"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1912. számú


t ö r v é n y j a v a s l a t


a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról



									Előadó: Kuncze Gábor
										   belügyminiszter
									Budapest, 1996. február



Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása, a hitelezők követelésének vagyonarányos kielégítése és a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak az adósságrendezési eljárás alatti folyamatos teljesítése érdekében a következő törvényt alkotja:


I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson és az eljárás eredményeképpen elősegítse az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását. 

2. §

E törvény alkalmazásában:

a) helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzat; 

b) adósságrendezés: az adósságrendezési eljárás azon szakasza, amely a bíróság adósságrendezést megindító végzésének Cégközlönyben való közzétételével [10. § (1) bekezdés] kezdődik;

c) hitelező: az adósságrendezés megindításának időpontjáig az, akinek a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn; az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott;

d) vagyon: a helyi önkormányzatnak az adósságrendezés megindításának időpontjában meglévő és az eljárás alatt szerzett azon vagyontárgyai, amelyeket a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény befektetett és forgóeszköznek minősít;

e) adósságrendezésbe vonható vagyon: törvényben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások  ellátásához szükséges vagyon feletti vagyonrész. Az adósságrendezésbe vonható vagyon forgalomképes.

3. §

(1) Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó  nemperes eljárás.

(2) Ha e törvényből és az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárások lefolytatása során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak nincs helye. Szünetelésnek csak az adósságrendezés megindításának időpontjáig, az eljárásban résztvevő felek közös kérelmére van helye.

(3) Az adósságrendezési eljárás során hozott jogerős végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.

II. fejezet

Az adósságrendezési eljárás megindítása

4. §

(1) Az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat, továbbá annak hitelezője  kezdeményezheti. Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezik.

(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi  önkormányzat vagy az általa finanszírozott önkormányzati költségvetési szerv

a)  a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve - a később esedékessé váló követelés tekintetében - az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki;

b) elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki;

c) jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;

d) fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési  eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

5. §

(1) A polgármester a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt tény fennállásáról - ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott - a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, ennek hiányában felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.

(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet követő 90. napon, illetve a c)-d) pontban megjelölt helyzet bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester - a képviselő-testület döntésétől függetlenül - 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a polgármester megbízó levelének másolatát;

b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat,  amelyekből a követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának időpontja) megállapítható, továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását;

c)  az (1) bekezdés alapján összehívott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket, valamint a képviselő-testület határozatát.

(4) Ha a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) az e törvényben előírt bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként -  százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

6. §

(1) Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kezdeményezi, kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját. A kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat csatolni kell. A kérelemhez mellékelni kell a Cégközlönyben való közzétételért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását.

(2) Ha az adósságrendezési eljárás lefolytatását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmet - a 8. § szerint - érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.

(3) A polgármester az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.

7. §

Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés [25. § (3) bek., 32. § (6) bek.]  jogerőre emelkedésétől számított

a) 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelező, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna;

b)  3 éven belül a helyi önkormányzat nem kezdeményezheti maga ellen az adósságrendezési eljárás megindítását.

8. §

A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha 

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;

b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem egészítette ki, vagy ismét hiányosan adta be;

c) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha az 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást;

d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelező a 7. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt kezdeményezte az eljárást.

9. §

(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a 4. § (2) bekezdésében foglalt bármelyik feltétel fennáll, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, ellenkező esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.

(2) A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében kijelöli a pénzügyi gondnokot. A pénzügyi gondnokként kijelölhetők körét, továbbá a kijelölés eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Nem jelölhető ki pénzügyi gondnoknak az, 

a) aki a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója, illetve ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig;
b) aki a helyi önkormányzat hitelezője, vagy akinek a helyi önkormányzat a hitelezője, illetve akinél a helyi önkormányzat tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. E szabályok irányadóak a kijelölt pénzügyi gondnok munkavállalóira is.

(4) Ha a helyi önkormányzat kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a hitelező kezdeményezésére indult az eljárás, a végzés ellen a hitelező nem fellebbezhet, a polgármester pedig csak a képviselő-testület döntése alapján terjeszthet elő fellebbezést.

Az adósságrendezés megindítása

10. §

(1) A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja.

(2) A közzétételnek tartalmaznia kell

a) a bíróság nevét és az ügy számát;

b) a helyi önkormányzat nevét, székhelyét;

c) az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját;

d) azt, hogy az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való megjelenésének napja;

e) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be;

f) a 11. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményekre történt figyelmeztetést;

g) a pénzügyi gondnok nevét, címét vagy székhelyét;

h) az egyéb lényeges körülményeket.

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül két országos napilapban megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.

(4) Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondok) - a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül - tájékoztatja:

a) a megyei, fővárosi  közigazgatási hivatal vezetőjét;

b) a megyei területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, a fővárosban a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) igazgatóját;

c) a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának költségvetési elszámolási számláját vezető pénzintézetet, valamint a helyi önkormányzat költségvetési szerveinek bankszámláit, költségvetési elszámolási számláit vezető pénzintézeteket;

d) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét.

(5) A számlavezető pénzintézet az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzintézeti tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat  pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet.

Az adósságrendezés megindításának időpontjához fűződő 
jogkövetkezmények

11. §

(1) A helyi önkormányzattal szemben  követeléseket  az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően  csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azon vagyoni jellegű  kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be. 

(2) Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra  a bejelentett kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat (járulék, pótlék) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető.

(3) Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelés tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amelyet a hitelező a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett.

(4) A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő [10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén 

a) igazolási kérelemnek helye nincs;

b) a hitelezők fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket azonnali beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések után az adósságrendezés megindításának időpontja utáni időszakra késedelmi kamat nem érvényesíthető. E követelések elévülésére a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

						12. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket - a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett - a helyi önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés megindításának időpontjában megszűnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi.

(2) Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban [31. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét.

(3) Az adósságrendezés megindításának időpontja előtt a helyi önkormányzattal szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak.

(4) A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 10. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól.

13. §

(1) Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat

a) többlet vagyoni kötelezettség-vállalással járó döntést nem hozhat;
b) vállalkozást nem alapíthat;
c) vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet;
d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, 

kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint a közüzemi díjtartozásokat, továbbá a válságköltségvetésben és a válságtervben megjelölt kötelezettségeket.

(2) A polgármester az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja:

a) a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi finanszírozásáról szóló jelentését;

b) a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal készített mérleget és éves beszámolót, amelyben - megfelelő indokolással alátámasztva - elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a jogszabályokban kötelezően előírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez szükséges vagyon, illetve a hitelezők kielégítéséhez felhasználható vagyon;

c) a válságköltségvetési rendelet-tervezetet;

d) a folyamatban lévő bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási eljárásokról készített részletes összefoglalót;

e) a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azóta kötött szerződéseket,  illetve a vagyont érintő, bármely időpontban tett kötelezettség-vállaló nyilatkozatokat;

f) a helyi önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokról szóló részletes tájékoztatást;

g) a helyi önkormányzat intézményeiről, azok gazdasági helyzetéről, tartozásaikról, követeléseikről szóló részletes tájékoztatást;

h) azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának ellátásához szükségesek.


A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre

14. § 

(1) A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettség-vállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. 

(2) A pénzügyi gondnok

a) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását és feltárja, hogy milyen okok vezettek az adósságrendezési eljárás megindításához;

b) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok - a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos - nyilvános és zárt ülésén;

d) az adósságrendezéssel kapcsolatban előterjesztést tehet, amelyet a képviselő-testület vagy a bizottság köteles soron kívül tárgyalni;

e) kezdeményezi a helyi önkormányzat esedékessé vált követeléseinek behajtását;

f) a hitelezőket - kérésükre - tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával, továbbá  az adósságrendezési eljárással kapcsolatban;

g) tájékoztatja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét arról, hogy a képviselő-testület az e törvényben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti;

h) az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 90 napon belül az általános hatáskörű bíróság előtt a helyi önkormányzat nevében keresettel megtámadhatja a helyi önkormányzatnak és költségvetési szervének az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azt követően megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya a helyi önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettség-vállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet. A megtámadási határidő számítására a Ptk. 236. § (3) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak.

(3) A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstől, vagy mulasztástól számított 30 nap elteltével kifogás nem terjeszthető elő.

(4) A bíróság a kifogás alapján elrendelheti a kifogásolt intézkedés felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelő intézkedés megtételére kötelezi, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

15. §

(1) A pénzügyi gondnok a 10. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőben jelentkező hitelezőket nyilvántartásba veszi, követeléseiket megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy követeléseiket, illetve ezek biztosítékait elfogadja-e. 

(2) Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelező bírósági (hatósági) határozattal még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelező az általános hatáskörű bíróság előtt az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesítheti. Erről a pénzügyi gondnokot - a keresetlevél (fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja. Folyamatban levő bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejűleg a hitelezőnek csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is.

(3) A (2) bekezdésben írt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a hitelező a követelését a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti.

16. §

(1) Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság,  amelynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy önkormányzati képviselő) és egy  önkormányzati képviselő, elnöke a pénzügyi gondnok. Az adósságrendezési bizottság képviselő tagját (tagjait) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselők egyike sem vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati képviselő nélkül is létrejön.

(2) A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondnok és a tagok fele jelen van. Döntését többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlőség esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági  döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől.

(3) Az Ötv. 10. §-ában meghatározott - a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó  - ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.

17. §

(1) Ha a képviselő-testület az e törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése érdekében a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének felhívása ellenére 30 napon belül nem ül össze, feloszlatása kezdeményezhető.

(2) Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá ha a feloszlatását kezdeményezték [Ötv. 93. § (2) bek.] a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni.

18. §

(1) A jegyző, a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelet-tervezetet.

(2) A válságköltségvetésben - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - az e törvény mellékletében felsorolt alapvető lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok működési kiadásai szerepelnek. 

(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek  kihasználtsága az 50 %-ot nem éri el, valamint ahol a közszolgáltatás fajlagos kiadása az előző évi országos átlagot 30 %-kal meghaladja, kivéve ha a településen intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel.

19. §

(1) A válságköltségvetési rendelet-tervezetet - a pénzügyi gondnoknak történő átadást követő 8 napon belül - az adósságrendezési bizottság megtárgyalja. Annak elfogadása után a polgármester a válságköltségvetési rendelet-tervezetet  megküldi a képviselők részére és egyidejűleg 8 napon belüli időpontra  képviselő-testületi ülést hív össze.

(2) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetést elfogadja, a hitelezőkkel történő egyezség megkötéséig, illetve a vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat e költségvetés alapján gazdálkodik. Ha az adósságrendezési eljárás a válságköltségvetés szerinti költségvetési évben nem fejeződik be, a következő költségvetési évre új válságköltségvetést kell készíteni.

(3) Az adósságrendezés megindítása időpontjától kezdődően a válságköltségvetési rendelet elfogadásáig - a 13. § (1) bekezdésében írt rendelkezése betartása mellett - a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek megfelelően kell a feladatokat ellátni. A hatósági feladatok, valamint az alapvető lakossági szolgáltatások folyamatos ellátásával összefüggően ebben az időtartamban keletkezett, ki nem egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell figyelembe venni. 

(4) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet az adósságrendezés megindításának időpontját követő 60 napon belül nem fogadja el, a pénzügyi gondnok köteles ezt a tényt a bíróságnak bejelenteni, amely az adósságrendezési eljárás az e törvény IV. fejezetében foglaltak szerinti folytatását rendeli el.

III. fejezet

Egyezségi tárgyalás

20. §

(1) Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot készít.

(2) A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével, hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat.

(3) Az egyezségi javaslatban a pénzügyi gondnok a hitelezői követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendező elv alapján a helyi önkormányzat bejelentkezett hitelezőit csoportokba sorolja, és a különböző csoportok tekintetében - megfelelő indokolás mellett - eltérő egyezségi javaslatot terjeszthet elő.

(4) A vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt - amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van - a pénzügyi gondnok az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelező által bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.

21. §

A reorganizációs program és egyezségi javaslat elkészítését követően a pénzügyi gondnok azokat - a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott - képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. A képviselő-testület döntését zárt ülésen, minősített többséggel, név szerinti szavazással hozza meg. Ha a képviselő-testület a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot nem fogadja el, az adósságrendezési bizottság átdolgozza azokat.
22. §

(1) Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 150 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, a pénzügyi gondnok erről a bejelentkezett hitelezőket értesíti.

(2) A hitelezők a pénzügyi gondnok értesítését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezői egyezségi tervet (terveket) készíthetnek. Erről a szándékukról  az értesítést követő 8 napon belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell. 

(3) A pénzügyi gondnok - a hitelezők kérésére - az egyezségi terv kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja. 

(4) Az elkészült tervet a hitelezők átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt - az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva - a 21.§ szerinti eljárással a képviselő-testület elé terjeszti. Ha a képviselő-testület a tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni. 

(5) Ha a hitelezők a pénzügyi gondnokot - az (1) bekezdésben megjelölt határidőben - nem tájékoztatják az egyezségi tervkészítési szándékukról, a pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.

23. § 

(1) A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi bejelentkezett hitelező részére megküldi, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően a hitelezőkhöz eljuttatja. A hitelezők számától függően a hitelezőkkel csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.

(2) Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távollevő hitelezők írásban is megadhatják. Ha a jegyzőkönyv az egyezséget is tartalmazza, a jegyzőkönyvet a két hitelesítőn kívül a 25. § (1) bekezdésében felsoroltak is aláírják.

(3) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló és bejelentett - az egyezségi javaslat szerint csoportosított - követelések jogosultjainak több mint a fele hozzájárul, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát.


(4) A (3) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Ha a helyi önkormányzat a hitelezőket már az egyezségi javaslatában csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek.

(5) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. A hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (3) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés elbírálásától függően a kényszeregyezség rá is kihat.

(6) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére az (5) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékait - a jogvita jogerős befejezéséig - a vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.

24. §

Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a hitelezők által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;

b) a hitelezők kielégítésének módját;

c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a hitelezők a helyi önkormányzat fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak;

d) a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek az egyezség megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.



25. §

(1) Az egyezséget a polgármester, a jegyző, valamint a hitelezők, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá és azt a pénzügyi gondnok ellenjegyzi.

(2) Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül benyújtja a bírósághoz, amelyhez csatolja:

a) az egyezségi javaslatot,

b) a reorganizációs programot,

c) az egyezségi eljárás során keletkezett jegyzőkönyveket, valamint

d) a  kimutatást, amelyből megállapítható, hogy a 23. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek az egyezség megfelel, 

e) a vitatott hitelezői igényekre vonatkozó kimutatást és a szükséges iratokat arra vonatkozóan, hogy ezek kielégítése a 23. § (5)-(6) bekezdés szerinti módon biztosítva van.

(3) Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi és elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Ellenkező esetben elrendeli az eljárás folytatását a IV. fejezet 29.§-ában foglaltak szerint. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek  a 23. § (2) bekezdésben és a 25. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megsértése esetén van helye.

(4) Az adósságrendezési eljárás befejezésével egyidejűleg a bíróság külön végzésben a pénzügyi gondnokot felmenti és - a 33. §-ban foglaltak szerint -  megállapítja a díját.

(5) Amennyiben az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 180 napon belül nem jön létre egyezség, úgy ezt a pénzügyi gondnok 3 napon belül bejelenti a bírósághoz.

26. §

A helyi önkormányzat és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejező végzést követően felmerülő feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.


27. §

Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.

28. §

A bíróság a pénzügyi gondnok és a képviselő-testület vagy a hitelezők követelés szerint számított többségének - a határidő lejárta előtt benyújtott - indokolt kérelmére a 22. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 25. § (5) bekezdésében foglalt határidőket további 30 nappal meghosszabbíthatja. E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

IV. fejezet

A vagyon bírósági felosztása

29. §

(1) A 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (4) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság rendelkezik az adósságrendezési eljárásnak a vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti folytatásáról. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A vagyon bíróság által történő felosztásáig a helyi önkormányzat kötelezettségeit a válságköltségvetési rendelet alapján kell teljesíteni.  Ha nincs válságköltségvetési rendelet, a pénzügyi gondnok az (1) bekezdésben meghatározott végzés kézhezvételét követő 8 napon belül - az adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után - működési válságtervet dolgoz ki a 18. § (2)-(3) bekezdésében foglalt elvek szerint, és ezt a bírósághoz és a képviselő-testülethez tájékoztatásul megküldi. Az adósságrendezési eljárás befejezéséig a helyi önkormányzat a válságterv  alapján működik.

(3) A pénzügyi gondnok

a) meghatározza a helyi önkormányzat jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének helyi ellátási formáit;

b) megállapítja, hogy az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a helyi önkormányzat mely vagyontárgyai, illetve milyen központi költségvetéstől kapott támogatások szükségesek; 

c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét [2. § e) pont].

(4) A pénzügyi gondnok a (3) bekezdésben foglaltakra vonatkozó - megfelelő indokolással ellátott - jelentését az (1) bekezdésben megjelölt végzés kézbesítését követő 30 napon belül benyújtja a bírósághoz, valamint megküldi a helyi önkormányzatnak és valamennyi bejelentkezett hitelezőnek. 

(5) A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezők a bíróság előtt a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejűleg soron kívül személyes meghallgatást tűz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az észrevételt előterjesztőt és, ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek alapján jelentését módosíthatja.

(6) A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt előterjesztő, illetve a helyi önkormányzat által előadottak alapján végzésével a pénzügyi gondnok jelentését jóváhagyja vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelezi.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az észrevételt előterjesztő hitelező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre csak a pénzügyi gondnoknak, illetve azoknak kell megküldeni, akiknek fellebbezési joguk van.

30. §

(1) A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő

a) 30 napon belül a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerint bejelentkezett hitelezők követelését a 31. §-ban meghatározott kielégítési sorrend alapján besorolja és erről a hitelezőket értesíti; 

b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően -, hogy a hitelezők a  helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.

(2) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés illeték- és általános forgalmiadó-mentes.
(3) A műemlékek és a védett természeti területek elidegenítésére, kezelői vagy használati joga átadására az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.

(4) A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi gondnok a hitelezők által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az ennek megfelelően számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős lezárásáig elkülönítve kell kezelni. Ha jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között - a 31.§-ban meghatározott sorrend figyelembe vételével, követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig - kell szétosztani. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős.

(5) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (4) bekezdés szerint jutó vagyonhányad járulékát - a jogvita jogerős befejezéséig - a vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról.

31. §

(1) Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani (kielégítési rangsor):

a) rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;

b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára. Ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 251. § (3) bekezdése az irányadó;

c) az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések,  a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, továbbá a költségvetési támogatás összege;

d) a társadalombiztosítási tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások;

e) egyéb követelések;
f) a 11. § (2) bekezdésben meghatározott kamatkövetelések, továbbá a d) pontba sorolt tartozások után az adósságrendezés időtartama alatt felszámított késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.

(2) A kielégítési rangsorban előbb álló hitelezői csoport követelésének teljes kiegyenlítését követően kerülhet sor a következő pontba sorolt hitelezők igényének kielégítésére.

(3) Az (1) bekezdés azonos pontjába sorolt hitelezők között a kielégítésükre rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani, azonban az (1) bekezdés d) pontjában először a társadalombiztosítási tartozásokat kell teljes egészében kiegyenlíteni, majd ezt követően a többi hitelezőt követelésük arányában.

32. §

(1) A pénzügyi gondnok a 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi hitelezőnek és a polgármesternek, aki ezt a képviselő-testület előtt ismerteti. 

(2) A helyi önkormányzat és a hitelezők a vagyonfelosztási javaslat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül  kifogással élhetnek, illetve a hitelezők ennek ismeretében követelésükről lemondhatnak.

(3) A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.

(4) Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. 

(5) A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, a pénzügyi gondnokot felmenti és megállapítja díját.

(6) Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzé teszi.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

33. §

(1) A pénzügyi gondnok díját a bíróság állapítja meg. Összege - az eset összes körülményeitől függően - legalább 300 ezer Ft, legfeljebb 2 millió Ft.

(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetésben a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása. A belügyminiszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a TÁKISZ-on keresztül intézkedik.

(3) A pénzügyi gondnok igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. A pénzügyi gondnoknak erről az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával egyidejűleg a bíróság részére tételes elszámolást nyújt be, megindokolva az igénybe vett szakértői segítség szükségességét.

34. §

(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzintézeti hitellel teremtette meg, a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztés azon részére, amelyet az esedékesség időpontjában a helyi önkormányzat saját forrásból kifizetni nem tud, kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt, legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1%-os mértékéig. Erre az esetre a helyi önkormányzat kötelezettségét korlátozó törvényi rendelkezés [Ötv. 88. § (2) bek.] nem vonatkozik.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben a visszatérítendő kamattámogatás igénybevételét a belügyminiszternél kezdeményezi. A kérelemhez mellékelni kell a helyi önkormányzat és hitelezői között létrejött egyezséget tartalmazó okiratot, a reorganizációs javaslatot, a bíróság eljárást befejező végzését, továbbá a helyi önkormányzat forrásaira és fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatát és az ezt bizonyító iratokat, valamint a hitelnyújtásra vonatkozó pénzintézeti iratokat.

(3) A helyi önkormányzat a pénzintézet által nyújtott hitel teljes visszafizetését követően köteles az állam részére - a belügyminiszterrel történt megállapodás alapján  - az igénybe vett kamattámogatást visszatéríteni.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

35. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Az a helyi önkormányzat, amely a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése alapján kapja a normatív állami hozzájárulást és a személyi jövedelemadót - a belügyminiszter egyidejű értesítése mellett - köteles e törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Ebben az esetben a költségvetési törvény 30. § (3) bekezdése szerinti finanszírozás az adósságrendezés megindításáig megilleti a helyi önkormányzatot. 

36. §

Az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzat működésére az Ötv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. §

(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 59.§-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"Az átadáskor írásban kell rögzíteni:

(a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;

(b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt kisebbségi célokat;

(c) azt, hogy a feladatok teljesítése során felmerült és a helyi kisebbségi önkormányzat vagyonából ki nem fizetett tartozásokért vállalja-e, és milyen arányban a felelősséget a települési önkormányzat abban az esetben, ha a helyi kisebbségi önkormányzat átvállalja a települési önkormányzat jogszabályban kötelezően előírt feladatainak egy részét az átadott vagyontárgyakkal együtt.\"

(2) A Nek. tv. 60.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) A helyi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a  települési önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta.\"

38. §

Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

\"l) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása.\"





39. §

(1) A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló többször módosított 1991. évi LXIX. törvény 46/A.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.]

\"f) a csőd-, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, továbbá a helyi önkormányzat adósságrendezési ügyében eljáró pénzügyi gondnokkal; \"

40. §

Az Ötv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény rendelkezik.\"




I n d o k o l á s

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás

Az első önkormányzati választási ciklus lezárását követő, illetve az új ciklus indulását kísérő gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos esetekben - kellően át nem gondolt gazdálkodás következtében -  a helyi önkormányzatok olyan feladatok ellátását és finanszírozását vállalták, illetve vállalják, amelyek forrásai nem állnak rendelkezésükre, így az a fizetőképességük romlását, gazdálkodásuk ellehetetlenülését vonja maga után.
Az ellehetetlenülés, illetve a fizetésképtelenség kialakulásának okai többfélék lehetnek, így többek között a megalapozatlan hitelfelvétel, a beruházási program költségtervétől való jelentős eltérés, a piaci partnerek fizetésképtelensége, továbbá  a veszteséges vállalkozási tevékenység.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) a gazdálkodás területén igen tág lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak azzal, hogy lehetővé teszi számukra a szabad vállalkozást, a  hitelfelvételt, a kötvénykibocsátást, a kezességvállalást. Ugyanakkor az Ötv. emel bizonyos korlátokat a gazdálkodásuk elé. Megszabja, hogy hitel és kötvény fedezete nem lehet állami hozzájárulás és önkormányzati törzsvagyon. Rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amelyben felelőssége korlátozott, és hogy vállalkozásával a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. 
Mindezek mellett a helyi önkormányzat a piacnak lényegében ugyanolyan szereplője, mint más jogi vagy természetes személy. Azonban a helyi önkormányzatok sajátosságai miatt a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya nem terjed ki rájuk.


A helyi önkormányzatok legfontosabb sajátossága, hogy közjogi jogalanyok, törvényben meghatározott közfeladatok ellátását végzik és a feladataik végrehajtásához közhatalmi eszközökkel ruházták fel őket. Piaci fellépésük célja a közfeladatok ellátásához szükséges források bővítése. Említést érdemel továbbá az is, hogy a központi költségvetésből rendszeres bevételhez jutnak. Mindezekből az következik, hogy jogutód nélkül nem számolhatók fel. 

A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a likviditási problémákkal küzdő helyi önkormányzatok nem képesek önerőből úrrá lenni a helyzeten. Ugyanakkor a településen lakó állampolgárok jogos igénye, hogy az önkormányzat minden körülmények között ellássa legalább az alapvető, jogszabályban előírt feladatát és hatáskörét.

Részletes indokolás

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az 1. §-hoz

A Javaslat célja, hogy - szem előtt tartva az önkormányzatok specifikumait - szabályozza a fizetőképességük helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást. A szabályozás - remélhetőleg - az önkormányzatot átgondoltabb gazdálkodásra,  a hitelezőket pedig óvatosabb piaci magatartásra készteti.

A 2. §-hoz

A törvény alkalmazásában a helyi önkormányzaton a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata értendő. De jure valamennyi önkormányzat, így a fővárosi és a megyei ellen is indulhat adósságrendezési eljárás, de facto a kisebb önkormányzatok esetében valószínűbb a fizetőképesség ilyeténképpeni helyreállítása.

Az adósságrendezés fogalmának meghatározására azért van szükség, hogy világos legyen mindenki számára, hogy az adósságrendezési eljárás és az adósságrendezés két külön fogalmat takar. Adósságrendezési eljáráson az az eljárási rend értendő, amely a megindításra irányuló kérelem bírósághoz érkezésével kezdődik, és az eljárás jogerős befejezéséig tart. Adósságrendezés pedig az adósságrendezési eljárásnak az a része, amely  a bíróság adósságrendezés megindításáról rendelkező végzésének a Cégközlönyben való közzétételével kezdődik, majd folytatódik az egyezségi szakasszal. Amennyiben a felek egyezséget kötnek, az adósságrendezés befejeződik, ellenkező esetben a vagyon bíróság általi felosztására kerül sor.

Az adósságrendezési eljárás szempontjából nagyon fontos a hitelező fogalmának pontos meghatározása, azaz, hogy ki állhat szemben az eljárás egyes szakaszaiban a helyi önkormányzattal, ki jogosult előterjeszteni igényét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a fogalom meghatározásánál azt a körülményt sem, hogy nem kizárólag a helyi önkormányzat, mint szerződő fél nem teljesítése esetén indítható eljárás, hanem az általa alapított költségvetési szerv esetében is. Nem vonatkozik ez az általa alapított gazdasági társaságra, mert az saját maga felel tartozásaiért, a helyi önkormányzat csak mint alapító szerez ott jogokat és kötelezettségeket.

Az önkormányzati vagyon és az adósságrendezésbe vonható vagyon fogalmának tisztázása szintén mellőzhetetlen, hiszen csak ily módon egyértelműsíthető a közöttük meglévő különbözőség.
A helyi önkormányzat vagyonát nem lehet teljes egészében a hitelezők kielégítésére fordítani, mert vannak jogszabályban kötelezően előírt hatósági feladatok és alapvető lakossági szolgáltatások, amelyek ellátása a helyi önkormányzatok számára kötelező, azzal nem hagyhatnak fel. Ennélfogva az ehhez szükséges vagyont nem lehet átadni a hitelezőknek. Nem vonható be az adósságrendezésbe ezen felül az a vagyon sem, amelyet törvény forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít (pl.: az utak, parkok, terek stb.). E két vagyonrészen felüli önkormányzati vagyon azonban a hitelezők kielégítését szolgálja.

A 3. §-hoz

Az adósságrendezési eljárások speciális jellege, továbbá magas színvonalú, egységes intézése azt teszi indokolttá, hogy - megegyezően a gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásaival - a megyei, fővárosi bíróság hatáskörébe tartozzanak. Az eljárásban, annak gyorsítása céljából - a polgári peres eljárás egyébként háttérszabályként alkalmazandó rendelkezései közül - sem felfüggesztésnek, sem félbeszakadásnak nincs helye. Az eljárás szünetelésére is csak addig az ideig van mód, amíg a  bíróság végzésének közzétételével az adósságrendezés nem kezdődik el. Ezt követően kizárt a szünetelés, mind az egyezségi szakaszban, mind a bíróság általi vagyonfelosztási szakaszban.

A Javaslat szerint felülvizsgálati kérelemmel nem lehet újrakezdeni az adósságrendezési eljárást, még akkor sem, ha  jogszabálysértés történt. Ugyanis a jogszabálysértés  megállapításánál és kiküszöbölésénél előbbre való érdek, hogy a helyi önkormányzat a megkötött egyezség alapján - még annak esetleges sérelme esetén is - tovább működjön, illetve, ha a vagyon hitelezők közötti  szétosztására került sor, azt a későbbiekben ne bolygassa senki. A településen lakó állampolgárok elemi érdeke az, hogy a helyi önkormányzat záros határidőn belül visszanyerje normális működési állapotát, helyreállítsa fizetőképességét. A felülvizsgálati eljárás kizárása ezt kívánja elősegíteni.

II. fejezet

Az adósságrendezési eljárás megindítása

A 4. §-hoz

Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezője kezdeményezheti az eljárás megindítását. Ezzel a megoldással a Javaslat nem követi a gazdálkodó szervezeteknél kialakított csőd- és felszámolási eljárás szigorú szétválasztási rendjét. Abból indul ki, hogy majd az eljárás során kiderül, hogy van-e lehetőség egyezségkötésre (a hatályos csődeljárási szabályokhoz hasonlóan), vagy a vagyon bírósági felosztására kerül majd sor az érvényben lévő felszámolási eljáráshoz közelítően.

Az eljárás kezdeményezhetőségének esetei erőteljesen hasonlítanak a gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában kialakított fizetésképtelenségi okokhoz. Történik ez azért, mert a helyi önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve azzal, hogy kilépett a gazdasági szférába, magára nézve kötelezőnek ismerte el a piaci szabályokat, így azt, hogy az esedékes tartozást 60 napon belül ki kell egyenlíteni, az egyezségben foglaltaknak eleget kell tenni stb.

Az 5. §-hoz

A bírósági eljárás kezdeményezése előtt a polgármester köteles még egy utolsó kísérletet tenni a helyi önkormányzat fizetési gondjainak eljáráson kívüli megoldására. Ennek érdekében tájékoztatnia kell a pénzügyi bizottságot és a képviselő-testületet a fennálló helyzetről.
Természetesen a polgármesternek jogában áll, hogy e helyzet bekövetkezése előtt megtegye a szükséges lépéseket - az Ötv. szabályait szem előtt tartva - az adósságrendezési eljárás elkerülése érdekében.

A képviselő-testületet - az Ötv. értelmében - a polgármester képviseli, és a gazdálkodási szabályszerűségért is ő a felelős. Ebből a megfontolásból született az a jogi konstrukció, amely - a képviselő-testület döntésétől függetlenül, esetleg annak ellenére is - kötelezi a polgármestert az adósságrendezési eljárás megindítására a megjelölt időtartam \"eredménytelen\" eltelte után.

A helyi önkormányzat nevében csak a polgármester adhatja be a bírósági eljárás megindítására irányuló kérelmet, akadályoztatása esetében pedig az, aki az Ötv. szerint helyetteseként járhat el.

Miután az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat működési területén élő emberek sorsát közelről érinti, szükséges e tényről őket a helyben szokásos módon tájékoztatni.

A Javaslat a polgármesternek számos kötelezettséget ír elő. Ezek a kötelezettségek - többségük - az eljárás előbbrevitelét, eredményes lefolytatását szolgálják. Ezért fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a polgármester feladatainak törvényi határidőben, pontosan eleget tegyen. Ezt nyomatékosítva, a Javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben kötelezettséget szeg, a bíróság - az eset összes körülményét mérlegelve - jelentős összegű bírság megfizetésére kötelezheti őt.

A 6. §-hoz

Az eljárás hitelező általi kezdeményezése esetén a kérelem indokolásából és a becsatolt iratokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az adósságrendezési eljárás megindításához szükséges valamennyi adatnak. Fontos garanciális szabály, hogy a bíróság a kérelem egy példányának megküldésével a helyi önkormányzatot haladéktalanul értesíti, mert csak így van módja a polgármesternek nyilatkozni arról, hogy a helyi önkormányzat a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az a kérelemben foglaltakat bármely vonatkozásban vitatja, úgy álláspontja részletes indokolása mellett egyidejűleg köteles az állítás bizonyítására alkalmas iratokat becsatolni. Ha ez nem lehetséges, a törvényi vélelem alapján úgy kell értelmezni, hogy a kifizetetlen tartozás fennáll. Természetesen ezen törvényi vélelem  megdönthető, csak a bizonyítási teher fordul át, a vélelem bekövetkezése után az önkormányzatnak kell bizonyítani,  hogy a tartozás nem áll fenn.


A 7. §-hoz

A Javaslat nem tartalmaz kogens szabályt arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szerve hitelezőjének kötelessége lenne az adósságrendezési eljárásba bejelentkezni, erről ő szabadon dönt. 

Azok a hitelezők azonban, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidőben nem jelentkeznek be, követeléseiket csak az eljárás jogerős befejezését követő két év eltelte   után érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy  addigra képződik-e olyan vagyon, amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a hitelezők egyértelműen abban érdekeltek, hogy követelésüket az adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.

A likviditási problémával küzdő helyi önkormányzat számára az adósságrendezési eljárás lefolytatása végső soron - nem vizsgálva annak társadalmi, politikai következményeit - pénzügyi szempontból előnyős lehet, hiszen helyreáll a fizetőképessége. Így van ez még akkor is, ha a fizetőképesség helyreállítása csak erőteljes vagyoni karcsúsodása árán történik. Éppen ezért - időbeli korlát felállításával - ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a helyi önkormányzat visszaéljen az önmaga ellen indítható eljárás kezdeményezés jogával.

A 8. §-hoz

Az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak azokat az eseteit emeli ki a Javaslat, amelyek vagy speciális jellegűek vagy pedig a legnagyobb jelentőséggel bírnak az adósságrendezési eljárásban (pl.: hiánypótlás). Természetesen ezek mellett nem kizárt a Pp. 130. § (1) bekezdésében felsorolt elutasítási okok értelemszerű alkalmazása is.

A 9. §-hoz

A kérelem érdemi vizsgálata után a bíróság vagy elrendeli az adósságrendezés megindítását, vagy eljárást megszüntető végzést hoz. Ez utóbbi ellen - a Pp. általános szabályai szerint - valamennyi, az eljárásban résztvevő fellebbezhet. Az adósságrendezés megindításának elrendelése esetén azonban - az eljárás gyorsítása céljából - kizárt a fellebbezés, ha azt a helyi önkormányzat kezdeményezte. Hitelezői kezdeményezésre indított eljárás esetén pedig csak a helyi önkormányzat nyújthat be fellebbezést.

A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében rendelkezik a pénzügyi gondnok személyéről. A pénzügyi gondnokra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, kiküszöbölendő mind a helyi önkormányzattal, mind annak hitelezőjével fennálló személyi vagy gazdasági kapcsolódást. Ennélfogva a pénzügyi gondnok sem  munkajogi, sem közjogi kapcsolatban nem állhat a helyi önkormányzattal és annak költségvetési szervével. Továbbá semminemű gazdasági, vagyoni érdekeltség nem fűzheti őt és gazdálkodó szervezetét akár hitelezőként, akár adósként  a helyi önkormányzathoz.

Az adósságrendezés megindítása

A 10. §-hoz

A csőd- és felszámolási eljárások tapasztalataiból a gazdasági élet szereplői már ismerik  a Cégközlönyben történő közzététel súlyát, így ennek a megoldásnak az adósságrendezési eljárásban történő alkalmazása már bejáratott gyakorlatra épül. Az adósságrendezés megindításának időpontjához komoly jogkövetkezmények fűződnek, ezt minden, az eljárásban résztvevőnek pontosan tudnia kell, ezért szükséges a Cégközlöny megjelenésének dátumát az adósságrendezés megindításául megjelölni.
A közzététel a hitelezőknek szóló felhíváson túlmenően tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a hitelezői igénybejelentéshez, illetve határidő számításhoz szükségesek.

Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatnak magánszemély hitelezője is lehet, a Javaslat a nyilvános közzététel további formáit is előírja. Ezen közzétételeknek azonban csak informatív szerepük van, megjelenésük időpontjához semmiféle joghatás nem fűződik.

A Javaslatban felsorolt államigazgatási szervek és hitelintézetek külön tájékoztatása nemcsak kötelessége, hanem érdeke is a helyi önkormányzatnak, hiszen lényeges segítséget nyújthatnak az egyezség megkötéséhez. A tájékoztató ezen túlmenően közérdeket is szolgál azzal, hogy az adó- és vámhatóság, illetékhivatal, nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervének figyelmét felhívja a követelések bejelentésére.

Az adósságrendezés megindításának egyik - jelentős - jogkövetkezménye, hogy a továbbiakban pénzügyi gondnok ellenjegyzése szükséges a helyi önkormányzat és költségvetési szervének pénzügyi cselekményeihez.

Az adósságrendezés megindításának időpontjához fűződő jogkövetkezmények

A 11. §-hoz

Az adósságrendezés megindítása azt jelenti, hogy gyakorlatilag a helyi önkormányzat valamennyi, az adósságrendezés megindításának időpontjában már fennálló és bejelentett - de esetleg csak később lejáró - követelése megmerevedik és lejárttá válik, azaz mintha a helyi önkormányzat azonnal tartozna kifizetni az egész összeget. Ez azért szükséges, mert a helyi önkormányzatnak lehetnek olyan adósságai, amik több évre szétosztva lennének esedékesek. Ha például kölcsönszerződés alapján már felvette a pénzt, de több évre húzódna a visszafizetés, akkor ez a kötelezettsége fennáll az adósságrendezés megindításának időpontjában, csak még nem járt le, a Javaslat azonban lejárttá teszi, hogy az adósságrendezés során lehessen vele számolni. Ha az adósságrendezés során egyezséget köt, akkor az egyezség alapján fogja a kötelezettségeit fizetni, ha nem jön létre egyezség, akkor a vagyon szétosztásával történik meg a  kötelezettség teljesítése.

Ha nem válnának lejárttá a fennálló és bejelentett kötelezettségek, akkor egyrészt folyamatosan terhelnék a helyi önkormányzatot, ennélfogva folyamatosan lehetne indítani az adósságrendezési eljárásokat. Vagy elképzelhető, hogy az adósságrendezésbe vonható vagyont más, korábban lejárt igényekkel rendelkező hitelezők kapnák meg, míg a korábban már ténylegesen teljesített, de csak később esedékessé váló követeléssel rendelkező hitelezők még arányosan sem kaphatnák meg a pénzüket.
Az adósságrendezés megindításának időpontjában a kötelezettségek nemcsak a tőke, hanem a kamatok tekintetében is \"megmerevednek\". Az adósságrendezés megindítása utáni időszakra ugyan érvényesíthetnek kamatot, azonban minden, ebben az időszakban keletkezett - szerződéses és késedelmi - kamatot a Javaslat a kielégítési rangsor végére sorol. Ebből következően csak akkor van lehetőség a kamat érvényesítésére a vagyon szétosztásakor, ha a megelőző tőke- és az adósságrendezés megindításáig felmerült kamatkövetelések teljes egészében kielégítésre kerülnek. Egyezség esetén természetesen a hitelezők úgy egyeznek meg, ahogy akarnak, elvileg a kamatkövetelés előbbre is kerülhet, a kötelező szétosztásnál azonban elsősorban a tőkekövetelések kiegyenlítésére helyeződik a hangsúly.

Szükséges rendezni a beszámítás kérdését is, mert a speciális helyzetből adódóan a Ptk. szabályait itt nem lehet alkalmazni. A felszámolási eljárásoknál szerzett tapasztalatok alapján a beszámítást csak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében engedi meg a Javaslat. Ellenkező esetben a nagy hitelezők - élve elővásárlási jogukkal - nem fizetnék meg a vételárat. Ezzel a többi hitelező kielégítési alapját vonnák el törvényi segítséggel. Más a helyzet a korábban keletkezett kötelezettségek esetében, mert akkor még a Ptk. szabályait kellett volna a helyi önkormányzat és hitelezője-adósa tekintetében alkalmazni, csak a beszámításra vonatkozó nyilatkozattal késtek el.

Az eljárásnak gyorsnak, hatékonynak kell lennie, ezért a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. A hitelező tartsa szemét az adósán, és ha megindítják ellene az adósságrendezést, úgy haladéktalanul jelentse be a követelését.

Azok a hitelezők, akik lejárt vagy le nem járt követelésükkel az adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidőben nem jelentkeztek be, követeléseiket az eljárás jogerős befejezését követő két év eltelte után érvényesíthetik. Kérdéses azonban, hogy addigra képződik-e olyan vagyon, amelyre a jogérvényesítés eredménnyel járhat. Mivel ennek kevés az esélye, a hitelezők egyértelműen abban érdekeltek, hogy követelésüket az adósságrendezési eljárásban érvényesítsék.

A 12. §-hoz

Nem engedhető meg az, hogy bármelyik hitelező a többiek elől - akár végrehajtással, akár zálogjogát érvényesítve - a vagyontárgyakat elvigye. Ezért a Javaslat kimondja a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárások megszüntetését, és a végrehajtási jog, a zálogjog, továbbá a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, a visszavásárlási és vételi jog megszűnését az adósságrendezés megindítása pillantában. Az egyezség során ugyanis az e jogokkal rendelkező hitelezők visszaélhetnének helyzetükkel, akadályozhatnák az egyezségkötést, továbbá lehetetlenné tehetnék a vagyon természetbeni szétosztását.

Az eljárás gyors lefolytatása érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az adósságrendezés megindításának időpontja előtt megindult peres és nemperes eljárások a korábban eljárt bíróságok előtt folytatódnak, sőt a vitatott igények is az általános hatáskörű bírósághoz kerülnek. Ha az adósságrendezést megindító bíróság előtt folynának ezek a perek tovább, illetve a vitatott igényeket itt kellene elbírálni, akkor ezek jogerős elbírálásáig az eljárást nem lehetne befejezni. Miután a gyorsaság az egyik fő jellemzője az eljárásnak, ezt a megoldást el kellett vetni. Az igényt azonban mindenképpen be kell jelenteni az adósságrendezés megindítása után. Ennek elmulasztása esetén a hitelező 2 évig nem érvényesíthet a helyi önkormányzat ellen semmilyen követelést. Ha bejelentkezik, akkor az egyezség során, illetve a vagyon felosztásakor a neki járó összeget el kell különíteni, s ha jogerősen befejeződik a követelésének jogosságát elbíráló eljárás, azt utólag ki kell adni a részére.

A 13. §-hoz

A helyi önkormányzat gazdálkodási mozgástere az adósságrendezés megindításával jelentősen leszűkül. Vállalkozásból nem keletkezhet újabb tartozása, mert bizonytalansági tényezőt vinne az eljárásba, hiszen a helyi önkormányzat tartozásai folyamatosan változnának. A korábban keletkezett fizetési kötelezettségeinek teljesítésére is csak szűk - indokolt - körben van lehetősége.

Ahhoz, hogy a  pénzügyi gondnok képet kapjon a helyi önkormányzat gazdasági helyzetéről, rendelkezésére kell bocsátani minden, ezt segítő információt, elemzést.

A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre

A 14. §-hoz

A pénzügyileg nehéz helyzetbe került, súlyos gazdasági problémákkal küzdő helyi önkormányzatoknak szükségük van a megfelelő szakértelemmel és válságmenedzselési tapasztalatokkal rendelkező pénzügyi gondnokra, mert valószínűsíthető, hogy annak hiányában a gazdasági kiútkeresés nem vezetne eredményre. A pénzügyi gondnok részben a helyi önkormányzatot segíti az optimális megoldás kialakításában, részben felügyeli az adósságrendezés folyamatát. E két irányú, de egy célú feladatához megfelelő jogosítványokkal látja el őt a Javaslat. Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló szakaszában érvelésével, véleményével kell meggyőznie az adósságrendezési bizottságot, illetve képviselő-testületet. Ha ez nem sikerül, akkor van eszköze arra, hogy a szakmailag rossz gazdasági döntést megvétózza. Ellenjegyzése nélkül ugyanis nem történhet sem kötelezettségvállalás, sem kötelezettség-teljesítés. Az alaptalan megtagadás ellen a kifogás intézménye nyújt biztosítékot.

A szükséges és célravezető önkormányzati intézkedések megtételét a pénzügyi gondnok javaslataival segíti. Ennek érdekében tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságai önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ülésein. Mindezekhez megfelelő információkkal kell rendelkeznie, ezért az önkormányzati vagyonra vonatkozó iratokba betekintési jogot kap. Az iratbetekintés emellett szolgálhatja a korábban megkötött szerződésekre vonatkozó megtámadási jogának érvényesítését is. A megtámadás lehetőségével élve a pénzügyi gondnok - a helyi önkormányzat nevében eljárva - azoknak a helyi önkormányzat által az eljárás megindítása előtt kötött szerződéseknek az érvénytelenné nyilvánítását érheti el, amely szerződések - az ingyenesség vagy feltűnő értékaránytalanság miatt - veszélyeztetik a kötelezően előírt feladatok és hatáskörök elláthatóságát és sértik a hitelezők érdekeit.

A hitelezők jogaik védelme érdekében a pénzügyi gondnoktól felvilágosítást kérhetnek, és ehhez kapcsolódóan lehetőségük  van kifogás előterjesztésére. A hitelezői választmány kialakításának lehetőségét a Javaslat nem nevesíti, mert ennek csak akkor lenne értelme, ha az többletjogosítványokkal rendelkezne a hitelezőkhöz képest. A hitelezők természetesen létrehozhatnak - jogszabályi rendelkezés nélkül is - csoportokat, vagy közös képviseletükre megbízhatnak szakértőket, azonban a hitelezői minőségükből fakadó jogosítványokon túl többletjogot a Javaslat nem ad számukra.

A pénzügyi gondnok jogszabálysértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, aki lehet a helyi önkormányzat, a hitelező, vagy külső érintett is - a felszámolási eljárásokhoz hasonlóan -, kifogással élhet  az adósságrendezést megindító bíróságnál. Szubjektív határidőként a tervezet 8 napot jelöl meg, míg objektív határidőként 30 napot. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pénzügyi gondnok intézkedése vagy mulasztása ellen, mégha egyértelműen jogszabálysértő is, 30 nap elteltével kifogást előterjeszteni nem lehet, illetve ha ezt teszik, azt a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ezért aztán az eljárás résztvevőinek - a helyi önkormányzatnak, a hitelezőknek, az egyéb érintetteknek - folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a pénzügyi gondnok tevékenységét, hogy időben tehessék meg kifogásukat.

A bíróság - az eset körülményeitől függően - elrendelheti az intézkedés felfüggesztését a döntésig. Megalapozott kifogás esetén megsemmisítheti, megváltoztathatja az intézkedést, illetve újat írhat elő a pénzügyi gondnoknak. Megalapozatlanság esetén a kifogást elutasítja.

A 15. §-hoz

A pénzügyi gondnoknak az igénybejelentést tett hitelezők nyilvántartásba vételére és a követelések vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége azt szolgálja, hogy megállapítható legyen az a hitelezői kör, amely majd az egyezségkötéssel érintett lesz, illetőleg amely - az egyezség elmaradása esetén - az adós vagyonából az eljárás vagyonfelosztási szakaszában kielégítést kaphat. A vita későbbi elkerülése érdekében a pénzügyi gondnok tájékoztatja a hitelezőt a követelés, illetve ezek biztosítékának (zálogjog, óvadék stb.) elfogadásáról. A biztosítékok elfogadásának az adósságrendezési eljárás bíróság általi vagyonfelosztási szakaszában lehet jelentősége, mivel azok befolyásolják a kielégítési rangsorban elfoglalható helyet. A tájékoztatást - ami az eljárás további folytatása szempontjából rendkívül fontos - kifogás benyújtásával lehet kikényszeríteni.

Bírósági határozattal jogerősen elbírált követelést a pénzügyi gondnoknak el kell fogadnia, azonban, ha ilyen nincs, és a pénzügyi gondnok szerint a követelés alaptalan, akkor azt vitatnia kell. Az igény tárgyában feltétlenül bíróságnak kell dönteni, azonban az egész eljárás menetével, a célzott gyors lebonyolítással ellentétben állna, ha az igényt az a bíróság bírálná el, amely előtt az adósságrendezési eljárás folyik. Ezért a hitelezőnek az általános hatáskörű bíróság előtt kell az igényét érvényesítenie. Amennyiben az igénybejelentő a bírósági eljárást a megadott határidőben igazoltan megindította, vitatott igénnyel rendelkező hitelezőként vele számolni kell és igényét az egyezségkötésnél, valamint az adósságrendezés második szakaszában is figyelembe kell venni a rá vonatkozó speciális szabályok szerint.






A 16. §-hoz

Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló első szakaszában a gazdasági kérdésekben nem a pénzügyi gondnok dönt, hanem részben a képviselő-testület (az Ötv. 10. §-ában meghatározott, át nem ruházható hatásköréből eredően), részben pedig az öttagú adósságrendezési bizottság, amelynek elnöke a pénzügyi gondnok. Mivel a bizottság jelentős hatáskörrel rendelkezik, ezért fontos, hogy rövid időn belül megalakuljon. A pénzügyi gondnok, amennyiben döntésével kisebbségben marad a bizottsági határozathozatalnál, kérheti a képviselő-testülettől a döntés felülvizsgálatát. Ez a szervezeti megoldás eltér az Ötv. 24. § (1) bekezdése által szabályozott jogi konstrukciótól, amelynek értelmében a bizottság elnökét a képviselők soraiból kell megválasztani, és nincs fellebbviteli joga az álláspontjával ellentétes döntéssel szemben. Az általános szervezeti szabályoktól történő eltérést az adósságrendezési helyzet indokolja, e speciális szabályok beiktatása nélkül kisebb a valószínűsége annak, hogy az adósságrendezési eljárás eredménnyel zárul.

A 17. §-hoz

A képviselő-testület szerepe az egyezségkötési szakaszban kulcsfontosságú, nélküle nincs válságköltségvetés, reorganizációs program és ezek hiányában nem köttetik egyezség sem. Ezért feloszlatása     kezdeményezhető a Javaslatban       foglalt kötelezettsége - felhívás ellenére  történő - megszegése esetében.

A gazdaságilag megrendült helyi önkormányzatok működése nehéz, helyi megítélése rossz, ezért elképzelhető, hogy a képviselő-testület működésképtelenné válik, vagy alkotmányellenes tevékenysége miatt a feloszlatását kezdeményezik. E kritikus helyzetben azonnal a bíróság általi vagyonfelosztást kell lefolytatni.

A 18-19. §-hoz

Az Ötv. 36. § (2) bekezdése értelmében a jegyző, mint a képviselő-testület hivatalának vezetője rendelkezik azzal a szakmai \"háttérrel\", amellyel képes a válságköltségvetési rendelet-tervezetet elkészíteni. Természetesen az adósságrendezési bizottságnak jogában áll - a pénzügyi gondnok véleményének, javaslatainak figyelembe vételével - azt átdolgozni. A képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezet tartalmát voltaképpen e bizottság dönti el, szem előtt tartva a pozitív és negatív tartalmi kötöttségeket. A válságköltségvetésnek mindenek felett takarékosnak kell lennie, ezért a Javaslat - feladatokra levetítve - konkrétan megjelöli, hogy milyen kiadások tervezhetők benne.

Az önkormányzatok intézményeire vonatkozóan - vizsgálva a kihasználtságot és a közszolgáltatás fajlagos mutatóját - negatív szabályt tartalmaz.

Amennyiben válságköltségvetés hiányában megengedett lenne az egyezségkötés megkísérlése, ez azt jelentené, hogy a kötelezően előírt feladatok helyi ellátási formáira vonatkozóan a helyi önkormányzat korábbi rendeletei maradnának hatályban. Márpedig ezek sok esetben a helyi önkormányzat lehetőségeit meghaladóan szabályoznak bizonyos feladatokat. Ezen kívül a helyi önkormányzatnak lehetnek önként vállalt olyan feladatai, amelyek ellátásához nincs meg az anyagi fedezete. Ilyen helyzetben a válságköltségvetésben kell meghatározni - a Javaslatban meghatározott korlátok között- azokat a még elfogadható ellátási lehetőségeket, amelyeket a saját forrásaiból képes finanszírozni az önkormányzat, vagy pedig az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok részére elkülönített alaptól kért támogatás segítségével. Természetesen a támogatás igénylése az alap által előírt korlátok között lehetséges, tehát az alapra vonatkozó szabályok is korlátokat állítanak a válságköltségvetés tervezésénél a helyi önkormányzat elé, hiszen csak azok betartásával juthatnak hozzá a támogatáshoz. 

Miután a válságköltségvetés csak az adósságrendezés megindítása után készíthető el, ezért lehet egy olyan időszak, amikor - még a helyi önkormányzat korábbi rendeleteinek hatályban léte alatt - az önkormányzat saját forrásai nem elegendőek a kiadások finanszírozására. Azért, hogy ebben az időszakban ne keletkezzenek kielégítetlen hitelezői igények, az így ki nem egyenlített tartozásokat a válságköltségvetésben kiadásként kell feltüntetni.

Ha 60 napon belül a válságköltségvetést nem tudják elfogadni - akár azért, mert az adósságrendezési bizottság nem csinálta meg, akár azért, mert a képviselő-testület nem fogadta el -, akkor az eljárást a IV. fejezet szabályai szerint kell folytatni, tehát indul a vagyon bírósági felosztása.






III. fejezet

Egyezségi tárgyalás

A 20. §-hoz

A sikeres adósságrendezési eljárásnak két alapfeltétele van: a jó reorganizációs program és egyezségi javaslat.

A reorganizációs programnak meg kell győznie a hitelezőket arról, hogy a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének tényleges és mindenre kiterjedő teljes feltárásával, intézményrendszerének átszervezésével, kiadásainak csökkentésével és bevételeinek tervezett emelésével őszintén törekszik a kibontakozásra és a program erre reális lehetőséget is ad. Azt kell tehát bizonyítani, hogy a helyi önkormányzat - ha a hitelezők az egyezség révén erre lehetőséget adnak - képes a fizetőképességét visszanyerve a továbbiakban zavarmentesen működni.

Az egyezségi javaslatnak azt kell tartalmaznia, hogy a helyi önkormányzat a hitelezőknek - egyenként felsorolva - a követelésükből mikor és mennyit fizet, illetőleg erre vonatkozóan milyen javaslatot tesz.
Az egyezségi javaslatban a hitelezőket - kielégítésük nagysága, ideje szerint - különféle csoportokba lehet sorolni, és a csoportoknak tett ajánlat eltérő lehet. Ennek indoka az, hogy a hitelezői követelések igen eltérő nagyságúak, és éppen ezért a hitelezői érdekek is teljesen eltérhetnek egymástól.

Az eljárás gyorsítása céljából és ugyanakkor a visszaélések elkerülése érdekében a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők igényét is figyelembe kell venni. Érdemben az egyezség elfogadásába nem szólhatnak bele, de ha létrejön az egyezség, és utóbb a követelésükről is születik jogerős határozat, akkor a vagyonból ők is hozzájuthatnak az őket megillető részhez. Ha ki lennének zárva, úgy utóbb hiába nyernék meg a pert, nem jutna már nekik felosztható vagyon. Ha viszont teljes jogkörrel járhatnának el úgy, mint a nem vitatott hitelezők, akkor ez a többi hitelezővel szemben lenne méltánytalan, utóbb ugyanis kiderülhet, hogy nem is volt jogos a követelésük és esetleg ők hiúsították meg az egyezséget.

A 21. §-hoz

Az önkormányzatiság lényeges elemeinek fenntartására törekszik a Javaslat. Ezért az egyezség és a reorganizációs javaslat csak úgy kerülhet a hitelezőkhöz, ha az adósságrendezési bizottságot követően azt a képviselő-testület is jóváhagyta. A különlegesen szigorú szavazási szabályok a helyi önkormányzat lehetőségeit nagymértékben korlátozó program és egyezségi javaslat elfogadása miatt indokoltak.

A 22. §-hoz

A hitelezőknek ha tudnak - és akarnak - lehetőségük van az adósságrendezési bizottság helyett 30 napon belül reorganizációs programot, illetve egyezségi javaslatot kidolgozni. A Javaslatnak ez a rendelkezése, amely szerint a hitelezők is \"megkínálhatják\" a helyi önkormányzatot egyezségi javaslattal, csak a hatályos magyar jogban újdonság, a külföldi csődjogban már ismert és alkalmazott megoldás.

A hitelezői javaslatot - amelynek elkészítéséhez minden szükséges információt megkapnak - a pénzügyi gondnok az adósságrendezési bizottság elé, majd annak jóváhagyása esetén a képviselő-testület elé  terjeszti. Ha elfogadják, a továbbiakban az lesz a helyi önkormányzat programja és egyezségi javaslata.

Ha a hitelezők a tájékoztatásukat követő 8 napon belül nem jelentkeznek, hogy javaslatot kívánnak készíteni, a pénzügyi gondnok az egyezségi javaslat hiányát bejelenti a bíróságnak.

A 23. §-hoz

Az elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot - az egyezségi tárgyalásra szóló meghívóval - a pénzügyi gondnok a bejelentkezett hitelezőknek megküldi. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy valamennyien előzetesen megismerjék a javaslatot és tudomást szerezzenek az egyezségi tárgyalás helyéről, idejéről.

Az egyezségi tárgyaláson történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni az utólagos ellenőrzés és rekonstruálhatóság érdekében. Nem szükséges a tárgyaláson való jelenlét, ha nem változik a tárgyalás során az egyezség tartalma, akkor a meg nem jelent hitelező részéről adott hozzájáruló nyilatkozat a számítások során figyelembe vehető.

Mindenképpen szükséges az egyezségkötés szigorú formaságainak betartása és betartatása, hiszen a későbbi jogviták ezzel megelőzhetők.

Az egyezség csak akkor érvényes, ha azt a hitelezők Javaslat által megállapított többsége elfogadta. A törvényes hitelezői arány akkor van meg, ha az adósságrendezés megindításának időpontjában már fennálló és bejelentett követelések hitelezőinek több mint a fele megköti az egyezséget, feltéve, hogy követeléseik elérik az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Kétféle követelményről van tehát szó. Egyrészt az egyezséget kötő hitelezőknek az összes bejelentkezett hitelezőhöz képest számított számarányáról, másrészt az általuk követelt összegnek az összes hitelezői követeléshez viszonyított arányáról. Bármelyik feltétel hiánya az egyezség érvénytelenségét jelenti. Ha csoportosították a hitelezőket, akkor további érvényességi feltétel az, hogy csoportonként legalább a hitelezők fele fogadja el az egyezségi javaslatot.

Az egyezség egyben kényszeregyezség is, ami annyit jelent, hogy rendelkezései azokra a hitelezőkre is kiterjednek, akik az egyezséget nem kötötték meg, vagy szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg és elfogadó írásbeli nyilatkozatot sem tettek. Ezen hitelezők védelmét szolgálja az a szabály, amely szerint rájuk nézve sem tartalmazhat az egyezség hátrányosabb feltételeket, mint az egyezséget létrehozó hitelezőkkel szemben. Ha a helyi önkormányzat hitelezői csoportosítva lettek, akkor a hitelezői csoportokon belül nem lehet eltérő feltételeket kialakítani.

A vitatott követeléssel rendelkező hitelezők az egyezségkötésbe nem szólhatnak bele, azonban követelésüket figyelembe kell venni. Rájuk is a saját csoportjuknak megfelelő kielégítési hányad vonatkozik, ezt az összeget azonban csak akkor kaphatják meg, ha követelésüket jogerősen elbírálták. Ebben az esetben követelhetik nem csak a vagyon, hanem annak a növekményének a kiadását is, az elszámolással együtt. Ezért a mindenkori jegyző a felelős.

A 24-25. §-okhoz

A későbbi jogviták elkerülése céljából a Javaslat meghatározza az egyezség tartalmi követelményeit és alaki szabályait, amelyek megtartását a bíróság hivatott vizsgálni. Amennyiben e törvényi feltételeknek megfelel az egyezség, akkor ezzel befejeződik az adósságrendezési eljárás. A végzés ellen kizárólag az egyezségkötés alaki szabályainak megsértése kapcsán van fellebbezési lehetőség, az egyezség egyéb irányú megtámadását a Javaslat nem teszi lehetővé. Mindez a kényszeregyezségből következik, hiszen, ha tartalmi szempontból is megtámadható lenne az egyezség, akkor a kényszeregyezséges hitelezők megfellebbeznék és megakadályoznák az egyezség létrehozását, teljesítését.

A pénzügyi gondnokot az eljárás befejezésével fel kell menteni és meg kell állapítani a díját. E végzés ellen van helye fellebbezésnek, de ez nem befolyásolja az eljárás befejezését.

Ha nincs lehetőség egyezségkötésre, vagy azt 180 napon belül nem sikerült összehozni, akkor azt be kell jelenteni a bíróságnak és a hitelezőknek, és ekkor megkezdődik a vagyon bírósági felosztása.

A 26. §-hoz

A Javaslat ajánlási jelleggel lehetővé teszi, hogy a hitelezők az egyezség végrehajtásának felügyeletével - a helyzetet legjobban ismerő - pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben azonban az egyezségben meg kell határozni a \"volt\" pénzügyi gondnok feladatát, hatáskörét és díjazásának mikéntjét is, hiszen az eljárás befejezésével a pénzügyi gondnok ezen minősége és díjazása megszűnik.

A 27. §-hoz

Ha a helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárásban kötött egyezségi megállapodást nem tartja be, az abban vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hitelező az ismételten megindult adósságrendezési eljárásban az eredeti követelése még ki nem elégített hányadát követelheti, és nem a helyi önkormányzat egyezségben vállalt kielégítésének még fennmaradó hányadát.

A 28. §-hoz

Nem egyformák a helyi önkormányzatok és nem azonosak a problémáik sem, ezért bizonyos esetekben módot kell adni számukra, hogy a törvényi határidő meghosszabbítását kérelmezhessék. A Javaslat három esetben teszi lehetővé, hogy vagy a pénzügyi gondnok a képviselő-testülettel együtt, vagy pedig a hitelezők a követelésük szerint számított többségük szerint (akár egy nagy hitelező) kérhessék az eljárás meghosszabbítását 30 nappal. 

IV. fejezet

A vagyon bírósági felosztása

A 29. §-hoz

Abban az esetben, ha az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 60 napon belül a képviselő-testület a válságköltségvetést nem fogadja el, vagy ha 150 nap alatt nem sikerült egyezségi javaslatot készíteni és ezt a hitelezők sem akarják megcsinálni, vagy ha 180 napon belül nem jött létre egyezség, illetve, ha az önkormányzat és a hitelezői között létrejött ugyan egyezség, de ez alapján a bíróság az eljárást nem fejezi be, a vagyon bírósági felosztása következik be.

Az adósságrendezési eljárás ezen szakaszában a pénzügyi gondnok szerepe meghatározóvá válik, immáron nem pénzügyi tanácsadóként van jelen, mint az egyezségi szakaszban, hanem az \"ügy uraként\" előkészítője, valamint végrehajtója a vagyonfelosztásnak.

Ha van válságköltségvetés a helyi önkormányzatnál, akkor aszerint kell a működést biztosítani, ha nincs, akkor a pénzügyi gondnoknak kell - az adósságrendezési bizottság véleményének meghallgatása után - a működési válságtervet kidolgoznia a válságköltségvetésre irányadó rendelkezések szerint. A vagyon bírósági felosztásáig ebben az esetben e terv alapján kell a helyi önkormányzat működését biztosítani. Természetesen, ha a helyi önkormányzat nem ért vele egyet, akkor kifogást nyújthat be ellene a bírósághoz.

A pénzügyi gondnok feladata - az önkormányzat működtetésén kívül -, hogy megállapítsa azt a vagyoni kört, amelyet az adósságrendezésbe be lehet vonni. Ehhez tisztáznia kell azt, hogy a jogszabályokban kötelezően előírt feladatok helyben miként valósíthatók meg a leggazdaságosabban, ehhez milyen vagyontárgyak állnak rendelkezésre.

Mindezekről a pénzügyi gondnoknak egy indokolt jelentést kell készítenie, amit a bíróságnak a helyi önkormányzatnak és a hitelezőknek is megküld. Rövid határidő áll rendelkezésére, mindössze 30 nap, azonban az eljárás gyorsasága érdekében szükség van erre.

A helyi önkormányzat és a hitelezők a jelentésre észrevételeket terjeszthetnek elő. A helyi önkormányzat feltehetően jobbítani akarja a feladatok helyi ellátási formáit, és szűkíteni a hitelezőknek átadható vagyont, míg a hitelezők fordítva, az adósságrendezésbe vonható vagyon nagyságát akarják növelni. A kölcsönös észrevételek után a bíróság vagy jóváhagyja (egészben vagy részben) a pénzügyi gondnok jelentését, vagy elutasítja és új jelentés tételére kötelezi.

Az egész eljárás legnehezebb, és legnagyobb vitát kiváltó része ez, de mindenképpen szükséges konkrétan rögzíteni az adósságrendezésbe vonható vagyon körét. Ezt azonban - pontosan a helyi önkormányzat speciális jellege miatt - csak akkor lehet megtenni, ha a kötelező feladatok helyi ellátási formáit is rögzítik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez örökre így marad az önkormányzatnál, a helyi ellátási formákra vonatkozó megállapítás kizárólag az adósságrendezés időpontjában fennálló lehetőségeket figyelembe véve rögzíti a helyzetet.

Az adósságrendezésbe vonható vagyon körének megállapítását kimondó végzés ellen mind a helyi önkormányzatnak, mind az észrevételt előterjesztő hitelezőnek fellebbezési joga van; a helyi önkormányzatnak mindig, a hitelezőnek csak akkor, ha korábban észrevételt tett a jelentésre. A pénzügyi gondnoknak nincs fellebbezési joga.

A 30. §-hoz

A jelentést jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után a pénzügyi gondnok már tudja, hogy mely vagyontárgyakkal számolhat a hitelezők kielégítésekor. Ezen vagyontárgyakat meg kell kísérelni értékesíteni rövid határidő alatt, hogy emiatt ne lehessen elhúzni az eljárást. Ha nem sikerül, úgy a hitelezők között kell a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának figyelembe vételével  a vagyont szétosztani. A kielégítési sorrendbe történő besorolást is ebben az időszakban kell megtenni, hiszen az egyezségi szakaszban a helyi önkormányzat és a hitelezők szabadon egyezkedhettek, kötöttségek nélkül, azonban a vagyon kényszerszétosztásánál sorrendet kell megállapítani.

A hitelezők részére - a felszámolási szabályokkal összhangban - a Javaslat elővásárlási jogot biztosít, és a szerzésre vonatkozóan kimondja az illeték- és ÁFA-mentességet.

Ha a hitelező igénye még vitatott az általános hatáskörű bíróság előtt, akkor úgy kell figyelembe venni a követelését, mintha elfogadták volna az egészet, és úgy is kell besorolni. Az így neki jutó vagyontárgyakat elkülönítve kell kezelni. Ha utóbb kiderül, hogy a követelés jogos volt, akkor - elszámolás után - a jegyző köteles kiadni a vagyont, növekményeivel együtt, ha elutasították a hitelező követelését, akkor az így megmaradt vagyont a többi, a bíróság általi vagyonfelosztásban részt vett hitelező között kell - a kielégítési sorrend figyelembe vételével - szétosztani.

A 31. §-hoz

A gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásaiban érvényesített elvnek megfelelően, akinek a követelése előbb foglal helyet a kielégítési sorrendben, úgy annak a teljes kiegyenlítése után következhet a soron következő követelés kielégítése.

A vagyonfelosztás kérdéskörének sarkalatos pontja a kielégítési rangsor, amely a követelések csoportokba sorolásával meghatározza a kiegyenlítés sorrendjét. A kielégítési rangsorban prioritást élvez a rendszeres személyi jellegű juttatás, ideértve a végkielégítést is (első csoport). Ezek kiegyenlítése után kerülhet sor a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (zálogjog, óvadék) biztosított követelések kielégítésére (második csoport). A rangsor harmadik helyén az államot illető tartozások vannak (harmadik csoport), megelőzve a társadalombiztosítási tartozásokat és az adókat, valamint az adók módjára behajtható köztartozásokat (negyedik csoport). Amennyiben marad még felosztható vagyon, ezek után kerülhetnek kielégítésre az egyéb követelések (ötödik csoport), s végül a kamatkövetelések (hatodik csoport).

A 32. §-hoz

A vagyonfelosztási javaslatot valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni, akik ellene kifogást terjeszthetnek elő. Követelésükről le is mondhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a nekik juttatandó vagyonrész megtartása nagyobb költséggel járna, mint a követelés leírása.

A bíróság az érdekeltek véleményének figyelembe vételével dönt a vagyonfelosztási javaslatról, és az eljárást befejezi, a pénzügyi gondnokot felmenti, megállapítja díját.

Ha a végzés jogerőre emelkedik, a bíróság erről hirdetményt tesz közzé a Cégközlönyben, ezzel tájékoztatva az érdekelteket, hogy a helyi önkormányzat ellen már nem folyik eljárás.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

A 33. §-hozx

A pénzügyi gondnok teendőit, feladatának volumenét nagy mértékben befolyásolja a helyi önkormányzat és vagyonának nagysága, az adósságrendezési folyamat bonyolultsága és nem utolsó sorban a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek tudása, szakmai felkészültsége. Ennél fogva nem lehet kizárólag az önkormányzat vagyonához viszonyítani díjazását, mert több más tényező is szerepet játszik abban, hogy végülis mekkora nagyságrendű feladattal kell megbirkóznia. Mindezeket mérlegelve a Javaslat csak a díjazás legkisebb és legnagyobb összegét állapítja meg, egyébként a bíróságra bízza a díj egyedi meghatározását.

Míg a pénzügyi gondnok díját a központi költségvetés fedezi, addig a munkája során felmerülő igazolt költségeket és az esetlegesen igénybevett szakértők díját a helyi önkormányzat fizeti ki. A korlátlan \"költekezésnek\" szab gátat a bíróság felé történő számadási kötelezettség.

A 34. §-hoz

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok egy része nem rendelkezik olyan forgalomképes - mobil - vagyontárggyal, amelynek értékesítésével a fizetőképesség helyreállítható. Ennélfogva a hitelezőkkel történő megegyezés nagy valószínűséggel csak bankhitel felvételével oldható meg.
Szakértői vélemények szerint a likviditási hiteligény pozitív elbírálásához az szükséges, hogy a központi költségvetés visszterhes támogatás formájában vállalja a kamat megfizetését a hitelt nyújtó pénzintézetnek, a jegybanki alapkamat +1 %-os mértékéig.





VI. fejezet

Záró rendelkezések

A 35. §-hoz

A Javaslat megfelelő felkészülési időt kíván adni a törvény alkalmazásához, mind a helyi önkormányzat, mind a hitelezők részére, ezért a kihirdetést követő 60. napra tolja ki a hatálybalépést.

A 36. §-hoz

A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás alatt is főszabályként az Ötv. rendelkezései alapján működik. A Javaslat azonban tartalmaz néhány Ötv-től eltérő szabályt, mert a normál időszakra és állapotra vonatkozó működési normák nem biztosítanak megfelelő keretet az adósságrendezés lefolytatására.

A 37. §-hoz

Miután a helyi  kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól átvállalhat olyan feladatot is, ami jogszabályban kötelezően előírt feladatnak minősül, ezen feladatokból felmerült kötelezettségek tekintetében a helyi önkormányzat háttérfelelőssége fennáll. Szükséges ezért külön megállapodásban ezt rendezniük.

A 38-39. §-hoz

A Javaslat jogrendszerbe való harmonikus illeszkedése szükségessé teszi az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a pénzintézetről és pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény, továbbá az Ötv. kisebb jelentőségű módosítását.



							M e l l é k l e t
							az 1996. évi ...... törvényhez



Az alapvető lakossági szolgáltatások


1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra-használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény 18. §).

2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1991. évi XX. törvény 19. §).

3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény 20. §).

4. A közterület tisztántartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991.   évi  XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont, 1995. évi XLII. törvény 1. § /1/ bek.).

5. A helyi jelentőségű természeti érték megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása, helyreállítása (1991. évi XX. törvény 85. § /1/ bek. b/ pont).

6. A települési vízellátás, csatornázás, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvíz védekezés (1995. évi LVII. törvény 4. § /1/ bek.).

7. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztántartásának, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. I. törvény 34. §).

8. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény 65. § /3/ bek.).

9. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, a település belterületén a kóbor ebek befogása, őrzése, értékesítése vagy megsemmisítése, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni  kötelező  védőoltásának  megszervezése (1991. évi XX. törvény 40. §).

10. A település belterületén a növényvédelmi feladatok ellátása és ellenőrzése (1991. évi XX. törvény 40. § d/ pont).

11. A település rágcsálómentességének biztosítása (1991. évi XX. törvény 129. § /3/ bek.).

12. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. tvr. 5. §).

13. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény 86. § /1/ bek.).

14. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény 86. § /2/ bek.).

15. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, az alapfokú művészetoktatás, a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény 86. § /3/ bek.).

16. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény 87. § /1/ bek.).

17. A fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői- és rehabilitációs tevékenység (1993. évi LXXIX. törvény 87. § /2/ bek.).

18. A kiskorú veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeni és természetbeni ellátása, továbbá az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást más okból igénylő kiskorúak oktatásának, gondozásának, nevelésének biztosítása (1990. évi XX. törvény 129. § /2/ bek.).

19. Az egészségügyi alapellátás /háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi/ és a védőnői ellátás (1991. évi XX. törvény 129. § /1/ bek.).

20. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1991. évi XX. törvény 129. § /4/ bek.).

21. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátás /a gyermekek napközbeni ellátása, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés/ (1993. évi III. törvény 57. § /1/ bek.).

22. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok (1993. évi III. törvény 57. § /2/ bek.).

23. Az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásának biztosítása (1993. évi III. törvény 86. § b/ pont).

24. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások és természetbeni szociális ellátások /munkanélküliek jövedelempótló támogatása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság/ (1993. évi III. törvény 33., 38., 40., 45., 48., 49., 54. §).

25. A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatai (1993. évi CX. törvény 66. § /1/ bek.).

26. A polgári védelmi feladatok ellátása (1993. évi CX. törvény 66. § /2/ bek.).

27. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása /bér és közterhei, dologi költségek/, kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíja (1990. évi LXV. törvény 9. § /2/ bek.).

28. A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú /közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó/ foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény 8. § /4/ bek. a/ pont, 1995. évi XLVIII. törvény 79. § /1/-/2/ bek.)."
