"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA






T/1662. számú




TÖRVÉNYJAVASLAT



a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról








							Előadó:
							 Dr.Lakos László
							földművelésügyi miniszter





Budapest, 1995. november


Törvényjavaslat

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról


Az Országgyűlés 

	felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösség pótolhatatlan része,

	tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotukban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,

	a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet

BevezetŐ rendelkezések 

A törvény tárgya

1. §

(1)	E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászható állatfaj és élőhelyének védelme, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vad elpusztításával okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és hatásköröket.

(2)	A földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).
(3)	A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben, vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.


A vadászati jog

2. § 

A vadászati jog:

	a) a vad, valamint élőhelyének védelmével és 
	b) a vadgazdálkodással  kapcsolatos továbbá
	c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, 
	d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad (ide értve annak trófeáját is) elsajátítására való 

kötelezettségek és jogosultságok összessége.


3. §

(1)	A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - az önálló vadászterület (a továbbiakban: vadászterület) földtulajdonjogának elválaszthatatlan része.

(2)	Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

4. §

(1)	Ha a vadászterület

	a) kizárólag egy személy - ide értve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),

	b) több személy - ide értve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait tulajdonostársként osztatlanul (a továbbiakban: társult vadászati jog) 

illeti meg.
(2)	Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


5. §

A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat - a vad védelmére vonatkozó szabályok elsődlegessége mellett - az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, az állatvédelemre, az állategészségügyre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 


A vadászatra jogosult

6. § 

(1)	Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.

(2)	Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni.

(3)	A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

(4)	A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.


7. §

(1)	A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.

(2)	A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.



A vadászterület

8. §

(1)	Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amely a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá ahol a vad

	a) a szükséges táplálékot megtalálja,
	b) természetes szaporodási feltételei, valamint
	c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

(2)	Nem minősül vadászterületnek és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található:

	a) település közigazgatási belterületét, valamint
	b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
	c) gazdasági célú tanya, valamint major,
	d) temető,
	e) nem mező-, erdő-, vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
	f) repülőtér,
	g) közút, továbbá
	h) vasút

területét.
A vad tulajdonjoga

9. §

(1)	A vad az állam tulajdonában van.

(2)	A vadászterületen elejtett, elfogott vad,  a hullatott agancs, a szárnyas vad tojása, az elhullott vad teteme (ide értve annak trófeáját is) a jogosult tulajdonába kerül, kivéve, ha a más vadászterületről átváltott sebzett vadat a jogosult hozzájárulásával ejtik el. Ez utóbbi esetben a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül a vad.

(3)	A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs a fellelés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül.

(4)	A vadaskertben, a vadasparkban tartott vad - a vadaspark fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában - a jogosult tulajdonában van.

(5)	A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása.

(6)	Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását eredményező lövés leadása.

(7)	A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele.


A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

10. §
 
(1)	Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:

	a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga vadászik;

	b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);

	c) külön megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és darabszámú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).

(2)	Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.


11. §

(1)	Amennyiben a vadászterület kizárólagosan állami tulajdonban van, az állam vadászati jogát a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerve útján - nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján és a vadászati jog haszonbérbeadásával - hasznosíthatja, kivéve, ha e vadászterületen az állam vadászati jogának hasznosításáról állami szerv, vagy legalább többségi állami tulajdonban levő gazdasági társaság útján gondoskodik. Ebben az esetben jogosultnak az állami szervet, illetőleg a gazdasági társaságot kell tekinteni.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogosult több kizárólag állami tulajdonban levő vadászterületet is hasznosíthat. 

(3)	Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Államot megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében külön törvény szerint tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter - a földművelésügyi miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - teszi meg.

(4)	A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) kezelésében, illetve használatában levő területeket érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásához a honvédelmi miniszter egyetértése is szükséges. 


12. §

Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai 

	a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről;
	b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről;
	c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről 

a földterület nagysága szerinti tulajdoni hányaduk arányában számított kétharmados szótöbbséggel határoznak, és tulajdoni hányaduk arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával, vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.


13. §

(1)	Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

	a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előirt feltételekkel folytatott vadászat;
	b) a vendégvadászat;
	c) a bérvadászat.
(2)	Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.

(3)	A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy-egy példányát a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül meg kell küldeni.


14. §

(1)	A 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület bármely tulajdonosa kezdeményezheti, melyről a kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzé tennie. A hirdetménynek tartalmaznia kell a határozathozatal helyét, időpontját és tárgyát, valamint a képviselet szabályaira való figyelmeztetést is. 

(2)	Érvényes határozat csak az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú hirdetményben megjelölt határidő lejáratát követően hozható.

(3)	Amennyiben több földtulajdonos - a Magyar Állam kivételével - a kialakítandó vadászterületen külön-külön száz hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkezik, és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője jogosult megtenni.

(4)	Amennyiben az (1)-(3) bekezdés alapján meghozott határozattal a kisebbségben maradt tulajdonosok nem értenek egyet:

	a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményezhetik, feltéve hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel;

	b) és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatja.

(5)	A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig köti.


A vadászati jog haszonbérlete

15. §

(1)	A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)	A mezőgazdasági földterület haszonbérbeadása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbeadását is.


16. §

(1)	A vadászati jog haszonbérlője lehet:

	a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

	b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

	c) kizárólagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység folytatása céljából használja.

(2)	Egy haszonbérlő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3)	A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új jogosult köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi közzé.
(4)	A vadászterület a törvény hatálybalépését követően történt ismételt haszonbérbeadása esetén a korábbi haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


17. §

(1)	A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

	a) becslés alapján a haszonbérbeadás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát;

	b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;

	c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;

	d) a vadászterületen nem bérvadászként vagy vendégvadászként vadászók legmagasabb létszámát;

	e) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását.

(2)	A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3)	A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamára  kell megkötni.

(4)	A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő:

	a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti; 
	b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

(5)	Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat. 

(6)	Amennyiben a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja hat hónapon belül egyoldalú jognyilatkozattal, és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges e törvény szerinti feltételekkel. Ha a jogutód e határidőn belül igényét nem érvényesíti, akkor a haszonbérleti szerződés további harminc nap elteltével megszűnik.

18. §

(1)	A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelemnek is minősül.

(2)	A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság, az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételéről is.

(3)	Az (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.

(4)	A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:

	a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;

	b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ide értve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása; továbbá

	c) ha a haszonbérleti díj mértékét nem a 17.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg.
(5)	A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása, vagy hasznosítása egyébként biztosítható. 

(6)	A vadászati hatóságnak a vadászati jog haszonbérlete körében hozott határozata elleni bírósági felülvizsgálat során a bíróság - a polgári perrendtartás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának szabályai szerint - a határozatot megváltoztathatja.


A vadászterület határának megállapítása

19. §

(1)	A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának - társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének - kérelmére az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levő rész vonatkozásában a HM előzetes szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság határozatban állapítja meg.

(2)	A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:

	a) a vadászterület rendeltetésére;

	b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;

	c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira;

	d) az érintett földrészletek művelési ágára;

	e) a területen mező-, erdő-, vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére;

	f) a vízfelületen való biztonságos vadászat lehetőségére;

	g) az erdőgazdálkodói üzemterv előírásainak betartásának lehetőségére;

	h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy

	i) zárványterület ne keletkezzen;

	j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;

	k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.

(3)	A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb mértéktől - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított. 

(4)	Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület legkisebb területmértéktől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított. 


20. §

(1)	A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes. 

(2)	A vadászterület határának megváltoztatásakor - ide értve a vadászterületek egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadászati jog haszonbérletéről, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról is.

(3)	A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmet, ha :

	a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek és
	b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.

(4)	Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.

A vadászterület rendeltetésének megállapítása

21. §

(1)	A vadászterület rendeltetése szerint:

a) vadgazdálkodási vagy
b) különleges

rendeltetésű lehet.

(2)	A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - határozatban állapítja meg, ha:

	a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;
	b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint
	c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszik.

(3)	A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.

(4)	A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:

	a) a miniszter,
	b) a természetvédelemért felelős miniszter,
	c) az oktatásért felelős miniszter

kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(6)	A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles gondoskodni.


Vadaskert létesítése

22. §

(1)	A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt, száz hektárt meghaladó része.

(2)	A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek a vadászati tilalmi időkre, és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3)	A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a miniszter -  természetvédelem alatt álló terület esetében a természetvédelmért felelős miniszterrel, a HM kezelésében illetve használatában levő terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - határozatban engedélyezi. 

(4)	A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(5)	A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásról, vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelőssége alól.


23. §

A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről a 22. § (1) bekezdésében felsorolt vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.








Vadaspark létesítése

24. §

(1)	Vadaspark a vadászterület száz hektárt meg nem haladó részének kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2)	A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával , a jogosult kérelmére - védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - a miniszter legfeljebb egy évre engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni:

	a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;

	b) a vad tartásával kapcsolatos állategészségügyi feltételeket;

	c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

	d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;

	e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3)	A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a miniszter a vadászati, az erdészeti, valamint az állategészségügyi hatóság útján - a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi hatóság útján - évente felülvizsgálja és határoz az engedély további egy évvel történő meghosszabbításáról.


25. §

(1)	A vadaspark bekerítésénél a vadaskert bekerítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)	Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság az engedélyt állategészségügyi ok esetében az állategészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A vadászati hatóság - amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el. 


A vadászterületek nyilvántartása

26. §

A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

	a) a vadászterület azonosításra alkalmas adatokat;

	b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat; 

	c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat

	d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.

A vadászati jog kényszerhasznosítása

27. §

(1)	Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa a vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, a vadállomány védelme, a vadkárok megelőzése érdekében a vadászati hatóság határozattal az érintett tulajdonos költségére:

	a) a területet vadászterületté minősítheti;

	b) elrendelheti, hogy a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa - társult vadászati jog esetén annak tulajdonosai - a vadászati jog haszonbérbeadásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel kössön szerződést;

	c) megállapíthatja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét;

	d) megállapíthatja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét;

	e) gondoskodhat az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről;

	f) hatósági vadászatot rendelhet el 

(az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása).

(2)	Ha az (1) bekezdés (a)-(e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.

(3)	A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat:

	a) közszemlére tétel útján is közölhető;

	b) a határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4)	A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket meghaladó részre tarthat igényt.


II. Fejezet

A vad és élőhelyének védelme

Általános szabályok

28. §

(1)	A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. 

(2)	A vad élőhelyének védelme érdekében a jogosult hozzájárulása nélkül tilos a vad búvóhelyét, lakó- és táplálkozási helyét, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni.

(3)	Tilos a madarak fészkeinek vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való elpusztítása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelőzése ezt különösen indokolttá teszi.


29. §

(1)	Tilos a vad szándékos kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.

(2)	A vadász köteles az általa sebzett, vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell terítékre hozni.


30. §

(1)	Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani.

(2)	Humán- vagy állategészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - engedélyezheti nem élvefogó csapda, illetve - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével - szelektív méreg alkalmazását.

31. §

Vadászterületen a kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.


32. §

(1)	Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához, továbbá vad zárttéri tartásához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatóság az engedélyt - védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdészeti hatóság, valamint az állategészségügyi hatóság - előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja ki.

(2)	A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3)	Mesterséges vadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok alapján lehet. 

33.§

(1)	Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható. 

(2)	A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezi.


A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai

34. §

(1)	A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.

(2)	A jogosult köteles vadászterületén a vad életfeltételeihez szükséges takarmánymennyiségről, továbbá ha ez szükséges, a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni. 

(3)	A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.

35. §

(1)	A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.

(2)	A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:

	a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az illetékes állategészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak;
	b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnak

haladéktalanul jelenteni.

(3)	Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság határozatában - megfelelő határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.


36. §

(1)	A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja:

	a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint 
	b) a legközelebbi lakott épülettől háromszáz méternél távolabb kóborló macskát.

(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrző-védő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.

Vadászati tilalmak

37. §

A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

	a) tiltott vadászati eszközzel;
	b) tiltott vadászati módon;
	c) vadászati tilalmi időben;
	d) vadászati kíméleti területen;
	e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.


Vadászati idény és  vadászati tilalmi idő

38. §

(1)	A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2)	Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, azt a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).

(3)	A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során -erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi kultúrák-, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme, járványveszély és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében, továbbá tudományos, oktatási és kutatási célból:

	a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre meghosszabbíthatja;

	b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá

	c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;

	d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet, vagy rendelhet el.

(4)	Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után, a vadászati hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.
Vadászati kíméleti terület

39. §

(1)	A vadászati hatóság - a védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászterületet, vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti

	a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;

	b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;

	c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.

(2)	Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott része.

(3)	A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.


III. Fejezet

Vadgazdálkodás

A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége

40.§

E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ide értve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.


41. §

(1)	A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.

(2)	A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:

	a) körzeti vadgazdálkodási terv;
	b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;
	c) éves vadgazdálkodási terv készítésével; 
	d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező használatával

kell biztosítani.

(3)	Az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter közvetlenül, illetve az érintett vadászati és erdészeti hatóságok útján gondoskodik a körzeti vadgazdálkodási terv és a körzeti erdőterv közötti összhang megteremtéséről.

Körzeti vadgazdálkodási terv

42. §

(1)	A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás. 

(2)	A miniszter állami feladatként gondoskodik a vadgazdálkodási körzetek kijelöléséről, annak a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában való közzétételéről, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv elkészítéséről.

(3)	A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti területekre vonatkozó rész vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről.

43. §

(1)	A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza: 

	a) a vad élőhelyének általános jellemzését;
	b) az egyes vadfajok állományának leírását;
	c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány) valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
	d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;
	e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.

(2)	A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján kell megállapítani.

(3)	A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása előtt - a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.


Vadgazdálkodási üzemterv

44. §

(1)	A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv alapján elkészített - e törvény eltérő rendelkezése hiányában  -  tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.

(2)	A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.

(3)	A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.

(4)	A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.

(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért. 

45. §

(1)	A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza :

	a) a vadászterület azonosító adatait;

	b) az élőhely általános jellemzését;

	c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;

	d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
	e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

	f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet-, és tájvédelemmel  kapcsolatos kötelezettségeket.

(2)	A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a HM előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(3)	Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.


46. §
 
(1)	A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is érvényben maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról - annak érvényességi idején belül - gondoskodni.

(2)	A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az éves vadgazdálkodási terv

47. §

(1)	A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani. 

(2)	Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:

	a) az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;

	b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;

	c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és darabszámát;

	d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét;

	e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat;

	f) vadkárelhárítási feladatokat.

(3)	A vadgazdálkodási terv hatósági jóváhagyására a vadgazdálkodási üzemterv hatósági jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.

(4)	A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Országos Vadgazdálkodási Adattár

48. §

(1)	A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter állami feladatként Adattárat tart fenn és működtet. 
(2)	Az Adattár tartalmazza:

a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;
b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);
d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;
f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
g) a trófeabírálat adatait.


49. §

(1)	A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése, irányítása, és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2)	Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész vonatkozásában - továbbá az egyénileg nem azonosítható adatok vonatkozásában más személy számára nyilvános. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

Hivatásos vadász alkalmazása

50. §

(1)	A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett hivatásos vadász alkalmazásáról gondoskodni. 

(2)	A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglaltak alól - így különösen, ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.

(3)	A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, tízezer hektárt meghaladó vagy különleges rendeltetésű vadászterület esetén felsőfokú végzettségű hivatásos vadász alkalmazását is előírhatja.

(4)	Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vételét kéri.

51. §

(1)	A hivatásos vadász a működési helye szerint illetékes vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2)	A vadászati hatóság a hivatásos vadászokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

	a) a hivatásos vadász nevét, lakcímét, szolgálati helyét;
	b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
	c) a vadászati hatóság által végzett ellenőrzések eredményét;
	d) a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát.

(3)	A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket két évenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)	A vadászati hatóság a nyilvántartásból a hivatásos vadász személyi adatait törli:
 
	a) a hivatásos vadász kérelmére; 
	b) ha a bíróság a hivatásos vadászt e foglalkozás gyakorlásától eltiltja; vagy
	c) a vadászjegy visszavonásának feltételei esetében;
	d) ha az illetékes hatóság a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyét bevonta.

52. §

(1)	A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább tizenöt nappal - a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.

(2)	Amennyiben a  jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.

53. §

(1)	A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében köteles:

	a) a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését szakmailag felügyelni;

	b) a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat ellátni;

	c) a vadászterületen folyó vadászatot szakmailag felügyelni;

	d) az a)-c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.

(2)	A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból - legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét, és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

54. §

(1)	A hivatásos vadász a vadállomány és élőhelyének őrzése, védelme érdekében - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult illetve köteles:

	a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti, személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani;

	b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket visszatartani;

	c) a vadászati jog hasznosításával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani, a járművet átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket visszatartani, továbbá az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni.

(2)	Amennyiben a vadászterület, vagy annak egy része a HM kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor - e terület vonatkozásában - a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.

(3)	A hivatásos vadász - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - jogosult szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára, valamint egyenruha viselésére. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és vaddisznó elejtésére használhatja. 

(4)	A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával köteles ruházatán a szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a szolgálati igazolvánnyal magát igazolni.


55. §

A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt, mint a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őr a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.



IV. Fejezet

A vadászat

Általános szabályok

56. §

(1)	Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel és módon vadász által történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.

(2)	A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.

(3) A föld használójának előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén.

57. §

(1)	A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére. Az azonosítóért a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(2)	A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet, a fácánt, a nyulat, - a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát az egyéni lőjegyzékbe is bevezeti.

(3)	A vad jelölésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.


58. §

(1)	A jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről gondoskodni.
(2)	A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).

(3)	Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(4)	A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(5)	A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.


A vadász

59.§

Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

	a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;

	b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;

	c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel;

	d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatósági vadászíj-tartási engedéllyel.

A vadászjegy és a vadászati engedély

60. §

(1)	Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött nem magyar állampolgár kaphat, aki:

	a) eredményes vadászvizsgát tett;

	b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá 

	c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, teljes körű vadászati felelősség-biztosítással rendelkezik.

(2)	A vadászjegyet az igénylő lakóhelye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. A vadászati hatóság a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően a vadászjegyet kiállítja, és ezzel egyidejűleg névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket ad át.

(3)	A vadászjegy érvényességét a vadászati hatóság csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítja meg.

(4)	A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételekor kell kiállítani.


61. §

(1)	A vadászjegy a Magyar Köztársaság területén jogosít vadászatra.

(2)	A vadászjegyet a vadászati hatóság öt évre állítja ki azzal, hogy annak érvényességét évente meg kell hosszabbítani.

(3)	A vadászjegy kiadásakor, meghosszabbításakor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4)	A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

62. §

(1)	Vadászati engedélyt kérelemre az a tizennyolcadik életévét betöltött nem magyar állampolgár, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki rendelkezik:

	a) bérvadászati szerződéssel, vagy vendégvadászati meghívással;

	b) vadászlőfegyver behozatalának, valamint

	c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, továbbá

	d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, teljes körű vadászati felelősség-biztosítással.

(2)	A vadászati engedélyt a jogosult vadászterületének helye szerint illetékes vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.

(3)	A vadászati engedély csak az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyekkel együtt jogosít vadászatra.


63.§

(1)	A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra.

(2)	A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.

(3)	A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni. 

(4)	A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

64. §

(1)	A vadász:

	a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély);

	b) az egyéni lőjegyzéket;

	c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá

	d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy a vadászíj-tartási engedélyt

a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati-, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének, valamint rendőri szerv felhívására bemutatni.

(2)	Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.

65. §

(1)	A vadászati hatóság az engedélyt visszavonja attól a vadásztól: 

	a) akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár vagy vadászíj tartására szolgáló engedélyét az illetékes hatóság jogerősen visszavonta;

	b) akinek vadászattal, illetőleg védett vadfaj elejtésével összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,

	c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, teljes körű vadászati felelősség-biztosítással nem rendelkezik.

(2)	A vadászati hatóság az engedélyt egy évtől öt évig terjedő időtartamra, illetve meghatározott feltétel bekövetkezéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki:
	a) az engedély kiadásaként előírt feltételeknek az engedély érvényességi ideje alatt bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;

	b) trófeás vadat két éven belül két alkalommal szakszerűtlenül ejt el.

(3)	A vadászjegy visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy. 

(4)	Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a vadászvizsga ismételt letételére az a vadász, aki a miniszter által rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

Vadászvizsga

66. §

(1)	Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a miniszter által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy. A bizottság egy tagját a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, egy tagját pedig a vadászok érdekképviseleti szerveinek együttes javaslata alapján bízza meg. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.

(2)	A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadász-lövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadász-íjász, a ragadozó madárral vadászók ragadozó madárral való gyakorlati vadászvizsgát tesznek.

(3)	A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában.

(4)	A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5)	A vizsga letételekor a miniszter által rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

Vadászati eszközök

67. §

(1)	Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel lehet elejteni. 

(2)	Gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 22,7 kilopond húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel szabad elejteni.

(3)	Vadat csak az e célra szolgáló hálóval, élvefogó csapdával, valamint befogó karámmal lehet elfogni.

(4)	A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.




68. §

(1)	E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

	a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver, valamint a 0,22 kaliberű és negyven milliméternél kisebb hüvely hosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyver;

	b) az öntöltő (félautomata) sörétes vadász lőfegyver, melyben egyidejűleg háromnál több lőszer tárolható;

	c) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra, valamint az őzre történő vadászat esetén a  sörétes vadászlőfegyver;

	d) a vaddisznóra történő vadászat esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;

	e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadász lőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadász lőszer;

	f) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

	g) a számszeríj;

	h) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;

	i) az elektronikus optikai eszköz;

	j) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;

	k) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint élő csali állat;

	l) a törvényben foglalt esetek kivételéve a fényszóró.

(2)	A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.
A vadászat  rendje

69. §

(1)	Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet. 

(2)	A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.

(3)	A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.

(4)	A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette.

(5)	A HM kezelésében, illetve használatában levő területen csak az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.

(6)	A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi-, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.

70. §

(1)	A vadászat formája lehet:

	a) egyéni vadászat;

	b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

(2)	Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter rendeletben állapítja meg.
 
71. §

(1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül:

	a) az őz vadászatának kivételével a motoros járműről;
	b) a motoros járműből vagy a mozgásban lévő járműről;

	c) a vízivad vadászatának kivételével lesgödörből;

	d) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről;

	e) a fényszóró használatával, valamint

	f) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, valamint a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat;

	g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat;

	h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;

	i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével napnyugta után egy órától és a napkeltét megelőző egy óráig terjedő időtartamon belül (a továbbiakban: éjszakai vadászat).

(2)	A vadászati hatóság engedélyezheti 

	a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,

	b) ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik, a róka 

fényszóróval történő éjszakai vadászatát.


72. §

(1)	Vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

(2)	Sebzett vagy elejtett vadat a szomszédos vadászterületen csak az érintett jogosult előzetes értesítésével lehet keresni. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését.

(3)	A vadászat rendjének részletes szabályait a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

Trófeabírálat

73. §

(1)	A  jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját. 

(2)	A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.

(3)	Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vad elejtésének helye szerint illetékes, vagy a miniszter által rendeletben megjelölt vadászati hatóságnál köteles bemutatni. 

(4)	A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)-(2) bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni.

(5)	A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

(6)	Amennyiben a trófeabírálat során megállapítják, hogy a vadat szakszerűtlenül ejtették el, és emiatt vadvédelmi bírság kiszabására kerül sor, a vadászati hatóság a trófeabírálati igazolást csak a vadvédelmi bírság megfizetését követően állíthatja ki. 
74. §

(1)	A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2)	A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére igazolást ad. A  jogosult - ide értve az elhullott vad trófeáját is - csak az igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(3)	A trófeabírálat alkalmával a trófeát maradandó módon úgy kell megjelölni, hogy az tartalmazza az azonosítójel sorszámát is.

(4)	Csak a (3) bekezdés szerinti módon megjelölt trófea hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről. 

(5)	A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni. A vadászati hatóság a díj megfizetéséig visszatarthatja a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását.

(6)	A vadászati hatóság javaslatára a miniszter a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a miniszter engedélyével lehet kivinni.

(7)	A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben, vagy vadászat-szervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga, vagy közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont) érdekelt.

(8)	A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.


V. Fejezet

Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad ELPUSZTÍTÁSÁVAL okozott kárért

A vadkár

75. §

(1)	A  jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2)	A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3)	A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. 
(4)	Az (1) bekezdésben fel nem sorolt vad, valamint a nem vadászható vad által okozott kárért kártérítési igény nem érvényesíthető.


A vadászati kár

76. §

A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászati jog hasznosításában résztvevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).







A vad elpusztításával okozott kár

77. §

Aki a vad elpusztításával a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában, vagy hasznosításában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. 


A kár megelőzése

78. §

(1)	A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

	a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;

	b) a vad élelmezéséről és szükség szerint ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni;

	c) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;

	d) a vadászati jog hasznosítását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

	e) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani;

	(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.

	(3)	A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

	(4)	A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - fokozott vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti.





79. §

(1)	A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:

	a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;

	b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;

	c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

	d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. 

(2)	A föld használója az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatásra tarthat igényt. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.


80. §

(1)	Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági termékeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet veszélyezteti, az adott vadfaj állományát csökkenteni kell.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság - erdőt érintően az erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti, vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3)	A vadászati hatóság a károsult kérelmére a vadállomány csökkentéséről tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról öt munkanapon belül kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását is.

(4)	Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.


A kár megállapítása

81. §

(1)	Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2)	Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.

(3)	Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes jegyző rendeli ki. A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. 

(4)	A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

(5)	Az a károsult, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül a vadászatra jogosult, illetőleg a föld használója elleni keresettel kérheti kárának megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6)	A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ide értve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári Perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.


VI. Fejezet

A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, 
valamint a vadvédelmi bírság

A vadvédelmi hozzájárulás

82. §

(1)	A jogosult a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.

(2)	A vadvédelmi hozzájárulás mértéke:

	a) a vadászati hatóság által jellemzően apróvadasnak minősített vadászterületen hektáronként és évente tíz és harminc forint közötti összeg;

	b) a vadászati hatóság által jellemzően nagyvadasnak minősített vadászterületen hektáronként és évente hetven és száz forint közötti összeg.

(3)	A vadvédelmi hozzájárulás mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a vadászterület vadeltartó képességére.

(4)	A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervet csak akkor hagyja jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a vadvédelmi hozzájárulás, illetőleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy évre halasztást engedélyezett.

(5)	A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. 


A vadgazdálkodási bírság

83. §

(1)	A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha:
	a) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat szakszerűtlenül ejtik el;

	b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom, vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;

	c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófea-bemutatási kötelezettségének;

	d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;

	e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;

	f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;

	g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;

	h) az általa, vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat rendjét megsértik.

(2)	A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a vadászjegy vagy vadászati engedély nélküli vadászat, a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint ha a vadász az általa elejtett vadat e törvény alapján nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe.

(3)	A vadgazdálkodási bírság mértéke:

	a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétől függően:

		aa) mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint, 
		ab) mínusz kettő pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,
		ac) mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott díj száz százaléka, de legalább egyszázezer forint lehet,

	b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötezer, legfeljebb százezer forint lehet,

	c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértékét a (3) bekezdés ac) pontja alkalmazásával kell megállapítani,

	d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai esetekben a vadgazdálkodási bírság mértéke a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb egymillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.


A vadvédelmi bírság

84. §

(1)	A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
	a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállomány kártétele megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;

	b) a vadász, ha a vadászat rendjét megsérti;
	c) aki a vadat szándékosan kínozza;

	d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vada elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;

	e) aki a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel, valamint veremmel, méreggel fogja vagy pusztítja el;

	f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;

	g) aki jogosulatlanul vadászik.

(2)	Az (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb százezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3)	Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb ötszázezer forint lehet.


85. §

A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.


VII. Fejezet

A vadászati igazgatással összefüggő állami feladatok és hatáskörök

Vadászati igazgatás

86. §

(1)	A vadászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat:

	a) a földművelésügyi miniszter;
	b) a Földművelésügyi Minisztérium;
	c) területi szervként a vadászati felügyelőségek

látják el.

(2)	A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelők részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is biztosítani kell.


Eljárási szabályok

87. §

(1)	Az e törvény szerint indult hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)	A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben felettes szervként a minisztérium jár el.

(3)	A vadászati felügyelőség illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. Amennyiben a vadászterület két vagy több vadászati felügyelőség illetékességi területén található, az a vadászati felügyelőség az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita esetén az eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.

(4)	A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó azzal a köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, amelynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban résztvevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász érdekelt, vagy ha hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b) pont) által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.


88. §

Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati hatósági ügyben első fokon a vadászati felügyelőség vezetője jár el.


89. §

(1)	A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:

	a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;

	b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;

	c) a vadászterületen megfigyelést végezni;

	d) a vad védelmét veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;

	e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;

	f) határozatát - utólagos írásbafoglalási kötelezettség mellett - szóban is megadni;

	g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata esetén a vadászathoz használt eszközt visszatartani;

	h) a vadászati jog hasznosításával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni;

	i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.

(2)	Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.

A földművelésügyi miniszter feladatai és hatásköre

90. §

(1)	A vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében - együttműködve az ügykör szerint illetékes miniszterekkel - a földművelésügyi miniszter látja el.

(2)	A miniszter hatósági jogkörében eljárva:

	a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel, a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését;

	b) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben engedélyezi vadaspark létesítését;

	c) a rendkívüli értéket képviselő trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.

(3)	A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:

	a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit és gondoskodik ezek megvalósításáról;

	b) a vadászati jog hasznosításával összefüggésben jogszabályokat készít elő, illetve alkot;

	c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;

	d) létrehozza a vadászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;

	e) javaslatokat tesz, illetve dolgozz ki a vadászati jog hasznosításával összefüggő vadásztatás és kezelés irányelveire;

	f) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;

	g) ellátja a kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat.

	(4)	A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:

	a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket és az érintett miniszterekkel egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;

	b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.


91. §

Vad élő egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának behozatalához és kiviteléhez - a külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl - minisztérium előzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.


92. §

A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati felügyelőségek útján lát el. A vadászati felügyelőségek szervezési feladatkörükben:

	a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről) címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;

	b) gondoskodnak a vadászvizsga megszervezéséről;

	c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;

	d) a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjtenek, illetve szolgáltatnak;

	e) összeállítják és közzéteszik a vadkárbecslői szakértői névsort;

	f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat;

	g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelők vad- és élőhelyvédelmi tevékenységét.


Az Országos Vadgazdálkodási Tanács

93. §

(1)	A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó vadgazdálkodást érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot hoz létre. 

(2)	Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.

(3)	Az Országos Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint  jogszabálytervezetekről.


94. §

Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes kormányzati, érdekképviseleti és szakmai szervek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel, és gondoskodik az Országos Vadgazdálkodási Tanács működtetési feltételeiről.


Az állami feladatok pénzügyi fedezete

95. §

(1)	Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

	a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

	b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
	c) a vadvédelmi hozzájárulás;

	d) a vadgazdálkodási bírság;

	e) a vadvédelmi bírság.

(2)	A vadvédelmi hozzájárulást elsősorban a vadállomány őrzésével, a vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.

(3)	A vadgazdálkodási bírságot, a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad-és élőhelyének védelmének támogatására kell fordítani.

(4)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság e törvény szerinti mérték alapulvételével - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos inflációs ráta alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követő hatvan napon belül rendeletben közzétegye.



VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

96. §

(1)	Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.

(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

	a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek az 1970. évi 28. számú törvényerejű rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23-24. §-ával megállapított 32-36. §-a; és a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 3. §-a hatályát veszti;
 
	b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az 1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbeadásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;\"

	c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbeadásából származó bevétel;\".


Átmeneti rendelkezések

97. §

(1)	Az államot a nem a tulajdonában levő vadászterületen megillető vadászati jog e törvény hatálybalépésével megszűnik. A vadászati jog e törvény alapján külön térítés, valamint adó vagy illetékfizetés nélkül válik a vadászterületnek minősülő föld tulajdonjogának attól el nem választható részévé.
(2)	Az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló megállapodások, határozatok, valamint haszonbérleti szerződések 1997. március 1. napjával érvényüket vesztik.


98. §

(1)	A a vadászati hatóság vadászterület határának e törvény előírásai szerinti megállapítására vonatkozó javaslatáról - a vadászterület határának térképi megjelölésével - 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között  a saját, valamint az érintett települések hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé. Ezt követő kilencven napon belül az érintett tulajdonosok - e törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott döntésükkel - önálló vadászterület kialakítását, vagy a javaslatban szereplő vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül kifogást nem terjesztettek elő, a vadászati hatóság határozatban megállapítja a vadászterület határát.

(3)	Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a vadászterület kialakítására tett javaslat módosítását kezdeményezik, erről a vadászati hatóság legkésőbb 1997. február 1-ig határoz. 
(4)	A vadászterület határát első alkalommal megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak megváltoztatását vagy megsemmisítését közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekből a vadászterület kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati hatóság határozatának végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület határának vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet sor.

99.§

(1)	A törvény hatálybalépésekor meglevő vadászati célú kerítés fennmaradását 1997. szeptember 1-ig lehet az illetékes vadászati  hatóságnál kezdeményezni. Az e határnapot követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül. A vadászati célú kerítés fennmaradására kiadott engedélyt - a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a vadaskertet, illetve a vadasparkot létesítő engedélynek kell tekinteni. 

(2)	E törvény kihirdetése és 1997. március 1. napja közötti időszakban csak 1997. március 1-ig érvényes határozott idejű haszonbérleti szerződést lehet kötni. 

(3)	E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a jogosultakra kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, vagy az államot megillető vadászati jogot üzemi kezelésben hasznosították.

(4)	Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március 1. napjáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdálkodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg a jogosult ellen.


Felhatalmazás

100. §

(1)	Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy 

	a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint 

	b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó átmeneti szabályokat 

rendeletben állapítsa meg.

(2)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászíj-tartás szabályait rendeletben megállapítsa.



INDOKOLÁS

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 
törvényjavaslathoz


Általános indokolás

A javaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló átfogó szabályozásban fő célnak tekinti a hazai vadon élő vadászható állatfajok és élőhelyük védelmét, biológiai sokféleségű, természetes állapotban való fennmaradását, mely csak úgy érhető el, ha a társadalom egésze, illetve az egyén is felismeri ennek jelentőségét, és alkalmazkodik e kívánalmak megvalósulásához. A vadászati jog gyakorlása, illetve hasznosítása a vad védelmét hangsúlyozó jogi rendszer keretei között valósítható meg, figyelemmel arra, hogy e tevékenység természeti környezetben való végzésével a vad populációinak alakulása kedvező irányban befolyásolható.

A javaslat fontos indoka a vadászati jog tulajdonának és ezzel együtt a vadászati jog hasznosításának, illetve gyakorlásának új alapokra helyezése. A javaslat a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. Az 1970. évi 28. törvényerejű rendelettel megállapított 1961. évi VII. törvény (Erdőtörvény) IX. Vadgazdálkodás fejezete törvényi szabályozása túlhaladottá vált, illetve nem követi azt a fejlődést, amely a vadgazdálkodás, a vadászat és a természetvédelem kapcsolatában végbement, és amelynek szabályozása - az európai jogrendszerek szabályozásához is igazodóan - új követelményeket támaszt. 

A hatályos jogi szabályozás szerint a vadászati jog az ország egész területén az államot illeti, és hasznosításáról az állam nevében a földművelésügyi miniszter köteles gondoskodni. A tulajdonviszonyok jellegének megváltozásával, illetve a magántulajdon kialakulásával megváltozik az államnak a gazdasági élet igazgatásával, szervezésével összefüggő szerepe. Az állam vadászati jogának hasznosítása, a vadászati jognak a föld tulajdonjogától - illetve ezáltal a mezőgazdasági termelést és az erdőgazdálkodást folytató földtulajdonostól való - elkülönülése hosszabb ideje gazdasági jellegű feszültséget okoz és akadályozza a rendszer működőképességét.



A vadászati jogot az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része szintén a földtulajdonjog alapján hasznosítja. Hazánkban az 1945. évi 4640. számú ME rendelet választotta el a vadászati jogot a földtulajdonjogtól és az államra bízta. 

A javaslatban megjelölt időpontban az állam vadászati joga megszűnik mindazokon a vadászterületeken, amelynek nem tulajdonosa, és ezzel egyidejűleg érvényüket vesztik az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló engedélyek, haszonbérleti szerződések, üzemi kezelés kijelöléséről szóló határozatok. A földtulajdonnal rendelkezők számára lehetővé válik, hogy a vadászati hatóság által vadászterületté nyilvánított területen önállóan - ha ennek feltételei fennállnak - vagy társult formában döntsenek a vadászati jogosultságukról. A magántulajdon általánossá válásával így megteremtődik annak alapja, hogy a vadászterületen gazdálkodói tevékenységeit a földtulajdonos összehangolja, figyelemmel a természetvédelmi követelményekre. A vadászterület tulajdonosa vagy a vadászterület tulajdonosainak közössége határozhat arról, hogy a vadászati jogok gyakorlását átadja haszonbérleti díj ellenében, ez esetben a haszonbérlőt illetik meg a vadászati joggal együttjáró jogosultságok és kötelezettségek. 

Az állam megváltozott szerepében a jogi szabályozás keretében határozza meg a vadászati jog gyakorlásához, illetve vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó felelősségi szabályokat és a vadászati hatósági ellenőrzés eszközével érvényesíti a vadon élő állatfajok védelmére, a vadgazdálkodás szakszerűségére és a vadászat biztonságára vonatkozó előírások betartását. A kormányzati munkamegosztás keretében a földművelésügyi miniszter meghatározza az egyes vadgazdálkodási térségek vadgazdálkodásának tendenciáit, az ott élő vadászható állatfajok populációinak és élőhelyének kezelésével kapcsolatos feladatokat, és erdő esetében összehangolja a tervet a térségre vonatkozó erdőtervekkel is.

A javaslat hiányt pótol a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló önálló törvényi szabályozással. A Polgári Törvénykönyvnek a vad állami tulajdonáról és a vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad tulajdonszerzéséről szóló törvényi szabályain kívül az Erdőtörvény IX. fejezete mindössze néhány keretjellegű szabályt tartalmaz a vadgazdálkodásról és a vadászatról.

A vadászati jog tulajdonjogi kérdései számos olyan hiányt pótló szabály megalkotását indokolják - mint például a vadászati jogosultságok és kötelezettségek meghatározása, a vadászati jog önálló vagy társult hasznosítása, vadaskert létesítése, vadvédelmi hozzájárulás jogintézménye, vadvédelmi bírság, vadászati haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása -, amely csak törvényi szintű szabályozásban lehetséges. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény megalkotásával egyidejűleg elérkezett annak ideje, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról átfogó, önálló szabályozás jöjjön létre.


Részletes indokolás

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1-28. §

A javaslatnak a törvény tárgyával összefüggő rendelkezése összefoglalását adja a szabályozás körének, figyelemmel a törvény céljára, majd a vad fogalmát határozza meg azzal, hogy a vadászat gyakorlása, illetve a vadgazdálkodás szabályozása számára csak az a vadon élő állat tekinthető vadnak, amelyet jogszabály vadászhatónak minősít.

A javaslat hiányt pótol azzal, hogy meghatározza mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a vadászati jog tartalmát jelentik, e kötelezettségek és jogok között elsőként jelöli meg - fontosságára tekintettel - a vad, valamint élőhelyének védelmét.

A javaslat a vad védelméhez és biztonságos fennmaradásához kötődő nemzeti érdeknek megfelelő jogi garanciák alapján a jelenlegi kizárólagos állami vadászati jog intézményétől eltérően a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogához rendeli, mint az önálló vadászterület tulajdonjogához kötődő vagyoni értékű jogot. 

A vadgazdálkodásra vonatkozó garanciális szabályok érvényesülésében a vadászterületnek való megfelelés előfeltétele e jognak.

A vadászati joggal kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a törvényben foglalt keretek között, és a kapcsolódó külön jogszabályokban előírtakkal összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni. 

A javaslat a vadászati jogosult fogalmát a vadászati joggal való rendelkezési lehetőségek szerint határozza meg úgy, hogy a tulajdonos önálló, illetve a tulajdonok társult közössége mellett a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérlő jogosultságát ismeri el. 
A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett jogosult - ide értve a haszonbérlőt is - felel a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért.

A javaslat a vadászterület kialakítása során érvényre juttatandó legfontosabb vadgazdálkodási szakmai szempontokat veszi sorra. Ezzel is érvényesíteni kívánja a vadállomány fenntartásához, fejlesztéséhez kötődő nemzeti érdekeket. Nem lehet vadászterületként figyelembe venni - azaz a vadászat sem gyakorolható - általában a nem mező-, vagy erdőgazdálkodási rendeltetésű, ezekből kivett, illetve így bekerített, valamint lakóterületeken. 

A Ptk. 128. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad, a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A javaslat átveszi és kiegészíti a Ptk-nak a vad tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseit, de nem érinti a vad állami tulajdonáról szóló rendelkezést. Ezzel egyidejűleg azonban elismeri a vadaskertben, valamint vadasparkban jogszerűen tartott vadra a jogosult tulajdonjogát. A vad állami tulajdonjogára vonatkozó szabályozás szoros összefüggésben van a vadászatra jogosult fokozott kártérítési felelősségével.

A törvényjavaslat előkészítése során felvetődött e javaslattal szemben a vad tartozzon a gazdátlan dolog közé. Ez azonban a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes, mivel a Ptk. 127. §-a csak a személyi tulajdon szokásos tárgyaira ismeri el a fogalmat és a vad e körön kívül esik.

A javaslat részletesen meghatározza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának formáit és kimondja, hogy a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása is. E tárgykörben rendelkezik a különböző tulajdoni szerkezeteknek megfelelő formákról és az azok kialakításában követendő szabályokról is.

A kialakítandó vadászterületen lévő földtulajdonosok érdekeinek összehangolását szolgálja az a rendelkezés, miszerint a vadászterület kialakításáról szóló határozatot csak valamennyi földtulajdonos javaslatban meghatározott képviseleti rendjének megfelelően és ennek  intézményes kereteit biztosítva kell meghozni. A kialakítandó vadászterületen külön-külön az ötven hektárt el nem érő földtulajdonosok képviseletére, amennyiben a döntéshozatal meghatározott folyamatában megadott időpontig közös képviselőjükről másképp nem gondoskodnak, a jognyilatkozatokat a tulajdonosok törvényes képviselőjeként az \"A\" változat szerint az érintett települési önkormányzat jegyzője, a \"B\" változat szerint a Magyar Agrárkamara illetékes megyei szervezete által megbízott személy jogosult megtenni.

A jognyilatkozatok a feleket a haszonbérleti szerződés lejártáig vagy a vadgazdálkodási üzemterv lejártáig köti.

A javaslat a vadászati jog haszonbérletére alkalmazandó szabályokban a Ptk-nak a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait a sajátosságokból következő eltérésekkel vezeti be. A vadászati lehetőség nem áll korlátlanul rendelkezésre, amelyből következően a haszonbérlők köréből a javaslat kizárja a természetes személyt. Haszonbérlőnek ismeri el a javaslat a jelenleg is erre a célra alakult egyesületet vagy a kizárólagosan belföldi tulajdonú - a kapcsolódó tevékenységek szerint részletesen meghatározott - gazdasági társaságot, továbbá a vadásztársaságok érdekképviseleti szervét. Ezzel összefüggésben a javaslat fontos célkitűzése az, hogy egy haszonbérlő legfeljebb egy vadászterület vadászati jogát veheti bérletbe.

A javaslat meghatározza azon tartalmi elemeket, amelyeket a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződéseknek tartalmazni kell, valamint rendelkezik az alhaszonbérlet tilalmáról, a felmondási okokról és a jogutódlással kapcsolatos alkalmazandó szabályokról.

A haszonbérleti szerződés érvényességéhez a vadászati hatóság jóváhagyása szükséges, amelynek feltételeit a javaslat előírja. A vadászati hatóság megtagadja azokat a jóváhagyásra benyújtott szerződéseket, amelyben a vadászterületen egy vadászra nem jut száz hektár vadászterület hányad, a vadgazdálkodási üzemterv végrehajtása nem biztosítható, továbbá a haszonbérleti díj a vadászterület vadállományának összetételéhez és hasznosításához viszonyítva túlzottan magas. Különösen indokolt esetben a vadászati hatóság e rendelkezéstől eltérhet.

A vadászterület határának kialakítása során elsődlegesen a vad életfeltételeinek biztosítására kell figyelemmel lenni. A javaslat ennek megfelelően fő szabályként határozza meg a vadászterület legkisebb terjedelmét és az egyéb szükséges feltételeket, valamint az eljárásban követendő rendet.

A javaslat a természeti környezetben és a vadállományban is meglévő sajátosságokra és egyéb szempontokra tekintettel az egyes vadászterületeket rendeltetésük szerint kívánja besorolni.

A javaslat a sajátosságokra tekintettel külön meghatározza a vadaskert és vadaspark fogalmát, melyre jelenleg jogi szabályozás nincs. A vadaskert, illetve vadaspark létesítésénél a földre, az erdőre, valamint környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályokra is tekintettel kell lenni. E létesítményeket a jogosult kérelmére a földművelésügyi miniszter - a természetvédelem alatt álló terület esetében az érdekelt miniszterrel egyetértésben - határozatban engedélyezi.

A vadászati hatóság a vadászterületekről köteles nyilvántartást vezetni, ezért a javaslat tartalmazza azokat az adatokat, határozatokat, amelyek a nyilvántartás részét képezik. 

A javaslat a vadászati jog gyakorlásával összefüggésben kivételes lehetőséget ad a vadászati hatóság részére a kényszerhasznosítás elrendelésére, melyet az érintett tulajdonosok költségére végezhet el.


II. Fejezet

A vad és élőhelyének védelme

28-39. §

A javaslat a vad, valamint élőhelyének védelme általános szabályai között összefoglalja azokat vad fennmaradását veszélyeztető körülményeket, amelyek megelőzésében nemcsak a vadász, hanem mindenki köteles közreműködni. A vadászatra jogosult esetében külön is meghatározottak azok a kötelezettségek, amelyek a vadászterületen élő vadállomány fenntartásához és őrzéséhez szükségesek.

A javaslat összefoglalja a vadászati tilalmakat, amelyeket a vad és élőhelyének védelme érdekében kötelező betartani.

A javaslat szerint a vadászati idényeket a földművelésügyi miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben naptári időszakra állapítja meg. 

A vadászati hatóság részére a javaslat lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli esetekben (járványveszély, vadkárosítás stb.) az idényt egyes vadászterületeknél hosszabb, vagy rövidebb időszakban megállapítsa, vagy a vadászati idényen belül is korlátozást rendeljen el, továbbá egyes vadfajok túlszaporodása miatt rendkívüli vadászatot engedélyezzen.

A vadászati hatóság vadászati kíméleti területnek nyilváníthatja a vadászterület részét, vagy egészét, ha a vad védelme, a termés védelme továbbá az emberi környezet nyugalma és biztonsága másként nem érhető el. Vadászati kíméleti területen tilos vadászni mindaddig, amíg a vadászati hatóság a tilalmat fel nem oldja.


III. Fejezet

Vadgazdálkodás

40-55. §

A javaslat a jelenlegi szabályozás szerint javasolja törvényerőre emelni a vadgazdálkodási tevékenységben követendő tervezési rendszert. Mindezt a vadászati jog szakszerű hasznosítása, a vad és élőhelyének védelme, az egyes hasznosítási formák közötti összhang érdekében szükséges törvényi szinten szabályozni. A javaslat részletesen ismerteti a tervezés szintjeinek egymásra épülését, a tervezésben való kötelezettségeket, a tervek kötelező tartalmi előírásait.

A körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik, melynek kiadásánál erdő esetén figyelembe veszi a körzeti erdőterv adatait.

A vadgazdálkodási tervek, illetve az egyéb kötelező nyilvántartások adatai országos rendszerzése, a vadgazdálkodás egységes szempontjai kialakítása és érvényesítése érdekében Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása szükséges.

A javaslat a vadászterületeken folyó gyakorlati vadvédelmi, vadgazdálkodási és vadászati tevékenységek szakszerűsége érdekében kötelezővé teszi azt, hogy minden megkezdett 3000 hektár nagyságú vadászterület után hivatásos vadász foglalkoztatását. A javaslat a hivatásos vadászok hatósági nyilvántartására az eskü kivételére a hivatásos vadászok vadgazdálkodási és vadállomány őrzési feladataira részletes szabályokat állapít meg. A vadászati hatóság, amennyiben a vadászterület sajátosságai ezt indokolják eltérést engedélyezhet.





IV. Fejezet

A vadászat

56-74. §

A javaslat új elemként határozza meg azt, hogy ki lehet vadász. A vadászat gyakorlásának személyi feltételeiben a javaslat alapvetően a jelenlegi szabályozást egységesítve a vadászjegy vagy vadászati engedély meglétét írja elő. E két hatósági engedély fogalmi elkülönítése különösen fontos, mert ezek a vadászati jog hasznosításának eltérő módjaihoz kapcsolódnak. A vadászjegy a vadászatra jogosultat vagy tagját, alkalmazottját jogosítja a vadászat gyakorlására, míg a vadászati engedély a vadászatra jogosulttal bérvadászati szerződést kötött hazai vagy külföldi természetes személyt jogosítja a vadászatra. Mindkét hatósági engedélyhez a vadgazdálkodással és vadászattal összefüggő  személyi feltételek megléte szükséges. A vadász a vadászat során mindig köteles magánál tartani azokat az engedélyeket, amelyek alapján a hatóság a jogosultságát ellenőrizni tudja.

A javaslat vadvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi szempontoknak megfelelően, a nemzetközi konvenciókkal is összhangban a vadászat során alkalmazható vadászati eszközökre, ezek használati módjaira részletező előírásokat fogalmaz meg.

A vadászat során követendő legfontosabb biztonsági követelményeket jelenleg törvényi szintű szabályozás nem tartalmazza. A javaslat a vadfajok sajátosságainak megfelelően rendszerezi az engedélyezett és tiltott vadászati formákat és módokat, a vadászlőfegyver kezelésének legfontosabb szabályait. A javaslat a jogosultat teszi felelőssé a vadászat rendjének megtartásáért.

A javaslat törvényi szintű szabályozást tart indokoltnak a vadászati hatósági engedélyek kötelező és lehetséges visszavonására. A javaslat előírja, hogy a vadász részére - szakirányú képesítés hiányában - csak az állami vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.

A trófeás vad vadászatában a szakszerűségi szempontokat - a vadállomány magas genetikai és gazdasági értékére is tekintettel - kiemelt jelentőséggel szükséges kezelni. Ezért a trófeás vad elejtését a vadászati hatóság minősíti, a nemzetközi rendszer szerint pontozza és a trófeabírálat rendszerében a vadállományokról adatokat vezet, szakmai értékeléseket készít. A trófeabírálat során megállapított adatok, illetve minősítés alapját képezik a szakszerűtlen elejtéshez kapcsolódó vadgazdálkodási bírság megállapításának. 


V. Fejezet

Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért

75-81. §

A javaslat szabályozza a vad által okozott kár megtérítésének módját. A vadkárt meghatározott vadfajok körében azok életmódjából eredően a mező- és erdőgazdálkodásban és néhány különösen kárveszélyes kultúrában ismeri el. A kártérítésben fő szabályként annak a kötelezettségét írja elő, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a kár bekövetkezett, illetve akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A javaslat új eleme a vadászati kár - mint a vadászat gyakorlása során a résztvevő személyek által okozott kár, valamint a vad elpusztításáért okozott kár  - törvényi meghatározása.

A jogosult fokozott veszéllyel járó kárfelelősségét a vad állami tulajdona indokolja.

A javaslat a vadkár mértékének meghatározásánál abból indul ki, hogy a vad a biológiai életközösség része, így a föld használója és a jogosult között egyfajta kármegosztásra kerül sor.


VI. Fejezet

A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, valamint a vadvédelmi bírság

82-85. §

A kár megelőzésében a felek együttműködnek, amelyben a föld használója a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködéséért ellenszolgáltatásra tarthat igényt. Indokolt esetben a vadászati hatóság egyszerűsített vadkárbecslési eljárást folytathat le. 

Új rendelkezés - a törvényi koncepcióból is következően - a megnövekedő állami vadvédelmi, vadgazdálkodási feladatok ellátásához a vadvédelmi hozzájárulás intézményének bevezetése.

A javaslat tartalmazza a vadgazdálkodási bírság jogintézményeinek szabályait. A vadgazdálkodási bírság a jogosultat sújtja, ha az általa, vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton szakszerűtlen, vagy jogosulatlan vadászat történik. A vadgazdálkodási bírság mértéke a cselekmény súlyától függően egymillió forintig is terjedhet. A vadvédelmi bírság a föld használóját, a szakszerűtlenül vadászó vadászt és azokat a személyeket sújtja, akik a vadat szándékosan, vagy tiltott módon veszélyeztetik, továbbá, akik jogosulatlanul vadásznak. A vadvédelmi bírság mértéke tízezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. 


VII. Fejezet

A vadászati igazgatással összefüggő állami feladatok és hatáskörök

86-95. §

A javaslat a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően határozza meg a vadászati igazgatással összefüggő feladatokat és hatásköröket a vadászati igazgatás szervezetét, a vadászati felügyelők hatósági feladatait.

Az állami feladatok ellátásához rendelt pénzügyi forrásokat elsősorban a vad és élőhelyének védelmének támogatására javasolja fordítani.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

96-100. §

A javaslat a törvény hatálybalépését 1997. március 1. napjában jelöli meg. A javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvénynek a vadászati bevételekre vonatkozó rendelkezéseit módosítja, összhangban a javaslat 12. § c) pontjában foglalt szabályozással. Az 1990. évi LXV. törvény módosítása előfeltétele a vadászati jog földtulajdonjoghoz kötésének. Az átmeneti rendelkezések szerint az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló minden megállapodás, határozat, valamint haszonbérleti szerződés 1997. március 1. napján érvényét veszti."
