"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1718.

TÖRVÉNYJAVASLAT


a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 
módosításáról





1. §

	A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai.\"


2. §

	A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A szövetkezet alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok képviselőinek részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.\"


3. §

	A Tv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni. A szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani.\"

4. §

	A Tv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.\"


5. §

	A Tv. 65. §-a a következő mondattal egészül ki:

	\"Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és a tag között létrejött munka-megállapodás időtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából figyelembe kell venni.\"


6. §

	A Tv. a következő alcímmel és 88/A.§-sal egészül ki:

	\"Részleges átalakulás

	88/A. §

	(1) Nem szűnik meg a szövetkezet, ha nem valamennyi tag lép be a gazdasági társaságba.

	(2) A részleges átalakulás során a vagyonmegosztásra, valamint a döntések meghozatalára a szétválás és az átalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni.\"


7. §

	A Tv. 89. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	/A szövetkezet megszűnik, ha/

	\"b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy valamennyi tag részvételével gazdasági társasággá alakul át;\"
8. §

	A Tv. 83. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Ezt követően kell megtartani a korlátolt felelősségű társaság első taggyűlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyűlését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályainak megfelelően.\"


9. §

	A Tv. 85. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

	/Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)/

	\"a) az alapításban résztvevők szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és\"


10. §

	A Tv. 91.§-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A fel nem osztható vagyonra a 17.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.\" 


11. §

	(1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

	(2) A Tv. 65. §-ának e törvény 5. §-ával meghatározott rendelkezését csak az e törvény hatálybalépése után megszűnt jogviszonyokra lehet alkalmazni.

	(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tv.

	a) 4.§-ának (3) bekezdése; 
	b) 36.§-a (1) bekezdésének f) pontja; 
	c) 39. §-a;
	d) 45. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a \"jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg\" mondatrész;
	e) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjából \"ha ennek a tagok és az alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették\" szövegrész.


Indokolás


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


	A magyar mezőgazdaság társadalmi és gazdasági átalakulása 1992-től a tulajdonviszonyokat rendező törvények végrehajtásával vette kezdetét.

	A szövetkezetekre vonatkozó törvények alapján az ipari és mezőgazdasági szövetkezeti vagyont teljes egészében az aktív és nyugdíjas tagok, valamint a volt tagok, illetőleg örököseik között felosztották. A kárpótlási elemeket is tartalmazó vagyonnevesítés főként a mezőgazdasági szövetkezeteken belül működési zavarokhoz, a vagyontulajdonosok között pedig érdekellentétek kialakulásához vezetett, amelyek feloldása a mai napig nem sikerült. 

	A nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen a jogi személyek szövetkezete, illetőleg a szövetkezeti elvek alapján működtetett szövetségek. Hazai viszonylatban a bevezetést az is indokolja többek között, hogy privatizáció alapján szövetkezeti tulajdonba került állami vállalatok szövetkezeti elvek szerinti működtetése (egy tag - egy szavazat, fel nem osztható vagyon stb.) során a tulajdonos szövetkezetek egyike se kerülhet monopol helyzetbe.

	Ehhez is kapcsolódik azon szabályozás bevezetése, amely arra készteti a szövetkezeteket, hogy fel nem osztható vagyont képezzenek, mert csak ennek fejében juthatnak szövetkezeti célú állami támogatáshoz. A fel nem osztható vagyon léte ugyanis erősíti a szövetkezetet azáltal, hogy azt a szövetkezet megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakulása esetén is csak szövetkezeti célra lehet fordítani.

	A Törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja az említett kérdések újraszabályozása, illetőleg annak kapcsán néhány jogtechnikai módosítás végrehajtása.


Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

	A jogi személyek által alapítható szövetkezet létrehozásának lehetőségét megteremtő szabályok egyrészt már nem tartalmaznak korlátot a jogi és természetes személyek részvétele vonatkozásában, másrészt a jogi személy tag képviselőjét ruházzák fel alapítás esetére az egyébként a tagot megillető jogosítványokkal.


A 3. §-hoz

	A Javaslat deklarálja, hogy jogszabály az állami támogatás nyújtását a fel nem osztható vagyon képzéséhez is kötheti, amelynek következtében a támogatással létrehozott értéket a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a külön törvényben (a mezőgazdasági támogatásokról szóló törvényi szintű szabályozásban) meghatározott szövetkezeti célra kell majd fordítani. Természetesen a fel nem osztható vagyon a szövetkezet tartozásainak kiegyenlítésekor egy tekintet alá esik a szövetkezet egyéb vagyonával.


A 4. §-hoz

	A jogi személyek által alapítható szövetkezetek esetén a jogi személy képviselője nem feltétlenül tagja az alapított szövetkezetnek, ezért szükséges a tisztségviseléshez kötődő tagsági viszony meglétére vonatkozó szabály oldása.


Az 5. §-hoz

	A módosítás a korábbi szabályozás feszültségét oldja annak előírásával, hogy az Szvt. hatálybalépését megelőzően a szövetkezet és a tag között létrejött munka-megállapodás időtartamát is figyelembe kell venni a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások megállapításakor.


A 6. §-hoz

	A szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának szabályai nehézkesek, s csak arra az esetre adnak eligazítást, amikor a szövetkezet egésze átalakul. Létezik azonban olyan igény, amely csupán a szövetkezet egy részének vonatkozásában veti fel az átalakulás gondolatát. E lehetőség megteremtéséhez szükség van az ún. részleges átalakulás jogintézményének bevezetésére. A Javaslat szerinti részleges átalakulás esetén a szövetkezet nem szűnik meg. A szövetkezet tagságának, illetőleg üzletrész-tulajdonosainak az a része pedig, amely a jövőben gazdasági társasági keretek között kíván együttműködni, nem kénytelen szétválást kezdeményezni, s a szétválást követően gazdasági társasággá alakulni, hanem ezt egy lépcsőben is megteheti. A Javaslat szerint a részleges átalakulásra a szétválás és az átalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti tehát, hogy a gazdasági társasággá átalakulással kapcsolatos döntést (ideértve a részleges átalakulásra vonatkozó döntést is) az átalakulásra irányadó szavazati arányban kell meghozni, a vagyonmegosztásra a szétválás szabályait kell alkalmazni a szétválásra irányadó szavazati arányokkal, az új társaság megalakítását pedig a Gt. szabályai szerint kell lefolytatni.


A 7. §-hoz

	E rendelkezés a kizárólag jogi személyek részvételével működő szövetkezet létrehozásának lehetőségét megteremtő szabályok, továbbá a részleges átalakulás jogintézményének bevezetése kapcsán a szövetkezet megszűnésére vonatkozó szabályt pontosítja akként, hogy a szövetkezet a gazdasági társaságba történő átalakulás esetén csak akkor szűnik meg, ha teljes egészében átalakult, azaz ha a gazdasági társaságba valamennyi tag belépett.


A 8. §-hoz

	A Javaslat egyértelművé teszi a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása kapcsán, hogy a társaság alapító ülésén az alapító taglétszám szempontjából csak azokat kell figyelembe venni, akik a társaságba be kívánnak lépni.


A 9. §-hoz

	A Javaslat pontosítja a törvényszöveget akként, hogy az új gazdasági társaság törzstőkéjébe (alaptőkéjébe) az alapításban résztvevő szövetkezeti tagok, illetőleg szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok tulajdonában levő szövetkezeti üzletrészek összértéke számít bele, szemben a korábbi \"rendelkezésre álló\" szövetkezeti üzletrészek összértékével, amely nehezen értelmezhető volt.





A 10. §-hoz

	A Javaslat a 17. § (3) bekezdésére utalással egyértelművé teszi, hogy a szövetkezet fel nem osztható vagyonának az állami támogatással létrehozott részét a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni.


A 11. §-hoz

	a) Az (1) bekezdés értelmében a Javaslat a módosítás hatálybalépését a kihirdetést követő nyolcadik napra teszi.
	b) A (2) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a Tv. 65. §-ának a Javaslat 5. §-ával megállapított rendelkezését csak a Javaslat hatálybalépése után megszűnt munkaviszony jellegű jogviszonyokra lehet alkalmazni.
	c) A kizárólag jogi személyek által létrehozható szövetkezetek lehetőségének megteremtésével összefüggésben értelmetlenné vált szabályokat hatályon kívül kell helyezni [a (3) bekezdés a)-b) és d) pontjai]. 	Meg kell szüntetni a gazdasági társaságok, illetőleg a szövetkezetek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok közötti, még meglévő különbségeket [a (3) bekezdés c) pontja]. 
	A (3) bekezdés e) pontja pedig egyértelművé teszi, hogy nem tartozik a felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába az a termőföld, amely nem került egyik földalapba sem, illetőleg visszamaradt a kárpótlási földalapból, függetlenül attól, hogy a szövetkezet közgyűlése annak a tagok, illetőleg az alkalmazottak tulajdonba adásáról döntött-e már vagy nem.














szovind.doc.PósaE.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç   ü   v â   r Č   n Á   i q  e ő    ˛  a w  ] |  Y }  U ¬  Q +  M ----- @ B @ B @ A A A A @ @@
+  T  w \"  s Ě  o ¬  k +  g 
  c 3  _ 7  [ =  W ł  S ÷  O °  K --- @ B @ A @ B @ A @ B @ A
°  ˙  w Ř  s 
  o 8
  k )  g -  c 1  _ f  [ ů  W É  S ë	  O Ś	  K --- A B C B @ B A B @ A B A
Ś	  Ú	  w Ű	  s 

  o ł
  k î
  g Ŕ
  c Đ
  _ Ň
  [ -
  W -
  S .
  O h
  K --- @ B @ A @ B @ A B @ B @
h
  -
  w ¬
  s 	
  o _
  k j
  g ¦  c +  ^ -  Z Ů  V 0  R E  M G  I - @ C @ A @ @@ @ A B @ A B
G  V  w ľ  s ó  o L"
