"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1906. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság 
Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron
történő átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről






							Előadó: Kuncze Gábor
								   belügyminiszter
							Budapest, 1996. január



1996. évi .......

t ö r v é n y

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság 
Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron
történő átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről


1. §

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló, Salzburgban, 1992. október hó 9. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. március 21-én megtörtént.)


2. §

Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                          „Egyezmény

 a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya

                                              között,

            személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről

  A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya (a

továbbiakban: Szerződő Felek)

  attól az óhajtól vezérelve, hogy a saját állampolgárok és harmadik országok

állampolgárainak a közös határon történő kölcsönös átvételét a jószomszédi

kapcsolatok szellemében Egyezményben szabályozzák;

  azon törekvéstől vezérelve, hogy az illegális népmozgást az európai

együttműködés keretében kifejtett fáradozásoknak megfelelően kölcsönös

érdekeikkel összhangban visszaszorítsák, és azon célt követve, hogy az

Egyezmény személyi hatályát a jövőben kiterjesszék,

a következőkben állapodtak meg:

                                              1. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél különös alakszerűség nélkül visszafogad a másik

Szerződő Fél területéről minden személyt, akiről valószínűsítik, hogy annak

állampolgárságával rendelkezik. Amennyiben utólag kiderül, hogy a személy a

beutazás időpontjában ilyen állampolgársággal nem rendelkezett, úgy őt a

másik Szerződő Félnek vissza kell vennie, ez nem érvényesül abban az

esetben, ha azon Szerződő Fél hatósága, amely a személyt átvette, részére

jogszerűtlenül állított ki úti okmányt.

  (2) Ha az állampolgárság nem valószínűsíthető, akkor azon Szerződő Fél

diplomáciai vagy konzuli képviselete, amelynek állampolgárságával a személy

feltehetően rendelkezik, ezt megkeresésre haladéktalanul tisztázza.

                                              2. Cikk

  


  Olyan személyek szándékolt hazaszállítását, akiknek egészségi állapotuk

miatt vagy életkorukra tekintettel gondozásra van szükségük, a tartózkodási

hely államának illetékes hatósága bejelenti a honosság szerinti állam

diplomáciai vagy konzuli képviseletének. A bejelentést követő egy hónapon

belül a tartózkodási hely államával közölni kell, hogy az átvétel hol és mikor

történik.

                                           3. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél átveszi azon harmadik ország állampolgárát, aki

a magyar-osztrák államhatárt jogellenesen lépte át, és

  a) aki vízumkötelezettség nélkül utazhatott be a megkeresett Szerződő Fél

területére, függetlenül attól, hogy beutazási tilalom alatt áll, illetve ott

jogszerűen vagy jogellenesen tartózkodott, vagy

  b) aki vízummal utazott be a megkeresett Szerződő Fél területére vagy ott

tartózkodási engedélyt kapott, vagy a menekültek jogállására vonatkozó genfi

egyezmény alapján részére menedékjogot biztosítottak, vagy

  c) akit a megkeresett Szerződő Fél által harmadik országgal megkötött

szerződés alapján ezen harmadik ország visszavenni köteles.

  (2) Az átvétel iránti kérelmet a harmadik ország állampolgára jogellenes

belépését követő 90 napon belül bármikor elő lehet terjeszteni. A kérelemnek

tartalmaznia kell az átveendő személy adatait, valamint a közös határ

jogellenes átlépésére vonatkozó adatokat. Az átvételi kérelemre annak

előterjesztését követő 72 órán belül választ kell adni. A megkeresett Szerződő

Fél a harmadik ország állampolgárát átvételi nyilatkozat alapján veszi át. Az

átvételi kérelmet és az átvételi nyilatkozatot magyar részről a Határőrség

Országos Parancsnoksága, osztrák részről pedig Burgenland Tartomány

Biztonsági Igazgatósága terjeszti elő.

  (3) Harmadik országnak az (1) bekezdés szerint megjelölt állampolgárát

mindegyik Szerződő Fél különös alakszerűség nélkül átveszi, ha a másik

Szerződő Fél a jogellenes határátlépést követő 7 napon belül ezt kérelmezi. Az

ilyen eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a másik Szerződő Fél olyan

adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a személy

jogellenesen lépte át a magyar-osztrák határt. Az átadásról és átvételről

jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a megkeresett Szerződő Fél az alakszerűség

nélküli átvételt elutasítja, a megkereső Szerződő Fél az erre történő utalással

az átvételt 7 napon belül, a (2) bekezdés szerint kérelmezheti.

  (4) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy a harmadik ország

állampolgára nem a másik Szerződő Fél államterületéről lépett be

jogellenesen, úgy őt megkeresésre az átadástól számított 30 napon belül

vissza kell venni.

  (5) A megkereső Szerződő Fél viseli a közös határig történő szállítás

költségeit, ha az átadandó személy nem rendelkezik ehhez elegendő saját

eszközzel.

                                           4. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél átveszi a harmadik ország állampolgárát

átszállításra, ha a másik Szerződő Fél ezt kéri és az átvételt a célországban és

az esetleges további tranzitországokban biztosította.

  (2) Az átszállítást nem kérelmezik, elutasítható, ha harmadik ország

állampolgárát


  a) a célországban vagy az esetleges további tranzitországokban embertelen

bánásmód, halálos ítélet fenyegeti, élete vagy szabadsága faji, vallási, nemzeti

hovatartozása, meghatározott szociális csoporthoz tartozása vagy politikai

nézetei miatt veszélynek van kitéve, vagy

  b) a megkeresett Szerződő Fél országában büntetőeljárást kellene indítani

ellene, vagy a célországban, illetőleg az esetleges tranzitországok

valamelyikében büntetőeljárás indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti,

kivéve a tiltott határátlépésért történő felelősségre vonás esetét.

  (3) Az átszállítás iránti kérelmet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma

és az Osztrák Szövetségi Belügyminisztérium között közvetlen úton terjesztik

elő és intézik. A kérelemnek a harmadik ország állampolgára személyi adatain

kívül tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot is, hogy az (1) bekezdés szerinti

feltételek adottak, és nem ismertek a (1) bekezdés szerinti elutasítási okok.

Tájékoztatni kell továbbá a szándékolt átadás időpontjáról, valamint a

határátkelőhelyről. A megkeresett Szerződő Fél a megkereső Szerződő Féllel

egyetértésben a harmadik ország állampolgárát haladéktalanul átszállítja.

  (4) Ha a megkeresett Szerződő Fél a megkeresését a szükséges feltételek

hiánya miatt elutasítja, akkor a másik Szerződő Féllel közölnie kell az

elutasítás indokát.

  (5) A harmadik ország állampolgára visszaadható a megkereső Szerződő

Félnek, ha utólag olyan tények válnak ismertté vagy következnek be, amelyek

az átszállítást nem teszik lehetővé.

  (6) Az átszállításból és az esetleges visszaadásból keletkező költségeket a

megkereső Szerződő Fél viseli.

                                           5. Cikk

  Az Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek belügyminiszterei

megállapodást köthetnek

  a) a kölcsönös tájékoztatás módjáról;

  b) az átadás és átvétel során követendő eljárásról, valamint az ehhez

szükséges adatokról és iratokról;

  c) a személyek átvételére kijelölt határátkelőhelyekről;

  d) a 4. Cikk (6) bekezdés szerinti költségtérítésről.

                                           6. Cikk

  Az Egyezmény alkalmazását közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi

okból bármelyik Szerződő Fél átmenetileg egészben vagy részben

felfüggesztheti. Ezen intézkedés bevezetését, illetőleg visszavonását a másik

Szerződő Féllel diplomáciai úton, írásban haladéktalanul közölni kell. Az

Egyezmény átmeneti felfüggesztése nem érinti a saját állampolgárok

átvételére vonatkozó kötelezettséget.

                                           7. Cikk

  (1) Az Egyezmény az azt követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen tájékoztatták egymást

arról, hogy eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírásoknak.


  (2) Az Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban, amennyiben a

Szerződő Felek egyike diplomáciai úton, írásban nem mondja fel. Ebben az

esetben az Egyezmény a felmondás kézhezvételét követő harmincadik napon

hatályát veszti.

  Készült Salzburgban, 1992. október hó 9. napján két eredeti példányban,

mindkettő magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

           A Magyar Köztársaság        Az Osztrák Köztársaság

             Kormánya nevében          Kormánya nevében”


3. §

(1) E törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. április 20-ától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.




I n d o k o l á s


a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság
Kormánya között, személyeknek az államhatáron történő
átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz 



A nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint törvényhozási tárgyat érintő nemzetközi szerződés kihirdetéséhez az Országgyűlés döntése szükséges. Az Országgyűlés 18/1995. (III. 8.) OGY határozatával az Egyezményt megerősítette.

Az Osztrák Köztársasággal aláírt Egyezmény egyike a szomszédos országokkal kötött nemzetközi szerződéseknek. Az Egyezmény hatálybalépéséhez, alkalmazásához magyar érdek fűződik, különösen szolgálja a nyugat-európai országokkal való együttműködést.

Az Egyezményt hatálybalépését követően törvénnyel kell kihirdetni."
