"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA





T/2421. számú

törvényjavaslat

a sportról







Előadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter





Budapest, 1996. május





1996. évi .... törvény 


a sportról



Az Országgyűlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről a Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja.



Értelmező rendelkezések

1.§ 

E törvény alkalmazásában:

1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként, vagy versenyszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része, és magában foglalja mind a szabadidősport, mind a versenysport művelését;
 
2.  versenysport: a sportszövetség, sportági szakszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett  sporttevékenység;

3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;

4. amatőr sportoló: aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén;

5. hivatásos sportoló: aki hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében  sporttevékenységet folytat;

6. nem amatőr sportoló: aki sportszövetségnél, sportági szakszövetségnél nyilvántartott és e szervezetek által szervezett versenyrendszerben rendszeresen részt vesz, sporttevékenységet nem hivatásszerűen végez, de a sporttevékenységével elért eredménye alapján díjazásban részesülhet;

7. sportszervezet: kizárólag sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.
 
Az állam feladatai

2.§

A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam:

		a) meghatározza a szervezetszerű sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;
		b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről; 
		c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, az olimpiai mozgalmat és a versenysportot;
		d) elősegíti a egészséges életmód és a  szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;
		e) gondoskodik egyes sportegészségügyi és  sportszakember-képzési  feladatokról;
		f) támogatja a sporttudomány fejlődését;
		g) működteti a sportinformatikai rendszert;
		h) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint gazdálkodik a törvény hatálybalépésekor tulajdonában lévő sportcélú ingatlanokkal, mint kincstári vagyonnal;
		i) támogatja a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi sporteseményeken;
		j) támogatja az olimpiai felkészülést és a versenysport központi céljait szolgáló létesítmények működtetését.

A helyi önkormányzatok feladatai 

3. §

(1) A helyi önkormányzat a működési területén: 

		a) meghatározza a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseit és  feladatait;
		b) a célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket;
		c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket;
		d) együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat  a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében:

		a) segíti a területi versenyrendszerek kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését;
		b) közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és továbbképzésében;
		c) részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban. 



Az Országos Testnevelési és Sporthivatal

4.§

(1) Az e törvényben meghatározott egyes központi állami feladatokat az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) látja el, amely a Kormány irányítása alatt működő önálló országos hatáskörű államigazgatási szerv.

(2) Az OTSH felügyeletét a Kormány kijelölt tagja (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) Az OTSH élén elnök áll.

5. §

Az OTSH elnöke:

		a) kidolgozza a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elveket, irányokat, programok tervezeteit, kezdeményezi és előkészíti a sportra vonatkozó állami döntéseket;
		b) gyakorolja az e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott jogkörét, irányítja az OTSH alá tartozó intézményeket;
		c) a 7.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározottak szerint  dönt a 33.§-ban részletezett sportcélú központi állami pénzeszközök felosztásáról;
		d) ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;
		e) elősegíti a testnevelési- és sporttevékenységet végző szervezetek tevékenységének összehangolását, és együttműködik e szervezetekkel;
		f) közreműködik a sporttal kapcsolatos tudományos kutatómunka összehangolásában és fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában;
		g) gondoskodik az érdekelt miniszterekkel és társadalmi szervezetekkel együttműködve a sportszakemberek képzéséről és továbbképzéséről;
		h) együttműködik az érdekelt miniszterekkel a sportegészségüggyel, az iskolai testneveléssel és a sporttal kapcsolatos feladatok meghatározásában,
		i) működteti a nemzeti válogatottak központi felkészítését szolgáló létesítményeket;
		j) az OTSH vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében a 2. § h) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében a miniszter - pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott - engedélyével a kincstári vagyon kezelésére, működtetésére közhasznú társaságo(ka)t  alapíthat; 
		k) szervezi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának betartását, ellenőrzését;
		l) kialakítja és működteti a sportinformatikai rendszert;
		m) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;
		n) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlan működtetést  ellenőrzi.


A Sporttanács

6.§

Az a sporttal kapcsolatos állam feladatok ellátásának társadalmi segítése, összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése céljából, a sportigazgatás társadalmi jellegének erősítése érdekében a sport kiemelkedő szakembereiből, tizenegy főből álló Sporttanács működik.

7.§

(1) A Sporttanács:

		a) kidolgozza a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztásának elveit, irányait és ellenőrzi az ennek megfelelő felosztást;
		b) javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvekre, irányokra, programokra, részt vesz azok kidolgozásában;
		c) véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit, valamint döntést kezdeményezhet.

(2) A Sporttanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben a miniszternél intézkedést kezdeményezhet. 

8.§ 

(1) A Sporttanács tagjai:

a)		a Magyar Olimpiai Bizottság,
b)		a Magyar Sportszövetség,
c)		a Sportegyesületek Országos Szövetség,
d)	 	a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti 	szervezetei,
e)	 	az OTSH,
f)		a miniszter,
g)		a magyar diáksport szövetségek,
h)		a Magyar Szabadidősport Szövetség,
i)		a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos 	Szövetség,
j)		a Magyar Természetbarát Szövetség,
k)		a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség

egy-egy jelöltje.

(2) A Sporttanács tagjait az érdekelt szervezetek javaslatára a miniszterelnök kéri fel négy éves időtartamra.

9.§

(1) A Sporttanács elnökét a testület tagjai maguk közül választják meg négy éves időtartamra; elnökké nem választható az OTSH, illetve a miniszter jelöltje.

(2) A Sporttanács szervezeti és működési rendjét maga határozza meg, és a miniszter hagyja jóvá. 

(3) Az OTSH látja el a Sporttanács titkársági feladatait és biztosítja működési költségeit.


A Magyar Olimpiai Bizottság

10.§

A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven szervezett, jogi személyként működő köztestület.

11.§ 

(1) A MOB feladatai különösen:

		a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és szabályaiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott feladatok ellátása és  az azokban meghatározott célkitűzések megvalósítása;
		b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokon való részvételének előkészítése és segítése, a sportágak és a sportolók nevezése az olimpiai játékokra;
		c) a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - elleni fellépés a NOB szabályait és elveit figyelembe véve;
		d) az olimpiai játékok jelképeinek védelmezése az olimpiai mozgalom érdekében;
		e) a sportoló ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, jellemének fejlesztése, egészségének megszilárdítása, érdekeinek képviselete és védelme.

(2) A MOB kizárólagosan jogosult:

		a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;
		b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az \"olimpia\" és az \"olimpiai\" elnevezés kereskedelmi célú használatára és használatának feltételekhez köthető engedélyezésére, a NOB előírásaival összhangban;
		c) az \"olimpiai\" elnevezésnek és az olimpiai jelvénynek sportcélra, vagy ezzel összefüggő egyéb célra való felhasználásának engedélyezésére.

12.§

(1) A MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet.

(2) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelet gyakorlója elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.

(3) A MOB tagjai sorában az alapszabályában rögzített helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei képviselőinek, úgy hogy a képviseleti arányuk a közgyűlésben meghaladja a tagok számának több mint a felét.

13.§ 


A MOB szervezetét és működésének részletes szabályait - a NOB szabályainak és e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabálya határozza meg.



A sportági szakszövetségek

14.§

(1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) működik, amennyiben megfelel  a következő  együttes feltételeknek:

		a) a sportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS) tagja, vagy  a NOB által elismert sportágak között szerepel;
		b) legalább a sportágában tevékenykedő  két jogi személy tagja van, továbbá a versenyrendszerben rendszeresen résztvevő ötven fő nyilvántartott sportolóval rendelkezik;
		c) legalább három éven keresztül folyamatosan működtetett országos jellegű bajnoki versenyrendszert és
		d) rendelkezik a jogszabályban vagy alapszabályában előírt szabályzatokkal. 

(2) Sportáganként csak egy szakszövetség működhet.

(3) Az olimpiai sportágakra az (1) bekezdés b) pontjának a sportolói létszámra vonatkozó előírását és a c) pont rendelkezését nem kell alkalmazni.

(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő sportszervezeteket szakszövetségként az OTSH veszi nyilvántartásba. 

(5) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.

15.§ 

(1) A szakszövetségnek az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy a területi szövetség útján tagja lehet minden, az adott sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkező szervezet és magánszemély. A szakszövetség taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.

(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, kivéve ha a kérelmező magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná az (1) bekezdés szerinti kötelező létszám arányt.



A szakszövetség feladatai

16.§ 

(1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult:
		a) megállapítani a verseny, a játék-, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;
		b) meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;
		c) kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa versenysorozatot;
		d) működtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;
		e) megadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;
		f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
		g) az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására.

(2) A szakszövetség a sportágában az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

		a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról;
		b) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről;
		c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről, továbbá sportfegyelmi jogkört gyakorol;
		d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek alkalmazása -  ellen;
		e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;
		f) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat;
		g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;
		h) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;
		i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;
		j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

17.§ 

A szakszövetség az alapszabályában rögzített, jogi személyiséggel rendelkező területi szakszövetséget hozhat létre.


A szakszövetség szervezete és működése

18.§

(1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, működésének céljáról, székhelyéről és a szervezeti összetételről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(2) A szakszövetség elnevezésében a \"magyar\" megjelölést használhatja.

19.§

A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

20.§

A szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek - részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe.

21.§

(1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit legalább kettő, de legfeljebb négy évi időtartamra - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. Az ügyintéző és a képviseleti szervek tagjai újraválaszthatók.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi.

22.§

(1) A  közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

		a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
		b) az ügyintéző szerv szakmai és pénzügyi éves beszámolója, költségvetése és a mérleg elfogadása;
		c) az  ügyintéző  és  képviseleti  szerveinek  megválasztása, visszahívása;
		d) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés az éves költségvetés meghatározását az ügyintéző szerv hatáskörébe  utalhatja.

23.§ 

A szakszövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

24.§ 

(1) A szakszövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és az alapítványi támogatásból, valamint a szakszövetség vállalkozási tevékenységéből képződik. 

(2) A szakszövetség részére központi költségvetési támogatás a 32. §-ban foglalt feltételek fennállta esetén adható.

(3) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét.
 
25.§

A szakszövetség megszűnése esetén a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a nyilvánosságot az OTSH tájékoztatja.

A szakszövetségek törvényességi felügyelete

26. §

(1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol a szakszövetségek felett.

(2) Az OTSH   elnöke ellenőrzi, hogy a szakszövetség :
		a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak; 
		b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.




27.§
 
(1) Az OTSH elnöke a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb  szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a szakszövetséget a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A szakszövetség a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül, az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről az OTSH elnökét tájékoztatni.

(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, az OTSH elnöke:

		a) a  szakszövetség határozata ellen keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz;
		b) a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályzatok alapján, továbbá a 16. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyekben hozott határozatot megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
		c) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;
		d) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti. Ha a törvényességi felügyelet gyakorlója a szakszövetség működését felfüggesztette, egyidejűleg felügyelő biztost rendel ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes működés helyreállítására.

28.§

A 27. § (3) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a jogszabálysértő határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el.






A sport közalapítványok

29.§

(1) Az Országgyűlés: 

a) létrehozza 1997. január 1-ei hatállyal az olimpiai mozgalom, versenysport, valamint az utánpótlás nevelés állami feladatainak ellátására a Nemzeti Sport Közalapítványt (a továbbiakban: NSKA);

b) közalapítvánnyá alakítja át, 1997. január 1-ei hatállyal a Nemzeti Ifjúsági-   és  Szabadidősport  az   Egészséges  Életmódért  Alapítványt - kuratóriuma kezdeményezésére - a gyermek-, ifjúsági- és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására, (továbbiakban: NISZKA).

(2) Az NSKA  kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a miniszter, a MOB, a Magyar Sportszövetség, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség és a fővárosi önkormányzatok javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.

(3) A NISZKA kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a népjóléti miniszter,  a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Szabadidősport Szövetség, a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei és a diáksport szövetségek javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.

(4) Ugyanaz a személy egyidejűleg nem lehet tagja mindkét kuratóriumnak.

A közalapítványokra vonatkozó közös rendelkezések

30.§

(1) A kuratórium megbízatásának időtartama öt év.

(2) A kuratórium határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A kuratórium tevékenységét három főből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, tagjai az Országgyűlés Oktatási, Tudományos, Kulturális és Sport Bizottsága által kijelölt személyek.

31. §

Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a sport szakemberek megbecsülése céljából külön közalapítványon keresztül nyújt támogatást.

Sport célokat szolgáló pénzeszközök megosztása

32. §

(1) Központi költségvetési és közalapítványi támogatásban (továbbiakban: támogatás) az a sportszervezet részesülhet, amely elszámolt az előző évben kapott támogatással, és nincs lejárt köztartozása, illetve köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti, és ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes fővárosi vagy megyei szervezete által hatvan napnál nem régebben kiállított okirattal igazolja.

(2) Központi költségvetési és közalapítványi támogatás kizárólag a szervezet saját forrásának ismeretében nyújtható. A támogatás iránti kérelméhez, pályázatához mellékelni kell az előző évi beszámolót és a támogatás tárgyára vonatkozó pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat hiányt.

(3) A sportszervezet köteles éves pénzügyi tervet készíteni, megtervezni az állami kötelezettségek fedezetét, mely összeg más célra nem használható fel.

(4) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthető, ha a sportszervezet
a) a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy
b) a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, vagy 
	c) a köztartozása lejárt.

33. §

(1) Az e törvényben meghatározott állami feladatok ellátásához az OTSH bevételi forrásai a következők:

	a) az éves költségvetési törvényben e célra jóváhagyott 	támogatás;
	b) a szerencsejáték szervezéséről szóló többször módosított 1991. 	évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése alapján az OTSH 	tulajdonosi felügyelete mellett szervezett szerencsejátékokból 	származó adozott eredmény,
	c) a külön törvényben meghatározott  sportcélú  ingatlanok 	értékesítéséből származó bevétel;
	d) egyéb bevételek;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsődlegesen a következő célokra használhatók fel:

	a) az olimpiai mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés, a 	gyermek- és ifjúsági sport, valamint a fogyatékosok sportjának 	támogatására;
	b) a kiemelt sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;
	c) a hivatal működési kiadásaira;
	d) a sporttudomány és a sportegészségügy  támogatására;
	e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények 	és módszerek tilalmának ellenőrzésére,
	f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok 	ellátására.

(3) A sportcélú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel elsősorban a sportszervezetek - a törvény hatályba lépésekor fennálló -adótartozásának rendezésére fordítható, ezt követően sportlétesítmény korszerűsítésére és létesítésére használható fel.

34.§

(1) A központi költségvetési források kiegészítése az olimpiai mozgalom, a versenysport, valamint az utánpótlás nevelés állami feladatainak ellátására az NSKA útján történik.

(2) Az NSKA bevételi forrásai:

	a)   a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és 	hozadéka;
		b)   az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás;
c)   totó játékadójának  100 %-a
	d)   támogatói befizetések;
	e)  adományok;
	f)   magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A Kuratórium a forrásokat a következők szerint használhatja fel:

	a)  általa kialakított pontrendszeren alapuló normatív 	támogatás;
	b)  cél és címzett támogatás;
	c)  pályázati rendszeren alapuló feladat finanszírozás;
	d)  magánszemélyek számára nyújtott sportösztöndíjak;
	e)  közalapítvány működési kiadásai.

 (4) Az NSKA támogatást - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - csak sportszervezet számára nyújthat.

35.§

(1) A gyermek-, ifjúsági- és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása a NISZKA útján történik.


(2) A NISZKA bevételi forrásai:

	a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és 	hozadéka;
	b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás;
	c) önkormányzatok hozzájárulásai
	d) adományok;
	e) támogatói befizetések;
	f) magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A NISZKA kizárólag pályázati úton nyújthat támogatást. 

(4) A (2) bekezdésben meghatározott bevételek biztosítják a közalapítvány működési kiadásait.


Vegyes rendelkezések

36.§ 

(1) Az \"országos sportági szakszövetség\" megjelölést kizárólag az e törvényben meghatározott, köztestületként működő országos sportági szakszövetség használhatja.

(2) Az a sportszervezet, melynek megjelölése \"országos sportági szakszövetség\", 1996. december 31-ig köteles alapszabályát az e törvénynek megfelelően  módosítani. 

(3) Ha a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján működő sportági szakszövetség a (2) bekezdésben maghatározott határnapig nem felel meg a köztestületre vonatkozó rendelkezéseknek, az Etv. alapján működik tovább, de alapszabályát köteles e törvényben foglaltaknak megfelelően módosítani.

(4) Az Etv. alapján alakuló és működő sportszövetség, ha megfelel a 14.§-ban foglaltaknak,  köztestületté alakulhat át.

(5) A köztesületté átalakult szakszövetséget a Fővárosi Bíróság, mint társadalmi szervezetet nyilvántartásából törli.


37.§ 

(1) A versenysport tevékenységet folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles:

		a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,
		b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, 		készítmények és módszerek  használatát ellenőrző vizsgálatnak.

(2) A sporteseményeken előforduló sérülések és balesetek megelőzése, valamint a szükséges sportegészségügyi intézkedések megtétele érdekében a sportesemény rendezője a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az egészségügyi ellátást biztosítani.

38. §

A szakszövetség és a társadalmi szervezetként működő sportszövetség szabályzatban határozza meg a sportág jellegének megfelelően, hogy mely sporteseményen, versenyen résztvevő sportolók számára írja elő a versenyzési engedély feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és balesetbiztosítást (Ptk. 560.§-566.§).

39.§

A Sporttanácsot e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül kell megalakítani.



Záró rendelkezések

40. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.



(2) E törvény 32.-35.§-ainak rendelkezéseit 1997. január 1.-től kell alkalmazni.

(3) Az a magánszemély,  jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) e törvény hatályba lépésekor a 16. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok hasznosítására jogosult e jogát - abban az esetben, ha nem felel meg a 16. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak -, a törvény hatályba lépését követő hatodik hónap utolsó napjáig gyakorolhatja.


41.§

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 110. §-a, a 111.§ (1) bekezdésének \" valamint a testneveléssel és a sporttal\" szövegrésze, a (2) bekezdésének \"testnevelési, valamint sportintézmények\" szövegrésze,  a 121. § c) pontja;

- a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet; 

- az Országos Testnevelési és Sport Hivatalról szóló 169/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 176/1992 (XII. 30.) Korm. rendelet; 

- a Magyar Olimpiai Bizottságról szóló 1025/1975. (X.25.) MT. határozat; 

- az \"olimpia\" elnevezés és olimpiai jelvény védelméről szóló 1075/1953. (XII. 10) MT. határozat.



42.§

(1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítványok alapításával kapcsolatos feladatokról.

(2) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy  rendeletben állapítsa meg: 

a)	a sportági szakszövetségek és sportegyesületek gazdálkodásának;
	
b)	 a 37.§ foglaltak végrehajtásának, továbbá a sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségnek;
	
c)	a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírások;
	
d)	 a sport orvoslás és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának
	
szabályait.
***




I n d o k o l á s

a sportról szóló törvényjavaslathoz



Általános indokolás

A testedzés és annak intézményesült formája a sport alapvetően az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul. A társadalom számára hasznos funkcióinak kiteljesítése a közösségek és az egyén számára is egyaránt fontos.

A sport egyik sajátossága, fontos jellemzője, hogy önerejéből jutott el a szervezettség magas fokára. Autonómiája révén mind az országokon belül, mind nemzetközileg széles körű szervezetrendszerrel rendelkezik. Az állam elismeri és támogatja a sport társadalmilag hasznos funkcióit, törekvéseit, elősegíti ezek intézményesülését, tiszteletben tartja a sportszervezetek önállóságát.

Az európai országok zömében többé-kevésbé a belső jog részévé váltak a sporttevékenységhez kapcsolódó szabályok. Az állam sportbarát jogi környezet megteremtésével, anyagi eszközökkel támogatja a sportot, megőrizve azonban a sport társadalmi jellegét, biztosítva önszabályozó képességét. 

Hazánkban a múlt században indult meg a szervezett sportélet. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy - az európai nemzetek sorában az elsők között - 1921-ben törvény született a sportról, világossá vált az állam szerepe és felelőssége, kibontakozhatott a sportegyesületek autonómiája.  
1945 után ez a kedvező folyamat megtorpant, háttérbe szorult az egyesületek, szövetségek önigazgató szerepe. Az állam vette kezébe a sport irányítását, elhibázott politikája következtében a sport helyzete súlyosabbá vált. A rendszerváltással együtt járó tényezők - az állam szerepének csökkenése, a tulajdoni struktúra átalakulása - megerősítették az igényt a sport rendszerének korszerűsítésére, a jogállami követelményeknek megfelelő szervezeti, működési keretek kialakítására.

A Javaslat elismeri a sport társadalmi jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a sport szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a közjogi intézményrendszerhez. A sporttevékenység alapvetően az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött és működő társadalmi szervezetekre épül, de a sport szervezettségéből, nemzetközi jellegéből következően meghatározóak a sportági szakszövetségek, amelyek a Javaslat szerint köztestületként működnek a jövőben a sportágak zömében. A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai mozgalomban betöltött kiemelkedő szerepének és az általa ellátott közfeladatoknak megfelelően szintén köztestület.

A jogállami követelményeknek megfelelő szervezetrendszer meghatározásán túl a Javaslat rögzíti az állam és az önkormányzatok alapvető feladatait is a sport területén. Az állam támogatja a versenysport mellett a gyermek- és szabadidősportot, valamint a fogyatékosok sportját is. A Javaslat a központi költségvetési támogatáson túl külön forrásokat biztosít a sport számára. Közalapítványok létrehozásával olyan finanszírozási megoldásokat alakít ki, amelyek hosszú távon biztosítják a közcélú működést.

A Javaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a sport területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a sportszervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését. 


Részletes indoklás

Az 1-2. §-okhoz


A Javaslat meghatározza a sporttal kapcsolatos, a törvény alkalmazásához szükséges fogalmakat, továbbá rögzíti az állam feladatait, melyek a sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítéséhez szükségesek.

Az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdése szerint a rendszeres testedzéshez való jog alapvető jog, melynek szabályait törvényben kell megállapítani. Ennek megfelelően az állam elsődleges kötelezettsége a jogi szabályozás. A normatív rendelkezések alapvetően a szervezeti keretek meghatározására, a sporttevékenység gyakorlásához szükséges egységes feltételekre terjednek ki, biztosítva a sportszervezetek széles körű szabályozási lehetőségét is.

Az állam kiemelt kötelezettsége a rendszeres testedzés nevelési, oktatási intézményekhez kötött feltételeiről való gondoskodás, melyet oly módon biztosít, hogy normatív támogatást nyújt az intézmény fenntartójának.

Az állam - elsődlegesen - anyagi eszközökkel támogatja a sport különböző területeit központi költségvetésén, és közalapítványokon keresztül, továbbá a központi felkészülést szolgáló sportlétesítményeket fenntartja és működteti. A testi-lelki egészség kibontakoztatása érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel népszerűsíti az egészséges életmódot és a szabadidősportot.

Az állam szerepet vállal egyes sportegészségügyi és sportszakember képzési feladatok megoldásában, együttműködve az érintett sportszervezetekkel, és támogatja a sporttudományt.

A 3. §-hoz

A helyi önkormányzatok önállóan, lehetőségeiket és a lakosság szükségleteit figyelembe véve határozhatják meg feladataikat, sportfejlesztési célkitűzéseiket. Ezekkel összhangban, megállapított feladataik megvalósítása érdekében támogatásban részesíthetik a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetek. A helyi önkormányzat szabadon határozhatja meg, hogy a sport mely területét ítéli fontosnak és milyen eszközökkel segíti elő működését. 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1994. évi módosításakor meghatározta a jogalkotó a megyei és a fővárosi önkormányzat kötelező feladatát a testnevelési és sportszervezés területén. Kerettörvényi jellegéből adódóan nem bontotta ki a kötelezettség tartalmát, melyet a Javaslat állapít meg - ágazati törvényként - más jogterületekhez hasonlóan. A területi versenyrendszerek kialakításának, működésének elősegítése, a sportszakember képzésben való közreműködés olyan feladatok, melyeket korábban az OTSH területi szervei láttak el. E szervek megszűnésével feladataikat a megyei, fővárosi önkormányzatok látják el. Tevékenységük kapcsolódik a sportági szakszövetségekhez.

A 4-5. §-okhoz

Az alapvetően önkormányzásra épülő sporttevékenység viszonylag szűk körben igényli az állam közreműködését. Az állami feladatok ellátásában meghatározó az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH), mely a Kormány irányítása alatt működő önálló országos hatáskörű szerv. Felügyeletét a Kormány kijelölt tagja látja el.

Az OTSH elnöke készíti elő a sportra vonatkozó állami döntéseket, kidolgozza a sport hosszú távú működésére vonatkozó fejlesztési elveket, programokat. Irányítja a hivatal alá tartozó intézményeket, és gondoskodik a központi felkészülést szolgáló létesítmények működéséről.
Szerepe jelentős a központi költségvetési források elosztásában. Az erre vonatkozó döntését a Sporttanács által meghatározott elveknek, irányoknak megfelelően hozza meg. A Javaslat alapján az állami feladatok között megjelölt sportinformatikai rendszer kialakítása és működtetése is az OTSH kompetenciájába tartozik. 

A 6-9. §-okhoz

A sport jellegéből következően indokolt az állami feladatok ellátásának társadalmi ellenőrzését, segítését biztosítani. Ezért a Javaslat a sport kiemelkedő szakembereiből álló Sporttanács létrehozását rendeli el. Tagjaira a sportéletben meghatározó szerepet játszó szervezetek (például MOB, Sportegyesületek Országos Szövetsége) tesznek javaslatot. A Javaslat alapján a Sporttanács olyan sajátos szervezet, amely nem kötődik az állami szervezetrendszerhez. Magas fokú autonómiáját biztosítja, hogy elnökét maga választja meg és maga határozza meg működési rendjét. Szerepe jelentős a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztásában, mert ennek elveit és irányait kidolgozza. Az OTSH ennek figyelembevételével dönt a források elosztásáról. A Sporttanács jogosult ellenőrizni, hogy az elosztás az általa kidolgozott elveknek megfelelően történt-e és amennyiben eltérést tapasztal, intézkedést kezdeményezhet az OTSH-t felügyelő miniszternél.

A fentieken túl a Sporttanács véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit, valamint javaslattételi és kezdeményezési jog illeti meg. Maga is részt vehet a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvek, programok kidolgozásában.

A 10-13. §-okhoz

A Magyar Olimpiai Bizottság önálló jellegét, az olimpiai mozgalom jelentősége, a nemzetközi szabályozás és gyakorlat alapozza meg. Az önkormányzás elvére épülő működése és az olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó közfeladatokat indokolják köztestületi meghatározását. A Magyar Olimpiai Bizottság nevezi az olimpiai játékokra a sportágakat és sportolókat, biztosítva ezzel a Magyar Köztársaság képviseletét. E tevékenységéhez - a sportszövetségekkel folytatott együttműködésre alapozva - kapcsolódik az olimpiai játékokon való részvétel előkészítése, segítése.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásaival összhangban kizárólag a MOB jogosult az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az \"olimpia\" és az \"olimpiai\" elnevezés kereskedelmi célú használatára, illetve annak engedélyezésére. A Javaslat rögzíti, hogy a MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet, illetve hogy legfelsőbb szervében, a közgyűlésben az olimpiai sportágak szakszövetségeinek meghatározó szerepét biztosítani kell.

A MOB működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 14-17. §-okhoz

A sport nemzetközi jellegéből és szervezettségéből következően a sport szervezeti rendszerének meghatározó eleme a sportági szakszövetség. Ahhoz, hogy a sportolók, egyesületek összemérhessék képességeiket, meghatározott szabályok szükségesek, indokolt az egységesség, melyek megvalósítása a nemzetközi előírásoknak megfelelően a szakszövetségekben történhet. Ezért az adott sportágban a versenyszerű sportéletben való részvétel a szakszövetségekkel való szervezetszerű kapcsolat keretében lehetséges. A szakszövetségekben ellátott képzési, nyilvántartási, fegyelmi jogkörök, a játék és versenyszabályok megállapítása összhangban a nemzetközi sportszövetségek előírásaival egy sportágban csak egy szervezet által végezhetők. A nemzetközi sportszövetségekben tagsággal rendelkező sportágakban a szakszövetségek olyan közfeladatokat is ellátnak, mint a válogatott keretek működtetése és általuk a Magyar Köztársaság képviselete a nemzetközi sporteseményeken, továbbá képzési feladatok, valamint a sportszakmai szabályok megállapítása. Autonómiájuk magas fokú, önkormányzati elven működnek, ezért indokolt jogállásukat ennek megfelelően meghatározni, összhangban a jogállamiság követelményeivel. Ezért a szakszövetségek a Ptk. 65. § (1) bekezdésében meghatározott köztestületi formában működnek, amennyiben megfelelnek a Javaslatban meghatározott követelményeknek. Köztestületté azok a sportszervezetek alakulhatnak át, amelyek  a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségében tagsággal rendelkeznek, vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban működnek és megfelelnek a további együttes feltételeknek. A Javaslat az olimpiai sportágakat - jelentőségükre figyelemmel - mentesíti egyes követelmények teljesítése alól.

Azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a Javaslatban meghatározott követelményeknek, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján működhetnek tovább, de kérhetik köztestületté minősítésüket, ha később teljesítik a törvényi feltételeket. Ezek a szabályok alkalmazhatók az újonnan alakuló sportágakban is, így biztosítható a sport természetes fejlődése alapján létrejövő sportszervezetek számára a szervezett sportéletben való bekapcsolódás és a köztestületi működés.

A köztestületeket az OTSH veszi nyilvántartásba, amennyiben megfelelnek a meghatározott feltételeknek.

A Javaslat meghatározza, hogy az adott sportágban mely jogkörök gyakorlására jogosult kizárólag a szakszövetség, a szükségszerűen indokolt egységes működés érdekében. Ezek között szerepel a játék-, verseny-, fegyelmi szabályok megállapítása is. A Javaslat a szövetség számára biztosítja az általuk szervezett vagy rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni jogok hasznosításának lehetőségét is, kivéve ha jogszabály másképp rendelkezik.

A fentieken túl a szakszövetségeknek jelentős szerepük van a sportszakemberek, a játékvezetők, versenybírók képzésében, továbbképzésében is. A Javaslat szerint a szakszövetség határozza meg - a nemzetközi előírásokkal összhangban - a sportesemények rendezésének biztonsági követelményeit, valamint fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek (nézőtéri erőszak, meg nem engedett teljesítményfokozó szerek,  készítmények és módszerek használata) ellen.

A 18-25. §-okhoz

A Javaslat meghatározza a szakszövetségek szervezetének és működésének alapvető szabályait, a demokratikus önkormányzás legfontosabb elveit.

A szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés dönt a szakszövetség működését meghatározó kérdésekben. Éves költségvetésének meghatározását átruházhatja ügyintéző szervére. A költségvetésről szóló beszámolót (mérleget) azonban a közgyűlés fogadja el. A szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség megszűnése esetén vagyona az állam tulajdonába kerül, de azt kizárólag sportcélokra lehet fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

A 26-28. §-okhoz

A szakszövetségek felett az OTSH elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet. Ennek alapján ellenőrzi, hogy a szakszövetség működése megfelel-e a jogszabályoknak, illetve alapszabályának és más belső szabályzatainak. Jogszabálysértés esetén felhívja a szakszövetséget a szükséges intézkedés megtételére és amennyiben az elmarad - főszabályként - a bírósághoz fordul. A Javaslat szűk körben - amikor indokolt a gyors intézkedés (fegyelmi-, versenyszabályok megsértése) - lehetővé teszi a törvényességi ellenőrzés gyakorlójának, hogy a szakszövetség jogszabálysértő döntését megsemmisíthesse és szükséges esetben új határozat hozatalát rendelhesse el. A Javaslat garanciát ad arra, hogy a szakszövetségek önkormányzatisága, függetlensége ne csorbuljon, mert sem az OTSH, sem a bíróság számára nem teszi lehetővé a szakszövetség határozatának megváltoztatását.

Ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a törvényességi felügyelet gyakorlója vagy a bíróság a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselőinek működtetését felfüggesztheti és felügyelő biztost rendelhet ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes működés helyreállítására. A nem köztestületként működő szakszövetségek felügyeletére az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak.

A 29-31.§-okhoz

1995. december 31-ével megszüntetett Nemzeti Sport Alap, mint elkülönített állami pénzalap szolgálta a magyarországi diák-, szabadidő- és versenysport támogatását, lehetőséget teremtett arra, hogy a belföldi és külföldi jogi személy és magánszemélyek önkéntes befizetései közvetlenül kerülhessenek felhasználásra  a sport valamennyi területén. Ez az alapvető cél nem szűnt meg - az államháztartási reformmal összhangban - azonban az elkülönített állami pénzalapok helyett az ilyen jellegű közfeladatot finanszírozó formát alapvetően a Polgári Törvénykönyv 1993-ban hozott módosítása teremtette meg, ez a közalapítvány. 

A sportban az olimpiai mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés valamint a gyermek-, ifjúsági- és szabadidősport támogatásában és finanszírozásában jól elkülöníthető terület,  jóllehet kétségtelen, hogy egymásra épülnek és egymás számára nélkülözhetetlenek. Az állam a különböző területeken felmerülő feladatainak támogatását ezért a két közalapítvány létrehozását kezdeményezi a Javaslatban. 

A Nemzeti Sport Közalapítvány a sportegyesületek, ezek szövetségei, a Magyar Olimpiai Bizottság szervezeti és személyi bázisára építve az olimpiai mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés feladatainak támogatását tűzi ki céljául.

A gyermek-, ifjúsági- és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának állami feladatainak támogatását az 1992. évtől alapként indult, majd alapítványi formában működő Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány látta el és látja el. Ez az alapítvány mind a támogatottak, mind támogatók szerint hatékonyan végezte és végzi munkáját, így bizonyítottan alkalmas ezen közfeladatok további ellátására, elismert működése mintául szolgálhat a most alakuló Nemzeti Sport Közalapítvány számára is.

A közalapítványok kuratóriumaiban helyet kapnak a sportélet kiemelkedő személyiségei, akiket azon szervezetek javasolnak, amelyek reprezentálják a sportélet valamennyi területét és korosztályát. A sporttudomány és sportegészségügy meghatározó szerepét húzza alá a Javaslat azzal, hogy e területek is kapjanak képviseletet a kuratóriumokban.

32-35. §-hoz

Az állam feladatainak ellátásához, a sport társadalmilag hasznos funkciójának kiteljesítéséhez, a központi költségvetésből származó pénzeszközök elosztását a Javaslat szerint létrehozott Nemzeti Sport Közalapítvány, a Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány, valamint az OTSH útján biztosítja. Ebben a finanszírozási rendszerben megteremtve a lehetőséget arra, hogy a szponzorok és magánszemélyek hozzájárulásai, a különböző adományok és felajánlások, és a sportcélra már nem hasznosítható ingatlanok értékesítéséből származó bevételek közvetlenül szolgálják a sport különböző területeit.

A Javaslat valamennyi támogatott személy és szervezet tekintetében olyan feltételeket állapít meg, amelyek biztosítják, hogy ne részesüljön állami támogatásban olyan igénylő, aki nem számolt be előző évi tevékenységéről,  nem készített átfogó tervet sporttevékenységének végzésére, aki nem fizette meg köztartozásait, vagy bármilyen módon félrevezette a kuratóriumokat, illetve az OTSH-t. A sportegyesületek és szakszövetségek egyértelmű igényének is megfelelnek ezek a követelmények, hiszen a különböző formában működő sportszervezetek valódi fejlődése, feltételeinek javítása csak abban az esetben várható el mind az állam, mind a magánszemély részéről, ha a felek számára tiszta és áttekinthető jogi környezet.

Az OTSH által ellátott állami feladatok végrehajtásához - az OTSH mindenkori éves költségvetésében meghatározott működési kiadásain túl - meghatározó mértékben az OTSH, mint állami játékszervező által szervezett bingó játék adózott eredményét biztosítja a központi költségvetés. Ezen pénzeszközök elosztására a Sporttanács kidolgozza a meghatározó elveket, és azok alapján dönt az OTSH elnöke a pénzeszközök felosztásáról.

A Nemzeti Sport Közalapítvány feladatainak ellátásához rendelt források a totó játék játékadójának 100%-a, valamint az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás. A Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány által ellátott közfeladatok végrehajtását az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás biztosítja. Mindkét közalapítvány forrásait bővíti az adományok, szponzori befizetések és a magánszemélyek befizetései.

A 36-39.§-okhoz

A Javaslat rendelkezik a törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről, rögzíti, hogy az \"országos sportági szakszövetség\" megjelelölést kizárólag a köztestületként működő szakszövetségek használhatják. 

A Javaslat kötelezővé teszi  - meghatározott esetekben -  a sportorvosi alkalmassági vizsgálatokon, valamint a dopping vizsgálatokon való részvételt.
A Javaslat a sportesemény rendezőjének kötelezettségévé teszi a sportesemények egészségügyi ellátásának biztosítását.
A Javaslat szerint  a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja, hogy milyen élet- és balesetbiztosítás alapján  vehetnek részt a sportolók egyes sporteseményeken, versenyeken.

A 40-42. §-okhoz

A Javaslat rendelkezik egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, meghatározza azon szabályozási tárgyakat, valamint felhatalmazza a Kormányt végrehajtási szabályok megalkotására.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç
xü



ß


ĘDÓ
<
<
<





Ď























<

"
