"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1869. SZÁMÚ
törvényjavaslat


A törvényjavaslat előadója:	Kovács László
					külügyminiszter


Budapest, 1995. december 



TÖRVÉNYJAVASLAT
a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és
Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én
létrejött Egyezmény és az
Egyezmény 13. cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyv
kihirdetéséről



1. § Az Országgyűlés a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezményt és az Egyezmény 13. cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat 1995. június 2-án került letétbe helyezésre a Svéd Királyság Kormányánál és a Magyar Köztársaság vonatkozásában az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv 1995. augusztus 2-án hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:
:

   „Egyezmény a békéltetésről és a választottbíráskodásról az Európai

              Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében

  Az ebben az Egyezményben részes államok, lévén egyúttal az Európai

Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő államai,

  tudatában ama kötelezettségüknek, hogy vitáikat békés úton rendezzék,

amint azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. Cikkének (3) bekezdése és

33. Cikke előírja;

  nyomatékosan hangsúlyozva, hogy semmiképpen sincs szándékukban

gyengíteni más létező intézményeket vagy mechanizmusokat, ideértve a

Nemzetközi Bíróságot, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az Európai

Közösségek Bíróságát és az Állandó Választottbíróságot;

  megerősítve ünnepélyes vállalásukat, hogy vitáikat békés úton rendezzék, és

azt az elhatározásukat, hogy mechanizmusokat fejlesszenek ki a részt vevő

államok közötti viták rendezése végett;

  emlékeztetve arra, hogy valamennyi EBEÉ alapelv és kötelezettségvállalás

teljes megvalósítása egymagában is lényeges eleme az EBEÉ-ben részt vevő

államok közötti viták megelőzésének;

  érdekeltek lévén abban, hogy előmozdítsák és megerősítsék különösképpen

a viták békés rendezésének vallettai szakértői értekezletén elfogadott

jelentésben foglalt és az EBEÉ részt vevő államai külügyminisztereinek

tanácsa Berlinben, 1991. június 19-én és 20-án tartott ülésén helybenhagyott

kötelezettségvállalásokat,

megállapodtak a következőkben:

                                            I. Fejezet

  


                             ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                                          1. Cikk

                                   A Bíróság létesítése

   Békéltető és Választottbíróság létesül avégből, hogy békéltetés útján és

adott esetben választottbírói döntés útján rendezze azokat a vitákat,

amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően elébe

terjesztenek.

                                          2. Cikk

                   Békéltető bizottságok és választottbíróságok

   1. A békéltetést békéltető bizottságok végzik, amelyeket minden egyes vita

rendezése céljára alakítanak meg. A bizottságot a 3. Cikk rendelkezéseinek

megfelelően készült jegyzékből kiválasztott békéltetőkből kell megalakítani.

   2. A választottbíráskodást választottbíróságok végzik, amelyeket minden

egyes vita rendezése céljára alakítanak meg. A választottbíróságot a 4. Cikk

rendelkezéseinek megfelelően készült jegyzékből kiválasztottbírákból kell

megalakítani.

   3. A békéltetők és a választottbírák együttesen alkotják a Békéltető és

Választottbíróságot az EBEÉ keretében, a továbbiakban „a Bíróságot”.

                                          3. Cikk

                                A békéltetők kinevezése

   1. Az ebben az Egyezményben részes minden egyes állam az Egyezmény

hatálybalépését követő két hónapon belül két békéltetőt nevez meg, akik közül

legalább az egyik az adott államnak az állampolgára. A másik egy, az

EBEÉ-ben részt vevő másik állam állampolgára lehet. Az az állam, amely

ennek az Egyezménynek a hatálybalépése után válik annak részesévé,

békéltetőit két hónapon belül azt követően nevezi ki, hogy az Egyezmény az

illető állam tekintetében hatályba lépett.

   2. A békéltetőknek olyan személyeknek kell lenniük, akiknek magasabb

nemzeti vagy nemzetközi állása van vagy volt, és elismert képesítése van a

nemzetközi jog, a nemzetközi kapcsolatok vagy viták rendezése terén.

   3. A békéltetők kinevezése hatévi, megújítható időtartamra történik.

Tisztségük időtartama alatt a kinevező állam a megbízatásukat nem

szüntetheti meg. Haláluk, lemondásuk vagy a feladataik ellátására való, a

Vezetőség által megállapított képtelenségük esetén az illető állam új

békéltetőt nevez ki; az új békéltető hivatali ideje annyi, amennyi az előd

hivatali idejének maradéka.

   4. A békéltetők hivatali idejük letelte után is folytatják az általuk már

megkezdett ügyekkel való foglalkozást.


  5. A békéltetők nevét közölni kell a Jegyzővel, aki azokat jegyzékbe foglalja,

és e jegyzéket megküldi az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt vevő

államokhoz való továbbítás végett.

                                          4. Cikk

                              A választottbírák kinevezése

  1. Az ebben az Egyezményben részes minden egyes állam az Egyezmény

hatálybalépését követő két hónapon belül kinevez egy választottbírót és egy

helyettest, aki saját állampolgárai vagy bármely más, az EBEÉ-ben részt vevő

állam állampolgárai lehetnek. Az az állam, amely az Egyezmény

hatálybalépését követően válik annak részesévé választottbíráját és annak

helyettesét az attól az időponttól számított két hónapon belül nevezi ki, hogy

az Egyezmény az illető állam tekintetében hatályba lépett.

  2. A választottbíráknak és helyetteseiknek meg kell felelniük azoknak a

követelményeknek, amelyeket saját országuk a legmagasabb bírói állások

betöltéséhez megkíván, vagy a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró

jogász szakemberek kell legyenek.

  3. A választottbírák és helyetteseik kinevezése hatévi, egyszer megújítható

időtartamra történik. Tisztségük időtartama alatt a kinevező állam a

megbízatásukat nem szüntetheti meg. Halála, lemondása vagy a feladatai

ellátására való, a Vezetőség által megállapított képtelensége esetén a

választottbíró helyett helyettesét kell megbízni.

  4. A választottbíró vagy helyettese halála, lemondása vagy a feladatai

ellátására való, a Vezetőség által megállapított képtelensége esetén új

kinevezéseket kell eszközölni, az 1. bekezdéssel összhangban. Az új

választottbíró vagy helyettese hivatali ideje elődjéhez igazodik.

  5. A Bíróság eljárási szabályzata rendelkezhet a választottbírák és

helyetteseik részleges megújításáról.

  6. A választottbírák hivatali idejük letelte után is folytatják az általuk már

megkezdett ügyekkel való foglalkozást.

  7. A választottbírák nevét közölni kell a Jegyzővel, aki a neveket jegyzékbe

foglalja, és e jegyzéket megküldi az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt

vevő államokhoz való továbbítás végett.

                                          5. Cikk

                    A Bíróság tagjai és a Jegyző függetlensége

  A békéltetők, a választottbírák és a Jegyző feladataikat teljes

függetlenségben végzik. Hivatalba lépésük előtt nyilatkozatot tesznek arra

nézve, hogy feladataikat pártatlanul és lelkiismeretesen fogják végezni.

                                          6. Cikk

                              Kiváltságok és mentességek


  A békéltetők, a választottbírák, a Jegyző, a vitában részes felek képviselői és

tanácsadói feladataiknak a jelen Egyezmény részes államainak területén való

végzése során azokban a kiváltságokban és mentességekben részesülnek, mint

amelyekben a Nemzetközi Bírósággal kapcsolatban álló személyek.

                                           7. Cikk

                                  A Bíróság Vezetősége

  1. A Bíróság Vezetősége az Elnökből, az Alelnökből és három másik tagból

áll.

  2. A Bíróság Elnökét a Bíróság tagjai maguk közül választják. Az Elnök látja

el a Vezetőség elnökének feladatait.

  3. A békéltetők és a választottbírák maguk közül két-két tagot és azok

helyetteseit választják a Vezetőségbe.

  4. A Vezetőség saját tagjai közül választja az Alelnököt. Az Alelnök békéltető,

ha az Elnök választottbíró és választottbíró, ha az Elnök békéltető.

  5. A Bíróság eljárási szabályai határozzák meg az Elnök, valamint a

Vezetőség többi tagja és helyetteseik választásának módját.

                                           8. Cikk

                                A döntéshozatali eljárás

  1. A Bíróság döntéseit a szavazásban részt vevő tagok többségével hozza. A

tartózkodókat úgy kell tekinteni, hogy nem vettek részt a szavazásban.

  2. A Vezetőség döntéseit tagjainak többségével hozza.

  3. A békéltető bizottságok és a választottbíróságok döntéseiket tagjaik

többségével hozzák; a tagok a szavazástól nem tartózkodhatnak.

  4. Szavazategyenlőség esetén az elnöklő személy szavazata dönt.

                                           9. Cikk

                                          A Jegyző

  A Bíróság nevezi ki a Jegyzőjét, és rendelkezhet szükség szerint más

tisztviselők kinevezéséről. A Jegyzői Hivatal szolgálati szabályzatát a

Vezetőség állapítja meg, és az Egyezményben részes államok fogadják el azt.

                                          10. Cikk

                                         Székhely

  1. A Bíróság székhelye Genf.

  2. A vitában álló felek kérelmére, a Vezetőség hozzájárulásával a békéltető

bizottság vagy a választottbíróság más helységben is ülésezhet.

                                          11. Cikk


                              A Bíróság eljárási szabályai

  1. A Bíróság maga alkotja meg eljárási szabályait, amelyeket a jelen

Egyezményben részes államoknak jóvá kell hagyniuk.

  2. A Bíróság eljárási szabályainak elsősorban azokat a rendelkezéseket kell

megállapítaniuk, amelyek szerint a jelen Egyezmény alapján létesített

békéltető bizottságok és választottbíróságok eljárnak. Meg kell jelölniük

azokat a szabályokat, amelyektől a vitában álló felek megegyezésével sem

lehet eltérni.

                                          12. Cikk

                                       Munkanyelvek

  A Bírósági eljárási szabályai állapítják meg a nyelvek használatáról szóló

rendelkezéseket.

                                          13. Cikk

                                  Pénzügyi jegyzőkönyv

  A 17. Cikk rendelkezéseit nem érintve, a Bíróság minden költségét a jelen

Egyezményben részes államok fedezik. A költségek kiszámítására, a Bíróság

évi költségvetésének megállapítására és jóváhagyására, a jelen Egyezmény

részes államai között a költségek felosztására, a Bíróság könyvelésének

ellenőrzésére és a kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendelkezéseket egy

pénzügyi jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a Vezető Tisztviselők Bizottsága

fogad el. Az államokat attól fogva kötelezik a jegyzőkönyv rendelkezései, hogy

a jelen Egyezmény részesévé válnak.

                                          14. Cikk

                                      Időszaki jelentés

  A Vezetőség évenként időszaki jelentést tesz a Vezető Tisztviselők Bizottsága

útján az EBEÉ Tanácsának a jelen Egyezmény alapján végzett

tevékenységekről.

                                          15. Cikk

  A békéltetésre és választottbíráskodásra vonatkozó kérelmekről való

                                          értesítés

  A Bíróság Jegyzője értesítést ad az EBEÉ Titkárságának minden békéltetésre

vagy választottbíráskodásra vonatkozó kérelemről avégből, hogy a Titkárság

azt haladéktalanul továbbítsa az EBEÉ részt vevő államainak.

                                          16. Cikk


                  A felek magatartása - ideiglenes intézkedések

  1. Az eljárás ideje alatt a vitában álló feleknek tartózkodniok kell minden

olyan cselekménytől, amely súlyosbíthatja a helyzetet, vagy tovább gátolhatja,

vagy megakadályozhatja a vita rendezését.

  2. A békéltető bizottság az elébe terjesztett vitában részt vevő felek

figyelmét felhívhatja azokra az intézkedésre, amelyeket a felek tehetnek

avégből, hogy megakadályozzák a vita súlyosbodását, vagy hogy a rendezés

nehezebbé váljon.

  3. Egy vita ügyében alakított választottbíróság megjelölheti azokat az

ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a vitában részes feleknek tenniük

kellene a 26. Cikk 4. bekezdése értelmében.

                                          17. Cikk

                                    Eljárási költségek

  Saját költségeit a vitában részes minden fél és minden beavatkozó maga

viseli.

                                         II. Fejezet

                                       JOGHATÓSÁG

                                          18. Cikk

                  A bizottság és a választottbíróság joghatósága

  1. Az ebben az Egyezményben részes bármely állam egy másik állammal

fennálló olyan vitáját, amelyet ésszerű határidőn belül nem rendeztek

tárgyalás útján, békéltető bizottság elé terjesztheti.

  2. A vitákat a 26. Cikkben meghatározott feltételek szerint választottbíróság

elé lehet terjeszteni.

                                          19. Cikk

                         Létező rendezési módok megőrzése

  1. A valamely vita alkalmából létesített békéltető bizottság vagy

választottbíróság nem tesz további intézkedést az ügyben, amennyiben

  a) a vitának a bizottság vagy a választottbíróság elé terjesztését megelőzően

azt egy olyan bíróság vagy választottbíróság elé terjesztették, amelynek a

joghatóságát a vita tekintetében a felek jogilag kötelesek elfogadni, vagy ha az

ilyen testület a vita érdemében már döntést hozott;


   b) a vitában álló felek eleve elfogadták egy bírói testület kizárólagos

joghatóságát - ide nem értve a jelen Egyezmény szerinti választottbíróságot -,

amelynek joghatósága van arra, hogy kötelező erővel eldöntse az elébe

terjesztett vitát, vagy ha a felek megállapodtak abban, hogy a vita rendezését

más kizárólagos módokon fogják keresni.

   2. A békéltető bizottság, amelyet egy vita rendezése végett alakítottak meg,

nem tesz további intézkedést, ha a felek egyike vagy mindegyike a vitát egy

olyan bíróság vagy választottbíróság elé utalja, amelynek joghatóságát a vitára

vonatkozólag a felek jogilag kötelesek elfogadni.

   3. A békéltető bizottság elhalasztja a vita tárgyalását, ha azt egy másik olyan

testület elé terjesztették, amelynek joghatósága van arra, hogy a vitára

vonatkozóan javaslatokat tegyen. Ha ezek a korábbi erőfeszítések nem

vezetnek a vita rendezéséhez, a bizottság a felek vagy azok egyikének

kérésére folytatja a munkáját, a 26. Cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezés

érintetlenül hagyása mellett.

   4. Bármely állam a jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy

akkor, amikor ahhoz csatlakozik, fenntartást tehet annak biztosítása végett,

hogy      a    jelen     Egyezmény       által     létesített     vitarendezési       rendszer

összeegyeztethető legyen más olyan vitarendezési módokkal, amelyeket az

illető államra alkalmazható egyéb nemzetközi kötelezettségvállalások

tartalmaznak.

   5. Ha bármely időpontban, a felek elérik vitájuk rendezését, a bizottság vagy

a választottbíróság törli a vitát a jegyzékéből, amint megkapja a vitában részes

valamennyi féltől az írásbeli megerősítését annak, hogy a vita rendeződött.

   6. Ha a vitában részes felek között nézeteltérés van a bizottság vagy a

választottbíróság joghatóságát illetően, a joghatóságról való döntés a

bizottságra, illetve a választottbíróságra tartozik.

                                         III. Fejezet

                                       BÉKÉLTETÉS

                                          20. Cikk

                  Kérelem a békéltető bizottság megalakítására

   1. Minden állam, amely ennek az Egyezménynek részese, folyamodványt

nyújthat be a Jegyzőhöz, amelyben békéltető bizottság megalakítását kéri saját

maga és egy vagy több részes állam közötti vita céljára. Két vagy több részes

állam együttesen is folyamodhat a Jegyzőhöz.

   2. Békéltető bizottság alakítása kérhető két vagy több részes állam közötti

megállapodással is, avagy egy vagy több részes állam és egy vagy több

EBEÉ-ben részt vevő állam közötti megállapodással. A megállapodásról

értesíteni kell a Jegyzőt.

                                          21. Cikk

                         A békéltető bizottság megalakítása


  1. A vita minden részese a békéltetőknek a 3. Cikk szerint összeállított

jegyzékéből kinevez egy békéltetőt a bizottságban való részvétel céljából.

  2. Ha két államnál több részese van ugyanannak a vitának, azok az államok,

amelyek azonos érdeket kívánnak érvényesíteni, megállapodhatnak egyetlen

közös békéltető személyében. Ha nem állapodnak meg így, akkor a vita

mindkét oldaláról a felek azonos számú békéltetőt neveznek ki a Vezetőség

által meghatározott maximumig.

  3. Minden olyan állam, amely a békéltető bizottság elé terjesztett vita

részese, de nem részese ennek az Egyezménynek, kinevezhet egy személyt a

bizottságba való részvételre akár a 3. Cikk szerint összeállított jegyzékből

vagy olyan személyek közül, akik valamely EBEÉ-ben részt vevő állam

állampolgárai. Ilyen esetben, a vita megtárgyalása végett, e személyeknek

ugyanolyan jogai és kötelességei vannak, mint a bizottság többi tagjának.

Feladataikat teljes függetlenségben végzik, és mielőtt elfoglalják helyüket a

bizottságban, meg kell tenniük az 5. Cikk szerint megkívánt nyilatkozatot.

  4. Amint a folyamodvány vagy a megállapodás, amellyel a vitában részes

felek a békéltető bizottság megalakítását kérik, beérkezett, a Bíróság elnöke

tanácskozik a vitában részes felekkel a bizottság fennmaradó helyeinek

betöltéséről.

  5. A Vezetőség három további békéltetőt nevez ki a bizottság tagjául. Ezt a

számot a bizottság emelheti vagy csökkentheti, feltéve, hogy a tagok száma

páratlan marad. A Vezetőség tagjai és helyetteseik, amennyiben a békéltetők

jegyzékében szerepelnek, kinevezhetők a bizottságba.

  6. A bizottság a Vezetőség által kinevezett tagjai közül választja elnökét.

  7. A bizottság eljárási szabályai határozzák meg a követendő eljárást arra az

esetre, ha kifogás van a bizottság tagjává kinevezett személy ellen, vagy ha ez

a tag nem kíván vagy nem képes a bizottság munkájában részt venni annak

kezdetén vagy az eljárás folyamán.

  8. Az ennek a Cikknek az alkalmazási körében felmerülő minden kérdést a

Vezetőség soron kívül dönt el.

                                          22. Cikk

            A békéltető bizottság megalakítására vonatkozó eljárás

  1. Ha békéltető bizottság megalakítását kérik egy folyamodványban, a

folyamodvány ismertesse a vita tárgyát, annak a félnek vagy azoknak a

feleknek a nevét, akik ellen a folyamodvány irányul és a folyamodó vagy

folyamodók által a vitára vonatkozólag kinevezett békéltető vagy békéltetők

nevét. A folyamodvány röviden ismertesse a korábban igénybe vett

vitarendezési módokat.


  2. Mihelyt a folyamodványt kézhez vette, a Jegyző értesíti a

folyamodványban említett vitában részes ellenérdekű felet vagy feleket. Az

értesítéstől számított tizenöt napon belül a vitában részes fél vagy felek

kinevezik a választásuk szerinti békéltetőt vagy békéltetőket, hogy a

bizottságban részt vegyenek. Ha ezen határidőn belül a vitának egy vagy több

részese nem nevezte ki a bizottságnak azt a tagját vagy tagjait, akinek vagy

akiknek a kinevezésére jogosult, a Vezetőség nevezi ki a megfelelő számú

békéltetőt. Az ilyen kinevezésnek a 3. Cikk szerint kinevezett békéltetők közül

kell történnie a fél vagy valamennyi érdekelt fél részéről, vagy ha ezek a felek

még nem neveztek ki békéltetőt, azok közül a békéltetők közül, akiket a

vitában részes többi fél vagy felek nem neveztek ki.

  3. Ha a békéltető bizottság megalakítását megállapodásban kérik, a

megállapodásnak meg kell jelölnie a vita tárgyát. Ha a vita tárgyában

egészben         vagy     részben       nincsen       megállapodás,          mindegyik        fél

megfogalmazhatja a vita tárgyára vonatkozó saját álláspontját.

  4. Ugyanakkor, amikor a felek a békéltető bizottság megalakítását

megállapodásban kérik, mindegyik fél értesíti a Jegyzőt az általa kinevezett

békéltető vagy békéltetők nevéről.

                                          23. Cikk

                                   A békéltetési eljárás

  1. A békéltetési eljárás bizalmas jellegű és a vitában részt vevő valamennyi

félnek joga van arra, hogy meghallgassák. A 10. és 11. Cikk, valamint a

Bíróság eljárási szabályzatának sérelme nélkül a békéltető bizottság a vitában

részt vevő felek meghallgatása után maga határozza meg az eljárást.

  2. A vitában részes felek hozzájárulásával a békéltető bizottság bármely

olyan államot meghívhat az eljárásban való részvételre, amely ennek az

Egyezménynek a részese, és amelynek érdeke fűződik a vita rendezéséhez.

                                          24. Cikk

                                    A békéltetés célja

  A békéltető bizottság a vitában álló feleket segíti abban, hogy a nemzetközi

joggal és az EBEÉ-ből fakadó kötelezettségeikkel összhangban rendezésre

jussanak.

                                          25. Cikk

                                A békéltetés eredménye

  1. Ha az eljárás folyamán a vitás felek a békéltető bizottság segítségével

kölcsönösen elfogadható rendezést találtak, ennek a rendezésnek a részleteit

egy összegzésbe foglalják, amelyet képviselőik és a bizottság tagjai aláírnak.

Az irat aláírásával az eljárás befejeződik. Az EBEÉ Tanácsa a Vezető

Tisztviselők Bizottsága útján kap értesítést arról, hogy a békéltetés sikerrel

járt.


  2. Ha a békéltető bizottság úgy véli, hogy a vita minden vonatkozását és a

megoldás megtalálásának minden lehetőségét kimerítően megvizsgálta,

zárójelentést készít. A jelentés tartalmazza a bizottság javaslatait a vita békés

rendezésére.

  3. A békéltető bizottság jelentéséről értesítést kapnak a vitás felek, akiknek

harminc napos időtartam áll rendelkezésére, hogy a jelentést megvizsgálják és

értesítsék a bizottság elnökét arról, hogy hajlandók-e elfogadni a javasolt

rendezést.

  4. Ha a vitában álló egyik fél nem fogadja el a javasolt rendezést, akkor a

másik fél vagy felek nincsenek tovább kötve a rendezésnek saját maguk által

történt elfogadásához.

  5. Ha a 3. bekezdésben előírt időtartam alatt a vitában álló felek nem

fogadták el a javasolt rendezést, a jelentést a Vezető Tisztviselők Bizottsága

útján továbbítják az EBEÉ Tanácsához.

  6. Ugyancsak jelentést kell készíteni az EBEÉ Tanácsának a Vezető

Tisztviselők Bizottsága útján való azonnali értesítése végett, ha az egyik fél

nem jelenik meg a békéltetésen vagy elhagyja az eljárást annak megkezdése

után.

                                         IV. Fejezet

                               VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS

                                          26. Cikk

                  Kérelem választottbíróság megalakítása iránt

  1. Választott bíráskodás iránti kérelem a jelen Egyezmény két vagy több

részes állama, avagy a jelen Egyezmény egy vagy több részes állama és más,

az EBEÉ-ben részt vevő egy vagy több állam közötti megállapodás alapján

bármikor előterjeszthető.

  2. A jelen Egyezmény részes államai bármikor kijelenthetik a

letéteményeshez intézett jegyzékben, hogy ipso facto és külön megegyezés

nélkül minden olyan álammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget

vállalja, kötelezőnek ismerik el a választottbíróság joghatóságát. Az ilyen

nyilatkozat határozatlan időtartamra vagy bizonyos időre korlátozottan tehető.

Az vonatkozhat minden vitára, vagy kizárhat olyan vitákat, amelyek valamely

állam területi integritására, a honvédelemre, az ország területe feletti

szuverenitásra, vagy más területek fölötti joghatóság tekintetében egymással

ellentétes igényekre vonatkoznak.

  3. A jelen Egyezmény olyan részes állama ellen irányuló választottbíráskodás

iránti kérelem, amely a 2. bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a Jegyzőhöz

intézett folyamodványban csak harminc nappal azután nyújtható be, hogy

annak a békéltető bizottságnak jelentését, amely a vitával foglalkozott, a 25.

Cikk 5. bekezdése szerint az EBEÉ Tanácsának megküldötték.


  4. Ha a vitát a jelen Cikk szerint választottbíróság elé terjesztették, a

bíróság, akár saját elhatározásából, akár pedig az egyik vagy valamennyi fél

kérelmére megjelölheti azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a

feleknek tenniük kell, hogy elkerülhető legyen a vita súlyosbodása, vagy hogy

nehezebb legyen a megoldás elérése, avagy annak a lehetősége, hogy a

választottbíróság későbbi döntése a vitában részes egy vagy több fél

magatartása következtében végrehajthatatlanná váljék.

                                          27. Cikk

                        Az ügyek választottbíróság elé vitele

  1. Ha a választottbíráskodás iránti kérelmet megállapodás útján terjesztik

elő, a megállapodásnak meg kell jelölnie a vita tárgyát. Ha a vita tárgya

tekintetében egészben vagy részben nincsen megállapodás, mindegyik fél

jogosult maga megfogalmazni saját álláspontját a vita tárgya tekintetében.

  2. Ha a választottbíráskodás iránti kérelmet folyamodványban terjesztik elő,

a folyamodványban meg kell jelölni a vita tárgyát, a jelen Egyezmény azon

részes államát vagy államait, amely vagy amelyek ellen a kérelem irányul és a

tényállás, valamint a jogi helyzet főbb elemeit, amelyekre a folyamodvány

alapul. A Jegyző, amint a kérelmet kézhez veszi, értesíti az abban említett

másik államot vagy államokat.

                                          28. Cikk

                          A választottbíróság megalakítása

  1. Ha választottbíráskodás iránti kérelmet terjesztettek elő, akkor egy

választottbíróságot kell megalakítani.

  2. A vitában álló felek által a 4. Cikk szerint kinevezett választottbírák a

választottbíróság ex officio tagjai. Ha kettőnél több állam részes ugyanabban a

vitában, akkor az azonos érdekű felek közös választottbírót neveznek ki.

  3. A Vezetőség a választottbírák közül bizonyos számú tagot nevez ki a

bíróságban való részvételre úgy, hogy a Vezetőség által kinevezett bírák

száma összesen legalább eggyel több legyen, mint az ex officio tagok száma. A

Vezetőség tagjai és helyetteseik, akik a választottbírák jegyzékén szerepelnek,

kinevezhetők a bíróságba.

  4. Ha a választottbíróságnak egyik ex officio tagja nem képes részt venni a

tárgyaláson, vagy ha korábban bármely minőségben részt vett a bíróság elé

terjesztett vitáról folyó tárgyalásokon, az ilyen tagot a helyettesével kell

felváltani. Ha a helyettes ugyanilyen helyzetben van, az illető állam kinevez

egy tagot, hogy a vitának az 5. bekezdésben megszabott módon és feltételek

szerint való megtárgyalásában részt vegyen. Abban a kérdésben, hogy

valamely tag vagy helyettese rendelkezik-e a bíróság munkájában való

részvételi képességgel, a Vezetőség dönt.


  5. Minden állam, amely részese a választottbíróság elé terjesztett vitának, de

nem részese a jelen Egyezménynek, kinevezhet egy tetszése szerinti személyt

a bíróságba akár a választottbíráknak a 4. Cikk szerint összeállított

jegyzékéből, vagy más olyan személyek közül, akik az ekként kinevezett

személynek meg kell felelnie a 4. Cikk 2. bekezdése szerinti feltételeknek, és a

vita megvizsgálása szempontjából ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak,

mint a választottbíróság más tagjainak. Az illető személy feladatait teljes

függetlenségben végzi, és mielőtt a választottbíróságban elfoglalná helyét,

meg kell tennie az 5. Cikkben megkívánt nyilatkozatot.

  6. A választottbíróság az elnökét a Vezetőség által kinevezett tagok közül

nevezi ki.

  7. Abban az esetben, ha a bíróságnak a Vezetőség által kinevezett tagja nem

képes az eljárásban részt venni, ezt a tagot nem kell helyettesíteni, kivéve azt

az esetet, amikor a Vezetőség által kinevezett bírák száma az ex officio bírák

száma alá, vagy a felek által a vita céljaira az 5. bekezdés szerint kinevezett

tagok száma alá csökken. Ebben az esetben a Vezetőség egy vagy több új

tagot nevez ki ennek a Cikknek a 3. és 4. bekezdése szerint. Új elnököt nem

kell kinevezni, ha egy vagy több új tagot neveztek ki, kivéve azt az esetet,

amikor a bíróságban való részvételre nem képes személy a bíróság elnöke.

                                          29. Cikk

                              A választottbírósági eljárás

  1. A vitában részes valamennyi félnek joga van arra, hogy meghallgassák a

választottbírósági eljárás során, és hogy az eljárás megfeleljen a tisztességes

eljárás elveinek. Az eljárás írásbeli és szóbeli részből áll.

  2. A választottbíróság a vitában részes felek viszonylatában a feladatai

ellátásához szükséges ténymegállapítási és vizsgálati jogosultsággal

rendelkezik.

  3. Az EBEÉ-ben részt vevő minden állam, amely úgy véli, hogy olyan jogi

természetű különös érdeke van, amelyet a bíróság döntése érinthet, az EBEÉ

Titkárságának a 15. Cikk szerinti értesítésétől fogva számított tizenöt napon

belül beavatkozási kérelemmel fordulhat a Jegyzőhöz. Az ilyen kérelmet

haladéktalanul továbbítani kell a vitában részt vevő felekhez és a vita ügyében

megalakított választottbírósághoz.

  4. Ha a beavatkozó állam igazolja, hogy van ilyen érdeke, úgy fel kell

jogosítani arra, hogy az eljárásban részt vegyen annyiban, amennyiben erre

szükség van érdeke védelme céljából. A választottbíróság döntésének erre

vonatkozó része a beavatkozó államra nézve kötelező.

  5. A vitában részes feleknek harminc napos idejük van arra, hogy a

beavatkozási        kérelemre         vonatkozó      észrevételeiket         megtegyék.        A

választottbíróság határoz a kérelem megengedhetősége felől.

  6. A választottbíróság tárgyalásait zárt ülésben tartja, kivéve, ha a vitában

részes felek kérelmére másként határoz.

  7. Abban az esetben, ha a vitában részes felek egyike vagy közülük többen

elmulasztják a megjelenést, a másik fél vagy felek kérhetik a bíróságot, hogy a

követelésük javára döntsön. Mielőtt így tenne, a bíróságnak meg kell

győződnie arról, hogy az ügyben joghatósága van, és hogy az eljárásban részt

vevő fél vagy felek követelései megalapozottak.


                                          30. Cikk

                              A választottbíróság feladata

  A választottbíróságnak az a feladata, hogy a nemzetközi jognak megfelelően

eldöntse azokat a vitákat, amelyeket elébe terjesztettek. Ez a rendelkezés nem

érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy a vitában részes felek megegyezése

esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el.

                                          31. Cikk

                              A választottbíróság döntése

  1. A választottbíróság döntése tartalmazza azokat az indokokat, amelyekre

alapul. Ha nem képviseli egészben vagy részben a választottbíróság tagjainak

egyhangú véleményét, úgy bármely tag jogosult különvélemény vagy

ellenvélemény nyilvánítására.

  2. A 29. Cikk 4. bekezdését nem érintve, a bíróság döntése csak a perben

álló felekre és az eldöntött ügyben kötelező.

  3. A döntés végleges és megfellebbezhetetlen. Mindazonáltal a perben álló

felek vagy bármelyikük kérheti, hogy a bíróság adjon magyarázatot a döntés

értelmét vagy alkalmazási körét illetően. Hacsak a perben álló felek másként

nem egyeznek meg, az ilyen kérelmet legkésőbb hat hónapon belül lehet

előterjeszteni a döntés közlésétől számítva. A vitában álló felek

észrevételeinek birtokában a választottbíróság a magyarázatát olyan hamar

adja meg, amint lehetséges.

  4. Újrafelvételi kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha az olyan döntő

jelentőségű tény felmerülésére van alapítva, amely a döntés meghozatalakor

mind a választottbíróság, mind az újrafelvételt kérő fél előtt ismeretlen volt.

Az újrafelvételi kérelmet legkésőbb az új tény felmerülésétől számított hat

hónapon belül lehet benyújtani. A döntés meghozatalától számított tíz év után

újrafelvételi kérelmet előterjeszteni nem lehet.

  5. Amennyire lehetséges, az értelmezés iránti kérelmet vagy az újrafelvételi

kérelmet ugyanaz a választottbíróság bírálja el, amely a kérdéses döntést

hozta. Ha a Vezetőség úgy találja, hogy ez lehetetlen, akkor másik

választottbíróságot kell alakítani a 28. Cikk rendelkezései szerint.

                                          32. Cikk

                      A választottbírósági döntés közzététele

  A döntést a Jegyző teszi közzé. Hitelesített másolatot kell küldeni a vitában

álló feleknek, valamint a Vezető Tisztviselők Bizottsága útján az EBEÉ

Tanácsának.

                                         V. Fejezet


                                 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                          33. Cikk

                                Aláírás és hatálybalépés

  1. Ezt az Egyezményt az EBEÉ-ben részes államok 1993. március 31-ig

írhatják alá Svédország Kormányánál. Az Egyezményt meg kell erősíteni.

  2. Az EBEÉ-ben részt vevő azon államok, amelyek nem írták alá az

Egyezményt, utóbb csatlakozhatnak hozzá.

  3. Ez az Egyezmény a tizenkettedik megerősítő vagy csatlakozási okirat

letétbe helyezése után két hónappal lép hatályba.

  4. Minden olyan állam tekintetében, amely a tizenkettedik megerősítő vagy

csatlakozási okirat letétele után erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik

ahhoz, az Egyezmény két hónappal azután lép hatályba, hogy a megerősítő

vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

  5. Ennek az Egyezménynek a letéteményese Svédország Kormánya.

                                          34. Cikk

                                       Fenntartások

  Ehhez az Egyezményhez nem lehet olyan fenntartást fűzni, amelyet az

kifejezetten meg nem enged.

                                          35. Cikk

                                       Módosítások

  1. Ehhez az Egyezményhez módosításokat elfogadni a következő bekezdések

szerint kell.

  2. Ehhez az Egyezményhez annak minden részes állama javasolhat

módosításokat; ezeket a letéteményes az EBEÉ Titkárságával közli az

EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás végett.

  3. Ha az EBEÉ Tanácsa a módosítás szövegét elfogadja, a szöveget a

letéteményes továbbítja a jelen Egyezmény részes államaihoz avégből, hogy

azt saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.

  4. Minden ilyen módosítás hatályba lép a harmincadik napon azt követőleg,

hogy az Egyezmény valamennyi részes állama értesítette a letéteményest

arról, hogy a módosítást elfogadja.

                                          36. Cikk

                                        Felmondás

  1. Ennek az Egyezménynek bármely részes állama bármikor felmondhatja

ezt az Egyezményt a letéteményeshez intézett értesítéssel.


  2. A felmondás egy évvel azután lép hatályba, hogy a letéteményes az

értesítést kézhez vette.

  3. Ez az Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a felmondó részes

állam vonatkozásában azoknak az eljárásoknak a tekintetében, amelyek a

felmondás hatálybalépése idejében folyamatban vannak. Az ilyen eljárásokat

folytatni kell a befejezésükig.

                                          37. Cikk

                                 Értesítések és közlések

  A letéteményes által eszközlendő értesítéseket és közléseket meg kell

küldeni a Jegyzőnek és az EBEÉ Titkárságának az EBEÉ-ben részt vevő

államokhoz való továbbítás végett.

                                          38. Cikk

                                   Nem részes államok

  A nemzetközi jognak megfelelően megerősítést nyer, hogy ennek az

Egyezménynek egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az

bármilyen kötelezettséget vagy kikötést keletkeztetne az EBEÉ-ben részt vevő

olyan államokra, amelyek nem részesei ennek az Egyezménynek, hacsak az

nincsen kifejezetten kikötve és az ilyen államok részéről kifejezetten elfogadva

írásban.

                                          39. Cikk

                                Átmeneti rendelkezések

  1. A Bíróság ennek az Egyezménynek a hatálybalépését követően

megválasztja a Vezetőséget, elfogadja annak eljárási szabályait, és kinevezi a

Jegyzőt a 7., 9. és 11. Cikknek megfelelően. A Bíróságot befogadó állam

Kormánya, együttműködésben a letéteményessel, megteszi a szükséges

intézkedéseket.

  2. Amíg a Jegyző nincsen kinevezve, a 3. Cikk 5. bekezdése, valamint a 4.

Cikk szerinti feladatait a letéteményes végzi.

  Készült Stockholmban, az 1992. évi december hó 15. napján angol, francia,

német, olasz, orosz és spanyol nyelven, mind a hat nyelvű változat egyaránt

hiteles.

  A békéltetésről és a választottbíráskodásról az Európai Biztonsági és

  Együttműködési Értekezlet keretében létrejött Egyezmény 13. Cikke

                                   alapján létrehozott

                                  Pénzügyi Jegyzőkönyv

                                           1. Cikk


                                   A Bíróság költségei

  1. Az EBEÉ-n belüli békéltetésről és döntőbíráskodásról szóló Egyezmény (a

továbbiakban: Egyezmény) által létrehozott Bíróság összes költségei az

Egyezményben részes államokat terhelik. A békéltetők és döntőbírók költségei

is a Bíróság költségeinek számítanak.

  2. A székhelyállamnak a Bíróság által használt helyiségek és berendezések

fenntartásával,         biztosításával        és       biztonságával,          valamint        a

közszolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat érintő kötelezettségeit az

Egyezményben részes államok jóváhagyásával és nevében eljáró Bíróság és a

székhelyállam közötti levélváltásban kell rögzíteni.

                                          2. Cikk

                     Hozzájárulás a Bíróság költségvetéséhez

  1. A Bíróság költségvetéséhez való hozzájárulásokat az Egyezményben

részes államok között az EBEÉ-n belül érvényes, de az EBEÉ-ben részt vevő és

az      Egyezményben          részes     államok        közötti      számbeli       különbség

figyelembevételével módosított felosztási rendszer szerint kell megosztani.

  2. Ha valamely állam az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg,

vagy csatlakozik hozzá, a folyó pénzügyi évre járó hozzájárulásának mértéke

az e Cikk 1. bekezdése szerint módosított mérték 1/12-ed része a pénzügyi év

minden teljes hónapjára, amely az Egyezmény rá nézve történt

hatálybalépésétől számítva még hátravan.

  3. Ha az Egyezményben nem részes valamely állam az Egyezmény 20. Cikke

2. vagy 26. Cikke 1. bekezdésének rendelkezései szerint terjeszti vitáját a

Bíróság elé, a Bíróság költségvetéséhez - az eljárás időtartamára ugyanúgy

köteles hozzájárulni, mintha az Egyezmény részese volna.

  E bekezdés alkalmazásában azt kell vélelmezni, hogy az egyeztetés azon a

napon kezdődik, amikor a Jegyző értesítést kap arról, hogy a felek

megegyeztek egy bizottság felállításában, és azon a napon fejeződik be,

amikor a bizottság közli jelentését a felekkel. Ha valamelyik fél az eljárásból

visszalép, az eljárást azon a napon kell befejezettnek tekinteni, amikor az

Egyezmény 26. (6) Cikkében meghatározott jelentést közlik. A döntőbírósági

eljárás kezdetének vélelmezett időpontja az a nap, amikor a Jegyző értesítést

kap arról, hogy a felek megegyeztek a bíróság létrehozásában, befejezésének

vélelmezett időpontja pedig az a nap, amikor a Bíróság a döntését meghozza.

                                          3. Cikk

                              Pénzügyi év és költségvetés

  1. A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

  2. A Jegyző a Bíróság Vezetőségének egyetértésével minden évben javaslatot

tesz a Bíróság költségvetésére. A következő évre szóló költségvetési javaslatot

szeptember 15-ig kell az Egyezményben részes államok elé terjeszteni.


   3. A költségvetést az Egyezményben részes államok képviselői hagyják jóvá.

A költségvetés megvitatására és jóváhagyására - az Egyezményben részes

államok eltérő megállapodása hiányában - Bécsben kerül sor. A pénzügyi évre

szóló költségvetés jóváhagyásakor a Jegyző felkéri az Egyezményben részes

államokat hozzájárulásuk átutalására.

   Ha a költségvetést december 31-ig nem fogadják el, a Bíróság az előző

költségvetés alapján működik, és a Jegyző felkéri az Egyezményben részes

államokat, hogy - a későbbi módosítások érintetlenül hagyásával - e

költségvetés szerint utalják át hozzájárulásukat.

   A Jegyző felkéri az Egyezményben részes államokat, hogy hozzájárulásuk

50%-át január 1-jével fizessék be, a maradék 50%-ot pedig április 1-jével

bocsássák rendelkezésre.

   4. Az Egyezményben részes államok képviselőinek eltérő döntése hiányában

a költségvetést svájci frankban kell megállapítani, és az államok

hozzájárulását is e pénznemben kell fizetni.

   5. Az az állam, amely az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg,

illetve csatlakozik hozzá, első költségvetési befizetését a Jegyző felkérését

követő két hónapon belül tartozik teljesíteni.

   6. Az Egyezményben nem részes, de vitájukat a Bíróság elé terjesztett

államok a Jegyző felkérését követő két hónapon belül tartoznak

hozzájárulásukat befizetni.

   7. Az Egyezmény hatálybalépésének évében az Egyezményben részes

államok az azt követő két hónapon belül tartoznak költségvetési

hozzájárulásukat befizetni, hogy az Egyezmény tizenkettedik megerősítő

okiratát letétbe helyezték. A költségvetés előzetesen megállapított összege

250 000 svájci frank.

                                          4. Cikk

           Kötelezettségek, folyósítások és módosított költségvetés

   1. A jóváhagyott költségvetés egyben a Jegyző felhatalmazását jelenti arra,

hogy a Bíróság Vezetőségének részéről eljárva kötelezettségeket vállaljon és

kifizetéseket teljesítsen a jóváhagyott összegek erejéig és célokra.

   2. A Jegyző a Bíróság Vezetősége részéről eljárva jogosult az egyes tételek és

altételek között összegeket - a tételek/altételek 15%-ának erejéig - áthelyezni.

Minden ilyen áthelyezésről a Jegyző a jelen Jegyzőkönyv 9. Cikkében említett

pénzügyi kimutatással kapcsolatban jelentést köteles tenni.

   3. A pénzügyi év végén fennálló tartozásokat át kell vinni a következő

pénzügyi évre.

   4. Kényszerítő körülmények esetén és a rendelkezésre álló eszközöknek a

lehetséges megtakarítások céljából való gondos megvizsgálása alapján a

Jegyző póthozzájárulások kérésére irányuló módosított költségvetést nyújthat

be az Egyezményben részes államok képviselőinek jóváhagyás céljából.

   5. A valamely pénzügyi évben keletkezett többletet le kell vonni az azt az

évet követő pénzügyi évre járó előirányzott hozzájárulásokból, amelyben az

Egyezményben részes államok képviselői az elszámolást jóváhagyták. Az

esetleges hiány a következő pénzügyi évet terheli, kivéve, ha az

Egyezményben részes államok képviselői póthozzájárulások mellett döntenek.


                                          5. Cikk

                                       Forgótőkealap

  Amennyiben az Egyezményben részes államok szükségesnek tartják,

forgótőkealap létesíthető, melynek pénzellátásáról az Egyezményben részes

államok gondoskodnak.

                                          6. Cikk

                        Napidíjak és nominális tiszteletdíjak

  1. A Bíróság Vezetősége, a békéltető bizottságok és a választottbíróságok

tagjai tényleges működésük minden napjára napidíjban részesülnek.

  2. A Bíróság Vezetőségének tagjai ezenkívül nominális évi tiszteletdíjban

részesülnek.

  3. A napdíj és a nominális évi tiszteletdíj összegét az Egyezményben részes

államok képviselői határozzák meg.

                                          7. Cikk

                   Fizetések, társadalombiztosítás és nyugdíjak

  1. A Jegyző és a Jegyzői Hivatalnak az Egyezmény 9. Cikke alapján

kinevezett minden munkatársa az Egyezményben részes államok képviselői

által megállapítandó fizetést kap.

  2. A Jegyzői Hivatal létszámát a Bíróság működéséhez feltétlenül szükséges

minimumra kell korlátozni.

  3. Az Egyezményben részes államok képviselői gondoskodnak arról, hogy a

Jegyző és a Jegyzői Hivatal munkatársai megfelelő társadalombiztosítási

ellátásban és öregségi nyugdíjban részesüljenek.

                                          8. Cikk

                                      Utazási kiadások

  1. A feladataik ellátásához feltétlenül szükséges utazási kiadásokat a Bíróság

Vezetősége, a békéltető bizottságok és a választottbíróságok tagjainak,

valamint a Jegyzőnek és a Jegyzői Hivatal munkatársainak meg kell téríteni.

  2. Az utazási kiadások magukban foglalják a tényleges közlekedési

költségeket, a közlekedéssel rendszerint együttjáró kiadásokat is ideértve,

valamint a napi megélhetési járandóságot az étkezésekkel, a szállással,

díjakkal, borravalókkal és más személyi kiadásokkal kapcsolatos költségek

fedezésére. A napi megélhetési járandóságot az Egyezményben részes államok

képviselői határozzák meg.

                                          9. Cikk


                          Nyilvántartások és elszámolások

  1. A Bíróság Vezetőségének jogkörében eljárva a Jegyző gondoskodik arról,

hogy minden pénzügyi műveletről megfelelő nyilvántartást és könyvet

vezessenek és hogy minden kifizetés kellő felhatalmazás alapján történjék.

  2. A Bíróság Vezetőségének jogkörében eljárva a Jegyző legkésőbb március

1-jéig éves pénzügyi kimutatást terjeszt az Egyezményben részes államok elé

az előző pénzügyi évről. A kimutatás tartalmazza

  a) a számláknak megfelelő összes bevételt és kiadást;

  b) a költségvetési hozzájárulások helyzetét,

  c) a pénzügyi követeléseket és tartozásokat a pénzügyi év végén.

                                          10. Cikk

                                      Könyvvizsgálat

  1. A Bíróság könyvvitelét két különböző állampolgárságú revizor ellenőrzi,

akiket megújítható háromévi időtartamra az Egyezményben részes államok

képviselői neveznek ki.

  Nem lehet revizor az a személy, aki a békéltetők vagy a választottbírók

listáján szerepel, vagy szerepelt, illetve a Bíróságtól a jelen Jegyzőkönyv

alapján fizetést kapott.

  2. A revizorok évente tartanak könyvvizsgálatot. Mindenekelőtt a könyvek

pontosságát, a követelések és a tartozások kimutatását és a számlákat

ellenőrzik. A számláknak legkésőbb március 1-jéig rendelkezésre kell állniuk

az éves számvizsgálat és ellenőrzés céljára.

  3. A revizorok a könyvvizsgálatot az általuk szükségesnek tartott módon

végzik annak igazolása céljából, hogy

  a) az eléjük terjesztett éves pénzügyi elszámolás helyes, és egyezik a Bíróság

könyveivel és nyilvántartásával;

  b) az e kimutatásban jelzett pénzügyi műveletek összhangban vannak a

vonatkozó szabályokkal, a költségvetéssel és egyéb esetleges irányelvekkel; és

  c) a letéti és készpénzeszközök egyeznek a letéteményesektől közvetlenül

kapott igazolásokkal, illetve a megszámolt összegekkel.

  4. A Jegyző a revizorok feladatainak ellátásához szükséges minden

segítséget és eszközt a rendelkezésükre bocsát. A revizorok mindenekelőtt

szabad       betekintést      kapnak      minden        könyvbe,       nyilvántartásba        és

dokumentumba, ha ezt a könyvvizsgálathoz szükségesnek ítélik.

  5. A revirozok évente jelentést készítenek, amelyben hitelesítik az

elszámolásokat és véleményt nyilvánítanak a könyvvizsgálat eredményéről.

Ezzel összefüggésben, ha szükségesnek tartják, észrevételeket is tehetnek a

pénzügyi rend, a számviteli rendszer és a belső pénzügyi ellenőrzés

hatékonyságáról.

  6. A jelentést legkésőbb a vonatkozó pénzügyi év végét követő négy hónapon

belül kell az Egyezményben részes államok képviselői elé terjeszteni. A

jelentést annyival előre kell megküldeni a Jegyzőnek, hogy legalább 15 nap

rendelkezésére álljon az általa szükségesnek tartott magyarázatok és

indokolások megtételére.

  7. Az éves könyvvizsgálat mellett a revizorok bármikor szabadon

betekinthetnek a könyvelésbe, a mérlegkimutatásba és a számlákba.


  8. A könyvvizsgálati jelentés alapján az Egyezményben részes államok

képviselői vagy azt jelzik, hogy az éves pénzügyi kimutatást elfogadják, vagy

pedig megteszik az általuk megfelelőnek tartott más intézkedéseket.

                                          11. Cikk

                                   Kiadási különszámla

  1. Az Egyezményben részes államok kiadási különszámlát létesíthetnek

abból a célból, hogy az eljárási költségeket csökkentsék azon államok

számára, amelyek vitájukat a Bíróság elé terjesztették, de e költségeket

nehezen tudják megfizetni. E számlát az Egyezményben részes államok

önkéntes hozzájárulásokkal töltik fel.

  2. A Bíróság elé terjesztett vitában félként szereplő azon államnak, amely

pénzeszközöket kíván a kiadási különszámláról igénybe venni, kérvényt kell a

Jegyzőhöz benyújtania, amelyben részletezi a várható eljárási költségeket.

  A Bíróság Vezetősége a kérvényt megvizsgálja és javaslatát az

Egyezményben részes államok képviselőihez továbbítja, akik döntenek arról,

hogy a kérvénynek helyt adnak-e és milyen mértékben.

  Az ügy tárgyalása után a kiadási különszámla összegéből részesült állam a

Jegyzőnek részletes kimutatást küld - a Vezetőség részéről történő

tanulmányozás céljából - a ténylegesen felmerült eljárási költségekről, és

szükség esetén gondoskodik a tényleges költséget meghaladó összeg

visszatérítéséről.

                                          12. Cikk

                                      Döntéshozatal

  Az Egyezményben részes államok vagy képviselőik által a jelen Jegyzőkönyv

              alapján hozott minden döntéshez konszenzus szükséges.

                                          13. Cikk

  A jelen Jegyzőkönyv módosításait az Egyezmény 35. Cikke rendelkezéseinek

megfelelően kell elfogadni. A Bíróság Vezetősége a javasolt módosításokkal

kapcsolatos véleményét - az EBEÉ-ben részt vevő államokhoz való továbbítás

végett - megküldheti az EBEÉ Titkárságának.

  Ezt az angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven készült, mind a

hat nyelvű változatban hiteles, a Vezető Tisztviselők Bizottsága által Prágában,

1993. április 28-án, a békéltetésről és a választottbíráskodásról az Európai

Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében létrejött Egyezmény 13.

Cikkével összhangban elfogadott Jegyzőkönyvet Svédország Kormányánál

helyezik letétbe.”


3. §. E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. augusztus 2-tól kell alkalmazni.



I N D O K L Á S

a békéltetésről és a választott bíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében, Stockholmban, 1992. december 15-én létrejött Egyezmény és az 
Egyezmény 13. cikke alapján létrehozott Pénzügyi Jegyzőkönyv törvényi kihirdetése tárgyában


	Az 1992. december 15-én Stockholmban került aláírásra a békéltetésről és a választottbíráskodásról az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében létrejött Egyezmény, melynek célja az, hogy nemzetközi szerződésbe foglalt vitarendezési eljárást nyújtson az európai együttműködésben részt vevő államok számára. Az Egyezmény előkészítésébe a magyar fél már a kezdetektől bekapcsolódott és igen aktív szerepet játszott.

	Az Egyezmény elfogadásával az EBEÉ történetében először jött létre szabályos, nemzetközi közjogi jogokat és kötelezettségeket előirányzó nemzetközi szerződés, amely megteremti a kétoldalú alapon fel nem oldható nézeteltérésekre alkalmazható, adott esetben politikailag és jogilag egyaránt kötelező eredménnyel záruló eljárási mechanizmust a lehetséges viták majd teljes körére nézve. 
	
	Az Egyezmény 13. cikke alapján az Egyezmény szerves részét képezô Pénzügyi Jegyzőkönyv került kidolgozásra Prágában, 1993. április 28-án, amely szabályozza a Bíróság működésével kapcsolatos pénzügyi kérdéseket, ideértve a felekre háruló anyagi terheket. 

	A Bíróság költségvetéséhez való hozzájárulásokat az Egyezményben részes államok között az EBEÉ-n belül érvényes és a részes államok közötti különbség figyelembevételével módosított rendszer szerint kell felosztani. Az előzetes költségvetési összeg 250.000 svájci frank, amely a létrehozással járó, egyszeri kiadásokat is tartalmazza, ezért a folyó költségvetés a későbbiekben jelentősen csökkenhet. A költségvetést a részes államok képviselői konszenzussal hagyják jóvá.

	A Bíróság költségvetéséhez való hozzájárulás fedezetét a Külügyminisztérium költségvetése keretében tervezi be.

	Az Egyezmény - annak 33. cikkére tekintettel - 1994. december 5-én hatályba lépett.

	 Az Országgyűlés 19/1995.(III.17.) határozatával erősítette meg az Egyezményt és a Pénzügyi Jegyzőkönyvet. 

	 A Magyar Köztársaság 1995. június 2-án helyezte letétbe megerősítő okiratát a Svéd Királyság Kormányánál s így az Egyezmény és a Pénzügyi Jegyzőkönyv a magyar fél vonatkozásában 1995. augusztus 2-án lépett hatályba . 

	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. szakaszának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.



			    ( Kovács László )			                                                                             

"
