"1ż
















T/2054. számú
Törvényjavaslat


a közalkalmazottak jogállásáról szóló 
1992.  évi XXXIII. törvény módosításáról










előadó: Kiss Péter










Budapet, 1996. február


-  -

1996. évi ........ törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról


1. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (4) bekezdése és 13. §-a nem alkalmazható. A 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.\"

2. §

(1) A Kjt. 4. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő]

	\"b) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban,

c) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető tanácsban 

egyeztet.\"

(2) A Kjt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A Kormány az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával az érintett szakszervezetekkel véleményezteti

a) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint

b) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre vonatkozó javaslatát.\"

(3) A Kjt. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető tanácsok létrehozása, működtetése, tárgyi, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása a Kormány, a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége.\"

3. §

A Kjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"11. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2) bekezdése nem alkalmazható.\"

4. §

A Kjt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"12. § (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely

a) a kollektív szerződést kötötte, vagy

b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg

c) később ehhez csatlakozott.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.\"

5. §

A Kjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész III. fejezet) a  33. § (7) bekezdése, a 34-35. §, a 36. § (1)-(3) bekezdése,   a  
37. § (3) bekezdése nem alkalmazható.\" 

6. §

A Kjt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.\"

7. §

 A Kjt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"23. § (1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit  a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.

(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. A miniszter határozott időre szóló megbízást is előírhat. 

(4) A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. 

(5)  A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A magasabb vezető, valamint a vezető beosztásról való lemondásra - ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint a közalkalmazott eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, illetve a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el - a közalkalmazotti jogviszonyról való lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 

(6) A megbízás visszavonását és a lemondást írásba kell foglalni. 

(7) A megbízás visszavonása, a határozott idő letelte, valamint a megbízásról való lemondás után a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani. 

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a magasabb vezetői, illetve vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

(9) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásba történô visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott idôre szóló magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a magasabb vezetôi, illetve vezetôi pótléknak a határozott idô leteltéig számított összege illeti meg.

(10) A közalkalmazottat, ha a határozott idôre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásba való visszahelyezését, a magasabb vezetôi, illetve vezetôi pótléknak a határozott idô leteltéig számított összege illeti meg.


(11) A közalkalmazott, ha a határozatlan idôre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezetô, illetve vezetô beosztásba való visszahelyezését, a részére megállapított magasabb vezetôi, illetve vezetôi pótlék egy évi összegére jogosult.

(12) A vezetôi pótlék (8)-(11) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenôen a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.

8. §

	A Kjt. 25/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(7) Az (1)-(6) bekezdések szabályait kell megfelelôen alkalmazni, ha az alapító a  munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét megszünteti és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a  feladat ellátása érdekében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet létesít.\"

9. §

	A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdés a-c) és e) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató - a 25. § (2) bekezdésétôl eltérôen - azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egy évi, ha a határozott idôbôl még hátralévô idô egy évnél rövidebb, a hátralévô idôre jutó átlagkeresetét köteles elôre megfizetni.\"
 
10. §

	(1) A Kjt. 30. § (1) bekezdése a következô c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c)-d) pont megjelölése d)-e) pontra változik:

	[30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozásokkal - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

	\"c) a magasabb vezetôi, illetve a vezetôi megbízás visszavonását, határozott idôre szóló megbízás esetén a határozott idô leteltét követôen a közalkalmazott eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelô munkakör felajánlására nincs lehetôség, vagy a közalkalmazott a részére felajánlott munkakört nem fogadja el;\"

	(2) A Kjt. 30. §-a a következô (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérôen a magasabb vezetô, illetve vezetô beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetén a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethetô meg, ha a közalkalmazott eredeti, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelô munkakörben való továbbfoglalkoztatására a munkáltatónál nincs lehetôség.\"

11. §

A Kjt. 34. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép és a következô (3)-(5) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

\"34. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenôen  meg kell téríteni elmaradt illetményét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellôzi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történô visszahelyezését, feltéve, ha a munkáltató a közalkalmazottnak a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelô összeget megfizeti. Ha a közalkalmazott felmentése esetén végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 37. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Munka Törvénykönyve 4. §], a hátrányos megkülönböztetés tilalmába [Munka Törvénykönyve 5. §], illetve felmentési tilalomba ütközik [31. §, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (1) bekezdése], vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30. § (3)-(4) bekezdés; 32. § (2) bekezdés, valamint a Munka Törvénykönyve 90. § (2) bekezdése]. 

(4) A közalkalmazott, ha nem kéri eredeti munkakörben történô továbbfoglalkoztatását - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenôen - a (2) bekezdésben meghatározott összegre is jogosult.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a közalkalmazotti jogviszony a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerôre emelkedése napján szűnik meg. A közalkalmazottat ilyenkor az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenôen - ha a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnt meg - a felmentési idôre járó átlagkereset és a felmentés esetén járó végkielégítés is megilleti.

 12. §

(1) A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következô rendelkezés lép:

\"Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, illetve a további közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén.\" 

(2) A Kjt. 37. §-a a következô (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(10) bekezdés számozása (4)-(11) bekezdésre változik:

\"(3) Ha a közalkalmazottal azonos munkáltatónál,  egymást követôen több esetben, határozott idôre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésére kerül sor, a kollektív szerzôdés vagy a felek megállapodása a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is végkielégítésre való jogosultságot írhat elô. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a határozott idôre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes idôtartama alapján a közalkalmazott határozatlan idejű jogviszony felmentéssel történô megszüntetése esetén jogosult lenne.\"




13. §

A Kjt. 38. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"38. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnésérôl és megszüntetésérôl szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 86. §, a 86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-97. §-a, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható. \"

14. §

A Kjt. 39. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

\"(2) A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelôen, a közérdek figyelembevételével látja el.\" 

15. §

A Kjt. 46. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"46. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását - törvény eltérô rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezetô és vezetô beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Errôl egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.

(2) Kötelezô a fegyelmi eljárás megindítása:

a) jelentôs súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá 

b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha

a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstôl egy hónap, vagy
b) a fegyelmi vétség elkövetésétôl egy év eltelt.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidôt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétôl kell számítani.

(5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntetô- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végzôdött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidô  a jogerôs határozatnak a  munkáltatóval  történt közlésétôl, az egy éves határidô az eljárás jogerôs befejezésétôl számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtôl számított három napon belül a jogerôs határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni. 

(6) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidôket a közalkalmazott belföldre történô visszatérésétôl kell számítani.

(7) Az egyéves határidô

a) magasabb vezetô beosztású közalkalmazott esetében három évre,

b) vezetô beosztású közalkalmazott esetében két évre emelkedik.

(8) Mellôzhetô a fegyelmi eljárás lefolytatása - a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának mellôzése esetén az ügy érdemérôl a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.\"

16. §

(1) A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és a következô (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre változik:

\"47. § (1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni. 

(2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a 49. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.\"

(2) A Kjt. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

\"(7) A vizsgálóbiztos javaslatára  a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti

a)  legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja elôterjeszteni, illetve

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntetô- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerôs befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható.\"

17. §

A Kjt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és a következô (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre változik:

\"48. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha

a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy


b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytôl való távoltartást indokolja, továbbá

c) ha a fegyelmi eljárást a 47. § (7) bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel.

(2) Az (1) bekezdéstôl eltérôen az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - a határozat jogerôre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.\"



18. §

(1) A Kjt. 49. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: 

\"49. § (1) Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.\"

(2) A Kjt. 49. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

[(3) A fegyelmi tanács eljárásában és a döntés hozatalában tagként, illetve jegyzôkönyvvezetôként nem vehet részt:]

\"b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója (Munka Törvénykönyv 139. § (2) bekezdés),\"

(3) A Kjt. 49. §-a következô (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés elsô mondata nem alkalmazható.\"

19. §

A Kjt. 50. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következô rendelkezések lép:

\"50. § (1) A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos elôterjesztésétôl számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás elôtt legalább három munkanappal megkapják.



(2) A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselôt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megôrzése érdekében, valamint a fegyelmi alá vont méltányolható magánérdekére tekintettel zárt tárgyalást rendelhet el.\"

20. §

A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép és a következô (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

\"51. § (1) A fegyelmi tanács az elsô tárgyalástól számított legkésôbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.\"

21. §

A Kjt. a következô 51/A. §-sal egészül ki:

\"51/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha 

a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására a 46. § (3) bekezdésében meghatározott határidô letelte után került sor.

(2) A 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetésérôl a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz.\"







22. §

A Kjt. 53. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"53. § (1) Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2) - (3) bekezdésében elôírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül. 

(2) Ha a fegyveres erôknél, valamint rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkezô hivatásos állományú tagja is kijelölhetô.

(3) A (2) bekezdésben elôírt feltételek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.\"


23. §

A Kjt. az 53. §-t követôen \"A helyi önkormányzat képviselôtestülete (közgyűlése) által indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérô szabályok\" címmel, valamint a következô 53/A. §-sal egészül ki:

\"53/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselôtestülete (közgyűlése), a fôvárosi önkormányzat bizottsága által megbízott magasabb vezetô, vezetô beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása, a  fegyelmi büntetés kiszabása a képviselôtestület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 46. § (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidôt a polgármester (fôpolgármester, közgyűlés elnöke) tudomásszerzésétôl kell számítani.
24. §

A Kjt. 62. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"62. § (1) Az elômeneteli rendszer illetménytáblázatának nyolc fizetési osztálya van. A Kiemelt közalkalmazotti osztályhoz tartozókat kettô (E, G), a Felsô közalkalmazotti osztályhoz tartozókat három (C, D, F), a Közép közalkalmazotti osztályhoz tartozókat két (B1, B2), az Alsó közalkalmazotti osztályhoz tartozókat egy (A) fizetési osztályba lehet besorolni.

(2) Az osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. A \"G\" fizetési osztály tizenhárom, az \"F\" fizetési osztály tizenegy, az \"E\", \"D\" és \"C\" fizetési osztály tizenhárom, a \"B1\", \"B2\" és az \"A\" fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.

25. §


A Kjt. 63. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép, és a következô (7) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

	\"(5) A \"G\" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazotttat, aki a Kimelt közalkalmazotti osztályba nyert besorolást és a munkaköre ellátásához szükséges

	a) két egyetemi oklevéllel,

	b) egyetemi oklevéllel és más szakon szerzett fôiskolai oklevéllel, vagy posztgraduális képzésben (szakosító képzésben) szerzett oklevéllel, vagy 1984. szeptember 1-je elôtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori címmel, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr univ.),

	c) egyetemi oklevéllel és a felsôoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozattal, illetve 120. §-ának (2) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozattal 

rendelkezik.
(6) Az \"F\" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Felsô közalkalmazotti osztályba nyert besorolást és itt legalább hat évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idôvel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges fôiskolai végzettséggel, illetve fôiskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel rendelkezik.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti besoroláshoz a miniszter további feltételeket állapíthat meg. Ennek során a képzés, illetve a képesítés sajátosságaira tekintettel meghatározhat olyan felsôfokú iskolai végzettséget, továbbá posztgraduális képesítést, amelyet a besorolásnál nem lehet figyelembe venni.\"

26. §

A Kjt. 66. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"66. § A fizetési osztályok és fizetési fokozatok szerinti illetmény garantált összegét e törvény melléklete határozza meg.\"

27. §
(1) A Kjt. 68. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

[A (2) bekezdéstôl eltérôen - ha ezek együttes idôtartama a hat hónapot nem haladja meg -, figyelembe kell venni]

\"e) minden olyan munkában nem töltött idôt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült.\"

(2) A Kjt. 68. §-a a következô (4) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg az eredeti (4)-(6) bekezdés megjelölése (5)-(7) bekezdésre változik:

\"(4) A (2)-(3) bekezdéstôl eltérôen a tizenharmadik havi illetményre való jogosultság megállapításánál a rendes szabadság idôtartamát figyelembe kell venni.\" 

28. §

	A Kjt 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

	\"(1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében  egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védôeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.\"

29. §

A Kjt. 75. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"75. § A miniszter a 69-74. § rendelkezésein túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg.\"

30. §

	(1) A Kjt 85. §-a a következô (5) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

	\"(5) A központi költségvetési szervként működô kutatóintézetekben, a nem kutatóintézetként működô központi költségvetési szerveknél tudományos kutatói munkakörökben és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, kutatást kiegészítô akadémiai központi költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál, valamint a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya tekintetében, ahol e törvény miniszteri rendeletet említ, rendeletalkotásra a Kormányt kell feljogosítottnak tekinteni.

	(2) A Kjt. 85. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

	[(6) Eltérő rendelkezés hiányában ahol jogszabály]

	\"h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt és jutalmat;\"
	[is érteni kell].
31. §

	(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 

	(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kjt. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

	(3) E törvény 24-26. §-át, valamint a Kjt. e törvény 31. §-ának (2) bekezdésével megállapított mellékletének I. pontja szerinti havi garantált illetményeket 1996. február 1-jétől kell alkalmazni. 

	(4) A Kjt. 70-74. §-ában, valamint a Kjt. 75. §-a alapján kiadott jogszabályban említett \"A1\" fizetési fokozat szerinti illetmény helyett 1996. február 1-jétől havi 9.350 forintot, 1996. szeptember 1-jétől havi 9.800 forintot kell pótlékalapként figyelembe venni. 

	(5) A 92/1994. (VI. 17.) Korm. rendelettel módosított 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben, valamint a 4/1995. (I. 20.) Korm. rendeletben említett közalkalmazotti \"A1\" fizetési fokozat helyett 1996. február 1-jétől havi 9.350 forintot, 1996. szeptember 1-jétől havi 9.800 forintot kell az illetménypótlék, illetve a tiszteletdíj alapjaként figyelembe venni.

	(6) A Kjt. e törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított mellékletének II. pontja szerinti havi garantált illetményeket 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

	(7) Ha a közalkalmazott besorolását a 24-25. § rendelkezései érintik, a közalkalmazottat e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül újra be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet.

	(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

	- a Kjt. 30. §-ának (3) bekezdésében a \"(1) bekezdés a), b) pontja\" szövegrész helyébe az \"(1) bekezdés a)-c) pontja\" szövegrész, a 30. § (4) és (5) bekezdésében a \"(1) bekezdés c) pontjában meghatározott\" szövegrész helyébe az \"(1) bekezdés d) pontjában meghatározott\" szövegrész, a 68. § (7) bekezdésében az \"(5) bekezdés alapján\" szövegrész helyébe a \"(6) bekezdés alapján\" szövegrész, a \"- a (4) bekezdéstől eltérően -\" szövegrész helyébe pedig a \"- az (5) bekezdéstől eltérően -\" szövegrész lép;

	- a Kjt. 8. §-a előtti \"A szakszervezetek\" cím helyébe a \"A szakszervezetek, a kollektív szerződés\" cím lép;

	- a Kjt. 12. §-a előtti \"a kollektív szerződés\" cím, a Kjt. 17. § (3) bekezdéséből a \"- a 18. § (1) bekezdése -\" szövegrész, a Kjt. 18. §-a, valamint a Kjt. 33. §-ának (4) bekezdése, a Kjt. 59. §-ából a \"a 130. § (1) bekezdése,\" szövegrész, valamint a Kjt. 73. §-a hatályát veszti. A 18. § (2) bekezdését azonban a 18. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépése előtt megalkotott közalkalmazotti szabályzat tekintetében továbbra is alkalmazni kell;

	(9) A Kjt. 47. §-ának e törvény 15. §-ával megállapított (1)  és (8) bekezdését, valamint e törvény 16-23. §-ait a törvény hatálybalépését követően elrendelt fegyelmi eljárás tekintetében kell alkalmazni.

	(10) A Kjt. 27. § (2) bekezdésének az e törvény 9. §-ával megállapított rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően létrejött határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

	(11) Az e törvény hatálybalépéséig a Kjt. 63. § (6) bekezdése (munkáltatói mérlegelés) alapján \"F\" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottak besorolását a törvény hatálybalépése nem érinti.

	(12) Az e törvény hatálybalépéséig, a Kjt. 63. § (5) bekezdése alapján kiadott jogszabályban megállapított, az \"F\" fizetési osztályba történő besorolásra vonatkozó feltételeket a \"G\" fizetési osztályba történő besorolás esetén is alkalmazni kell. 




I N D O K O L Á S


A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXXIIII. törvényt módosító törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatályba lépése óta eltelt idôszak számos jogalkalmazási, jogértelmezési problémát vetett fel. A jelenlegi \"közepes terjedelmű\" módosítás a törvény azon rendelkezéseit pontosítja, amelyek az érintett idôszakban a legtöbb bizonytalanságot okozták. Ezek sorába tartozik a közalkalmazottak vezetô, illetve magasabb vezetô beosztással történô megbízásának szabályozása, ezzel is összefüggésben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések átgondolása, valamint a fegyelmi eljárás egyszerűsítése.

	A jelenlegi módosítás másik nagy területe a közalkalmazottak elômeneteli és illetményrendszerének a megváltoztatása. 1996-ban - átmenetileg - új közalkalmazotti bértáblázat kerül bevezetésre és ennek megfelelôen módosulnak a közalkalmazottak besorolási feltételei, valamint az illetményrendszer egyéb elemei is. 


RÉSZLETES INDOKOLÁS


1. §-hoz


A Munka Törvénykönyve 3. § (2) bekezdésének a közalkalmazottakra is irányadó rendelkezése értelmében munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy  a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.




A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény közérdekből elrendelje meghatározott személyes adatok nyilvánosságra hozatalát. Ilyen törvényi szabályozásra általában a közhatalom gyakorlásában, a közélet alakításában résztvevő, illetve a közpénzekből finanszírozott szerveknél (állásokban) foglalkoztatott dolgozók esetében kerülhet sor.

A Kjt. hatálya alá azok a társadalom normális együttműködéséhez nélkülözhetetlen, társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló (pl. nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi, közművelődési, művészeti közgyűjteményi és tudományos stb.) intézmények tartoznak, amelyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek. 

A Kjt. hatálya alá tartozó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők alapvető érdeke az intézményben foglalkoztatottak nevének és beosztásának megismerése. A Javaslat ezért kimondja, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adat, amit bárki megismerhet. (A javasolt módosítás gyakorlatilag nem tartalmaz új rendelkezést, a közintézményekben ugyanis az ott dolgozók nevének és beosztásának kiírása bevett gyakorlat.) A módosítás az információszabadság alkotmányos alapjogára vonatkozó törvényi szabályozás pontosítását jelenti. 

2. §-hoz


1.) A munka világát érintő szabályozást illetően különös jelentősége van a szociális partnerekkel történő érdekegyeztetésnek. Nem kivétel ez alól a közalkalmazottakra vonatkozó jogalkotás mechanizmusa sem.

A Javaslat az érdekegyeztetésre vonatkozó szabályozás körében, egyrészt fenntartja a hatályos Kjt.-nek a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsára (KIÉT) vonatkozó rendelkezéseit. (Eszerint az országos jelentőségű kérdésekben a Kormány az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával a KIÉT-ben az érintett országos szakszervezetekkel egyeztet.) Másrészt - az érdekegyeztetés intézményesítése érdekében - ágazati, területi és települési szinten is az érdekegyeztető tanácsok létrehozásáról rendelkezik. A létrehozást, a működtetést, a személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosítását a Kormány, a miniszter, illetve az önkormányzat kötelességévé teszi. (A javasolt szabályozás az ágazati (alágazati) szint tekintetében, számos területen a tényleges állapotot rögzíti.) 

2.) A Javaslat 26. §-ával bevezetésre kerülő illetményelőmeneteli tábla a fizetési osztályokhoz és fokozatokhoz rendelt, garantált havi illetményminimumokat nem az A1 fizetési fokozathoz (mint illetményalaphoz) kapcsolódó szorzószámokkal, hanem minden fizetési fokozatban önállóan megállapított forintösszegben határozza meg. A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően nem az A1 fokozat illetményére, hanem a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszerre vonatkozó kormányjavaslat - szakszervezetekkel történő - véleményeztetési kötelezettségét írja elő.


3-5. §-hoz


1.) A Kjt. 12. §-a értelmében kollektív szerződést a munkáltató és a szakszervezet köthet. A hatályos szabályozás szerint tehát kollektív szerződéskötésre kizárólag helyi szinten (az adott intézmény és szakszervezet között) kerülhet sor.

A közalkalmazotti jogviszony stabilitásának hatékonyabb biztosítása érdekében - a Munka Törvénykönyve szabályaival azonos módon - a Javaslat megteremti a tágabb hatályú (több munkáltató, vagy a munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet közötti) kollektív szerződés megkötésének lehetôségét is (4. §).

2.) A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek. Ebből következően a munkáltató fenntartójának (felügyeleti szervének) szerepe alapvetően befolyásolja a munkáltatók és a közalkalmazottak közötti kapcsolatrendszert.

A Kjt. módosított 12. §-a ugyan lehetővé teszi tágabb hatályú kollektív szerződés megkötését,  a kiterjesztés intézménye azonban e körben nem alkalmazható. A kollektív szerződés egyes rendelkezéseinek kialakítása ugyanis az érintett fenntartókkal történt egyeztetés után lehetséges. A kiterjesztés olyan fenntartók terhére állapítana meg - a részükre biztosított költségvetésből esetlegesen nem is fedezhető - kötelezettségeket, amelyeknek a rendelkezések kialakításába - értelemszerűen - nem volt beleszólási lehetôsége. A Javaslat 5. §-a ezért a kiterjesztésre vonatkozó munka törvénykönyvi rendelkezések alkalmazását kizárja.

3.) A kollektív szerződésre - a kiterjesztés kivételével - az Mt.-ben megállapított rendelkezések vonatkoznak. Ebbôl következôen a Kjt. 11. §-ában az Mt. 20. § kizárása már nem indokolt.

6. §-hoz


A 16. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanácsot egyetértési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú  pénzeszközök  felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A Munka Törvénykönyve ugyanezen kérdésekben az üzemi tanácsnak együttdöntési jogot biztosít. 

Az egyetértési és az együttdöntési  jog abban különbözik egymástól, hogy egyetértési jog esetén a munkáltató általában önállóan készíti elő az intézkedési tervezetét és a közalkalmazotti tanács a tervezettel kapcsolatban gyakorolhatja az egyetértési jogot. Az együttdöntési jog az egyetértési jognál jóval aktívabb munkavállalói részvételt igényel. Az együttdöntési jog esetében ugyanis az üzemi tanács a folyamat minden fázisában az intézkedés tervezetének kialakításától a végső döntésig együttműködik.

Annak érdekében, hogy a közalkalmazotti tanács - hasonlóan az üzemi tanácshoz - a döntéshozatal teljes folyamatában részt vegyen, a Javaslat a közalkalmazotti tanács együttdöntési jogát fogalmazza meg. 


7. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok szerint a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással történő megbízásának szabályozása problémákat vet fel. A 23. §-ban megfogalmazott szabályozás több ponton nem tekinthető befejezettnek.

- A Kjt. nem egységesen szabályozza a határozatlan és határozott időre szóló magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásának módját. Míg a határozott időtartamú megbízás visszavonását - legyen az bármilyen rövid idejű - indokolni kell, a határozatlan időre szóló megbízás visszavonása semmilyen tartalmi érvényességi kellékhez nem kötött (ebből következően indokolás nélkül, bármikor visszavonható.) A Kjt. ugyan rögzíti a határozott időre szóló megbízás visszavonása indokolásának tartalmi követelményeit - hasonlóan a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének indokolásához -, azonban hallgat a megbízás jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeiről.

A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében a Javaslat kimondja, hogy a megbízás visszavonását - függetlenül attól, hogy a megbízás határozott vagy határozatlan időtartamra szól - indokolni szükséges. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie és vita esetén az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

- A tapasztalatok szerint több esetben előfordult, hogy a magasabb vezető, illetve vezető beosztással megbízott közalkalmazott kívánja megszüntetni ezt a pozíciót, azaz nem óhajt tovább magasabb vezető, illetve vezető beosztásban tevékenykedni.

Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Ebből következően a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására vonatkozó megbízás hatályosulásához szükséges az érintett közalkalmazott elfogadó nyilatkozata, amelyből adódóan lehetőség van a megbízásról történő lemondásra is. 

- A Kjt. 23. § (6) bekezdése értelmében a határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat eredeti, ha ez nem lehetséges, végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglalkoztatni. A törvény tehát nem differenciál a közalkalmazotti jogviszonyt keletkeztető kinevezésben meghatározott eredeti és az ettől eltérő \"megfelelő\" munkakör között. A differenciálás elmaradása azzal jár, hogy az eredeti munkakörtől eltérő munkakörben való továbbfoglalkoztatás esetén nem kerül sor a kinevezés módosítására. E megkülönböztetésnek egyébiránt a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése tekintetében van jelentősége, abban az esetben, ha a közalkalmazott nem fogadja el az eredeti munkakörén kívül eső, de végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört.

A Javaslat az eredeti munkakör hiányában nem a közalkalmazott képesítésének és végzettségének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatás kötelezettségét, hanem az ilyen munkakör kötelező felajánlását írja elő. Ez a közalkalmazott egyetértése esetén a kinevezés módosítását; ha pedig a közalkalmazott a felajánlott munkakört nem fogadja el,  - a Javaslat 5. §-ára tekintettel - a jogviszony felmentéssel történő megszűnését eredményezi. 

A Javaslat egyértelműen rendelkezik a megbízás jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeiről, különbséget téve a határozott és a határozatlan időre szóló megbízás között. 

8. §-hoz


A 25/A. § (7) bekezdése szerint  a fenntartóváltásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a munkáltató vagy a munkáltató egy részének gazdasági társasággá történő átalakítása esetén is. E szabályozás nem megfelelô.

Az államháztartási törvény értelmében ugyanis, ha a költségvetési szerv tevékenysége más szervezeti formában jobban ellátható, az alapító a költségvetési szervet megszünteti.  A rendelkezés szerinti esetben tehát nem átalakításra, hanem a költségvetési szerv megszüntetésére és egy másik szerv (munkáltató) létesítésére kerül sor. 

A megszüntetett szerv feladata nemcsak gazdasági társaság keretei között, hanem közhasznú társaság, közalapítvány, stb. formájában is végezhető.  A 25/A. §-ban foglalt rendelkezés célja szempontjából a szervezeti forma és az alapító \"személye\" nem mérvadó. 




A Javaslat 8. §-a ezért akként rendelkezik, hogy a fenntartóváltás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét megszünteti és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátása érdekében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó szervezetet létesít.


9. §-hoz


A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a munkáltató, meghatározott felmentési jogcímek alapján, a jogviszonyt a határozott idő letelte előtt is megszüntetheti. A közalkalmazott azonban a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkeresetére jogosult.  A 33. § (4) bekezdésének kapcsolódó rendelkezése szerint a felmentési idő ez esetben nem terjedhet túl azon időponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. A végkielégítésre vonatkozó rendelkezések körében, erre az esetre kizáró szabály nem szerepel.

A gyakorlatban ez azzal járt, hogy a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony idő előtti megszüntetése felmentésnek minősült, ami a hátralévő időre jutó  átlagkereset kifizetésével, valamint - a felmentési idő felére - a munkavégzés alóli felmentéssel párosult. Ezen túlmenôen több esetben a végkielégítés kifizetésére is sor került. 

Tekintettel arra, hogy a határozott idejű jogviszony megszüntetésének speciális jogkövetkezménye a hátralévő időre jutó átlagkereset egyösszegű megfizetése, emellett a végkielégítés kifizetése és a felmentési idő előírása nem indokolt. A Javaslat ezért egyrészt a felmentésre utaló szövegrészt megváltoztatja, és a Kjt. 33. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről intézkedik. Másrészt - összefüggésben az Mt. megoldásával - akként rendelkezik, hogy a határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő lejárta előtti megszüntetése esetében a munkáltató egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó  átlagkeresetét köteles megfizetni.


10. §-hoz


A Javaslat értelmében a felmentési okok bővülnek a vezetői megbízás visszavonásának megváltozott szabályaira tekintettel is. Ha a vezetői megbízás visszavonása után a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a részére felajánlott munkakört nem fogadja el, a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének van helye. Ez alól  a vezetői megbízás fegyelmi hatályú visszavonása jelent kivételt.  Ez esetben a közalkalmazott  a felajánlott - végzettségének és képesítésének megfelelő - munkakör elfogadása tekintetében választási jogosultsággal nem rendelkezik.

11. §-hoz


A Kjt. 34. §-a a közalkalmazotti jogviszonynak a munkáltató általi jogellenes megszüntetéséről rendelkezik. A szabályozás értelmében, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell  téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá felmerült kárát. A 34. § (2) bekezdése arra az esetre tartalmaz rendelkezést, ha a közalkalmazott nem kívánja jogviszonyának fenntartását. Ezt a tényállást a törvény úgy tekinti, mintha a közalkalmazott jogviszonya a bírósági  ítélet jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezés szerint szűnt volna meg.

A hivatkozott rendelkezés nem felel meg a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén indokolt munkavállalói jogvédelemnek, amely egyébként jól nyomon követhető az Mt. 100. § (4) bekezdésében. A Javaslat ennek megfelelően az Mt. szabályozásával azonos megoldás bevezetését tartja szükségesnek. (Az Mt. rendelkezései megismétlésének kizárólag az az indoka, hogy a Kjt. az Mt.-hez képest további  felmentési tilalmakat, illetve korlátozásokat állapít meg, és ezek nevesítését a (3) bekezdésben szükséges szerepeltetni.)


12. §-hoz


Egyes közalkalmazotti rétegek tekintetében  a gyakorlatban felmerülő probléma, hogy adott területen az ismétlődően határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítése a szokásos. (Például színművészek alkalmazása esetén). A határozott idő lejártakor - a hatályos szabályok szerint - a közalkalmazott végkielégítésre nem jogosult. 

Ez a szabály méltánytalan helyzetet eredményez akkor, ha a közalkalmazottal egymást követően több esetben, határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony létesítésére kerül sor. Ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is végkielégítésre való jogosultságot írjon elő.

Egyidejűleg a Javaslat pontosítja a 37. § (1) bekezdését is. A Kjt. hatálya alá tartozó területen ugyanis nem további munkaviszony, hanem további közalkalmazotti jogviszony létesítésére kerül sor.

13. §-hoz


Az Mt. 86/A. §-a értelmében ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli kötelező felmentés idejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni. 

A Kjt. mögöttes jogszabálya az Mt., ami azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor a Kjt. eltérő rendelkezést nem fogalmaz meg, illetve az Mt. adott rendelkezésének alkalmazását kifejezetten nem zárja ki, az Mt. rendelkezéseit a közalkalmazottak esetében is alkalmazni kell. A 86/A. § tehát - kizáró rendelkezés hiányában - a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadó. 



Az Mt. hivatkozott rendelkezése azt a hátrányos helyzetet kísérelte meg feloldani, amely azokat a munkavállalókat sújtotta, akik a felszámolás (végelszámolás) egész időtartama alatt tevékenykedtek, majd munkaviszonyuk a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnt meg. Ebben az esetben ugyanis ők csak végkielégítésben részesedtek, míg a korábban történt munkaviszony megszüntetésekhez felmentési idő is járult.

Tekintettel arra, hogy a költségvetési szerv nem felszámolással (végelszámolással), hanem az alapító döntésével, illetve jogszabályi rendelkezésnél fogva lényegében \"egyik napról a másikra\" szűnik meg; e rendelkezés fenntartása a Kjt. hatálya alá tartozó szervek esetében nem indokolt. A Javaslat 13. §-a ezért - a jelenleg is kizárt rendelkezések mellett - a 86/A. § kizárásáról intézkedik. 

14. §-hoz


A Kjt. 39. § (2) bekezdésének második mondata szerint a közalkalmazott a munkahelyén kívül is köteles  a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Az Alkotmánybíróság 56/1994. (XI.10.) AB határozatában elutasította a Kjt. 39. § (2) bekezdésének második mondatának alkotmányellenességére irányuló  indítványt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magánszférához való jog, az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmány 8. § (1) bekezdésében írt szempontok érvényesülését, azaz, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a közalkalmazotti jogviszonyhoz méltatlan munkahelyen kívüli magatartás csak abban az esetben járhat az alkalmazotti viszonyt sújtó jogkövetkezményekkel, ha a magatartás az alkalmazó érdekszféráját hátrányosan befolyásolja és  ha az közvetlenül és valóságosan hat a közalkalmazotti jogviszonyra, a közalkalmazott státuszára, beosztásának társadalmilag is fontos lényegi elemeire.




Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyra kiható, súlyos  személyi problémák esetén a jogviszony alkalmatlanság címén megszüntethető, a Javaslat a hivatkozott rendelkezést elhagyja. A bekezdést első mondatát pedig akként módosítja, hogy a közalkalmazott a közérdek figyelembe vételével (de nem kizárólagos figyelembe vételével) látja el tevékenységét. 

15. §-hoz


1.) A 46. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás megindítója a munkáltatói jogkör gyakorlója.

Több esetben - különösen a magasabb vezető, vezetői beosztású közalkalmazottak esetében - a munkáltatói jogkört, illetôleg a kinevezés, a felmentés,  a megbízás és a megbízás visszavonásának jogát eltérő személy, illetve szerv gyakorolja. Tekintettel arra, hogy fegyelmi büntetésként a megbízás visszavonása, valamint a fegyelmi elbocsátás, tehát a vezetői megbízás visszavonásával, illetve a felmentéssel legalább azonos hatású büntetés is kiszabható, az ilyen büntetés más személy (szerv) általi kiszabása - bizonyos szempontból - a kinevező (megbízó) jogkörének elvonásával jár. 

A Javaslat ezért akként rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. 

2.) Csekély súlyú fegyelmi vétség elkövetése esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása nem kötelezô. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor valamifajta fegyelmi büntetés kiszabása mégis indokoltnak mutatkozik. Csekély súlyú fegyelmi vétség esetén azonban, különösen, ha a tényállás tisztázott, a Kjt. szerinti teljes fegyelmi eljárás lefolytatása szükségtelen többletterhet jelent. Célszerű ezért a Kjt. olyan rendelkezéssel történô kiegészítése, miszerint mellôzhetô a fegyelmi eljárás lefolytatása, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat azonban ez esetben is meg kell hallgatni és fegyelmi büntetésként legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.



16-20. §-hoz


1.) A fegyelmi felelősség intézményével kapcsolatban szükségesnek mutatkozik néhány további garanciális szabály beiktatása, illetve a törvény szövegében való egyértelmű szerepeltetése. A Javaslat ezért akként rendelkezik, hogy
- a fegyelmi eljárás megindításáról - egyidejűleg - a közalkalmazottat írásban értesíteni kell,
- a fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart,
- a fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított harminc napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz; döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

2.) A Kjt. hatályos szövege kizárólag a fegyelmi tanács tagjai tekintetében állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat; a vizsgálóbiztos összeférhetetlenségét nem rendezi. Nincs továbbá rendelkezés arról sem, hogy a fegyelmi eljárás megindítója a vizsgálóbiztos kijelölésére mennyi időn belül köteles.

A tervezet az eljárás tisztasága és minél  gyorsabb lefolytatása érdekében a vizsgálóbiztos összeférhetetlenségére a fegyelmi tanács tagjával azonos összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, továbbá elrendeli, hogy a fegyelmi eljárás megindítója - a megindítástól számított - három napon belül köteles a vizsgálóbiztost kijelölni.

3.)  A Javaslat egyértelműen kimondja, hogy a tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi alá vont méltányolható magánérdekére tekintettel zárt tárgyalást rendelhet el.

21. §-hoz


A Kjt. hatályos szövege nem tartalmaz rendelkezést a fegyelmi eljárás megszüntetése tekintetében. Néhány esetben azonban [a fegyelmi eljárás alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik; az eljárás során tisztázódik, hogy az eljárás megindítására nyitvaálló szubjektív és objektív határidő eltelte miatt a fegyelmi elrendelésére már nem kerülhetett volna sor] a megszüntetésre ténylegesen sor kerül. A fentiek miatt a Kjt.-ben a fegyelmi eljárás megszüntetésének intézményét indokolt szerepeltetni. A Javaslat ezért a fegyelmi eljárás megszüntetését új jogintézményként bevezeti.

22-23. §-hoz


1.) A Javaslat abban az esetben, ha a vizsgálóbiztos, vagy a fegyelmi tanács tagja az adott intézményből nem biztosítható, a fenntartó, illetve a felügyeleti szerv tagjának, illetve alkalmazottjának eljárását írja elő. Eszerint az önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a képviselőtestület tagjának, állami költségvetési szerv esetében a  felügyeleti szerv - a fegyelmi alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű - köztisztviselőjének kijelölésére kerül sor. 

Ez alól kivételt jelentenek a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek. E szervek közalkalmazottainak fegyelmi ügyében - vizsgálóbiztosként, illetve a fegyelmi tanács tagjaként - a közalkalmazottal legalább azonos szintű iskolai végzettségű, hivatásos szolgálati viszonyban álló személy is kijelölhető. Ilyen személy hiányában az általános rendelkezések az irányadók.

2.) Tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény értelmében a képviselőtestület tagjai között mindenfajta - pl. az iskolai végzettség alapján történő - megkülönböztetés kizárt, a Javaslat a képviselőtestület tagja esetében beosztásra, besorolásra, iskolai végzettségre vonatkozó követelményt nem ír elő.

24-26. §


A Javaslat a Kjt. előmeneteli táblájában

- a képzettség szerinti hét fizetési osztályt nyolcra módosítja azzal, hogy egy új kiemelt (\"G\") kategória kerül bevezetésre. A \"G\" fizetési osztályba kell besorolni azokat a közalkalmazottakat, akik két, a munkakör ellátásához szükséges egyetemi végzettséggel, továbbá akik az egyetemi végzettség mellett más szakon szerzett főiskolai oklevéllel, vagy tudományos fokozattal, vagy posztgraduális képesítéssel rendelkeznek;
- a fizetési osztályokhoz és fokozatokhoz rendelt, garantált havi illetményminimumok meghatározására nem az A1 fizetési fokozatra (mint illetményalapra) vetülő koefficiensekkel, hanem minden fizetési fokozatban önállóan megállapított forintösszegben kerül sor. Az A1 fizetési fokozatban garantált illetményminimum megegyezik az 1996-ra érvényes országos minimálbér havi 14.500-Ft-os összegével.

E módosítások eredményeképpen
- megszűnik a munkaadó lehetősége arra, hogy  méltányossági szempontok alapján \"F\" osztályba sorolják a közalkalmazottat,
- a \"G\" fizetési osztály bevezetésével a legmagasabb képzettségű közalkalmazottak illetménynövekedését nagyobbra, az F osztályban  maradókét (főleg a méltányossági alapon besoroltakét) mérsékeltebbre lehet méretezni,
- az összes fizetési fokozatban forintösszegben meghatározott illetménytételek alkalmazásával lehetővé válik, hogy a különböző közalkalmazotti csoportok egymáshoz viszonyított illetményminimumai a szociális partnerekkel történt megállapodás szerint alakuljanak. (A jelenlegi rendszerben az \"A1\" fizetési fokozat illetménytételének az emelkedése automatikusan szétterül az összes fizetési fokozatra, anélkül, hogy a jelenlegi merev arányokon változtatna. A Javaslat szerinti illetménytáblázat több lehetőséget ad a közalkalmazottak kisebb-nagyobb csoportjaira nézve a fizetési fokozatok szerinti illetményarányok rugalmasabb átalakítására.)

A Javaslat mellékletében lévő I. jelű illetménytáblázat a jelenlegihez képest átlagosan tíz százalékkal, majd szeptember 1-jétől a második - II. jelű - illetménytáblázat további öt százalékkal növeli a garantált illetményminimumokat. 

27. §-hoz


1.) A 68. § (2) bekezdése értelmében a tizenharmadik havi illetmény szempontjából beszámítható idő számításánál nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony szünetelt. A (3) bekezdés viszont azokat az eseteket sorolja fel, amelyek bekövetkeztekor az együttes időtartamok, ha a hat hónapot nem haladják meg, mégis figyelembe veendők.

Számos esetben előfordul, hogy a jelzett időtartam éppen a közalkalmazottat megillető szabadság kiadása miatt lépi túl a hat hónapot, amelynek következtében a közalkalmazott nem jogosult a tizenharmadik havi illetményre. A jogalkotó szándéka azonban nem erre irányult. A Javaslat ezért külön nevesíti, hogy a tizenharmadik havi illetményre való jogosultság megállapításánál a szabadság idejét figyelembe kell venni.

2.) A Javaslat a távolléti díj intézményére tekintettel módosítja a 68. § (3) bekezdésének e) pontját is, e szerint a tizenharmadik havi illetményre való jogosultság megállapításánál - az ott meghatározott feltételek szerint - figyelembe kell venni minden olyan munkában nem töltött időt is, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült. 

28-29. §-hoz


1.) A Kjt. 72. §-a alapján az egészségre ártalmas munka címén illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha a munkaideje nagyobb részében egészségi ártalomnak kitett munkahelyen végez munkát.

E rendelkezés szempontjából változást eredményezett a munkavédelemről szóló 1992. évi XCIII. törvény 1994. január 1-jei hatálybalépése. Az Mvt. szabályaiból következôen a Kjt. 72. §-ának alkalmazása 1994. január 1. napjától fogalmilag kizárt, ugyanis olyan körülmények mellett, ami a hatályos Kjt. alapján illetménypótlék folyósítására adna jogot, a közalkalmazott nem foglalkoztatható.

Nyilvánvaló azonban, hogy léteznek olyan munkahelyek, illetve munkakörök, ahol vagy amelyekben a közalkalmazott egészségkárosító kockázatoknak van kitéve. Ebből következően indokolt a közalkalmazott illetménypótlékának fenntartása abban az esetben, ha ilyen munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatják, vagy a védelem céljából előírt védőeszköz folyamatos használata jelentős megterhelést jelent.

2.) A Javaslat a gépjárművezetési pótlékra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. 

30. §-hoz


A 85. § (1) bekezdés értelmében a Kjt.-ben szereplő felhatalmazások jogosultja az ágazati miniszter. Az önkormányzatok által fenntartott intézményeket  is érintő szabályozás esetén miniszteren a Kormányt kell érteni.

A Javaslat a fenti rendelkezéseket azzal egészíti ki, hogy a nem miniszter által irányított területeken (kutatóintézetek, illetve kutatói munkakörök, Magyar Távirati Iroda, Magyar Rádió, Magyar Televízió) a szükséges végrehajtási szabály megalkotására a Kormány jogosult.

31. §-hoz


1.) A Javaslat 31. §-ának (1) bekezdése a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.

2.) A Javaslat 31. §-ának (2) és (6) bekezdése értelmében a melléklet I. pontja szerinti havi garantált illetményeket 1996. február 1-jétől, a II. pontja szerinti garantált illetményeket pedig 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. 

3.) Tekintettel az illetménytáblázatban javasolt változtatásokra (a fizetési fokozatonként forintösszegben meghatározott illetménytételekre) a Javaslatnak meg kell állapítania a százalékos mértékű rendszeres pótlékok (vezetői, nyelvtudási, stb. pótlékok) egységes, önálló vetítési alapját. A pótlékalapot február 1-jétől 9.350	, illetve szeptember 1-jétől 9.800-Ft-ban határozza meg a Javaslat. E mértékek biztosítják a februári 10 és a szeptemberi 5 %-os emelésnek megfelelő pótlékokat.

Tekintettel arra, hogy más jogszabályok az A1 fizetési fokozat szerinti illetményt egyéb juttatások (pl. tiszteletdíj) alapjaként határozták meg,a Javaslat kimondja, hogy e juttatások alapjaként is a fenti összegeket kell figyelembe venni. 

4.) A Javaslat 31. §-ának (7) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott besorolását a Kjt. 62-63. §-ának megváltozott rendelkezései érintik, a közalkalmazottat tizenöt napon belül újra be kell sorolni. A kapcsolódó garanciális rendelkezés értelmében e besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet. 

5.) A Javaslat 31. §-a (8) bekezdésének harmadik francia bekezdése hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Ebből - a Kjt. 33. § (4) bekezdésének, valamint 73. §-ának hatályon kívül helyezésén túlmenôen - érdemi rendelkezés a Kjt. 18. §-ának hatályon kívül helyezése. A Javaslat hatályba lépését követően tehát közalkalmazotti szabályzatban kollektív szerződésre tartozó kérdés nem rendezhető.

Tekintettel arra, hogy a 18. § (1) bekezdése alapján megalapításra kerülhettek olyan közalkalmazotti szabályzatok, amelyek rendelkeznek a kollektív szerződés tárgykörébe tartozó kérdésekről, a Javaslat átmeneti szabályt is rögzít. Ennek értelmében a Kjt. 18. § (2) bekezdését a 18. § (1) bekezdése alapján korábban megalkotott közalkalmazotti szabályzat tekintetében továbbra is alkalmazni kell.


----------------------------------------------Ç
"
