"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/1680. sz.


TÖRVÉNYJAVASLAT

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi költségvetéséről







Előadó: Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter

Budapest, 1995. november




Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 84 - 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: At.) foglaltakra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:


I.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek


1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1996. évi költségvetését 601.538 millió forint bevételi, 601.430 millió forint kiadási előirányzattal, 108 millió forint többlettel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap 1996. évi költségvetésének mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.


A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek együttes előirányzata 542.241 millió forint, melyből a kintlévőségek 1996. évi behajtásából eredő rendkívüli járulékbevételek előirányzata 16.400 millió forint. Az 525.841 millió forint rendszeres járulékbevételekből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 410.814 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 90.373 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett  nyugdíjbiztosítási járulék 9.121 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2.234 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 2.000 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 13.367 millió forint, melyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 12.978 millió forint, 389 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és egyéb várható bevétel, pl. levonással megtérülő nyugellátás.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek előirányzata 2.800 millió forint.

(4) Az At. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Egészségbiztosítási Alaptól átvett járulék előirányzata 42.029 millió forint (az Egészségbiztosítási Alap 137.800 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulék mérték szerinti százaléka).

(5) A működési célú bevételek előirányzata 1.100 millió forint. Ebből a nem a Ny. Alapból finanszírozott ellátásokra a Népjóléti fejezet költségtérítésének előirányzata 800 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel előirányzata 300 millió forint.


A kiadások részletezése


3. § (1) Az At. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 517.220 millió forint.

(2) Az ellátások megállapításával és folyósításával összefüggésben felmerült, ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és utiköltség-térítés előirányzata 3.047 millió forint.

(3) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A Ny. Alap folyamatos működési kiadásainak előirányzata 9.276 millió forint. Ez az összeg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és igazgatási szerveinél működési célra használható fel. Tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatt rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulék bevallási, befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése) végzéséhez szükséges kiadásokat.

(5) A világbanki kölcsönszerződéssel kapcsolatban 1996-ban a Ny. Alap esedékes kiadásainak előirányzata 600 millió forint. Ha a világbanki kölcsönszerződéssel kapcsolatos tényleges kiadás ezt meghaladja, úgy ez az összeg a különbséggel túlléphető. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(6) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 840 millió forint.

(7) A működési célú ingatlan-beruházások előirányzata 1.343 millió forint.

(8) Az ellenőrzési tevékenység ösztönzésének előirányzata 50 millió forint.

(9) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 100 millió forint.

(10) A Fővárosi és Pest megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését az ingyenes állami vagyonjuttatás keretében - megállapodás alapján - legkésőbb 1996. június 30-áig átadásra kerülő ingatlan(ok) útján kell biztosítani. Amennyiben erre az Önkormányzaton kívüli okokból nem kerül sor, úgy a tervezett és felfüggesztett beruházás megkezdhető és a szükséges előirányzattal a működési költségvetés 1996-ban és 1997-ben megemelhető.

(11) A nyugdíjkiadások után az Egészségbiztosítási Alapnak átadott járulék előirányzata 66.204 millió forint (a Ny. Alap 517.220 millió forint ellátási kiadásának az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

(12) A kamat és hozambevételek tartalékba helyezésének előirányzata 2.750 millió forint.


Működési költségvetés


4. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 12.109 millió forint.


(2) A működési költségvetés kiadásainak 12.109 millió forintos előirányzatából a Ny. Alap központi irányításának kiadási előirányzata 938 miliió forint, a területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok kiadási előirányzata 3.604 millió forint, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadási előirányzata 1.532 millió forint, a központosított előirányzatok összege 6.035 millió forint, amiből 2.915 millió forint a központosított intézményi előirányzat és 3.120 millió forint a célfeladatok előirányzata.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.



Vegyes rendelkezések


5. § (1) A nyugdíjbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Ny. Alap tartalékainak alakulását a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.



II.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE




A főösszegek

6. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban E. Alap) 1996. évi költségvetését 496.154 millió forint bevételi, 496.154 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetésének mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.





A bevételek részletezése

7. § (1) A járulékbevételek együttes összege 412.890 millió forint, amely 373.480 millió forint rendszeres, 12.600 millió forint a kintlévőségek behajtásából származó rendkívüli, valamint 26.810 millió forint a központi költségvetés által - a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított kötelezettsége alapján - 1996-ban fizetendő  járulékbevételt tartalmaz. A rendszeres járulékbevételek összegéből 307.140 millió forint a munkáltatói egészségbiztosítási járulék, 7.260 millió forint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék, 57.580 millió forint az egyéni egészségbiztosítási járulék, 1.500 millió forint a baleseti járulék. 

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2.500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12.900 millió forint. Ebből 10.000 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 1.200 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 400 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1.000 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1995-ben megelőlegezett költségek 1996. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott -  központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek  300 millió forint összegű előírányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat és egyéb hozambevételek összege 600 millió forint. Az At. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi ... törvény 31. §-ának (5) bekezdése szerinti rendelkezésekre is tekintettel - azzal a korlátozással kell alkalmazni, hogy a tartósan befektetett eszközök tényleges hozamának legfeljebb 70 %-a  fordítható a tartós befektetések növelésére. A tartósan befektetett eszközök hozamából annak 1996. évi törvényi előirányzata 30 %-ával azonos összeget akkor is a folyó kiadások fedezetére kell fordítani, ha a tényleges hozambevétel kisebb az előirányzatnál.


(5) Az E. Alapot az At. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel (a nyugdíjkiadások után a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére átvett járulék) előirányzata 66.204 millió forint.

(6) A működési célú bevétel 1.060 millió forint, amely a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 980 millió forint összegű,  a központi költségvetés általi megtérítéséből és az intézmények  saját folyó bevételeinek 80 millió forint nagyságú összegéből származik.




A kiadások részletezése

8. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - az intézményi felújítások, beruházások nélkül - 215.000 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 71.600 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 9.500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére szolgáló kiadás előirányzata, 400 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának előirányzata.

(3) A gyógyfürdő szolgáltatás kiadásainak előirányzata 750 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak előirányzata 200 millió forint.

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) előirányzata 78.100 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10.000 millió forint.

(6) A táppénzkiadás előirányzata 48.000 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) együttes előirányzata 3.050 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegű előirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek a megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata.

(8) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 1.500 millió forint, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 500 millió forint.

(9) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 5 millió forint. A vagyon tartalékba helyezése tartós befektetés céljából 420 millió forint.

(10) Az At. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás (a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék) előirányzata 42.029 millió forint.

(11) A (2)-(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé váló kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(12) A működésre fordított kiadás előirányzata 14.300 millió forint, amelyből 1.060 millió forint a 7. § (6) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából

a) folyamatos  működési kiadásokra 11.989 millió forint,

b) a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve  anyagi ösztönzésre 400 millió forint,

c) a működési célú informatikai fejlesztésre 400 millió forint,

d) a világbanki program hazai kiadásaira 400 millió forint,  

e) beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására  867 millió forint,

f) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénzellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére  244 millió forint

fordítható.

(13) A (12) bekezdés d) pontja szerinti kiadásra fordítható összeg 1996-ban a ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl.



Működési költségvetés

9. § (1) A működési költségvetés bevételi előírányzata 14.300 millió forint.

(2) A működési kiadások 14.300 millió forint összegéből

a) az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előírányzata 2.994 millió forint, az egészségbiztosítás területi szerveinek kiadási előírányzata 9.467 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előírányzata 639 millió forint,

b) a központosított előírányzatok összege 1.200 millió forint.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 7.számú melléklete tartalmazza.


Vegyes rendelkezések


10. § (1) Az egészségbiztosítás által folyósított, de nem egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az E. Alap tartalékainak alakulását a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.


III. 



A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT 

KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTő RENDELKEZÉSEK




11. § Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembe vétele alapján, ezen kiadások fedezetéül a Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százaléka az E. Alap bevételét képezi.


12. § A Ny. Alap és a E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére (a T. 13. §, 89/1990. (V.1.) MT rendelet 14. §-ának (2) - (3) bekezdése) 450 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 150 millió forintot használhat fel.

13. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 989.459 millió forint, kiadási főösszege 989.351 millió forint, bevételi többlete 108 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét a törvény 10. számú melléklete tartalmazza.



IV. 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


14. § (1) Az At. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

	\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 57,65 %-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5 % - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5 % - részarányának), a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 24,5 %-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék teljes összegének, a munkanélküli járadék,  a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6 %-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60 %-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10 % - belül a nyugdíjjárulék - 6 % - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

	b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés által fizetett járulékot;

	c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

	ca) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;
	cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 58,10 %-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5 % - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5 % - részaránya);\" 

(2)  Az At. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

	\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 42,35 %-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5 % - belül az egészségbiztosítási járulék - 18 % -  részarányának),  valamint  - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6 %-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40 %-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10 % - belül az egészségbiztosítási járulék - 4 % - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék teljes egészében  az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;\"   

(3) Az At. 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

	\"d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül
	da) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;
	db) az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 41,90 %-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5 % - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének  - 22 % - részaránya);\"


(4) Az At. az 5.§-át követően a következő 5/A.§-sal egészül ki:

\"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, a kintlévőségek behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel 2 százalékának megfelelő összeg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.\"

(5) Az At. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítenie, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap  tárgyév szeptember 30-ig megállapítható, várható éves egyenlege legalább az előirányzott kiadási főösszeg 2 %-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél.\"

15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 10. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köt egészségügyi szolgáltatás és orvosi eszközök, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

(2) Az OEP az (1) bekezdés szerinti szerződéseket törvényben meghatározott biztosítási ellátások megfelelő színvonalának és elérhetőségének figyelembevételével a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök keretei között köti meg.

A szolgáltatók és szolgáltatások kiválasztásánál a Népjóléti Miniszter jogszabályban meghatározott szakmai előírásait és követelményeit veszi figyelembe.

(3) A szerződések megkötésének feltételeit, különösen a szükséges adatokat, az elszámolás módszereit az OEP útmutatóban hozza nyilvánosságra. Az Útmutatókat a Népjóléti Közlöny különszámában kell közzé tenni.\"

(2) Az Et. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként eltérő szorzó kerül évenként kialakításra. Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézményeket  a Népjóléti Miniszter az Alap kezelője véleményének kikérésével állapítja meg.\"

(3) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az E. Alap kezelője - a Népjóléti Miniszter véleményének kikérésével - a társadalombiztosítási finanszírozási körbe nem tartozó, az egészségügyi ellátás színvonalát és hatékonyságát javító szolgáltatások, eljárások fejlesztésére és bevezetésére - a gyógyító-megelőző előirányzat terhére - szerződés alapján finanszírozást nyújthat.\"

16. § (1) Ez  a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az At. 4. §-ának (2) bekezdésében az \"56,48 %-ának\" szövegrész helyébe az \"58,10 %-ának\" szövegrész lép, az At. 5. §-a (2) bekezdésében a \"43,52 %-ának\" szövegrész helyébe a \"41,90 %-ának\" szövegrész lép; az At. 4. §-ának (2) bekezdésében \"a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap  működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére\" szövegrész , az At. 5. §-a  (3) bekezdésének j) pontjában az \"és (9)\" szövegrész, valamint az At. 10. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.   

(2) Az At.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1996. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(3) A járuléktartozások beszedéséből, végrehajtásából és a tartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származó rendkívüli bevételt, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor fennálló járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.





INDOKOLÁS

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak  1996. évi
költségvetéséhez



Indokolás
a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetéséhez

I.
Általános indokolás


A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésében a bevételi és a kiadási főösszegeket alapvetően a rendszeres járulékbevételeket és a nyugdíjkiadásokat megalapozó, az államháztartás tervezésének alapjául szolgáló makrogazdasági paraméterek határozzák meg. A tervezésben az 1995. évi várható adatok szolgáltak kiindulási alapul.

A nemzetgazdasági folyamatoknak a járulékbevételekre gyakorolt hatását figyelembe véve készültek el a számítások. A megszorító gazdaságpolitika következtében a bérek az inflációnál kisebb mértékben nőnek. A közszolgálati, közalkalmazotti szférában és a fegyveres erőknél tervezett nagyarányú elbocsátások tovább szűkítik a bruttó bértömeget és így a nyugdíjjárulék alapját is. A járulékellenőrzés és behajtás területén tett erőfeszítések hatására a befizetési fegyelem enyhe javulására lehet számítani.

A jogszabályi környezet alapvető változatlanságából kiindulva a tervezet csak azon jogszabályváltoztatási elképzelések hatását vette figyelembe,  amelyekkel a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is egyetért, vagy amelyeket kifejezetten a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javasolt. Ennek megfelelően  az előirányzatok nem tartalmazzák a kormány által javasolt járulék-politikai lépések  (struktúra és  mértékváltoztatási intézkedések) hatásait. 






Részletes indokolás

A főösszegek és a kiemelt előirányzatok

1. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap   bevételi főösszege:	601.538 millió Ft
				    kiadási főösszege:	601.430 millió Ft
				    többlete:		                 108 millió Ft



Az előirányzatok részletezése

Bevételek

2. §-hoz

A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék befizetések és az egyéni nyugdíjjárulék befizetések a tervezett bruttó bértömegnövekedés százalékával /14,7 %/, valamint a behajtási hányad javulásával /2 %/ növekednek.
A költségvetési javaslat azzal számol, hogy a közgyűlési javaslatnak megfelelően az egyéni járulék felső határa emelkedik: a tárgyévet megelőző második naptári évre nemzetgazdasági szinten kimutatott havi bruttó átlagkereset (1994-ben: 33289 Ft/fő) háromszorosának naptári évre számított összege lesz a biztosítási határ és  ennek hatására az egyéni járulékbevétel további 4 md forinttal nő. Járulékmérték változással ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat döntésének megfelelően az előirányzat nem számol.

A munkanélküliek után fizetett járulék meghatározásánál a munkanélküli ellátások 10 %-os növekedése prognosztizálható. Egyes, az önkormányzatok által fizetett szociális ellátások pedig várhatóan mintegy harmadával növekednek.

Jelentős járulékbevétellel (11,3 md forint) számol az Alap a központi költségvetéstől, a járulékfizetéssel nem fedezett jogszerző idők (GYES, GYED, katonai szolgálat) fedezetére.

A rendszeres járulékbevételek így megközelítik az 526 md forintot.

A bevételek között több, mint 16 milliárd Ft kintlévőségek behajtásából eredő rendkívüli járulékbevétel szerepel. Mind a rendszeres, mind a rendkívüli járulékbevételek előirányzata a két biztosítási alapnál összhangban van.

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek - késedelmi pótlék, rendbírság és egyéb bevételek - összege az Egészségbiztosítási Alap tervszámaival összhangban a járulékbevételeknél enyhébben, mintegy 7,5 %-kal nőnek.

A kamat és egyéb hozambevételek döntő hányadát a Lakásfedezeti kötvény kamatai alkotják. Az 1995. évihez viszonyított 20 %-os csökkenést az indokolja, hogy a  kötvények egy része kényszerűen, az 1995. évi költségvetési törvény előírása alapján értékesítésre és folyó finanszírozásba történő bevonásra  kerül.

Működési célú bevétel elsősorban, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott ellátások  tényleges folyósítási költségének megtérítése. \"Ügyiratarányos költségtérítés\"-re épülő, illetve ezen elszámolási módnak a finanszírozó intézményekkel való elismertetése a jövő feladata. 


Kiadások

3. §-hoz

A kiadások között a nyugdíjkiadások és a működéssel kapcsolatos kiadási tételek jelennek meg, valamint az Egészségbiztosítási Alapnak átadásra kerülő járulék.

A nyugdíjemelések rendszerében a tervek szerint 1996-tól változás következik be: a várható nettó átlagbér emelkedés helyett a nyugdíjemelések az előző évi tényleges átlagkeresetnövekedéshez fognak igazodni. Ennek megfelelően 1996-ban a nyugdíjak előreláthatóan 15 %-kal emelkednek. A nyugdíjasok létszámának növekedése következtében a nyugdíjkiadások 1,5 %-kal növekednek. Az új nyugdíjaknál a nyugdíj-megállapítás alapját képező összeg degressziójának csökkentése és valorizációjának növelése 1,2 md forint többletkiadással jár. A nyugdíjkiadások összege így eléri az 517 md forintot.

A posta, bank és egyéb költségek előirányzata az infláció emelkedése miatt növekszik. Ha a nem nyugdíjbiztosítási ellátásokra jutó postaköltséget az ellátást finanszírozók 1996-ban átvállalják, akkor ez megtakarítást eredményezhet. (Az egyes ellátásokat finanszírozó intézményekkel kötött megállapodásokat az Önkormányzat központi hivatala ilyen irányban szeretné továbbfejleszteni.)

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat szolgáltatási tulajdonában levő egyes ingatlanok fenntartási és üzemeltetési költségeit a vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások tartalmazzák. Itt mutatja ki a költségvetési törvényjavaslat az Alap vagyonával kapcsolatos vagyonkezelési (vagyonértékelés, pályáztatás értékpapír megőrzés stb.) kiadásokat is. Együttesen a vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 100 mFt. Ahol a szolgáltatási tulajdonban lévő ingatlant a nyugdíjágazat hivatali szervezete használja, ott a felmerülő kiadásokat a működési költségvetésből megtérítik.                                                                                   
 
Amennyiben a Fővárosi Igazgatóság elhelyezése az ingyenes állami vagyonjuttatás keretében a megadott határidőn belül nem oldódik meg, szükségessé válik a felfüggesztett beruházás folytatása.

Az E. Alapnak átadott járulék összege a Ny. Alap nyugdíjkiadásainak 12,8 %-a - 66,2 md forint.

A kamat és hozambevétel 1996-ban nem kerül a folyó kiadások között felhasználásra, a várhatóan 2,8 md forintos összeg a Befektetések Hozama tartalékába helyezendő.


Működési költségvetés

4. §-hoz


Folyamatos működési kiadás:			  9.276 millió Ft
Működési célú informatikai fejlesztés:	     840 millió Ft
Világbanki program hazai költsége		     600 millió Ft
Ingatlanberuházások (Fővárosi Ig. nélkül)	  1.343 millió Ft
Ellenőri tevékenység ösztönzése		       50 millió Ft
Összesen:						12.109 millió Ft

Ezen belül a tervezett kiadások struktúráját és előirányzatait a Közgyűlés részletesen megvitatta és elfogadta. (Részletes program készült az 1996-97. évi beruházásokra, felújításokra és az informatikai fejlesztésekre, valamint a világbanki kölcsönnel kapcsolatos hazai kiadásokra.) Ezeket részletes háttéranyagként a T. képviselőkhöz eljuttatja az Önkormányzat.





Finanszírozási körön kívüli kiadások és a tartalékok

5. §-hoz

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek jelentős összegben és tételszámban  folyósítanak olyan ellátásokat, melyeket nem a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszíroz. Ezen ellátások kiadásait a törvényjavaslat 3. sz. melléklete tartalmazza. Az államháztartáson belüli formai összhang biztosítása érdekében az Önkormányzat tudomásul vette a Pénzügyminisztérium által közölt tervszámokat annak ellenére, hogy több esetben az idei tényszámok alapján az egyes előirányzatok realitása vitatható. 
A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak (likviditási tartalék, befektetések hozama tartalék, tartósan befektetett eszközök) alakulását a törvényjavaslat 4. sz. melléklete tartalmazza.

Annak reményében, hogy az Országgyűlés olyan konszolidációs és likviditási szabályokat fogad el, melyek figyelembe veszik a likviditási tartalék feltöltésének (visszapótlásának) törvényi kötelezettségét és az Önkormányzat szűk mozgásterét a napi likviditás biztosításában, a költségvetés likviditási hitellel összefüggő kamatkiadással nem számol. 

Indokolás

az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetéséhez


II.
Általános Indokolás


Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésének kialakításakor számos tényezőt kellett figyelembe venni. Ezek egy része a makrogazdaság helyzetéből adódó következmény, a faktorok másik csoportja a társadalombiztosítási, ezen belül az egészségbiztosítási folyamatokkal van összefüggésben.
A jelentős nagyságú belső és külső adósságállománnyal, egyensúlyi problémákkal és ezek következtében erős inflációs nyomással terhelt gazdaság teljesítménye hasonlóan 1995-höz, a következő évben is csak mérsékelten nő, ami a bevételek oldaláról erőteljesen korlátozza az egészségbiztosítás lehetőségeit, s egyúttal a kiadási oldal minimalizálását teszi szükségessé. Az infláció mértékétől elmaradó, vagyis reálértékben csökkenő bevételek mellett is szükséges fenntartani az egészségügy működőképességét, s eközben további lépéseket kell tenni az ellátó rendszer működésének racionalizálása és strukturális átalakítása (kórházi reform, mentőszolgálat, vérellátás átalakítása) érdekében. A magyar egészségügyben is jelen vannak és hatnak az egészségügyi költségrobbanást okozó tényezők: így a legkorszerűbb, de rendkívül drága technikák és eljárások meghonosodása, a gyógyító - megelőző szolgáltatások iránti igények növekedése a népesség korösszetételével, egészségi állapotával, a gyors társadalmi változások egyes következményeinek medikalizálódásával.

Az előzőekben vázolt általános helyzet keretei között az E. Alap 1996. évi költségvetésének előirányzatait a következő konkrét tényezők befolyásolják:

1.	első nyolc hónapjában lezajlott makrogazdasági és társadalombiztosítási  (egészségbiztosítási) folyamatok eredményeként kialakuló idei \"várható értékek\". A bázist képező 1995. évi előirányzatok teljesüléséről a következők állapíthatók meg. A bevételi oldal, ezen belül a meghatározó súlyú járulékbevételek várható értékeinek a megítélésében a korábbi években tapasztaltaknál jóval több a bizonytalanság. Augusztus végéig az év egészére előirányzott rendszeres járulékbevételeknek mintegy 63,7 százalékához jutott hozzá az egészségbiztosítás. Tavaly, amikor az éves előirányzatot meghaladták a tényleges járulékbevételek ez az arány 63,6 százalék volt. A bizonytalanságot több ok is magyarázza: hiányos ismeretek vannak a gazdálkodó szervezetek kereset kifizetési szándékairól, valamint nehéz prognosztizálni, hogy milyen mértékű járulékbefizetés várható azon adósoktól akikkel a társadalombiztosítás megállapodást kötött a tartozások fokozatos kiegyenlítésére.
	
	A munkanélküli ellátások után fizetett egészségbiztosítási járulék esetében a várható teljesülés elmarad az előirányzattól, mivel az ellátásban részesülő munkanélküliek száma kisebb a prognosztizáltnál.
	A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek legnagyobb súlyú tétele a késedelmi pótlék és rendbírság, melyből az első nyolc hónapban az éves szinten előirányzott érték 67 százaléka folyt be, ami az előirányzat teljesülését valószínűsíti.
	A bevételi oldal itt most nem részletezendő kisebb jelentőségű tételei esetében az előirányzatok körüli értékek várhatóak.
	
	A kiadási oldal meghatározó súlyú tételei közül a táppénz, valamint a gyógyászati segédeszközök támogatását szolgáló előirányzatok esetében túllépés várható, a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások kiadásai valamivel kisebbek lesznek az előirányzottnál, a gyógyszertámogatásra fordított összeg az előirányzat közelében lesz. Összességében, előirányzat közeli bevételek és az előirányzatot némileg meghaladó kiadások valószínűsíthetőek.
	
2.	Az 1996. évi központi költségvetés feltételrendszerét is képező makrogazdasági folyamatok, ezek közül a társadalombiztosítás (egészségbiztosítás) szempontjából a keresetkiáramlás, a foglalkoztatottság - munkanélküliség, a nettó átlagkereset, valamint a fogyasztói árindex alakulása lényeges. További fontos körülmény, hogy az államháztartás - privatizációs bevételek nélküli hiánya a GDP 3,9 százalékát teheti ki, amiből az is következik, hogy az E. Alap költségvetésének egyenlege csak kismértékű hiányt mutathat.
	
3.	A nyugdíj és az egészségbiztosítás folyamatai között kölcsönhatások vannak, és ezek következményeként járulékátcsoportosítások történnek. Ennek keretében a Nyugdíjbiztosítási Alap átutalja nyugdíjkiadásainak 12,8 százalékát a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetéhez való hozzájárulásként, az Egészségbiztosítási Alap pedig átutalja pénzbeli ellátási kiadásainak 30,5 százalékát a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásaihoz történő hozzájárulásként.
	
	Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetése a következő változásokkal számol.
	
	A munkáltatói járulék mértéke 1,5 százalékpontnyit csökken. Ez a változás ugyan számottevően nem módosítja a nemzetközi versenyképesség egyik fontos tényezőjének tekinthető élő munkaköltségeket, de jelzés értékű lépés, mert kifejezésre juttatja a nemzetközi összehasonlítások szerint is magas járulékkulcs csökkentésére irányuló szándékot. A további érdemi csökkentésnek számos, itt most nem részletezendő előfeltétele van.
	
	Folytatódik az egészségügyi intézményrendszer strukturális átalakítása és az ellátásban tapasztalható területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése. A tervek szerint sor kerül a kórházi kapacitások további csökkentésére, illetve a valós igényeknek megfelelően egyes aktív kórházi részlegek krónikus részleggé, ápolási otthonná alakítására. Az egészségbiztosítási és a szociális ellátás elvi tisztázása alapján a profiltisztítás és a forráscsere érdekében lépéseket szükséges megtenni. A fekvőbeteg ellátásban az 1995. októberi szerződéskötésekhez kapcsolódva - az egységes országos alapdíj bevezetésével - megvalósult a normatív finanszírozás rendszere, amelyet az intézmény-csoportonkénti egységes progresszivitási és a szakmánként egységes szorzók differenciálnak. 
	
	
	
	Részletes indokolás
	
	Az 6. §-hoz
	
	A törvény első paragrafusa a bevételi és kiadási főösszegeket és az ezek különbözeteként adódó egyenleget tartalmazza. A kiegyensúlyozott 0 egyenleggel rendelkező költségvetést az államháztartás lehetséges hiányával kapcsolatos makrogazdasági összefüggések, valamint ezektől nem függetlenül az E. Alap pénzügyi egyensúlyára vonatkozó követelmény determinálja.
	
	
	Bevételek
	
	A 7. § (1) bekezdéséhez
	
	A bevételek meghatározó - közel 80 százalékát - a rendszeres járulékbevételek alkotják. Ezek döntően három - eltérő közgazdasági tartalommal rendelkező - csoportot képeznek:
	
-	munkáltatói járulékbevételek,
-	egyéni járulékbevételek,
-	munkanélküliek ellátása után fizetett járulék.
	
	A munkáltatói és az egyéni járulékbevételi előirányzatok meghatározásánál a lakossági jövedelem alakulására vonatkozó makrogazdasági prognózisnak kitüntetett szerepe van. Az 1996. évre vonatkozó keresetkiáramlás megítélésében nem egységes a prognózist készítők álláspontja.
	Az  állami  költségvetés megalapozásához használt makrogazdasági prognózis 14,7 százalékos bruttó keresettömeg növekedéssel számol, a Gazdaságkutató Rt. viszont magasabb fogyasztói árnövekedéssel - s ehhez igazodóan magasabb 18 százalék körüli keresettömeg kiáramlással - kalkulál. Az E. Alap járulékbevételi előirányzatának meghatározásánál a 14,7 százalékos növekedést vettük alapul. Ezt több szempont is indokolta:
	
-	az államháztartás alrendszerei közötti konzisztencia követelménye,
-	a bázisév (1995) várható járulékbevételeinek megítélésében rejlő bizonytalanságok,
-	az 1996. évi járulékbevételi előirányzatban bizonytalan elemek (járulékalap-bővítés, behajtási hányad javulás) is vannak, egy esetlegesen magasabb keresetkiáramlás ellensúlyozza az ezek teljesülésének elmaradása esetén kieső bevételeket.
	
	Az elmondottak figyelembevételével került meghatározásra a rendszeres járulékbevételek 1996. évi előirányzata, amely 10,8 százalékkal haladja meg ezen bevételek 1995. évi várható nagyságát. Ezen belül a munkáltatói járulékbevételek  9,8, az egyéni járulék-befizetések 17,0 százalékkal nagyobbak az előző évi értéknél. A járulékbevételek e két csoportjának növekedése több tényező együttes hatását tükrözi: egyrészt számol a járulékköteles jövedelmek döntő hányadát adó bruttó keresettömeg 14,7 százalékos növekedésével, másrészt figyelembe veszi a munkáltatói járulék mértékének 1,5 százalékpontos csökkentését, valamint a behajtási hányad 2 százalékpontos javításából és a járulékalap 1995. évi intézkedések alapján bekövetkező bővüléséből származó bevételi többleteket. Ez utóbbi abból adódik, hogy a járulékfizetési kötelezettség alapja a minimálbér 60 százaléka helyett annak teljes összege lett, továbbá a minimálbér növekedése nagyobb a bérnövekedés egészénél. A behajtási hányad javítását a folyószámla-nyilvántartás korszerűsítése, a folyószámlák folyamatos egyeztetése, fizetési elmaradás esetén az azonnali értesítés alkalmazása segíti.
	
	A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék nagysága a Munkaerőpiaci Alap megfelelő előirányzatából van levezetve.
	
	Az Egészségbiztosítási Alap bevételei között speciális bevételi forrást jelentenek a kintlévőségek behajtásából származó járulékbevételek. A behajtási tevékenység információs rendszerének javítása, az ezt a tevékenységet végző apparátus ösztönzését szolgáló két százalékos ösztönzési keret folytatólagos alkalmazása, a profi behajtó szervezetek alkalmazása biztosítani fogja, hogy 1996-ban legalább akkora lesz az innen származó bevétel mint 1995-ben.
	
	A saját maguk járulékfizetését nem teljesítő személyek után (együttes létszámuk közel egy millió főre tehető) a központi költségvetés 26,8 milliárd forint bevételt juttat az egészségbiztosításnak. Ezen összeg lényegében az egy lakosra jutó természetbeni ellátások és az érintett létszám alapján került meghatározásra.
	
	
	A 7. § (2) - (6) bekezdéshez
	
	A központi költségvetés -az 1995. évi teljesítéssel azonos 3,5 milliárd forintot térít az állami feladatot képező egészségügyi szolgáltatások után. Ebből az összegből a terhesgondozással kapcsolatos térítés 2,5 milliárd forint, a terhesség-megszakítással összefüggő megtérítés pedig 1 milliárd forint.
	
	A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek értéke csak minimálisan, 0,3 százalékkal nő. Az ide tartozó tételek meghatározó súlyú (mintegy 75 százalékos részesedésű) eleme a késedelmi pótlék és a rendbírság. Ennél az előirányzatnál a növekedés (3,5 százalék) a korábbi években tapasztaltaknál jóval kisebb, amit mindenekelőtt a járulékfizetési fegyelem javítására hozandó további intézkedések indokolnak.
	
	Kamat és egyéb hozambevétel címén 600 milliárd forint az előirányzat. Ennek az összegnek a döntő - mintegy 90 százaléknyi - hányada az 1995. év végéig juttatott vissztehermentes vagyon hozama (öt százalékos átlagos hozadékot feltételezve), a maradék összeg a korábbi években vásárolt értékpapírok hozama.
	
	1996-ban az Ny. Alapból finanszírozott nyugdíjkiadások előirányzata 515,9 milliárd forint lesz, a két alap közötti járulékátcsoportosításokat meghatározó szabályok szerint ennek az összegnek a 12,8 százalékát kell átutalni az E. Alap részére.
	
	
	Kiadások
	
	A 8. § (1) bekezdéséhez

A kiadások között a gyógyító-megelőző ellátások 215 milliárd forintos előirányzata a szintrehozott báziselőirányzathoz képest 14,0 %-os átlagos növekedést tartalmaz. A munkáltatói járulék másfél százalékpontos csökkenéséből eredő megtakarítás hozzávetőlegesen 1,2 milliárd forint többletforrást jelent az egészségügyi intézményeknél. 

A kasszák között többféle szerkezeti átrendezésre kerül sor. A művesekezelés az aktív fekvőbeteg ellátásból átkerül az egyéb járóbeteg szakellátásba, de külön kassza marad. A korábban a speciális finanszírozású feladatok között szereplő esetenkénti fix összeggel finanszírozott CT és MRI vizsgálatok külön kasszába kerülnek át, finanszírozásuk pedig - a járóbeteg ellátáshoz hasonlóan - a pontrendszer alapján az egyedi és az országos teljesítmények függvényében történik. Hasonló módon néhány implantátum korábbi tételes fix összegű finanszírozása is módosul, bekerülve a HBCS alapján történő teljesítményfinanszírozási rendszerbe.

A nőgyógyászati járóbeteg szakellátás elkülönített kasszában való kezelése nem indokolt.

Az új szerződések és azok 1996. június 30-ig történő felülvizsgálatának pénzügyi kihatása az egyes kasszák között további előirányzat átcsoportosítást igényel. 

Az alapellátás fejlesztéseként a terv szerint 64 új háziorvosi szolgálat indítására nyílik lehetőség ennek eredményeként - az egészségügyben zajló privatizáció részeként - tovább növekszik a magánpraxisok aránya a háziorvosok körében.

Az ügyeleti szolgálat területén évek óta tervezett finanszírozási reform megvalósítására 1996-ban kerül sor, amelyre az 1995. évi várható kiadást 73 %-kal, 1,1 milliárd forinttal meghaladó többletforrás áll rendelkezésre, melynek lényege az ellátotti kör nagysága alapján differenciáló új finanszírozási mód bevezetése, melyben a területi ellátási kötelezettséggel  rendelkező ügyeleti szolgálatot végző háziorvosi szolgálat vagy annak működtetője 1996. január 1-től havonként 20 Ft/fő ügyeleti díjban részesül. 

Az iskola-egészségügyi ellátás finanszírozásával - 10 Ft/fő normaemeléssel számolva 1996. évre 172 millió forint szükséges, mivel a normatív finanszírozásra való teljes körű áttérés hosszabb időt vesz igénybe. 

Az esetfinanszírozásba (művesekezelések, CT és MRI vizsgálatok, nagyértékű műtéti eljárások és implantátumok) belépő új szolgálatok, állomások következtében növekvő esetszám finanszírozási többletére a színvonaltartás keretében 1,1 milliárd forint szükséges. Ezen felül a normaemelés további 1,6 milliárd forint többletet igényel. Összességében az esetfinanszírozotti ellátásokra 1996-ban a bázis évben várható kiadást 25,8 %-kal meghaladó előirányzat jut, aminek egyik oka, hogy sok esetben 1992-es normákat kell rendezni.

Az egészségügyi fekvő és járóbeteg intézményekkel 1995. októberében kötött szerződések 1996. december 31-ig lesznek érvényben, de 1996. június 30-ig a kapacitások újabb felülvizsgálatára és ennek alapján a szükséges szerződés módosításokra is sor kerül. 1996. I. félévben a HBCS súlyszámok revíziója, és ezzel együtt a szakmai szorzók megszüntetése is megtörténik. 

Változatlan teljesítmények mellett az aktív fekvőbetegellátásban az országos alapdíj a kasszanövekménnyel arányosan fog változni, a terv szerint 12,6 %-kal növekszik.   

A célelőirányzatok összesenje szolgálja a korábban megkezdett kockázatkezelési ügyek továbbvitelét, valamint azokat, amelyeket a biztosító korábban is finanszírozott. 

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a terv tartalmazza azoknak az intézeti kezdeményezéseknek a támogatását, amelyek az ellátás színvonalát és költség-megtakarítást szolgálnak.
	
	
	A 8. § (2) - (3) bekezdéséhez
	
	Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak már több éve egyik neuralgikus pontját a gyógyszertámogatásra fordítható összeg képezi. A szóban forgó kiadási tétel 1992. és 1995. között 75 százalékkal nőtt, ami jelentősen meghaladja az összes kiadás növekedését.
	
	A tényleges kiadások minden évben jelentősen (11 - 13 milliárd forinttal) meghaladták az előirányzatot, 1995. lesz az első olyan év, amikor az előirányzat túllépése csak minimális (mintegy 1 milliárd forint) lesz.
	
	A kiadások jelentős elfutásának alapvető oka az volt, hogy a gyógyszerárak -számos ok miatt- bekövetkező gyors növekedését ellensúlyozni hivatott intézkedések vagy elmaradtak, vagy nem bizonyultak megfelelő hatásúnak. A gyógyszerárak növekedésében számos tényező játszik szerepet:
	
-	Az általános infláció a begyűrűző kiadásokon keresztül \"automatikusan\"  nyomja felfelé a termelői árakat.
-	A külkereskedelem liberalizálása következtében az import készítmények aránya jelentősen nőtt.  1990-ben a gyógyszerforgalomban az import részesedése 26 százalék volt, 1994-ben a kérdéses hányad már 53 százalék. Ezeknek a termékeknek az átlagos árszinvonala jelentősen meghaladja a hazai készítményekét. A forintleértékelés és a vámpótlék bevezetése jelentősen növeli az import gyógyszerek beszerzési árát. Az import készítmények növekvő arányának pozitív hatása a terápiás lehetőségek szélesedése, de az is kimutatható, hogy e készítmények egy része az azonos hatóanyagú termékek választékbővítését jelenti csupán. Az import jelentős növekedéséhez az intenzív és szabályozatlan gyógyszerismertető tevékenység is hozzájárult.
-	A gyógyszerforgalmazási rendszer magas költségszintje növeli az egészségbiztosítás és a biztosítottak kiadásait.
-	A törzskönyvezés területén a biztosító érdekeit nem sikerült következetesen érvényesíteni.
-	Egyelőre hiányoznak az un. szakmai terápiás protokollok.
	
	Az elmúlt években számos kisebb - nagyobb jelentőségű változtatás történt a támogatási rendszerben, melyeknek az alapvető célja az egészségbiztosítás gyógyszerkiadásainak mérséklése volt, s ami értelemszerűen együttjárt a lakossági terhek növekedésével. Az 1990. évi 5 milliárd forint lakossági gyógyszerkiadás 1995. végére várhatóan 31 milliárd forintra nő. 
	
	A legjelentősebb változtatásra 1995 március 1-én került sor, amelynek az a  lényege, hogy a gyógyszerek meghatározott körében 90, 95 illetve 100 százalékos ártámogatást kapnak az un. alaplistán szereplő termékek, míg az e körön kívüliek esetében 40 és 70 százalékos támogatás érvényesül. A bevezetett rendszer hatásairól az eltelt idő rövidsége miatt részletes értékelést még nem lehet tenni, de megállapítható, hogy ez a megoldás
	
-	szakmailag biztosítja a leggyakoribb betegségek gyógyszeres ellátását;
-	jobban segíti az ilyen célú költségvetési előirányzat megtartását
-	csökkenti a gyógyszerforgalom volumenét;
-	erősíti a gyógyszerárak kereslet-orientáló szerepét.
	
	A gyógyszertámogatásra együttesen előirányzott összeg 72,8 milliárd forint, ebből 0,8 milliárd forint a vérzékenység, 0,4 milliárd forint a sclerosis multiplex kezelésére van elkülönítve. Az előirányzat megtartása érdekében hozandó intézkedések a támogatási szint mérséklésével, más oldalról a lakossági kiadások növekedésével járnak együtt. A kérdéses intézkedések a következőek:
	
-	az un. \"egészségügyi rendelkezésre\" indikációhoz kötötten jelenleg 95 százalékos támogatással rendelhető gyógyszerek támogatásának 90 százalékra csökkentése;
-	650 gyógyszer támogatási mértékének a csökkentése;
-	vényellenőrzési rendszer alkalmazásának a bevezetése;
	
	A gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzata 9,5 milliárd forint.
	
	
	A 8.§ (4) - (6) bekezdéséhez
	
	Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak mintegy 28 százalékát teszik ki az un. pénzbeli ellátások, melyek közül nagyságrendjüknél fogva a legjelentősebbek a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások, a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély.
	
	A pénzbeli ellátásoknak mintegy 57 százalékát a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások adják. 1992 és 1995 között a kérdéses kiadások növekedése 88 százalék, ami jelentősen meghaladja mind az összes kiadás, mind a pénzbeli ellátások teljes körének a növekedését. E kiadások alakulását egyrészt az érintett létszám változása, másrészt a nyugdíjak emelésének aktuális szabályai determinálják.
	
	Harminc évre visszatekintő adatok azt mutatják, hogy a 10 000 aktív keresőre jutó rokkantak száma folyamatosan emelkedett, 1980-ban 82,8, tíz évvel később 135,2 és 1994-ben 151,1 volt a szóban forgó intenzitási viszonyszám értéke. E rendkívül kedvezőtlen tendencia következtében a rokkantsági nyugdíjban részesülők teljes állományának (a korhatár alattiak és felettiek együttes létszámának) aránya a nyugdíjasok és járadékosok létszámán belül 1997. január 1-én 27,5 százalék, ami mintegy 718 ezer embert jelent. A munkaképesség csökkenésének megállapítására jelentkezők száma a kilencvenes években 117 - 145 ezer között mozgott, ebből a jogosultnak minősítettek száma 54 - 72 ezer között volt, ezek az értékek a tíz évvel korábbiaknál mintegy 1,5 - 2-szer nagyobbak.
	
	Az új rokkantak között a legnagyobb, mintegy 80 százalékos arányt a III. csoportba tartozók teszik ki (ők rokkantak, de nem teljesen munkaképtelenek). Az ezer munkavállalási korú lakosra jutó új rokkantak számára vonatkozó adat rendkívül erős területi különbségeket takar; a legrosszabb arány a gazdasági visszaesés által leginkább sújtott körzetek (Szabolcs, Borsod) esetében regisztrálható, míg a fejlettebb gazdaságú megyék (Győr-Sopron, Fejér, Vas) jóval kedvezőbb képet mutatnak.
	
	Az érintett létszám gyors növekedése számos tényező hatását tükrözi; a népesség romló egészségi állapotát, a kedvezőtlen munkakörülményeket, a nyílt és tömegessé vált munkanélküliséget, a létfeltételek megnehezülését. Utóbbi két tényező ugyanis sokakat arra kényszerít, hogy inkább a minimális biztonságot nyújtó, esetenként más szociális ellátásokra való jogosultságot is magával hozó rokkant nyugdíjas létet válassza. Nem teljesen véletlen, hogy az újonnan rokkanttá nyilvánítottak létszáma 1991-ben és 1992-ben érte el a maximumot.
	
	Az érintett létszám döntő többsége a társadalmi hierarchia alsó szintjein elhelyezkedő, korábban fizikai munkát végző, többnyire alacsony iskolázottságú, szociálisan hátrányos helyzetű rétegekbe tartozik. A megváltozott munkaerőpiaci helyzetben a foglalkozási rehabilitációban való - már korábban sem erős érdekeltség- gyakorlatilag megszűnt, a rokkantak döntő része véglegesen kiszorul a munkaerőpiacról.
	
	A szóban forgó kiadások előirányzata 78,1 milliárd forint, amely az 1995. évi várható értéknél 11,4 százalékkal nagyobb. Az előirányzat az 1996-ra feltételezett 15 százalékos nettó keresetnövekedés, a felülvizsgálati rendszer szabályainak szigorításából adódó 3 milliárd forintos megtakarítás és a három százalékos létszámcsere feltételezésével lett kialakítva.
	
	A terhességi - gyermekágyi segély várható kiadása 1995-ben 8,5 milliárd forint, ami az adott évi pénzbeli ellátásoknak valamivel több mint 7 százaléka. Ez az érték mintegy 33 százalékkal több az 1992. évi hasonló célra fordított összegnél.
	
	Az ellátás feltételrendszerében az utóbbi években jelentős, az éves kiadások összegét befolyásoló változások nem történtek. A segélyt továbbra is a szülési szabadság 24 hetes időtartama alatt folyósítják. Mértéke megegyezik a biztosított átlagkeresetének teljes összegével, ha szülő nő a szülést megelőző két évben legalább 270 napon keresztül biztosítási jogviszonyban volt. Ennél kevesebb, de 180 napnál hosszabb biztosítási idő esetén a segély mértéke az átlagkereset 65 %-a. A gazdasági stabilizációs törvénycsomag keretében, 1995 közepére tervezett változtatások, melyek - az anyasági ellátórendszer egészének szándékolt változtatásával összefüggésben - a jogosultság időtartamát és az ellátás mértékét is érintették, az Alkotmánybíróság döntése következtében nem léptek hatályba.
	
	Mivel a jogosultság feltételei az utóbbi években nem változtak meg, a kiadások mértékét legfőképpen a jogosultak  a biztosítási feltételekkel rendelkező szülő nők  számának alakulása, valamint a bruttó átlagkereset előző évi növekedési üteme befolyásolta. (Mivel a terhességigyermekágyi segély összege a táppénzhez hasonlóan az előző évi átlagkereset alapján kerül kiszámításra, az összehasonlításkor a bruttó átlagkereset előző évi növekedése az irányadó.)  A segély egy napra jutó átlagos összegének évenkénti növekedése az elmúlt időszakban rendre elmaradt a bruttó átlagkereset növekedésének ütemétől. Az elmaradás valószínűsíthető legfőbb oka a segélyre jogosultak bérnövekedése és az átlagos növekedés különbsége. A szülőképes korban lévő nők keresetének növekedési üteme ugyanis minden bizonnyal elmaradt a bruttó kereset növekedésének átlagos mértékétől.
	
	A kiadások dinamikájában az elmúlt években jelentős ingadozások figyelhetők meg. Az éves növekedési ütem az utóbbi években rendre  eltérő mértékben  elmaradt a bruttó átlagkereset növekedési ütemétől. Ezt legfőképpen demográfiai okok, mindenekelőtt az élveszületések évről évre csökkenő száma magyarázza. Ennek legfontosabb oka a szülőképes korú nőkre jutó újszülöttek számának elmúlt években tapasztalható csökkenése. 1000 szülőképesre jutó élveszületések száma az 1989 - 90-es években mért 49.1-es értékről 1993-ra 45.3-ra esett vissza, miközben a megfelelő korú nők száma az utóbbi években nem változott és várhatóan a közeljövőben sem változik jelentősen. Ezen tényezők következtében a segélyben részesülők napi átlagos száma csökkent. 1995-ben egy év alatt további 4 - 5 ezer fős csökkenés valószínűsíthető.
	
	A terhességi - gyermekágyi segély kiadásainak 1996. évre előirányzott összege 10 milliárd forint, ami az 1995. évi várható kiadásokat 17.6 %-kal haladja meg. Az előirányzat annak feltételezésével készült, hogy a születések számának jelentős visszaesése 1995 második felében, valamint a jövő év folyamán némiképp mérséklődik. Ennek megfelelően az ellátásban részesülők számának csökkenése is legfeljebb 1 - 2 %-os lehet, így jelentősen elmaradhat az idei visszaesés mértékétől. A napi átlagos kiadás 1996. évi dinamikája a korábbi éveknek megfelelően némiképp elmaradhat az idei évre prognosztizált bruttó átlagkereset növekedés ütemétől.
	
	A pénzbeli ellátások mintegy 34 százalékát a táppénzkiadások teszik ki. 1992 és 1995 között ezen kiadások közel 42 százalékkal nőttek, ami jóval kisebb az Egészségbiztosítási Alap és a pénzbeli ellátások teljes körének növekedésénél. A táppénzkiadások döntő hányadát -mintegy 97 százalékát- az alkalmazásban állóknak történő kifizetések teszik ki, ezen belül a gyermekápolási táppénz részaránya 4, a baleseti táppénzre fordított kiadások 5 százalék körüli részesedésűek.
	
	Az elmúlt években több változás történt a táppénzszabályokban. Ezek elsősorban azt a célt szolgálták, hogy fékezzék az ilyen jellegű kiadások növekedését, s így enyhítsék az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi helyzetének feszültségeit. Az intézkedések közül a legjelentősebbre 1992. januárjától került sor, a tíznapos betegszabadság intézményének a bevezetésével. 1992-ben sikerült a táppénzkiadásokat az előirányzat szintjén tartani, de a további évek mindegyikében a meghozott intézkedések kevésnek bizonyultak az előirányzatok megtartására, s így a tényleges kiadások 18 - 22 százalékkal haladták meg az előirányzott értéket. 1995-ben a várható érték 41 milliárd forint lesz, ami közel 18 százalékkal fogja meghaladni az előirányzatot.
	
	1992 - 1995 között a táppénzkiadások -korábban már vázolt- növekedésének fő tényezője az egy táppénzes napra jutó kiadás emelkedése, ami mögött mindenekelőtt a megállapítás alapját képező bruttó keresetek növekedéséből  eredő  \"automatikus\"  hatás  érvényesül.  A kiadások változására hatást gyakorló tényezők közül a táppénzre jogosultak létszáma, valamint a táppénzes arány (a táppénzben lévők a jogosultak számának százalékában) az időszak egészét tekintve csökkent.
	
	A táppénzkiadások alakulásának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a 30 évnél idősebb magyar népesség egészségi állapota rendkívül rossz, s ez valamint a társadalmi problémák (munkanélküliség, nehezedő életkörülmények) medikalizálódásából adódó következmények, esetenként a táppénzbevételi gyakorlat indokolatlan engedékenysége a kiadások növelése irányába hat. Vélelmezhető, hogy e tényezők hatását részben vagy egészben semlegesítik az egészségügyi kultúra alacsony színvonala (széles rétegek orvoshoz csak a jól érzékelhető tünetek jelentkezésekor fordulnak) és a munkahely elvesztésétől való félelem sem ösztönöz az egészségügyi ellátás igénybevételére.
	
	
	A működési költségvetéshez
	
	A 8. § (12) - (13) és a 9. § (1) - (3) bekezdéséhez
	
	Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésének 14,3 milliárd forint kiadási előirányzata 15,9 százalékkal haladja meg az 1995. évi várható kiadást.
	
	A fejlesztések és az egyszeri kiadások nélküli működési költségvetés 12,0 milliárd forint. A fejlesztésekre és az egyszeri kiadásokra 2,3 milliárd forint van előirányozva. Utóbbiból informatikai fejlesztésekre (eszközpótlás, szoftverek beszerzése) 400, a folyamatban lévő szerződésekben szereplő beruházásokra 467, a behajtási tevékenység ösztönzésére 400, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részleges elhelyezésére 400, a világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi kiadásokra  - a ténylegesen teljesített kiadások mértékéig - 400, és az ellenőrzési rendszer fejlesztésére 244 millió forint használható fel. Az utolsóként említett előirányzat a vényellenőrzési rendszer kiépítésére, a jogosultsági adatbázis-rendszer kialakítására, valamint a táppénz-ellenőrzési és a természetbeni ellátások ellenőrzési rendszerének megteremtésére használható fel. A felsorolt ellenőrzési rendszerek együttes forrásigénye jóval nagyobb a rendelkezésre álló előirányzatnál, így kiépítésük csak fokozatosan, a források megteremtődésével szinkronban történhet.
	
	
	
III.
	A társadalombiztosítási alrendszer egészét érintő
	rendelkezések
	
	11. § - hoz
	
A közös érdekeltségű feladatok finanszírozására szolgáló összeg fedezetéül az évente megállapított egyösszegű átcsoportosítás helyett - 1996-ra érvényesen - a Nyugdíjbiztosítási Alap a rendszeres járulékbevételeinek 0,3 %-a szolgálna.
	
	12. § - hoz
	
A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően elkülönítésre került a különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére 450 millió forint, egyszeri szociális segélyekre pedig 150 millió forint. 
	
	A 13. § (1) - (2) bekezdéséhez 
	
	E két bekezdés a társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegéről rendelkezik.
	
	
	Záró rendelkezések
	
	14 - 16. § - hoz
	
	E §-ok hatálybaléptető és módosító rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek keretében sor kerül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló (az 1992. évi LXXXIV. törvényben rögzített) szabályozás korrekciójára.

	A biztosítási alapok bevételeit szabályozó rendelkezések módosítását elsősorban a járulékmértékek 1996-os megváltozása teszi szükségessé. A mértékek változtatása magával vonja a különböző bevételi tételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányainak módosulását, az ezeket rögzítő rendelkezéseket tehát korrigálni kell.
	
	A bevételek között a Nyugdíjbiztosítási Alap önálló bevételi tételeként megjelenik -a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ez évben módosított szövegéhez igazodva- az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezésére a központi költségvetés által fizetett járulék. Az eddigi szabályozást meg nem változtató, de a rendelkezéseket egyértelművé tevő szövegpontosítást tartalmaz a javaslat a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék nevesítésével.
	
	A jogalap nélküli felvétel vagy más ok miatt visszaérkezett összegeket indokolt az eddigi arányos megosztás helyett tételesen, azon biztosítási alap bevételei között elszámolni, amelyből az összeg eredetileg kifizetésre került. A javaslat ezért módosítja a vonatkozó jogszabályhelyeket.

	A társadalombiztosítás kintlévőségei behajtásának eredményesebbé tétele céljából 1995-ben a költségvetési törvény rendelkezései közé speciális konstrukció épült be. A társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésének, illetve anyagi ösztönzésének lehetőségét - a beérkezett bevételek függvényében - továbbra is biztosítani szükséges, célszerű ezért a vonatkozó rendelkezéseknek az általános szabályozás kereteibe való illesztése. A törvényjavaslat ezért az 1992. évi LXXXIV. törvényben rögzítetteket a szóban forgó rendelkezésekkel kiegészíti.

Az ellenőrzési munka javítása továbbra is kiemelt célkitűzés, ezért a törvényjavaslat az ellenőrök ösztönzésére a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 %-át kívánja fordítani.
	
	Indokolt a pótköltségvetés készítésének kötelezettségére vonatkozóan az 1992. évi LXXXIV. törvényben rögzített rendelkezés általánosabb, időtállóbb szabállyal való felcserélése. A jelenleg hatályos szabályozás szerint akkor kell pótköltségvetést készíteni, ha a várható éves költségvetési egyenleg 5 milliárd forinttal kedvezőtlenebb az előirányzatnál. Az abszolút összegben rögzített szabály helyébe a módosítással az éves költségvetés mértékeihez igazodó szabály lép. A javaslat szerint akkor kell pótköltségvetést készíteni, ha a várható éves egyenleg legalább az előirányzott kiadási főösszeg 2 %-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél.
	
Az egészségbiztosítási járulékok mértékének változása szükségessé teszi a járuléktartozások beszedéséből, végrehajtásából és a tartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származó bevétel, valamint a tartozás fejében átvett vagyon alapok közötti megosztásának szabályozását. A számviteli szabályoknak való megfelelés és a visszamenőleges joghatályú intézkedés elkerülése indokolja, hogy a megosztásra a tartozás keletkezésekor fennálló járulékmegosztási arányoknak megfelelően kerüljön sor.

"
