem megfelelő szintű feladatainak ellátásáért felelnek, s amelyek tagjai hivatásos állományúak, igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők és közalkalmazottak.

2. Az országos parancsnokságot az országos parancsnok vezeti, aki egyben irányítja a területi és helyi polgári védelmi szervek működését.

A 15-18. §-okhoz

1. A hivatásos polgári védelmi szervezetek mellett a polgári védelmi feladatok végrehajtásában jelentős szerepet vállalnak az állampolgárok polgári védelmi kötelezettsége alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek. Ezek a szervezetek mindenekelőtt a településeken jönnek létre, szervezésük megelőzi a területi és a munkahelyi polgári védelmi szervezetekét.

2. Területi polgári védelmi szervezetet a polgári védelmi kötelezettség alapján olyan feladatra lehet létrehozni, amelyet a települési szervezetek önállóan nem láthatnak el, vagy technikai és szervezeti feltételeik mellett az ellátására nem képesek. Az állomány tagjait a hadkötelezettség elsőbbségének érvényesítése érdekében a hadkiegészítő parancsnoksággal történt egyeztetés után a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnok jelöli ki. A kötelezettet a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be.

3. A településen létrehozandó polgári védelmi szervezet létszámát a település polgári védelmi besorolása határozza meg. A besorolás a település veszélyeztetettségének megfelelően készül, és azt a belügyminiszter rendeletben állapítja meg [17. §].

4. A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozása a polgári szerv tevékenységéhez, pontosabban a tevékenység veszélyességéhez igazodik és megalakítását hatósági határozat rendeli el [18. §].

IV. fejezet

POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

A 19-20. §-okhoz

1. A polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része, ezen belül is személyes közreműködési kötelezettséget jelent. A polgári védelmi kötelezettség azokat a magyar állampolgárságú férfiakat (16-60 éves korig) és nőket (18-55 éves korig) terheli, akiknek Magyarországon belföldi lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük van.

2. A Javaslat felsorolja a kötelezettség alóli mentesség eseteit, amelyek elsősorban a gyermekneveléshez és a kötelezettség alatt álló személy egészségi állapotához igazodnak, és csak ezen állapot fennállásáig érvényesek.

3. A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti az, aki a Javaslatban felsorolt szervezetnél, avagy munkakörben dolgozik, illetőleg az ott megjelölt közfeladatot látja el.

A 21-24. §-okhoz

1. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési és a szolgálat adási kötelezettséget foglalja magában. Az a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár, akit nem osztottak be polgári védelmi szervezetbe, a lakcíme szerint illetékes polgármester határozata alapján köteles részt venni olyan mentési munkálatokban, amikor a település védelme azonnali beavatkozást igényel. 

2. A bejelentési kötelezettség azokat a személyeket terheli, akiket a lakcímük szerint illetékes polgármester polgári védelmi szervezetbe osztott be. Ezek a személyek kötelesek foglalkozásuk gyakorlásának megkezdését, munkahelyüket és annak megváltozását a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni. A bejelentési kötelezettség fennáll akkor is, ha az érintett új szakképzettséget szerez meg. A kötelezettség teljesítésére 15 nap áll rendelkezésre. A határidő kezdő napja az a nap, amikor az esemény bekövetkezett, pl. a munkaviszony kezdő napja [22. §].

3. A megjelenési kötelezettség szintén a polgári védelmi szervezet tagját terhelő részkötelezettség. Eszerint az érintett évente 40 órát meg nem haladó időtartamban kiképzésre, illetve összességében maximum 72 óra gyakorlatra osztható be, amelyen köteles megjelenni. A megjelenés helyét, időpontját és célját a felhívás, azaz a határozat tartalmazza. A felhívást a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját legalább 8 nappal megelőzően kell kézbesíteni.
A kiképzést és a gyakorlatot csak azon a településen lehet megtartani, ahol a kötelezett lakik, illetőleg ahol a munkahelye van. Ezenkívül a kiképzés és a gyakorlat helyszínéül csak polgári védelmi oktatási intézmény jelölhető meg [23. §].

4. A kiképzésen és a gyakorlaton való részvétel kötelező. A megjelenési kötelezettség alól az a polgármester adhat felmentést, aki a megjelenést elrendelte. A felmentésre indokolt esetben akkor kerülhet sor, ha a kérelmet és a felmentés okát a kiképzés és a gyakorlat időpontját megelőzően legalább 5 nappal bejelentik és igazolják [24. §]. 

A polgári védelmi szolgálat

A 25-27. §-okhoz

1. A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott szervezet tagja szolgálat adására felhívással beosztható. A szolgálat ténylegesen a szervezet alkalmazását jelenti, lehet időbeli korlátozás nélküli, ideiglenes, vagy jelentheti a település azonnali mentési munkálataiban való részvételt, attól függően, hogy milyen célra és ki rendeli el. A szolgálat adási kötelezettség alól indokolásra az elrendelő felmentést adhat. 

2. A polgári védelmi szolgálat elrendelésére és a szervezeti beosztásra irányadó szabály, hogy a kötelezettet elsősorban lakóhelyén, ilyen beosztás hiányában a munkahelyén lehet beosztani. Területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak az osztható be, akinek a lakóhelye vagy a munkahelye azon a településen van, ahol a szervezet működik. 

A polgári védelmi szolgálat elrendelése

A 28. §-hoz

1. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el. A kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester biztosítja beosztása során a megfelelő sorrendet, dönt a felmentési kérelmekről és ezen túlmenően is felel a polgári védelmi feladatok ellátásáért.

2. A polgármesteren, főpolgármesteren, megyei közgyűlés elnökén kívül ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítését a Kormány, valamint a belügyminiszter rendelheti el.

A 29-30. §-okhoz

1. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időtartamra részére távolléti díj jár. Ha a kötelezett nem áll munkaviszonyban, az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult.

2. Aki a tájékoztatási, bejelentési, megjelenési vagy szolgálat adási kötelezettségét menthető ok nélkül elmulasztja, szabálysértési felelősséggel tartozik. 

A 31. §-hoz

A polgári védelmi szervezet tagja beosztásánál fogva felel a rábízott polgári védelmi feladatok ellátásáért. Ezért a ruházatot és a technikai eszközöket, valamint a létesítményeket megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A polgári védelmi szervezet tagja igazolvánnyal rendelkezik.

V. fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATKEZELÉS

A 32-36. §-okhoz

1. A Javaslat egyértelműen szabályozza, hogy a polgári védelmi szervezetbe történő beosztás céljából mely szervek milyen tartalmú adatgyűjtést végezhetnek. 

2. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége része a polgári védelmi kötelezettségnek és mindazokat terheli, akiknek a személyi adataival sem a hadkiegészítő parancsnokság, sem pedig a polgármester nem rendelkezik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget felhívásra kell teljesíteni, és az a Javaslatban megjelölt adatkörre terjed ki [33. §].

3. A polgármester az összegyűjtött adatokat nem tárolhatja, nyilvántartást nem vezethet, a rendelkezésére álló adatokat át kell adnia az illetékes hivatásos polgári védelmi szervezet részére. A hivatásos polgári védelmi szervezet vezeti a nyilvántartást azokról a személyekről, akiket polgári védelmi szervezetbe beosztottak. A hadkötelezettség elsődlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokat évente legalább egy alkalommal a hadkiegészítő parancsnoksággal egyeztetni kell. A kötelezett a Javaslat 22. §-ában megjelölt adatairól, illetőleg azok megváltozásáról a nyilvántartást vezető szervet köteles tájékoztatni. 

VI. fejezet

A KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE

A 37-39. §-okhoz

A Javaslat a hatályba lépéssel egyidejűleg biztosítja a hivatásos polgári védelmi szervek fenntartásával, működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások, a Kormány és a belügyminiszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő kiadások fedezetét a Belügyminisztérium költségvetése útján. Az egyes minisztériumok polgári védelmi feladatainak ellátásához szükséges forrást az adott költségvetési fejezeten belül állapítják meg.

A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének költségeit 1997. január 1-jétől rendeli biztosítani a Javaslat.

A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester államigazgatási jogkörében ellátott polgári védelmi feladatának anyagi feltételeit a Javaslat szerint a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében kell biztosítani.

A munkahelyen létrehozott polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával összefüggő kiadások fedezete a polgári szervet terheli. 

VII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 40-41. §-okhoz

A Javaslat a hatályba lépés időpontját a kihirdetést követő harmincadik napra teszi.

A záró rendelkezések között a Javaslat felhatalmazást ad rendeleti szabályozásra - az ott felsorolt körben - a Kormánynak, a belügyminiszternek és a polgári védelmi feladatokban érintett miniszternek.


A 42. §-hoz

A Javaslat alkalmazni rendeli a Hvt. azon szabályait, amelyek a honvédelem részeként funkcionáló polgári védelemre is kiterjednek. Így

1. a polgári védelem hivatásos állományának békeidőszaki fegyver vagy más kényszerítő intézkedés alkalmazására;

2. a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik jogosultságaira, ezek között:

	a) a csökkent munkaképességűek védelmére,
	b) a lakáshasználatra,
	c) az illetményföldre és egyéb kedvezményekre,
	d) a szociális kedvezményekre,
	e) a megjelenési kötelezettséget teljesítők útiköltség-térítésére,
	f) a társadalombiztosítási és állami ellátásra,
	g) az eltemettetésről való gondoskodásra,
	h) a baleseti ellátásra,
	i) a kártérítésre vonatkoznak.

3. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség vagy szolgáltatás tűrésének igénybevételére irányuló szabályokat tartalmazzák, valamint

4. a diplomáciai-, illetve más személyes mentességet,

5. az államigazgatási eljárás illetékmentességét biztosítják.

E rendelkezések alkalmazásában, ahol a Hvt. hadkötelest említ, ott a polgári védelmi kötelezettségét teljesítő állampolgárt, ahol hadkiegészítő parancsnokságot említ, ott a hivatásos polgári védelmi szervezetet kell érteni.

A 43. §-hoz

A Javaslat értelmében a Hvt. 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a polgári védelem irányítása a honvédelmi miniszter hatásköréből a belügyminiszterhez kerül, ezért szükséges a Hvt. hivatkozott rendelkezésének módosítása.



A 44. §-hoz

A Javaslat módosítani rendeli a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-át. A módosítás szerint a személyi- és lakcímadatokat tartalmazó nyilvántartáshoz a javaslat alapján ezen túl adatokat kérhet a polgári védelem hivatásos szervezete, valamint a polgármester. Az adatigénylés célja a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése.

------Ç"
