"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1911. számú
törvényjavaslat





a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a 
Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak
biztosításáról szóló, Ljubljanában, 1992. november 6-án aláírt
Egyezmény kihirdetéséről





A határozati javaslat előadója:	Kovács László
					külügyminiszter



Budapest, 1995. február


1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség
és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló, Ljubljanában, 1992. november 6-án aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1994. április 29-én lezajlott és az Egyezmény két hónappal ezután, 1994. június 29-én hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                           „Egyezmény

           a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség

         és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség

                              különjogainak biztosításáról

  A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő

Felek)

  attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Köztársaságban élő szlovén

nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség

(a továbbiakban: kisebbség) számára minél magasabb szintű jogi védelmet,

valamint nemzeti identitásuk megőrzését és fejlesztését biztosítsák;

  meggyőződve arról, hogy a szlovén, illetve a magyar kisebbség tényleges

egyenlősége, a saját identitás megőrzése egyéni és közösségi különjogokkal

érhető el;

  kiindulva a nemzetközi emberjogi és szabadságjogi dokumentumok, valamint

a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok elveiből, különösképpen

pedig: az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az állampolgári és politikai

jogok egyezségokmánya, a gazdasági, szociális és kulturális jogok

egyezségokmánya,            a    faji    megkülönböztetés             valamennyi formájának

megszüntetésére vonatkozó egyezmény, a gyermekek jogairól szóló

ENSZ-egyezmény, a Helsinki Záróokmány, az Új Európáról szóló Párizsi

Charta, az EBEÉ emberi dimenziókról rendezett párizsi, koppenhágai és

moszkvai konferenciája az emberi jogok, valamint szabadságjogok

biztosításáról szóló európai egyezmény, a regionális vagy kisebbségi nyelvek

európai konvenciója alapelveiből;

  abból a tényből kiindulva, hogy a kisebbségek teljes körű fejlődése,

különösen azokon a területeken, ahol őshonos módon élnek a Magyar

Köztársaságban a Rába-vidéken és a Szlovén Köztársaságban a Mura-vidéken,

gazdagítja a kulturális életet és a két ország közötti sokoldalú kölcsönös

együttműködést,

az alábbiakban állapodtak meg:

  


                                           1. Cikk

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek és hozzájuk tartozó személyek

számára a kultúra, a nyelv, a vallás és a teljes szlovén, illetve magyar identitás

megőrzésének és fejlődésének, valamint szabad kinyilvánításának a

lehetőségét. Ennek érdekében az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás a

kiadói és tudományos kutatási tevékenység, a gazdaság és egyéb területeken

olyan megfelelő intézkedéseket és mechanizmusokat hoznak létre és

valósítanak meg, amelyek elősegítik a kisebbségek sokoldalú fejlődését.

                                           2. Cikk

  A Szerződő Felek megkülönböztetett figyelemmel támogatják a két

országban élő nemzeti kisebbségek intézményes anyanyelvű és anyanyelvi

oktatását az óvodákban, az általános iskolákban, illetve a közép- és felsőfokú

oktatási intézményekben, az anyanemzet, valamint a kisebbségi közösség

kultúrájának, történelmének és jelen valóságának megismerését.

  E célból szorgalmazzák a kisebbségi iskolarendszerrel, különösképpen a

kétnyelvű oktatással kapcsolatos tapasztalatok cseréjét és egymás

tankönyveinek alternatív használatát.

  Elősegítik továbbá a diák- és tanárcserét, tankönyvek, oktatási segédletek és

eszközök küldését, tanfolyamok és szakmai gyakorlatok szervezését, állami és

alapítványi       ösztöndíjak      kölcsönös adományozását,           teljes,    rész-    és

posztgraduális        képzés      céljából,    különösképpen       a     pedagógus-       és

teológusképzést is.

  Emellett az oktatás minden szintjén ösztönzik a kisebbségek és azok

anyanemzetei nyelvének, kultúrájának és történelmének megismerését és

tanulását a többségi nemzethez tartozók számára is.

                                           3. Cikk

  A Szerződő Felek ösztönzik a nemzeti kisebbségek kulturális és művelődési

igényeinek maradéktalan teljesítését.

  Elősegítik       kulturális     intézményeik,      szervezeteik,      egyesületeik      és

alapítványaik létrehozását és működését.

  E célból különösen támogatják könyvek és folyóiratok, hang- és képhordozók

nem kereskedelmi jellegű (vám- és illetékmentes) küldését, a nemzeti

kisebbségek saját kiadói tevékenységét, hivatásos és amatőr művészeti

együttesek vendégszereplését, valamint minden olyan kulturális és művészeti

rendezvény megszervezését, amely a két országban élő nemzeti kisebbség

kultúrájának és identitásának gazdagítását szolgálja.

                                           4. Cikk

  A Szerződő Felek a kisebbségek tagjai számára a magán- és közéletben

biztosítják a saját nyelv, így az eredeti vezeték- és utónevek szabad

használatát és anyakönyveztetését.


  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az őshonos nemzetiségek által

lakott      területeken      biztosítják    mindkét     nyelv     egyenlő      használatát,

különösképpen a földrajzi nevek és nyilvános feliratok vonatkozásában a helyi

önkormányzatok szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a

közigazgatási         és     igazságügyi       szervek      előtt,     valamint      egyéb

közintézményekben.

                                           5. Cikk

  A Szerződő Felek elismerik a két kisebbség jogát az anyanyelvükön való

tájékoztatásra a sajtó, a rádió és a televízió útján.

  Ennek érdekében biztosítják a kisebbségek saját információs tevékenységét

és annak fejlesztését. Támogatják a kisebbségek nyelvén történő szabad

információáramlást, valamint a kisebbségek és a többségi nemzet

tömegtájékoztatási eszközei közötti együttműködést.

  A Szerződő Felek gondoskodnak a hazai és anyanemzeti rádió- és

televízióműsorok vételi lehetőségeiről, az anyanyelvű rádió- és televízióadások

rendszeres és megfelelő műsoridejéről.

                                           6. Cikk

  A Szerződő Felek támogatják a kisebbségek jogainak, múltjának és jelen

helyzetének a tudományos kutatását és tanulmányozását. Ebből a célból

támogatják a kisebbségek részvételét a kutatásokban, a Szerződő Felek és a

kisebbségek tudományos intézményeinek a létrehozását, működését és

együttműködését,          valamint     lehetővé     teszik    a    Felek     területén     a

kisebbségkutatást.

                                           7. Cikk

  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy területi és gazdasági fejlesztési

terveikben figyelembe veszik a kisebbségek külön érdekeit, és az őshonos

kisebbségek által lakott területeken biztosítják a gazdasági és társadalmi

fejlődést, amely lehetővé teszi a kisebbségek társadalmi és gazdasági

egyenjogúságát.

  A Szerződő Felek kisebbségeik érdekében támogatják a határon átnyúló

együttműködés          minden      formáját,    különös      tekintettel    a    gazdasági

együttműködésre.

  A Szerződő Felek olyan regionális gazdasági fejlesztést támogatnak, amely

megakadályozza a lakosság elvándorlását és az őshonos területek etnikai

összetételének az erőszakos megváltoztatását.

                                           8. Cikk

  A Szerződő Felek belső jogrendjükkel összhangban biztosítják a kisebbségek

megfelelő részvételét a kisebbségek és azok tagjainak jogaira és helyzetére

vonatkozó helyi, területi és országos szintű döntések esetén.

                                           9. Cikk


  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az állam, valamint a helyi

önkormányzat közigazgatási és területi szervezeteit nem alakítják ki a

kisebbségek kárára. Törekedni fognak, hogy a közigazgatási, a választókörzeti

és a két kisebbség által lakott területek minél inkább egybeessenek.

  Belső jogrendjükkel összhangban biztosítják a kisebbségek országos

érdekképviseleti szervezeteinek a működési feltételeit.

                                          10. Cikk

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a sokoldalú szabad és

közvetlen kapcsolatok lehetőségét az anyanemzetek polgáraival, állami és

közintézményeivel. Ebből a célból elsősorban újabb határátkelőket nyitnak,

gondoskodnak a közlekedési összeköttetésről, támogatják a gazdasági és

kulturális kapcsolatokat és a szakemberek cseréjét.

                                          11. Cikk

  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy ebből az Egyezményből eredő

kötelezettségeiket a kölcsönös megállapodások és együttműködési programok

megkötésekor figyelembe veszik.

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek képviselőinek közreműködését

azon szerződések kötésekor, amelyek jelen Egyezményből adódóan

közvetlenül a helyzetükre és jogaikra vonatkoznak.

                                          12. Cikk

  A Szerződő Felek a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek

megvalósításához megfelelő anyagi és egyéb támogatást biztosítanak.

                                          13. Cikk

  Ennek az Egyezménynek egyetlen pontja sem értelmezhető vagy

végrehajtható úgy, hogy ezzel a biztosított és már elért jogok szintje

csökkenjen.

                                          14. Cikk

  A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy

bármely Szerződő Fél területi integritását védené.

                                          15. Cikk

  A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi bizottságot hoznak létre,

amely figyelemmel kíséri a jelen Egyezmény rendelkezéseinek a

megvalósítását. Ebbe a bizottságba mindkét Szerződő Fél kormányai minden

ülés alkalmával megfelelő számú tagot neveznek ki. A bizottság kisebbségi

tagjait a kormányok kisebbségi szervezetek javaslatára nevezik ki.

  A kormányközi bizottság évente legalább kétszer ülésezik, felváltva mindkét

szerződő országban.

  A kormányközi bizottság feladatai a következők:

  - megvitatja a két kisebbség időszerű kérdéseit;

  - értékeli az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását;


  - ajánlásokat készít elő és fogad el saját kormányaik számára az Egyezmény

megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatosan.

  A bizottság állásfoglalásait egyhangúlag fogadja el.

                                          16. Cikk

  A jelen Egyezményt a Szerződő Felek saját belső jogszabályaikkal

összhangban ratifikálják.

  A jelen Egyezmény a ratifikálásról szóló okirat kicserélését követő két hónap

múlva lép hatályba, a 15. Cikk szerinti bizottság az aláírást követően azonnal

kinevezhető.

                                          17. Cikk

  A jelen Egyezmény öt évig marad hatályban. Ha a Szerződő Felek egyike

sem mondja fel írásban az Egyezményt annak mindenkori lejárta előtt hat

hónappal, annak hatálya további öt-öt évre meghosszabbodik.

  Az Egyezmény Ljubljanában, 1992. november 6-án, két eredeti példányban,

magyar és szlovén nyelven készült, mindkettő egyaránt hiteles.

           A Magyar Köztársaság        A Szlovén Köztársaság

                  nevében              nevében”





3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. június 29-től kell alkalmazni.





I N D O K O L Á S

a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló, Ljubljanában, 1992. november 6-án aláírt Egyezmény törvényi kihirdetése tárgyában


	A Magyar Köztársaság külügyminisztere  és a Szlovén Köztársaság külügyminisztere Ljubljanában, 1992. november 6-án írta alá a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló Egyezményt.

	Az Országgyűlés 2/1994.(II.11.) határozatával erősítette meg az Egyezményt. Az Egyezmény  1994. június 29-én lépett hatályba.

	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. cikkének (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.

 	Kérem a Kormányt, hogy az Egyezményt törvényi kihirdetés végett szíveskedjék az Országgyűlésnek benyújtani. A törvényjavaslat tervezetét, valamint az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét mellékelem.

"
