"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA





T/1884. sz.




a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról





Előadó: Dr.Bokros Lajos pénzügyminiszter




Budapest, 1996. január


1996. évi ...... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi
költségvetésének végrehajtásáról


Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetésérôl szóló, az 1994. évi L. törvénnyel és az 1994. évi LXXVI. törvénnyel módosított 1993. évi CXV. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott - költségvetésének végrehajtásáról a következô törvényt alkotja: 


I.

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek

1. §

(1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a  továbbiakban: Ny. Alap) 1994. évi költségvetésének végrehajtását 373.961 millió (háromszáz-hetvenhárommilliárd-kilencszázhatvanegymillió) forint  bevétellel, 397.733 millió (háromszázkilencvenhétmilliárd-hétszázharminchárommillió) forint kiadással, 23.772 millió (huszonhárommilliárd-hétszázhetvenkétmillió) forint kiadási többlettel jóváhagyja .

(2) A Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza .

 2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt kiadási többlet finanszírozását a központi költségvetés átvállalja.

(2) A Ny. Alapnak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán fennálló tartozásállománya e törvény hatálybalépését követő 15. napon csökken az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többlet összegével.

(3) A Ny. Alap 1. § (1) bekezdés szerinti kiadási többlete a Ny. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A (2) bekezdés szerinti rendezés során elszámolt összeggel a likviditási alap visszapótlódik.


A bevételek részletezése

3. §

(1) A Ny. Alap járulékbevétele 376.569 millió forint . Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási  járulék  bevétele 292.860 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8.302 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 71.641 millió forint, a munkanélküli járadék után fizetett nyugdíjjárulék 2.784 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék 982 millió forint .

(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel  kapcsolatos egyéb bevétele 15.808 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 14.530 millió forint .

(3) A Ny. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság bevételének együttes  összegéből - (1)-(2) bekezdés - a  Ny. Alap likviditási tartalékának visszapótlására a 10. § (1)  bekezdése  alapján számításba  vehető  bevétel 3.525  millió forint .

(4) A Ny. Alap kamat¦ és egyéb  hozambevétele  2.388  millió forint. A hozambevételek részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Ny. Alap bevételét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérôl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 3. §¦ának (5) bekezdése  szerinti járulékátcsoportosítás 21.733 millió  forinttal  csökkenti. Ez az összeg a) az átvett 32.931 millió  forint  (az  Egészségbiztosítási Alap 107.970 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának  a Ny. Alap ellátásainak fedezetére  meghatározott  járulék mérték szerinti százaléka) és b) az átadott 48.534 millió forint (a Ny. Alap 384.439 millió forint  ellátási  kiadásának  az  Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak fedezetére  meghatározott járulékmérték szerinti százaléka), valamint c) az Egészségbiztosítási Alap részére átadott 6.130 millió forint egyösszegű átcsoportosítás  különbözete .

(6) Az Ny. Alapnak az 1992. január 1-je előtt a Társadalombiztosítási Alapból teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 1991. december 31-ig meg nem térített összege 1994. évi megfizetéséből eredő bevétele 44 millió forint.

(7) A Ny. Alapnak a működési kiadások fedezetére szolgáló bevétele 885 millió forint, amelyből 

a) 198 millió forint az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bevétel, melynek részeként a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés által történt megtérítése 77 millió forint , az egyéb működési célú bevétel 121 millió forint .

b) 687 millió forint a működési költségvetés 1993. évi pénzmaradványából a nyugdíjbiztosítás működési kiadásainak fedezetére felhasználható összeg.


A kiadások részletezése

4. §

(1) A Ny. Alapot terhelő nyugellátások kiadása 384.439  millió forint .

(2) A KT. 3. §¦ának (3) bekezdése  szerinti  egyéb  kiadások (postaköltség és egyéb) Ny. Alapot terhelő összege 1.373  millió forint .

(3) A működési költségvetéshez való hozzájárulás 8.318 millió forint, melyből:

(a) 7.433 millió forint kiadást a KT. által az AT. 10. § (1) bekezdés (a) pontja alapján biztosított összeg ,

(b) 885 millió forint kiadást a 3. § (7) bekezdés szerinti bevételek képezik .

(4) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott  bevételekből a Ny. Alap likviditási  tartalékába  helyezett  összeg  3.569  millió forint .

(5) A Ny. Alap kamat¦ és egyéb hozambevételeinek elérése érdekében teljesített ráfordítás 34 millió forint .


II. 

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1994. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A fôösszegek és a hiány rendezése

5. §

(1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 1994. évi költségvetésének végrehajtását 346.785 millió (háromszáznegyvenhatmilliárd-hétszáznyolcvanötmillió) forint bevétellel, 364.904 millió (háromszázhatvannégymilliárd-kilencszáznégymillió) forint kiadással és 18.119 millió (tizennyolcmilliárd-száztizenkilencmillió) forint kiadási többlettel jóváhagyja.

(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

6. §

(1) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többletét a központi költségvetés - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KKT.) 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen - rendezi. A hiányt fedezô összeg az E. Alapnak a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelôlegezési számlán a KKT. hatályba lépésének napján nyilvántartott hitelállományát csökkenti. 

(2) Az E. Alapnak az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási többlete az E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A kiadási többlet fedezetére az (1) bekezdés szerinti rendezés során jóváírt összeggel az E. Alap likviditási tartaléka visszapótlódik.




A bevételek részletezése

7. §

(1) Az E. Alap járulékbevétele 294.907 millió forint. Ebbôl a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 233.109 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 6.608 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék bevétele 48.190 millió forint, a központi költségvetés által - az AT. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint -  fizetett járulék 7.000 millió forint.

(2) Az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelô egészségügyi feladatok finanszírozására a központi költségvetéstôl átvett összeg 4.462 millió forint. Ebbôl  a terhesgondozás költségeinek megtérítése 2.500 millió forint. A közgyógyellátás költségeinek megtérítése 1.962 millió forint. Ez a (3) bekezdésben megjelölt, a települési önkormányzatok által adott 799 millió forint összegű megtérítéssel együtt fedezi a közgyógyellátással kapcsolatos 1994. évi 2.760 millió forint összegű kiadásokat, amelyek a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 53. §-ának (3) bekezdésében szabályozott visszaigénylés alapján kifizetett összegek tekintetében - a 8. § (8) bekezdésének b) pontjában megjelölt kiadások részét képezik.
   
(3) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 15.753 millió forint. Ebbôl a késedelmi pótlék és a rendbírság 11.196 millió forint, a közgyógyellátási igazolványok kibocsátásával kapcsolatban a települési önkormányzatok által adott megtérítés 799 millió forint, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése 1.202 millió forint, a terhesség-megszakítás egyéni térítési díjából befolyt összeg 167 millió forint, az e feladattal kapcsolatban az E. Alap által 1993-ban - a magzati élet védelmérôl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdése szerint - megelôlegezett költségek központi költségvetési megtérítése 1.400 millió forint, egyéb bevételek 989 millió forint.

(4) Az E. Alap járulékbevételének, valamint késedelmi pótlék és rendbírság bevételének együttes összegébôl - a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a likviditási tartalék

a) 1993. évi visszapótlására 1.148 millió forint,
b) 1994. évi visszapótlására 2.377 millió forint
használható fel.

(5) Az E. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 352 millió forint. E bevételeket a törvény 4. számú melléklete részletezi.

(6) Az E. Alapnak az 1992. január 1-je elôtt a Társadalombiztosítási Alapból teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 1991. december 31-ig meg nem térített összege 1994. évi megfizetésébôl eredô bevétele 44 millió forint.

(7) Az egészségügy területén 1994-ben végrehajtott bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetésbôl biztosított összeg 5.400 millió forint.

(8) Az E. Alap bevételét az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás egyenlege 15.603 millió forinttal növeli. Ez az összeg:

a) az átvett 48.534 millió forint (a Ny. Alap 379.169 millió forint összegű, a járulékátadás alapjaként figyelembe vehetô ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásai fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka) és

b) az átadott 32.931 millió forint (az E. Alap 107.970 millió  forint pénzbeli ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásai fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka)

különbözete.

(9) Az E. Alap bevételét a Ny. Alap egyösszegű bevételátcsoportosítása 6.130 millió forinttal növeli.

(10) Az E. Alapnak a címzetten a működési kiadások fedezetére szolgáló bevétele 4.134 millió forint, amelybôl
	
a) 2.121 millió forint a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történô kölcsönös - az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontjában és 5. §-a (3) bekezdésének i) pontjában megjelölt  - hozzájárulások egyenlegeként a Ny. Alapból átadott összeg;

b) 1.022 millió forint az AT. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bevétel, melynek részeként a működési ár- és díjbevétel 138 millió forint, a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés által történt megtérítése 723 millió forint, értékesítésbôl származó bevétel 107 millió forint, kamatbevétel 26 millió forint, Foglalkoztatási Alaptól átvett pénzeszköz 28 millió forint;

c) 991 millió forint a működési költségvetés 1993. évi pénzmaradványából az egészségbiztosítás működési kiadásainak fedezetére felhasználható összeg.


A kiadások részletezése

8. §

(1) A gyógyító-megelôzô ellátásoknak az AT. 5. §-a (1) bekezdésében megjelölt feladataira fordított kiadás 169.525 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 5. és 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás 69.647 millió forint, amelybôl a gyógyszerekkel kapcsolatos támogatás 61.572 millió forint, a vérzékenység kezelésére fordított kiadás 786 millió forint, a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos támogatás 7.289 millió forint.

(3) A gyógyászati szolgáltatásokra fordított kiadás 937 millió forint, amelybôl a gyógyfürdô szolgáltatás kiadása 799 millió forint, az anyatej ellátás kiadása 138 millió forint.

(4) Az AT. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadása 57.771 millió forint.

(5) A terhességi - gyermekágyi segély kiadása 8.262 millió forint.

(6) A táppénz kiadása 40.833 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) kiadása 2.520 millió forint.

(8) A postaköltség és egyéb kiadások összege 1.007 millió forint. Ebbôl 

a) az AT. 3. §-ának (3) bekezdése alapján a Ny. Alappal közösen finanszírozott kiadások E. Alapot terhelô összege 989 millió forint, 

b) a kizárólagosan az E. Alap által viselt kiadások összege 18 millió forint. 

(9) A társadalombiztosítási kifizetôhely fenntartóját megilletô költségtérítés   összege 369 millió forint.

(10) A kamat- és egyéb hozambevételek elérése érdekében teljesített ráfordítás 25 millió forint.

(11) Az E. Alap 1993. évi hiányának fedezetére 1994-ben történt kötvénykibocsátással kapcsolatos ráfordítás 1 millió forint.

(12) A 7. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott bevételeknek az E. Alap likviditási tartalékába helyezésébôl adódó kiadás 3.569 millió forint.

(13) A működésre fordított kiadás 10.439 millió forint, amelybôl

a) 6.305 millió forint fedezetét a KT. által az AT. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított összeg;

b) 4.134 millió forint fedezetét a 7. § (10) bekezdésében meghatározott bevételek

képezik.


III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTÔ RENDELKEZÉSEK

9. §

(1) A Ny. Alap és az E. Alap által 1993. december 31-ig - a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok  biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. törvény (a továbbiakban: VT.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 90-10 %-os - eszmei hányadok szerint tulajdonolt

a) tartósan befektetett eszközök és 
b) befektetések hozama tartalék

a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat egybehangzó határozata alapján 1994. január 1-jétôl naturálisan megosztva képezi a biztosítási ágak tulajdonát.

(2) 1994. január 1-jétôl - a biztosítási ágak pénzügyi folyamatainak elkülönülésébôl következôen - a  Ny. Alap és az E. Alap likviditási tartaléka naturálisan elkülönül egymástól.

(3) A Ny. Alap, illetve az E. Alap (1)-(2) bekezdés szerinti, naturálisan elkülönült tartalékainak 1994. január 1-jei összegét, valamint a tartalékok 1994. évi alakulását - ideértve a számvitelrôl szóló 1991. évi XVIII. törvény 39. §-ának (4) bekezdése alapján megállapított értékvesztést is - a törvény 2. számú melléklete, illetve  7. számú melléklete tartalmazza.

(4) 1994. január 1-jétôl a tartósan befektetett eszközöket, a befektetések hozama tartalékot, illetve a likviditási tartalékot alkotó vagyonelemek hozama (a hozam elérése érdekében felmerült ráfordítás) - a VT. 7. §-ának (1), (5) és (6) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, valamint az AT. 9. §-ában foglalt, a naturális vagyonmegosztás elôtt irányadó rendelkezések szerint megállapíthatótól eltérôen - a naturális vagyonmegosztással létrejött tulajdoni állapot alapján illeti meg (terheli) a Ny. Alapot, illetve az E. Alapot.

10. §

(1) A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére felhasznált likviditási tartalék - a VT.  4. §-ának  (3) - (5) bekezdése szerinti -

a) 1993. évi visszapótlására a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 
	aa) 13. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alapján 2.295 millió forint;
	ab) 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 2.139 millió  forint;

b) 1994. évi visszapótlására
	ba) az 1991. december 31-én fennállt járulék (késedelmi pótlék, rendbírság) tartozások 1994. évi megfizetésébôl eredô 4.754 millió forint (amelybôl 3.257 millió forint a Magyar Államvasutak Rt. Társadalombiztosítási Alapokkal szemben fennálló tartozásainak rendezésérôl szóló 1994. évi LXXXIV. törvény rendelkezése alapján az állam által a Magyar Államvasutak Rt. helyett megtérített járuléktartozásból 1994. évi visszapótlásra figyelembe vehetô összeg); és
          bb) az 1992. január 1-je elôtt a Társadalombiztosítási Alapból teljesített foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjkifizetések 1991. december 31-ig meg nem térített összegének 1994. évi megfizetésébôl eredô 88 millió forint

használható fel. Ezek az összegek - a VT. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - 50 - 50 % arányú megosztással kerülnek a Ny. Alap, illetve az E. Alap likviditási tartalékába.

(2) A VT. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a likviditási tartalék 1994. évben visszapótolandó összegeként megállapítható 7.239 millió forintnak és az (1) bekezdés b) pontja szerinti törlesztések 4.842 millió forintos együttes összegének a különbözete, 2.397 millió forint a VT. 4. §-ának (5) bekezdésében meghatározott állami garancia hatálya alá tartozik. A különbözet összegét a központi költségvetésbôl a Ny. Alap, illetve az E. Alap likviditási tartaléka javára - az összeg 50 - 50  %-os megosztásával  -  a 2.§ (1) bekezdésében, illetve a 6.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell rendezni.* 

11. §

(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérôl, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról rendelkezô 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az 1994-ben az E. Alap javára történt, állam általi vissztehermentes vagyonátadás összege (az átadott részvények névértéke) 276 millió forint. E vagyon az E. Alapnak az AT. 6. §-a (2) bekezdésében meghatározott tartalékalapját illeti. 

 ---
* A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi CXXI törvény 32. §-ának (1) bekezdésében az 1994. évi zárszámadással kapcsolatban az adósságelengedés limitösszegeként jelenleg 42 000 millió forint van meghatározva. Ahhoz, hogy a likviditási tartalék 1994. évi visszapótlása megvalósítható legyen, ezt az összeget 44 288 millió forintra kell felemelni. (Az Ny. Alap hiánya 23 772 millió forint, az E. Alap hiánya 18 119 millió forint, a likviditási tartalék visszapótlásához szükséges összeg 2 397 millió forint.)
(2) A társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások vagyonátadással történô rendezése keretében átvett vagyon átvételkori értéke 967 millió forint, ebbôl 758 millió forint értékű vagyon az AT. 6. §-ának (3) bekezdésében szabályozott átvétellel, a fennmaradó 208 millió forint értékű vagyon pedig felszámolási eljárás során hozott bírósági végzéssel került társadalombiztosítási tulajdonba. Az átvett vagyonnak az elszámolt 214 millió forint értékvesztéssel csökkentett értéke 753 millió forint. Az átvett

vagyon -  a tartozásra befizetett összegek különbözô tartozásrészek kiegyenlítésére történô felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések, valamint az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontjában foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap és az E. Alap között. Az értékvesztés elszámolása után a Ny. Alap vagyonának értéke 421 millió forint (ebbôl 305 millió forint az AT. 6. §-ának (3) bekezdése szerint átvett vagyon), az E. Alap vagyonának értéke 331 millió forint (ebbôl 239 millió forint az AT. 6. §-ának (3) bekezdése szerint átvett vagyon).

(3) A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésérôl, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1991. évi III. törvény 9. §-ának rendelkezése alapján a befektetések hozama tartalékból képzett keret terhére kifizetett összegbôl 1994-ben 224.283 forint visszatérült. A visszatérült összeget - a VT. 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - 90-10 % arányban a Ny. Alap és az E. Alap befektetések hozama tartaléka között meg kell osztani.

12. §

(1) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezésébôl  - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése mérlegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.      

(2) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített pénzbeli ellátások kiadásait, valamint a kiadások fedezetére befolyt összegeket a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.



(3) A Ny. Alap működési költségvetését a törvény 10. számú melléklete, az E. Alap működési költségvetését a törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

(4) A társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások vagyonátadással történô rendezése keretében átvett - a 11. § (2) bekezdésében részletezett - vagyont a törvény 12. számú melléklete tartalmazza.


IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §

(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az E. Alap 1992. évi, a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének a végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény (a továbbiakban: ZT.) 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott hiányából azt a részt ( 20 735 millió forintot), amelynek a rendezése a ZT. 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon 1995. december 31-ig nem történt meg, továbbá a likviditási tartalék 1992. évi visszapótlásának a ZT. 15. §-a (3) bekezdésében meghatározott összegébôl az E. Alapra jutó részt (822 millió forintot) a központi költségvetés a KKT. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint rendezi. A hiányt, illetve a likviditási tartalék visszapótlását fedezô összeg az E. Alapnak a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelôlegezési számlán a KKT. hatályba lépésének napján nyilvántartott hitelállományát csökkenti és az E. Alap likviditási tartalékát növeli.

(3) Az E. Alap 1993. évi hiányából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeget (12 437 millió forintot) - az ott meghatározott rendezési módtól eltérôen - a központi költségvetés a KKT. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint rendezi. A hiányt fedezô összeg az E. Alapnak a központi költségvetés forgóalapjához kapcsolt megelôlegezési számlán a KKT. hatályba lépésének napján nyilvántartott hitelállományát csökkenti és az E. Alap likviditási tartalékát növeli.

(4) A központi költségvetés a KKT. hatályba lépésének napjával átvállalja az E. Alap kezelôje által az 1993. évi hiány fedezetére - az AT. 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján és az ott meghatározott feltételekkel - 1993-ban és 1994-ben  együttesen 11 500 millió forint névértékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tôketörlesztési kötelezettségét.

-  -



INDOKOLÁS

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz


Az 1. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetését az Országgyűlés 842 millió forint többlettel fogadta el, az alábbi intézkedések pozitív hatásával számolva:

-   a hivatalos makrogazdasági mutatók alapján a járulékbevételek meghatározó  jelentőségű,  közel  80  %-át  kitevő csoportját képező munkáltatói befizetések 20,3 %-os növekedését 	irányozta elő a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése. Az előirányzat a behajtási tevékenység javulásának eredményeként, valamint a járulékalap szélesítéséből befolyó többletet is tartalmazott.

-   az 1992-ben kezdődő profiltisztítás eredményeként 1994-ben a központi költségvetés a mezőgazdasági járadék kivételével átvállalta a megváltozott munkaképességűek rendszeres és átmeneti járadékának, egyéb szociális jellegű ellátásoknak, továbbá a házastársi jövedelempótléknaPk, valamint a cukorbetegek támogatásának finanszírozását, a GYES-t és a GYED-et. A Nyugdíjbiztosítási Alapot 1993. évben a fenti ellátások közel 23,2 milliárdos nagyságrendben terhelték.

-   törvényben    garantált    1994.    évben   esedékes  értékesíthető vagyonátadás  hozamaként   8,9  milliárd  forint  összegű  bevételi előirányzatot tartalmazott a törvény.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése többlet helyett 23,8 milliárd forint hiánnyal zárt, a bevételi terv kismértékű, 2 milliárd forintos túlteljesülése és a kiadási oldalon jelentkező, több mint 26 milliárd forintos túllépés együttes hatásaként. 

A hiány a bevételi és a kiadási oldal egyes tételeinél jelentkező - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése által előre jelzetteknek megfelelően - az előirányzattól eltérő hatások együtteseként alakult ki:

- a foglalkoztatottak, illetve a regisztrált munkanélküliek létszámának bizonyos mértékű csökkenése mellett, a bruttó keresettömeg mintegy 2 százalékponttal meghaladta a járulékbevételi előirányzatok kialakításakor feltételezett értéket. A előző évhez viszonyítva 1994-ben a bruttó átlagkeresetek 24,7, a nettó átlagkeresetek 27,1 %-kal nőttek, a fogyasztói árindex növekedése 18,8 % volt. 

- a bevételi oldal előirányzatát növelő, vissztehermentesen átadandó vagyon hozamaként számításba vett bevételhez a nyugdíjbiztosítás nem jutott hozzá 1994-ben.

- teljesíteni kellett ugyanakkor azt a 6,1 milliárd forint E. Alap részére történő egyösszegű átcsoportosítást, ami kormányzati javaslatra került a költségvetésbe a két ág közötti járulékmegosztás módosításának elkerülése érdekében, az Alap önállóan finanszírozta a korábban az E. Alappal közösen fedezett mezőgazdasági járadékokat.

- az Alap éves költségvetésének készítésekor az 1994. évre várható nettó átlagkeresetnövekedés - amelyhez a hatályos törvény szerint a nyugdíjemelkedésnek igazodnia kell - a központi költségvetés számításai szerint 18 % volt, ugyanakkor a nyugellátások előirányzata csak 15 %-os nyugdíjemelkedéshez biztosított forrást, az 1993. évi intézkedések áthúzódó hatásával együtt.

A nyugellátások összege az Alap költségvetésében tervezettet 7,1 %-kal túllépte, az előirányzathoz képest 25,4 milliárd forint kiadási többletet okozva.

Az első negyedévi folyamatok alapján már érzékelhető volt, hogy az éves nettó átlagkeresetnövekedés jelentősen meg fogja haladni a prognosztizált értéket, sőt, a júniusi PM-MüM prognózis már 25-27 %-os várható növekedést tartalmazott. A év második felében megvalósított  nyugdíjintézkedéseknél, az előző évhez viszonyítva összességében 24,8 %-os emelést hajtott végre az Országgyűlés döntésének megfelelően az Önkormányzat.

- az első félévi tényadatok és az év hátralévő részére vonatkozó prognózisok alapján a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége határozatot hozott arról, hogy a szeptemberi nyugdíjemelés visszamenőleges kifizetéséhez pótköltségvetés összeállítása szükséges. Az Önkormányzat közgyűlése 1994. szeptember 6-ai ülésén a pótköltségvetés elkészítését indokoltnak tartotta, azt határozatában elfogadta. Ennek megfelelően a közgyűlés által megfogalmazott módosításokat tartalmazó törvénytervezetet, melynek egyenlege 10 milliárd forint nagyságrendű hiányt mutatott, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökével együttes aláírást tartalmazó kísérőlevéllel a Kormányzatnak benyújtotta. A hiány mérséklésére a két biztosítási önkormányzat egyszeri, kintlévőségeket érintő  moratóriumi javaslatát és az azt követő szigorító intézkedéseket a Kormány szétválasztotta. Csak a moratóriumot terjesztette elő a Kormány, amelyet az Országgyűlés indokoltan elutasított.

Az őszi-téli parlamenti törvénykezési időszak során (többek között a központi költségvetés pótköltségvetésének tárgyalása miatt) a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetésének tárgyalása veszélybe került. A Kormány számításai szerint a moratórium elvetése után is - a MÁV tartozásának rendezése folytán - szükségtelenné vált a pótköltségvetés, és a törvényjavaslatot visszavonta. Ezt a döntést (fenntartásokkal) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tudomásul vette. Így az év hátralévő részére hatással bíró intézkedéseket a Nyugdíjbiztosítási  Alap egyensúlyának megteremtése érdekében már nem lehetett meghozni, kivéve  azt  a  16 milliárd   forintos  rendezési  tételt,  melyet   a   központi költségvetés a MÁV adósságállományának csökkentése érdekében az Alapok részére külön törvény alapján év végén megtérített.

A 2. §-hoz

A kialakult hiány finanszírozását a törvénytervezet szerint a központi költségvetés átvállalja, fedezetéről állami értékpapírok kibocsátásával gondoskodik.

A hiány rendezésének eredményeként azzal megegyező összeggel az Alap lecsökkentett likviditási tartaléka visszapótlásra kerül. (A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint likviditási tartalékot az Alapok mindenkori éves kiadási főösszegük 6 %-ának megfelelő mértékig kellene képezni.)

A 3. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételeinek 1994. évi előirányzata 363,8 milliárd forint volt, ezen kívül 3,6 milliárd forint likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető járulékbevételt tartalmaz a költségvetés. Az 1994. évi teljesítés értéke 376,6 milliárd forint, mely összeg tartalmazza a likviditási tartalék visszapótlására befizetett 3,6 milliárd forintot is, valamint 8,4 milliárd forint összegű MÁV tartozást, melyet december végén a központi költségvetés az Alap részére megtérített.

A járulékbevételek tényadatai összességében 12,8 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot, az egyes bevételi csoportoknál érvényesülő tendenciák együttes hatásaként.

A járulékbevételek túlnyomó részét képező munkáltatói befizetések esetében 20,3 %-os növekedést irányzott elő a Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi költségvetése. A tényleges növekedés 22,2 %-os volt, ennek hatásaként 18,6 milliárd forinttal meghaladta az 1994. évi költségvetés előirányzati összegét. 

A munkáltatói járulékbevételek behajtási hányada (a kirótt és a ténylegesen befizetett járulékok aránya) valamelyest javult, 1993-ban a kérdéses hányad 89,7 %, 1994-ben 92,3 % volt. A költségvetési szektor esetében ez az   arány   1993.   évhez   képest   közel   1   százalékpontot   romlott.  A járuléktartozások befizetésére tervezett akció eredményeként prognosztizált 5-6 milliárd forint rendkívüli bevétel az akció meghiúsulása miatt elmaradt.

Az egyéni járulékbevételek előirányzata 69,8 milliárd forint volt, a tényleges érték ezt 1,8 milliárd forinttal haladta meg.

A munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékra 15 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. Ettől az ilyen címen befolyt bevételek mintegy 6,7 milliárd forinttal maradtak el. A jelenség magyarázatát az adja, hogy a nemzetgazdaság foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó makrogazdasági prognózis hibásnak bizonyult, nagyobbnak vélelmezve a regisztrált, ezen belül az ellátásban részesülő munkanélküliek létszámát, mint ahogy az a valóságban bekövetkezett.

Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék, így az önkormányzatok gyermeknevelési és ápolási támogatása sem érte el az előirányzott 3,3 milliárd forintot, félmilliárd forinttal elmaradva attól.  

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 15,8 milliárd forint összege mintegy 10 %-kal meghaladta az előirányzatot. A legjelentősebb tételt a késedelmi kamat és a rendbírság képezi, ilyen címen 14,5 milliárd forint bevételhez jutott a Nyugdíjbiztosítási Alap. 

A likviditási tartalék visszapótlására számításba vehető bevétel 3,5 milliárd forint volt, melyből az 1993. évi összeg visszapótlására 1,1 milliárd forint, az 1994. évi összeg visszapótlására 2,4 milliárd forint fordítandó a fennálló törvényi kötelezettség szerint.

A kamat és hozambevételek 2,4 milliárd forintos értéke az előirányzat szerint alakult.

A két Alap közötti elszámolás egyenlege 21,7 milliárd forint fizetési kötelezettséget jelentett. Ez nagyságrendileg az előirányzatnak megfelelően alakult, ezen belül azonban mind a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett, mind a nyugdíjkiadások után átadott járulék jelentősen meghaladta az előirányzatot. A 6,1 milliárd forint egyösszegű bevétel átcsoportosítás az E. Alap részére megtörtént.

A Nyugdíjbiztosítási Alap működési célú bevételei 885 millió forint összegben valósultak meg. Ebből 77 millió forint a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervei által folyósított, de a központi költségvetésből finanszírozott ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítése, 121 millió forint az egyéb területek hasonló célú térítése ( OKKH ) és a saját folyó működési bevételek, 687 millió forint pedig az 1993. évi működési költségvetés pénzmaradványa. 

A 4. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1994. évi összkiadása 397,7 milliárd forint volt, ez az összeg 63,7 milliárd forinttal haladta meg a bázisév 334 milliárd forintot kitevő kiadását. A költségvetésben tervezett nyugdíjkompenzáció tényadata az előirányzottnál lényegesen magasabb volt , döntően ez okozta a 19,1 %-os növekedést.

Az 1994-ben profiltisztításra került nyugdíjkiadást érintő ellátások bázisévi összege 17,9 milliárd forint volt, 1994-ben pedig ugyanerre az ellátási körre 22,4 milliárd forintot fordított a központi költségvetés. Ezzel az összes nyugdíjjellegű kiadás 4,5 %-a került az ellátások szociális jellegének megfelelő központi költségvetés finanszírozásába.

A nyugdíjbiztosítás által finanszírozott nyugdíjkiadások összege 384,4 milliárd forint volt, ez az 1993. évi nyugdíjkiadást 85,1 milliárd forinttal meghaladja és 28,4 %-os kiadásnövekedést jelent . A növekményből 5,3 milliárd forint - 1,6 %-os növekedés - a mezőgazdasági járadékok finanszírozásának változásából adódik, így az 1994. évi szerkezetben számolt 1993. évi nyugdíjkiadást az 1994. évi tényleges összeg 79,8 milliárd forinttal haladja meg. A nyugdíjkiadás  az Alap költségvetésében eredetileg tervezettet is 7,1 %-kal túllépte, ez az előirányzathoz képest 25,4 milliárd forint kiadási többletet jelent .

A kiadások ilyen mértékű növekedése, de elsősorban az előirányzat jelentős túllépése döntően két tényezőre vezethető vissza : 

- az  Alap  éves  költségvetésének   készítésekor  az  1994-re várható nettó átlagkereset-növekedés - amelyhez a hatályos törvény szerint a nyugdíjemelkedésnek   igazodnia   kell   -  a  központi   költségvetés háttérszámításai   szerint   közel   18   %   volt  ,   míg   a   tervezett nyugdíjkiadási főösszeg   csak mintegy 15 %-os nyugdíjemelkedést alapozhatott meg, beleértve ebbe a már 1993-ban elfogadott intézkedések várható áthúzódó hatását is .

- a nyugdíjemelkedést meghatározó 1993. évi - márciusi , szeptemberi és novemberi - döntések hatása és 1994 márciusában végrehajtott 10  %-os visszamenőleges   hatályú   nyugdíjemelés   együtt már gyakorlatilag kimerítette a jóváhagyott költségvetés kiadási főösszegéből adódó forrásokat, így a szeptemberben megvalósított második rendszeres nyugdíjemelés - és annak novemberben történő visszamenőleges nyolchavi kifizetése - már szükségképpen a jóváhagyott kiadási előirányzat jelentős túllépését eredményezte.

A kiadásokban ugyanakkor összességében három milliárd forint megtakarítás is keletkezett , ugyanis az 1993. évi tényleges nyugdíjkiadás is alacsonyabb volt az 1994. évi kiadás tervezésekor figyelembe vett várhatónál . Hozzájárult a megtakarításokhoz a tervezettnél valamivel alacsonyabb tényleges létszámnövekedés is . A kiadásokban jelentkező megtakarítás bár csak kis hányadban, de fedezetet jelentett a szeptemberi - novemberi intézkedések többletkiadásához .

A nyugdíjkiadás 1994. évi növekedésének legfontosabb tényezői: nyugdíjkompenzációs intézkedések, az automatizmusokhoz sorolható létszámnövekedés és állományösszetétel-változási hatás (3,8 milliárd  forint, 4,7 % ) , továbbá szerkezeti változások miatti kiadásnövekedés . 

Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások előirányzata (postai utalványköltség, utazási költségtérítés) közel bázis szintű volt, azonban az inflációs hatás eredményeként annál mintegy 50%-kal magasabb összegben teljesült. 

A likviditási tartalék visszapótlásából származó kiadás 3,6 milliárd forint összege előirányzat szerint alakult, a vonatkozó törvény értelmében a tartalékba helyezett összeg egyharmada a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlására szolgál. 

A működési célú kiadások az előirányzott 7,6 milliárd forinttal szemben 8,3 milliárd forintban valósultak meg. A különbözet az egyéb működési célú bevétel minimális növekedése mellett az 1993. évi működési pénzmaradvány 0,7 milliárd forint összegéből tevődik össze. A NY. Alap működési kiadásra azonban csak 6,2 milliárd forintot fordíthatott, ugyanis 2,1 milliárd forintot az E. Alap működési költségvetésének adott át az E. Alap által végzett NY. Alap érdekeltségébe tartozó kiadások fedezeteként. 

Az 5.  §-hoz

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerével kapcsolatos követelményekbôl kiindulva az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi költségvetése a bevételekkel megegyezô nagyságú kiadásokkal, tehát 0 egyenleggel számolt. Az egyensúly megteremtését több intézkedésnek kellett támogatnia:


a) 1994-re lényegében befejezôdött a profiltisztítás, tehát a központi költségvetés átvette mindazokat az ellátásokat, amelyeket korábban - a profiljába nem tartozó feladatként - átmenetileg a társadalombiztosítás finanszírozott. Ezek teljes összegébôl 1993-ban az Egészségbiztosítási Alapra 22,5 milliárd forint jutott.

b) A két ág pozíciójának kiegyensúlyozása érdekében - elkerülendô a járulékkalkuláció módosítását - a Nyugdíjbiztosítási Alaptól 6,1 milliárd forint egyösszegű átcsoportosításra került sor.
	
c) Azt feltételezve, hogy 1994-ben megkezdôdik a két évvel korábban elhatározott vagyonjuttatás, a vissztehermentesen átadandó vagyon hozamaként 7,1 milliárd forint bevétel volt elôirányozva, melynek garanciáját értékesíthetô többletvagyon átadásának  törvényi elôírása képezte.

A tervezett kiegyensúlyozott költségvetés nem valósult meg, összehasonlítható szerkezetben   a bevételek 1,9, a kiadások 20,0 milliárd forinttal haladták meg a módosított elôirányzatot, így az Egészségbiztosítási Alap hiánya 18,1 milliárd forint. A deficit egyik oka az ingyenesen átveendô vagyon hozamaként elôirányzott bevétel elmaradása. (A hivatkozott garanciális kötelezettség-vállalás sem realizálódott.) Az így kiesett mintegy 7 milliárd forint kioltotta az ezzel nagyjából azonos összegű többletjárulék-bevétel hatását, s az így nem mérsékelhette a terv fölötti többletkiadásokat, amelyek elsôsorban a gyógyszertámogatásnál, a táppénznél és az Egészségbiztosítási Alapból fizetett nyugellátásoknál jelentkeztek. Ennek ellenére sem keletkezett volna azonban deficit, ha a központi költségvetés az állam által biztosított személyek után normatív elszámolás szerint fizette volna meg a járulékot. A ténylegesen átutalt 7 milliárd forinttal szemben az egészségbiztosítás számításai szerint 25,4 milliárd forint lett volna az indokolt mértékű járulék-fedezet. Ez az összeg az érintett személyek közel 1,1 millió fős létszámának és az Egészségbiztosítási Alapból 1994-ben természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra fordított összeg egy lakosra jutó hányadának (kb. 23,6 ezer forint) szorzataként adódik.

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat az Egészségbiztosítási Alap hiányát a társadalombiztosítás felhalmozódott hiányainak rendezésérôl intézkedô - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérôl szóló 1995. évi CXXI. törvény 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt - rendelkezéseknek megfelelôen rendezi. A rendezés csökkenti az egészségbiztosításnak a központi költségvetéssel szemben - a megelôlegezési számlán - fennálló tartozását és visszapótolja a hiány hatására lecsökkent likviditási tartalékot.

A 7. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételei 7,5 milliárd forinttal haladták meg az elôirányzott - a likviditási tartalék visszapótlására külön soron tervezett 3,6 milliárd forintot is magába foglaló - összeget. E kedvezô helyzet a járulékbevételek különbözô csoportjaiban mutatkozó többletek és elmaradás egyenlegeként jött létre. A munkáltatói és az egyéni befizetések esetében a tényadatok meghaladják az elôirányzatokat, a munkanélküliek ellátása utáni bevételeknél viszont a teljesítés elmaradt a tervezett értéktôl.
A munkáltatói befizetések 233,1 milliárd forintot tettek ki, ami jelentôsen meghaladja az elôirányzott értéket. A többletbevétel több tényezô együttes hatásának következtében keletkezett. Egyrészt a munkáltatói járulékbevételek tényleges értéke 1993-ban lényegesen magasabb volt az 1994. évi költségvetés elôirányzatainak meghatározásánál feltételezettnél, másrészt a bruttó keresettömeg elôzô évhez viszonyított növekedése a tényadatok szerint 18,1 százalék volt, ami mintegy 5 százalékponttal több a makrogazdasági prognózisok alapján 1994-re feltételezett értéknél. Az egyéni járulékbevételek - az elôirányzatot szintén meghaladva - 48,2 milliárd forintot tettek ki. 

A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék címén 6,6 milliárd forinthoz jutott az Egészségbiztosítási  Alap. Ez mintegy 5,4 milliárd forinttal maradt el az elôirányzattól. Az eltérés oka az, hogy a nemzetgazdaság foglalkoztatottsági helyzetére vonatkozó prognózis tévesnek  bizonyult, mivel sokkal nagyobbnak vélelmezte a regisztrált, ezen belül az ellátásban részesülô munkanélküliek létszámát a valóságban bekövetkezônél. 

A természetbeni ellátások igénybevételéért  az állam  által biztosított személyek  után fizetendô járulék címén az elôirányzattal megegyezôen 7 milliárd forint bevételhez jutott az Egészségbiztosítási Alap.

A központi költségvetést terhelô egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevételek elôirányzata 5,5 milliárd forint volt, ebbôl 2,5 milliárd forint a terhesgondozás, 3 milliárd forint a közgyógyellátás költségeinek a helyi önkormányzatok által fizetett  hozzájárulás összegén felüli megtérítésére szolgál.  A közgyógyellátás tényleges kiadásai 2,8 milliárd forintot tettek ki, ebbôl a települési önkormányzatok 0,8 milliárd forintot megtérítettek, így a központi költségvetést ténylegesen terhelô összeg csak 2,0 milliárd forint. (Megtérítésként ennyi számolható el.) A terhesgondozás esetében a megtérítés megegyezett az  elôirányzattal. Együttesen a megtérítés összege tehát 4,5 milliárd forint volt.

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 15,8 milliárd forintot tettek ki, ami 1,6 milliárd forinttal haladta meg az elôirányzatot. A bevételek ezen csoportja több eltérô tartalmú és eltérô nagyságrendű elôirányzatot tartalmaz. A legjelentôsebb tételt a késedelmi pótlék és a rendbírság képezi, ilyen címen a tényleges bevétel 11,2 milliárd forint volt.

A járulék- és késedelmi pótlék bevételek részeként speciális tételt képeznek a likviditási tartalék visszapótlására számításba veendô bevételek. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának rendezéséhez átmenetileg a likviditási tartalék lett igénybe véve 21,7 milliárd forint összegben. A törvényi elôírások alapján ezt az összeget három év alatt kell az 1991. december 31. elôtt keletkezett adósságok visszafizetésébôl pótolni. Ezen a címen az Egészségbiztosítási Alapban 3,5 milliárd forint bevétel vehetô számításba;  ebbôl az összegbôl a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlására 1,1, 1994. évi visszapótlására 2,4 milliárd forint fordítandó. (A társadalombiztosítás 1993. évi zárszámadási törvényének rendelkezése alapján a MÁV Rt tartozásainak rendezése céljából 1994-ben a központi költségvetésbôl megfizetett összeg meghatározott része a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlására használandó fel. )

Az 1994. évi L. törvényben meghatározott 5,4 milliárd forintos elôirányzatnak megfelelô összegben realizálódott az egészségügy területén 1994-ben végrehajtott bérintézkedés forrásainak kiegészítésére a központi költségvetésbôl biztosított fedezet. 

A két Alap közötti elszámolás egyenlege közel az elôirányzatnak megfelelôen alakult, de ez olyan módon történt, hogy - az ellátások tervezettet meghaladó növekedése miatt - mind a nyugdíjkiadások után átvett járulék (3,2 milliárd forinttal), mind a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átadott járulék  (2,8 milliárd forinttal) több, mint az elôirányzat. A tervezett összegben (6,1 milliárd forint) valósult meg az egyösszegű bevétel-átcsoportosítás.

Az Egészségbiztosítási Alap működési célú bevételei 4,1 milliárd forintot tettek ki; ez az összeg három fô tételt tartalmaz: 2,1 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alapból átvett összeg, 1,0 milliárd forint a működési költségvetés 1993. évi pénzmaradványából származik, további 1,0 milliárd forint a különféle  egyéb működési célú bevétel, melynek legfontosabb összetevôje az egészségbiztosítás igazgatási szervei által folyósított, a központi költségvetésbôl finanszírozott ellátások (családi pótlék stb.) megállapításával és folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítése (0,7 milliárd forint).

A 8.  §-hoz

A gyógyító-megelôzô ellátások kiadásainak 1994. évi eredeti elôirányzata 164,5 milliárd forint volt. A közalkalmazotti illetményrendszer bértételeinek 1994 január 1-jétől történő kötelező alkalmazásával és a kormányrendeletben elôírt munkahelyi pótlékok megállapításával összefüggô többletkiadások miatt az előirányzat 169,9 milliárd forintra módosult. A különbözetet, 5,4 milliárd forintot a központi költségvetés biztosította. Ilyen módon 1994-ben a gyógyító-megelőző ellátások kiadásaira fordítható keret 38,3 milliárd forinttal, 29,1 %-kal növekedett az előző évi tényleges kiadásokhoz képest. Az előirányzatban megjelent növekmény a következő tételekből tevődött össze:

	- Szintrehozások (az év közben belépő fejlesztések 
	  és az 1993. július 1-jén bevezetett teljesítmény-
	  finanszírozás kapcsán 10, illetve 15 %-kal megnövelt 
	  alapelőirányzatok szintrehozása):				  9,0 MdFt
	- Feladatváltozások:						  2,6 MdFt
	- Reformintézkedések folytatása:				  4,8 MdFt
	- Az 1993. évi bérpolitikai intézkedés éves fedezete
	  és a közalkalmazotti törvény hatása:				11,0 MdFt
	- Beruházásból, rekonstrukcióból belépő fejlesztések:	  3,5 MdFt
	- Egészségi kockázatkezelő szolgáltatások,
	  alkoholizmus primer prevenció, otthoni ápolás 
	  és hospice célelőirányzata:					  2,0 MdFt	- Az 1994. évi bérintézkedésre a központi
	  költségvetésből biztosított forrás:				  5,4 MdFt
	  Összesen:								38,3 MdFt

A tényleges teljesítés adatai a fenti szerkezettől - törvényi felhatalmazás alapján - lényegesen eltértek. Ezt a közalkalmazotti törvény (a továbbiakban: KJT), illetve a munkahelyi pótlékok alkalmazásának fedezetigénye tette szükségessé. A 25,1 milliárd forintot kitevő bérintézkedések fedezetének megteremtése a központi költségvetési forrásbevonáson és a gyógyító-megelőző ellátások eredeti előirányzatában szereplő kereten felül (5,4, illetve 11,0 milliárd forint) további 8,7 milliárd forintos belső átcsoportosítást is igényelt. A szintrehozott előirányzatból 2,4, a feladatváltozásokból 2,6, az ügyeleti ellátás, a fogorvosi szolgáltatás és a mentő és betegszállítás területén tervezett reformintézkedések elmaradásából 3,0, a beruházásból, rekonstrukcióból belépő fejlesztések keretéből 0,7 milliárd forint került átcsoportosításra erre a célra.

Az elôirányzat tényleges felhasználása 169,5 milliárd forint volt. Ezen belül az egészségi kockázatkezelő szolgáltatások, a prevenciós programok és otthoni ápolás 2,4 milliárd forintos célelőirányzatából 2,0 milliárd forint került felhasználásra. Az ezen felüli költségvetési előirányzat teljesítése minimálisan (5 millió forinttal) maradt el az előirányzati összegtől.

A háziorvosi ellátás finanszírozására fordított összeg 1994. évben 4,7 milliárd forinttal, 34,9 %-kal haladta meg a megelőző évit. Ezen belül a teljesítmény-finanszírozásra kifizetett összeg 13,1 milliárd forint volt. Az év során a körzetfejlesztések és megszűnések eredményeként 8 új szolgálattal lett több, így év végén 6 221 területi ellátási kötelezettségű és további 551 területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat működött. Az év során a vállalkozások által működtetett háziorvosi szolgálatok száma 2 876-ra emelkedett, ami éves szinten 36,4 %-os növekedést jelentett.

A feladat+teljesítmény finanszírozott járóbeteg szakellátás éves kiadása 24,8 milliárd forint volt (ez az összeg tartalmazza a HM, BM, KHVM teljesítmény-finanszírozásba 1994-ben bevont egészségügyi intézményeinek 1,4 milliárd forintos feladat+teljesítmény finanszírozott tételét is). Az ezen a jogcímen folyósított kiadásokat 1994. évben a KJT végrehajtása, a bevezetett munkahelyi pótlékok, a vérellátás reformja, valamint a teljesítmény-finanszírozás alapjául szolgáló pontrendszer évközbeni módosítása befolyásolták. A fenti változások - a pontalap mellett - a fix díjat is érintették, amelynek a havi összege 1994. július l-től átlag 37 %-kal növekedett.

A feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátásoknál beépítésre kerültek a KJT, a szolidaritási járulék és a bérpolitikai intézkedésekre jutó előirányzatok, ennek következtében a teljesítés 59,5 %-kal haladta meg az előző évit.

Az aktív fekvőbetegellátás teljesítmény-díjazására fordított kiadás éves szinten 34,4 %-kal, 78,8 milliárd forintra, a krónikus fekvőbetegellátás kiadása 19,6 %-kal, 10,0 milliárd forintra növekedett. A növekedést főként a fent említett KJT és munkahelyi pótlékok bevezetése magyarázza. Az aktív fekvőbetegellátásban további 4,7, a krónikus fekvőbetegellátásban pedig 0,7 milliárd forintos növekedést jelentett a HM, BM és KHVM egészségügyi intézményeknek a teljesítmény-finanszírozotti körbe kerülése, és a továbbra is feladatfinanszírozott IM egészségügyi intézményekkel kapcsolatos kiadásoknak az aktív fekvőbetegellátási kasszába való besorolása.

A két fekvőbetegellátási kassza eltérő növekedési ütemét nagyrészt a - július 1-jei módosított alapdíjak kialakításakor figyelembevett - teljesítmény mutatókban tapasztalt különbségek magyarázzák. Az aktív ellátásban a bázisidőszakhoz képest közel 10 %-os éves súlyszám növekedés következett be, míg a krónikus ellátásban az ápolási napok számában kismértékű csökkenés volt tapasztalható.

A gyógyszertámogatási kiadások elôirányzata 50,7 milliárd forint volt, a tényleges érték 10,9 milliárd forinttal haladta meg az elôirányzatot. A jelentôs túllépés alapvetô oka, hogy az 1994. évi elôirányzat csak minimális mértékben volt több az elôzô évi tényleges kifizetésnél, miközben nem került sor olyan intézkedésekre, amelyek a kiadások gyors növekedését visszafogták volna. Így továbbra is folytatódott a viszonylag olcsó magyar gyógyszerek visszaszorulása és a relatíve drágább import gyógyszerek térhódítása, a gyógyszerválaszték új készítményekkel való bôvülése, az elôzô években bevezetett új és többnyire magasabb árfekvésű készítmények részarányának növekedése, valamint az import gyógyszerek áremelkedésének kompenzációja. Hozzájárult a kiadások terv fölötti többletéhez az is, hogy 1994-ben nem került sor a biztosítói vényellenőrzés tervezett rendszerének bevezetésére.

A gyógyászati segédeszközök ártámogatásának elôirányzata 7 milliárd forint volt, a tényleges kiadások 0,3 milliárd forinttal meghaladták az elôirányzatot. A túllépés döntôen az elôzetes számításokat meghaladó forintleértékelés és az inflációs hatások miatt következett be.

Az egészségbiztosítási ágazat által finanszírozott nyugdíjkiadások az elôirányzott értéket (54,2 milliárd forintot) 3,6 milliárd forinttal haladták meg. Ennek legfôbb oka,  hogy 1994-ben a nettó átlagkereset növekedése a tervezettnél nagyobb volt és ezzel összefüggésben a nyugdíjkompenzálás mértéke is meghaladta az elôirányzatban feltételezettet.

A terhességi-gyermekágyi segély kiadási  elôirányzata 9,2 milliárd  forint volt, a tényleges kiadások ettôl 0,9 milliárd  forinttal elmaradtak. Ezt az magyarázza, hogy az ezen ellátást igénybevevôk létszáma a születésszám vártnál kedvezôtlenebb alakulása miatt háromezer fôvel volt kisebb az elôirányzat kialakításánál tervezett értéknél.

A táppénzkiadások összege 40,8 milliárd forint volt, ami az elôirányzatot 6,7 milliárd forinttal lépte túl. Ez az elôirányzat 1,2 milliárd forinttal volt kisebb az elôzô évi tényadatnál, így megtartásának elôfeltétele volt, hogy sor kerüljön a kiadások növekedését teljes egészében visszafogni képes intézkedésekre. A megvalósult szabályváltozások nem bizonyultak elégségesnek e cél elérésére.

Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) mindegyikénél a tervezettnél alacsonyabbak voltak a kiadások; az elôirányzathoz képest együttesen mintegy 0,5 milliárd forint megtakarítás keletkezett. Kismértékű többlet jelentkezett viszont az ún. egyéb kiadásoknál (posta- és bankköltség), valamint a kifizetôhelyeket megilletô költségtérítésnél, de ezek együttesen is csak mintegy 0,2 milliárd forintot tesznek ki. 

A likviditási tartalék visszapótlásából származó kiadás lényegében az elôirányzati szinten (3,6 milliárd forint) realizálódott, úgy azonban, hogy - a társadalombiztosítás 1993. évi zárszámadásáról szóló törvény értelmében - a tartalékba helyezett összeg mintegy egyharmada a tartalék 1993. évi visszapótlását szolgálta. 

Az Egészségbiztosítási Alap mérlegében a működésre fordított kiadások elôirányzata 7,0 milliárd forint volt. Ebbôl 6,3 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap bevételeibôl működési célra felhasználható összeg, 0,6 milliárd forint az egészségbiztosítás által folyósított, a központi költségvetésbôl finanszírozott ellátások ügyviteli kiadásainak megtérítése, 0,1 milliárd forint működési ár- és díjbevétel. Az Egészségbiztosítási Alap mérlegének fenti 7,0 milliárd forintos előirányzata még nem tartalmazta, viszont az 1993. évi CXV. törvénynek az 1994. évi L. törvénnyel megállapított, az Alap működési költségvetését meghatározó mellékletében már előirányzatként megjelent a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján egymás számára végzett feladatokhoz történô kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként a Nyugdíjbiztosítási Alaptól átvett 2,1 milliárd forintos összeg. Ennek megfelelően az Alap működési költségvetésének mérlege 9,1 milliárd forintos előirányzatot tartalmazott.

Előirányzat fölötti forrást biztosított az 1993-ban keletkezett pénzmaradványból - a pénzmaradvány felhasználására feljogosító törvényi rendelkezések alapján - a biztosítási önkormányzatok egybehangzó döntése értelmében az egészségbiztosításban felhasználható 1,0 milliárd forint. (A pénzmaradvány nyújtott fedezetet az elôzô évrôl áthúzódó kötelezettségeken túl a biztosítási ágak szétválasztásából adódó többletköltségekre: épületek vásárlása, üzemeltetése stb.) További, az elôirányzatban nem szereplô forrást jelentett - együttesen 0,3 milliárd forintos összegben - az értékesítésbôl származó bevétel, a Foglalkoztatási Alaptól átvett pénzeszköz, a kamatbevétel, a családi pótlék egyszeri kiegészítése folyósítási kiadásainak megtérítése, valamint a terv feletti működési ár- és díjbevétel. Mindezek hatására a működési költségvetés forrásai 10,4 milliárd forintot tettek ki.

A 9.  §-hoz

Az 1992-ben létrejött két biztosítási alap az elsô két évben eszmei hányadok szerinti megosztással (fizikai elkülönítés nélkül) tulajdonolta a különbözô vagyonelemeket. A biztosítási önkormányzatok létrejöttét követôen az ágak önálló vagyongazdálkodása a korábbinál hangsúlyosabb igénnyé vált. Az ágankénti - törvényben is garantált - önálló vagyongazdálkodás elôfeltétele, hogy a két ág vagyona természetben is elkülönüljön egymástól.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat egybehangzó határozata alapján a korábban 90-10 %-os eszmei hányadok szerint tulajdonolt tartósan befektetett eszközök és befektetések hozama tartalék 1994. január 1-től naturálisan megosztva képezi a biztosítási ágak tulajdonát. A határozatok alapján tételesen azonosítható, hogy az egyes vagyonelemek melyik ág tulajdonát képezik. A naturális megosztás globálisan megőrizte a tartalékok fent említett tulajdoni arányait, azonban a fizikai elkülöníthetőség érdekében az egyes tartalékfajták tekintetében eltért ettől az aránytól. (Az egészségbiztosításnak a tartósan befektetett vagyonból történô részesedése valamelyest meghaladta a 10 %-ot, a befektetések hozama tartalékból történô részesedése - értelemszerűen - némileg e mérték alatt maradt.)

A törvényjavaslat rögzíti az egyes biztosítási ágakhoz tartozó vagyonnak a naturális vagyonmegosztás hatására történt változását, valamint a vagyont érintô 1994. évi gazdálkodási eseményeket. Megállapítja, hogy az ágak 1994. január 1-jétôl kezdôdô önálló pénzgazdálkodásával a likviditási tartalékok is naturálisan elkülönültek egymástól.  Rögzíti, hogy - a naturális vagyonmegosztást követôen - a vagyonnal kapcsolatos hozamok, illetve ráfordítások már nem az eszmei hányadok, hanem a ténylegesen létrejött tulajdoni állapot szerint illetik meg (terhelik) az egyes ágak pénzügyi alapjait. 

A 10. §-hoz

1994. év a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi hiányának fedezetére átmeneti jelleggel igénybe vett likviditási tartalék visszapótlásának utolsó éve. A visszapótlásról szóló törvényjavaslati rendelkezések a korábbi évekhez képest összetettebbek. Ennek oka, hogy az 1995. évi VII. törvény értelmében a likviditási tartalék elôzô (1993) évi visszapótlását a törvényben elôírt idôarányos mértékre kiegészítô átutalások az 1994-es költségvetési évre esnek. Egyrészt a Magyar Államvasutak Rt-t 1993-ban terhelô törlesztési kötelezettségbôl megvalósítható visszapótlásból 2,3 milliárd forintnak a forrása csak 1994-ben teremtôdött meg, a MÁV Rt helyett a központi költségvetésbôl kifizetett összeg társadalombiztosításhoz történt 1994. év végi átutalásával. Az 1994. évi beérkezés ellenére ez az összeg a likviditási tartalék 1993. évi visszapótlását szolgálja. Másrészt az 1993. évi visszapótlás teljessé tétele érdekében az 1995. évi VII. törvény úgy rendelkezik, hogy a még hiányzó összeget a központi költségvetésbôl finanszírozott, a társadalombiztosítás által folyósított ellátások 1994. évi kiadásainak megtérítésére átutalt összegek el nem költött részébôl kell finanszírozni. Értelemszerűen ez is az 1994-es költségvetési évet érinti. 

Az 1994. évre szóló visszapótlásra a társadalombiztosítási alapok tárgyévi bevételeibôl 4,8 milliárd forint használható fel. Az 1994-ben esedékes 7,2 milliárd forint összegű visszapótlás teljes megvalósításához hiányzó 2,4 milliárd forintot a társadalombiztosítás felhalmozódott hiányának általános rendezése keretében kell - a két biztosítási ág likviditási tartalékai közötti 50-50 % arányú megosztással - visszapótolni.

A 11.  §-hoz 

Az 1994. évben az Egészségbiztosítási Alap javára vissztehermentes vagyonjuttatás keretében egyedül Rico részvények kerültek átadásra 276 millió forint értékben.

A törvényjavaslat megállapítja a társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások rendezésére történt vagyonátadások eredményeként a két biztosítási ág tulajdonába került vagyoni érték nagyságát és ágak közötti megoszlását. Az átvett vagyon olyan - eszmei - arányok szerint oszlik meg a két biztosítási ág között, mint az a követelés, amelynek kiegyenlítésére szolgál. A törvényjavaslat elkülöníti egymástól a felszámolási eljárás keretében hozott bírósági végzés nyomán a társadalombiztosításhoz került vagyoni értéket a biztosítási önkormányzatok saját döntése alapján átvett vagyontól.  Ez utóbbi vagyonátvétel az 1992. évi LXXXIV. törvény 6. §-ának (3) bekezdése alapján történt. 

A 12-13. §-okhoz

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény tartalmazza a társadalombiztosítási alapok konszolidációjával kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek azonban nem teszik szükségtelenné, hogy a jelen törvényjavaslat is zárttá tegye a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban  1992-ben és 1993-ban keletkezett hiányok rendezését. A törvényjavaslat záró rendelkezései az elmúlt két évi zárszámadási törvényekben rögzített hiányrendezési szabályokat a ténylegesen kialakult helyzetet (a realizálódott kötvénykibocsátásokat), illetve a megvalósítandó konszolidációt alapul véve fogalmazzák újra.



--------------------------------------------------------------------------------------------Ç
-
ť




ą"
