"1ż
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA













T/2064. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT


a tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról













előadó: dr. Baja Ferenc





Budapest, 1996. február hó.





1996. évi ..... törvény
a tervező- és szakértő mérnökök valamint 
építészek szakmai  kamaráiról




Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következő törvényt alkotja:


I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §


(1)	Törvény, kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (továbbiakban együtt: jogosultság) kötött önálló mérnöki és építészeti tervezői és műszaki szakértői  tevékenység (továbbiakban együtt: mérnöki illetve építészeti tevékenység) csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. 

(2)	A kamarai tagsághoz kötött mérnöki és építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti.

(3)	A Ptk. 685. § c.) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi személy az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalmazottja vagy tagja - ideértve az egyéni vállalkozót is - útján végezhet.






2. §


(1)	A megyékben (több megyére kiterjedően, vagy megyénként) és a fővárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.

(2)	A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamara), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara) (a továbbiakban együtt: országos kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.  Az országos kamaráknak az azonos tevékenységi körű területi kamarák a tagjai. A területi kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel - alapszabálya elfogadása  napjára visszaható hatállyal - válik az országos kamara tagjává. 

(3)	A területi kamarák az alapszabályukban (továbbiakban: területi alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint helyi csoportokat alakíthatnak, melyek ellátják a területi kamara által rájuk átruházott kamarai feladatokat.  A területi kamara alapszabálya a helyi csoportokat jogi személyiséggel ruházhatja fel. 

(4)	Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési,  tartószerkezeti,  épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási,  vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti,  erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamos-energetikai, gázipari szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken,  a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, építészeti, belsőépítészeti  és műemlékvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat köteles létrehozni.  

(5)	Az országos és a területi kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(6)	A területi kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának tényét feltüntetni.







II. fejezet

A területi kamara

3. §

(1)	A területi kamara az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat köteles ellátni:

a)	az érvényes jogszabályok alapján - első fokon -, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tervezői, illetve a szakértői tevékenység folytatásához előírt feltételek teljesülését és határoz a Tervezői, illetve Szakértői Névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről,

b)	figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki és építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék,  szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

c)	ellenőrzi, hogy tagjai, valamint az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenységének minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek,  szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

d)	kivizsgálja a tagjait érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében,

e)	együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a helyi önkormányzati szervekkel,

f)	a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a tervezői és szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és  működtetésében,

g) 	vezeti a Műszaki Ellenőri Névjegyzéket.


(2)	A területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:

a)	támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét,
b)	együttműködik a mérnöki illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel, más köztestületekkel,

c)	véleményezi az igazságügyi mérnök illetve építész szakértővé történő kijelölést,

d)	figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.

(3)	A területi kamara önigazgatási feladatkörében:

	a)	megalkotja - e törvény  keretei között - a területi  alapszabályt,

	b)	tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

	c)	nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeiről, ennek során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni,

	d)	tagjai mérnöki illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban  egyéb szolgáltatásokat nyújt.



4. §


(1)	A területi kamara szervei:

	a)	a taggyűlés,
	b)	az elnökség,
	c)	a felügyelő bizottság,
	d)	az etikai-fegyelmi bizottság,
	e)	a területi  alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok.

(2)	A területi kamara legfelsőbb szerve a taggyűlés. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban szereplő szervek a területi kamara ügyintéző illetve ellenőrző szervei (továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek).

(3)	A területi kamara  tisztségviselői:  az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár és az állandó bizottságok - a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság  - elnökei.
(4)	A területi ügyintéző szervek működésének rendjét - az e törvényben meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel -, és a bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg.

(5)	A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy - nagy létszám esetében - a taggyűlést küldöttgyűlés helyettesítse. 


5. §


(1)	A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

	a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása
	b)   a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés,
	c) a területi kamara elnökének, ha a taglétszám indokolja: alelnökének, 	elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása,
	d) az országos kamara küldöttgyűlésébe az országos  alapszabályban 	meghatározott számú, 20-50 tag után  egy-egy küldött megválasztása, 
	e) a területi kamara éves költségvetési tervének és éves költségvetési 	beszámolójának elfogadása.

(2)	A törvény az (1) bekezdésben meghatározottakon túl  más feladat ellátását is a taggyűlés hatáskörébe utalhatja.

(3)	A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több mint fele jelen van. A taggyűlés határozatképtelensége miatt megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. 

(4)	A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshez a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges.

(5)	A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.


6. §


(1)	A területi kamara elnöksége az elnökből, az alelnökből és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyűlés választ meg.

(2)	Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban - a taggyűlés határozatainak megfelelően - a területi kamara működését irányítsa és feladatait végrehajtsa.

(3)	A Kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjét a területi alapszabályban  kell meghatározni.

(4)	Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5)	Az elnökség döntéseit szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges.

(6)	A területi kamara ügyviteli szervének vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban áll.  Titkár csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint jegyzővé kinevezhető.

(7)	A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(8)	A területi kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.

(9)	A titkár gyakorolja a területi kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 


7. §


(1)	A felügyelő bizottság első ülésén, tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.

(2)	A felügyelő bizottság ellenőrzi a területi kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését .

(3)	A felügyelő bizottság a területi ügyintéző és ügyviteli szervektől, illetve a területi kamara tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet,  továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4)	A taggyűlés a területi kamara éves költségvetési tervéről és az éves költségvetési beszámolóról csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5)	A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.


8. §


(1)	Az etikai-fegyelmi bizottság első ülésén, tagjai közül elnököt választ.

(2)	Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben és az országos kamara etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon:

	a)	közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,
	b)	kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az elsőfokú  szakmai és etikai-fegyelmi eljárást.


A területi kamara alapszabálya

9. §


(1)	A területi alapszabályban meg kell határozni:

a)	a területi kamara nevét és székhelyét,
b)	a területi kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó főbb szabályokat,
c)	mindent, aminek a területi alapszabályban történő rendezését  e törvény kötelezően előírja.

(2)	A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét.


A területi kamarák egyesülése és szétválása

10. §


(1)	A területi kamarák egyesülhetnek és szétválhatnak.
(2)	A területi kamarák egyesülése esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülő területi kamarákéhoz igazodik.
(3)	Az egyesüléssel létrejövő területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja.

(4)	A területi kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő területi kamarák hozhatók létre.

(5)	A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A területi kamara joga és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött területi kamarákra, mint jogutódokra szállnak át.

(6)	A területi kamarák egyesülése illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.


III. fejezet

Az országos kamara

11. §

(1)	Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.

(2)	Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat kötelesek ellátni:

a)	az érvényes jogszabályok alapján, az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazva másodfokon döntenek a tervezői, illetve szakértői jogosultsági kérelmekről és határoznak a Tervezői illetve Szakértői Névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről.

b)	országos összesítésben vezetik a Tervezői illetve Szakértői, továbbá a Műszaki Ellenőri Névjegyzéket és biztosítják annak nyilvánosságát,

c)	a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését.

d)	véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá - az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján - részt vesznek ezek végrehajtásában, 

e)	közreműködnek a - szakmai illetékességüket érintő - műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben,

f)	közreműködnek a mérnöki és építészeti tervezői illetve szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és elősegítik annak alkalmazását,

g)	kidolgozzák tájékoztatásul  a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzátartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt,

h)	szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket,

i)	együttműködnek más szakmai kamarákkal.

(3)	Az országos kamarák képviselik a mérnöki illetve építészeti tevékenység érdekeit. Ennek keretében:

a)	elősegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását,

b)	figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését,

c)	képviselik tagjaiknak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit,

d)	tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról,

e)	együttműködnek a mérnöki illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a parlamenti és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel,

f)	szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel illetve azok szövetségeivel,  

g)	véleményezik a mérnökök illetve az építészek szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályok tervezeteit,

h)	véleményezik a külföldi diplomák honosítását.

(4) A kamarák szakterületeit érintő - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló - előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési joga van. 

(5)	Az országos kamara önigazgatási feladatkörében:

	a)	megalkotja - e törvény keretei között - az országos  alapszabályt,
	b)	megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot,
	c)	másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

	d)	a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak 		- ezen törvény felhatalmazása alapján - egyéb, általános szakmai 		szolgáltatásokat  nyújt. 

(6)   Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(7)   A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok tagjaivá.


12. §


(1)	Az országos kamara szervei:

	a)	a küldöttgyűlés,
	b)	az országos elnökség,
	c)	az országos felügyelő bizottság,
	d)	az országos etikai-fegyelmi bizottság,
	e) 	az országos  alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,
	f)	az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó
		bizottságok.

(2)	Az országos kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek).

(3)	Az országos kamara  tisztségviselői:  az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a titkár, az országos felügyelő bizottság, az országos etikai fegyelmi bizottság és a szakmai tagozatok elnökei.

(4)	Az országos ügyintéző szervek működésének rendjét, a tisztségviselők számát az országos  alapszabály állapítja meg.



13. §


(1)	A küldöttgyűlést a területi kamarák szavazati joggal rendelkező küldöttei alkotják.

(2)	Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyűlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek.


14. §


(1)	A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

	a)	az országos alapszabály megállapítása, módosítása,
	b)	az országos kamara tisztségviselőinek - a titkár kivételével - és a bizottságok tagjainak megválasztása,
	c)	az éves költségvetési terv - ennek részeként az éves tagdíjnak a jövedelmi viszonyok alapján sávosan történő megállapítása és ebből az országos kamara részesedési arányának - meghatározása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,
	d)	az etikai-fegyelmi, valamint más országos - önkormányzati - szabályzat elfogadása,
	e)	az országos ügyintéző szervek beszámolóinak  elfogadása.

(2)	Az országos alapszabály - e törvény keretei között - a küldöttgyűlés részére más kizárólagos hatáskört is megállapíthat.

(3)	A küldöttgyűlést az országos alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer össze kell hívni.

(4)	A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek többsége jelen van. A küldöttgyűlést határozatképtelenség esetén 15 napon túli és 60 napon belüli időpontra  újra össze kell hívni.   A megismételt küldöttgyűlés  a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.  

(5)	A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntéshez a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges.

(6)	Az országos ügyintéző szervek évente beszámolnak a küldöttgyűlésnek.


15. §


(1)	Az országos elnökség elnökből, alelnök(ök)ből és elnökségi tagokból áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg.

(2)	Az országos elnökség feladata - a küldöttgyűlések közötti időszakban - a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az országos kamara működésének irányítása és feladatainak végrehajtása.

(3)	Az országos kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjéről az országos alapszabályban kell intézkedni.

(4)	Az országos kamara képviseletében aláírásra az elnök, továbbá az elnökség azon tagjai jogosultak, akiket az országos elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5)	Az országos elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges.

(6)	Az országos kamara ügyviteli szervének vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban áll.  Titkár csak az lehet, aki  a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető.

(7)	A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 

(8)	Az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár a közigazgatási szerv vezetője.  Ezekben az ügyekben  csak az járhat el, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.

(9)	A titkár gyakorolja az országos kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. 


16. §

(1) 	Az országos felügyelő bizottság elnökét a bizottság első ülésén a tagok választják meg. A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

(2)	Az országos felügyelő bizottság ellenőrzi az országos kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, az országos  alapszabály illetve a szakmai szabályzatok érvényesülését. 
(3)	Az országos felügyelő bizottság az országos kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, azok tisztségviselőitől, valamint szakmai tagozataitól és a területi kamaráktól minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4)	A küldöttgyűlés az országos kamara éves költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5)	Az országos felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.


17. §


(1)	Az országos etikai-fegyelmi bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.

(2)	Az országos etikai-fegyelmi bizottság: 

	a)	a küldöttgyűlés elé terjeszti az etikai-fegyelmi szabályzatot, illetve annak módosítását és
	b)	lefolytatja a másodfokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást.


18. §


(1)	A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól  az országos alapszabályban kell intézkedni.  A tagozat első ülésén elnököt választ. 

(2) 	A kamara tagja egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.
 
(3)	A szakmai tagozat működését és feladatait érintő alapszabály-módosítás előtt ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét.
 
(4)	A szakmai tagozatok véleményezési és egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles. 
 (5)	Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés és egyetértésük alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.

(6)	Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák nem térhetnek el. 


Az országos kamara alapszabálya

19. §


Az országos alapszabályban meg kell határozni:

a)	az országos kamara székhelyét,
b)	az országos kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat,
c)	a szakmai tagozatok létesítésére, feladataira és működésére vonatkozó főbb  szabályokat,
d) 	a területi kamarák által a tagdíjakból fizetendő hozzájárulás mértékét,
e)	mindazt, amiben e törvény az országos  alapszabály rendelkezését írja elő.

IV. fejezet

A választás szabályai

20. §


(1)	A területi és az országos kamara tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.

(2)	A tisztségviselők, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év,  de  egy alkalommal  megbízatásuk ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható.

(3)	A területi kamarába tisztségviselőnek az ott nyilvántartott kamarai tag választható meg. Az országos kamara tisztségviselőjének bármely azonos szakmai területi kamara tagja megválasztható.

(4)	A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

21. §


(1)	A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja, továbbá az elnökség és a felügyelő bizottságok tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pontja), illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(2)	Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselő választására jogosult testület foglal állást az illetékes etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján.


22. §


(1)	A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő:

	a)	halálával,
	b)	lemondásával,
	c)	visszahívásával,
	d)	megbízatása időtartamának lejártával.
	e)	a kamarai tagság megszűnésével.

(2)	A tisztségviselő visszahívását  az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben  az őt megválasztó testület tagjainak 10 %-a, a területi kamara tisztségviselője esetén a területi kamara felügyelő bizottsága, valamint országos kamarai tisztségviselő esetén az országos felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal kezdeményezheti.

(3)	A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta.

(4)	Az (1) bekezdés e) pontja körébe tartozik a kamarai tagság végleges megszüntetése, valamint a területi kamara tisztségviselőjének másik azonos szakmai területi kamarába történő átjegyzése.

V. fejezet

A kamara gazdálkodása

23. §


(1)	A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

	a)	a tagdíjakból,
	b)	az eljárási díjakból,
	c)	a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból,
	d)	az egyéb bevételekből.

(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott díjak országosan egységes mértékűek.


Közhasznú társaság alapítása

24. §

(1)	A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység) nem végezhet.

(2)	A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(3)	A kamara - feladatainak ellátása érdekében - közhasznú társaságot alapíthat.

(4)	A kamara által alapított közhasznú társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(5)	A kamara által alapított közhasznú társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak és ilyenben nincs részesedése.


VI. fejezet

A tagsági viszony és a tag jogai

25. §


(1)	A kamarai felvételre jogosult, aki

a)	magyar állampolgár, vagy
b)	nem magyar állampolgár, ha Magyarországon állandó lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
c) 	nem magyar állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, és
d)	nem áll büntető eljárás, vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetőleg foglalkozástól való eltiltás   hatálya alatt,
e)	a (3) illetve a (4) bekezdésben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik.

(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik.

(3)	A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következők:

a)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább 2 év mérnöki illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,

b)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevél és legalább 5 év mérnöki illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,

c)	a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemen szerzett oklevél és legalább 5 év szakirányú mérnöki illetve építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat.

(4)	Az egyetemen,  főiskolán szerzett szakirányú kiegészítő képzés, továbbképzés időtartamát a (3) bekezdésben előírt szakmai gyakorlat időtartamába be kell számítani.

(5)	Nem tagadható meg a kamarai felvétele annak, aki az (1) - (4) bekezdésekben meghatározott feltételekkel rendelkezik, és nem esik a (6) bekezdésben foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá.

(6)	Nem vehető fel a kamarába:

	a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,
	b) aki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll.

(7)	A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg csak a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki  vagy területi építész kamara tagja lehet. A korlátozás a nem azonos szakmai kamarai tagságra nem terjed ki.

(8)	A kamarai tagot a választása szerinti - a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott - szakmai tagozatba, vagy tagozatokba is fel kell venni.




26. §

(1)	A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell előterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakóhelye van.

(2)	A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz. 

(3)	A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni.

(4)	Ha az országos kamara a felvételi kérelmet elutasította, e határozatot a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság előtt keresettel támadhatja meg. A bíróság az eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.törvény rendelkezéseit alkalmazza.


27. §

(1)	A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén - kérésére - az illetékes területi kamarához kell átjegyezni.

(2)	Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmező előző területi kamarai tagsága megszűnik.


28. §

A tag joga, hogy:

	a)	tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyűlésen,
	b)	tisztséget viseljen a kamarában,
	c)	igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
	d)	részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.

29. §

(1)	A tag kötelezettsége, hogy

a)	a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított sáv szerinti  mértékben megfizesse a tagdíjat,
b)	megtartsa az  alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat,
c)	szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és  a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelően végezze.

(2)	A tag tagdíját a területi kamara elnöksége a tag nyilatkozata alapján állapítja meg. A tag jövedelmi viszonyai változása alapján  módosítást köteles kérni.

(3)	Amennyiben a tagnak tagsági viszonya alatt  egy évi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódott fel, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt határozatával  megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos elnökséghez lehet fellebbezni. Amennyiben a fellebbezéssel egyidejűleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú határozatot hatályon kívül kell helyezni. A pótlólagos tagdíjfizetésnek ezzel a lehetőségével a tag tíz évente csak egy alkalommal élhet.


30. §


(1)	A területi kamara elnöksége  felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha:
	a)	a tag ezt kéri,
	b)	a tagot a 35. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi 		büntetéssel sújtották.

(2)	A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, az (1) bekezdés b) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a határozott idő elteltével - a tag kérésére - a területi elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkoznia kell, hogy a 25. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban  szereplő feltételekben történt-e a felfüggesztés ideje alatt változás.






31. §

A kamarai tagság megszűnik:
	a)	lemondással,
	b)	fegyelmi határozattal történő kizárással,
	c)	a 25. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltétel 			megszűntével, vagy a foglalkozástól való  eltiltással,
	d)	a tag halálával,
	e)	ha a tagot cselekvőképességének korlátozottsága vagy hiánya 		miatt gondnokság alá helyezték,
	f)	a 29. § (3) bekezdés szerinti jogerős megszüntető határozattal.


32. §


(1)	A területi kamara - kérelmére - tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt illetve építészt, aki - az egyéb feltételek fennállása mellett - a 25. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati idővel nem rendelkezik.

(2)	A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában tanácskozási joggal vehet részt.


33.§

(1) 	A kamaráknak a tervezői, illetve szakértői névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről hozott határozatai közigazgatási határozatnak minősülnek. 

(2)	A kamarának az etikai-fegyelmi felelősséget megállapító, valamint minden olyan határozatára, amely ügyintéző szerveire, illetve tagjaira kötelezettséget  állapít meg, vagy jogokat von el, vagy amelyre nézve e törvény a bírósági felülvizsgálatot lehetővé teszi, a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)	A kamarák munkaviszonyban álló tisztségviselőinek és az ügyintéző szervek alkalmazottainak a jogállására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 






VII. fejezet

Etikai és fegyelmi szabályok

34. §

(1)	E törvény alkalmazásában szakmai és etikai-fegyelmi vétség:

	a)	a mérnöki illetve építészeti tevékenység szakmai szabályainak,
	b)	a kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglaltaknak szándékos vagy gondatlan megszegése.

(2)	Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén e törvény és az etikai-fegyelmi szabályzatban előírtak szerint kell az eljárást lefolytatni.


35. §


(1)	Szakmai, és etikai-fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:

	a)	figyelmeztetés,
	b)	pénzbírság,  legfeljebb a kiszabás időpontjában érvényes
		közalkalmazotti alapilletmény összegéig, 
	c)	a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése,
	d)	kizárás.

(2)	A jogerősen kiszabott etikai-fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(3)	A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból három év eltelte után törölni kell.


36. §


(1)	Az etikai- fegyelmi bizottságok működését, a fegyelmi eljárás rendjét, az összeférhetetlenségi szabályokat a kamarák etikai-fegyelmi szabályzatában kell meghatározni.

(2)	Az eljárást első fokon a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága, másodfokon az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága folytatja le.

(3)	A megválasztott etikai-fegyelmi bizottságok tagjaiból az elnök által kijelölt háromtagú bizottság  jár el az etikai fegyelmi ügyben.

(4)	A bizottságok a döntéseiket bizonyítási eljárás lefolytatása után hozzák meg, ebben az eljárás alá vont kamarai tag részvételi és védekezési  lehetőségét (jogi képviselő igénybevételét)   biztosítani kell.


37. §

(1)	Az etikai-fegyelmi eljárást a szakmai vagy etikai fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az a területi kamara köteles megindítani, amelynek a gyanúval érintett személy a tagja.  Az eljárás  lefolytatását  az érintett személy maga is kérheti, ez esetben az eljárást le kell folytatni. 

(2)	Nem lehet etikai- fegyelmi eljárást indítani, ha az elsőfokú  etikai-fegyelmi bizottság az eljárást a cselekmény tudomására jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg, vagy ha az etikai, illetve fegyelmi vétséget megalapozó cselekmény elkövetése óta egy év eltelt, kivéve ha az eljárás lefolytatását az érintett személy kéri.

(3)	Az etikai- fegyelmi eljárást annak megindításától számított 60 napon belül be kell fejezni.

(4)	Az elsőfokú határozat ellen az érintett kamarai tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

(5)	Az országos etikai- fegyelmi bizottság etikai, illetve fegyelmi felelősséget megállapító másodfokon hozott határozata ellen az elmarasztalt tag a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz fordulhat. A keresetnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.


VIII. fejezet

Törvényességi felügyelet

38. §


(1)	A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban:  miniszter), a Magyar Építészek Kamarája törvényességi felügyeletét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban:  miniszter) gyakorolja.

(2)	A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabályok és a többi önkormányzati szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak,  továbbá, hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt, vagy a többi önkormányzati szabályzatot. 

(3)	Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. 

(4)	Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a  miniszter bírósághoz fordul.  
	A bíróság 
	a)	megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el;
	b)	felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására - a  felfüggesztés tartamára - felügyelő biztost rendelhet ki. 

(5)	A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(6)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet. 

(7)	A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. 

(8)	A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg. 


39.§

A szakmai kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed,  továbbá alapszabályukat és egyéb önkormányzati szabályzataikat - meghozataluktól, illetve elfogadásuktól számított 15 napon belül - kötelesek megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó miniszternek.









Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata

40.§

(1)	A területi kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe,  más jogszabályba, a kamara alapszabályába, vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik.  Az országos kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal kapcsolatban ez a jog a területi kamarákat illeti meg. 




(2)	Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag, illetve területi kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon  belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül a felügyelő bizottságnak bejelenteni.  Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.   

(3)	A felügyelő bizottság a bejelentést követő 30 napon belül köteles állást foglalni. 

(4)	A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelő bizottság  állásfoglalásától , vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 

(5)	A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6)	A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni. 


A bíróságok és a hatóságok  feladatai 
a kamarai tagsággal  kapcsolatban

41.§


(1)	A bíróság a területi kamara nyilvántartásba vételéről és törléséről értesíti az országos kamarát. 

(2)	A cégbíróság az 1. §-ban említett gazdálkodó szervezetek cég-nyilvántartásba történt bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint a gazdálkodó szervek bejegyzésére irányuló kérelem elutasításáról értesíti az illetékes területi kamarát.

(3)	A községi, a városi, a fővárosi kerületi jegyző  az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a vállalkozói igazolvány kiadásáról, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.




IX. fejezet

Átmeneti szabályok a területi és az országos kamarák létrehozására

42. §


(1)	A területi kamara alapító taggyűlésének, illetve az országos kamara alakuló küldöttgyűlésének megszervezését és összehívását - e törvény felhatalmazása alapján - a Mérnöki, illetve Építész Tanács (a továbbiakban együtt: Tanács) felügyeletével a törvény hatálybalépése előtt létrehozott és egyesületként működő Mérnök Egylet, illetve Magyar Építészek  Szövetsége, illetve területi szervező csoportjaik (továbbiakban együtt: területi szervező csoport) végzik. A szervezésről felhívást kell közzétenni.

(2)	A Tanács elnökből és 10 tagból áll. A Tanács elnökét és tagjait a környezetvédelmi és területfejlesztési  miniszter 

a)	az érintett szakminisztériumok,
b)	a Mérnök Egylet, a Magyar Építészek  Szövetsége, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság,  a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége  és annak tagegyesületei,  továbbá
c)	a szakirányú felsőfokú oktatási intézmények javaslatának figyelembevételével bízza meg.

(3)	A Tanács független szerv, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
	A Tanácsot elnöke képviseli.

(4)	A Tanács feladata a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara létrehozásában való közreműködés és a megalakulás demokratizmusának biztosítása.
(5)	A Tanács jogosult a Mérnök Egyletnek, a Magyar Építészek  Szövetségének, illetve területi szervező csoportjaiknak a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara megalakulását célzó intézkedéseit ellenőrizni, továbbá az alapító taggyűlésen, illetve alakuló küldöttgyűlésen részt venni.

(6)	A Tanács a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara országos alapszabályának elfogadásával megszűnik.


43. §


(1)	A  Mérnök Egylet illetve a Magyar Építészek  Szövetsége a szervező csoportok létrehozásával egyidejűleg azon tagjaiból, akik a 25. §-ban előírt feltételeknek megfelelnek, 10-10 tagú alapszabályt előkészítő bizottságot hoz létre az alapszabályok tervezetének előkészítése céljából.

(2)	Az alapszabályt előkészítő bizottság elnököt választ, maga állapítja meg működésének rendjét, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3)	A területi kamara alapító taggyűlésén a bizottságok elnökei előterjesztik a területi alapszabály javasolt tervezetét, és ezzel a bizottságok felhatalmazása a területi kamara vonatkozásában megszűnik.

(4)	A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyűlésein a bizottságok elnökei előterjesztik az országos alapszabály javasolt tervezetét. Az előterjesztéssel egyidejűleg a bizottságok megszűnnek.

44. §


(1)	Az a természetes személy, aki a kamarai tagság jelen törvényben szabályozott feltételeinek megfelel és a mérnöki vagy az építész kamara tagja kíván lenni, a Mérnök Egylet illetve a Magyar Építészek  Szövetsége felhívását követő 30 napon belül jogosult jelentkezni a lakóhelye szerinti területi szervező csoportnál.  

(2)	A területi szervező csoport a jelentkezőket ideiglenes névjegyzékbe veszi.

(3)	Az ideiglenes névjegyzékbevételt elutasító határozatot a kérelmező annak kézbesítésétől számított 30 napon belül a megyei (fővárosi) bíróságnál keresettel megtámadhatja. 


45. §

(1)	A területi szervező csoport megyénként és a fővárosban, az ideiglenes névjegyzék lezárásától számított 30 napon belül köteles az alapító taggyűlést összehívni és  megtartani.

(2)	A területi mérnöki, illetve építész kamara alapító taggyűlése határozatképes, ha az ideiglenes névjegyzékbe felvettek többsége megjelent.
	A határozatképességhez egyszerű többség szükséges.

(3)	Határozatképtelenség esetén az alapító taggyűlést 15 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismét összehívott taggyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

(4)	A taggyűlés helyét és időpontját 8 nappal korábban, írásban kell közölni az ideiglenes névjegyzékben szereplő mérnökökkel illetve építészekkel és meg kell hirdetni két napilapban is.

46. §


(1)	Az alapító taggyűlés levezető elnökét a Tanács javaslatára egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással választják meg.

(2)	Az alapító taggyűlés a levezető elnök javaslatára a jelenlévő ideiglenes névjegyzékbe felvett tagok közül 3-3 tagú jelölő bizottságot és szavazatszedő bizottságot választ.

(3)	Az ideiglenes névjegyzékbe felvett bármely tag jogosult választani és  megválasztható.

(4)	Az alapító taggyűlésen a választást jelölés előzi meg. A (6) bekezdésben meghatározott tisztségekre az az ideiglenes névjegyzékbe vett tag lesz a jelölt, akit a megjelentek közül bárki ajánl.

(5)	Minden jelenlévő ideiglenes névjegyzékbe vett tag csak annyi személyt jelölhet, amennyit a (6) bekezdés alapján meg lehet választani.

(6)	Az alapító taggyűlés

a) 	dönt a területi alapszabályról,
b)	megválasztja tisztségviselőit, az elnökséget és az állandó bizottságok tagjait,
c)	a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyűlésébe minden ideiglenes névjegyzékbe vett 20 tag után egy küldöttet, továbbá
d)	5 személyből álló területi tagfelvételi  bizottságot,
e)	amennyiben az alapszabályt nem fogadja el, 3 tagú alap-szabályelőkészítő bizottságot választ.

(7)	Ha az alapszabályt az alapító taggyűlés nem fogadja el, a taggyűlést 15 napon belül ismételten össze kell hívni.


47. §

(1)  Megválasztott az a kamarai tag, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévők többségének érvényes szavazatát megkapta.

(2)	Ha a választható tagoknál kevesebb jelölt kapta meg az (1) bekezdésben megállapított szavazat-többséget, a szavazás második fordulóját - újabb jelölés nélkül - azonnal meg kell tartani. A második szavazás során azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévők egynegyedének érvényes szavazatát kapta meg.

(3)	Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

48. §

A szavazás titkos és azt úgy kell lebonyolítani, hogy eredménye ellenőrizhető legyen.

49. §

(1)	A Mérnök Egylet  illetve a Magyar Építészek Szövetsége országos szerve  - szakmai kamaránként - az első területi kamara alapító  taggyűlésétől számított 60 napon belül megtartja a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyűlését. A kitűzött időpontról és a küldöttgyűlés helyéről a megválasztott küldötteket legalább 15 nappal előbb írásban értesíteni kell.

(2)	Az alakuló küldöttgyűlés a Tanács javaslatára, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, levezető elnököt választ.

(3)	Az alakuló küldöttgyűlésen az országos tisztségviselők megválasztását jelölés előzi meg. Jelöltnek azt kell tekinteni, akit a küldöttek legalább 5 százaléka írásban ajánl.

(4)	Az alakuló küldöttgyűlés megalkotja a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alapszabályát és ez alapján megválasztja a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara országos ügyintéző szerveit.
(5)	Ha az alakuló küldöttgyűlés az alapszabályt nem fogadja el, 5 tagú előkészítő bizottságot választ és a küldöttgyűlést 15 napon belül ismételten össze kell hívni.


50. §

(1)	Az alakuló küldöttgyűlést követően a 46. § (6) bekezdés d) pontja szerinti tagfelvételi bizottságok összeállítják a területi mérnöki és a területi építész kamara tagjainak végleges névjegyzékeit és döntenek azoknak a mérnököknek, építészeknek a felvételéről, akik a 44. § (1) bekezdésében meghatározott határidő után jelentkeztek.

(2)	A tagfelvételi bizottságok elutasító határozata esetén a kérelmező  a 44. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti keresettel élhet.


X. fejezet

Felhatalmazás

51. §


Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy az e törvényben meghatározott feladatok átadásának a végrehajtásához szükséges rendeleteket megalkossa.



Átmeneti rendelkezések

52. §

Az engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mérnöki és építészeti tervezői és műszaki szakértői tevékenységre az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek - amennyiben a jogosult személy a kamarai tagfelvételét nem kéri, - az 53. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépést követő 90. napig érvényesek.

Hatálybalépés

53.§

(1)	Ez a törvény - a 42-52. §-ok  kivételével, - a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.

(2)	A törvény   42-52. §-ainak rendelkezései a kihirdetés napján  lépnek hatályba.


Hatályát vesztő rendelkezés

54.§

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 19. § (4) bekezdése c) pontjából a \"tervezői\",  \"és szakértői\"  szövegrészek  hatályukat vesztik.



I n d o k o l á s

a tervező- és szakértő mérnökök valamint 
a tervező- és szakértő építészek szakmai kamaráiról
szóló törvénytervezethez


Általános indokolás

1.	A törvényjavaslat célja, hogy a mérnöki és építészeti tervezői és szakértői tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az államigazgatásból a szakma önkormányzatával működő, a Ptk. 65. §-ának alapján álló köztestülethez telepítse át.

	Ez a szabályozás ahhoz a jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, amely az önálló szellemi  tevékenységet folytatók jogállását a piacgazdaság követelményeihez igazítja. A közelmúlt hazai előzményeihez tartozik az ügyvédi, a közjegyzői, az orvosi, a gyógyszerészeti és a szabadalmi ügyvivői kamarák köztestületként való létrehozása. Ennek következtében ezen hivatások gyakorlói sem a kereskedelmi és iparkamarának, sem a kézműves kamarának nem lesznek tagjai.

2.	A hazai, a nemzetközi és az Európai Közösségi gyakorlat azokban a szakmákban hozott létre köztestületi hatáskörrel működő szakmai kamarákat, amely tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy
	-	individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember (pl. ügyvéd, orvos stb.)
		alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája
		határozza meg;
	- a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez;
	-	a tevékenység jelentős élet és vagyonbiztonsági, környezeti, erkölcsi, 	anyagi illetve kulturális értékhez kapcsolódik.

Mindezek igen jellemzőek a mérnöki- és építészeti tervezői, illetve szakértői tevékenységekre is.

3.	A személyhez kötődő tervezői jogosultságot 25 éve, a szakértői jogosultságot 48 éve - és jelenleg is - jogszabályok kötelező jogosultsághoz és névjegyzékbe vételhez kötik. E törvény nem érinti a kormánynak azt a jogát, hogy a tervezői és szakértői jogosultság feltételrendszerét, mint eddig is, rendeletben szabályozza, de annak végrehajtását kamarai körbe utalja.





4.	E törvény szerint a mérnöki és építészeti tervezői illetve szakértői tevékenység csak kamarai tagsági viszony keretében végezhető. A kötelező tagság lehetővé teszi azt, hogy a kamara a hivatás etikai és szakmai normáit megállapítsa és azoknak érvényt szerezzen. E normaalkotás a kamara önkormányzati hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a kijelölt miniszter törvényességi felügyelete és a bírósági kontroll biztosítja, hogy diszkriminatív intézkedésekre és az alkotmánnyal, jogrenddel egyébként össze nem egyeztethető döntésekre ne kerülhessen sor.

5.	A kamarai tagság alanyi jog: elnyeréséhez kizárólag a törvény által szabott feltételek meglétét kell igazolni (normativitás). A kamara további feltételek megszabására nem jogosult, az előírt feltételek megléte esetén tehát a kérelmezőt fel kell venni. A kamara célszerűségi, vagy versenypolitikai megfontolásokból a mérnökök, építészek piacra lépését nem korlátozhatja.

6.	A kamarák védik a közérdeket, a társadalom egyes tagjait a színvonaltalan illetve etikátlan  mérnöki és építészeti tevékenységtől, továbbá védik és képviselik tagjaiknak és szervezeteiknek szakmai érdekeit az állami, önkormányzati és az igazságszolgáltatási szervek előtt. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviselet nem tartozik a kamara feladatai közé, mert ezt más társadalmi szervezetek látják el.

	A kamarák működésének rendjét a törvény és az alapszabályok határozzák meg. A javaslat arra törekszik, hogy kötelező szabályokat csak a legszükségesebb mértékben írjon elő (ez alól kivétel a kamarák megalakulását előkészítő folyamat kötelező szabályainak meghatározása az átmeneti rendelkezések körében). Természetesen az alapszabályok rendelkezései sem lehetnek ellentétesek az alkotmány és más törvény előírásával; ezt a törvényességi felügyelet biztosítja.

7.	A kamara önkormányzati alapon működő, önigazgató szervezet. Az önigazgatás az a módszer, amellyel a kamarai feladatok megvalósíthatók, a kamarai önkormányzat adja az alapot a közhatalmi jellegű jogosítványok gyakorlásának. Ezért a kamara területi elven épül fel, átfogva az ország egészét. A területi kamarák országos kamarát hoznak létre. Ez az országos kamara olyan köztestület, amelynek tagjai maguk is köztestületek. Az egyes szintek között kapcsolatok vannak, amelyek elengedhetetlenek az összehangolt kamarai működéshez. Az országos kamara hozza létre az egyes mérnöki és építészeti szakágakat képviselő szakmai tagozatokat.

	A javaslat abból az alapelvből indul ki, hogy az önigazgatás - a döntéshozók szakmai és helyi ismereteinél fogva - hatékonyabb, mint az állami irányítás.



8.	A kamara közfeladatainak ellátása érdekében szolgáltatásokat nyújthat tagjai részére. A kamara e szolgáltatásaira is vonatkoznak azok a  korlátozások, amelyeket a köztestületek üzletszerű tevékenységére a Ptk. megállapít. A korlátlan üzletszerű gazdasági tevékenység ugyanis nem egyeztethető össze a kamara hatósági és igazgatási jogosítványaival. A köztestület vagyonával önállóan gazdálkodik, gondoskodik értékének megőrzéséről (tagsági jogosultság nélküli értékpapír stb.) egyébként üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.



Részletes indokolás


I. fejezet
Általános rendelkezések

1. §-hoz

A rendelkezés az itt meghatározott, külön engedélyhez, illetve névjegyzékbe vételhez kötött tevékenységek végzéséhez szükséges jogosultság megszerzését egy új feltételhez, a szakmai kamarai tagsághoz köti. A kötelező feltétel a garanciája a kamarák szakmai minőséget és etikai elveket érvényesítő működésének.

A meghatározott tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek és vállalkozók a tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha kamarai tagsággal rendelkező személyt alkalmaznak, vagy a tulajdonos illetve a vállalkozó  saját személyében felel meg e követelményeknek.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény rendelkezései alapján ezek a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások a jelen törvény hatálya alá tartoznak.

2. §-hoz

A szakmai kamarák területi elven létrejövő,  tagsággal, önkormányzattal, feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek. A javaslat alapján  két szakmai kamarai szervezet jön létre, az 1. §-ban meghatározott tevékenységeket folytató mérnökök és építészek kamarája.

A kamarai rendszer mindkét esetben két szintű.
A területi kamarákat a tagsági feltételeknek megfelelő természetes személy tagok meghatározott területi (regionális, megyei, fővárosi) illetékességgel, az országos kamarákat - a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát - az azonos tevékenységű területi kamarák hozzák létre országos illetékességgel.
A kamarák önálló jogi személyek. 
A területi kamarák alapszabályukban meghatározottan helyi csoportot hozhatnak létre, mely különösen regionális szerveződés esetén célszerű és indokolt, mivel e szervezeti egységeket a területi alapszabály átruházott jogi személyiséggel ruházhatja fel és így a kamara hatékony működését tudja biztosítani.

Az országos  kamaráknak, tekintettel a tevékenységek széles körére, szakmai tagozatokat kell létrehozni a megfelelő szakmai érdekképviselet biztosítása érdekében.
A rendelkezés meghatározza azokat a szakterületeket amelyeken az országos kamarák tagozatokat kötelesek létrehozni, illetve a meghatározottakon túl a kamarákra bízza a döntést a további tagozatok létrehozásának lehetőségét biztosítva.

II. fejezet
A területi kamara


A területi kamara a szabályozás centruma. Itt történik a mérnökök és építészek tagfelvétele, az országos ügyintéző szervek megválasztása és az Alapszabály elfogadására jogosult küldöttek megválasztása.

3. §-hoz


A területi kamara a köz érdekében az e §-ban felsorolt

	- közfeladatokat, 
	- érdekképviseletet,
	- önigazgatási feladatokat, 

látja el.

A területi kamara közfeladatai körében átvesz - eddig az államigazgatást  terhelő - feladatokat és elsőfokú közhatalmi szervezetként eljár. Kezeli a jogosultsági ügyeket, de a jogosultsági szabályokat nem a kamara hozza, azokat jogszabály  számára előírja. Tagjairól és azok jogosultságáról közhiteles nyilvántartást vezet. A közérdek védelme megkívánja, hogy a kamara megóvja a társadalom egyes tagjait a színvonalatlan mérnöki, építészeti szolgáltatástól, ezért szakmailag felügyeli a jogosultak tevékenységét,  kivizsgálja a megrendelői panaszokat.

A területi mérnöki és építész kamarák érdekképviseleti jogköre kizárólag szakmai kérdésekre korlátozott. 



A területi mérnöki és építész kamarák önigazgatási feladatkörükben  ellátnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a szakmai és etikai elveknek a tagság munkájában való érvényre jutását . Elsőfokú etikai-fegyelmi jogkört gyakorolnak.

4-9. §-okhoz


A területi kamarák legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve - a demokratikus elveknek megfelelően - a taggyűlés, mely jogosult a tisztségviselők,  a küldöttek és az ügyintéző szervek megválasztására, a területi kamarák egyesülésének és szétválásának kimondására. A törvény az ügyintéző szervek és tisztségviselők legfontosabb feladatairól intézkedik.
Elsődlegesen a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, a választás és határozathozatal, valamint a felügyelő- és az etikai bizottságokra vonatkozó szabályok, valamint a kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek intézésének szervezeti és eljárási rendjének megállapításával megalkotja az önkormányzat működését biztosító törvényi garanciákat.


10. §-hoz

A területi kamarák, ahol ezt kis létszámuk, vagy a működési költségekkel való racionálisabb gazdálkodásuk indokolja, egyesülhetnek és közös területi kamaraként működhetnek tovább. Az egyesülést kiváltó indokok elmúltával ugyanezen területi kamarák szét is válhatnak és így a közigazgatási határokhoz igazodó területi kamarák jöhetnek létre.

III. fejezet
Az országos kamara

11. §-hoz

Az országos mérnöki illetve építész kamara  az e §-ban felsorolt

		- közfeladatokat, 
		- érdekképviseletet,
		- önigazgatási feladatokat

látja el.

Az országos kamara közfeladatai körében átvesz eddig az államigazgatást terhelő feladatokat és másodfokú jogkörben eljár. Országos összesítésben vezeti,  és a nyilvánosság számára biztosítja a tervező és szakértői jogosultsággal rendelkezők közhiteles névjegyzékét. 
Szakmai szabályzat határozza meg a mérnöki, építészeti szolgáltatás kötelező tartalmát és a hozzárendelt ajánlott díjat, védve ezzel a rendszerint szakértelemmel nem bíró megrendelő (fogyasztó) érdekeit.
Az országos kamara feladatainak ellátása során a szakminisztériumokkal, önkormányzatokkal, kamarákkal és más köztestületekkel való kapcsolata és együttműködése elengedhetetlen feltétel. A javasolt rendelkezések ezt biztosítják.

Az országos mérnöki és építész kamara önigazgatási feladatkörében megalkotja az Alapszabályát, etikai-fegyelmi szabályzatát, és e törvény keretei között intézkedik még minden olyan kérdésről, melyet a szakma a szakszerű és etikus működéséhez szükségesnek tart. Másodfokon  etikai-fegyelmi jogkört gyakorol.


12-17.§-hoz

 Az országos kamarák legfőbb képviseleti szerve a küldöttgyűlés, mely jogosult az országos tisztségviselők megválasztására  és az országos alapszabály, az etikai-fegyelmi szabályzat  elfogadására, a tagdíj megállapítására.

A küldöttgyűlés létszámát a tervezet nem állapítja meg, az a területi kamarák taglétszáma függvényében, a választás alapján alakul ki.

A törvényjavaslat az országos ügyintéző szervek és tisztségviselők legfontosabb feladatairól intézkedik, továbbá rendelkezik törvényességi garanciákat hordozó szervezeti és eljárási kérdésekben.


18. §-hoz

Az egyes mérnöki és építészeti szakterületek szakmai kérdéseinek országosan egységes kezelésére az országos kamarán belül szakmai tagozatok működnek. Az országos szakmai tagozatok munkájában  bármelyik területi kamarai tag részt vehet. Egy kamarai tag akár több szakmai tagozatnak is tagja lehet. A szakmai tagozatokra vonatkozó részletesebb szabályozást a törvény az országos alapszabály hatáskörébe utalja, azonban a szakmai tagozatoknak véleményezési (egyetértési) jogot biztosít, mellyel a szakmai színvonal és országosan egységes gyakorlat kialakításának feltételét teremti meg. Ettől való eltérésre nincs lehetőség.

19. §-hoz


Az országos kamarák szervezetének és működésének alapdokumentuma az országos alapszabály. A törvényjavaslat csak a kifejezetten indokolt szabályokat állapítja meg, egyébként a kamarai önkormányzatiságot nem korlátozza.
IV. fejezet
A választás szabályai


A jelölések és választások rendjéről az önkormányzatiság elvének megfelelően, az országos  alapszabályban kell intézkedni. A törvényjavaslat a választásokkal kapcsolatban csupán garanciális rendelkezéseket tartalmaz.


20-22. §-okhoz

  
A tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek és tagozati elnökök megbízatása legfeljebb négy évre szól és egy alkalommal újraválaszthatók.
A területi kamarában bármelyik tag jelölhető tisztségviselőnek, az országos kamarába pedig bármelyik területi kamara bármelyik tagja jelölhető, tehát nemcsak a küldöttek. A tisztségviselőket titkosan kell megválasztani. Az összeférhetetlenség szabályai a kamarai közélet tisztaságát szolgálják. A törvényjavaslat a tisztségviselők megbízatása megszűnésének eseteit és a visszahívás módját megállapítja. 
Ezekkel a rendelkezésekkel az önkormányzati működés garanciáit teremti meg.


V. fejezet
A kamara gazdálkodása


23. §

A mérnöki és építész kamarák legfőképpen tagdíjbevételükből gazdálkodnak. A tagdíj mértéke országosan egységes kell legyen és annak megállapítását az országos küldöttgyűlés hatáskörébe kell utalni, ahol a területi kamarák tagsági képviselete jár el. A jövedelmi viszonyoknak megfelelő arányos tagdíj fizetésének kialakítása érdekében a sávos rendszer kialakítása a célszerű.


24. §-hoz

A kamara gazdálkodása körében csak közhasznú társaságot alapíthat, illetve annak lehet tagja.





VI. fejezet

A tagsági viszony és a tag jogai


25-31. §-hoz


A kamarai tagság alanyi jog, a törvényi feltételek megléte esetén a tagfelvétel nem tagadható meg. Ennek érvényesülését a bírói jogvédelem garantálja. A kamarai tagságra jogosultak köre szélesebb, mint a kötelező tagsághoz kötött tervezői illetve szakértői tevékenységet végzők köre. A kamarai felvételre jogosító követelmények elsősorban az elméleti, felsőfokú ismeretek megszerzéséből és azok begyakorlásából állnak. A feltételek megléte esetén a jelentkező mérnököket kérésükre fel kell venni a területi kamarába. A rendelkezés garanciális szabályokat alkot meg a kérelem benyújtására, annak elbírálási rendjére. A tagfelvétel csak a törvényben meghatározott esetekben tagadható meg. A tagfelvételi eljárásban biztosítva van az első és a másodfok, illetve végül a bírósági jogorvoslat lehetősége.
A javaslat a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő feltételrendszert alakít ki.
A mérnök illetve az építész egyidejűleg csak egy, azonos jellegű szakmai  területi  kamarának lehet tagja. 

Mindkét szakmai kamarában való egyidejű tagság kizárása nem indokolt.
A tag jogait és kötelezettségeit a javaslat megállapítja. A jogok korlátozásának lehetőségét kizárja.
A tagsági viszonynak a kamara által való megszüntetése kizárólag a törvényben meghatározott okokból és esetekben, és akkor is csak jogerős határozattal lehetséges.


32. §-hoz


A tagfelvételhez szükséges gyakorlati idővel még nem rendelkező mérnököt illetve építészt kérésére a kamara szavazati jog nélküli tagjelöltként felveheti.


33. §-hoz


A rendelkezés az eltérő jogviszonyok eljárási kérdéseit rendezi.




VII. fejezet
Etikai és fegyelmi szabályok


34-35. §-okhoz

A mérnöki illetve építész kamarák feladata az általános szakmai szabályok és a saját döntéseikkel kialakított etikai normákkal megállapított  minőségi szint biztosítása. Ennek betartása a kamara számára követelmény. Ennek a feltételét a javaslat meghatározza. A tagok tevékenységével összefüggő szakmai illetve etikai szabályok szándékos, vagy gondatlan megszegésének szankcionálása tartozik e körbe.


36-37. §-okhoz


A teljes körű tényfeltárás és a jogorvoslat biztosítása érdekében az eljárás kétfokú és az eljárás alá vont tag részvételét és védekezését biztosítani kell. Az etikai-fegyelmi bizottság tanácsban jár el, amelynek személyi összetétele nem sértheti az összeférhetetlenség elvét. Az eljárás méltányossága és célszerűségének megőrzése miatt annak megindítására a javaslat elévülési határidőket szab meg.

A szakmai kamara alapvető feladata a tag szakmai érdekképviselete. Meghatározó a tag tevékenysége vonatkozásában a szakmai megítélése, a jó hírnév.
Ezért a rendelkezés elévülési határidőt a tag kérelme esetére nem enged megállapítani.


VIII. fejezet
Törvényességi felügyelet


38-39. §-okhoz

A mérnöki, illetve építész kamarák  működésének törvényességi felügyeletét a Kormány által  kijelölt   miniszterek gyakorolják. A kamarák jogsértő magatartása esetén a törvényességi felügyeletet gyakorló  miniszter az itt meghatározott szabályok szerint jár el.





Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata
40. §-hoz

A jogsértő határozatok eseteire vonatkozó jogorvoslati és eljárási szabályokat állapítja meg. 

A bíróságok és a hatóságok feladatai a
 kamarai tagsággal kapcsolatban

41. §-hoz

Az országos kamarában való tagság a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, erről az országos kamara közvetlenül a bíróságtól értesül. 
Az 1. § (3) bekezdésére tekintettel e megoldást kell érvényesíteni az érintett gazdálkodó szervezetek, illetve vállalkozók eseteire is.


IX. fejezet
Átmeneti szabályok a Magyar Mérnöki Kamara és
a Magyar Építész Kamara létrehozására

42. §-hoz


A mérnöki illetve az építész kamarák megalakulási folyamatát egy Mérnöki illetve Építész Tanács felügyeli. E Tanácsok tagjait a szakma által érintett minisztériumok, társadalmi szervezetek és felsőoktatási intézmények javaslata alapján a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter bízza meg. Ezek a Tanácsok az országos kamarák megalakulása és az alapszabály elfogadása után megszűnnek.

A Mérnöki illetve Építész Tanács  szervezési munkájában a szakmai egyesületként működő Mérnök Egylet és a Magyar Építészek Szövetsége  együttműködése biztosítja a szervezés kontrollját, mivel törvényességi felügyelet még nincs.

43-48. §-okhoz

A megalakulás feltételeinek biztosítása érdekében alapszabály előkészítő bizottságokat kell létrehozni, mely bizottságok feladata kizárólag a javaslat elkészítése és előterjesztése.
A szervezés az alsóbb szinten, a területi kamaráknál kezdődik. Mivel az új köztestületi kamarák  ma meglévő szervezetnek nem jogutódjai, így azok szervezése a tagsági feltételnek megfelelő jelentkezők ideiglenes névjegyzékbe vételével kezdődik. 
Az alapító taggyűlés feladata a küldöttek megválasztása az országos kamara alakuló küldöttgyűlésébe, az alapszabály elfogadása, valamint a tagfelvételi bizottság megválasztása. 
Mivel az alapító taggyűlés tartásakor a kamarák még nem rendelkeznek hatályos országos alapszabállyal, ezért ezek lefolytatásának módjáról, eljárásrendjéről e törvény részletesen intézkedik.

49. §-hoz


A területi kamarák küldötteit a szervezők 60 napon belül összehívják az országos kamarák alakuló küldöttgyűlésére. Az országos mérnöki és építész kamara alakuló küldöttgyűlése megválasztja az országos kamara tisztségviselőit, elfogadja az országos  alapszabályt.

50.  §-hoz

A végleges névjegyzék összeállítására vonatkozó külön rendelkezés biztosítja a kamarai feladatok átvételét, a hatálybalépés időpontjától a névjegyzék nyilvánosságának teljesíthetőségét.

Az országos kamara megalakulása, az országos alapszabály és az etikai-fegyelmi szabályzat elfogadása után kerül sor újra a területi kamaráknál a tagság összehívására, de most már a végleges megalakulás céljából. Ez az alakuló taggyűlés fogadja el a területi kamara működési szabályzatát és választja meg a tisztségviselőket. Ekkor döntenek a területi kamarák esetleges egyesüléséről.


X. fejezet

Felhatalmazás

51. §-hoz

A feladatok átadásának a végrehajtásához jogszabályok megalkotása szükséges. Ez  rendeleti szinten történik e felhatalmazás alapján.

Átmeneti rendelkezések

52. §

Az érvényes engedéllyel rendelkező jogosultak részére a kamarába történő belépéshez hosszabb határidőt szükséges szabni a tevékenység folyamatos ellátásának biztosítása érdekében. A létrehozandó kamarák érdeke azonban a működés érdekében a tagság biztosítása, ezért az átmenet csak a kettős érdekhez egyeztetett határidővel történhet.
Hatálybalépés

53. §-hoz

A kamarák létrehozása csak a törvény alapján lehetséges. Ezért az átmeneti rendelkezések azonnali hatályba léptetésével biztosítani kell a feltételeket megalakításukhoz, mivel a feladatokat  a teljes hatálybalépéstől kötelesek a kamarák ellátni. 

Hatályát vesztő rendelkezés

54. §-hoz

A törvényhely az érintett tervezők és  szakértők engedélyének kiadásáról és névjegyzékének vezetéséről rendelkezik.




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç"
