"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1905. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről






							Előadó: Kuncze Gábor
								 belügyminiszter
							Budapest, 1996. január




1996. évi ...........

t ö r v é n y

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről




1. §

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló, Pozsonyban, 1994. augusztus hó 5. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. március 21-én megtörtént.)


2. §

Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                          „Egyezmény

  a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya

                                              között,

  személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről

   A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya (a

továbbiakban: Szerződő Felek)

   attól az óhajtól vezérelve, hogy a jószomszédi kapcsolatokat fejlesszék, az

illegális      migrációt         az      európai          együttműködésnek    megfelelően

megakadályozzák és kölcsönös érdekeik alapján e célból személyeknek a közös

államhatáron történő átadását és átvételét szabályozzák,

   elfogadván, hogy ez az Egyezmény nem szolgálhat alapul és eszközül

személyeknek a származási országukba történő tömeges visszaszállításához,

a következőkben állapodtak meg:

                                              1. Cikk

   (1) Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél megkeresésére különleges

formalitások nélkül visszafogad minden olyan személyt, akiről hitelt

érdemlően lehet bizonyítani, hogy a megkeresett Szerződő Fél államának

állampolgára.

   (2) Amennyiben utólag kiderül, hogy az átvett személy az átvételkor nem volt

a megkeresett Szerződő Fél államának állampolgára, úgy őt a megkereső

Szerződő Félnek vissza kell vennie.

                                              2. Cikk

   Mindegyik Szerződő Fél az 1. Cikkben meghatározott személy átadását,

akinek egészségi állapotára, életkorára vagy más fontos okra tekintettel

gondozásra van szüksége, bejelenti a másik Szerződő Félnek. A másik

Szerződő Fél a bejelentés kézhezvételét követően haladéktalanul, legkésőbb

azonban 7 napon belül válaszol, hogy az átvételre hol és mikor kerül sor.

   


                                           3. Cikk

  Az 1. és 2. Cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni harmadik állam

azon állampolgárára vagy a hontalan személyre, aki a megkeresett Szerződő

Fél államának területén bizonyítottan állandó tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

                                           4. Cikk

  Mindegyik Szerződő Fél visszafogadja a harmadik állam azon állampolgárát

vagy a hontalan személyt, aki a közös államhatár jogellenes átlépésével jutott

a másik Szerződő Fél állama területére, ha a megkereső Szerződő Fél a

jogellenes határátlépést követő 48 órán belül kéri az átvételt. Az ilyen

személyt a megkeresett Szerződő Fél különleges formalitások nélkül veszi át.

                                           5. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél visszafogadja a harmadik állam azon

állampolgárát vagy a hontalan személyt, aki a közös államhatár jogellenes

átlépése előtt jogszerűen tartózkodott a megkeresett Szerződő Fél állama

területén.

  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átvételére irányuló kérelmet

a másik Szerződő Fél állama területére történő jogellenes belépését követő 90

napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell az ilyen

személy adatait, valamint a közös államhatár jogellenes átlépését bizonyító

adatokat.

  (3) Az átvételi kérelemre, annak előterjesztését követő 7 napon belül választ

kell adni. A megkeresett Szerződő Fél az (1) bekezdésben meghatározott

személyt az átvételi nyilatkozat alapján veszi át.

                                           6. Cikk

  (1) A 4. és az 5. Cikkben említett visszafogadási kötelezettség nem áll fenn

az olyan személy esetében, aki bár jogellenesen lépett a másik Szerződő Fél

területére, de rendelkezik ezen Szerződő Fél érvényes vízumával vagy

tartózkodási engedélyével, illetőleg, aki a belépését követően tartózkodási

engedélyt kapott, vagy akinek a Menekültek helyzetére vonatkozó, Genfben,

1951. július 28-án aláírt Egyezmény alapján ezen Szerződő Fél menekült

státust biztosított.

  (2) Amennyiben a 4., illetve 5. Cikk szerinti átvételt követő 30 napon belül

megállapítást nyer, hogy a harmadik állam polgára, illetve a hontalan személy

nem lépte át a közös államhatárt, vagy a közös államhatár átlépése nem volt

jogellenes, úgy az ilyen személyt a megkereső Szerződő Fél visszafogadja.

                                           7. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél átveszi a harmadik állam állampolgárát, illetőleg

a hontalan személyt hatósági ellenőrzéssel történő átszállításra, ha a másik

Szerződő Fél ezt kérelmezi, és az átvételt a célországban vagy a

tranzitországban biztosította.


  (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy hatósági ellenőrzéssel történő

átszállítását nem kérelmezik, illetve az elutasítható, ha az érintett személy

bizonyítja, vagy egyébként indokoltan feltételezhető, hogy

  a) a célországban vagy a tranzitországban embertelen bánásmód,

halálbüntetés fenyegeti, élete vagy szabadsága faji, vallási, nemzeti

hovatartozása vagy politikai meggyőződése miatt veszélynek van kitéve,

  b) a megkeresett Szerződő Fél államában, a tranzit- vagy a célországban

büntetőeljárás indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti, kivéve a tiltott

határátlépésért történő felelősségre vonás esetét.

  (3) A hatósági ellenőrzéssel történő átszállítás iránti kérelmet közvetlenül a

Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Köztársaság

Belügyminisztériuma terjeszti elő és intézi. A kérelem tartalmazza:

  a) az átszállítandó személy személyi adatait,

  b) nyilatkozatot arról, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek adottak, és

nem ismertek a (2) bekezdésben meghatározott elutasítási okok,

   c) a személy átadására javasolt időpontot és határátkelőhelyet.

  (4) A Szerződő Felek illetékes hatóságai közvetlenül állapodnak meg az

átadás időpontjában és az átszállítás módjában.

  (5) Az átszállítást végző Szerződő Fél a hatósági ellenőrzéssel történő

átszállítást saját állama jogszabályai szerint hajtja végre.

  (6) Ha a megkeresett Szerződő Fél a hatósági ellenőrzéssel történő

átszállítás iránti kérelmet elutasítja, akkor a másik Szerződő Féllel írásban

közli az elutasítás indokát.

  (7) A hatósági ellenőrzéssel történő átszállításra átvett személy visszaadható

a megkereső Szerződő Félnek, ha később megállapításra kerül, hogy az (1)

bekezdésben meghatározott valamely feltétel nem teljesült, vagy a (2)

bekezdés szerinti valamely körülmény következik be. Ezen okok közlését

követően a megkereső Szerződő Fél haladéktalanul köteles visszafogadni ezt a

személyt.

                                           8. Cikk

  (1) Az 1-6. Cikkben meghatározott személyek átadásával kapcsolatos

költségeket a közös államhatárig a megkereső Szerződő Fél viseli.

  (2) A 7. Cikkben meghatározott személy hatósági ellenőrzéssel történő

átszállításával kapcsolatos költségeket a megkereső Szerződő Fél viseli.

                                           9. Cikk

  A Szerződő Felek felhatalmazzák a belügyminisztereket, hogy az Egyezmény

végrehajtására Megállapodást kössenek, amelyben meghatározzák:

  a) az illetékes szerveket, valamint a tájékoztatás és az eljárás módját,

  b) a személy átadásához és átvételéhez szükséges adatokat és iratokat,

  c) a személy átadására és átvételére kijelölt határátkelőhelyeket,

  d) a 8. Cikk (2) bekezdése szerinti költségtérítés módját és szabályait.

                                          10. Cikk

  (1) Jelen Egyezmény alkalmazását, az 1-3. Cikkben foglaltak kivételével

közrendi, biztonsági vagy közegészségügyi okokból bármelyik Szerződő Fél

egészében vagy részben, átmenetileg felfüggesztheti.


  (2) Ilyen intézkedés bevezetéséről és feloldásáról a másik Szerződő Felet

diplomáciai úton haladéktalanul tájékoztatni kell.

                                          11. Cikk

  Ezen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek azon kötelezettségeit, amelyek

más nemzetközi szerződéseikből erednek.

                                          12. Cikk

  (1) Ezen Egyezmény az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban tájékoztatták egymást arról, hogy

eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírásoknak.

  (2) Ezen Egyezményt határozatlan időre kötik. Bármelyik Szerződő Fél

diplomáciai úton, írásban felmondhatja, amely esetben az Egyezmény a

felmondás kézhezvételét követő kilencvenedik napon hatályát veszti.

  Készült Pozsonyban, az 1994. évi augusztus hónap 5. napján, két eredeti

példányban, magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt

hiteles.

           A Magyar Köztársaság         A Szlovák Köztársaság

             Kormánya nevében          Kormánya nevében”


3. §

(1) E törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. április 20-ától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.








I n d o k o l á s

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz


A nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint törvényhozási tárgyat érintő nemzetközi szerződés megerősítéséhez az Országgyűlés döntése szükséges. Az Országgyűlés a 14/1995. (III. 8.) OGY határozatával az Egyezményt megerősítette.

A beterjesztett Egyezmény összhangban van a felerősödött népmozgás kezelésére irányuló európai törekvésekkel, valamint a magyar hatályos jogrendszerrel.

Az Egyezmény hatálybalépéséhez, alkalmazásához magyar érdek fűződik, különösen szolgálja a szomszédos országokkal való együttműködést, a bizalom erősítését.

Az Egyezményt hatálybalépését követően törvénnyel kell kihirdetni."
