"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA











T/1679. számú



Törvényjavaslat








egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos 

módosításáról









Előadó: Kósáné dr. Kovács Magda







Budapest, 1995. november




Törvényjavaslat

egyes törvényeknek a Munkaerôpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról

I.

A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása


1. §

	A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 9. §-át megelôzô alcím, valamint 9. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

Érdekegyeztetô Tanács

\"9. §

	(1) A Kormány országos jelentôségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztetô Tanácsban (a továbbiakban: ÉT) egyeztet. Ennek során az ÉT 

	a) véleményezi a Munkaerôpiaci Alap költségvetésére, valamint alaprészekre történô felosztására  vonatkozó javaslatot;

	b) elôzetesen véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintô jogszabálytervezeteket;

	c) évente beszámoltatja az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot.

	(2) Az ÉT az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott jogkörét alapszabályában bizottságaira átruházhatja.\"



2. §

	Az Flt. a 10. §-át megelôzôen a következô alcímmel egészül ki, és a 10. § helyébe a következô rendelkezés lép:

\"Országos Munkaerôpiaci Tanács

10. § 

	(1) Az Országos Munkaerôpiaci Tanács (a továbbiakban: OMT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselôibôl álló testület.

	(2) Az OMT e törvény keretei között - a szakképzési alaprész tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-ában foglaltak figyelembevételével - 

	a) javaslatot tesz 
	1. a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére,
	2. a Munkaerőpiaci Alap  foglalkoztatási  alaprészén belül a központi, valamint a decentralizált pénzeszközök [43. § (1) bekezdés] arányára, felosztásának elveire,
	3. a Munkaerőpiaci Alap maradványának jóváhagyására az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével,
	4. az alaprészek közötti átcsoportosításra,
	5. a foglalkoztatási alaprész  decentralizált pénzeszközeinek [43. § (1) bekezdés] megyék közötti átcsoportosítására,
	6. foglalkoztatási és képzési programok indítására,
	7. foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatására,
	8. a munkaerőpiaci szervezet fejlesztését szolgáló  hitelfelvételre;

	b) elôzetesen véleményezi a munkaügyi miniszter egyedi (a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését szolgáló keret elosztására vonatkozó) döntéseit;

	c) véleményezi a Kormány által készített foglalkoztatási koncepciót és irányelveket,

	d) évente értékeli a Munkaerôpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, továbbá a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerôpiaci szervezet  ellenôrzése során szerzett tapasztalatokat, és mindezekről tájékoztatja a nyilvánosságot, 

	e) beszámoltatja az Országos Munkaügyi Központ főigazgatóját.\"

3. §

	Az Flt. a 10. § után a következô 10/A. §-sal egészül ki:

\"10/A. §

	(1) Az OMT-nek kilenc tagja van. Tagjait a munkaügyi miniszter bízza meg és hívja vissza. A munkavállalói képviselőket az ÉT munkavállalói, a munkaadói képviselőket az ÉT munkaadói oldala, a kormányoldal egy képviselőjét a pénzügyminiszter jelöli  ki.

	(2) Az OMT-ben a munkavállalókat, a munkaadókat és a Kormányt azonos számú tag képviseli.

	(3) Az OMT az ügyrendjét egyhangúan  határozza meg.\"

4. §

	Az Flt. 18. §-át követôen a \"Korengedményes nyugdíj átvállalása\" cím helyébe  \"A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása\" cím lép, egyúttal az Flt. a következô 19. §-sal egészül ki:

\"19. §

	A Munkaerôpiaci Alap rehabilitációs alaprészébôl támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elôsegítô beruházáshoz,  valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.\"




5. §

	Az Flt. a 19. §-át követôen a következô címmel és 19/A. §-sal egészül ki:

\"Fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása

19/A. §

	A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat szerzését lehetővé tevő támogatás nyújtásával kell gondoskodni. Ennek részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg, amely a foglalkoztatás támogatására e törvény szabályainál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.\"

6. §

	Az Flt. 20. §-ának helyébe a következô rendelkezés lép:

\"20. §

	(1) A 14-18., valamint a 19/A. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható. 

	(2) A munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg:

		a) a 14-19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait, a képzô intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat;

		b) a Munkaerôpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatás szabályait. 

	(3) A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a  19. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja.\"

7. §

	Az Flt 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(1) A 14-18. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerôpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

	a) központi kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium vagy a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ;

	b) az egyes megyék számára elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ 

köt megállapodást a munkaadóval.\"

8. §

	Az Flt. a 39. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és az Flt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Munkaerőpiaci Alap

39. §

	(1) A Munkaerôpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott pénzalap. Az összevonásra került alapok követelései és tartozásai a Munkaerőpiaci Alapot illetik meg, illetőleg terhelik.

	(2) A Munkaerôpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a munkaerô alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának, a szakképzés továbbfejlesztésének, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának hatékony elôsegítése, a munkaerôpiaci szervezet működése pénzügyi feltételeinek biztosítása.

	(3) A Munkaerôpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja  szerint - a következô alaprészeket kell elkülöníteni:

	a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megilletô ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdôk munkanélküli segélye, elônyugdíj, nyugdíj elôtti munkanélküli segély, költségtérítés [31. §], ezek postaköltségei) a 27. § (6) bekezdésében meghatározott idôtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, a 14. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresetpótló juttatásnak a munkanélküli járadékkal, pályakezdôk munkanélküli segélyével megegyezô része, valamint a kifizetett ellátásokat terhelô társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására;

	b) jövedelempótló támogatás alaprészt, a munkanélküliek részére - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott - jövedelempótló támogatás ötven százalékának finanszírozására;

	c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elôsegítését, a munkanélküliség megelôzését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására;

	d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;

	e) szakképzési alaprészt a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására;

	f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történô elôsegítésére;


	g) működési alaprészt, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei (fôvárosi) munkaügyi központok működésének, fejlesztésének, valamint a Munkaügyi Minisztérium - a Munkaerôpiaci Alap pénzeszközeit kezelô - szervezeti egysége működése és fejlesztése, továbbá a könyvvizsgálat díjának biztosítására.

	(4) Az elkülönített alaprészeket az éves költségvetési törvény kiemelt előirányzatokként tartalmazza. A működési alaprészen belül külön előirányzatot képez a Munkaerőpiaci Alapot kezelő szervezet, az Országos Munkaügyi Központ, és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok költségvetési előirányzata, továbbá a fejlesztési előirányzat.\"

9. §

	Az Flt. a 39. § után a következő 39/A. §-sal egészül ki:

\"39/A. §

	(1) A Munkaerôpiaci Alappal a 10. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rehabilitációs alaprész tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a munkaügyi miniszter rendelkezik. A munkaügyi miniszter rendelkezési jogkörében:

	a) meghatározza az egyes alaprészeken belül a központi, valamint az egyes megyékben (fővárosban) felhasználható pénzösszegek arányát;

	b) dönt az egyes alaprészeken belül a központi pénzeszközök felhasználásáról;

	c) dönt a Munkaerôpiaci Alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével;

	d) dönt az egyes alaprészek közötti pénzeszköz átcsoportosításról, 

	e) a Kormány felhatalmazása alapján dönt a munkaerőpiaci szervezet fejlesztését szolgáló hitelfelvételről.

	(2) A munkaügyi miniszternek az (1) bekezdésben meghatározott döntése abban az esetben térhet el OMT-nek a 10. § (2)  bekezdésében meghatározott javaslatától, ha a javaslat, 

	a) jogszabályba ütközik, vagy 

	b) veszélyezteti a munkanélküli ellátások, illetőleg  a foglalkoztatást elősegítő támogatások finanszírozásának biztonságát,
	
	c) a Munkaerőpiaci Alap költségvetése, valamint az alaprészek közötti átcsoportosítás tekintetében nem egyhangú szavazással jött létre.

	(3) A munkaügyi miniszter az OMT javaslata nélkül dönt, ha az OMT a Munkaerőpiaci Alap költségvetésére a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, az egyes alaprészek központi és decentralizált keretre történő felosztására a tárgyév január 30-áig nem tesz javaslatot. 

	(4) A Munkaerôpiaci Alapot  a Munkaügyi Minisztérium kezeli.

	(5) A Munkaerôpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról - az alaprészek központi pénzeszközeinek, valamint a jövedelempótló támogatási alaprész kivételével - e törvény, valamint külön jogszabály szerint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fôvárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.

	(6) A Munkaerôpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés kiemelt előirányzatokként az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. 

	(7) Ha a munkanélküli ellátások kifizetése a Munkaerôpiaci Alapból nem biztosítható, akkor a Kincstár a központi költségvetés nevében, terhére annak forrásaiból legfeljebb három hónapra megelőlegezési, likviditási hitelt nyújt.

	(8) A Munkaerôpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.\"


10. §

	Az Flt. a következő 39/B. §-sal egészül ki:

\"39/B. §

	(1) A Munkaerőpiaci Alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról - az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével - az OMT javaslatára a munkaügyi miniszter dönt.

	(2) A Munkaerőpiaci Alap  előző év végén  rendelkezésre álló záróállománya 

	a) az eredeti  kiadási előirányzat forrásául elszámolható a költségvetési törvényben meghatározott bármelyik bevételi előirányzat elmaradása esetén , valamint

	b) az összes kiadási előirányzat emelésének forrásául elszámolható, ha a munkanélküli ellátások kiadási előirányzata meghaladja a törvényben előírt eredeti kiadási előirányzatot, 

	(3) A szolidaritási alaprész költségvetési törvényben meghatározott előirányzatát a törvény alapján kifizetett ellátásokhoz igazodóan év közben a munkaügyi miniszter módosíthatja (csökkentheti). A megtakarítás - a Munkaerőpiaci Alap fő kiadási előirányzatának sérelme nélkül - a foglalkoztatási alaprészbe átcsoportosítható.

	(4) A foglalkoztatási, valamint bérgarancia alaprész előirányzata megnövelhető, ha

	a) az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek erre fedezetet biztosítanak, vagy

	b) a szolidaritási alaprész, illetve a jövedelempótló alaprész kiadási előirányzatának évközi csökkentése erre várhatóan fedezetet nyújt.


	(5) A szakképzési és rehabilitációs alaprész előirányzatának módosítására csak az alaprészhez rendelt bevételi előirányzatok várható teljesülésének - illetve a szakképzési alaprész előző évi záróállományának - figyelembevételével van lehetőség.

	(6) A szakképzési és a rehabilitációs alaprész bevételeként a Munkaerőpiaci Alap többi alaprészének megtakarítása nem vehető igénybe, illetve az alaprészek kiadási előirányzata sem csökkenthető a Munkaerőpiaci Alap más alaprészei javára.

	(7) Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok működési alaprészből történő finanszírozására a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének biztosított hatásköröket a munkaügyi miniszter gyakorolja.\"

11. §

	Az Flt. a következő 39/C. §-sal egészül ki

\"39/C. §

	(1) A Munkaerôpiaci Alap bevétele: 

	a) a munkaadói járulék;

	b) a munkavállalói járulék;

	c) a rehabilitációs hozzájárulás;

	d) a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

	e) a központi költségvetési támogatás;

	f) a privatizációból származó bevételek;

	g) egyéb bevételek: a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített visszafizetések, a hatósági eljárás alapján befolyt bevételek, bírságok, kamatbevételek, a Munkaerôpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetések, támogatások, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fôvárosi) munkaügyi központok működésével összefüggô bevételek.

	(2) A Munkaerôpiaci Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelybôl a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

	(3) A Munkaerôpiaci Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetôk, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minôsülnek.\"

12. §

	Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"40. §

	(1) A munkaadó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az általa bérköltségként (béralap terhére) elszámolt és a munkavállaló részére, munkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, illetmény (kereset) 4,2 százalékát köteles munkaadói járulékként fizetni.

	(2) A csôdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet esetén a munkaadói járulék mértéke  az (1) bekezdés szerinti kifizetések 4,5 százaléka.\"

13. §

	Az Flt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"41. §

	A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetôleg arra jogosulttá vált.\"

14. §

	Az Flt. 41. §-át követően a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:

\"Rehabilitációs hozzájárulás

41/A. §

	(1) A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elôsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles:

	a) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott adóalany;

	b) a szociális foglalkoztató (a továbbiakban: az a)-b) pont együtt: gazdálkodó szervezet);

	ha a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a gazdálkodó szervezet tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának öt százalékát  (a továbbiakban: kötelezô foglalkoztatási szint).

	(2) A rehabilitációs hozzájárulást a kötelezô foglalkoztatási szint figyelembevételével, a foglalkoztatandó létszám és az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának különbsége alapján kell számítani.

	(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a (2) bekezdés alapján számított létszámkülönbség és a költségvetési törvényben évente meghatározott összeg szorzata.

	(4) Nem kell hozzájárulást fizetni, ha a gazdálkodó szervezetnél a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a harminc fôt nem haladja meg.\"

15. §

	Az Flt. 42. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

\"A munkaadói, munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése

42. §

	(1) A munkaadói és munkavállalói járulék bevallásának, befizetésének ellenôrzése az állami adóhatóság feladata.

	(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára.

	(3) A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le és fizeti meg, valamint saját bevallása keretében vallja be.

	(4) A munkaadó a munkaadói és a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követô hó 20. napjáig köteles befizetni.

	(5) Az állami adóhatóság a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Munkaerôpiaci Alap javára folyamatosan utalja át.

	(6) Ha a munkaadó külföldi állam Magyarországon működô diplomáciai, illetôleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet, vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete, az általa megállapított munkaadói, továbbá az általa megállapított és levont munkavállalói járulékot közvetlenül a Munkaerôpiaci Alap számlájára fizeti be.

	(7) A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 



	(8) Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásáról és befizetésének teljesítésérôl negyedévenként, az ellenôrzések tapasztalatairól félévenként tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot.\"

16. §

	Az Flt. a 42. § után a következő 42/A. §-sal egészül ki:

\"42/A. §

	(1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezet maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett \"Rehabilitációs hozzájárulás\" számla javára.

	(2) A rehabilitációs hozzájárulásra évközben negyedévenként elôleget kell fizetni. Az elôleg mértéke a tárgyévet megelôzô év tényleges kötelezettségének huszonöt százaléka. Az elôleg összegét a gazdálkodó szervezet maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre elôleget fizetni nem kell.

	(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjérôl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"

17. §

	 Az Flt. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyére a következő alcím és rendelkezés lép:

	\"A Munkaerôpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok

43. §

	(1) A foglalkoztatási alaprészben központi és a megyei (fôvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretet (decentralizált keret) kell elkülöníteni.

	(2) A központi pénzügyi keret felhasználható:

	a) foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére;

	b) foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatására;

	c) központi foglalkoztatási és képzési programok támogatására;

	d) munkaerôfejlesztô és képzô központok létrehozásának támogatására;

	e) foglalkoztatást elôsegítô támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok finanszírozására;

	f) 1996. január 1. elôtt, a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítésébôl adódó kifizetésekre.

	(3) A foglalkoztatási alaprészből finanszírozható további, a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásokat törvény vagy kormányrendelet határozza meg.\"

18. §.

	Az Flt. a 43. § után a következő 43/A. §-sal egészül ki:

\"43/A. §

	(1) A szakképzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvényben elôírt szakképzési hozzájárulás.

	(2) A szakképzési alaprészben központi és a megyei (fôvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretet (decentralizált keret) kell elkülöníteni.\"



19. §

	Az Flt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:

\"43/B. §

	A működési alaprészen belül meg kell határozni a Munkaügyi Minisztérium - a Munkaerőpiaci Alap kezelését ellátó - szervezeti egysége működésére és fejlesztésére átadott pénzeszközök előirányzatait, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok működési költségvetési előirányzatait, továbbá e központok beruházási előirányzatát.\"

20. §

	Az Flt. 51. §-ának (2) bekezdése a következô e) ponttal egészül ki:

	[(2) A munkaügyi központ]

	\"e) a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaadóknál, a munkaszerzôdés írásbafoglalása\"

[tekintetében hatósági ellenőrzést végez.]

21. §

	(1) Az Flt. 56/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon és határidőben tett eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 51. § (2) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést akadályozza, továbbá az a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaadó, aki a munkaszerződés írásbafoglalását elmulasztja.\"

	(2) Az Flt. 56/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

	\"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendbírság kiszabására a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fôfelügyelôség felügyelője jogosult. A befizetett rendbírság hatvan százaléka a Munkaerôpiaci Alap foglalkoztatási alaprészét negyven százaléka pedig a működési alaprészében a dologi kiadások előirányzatát növeli.\"

II.

A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosítása

22. §

	(1) A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szat.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. §

	(1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: szakképző iskolai) tanulók gyakorlati képzésének költségeihez a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adóalany - a szakképző iskolát létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezet kivételével -, továbbá az a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó köteles hozzájárulni, aki a társasági adó hatálya alá tartozik (a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett). 

	(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves beszámolóban, illetve az egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott, az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő hozzájárulásra kötelezettnél a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség (ide nem értve a tagok személyes közreműködésének ellenértékét) 1,5 százaléka. Az agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzési hozzájárulás mértéke a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerinti alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség 1 százaléka. Az arány számításánál árbevétel a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírása szerinti nettó árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményével csökkentett összege (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

	(3) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesíthető

	a) a gyakorlati képzésben (ide nem értve az összefüggő szakmai gyakorlatot) való részvétellel,

	b) szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, illetőleg

	c) az állami adóhatóságnak történő befizetéssel.

	(4) A teljesítés módját - e törvény rendelkezéseinek keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választhatja meg.

	(5) A szakképzési hozzájárulás bevallására és befizetésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályait kell alkalmazni a következők figyelembevételével:

	a) az adóalanynak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallását és befizetését évente egyszer, az adóévet követő év február 15-ig kell teljesítenie,

	b) önellenőrzéssel a bruttó kötelezettség megállapítása, illetve a kötelezettség csökkentő tételek elszámolása csak oly módon helyesbíthető, hogy a nettó kötelezettség módosító összege ebben az esetben sem lehet negatív.




	(6) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészét (a továbbiakban: szakképzési alaprész) megillető pénzeszközöket az adóhatóság a Munkaügyi Minisztériummal történő megállapodás szerinti időpontban utalja át a minisztérium által megjelölt bankszámlára.\"

23. §

	(1) Az Szat. 2. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2. §

	(1) A gyakorlati oktatásban való részvétel teljesíthető

	a) szakképző iskolával kötött megállapodás alapján, gyakorlati foglalkozás, szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlati oktatás) szervezésével,

	b) több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati oktatási célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) gyakorlati oktatás szervezésével,

	c) megállapodás alapján másik hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: költséghozzájárulásban részesített) részére az általa végzett gyakorlati képzés - a törvény melléklete szerint - elszámolható költségeinek megtérítésével.

	(2) A gyakorlati képzésben résztvevő hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallásánál és befizetésénél a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - az alábbiakkal csökkentheti:

	a) a kötelezettségét az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon teljesítő a tárgyévben kifizetett, illetve költséghozzájárulásként átadott, mellékletben meghatározott kiadások összegével;

	b) a kötelezettségét az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon teljesítő a csoportos gyakorlati oktatást szolgáló tárgyi eszközök pótlására, illetőleg bővítésére, valamint a gyakorlati képzés céljait szolgáló szerszám, kisgép, műszer, továbbá az agrártevékenységet folytató, a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére tárgyévben kifizetett összeggel;

	c) a kötelezettségét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott módon teljesítő az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, gyakorló terület, bérleti és ellenőrizhető közüzemi szolgáltatások díjára tárgyévben fordított kiadások összegével.

	(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség csökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év február 15-ig kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett \"szakképzési hozzájárulás\" számla javára.

	(4) A költséghozzájárulásban részesítettnél kötelezettség csökkentő tételként nem vehetők figyelembe az általa teljesített azon kiadások, amelyek kapott költséghozzájárulásként másik hozzájárulásra kötelezett által megtérítésre kerültek.
	
	(5) A költséghozzájárulásban részesítettnél a kapott költséghozzájárulás csak a melléklet szerint elszámolható kiadások teljesítésére fordítható.

	(6) Ha a kötelezettségét az (1) bekezdés a) pontja szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezett tárgyévben kifizetett - melléklet szerinti - kiadásai önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó rész összege közvetlenül szakképzési alaprészből támogatásként a tárgyévet követő év március 31-ig visszaigényelhető. Az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség utólagos helyesbítése esetén ugyancsak közvetlenül igényelhető vissza a támogatás a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből.

	(7) A visszaigénylési kérelem negyedévenként is benyújtható, ha a (6) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten is teljesül.

	(8) A Munkaügyi Minisztérium a beérkezett kérelmek alapján a rendelkezésére álló összeg erejéig folyósít év közben támogatást. 

	(9) Ha az éves elszámolás alapján az utólagos ellenőrzés jogtalan támogatás igénybevételét állapítja meg, az adóhatóság tájékoztatásának megfelelően a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik a támogatás késedelmi kamattal megnövelt összegben történő visszafizettetéséről a  szakképzési alaprész javára.

	(10) A visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.\"

24. §

	Az Szat. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3. §

	(1) A gyakorlati képzésben részt nem vevő, a kötelezettségüket az 1. § (3) bekezdésének b) pontja szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezettek az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallásánál és befizetésénél a kifizetett (nyújtott) fejlesztési támogatás összegét csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehetik figyelembe kötelezettség csökkentő tételként.

	(2) Ha a nyújtott (kifizetett) fejlesztési támogatás összege nem éri el a bruttó kötelezettség 75 százalékát, akkor a bruttó kötelezettség és a nyújtott (kifizetett) fejlesztési támogatás különbözete fizetendő meg tárgyévet követő év február 15-ig az állami adóhatóságnál vezetett \"szakképzési hozzájárulás\" számla javára.

	(3) A fejlesztési támogatás nyújtásának (kifizetésének) a tárgyév december 31-ig lehet eleget tenni. \"

25. §

	(1) Az Szat. 5. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:


	\"(1) A szakképzési alaprészből a rendelkezésre álló összeg erejéig a 2. § (6) bekezdésében meghatározott támogatási (visszatérítési) igényeket kell kielégíteni.\"

	(2) A Szat. 5. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A szakképzési alaprészből hozzájárulást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez,  és az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai forrásának biztosításához.\"

26. §

	Az Szat. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"6. §

	(1) A szakképzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítői feladatokat az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) látja el.

	(2) Az OSZT az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása során
	
	a) javaslatot tesz a szakképzés fejlesztéséhez adható éves támogatási keret felosztására,

	b) kiírja, értékeli a szakképzés fejlesztéséhez adható támogatásokra irányuló pályázatokat, és javaslatot  tesz a támogatás odaítélésére, 

	c) gondoskodik az elbírált pályázatok nyilvánosságra hozataláról, a döntés indokolásának közzétételéről.

	(3) A megyék és a főváros javára meghatározott - szakképzés fejlesztéséhez adható - támogatási keretek felhasználásáról a pályázatokat a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács az illetékes területi gazdasági kamarákkal együttműködve írja ki és értékeli, továbbá javaslatot tesz a támogatás odaítélésére.

	(4) A szakképzési alaprészből adható támogatás odaítéléséről, ha
	
	a) az OSZT tesz javaslatot, a munkaügyi miniszter,

	b) a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács tesz javaslatot a megyei (fővárosi) munkaügyi központ 

dönt.

	(5) A támogatás feltételeiről szerződésben kell megállapodni.

	(6) A (5) bekezdésben meghatározott szerződést 
	
	a) ha a támogatást az OSZT javasolja, a Munkaügyi Minisztérium, 

	b) ha a támogatást a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács javasolja, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ

köti meg a támogatásban részesülővel.\"

27. §

	(1) A Szat. 7. §-ának (2) bekezdésében \"a 2. § (3) bekezdésében\" hivatkozás a \"2. § (2) bekezdésének b) pontjában\" hivatkozásra változik.

	(2) A Szat. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

III.

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

28. §


	(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:


	\"(1) A Munkaerôpiaci Alap bérgarancia alaprészébôl a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bértartozása elôlegezhetô meg. A bértartozás, vagy annak egy része csak olyan gazdálkodó szervezet részére elôlegezhetô meg, amely a tevékenységét a felszámolás kezdôidôpontját megelôzôen legalább tizenkét hónappal megkezdte.\"

	(2) A Bt. 1. §-ának (2) bekezdése a következô c) ponttal egészül ki:

	[(2) E törvény alkalmazásában:]

	\"c) rendelkezésre álló megfelelô összegű pénzeszközön: a Munkaerôpiaci Alap bérgarancia alaprészének a költségvetési törvényben meghatározott kiadási elôirányzatát kell érteni.\"

	(3) A Bt. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(3) A Munkaerôpiaci Alap bérgarancia alaprészébôl a kifizetéseket az Országos Munkaügyi Központ teljesíti.\"

29. §

	A Bt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de legfeljebb jogosultanként - a kötelezô legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott - kötelezô legkisebb munkabér ötszörösét veheti figyelembe.\"







IV.

Záró rendelkezések

30. §


	(1) Ez a törvény - a (3) bekezdés kivételével - 1996. január 1-jén lép hatályba. 

	(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 10/A. §-át megelőző \"Országos Képzési Tanács\" alcím, az Flt. 44-46. §-ai, a Szat. 4. §-a, 5. §-ának (8) bekezdése, 8. §-a, 9. §-a, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 53. §-a (3) bekezdésében b) pontjában \"az OKT-t\" szövegrész, a Bt. 1. §-ának (4) bekezdése, 9-13. §-ai, 14. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése, továbbá a Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény hatályát veszti. 

	(3) Az Flt. 32-35. §-a 1996. július 1-jétől veszti hatályát.  

	(4) Ahol jogszabály Szakképzési Alapot említ - azon az Szat. 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 7/A. §-a (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a Munkaerôpiaci Alap szakképzési alaprészét, ahol  Bérgarancia Alapot említ, azon a Munkaerôpiaci Alap bérgarancia alaprészét, ahol Rehabilitációs Alapot említ, azon a Munkaerôpiaci Alap rehabilitációs alaprészét, ahol Foglalkoztatási Alapot, illetôleg Munkanélküliek Szolidaritási Alapját, vagy Szolidaritási Alapot említ, azon a Munkaerôpiaci Alapot kell érteni.

	(5) Ahol jogszabály Munkaerôpiaci Bizottságot említ, azon az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot kell érteni.

	(6) A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek 1995. évi teljesítésénél az 1995. december 31-ét megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.

	(7) A szakképzési hozzájárulással összefüggő éves elszámolás kitöltésének és benyújtásának rendjét, valamint a Szat. alapján nyújtható támogatás részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.

	(8) Az olyan munkanélküliek esetében, akik részére a pályakezdôk munkanélküli segélyét 1996. július 1-jét megelőzően állapították meg, az Flt. 33-35. §-át a pályakezdôk munkanélküli segélye folyósítási idejének lejártáig alkalmazni kell.







Melléklet az 1995. évi ....... törvényhez

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek


Elszámolhatók:

1. a tanulóknak jogszabály alapján kötelezően járó
	
	a) ösztöndíj, ösztöndíj-kiegészítés, illetőleg a tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás, valamint az ezeket terhelő társadalombiztosítási járulék (nem vehető figyelembe a fizetett munkabér, valamint annak társadalombiztosítási járuléka), továbbá a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat idejére a díjazás,

	b) munka- és védőruha juttatás,
	c) kedvezményes étkeztetés,
	d) útiköltség-térítés,
költségei;

2. a tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a gyakorlati oktatásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, utiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.



RÉSZLETES INDOKOLÁS


I.


A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 

1991. évi IV. törvény módosítása



1. §-hoz


A törvénymódosítás egyik célja a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezetének részleges átalakítása. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a foglalkoztatási érdekegyeztetés országos szinten az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottságában, megyei, fővárosi szinten a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsokban folyik. A Javaslat az országos szintű foglalkoztatási érdekegyeztetés fő színteréül az Érdekegyeztető Tanácsot jelöli meg. Ezzel a megoldással a Javaslat elősegíti azt, hogy a munka világával kapcsolatos valamennyi érdekegyeztető tevékenység az Érdekegyeztető Tanácson belül bonyolódjon. Ugyanakkor a Javaslat nem zárja ki, hogy az Érdekegyeztető Tanács egyes - az érdekegyeztetéssel kapcsolatos - jogköreit a bizottságaira átruházza.

A foglalkoztatási érdekegyeztetésnek a megyei szintű szervezetét a Javaslat nem érinti.

2-3. §-hoz

A Javaslat a Munkaerőpiaci Alap létrejöttével párhuzamosan új egyeztető szerv az Országos Munkaerőpiaci Tanács megalakítását rendeli el. Az új testület létrehozásának célja, hogy a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználása során elősegítse a munkaadók, a munkavállalók, valamint a Kormány érdekeinek hatékony érvényesülését. Ennek a célnak megfelelően szabályozza a Javaslat az Országos Munkaerőpiaci Tanács tagjainak megbízását, a megbízás visszavonását. Úgyszintén e cél elérése érdekében a Javaslat az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot széleskörű javaslattevő jogosítványokkal ruházza fel a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználása tekintetében.




4-5. §-hoz

A Javaslat a Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény hatályon kívül helyezésével, illetőleg a Rehabilitációs Alapnak a Munkaerőpiaci Alapba történő bevonásával összefüggésben a foglalkoztatási törvénynek a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályait kiegészíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó rendelkezéssel. Ennek megfelelően a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

A Javaslat a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése érdekében új támogatási forma bevezetését írja elő. Ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja megállapítani, amely a támogatás tekintetében a törvény szabályainál kedvezőbb szabályokat tartalmazhat.


6-7. §-hoz

A Munkaerőpiaci Alap létrehozása, valamint új támogatási formáknak a Javaslat 4-5. §-a által történő bevezetése szükségessé teszi a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok módosítását is. Ennek megfelelően a Javaslat meghatározza, hogy az egyes támogatások a Munkaerőpiaci Alapnak mely alaprészéből nyújthatók. Ezen túlmenően a Javaslat a munkaügyi miniszternek a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályozási jogkörét kibővíti  a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályozási jogkörrel. 



8. §-hoz 

A Javaslat a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap összevonásával új pénzalapot, a Munkaerőpiaci Alapot hoz létre. A Munkaerőpiaci Alap az összevonásra került alapok \"jogutódjaként\" tekinthető, mert a Javaslat szerint ezen alapok követelései és tartozásai a Munkaerőpiaci Alapot illetik meg, illetőleg terhelik. A Munkaerőpiaci Alap létrehozására összetett cél megvalósítása érdekében került sor. Annak érdekében, hogy az Alap e cél valamennyi elemének eleget tegyen, a Javaslat - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a Munkaerőpiaci Alapon belül alaprészek elkülönítését írja elő, amelyek pénzeszközeinek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.


9-10. §-hoz

A Javaslat az általános államháztartási szabályoknak megfelelően meghatározza a Munkaerőpiaci Alappal rendelkezni jogosult minisztert. E jogot a munkaügyi miniszter gyakorolja - az Alap rehabilitációs alaprésze tekintetében - a népjóléti miniszterrel egyetértésben. A Javaslat részletesen szabályozza a rendelkezési jog tartalmát is. A Javaslat szerint a munkaügyi miniszternek rendelkezési joga gyakorlása során figyelemmel kell lennie az Országos Munkaerőpiaci Tanács által tett javaslatokra. E javaslatoktól csak igen szűk körben térhet el, illetőleg e javaslatok hiányában csak a törvényjavaslat által meghatározott esetekben hozhat döntést.

A Javaslat rendelkezik a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervekről, valamint átmeneti megoldást tartalmaz arra az esetre, ha a munkanélküli ellátások kifizetésére az Alap pénzeszközei nem nyújtanak fedezetet.

A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Munkaerőpiaci Alap maradványának felhasználására, valamint az egyes alaprészek közötti átcsoportosításra vonatkozóan.


11-16. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza azokat a befizetéseket, amelyek a Munkaerőpiaci Alap bevételét képezik.

A munkaadói járulék mértékét a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet vonatkozásában a munkaadói járulék általános 4,2 százalékos mértékénél 0,3 százalékkal magasabb mértékben határozza meg. Ennek a szabályozásnak az az indoka, hogy a Javaslat a Bérgarancia Alapnak a Munkaerőpiaci Alapba történő beépítésével egyidejűleg a bérgarancia járulékot összevonja a munkaadói járulékkal.

A hatályos szabályozás szerint a munkavállalói járulékfizetés alapja a munkavállaló főfoglalkozású  munkaviszonya alapján kapott bruttó kereset. A gyakorlatban számos problémát okozott a főfoglalkozású munkaviszony fogalmának értelmezése, figyelemmel arra, hogy ezt a fogalmat a jog nem ismeri. A Javaslat ezt úgy oldja fel, hogy ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya van, valamennyi munkaviszony tekintetében előírja a munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget.

A Javaslat - figyelemmel arra, hogy hatályon kívül helyezi a Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvényt - a rehabilitációs hozzájárulásról szabályait a foglalkoztatási törvényben helyezi el. A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések - kisebb módosításokkal - továbbra is a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény keretében maradnak.

A Javaslat a Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvényben foglaltakkal megegyezően rendezi a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget, és részletes szabályokat tartalmaz a munkaadói és a munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás befizetésére vonatkozóan.

17-19. §-hoz

A Javaslat a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, szakképzési és működési alaprészének felhasználására vonatkozóan sajátos szabályokat állapít meg. E szabályok az egyes alaprészek központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretre történő felosztására vonatkoznak, továbbá meghatározzák azokat a célokat, amelyekre a foglalkoztatási alaprész pénzeszközei felhasználhatók. A szakképzési alaprész pénzeszközeinek felhasználási céljait továbbra is a szakképzési hozzájárulásról és Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény határozza meg.



20-21. §-hoz

A fekete munka elleni fellépés hatékonyságának elősegítése érdekében a Javaslat a megyei (fővárosi) munkaügyi központ hatósági ellenőrzési jogkörét kiegészíti a munkaszerződés írásbafoglalásának ellenőrzésével. Ennek megfelelően módosulnak a foglalkoztatási törvénynek a rendbírság kiszabására vonatkozó rendelkezései. A jövőben a munkaadó akkor is rendbírságot köteles fizetni, ha a munkaszerződés írásbafoglalását elmulasztja. A Javaslat bővíti a foglalkoztatási törvényben szabályozott rendbírság kiszabására jogosult szervek körét. A Javaslat szerint a rendbírság kiszabására a megyei (fővárosi) munkaügyi központon kívül az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyelője is jogosult.

II.

A szakképzési hozzájárulásról és a 

Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXII. törvény módosítása

22-27. §-hoz


A Munkaerőpiaci Alap létrehozása indokolttá teszi a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosítását is. 

A Javaslat a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló szabályok tervezett változásával összhangban állapítja meg. Úgyszintén az adózás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodóan rendelkezik a Javaslat a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módjáról és csökkentésének lehetőségéről. 

A Javaslat - figyelembevéve, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti érdek - a Munkaerőpiaci Alap  szakképzési alaprészéből hozzájárulás biztosítását írja elő az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai forrásának biztosításához.

A szakképzésről szóló 1993. évvi LXXVI. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXXXIV. törvény az Országos Képzési Tanács helyett képzéssel kapcsolatos irányítási feladatok tekintetében szakmai döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő szervként az Országos Szakképzési Tanácsot hozta létre. Az Országos Munkaerőpiaci Tanács, valamint a Munkaerőpiaci Alap létrehozása szükségessé teszi az Országos Szakképzési Tanács jogkörére, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács szakképzéssel kapcsolatos jogkörére vonatkozó szabályok módosítását is. A Javaslat hatályos szabályozásnál egyértelműbben határozza meg a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből nyújtható támogatások tekintetében döntésre jogosult szerveket.

III.

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

28-29. §-hoz

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes szabályait - azok hatályon kívül helyezésével párhuzamosan - a Javaslat beépíti a foglalkoztatási törvénybe, az eljárási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket az egyes törvények közötti összhang megteremtése érdekében módosítja. A Munkaerőpiaci Alap létrehozásától függetlenül e törvénynek egy szabálya módosul. A Bérgarancia Alap működésének eddigi tapasztalatai szerint a munkáltató több hónapos bértartozásával szemben a jelenleg jogosultakként kifizethető 48.800-Ft-os összeg rendkívül alacsony, nem segíti kellően a támogatás rendeltetésszerű működését. A bértartozás megelőlegezésénél figyelembevehető, a kötelező legkisebb munkabér négyszeresének megfelelő kifizetési határ a Javaslat szerint a kötelező legkisebb munkabér ötszörösére emelkedne.

IV.

Záró rendelkezések

30. §-hoz

A Javaslat a hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény - a módosítás következtében szükségtelenné váló szabályokat tartalmazó - §-ait. Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. törvény, amelynek egyes szabályai beépülnek az 1991. évi IV. törvénybe, az egyes eljárási rendelkezéseket pedig - törvényi felhatalmazás alapján - miniszteri rendelet fogja tartalmazni. A Javaslat 1996. július 1-jétől megszünteti a pályakezdők munkanélküli segélyét. Ennek az az oka, hogy ez a segélyezési forma nem ösztönzi a fiatalokat a munkába állásra, rövid idejű várakozási időtartamot követően előzetes munkavégzés nélkül juttatja a tanulmányaikat befejező, elhelyezkedni nem tudó fiatalokat munkanélküli ellátáshoz. E helyett a Javaslat 5. §-a olyan foglalkoztatást elősegítő támogatás lehetőségét teremti meg, amely növeli a fiatalok munkába állásának esélyeit. A Javaslat szerint a pályakezdők munkanélküli segélye megszüntetésének időpontjáig szükséges az erre vonatkozó kormányrendelet kiadása.

A Javaslat értelmező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az Országos Munkaerőpiaci Tanács, valamint a Munkaerőpiaci Alap létrejöttével összefüggésben.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç"
