"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1966. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L  A T 



a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról


                                                                                     Előadó: Dr. Vastagh Pál
                                                                                     Budapest, 1996. február 






1996. évi ... törvény       

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 


1.§


A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 264.§-a és alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"Visszaélés radioaktív anyaggal 


	264.§ (1) Aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot vagy készítményt jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki radioaktív anyagot a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével állít elő, tárol, szállít vagy helyez el. 

	(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


2.§ 


A Btk. a következő 264/A.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével 

	264/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


3.§ 


A Btk. a következő 264/B.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"Visszaélés atomenergia alkalmazásával


	264/B.§ (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"

	
	4.§


A Btk. 270/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 


	\"(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el. 

	 (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.\" 


5.§


A Btk. 274.§-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik: 


	\"(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


6.§

A Btk. 280.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"280.§ (1) Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben  károsítsa. 

	(3) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze. 

	(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. 

	(5) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, az (1)-(3) bekezdés esetén vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdés esetén bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


7.§

A Btk. 281.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"281.§ (1) Aki

	a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában levő egyedét, vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja, 

	b) védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben hátrányosan megváltoztat,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

	(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő.

	(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


8.§  


A Btk. a következő 281/A.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése 


	281/A.§ (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve  jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy 

	a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
	b) a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon, 
	c) az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot. 

	(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"



9.§


A Btk. 286.§-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"286.§ (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263.§), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A.§), fegyvercsempészet (263/B.§), radioaktív anyaggal (264.§), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A.§), méreggel (265.§), ártalmas közfogyasztási cikkel (279.§) vagy kábítószerrel való visszaélés (282.§) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77.§ (4) bekezdése azonban nem alkalmazható. 


10.§


A Btk. 286/A.§-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szövegének jelölése (2) bekezdésre változik: 


	\"(1) A 280.§ alkalmazásában

	a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevői, 

	b) szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése, 

	c) károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan tevékenység, amely  az élővilágot kedvezőtlenül érinti.\"  


11.§


A Btk. 292.§ (1) bekezdésében a \"jelentős mennyiségű vagy értékű\" szövegrész helyébe a \"nagyobb mennyiségű vagy értékű\" szövegrész lép. 




12.§


A Btk. 293.§-ában a \"jelentős mennyiségű vagy értékű\" szövegrész helyébe a \"nagyobb mennyiségű vagy értékű\" szövegrész lép. 


13.§


A Btk. 294.§-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


	\"(1) A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.\" 


14.§ 


A Btk. 296.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"296.§ Aki nagyobb mennyiségű árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját ismerhetik fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\" 


15.§


A Btk. 296/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. 





	 (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül  az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.\"


16.§


A Btk. 298/C .§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"298/C.§ Aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nyújtott, nem pénzbeli betét (hozzájárulás) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


17.§


A Btk. a következő 298/E.§-szal és alcímmel egészül ki: 

	\"Jogosulatlan biztosítási tevékenység 

	298/E.§ Aki biztosítási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\" 


18.§ 


A Btk. a következő 299/C.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"Piramisjáték szervezése

	299/C.§ Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"





19.§


A Btk. 300/C.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.\"


20.§


A Btk. 309.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


	\"Devizabűncselekmény

	309.§ (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével 
 
	a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási  kötelezettségének nem tesz eleget, 
	b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges, 

	c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti be, 
	d) külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki, 
	e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír- vagy hitelműveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett műveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget,

ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 







21.§


A Btk. 312.§-a  (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	(Aki)

	\"a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),\" 


22.§ 

A Btk. a következő 312/A.§-szal és alcímmel egészül ki: 

	\"Fedezetlen bankkártya felhasználása 

	312/A.§ Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\" 


23.§

A Btk. 313/D.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"313/D.§ A 312/A.§, valamint a 313/B-313/C.§ alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál. 


24.§

A Btk. XVII. fejezete V. Címének jelölése IV. Címre  változik.


25.§ 

A Btk. 314.§-ának  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Ha az anyagi javak, az áru nem az elkövető tulajdona és az elkobzás a  tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetőt az anyagi javak, az áru értékének megfizetésére kell kötelezni.\" 


26.§ 


A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 27.§ (2) bekezdésében a \"devizagazdálkodás megsértését\" szövegrész helyébe a \"devizabűncselekményt\" szövegrész lép. 


27.§ 


(1) A Btké. 27/A.§-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"A jelentős, a különösen nagy és a nagyobb elkövetési érték


	(1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293.§), a minőség hamis tanúsítását (295.§), a devizabűncselekményt (309.§ (3) bek. a) pont és (5) bek.), a lopást (316.§ (5) bek. a) pont), a sikkasztást (317.§  (5) bek. a) pont), a rablást (321.§ (3) bek. b) pont), a kifosztást (322.§ (2) bek. a) pont) és az orgazdaságot (326.§ (4) bek. a) pont) akkor követik el jelentős értékre, a számítógépes csalással (300/C.§ (2) bek. a) pont), a bankkártyával visszaéléssel (313/C.§ (4) bek. a pont), a csalással (318.§ (5) bek. a) pont) és a rongálással (324.§ (4) bek. a pont) okozott kár, illetőleg a hűtlen kezeléssel (319.§ (3) bek. b) pont) és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével (329/A.§ (2) bek.) okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.\" 

(2) A Btké. 27/A.§-ának (2) bekezdésében a \"devizagazdálkodás megsértését\" szövegrész helyébe a \"devizabűncselekményt\" szövegrész lép. 

(3) A Btké. 27/A.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(3) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293.§) akkor követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad.\" 





28.§


A Btké. a következő 27/D.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"A fedezetlen bankkártya felhasználása bűncselekményének értékhatára

	27/D.§ A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A.§) akkor bűncselekmény, ha az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - húszezer forintot meghalad.\"


29.§


A Btké. 28.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

	\"d) a devizabűncselekményt (309.§) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,\" 

	(követik el.)

	
30.§


A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 118.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"118.§ A büntető ügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, a társadalmi szervezetekhez és a gazdálkodó szervezetekhez megkeresést intézhetnek.\"


31.§

A Be. 283.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép: 
	
	\"283.§ E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet az eljárást megszüntető, próbára bocsátó vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen terjesztették elő.\" 


32.§

A Be. a következő 304/A.§-szal és alcímmel egészül ki: 


\"A tárgyalás mellőzése


	304/A.§ A 353.§ (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását kérheti a törvényes képviselő, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is.\" 

	
33.§


E törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Btk. 239.§-ában a \"munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,\" szövegrész, a Btk. 242.§-ában a \"munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,\" szövegrész, a Btk. 290.§-ának (6) bekezdésében \"a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy\" szövegrész, a Btk. 291.§-ának (2) bekezdésében \"a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy\" szövegrész, a Btk. 311.§-a, a Btké. 20.§-a, a Btké. 27.§-ának (1) bekezdésében a \"jövedékkel visszaélésnél (311.§ (2) bek.),\" szövegrész, a Btké. 28.§ (1) bekezdésének c) és e) pontja hatályát veszti. 




ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS



	A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés, valamint az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott  törvények olyan rendelkezései, amelyek közvetlenül kapcsolódhatnak a Büntető Törvénykönyv (Btk.) valamely szabályához a Btk. új Általános Részének megalkotása és a szankciórendszernek az Általános- és Különös Részre kiterjedő felülvizsgálata előtt szükségessé teszik a Büntető Törvénykönyv módosítását. 

	A tervezet módosítani kívánja a Btk. gazdasági bűncselekményeket szabályozó XVII. fejezetét annak érdekében, hogy a piramisjáték szervezése és a jogosulatlan biztosítási tevékenység büntethető legyen. E magatartások jelenleg nem képeznek önálló bűncselekményt, bár a Btk. egyéb rendelkezései alapján a hatályos szabályok szerint is lehetőség van rendszerint az elkövetők felelősségre vonására. A teljes körű büntetőjogi védelem megteremtése érdekében azonban indokolt az önálló bűncselekményi tényállás megfogalmazása a Btk-ban. A Parlament 1995. november 7-én elfogadta a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényt, amely alapul szolgál a jogosulatlan biztosítási tevékenység  tényállásának megalkotásához. 

	A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt a Parlament az elmúlt időszakban több esetben módosította, jelentősen szigorította a jövedéki ellenőrzés szabályait, valamint az alkalmazható szankciókat. Ezek a módosítások, valamint az, hogy a jövedékkel visszaélés bűncselekménye minden esetben adóelvonással jár és így a Btk. 310.§-ában meghatározott adó-, társadalombiztosítási csalás is megvalósul, a jövedékkel visszaélés önálló törvényi tényállásban történő szabályozását indokolatlanná teszik, ezért a tervezet hatályon kívül helyezi a jövedékkel visszaélés bűncselekményét. 

	A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt az Országgyűlés 1995. november 14-i ülésnapján fogadta el. A Btk. 312.§ (1) bekezdésének a) pontjában írt csempészetet  az követi el, aki az árunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz. Az 1995. évi C. törvény más fogalmakat vezet be, mint a korábbi jogszabályok, ezért ennek megfelelően módosítja a tervezet a csempészet, a vámorgazdaság törvényi tényállását. 

	A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényt az Országgyűlés 1995. november 7. napján fogadta el. A törvény nemcsak új fogalmakat vezet be, hanem alapvető változást hoz a devizajogban. Az 1995. évi XCV. törvény elfogadásával liberalizáltabbá vált a devizajog, a folyó fizetési műveletek körében a forint - nemzetközileg is elfogadottan - konvertibilissé vált, ugyanakkor a tőkeműveletek körében még jelentős korlátozások maradtak fenn (engedélyeztetési, illetőleg bejelentési kötelezettség). A Btk. 309.§-ának módosításánál a tervezet abból indul ki, hogy egyrészt a büntetőjogi fenyegetettség a devizajogi korlátozások közül a legfontosabbakhoz fűződjék, másrészt, hogy a belföldiek a kiszélesedett devizális lehetőségekkel csak úgy és olyan feltételekkel élhessenek, ahogy azt a most elfogadott törvény biztosítja. 

	A környezet védelmének általános szabályairól  szóló 1995. évi LIII. törvény elfogadása az első lépés volt a környezetvédelmi jogunk korszerűsítése, hatékonyabbá tétele érdekében. Figyelemmel azonban arra, hogy e törvény nagyrészt keretjogszabály, amelynek az alkalmazásához szükséges a végrehajtási rendeletek megalkotása is, a büntetőjog által is védendő környezetvédelmi jogi normák körét véglegesen csak e végrehajtási szabályok megalkotása után lehet meghatározni. Az Országgyűlés a környezet védelmének szabályairól szóló törvény egyes  rendelkezéseinek érvényesítése érdekében szükséges jogalkotási feladatokról a 108/1995. (XI.9.) OGY. határozatot hozta. A határozat értelmében 1996., 1997. és 1998. években folyamatosan meg kell alkotni a környezet védelmét szabályozó egyéb törvényeket, kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket.                  

	Ugyanakkor  megállapítható, hogy a Btk. jelenlegi szabályai elégtelenek és nem,  vagy csak nehezen alkalmazhatók a gyakorlatban. A Btk. 280.§-ában szabályozott környezetkárosítás bűntette eredmény-bűncselekmény, vagyis ahhoz, hogy a befejezett bűncselekmény megállapítható legyen, szükséges az emberi környezet védelem alatt álló tárgyainak jelentős mértékű szennyeződése, rongálódása vagy pusztulása. Amíg az eredmény nem következik be, kísérletről beszélhetünk, mivel azonban ezekben az esetekben nagyon nehéz azt bizonyítani, hogy az elkövető  szándéka az eredményre is kiterjedt, ezért gyakran nem vonhatók felelősségre a környezet károsítói, rongálói. A gondatlan elkövetés is bűncselekmény ugyan, de a gondatlanságból elkövetett vétség miatt kísérletet nem lehet megállapítani, ezért az elkövető büntetőjogilag csak az eredmény tényleges bekövetkezése után vonható felelősségre. Ezek a körülmények egyértelműen indokolják azt, hogy a környezetvédelmi bűncselekmények újraszabályozása már ebben a törvénytervezetben megkezdődjék. 



RÉSZLETES INDOKOLÁS 

						
Az 1.§-hoz 
 

	A Btk. hatályos 264.§-a az egészségre veszélyes sugárzó anyagokkal való visszaélést rendeli büntetni. A sugárzó anyag kifejezés elavult, az újabb jogszabályok, így a készülő, atomenergiáról szóló törvény is a radioaktív anyag kifejezést használja. A radioaktív anyagok jogosulatlan, illetve nem megfelelő megszerzése, kezelése nemcsak az egészségre, de a környezetre is veszélyes lehet. Ezért a javaslat 1.§-a az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagok vagy készítmények jogosulatlan előállítását, megszerzését, tartását, forgalomba hozatalát, feldolgozását, egyéb felhasználását, illetve azt rendeli büntetni, ha az ilyen anyagot tartásra nem jogosult személynek adják át. 

	A radioaktív anyagok előállítása, tárolása, szállítása vagy elhelyezése nemcsak akkor jelenthet veszélyt az egészségre, illetve a környezetre, ha azt megfelelő engedély nélkül végzik, hanem akkor is, ha az ilyen tevékenység folytatásánál nem tartják be a jogszabályi előírásokat. Ezért a javaslat új (2) bekezdést iktat be a Btk. 264.§-ába, amely szerint bűncselekményt követ el az is, aki radioaktív anyagot a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével állít elő, tárol, szállít vagy helyez el. 

	A javaslat a hatályos rendelkezésekkel egyezően minősítő körülményként értékeli, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el és büntetni rendeli a gondatlanságból elkövetett cselekményt is. 


A 2.§-hoz 	


	A javaslat 2.§-a új bűncselekményként vezeti be a Btk-ba a nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélés bűncselekményét. Az atomerőművek alkalmazása egyre szélesebb körben terjed a világon. Biztonságos üzemeltetésük fontos feltétele, hogy ilyen létesítményt csak jogszabályban meghatározott engedély birtokában és az engedélynek megfelelően működtessenek. Ezért a javaslat öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki nukleáris létesítményt engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően üzemeltet. Súlyosabban minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélést bűnszövetségben követi el. 


A 3.§-hoz 


	Az atomenergia felhasználásának ellenőrzéséhez fontos érdek fűződik. Az ellenőrzést a hatóság csak akkor tudja megfelelően elvégezni, ha az atomenergia felhasználásához szükséges engedély kiadásakor valós adatok birtokában van. Ezért a javaslat 3.§-a büntetni rendeli azt, aki az engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti. A javaslat szerint az is bűncselekményt valósít meg, aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja. 


A 4.§-hoz 


	A Btk. hatályos 264.§-a rendeli büntetni azt, aki egészségre veszélyes sugárzó anyag felhasználásával fenyeget. Az 1993. évi XVII. törvénnyel beiktatott közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye hasonló tényállást tartalmaz, amikor büntetni rendeli azt, aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. Ezért a javaslat a radioaktív anyaggal történő fenyegetést nem a 264.§ keretei között helyezi el, hanem a 270/A.§ minősített eseteként szabályozza. A büntetési tételét a hatályos szabályozásnál enyhébben, a közveszéllyel fenyegetés büntetéséhez igazítva állapítja meg. 


Az 5.§-hoz 


	Különböző bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetés leplezéséhez egyre gyakrabban használnak fel hamis vagy hamisított közokiratot. Vannak olyan személyek, akik üzletszerűen foglalkoznak ilyen közokiratok készítésével. A hamis vagy hamisított közokirat készítéséhez szükséges nyomtatványok birtokban tartása eseteiben - olyankor is, ha ez hamis közokirat készítése céljából történik - vitatott, hogy bűncselekmény valósul-e meg. Ugyanakkor ezen magatartások büntetőjogi üldözése indokolt, ezért a javaslat 5.§-a büntetni rendeli a hamis közokirat készítésének, illetve a közokirat tartalma meghamisításának előkészületét. 


A 6.§-hoz 


	A Btk. hatályos 280.§-a rendelkezik a  természetkárosítás büntetőjogi védelméről. E szabályok nem nyújtanak hathatós védelmet a környezetet károsító magatartásokkal szemben. A büntetőeljárások elmaradásának, illetve sikertelenségének alapvető oka, hogy a környezetkárosítás eredmény-bűncselekmény és a felelősségre vonás feltétele a környezet jelentős mértékű károsodása, rongálódása vagy pusztulása. Ez - a korábbi miniszteri indokolás szerint - akkor állapítható meg, ha a környezet védelem alatt álló tárgyainak a természetes tulajdonságai a behatás következtében hátrányosan megváltoznak vagy ha a behatás az emberi életkörülményeket rongálja. 

	A javaslat 6.§-ának (1) bekezdése szerint a környezetkárosítás bűncselekményének alapesetét az követi el, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét  károsítja. 



	A javaslat befejezett bűncselekményként  szabályozza azt is, ha az elkövető jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a környezet vagy annak valamely elemének károsítására. Ebben az esetben tehát elég az absztrakt veszélyhelyzetnek fennállnia a károsításra. 

	A javaslat a (2) bekezdésben súlyosabban rendeli büntetni azt, aki a környezet szennyezésével jelentős mértékű károsodást okoz, illetve ha a cselekmény alkalmas a jelentős mértékű károsításra. 

	A javaslat a (3) bekezdésben a környezetkárosítás alapeseteként szabályozza, ha az elkövető a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze. A bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettségének megszegésével tanúsít olyan magatartást, amely jelentősen szennyezi a környezetet vagy alkalmas az ilyen szennyezésre. 

	Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a környezetkárosítás következtében a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. 

	A szennyezés és a károsítás fogalmát a javaslat 10.§-a határozza meg.


A 7.§-hoz


	A javaslat 7.§-a a természetkárosítás bűncselekményének törvényi tényállási elemeit változatlanul hagyva felemeli a büntetési tételeket. A természetvédelemről szóló törvény előkészítése folyamatban van, ezért annak megszületéséig a büntetőjogi tényállás megváltoztatása nem indokolt. Ugyanakkor a büntetési tételeket a javaslat a bűncselekmény súlyának megfelelően igazítja a többi környezetet védő bűncselekmény büntetési tételéhez. 


A 8.§-hoz 


	A javaslat 8.§-a új bűncselekményként vezeti be a Btk-ba a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezését. 

	A javaslat a Btk. 281/A.§ (1) bekezdése alkalmazását lehetővé teszi minden olyan hulladékra, amelynek gyűjtéséhez, tárolásához, kezeléséhez, elhelyezéséhez, illetve szállításához engedély szükséges és amely alkalmas arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét, az állatokat, a növényeket  veszélyeztesse, a vizet, a levegőt, a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon. Az elkövetési magatartás a jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve a jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettség megszegésével történő gyűjtés, tárolás, kezelés, elhelyezés, illetve szállítás. 

	Az új 281/A.§ (2) bekezdése kiemeli a veszélyes hulladékok közül a robbanásveszélyes, a gyúlékony és az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot. Ezen hulladékok vonatkozásában önmagában a jogosulatlan elhelyezés bűncselekményt valósít meg. Ugyanakkor, ha engedély birtokában, az engedélyben megállapított kötelezettségek megszegésével valósítja meg az elkövető az (1) bekezdésben írt cselekményt, illetve az engedély nem az elhelyezéshez, hanem az egyéb elkövetési magatartáshoz hiányzik, úgy az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény valósulhat meg. 


A 10.§-hoz 

	A javaslat 10.§-a a környezetkárosítás bűncselekményéhez és a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezéséhez tartalmaz értelmező rendelkezéseket. A környezeti elem, a szennyezés és a károsítás fogalmát a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseivel összhangban állapítja meg. 


A 11. - 12. §-hoz 

	A fogyasztók védelmét szolgálja a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménnyé nyilvánítása. A Btk. hatályos 292.§ (1) bekezdése, valamint a 293.§-a szerint e bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű termékre lehet elkövetni. Az 1993. évi XVII. törvény felemelte az értékhatárokat: a rossz minőségű termék akkor jelentős értékű, ha egymillió forintot meghalad. Hathatósabb védelmet jelenthet a fogyasztók számára, ha e bűncselekmény nagyobb értékű, illetve mennyiségű termékre is elkövethető lesz, ezért a javaslat a jelentős mennyiségű vagy értékű termék helyett a nagyobb mennyiségű vagy értékű termék forgalomba hozatalát kívánja meg. A nagyobb mennyiséget, hasonlóan a jelentős mennyiséghez, továbbra is a bírói gyakorlat alakítja ki. 


A 13.§-hoz 

	A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény rendelkezései folytán az állami szabványt a nemzeti szabvány váltotta fel. Ezért a Btk-ban azokat a tényállásokat, ahol az állami szabványra történő utalás szerepel, módosítani kell. Ilyen rendelkezés a rossz minőségű termék forgalomba hozatalánál (294.§) található. A javaslatban szereplő módosítás nem jelenti az állami szabvány kifejezés egyszerű felváltását a nemzeti szabvány megjelöléssel, mivel az állami szabvány alapvetően kötelező volt, míg a nemzeti szabvány csak akkor kötelező, ha azt külön jogszabály kimondja. Ezért a javaslat a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványtól való eltérést kívánja meg a bűncselekmény megvalósulásához. 


A 14.§-hoz 


	A fogyasztó védelmét hivatott erősíteni az áru hamis megjelölése bűncselekményének módosítása is. A javaslat 14.§-a a rossz minőségű termék forgalomba hozatalához hasonlóan az áru hamis megjelölésénél szintén  jelentősen csökkenti azt az  árumennyiséget, amelynek hamis megjelöléssel történő forgalomba hozatala bűncselekmény. 


A 15.§-hoz 


	A Btk. 296/A.§-ban meghatározott fogyasztó megtévesztését az 1994. évi IX. törvény iktatta be a Btk-ba. A bevezetése óta eltelt rövid időszak alatt is megmutatkozott, hogy a tényállás nem alkalmazható olyan - gyakran alkalmazott - megtévesztő közlésekre, amelyek az áru vásárlása esetén felkínált nyerési lehetőségekre vagy egyéb kedvező feltételekre  vonatkoznak. Ezért a javaslat kiterjeszti az áru lényeges tulajdonságának a fogalmát. 


A 16.§-hoz 


	A Btk. 298/C.§-ában szabályozott valótlan értékmegjelölés bűncselekményét jelenleg csak a gazdasági társaság tagja valósíthatja meg. Büntetőjogi beavatkozást igényel azonban az is, ha a bűncselekményt a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy éppen a könyvvizsgáló követi el, ezért a javaslat szerint a bűncselekményt bárki elkövetheti. 


A 17.§-hoz 


	A javaslat 17.§-a új bűncselekményként vezeti be a Btk-ba a jogosulatlan biztosítási tevékenységet. A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 4.§-a szerint biztosítási tevékenység a biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettség-vállalás, amely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázat vállalás ellenértékét, meghatározott tartalékot képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti. A biztosítási tevékenység csak a biztosításról szóló törvényben meghatározott engedéllyel végezhető. A javaslat a jogosulatlan pénzintézeti tevékenységhez hasonlóan két évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a biztosítási tevékenységet engedély nélkül végzi. 


A 18.§-hoz 


	A javaslat 18.§-a új bűncselekményként vezeti be a Btk-ba a piramisjáték szervezését. A Btk. új 299/C.§-a azt az elkövetőt rendeli büntetni, aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésére és szétosztására alapuló játékot szervez. A közvélemény előtt piramis- vagy pilótajátékként ismert, de gyakran önsegélyező körnek, alapítványi célok támogatásának, illetve támogató, segítő, ajándékozó programnak feltüntetett tevékenységnek közös jellemzője, hogy valós gazdasági tevékenység nem, vagy csak minimális mértékben történik. A játék során a résztvevők meghatározott pénzösszeg befizetése és újabb játékosoknak a játékba történő bevonása után a befektetett pénz többszörösét elérő, viszonylag nagy összegű bevételt remélnek. A játéknak alapvetően két formája létezik: amikor az új tagok a szervezőknek teljesítenek és a korábbi tagok a szervezőn keresztül kapják meg az ígért pénzösszeget vagy más anyagi javakat, illetve amikor az utóbb belépett tagok teljesítenek az előttük lévőknek. A szervezők munkájukért vagy külön díjazást kérnek, vagy - és ez utóbbi a gyakoribb - a befizetett pénzösszeg forgatásából tesznek szert haszonra. A játék rendszerének, működtetésének lényege az ún. piramisépítési folyamat, a játék sikere az újabb és újabb résztvevők beszervezésén múlik és előbb vagy utóbb - amikor újabb tagok beszervezésére nincs lehetőség - a piramis alsó szintjén lévők nem jutnak hozzá sem az ígért haszonhoz, sem a befektetett pénzükhöz. Éppen ezért még abban az esetben is, ha a szervezők nem tévesztik meg az esélyeket illetően a tagokat, a rájuk bízott pénzt nem használják fel más célra, illetve nem manipulálják a belépett tagok sorrendjét (ami ritkán fordul elő), a piramis szisztéma szükségképpen ahhoz vezet, hogy a tagok egy része kárt szenved. 

	A bűncselekményt a szervező követheti el. A szervező különösen az, aki a játékot irányítja, a rendszert bővíti, szervezi a számítógépes adatfeldolgozást, nyilvántartást, közreműködik a lebonyolításban, közli a tagokkal a játékszabályokat, esetenként pótlista összeállításával újabb résztvevőket léptet be, hogy biztosítsa a lánc folyamatosságát. Szervező az is, aki csak egy-egy ilyen részcselekményben vesz részt. 


	A piramisjáték azon sajátossága, hogy minél később szakad meg, annál nagyobb lesz azoknak a résztvevőknek a száma, akik nem jutnak sem a befizetett összeghez, sem az ígért jövedelemhez, indokolja azt, hogy a piramisjáték szervezése - minden egyéb következmény nélkül - bűncselekmény legyen. Abban az esetben, ha piramisjáték szervezője egyéb bűncselekményt, pl. sikkasztást, csalást követ el, halmazat megállapítására van lehetőség. 


A 19.§-hoz 


	A különböző hagyományos és mobil rádiótelefonok útján igénybe vehető szolgáltatásokkal való visszaélések igen elszaporodtak. Indokolt, hogy ott, ahol megtévesztő, csalásszerű magatartás tanúsítása is történik, a szolgáltatás ellenérték nélküli igénybevétele bűncselekmény legyen. Ezekben az esetekben eddig is indultak büntetőeljárások, a javaslat értelmező rendelkezésével pusztán egyértelművé teszi, hogy a telefonkészülékek használatához szükséges elektronikus kártyával történő manipuláció, valamint a mobil rádiótelefon vezérlő mikroszámítógépe programjának megváltoztatása  számítógépes csalást valósíthat meg. 


A 20.§-hoz 


	1996. január 1-én lép hatályba a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény. A törvény hatálybalépésével liberalizáltabbá válik a devizajog, a forint a folyó fizetési műveletek körében - nemzetközileg is elfogadottan - konvertibilissé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tőkeműveletek végzéséhez nincs szükség engedélyre, illetve az ilyen műveletet végző nem tartozik bejelentési kötelezettséggel. Nem jelenti azt sem, hogy az országhatáron korlátlanul lehet konvertibilis devizát, valutát, aranyat, illetve forintot átvinni. 

	A devizajog sajátossága, hogy az eljáró hatóságnak - más pénzügyi jogterületekkel - pl. az adójoggal - ellentétben nincs sajátos szankcionálási lehetősége, ezért a devizajogszabályok érvényesülését, a megfelelő jogkövetést csak a megfelelően meghatározott büntetőjogi, illetőleg szabálysértési szankciók kilátásba helyezésével lehet kikényszeríteni. 

	A devizajognak továbbra is alapvető tétele, hogy a belföldiek külföldi követeléseiket kötelesek a devizahatóságnak bejelenteni és e követeléseket hazautalni, illetve hazahozni. Ezeknek a szabályoknak az érvényesülését hivatott biztosítani a javaslat 20.§-ának a Btk. 309.§ (1) bekezdésében írt a) és c) pontja. 



	Az új devizatörvény értelmében a belföldiek - részben okmány-bemutatási kötelezettség mellett, részben anélkül is - lényegében korlátlanul juthatnak devizához, valutához. A 309.§ (1) bekezdés b) pontja annak a követelménynek kíván érvényt szerezni, hogy ezek az összegek ne legyenek fordíthatók engedélyhez vagy a devizahatóságnak történő bejelentéshez kötött tőkeműveletekre. 

	Az új devizatörvény a tőkeműveletet, azaz a külföldi közvetlen vállalkozás megszerzése és működtetése, az értékpapírokkal (pénzpiaci és átruházható eszközökkel) végzett műveletek, illetőleg a külföldi hitelműveletek körében számos esetben írja elő az engedélyezési, illetve a bejelentési kötelezettséget. Ezek a - nem liberalizált - műveletek alapvetően vállalkozási-, befektetési jellegűek. Az ezekre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségek megsértését rendeli büntetni a 309.§ (1) bekezdésének e) pontja. 

	A javaslat szerint bűncselekményt csak a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével lehet elkövetni. Továbbra is szabálysértésként értékelendő minden olyan, a törvényben és alsóbbrendű jogszabályokban előírt deviza-szabályszegés, amely nem valósít meg bűncselekményt. 


A 21.§-hoz 


	A Btk. hatályos 312.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az követi el a csempészetet, aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz. A javaslat 21.§-a a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseivel hozza összhangba a Btk. tényállását, amikor a vámszempontból jelentős körülmény helyett a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmény tekintetében kíván meg valótlan nyilatkozatot. 


A 22.§-hoz 


	A bankkártya használata az utóbbi időben egyre inkább elterjedt. Szélesedik a felhasználásának lehetősége a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény hatályba lépésével is. Ugyanakkor számos esetben fordul elő, hogy a bankkártya tulajdonosa a számára biztosított hitelkeretet jelentősen túllépi, a csalási szándéka azonban - vagyis hogy véglegesen el kívánta tulajdonítani ezt az összeget - nem áll fenn vagy nem bizonyítható. Ezért a fedezetlen csekk kibocsátásához hasonlóan a javaslat 22.§-a bevezeti a Btk-ba a fedezetlen bankkártya felhasználásának bűncselekményét. 

A 25.§-hoz 


	A Btk. hatályos 314.§ (3) bekezdése kötelezővé teszi az elkobzást azokra az anyagi javakra, illetve arra az árura, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Az elkobzás mellőzésére méltányosságból csak az elkövető szempontjaira figyelemmel ad lehetőséget. A javaslat - abban az esetben, ha az anyagi javak, az áru nem az elkövető tulajdona - lehetővé teszi az elkobzás mellőzését abban az esetben is, ha ez a tulajdonosra jelentene méltánytalan hátrányt. Az elkobzás mellőzésére azonban továbbra sincs lehetőség abban az esetben, ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja. 


A 27., 28., 29.§-hoz


	A javaslat rendelkezései érintik a Btké-nek az értékhatárok megállapítására vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat 27., 28., 29.§-ai a tervezett módosításoknak megfelelően változtatják meg a Btké. 27.§ (2) bekezdését, a Btké. 27/A.§-át, a Btké. 27/D.§-át, valamint a Btké. 28.§-át. 


A 30.§-hoz


	A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 118.§-a alapján az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és az egyesületek kötelesek a büntetőügyben eljáró hatóságok megkereséseit soron kívül teljesíteni. E rendelkezés egyrészt elavult, mivel a büntetőeljárás során nemcsak az itt megjelölt szervek, szervezetek megkeresésére lehet szükség, másrészt olyan kötelezést tartalmaz, amelynek szankciója nincs. Ezért a javaslat nem kötelezettségként, hanem a büntetőügyekben eljáró hatóságok jogosultságaként határozza meg a megkeresés intézését, a megkereshető szervek, szervezetek körét pedig bővíti. 


A 31., 32.§-hoz


	A javaslatnak a Be-t módosító ezen rendelkezései kapcsolódnak a legutóbbi Be. módosításokhoz. Az 1995. évi LXI. törvény lehetővé tette, hogy tárgyalás mellőzésével a bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki. A javaslat ennek megfelelően kiterjeszti a perújítási eljárás lehetőségét minden tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen. 



	Az 1995. évi XLI. törvény lehetővé tette azt, hogy fiatalkorúval szemben is  tárgyalás mellőzésével döntsön a bíróság. Ezzel összhangban a javaslat lehetővé teszi a fiatalkorú törvényes képviselője számára, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott határozat esetén kérje a tárgyalás tartását. 


A 33.§-hoz 


	A javaslat 33.§-a rendelkezik a hatálybalépésről és azokról a jogszabályi rendelkezésekről, amelyek a törvény hatályba lépésével együtt hatályukat vesztik. 
"
