"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2060. számú



törvényjavaslat


az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról

Előadó:      Szabó György
								         népjóléti miniszter













Budapest, 1996. február




1996. évi ........ törvény

az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények

módosításáról


	Az Országgyűlés a szociális ellátó rendszer átalakítása érdekében egyes törvények módosítására a következő törvényt alkotja:


I. FEJEZET

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 
1990. évi XXV. törvény módosítása

1. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gst.) 67. §-ával megállapított 13/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az 1. § (1) bekezdésében említett szülőt gyermekgondozási segély illeti meg
a) a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
	aa) egyedülálló esetén a nettó 23.400,-  forintot,
	ab) egyéb esetben  a nettó 19.500,- forintot,

b) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeke tizedik életévének betöltéséig.\"


(2) A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A gyermekgondozási segély folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül, ha a jogosult terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy a gyermek megszületését megelőzően  rendelkezik a terhességi gyermekágyi segélyhez szükséges biztosítási idővel.\" 




2. §

(1) A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13/B. § (1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének g) pontjában felsorolt rendszeres  pénzellátás folyósításának időtartamára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély, illetve a megállapított segély folyósítását meg kell szüntetni, ha a gyermekgondozási segélyre jogosító gyermek ideiglenes hatályú beutalt, állami nevelt, illetve szociális intézményben kerül elhelyezésre. Kormányrendeletben meghatározott kivétellel az e bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a gyermeket gyermekek napközbeni ellátásában részesítik.\"

3. §

A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13/D. § A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti. Ha az együttélő szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segélyt csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.\"


4. § 

A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13/E. § A gyermekgondozási segély havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.\"


5. § 

A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására, folyósítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a gyermekgondozási segély megállapítására, folyósítására és megszüntetésére a nyugdíjfolyósító szervek nem jogosultak.\" 

6. §

A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13/H. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a gyermekgondozási segély folyósítását 

a) engedélyezheti a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében tartósan akadályoztatva vannak vagy egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható, 

b) meghosszabbíthatja
ba) legfeljebb 6 hónappal, ha a gyermek két és féléves  korát betöltötte és ezen életkor betöltését közvetlenül megelőzően a szülő gyermekgondozási segélyben részesült,

bb) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek nyolcadik életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátása keretében nem gondozható, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 13/A. § (1) bekezdésében meghatározott  mértéket,

bc) a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek tizennegyedik életévének betöltéséig.\"



7. §

A Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/I. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az anyasági támogatás összegét az Országgyűlés évente, az állami költségvetés elfogadásával egyidejűleg állapítja meg. Az 1996. évben az anyasági támogatás összege  gyermekenként 10.000 forint.  

(7) Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve a (5) bekezdésben szabályozott esetben a nyilatkozat visszavonását, valamint az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnését követő 30 napon belül a családi pótlékot folyósító szervnél lehet előterjeszteni. A családi pótlékot folyósító szerv a gyermek anyakönyvi kivonatának bemutatásakor az anyasági támogatást kifizeti és ennek tényét az anyakönyvi kivonatra rávezeti.\"



II. FEJEZET

A szociális igazgatásról és  szociális ellátásokról szóló 
1993. évi III. törvény módosítása

8. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka;\"

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: \"a nemzeti helytállásért elnevezésű  pótlék;\".

(3) Az Szt. 4. §-a (2) bekezdésében a \"II. Fejezet\" szövegrész helyébe \"II.-III. Fejezet\" szövegrész lép.

9. §

Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.\"

10. §

(1) Az Szt. 27. §-a  (1) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya, nevelőanya, - illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, nevelőapa - aki saját háztartásában otthon három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a családban a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló  törvényben meghatározott módon számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából irányadó értékhatárt.
A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban nyolcadik életévének betöltéséig állapítható meg. A támogatásra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe az a gyermek, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a kereső tevékenységet a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében végzi.\" 

(2) Az Szt. 27. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás, illetve a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha/

\"a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt,\"


11. §

Az Szt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"31. § A népjóléti miniszter a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot annak a személynek is megállapíthatja
a) akinek jogosultsága megszűnt, legfeljebb 2 évig,
b) akinek nagykorú gyermeke oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányainak befejezéséig
feltéve, hogy a kérelmező legalább három - a b) pontban szabályozott esetben legalább két - kiskorút nevel és a legkisebb gyermek megfelel a 27.§ (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek.\"








12. §

Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A jövedelempótló  támogatás folyósításának időtartama 24 hónap, amelyet a jogosultság megállapításának napjától kell számolni. A jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába - az e törvényben foglalt kivétellel - nem számítható be 
a) a korábbi jogosultság megszüntetését megelőző folyósítás időtartama; 

b) a megállapított jogosultság fennállása alatt a folyósítás szüneteltetésének időtartama\".


13. §

(1) Az Szt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"34. § (1) Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki:
a) rendszeres pénzellátásban részesül;

b) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

c) fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálatot (a továbbiakban: katonai szolgálat) teljesít;

d) az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 25.§-a (3) bekezdésében, az önkormányzattal pedig az e törvényben  szabályozott együttműködést nem vállalja.

(2) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a munkanélküli:
a) határozatlan idejű rendszeres pénzellátásban részesül;

b) a jövedelempótló támogatás folyósításának a 33. § (2) bekezdése szerinti időtartama lejárt;

c) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott kereső tevékenység időtartamával a munkanélküli járadék megállapítására szerez jogot;

d) jövedelempótló támogatásának folyósítása szünetel és a szünetelés időtartama meghaladja a (4) bekezdés szerinti időtartamot.



(3) Szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítása, ha a munkanélküli:
a) határozott idejű rendszeres pénzellátásban részesül;

b) katonai szolgálatot teljesít, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetését tölti;

c) oktatási intézmény nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait, illetve olyan képzésben vesz részt, amelyre figyelemmel munkanélküli járadékban nem részesülhetne;

d) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó kereső tevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri  el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeghatár 50 %-át;

e) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 33. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt - figyelemmel a 25. § (4) bekezdésében foglaltakra is - meghaladja;

f) a 34/A. § szerinti együttműködést nem vállalónak minősül. 

(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a (3) bekezdésben foglalt időtartamra, de  legfeljebb 24 hónapra szüneteltethető. Ha  a szünetelés oka megszűnik és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak,  a támogatást - figyelemmel a 33. § (2) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani.\"


14. §

Az Szt. 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"34/A. § (1) Együttműködést nem vállalónak minősül az a munkanélküli, aki:

a) az illetékes munkaügyi központtal nem működik együtt, (Flt.25. § (3) bekezdés);

b) az önkormányzat által felkínált megfelelő közhasznú munkát vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott egyéb megfelelő munkahelyet nem fogadja el, vagy e foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással vagy a rendkívüli felmondásnak az Flt. 58. §-a (6) bekezdése b) pontjában szabályozott módon szüntette meg;

c) a támogatás feltételeinek évenkénti felülvizsgálatakor az ellátást megállapító önkormányzattal neki  felróható módon nem működik együtt.



(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a felajánlott munkahely, közhasznú munka:
a) a munkanélküli szakképzettségének, illetve iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25.§-ának (2) bekezdése b) és d) pontjában foglaltaknak megfelel;

b) esetén a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. 

(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt  ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama 6 hónap. Ezen időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli együttműködést nem vállalónak minősül. 

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamot a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamába be kell számítani. 

(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a 34. § (3) bekezdésének a)-e) pontja alapján szünetel, a munkanélküli nem minősíthető együttműködést nem vállalónak.\"


15. §

Az Szt. 35. §-ának  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat jegyzője határozattal dönt és erről  a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot tájékoztatja.\" 


16. §

Az Szt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A főjegyző által folyósított jövedelempótló támogatás összegét a Munkaerőpiaci Alap a Fővárosi Önkormányzat részére megtéríti.\"


17. §

Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi.\"

18. §

(1) Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdésében az \"(1) bekezdésben\" szövegrész helyébe az \"(1) és (3) bekezdésben\" szövegrész lép.

(2) Az Szt. 50. §-ának  (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A települési önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg egy év időtartamra annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.\"


19. §

Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A jegyző által a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartás a 18. § a)-g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza az igazolvány sorszámát és a közgyógyellátott társadalombiztosítási azonosító jelét. A jegyző és a megyei egészségbiztosítási pénztárak, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár - kormányrendeletben szabályozott módon - a nyilvántartás adatait évente egyeztetik.\"


20. §

Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"58. § (1) A helyi önkormányzatok, valamint az önkormányzatokkal szerződéses jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes és jogi személyek a személyes gondoskodást az e törvényben, valamint külön jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre meghatározott feltételek  szerint biztosítják.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő szociális vállalkozásokra és nem állami szervekre is (a továbbiakban: nem állami szervek).\"







21. §

Az Szt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:

\"(2) A személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami szervek az (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét nem beutaló határozat alapozza meg, az ellátás igénybevételéről, valamint az intézményi jogviszony megszűnésének feltételeiről a kérelmező és a nem állami szerv megállapodást köt.\"


22. §

Az Szt. 109. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni.\"


23. §

Az Szt. 114. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az e törvényben foglalt kivételekkel a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki/
\"b) bentlakásos intézmény esetén jövedelemmel nem rendelkezik és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.\"


24. §

(1) Az Szt. 115. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg.

(2) A kötelezett által a 116. §, valamint a 117. § (1)-(2) bekezdés alapján fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) - a 117. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.\"

(2) Az Szt. 115. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg,  kivéve, ha a kötelezett jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.\"

(3) Az Szt. 115. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:

\"(6) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik azzal, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.\"

25. §

Az Szt. 115/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(5) bekezdés lép: 
\"(4) Gyermekétkeztetés esetén
a) a diákotthonban, kollégiumban - ideértve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket is - elhelyezett
aa) gyermek,
ab) alapfokú művészetoktatási intézményben tanuló,
ac) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át;

b) a kollégiumban, diákotthonban, szakmunkásotthonban - ideértve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeket is - elhelyezett és externátusi ellátásban részesülő
ba) szakmunkásképző iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 30 %-át;

c) a három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át;

d) a fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után  az intézményi térítési díj 30 %-át kedvezményként (az a)-d) pont alattiak a továbbiakban: normatív kedvezmény) kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen  vehető igénybe. 

(5) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek nevelését, oktatását végző közoktatási intézmény, valamint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény részére - az intézmény igénybejelentése alapján - havonta átutalja.\"

26. §

(1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

/A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja/
\"b) átmeneti vagy tartós bentlakásos intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.\"

(2) Az Szt. 117. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"(3) Ha az intézményi térítési díjat a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményi elhelyezés esetén az ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni, a fenntartó a személyi térítési díjat határozattal az alábbiak figyelembevételével állapítja meg:
a) az ellátásban részesülő havi jövedelme,

b) az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában

c) a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme.

(4) Az a készpénz vagy ingatlan vagyon tekinthető jelentősnek, amelynek összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a lekötött készpénzvagyon és a jelzálogjog értékének módosításakor meghaladja.\"


27. §

(1) Az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdése helyébe helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére  személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező  ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.\"
(2) Az Szt. 117/A. §-ának (2) bekezdésében a \"zsebpénz\" szó helyébe a \"költőpénz\" szó lép.

28. §

Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A személyi térítési díj fizetésére köteles ingatlan tulajdonjogával rendelkező jogosult esetén a térítési díjat és az intézmény által biztosított költőpénzt jelzálogjog biztosítja.\"


29. §

Az Szt. 119. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A személyi térítési díjat/
 \"b) gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlék  felvevője;\"

30. §

Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az állami költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési  támogatásnak, valamint az 50. § (1) és (3)  bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány és az 54-55. § alapján kiállított - a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító - igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.\"


31. §

(1) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap  a Kormány, hogy megállapítsa/
\"b) a közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az igazolványok  kiadásának, visszavonásának, az igazolvány alapján járó kedvezmények igénybevételének részletes szabályait, valamint az igazolvány tartalmát;\"  

(2) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa/
\"f) a nem állami szervek által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és működésének részletes szabályait;\"
32. §

Az Szt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"134. § Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodás  keretébe tartozó kötelező ellátási formák feltételeinek megteremtéséről fokozatosan, de legkésőbb 1999. december 31. napjáig kell gondoskodni.\" 



III. FEJEZET

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása


33. §

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napos biztosítási idő esetén a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 60 %-a.\"



IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

(1) Ez a törvény, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - valamint a Gst. 
66-67. §-a 1996. április 15-én lép hatályba.

(2) E törvény 18-19. §-a 1996. április 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a T. 15. §-ának (1) bekezdéséből az \"és gyermekgondozási díj\" szövegrész; 25/A. §-a;

b) a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 4. §-a; 17. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata;



c) az Szt. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja; 36/A.-36/D. §-a; 32. §-ának (1) bekezdéséből és 51. §-ának (1) bekezdéséből az \"állandó\" szó; 118. §-ának (2) bekezdéséből az \"önkormányzat\" szó; 132. §-ának (3) bekezdése;

d) a Gst. 67. §-ával megállapított Cst. 13/A. §-ának (4)-(5) bekezdése és 13/I. §-ának (1) bekezdéséből az \"és családja megfelel az 1. § (1) és (2) bekezdésében előírt jövedelmi és vagyoni feltételeknek. E bekezdés alkalmazásában a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének kiszámításánál az 1/A. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.\" szövegrész; a Gst. 73. §-a; 77. §-ából az \"és az anyasági  támogatás\" szövegrész; 79. §-ának (6)-(7)  bekezdése és 83. §-a.

(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően 
a) született gyermekek után a terhességi gyermekágyi segélyt, és a gyermeknevelési támogatást a  törvény hatályba lépését megelőző napon hatályban lévő  jogszabályok alapján kell megállapítani  és  folyósítani;

b) született gyermekek után a gyermekgondozási díjat a törvény hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani, kivéve, ha a szülő gyermekgondozási  díjra egyébként jogosult, de az e törvény szerinti gyermekgondozási segély folyósítását kéri;

c) már megállapított várandóssági  pótlékot változatlan feltételekkel tovább ell folyósítani.

(5) Az e törvény hatályba lépését megelőzően született gyermek után a gyermekgondozási segélyt a szülő választása szerint az e törvény vagy az e törvény hatályba lépését megelőző napon hatályban lévő szabályok szerint lehet megállapítani. Aki az e törvény hatályba lépését megelőző napon gyermekgondozási segélyben részesült, kérheti a Cst. szerinti gyermekgondozási segélynek a megállapítását, ha a Cst. 13/A. § (1) bekezdése szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel. 

(6) Anyasági támogatásra való jogosultságot nem lehet megállapítani, ha a terhes nő a (4) bekezdés c) pontja alapján várandóssági pótlékban részesül.


35. §

Ha a jövedelempótló támogatásra való jogosultság 1995. július 1-je után keletkezett és a jövedelempótló támogatást az e törvénnyel megállapított  Szt. 34. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szüntették meg,  a megszüntetést a támogatás folyósítása szempontjából szüneteltetésnek kell tekinteni.


36. §

(1) A hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülők közgyógyellátásra való jogosultsága a 18-19. § hatályba lépésétől számított harmadik hónap első napján megszűnik. Ezen időponttól a hozzátartozói jogon kiadott közgyógyellátási igazolványok érvényüket vesztik.

(2) A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés szerinti időtartamig hivatalból megvizsgálja, hogy a hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülők az e törvény 18. §-ával megállapított Szt. 50. § (3) bekezdése szerint jogosultak-e közgyógyellátásra. Ha a hozzátartozói jogon közgyógyellátásban részesülő az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel, részére saját jogon járó új közgyógyellátási igazolványt kell kiállítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolványok bevonásáról, illetve érvénytelenné nyilvánításáról a települési önkormányzat jegyzője az új közgyógyellátási igazolvány kiállításával egyidejűleg, illetve az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 5 napon belül gondoskodik.


37. §

A Gst. 79. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

\"Az e bekezdés szerint 1996. október 1-jétől megállapítható jövedelempótló támogatást 24 hónapra kell megállapítani. Ha 1995. július 1-je és 1996. szeptember 30-a között az (1) bekezdés szerinti személy a 90 nap időtartamú munkaviszonyt gyermekszülés vagy az Szt. 34. §-a  (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti ok miatt nem tudta megszerezni, akkor a munkaviszony megszerzésére rendelkezésre álló időszak az Szt. 34. §-a  (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetben annak időtartamával, legfeljebb azonban 12 hónappal meghosszabbodik.\"

I N D O K O L Á S


Általános indokolás


	Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a családi támogatások új rendszerének bevezetéséről és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) módosításáról rendelkezik. 
	A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvénynek (Gst.) a családi támogatások átalakítására vonatkozó részét az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette, részben nem engedte hatályba lépni. A döntés indokolása a családi támogatásoknak népesedéspolitikai célokat is szolgáló jelentőségét, ezzel összefüggésben a változásokhoz megfelelő felkészülési idő biztosításának szükségességét hangsúlyozta, melyekre a támogatások átalakítása során figyelemmel kell lenni. Az Alkotmánybíróság 1995. június 15. napjától számított 300 napban határozta meg azt a várományi időszakot, melyen belül születendő gyermekek tekintetében a támogatásokat a hatályos jogszabályokban meghatározottaknál kedvezőtlenebb feltételekkel és időtartamra nem lehet biztosítani. 
	A Kormány az Alkotmánybíróság döntése alapján új koncepciót dolgozott ki a családi támogatások átalakítására, amelynek fő irányait és a törvényjavaslat elkészítésének rendjét a 2401/1995. (XII.12.) Korm. határozatban szabályozta. Az e koncepció alapján készült Javaslat öt családtámogatási forma újraszabályozását érinti: a várandóssági pótlékot, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást. 
	A terhességi gyermekágyi segély a továbbiakban is biztosítási alapon illeti meg az anyákat, míg a többi ellátásnál megszűnik az előzetes biztosítási idő mint jogosultsági feltétel, és az ellátások - a várandóssági pótlék helyébe lépő anyasági támogatás kivételével - a család jövedelmi helyzetétől függően vehetők igénybe. 

	A Javaslat a családi támogatások új jogosultsági feltételeit, valamint az új feltételek alkalmazását - összhangban az Alkotmánybíróság által megfogalmazott elvárásokkal, és figyelemmel a 300 napos várományi időszakra - csak az 1996. április 15-től születendő gyermekekre tekintettel rendeli el. Az ezen időpont előtt született gyermekekre a családi támogatások jelenleg hatályos jogosultsági feltételeit és szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy 1996. április 15-től kezdődően a régi feltételek szerinti és az új konstrukció alapján megállapított támogatási formák több éven keresztül párhuzamosan fognak működni. A Javaslat lehetőséget ad arra is, hogy azok a családok, akik megfelelnek a jövedelmi összeghatároknak, a támogatásokat a számukra kedvezőbb feltételek szerint vegyék igénybe. 
	A családi támogatások új konstrukciós változásai összhangban vannak az ez évi költségvetési törvény előirányzataival, az új rendelkezések költségfedezete biztosított.
	A családi támogatások feltételeinek újraszabályozása mellett meg kell teremteni az összhangot a Gst. és az Szt. hatályos rendelkezéseivel is, de az Szt. módosítását más okok is indokolják. A Gst. jelentősen megváltoztatta a munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerét azáltal, hogy a korábban korlátlan időtartamú ellátást határozott idejű, 24 hónapra járó támogatásra korlátozta. Ez szükségessé teszi a jövedelempótló támogatási rendszer működési szabályainak kiegészítését egy új jogintézménnyel, az ellátás folyósításának szüneteltetésével. Ezáltal lehet meghatározni azokat az időtartamokat, melyeket a 24 havi folyósítás időtartamába figyelembe kell venni, továbbá különválaszthatók azok az esetek, melyek az ellátás megszüntetését vonják maguk után. 
	A Javaslat hatályon kívül helyezi a közösségi munkavégzésre vonatkozó szabályokat, mert e jogintézmény működése nem igazolta a jogalkotói szándékot. Természetesen továbbra is fennmarad a közhasznú munkavégzés speciális támogatása azoknak a hosszú ideje munkanélküli személyeknek, akik az önkormányzatok szervezése útján kapcsolódnak be a folyamatba. 

	A Javaslat a hosszú idő óta folyamatosan emelkedő gyógyszerárak miatt a közgyógyellátási rendszert kiterjeszti a lakosság legrászorultabb rétegeire. A rászorultságon alapuló normatív közgyógyellátás jogosultsági feltételei a támogatást a jövedelmi helyzethez és a rendszeres gyógyszerköltség nagyságához kötik. A Javaslat értelmében az önkormányzatok jegyzői további mintegy 300 ezer rászoruló személy részére nyújthatnak majd ilyen módon támogatást, egyidejűleg átrendeződik a jelenlegi méltányossági alapon támogatottak köre is. 
	A közgyógyellátási rendszer kiterjesztése ez évben mintegy 6 milliárd Ft többletkiadást jelent a központi költségvetésnek. 

	Szükséges az önkormányzati és a nem állami szociális intézmények esetében az azonos és eltérő szabályok pontosítása, a nem állami intézményekben az ellátás igénybevételi módjának meghatározása. 
	A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak megállapításának szabályai oly módon változnak, hogy az intézményeket fenntartók a térítési díjakat az eddigi egy alkalom helyett ezután évente két alkalommal megváltoztathatják, és a bentlakásos intézményekben bővül a térítési díj megállapításánál figyelembe vehető költségek köre. 
	A módosítások további részei a jogalkalmazás segítésére, az előforduló kodifikációs hibák megszüntetésére és pontosításra irányulnak. E rendelkezéseknek költségvetési kihatásuk nincs, a jogalkalmazók munkáját segítik. 


Részletes indokolás

Az 1- 5. §-okhoz

	A Javaslat szerint alapvetően megváltoznak a gyermekgondozási segély (GYES) jogosultsági feltételei. Megszűnik az előzetes biztosítási időre vonatkozó feltétel és az igénybevétel a család jövedelmi helyzetéhez igazodik. Fő szabályként a rászorultsági elv érvényesítése valósul meg, hiszen a leghátrányosabb helyzetben lévő családok is részesülhetnek ebben az ellátásban. A rászorultsági elv maradéktalan alkalmazása egy esetben  nem érvényesül, nevezetesen a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után a jövőben alanyi jogon jár az ellátás. A Javaslat a jövedelmi feltételeket a családi pótlék rendszerével azonosan határozza meg. Nem változik a GYES időtartama, az általános szabály szerint a GYES a gyermek három éves korának betöltéséig jár, tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek esetén a gyermek tíz éves korának betöltéséig vehető igénybe. 
	A Javaslat részletesen szabályozza azokat az eseteket, amelyek fennállásakor GYES nem vehető igénybe. A szabályozás az Szt. vonatkozó rendelkezéseivel teremt összhangot azáltal, hogy a GYES-t igénybevevők köréből kizárja a rendszeres pénzellátásban részesülő személyeket. Nem vehető igénybe a GYES továbbá azokban az esetekben sem, amikor a gyermek gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerben, vagy szociális intézményben kerül elhelyezésre. A GYES-t bármelyik szülő - ideértve az örökbefogadó és nevelőszülőket is - igénybe veheti. Ha a szülők egy háztartásban élnek és egyidejűleg több gyermek után is jogosultak lennének az ellátásra, akkor is csak az egyik szülő részére lehet az ellátást megállapítani. 

A 6. §-hoz

	A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy - meghatározott esetekben - a GYES-t annak a személynek is megállapítsák, aki egyébként arra nem lenne jogosult. Ilyen jogkör korábban is volt és azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója  gyakorolta. Új elem, hogy a GYES megállapítására - a jogosultsági feltételek hiányában - csak a törvényjavaslatban nevesített esetekben van lehetőség. Így például annak a szülőnek, aki a jövedelmi helyzetében történt változás miatt a GYES időtartamának utolsó hat hónapjára már elvesztené a jogosultságot, illetve annak a szülőnek, akinek a gyermeke betegsége teszi indokolttá a GYES időtartamának meghosszabbítását a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8 éves korának betöltéséig. 






A  7. §-hoz

	A várandóssági pótlékot az egyösszegű anyasági támogatás váltja fel, amely függetlenül a jövedelemtől minden szülő nőt megillet. Az anyasági támogatás összege az 1996. évben gyermekenként 10.000 Ft. Az 1996. április 15. előtt megállapított várandóssági pótlékot a jogosultság időtartamáig tovább kell folyósítani, de azok a személyek, akik várandóssági pótlékban részesültek, a szülést követően anyasági támogatást nem vehetnek igénybe. 


A 8. §-hoz

	A családi támogatások újraszabályozása szükségessé teszi az Szt. rendelkezéseivel való összhang megteremtését. Ezért az Szt-nek azt a rendelkezését, mely felsorolja, hogy a jövedelem számításánál mely támogatásokat nem kell figyelembe venni, ki kell egészíteni az anyasági támogatással. 


A 9. §-hoz

	A Javaslat kiegészíti és pontosítja a települési önkormányzatok kötelezettségét azokban az esetekben, amikor a hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül intézkedési kötelezettsége van az önkormányzatnak.


A 10. §-hoz

	A gyermeknevelési támogatás (GYET) jogosultsági feltételeinek megváltoztatását a GYES-sel való összhang megteremtése indokolja. Az 1996. április 15-től születendő gyermekekre tekintettel ennél az ellátásnál is megszűnik az előzetes biztosítási idő mint jogosultsági feltétel. A jogosultságnál alkalmazott jövedelemhatár a GYES-nél figyelembe vett mértékkel azonos. A GYET időtartamának felső határa módosul a legkisebb gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb nyolcadik életévének betöltéséig. 
	Az új feltételek szerinti GYET-et legkorábban 1999. április 15-től lehet igénybe venni, eddig az időpontig a jelenleg hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 



A 11. §-hoz

A GYES segély jogosultsági feltételeinek megváltozása a gyermeknevelési támogatás korábbi méltányossági szabályainak módosítását is szükségessé teszi. A GYET-nek az általános feltételek hiányában történő megállapítására csak a Javaslatban nevesített esetekben van mód. Így annak a személynek a részére, akinek korábban már megszűnt a jogosultsága, az legfeljebb két év időtartammal hosszabbítható meg, továbbá annak a személynek, akinek nagykorú gyermeke oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a tanulmányok befejezéséig hosszabbítható meg. Mindkét esetben további feltétel, hogy a kérelmező a családban más kiskorú gyermekek neveléséről is gondoskodik. 
	A GYET ideje alatt újból szülő nők esetén a méltányosság feleslegessé vált, miután a GYES-re való jogosultság feltétele fennáll. 


A 12-15. §-okhoz

	A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának jogosultsági feltételei változatlanok maradnak. Ennek ellenére indokolt az Szt. rendelkezését több helyen megváltoztatni, mert a Gst. a korábban korlátlan időtartamú támogatást megváltoztatta, a megállapítás és folyósítás időtartamát 24 hónapra korlátozta. Ez szükségessé teszi a folyósítási időszakok egybeszámításának szabályozását, valamint az ellátás folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályok megalkotását. Ezáltal egyrészt egyértelműen meghatározhatóak azok az időszakok, amelyeket a 24 havi folyósításnál nem kell figyelembe venni, mert az ellátás szünetel (pl.: katonai szolgálat, büntetés időtartama, oktatási intézmény nappali tagozatán történő képzés stb.), másrészt különválaszthatók azok az esetek, amelyek az ellátás megszüntetését vonják maguk után (pl.: letelik a 24 havi időtartam, határozatlan idejű rendszeres pénzellátást  állapítanak meg stb.). 
	A Javaslat az ellátás folyósításának szünetelési időtartamát 24 hónapban maximálja, ennek lejárta az ellátás megszüntetését is jelenti. 


A 16. §-hoz

	A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának finanszírozási részét 1996. január 1-től a központi költségvetéstől a Munkaerőpiaci Alap vette át. Az erre vonatkozó főbb rendelkezéseket az 1996. évi költségvetésről szóló CXXI. törvény tartalmazza. Ezzel összhangban rendelkezni kell arról is, hogy a fővárosi főjegyző által folyósított munkanélküli hajléktalan személyek jövedelempótló támogatását a Munkaerőpiaci Alap megtéríti. 





A 17. §-hoz

	A Javaslat pontosító jellegű kiegészítést tartalmaz a méltányossági jogkörben megállapítható ápolási díjra, azáltal, hogy a feltételek önkormányzati rendeletben történő szabályozását írja elő. 


A 18-19. §-okhoz

	A Javaslat a közgyógyellátásra jogosultak körét részben szűkíti, (megszűnik a hozzátartozói jogon járó közgyógyellátás), részben kiterjeszti a rászorultsági alapon járó normatív közgyógyellátás bevezetésével. Az alanyi jogosultak és a méltányossági alapon támogatottak közé beépül a normatív feltételek szerint jogosultak köre. Normatív alapon kell a közgyógyellátást biztosítani azoknak a személyeknek, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 9.600 Ft/hó), - egyedülállók esetén ez az összeghatár 50 %-kal magasabb - és a havi rendszeres gyógyszerköltség meghaladja ennek az összeghatárnak a 10 %-át. A közgyógyellátottak e csoportja után az önkormányzatoknak nem kell térítést fizetniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére, ugyanis e többletkiadásokat a központi költségvetés biztosítja. A közgyógyellátásnak ez az új formája mintegy 300 ezer rászoruló személynek nyújt segítséget a betegségükhöz nélkülözhetetlen és rendszeresen szükséges gyógyszerek biztosításához. 
	A Javaslat tartalmazza a közgyógyellátottakról vezetett nyilvántartások adatainak a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelével történő kiegészítését. Ezen túlmenően a kormányzati döntéshez szükséges szakszerű és megbízható információk biztosítása érdekében elrendeli, hogy a települési önkormányzatok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megyei szervei évente egy alkalommal kötelesek a közgyógyellátottakra vonatkozó adatokat egyeztetni. Az egyeztetés részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

A 20 - 21. §-okhoz

	A hatályos jogszabályok értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az állam és az önkormányzatok biztosítják. Lehetőség van arra is, hogy ilyen tevékenységet non-profit szervezetek és szociális vállalkozások (a továbbiakban: nem állami szervek) is végezzenek. Az Szt. alapján a nem állami szervek kötelesek az önkormányzati intézményekre vonatkozó szabályokat betartani. Ez a gyakorlatban nem vált be, a nem állami szervek gyakran maguk döntenek az intézményi jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, mivel az általuk fenntartott intézményekben csak meghatározott személyi kör gondozását végzik. Az önkormányzati beutalási jogkör kötelező fenntartása azért sem indokolt, mert a nem állami intézmények konkrét ellátási területtel nem rendelkeznek. Ezért a Javaslat a nem állami szervek által biztosított ellátás igénybevételét alternatív módon szabályozza, lehetővé téve az önkormányzati beutalás mellett a jogosult és az intézmény közötti megállapodás kötését is. 

A 22. §-hoz

	Az Szt. lehetővé teszi, hogy egy intézményen belül többféle szakosított ellátási forma működjön. Nem voltak azonban szabályozva azok az eljárások, amikor a beutalt az intézményen belül más ellátási formára lesz jogosult. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ezekben az esetekben a jogosultat át kell helyezni, amiről  beutaló határozatban kell dönteni. 


A 23-24. §-okhoz

	A Javaslat a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak szabályozásában fontos változást tartalmaz. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint mind az intézményi térítési díjat, mind a személyi térítési díjat a fenntartó évente egy alkalommal, törvényben rögzített időpontig vizsgálhatta felül és változtathatta meg. A Javaslat a felülvizsgálatot és az új megállapítást nem köti időponthoz, ezt a fenntartó fogja meghatározni, akinek lehetősége lesz arra, hogy a térítési díjakat évente két alkalommal felülvizsgálja és módosítsa. Ez a fenntartók részére lehetővé teszi az évközbeni áremelések bizonyos mértékű követését,  ugyanakkor az évi két alkalom megakadályozza a térítési díjak túl gyakori változtatását. 


A 25. §-hoz

	A jogalkalmazás során felszínre került problémák miatt pontosítani szükséges a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjak normatív kedvezményrendszerét. Fő szabály marad, hogy a diákotthonban, illetve a kollégiumban lakó általános iskolai és középiskolai tanulók, valamint a három- és többgyermekes családok gyermekei normatív kedvezményben részesüljenek. Emellett általános szabályként fogalmazódik meg a Javaslatban, hogy a fogyatékos gyermekek és tanulók részére - függetlenül attól, hogy a közoktatás melyik területén részesülnek képzésben, illetve hogy diákotthonban vagy kollégiumban laknak-e - is normatív kedvezményt kell biztosítani. A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a normatív kedvezmények csak egy jogcímen vehetők igénybe. Az Szt.-ben szabályozott normatív kedvezmények mellett az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a szociálisan rászorult családok gyermekeit további kedvezményben részesítsék, akár a térítési díj teljes elengedésével is. 
	A Javaslat az Szt. 115/A. §-át kiegészítve rendezi azt a problémát, hogy a normatív kedvezményt melyik önkormányzatnak kell biztosítania akkor, ha a kedvezményre jogosult nem a saját lakóhelye szerint illetékes önkormányzat intézményében került elhelyezésre, illetve folytatja tanulmányait. Ilyen esetekben a normatív kedvezmény összegét a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat biztosítja. 
A 26. §-hoz

	A bentlakást nyújtó szociális intézmények intézményi térítési díja - a jelenleg hatályos rendelkezések szerint - szűkített önköltségen alapult, így a tényleges kiadásoknál jóval kevesebb volt. A Javaslat szerint ezentúl az intézményi térítési díj elérheti az egy főre jutó napi, illetve havi tényleges kiadások mértékét. Az intézményi térítési díj alapján megállapítható személyi térítési díj számításának szabályai változatlanok maradnak. Ezzel biztosítható, hogy csak az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élők fizessenek többet az intézményi gondozásért. 
	A Javaslat az Szt. 117/A. §-a (1) bekezdésének módosításával összhangban pontosítja a térítési díj szempontjából figyelembe vehető készpénz, valamint ingatlanvagyon fogalmát. A pontosítás indoka az, hogy a jövőben az intézmény által fizetett költőpénzzel terhelhető a beutalt készpénz-, illetve ingatlanvagyona, ezért az Szt. 117. §-ának (4) bekezdésében az ezzel összefüggő szabályokat módosítani kell. 


A 27-28. §-okhoz

	Az Szt.-nek a költőpénzre vonatkozó rendelkezései nem határozzák meg, hogy a rendszeres jövedelemmel nem, de ingatlan és készpénz- vagyonnal rendelkező gondozottak esetén a költőpénz milyen feltételek szerint adható. A Javaslat szerint a jelentős készpénz-, illetve ingatlanvagyonnal rendelkező gondozottak költőpénzének megállapítására a térítési díjra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett költőpénz összegével terhelni kell az ingatlant, illetve készpénzvagyont. 


A 29. §-hoz

	A Cst. rendelkezései szerint a bentlakásos szociális intézményekben élők esetében a magasabb összegű családi pótlékot az intézményvezető részére kell folyósítani. E szabályozással összhangban módosítani szükséges az Szt. 119. §-ának b.) pontját, ugyanis azokban az esetekben, amikor az intézményvezető a családi pótlék felvevője, a térítési díj megfizetésére is ő köteles. 


A 30. §-hoz

	A Javaslat a szociális ellátások tervezésére vonatkozó szabályokat egészíti ki. A kiegészítés lényege, hogy a közgyógyellátásra alanyi jogon jogosultak, valamint a normatív módon közgyógyellátásban részesülők után a központi költségvetésnek hozzájárulást kell fizetnie az Egészségbiztosítási Alap javára.

A 31. §-hoz 

	A Javaslat 31. §-a pontosítja az Szt.-nek a közgyógyellátásra, valamint a nem állami szervek által működtetendő  személyes gondoskodást nyújtó intézmények létesítésére és működtetésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseit. 


A 32. §-hoz

	A Gst. a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátási formák kialakítására rendelkezésre álló határidőt két évvel meghosszabbította. Ezt a szabályt indokolt beépíteni az Szt. rendelkezéseibe, mivel jelenleg az Szt. 132. §-a nincs összhangban a Gst.  szabályaival. 


A 33. §-hoz

	A Javaslat a TES jogosultsági feltételeit és időtartamát nem érinti. Ezen ellátásnál változás kizárólag a TES összegében van. A jövőben a TES összege gyakorlatilag a táppénz összegével azonos módon kerül meghatározásra.

A 34-37. §-hoz

	A Javaslat 34-37. §-ai hatályba léptető, hatályon kívül helyező rendelkezéseket és  átmeneti szabályokat fogalmaznak meg. 
	A Javaslat többségében 1996. április 15-én lép hatályba, figyelemmel az Alkotmánybíróság 43/1995.(VI.30.) AB határozatában foglaltakra. Ez alól a közgyógyellátásra vonatkozó új szabályok képeznek kivételt, mivel azokat az új gyógyszertámogatási rendszer életbelépésével egyidejűleg célszerű hatályba léptetni.
	A Javaslat átmeneti rendelkezései lehetővé teszik, hogy az 1996. április 15-e előtt született gyermekek esetén a családok a jelenleg hatályos  szabályok alapján részesüljenek szociális ellátásban. Figyelemmel arra, hogy az új GYES összege magasabb a jelenleg hatályos GYES összegénél, a GYES-en és GYED-en lévő szülők választhatnak, hogy a régi szabályok szerint fennálló jogosultságuk esetén az új GYES-t, avagy a régi GYES-t és GYED-et veszik-e  igénybe.
	Ha a szülő a jelenleg hatályos szabályok alapján GYES-re nem jogosult, de a Javaslat szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel, kérheti az új szabályok alapján a gyermekgondozási segély megállapítását. 

	A közgyógyellátás rendszerének átalakítása, a hozzátartozói jogon járó közgyógyellátás megszüntetése indokolttá teszi, hogy a települési önkormányzat  jegyzője a törvény erejénél fogva megszűnő jogosultságokat felülvizsgálja és a normatív feltételeknek megfelelő személyek részére új igazolványt állítson ki."
