"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1805. számú

 

Törvényjavaslat
az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról

Az Országgyűlés az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) a következők szerint módosítja:

1. §

Az Etv. 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	\" a) hivatásos - nyílt vagy \"szigorúan titkos\" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a \"Belső reakció\" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy\" 

2. §

Az Etv. a következő új 1/A. §-sal egészül ki:

\"1/A. § E törvény alkalmazása  szempontjából: 

	1. iraton és nyilvántartáson (a továbbiakban együtt: irat) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3.§ c) pontjában meghatározott iratot kell érteni;

	2. érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen  szerepel.\"

3. §

Az Etv. 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"2.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott ellenőrzés - a (2) bekezdésben meghatározottak  kivételével - az Országgyűlés, illetőleg a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett személyekre terjed ki.

		(2) Az ellenőrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott tisztséget betöltő személyekre, akik 1972. február 14. napja után születtek. 

	     	(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenőrzését az alábbi sorrend szerint kell elvégezni:  

		  1.	az országgyűlési képviselők,
		  2.	a köztársasági elnök,
		  3.	a Kormány tagjai,
		  4.	az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,
		  5.	az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti 		és  etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,   az  adatvédelmi 		biztos,
		  6.	az Alkotmánybíróság tagjai,
		  7.	a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
		  8.	a legfőbb ügyész,
		  9.	az államtitkárok,
		10.	a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,
		11.	a legfőbb ügyész helyettesei,
		12.	a  Magyar  Nemzeti Bank  elnöke,  alelnökei,   a   Jegybank  Tanács 		tagjai,
		13.	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
		14.	a  Magyar Rádió és Magyar Televízió elnöke,  alelnökei, a Magyar 		Távirati  Iroda vezérigazgatója.

		(4) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenőrzését a kinevezésüket megelőzően kell elvégezni.\"

4. §

Az Etv. 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"3.§ Az ellenőrzést a 2.§ (3) bekezdése azonos pontjában meghatározott tisztségek vonatkozásában az ellenőrzés alá vont személyek nevének alfabetikus sorrendje szerint az 5.§-ban meghatározott bizottság által összeállított, személyazonosításra alkalmas névsor alapján kell lefolytatni.\"

 5. §

(1) Az Etv. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5) Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság a központi költségvetés Országgyűlés fejezetének \"Országgyűlés hivatali szervei\" alcímén belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési jogviszonyára a díjazás kivételével a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni. A bizottság tagjának díjazásáról a Kormány rendelkezik. A bizottság tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az Országgyűlés főtitkára gyakorolja.\"
  
(2) Az Etv. 5. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az e megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt, ez azonban nem mentesít a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásának kötelezettsége alól.\"

6. §

Az Etv. 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"7.§	A bizottság tagjává jelölt bíró ellenőrzését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága hajtja végre.\"



7. §

Az Etv. 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"8.§ (1) Az e törvény szerinti ellenőrzést az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni. 

	(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenőrzés során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával, minden egyéb korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenőrzött személyek tekintetében a  Történeti Hivatalban kezelt, valamint a Történeti Hivatalnak történő átadásáig az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban őrzött iratokat, illetőleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti. 

	(3) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a hatáskörébe, illetőleg a felügyelete vagy irányítása alá tartozó szervek által kezelt  iratokból adatszolgáltatást köteles biztosítani a bizottság, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága részére az ellenőrzés lefolytatásának céljára az ellenőrzés alá vont személyek 1. §-ban meghatározott adatainak és iratainak tekintetében. 

	(4) A bizottság, illetőleg az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a ellenőrzés alá vont vagy tanúként meghallgatni kívánt személy személyazonosságának és lakcímének megállapítása céljából név- és lakcím adatokat igényelhet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.

	(5) A bizottság és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés lefolytatása céljából - az ahhoz szükséges mértékig - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túl, bármely,  az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó egyéb iratot is vizsgálhat.\"



8. §

Az Etv. 10. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és az (1)-(3) bekezdések számozása (2)-(4) bekezdésre változik:
 
	\" (1)	A bizottság eljárása során - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"

9. §

Az Etv. 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"13.§ A bizottság eljárása zárt, azon a bizottság tagjain kívül csak az ellenőrzés alá vont személy, valamint írásban meghatalmazott képviselője, illetőleg a bizottság által  a 10. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapított időpontra beidézett személy  vehet részt.\"

10. §

Az Etv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"18.§ (2) Ha az ellenőrzött személy az (1) bekezdés szerinti  felszólítást tartalmazó döntés, illetőleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül tisztségéről nem mond le, vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követő 15. nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi részében közzéteszi.\"

11. §

Az Etv. 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"23.§ (1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a döntés, valamint a jogerős bírósági ítélet egy-egy példányát, továbbá az ellenőrzött személy tisztségéről való lemondásának, illetőleg felmentése kezdeményezésének megtörténtét tanúsító iratokat a döntés, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül átadja a Történeti Hivatalnak, amely azt az e törvényben foglalt szabályok szerint  őrzi és kezeli.

	(2) A bizottság eljárásának alapjául szolgáló iratokat - az (1) bekezdésben meghatározott időpont után - vissza kell adni az iratokat szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok szerint kezeli.

	(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakra vonatkozó iratok nem selejtezhetők.\"

12. §

Az Etv. 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"24.§	A bizottság működése, továbbá ezzel összefüggésben az iratok vizsgálata, illetőleg az adatszolgáltatás teljesítése során a 8.§-ban meghatározott szerveknél felmerülő költségekhez szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetésben kell gondoskodni.\"

13. §

Az Etv. a következő új  25/A. - 25/G. §- sal egészül ki:

\"25/A. §

A Történeti Hivatal

	(1)	Az 1990. február 14-e előtt keletkezett, és az e törvény hatálybalépésekor azokat őrző szerveknek a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükséges adatokat tartalmazó és maradandó értéket képező, de az Ltv. hatálya alá nem tartozó iratainak, valamint az Etv. 5. §-a szerinti bizottság eljárása során keletkezett iratoknak elkülönített őrzését és  kezelését  a Történeti Hivatal látja el. 

	(2) A Történeti Hivatal önálló állami költségvetési szerv, amely az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

25/B. § (1) A Történeti Hivatal élén elnök áll.

	(2) A Történeti Hivatal elnökét és elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára  a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A kinevezés 7 évre szól. 

	(3) A Történeti Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha 

	a/ a megbízatási ideje lejár,
	b/ lemond,
	c/ meghal,
	d/ a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti.

	(4) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)

	a/ tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,
	b/ az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.

	(5) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni az elnököt (elnökhelyettest),  ha

	a/ a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetésében 	bűnösségét megállapította,
	b/ vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki. 

	(6) Tisztségére alkalmatlannak lehet tekinteni az elnököt (elnökhelyettest), 	ha

	a/ munkaköri feladatait egészségi okból 90 napon túl nem tudja ellátni,
	b/ munkáját nem megfelelően végzi.


25/C. § (1) Nem lehet a Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) az, aki a  kinevezés időpontját megelőző tíz évben a Kormány tagja, államtitkár, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja  volt.
  
	(2) A Történeti Hivatal elnöke (elnökhelyettese) a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja.  

	(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell jelenteni a miniszterelnöknek. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstől, illetőleg a keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni.

25/D. § (1) A Történeti Hivatal elnöke saját, valamint az elnökhelyettes munkaidő-beosztását, illetőleg szabadságát maga állapítja meg. 

	(2) A Történeti Hivatal elnökére egyebekben a közigazgatási államtitkárokra, elnökhelyettesére a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel a miniszterelnök gyakorolja.

	(3) A Történeti Hivatal munkatársaira a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 25/E. § A Történeti Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

25/F. § (1) A Történeti Hivatal feladata:

	a/ 	biztosítja - az e törvényben foglalt korlátokkal - az érintetteknek a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való jogának gyakorlását;

	b/	gondoskodik az 5.§-ban meghatározott bizottságnak, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának (7.§), illetőleg a bíróságnak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;

	c/  az e törvényben foglalt feltételekkel biztosítja a tudományos kutatási tevékenység folytatását;

	d/ az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a titokvédelmi szabályok betartásáról.

	(2) A Történeti Hivatalban tárolt irattári anyagra az Ltv. szabályait  az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Történeti Hivatalban tárolt iratokra nem terjednek ki az Ltv. 6.§-ának, 12.§-ának, 22.§-a (1) bekezdésének, 23.§-ának, 24. § (2) bekezdése b/-c/ pontjának, valamint a 28.§-ának rendelkezései.

	(3) A tudományos kutató - az Ltv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése esetén - korlátozás nélkül kutathat a személyes adatokat nem tartalmazó iratokban, amennyiben az abban szereplő adatokat a Ttv. alapján nem minősítették.

25/G.§ (1) A Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplő érintett személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni, illetőleg nem szabad kiszolgáltatni olyan információkat, amelyek alkalmasak más személy azonosítására.

	(2) Az érintett az iratokban szereplő adatai tekintetében a helyesbítési jogát  - a helyes adat  megfelelő igazolása mellett -  csak a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti  természetes személyazonosító adataira vonatkozóan gyakorolhatja. A helyesbítést az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatnak az iratra történő feljegyzésével kell végrehajtani.

	 (3) A Történeti Hivatal által kezelt iratokban bármilyen jogcímen szereplő személy 2000. június 30-át követően kérheti természetes személyazonosító  adatai végleges vagy a helytelen adatoknak a helyes adatok rögzítése után történő törlését.
 
	(4) A Történeti Hivatalban kezelt, személyes adatokat tartalmazó iratok tudományos kutatás céljából csak 2000. június 30-át követően - az Ltv. 24.§-a (2) bekezdésének a/ pontjában meghatározott esetben és a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén  -  használhatók fel.

	(5) Az iratokban - a (4) bekezdésben és a 25/F.§ (4) bekezdésében  foglalt tudományos kutatáson kívül - a törvény hatálybalépésétől számított 30 évig kutatás nem engedélyezhető. Abból - a 25/F.§ (1) bekezdés b/ pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésén túlmenően - sem adat, sem irat nem továbbítható harmadik személynek, nem hozható nyilvánosságra, és az ország területéről nem vihető ki.

	(6) Az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően az iratokat az Ltv. rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni és használatra bocsátani.


25/H. § (1) Az 1980. előtt keletkezett és a 25/A.§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozó iratokat a Ttv. 28. § (2) bekezdésében előírt titokvédelmi felülvizsgálat befejezése után elkülönítetten kell tárolni, és a Történeti Hivatal működésének megkezdésétől számított 60 napon belül részére át kell adni.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont után keletkezett, a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat a titokvédelmi felülvizsgálat elvégzését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2000. február 29-ig kell átadni a Történeti Hivatalnak.

	(3) Nem adhatók át a Történeti Hivatal részére azok az iratok, amelyek együttesen tartalmazzák a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott, az átadó szervek jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan teljesítéséhez szükséges adatokat, és ezek technikai szétválasztása nem vagy csak aránytalan idő- és költségráfordítással, illetőleg az irat eredeti állapotban történő  helyreállításának lehetetlenné válásával lenne megvalósítható.

 	(4) A bizottság tevékenysége során keletkezett iratokat - beleértve az Etv. 19.§-a szerinti eljárás során a Fővárosi Bíróságnál keletkezett iratokat is - az eljárás jogerős befejezése után folyamatosan, de legkésőbb 2000. december 31-ig kell a Történeti Hivatalnak átadni.\"





14. §

	(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.  Egyidejűleg hatályát veszti az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 9. §-a, 11. §-ának (2) bekezdése, 12. §-a,  19. §-ának (3) és (5) bekezdése,  21.§-a, 22. §-a  és  25. §-a, valamint a 27. §-ából az \"...és - a 23., 25. és 26. § kivételével - 2000. június 30-án hatályát veszti\" szövegrész.

	(2)  Az Etv.- a 26. § kivételével -  valamint e törvény 1-11.§-a és a 25/F. § (1) bekezdésének b/ pontja 2000. június 30-án hatályát veszti.

	(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő h/ ponttal egészül ki:

		\"h/ az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához.\" 



I N D O K O L Á S
 
az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításához


Á l t a l á n o s  i n d o k o l á s


	Az Alkotmánybíróság a 60/1994. (XII.24.) számú AB határozatával az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és meghatározott körben jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. E kötelezettség az ellenőrzés alá eső személyi kör egységes mérce alapján történő meghatározására, az információs önrendelkezési jog és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására, az eljárási szabályok egyértelmű meghatározására, valamint a vizsgálat feltételei biztosítására vonatkozó kötelezettségnek a nyilvántartást kezelő minden főhatóságra való kiterjesztésére vonatkozott. 

	Az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott alkotmányossági követelmények érvényesítése egyidejűleg igényel politikai állásfoglalást, valamint a szakmai (elsősorban alkotmányjogi) szempontok mérlegelését és érvényesítését.

	Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala után az Etv.-t érintően  szabályozási kötelezettséget írt elő a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), amikor kimondta, hogy az Etv. hatálya alá tartozó iratoknak a Belügyminisztérium irattári anyagától történő elkülönítéséről, további őrzéséről, kezeléséről és használatáról külön törvény rendelkezik. 

	E szabályozási feladatokra tartalmaz megoldást a törvényjavaslat.

	1. Az ellenőrizendő személyek körét érintően a hatályos szabályozás lényege, hogy a törvény 2. §-ában felsorolt (az Alkotmánybíróság szerint \"a jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő\") személyek arra vonatkozó adatait, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy olyan szerv tagjai voltak, amely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott, nyilvánosságra kell hozni, feltéve,  hogy a fenti tisztségéről vagy megbízatásáról nem mondanak le.

	Az Alkotmánybíróság a törvényben felsorolt funkciók (munkakörök) egy része tekintetében megállapította, hogy azoknak a törvény hatálya alá vonása  alkotmányellenes volt. Ugyanakkor elvi éllel leszögezte: \"A törvény 2. §-a a közérdekű és a személyes adatok elhatárolására nem alkalmazza következetesen ugyanazt az ismérvet, s ez az azonos ismérveknek megfelelő személyi köröket tekintve, az ellenőrzés alá eső, illetve attól mentes csoportok között alkotmányellenes megkülönböztetésre vezet. A diszkrimináció kiküszöbölésére a törvényhozónak az egységes mércét - a rendelkező rész 1. pontjában írt alkotmányos kereteken belül - saját döntése szerint kell meghatároznia és következetesen érvényesítenie.\"

	Ez a döntés azt a kötelezettséget hárítja az Országgyűlésre, hogy vizsgálja felül a törvény 2. §-ában meghatározott személyi kört és \"egységes alkotmányos ismérv alkalmazásával\" határozza meg az átvilágítandók új listáját.

	Az Alkotmánybíróság szerint a személyi kör meghúzása politikai döntést kíván; az Országgyűlés a jelenleginél szűkebben és tágabban is meghatározhatja mind az adatok, mind a személyek körét. Alkotmányosan nem kifogásolható, ha csak a \"fontosabb\" állások betöltőinek ellenőrzésére, illetőleg adataik közzétételére kerül sor. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy az átvilágítandó állások ismérve nem lehet kizárólag a hatáskör függvénye. 

	A fenti követelmények gyakorlati megvalósítása érdekében arra kell javaslatot tenni,  hogy az átvilágítandók köre szűküljön-e le az állami (közhatalmi) szférára - és ezen belül milyen körre terjedjen ki - , avagy a politikai közélet társadalmi szereplőire is kiterjedjen. Ugyanakkor olyan javaslatot kívánunk tenni, amely az átvilágítandó személyek kiválasztása szempontjából technikailag is végrehajtható.

	2. Az Alkotmánybíróság a törvény 1.§-ának a/ és b/ pontjában megjelölt nyilvántartások adatait az Alkotmány 61.§-a szempontjából tekinti közérdekűnek,  és ebből kiindulva mondja ki alkotmányellenesnek a nyilvántartások feltétlen titkosságát. Ebből a szempontból tehát nemcsak, vagy nem elsősorban a nyilvántartásban szereplő személyek adatai minősülnek közérdekűnek, hanem az a cél is, hogy a közelmúlt államszervezetének  működése megismerhető legyen. A nyilvánosságot olyan vonatkozásban kívánja biztosítani, hogy ezekben az anyagokban is lehetővé váljon a tudományos kutatás, és ily módon érvényesülhessen a  közérdekű adatok nyilvánosságának elve.

	Kimondja, hogy a nyilvántartások adatainak feltétlen titkossága alkotmányellenes. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát az alkotmány 61.§-a megköveteli. Ha a törvényhozó ezt a  nyilvánosságot bármely - alkotmányosan elfogadható - okból korlátozza, a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie. Kimondja továbbá, hogy a nyilvántartások teljes titkosítása vagy azonnali megsemmisítése alkotmányellenes, ugyanakkor a teljes nyilvánosságra hozatalnak is alkotmányos aggályai vannak.

	 Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló - időközben megalkotott -  1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései alapján a jelen törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó adatok egészében nem minősíthetők államtitokká, ugyanakkor az azt tartalmazó iratokban és adatállományokban lehetnek olyan információk, amelyeket a Ttv. alapján ma is államtitoknak vagy szolgálati titoknak kell minősíteni. Ezért a titokvédelmi felülvizsgálatot e nyilvántartás vonatkozásában is el kell végezni.
          
	Tekintettel arra, hogy a nyilvántartások adattartalmával kapcsolatosan - a Ttv. alapján most állam- vagy szolgálati titokká minősített adatokon kívül -  a nyilvánosság korlátozásának csak az azokban szereplő, az Alkotmánybíróság állásfoglalását figyelembe véve nem közérdekűnek tekintendő  személyes adatok tekintetében van létjogosultsága; az alkotmányellenesnek minősített feltétlen titkosság és teljes nyilvánosság közötti alkotmányos megoldást a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával lehet biztosítani. 

	E szabályok szerint ugyanis személyes adatot nyilvánosságra hozni, illetőleg továbbítani csak az érintett hozzájárulásával vagy törvény felhatalmazása alapján lehet. A javaslat csak nagyon szűk körre szorítja azokat az eseteket és feltételeket, amikor az adat nyilvánosságra hozható vagy valakinek átadható (megmutatható).

	3. Az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező részében kimondta, hogy \"az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy nem biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását\", és elsősorban az erre vonatkozó jogalkotás pótlására hívta fel az Országgyűlést.

	Az alkotmánybírósági döntés indokolása szerint \"az alkotmány 59.§-ában biztosított információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatának feltárásáról és felhasználásáról. Mindazon személyeknek, akikről adatokat gyűjtöttek vagy szerepelnek a jelentésekben, alkotmányos joguk van ahhoz, hogy adataikat megismerjék és rendelkezzenek róluk. Az  Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy megfelelő szabályozással nem biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását, különösen az érintett jogát a személyes adataiba való betekintéshez és ezek törléséhez ama személyek vonatkozásában, akikről a törvény 1.§ a/-b/ pontjában megjelölt szervek és személyek adatot gyűjtöttek vagy a jelentésekben szerepeltek; továbbá azzal, hogy nem biztosította az információs önrendelkezési jog gyakorlását az ellenőrzendő személyek tekintetében.\"

	Az információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy az érintett jogosult megismerni, hogy róla milyen adatokat kezelnek, kérheti azok helyesbítését, törlését, illetőleg az adatkezelés megszüntetését. E jogok gyakorlásának speciális szabályait tartalmazza a javaslat.

	4. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a vizsgálat nem korlátozódhat a Belügyminisztériumban, illetőleg a Honvédelmi Minisztériumban őrzött információkra, hanem azt minden lehetséges adatra ki kell terjeszteni, ennek megfelelően a vizsgálatba a ma is működő nemzetbiztonsági szolgálatok irattárait is be kell vonni. Problémaként merül fel azonban, hogy a megszüntetett állambiztonsági szervek kivételével  a többi nemzetbiztonsági szolgálat - más szervezeti és jogi formában, valamint  más irányítási viszonyok között - tovább folytatta tevékenységét, éspedig a demokratikus jogállam igényeinek és követelményeinek megfelelő módon. Ugyanakkor vannak olyan, a nemzetközi gyakorlatban és jogállami körülmények között is létező és elfogadott nemzetbiztonsági szolgálati feladatok, amelyek indokolttá teszik, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok mai jogszerű feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmazó, de korábban keletkezett iratok kikerüljenek a törvény hatálya alól. Erre tartalmaz megoldást a javaslat, amikor a Belügyminisztériumot és a Történeti Hivatalt a vizsgálat feltételeinek teljes körű biztosítására kötelezi, míg minden más szerv számára, amely rendelkezhet információval a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekről, adatszolgáltatás teljesítését írja elő.

	5. Az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen következik, hogy megfelelő formában  biztosítani kell a tudományos kutatás feltételeit. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljön az Etv. azon alapvető célja, hogy amennyiben az ellenőrzött személy lemond tisztségéről, a korábbi tevékenységére vonatkozó adatát senki nem fogja megismerni, másrészt fokozott védelemben kell részesíteni az iratokban bármilyen jogcímen (így pl. \"áldozatként\") szereplők személyes adatainak védelmét. Ezért a javaslat a tudományos kutatás tekintetében az Ltv.-től eltérő speciális szabályokat állapít meg.

	6. Tekintettel arra, hogy az Ltv. alapján a törvényjavaslat hatálya alá tartozó iratok kezelésére, őrzésére speciális szabályokat kell megállapítani, célszerű,  hogy e feladatokat a Kormánytól és a Belügyminisztériumtól teljesen független, önálló szervezet végezze. Erre tartalmaz megoldást a törvényjavaslat a Történeti Hivatal létrehozásának kezdeményezésével.


















R é s z l e t e s  i n d o k o l á s

1-4. §-hoz

		A javaslat értelmező rendelkezésekkel egészíti ki az Etv.-t, amellyel egyrészt az Ltv. \" irat\" fogalmát kívánja bevezetni az Etv. hatálya alá tartozó minden iratra, nyilvántartásra, adatállományra. Másrészt egyértelműen meghatározza, hogy ki tekinthető a törvényben biztosított információs önrendelkezési jog szempontjából érintettnek.

.	A vizsgált személyi kör meghatározásával kapcsolatosan lefolytatott elemzések alapján a javaslat nem terjeszti ki  a törvény hatályát a nem állami szférára. Ennek alapvető indoka az, hogy e téren  nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen  \"az egységes alkotmányos ismérv alkalmazása\". Ugyanis azoknak a csoportoknak (személyeknek), akiknek a politikai közéleti súlya, szerepe megközelítőleg azonos, alapfunkciójukat tekintve gyökeresen eltérő a rendeltetésük (pl. pártok, szakszervezetek, egyházak, munkaadói és szakmai érdekképviseletek stb.), ezért csak mérlegelés alapján lehetne eldönteni,  mely csoportjuk esetén indokolt, hogy a törvény hatálya alá tartozzanak, ez pedig nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatában írt követelményeknek. A sajtó esetében pedig gyakorlatilag megoldhatatlan feladat eldönteni, hogy konkrét esetekben hol húzható meg a határvonal.

       	Ezen  túlmenően az sem dönthető el alkotmányosan, hogy az azonos típusú szervek milyen körére terjedjen ki a vizsgálat, ugyanis az egyenlő mérték követelményét  a szervek alapvetően eltérő súlya és jelentősége miatt nem lehet teljesíteni. 

 	 	Az állami szférán belül az átvilágítandók körének meghatározásakor a javaslat azt tartalmazza, hogy a törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók körére terjedjen ki, mert  ez az a személyi kör, amelynek legnagyobb hatása van a jogállam kialakítására és működtetésére. Ezen a körön belül  egyrészt az országgyűlési képviselőket, mint a képviseleti demokrácia megszemélyesítőit javasolja a törvény hatálya alá vonni. 

		A javaslat az állami szféra  közhatalmat gyakorlóinak kiválasztására azt a kritériumot javasolja egységes szempontként felállítani, hogy a törvény hatálya azokra a személyekre terjedjen ki, akik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezettek. Ezzel egy olyan egységes alkotmányos ismérv kerül meghatározásra, amely mentes minden szubjektív elemtől. 

5-12. §-hoz

	A javaslat e rendelkezései tartalmazzák  az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait, valamint azt, hogy az ellenőrzéshez szükséges információkat milyen adatforrásból lehet beszerezni. A javaslat ugyanazon szabályokat tartalmazza az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságára is, amelynek feladata a bizottság tagjává jelölt bírák ellenőrzése.

	Figyelembe véve az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat, a javaslat olyan szabályozást tartalmaz, amely szerint a vizsgálat során igénybe vehető minden olyan irat, nyilvántartás, amely a vizsgálattal érintett és a törvény hatálya alá tartozó adatokat tartalmazza, függetlenül attól, hogy az mely szerv kezelésében van. Ugyanakkor a vizsgálatot végző személyek részére nyilvántartásokba és az iratokba történő korlátlan betekintési jogot csak a Belügyminisztériumban és az - e törvénnyel létrehozni javasolt - Történeti Hivatalban javasolja lehetővé tenni, míg a nemzetbiztonsági szolgálatokat adatszolgáltatás teljesítésére kötelezi. Emellett kiterjeszti a vizsgálatot végző bizottság részére az adatigénylés jogát bármilyen olyan egyéb iratra, amely a törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozóan adatot tartalmazhat. Lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy a vizsgálat alá vont személyek és a tanúk személyazonosító- és lakcím adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából átvehessék.

13. §-hoz

	A BM egykori III/III. Csoportfőnöksége jogutód nélkül szűnt meg, a Belügyminisztérium e szerv dokumentumait lényegében a felelős őrzés szabályai szerint gondozza, anélkül, hogy azok adatállományát bármely jelenlegi jogszerű tevékenységéhez felhasználná.  Ugyanakkor - mint ahogy az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában is szerepel - nem csak ebben a nyilvántartásban találhatók olyan iratok és adatok, amelyek a törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre utalnak, és ma már egyik szerv jogszerű tevékenységének célját sem szolgálják. Ezeket az iratokat azonban már nemcsak a Belügyminisztérium, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Honvédelmi Minisztérium és más szervek is őrzik. Ugyanakkor - elsősorban a Belügyminisztériumban, amely az elmúlt több mint negyven évben az iratokat csak elvétve adta át a levéltárnak - nagy mennyiségű olyan irat halmozódott fel, amelyekben szereplő személyes adatok kezelése ma már nem jogszerű, ugyanakkor maradandó értéket képezhetnek.

	 Célszerűnek tűnik, ha e dokumentumok őrzését, feldolgozását, az ellenőrzést végző bizottság \"kiszolgálását\", az információs önrendelkezési jog gyakorlását, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítását egy - a Kormánytól és a Belügyminisztériumtól szervezetileg teljesen független - intézmény végezze. A javaslat ezért - Történeti Hivatal elnevezéssel - a  költségvetésben külön fejezetként  megjelenő, önálló jogi személyként működő szerv létrehozását tartalmazza, melynek elnökét és helyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, az összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá kinevezésük és felmentésük  feltételeit, valamint munkaviszonyuk speciális szabályait a javaslat tartalmazza azzal, hogy egyebekben rájuk a közigazgatási, illetőleg a helyettes államtitkárokra vonatozó szabályok irányadók.

	A Hivatal tevékenységéről a javaslat szerint az elnök közvetlenül az Országgyűlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel. 

 	A javaslat a Történeti Hivatal tevékenységére - miután feladatköre legközelebb a levéltárakéhoz van - bizonyos kivételekkel, (így a kutatásra,  az iratok külföldre vitelére, a levéltárba adási kötelezettségre, valamint a más levéltáraknak történő átadás lehetőségére vonatkozó szabályok alkalmazásának kizárása) az Ltv. szabályait  javasolja alkalmazni.

	A 25/G.§ (1)-(3) bekezdése szabályozza az érintettek információs joga gyakorlásának speciális szabályait. E szerint az adatok megismeréséhez való jog gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy az ne sértse más személy személyes adatai védelmére vonatkozó jogát, illetőleg arra jogosult ne tudhassa meg, hogy konkrétan ki az, aki az iratokban és nyilvántartásokban - bármilyen jogcímen - szerepel. Ennek technikai megoldása az, hogy az iratokat csak az érintett személy azonosítására alkalmas adatok felismerhetetlenné tétele után lehet bemutatni.

	Az adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását csak korlátozott körben - személyazonosító adatok tekintetében - indokolt lehetővé tenni és csak olyan módon, hogy az eredeti adat is megmaradjon. Ennek egyrészt a nyilvántartás maradandó értékének megőrzése, valamint a törvény végrehajtásához szükséges adatoknak az eredeti állapotban való megtartása érdekében van jelentősége, hiszen a Bizottság munkájában a bizonyítási eljárás lefolytatásához a ma rendelkezésre álló adatállományra változatlanul és hiánytalanul szükség van.

	Az információs önrendelkezési jog magában foglalja az adatok törlésére való jogosultságot is. Ez számos esetben a vizsgálat eredményességét hiúsítaná meg, hiszen a törölt vagy törlendő adatokban találhatók azok az információk, amelyek alapján valakinek az ügynöki tevékenységét rekonstruálni lehetne, illetőleg az annak bizonyításához meghallgatni szükséges tanúk személye is csak innen tudható meg. 

	E probléma megoldására azt javasoljuk, hogy az érintett személy csak a törvényben meghatározott ellenőrzések befejezését (2000. június 30-át) követően gyakorolhassa a törlési jogot.
 
	Az Alkotmánybíróság döntéséből egyértelműen következik, hogy megfelelő formában biztosítani kell a tudományos kutatás feltételeit is. A kutathatóság korlátlan és azonnali hatállyal történő lehetővé tételét azonban akadályozza az a speciális körülmény, hogy ezek az iratok technikailag szétválaszthatatlan módon (esetenként egyazon oldalon vagy sorban) tartalmaznak  az érdektelen adatok és a közelmúlt megismeréséhez szükséges információk mellett olyan, különösen védendő, esetenként maradandó értékkel nem rendelkező, de az érintett legbensőbb magánügyére vonatkozó  személyes adatokat, amelyek gyűjtéséről és nyilvántartásáról maguk az érintettek sem tudnak. Indokolt ezért a tudományos kutatást bizonyos időhatárhoz kötni, másrészt pedig átvenni a levéltári törvénynek azt a szabályát, amely a kutatást csak a személyes adatok anonimizálása után teszi lehetővé. 

	A dokumentumokat a törvény hatálybalépését  követő 30 év elteltével - javaslatunk szerint - már a levéltári törvény szabályai szerint kell kezelni, és ez vonatkozik már a kutatás biztosítására is.  


	A Történeti Hivatal működése megkezdésének időpontja szoros összefüggésben van az iratok átadásának határidejével. A javaslat az iratok átadásának határidejét  a titokvédelmi felülvizsgálathoz igazodva tartalmazza. 

--------------------------Ç   ü   v â   r á   n «   j Ż   e +   a ß   \ W  X q  T   P Â  L ¦  H  A"
