"1ż
         KORMÁNYA








T/1980. számú


t ö r v é n y j a v a s l a t



a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a  nemzetközi  humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról








Előadó: Dr.Vastagh Pál






Budapest, 1996.február



1996. évi ......törvény

   a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról



        Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek  Biztonsági  Tanácsa  827.
   (1993.) számú határozatával a nemzetközi humanitárius jognak a  volt
   Jugoszlávia területén 1991 óta történt súlyos megsértéséért  felelős
   személyek elleni büntetőeljárás  lefolytatása  céljából  létrehozott
   Nemzetközi   Törvényszék ( a továbbiakban:  Nemzetközi Törvényszék )
   Alapokmányából  fakadó  kötelezettségek  végrehajtásáról  az  alábbi
   törvényt alkotja:

   1.§ (1) Az Alapokmány 2-5. cikkeiben felsorolt bűncselekmények miatt
   Magyarországon folyó büntetőeljárást a Nemzetközi Törvényszék megke-
   resésére fel kell függeszteni; a megkeresést követően  ilyen  ügyben
   eljárás nem indítható.

       (2) A felfüggesztett büntetőeljárás csak akkor folytatható,  il-
   letőleg az eljárás csak akkor indítható meg, ha

       a) a Nemzetközi Törvényszék joghatóságának hiányát megállapítot-
   ta;

       b) a Nemzetközi Törvényszék főügyésze nem emelt  vádat;


       c) a Nemzetközi Törvényszék eljáró tanácsa a főügyész  vádindít-
   ványát elutasította.


       (3) Ha a Nemzetközi Törvényszék jogerős ítéletet hozott,  ugyan-
   azon személy ellen ugyanazon cselekmény miatt Magyarországon nem in-
   dítható büntetőeljárás, a folyamatban lévő, ideértve az (1) bekezdés
   alapján felfüggesztett büntetőeljárást meg kell szüntetni.

   2.§ (1) A Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a legfőbb ügyész  fo-
   gadja és teljesíti. Ennek során az eljárásra  a  nemzetközi  bűnügyi
   jogsegélyről szóló törvény rendelkezéseit értelemszerűen  alkalmazni
   kell, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem következik.

       (2) A megkeresés teljesítéséről, vagy annak akadályairól a  leg-
   főbb ügyész értesíti a Nemzetközi Törvényszéket.

   3.§ Az Alapokmány eredeti angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar
   nyelvű fordítását a Melléklet tartalmazza.

   4.§ Az e törvény alkalmazásával Magyarországon felmerült költségeket
   az állam viseli.

   5.§ Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép  hatály-
   ba, rendelkezéseit azonban a Nemzetközi Törvényszéknek a törvény ha-
   tályba lépése napjáig megküldött  megkeresések teljesítésére is  al-
   kalmazni kell.


                         I N D O K O L Á S

   a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius
   jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzet-
   közi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásá-
                       ról szóló törvényjavaslathoz

                                 I.

                        Általános indokolás

   1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 827. (1993.) számú határozata  Nem-
   zetközi Törvényszéket állított fel a korábbi Jugoszláviában  elköve-
   tett súlyos háborús és emberiség elleni bűncselekmények  tetteseinek
   felelősségre vonására.

   2. A Nemzetközi Törvényszéknek a Biztonsági Tanács  határozata  mel-
   lékleteként elfogadott Alapokmánya az ENSZ tagállamok  kötelességévé
   teszi a Nemzetközi Törvényszékkel az elkövetők felelősségrevonásának
   céljából történő együttműködését (29. cikk 1. bekezdés). Az  együtt-
   működési kötelezettség a tagállamoknak a nemzetközi bűnügyi  együtt-
   működést illetően egyébként más államokkal kötött nemzetközi szerző-
   déseire és hazai jogszabályaira tekintet nélkül áll fenn; e  kötele-
   zettségnek elsőbbsége van minden más jogi előírással szemben.

   3. A Biztonsági Tanács határozata közvetlenül az államokat kötelezi.
   A jelenleg hatályos jogszabályaink alapján is  lehetőség  van  ugyan
   arra, hogy a Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a Magyar Köztársa-
   ság teljesítse, azonban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyról szóló tör-
   vényjavaslattal együtt indokolt, hogy a Nemzetközi Törvényszék Alap-
   okmányát törvény hirdesse ki, és ugyancsak törvény határozza meg az
   együttműködési kötelezettségből eredő hatásköröket és feladatokat.



   4. A javaslat a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény javas-
   latával egyidőben kerül előterjesztésre. A két javaslat között az az
   összefüggés, hogy a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kö-
   telezettségek végrehajtásáról szóló törvény javaslatának 2.§ (1) be-
   kezdése az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény
   rendelkezéseit rendeli alkalmazni, amennyiben a Nemzetközi  Törvény-
   szék Alapokmányából ettől eltérő eljárásmód nem következik.  A  leg-
   fontosabb eltérés az, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről   szóló
   törvényjavaslat szerint az együttműködés elől való kitérés  alapjául
   szolgáló indokok - például az, ha a megkeresés teljesítése a  magyar
   közrendbe ütközne, a kiadni kért személy magyar állampolgár, vagy  a
   kiadni kért személyt Magyarországon már elítélték - nem  érvényesül-
   nek a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésben.

                                II.

                        Részletes indokolás

   Az 1. §-hoz
   Az Alapokmány 9. cikk 2.pontja szerint abban az esetben, ha  a  cse-
   lekmény elbírásálára mind a Nemzetközi Törvényszéknek, mind az állam
   bíróságainak joghatósága van, a Nemzetközi Törvényszék  joghatóságá-
   nak elsőbbsége van. Az államok bíróságainak ilyenkor át kell  enged-
   niük az ügyet a Nemzetközi Törvényszék számára. Ha  pedig  az  állam
   bűnüldöző hatóságai tudomást szereztek a Nemzetközi Törvényszék  ál-
   tal indított eljárásról, ugyanezen személy ellen ugyanabban az  ügy-
   ben nem indíthatnak eljárást (2.§ (1) és (2) bekezdés).

   Az Alapokmány 10. cikke az államok bíróságaira nézve a többszöri el-
   járás tilalmát fogalmazza meg: ez a tilalom lényegében  egybeesik  a
   magyar tételes jog szabályaival  (Be.13.§).  Mindazonáltal  célszerű
   egyértelművé tenni, hogy a Nemzetközi Törvényszék által hozott joge-
   rős ítélet Magyarországon is a büntetőeljárás akadályát képezi  (2.§
   (3) bekezdés).

   A 2. §-hoz
   Az Alapokmány 29. cikke együttműködésre kötelezi az államokat a Nem-
   zetközi Törvényszék által folytatott eljárásban. Ez  az  együttműkö-
   dés főként eljárási cselekmények végzésében (bizonyítékok  beszerzé-
   sében) és személyek azonosításában, tartózkodási helyük megállapítá-
   sában, őrizetbe vételében és a Nemzetközi Törvényszéknek    gyanúsí-
   tottkénti átadásában áll (Alapokmány 29. cikk 2. bekezdés).
   A javaslat szerint az eljárási  cselekmény  végzése  által  nyújtott
   jogsegély  - a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről  szóló  törvény  69.§
   (1) bekezdésével összhangban -a legfőbb ügyész hatáskörébe  tartozik
   (3.§ (1) bekezdés). Ennek az az indoka, hogy az eljárási  jogsegélyt
   természeténél fogva leginkább az ügyészség - szükség szerint a  ren-
   dőrség közreműködésével - képes teljesíteni. A jogsegély  teljesíté-
   sének módját illetően ugyancsak a  nemzetközi  bűnügyi  jogsegélyről
   szóló törvénynek az eljárási rendelkezéseit kell értelemszerűen  al-
   kalmazni, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem  követ-
   kezik.

   A 3.§-hoz
   A javaslat abból indul ki, hogy a Biztonsági  Tanács  határozata  az
   államokat kötelezi, és ahhoz, hogy ez a nemzetközi jogi  kötelezett-
   ség az államon belül, az állam egyes szervei vonatkozásában megfele-
   lően érvényesüljön, azt a belső jog részévé kell tenni.  Az  Alapok-
   mány eredeti angol nyelvű szövegét, valamint annak hivatalos  magyar
   nyelvű fordítását a törvény melléklete tartalmazza, erről  rendelke-
   zik a 3.§.

   A 4. §-hoz
   A Nemzetközi Törvényszéknek nyújtott jogsegély költségeit  a  Magyar
   Köztársaságnak kell viselnie. E  költségek  azonban  előreláthatólag
   nem lesznek számottevőek.

   Az 5. §-hoz
   Nem kizárt, hogy a javaslat elfogadása és hatályba lépése idején már
   érkezett megkeresés a Nemzetközi Törvényszék részéről, célszerű,  ha
   annak teljesítésére a magyar hatóságok alkalmazzák a  javaslat  ren-
   delkezéseit.


                              Melléklet az 1996. évi ... törvényhez



                   A Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya



          A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a  nem-
       zetközi humanitárius jogot  súlyosan  sértő  cselekményekért
       felelős személyek megbüntetésére létrejött  Nemzetközi  Tör-
       vényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az  Egyesült  Nemzetek
       Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel
       (a továbbiakban \"Nemzetközi Törvényszék\"),  ezen  Alapokmány
       rendelkezéseinek megfelelően működik.

                                 1. Cikk

                   A Nemzetközi Törvényszék joghatósága

          A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy ezen Alapok-
       mány rendelkezéseinek megfelelően eljárást folytasson  olyan
       személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén
       1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot  súlyo-
       san sértő cselekményekért.

                                 2. Cikk

              Az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértése

          A Nemzetközi Törvényszék  jogosult  arra,  hogy  eljárást
       folytasson olyan személyek ellen, akik súlyosan megsértik az
       1949. augusztus 12-én kelt Genfi Egyezmények rendelkezéseit,
       vagy arra parancsot adnak, mégpedig a vonatkozó Genfi Egyez-
       mény rendelkezései által védett személyek  és  vagyontárgyak
       ellen irányuló alábbi cselekményekkel:

          a, szándékos emberölés,
          b, kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a  biológiai
       kísérleteket is,
          c, szenvedés, vagy  súlyos  testi  vagy  lelki  károsodás
       szándékos okozása,
          d, a vagyontárgyaknak a katonai  szükségletek  által  nem
       indokolt, jogtalanul és önkényesen  véghezvitt  elpusztítása
       és eltulajdonítása,
          e, hadifogolynak vagy polgári személynek  az   ellenséges
       haderő szolgálatába kényszerítése,
          f, hadifogoly vagy polgári személy szándékos  megfosztása
       a pártatlan és szabályszerű tárgyaláshoz való jogtól,
          g, polgári személy jogellenes kitoloncolása vagy  elszál-
       lítása, vagy jogellenes bebörtönzése,
          h, polgári személyek túszul ejtése.


                                 3. Cikk

                A háború jogának és szokásainak megsértése

          A Nemzetközi Törvényszék  jogosult  arra,  hogy  eljárást
       folytasson olyan személyek ellen, akik  megsértik  a  háború
       jogát és szokásait. Az ilyen jellegű  szabályszegés  magában
       foglalja, de nem korlátozódik kizárólag:
          a, vegyi, vagy olyan  fegyverek  alkalmazására,  melyeket
       szükségtelen szenvedés okozására fejlesztettek ki,
          b, nagyvárosok, városok és falvak önkényes lerombolására,
       vagy a katonai szükségletek által nem indokolt pusztítására,
          c, védelem nélküli városok, falvak, lakóhelyek vagy épü-
       letek bármilyen eszközzel történő támadására vagy bombázásá-
       ra,

          d, a vallási, jótékonysági és oktatási,  a  művészeti  és
       tudományos célokra rendelt intézmények, történelmi  emlékek,
       műtárgyak, és tudományos termékek elkobzására, lerombolására
       vagy szándékos megkárosítására,
          e, a köz- és magántulajdon fosztogatására.

                                 4. Cikk

                                 Népirtás

          1. A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy  eljárást
       folytasson olyan személyek ellen, akik az ezen cikk 2. pont-
       jában meghatározott népirtást, vagy  az ezen cikk 3. pontjá-
       ban felsorolt egyéb cselekményeket követik el.
          2. A népirtás a következő cselekmények bármelyikének  va-
       lamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes  vagy
       részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését je-
       lenti:
          a, a csoport tagjainak megölése,
          b, a csoport tagjainak súlyos testi  vagy  lelki  sérelem
       okozása,
          c, a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszako-
       lása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges  fizi-
       kai elpusztulásának előidézése,
          d, oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton be-
       lül a születések meggátolása,
          e, a csoport gyermekeinek más csoporthoz  való  erőszakos
       átvitele.
          3. Büntetendők a következő cselekmények:
          a, népirtás,
          b, népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés,
          c, közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás  elkövetésé-
       re,
          d, népirtás elkövetésének kísérlete,
          e, népirtásban való bűnrészesség.


                                 5. Cikk

                     Emberiség elleni bűncselekmények

          A Nemzetközi Törvényszék  jogosult  arra,  hogy  eljárást
       folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a  követke-
       ző, nemzetközi vagy belső, fegyveres konfliktus során  elkö-
       vetett, a polgári lakosság  ellen  irányuló  bűncselekménye-
       kért:
          a, emberölés,
          b, kiirtás,
          c, leigázás,
          d, kitoloncolás,
          e, bebörtönzés,
          f, kínzás,
          g, nemi erőszak,
          h, politikai, faji, vallási alapon való üldözés,
          i, egyéb embertelen cselekmények.

                                 6. Cikk

                           Személyi joghatóság

          A Nemzetközi Törvényszék természetes személyekkel szemben
       jogosult eljárni ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelő-
       en.

                                 7. Cikk
                      Egyéni büntetőjogi felelősség

          1. Az, aki az ezen Alapokmány 2-5.  Cikkeiben  meghatáro-
       zott bűncselekményt megtervezte, arra mást felbujtott, elkö-
       vetésére parancsot adott, elkövette, vagy egyéb módon a meg-
       tervezéséhez, előkészítéséhez vagy végrehajtásához  segítsé-
       get nyújtott, egyénileg felelős a bűncselekményért.

          2. A terheltet hivatalos tisztsége, még  állam-vagy  kor-
       mányfői, vagy felelős kormányzati tisztsége sem menti fel  a
       büntetőjogi felelősség alól, és nem szolgálhat  a  büntetést
       enyhítő körülményként.
          3. Az a tény, hogy az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meg-
       határozott bármely cselekményt alárendelt  követte  el,  nem
       menti fel az elöljáróját a büntetőjogi felelősség  alól,  ha
       tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az alárendeltje ilyen
       cselekmények elkövetésére készül, vagy azt már  véghezvitte,
       és az elöljáró elmulasztotta megtenni a szükséges  és  indo-
       kolt intézkedéseket az ilyen cselekmények megelőzésére  vagy
       az elkövetők megbüntetésére.
          4. Az a tény, hogy a terhelt a Kormány vagy  az  elöljáró
       parancsának megfelelően cselekedett, nem menti fel őt a bün-
       tetőjogi felelősség alól, de figyelembe vehető  enyhítő  kö-
       rülményként, ha a Nemzetközi Törvényszék megítélése  szerint
       az igazságosság ezt kívánja.

                                 8. Cikk
                      Területi és időbeli joghatóság

          A Nemzetközi Törvényszék területi joghatósága a volt  Ju-
       goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területére terjed
       ki, beleértve annak szárazföldi területét, légterét és  fel-
       ségvizeit. A Nemzetközi Törvényszék időbeli  joghatósága  az
       1991. január 1-ével kezdődő időszakra terjed ki.

                                 9. Cikk
                           Párhuzamos joghatóság

          1. A Nemzetközi Törvényszéknek és a nemzeti  bíróságoknak
       párhuzamos joghatósága áll fenn arra, hogy eljárást folytas-
       sanak le olyan személyek ellen, akik felelősek  a  volt  Ju-
       goszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi  huma-
       nitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.

          2. A Nemzetközi Törvényszék joghatóságának elsőbbsége van
       a nemzeti bíróságok joghatóságával szemben. Az eljárás  bár-
       mely szakaszában a Nemzetközi Törvényszék hivatalosan kérhe-
       ti a nemzeti bíróságokat, hogy ezen Alapokmánynak és a  Nem-
       zetközi Törvényszék  Eljárási  és  Bizonyítási  Szabályainak
       megfelelően engedjék át joghatóságukat a   Nemzetközi   Tör-
       vényszéknek.

                                 10. Cikk
                             Non bis in idem
                      (A többszöri eljárás tilalma)

          1. Senki sem állítható nemzeti bíróság elé olyan  cselek-
       ményekért, melyek ezen Alapokmány értelmében súlyosan sértik
       a nemzetközi humanitárius jogot, és ügyét a Nemzetközi  Tör-
       vényszék már elbírálta.
          2. Olyan személyt, akit a nemzetközi  humanitárius  jogot
       súlyosan sértő cselekményekért már a nemzeti bíróság elé ál-
       lítottak, csak akkor lehet ezt követően  a  Nemzetközi  Tör-
       vényszék elé állítani, ha:
          a, azt a cselekményt, amelyért  bíróság  elé  állították,
       köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy
          b, a nemzeti bíróság eljárása  nem  volt  pártatlan  vagy
       független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy  megvédjék
       a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre  vonástól,
       vagy a bűnüldözés nem volt megfelelő.
          3. Az ezen Alapokmányban meghatározott bűncselekmény  el-
       követéséért elítélt személyre kiszabandó büntetés meghatáro-
       zásakor a Nemzetközi Törvényszék figyelembe veszi az ugyana-
       zon személyre ugyanazon bűncselekmény elkövetéséért a nemze-
       ti bíróság által kiszabott, és már letöltött büntetés mérté-
       két.


                                 11. Cikk
                   A Nemzetközi Törvényszék szervezete

          A Nemzetközi Törvényszék a következő szervekből áll:
          a, a Tanácsok, ezen belül két Elsőfokú  és egy Fellebbvi-
       teli Tanács,
          b, a Főügyész,
          c, a Tanácsok, és a  Főügyész közös Hivatala.

                                 12. Cikk
                          A Tanácsok összetétele

          A Tanácsok tizenegy független bíróból állnak, akik  közül
       kettő ugyanannak az államnak polgára nem lehet, és akik  kö-
       zül
          a, az Elsőfokú Tanácsok mindegyikében hárman-hárman,
          b, a Fellebbviteli Tanácsban öten működnek.

                                 13. Cikk
                    A bírák képzettsége és választása

          1. A bírák nagy erkölcsi tekintélyű, pártatlan és  becsü-
       letes személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek
       betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek.  A  Ta-
       nácsok általános  összeállításakor  kellő  figyelemmel  kell
       lenni a bírák büntetőjogi és nemzetközi jogi tapasztalatára,
       ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az  emberi  jogi
       szabályokat is.
          2. A Nemzetközi Törvényszék tagjait a  Biztonsági  Tanács
       által készített lista alapján a Közgyűlés  az  alábbi  módon
       választja:
          a, a Főtitkár felkéri az Egyesült Nemzetek  Szervezetének
       tagállamait, és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett  ál-
       landó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamokat,
       hogy jelöljenek bírákat a Nemzetközi Törvényszékbe;

          b, a Főtitkár felkérésének időpontjától számított  hatvan
       napon belül minden állam legfeljebb két olyan  jelöltet  ál-
       líthat, akik megfelelnek az 1. pontban  megállapított  köve-
       telményeknek, és akik nem lehetnek ugyanannak az államnak  a
       polgárai;
          c, a Főtitkár a beérkezett jelöléseket a  Biztonsági  Ta-
       nács elé terjeszti. A beérkezett jelölésekből  a  Biztonsági
       Tanács egy legalább huszonkét,  de  legfeljebb  harminchárom
       jelöltet tartalmazó listát állít össze, kellő figyelemmel  a
       világ fő jogrendszereinek megfelelő képviseletére;
          d, a Biztonsági Tanács Elnöke a jelöltek listáját a  Köz-
       gyűlés Elnökéhez továbbítja. A Nemzetközi Törvényszék tizen-
       egy bíráját a Közgyűlés választja meg a lista alapján.  Azo-
       kat a jelölteket, akik az Egyesült Nemzetek  Szervezete  ta-
       gállamai és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett  állandó
       megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamok szavaza-
       tainak abszolút többségét  elnyerik,  megválasztottnak  kell
       tekinteni. Abban az esetben, ha két ugyanolyan  állampolgár-
       ságú jelölt érné el a kívánt szavazattöbbséget,  a  magasabb
       számú szavazatot kapott jelöltet kell  megválasztottnak  te-
       kinteni.
          3. Ha a Tanácsokban hely üresedik meg, a  Biztonsági  Ta-
       nács és a Közgyűlés Elnökével folytatott konzultáció után  a
       Főtitkár jelöl ki egy olyan személyt a hivatali idő hátrale-
       vő részére, aki megfelel az 1. pontban megállapított  felté-
       teleknek.
          4. A bírákat négy évre választják. Munkavégzésük feltéte-
       lei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság bíráira vonatkozó  fel-
       tételekkel. A bírák újraválaszthatók.

                                 14. Cikk
                   A Tanácsok tisztségviselői és tagjai

          1. A Nemzetközi Törvényszék bírái Elnököt választanak.
          2. A Nemzetközi Törvényszék Elnöke a Fellebbviteli Tanács
       tagja, és elnököl annak ülésein.

          3. A Nemzetközi  Törvényszék  bíráival  való  konzultáció
       után az Elnök beosztja a bírákat a Fellebbviteli és az Első-
       fokú Tanácsokba. A bíró csak abban a  Tanácsban  tevékenyke-
       dik, amelybe beosztották.
          4. Mindegyik Elsőfokú Tanács bírái Tanácselnököt  válasz-
       tanak, aki vezeti az Elsőfokú Tanács előtti eljárást.

                                 15. Cikk
                    Eljárási és bizonyítási szabályok

          A Nemzetközi Törvényszék bírái  eljárási  és  bizonyítási
       szabályokat fogadnak el a  tárgyalást  megelőző  eljárás,  a
       tárgyalás és a fellebbezési eljárás lefolytatására, a  bizo-
       nyítás-felvételre, a sértettek  és  a  tanúk  védelmére,  és
       egyéb kérdésekre nézve.

                                 16. Cikk
                                A Főügyész

          1. A Főügyész feladata azon személyek felkutatása és  vád
       alá helyezése, akik felelősek a volt     Jugoszlávia terüle-
       tén 1991 óta elkövetett,  a  nemzetközi  humanitárius  jogot
       súlyosan sértő cselekményekért.
          2. A Főügyész függetlenül, mint a Nemzetközi  Törvényszék
       önálló szerve tevékenykedik. Nem kér és nem fogad el  utasí-
       tást egyetlen Kormánytól vagy egyéb forrástól sem.
          3. A Főügyész hivatala a Főügyészből és a szükséghez  ké-
       pest egyéb tisztviselőkből áll.
          4. A Főügyészt a Főtitkár javaslata alapján a  Biztonsági
       Tanács nevezi ki. A Főügyész nagy erkölcsi tekintéllyel bíró
       személy, aki a legmagasabb szintű szakértelemmel és  tapasz-
       talattal rendelkezik a büntetőügyek nyomozásában  és  a  vád
       képviseletében. A Főügyész négyéves szolgálatot teljesít, és
       újra kinevezhető. A Főügyész munkavégzésének feltételei  me-
       gegyeznek az Egyesült  Nemzetek  Szervezetének  Főtitkár-he-
       lyettesére vonatkozó feltételekkel.

          5. A Főügyész hivatalának tisztviselőit a Főügyész  aján-
       lása alapján a Főtitkár nevezi ki.

                                 17. Cikk
                                A Hivatal

          1. A Hivatal felelős a Nemzetközi Törvényszék  ügyvitelé-
       ért és kiszolgálásáért.
          2. A Hivatal a Jegyzőből és  a  szükséghez  képest  egyéb
       tisztviselőkből áll.
          3. A Jegyzőt a Főtitkár a Nemzetközi Törvényszék  Elnöké-
       vel való konzultáció után nevezi ki. A Jegyző négyéves szol-
       gálatot teljesít, és újra kinevezhető. A  Jegyző munkavégzé-
       sének feltételei megegyeznek a Főtitkár igazgatási helyette-
       sére vonatkozó feltételekkel.
          4. A Hivatal tisztviselőit a Jegyző  ajánlása  alapján  a
       Főtitkár nevezi ki.

                                 18. Cikk
                    Nyomozás és a vádirat előkészítése

          1. A Főtitkár hivatalból, vagy bármely forrásból, különö-
       sen Kormányoktól, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerve-
       itől, kormányközi és nem kormányzati szervezetektől szerzett
       információk alapján indít nyomozást. A Főügyész  értékeli  a
       kapott vagy szerzett  információkat,  és  dönt  arról,  hogy
       elégséges alap van az eljárás megindításához.
          2. A Főügyésznek joga van a gyanúsítottakat,  sértetteket
       és tanúkat kihallgatni, bizonyítékokat gyűjteni, és helyszí-
       ni  szemlét  tartani.  Ezen   feladatainak   teljesítésekor,
       amennyiben az szükséges,  a Főügyész az érintett állami  ha-
       tóságok segítségét kérheti.
          3. Kihallgatása során a gyanúsítottnak joga van az általa
       választott védő közreműködéséhez; ez magában foglalja a  jo-
       got, hogy munkadíj nélkül  eljáró  kirendelt  védője  legyen
       olyan esetekben, ha nem rendelkezik a szükséges anyagi  esz-

       közökkel a munkadíj megfizetésére, valamint a szükséges tol-
       mácsolást arra a nyelvre, amelyet beszél és ért.
          4. Ha a Főügyész azt  állapítja  meg,  hogy  megalapozott
       gyanú áll fenn, vádiratot készít, amely tartalmazza a  tömör
       tényállást, és azon bűncselekmény vagy bűncselekmények  meg-
       jelölését, amellyel a terheltet az Alapokmány alapján vádol-
       ják. A vádiratot az Elsőfokú Tanács egyik   bírájának   kell
       továbbítani.

                                 19. Cikk
                           A vádirat vizsgálata

          1. Az Elsőfokú Tanács bírája megvizsgálja a hozzá  továb-
       bított vádiratot. Ha maga is úgy találja,  hogy  a  Főügyész
       által megállapított alapos gyanú fennáll, a bíró elfogadja a
       vádiratot. Ha ezt nem látja igazoltnak, a  vádiratot  eluta-
       sítja.
          2. A vádirat elfogadása után a Főügyész kérelmére a  bíró
       elfogatóparancsot, személyek letartóztatására, átadására  és
       átszállítására szóló utasítást, és a tárgyalás lefolytatásá-
       hoz szükséges egyéb utasításokat bocsáthat ki.

                                 20. Cikk
              A bírósági tárgyalás megkezdése és levezetése

          1. Az Elsőfokú Tanácsok biztosítják,  hogy  a   tárgyalás
       tisztességes és gyors legyen, és az eljárás az  eljárási  és
       bizonyítási szabályoknak megfelelően, a terhelt jogaira  te-
       kintettel, valamint a sértettek és a tanúk védelmére  figye-
       lemmel folyjon.
          2. Azt  a személyt, akivel szemben  benyújtott  vádiratot
       elfogadták, a Nemzetközi Törvényszék utasítása vagy  elfoga-
       tóparancsa alapján őrizetbe kell venni, azonnal tájékoztatni
       kell az ellene felhozott vádakról, és át kell  szállítani  a
       Nemzetközi Törvényszékhez.

          3. Az Elsőfokú Tanács ismerteti  a vádiratot, meggyőződik
       arról, hogy a terhelt jogait tiszteletben tartják,  megbizo-
       nyosodik arról, hogy a terhelt érti a vádiratot, és felhívja
       a terheltet, hogy nyilatkozzék a bűnösségéről. Ezt követőn
       az Elsőfokú Tanács tárgyalási határnapot tűz ki.
          4. A tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az Elsőfokú  Ta-
       nács az eljárási  és  bizonyítási  szabályaival  összhangban
       zárt tárgyalást rendel el.

                                 21. Cikk
                             A terhelt jogai

          1. A Nemzetközi Törvényszék előtt mindenki egyenlő.
          2. A terheltet megilleti az a jog, hogy az ellene  felho-
       zott vádról  pártatlan és  nyilvános  tágyaláson  döntsenek,
       kellő figyelemmel azonban az Alapokmány 22. Cikkére.
          3. A terheltet mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg
       a jelen Alapokmány rendelkezéseinek  megfelelően  bűnösségét
       meg nem állapították.
          4. A jelen Alapokmánynak megfelelően emelt vád  elbírálá-
       sakor minden terheltnek joga van legalább a következő bizto-
       sítékokra:
          a, a legrövidebb határidőn belül egy általa értett  nyel-
       ven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád  természe-
       téről és okáról;
          b, megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék  védelme
       előkészítésére és az általa választott védővel való érintke-
       zésre;
          c, indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;
          d, a tárgyaláson személyesen jelen lehessen,  személyesen
       vagy az általa választott védő útján védekezhessék; amennyi-
       ben védője nincsen, tájékoztassák a védő választására vonat-
       kozó jogáról; és minden olyan esetben, ha az igazságszolgál-
       tatás érdekei ezt megkövetelik, hivatalból védőt rendeljenek
       ki számára, éspedig ingyenesen, amennyiben nem rendelkezik a
       védő díjazásához szükséges anyagi eszközökkel;

          e, kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen a vád tanú-
       ihoz, és kieszközölhesse a mentő tanúk megjelenését  és  ki-
       hallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint a vád tanúi;
          f, díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem
       érti vagy nem beszéli a Nemzetközi Törvényszék  előtt  hasz-
       nált nyelvet;
          g, ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga  ellen
       tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét.

                                 22. Cikk
                      A sértettek és a tanúk védelme

          A Nemzetközi Törvényszék az eljárási és bizonyítási  sza-
       bályokban gondoskodik a sértettek  és  a  tanúk  védelméről.
       Ezek a biztonsági intézkedések magukban  foglalják,  de  nem
       korlátozódnak kizárólag a zárt tárgyalás elrendelésére, és a
       sértett személyazonosságának védelmére.

                                 23. Cikk
                                  Ítélet

          1. A Nemzetközi Törvényszék ítéletet  hoz,  és  büntetést
       szab ki a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő  cse-
       lekmények  elkövetésében  bűnösnek  kimondott   személyekkel
       szemben.
          2. Az ítéletet az Elsőfokú Tanács bírái  szavazattöbbség-
       gel hozzák, és azt az Elsőfokú Tanács  nyilvánosan   hirdeti
       ki. Az ítéletet írásbeli  indokolás  egészíti  ki,  amelyhez
       párhuzamos és különvélemények csatlakozhatnak.

                                 24. Cikk
                                Büntetések

          1. Az Elsőfokú Tanács  kizárólag  szabadságvesztés-bünte-
       tést szabhat ki. A szabadságvesztés feltételeinek meghatáro-

       zásakor az Elsőfokú Tanácsok a  volt     Jugoszlávia bírósá-
       gainak általános szabadságvesztés-kiszabási gyakorlatát  ve-
       szik alapul.
          2. A büntetés kiszabásakor  az  Elsőfokú  Tanács  köteles
       figyelembe venni a bűntett súlyát és az elítélt személyi kö-
       rülményeit.
          3. A szabadságvesztés-büntetés mellett az Elsőfokú Tanács
       elrendelheti a bűncselekmény  útján  megszerzett  vagyontár-
       gyaknak és anyagi  haszonnak  akár  kényszer  útján  történő
       visszaadását a jogos tulajdonosaiknak.

                                 25. Cikk
                          Fellebbviteli eljárás

          1. A Fellebbviteli Tanács az Elsőfokú Tanácsok által elí-
       télt személyek, illetve a Főügyész által az alábbiak alapján
       benyújtott fellebbezéseket tárgyalja:
          a, jogkérdésben való tévedés, amely semmissé teszi a dön-
       tést, vagy
          b, olyan ténybeli tévedés, amelyet súlyos bírói hiba oko-
       zott.
          2. A Fellebbviteli Tanács helybenhagyhatja,  megsemmisít-
       heti vagy megváltoztathatja az Elsőfokú Tanácsok  által  ho-
       zott döntéseket.

                                 26.Cikk
                         Felülvizsgálati eljárás

          Ha olyan új tényre derül fény, amelyet az Elsőfokú vagy a
       Fellebbviteli Tanács előtt folyó eljárásban nem ismertek, és
       amely döntő tényező lehetett volna a döntés  meghozatalakor,
       az elítélt vagy a Főügyész kérelmet terjeszthet elő az  íté-
       let felülvizsgálata iránt a Nemzetközi Törvényszéknél.


                                 27. Cikk
                         Az ítéletek végrehajtása

          A szabadságvesztés-büntetést az elítélt a Nemzetközi Tör-
       vényszék által azon    államok listájáról kijelölt    állam-
       ban tölti le, amelyek jelezték a Biztonsági Tanácsnak,  hogy
       hajlandóak átvenni az elítélt személyeket. A  szabadságvesz-
       tés-büntetést az érintett tagállamban  alkalmazandó  jogsza-
       bályoknak megfelelően hajtják végre, a  Nemzetközi  Törvény-
       szék felügyelete alatt.

                                 28. Cikk
                   Kegyelem vagy a büntetés átalakítása

          Ha az elítélt azon    állam  alkalmazandó  joga  szerint,
       ahol a szabadságvesztés-büntetését tölti, kegyelmet  kaphat,
       vagy átalakíthatják a büntetését, az érintett tagállam erről
       azonnal értesíti a Nemzetközi  Törvényszéket.  A  Nemzetközi
       Törvényszék Elnöke a bírákkal való konzultáció alapján  dönt
       a kérdésben az igazságszolgáltatás érdekeinek és az  általá-
       nos jogelveknek megfelelően.

                                 29. Cikk
                        Együttműködés és jogsegély


          1. Az   államok kötelesek együttműködni a Nemzetközi Tör-
       vényszékkel a nemzetközi humanitárius jogot  súlyosan  sértő
       cselekmények elkövetésével vádolt  személyek  felkutatásában
       és vád alá helyezésében.
          2. Az   államok indokolatlan késedelem  nélkül  kötelesek
       teljesíteni az Elsőfokú Tanács jogsegélykérelmét vagy  hatá-
       rozatát, beleértve, de nem korlátozva a következőkre:
          a, személyek azonosítása és felkutatása,
          b, tanú-kihallgatások és bizonyítás-felvétel,
          c, okiratok szolgáltatása,

          d, személyek őrizetbe vétele vagy letartóztatása,
          e, a terhelt átadása vagy átszállítása a Nemzetközi  Tör-
       vényszékhez.

                                 30. Cikk
       A Nemzetközi Törvényszék jogállása, kiváltságai és mentessé-
                                   gei

          1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének  kiváltságairól  és
       mentességeiről szóló, 1946.  február  13-án  kelt  Egyezmény
       rendelkezései vonatkoznak a Nemzetközi Törvényszékre,  annak
       bíráira, a Főügyészre és munkatársaira, valamint a  Jegyzőre
       és munkatársaira.
          2. A bírák, a Főügyész és a Jegyző élvezik azokat  a  ki-
       váltságokat és mentességeket, amelyek  a  nemzetközi  joggal
       összhangban a diplomatákat megilletik.
          3. A Főügyész és a Jegyző munkatársai  élvezik  azokat  a
       kiváltságokat és mentességeket,  amelyek  az  ezen  Cikk  1.
       pontjában említett Egyezmény V. és  VII.  Cikke  szerint  az
       Egyesült Nemzetek Szervezete tisztségviselőit megilletik.
          4. Az egyéb személyek - beleértve a terheltet is -, akik-
       nek a jelenléte a Nemzetközi Törvényszék székhelyén  kívána-
       tos, olyan bánásmódban részesülnek, amely a Nemzetközi  Tör-
       vényszék megfelelő működéséhez szükséges.

                                 31. Cikk
                    A Nemzetközi Törvényszék székhelye

          A Nemzetközi Törvényszék székhelye Hága.

                                 32. Cikk
                    A Nemzetközi Törvényszék költségei

          A Nemzetközi Törvényszék költségeit az Egyesült  Nemzetek
       Szervezetének rendes költségvetése viseli az Egyesült Nemze-
       tek Szervezete Alapokmányának 17. Cikkének megfelelően.


                                 33. Cikk
                               Munkanyelvek

          A Nemzetközi Törvényszék munkanyelvei az angol és a fran-
       cia.

                                 34. Cikk
                              Éves jelentés

          A Nemzetközi Törvényszék Elnöke éves jelentést terjeszt a
       Biztonsági Tanács és a Közgyűlés elé.

"
