"1ż









T/2074. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény módosításáról












                                 Előadó: dr.Vastagh Pál

                                 1996. február





1996. évi ... számú törvény

a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény módosításáról



1. §

         A Magyar Köztársaság  Polgári  Törvénykönyvéről  szóló
1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)   578/G.  §-a  (1)
bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

         \"Az élettársak együttélésük alatt  a  szerzésben  való
közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont.\"


2. §

         A Ptk. a következő 685/A. §-sal egészül ki:

         \"685/A. § Az élettársak - amennyiben  jogszabály  más-
ként nem rendelkezik - két, házasságkötés nélkül közös  háztar-
tásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy.\"


3. §

         Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon  lép  ha-
tályba.




I N D O K O L Á S

         A Magyar Köztársaság  Polgári  Törvénykönyvéről  szóló
1959. évi IV. törvény (a  továbbiakban:  Ptk.) kifejezetten  az
élettársakra tekintettel csak az 578/G. §-ban tartalmaz rendel-
kezést, amikor vagyoni viszonyaik rendezésére  vonatkozóan  ki-
mondja, hogy az élettársak - házasságkötés nélkül közös háztar-
tásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és  férfi
- együttélésük alatt a szerzésben való  közreműködés  arányában
szereznek közös tulajdont.

         Az élettársak közötti  érzelmi,  gazdasági  közösségre
tekintettel a Ptk. az élettársakat a hozzátartozók  körébe  so-
rolja (Ptk. 685. §  b) pont). Ennek igen  nagy  a  jelentősége,
mivel számos jogszabály e rendelkezésre utal, amikor  a  hozzá-
tartozókra - közöttük az élettársra - vonatkozóan  rendelkezést
állapít meg, így pl. a hivatali összeférhetetlenség  tekinteté-
ben, a társadalombiztosítási és szociális juttatások terén vagy
a büntető, illetve polgári eljárásban a tanúvallomás alóli men-
tességgel összefüggésben. E jogszabályok közös vonása, hogy  az
élettársi kapcsolat meghatározását mellőzik,  azt - figyelemmel
a Ptk. 578/G. §-ában foglaltakra - adottnak tekintik.

         Az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB határoza-
tában kifejtette, hogy ellentétes az Alkotmánnyal, hogy az  ér-
zelmi, szexuális és  gazdasági  közösségben,  házasságon  kívül
együttélő személyekre nézve jogokat és kötelezettségeket megál-
lapító jogszabályi rendelkezések kizárólag a Ptk. fogalommegha-
tározása szerinti élettársi viszonyhoz, tehát csak a nő és fér-
fi együttéléséhez fűznek jogkövetkezményeket. Két személy  tar-
tós életközössége ugyanis megvalósíthat olyan értéket, amely az
érintettek  személyi  méltóságának  egyenlő  figyelembe  vétele
alapján az együttélő személyek nemétől függetlenül igényt tart-
hat jogi elismerésre. Ezért az Alkotmány 70/A. §-ába -  a  hát-

rányos megkülönböztetés tilalmát kimondó rendelkezésbe - ütköző
megkülönböztetés, ha a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági
közösségben együttélő személyek  közül  az  azonos  neműekre  a
jogszabály nem vonatkozik,  feltéve,  hogy  a  jogszabályok  az
élettársakra nézve olyan jogokat, illetve kötelezettségeket ál-
lapítanak meg, amelyek tekintetében nincsen jelentősége  annak,
hogy az élettársi viszony különböző nemű személyek  között  áll
fenn.

         Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a  hatályos  jogszabá-
lyokat, melyek az élettársakra nézve jogot vagy  kötelezettséget
állapítanak meg, és úgy találta, hogy ezekben az  életviszonyok-
ban általában nincsen jelentősége annak, hogy az  élettársi  vi-
szony különböző nemű személyek között áll-e  fenn.  Különösen  a
gazdasági életközösségből adódó vagyoni helyzet és juttatások, a
hivatali összeférhetetlenség, illetve a  hozzátartozókat  illető
büntetőjogi könnyítések és szigorítások tekintetében nincsen al-
kotmányos alapja annak, hogy ezek szabályai az azonos nemű  sze-
mélyek tartós életközösségére semmilyen esetben sem  terjedjenek
ki. A hozzátartozók és élettársak nemének akkor lehet jelentősé-
ge, ha közös gyermekre vagy - ritkábban - egy  másik  személlyel
kötött házasságra tekintettel történik a szabályozás.

         Ezért, bár az Alkotmánybíróság a Ptk. megfelelő módosí-
tását a jogellenes helyzet kiküszöbölésének  csak az  egyik  le-
hetséges megoldásaként tüntette fel,  figyelemmel  arra, hogy a
jogok és kötelességek tekintetében az élettársak nemének általá-
ban nincsen jelentősége, az Alkotmánybíróság által előírt alkot-
mányos megoldást a Ptk. 578/G.  §-a  azonos  neműekre  vonatkozó
diszkriminatív rendelkezésének módosításával célszerű  megterem-
teni. Így a jövőben jogkövetkezmények már nem csak  a  különnemű
személyek együttéléséhez, élettársi kapcsolatához fűződnek.



         A törvényjavaslat az élettárs fogalom új tartalmú megha-
tározását a 685/A. § beiktatásával a záró (értelmező) rendelkezé-
sek körében helyezi el, ezzel is  kifejezve,  hogy  az  élettársi
kapcsolat meghatározásának nem csak a vagyoni viszonyok rendezése
során, hanem - a Ptk. 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra  fi-
gyelemmel - más jogterületeken is alapvető jelentősége van. Ugyan-
akkor bizonyos - különösen a  kiskorúakat  érintő - élethelyzetek
rendezése során szükséges lehet az  élettárs  fogalomnak  a  Ptk.
rendelkezésétől eltérő meghatározására. Erre biztosít lehetőséget
a törvényjavaslat, annak kimondásával, hogy magas szintű  jogsza-
bály (törvény, kormányrendelet) az élettárs fogalmát a Ptk.  sza-
bályaitól eltérő tartalommal határozhatja meg."
