"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1955. számú
törvényjavaslat


a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között
Budapesten, 1992. december 17-én aláírt
választott bíróság és békéltetési Szerződés
kihirdetéséről




A törvényjavaslat előadója:	Kovács László
					külügyminiszter


Budapest, 1996. február


1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között Budapesten, 1992. december 17-én aláírt választott bírósági és békéltetési Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1995. április 24-én lezajlott és a Szerződés e napon hatályba lépett.) 

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
:

                   „Választottbírósági és békéltetési Szerződés

           a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között

  A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség,

  azt óhajtván, hogy szorosabbra fűzzék a Magyar Köztársaság és a Svájci

Államszövetség között fennálló barátság szálait, és Európa, valamint a világ

békéje és biztonsága érdekében előmozdítsák a vitáik békés, igazságos és

méltányos rendezéséhez vezető eljárások kialakítását,

  az alábbi Szerződést kötötték:

                                         A) Tárgyalások

                                              1. Cikk

  A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy vitáikat tárgyalások útján

rendezzék. Ha a tárgyalások a megkezdésüket követő egy év elteltével nem

vezetnének eredményre, a vitát bármelyik Fél az alább leírt megfelelő

eljárásnak vetheti alá.

                                    B) Választottbíráskodás

                                              2. Cikk

  A Felek között valamely jog fennállására vonatkozóan kölcsönösen felmerülő

minden vitát, amely az 1. Cikkben meghatározott határidőn belül tárgyalások

útján nem volt rendezhető, bármelyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli

értesítéssel választottbírósági eljárás elé bocsáthat.

                                              3. Cikk

  A választottbíróságot a következőképpen kell megalakítani:

  


  a) Az a Fél, amelyik a választottbírósági eljárást kezdeményezte, a 2.

Cikknek megfelelően eszközölt írásbeli értesítésben kinevezi a bíróság egy

tagját, aki állampolgára is lehet.

  b) A másik Fél az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül kinevez egy

második tagot, aki állampolgára is lehet.

  c) A b) pontban előírt kinevezéstől számított 90 napon belül a Felek közös

egyetértéssel kineveznek egy harmadik tagot, aki a bíróság elnöke lesz.

  d) Amennyiben a 2. Cikkben említett írásos értesítés kézhezvételét követő

150 napon belül nem kerül sor valamely kinevezésre, azt a Nemzetközi

Bíróság Elnöke eszközli harmadik államok állampolgárai közül. Amennyiben az

Elnök akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az

egyik vagy másik Félnek, a szükséges kinevezést a Bíróság alelnöke eszközli.

Amennyiben az alelnök, ugyanezen okok miatt, nem tudná a szükséges

kinevezéseket eszközölni, e feladatot a Bíróságnak az a legrégibb tagja látja

el, aki nem állampolgára a Felek egyikének sem.

                                           4. Cikk

  A bíróság, amint megalakult, a Felek egyikének kérelmére vagy saját

elhatározásából (proprio motu) jogosult olyan ideiglenes intézkedések

meghozatalára, amelyeket megfelelőnek tart a Felek jogainak megóvása

érdekében. A Felek kötelesek ezekhez az intézkedésekhez igazodni.

                                           5. Cikk

  A bíróság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja

meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a

Felek egyenjogúságának elvét, az eljárás kontradiktórius jellegét, valamint

írásos és szóbeli szakaszra való osztását.

                                           6. Cikk

  1. A Felek a választottbíráskodási eljárás teljes folyamatában kötelesek részt

venni. Az egyik Fél távolléte, vagy az, hogy nem él a rendelkezésére álló

eszközökkel, nem akadálya az eljárás folytatásának.

  2. A Felek a bíróság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat

és adatokat.

                                           7. Cikk

  1. A választottbíróság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül hozza

meg döntését.

  2. A választottbíróság a megindokolt döntését a nemzetközi jog szabályaira

alapozza. A két Fél kérésére a bíróság ex aequo et bono hozhatja meg

döntését.

  3. A döntést haladéktalanul közölni kell a Felekkel. A döntés a Felek számára

kötelező, végleges és jóhiszeműen végrehajtandó.

  4. A döntés tartalmára vagy jelentésére vonatkozó vita vagy kétség esetén

bármelyik Fél az annak közlését követő 90 napon belül kérheti a bíróságtól a

döntés értelmezését.

                                       C) Békéltetés


                                           8. Cikk

  Minden olyan vitát, amelyet az 1. Cikkben meghatározott határidőn belül

nem lehetett tárgyalások útján rendezni, és amely nem tartozik a 2. Cikkben

meghatározott kategóriába, a Felek bármelyike békéltető bizottsági eljárás elé

terjeszthet a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel.

                                           9. Cikk

  A békéltető bizottságot a választottbírósággal azonos módon, a 3. Cikkben

előírtak szerint kell megalakítani, azzal az eltéréssel, hogy a 3. Cikk d)

pontjában meghatározott határidőn belül meg nem történt kinevezéseket az

Európa Tanács főtitkára eszközli.

                                          10. Cikk

  A békéltető bizottság a megalakulását követően ajánlásokat tehet a Felek

számára az általa megfelelőnek tartott ideiglenes intézkedések meghozatalára.

A Felek tájékoztatni kötelesek a bizottságot azokról a rendelkezésekről,

amelyeket        ezeknek       az    ajánlásoknak       a    végrehajtása         érdekében

foganatosítottak.

                                          11. Cikk

  1. A békéltető bizottság a Felek képviselőivel való konzultációt követően

maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során

tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét és az eljárás

kontradiktórius jellegét.

  2. A bizottság bármikor felfüggesztheti a békéltetési eljárást és felhívhatja a

Feleket arra, hogy folytassák tárgyalásaikat, adott esetben figyelembe véve a

bizottság ajánlásait.

                                          12. Cikk

  A Felek a békéltetési eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni, és a

bizottság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.

                                          13. Cikk

  1. A bizottság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül elkészíti az

ajánlásait tartalmazó bizalmas jelentését, amelyet haladéktalanul közöl a

Felekkel.

  2. A Felek a bizottság jelentésének kézhezvételét követő hat hónapon belül

írásban közlik, hogy elfogadják-e annak ajánlásait. A bizottság ajánlásainak a

Felek általi elfogadása a vita rendezéséről való megállapodással egyenértékű.

                                          14. Cikk

  A békéltető bizottsági eljárás sikertelensége nem mentesíti a Feleket azon

kötelezettségük alól, hogy továbbra is békés úton kell keresniök vitájuk

rendezését.


                                D) Általános rendelkezések

                                          15. Cikk

   A vita rendezéséig a Felek tartózkodni kötelesek minden olyan

magatartástól, amely alkalmas lehet arra, hogy súlyosbítsa a helyzetet, és

megnehezítse vagy megakadályozza a vitának az ebben a Szerződésben

előirányzott módon való rendezését.

                                          16. Cikk

   1. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy valamely vitájukat az e

Szerződésben előirányzott módoktól eltérő eljárással rendezik.

   2. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy vitájuknak e Szerződés

alapján való rendezése keretében figyelmen kívül hagyják a Szerződés

valamely rendelkezését.

                                          17. Cikk

   Az ebben a Szerződésben előirányzott választottbíróság és a békéltető

bizottság maga dönt a joghatóságáról.

                                          18. Cikk

   1. A választottbíróság és a békéltető bizottság tagjai a Felek által

megállapított díjazásban részesülnek, amelyet a Felek egyenlő arányban

viselnek.

   2. Mindegyik Fél maga viseli saját költségeit, valamint a választottbíróság,

illetőleg a békéltető bizottság működésével kapcsolatos költségek felét.

                                          19. Cikk

   1. Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a lehető

legrövidebb időn belül, Bernben kell kicserélni.

   2. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép hatályba. A

Szerződés a hatálybalépésétől számított öt évig marad érvényben.

Amennyiben az e határidő lejártát megelőző hat hónap előtt nem kerül sor a

felmondására, a Szerződés újabb ötéves időszakra meghosszabbodik és így

tovább.

   3. A Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyarország

és Svájc között, 1924. június 18-án, Budapesten aláírt békéltető eljárási és

választottbírósági szerződés.

   4. A Szerződés megszűnése időpontjában folyamatban lévő választottbírósági

vagy békéltető eljárás a jelen Szerződés rendelkezéseinek, avagy a Felek által

ezek helyett kötött megállapodásnak megfelelően folytatódik.

   Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazottak e Szerződést aláírták.

   Készült Budapesten, 1992. december 17-én, két eredeti példányban, magyar

és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

                                        (Aláírások)”





3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. április 24-től kell alkalmazni. 



INDOKOLÁS


	A Magyar Köztársaság  részéről dr. Martonyi János államtitkár úr, a  Svájci Államszövetség részéről Jakob Kellenberger államtitkár úr Budapesten, 1992. december 17-én írta alá a két állam közötti választott bírósági és békéltetési Szerződést.
  
	A Szerződés célja az, hogy nemzetközi szerződésbe foglalt vitarendezési eljárást nyújtson Magyarország és Svájc részére. A Szerződés egy olyan, korábban a két világháború között gyakori vitarendezési eljárást honosít meg újra, melynek Magyarország egyik jelentős képviselője volt. E Szerződés azt a Svájccal 1924. június 18-án létrejött hasonló tárgyú egyezményt váltotta fel, mely az 1925. évi XXV. törvénnyel került kihirdetésre és bár elavult, 1995. április 24-ig hatályban maradt.

 	Az Országgyűlés 69/1994.(XII.26.) határozatával erősítette meg a Szerződést. A Szerződés 1995. április 24-én lépett hatályba.

	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. cikkének (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.
"
