"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/2458. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L  A T

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról


 

1. §

	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

	\"Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.\"

2. §

	(1) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező egyházi jogi személy, gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. \"

		
	(2)A Kt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"E törvény szerint ingyenes az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás.\"


3. §

	(1)	A Kt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

	\"A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolhatja, tekintettel gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogára,  továbbá arra, hogy véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe kell vennie.\" 

		(2)	A Kt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

	\"Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.\"

	(3)	A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4)	Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában a nevelési időn kívül, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.\"

	(4)	A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(6)	Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési   törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. \"

	(5)	A Kt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(7)	A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy szülei faja, színe, neme, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján.\"


4. §

	A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.\"


5. §

	A Kt. 6. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.\"


6. §

	A Kt. 8. §-a előtt található alcím, valamint a Kt. 8. §-a helyébe a következő alcím, illetve 8. § lép:

\"A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere 
és az állami vizsgák rendszere

	8. § (1)	A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai:

	a)	az óvodai nevelés pedagógiai szakasza,

	b)	az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza,

	c)	az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza.

	(2) Az óvodai nevelés pedagógiai szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alap-programja határozza meg. Az Óvodai nevelés országos alap-programja e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül.

	(3)	Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alap-programjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alap-programját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alap-programjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

	(4)	Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az első évolyamon kezdődik és a tizenkettedik, az e törvényben meghatározott feltételek esetén  a tizenharmadik évfolyam végéig tart.

	(5)	Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják.

	(6)	A Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskolai oktatás első-tízedik évfolyamán  folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

	(7)	A Nemzeti alaptanterv az első-tizedik évfolyamon folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit műveltségi területekre osztva határozza meg.

	(8)	A Nemzeti alaptanterv a műveltségi területek szerinti  követelményeket a negyedik, hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyam végére határozza meg. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá

	a)	a nemzeti- és etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás,

	b)	a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása

	sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

	(9)	Az iskolában  a nevelő és oktató munka - az iskolai pedagógiai program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik. A helyi tanterv  

	a) az első évfolyamon kezdődő és a tízedik évfolyam végéig tartó szakaszban a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga, 

	b) a tizenegyedik évfolyamon kezdődő és az érettségi vizsga vizsgaidőszakáig tartó szakaszban pedig az érettségi vizsga 

követelményeire épül. 

	(10)	A  Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi  iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
 
	(11) A nemzeti, etnikai kisebbségi  óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket a művelődési és közoktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után. 	

	(12)	A két tanítási nyelvű iskolákban az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

	(13)	A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.

	(14)	Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében az (1)-(8) és a (10)-(11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a (9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ág. 

	(15) A művelődési és közoktatási miniszter a (12)-(14) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

	(16) A szakképesítés megszerzésére - jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon - felkészítő pedagógiai szakaszban a nevelő és oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program, (tanterv)] kiadásáról a szakképzési törvény rendelkezik.  A központi programban (tantervben) meghatározhatók - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével -  szakmai előkészítő ismeretek is.


7. §

	A Kt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"9. § (1) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az alapműveltségi vizsga központi vizsgakövetelményei a Nemzeti alaptantervre épülnek. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat általános követelményei alapján kell meghatározni. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelési módszerek meghatározása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti  etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

	(2)	Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak általános követelményeire,  a vizsgázók teljesítményének értékelésére,  a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata  határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az iskolában tanítani kell. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát  a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtás a előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

	(3)	A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát; - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. 

	(4)	A tanuló az alapműveltségi vizsgát, illetőleg az érettségi vizsgát  tanulói jogviszonyának megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - vizsgabizottságot működtető - közoktatási intézményben leteheti, a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint. 

	(5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról.  Kötelező tantárgyak a következők: anyanyelv és irodalom, történelem, továbbá ha jogszabály másképp nem rendelkezik a matematika és az  idegen nyelv. Az érettségi vizsga, egyes tantárgyaiból  kétféle, eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga. 


	(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak, - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia.

	(7)	Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány  jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

	(8)	Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. Az érettségi vizsga évében a felsőoktatási intézmény nem írhat elő írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezőnek abból a vizsgatárgyból, amelyből az a magasabb szintű követelmények alapján  tett érettségi vizsgát. A jelentkező kérheti, hogy részt vehessen a felvételi vizsgán.

	(9)	Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek  teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

	(10) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.\"

8. §

	A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő e)-f) ponttal egészül ki:

	[A gyermeknek, tanulónak joga, hogy]

	\"d)	nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

	e) személyiségi jogait,  így különösen	személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa,  e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

	f)	állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.\"


9. §

	(1) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

	[ A tanuló joga különösen, hogy]

	\"e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,\"
	
	(1)	A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő h)-n) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi h)-m) pont jelölése o)-u) pontra változik:

	[A tanuló joga különösen, hogy]

	\"g)	az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá  kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül, - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon;

	h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését tiszteletben tartsák és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem veszélyezteti a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,  

	i) lakáshoz és levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem veszélyezteti a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, 

	j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; 

	 k)	a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust,

	l)	jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

	m)	személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,

	n)  a szakképzés kivételével	magántanuló legyen, továbbá hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.\"

	(4)	A Kt. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő harmadik-negyedik mondattal egészül ki:

	\"A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.\"

	(5)	A Kt. 11. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6)	Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével - a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

	(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul vagy erre vezet. A rendeltetés ellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.\"



10. §

	(1)	A Kt. 12. §-ának c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A tanuló kötelessége különösen, hogy]

	\"c)	megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,

	d)	óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült,\"

	(2)	A Kt. 12. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A tanuló kötelessége különösen, hogy]

	\"f)	az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.\"


11. §

	A Kt. 13-14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"13. §

	(1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek,  érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

	(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami illetve nem önkormányzati  nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy  e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát , iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

	(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és
tevékenységében,  az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
		
	(4)	A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják  gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását, - a gyermek érettségének megfelelően, - a szülő irányíthatja. Attól az életévtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

	(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 


14. §

	(1) A szülő joga különösen, hogy

	a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

	b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

	c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül,  az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

	d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
 
	e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

	f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint  választó és mint megválasztható személy,

	g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében,

	h) személyesen, vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

	(2) A szülő kötelessége különösen, hogy

	a) biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételét, tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,

	b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

	c) megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért,

	d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

	e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.\"

12. §

	(1)	A Kt. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	Nevelő és oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus munkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Pedagógus munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel  rendelkező személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.

	(2)	A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.\"

	(2)	A Kt. 15. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.\"




13. §

	(1)	A Kt. 17. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6)-(9) bekezdéssel egyészül ki, és a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:

	\"(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

	a)	óvodában óvodapedagógusi;

	b)	az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján meghatározott műveltségi területen emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés és sport műveltségi területek tantárgyaihoz tanítói vagy tanári;

	c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos tanári, és a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;  
	
	d)	az iskolai oktatás hatodik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos tanári;       

	e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően  a tantárgynak, illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos egyetemi szintű tanári vagy készségtárgyak esetén a tantárgynak, műveltségi területnek megfelelő tanári;

	f)	szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismereteket oktató pedagógusnak

	-	a kilencedik-tizedik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő  felsőfokú ,

	-	a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő  felsőfokú, 

	g)	szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő  főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú,

	h)	szakiskolában a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő  felsőfokú, 

	i)	szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú,

	j)	napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt; vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;

	k)	alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő tanári vagy a művészeti területnek megfelelő felsőfokú iskolai; művészeti szakközépiskolában - ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés - a tizenegyedik évfolyamtól egyetemi szintű tanári, illetve művészeti területnek megfelelő egyetemi szintű;

	l)	a  j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt;

	m)	iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros

végzettség és szakképzettség. 

	(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári végzettséggel rendelkezik. 

	(3)	Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy az etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki 

	a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi-tanítói oklevéllel rendelkezik, vagy 

	b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel  rendelkezik és az óvodai nevelés, illetve az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve az anyanyelve, illetve

	c) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel és az iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 

	(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 

	(5) A munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás feltétele - az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett - felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben a pedagógus szakvizsga (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) letétele. 

	(6) A pedagógus-szakvizsga megszerzése nem alkalmazási feltétel az óraadó tanárnak, továbbá a szakmai előkészítő, a szakmai elméleti  tantárgyat oktató, a gyakorlati képzést végző,  a munkábaállást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak, amennyiben  szakirányú tanárképzés hiányában a munkakör betöltésére a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképesítés jogosít.

	(7) A pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél kiállításától számított tizedik év eltelte után - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem foglalkoztatható pedagógus munkakörben az, aki nem rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A pedagógus munkaviszonyát, illetve közalkalmazotti jogviszonyát az Mt. 89. §-ának  (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján meg kell szüntetni. 

	(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával, a munkáltató abban az esetben alkalmazhatja határozatlan időre, ha egy évre szóló munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történő foglalkoztatás során meggyőződött szakmai alkalmasságáról. 

	(9) Pedagógus-képző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére, vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári, (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább öt éves szakmai gyakorlata van.






14. §

	(1) A Kt. 18. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

	\"a)	az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben  felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

	b)	legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;\"

	(2) A Kt. 18. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -  rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel. \"

	(3) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) Ha nincsen a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel, és pedagógus-szakvizsgával vagy felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik. \"

	(4)	A Kt. 18. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

	\"A szakmai gyakorlat időtartamába nem számítható be a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát.\"

	(5)	A Kt. 18. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(6)	Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

	a) a tanügyirányítási munkakörben,

	b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,

	c)	szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

	d)	művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben - ha a pályázó rendelkezik legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött idővel - a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is.\"

15. §

	(1)	A Kt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\" 19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a  jog, hogy

	a/ a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a  nevelés és tanítás  módszereit megválassza,

	b)	a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,

	c) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

	d/ irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,

	e/ minősítse a tanulók tudását,

	f/ hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

	g/ a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai  programjának  tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető  jogokat,

	h/ szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen  pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

	i/ szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy  képviseletében részt vegyen helyi, regionális és  országos  közoktatással  foglalkozó testületek munkájában,

	

	j/ személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, 
személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói  tevékenységét elismerjék. 

	(2) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges.

	(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százalékának megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.

	(4) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

	a) nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,	

	b)	nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a  gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

	c)	a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

	d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

	e/ a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, 

	f/ a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről  rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha  gyermeke  jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

	g/ a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

	(5) A pedagógus-szakvizsga letételének időpontjától kezdődően a pedagógus hét évenként  legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő,  tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a  továbbképzésben nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezete be sikeresen.\"

16. §

	(1)	A Kt. 20. §-ának e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A közoktatatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]

	\"e)	alapfokú művészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola],

	f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,\"

	(2)	A Kt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

	\"(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola,  speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium.\"


17. §

	A Kt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3)	A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).

	(4)	Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze.\"


18. §

	A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"23. §. A művelődési és közoktatási miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára. Középiskola részére csak akkor engedélyezhető, hogy a tanulót ne készítse fel az alapműveltségi vizsgára, ha  érettségi vizsgára sem készít fel. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Ha az iskola nem készít fel az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára, e törvény 8. §-ának (5)-(9) bekezdésében, 9. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.\"


19. §

	(1) A Kt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	
	\"(2)	A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni\".

	(2) A Kt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) Az óvodai foglalkozásokat a szülők igénye szerint kell megszervezni. Az óvodai foglalkozások megszervezésekor a közoktatási feladatellátáshoz igénybe vehető  időkeret  heti ötven óra.\" 


20. §

	(1)	A Kt. 25. §-ának (4) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:

	\"A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az alapfokú iskolai végzettség alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít.\"

	(2)	A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(5)	Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - a tankötelezettség megszűnése után az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, az alapműveltségi vizsga letételét követően, a középiskola érettségi vizsgára felkészítő utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát  követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.

	(6)	A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik és tört jel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következő sorszámmal.  (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó rendelkezések határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai előképzettséggel kezdhetők meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdődhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát.\"


21. §

	A Kt. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"26. § (1)	Az általános iskolának - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyolc évfolyama van.

	(2)	Nyolcnál több - legfeljebb tíz - évfolyammal működhet az általános iskola, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) előrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetők meg.

	(3)	Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működhet az általános iskola akkor, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) előrejelzése alapján a tanulólétszám nem teszi lehetővé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve hogy  a helyi önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségét így is teljesíti.

	(4)	Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik.

	(5)	Az általános iskolában a tanuló - az évfolyamok számától függően   részben, illetve egészben - felkészül az alapműveltségi vizsgára, továbbá az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra.

	(6)	Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.


22. § 

	A Kt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"27. § (1)	A szakiskolának szakképzési évfolyama vagy - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik évfolyama és szakképzési évfolyama van.

	(2) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után, a szakképzési évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás  folyik. A kilencedik-tizedik évfolyamon a szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak a szakiskolában.

	(3)	A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a (8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása legfeljebb kettő szakképzési évfolyamon folyhat.

	(4)	A kilencedik-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az   alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon pedig felkészül a szakmai vizsga letételére. 	

	(5)	A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán.

	(6)	Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

	a)	a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

	b)	a szakiskolában a nevelő és oktató munka - a központi program (tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

	c)	a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),

	d)	párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit különböző iskolákban, és eltérő évfolyamokon is teljesítheti,

	e)	párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

	f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló  művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

	g)	a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

	(7)	Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az első-tizedik évfolyam ismereteinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem rendelkezik, részére - a tankötelezettség megszűnése után, a nappali rendszerű iskolai oktatásban (52. § (1) bek.) a szakképzési évfolyamon - felzárkóztató oktatás szervezhető. A felzárkóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeiből is. A felzárkóztató oktatás keretében a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus vehet részt.

	(8)	A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet. 

	(9)	A szakiskola

	a)	speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,

	b)	készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

	(10)	A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jogállására, Munkaerő-piaci Alapból  történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt.\"


23. §

	A Kt. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"28. § (1)	A gimnáziumnak - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

	(2)	Hat vagy nyolc évfolyammal működhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv (88. § (2) bek.) előrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetők meg, és fővárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdődik, és - a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is -a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

	(3)	Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) - a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint  - a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be.

	(4) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően  munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. 

	(5)	A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.

	(6)	A gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelő évfolyamán.\"

24. §

	A Kt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"29. § 	(1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy általános műveltséget megalapozó évfolyama (a továbbiakban: középiskolai évfolyam) van. A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

	(2) Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik -  a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -,  a  középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be.

	(3) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon középiskolai nevelés és oktatás, annak befejezését követően a szakképzési évfolyamon, szakképzés folyik. A szakközépiskolában - az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként - szakmai előkészítő ismeretek átadása is folyhat.

	(4)	A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint,  illetőleg az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

	(5)	A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

	(6)	A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - csak szakmai vizsgát tesz.

	(7)	A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.

	(8)	Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel

	a)	párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be,

	b)	a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint c)-d) és f-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,

	c)	a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követően teszi le.\"


25. §

	(1)	A Kt. 29. §-át követő alcím, valamint 30. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:

	\"A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz  	való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség

	(1)	A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően,  a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai  fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás,  korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.
 	
	(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő  kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermekek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel  (20. § (2) bek.) egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú  habilitációs és rehabilitációs  ellátásban is részesül.\"

 
	(2)	A Kt. 30. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs  ellátáshoz szükségesek.\"

	(3)	A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6)	Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok, nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógia tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás,  illetőleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás keretében.  A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.

	(7)	A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

	(8)	Abban a kérdésben, hogy a  gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral,  tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

	(9)	A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót -  jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

	(10)	A korai fejlesztés és  gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus munkakörben  gyógypedagógus (terapeuta), vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el. 

	(11)  A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

	a) ha az óvodai foglalkozás, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kizárólag a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori, 

	b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló  egészségügyi  és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség. 

	(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, (terapeuta)  vagy  konduktor  segítse a többi pedagógus munkáját .\"


	26. §

	A Kt. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"33. § (1)	A többcélú intézmény lehet

	a)  egységes  vagy összetett  iskola,

	b)	közös igazgatású közoktatási intézmény,

	c)	általános művelődési központ (ÁMK).

	(2)	Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

	(3) Az egységes és az összetett  iskola  pedagógiai feladatellátás  tekintetében szervezetileg  egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával  látja el. Az összetett iskola   a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.

	(4)	A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is működhet.

	(5)	Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem művelődési ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység is működhet. 

	(6)  A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell. 

	(7)	A többcélú intézményben egy  szervezeti és működési szabályzatot  és egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban  pedagógiai-művelődési programot  kell készíteni. 

	(8)	A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program alapján; az általános művelődési központban a pedagógiai- művelődési program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

	(9)	A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

	(10)	A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), az általános művelődési központban ÁMK szülői szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános művelődési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék,  az általános művelődési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként működő szülők óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.

	(11)	Az általános művelődési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor e törvény 18. §-ának (7) - (8) bekezdésében, 37-38. §-ában,  40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell.\"


27. §

	(1)	A Kt. 34. §-ának a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

	[Pedagógiai szakszolgálat]

	\"a)	a gyógypedagógiai tanácsadás,  korai fejlesztés és gondozás;\" 

	(2)	A Kt. 34. §-a a következő b) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi b)-f) pont jelölése c)-g) pontra változik:

	\"b)	a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;\"


28. §

	A Kt. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

	(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell 

	a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,

	b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.\"

29. §

	(1)	A Kt. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet  pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

	(2)	Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

	a)	a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni  a helyi a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

	b)	a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;

	c)	a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;

	d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;

	e) a 	pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;

	f) a 	tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; 

	g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági,  jogi stb. információk közvetítésével.\"

	(2)	A Kt. 36. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint - gondoskodni kell.

	(7) A közoktatási intézményben folyó ellenőrzés megszervezésével megbízható a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. \"


30. §

	(1)	A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda és általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.\"

	(2)	A Kt. 37. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5)	A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, az alapító nevét,  az intézmény székhelyének és telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát.

	(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat  - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - be kell jelenteni.\" 

	(3) A Kt. 37. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

	\"(10) A helyi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\"


31. §

	(1)	A Kt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és  nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor  nevelési-oktatási intézményben  az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék,  továbbá  középiskolában, illetve szakiskolában, valamint az  ilyen iskolába járó tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban  az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.\"

	(2)	A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

	\"A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet  megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének.\"

	(3)	A Kt. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhető a közoktatási intézmény helyiségében, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén.

	(7)	Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirendet az óvoda, iskola, kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

	(8) Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését.\"


32. §

	A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5)	A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és  gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról, ennek keretében az óvodában, valamint a tankötelezettség végéig általános iskolában, középiskolában, szakiskolában  évenként legalább egyszeri fogászati és belgyógyászati vizsgálatról, az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente kettő alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről.\"


33. §

	(1) A Kt. 42. §-ának (3) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

	\"Ha a gyakorlati képzés szervezője nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat és - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - iskolai tanműhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart, tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, működése megkezdésének engedélyezésére,  közoktatási megállapodás megkötésére a nem helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\"

	(2) A Kt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(5) Az iskolát a fenntartó kijelölheti arra, hogy közreműködjön a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett pedagógus-képzésben, továbbképzésben.\" 


34. §

	A Kt. 44. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni.\"


35. §

	A Kt. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"45.§ (1)Az óvoda az Óvodai nevelés országos alap-programja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ. 

	(2)	Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján - helyi tantervet készít, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola helyi tantervének elkészítéséhez a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az érettségi vizsga vizsgatárgyainak általános vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni. 

	(3)	Az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét  az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján  készíti el, vagy az ily módon  készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába.

	(4)	Az iskola  valamennyi évfolyamát átfogó  helyi tantervet használ. A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési programnak biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását.

	(5) Az óvodai nevelési program, illetve az iskolai pedagógiai program elkészítésénél, választásánál figyelembe kell venni az e törvény 8. §-ának (11)-(14) bekezdésében foglaltakat.

	(6)	Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

	(7)	Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját.\"


36. §

	(1)	A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő második alponttal egészül ki:

	[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

	b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül]

	\" - az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,\"

	(2)	A Kt. 48. § (1) bekezdés b) pontjának eredeti harmadik-ötödik alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

		[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

	b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül]

	\" - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének  követelményeit és formáit,  a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló tudása, magatartása és szorgalma értékelésének,  minősítésének formáját,

	- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

	- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban résztvevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,\" 

	(3)	A Kt. 48. §-a a következő d) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

	[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]

	\"d)	a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,\"

	(4) A Kt. 48. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul.

	\"(2) Ha az általános iskolában a művészetek műveltségi területen  emelt szintű  oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.).  

	(3) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

	(4) A szakmai előkészítő ismereteket a központi program (tanterv) vagy a Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak általános követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola.\"

37. §

	A Kt. 50. § b) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.\"

38. §

	(1)	A Kt. 52. §-át megelőző alcím és az 52. § (1)-(2) bekezdés helyébe a következő alcím, illetőleg (1)-(2) bekezdés lép:

\"A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások 

	(1)	Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év - az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon százkilencven tanítási napból áll. Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje (121. § (1) bekezdésének n) pontja) szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával (121. § (1) bekezdésének a) pontja) kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti

	a)	nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

	b)	tíz évfolyamos általános iskola esetén a tizennyolcadik,

	c)	középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi-, beszéd és más fogyatékos tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. 

	(2)	A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a művelődési és közoktatási miniszter  állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.\"

	(2)	A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(3)	\"A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása - az (5) bekezdés kivételével - nem lehet több\"

	\"g)	szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma  napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában  - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.\"

	(3)	A Kt. 52. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4)	A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál, az e törvény 27. §-ának (9) bekezdés szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat tanítási óránál nem lehet több.
 
	(5) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére  a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs  tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra

	a) tíz százaléka  értelmi fogyatékos tanuló,

	b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - más fogyatékos tanuló,

	c) huszonöt százaléka a gyengénlátó tanuló,

	d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a
beszédfogyatékos  tanuló,

	e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló

esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben,  (továbbiakban a (3)-(5)  bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások).

	(6) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete  - osztályonként - a (3)-(4) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási órának 

	- az első-harmadik évfolyamon tíz,

	-  negyedik-hatodik évfolyamon huszonöt,

	-  hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,

	-  kilencedik-tizedik évfolyamon harmincöt,

	- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon ötven, 

	- a szakképzési évfolyamon öt


százaléka. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti.

	(7) Ha a könnyített és a gyógytestnevelést több iskola részére közösen egy iskolában szervezik meg, a könnyített gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenöt fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre.

	(8) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített és gyógytestnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik - az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. 

	(9) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható

	a) az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában - az előképző kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában nem biztosított a heti négy foglalkozás,

	b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,

	c) a fel nem sorolt többi iskolában a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3) bekezdésben meghatározott - heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából,

	d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.

	(10) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.

	(11) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

	(12) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell. 

	(13) Az iskolában a tanítási év öt napos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját  követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

	(14)	Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek egyharmada - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhető abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - összefüggő tanítási szünetként - négy hónapon belül biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a százkilencven tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
	
	(15)	Az e §-ban foglaltakat a (2) és a (9) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg.

	(16)	Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.\"






39. §

	(1)	A Kt. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(3) Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig,  gyógypedagógiai  nevelésben oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközit, illetve tanulószobát szervezni. 

	(4)	A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi kettő óra használható fel.  A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai  csoportokra kell meghatározni.  A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.\" 

	(2)	A Kt. 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép  s egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:  	

	\"(7)	A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő  tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, felkészítő, továbbá speciális ismereteket adó tanórákat,  foglalkozásokat (a továbbiakban: kötelező kollégiumi foglalkozás) szervez, továbbá a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt tanórán kívüli foglalkozást   szervezhet. A kötelező kollégiumi foglalkozás szervezéséhez   kollégiumi csoportonként heti tizennégy óra áll rendelkezésre. A heti időkeret az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kötelező kollégiumi foglalkozások megtartására rendelkezésre álló időkeret tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére is igénybe vehető. 

	(8) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló rendszeresen hazalátogathasson, de a hazautazás a tanítási évben nem lehet kötelező.


40. §

	A Kt. 54. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"54. § (1)	A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 

	(2)	A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

	(3)	A közoktatási intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.\"


41. §

	(1)	A Kt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	a)	Az  önálló intézményként működő

			-	óvoda élén óvodavezető,

			-	iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató,

			-	országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően - igazgató vagy főigazgató

áll.

		b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő 

			-	kollégium élén kollégiumvezető,

			-	más közoktatási intézmény élén tagintézmény vezető vagy intézményegység vezető

áll.\"

	(2)	A Kt. 55. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

	A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

	\"g)	a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

	h)	a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.\"


42. §

	A Kt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja és gazdasági vezetője.\"


43. §

	(1)	A Kt. 57. §-ának (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

	\"i)	az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;\"

	(2)	A Kt. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5)	A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek

	a)	csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -intézményegységet érintenek, az intézményegységben,

	b)	több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó -intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben

foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.\"

	(3)	A Kt. 57. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6)	Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.

	(7)	Ha a közoktatási intézmény (intézményegység,  tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet (121. § (1) bekezdés nc) pontja) gyakorolja.\"




44. §

	A Kt. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre módosul:

	\"(2)	Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként  egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet  a tagintézményben és a tagozaton. \"


45. §

	(1) A Kt. 59. §-át megelőző alcím, továbbá 59-60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a Kt. 60. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

\"A szülői szervezet\"

	59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

	(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői szervezet). 

	(3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

	(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi székben.

	(5) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék

	60. § (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

	(2) Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.

	(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt

	- fenntartó,

	- nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,

	- helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

	- szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.

	(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti

	a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

	b) az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,

	c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka  (a továbbiakban: az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).

	(5) Az iskolaszékbe

	a) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet (közösség), ennek hiányában az iskolában tanulói gyermekek szülei,

	b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,

	c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók

választják.

	(6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakítását és részt vesznek munkájában.

	(7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka, illetve az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

	(8) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott választás alapján - a szülők képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

	(9) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott választás alapján - a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetőleg akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

	(10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában résztvevő érdekeltek által delegált azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.\"

46. §

	A Kt. 61. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:

	61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

	(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

	(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

	a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

	b) a házirend elfogadásakor;

	c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

	(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. 

	(5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény  működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

	(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

	(7)	Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége  kiterjed a nem közoktatási feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása alapján - a 60. § (4) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.\"

47. §

	(1)	A Kt. 63. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti,  aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.\"

	(2)	A Kt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve hogy ily módon  a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).\"

	(3) A Kt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint a szerkesztőség tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.\"

	(3)	A Kt. 63. §-ának (4) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

	\"A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.\"




48. §

	A Kt. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3)	Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

	(4) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\"


49. §

	(1)	A Kt. 65. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.\"

	(2)	A Kt. 65. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg  a bekezdés a következő ötödik mondattal egészül ki:

	\"Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha a gyermeket nem köteles felvenni, átvenni, a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.\"


50. §

	(1)	A Kt. 66. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46. §-ban meghatározottak alapján.\"

	(2)	A Kt. 66. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg e mondatot követően a bekezdés a következő második mondattal egészül ki:

	\"Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A fenntartó a szakiskolát - kilencedik-tizedik évfolyamon - kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.\"

	(3) A Kt. 66. §-a (2) bekezdésének eredeti második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.\"


51. §

	(1)	A Kt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3)	Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszervezésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a szakképzési évfolyamra történő felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki tanulószerződést kötött, feltéve, hogy az előírt iskolai, szakmai előképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek,   továbbá az előírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi követelményeknek. Ha a tanulószerződés megkötésének előfeltétele a pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt, az iskola - kivéve ha a vizsga kettő évnél régebben történt - annak eredménye alapján dönt a felvételről, átvételről, továbbhaladásról. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.\"


52. §

	(1)	A Kt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A pedagógus a tanuló tudását, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló tudásának, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.\"

	(2)	A Kt. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az első-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló tudásának, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére más jelölés alkalmazását is előírhatja. 
	
	(4)	Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet,  az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

	(5) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megjelölést.

	(6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben tudását, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének  értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésében foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló tekintetében is alkalmazni kell.\"

53. §

	A Kt. 71. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen  teljesítette. A középiskola a helyi tantervében előírhatja, hogy a tizenegyedik évfolyamára történő továbbhaladás feltétele az alapműveltségi vizsga letétele is.

	(2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.\"

54. §

	A Kt. 72-73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"72. § (1)	A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.

	(2)	Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a művelődési és közoktatási minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a munkaügyi minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány-nyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához a művelődési és közoktatási minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a munkaügyi minisztérium engedélye szükséges.

	(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.

	73. §	Ha a szakiskola, illetőleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni, és bizonyítványt kiállítani.\"


55. §

	A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	 Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

	\"a)	a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;\"


56. §

	(1)	A Kt. 75. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	Megszűnik a tanulói jogviszony

	da)		a tízedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján  általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapműveltségi vizsgát, szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga; 	

	db)		az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján,

	- tíz évfolyamos általános iskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett,

	-	középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló nem tanulhat tovább;

	dc)	 középiskolában és szakiskolában az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy tovább kíván tanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, feltéve hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történő továbbhaladás feltételeként az alapműveltségi vizsga letételét előírta, illetve ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte;\"

	(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

	[Megszűnik a tanulói jogviszony]

	\"g)	az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján, illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát,  az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban meghatározott esetben;\"

	(3) A Kt. 75. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: 

	\"(4)	Megszűnik a  tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
	
	(5)		Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

	(6) A tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben  az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

	(4) A Kt. 75. §-a (4) bekezdésének jelölése (7) bekezdésre változik és a következő e) ponttal egészül ki:

	 A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik

	\"e)	ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. 

	(5)	A Kt. 75. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

	\"(8) A (7) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló  nem tudja teljesíteni tankötelezettségét.

	(9)	Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszűnése után is - a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében  megszűnik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.

	(10)	Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.\"


57. §

	(1) A Kt. 76. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

\"A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a 
nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége\"

	(2) A Kt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A fegyelmi büntetés lehet]

	\"e) eltiltás az adott iskolában  a tanév folytatásától;\"


58. §

	(1)	A Kt. 76. §-a (6) bekezdésének második-harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\" A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét  a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.\"

	(2)	A Kt. 76. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(7)	A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.\"

59. §

	A Kt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"77. §	(1)	Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia.

	(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

			a)	gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,

			b)	ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

	(3)	Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

	(4)	Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"

60. §

	A Kt. 78. §-át megelőző alcím, valamint 78. §-ának helyébe a következő alcím, illetve § lép:

\"A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra
vonatkozó külön rendelkezések

	78. § (1)	Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a  meglévő ismeretekhez, az életkorhoz  igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat.

	(2)	Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló

	a)	nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

	b)	tíz évfolyamos általános iskola esetén tizenkilencedik,

	c)	középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. 

	(3)	A tankötelezettség megszűnése után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja.

	(4)	A felnőttoktatás megszervezhető

	a)	az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt - iskolákban, illetve

	b)	a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.

	(5)	A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

	(6)	A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos (például távoktatás) munkarendje szerint.

	(7)	A felnőttoktatásban

	a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

	b)	ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a százkilencven tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,

 	c)  a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.\"

61. §

	(1)	A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3)	Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.

	(2)	A Kt. 79. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény]

	\"a)	nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;\"

	(3) a Kt. 79. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából\"

62. §

	(1)	A Kt. 81. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

	a)	a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően  a felvétel előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a foglalkozási,  illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és működési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre, tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; 

	b)	és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel kell rendelkeznie;

	c)	nem kell alkalmazni iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre (26. § (2)-(3) bek., 28. § (2) bek.) vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-ötödik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. §  (3)  bekezdését, továbbá (4) bekezdésének első mondatát; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését és az osztály, csoport létszámokat meghatározó 3. számú mellékletet;

	d)	az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74 -75. §-ától el lehet térni;

	e)	a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni.\"

	(2)	A Kt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:]

	\"e)	a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybevehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók,  szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.\"

	(3)	A Kt. 81. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a paragrafus a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4)	A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását.

	(5)	A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.

	(6)	A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit  kell alkalmazni.

	(7)	A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

	(8)	A művelődési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1) bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését. 

	(9)	Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a művelődési és közoktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.

	(10) A művelődési és közoktatási miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott.\"

63. §

	A Kt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"82. §	(1)	Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)-(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)-(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.

	(2)	A 81. § (8)-(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését.\"

64. §

	(1)	A Kt. 83. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

	\"Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.\"

	(2)	A Kt. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9)-re módosul:

	\"(8)	A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.\"

65. §

	(1)	A Kt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással  kérheti a bíróságtól.\"

	(2)	A Kt. 84. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

	\"A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.\"

	(3)	A Kt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:

	\"(5)	A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a főjegyzőhöz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a főjegyző három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését,  84.  §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését  azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.\"





66. §

	A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

		\"(1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi  és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai neveléséről és oktatásáról.\"

	(2)	A Kt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) A  megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

	a)	a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról;

	b)	a középiskolai és a szakiskolai ellátásról;

	c)	a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról;

	d)	a felnőttoktatásról;

	e)	az alapfokú művészetoktatásról;

	f)	a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról

abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.

	(4) Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:

	a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról, 

	b) az alapfokú művészetoktatásról,

	c) az általános iskolai felnőttoktatásról,

	d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről.\"





67. §

	A Kt. 87. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"87. § (1) A  megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni
	
	a) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek  a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei,
	 
	b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató  tevékenységről,

	c)  az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,

	d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,

	e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról,

	f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről,
	
	g) gyógypedagógiai tanácsadás,  korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai  ellátásról,

	h)  az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak  ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. 

	(2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni a az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. 
	
	(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.	

	(4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.\"



68. §

	A Kt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


	88. § (1)	A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei területfejlesztési tanács a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével, továbbá a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, a fővárosi, megyei munkaügyi központ (a továbbiakban a helyi önkormányzatok a fővárosi megyei statisztikai hivatal és munkaügyi központ együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és tanulói érdekképviseleti szervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet  véleményének kikérésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a Fővárosi Önkormányzat rendelettel adja ki. A megyei fejlesztési tervet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. A fejlesztési terv a fővárosi rendelet hatályba lépésétől, illetve a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalos lapjában történő közzététel napjától alkalmazható. 


	(2)	A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A beiskolázási tervben kell meghatározni  - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a  továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.
 
	(3)	A fejlesztési terv legalább öt éves időszakra készül.

	(4)	Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.

	(5)	A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács  - fejlesztési tervre épített -  szakvéleményét.

	(6)	A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását akkor szüntetheti meg, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról  továbbra  is  megfelelő  színvonalon  gondoskodik  oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

	(7)	A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha  azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi önkormányzat, illetve a megyei területfejlesztési tanács - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

	(8)	Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt  feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával  dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot  többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére, az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott  feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

	(9) Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (8) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos  helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel.  Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

	(10)	Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(8) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

	(11)	Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.\"

69. §

	A Kt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"91. § (1)	A főjegyző

	a)	másodfokon elbírálja a független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga  vizsgabizottságának döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;

	b)	rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges; a főjegyző kezdeményezéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.

	(2)	A főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője

	a)	közreműködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában;

	b)	közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.

		(3)	A főjegyző elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi a fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárnak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.

	(4)	A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője

	a)	közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében,

	b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;

	c)	az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatában foglaltak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga előkészítésében, megtartásában,

	d)	ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat,

	e) tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az - e törvény 30. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a fogyatékos gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel,

 	f) segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba,

	g) tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi minisztert, illetve a szakirány szerint illetékes minisztert közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről,

	h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal.

	(5)	A jegyző a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános  iskolák  nyilvántartásba  vételével,  nyilvántartásból  való törlésével, 
továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatának egy példányát megküldi a főjegyzőnek.

	(6)	Az (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a)  és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplő szakérő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.

	(7)	A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye  szerint illetékes

	a)	polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola,

	b)	jegyző

	-	az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,

	-	az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,

	- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.
	
	(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek esetén a jegyző a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél. Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.

	(9)	A (7) bekezdés a) pontja alapján a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat - ha e törvény másképp nem rendelkezik - megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja .\"

70. §

	(1)	A Kt. 93.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter]

	\"a)	kiadja - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét,  a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját ; továbbá - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét és ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat, 

	b)	rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alap-programja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;\"

	(2)	A Kt. 93. §-a  (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	[A művelődési és közoktatási miniszter]

	\"f) az Országos Köznevelési Tanács előterjesztésére dönt - a szakképzés kivételével - a tankönyv-, továbbá a taneszköz-, tankönyv-, illetve taneszköz jegyzékbe történő felvételéről, gondoskodik azok a jegyzékek közzétételéről, valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, valamint gondozza azt.\"	

	(3)	A Kt. 93. §  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	
	\"(2)	A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a költségvetésének terhére - a szakképzési évfolyamok kivételével - országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa.\"



71. §

	(1)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza]

	\"a)	 a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve,  a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja bevezetését és kiadását, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával;\" 

	




	(2)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő szöveggel egészül ki:

	[A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza]

	\"a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, illetőleg a balesetek kivizsgálásával nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet;\"

	(3)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza]

	\"c)	az országos mérési  feladatok ellátásának rendjét;\"

	(4)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza]

	\"e)	a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá szakképzés kivételével a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszköz-jegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását,\"

	(5)	A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza]

	\"g)	a szakmai vizsga és az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga  részletes vizsgakövetelményeinek kiadását,\"

	(6) A Kt. 94. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) A Kormány rendeletben szabályozza

	a) az Óvodai nevelés országos alap-programjának bevezetését és kiadását; 

	b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;

	c) az érettségi vizsga  vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;

	d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket,

	e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését,

	f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit,

	g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait. 

	(4) Az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.\"


72. §

	(1) A Kt. 95. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata]

	b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer  létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése,

	(2)	A Kt. 95. §-a a következő f)-g) ponttal egészül ki:

	[A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata]

	\"f)	a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,

	g)  a fővárosi, megyei fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása,\"

	(2)	A Kt. 95. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre változik:

	\"(2)	A művelődési és közoktatási miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények.

	(3) A művelődési és közoktatási miniszter három évenként összehívja - a középiskolákban és szakiskolákban, továbbá az ilyen iskolákba járó tanulók elhelyezését biztosító kollégiumokban működő iskola, kollégiumi diákönkormányzatok küldötteiből álló - diákparlamentet. A diákparlament áttekinti a gyermeki és tanulói jogok érvényesülését a közoktatásban és ajánlást fogadhat el, melyben  megfogalmazza véleményét, javaslatát. 

	(4)	A művelődési és közoktatási miniszter határozattal 

	a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,

	b)	rendkívüli szünetet rendelhet el - a főjegyző, jegyző  kezdeményezésére - az ország, a megye, főváros vagy egyes település nevelési-oktatási intézményeiben.

	(5)	A művelődési és közoktatási miniszter - ha e nélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség - a (4) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérő intézkedést is hozhat. A művelődési és közoktatási miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni. A határozat előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítható.\"


73. §

	(1)	A Kt. 96-97 §-a  helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kt. a 97. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

	96. § (1)  A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében  Országos Köznevelési Tanács működik közre. Az Országos Köznevelési Tanács döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői testület. 

	(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.

	(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen:

	a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben, 

	b) figyelemmel kíséri az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a Nemzeti alaptantervnek az alkalmazását, kezdeményezi felülvizsgálatukat,

	c) javaslatot tesz  könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételére,




	d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,

	e) javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben, a művelődési és közoktatási miniszternek.

	(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy rendes és hét póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel a következők szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, kettő tagját és egy póttagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján. A felkérés  - a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megszűnik - öt évre szól. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyeket - az érdekelt bejelentése alapján - az Országos Köznevelési Tanács titkárságán nyilvántartásba vettek.  Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani:

	a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

	b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

	c) a javaslattevő megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol,

	d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül - az a tíz, illetve - a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül - az a hat személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni, 

	e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - közjegyző jelenlétében - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium végzi.

	(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai:

	a) Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésével, átképzésével kapcsolatos döntéseinek előkészítésére, továbbá továbbképzések, átképzések megszervezésére rendelkezésre álló pénzeszközök pályázati úton történő elosztására, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság kilenc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál.  Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság egyetértését be kell szerezni a pedagógus-továbbképzés rendszerének létrehozásával kapcsolatos előterjesztésnek a Kormány részére történő benyújtása előtt, 

	b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga általános követelményeinek meghatározásával kapcsolatos előkészítő feladatokat  ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melyből három tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsőoktatási és Tudományos Tanács delegál.

	(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak megbízása - a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - az Országos Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos időtartamig szól. 

	(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit.  

	(8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik. 


A közoktatáspolitikai tanács

	97. § (1) A közoktatáspolitikai tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A közoktatáspolitikai tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a közalkalmazotti jogviszonnyal  és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érintő bármilyen kérdésben.

	(2) A közoktatáspolitikai tanács tagjai 

	a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,

	b) az országos pedagógus szakszervezetek,

	c) az országos szülői szervezetek,

	d) az országos diákszervezetek,





	e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,

	f) az országos kisebbségi önkormányzatok,

	g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,

négy-négy, továbbá a 

	h) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban érdekelt minisztérium, országos hatáskörű szerv egy-egy,

delegált képviselője. 

	(3) A közoktatáspolitikai tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

	(4) A közoktatáspolitikai tanács munkáját titkárság segíti. A közoktatáspolitikai tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.
	
74. §

	A Kt. 98. §-át megelőző alcím és 98 §-a helyébe a következő alcím, illetőleg rendelkezés lép:

\"Szakmai bizottságok
	
	98. § (1) A művelődési és közoktatási miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi  óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával. 

	(2)  A művelődési és közoktatási miniszternek a tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében Országos Diákjogi Tanács működik közre.  Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulókat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács kilenc tagból áll, melynek három tagját a művelődési és közoktatási miniszter, hat tagját pedig az országos diákszervezetek delegálják. 

	(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik és az időközi megbízás kivételével - öt évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosítja.\" 


75. §

	A Kt. 99. §-át megelőző alcím, valamint a 99-100. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A közoktatás országos mérési  feladatai

	99. § (1)	A közoktatás országos mérési feladatai különösen: a szakmai vizsga kivételével az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.

	(2)	A közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos,  térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani.

	(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény bízható meg. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény köthet megállapodást.

	100. §.	Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki.\" 


76. §

	(1) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4)	Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári - mérnöktanári, műszaki tanári - végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.\"


	(2) A Kt.  101. §-ának (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Szakképzés tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki.\"




77. §

	(1) A Kt. 102. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

	\"Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntéselőkészítő munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.\"

	(2)	A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

	[A fenntartó

	a)	dönt...]

	\"az óvoda heti és éves nyitva tartási idejének meghatározásáról;\"

	(3)	A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A fenntartó]

	\"c)	ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá  a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket;  ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;\"

	(4)	A Kt. 102. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A fenntartó]

	\"e)	jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint  a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;\"	
	(5)	A Kt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A fenntartó a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tantervet készíthet, amelyik tartalmazhatja a település (táj, térség) sajátos nyelvi, történelmi, kulturális, népismereti, illetve a fenntartó által fontosnak tartott más ismereteket, tananyagot.

	(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban.

	(8)	A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség),  továbbá az iskolai,  kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
	
	(9)	A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben)

	a)	iskolát nem indíthat, nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

	b)	iskolai osztályt, nem szervezhet át, és nem szüntethet meg,

	c)	az iskola feladatait nem változtathatja meg.

	(10) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

	a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,

	b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,

	c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,

	d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,

	f) a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez

beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben (121. § (6) bek.) - az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.\"   










78. §

	(1)	A Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

	[ A törvényesség biztosítása keretében kell 

	....ellenőrizni a működés és döntéshozatal jogszerűségét,]

	\"így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet.\"

	(2)	A Kt. 104. § (2) bekezdése a következő  negyedik mondattal egészül ki:

	\"Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról.\"

	(3)	A Kt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét]

	\"a)	az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve\"

	[alapján értékelheti].

79. §

	(1)	A Kt. 107. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. 

	(2)	Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti,  etnikai kisebbségi  feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik

	a)	az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincsen ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;
	b)	a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével - akkor is, ha az nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben - részt vehet a szakmai ellenőrzésben.\"

	(2)	A Kt. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	\"(4)	A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni.\"

	(3)	A Kt. 107. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés jelölése (9)-(10) bekezdésre módosul:

	\"(8)	Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat

	a)	országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás  nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése,

	b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,

	c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,

	d)	intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése,

	e)	a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának értékelése,

	f)	a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése

	céljából.\"

80. §

	A Kt. 108. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították.

	(2)	A nevelési-oktatási intézményt a művelődési és közoktatási miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel, 79. §-ának  (1)-(2) bekezdése alapján pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte.

	(3)	Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában, továbbá külföldön működő iskolában is teljesítheti. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki igazolást.

	(4)	Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is működhet.

	(5)	Magyar állami óvodát, általános iskolát,  középiskolát és kollégiumot külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.

	(6)	Magyar nevelési-oktatási intézmény  külföldön a művelődési és közoktatási miniszter által - szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével - adott engedéllyel alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, s ezt hitelt érdemlően bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba  vétellel és a működés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.  A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni, az alapítás és működés feltételeit.  A  külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt művelődési és közoktatási miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogköröket. 

	(7)	Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe felvett magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar képviseleten működő óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülője hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.

	(8)	A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is működhet, ha a közoktatási intézményt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - nyilvántartásba vette.

	(9)	Külföldi közoktatási intézmény fenntartójával a művelődési és közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.

	(10)	A Magyar Köztársaság területén tartózkodó ideiglenes menedéket élvezők gyermekei részére a művelődési és közoktatási miniszter - a belügyminiszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet a Belügyminisztérium nyújtja be.  Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben a művelődési és közoktatási miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részéről történő elismerését.\"


81. §

	A Kt. 110. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"110 § (1)	A nem magyar állampolgár - az e törvényben meghatározottak szerint - akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, vagy ideiglenes menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetőleg bevándorlási engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

	(2) Ha a nem magyar állampolgár  menekültként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá viszonosság alapján az is, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik,  a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat.

	(3)	Az a nem magyar állampolgár, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.

	(4) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást.

	(5)	Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(3) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.\" 

82. §

	A Kt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.\"


83. §

	A Kt. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3)	Az elismerésről - a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével - a művelődési és közoktatási miniszter, a honosításról - a szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével - a nevelési-oktatási intézmény határoz.\"

84. §

	(1)	A Kt. 114. §-a (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybevehető szolgáltatások:]

	b)	az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában

	 -	a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(6) bekezdés];

	-	első szakképesítés megszerzésekor, továbbá - a 27. § (7) és (9) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;

	-	az első-tízedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal  évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem  azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; 

	-	az 52. § (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;

	-	a tanítás kezdete előtti az étkezés ideje alatti felügyelet,  továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;

	-	a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;

	-	a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és az első szakmai vizsga; valamint  a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga,

	-	az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

	c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

	-	a kötelező kollégiumi foglalkozások (53. § (7) bekezdés);

	-	a  kötelező kollégiumi foglalkozás terhére szervezett  tanórán kívüli foglalkozás;

	-	a lakhatási feltételek biztosítása;

	-	a rendszeres pedagógiai és egészségügyi felügyelet;

	-	a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítményeik stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;

	-	testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.\"

	

	(2)	A Kt. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) 	 Ingyenes a fejlesztő felkészítés (30. § (6) bekezdés), a pedagógiai  szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.\"


85. §

	A Kt. 116. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:]

	\"a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás;

	b)	második és további szakképesítés megszerzésekor  a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak;

	c)	az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;\"

86. §

	A Kt. 116. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:]

	\"e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga,  érettségi vizsga és  szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is, - továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett  vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.\"


87. §

	(1) A Kt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	\"(1)	A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

	a)	tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben;

	b)	öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;

	c)	tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;

	d)	húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;

	e)	huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben.\"

	(2) A Kt. 117. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.\"

88. §

	(1)	A Kt. 118. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez - a gyermek, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve -  normatív költségvetési hozzájárulást biztosít. 

	(4) A mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok összegével - hetvenöt százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét. 

	(2)	A Kt. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) Az e törvény

	- 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások megszervezéséhez meghatározott időkeret,

	-  52.  §-ának (6)-(7) bekezdésében, valamint (9)-(11) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz  meghatározott időkeret,

	- 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,

	- az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám,

a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma  a maximális létszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatások), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül,  vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.

89. §

	A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


	\"(1)	A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi önkormányzat közalapítványt hoz létre  a közoktatás körzeti, térségi és országos feladatainak  támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat is. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.\"

90. §

	A Kt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

	\"(2)	A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek.  A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.\"


91. §

	(1)	A Kt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	Meg kell téríteni

	a)	a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és  gondozást nyújtó, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végző,  valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá 

	b)	 az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló  szülője részére szervezett gondozói tanfolyam költségét;

	c)	az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló vizsgálatához szükséges szállás költségét a gyermeknek, tanulónak és szülőnek\" .

	(2)	A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4)	A gyermek vizsgálatával összefüggő szállás költségeit, továbbá a gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.\"


92. §

	(1)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő á)-áb) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"á)	alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony  keretében foglalkoztatottak közössége;

	áa)	aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl.: a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);

	áb)	állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;\"

	(2)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyére a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő ba)-bb) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"b) első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;

	ba) emelt szintű oktatás: meghatározott műveltségi terület (tantárgy) ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása,

	bb) 	érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;\"

	(3)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő gy) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"gy)	intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés,  iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;\"

	(4)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"h)	jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése,  az 59. § (1) bekezdése, a 60. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése,  a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete;\"

	(5)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő ia) ponttal egészül ki:

	\"ia)	 körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki;\"

	


	

	(6)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdés k)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő ly) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"k)	más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján 

	- átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl. autista),  

	- pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan  akadályozott; (pl: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);

	l)	második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert  szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve amit az iskolai rendszerű oktatásban szerezetek, de a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el,

	ly)	megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosított a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;\"

	(7)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő ma) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"ma)	nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a nevelőotthoni nevelés, a bölcsődei ellátás, a családsegítő szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció;\"

	(8)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi n) pont jelölése ny) pontra változik.

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	\"n)	oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások

	-	kilencven százalékát, nappali oktatás,

	-	ötven százalékát, esti oktatás,

	-	tíz százalékát, levelező oktatás

munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.\"

	(9)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő na)-nh) ponttal egészül ki:

	[(1)	E törvény alkalmazásában]

	 \"na) 	országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka  öt év átlagában legkevesebb öt különböző megyéből, illetve a fővárosból és legalább három különböző megyéből élők közül kerül ki;

	 nb) 	óraadó tanár: az a pedagógus, akit  polgári jogviszony keretében  a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint huszonöt százalékára alkalmaztak;

	nc)	 szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége;

	nd)	szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen

	-	az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetőleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott,

	-	az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;

	ne) szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része;

	nf)	székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

	ng)	tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a  székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el;

	nh)	tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező  felnőttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos  tanulók  iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra  létrehozott intézményegység;\"

	(10) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő pa)-pc) ponttal egészül ki:

	[(1) E törvény alkalmazásában]

	\"pa)	tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott;

	pb)	 tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet;

	pc)	 tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja;\"

	(11)	A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő r)-s) ponttal egészül ki:

	\"r)	telephely: a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;

	s)	térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.\"

	




	(12)	 A Kt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3)	Tanulói viszony a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 30. §-ának a) pontjának alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony.\"

	(13)	A Kt. 121. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4)	A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül, ha az óvodai nevelést, az iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján veszik igénybe.

	(5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.

	(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában 

	a)  az az óvoda, iskola, kollégium,
 
	- amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi, kisebbségi nevelési-oktatási intézményként alapítottak meg, vagy 

	- amelyikben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nemzetiségi követelmények (óvodai nevelési terv, iskolai nevelési-oktatási terv, kollégiumi nevelési program, óvodai nevelési program, iskolai pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program) szerint folyik,

	b) az óvoda, iskola, kollégium (intézményegység, tagintézmény) akkor is, ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának az óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését azonos - az  a) pont második gondolatjelében felsorolt - nemzetiségi követelmények szerint szervezték meg. \"


93. §

	(1) A Kt. 122. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\" 122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

	(2)	 A felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és kollégiumot is - a nyilvántartásba vétel és az onnan történő törlés kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott  közoktatási intézmények feladatellátását biztosító - más célra fel nem használható - összeget a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe önálló címként  be kell építeni.

	(3)	E törvénynek a közoktatási intézmények működésére, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira - beleértve az e törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsorolt juttatásokat is - és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek gyógyüdülőkben, az egészségügyi- és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelő- és oktató munka esetén is alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekben foglalkoztatott vezetők és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban foglalkoztatott vezetőkre és nevelőtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus munkakörben eltöltött időt - az ellátott feladatnak megfelelő  nevelési-oktatási intézményben, gyermek- és ifjúságvédő intézet esetén kollégiumban - pedagógus munkakörben eltöltött időként kell figyelembe venni.

	(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell,

	a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését,

	b) a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát,

	c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőséget,

	d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra,

	e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket.

	(5) Az (4) bekezdésben foglaltakat az oktatáshoz szükséges segédkönyvekre (szöveggyűjtemény, szótár, atlasz, munkafüzet, kotta stb.) nem kell alkalmazni.

	(6) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül. 

	(7)	Fegyveres erők, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt csak az ágazatért felelős miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok gyakorlásával megbízhatja - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt. 

	(8) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki  büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és működési szabályzat a  tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. 

	(9) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola  fegyveres erőknél, rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és működése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges. 

	(10) Az illetékes miniszter - a művelődési és közoktatási miniszterrel közösen - a fegyveres erők, rendvédelmi szervek működésének sajátosságaira tekintettel - szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10-12. §), a pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást.\"






94. §

	A Kt. 123. §-ának (3)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)-(11) bekezdés számozása (10)-(12) bekezdésre módosul:

	\"(3) A követelményrendszer, a tanítási képzési idő bevezetése: 

	a) az óvodák az Óvodai nevelés országos alap-programjának kiadását követő harmadik év szeptember 1. napjától az Óvodai nevelés országos alap-programja alapján készített nevelési program alapján végzik az óvodai nevelő munkát, az újonnan indított óvodai csoportokban, ezt követően felmenő rendszerben a többi óvodai csoportban,

	b)	a kollégiumok 1998. szeptember 1. napjától kezdődően a kollégiumi nevelő munkát - valamennyi kollégiumi csoportban - az érdekelt iskolák pedagógiai programjára épített kollégiumi pedagógiai program alapján végzik,

	c)	az iskolák 1998. szeptember 1. napjától - a helyi tanterv kivételével valamennyi évfolyamon - alkalmazzák a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai programjukat; a helyi tantervet az iskola első és hetedik évfolyamán, s ezt követően felmenő rendszerben vezetik be, a helyi tanterv bevezetésével egyidejűleg kell bevezetni az e törvény 52. §-ának (3) és (5)-(7) bekezdésében meghatározott tanítási időt is,

	d)	az alapfokú művészetoktatási intézmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását követő szeptember 1-jétől elkészíthetik és bevezethetik pedagógiai programjukat és helyi tantervüket; a kiadást követő harmadik év szeptember 1. napjától kezdődően a nevelő és oktató munka - valamennyi évfolyamon - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készített pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyhat. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadásáig az alapfokú művészetoktatási intézmények a kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák,

	e) 1996 szeptember 1-jétől 

	- az óvodában a nevelőmunkát e törvény 24. §-ában meghatározott időkeretben,

	- a kollégiumi nevelőmunkát e törvény 53. §-ának (7) bekezdése alapján számított időkeretben

kell megszervezni,
	
	f) 1996. szeptember 1-jétől alkalmazni kell az 1. számú mellékletben foglaltakat - a könyvtárostanárra (tanítóra), valamint a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezések kivételével, - továbbá az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket,
    
	g) 	a százkilencven napos tanítási évre - valamennyi évfolyamon - 1998.  szeptember 1. napjától át kell térni, 

	h)  az 1. számú mellékletnek a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezéseit 1997. február 1-től kell alkalmazni, a könyvtárostanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása 2002. szeptember 1-től kötelező. 
		
	(4)	E törvényben meghatározott osztály-, csoport létszámokat 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. 

	(5)	E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit  - a 124. § (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel - az 1996/97. tanévtől kell alkalmazni. 

	(6) A pedagógus szakvizsga  és a  továbbképzés bevezetéséről   [17. § (5) bek., 19. § (4) bek., 128. § (8)-(9) bek], valamint a pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás igénybevételéről [19. § (3) bek.] szóló rendelkezések hatálybalépéséről a Kormány - rendeletben - intézkedik. 

	(7)	E törvény hatályba lépésének napjától addig az időpontig, ameddig az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket nem adják ki, továbbá nem lesz kötelező az e törvény 88. §-a (1) bekezdésében szabályozott fejlesztési terv, a helyi önkormányzat

	a) fenntartásában lévő nyolc évfolyammal működő általános iskola illetve négy évfolyamos gimnázium évfolyamainak  száma  nem növelhető;

	b) négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnáziumot nem létesíthet.

	(8)	Két tanítási nyelvű iskola, valamint a táncművészet, a képző-iparművészet és a színművészet-bábművészet művészeti ágakban alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez engedély nem adható ki, illetőleg a helyi önkormányzatok ilyen iskolát nem hozhatnak létre  addig az időpontig, ameddig a művelődési és közoktatási miniszter ki nem adja a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás  irányelvét, illetve az adott művészeti ág Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját, alapfokú művészetoktatási intézmény esetén emellett az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket. 

	(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban azt a körülményt, hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra, külön jogszabályban meghatározott időponttól kell vizsgálni.\"






95. §

	(1)	A Kt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

		\"(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban
	
	a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják,  azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében a nem kötelező tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva,  azzal az eltéréssel, hogy az ily módon kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető. 
	
	b)	az általános iskolák és a szakiskolák a kilencedik és tizedik évfolyamon mindaddig a szakmunkásképző iskolák vagy a szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák, ameddig a helyi tanterv alapján folyó oktatás felmenő rendszerben történő bevezetése ezeken az évfolyamokon nem történik meg;

	c) a szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ]  a pedagógiai programjuk elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy  szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék, 2000. szeptember 1-jétől a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben a tizedik évfolyamon az oktatás a Nemzeti alaptanterv alapján készített helyi tanterv  alapján folyhat; 

	d/ az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről kiállított bizonyítvány utoljára azoknak a tanulóknak tanúsít alapfokú iskolai végzettséget, akik az 1998/99. tanévben fejezték be tanulmányaikat a nyolcadik évfolyamon. \"

	(2) A Kt. 124. §-ának (6)-(7) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

	(6)  Az iskolaszékek tagjait 1996. december 31-ig a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével ki kell egészíteni. Az az iskolaszék, amelyik 1996. szeptember 1. előtt kezdte meg működését, a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével történő kiegészítés után tevékenységét - ha az iskolaszék működését meghatározó szabályzat másképp nem rendelkezik - 1999. augusztus 31-ig változatlan összetételben folytatja.

	(7) 1998. szeptember 1-jétől - a párhuzamos képzés kivételével - [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés ] a szakképzésben résztvevő iskolákban folyó oktatást szét kell választani  általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszra és  szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszra. Ettől az időponttól kezdődően szakképzés kizárólag a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható új, első szakképzési évfolyamon. 

	(3)	A 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő (10)-(21) bekezdéssel egészül ki:

	\"(9)	Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet költségvetési támogatás nem igényelhető.

	(10)	Addig az időpontig, ameddig az iskola nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére készít fel, nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés.

	(11)	Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették

	a)	akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

	b)	tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.

	(12)	Ha a nem magyar állampolgár a (11) bekezdésben foglaltak szerint megkezdte középiskolai tanulmányait, és nem fizetett térítési díjat vagy tandíjat, tanulmányait a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel fejezheti be.

	(13)	1996. szeptember 1. napjától

	a)	megszűnik az e törvény 101. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott bizottság és a tagjainak megbízatása;

	b)	az Országos Köznevelési Tanács - tagjai megbízatásának lejártáig - huszonhat tagból áll, öt tagot a művelődési és közoktatási miniszter kér fel és bíz meg, legfeljebb a többi tag megbízatásának idejére;

	c) a diáksportkörök iskolai sportkörként folytatják működésüket;

	d)	a munkára felkészítő iskolák készségfejlesztő speciális szakiskolaként folytatják működésüket;

	(14) Azok a középiskolák, amelyek tizenharmadik évfolyammal működnek, és a tizenharmadik évfolyam létesítésére, működtetésére a megváltozott rendelkezések alapján már nem jogosultak, új évfolyamot 1997. szeptember 1. napjától nem indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a befejezéséhez szükség van a tizenharmadik évfolyamra;  a megkezdett évfolyamokon a tanulók változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat. 

	(15)	1996. december 31-jéig

	a)	a jegyző  megküldi a főjegyzőnek azoknak a közoktatási intézményeknek az iratait, amelyek nyilvántartásba vétele a főjegyző feladata;

	b)	a jegyző az általa nyilvántartásba vett külföldi nevelési-oktatási intézmény összes ügyiratát megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;

	c)	azok a külföldi nevelési-oktatási intézmények, amelyek 1993. szeptember 1-je előtt kezdték meg működésüket - tudomásulvétel és nyilvántartásba vétel céljából -, alapító okiratukat megküldik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;

	d)	ha a közoktatási intézmény fenntartója jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a jegyző, főjegyző felhívja a fenntartót, hogy alapító okiratát hat hónapon belül módosítsa, ha a fenntartó a felhívásnak nem tesz eleget, a jegyző, főjegyző az e törvény 80. §-ában foglaltak szerint jár el;

	e)	a jegyző, főjegyző felhívja a nem helyi önkormányzati iskolafenntartókat annak megvizsgálására, hogy az általuk fenntartott iskolák a nevelő és oktató munkájukat  az illetékes miniszter által a kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján végzik-e; szükség esetén hívja fel a fenntartót a szükséges intézkedés megtételére, s a felhívás eredménytelensége esetén tegye meg az e törvény 80. §-ában meghatározott intézkedéseket; új évfolyam csak a kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján kezdhető meg, a már megkezdett tanulmányok azonban befejezhetők;

	f)	a nevelési-oktatási intézmény fenntartói vizsgálják felül a nevelési-oktatási intézmények elnevezését, és amennyiben az nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, a szükséges módosítást végezzék el, és küldjék meg a nyilvántartást végző szervnek.
	
	(16) 1997. szeptember 1.
	
	a)	napjától munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretekre történő felkészítés csak e törvény 27. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetben indítható új évfolyamon;

	b)	napjáig felül kell vizsgálni a többcélú intézményeket, s szükség szerint e törvényben meghatározottak szerint át kell szervezni őket.

	(17)	1997. december 31-éig kell létrehozni az e törvény 119. §-ának (1)-(2) bekezdésében szabályozott közalapítványokat.

	(18) Az új érettségi vizsga rendszerének bevezetéséig  a felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásban közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga esetén az adott tantárgyból nem lehet  írásbeli felvételi vizsgát előírni a vizsga évében.

	(19) A fővárosi, megyei fejlesztési terveket legkésőbb a megyei területfejlesztési tanács létrehozását követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni. E törvény 88. §-ának (5)-(7) bekezdésében a fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat a közzétételtől számított tizenötödik naptól kell alkalmazni.

	(20)	A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék kiadását követően az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve működésének megkezdésénél azonnal, a már működő közoktatási intézmény esetén a jegyzék kiadását követő öt év után kell alkalmazni.

	(21)	A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben

	a)	megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt e törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a nem magyar állampolgárt terhelő tandíj elengedéséről, mérsékléséről, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének h) pontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben,

	- a szaktanácsadói névjegyzékben való felvételhez további követelményeket határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidő kedvezményeit.\"

96. §

	(1)	A Kt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	a)	Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor

	-	a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt,

	-	főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként illetve jogelődjeként  alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget,

	-	pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet.

			b)	Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban,  szerzett végzettséget.

			c)	Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a  - képzésről rendelkező jogszabály szerint -   felsőfokú végzettséget tanúsító  műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói  oklevelet, bizonyítványt.

			d)	A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás- és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú szakképesítés.

			e)	Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói)   bizonyítványt.\"

	(2)	A Kt. 127. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható]

	\"a)	szakközépiskolában továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;\"

	(3)	A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

	\"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.

	(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

	(6)	Az  (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve szakképesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő  végzettségének, szakképesítésének megfelelően kell elvégezni.\"

	(7)	Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt - az iskolában, kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító - tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.

	(8)	Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik - hatodik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít  a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség .
	
	(4)	A Kt. 127. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

	\"(11) A pedagógus szakvizsgát alkalmazási feltételként, a vezetői megbízásnál, a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízásnál, szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételnél, első ízben attól kell megkövetelni, akit a 17. § (5) bekezdésének hatálybalépése után alkalmaztak első alkalommal pedagógus munkakörben. \"
	

97. §

	(1)	A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3)	2000. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú \"C\" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal, illetve főiskolai szintű idegen nyelv és irodalomtanári végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező pedagógus, új alkalmazás esetén a 127. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint.\"

	(2)	A Kt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5)	Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható

	a)	óvodapedagógusként, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

	b)	gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás- és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal,

	c)	szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,

	d)	gyógypedagógus munkakörben, aki óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel,

	e)	technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,

	f)	 kollégiumban, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel  

rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.\"

	(3)	A Kt. 128. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

	\"(7)	Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6)  bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglévő iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni.

	(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Attól az időponttól kezdődően, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések hatályba lépnek, a meglévő pedagógus szakvizsga alapján kell besorolni a közalkalmazott pedagógust - függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási feltétel volt-e -, a szakvizsga letételét igazoló oklevél munkáltató részére történő bemutatást követő év január hónap első napjától. Ettől az időponttól kezdődően a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható közalkalmazotti illetmény figyelembe vételével kell meghatározni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges  végzettség és szakképzettség mellett a felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettség. 

	(9) A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (4) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus szakvizsga bevezetéséig a  továbbképzésben való részvételi kötelezettség - jogszabályban meghatározottak szerint - áll be. 

	(10)	Az előírt szakmai gyakorlat megléte esetén - megismételt pályázati eljárás alapján -

	a)	óvodavezető, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónőképzőben, óvónői illetve középfokú tanítóképzőben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik,


	b)	alapfokú művészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik 

feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel.
	
	(11)	A diákparlamentet első ízben 1997-ben kell összehívni.\"

98. §

	A Kt. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2)	A helyi önkormányzat és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. december 31-éig vizsgálja felül az általa kötött közoktatási megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti azokat a gyermekeket, tanulókat, akiket a megállapodás alapján 1996. szeptember 1-jéig vettek fel a nevelési-oktatási intézménybe.\"

99. §

	A Kt. a következő 130-131. §-sal egészül ki:

	\"130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetéséből, a fenntartásában lévő közoktatási intézményrendszer átalakításából, a feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok kötelező óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának emeléséből, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, valamint a tanórán kívüli foglalkozások csökkentéséből származó bérmegtakarítást az általa - önállóan vagy közösen - fenntartott közoktatási intézményrendszertől  nem vonhatja el. 

	 (2) A fenntartó az (1) bekezdés alapján megtakarított összeget a közoktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusok rendkívüli illetményemelésére köteles biztosítani. Rendkívüli illetményemelés illet meg minden pedagógust, akinek a kötelező órája 1996. szeptember 1-jén e törvény rendelkezései miatt megemelkedik. A kötelező illetményemelés  mértékét  olyan arányban kell megállapítani, amilyen arányban a pedagógus kötelező órája nő.\" 

	131. § (1) Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola első évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg tankötelezettségük fennállásának ideje - az e törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint - két évvel, tizennyolcadik életévük eléréséig meghosszabbodik, illetve huszadik életévük eléréséig meghosszabbítható.

	(2)  Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá váló tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója tudomásul veszi.  

	132. § (1) E törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a 131. §-ban foglaltakra tekintettel nem lehet alkalmazni, legkésőbb addig az időpontig módosítani kell, ameddig az érintett tanulók a nyolcadik évfolyamon befejezik tanulmányaikat. 

	(2) A Kormány az e törvényben kapott felhatalmazás alapján szabályozási feladatának pedig 1997. december 31-jéig köteles eleget tenni.\" 




100. §

	A Kt. 1. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez

[A törvény 15. §-ának (3)bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez,
39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez]

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 
FOGLALKOZTATOTT VEZETőK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA,
A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI,
A VEZETőK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZő ÓRASZÁMA A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

Első rész

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN  
FOGLALKOZTATOTT VEZETőK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA,

A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak 

Vezetők

1.	igazgató, óvodavezető
		minden önálló intézményben	1

2.	igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes

		-	önálló intézményben
			 	ha a gyermekek, tanulók létszáma 
			 	a nyolcvanat eléri	1	
				összetett iskolában, ha a tanulók
				létszáma az ötszázat eléri további	1			
		-	tagintézményenként - a kollégium kivételével -
				tagintézmény-vezetőnek	1

		-	intézményegységenként - a kollégium kivételével -
				intézményegység vezetőnek	1

		-	nem önálló kollégiumonként
				kollégiumvezetőnek	1

		-	tagozatonként 
				ha az óvodában a gyermeklétszám 
				az ötvenet,
				az iskolában a tanulói
				létszám a nyolcvanat eléri
				tagozatvezetőnek	1


	3.	gyakorlati oktatásvezető
			szakközépiskolában és szakiskolában
			iskolánként	1

	4.	gyakorlati oktatásvezető-helyettes
			szakközépiskolában és szakiskolában
			húsz osztály felett, húsz osztályonként	1
			vagy eltérő szakirányú oktatásnál	
			szakirányonként, ha a szakirányban legalább
			öt osztály van	1	

	5.  gazdasági vezető
			önálló gazdálkodási jogkörrel
			rendelkező intézményben	1

Pedagógusok


Óvodában

	1.	A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát
		-	az óvodai csoportok,
		-	a kötelező órák száma,
		-	a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
		-	az óvoda nyitva tartási ideje

alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként  összesen napi két óra átfedési idővel;



	2.	Logopédus
		     a beszédjavító óvodában
			tizenöt gyermekenként	1

	3.	konduktor
		     a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában	
		     csoportonként és műszakonként	3

	4.	utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor
		      ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti
		      a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra 
		      foglalkoztatás keretében, 
		      nyolc gyermekenként	1
		

Iskolában és kollégiumban

	1.	Az iskolában a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
		létszámát

		-	az iskolai osztálylétszám,
		-	az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra
			meghatározott időkeret, 
		-	a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások
			megszervezésére megállapított órakeret,
		-	a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megálla-
			pított órakeret,
		-	a pedagógusok kötelező óraszáma

		alapján kell megállapítani.

	2.	A kollégiumban pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
		létszámát
	
		-	a kollégiumi nemenként és épületenként megadott
			létszám,
		-	a kollégiumi kötelező és annak terhére szervezett 
			nem kötelező foglalkozások átlaglétszáma,
		-	a pedagógusok kötelező óraszáma

		alapján kell megállapítani.

	3.   könyvtárostanár (tanító)
			legalább nyolc évfolyamos	
			általános iskolában, 
			ha az iskolának legalább nyolc 
			osztálya van, 	0,5	
			középiskolában, szakiskolában	1

			

		kollégiumban,  alapfokú művészetokta-
			tatási intézményben
		    	       kettőszáz tanulóig	0,5
		    	       kettőszáz tanuló felett                           	1                          
		      többcélú intézményben,                                                            1
	    

	4.	konduktor
			a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában
			osztályonként és műszakonként	3

	5.	logopédus
		
			beszédjavító iskolában
		 	tizenöt tanulónként	1

	6.	utazó gyógypedagógus, logopédus,
		 pszichológus, konduktor
			ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti
			a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra 
			foglalkoztatás keretében, 
			nyolc tanulónként	1


A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Óvodában

	1.	szakorvos
			kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a
			fogyatékosság típusának megfelelően	0,5
	
	2.	gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai 
		asszisztens	
			fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban	1

	3.	dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt 
		- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának
			kivételével -  csoportonként	1
	
Iskolában és kollégiumban

	1.  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (az iskolatípusnak
			megfelelő, a 17 §.(1) bekezdésének b)-e) és j)
			pontjában illetve (2) bekezdésében felsorolt, vagy 
			pszichológus,  szociális munkás végzettség-
			gel és szakképzettséggel rendelkező szakember) 
			általános iskolában,  középiskolában,
			szakiskolában 	0,5

	

	2.	szakorvos
			kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában,
			kollégiumban a fogyatékosság típusának megfelelően	1

	3.	gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai
			asszisztens
			-	fogyatékosokat nevelő iskolában, évfolyamonként	1
			-	általános iskolai kollégiumban 	1
				

	4.	műszaki vezető
			szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes
			tanműhellyel rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután 
			is üzemelő tanműhelye van	1

	5.	ápoló
			kollégiumban ötszáz tanulóig	1
			ötszáz tanuló felett	2
			kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban,
			huszonnégy órára	5

	6.	hangszerkarbantartó
			négyszáz tanulóig	1
			négyszáz tanuló felett	2
			látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül
			további	0,5 	

	7.	úszómester
			tanuszodával rendelkező iskolában	1
	

	Az utazó szakember-hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében - a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók  - a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva kell meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra kell tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert.   Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót  nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.







További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben

	
	1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően kell megoldani a foglalkoztatást.

	2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az I. részben meghatározottakon túl 

	a) további vezetői megbízások  adhatók,

	b) a pedagógus munkakörben  foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,

	c) speciális végzettségű szakemberek (például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó) foglalkoztathatók.



Második rész

A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI


	1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül 

		a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal kell támogatni 

		- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet (a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg  kettő százalékánál),

		- a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezését (a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg  három százalékánál, a támogatás összegén belül elkülönítetten feltüntetve a szakmai elméleti- és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget), 

    	-  az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok működtetését és a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezését (a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg  kettő százalékánál.

		
		


	2.  Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül

	a) más célra fel nem használható, kiegészítő szakmai normatívával kell támogatni a nemzeti- és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a két tanítási nyelvű oktatást,

 	b) a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek  meghatározásakor - differenciáló tényezőként - figyelembe kell venni 

		-	a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,

		- a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,

		- a nem lakóhelyükön óvodába, iskolába járó gyerekeket, tanulókat fogadó óvodát, iskolát,
	
		-	a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,

		- az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyekben a lakosság száma nem haladja meg öt év átlagában a kettőezret,

	 	- az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat működtetését, 

		- gyermek és tanulói intézményi étkeztetését, a napközis foglalkozás szervezését,

		- a szakképzést.

	3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg. 

	4.	A kiegészítő szakmai normatíva összegét, az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg. 

	A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe 
vehető gyermek, tanulói létszám megállapítása

	1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor 

		a)	az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli; azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre veszik igénybe, (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást) kettővel el kell osztani,

		b)	a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a vendégtanulók,  illetőleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani,

		c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:	

		- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson vesz részt,  akkor is ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár, 

		- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít   kettővel  el kell osztani, 

		- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából  csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam  tényleges létszámát kell figyelembe venni,

		d)	a felnőttoktatásban nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként,  az esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát hárommal elosztva kell figyelembe venni,

		e)	a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát akik a kollégiumi ellátásért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani,

		f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban, 

		g)	azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni,

		2. Abban az esetben amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet figyelembe venni.

		3.	A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.







Harmadik rész

 A VEZETőK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK
KÖTELEZő ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök, és vezető beosztások, amelyekben 
a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból
és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal  a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő  feladatok ellátásához szükséges időből áll, 
továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok

I.

	Vezető beosztás,						Heti kötelező
	      munkakör						óraszám	


VEZETő BEOSZTÁSOK 

1. Óvodában

a)	óvodavezetői

 	4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában
6 
 	1-3 csoportos  gyakorló óvodában
21
 	1-3 csoportos óvodában
27

b)	óvodavezető-helyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi

 	4 vagy több csoportos óvodában, gyakorló óvodában
24
 	1-3 csoportos gyakorló óvodában
23
 	1-3 csoportos óvodában
30


2. Általános iskolában, gyakorló iskolában 

a/	 igazgatói

 	17 vagy több osztályos iskolában
4
 	9-16 osztályos iskolában
8
 	6-8 osztályos iskolában
12
 	1-5 osztályos iskolában
16

b/	 igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi


az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 4 óra,
legfeljebb 18 óra



 3. Középiskolában és szakiskolában és gyakorló iskolában

a/  igazgatói

 	12 vagy több osztályos iskolában és minden művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában, szakiskolában


2
 	9-11 osztályos iskolában
4
 	5-8 osztályos iskolában
6
-   4 vagy kevesebb osztályos iskolában
8

b/	igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi


az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 2 óra

c/	gyakorlati oktatásvezetői
11

d/	gyakorlati oktatásvezető-helyettesi
17



4. Alapfokú művészetoktatási intézményben, gyakorló iskolában

a/	 igazgatói

- 500 tanulónál több tanulólétszám esetén
2
- 251- 500 tanulólétszám esetén
4
- 101- 250 tanulólétszám esetén
8
- 100 tanulólétszámig
14

b/	igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi 


az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 2 óra





5. Kollégiumban, gyakorló kollégiumban

a/	kollégium igazgatói, vezetői

- 450 tanulónál több tanulólétszám esetén
4
- 251-450 tanulólétszám esetén
6
- 101- 250 tanulólétszám esetén
10
- 100 tanulólétszámig
15

b/	 igazgatóhelyettesi, vezető-helyettesi
az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 4 óra


6. Kizárólag fogyatékos gyermekek, tanulók, nevelését,
oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményekre
vonatkozó eltérő rendelkezések

Óvodában, gyakorló óvodában

a/	 óvodavezetői

- 2-3 vagy több csoportos óvodában
16
- 1 csoportos óvodában
18

b/	óvodavezető-helyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői, tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi

- 3 vagy több csoportos óvodában
16
- 1-2 csoportos óvodában
18

Általános iskolában, gyakorló általános iskolában

a/	igazgatói

- 21 vagy több osztályos iskolában
2
- 12-20 osztályos iskolában
4
- 9-11 osztályos iskolában
6
- 4-8 osztályos iskolában
10
- 1-3 osztályos iskolában
12

b/	 igazgatóhelyettesi, tagintézményvezetői, intézményegységvezetői,tagozatvezetői, tagintézményvezető-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi 


az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 2 óra


Kollégiumban, gyakorló kollégiumban

a/	igazgatói, vezetői

- 250 tanulónál több tanulólétszám esetén
2
- 144-250 tanulólétszám esetén	
4
- 108-143 tanulólétszám esetén
6
- 48-107 tanulólétszám esetén
10
- 47 tanulólétszámig
12

b/	igazgatóhelyettesi, vezető-helyettesi	
az igazgatóra megállapított kötelező óraszám
+ 2 óra


A mozgássérültek Pető András Nevelőképző
és Nevelőintézetében

a)	óvodavezetői, általános iskola igazgatói
5

b)	óvodavezető-helyettesi, általános iskola igazgató-helyettesi
7






7. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben

a)	igazgatói, intézményegységvezetői, tagintézményvezetői
10

b) igazgató-helyettesi, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézményvezető-helyettesi

14

8. Közös igazgatású közoktatási intézményben,
általános művelődési központban

a)	igazgatói

ha az intézményegységenként működő óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat intézményegység vezetését is az igazgató látja el, az óvodai csoportok, 
iskolai osztályok, tanulók számára tekintet nélkül az intézményegységnek megfelelő intézménytípus igazgatói, vezetői beosztására meghatározott legkisebb óraszám, legfeljebb






4

b)	intézményegységvezetői, kollégiumvezetői, intézményegységvezető-helyettesi, kollégiumvezető-helyettesi

az intézménytípusnál meghatározottak szerint






BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK

 	óvodapedagógus
32

 	óvodapedagógus gyakorló óvodában
24

 	óvodapedagógus fogyatékos gyermekek óvodájában, gyakorló óvodájában

19

 	nem szaktanítást végző tanító általános iskolában
21

 	nem  szaktanítást végző tanító gyakorló általános  iskolában
12

 	szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában
20

 	szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában
12

 	tanár, gyógypedagógus  (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolában

19

 	tanár, gyógypedagógus  (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában

10

 	tanár középiskolában, szakiskolában, 

20
-	 tanár alapfokú művészetoktatási intézményben

20
 	tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben

10

 	tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában

19

 	napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában

23

 	napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában


18

 	napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást  tartó tanító, tanár, gyógypedagógus  (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában


21

 	szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató

25

 	kollégiumi nevelő
30

 	kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban
26

 	kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában
26

 	pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben

-     pszichológus, szociálpedagógus gyakorló
      nevelési-oktatási intézményben                                                                                                                                                                                                                                         

26


20
 	konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben

-    konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási
      intézményben

19


10
 	könyvtárostanár (tanító)  nevelési-oktatási intézményben

-    könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási
     intézményben
 
-    könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók nevelési-
     oktatási intézményében és a gyakorló nevelési-oktatási
     intézményben

22


12



19
 	pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben 


19



II.

	1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve együtt nevelő, illetve nevelő és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.

	2. A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. 

	3. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott  gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot  a gyakorló tanítást vezető pedagógusokra kell alkalmazni.

	4. Ha a pedagógust több - különböző kötelező óraszámú - pedagógus- munkakörben foglalkoztatják vagy több - különböző kötelező óraszámú - vezetői megbízása van, a kinevezésében, munkaszerződésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben, vezetői megbízásokban - a végzett tevékenységével arányosan - hány kötelező órát köteles teljesíteni. 

	5. A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, beleértve a túlmunka díjazását is,  a fenntartó  többletköltségvetési támogatás nélkül  vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.

	6. Az óvodában, iskolában, kollégiumban a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kötelező kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlat oktatás-vezető helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A kötelező óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, továbbá igénybe vehető azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás vagy a kollégiumi kötelező foglalkozás időkeretének terhére szerveznek. 

	7. Óvodában a heti összes óvodai foglalkozás,  kollégiumban a heti összes kollégiumi foglalkozás,  iskolában a heti összes alapóratervi kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret felhasználható a nevelési-oktatási intézményben a következők szerint:

	a) E keret terhére

	- az osztályfőnöki,  tanszakvezetői, (tagozatvezetői, szakosztályvezetői)  tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani, 

	- ha az iskolában nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása, legalább heti öt órát (napi egy órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell a könyvtárostanár (tanító) részére az iskolai könyvtári feladatok ellátásához.

	b) meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti

	- a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,

	- diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok  ellátásával,

	- a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.

	8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra,  előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók munkáját, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint - ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális- és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók  felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. 

	9. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító)  a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára, (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka) iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

	10. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.

	11. A szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25. §), továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét (Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés) megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.

	12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus kötelező továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel és a pedagógussal tanulmányi szerződést  köt.    

	13. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kötelező óraszáma - kivéve, ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel - az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az alapfokú művészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától függ.

	14. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógia szakszolgálat vezetője a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

	15. A vezető kötelező óráinak számát  - egész tanévre - a tanév első napjának megfelelő állapot szerint kell meghatározni. 

	16. A vezető  kötelező óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni

 	a) az óvodai csoportokat, iskola osztályokat, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően,

	b/ a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelően,

	c/ felnőttoktatásban a nappali és az esti oktatás  osztályait, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően, a levelező oktatás osztályait fele részben,

	d/ a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevő tanulók létszámát tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc főig egy osztálynak.

	17. Ha a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező óránál többet tanít, túlmunkát végez, melyért - jogszabályban meghatározott eljárás szerint megállapított - túlmunkadíj jár. A túlmunkadíj mértékének meghatározásához az óvodában, általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban a beosztott pedagógusra megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a túlmunkadíjat vezető részére, gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógusnak, illetőleg olyan pedagógusnak állapítják meg, akinek a kötelező óráját e melléklet alapján csökkentik, illetve kötelező órájába meghatározott tevékenységet beszámítanak. 

	18. Abban az esetben, ha - munkakörébe nem tartozó  feladatként - a vezető beosztású pedagógus  másik, alacsonyabb kötelező óraszámú vezető beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezető beosztás  feladatait látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelező óráját az ellátott vezető beosztásra meghatározott kötelező óraszám alapján kell megállapítani.\"














101. §

	(1)	A Kt. 2. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

\"A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATOK\"


	(1) A Kt. 2. számú melléklete \"Az  alkalmazottak adatai\" alcím 3. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

	[Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók....]

	\", a nemzetbiztonsági szolgálatnak.\"

	(2) A Kt. 2. számú melléklete a \"A gyermekek, tanulók adatai\" alcím 2. pont első gondolatjele az \"államigazgatási szerv\" szövegrész után a következő szöveggel egészül ki:

	[Az adatok továbbíthatók]

	\"nemzetbiztonsági szolgálat

	[részére...]


	(3) A Kt. 2. számú melléklete \"A gyermekek, tanulók adatai\" alcím 1/a. alpontja  a következő rendelkezéssel egészül ki:

	\"nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;\"

	(4)	A Kt. 2. számú melléklete \"A gyermekek, tanulók adatai\" alcím 1/d alpontja a következő hatodik alponttal egészül ki:

	\" -	a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,\"













102. §

	A Kt. 3. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

	3. számú melléklet
az 1993. évi LXXIX. törvényhez

[A törvény 52. §-ának (3)-(6) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7) bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának 
(5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez,
123. §-ának (8) bekezdéséhez]

Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje

I.

Létszámhatárok



Maximális létszám 

				Óvoda            	25	

	
	Iskola

	a)	az 1-3. évfolyamon			25

	b)	a 4-6. évfolyamon			27

	c) a 7-10. évfolyamon			33

	d) a 11-13. évfolyamon			35

	e) szakközépiskolai és
	    szakiskolai elméleti képzés			
	    szakképző évfolyamon			35
	
	f)	szakközépiskolai és
		szakiskolai gyakorlati
		képzés			12

	g)	művészeti szakiskolában
		és szakközépiskolában			
		szakmai elméleti és szakmai
		gyakorlati képzés			15

	h)	alapfokú művészet-
		oktatási intézményi
		oktatás
		zeneművészeti ágban			15
		más művészeti ágban			30



	Kollégium

	kötelező foglalkozásoknál			27

	egyéb időben - nemenként
	és épületenként - átlagosan			120


II.

Az osztályok, csoportok szervezése

	1.	Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl - kivéve a 8-9. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot.

	2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. 

	3.	A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók csoportjából a részképesség kieséssel küzdő, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi, továbbá az előzőekben fel nem sorolt  más fogyatékos gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

	4.	Összevont osztályokat szervezni az általános iskola első-hat évfolyamán lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.

	5.	Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport létszáma az osztály létszámának ötven százaléka.

	6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelező tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az előírtnál kisebb létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kis létszámú foglalkoztatást igényel. Ennek meghatározásához be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelező tanórai foglalkozásának időkeretét csoportonként külön-külön kell számítani.

		7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha  új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt.

		8. Felnőttoktatásban az esti, levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni.\"

103. §

	(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1996. szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
	
	a) a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény

	b)	a Kt.  

	-	18. §-ának (7) bekezdéséből a \"közoktatási\" kifejezések,

	-     21.  §-ának első gondolatjeléből a \"szűrő\" kifejezés,

	- 	39. §-ának (4) bekezdéséből a \"vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet\" szövegrész, 

	- 	47. §-ának b) pontjából  a \"tartozó gyermekek\" szövegrész,

	-	48. § (1) bekezdésének a) pontjából az \"e törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait\" szövegrész,

	-	53. § (1) bekezdéséből a \"szükségletei\" kifejezés,

	-	57. §-a (3) bekezdésének b) pontja,

	-	63. §-ának (5) bekezdéséből az \"- a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan\" - szöveg, 

	-	64. § (2) bekezdésének d) pontja,

	-	69. §-ának (2) bekezdéséből az \", illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól\" szövegrész,

	-	69. §-ának (5) bekezdéséből az \" - kivéve, ha a tanév folytatásától eltiltották - \" szövegrész,

	-	79. §-a (4) bekezdésének b) pontjából az \"egy tanévre (nevelési évre)\" szövegrész,

	-	83. §-a (6) bekezdéséből a \"fellebbezési eljárásra vonatkozó\" szövegrész,

	-	84. §-a (3) bekezdéséből a \"nevelési-oktatási intézményt\" szövegrész,	

	- 	94. § (1) bekezdésének f) pontjából a \"diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseket\" szövegrész,  
		
	-	101. §-ának (3) bekezdésének első gondolatjeléből a \"vagy a szakterületén kiemelkedő kutatómunkát végez\" és (6) bekezdésének negyedik-ötödik mondata

	-	109. §-a (1) bekezdéséből a \"hatósági\" kifejezés, valamint (3) és (4) bekezdéséből a \"belföldi\" kifejezés,

	-	115. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja,  továbbá (2) bekezdéséből az \"-f\" pontra való utalás,

	-	116. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a \"- tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével -\" szövegrész,

	-	117. §-a (5) bekezdéséből \"az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint\" szövegrész,

	- 	119. §-a eredeti (2) bekezdéséből az \"és a Honvédelmi Minisztérium\" szövegrész,

	-	126. §-ának a) pontjából az \"(72. §)\"-ra történő utalás,

	-	127. §-ának (2) bekezdéséből a \"a szakközépiskolai\"  szövegrész,

	-	128. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az \"illetve pedagógiai államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat  kell alkalmazni.\" szövegrész, 

		(2)	E törvény hatályba lépésének napján a Kt.

	-	6. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ában, 31. §-ának (1) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében,  93. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 124. §-a (1) bekezdésében az \"alapvizsga\" vagy annak  ragozott formája helyébe az \"alapműveltségi vizsga\" illetve annak megfelelő raggal ellátott formája,

	-	7. §-a (2) bekezdésében és 109. §-ának (3) bekezdésében az \"állandó lakóhelye\" szövegrész helyébe a \"lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye\" szövegrész, a 7. §  (3) bekezdés második mondatában a \"...kilencedik évfolyamtól...\" szövegrész helyébe az \" - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól...\" szövegrész,

	-	11. §-a (1) bekezdés c) pontjában az \"iskolában\", valamint az \"iskola\" kifejezés helyébe \"iskolában és kollégiumban\" illetőleg \"iskola és kollégium\" szöveg,

	-   16. §-a  (1) bekezdésében a \"közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munkatörvénykönyvét...\" szöveg helyébe a \"közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazotti (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munkatörvénykönyvét...\" szöveg,	

	-	18. §-ának (3) bekezdésében a \"gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik\" szöveg helyébe a \"gyógypedagógiai tanári képesítéssel és pedagógus szakvizsgával rendelkezik\" szöveg,

	-	22. §-ának (1) bekezdésében a \"területi\" kifejezés helyébe az \"önkormányzati\" kifejezés, 
		
	-	25. §-ának (3) bekezdésében az \"(5)\" bekezdésre való utalás   helyébe a \"(6)\" bekezdésre való utalás, 

	-	37. §-ának (7) bekezdésében a \"jegyző\" kifejezés helyébe a \"jegyző, főjegyző\" szövegrész,

	-	38 § (1) bekezdésében a \"jóváhagyott\" kifejezés helyébe a \"megállapított\" kifejezés, 

	-	41. §-ának (1) bekezdésében a \"megbékélés\" kifejezés helyébe a \"türelmesség\" kifejezés,

	-	43. §-a (2) bekezdésének második mondatában a \"tagadható\" kifejezés helyébe a \"tiltható\",

	 -	a  44. §-t megelőző címben, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, a 47. §-ban, az 50. § a) pontjában, 103. § (2)-(3) bekezdésében és a 104. § (4) bekezdésében a \"foglalkozási\" kifejezés helyébe \"nevelési\" kifejezés,

	-	47. §-ának b) pontjában a \"kisebbséghez\" kifejezés helyébe a \"kisebbségi\" kifejezés, 

	-	48. §-ának eredeti (2) bekezdésében a \"második és harmadik fordulatában\" szövegrész helyébe az \"első, második és harmadik gondolatjelében, továbbá - a magatartás értékelésére és minősítésére vonatkozó előírások kivételével - a negyedik gondolatjelében\" szöveg, 

	- 	53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a \"c)\" pontra utalás helyébe \"b)\" pontra utalás, 

	-	55. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a \"diákmozgalommal\" kifejezés helyébe a \"diákönkormányzatokkal és szülői szervezetekkel\" kifejezés,

	-	64. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a \"megalkotásakor\" kifejezés helyébe az \"elfogadásakor\" kifejezés szöveg,

	-	67. §-a (1) bekezdésének első mondatában az \"iskolai előképzettség\" szövegrész helyébe \"az iskolai, szakmai előképzettség\" szövegrész,

	-	76. §-ának (4) bekezdésében az \"érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet\" szöveg helyébe a \"területi gazdasági kamarát\" szöveg,

	-	79. § (6) bekezdésében és a 80. §-ban a \"a jegyző\" illetőleg megfelelően ragozott formája kifejezés helyébe \"jegyző, főjegyző\" illetőleg megfelelően ragozott formája szövegrész,

	-	80. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a \"Pénzügyminisztériumot\" kifejezés helyébe a \"törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet\" szöveg,

	-	81. §-a (2) bekezdésében a \"d\" pontra való hivatkozás helyébe az \"e\" pont,  

	-	83. § (7) bekezdésében a \"jogszabálysértésre\" kifejezés helyébe a \"jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre\" szövegrész, az új számozás szerinti (9) bekezdésben az \"iskolaszék javaslatára\" szövegrész helyébe az \"iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára\" szöveg,

	-	84. §-a (2) bekezdésében az \"a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén\" szövegrész helyébe a \"a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén\" szövegrész,  (3) bekezdésében a \"köztársasági megbízottnál\" kifejezés helyébe a \"megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál\" szövegrész,

	-	86. § (2) bekezdésében a \"tanulók ellátását is.\" szöveg helyébe a \"gyermekek, tanulók ellátását is.\" szöveg,
	
	-	90. § (1) bekezdésében a \"meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét\" szöveg helyébe a \"meghatározza azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem tagadhatja meg, [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.] továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét\" szöveg (3) bekezdésében a \"felvételi körzetének\" szövegrész és (4) bekezdésében a \" működési körzetének\" szövegrész helyébe \"működési (felvételi) körzetének\" szövegrész, (4) bekezdésében a \"nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a véleményét\" szöveg helyébe az \"érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén  az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését\" szöveg, 

	-	93. § (1) bekezdés g) pontjában a \"pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről\" szöveg helyébe a \"pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről\" szöveg,

	-	94. § (1) bekezdés f) pontjában az \"iskola-előkészítés\" kifejezés helyébe az \"iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel\" szöveg,

	-	101. § (2) bekezdésében az \"alap-vizsgaelnöki, vagy érettségi vizsgaelnöki\" szöveg helyébe az \"alapműveltségi vizsga vagy érettségi vizsga vizsgaelnöki\" szöveg,    

	-	102. §-a (3) bekezdésében az \"... iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek...\" szövegrész helyébe az \"iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, az iskolai diákönkormányzatnak...\" szövegrész, továbbá \"...a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség; szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatói érdekképviseleti szervének véleményét.\" szövegrész helyébe a \" - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét.\" szövegrész, (4) bekezdésében a \"nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával\" szöveg helyébe az \"a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával\" szöveg,

	-	104. §-ának  (4) és (5) bekezdésében a \"nevelési-oktatási intézmény\" kifejezés helyébe \"közoktatási intézmény\" kifejezés, (5) bekezdésében  a \"tanévenként\" kifejezés helyébe a \"tanévenként, évenként\" szöveg,

	-	105. §-ában a \"...közoktatási érdekből indokolt, de...\" szövegrész helyébe a \"közoktatási érdekből indokolt és térségi vagy országos feladatot lát el, de...\" szövegrész,

	-	115. § (1) bekezdés d) pontjából a \",továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása esetén\" szövegrész helyébe a \"szakképzési évfolyamon\" szöveg,

	- 	118. §-ának (5) bekezdésében az \"...az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének...\" szövegrész helyébe \"...az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményének...,\" szövegrész   
		
	-	126. §-ának a) pontjában a \"138-139. §-ában\" jelölés helyébe a \"137-139. §-ában\" jelölés,

	-	127. § eredeti  (5) bekezdésében a (2)-(4) bekezdésre hivatkozás helyébe a (2)-(3) bekezdésre hivatkozás,

	-	128. § (4) bekezdésének c) pontjában a \" - kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában...\" szövegrész helyébe a \" - kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében...\" szövegrész,

	lép.

	(2) Az 1. számú mellékletnek a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámát megállapító rendelkezései 1997. január 31-én lépnek hatályba.

104. §

	E törvény hatályba lépésének napján

	(1)	A társadalombiztosításról szóló - többször módosított - 1975. évi II. törvény 16/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(8)	A (3) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az egészségügyi alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,  a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez társadalombiztosítási támogatás jár.\"
	

	(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 77. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"77. §. E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végző személy.\"

	(3)	a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 107. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	[(1)	Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki]

	\"b)	az általános iskolában, a középiskolában, illetve a szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt.\"
	
	(4)	A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXII. törvény 

	a) 36. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdéseinek a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1)	Az Országgyűlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi,  önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt tarthat.

	[A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:]

	a) nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz benyújtsák;\"

	 b) a következő 117. §-sal egészül ki:

	\"117. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15. Kiemelt előirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Md Ft-ból 2 Md Ft-ot a pedagógusok átképzésére fordítson. \"
























ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	A közoktatási törvény felülvizsgálata során át kellett tekinteni az irányításra, a tartalmi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket, miután megszűnnek a tankerületi oktatásügyi központok. Ez lényegesen befolyásolja mind az ágazati irányítás, mind a fenntartói irányítás jogosítványait, mivel az eddigi folyamatellenőrzés rendszerét a kimenet-ellenőrzés rendszere váltja fel. A javaslat ezzel összefüggésben a Nemzeti alaptanterv és az iskolai helyi tanterv közé \"ékelődött\" kerettantervet megszünteti. Az iskolák a Nemzeti alaptanterv alapján készítik el a pedagógiai tevékenységüket megalapozó helyi tantervet. A tankerületi oktatásügyi központok megszűnésével a fővárosi és a megyei önkormányzat feladatait is át kellett tekinteni, annak érdekében, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körének kibővítésével lehetővé váljon a helyi szintű szolgáltatási feladatok ellátása.

	A javaslat a közoktatás rendszere hatékonyabb működtetése érdekében új megoldásként bevezeti a fővárosi, megyei szintű fejlesztési tervet és közalapítványokat. E két megoldás lehetőséget nyújt a nagyobb területet átfogó feladatrendszer működésének összehangolására, ésszerűsítésére, a gazdálkodás fővárosi, megyei szintű megszervezésére.

	Fontos feladatának tekinti a javaslat a közoktatási törvény rendelkezéseinek a hozzáigazítását más törvényekhez, így elsődlegesen a szakképzési törvényhez, a felsőoktatási törvényhez, a helyi önkormányzatokról szóló törvényhez. Ugyancsak figyelembe veszi a javaslat a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződéseket. Kiemelt figyelmet fordít a Gyermek jogairól szóló Egyezményre, melynek számos előírásait beépíti a törvénybe. Ugyancsak épít az Alkotmánybíróságnak azokra a határozataira, amelyek érintik a közoktatást. Kiemelt fontosságú ezen a téren az állami és helyi önkormányzati iskolák \"óvodák és iskolák semlegességének\" újrafogalmazása, a meglévő előírások pontosítása.

	A javaslat nagy figyelmet szentel azoknak az előírásoknak az újragondolására is, amelyek lényegesek a közoktatás finanszírozási kérdéseinek megoldásához. Újragondolja azokat a paramétereket, amelyek meghatározzák a feladatellátás kereteit és mértékeit. Nem foglalkozik azonban a finanszírozás kérdéseivel, rábízva azt az államháztartási törvényre.


RÉSZLETES INDOKOLÁS


(Az 1. §-hoz)

	Az óvoda, az iskola és a kollégium feladata lehet az is, hogy közreműködik a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. Erre akkor is módja és lehetősége van, ha nem \"gyakorló\" óvoda, iskola, kollégium. A részvétel lehetőségeit a törvény 17. §-ának (6) bekezdése szabályozza. A nevelési-oktatási intézmény a törvény hivatkozott bekezdése alapján megállapodást köthet a felsőoktatási intézménnyel a gyakorlati oktatásban való részvételre, de bekapcsolódhat a feladatellátásba oly módon is, hogy a megállapodást a nevelési-oktatási intézmény fenntartója köti meg.

(A 2. §-hoz)

	A törvény hatályos rendelkezése a \"kisebbségi önkormányzat\" kifejezést használja, nem részletezve ennek típusait. A módosítás ennek megfelelően meghatározza, hogy intézményalapítási joga van a helyi kisebbségi önkormányzatnak és az országos kisebbségi önkormányzatnak is. Ugyanakkor elhagyja azt a megszorító intézkedést, amelyik visszautal a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényre, mivel a helyi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat intézményalapítási joga is kiterjed minden közoktatási intézményre, nemcsak arra, amelyeket az említett törvény példálózó jelleggel felsorol. 

	A módosítás a hatályos rendelkezések pontosítását tartalmazza. A jelenlegi megfogalmazásból ugyanis nem tűnik ki egyértelműen, hogy a pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadás, továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás, beszédjavítás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés stb.) minden esetben ingyenes a gyermek és a tanuló részére. E szolgáltatások ingyenes biztosítására egyébként a Magyar Köztársaság több nemzetközi szerződés aláírásával és kihirdetésével kötelezettséget vállalt. Az iskolai nevelés és oktatás ingyenességére vonatkozó törvényi rendelkezések megállapításánál is számos aláírt és kihirdetett nemzetközi egyezményt figyelembe kell venni. Legutóbb a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 28. cikkének 1. pontjában vállalt kötelezettséget a Magyar Köztársaság arra, hogy az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszi, továbbá előmozdítja a középfokú oktatás különböző, mind általános, mind szakirányú formáinak megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitja és hozzáférhetővé teszi, továbbá intézkedést tesz az oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetén pénzügyi segítségnyújtásra.

(A 3. §-hoz)

	A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 14. cikkében a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadságra. A közoktatási törvény hatályos szövege alapján a szülő joga, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítse gyermekét. Ez összhangban áll egyébként a Magyar Köztársaság Alkotmánya 67. §-ának (2) bekezdésével, amely alapján a szülőt megilleti az a jog, hogy a gyermekének adandó nevelést megválassza. Ugyancsak összhangban áll a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 5. §-ával, amelyben foglaltak alapján a szülő joga, hogy kiskorú gyermeke erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék. A gyermek jogairól szóló egyezményben foglaltak alapján azonban e szülői jog nem sértheti a gyermek jogait. A § megszövegezésénél figyelembe kellett venni az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatának indoklásában foglaltakat, melynek indoklása rámutat arra, hogy \"A szülőknek joguk van arra, hogy gyermekük a választásuk szerint egyházi iskolába járjon; s joguk van arra is, hogy ne kelljen vallási vagy lelkiismereti meggyőződésétől eltérő irányultságú iskolába járnia. Erre - a szülői vezetés korlátain belül - a gyermeknek is joga van.\"

	A törvény 4. §-ának (2) bekezdése összhangban áll az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozata A/2. pontjával, amelyik leszögezi, hogy az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. A határozat indokolása rámutat arra, hogy \"A semleges állami iskola tehát nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, hanem a szabad és megalapozott választás lehetőségét kell nyújtania. A világnézeti ismeretek teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és tárgyilagos tanításának az iskola működésének egészében kell megvalósulnia.\". A javaslat a hatályos törvényi szöveget azért egészíti ki, hogy egyértelművé és világossá tegye, hogy az állami iskola nem működhet elkötelezett iskolaként. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanis \"az egyházi iskola valamely vallás tanaival azonosul, míg az állami iskola ezt nem teheti meg, vallási tanítások igazságáról nem foglalhat állást, azaz vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie....\" A semlegesség azt követeli meg, hogy iskolái tantervét, szervezetét és felügyeletét az állam úgy alakítsa ki, hogy a tanulóknak a vallási, illetve világnézeti információkat és ismereteket tárgyilagosan, kritikusan és pluralista módon közvetítsék.\" Az idézett határozat állami iskolákkal kapcsolatosan fejti ki álláspontját, miután azonban az állami iskolák feladatait a helyi és települési önkormányzati iskolák vették át, indokolt e körben figyelembe venni az Alkotmánybíróság döntését. Ugyancsak szükség van arra, hogy az iskolák mellett a közoktatási törvény rendezze az óvodák és a kollégiumok helyzetét is ebben a kérdésben.

	A törvény jelenlegi hatályos szövegét összhangba kell hozni a Gyermek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseivel, amely 14. cikkének első pontja szerint tiszteletben kell tartaniuk az aláíró feleknek a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz. A lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény 17. §-ának (2) bekezdése is igényli a pontosítást, mivel az ott található előírások szerint az egyházi jogi személy, a tanulók és a szülők igényei szerint szervezi meg a nem kötelező vallásoktatást. Ily módon e jogosítvány nem maradhat kizárólagosan a szülők joga. A javaslat választ ad arra a kérdésre is, hogy a nevelési-oktatási intézményekben milyen módon lehet megszervezni a nem kötelező hit- és vallásoktatást. Az óvoda azért tér el az iskolától és a kollégiumtól, mivel az óvodai nevelés folyamatát és egységét nehéz megbontani. Az óvodás korú gyermekek foglalkozás szerinti elkülönítése nehezen biztosítható, így a nevelési időn belül szervezett hit- és vallásoktatás azzal járhat, hogy sérül más gyermek, illetőleg szülő lelkiismereti és vallásszabadsághoz való joga. Az iskolában és a kollégiumban a tanulók egymástól jól elkülöníthetők. A javaslat szövegéből megállapítható, hogy a hit- és vallásoktatás \"felelőse\" az egyházi jogi személy. Ily módon a hit- és vallásoktatás foglalkozásai nem épülhetnek  be, és nem lehetnek részei az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjának, helyi tantervének, illetőleg órarendjének. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hit- és vallásoktatás foglalkozásait az érdekeltek közötti megegyezés alapján nem lehet megszervezni a tanítási órák megtartására rendelkezésre álló időben, például a délelőtti órákban.) A javaslatnak azokból a rendelkezéseiből, amelyek világossá teszik, hogy a hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése az egyházi jogi személy feladata, következik, hogy az állami, önkormányzati nevelési-oktatási intézmény e feladatok ellátásába nem szólhat bele, nem irányíthatja, ellenőrizheti. Ugyanakkor a lelkiismereti- és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az állami és az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény nem tagadhatja meg a hit- és vallásoktatás szervezésének lehetőségét, ha annak törvényi előfeltételei fennállnak.

	A törvény rendelkezéseit hozzá kell igazítani a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ának (2) bekezdéséhez. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság az állampolgárok művelődéshez való jogát többek között azzal is segíti, hogy az oktatásban részesülők részére anyagi támogatást nyújt. A törvény jelenlegi szövege kizárja a költségvetési támogatásból a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat. Támogatásukat közoktatási megállapodás megkötéséhez köti. Indokolt e rendelkezés megváltoztatása oly módon, hogy minden közoktatási intézményfenntartó a költségvetési törvényben meghatározottak szerint támogatásban részesül. Ezáltal lehet biztosítani, hogy minden magyar állampolgár, aki igénybe veszi a közoktatás szolgáltatásait költségvetési támogatást kapjon. Abban az esetben, ha az intézményfenntartó bekapcsolódik az állami, illetőleg az önkormányzati feladatok megvalósításába, a normatív támogatáson túl a vele szerződő féltől további kiegészítő támogatást kap. Ennek összegét a megállapodásban rendezik a felek.

	A javaslat a hatályos törvényi szöveg 4. §-ának (7) bekezdését hozzáigazította a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 2. cikke (1) bekezdésében található rendelkezésekhez, miután kiegészíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a színre, cselekvőképességre, születési helyzetre való utalással.

(A 4. §-hoz)

	A javaslat a törvény hatályos rendelkezését pontosítja, mivel abból kimaradt a kollégiumi nevelés. A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, illetőleg szüleik jogosultak dönteni abban a kérdésben, hogy milyen nyelvű oktatásban kívánnak részt venni.


(Az 5. §-hoz)

	A törvény hatályos rendelkezését pontosítja a javaslat, figyelembe véve, hogy a tankötelezettség csak meghatározott életkoron belül áll fenn, illetőleg, hogy a nem magyar állampolgárok csak a törvény 110. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén tankötelesek.

(A 6. §-hoz)

	A javaslat újrafogalmazza a közoktatási törvénynek a követelményrendszerre vonatkozó előírásait. Meghatározza a pedagógiai szakaszokat, valamint azokat a központilag kiadott okiratokat, amelyek biztosítják az egységes pedagógiai elvek érvényesülését, de ugyanakkor hozzájárulnak a nevelési-oktatási intézményekben folyó szakmai munka önállóságának növekedéséhez.

	A tervezett változtatás az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának tartalmi szabályozását két részre osztja: a Nemzeti alaptanterv alapján szabályozott első-tíz évfolyamra és a tizenegyedik évfolyamtól kezdődő, általában a tizenkettedik, kivételesen tizenharmadik évfolyamig tartó szakaszra, melyet az érettségi vizsga vizsgakövetelményei határoznak meg tartalmilag.

	A közoktatási törvény az iskolatípusok kiválasztásánál széles körű lehetőséget biztosít az intézményfenntartóknak. Az iskolarendszer sokszínűsége azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a tanulók bármilyen oknál fogva szükségessé váló iskolaváltoztatása meghiúsuljon. Szükség van ezért azoknak a közös tartalmi követelményeknek a meghatározására, amelyet minden alapműveltségi vizsgára, illetőleg érettségi vizsgára felkészítő iskolában oktatni kell. A nevelő és oktató munka szabályozása, tartalmi követelményének meghatározása két lépcsőben történik: a Nemzeti alaptantervben és a pedagógiai program részét alkotó helyi tantervben. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza azokat a közös tartalmi követelményeket, amelyeket minden iskola köteles átadni az oda járó tanulóknak, míg az iskola által elfogadott helyi tanterv az iskola helyi sajátosságainak figyelembevételével meghatározza az iskolai nevelő és oktató munka tartalmát. A helyi tanterv alapján nyílik lehetőség arra, hogy a szülő és a tanuló megismerje azokat a követelményeket, amelyeket az iskola támaszt.

	Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a Nemzeti alaptanterv időszerűségét, továbbá, hogy minden ágazat érdeke megjelenhessen, a Nemzeti alaptantervet nem  miniszter, hanem a Kormány adja ki. 

	A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy vannak olyan intézménytípusok, amelyekben az oktatás nem szervezhető kizárólagosan a Nemzeti alaptanterv követelményei alapján. A fogyatékos gyermekek, tanulók neveléséhez ezért - az e munka sajátosságait figyelembe véve - külön irányelvek kiadását teszi lehetővé a javaslat.

	Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka nem a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelmények szerint folyik. Ezért szükséges az e tevékenység alapjául szolgáló követelmények elkészítése és kiadása. 

	A szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz tartalmi követelményeinek kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.

(A 7. §-hoz)

	A javaslat meghatározza azokat a vizsgákat, amelyek letételére tanulmányai előrehaladtával, az előírt követelmények teljesítésével a tanuló jogosulttá válik. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga a közoktatásban folyó nevelő és oktató munka irányításának egyik eszköze is. A vizsgákra történő felkészítés minden iskola feladata, és ily módon az iskolák által elkészített, illetőleg alkalmazott helyi tanterveknek minden esetben figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amelyekre a vizsgák épülnek. A javaslat az alapműveltségi vizsga kötelező letételét nem írja elő. Nem is írhatja, hiszen arra senkit nem lehet kötelezni, hogy vizsgát tegyen. Hasonló módon az érettségi vizsga vagy a szakmai vizsga letétele is csak lehetőség. A szakképzésre vonatkozó előírások azonban meghatározzák azokat az eseteket, amikor a továbbtanulás feltételeként alapműveltségi vizsgát kell megkövetelni. Ilyenkor a tanuló választásán múlik, hogy vizsgát tesz vagy olyan oktatási formát választ, amelyben a részvétel feltételeként nem követelik meg az alapműveltségi vizsgát. 

	A javaslat meghatározza az érettségi vizsga legfontosabb elemeit is. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyainak vizsgakövetelményei - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - különböző szinten tehetők le. Ily módon megoldható az a probléma, hogy a felsőoktatásról szóló törvény alapján a főiskoláknak és egyetemeknek lehetőségük van arra, hogy az érettségi bizonyítvány mellett írásbeli felvételi vizsgát is tartsanak. A közoktatásról szóló törvény ugyanis az eltérő szintek, követelmények figyelembevételével kizárja az írásbeli felvételi vizsga letételi kötelezettség előírását abban az esetben, ha a tanuló magasabb  szintű követelmények alapján tesz eleget az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek. Az \"alacsonyabb\" szintű érettségi vizsga sem zárja ki a tanulót a felsőbb fokú iskolai tanulmányokból, azonban a főiskolák és az egyetemek az ilyen érettségi bizonyítványt bemutató tanulók részére felvételi vizsga letételét írhatják elő. 


(A 8. §-hoz)

	A gyermek, illetőleg a tanuló intézmény-választási jogára, illetőleg hit- és vallásoktatásba történő bekapcsolódására vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatára és pontosítására azért volt szükség, mivel a törvény hatályos rendelkezése iskolára szűkíti le ezt a jogot, holott a választás lehetősége és joga valamennyi nevelési-oktatási intézmény tekintetében fennáll. Ugyanakkor a javaslat által újrafogalmazott 4. § (1) bekezdésére, valamint 4. §-ának (4) bekezdésére tekintettel nem indokolt megismételni azokat a rendelkezéseket, amelyek a választási jog gyakorlóját határozzák meg.

	A Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. §-ának (1) bekezdése alapján minden embert veleszületett jogként illeti meg az emberi méltósághoz való jog, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság 8/1990. (IV. 23.) AB határozatának indokolásában mutatott rá arra, hogy az emberi méltósághoz való jog \"általános személyiségi jog\". Az \"alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként.\" Ez az alkotmányos jog természetszerűen meg kell hogy illesse a gyermeket és a tanulót akkor is, ha óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetőleg kollégiumi nevelésben vesz részt. A javaslatnak ez a megoldása egyben végrehajtja az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvényt. Az Egyezmény 8-10. Cikkei foglalkoznak azokkal az alapvető szabadságjogokkal, amelyeket természetszerűen biztosítani kell a gyermeknek és a tanulónak is. Az Egyezmény rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. Ugyanakkor elismerje az Egyezmény azt is, hogy e jog gyakorlását törvényben meghatározott esetben korlátozni lehet, pl. ha az mások jogainak védelmében szükséges. Ezért a gyermek, illetőleg a tanuló jogainak igazodnia kell a másokat megillető hasonló joghoz, és ez szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy a jog gyakorlása nem sértheti mások hasonló jogait. Egyrészről tehát az óvodának, iskolának, kollégiumnak biztosítania kell, hogy a gyermek és a tanuló általános személyiségi joga érvényesüljön, de a jogot oly módon kell biztosítania, hogy ez ne gátolja, ne akadályozza a többi gyermek, tanuló általános személyiségi jogát, illetőleg a művelődéshez való, ugyancsak Alkotmányban biztosított jog érvényesülését. 


(A 9. §-hoz)

	A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 13. cikkének 1. pontjában foglaltak szerint a gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja minden fajta tájékoztatás és eszme, határokra tekintet nélküli kérdések megismerésének és terjesztésének szabadságát. Erre tekintettel a javaslat feloldja azt a korlátozást, amelyet a törvény hatályos szövege tartalmaz, leszűkítve a véleménynyilvánítás jogát a \"szervezett formában\" történő véleménymondásra, valamint \"az őt érintő kérdésekre\". Mindezekre tekintettel a javaslat a véleménynyilvánítás szabadságát kiterjesztette a tanulói jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdésre. A javaslat figyelembe veszi az Alkotmánybíróság e tárgykörben hozott 30/1992. (V. 26.) AB határozatának és 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának indokolásában foglaltakat is, miszerint \"...a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között... az emberi méltóság a véleménynyilvánítási szabadság korlátja lehet.\" 

	A tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folyó tanítás az érettségire készít fel. Ennek alapján megvan a lehetőség arra, hogy a tanuló szabadon megválaszthassa azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, abból a körből, amelyet az érettségi vizsga vizsgaszabályzata meghatároz.

	A javaslat kiegészíti a tanuló jogait azokkal a jogosítványokkal, amelyek egyébként \"szétszórva\" megtalálhatók a közoktatási törvényben, másrészt amely összefügg az \"általános személyiségi jog\" gyakorlásával, érvényesülésével. 

	A módosítás az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel összhangban kiegészíti a tanulói jogosítványokat az Egyezmény 8-10. Cikkében meghatározott alapvető szabadságjogokkal. Az Egyezmény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, mely jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát. E szabadságok gyakorlása törvényben azonban korlátozható, például abban az esetben, ha mások jogainak vagy jó hírnevének védelme érdekében erre szükség van. A javaslat ezért a véleménynyilvánítás szabadságát ahhoz a korlátozáshoz köti, hogy ily módon ne sértsék mások emberi méltóságát. A véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a lakáshoz és levelezéshez való jog gyakorlásának a korlátja az, hogy ne veszélyeztesse mások hasonló jogait, illetőleg az iskolai, kollégiumi élet megszervezését.
	
	A tanulók védelme érdekében indokolt kiegészíteni a törvényt a munkavégzésre vonatkozó, a tanulóknál is alkalmazást igénylő kérdésekkel (egészséges munkafeltételek biztosítása, munkavégzési kötelezettség, utasításadási jog, pihenőnaphoz való jog, munkaszüneti napokhoz való jog).

	A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvényt a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénynek a szülői felügyelettel összefüggő előírásaival. A szülői felügyelet ugyanis a kiskorú gyermek tekintetében áll fenn. Az a tanuló tehát, aki eléri a nagykorúságot, saját ügyeiben önálló döntéshozatalra válik jogosulttá.

	A javaslat megfogalmazza a gyermekek és a tanulók védelme érdekében a jogok rendeltetésszerű gyakorlásának követelményét. E jog érvényesítése során figyelembe kell venni a Gyermek jogairól szóló Egyezmény 3. cikkének 1. pontjában foglaltakat, mely szerint a köz- és magánintézmények \"minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.\". A közoktatási törvény és a szakképzési törvény szabályozza azokat az eljárási lehetőségeket, amelyeket igénybe vehet a gyermek, a tanuló, illetve a szülő, ha a gyermeknek a közoktatásban, illetőleg a szakképzésben való részvétellel összefüggésben biztosított jogosítványait megsértik. Ezekben az eljárásokban is előfordulhat azonban, hogy nem sikerül minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy melyik félnek van igaza. Ilyen esetben kell a gyermek \"mindenek felett álló érdekét\" figyelembe venni, s a gyermek, tanuló javára dönteni. Természetszerűen a közoktatási, illetőleg a szakképzési törvényben biztosított eljárási lehetőségek nem zárják ki, nem fosztják meg a gyermeket, tanulót, illetőleg szülőt attól, hogy indokolt esetben más eljárás keretében próbálják érvényesíteni érdekeiket.

(A 10. §-hoz)

	A törvény jelenlegi szövegéből a tanulók kötelességeinek felsorolásánál kimaradt a kollégiumra való utalás, holott nyilvánvaló, hogy ott is meg kell tartani az előírásokat, szabályzatokat. 

	A tanulók védelme érdekében a javaslat kiegészíti a közoktatási törvény előírásait. Nemcsak az egészség megóvása a feladata a tanulónak, hanem az is, hogy amennyiben ő vagy társa bajba jut, haladéktalanul értesítse azt, aki ellátja a felügyeletüket annak érdekében, hogy a szükséges intézkedést a kellő időben meg lehessen tenni.

	A javaslat a tanulói kötelezettségeket pontosítja és kiegészíti. A törvény hatályos rendelkezései alapján a tanuló \"csak\" a nevelői és tanárai iránt köteles tiszteletet és megbecsülést tartani. A többi alkalmazottjaival és tanulótársaival szemben ilyen kötelezettsége nem áll fenn. 

(A 11. §-hoz)

	A paragrafus módosítására a közoktatási törvény s a Gyermek jogairól szóló Egyezmény összhangba hozatala miatt van szükség. Az Egyezmény alapján ugyanis egyértelmű, hogy a gyermeket az őt érintő döntés meghozatalába életkorától és fejlettségétől függően be kell vonni. Miután a polgári jog szabályai szerint a tizennegyedik életévet betöltő személy - általában - korlátozottan cselekvőképes, tehát meghatározott ügyekben önálló jognyilatkozatot tehet, illetőleg jognyilatkozata törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényessé válik, indokolt, hogy ettől az időponttól kezdődően részt vegyen az életpályáját meghatározó döntés meghozatalában. Ez a korhatár azért is jelentős, mivel az esetek döntő többségében ekkor kell dönteni a tanuló továbbtanulásáról.  A módosítás összefügg a 4. § (1) és (4) bekezdésének módosításával.

(A 12. §-hoz)

	A törvény hatályos rendelkezése több alkalommal utal a pedagógus munkakörre. Indokolt ezért meghatározni, hogy milyen tevékenység is látható el ennek keretében. A hatályos törvényi szöveg pontosítása azért is indokolt, mivel nem állapítható meg világosan, hogy milyen intézményben végzik a nevelő és oktató munkát. Ugyancsak pontosítást igényel a törvény jelenlegi szövege, mivel a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget csak a nevelési-oktatási intézmények tekintetében határozza meg.

	A pedagógus munkakör sajátossága, hogy erősen meghatározott a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, a nevelőtestület döntései, illetőleg az igazgató utasításai alapján. Ezért a mellérendeltségi viszonyt és nagyfokú önállóságot igénylő polgárjogi jogviszonyban való ellátása csak kivételes forma lehet. Az értelmező rendelkezések meghatározzák az óraadó tanár fogalmát oly módon, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a teljes munkaidő huszonöt százalékát. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nem teljes munkaidő e szűk töredékére foglalkoztatott pedagógussal nem lehet munkaszerződést kötni vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni. Azt viszont jelenti, hogy akit a munkaidő ennél nagyobb hányadára foglalkoztatnak, azzal nem köthető polgári jogi szerződés. 

(A 13. §-hoz)

	Lényeges változtatást eredményez a pedagógusok foglalkoztatásához, alkalmazásához előírt új \"képesítési\" követelmény. Tíz év után önmagában az óvodapedagógus, a tanító, illetőleg a tanári oklevél nem elégséges ahhoz, hogy valakit határozatlan időre alkalmazzanak pedagógus munkakörben. További követelményként fogalmazza meg a javaslat a szakvizsga letételének követelményeit, amelyhez tíz évet biztosít az oklevél megszerzésének időpontjától számítva. E tíz év eltelte után nincs lehetőség a pedagógus munkakörben való foglalkoztatásra, függetlenül attól, hogy az eltelt időben a pedagógus milyen munkakört töltött be, alkalmazták-e a pedagóguspályán vagy sem. A szakvizsga letételének kötelezettsége alkalmas arra, hogy biztosítsa a megszerzett ismeretek felfrissítését, megújítását,  a megszerzett gyakorlati tapasztalatok birtokában.  Ugyanakkor biztosítja az anyagi elismerést is, mivel a felsőfokú oktatásban megszerzett, a munkakör betöltéséhez előírt újabb szakképzettség alapján a pedagógust magasabb fizetési osztályba kell sorolni. A javaslat átmeneti rendelkezései biztosítják ezt a lehetőséget a nem közalkalmazott pedagógusok részére is, mivel előírja, hogy a nem állami nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok illetménye és juttatása nem lehet kevesebb, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotté. A hatálybaléptető és az átmeneti rendelkezések alapján a szakvizsga letételének kötelezettsége azokat a pedagógusokat terheli, akik a rendelkezés hatálybalépése után első ízben létesítenek munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörben. A szakvizsga bevezetéséről külön Kormányrendelet fog intézkedni azt követően, hogy a képzés feltételeit megteremtették. Abban az esetben azonban, ha a szakvizsgát olyan pedagógus is letette, akinek egyébként ez nem előírás a pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásához, akkor is jogosulttá válik a magasabb fizetési fokozatba történő besorolásra.

(A 14. §-hoz)

	A közoktatási törvény jelenlegi szövege tartalmazza az előírt képesítésnek megfelelő munkakörre való utalást. Ennek a rendelkezésnek az értelmezése a gyakorlatban nagyon sok gonddal és problémával járt. Nem indokolt az egyes gyakorlati időket megkülönböztetni, és nem indokolt annak megakadályozása, hogy a középiskolában szerzett gyakorlatot az általános iskolában, az általános iskolában szerzett gyakorlatot pedig a középiskolában ne lehessen figyelembe venni. A szakiskolában a javaslat alapján az is igazgató lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Továbbra is fennmarad az a követelmény, hogy középiskolában egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség szükséges az igazgatói megbízáshoz. Ez alól a szakközépiskola jelent kivételt, mivel a javaslat lehetővé teszi szakirányú egyetemi szintű szakképesítéssel is az igazgatói megbízást. 

	Az intézményvezetői megbízásnál minden esetben azt kell vizsgálni, hogy, aki ilyen feladatot kíván ellátni, az adott nevelési-oktatási intézményben betöltheti-e a pedagógus munkakört. Ennek megfelelően, aki olyan felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, amelyikkel többféle nevelési-oktatási intézményben lehet pedagógus, több nevelési-oktatási intézményben tölthet be vezetői feladatot. A javaslat szigorítja a szakmai gyakorlatba beszámítható \"munkavégzést\", mivel nem teszi lehetővé a végzett munka beszámítását, ha az nem éri el a teljes foglalkoztatás idejének legalább  huszonöt százalékát. Ennek indoka, hogy az óraadók az esetek túlnyomó többségében a nevelőtestület munkájában nem vesznek részt, s ily módon nem szereznek tényleges gyakorlatot a nevelési-oktatási intézmény működéséről.

	A közoktatási törvény hatályos szövege a szakmunkásképző iskoláknál és a szakiskoláknál kizárja a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, de pedagógus-szakképesítéssel nem bíró szakembereket az iskolai vezetésből. A szakmunkásképző iskola és a szakiskola jellemzője pedig a szakmai képzés, és működhet oly módon is, hogy csak szakképző évfolyamai vannak. Mindezekre tekintettel indokolt lehetővé tenni a nem pedagógus-képzettségű szakemberek vezetői megbízását is. A szakiskolában a javaslattal újrafogalmazott 18. §-ának (1) bekezdése a) pontja alapján kaphat intézményvezetői megbízást az, aki rendelkezik a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel. Mivel a javaslat  17. § (1) bekezdésének i) pontja megfelelő képesítésnek fogadja el a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget, nincs akadálya annak, hogy ilyen végzettséggel vezetői feladatot lássanak el.

(A 15. §-hoz)

	A javaslat újrafogalmazza a pedagógus jogait  és kötelezettségeit, megteremtve a szinkront a gyermekek, tanulók, illetőleg a szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezésekkel. Még ugyanis a törvény hatályos szövege minden esetben előbb a jogokat és aztán a kötelezettségeket ismerteti, addig a pedagógusoknál ezt a sorrendet - indokolatlanul - megfordítja. 

		A pedagógusnak munkája során minden gyermekkel, tanulóval \"egyénileg\" kell foglalkoznia. Ennek során figyelembe kell vennie mindazokat a körülményeket, amelyek a többi gyermektől, tanulótól eltérő foglalkoztatást igényelnek.

	A nagyszámú gyermek- és tanulóbaleset miatt indokolt, hogy a közoktatási törvény kiemelt figyelmet fordítson ezek megelőzésére. A hatékony megelőzés egyik lehetséges eszköze, hogy a gyermekek, a tanulók elsajátítsák, megismerjék a szükséges ismereteket, és a pedagógus figyelemmel kísérje azok elsajátítását.

	A törvény hatályos rendelkezései szerint a pedagógus a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatása után jogosult arra, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket és tanulmányi segédleteket. Ez a megoldás azonban nem segíti elő az egységes pedagógiai munka kialakulását. A helyi tanterv - amelyet a nevelőtestület fogad el - kell, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján kiválaszthatók azok a tankönyvek, taneszközök és tanulmányi segédletek, amelyek illeszkednek az iskola által kitűzött pedagógiai célokhoz. A pedagógus korlátlan választási joga a helyi tanterv megvalósulását hiúsíthatja meg. Ugyanakkor a gyakorlatban igen sokszor előfordul, hogy a pedagógus munkahelyet változtat, és az őt felváltó pedagógus másik tankönyvvel, taneszközzel vagy tanulmányi segédlettel szeretné oktatni az adott tantárgyat. Ennek költségkihatásai pedig az érintett szülőket terhelik.

	Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása rámutatott arra, hogy az állami és az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben folyó \"Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem kényszeríthet egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyőződését elhallgassa.\" A közoktatási törvény alkotmányosságának kérdésében állást foglaló 18/1994. (III. 31.) AB határozathoz fűzött alkotmánybírói párhuzamos indokolás szerint \"Az állami iskola, mint intézmény semleges, a benne oktatóknak azonban van, illetve lehet saját világnézetük és értékrendjük. Saját értékrendjük elfogadtatására a rendelkezésükre álló oktatói késztető és kényszerítő eszközöket nem jogosultak felhasználni, mert ezzel sértenék az állami iskola semlegességét. Azonban saját világnézetük - főleg a humán ismeretek közlése körében - óhatatlanul megnyilvánul, és mint társadalmi modell érzelmileg is, személyiségformálóan is hat(hat) a tanulókra. A tanszabadság alkotmányos tétele értelmében nem is lehet az ilyen közvetett ráhatás ellen tiltakozni, és az oktató tevékenységét emiatt korlátozni.\" Mindezekre tekintettel a javaslat - miközben pontosabbá teszi a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a világnézetileg el nem kötelezett nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, - egyértelműen megfogalmazza a pedagógusnak azt a jogát, hogy a nevelő és oktató munkája során saját lelkiismereti meggyőződésének megfelelően végezze munkáját.


(A 16. §-hoz) 

	A törvény hatályos szövege az iskola gyűjtőnév alá \"bevonta\" a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények körét is, holott ilyen intézmény lehet az óvoda és a kollégium is.

	A közoktatási törvény nem értelmezi a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmát. Indokolt ezért annak világossá tétele, hogy a 20. § (1) bekezdésében megtalálható intézmény-típusok működhetnek a fogyatékosság típusának megfelelő intézményként is.

(A 17. §-hoz)

	A törvény hatályos szövegének pontosítása a tankerületi oktatásügyi központok megszűnése miatt vált szükségessé. Ugyanakkor a javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy nem minden intézmény \"működhet együtt\" közoktatási intézménnyel. E rendelkezések további pontosítása a többcélú intézményekre vonatkozó előírásoknál és az értelmező rendelkezéseknél található meg.

(A 18. §-hoz)
	
	A közoktatásról szóló törvény hatályos szövege is lehetőséget biztosít arra, hogy a miniszter figyelembe vegye azokat a sajátos pedagógiai programokat, amelyeknek nem feladata, nem célja, hogy az általános gyakorlat szerint felkészítse a gyermekeket, tanulókat azokra a követelményekre, amelyekre a Nemzeti alaptanterv, illetőleg az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján az iskolák többsége felkészít. A törvény hatályos szövege \"általánosságban megengedi\", hogy a miniszter  felmentést adjon az alapműveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára történő felkészítés alól. A szabályozás célja pedig nem a korlát nélküli mentesítés volt, hanem  az az eset, amikor az iskola sajátos pedagógiai program alapján dolgozik, mint például a Montessori, vagy a Waldorf iskola. 

(A 19. §-hoz)

	A közoktatási törvény hatályos szövege az ötödik életévének betöltésétől kötelezi a gyermeket iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre. Ez a szabályozás gondot okozhat az óvodai nevelés megszervezésében, hiszen januártól decemberig az év bármely napján köteles felvenni a gyermeket. Az óvodai tevékenység pedig nevelési évhez kötődik, amelyik szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. 

	A javaslat meghatározza, hogy milyen időkeret áll rendelkezésre az óvodai foglalkozások megszervezéséhez. Az óvodai foglalkozások megszervezésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az óvoda nemcsak a közoktatás feladatainak a megvalósításában, hanem a szociális igazgatás körébe tartozó feladatok végrehajtásában is közreműködik. A helyi önkormányzatnak ugyanis gondoskodnia kell a gyermek napközbeni ellátásról is, melynek egyik lehetséges formája az óvodai ellátás. Ezért az óvodák nyitva tartásával kapcsolatos költségek is megoszlanak a kétféle feladatellátáshoz biztosított költségvetési hozzájárulás között.

(A 20. §-hoz)

	A művészeti, szakmai vizsgára történő felkészítés nem igazodhat a tankötelezettséghez. A zene, tánc és más művészetekhez tartozó ismereteket a tanulónak a tankötelezettség megszűnése előtt is tanulnia kell. Ez egyébként nincs ellentétben azzal az elvvel, hogy tizenhat éves kora előtt a gyermek ne végezzen termelő munkát. Ezért indokolt lehetővé tenni a szakmai képzés korábbi megkezdését, és eltérést engedni az általános szabályok alól.

(A 21. §-hoz)

	A javaslat az általános iskola szerkezetét és feladatait a hatályos törvényi szöveg rendelkezéseinél pontosabban fogalmazza meg. Fő szabályként a nyolc évfolyammal működő általános iskolát jelöli meg, azonban nem zárja ki az ennél kevesebb, illetőleg több évfolyammal működő általános iskola létrehozását sem abban az esetben, ha a törvényi előfeltételek megvalósulnak. A szabályozás hozzájárul ahhoz, hogy az iskolaszerkezet átalakítása tervszerűen, a tényleges igények figyelembe vételével történjen. Az átalakításnál meghatározó a javaslat által bevezetett középtávú beiskolázási terv, amely lehetővé teszi az önkormányzati döntéshozatal megalapozását. 

(A 22. §-hoz)

	A szakiskolára vonatkozó rendelkezések újrafogalmazását a szakiskola közoktatásban elfoglalt helyének pontosítása indokolja.

	A szakiskola kétféle szerkezettel működhet; kizárólagosan szakmai vizsgára készít fel a szakképzési évfolyamokon, vagy részt vesz az alapműveltségi vizsgára való felkészítésben, és a szakképzési évfolyamok mellett kilencedik-tizedik évfolyamon is folytat nevelő és oktató munkát. A kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányok felkészítenek az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá olyan ismereteket is biztosítanak, amelyekkel előkészítik a szakmai vizsgára való felkészülést. A kilencedik-tizedik évfolyam elvégzése után a tanuló pályát változtathat, mivel tanulmányait a középiskolában is folytathatja.

	A művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskoláknál eltérő szabályokat kell megállapítani, figyelembe véve, hogy a művészeti szakmai vizsgára való felkészítés nem igazodhat a tankötelezettségre vonatkozó előírásokhoz. A művészeti képzés ugyanis folyamatosságot igényel.

	A szakiskola új feladataként vezeti be a javaslat a \"felzárkóztató oktatást\". Ennek lényege, hogy amennyiben a tankötelezettség ideje alatt a tanuló bármilyen oknál fogva nem tudta megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget, a szakiskola egyidejűleg \"pótolhatja\" a lemaradást, és lehetővé teheti a szakképzésbe való bekapcsolódást is.

	A javaslat a szakiskolák között megfogalmazza azokat az \"sajátos\" szakiskolákat, amelyeknek az a feladata, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók részére biztosítsa az állapotuknak megfelelő felkészítést. A speciális szakiskola bármilyen fogyatékos tanuló részére biztosíthatja a tankötelezettség után a szakképzésbe való bekapcsolódást. A készségfejlesztő speciális szakiskola kizárólagosan a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók szakképzésére jöhet létre.

	A javaslat megszünteti annak lehetőségét, hogy a szakiskola bármelyik tanuló részére a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket \"oktasson\". Ebben az oktatási formában ugyanis a tanuló nem szerezhet olyan szakképesítést, amely lehetővé teszi, hogy megfelelő eséllyel lépjen ki a munkaerőpiacra. Indokolt azonban ennek az oktatási formának a fenntartása a felzárkóztató oktatás keretében, illetőleg akkor, ha a szakiskola fogyatékos tanulókat fogad. A felzárkóztató oktatást igénybevehető tanulók döntő többsége rajta kívül álló okból, hátrányos helyzetből indul neki a tanulásnak. Ennek megfelelően az életkezdéshez nagy segítséget kaphatnak akkor is, ha nem szereznek államilag elismert szakképesítést, \"csak\" olyan szakmai ismereteket, amelyek a saját háztartásban lehetővé teszik az életkezdést. A fogyatékos tanulóknál pedig igen sok esetben a szakképzés eléri célját akkor is, ha a tanuló államilag el nem ismert szakképesítést szerez, illetőleg olyan munkafolyamatot sajátít el, amely alkalmassá teszi arra, hogy elvégezze az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatot.


(A 23. §-hoz)

	A javaslat - figyelembe véve a 8-9. §-ban megfogalmazottakat - újrafogalmazza a gimnázium feladatait. Lehetővé teszi a négy, hat, nyolc  évfolyammal működő gimnáziumok létrehozását és működését, azonban az egységes követelmények biztosítása érdekében az alapműveltségi vizsgára való felkészítést minden gimnázium kötelező feladataként határozza meg. A tanulónak jogában áll, hogy a tizedik évfolyam elvégzése után alapműveltségi vizsgát tegyen. A javaslat pontosan meghatározza a gimnázium átlagostól eltérő szerkezetének kialakítására vonatkozó feltételeket. A javaslat ennél az iskolatípusnál is a tervszerűségre épít, és követelményként határozza meg azt is, hogy a gimnázium \"lefelé\" való terjeszkedése ne hozza nehéz helyzetbe a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után továbbtanulni vágyókat. A tizenharmadik évfolyam indítása is konkrét feltételhez kötött, mivel csak ily módon lehet pénzügyileg megalapozni az iskola átalakítását.

(A 24. §-hoz)

	A javaslat újrafogalmazza a szakközépiskola feladatait. Egyértelművé teszi, hogy a szakközépiskolában olyan szakmai vizsgára készülnek fel a tanulók, amelyek csak érettségi, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése vagy befejezése után szerezhetők meg. Ily módon lehet megkülönböztetni a szakképzésben részt vevő másik iskolatípustól, a szakiskolától.

	A javaslat lehetővé teszi, hogy a művészeti szakközépiskolában a középiskolai oktatás az eddigi gyakorlattól eltérően a hetedik évfolyamtól kezdődjön. 

	A javaslat figyelembe veszi a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolák eltérő sajátosságait. Ezekben az iskolákban ugyanis a szakképzés nem indítható az érettségi, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának  elvégzése után. A művészeti ismeretekre való felkészülés folyamatosságot igényel.

(A 25. §-hoz)

	A javaslat a Gyermek jogairól szóló Egyezményben vállalt kötelezettségek alapján megfogalmazza a fogyatékos gyermek különleges gondozásához való jogot. E különleges gondozás célja, biztosítani a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A különleges gondozás feladatainak megvalósításában a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmények és a nevelési-oktatási intézmények mellett más \"ágazatba tartozó\" intézmények is közreműködnek.

	A javaslat világosan megfogalmazza, hogy a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése és iskolai oktatása a többi gyermektől, tanulótól elkülönítetten az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen folyik. Abban a kérdésben, hogy milyen ellátás szolgálja a gyermek, tanuló érdekét, az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottságok jogosultak állást foglalni. A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben a gyermek és a tanuló nemcsak a közoktatás szolgáltatásait, hanem az egészségügyi és rehabilitációs ellátást is igénybe veszi, annak érdekében, hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltak megvalósulhassanak, miszerint az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a fogyatékos gyermeknek különleges gondozáshoz van joga.

	A törvény hatályos szövege alapján a jegyzőnek nincs lehetősége eljárni abban az esetben, ha a szülő a képzési kötelezettségben előírtakat nem teljesíti.

	A javaslat pontosan meghatározza, hogy a korai fejlesztés, tanácsadás, gondozás feladataiban továbbá a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók ellátásában milyen intézmények vehetnek részt.

	Figyelembe véve, hogy nehéz elhatárolni mely esetben kell a részképesség zavarban szenvedő gyermeket, tanulót tanulási nehézséggel küzdő gyermeknek, tanulónak tekinteni, s mely esetben fogyatékos tanulónak, a javaslat nem foglal állást ebben a kérdésben. Rábízza ezt a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre, amelyek kellő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a gyermek, tanuló állapotának mérlegelésével döntsenek ebben a kérdésben.

	A fogyatékos tanulók iskolai kötelezettségeinek teljesítését könnyítik meg azok az előírások, amelyek lehetővé teszik a mentesítést egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. Módot nyújt ahhoz is a javaslat, hogy a vizsgákon az általánostól eltérő formában és körülmények között adjanak számot tudásukról azok a tanulók, akik fogyatékosságuk miatt az általános rendelkezések szerint nem lennének képesek vizsgát tenni.

(A 26. §-hoz)

	A javaslat a többcélú intézmények új formájaként jeleníti meg az összetett iskolát és az egységes iskolát. Az összetett iskola lényege, hogy egy szervezeten belül (egy nevelőtestület) több iskolatípus feladatát látja el oly módon, hogy az iskolatípusok feladatai elválnak egymástól. A tanulók lényegében az iskolatípusnak megfelelő felkészítést nyújtó osztályba járnak. Az egységes iskola szintén egy nevelőtestülete lát el több iskolatípusnak megfelelő pedagógiai feladatot. Ebben az iskolában azonban a tanulók egységes közös követelmények szerint kezdik meg a tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy később milyen vizsgát kívánnak tenni. Erre a közös tananyagra épül rá az eltérő irányú és mélységű kiegészítő tananyag, amely biztosítja a tanuló felkészülését az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára.  Ezekben a formákban csak iskolák működhetnek, hiszen a nevelési és oktatási feladatok ilyen szoros összehangolása nem lehetséges különböző intézménytípusok feladatainál. A javaslat egyértelművé teszi a különbséget a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ között. A működés keretei hasonlóak, hiszen mind a kettő intézménytípusban a különböző szakfeladatokat intézményegységek látják el. Csak abban az esetben beszélhetünk azonban általános művelődési központról, ha a többcélú intézmény keretei között nem közoktatási feladatokat ellátó intézményegység is működik. Általános művelődési központként akkor működhet a többcélú intézmény, ha egy közoktatási feladatot, például továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást és egy nem közoktatási feladatot, például könyvtári szolgáltatást lát el.

	Az általános művelődési központ lehetőséget nyújt arra is, hogy a helyi önkormányzatok egy intézmény keretében oldják meg a közoktatási feladatokat művelődési ágazatba nem tartozó feladatokkal. Az eddigi tapasztalatok alapján a leggyakoribb \"együttműködés\" a közoktatási, a kulturális, a sport, a művészeti feladatok mellett a bölcsődei, nevelőotthoni, családsegítő szolgálati stb. tevékenység, melyeket az értelmező rendelkezések taxatíve felsorolnak. Ennek a szabályozásnak azért van jelentősége, mivel más, fel nem sorolt feladat nem vonható össze közoktatási feladatokkal.

(A 27. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege nincs összhangban a 21. §. első fordulatával, mely szerint a pedagógiai szakszolgálat intézményei közé tartozik a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ. Ezzel összhangban kell ezért újra szabályozni a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó előírásokat is. Indokolt továbbá a jelenlegi a) pontban található feladatok szétbontása, mivel eltérő tevékenységről van szó.

(A 28. §-hoz)

	A javaslat a 35. § (1) bekezdésének szövegét hozzáigazítja a közoktatási törvény 21. §-ának első fordulatához, amelyik gyógypedagógiai tanácsadó,  korai fejlesztő és gondozó központról rendelkezik. A törvény 35. §-ának (1) bekezdése nincs összhangban a 21. § első fordulatával, mivel korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálatról rendelkezik.

	Ugyanakkor világossá válik az egyes szakszolgálatok feladata is, valamint az az időszak, amelyre kiterjednek az egyes szakszolgálatok. A gyermek a különleges gondozás keretében korai fejlesztést és gondozást kaphat három éves korát megelőzően. Harmadik életévének betöltése után azonban óvodai nevelésben vehet részt, amelynek keretében meg kell hogy kapja a fejlődéséhez szükséges gyógypedagógiai stb. ellátást is. 


(A 29. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege a nevelési-oktatási intézményekre és a pedagógusokra korlátozza a pedagógiai-szakmai szolgáltatások \"hatókörét\". Ennek oka, hogy a tankerületi oktatásügyi központok feladataként határozta meg a fenntartói tevékenység segítését. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások azonban tartalmuknál és jellegüknél fogva nemcsak az óvodák, iskolák és kollégiumok, hanem a közoktatás más intézményeinek, így például a nevelési tanácsadók, pályaválasztási tanácsadók stb. munkáját is segíteni tudják. A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény ugyancsak közre tud működni a fenntartói, irányítói feladatok ellátásában.

	A közoktatás feladatainak ellátása elképzelhetetlen olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatások nélkül, amelyek átfogják a feladatellátás teljes körét. A Nemzeti alaptantervre épülő iskolai pedagógiai program részét alkotó helyi tanterv elkészítéséhez szükség van segítségre, melyet leginkább a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények tudnak biztosítani. Ugyancsak indokolt bővíteni a szolgáltatások körét a pedagógiai értékelés feladataival, amely szolgáltatás formájában nyújt segítséget a nevelési-oktatási intézményben folyó munka megítéléséhez.

	Kiegészül a pedagógiai-szakmai szolgáltatások köre a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálattal. E szolgáltatás \"címzettje\" a tanuló, illetőleg a diákönkormányzat. Miután pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására a helyi önkormányzatokon kívül létrehozhat intézményt más jogi személy, illetőleg természetes személy is, nincs akadálya annak, hogy e feladatot, például a diákok képviseletét ellátó egyesület hozza létre.

(A 30. §-hoz)

	Az intézmény alapítására vonatkozó rendelkezések a hatályos törvényi szöveg pontosítását tartalmazzák. A költségvetési szervek nyilvántartását ugyanis nem a Pénzügyminisztérium, hanem központi költségvetési szerv esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete, önkormányzati költségvetési szerv esetén pedig a Területi (Fővárosi) Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat végzi.

	Az alapító okirat tartalmát ki kellett egészíteni azokkal az adatokkal, amelyről bebizonyosodott, hogy \"hiányzik\". Az új rendelkezések alapján fel kell majd tüntetni az alapító okiratban a tagintézményt, valamint az alapító megnevezését is.

(A 31. §-hoz)

		A tanuló- és gyermekbaleseteknél az eljárási rendről külön kell intézkedni, mivel ezek a balesetek nem tartoznak a munkavédelem körébe.

	A javaslat a közoktatási törvény hatályos rendelkezéseit kiigazítja, figyelembe véve, hogy házirendet nem csak iskolában kell készíteni, egyértelművé teszi, hogy a kollégiumokban és az óvodákban is el kell készíteni a házirendet.  A szervezeti és működési szabályzatra tekintettel elhatárolja továbbá a szabályozási kört is: Míg a szervezeti és működési szabályzat ugyanis alapvetően az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban dolgozókra állapít meg szabályokat, addig a házirend a gyermekekkel, tanulókkal \"foglalkozik\". A házirendre vonatkozó előírásokból megállapítható, hogy a szabályozási körnek az iskolán, kollégiumon belül kell maradnia. Olyan kérdéseket szabályozhat csak, amelyik összefügg a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, és amelyek szoros kapcsolatban állnak az iskolai, kollégiumi élettel. A javaslat újra fogalmazza a tanulói jogokat. Biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartását. E jog gyakorlása azonban nem akadályozhatja a közösségi életet, a pedagógiai munkát. A házirendnek ezért módjában áll szabályozni e jogok gyakorlásának rendjét és formáját. Nem szabályozhat azonban olyan kérdéseket a házirend, amelyek a tanulónak az iskolán, kollégiumon kívüli életét rendezik. Nem állapíthat meg részére olyan kötelezettségeket, amelyek nincsenek összefüggésben az iskolai, kollégiumi élettel, pl. nem írhatja elő, hogy meghatározott idő után nem tartózkodhat az utcán a tanuló.





(A 32. §-hoz)

	A javaslat a nevelési-oktatási intézmények feladatává teszi a tanuló- és  gyermekbalesetek megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátását, valamint meghatározza milyen feladatokat kell teljesíteni a gyermek, tanuló rendszeres egészségügyi vizsgálatának keretében. 

(A 33. §-hoz)

	Sem a közoktatási törvény, sem a szakképzési törvény nem határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján iskolai tanműhely létesíthető. E gyakorlati problémára ad választ a javaslat azáltal, hogy meghatározza, milyen eljárási rendet kell követni abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat. 

(A 34. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege szerint a fenntartó a foglalkozási és a pedagógiai program jóváhagyásához szakértői véleményt köteles beszerezni. Nem határozza meg azonban, hogy milyen szakértőkről van szó. Miután az Országos szakértői névjegyzékben szerepelnek mindazok, akik az egyes szakterületek legelismertebb szakértői, indokolt, hogy e körből kerüljön ki a döntéshozatalban közreműködő szakértő is.

(A 35. §-hoz)

	Az óvodai nevelési programra, illetőleg iskolai pedagógiai programra vonatkozó előírások felülvizsgálatát az tette szükségessé, hogy a  kerettanterv hiányában az iskolák a helyi tantervüket a Nemzeti alaptantervre építve készítik el. Ugyancsak egyértelművé teszi a javaslat, hogy a helyi tanterv az iskolai pedagógiai program része.

	Az óvodában a nevelőtestületnek kell elfogadnia a nevelési programot. E programot azonban nem köteles maga elkészíteni, hanem mások alapján készített nevelési programok közül is választhat. Az iskolai pedagógiai program részét alkotó helyi tanterv elkészítéséhez kaphatnak segítséget az iskolák. A pedagógiai programot maguknak kell elkészíteni, azonban helyi tantervként más által elkészített tantervet is elfogadhatnak.

	A többcélú intézmények sajátossága, hogy a közoktatás intézményei közül többnek is ellátja a feladatát. Az egységes pedagógiai munkát biztosítja, hogy egy pedagógiai programot kell készíteni. Ennek keretén belül azonban a szakmai munka alapjául szolgáló óvodai nevelési programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot ki kell dolgozni. Ezáltal biztosíthatók az intézményegységek működéséhez szükséges  szakmai követelmények, és egyidejűleg garantálható a többcélú intézményen belül folyó pedagógiai munka egységessége.




(A 36. §-hoz)

	A javaslat megteremti az összhangot az újrafogalmazott 19. § (2) bekezdésének b) pontjával. A helyi tanterv részévé teszi a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök meghatározását is, amelynek alapján a pedagógusnak megnyílik a lehetősége arra, hogy megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, tanulmányi segédletet és taneszközt.

	Az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell nemcsak a számonkérés formáit, hanem a magatartás és a szorgalom értékelésére vonatkozó előírásokat is. Csak ily módon lehet ugyanis garantálni, hogy a tanuló ismerje azokat a követelményeket, amelyeket az iskola támaszt vele szemben.


(A 37. §-hoz)

	A törvény hatályos szövegéből kimaradt a szakképzés, a szakmai program. Ennek megfelelően a speciális szakiskoláknál gondot okozhat a tanítási idő meghosszabbítása.

(A 38. §-hoz)

	A módosítással bevezetett új rendelkezések világossá teszik, hogy mit kell érteni nappali rendszerű iskolai oktatás alatt. Kétféle követelményt kell teljesíteni az iskolának ebben a formában: biztosítani kell a tanulók részére a kötelező és nem kötelező tanítási órákat. A tanítási órák mellett azonban meg kell szervezni az ingyenesen biztosított tanórán kívüli foglalkozásokat, szükség esetén a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozásokat, a mindennapos testedzést, a rendszeres egészségügyi felügyeletet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyeletet. Ezáltal tér el a \"felnőttoktatástól\", amelyben az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje szerint, de nem kell biztosítani a tanítási órákhoz rendelt szolgáltatásokat.

	A javaslat meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vehet részt. Differenciál iskolatípusok között. A meghatározott idő elérése után a tanulónak módjában áll folytatni tanulmányait a felnőttoktatás keretében. Az időmeghatározás oka az a pedagógiai követelmény, hogy az egyes osztályokba járó tanulók között ne legyen túlságosan nagy életkori eltérés. Ugyanakkor ez az időpont befolyásolja az ingyenes oktatáshoz való jogot is, mivel a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a felnőttoktatásban fizetni kell a középiskolai és szakiskolai tanulmányok folytatása után.

	A javaslat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés sajátosságait figyelembe véve meghatározza az egy tanítási napon tartható kötelező tanórai foglalkozások számát arra az esetre, ha a szakiskolában vagy a szakközépiskolában a tanuló egyidejűleg sajátítja el az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának, valamint a szakképzésnek a követelményeit. A javaslat a hatályos törvényi rendelkezéseket pontosítja azáltal, hogy megmondja a kötelező tanórai foglalkozások mértékét arra az esetre, ha a közoktatási törvényben meghatározott feltételek alapján a szakiskola nem államilag elismert szakképesítésre készít fel. 

	A javaslat összhangba hozza a törvény 52. §-át a 114. §-val, amely megengedi a tanórán kívüli foglalkozás ingyenes megszervezését a nem kötelező tanórai foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret terhére. Új számítási módot határoz meg a javaslat a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idő megállapítására. Ez az idő a központi költségvetésből biztosított hozzájárulás felhasználásával szervezhető meg. Miután a törvény hatályos szövege kötelezővé tette a mindennapi testedzés és az iskolai sportkör feltételeinek megteremtését, szükségessé vált annak meghatározása is, hogy milyen időkeret felhasználásával lehet megvalósítani az előírt feladatokat. 

	A közoktatásról szóló törvény nem határozza meg a tanítási éven belül azokat a szervezési elveket, amelyek megtartásával az iskolai oktatást meg lehet szervezni. A gyakorlatban ez igazodik a heti törvényes munkaidőhöz, a munkaidő beosztáshoz. Lehetővé kell azonban tenni, hogy az iskolai önállósággal összhangban eltérjenek az általánosan kialakult gyakorlattól oly módon, hogy a tanítási napok számát megnövelik. Ez összhangban áll a munkavégzésre vonatkozó szabályokkal is, mivel azok is lehetővé teszik, hogy a heti törvényes munkaidőtől, a negyven órás munkahéttől eltérjenek. E munkaszervezés azonban nem érintheti hátrányosan a tanulókat.

(A 39. §-hoz)

	A javaslat egyik célkitűzése, hogy finanszírozás szempontjából mérhetővé tegye a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét, ezért meghatározza a napközis és tanuló foglalkozásokra fordítható időkeretet is. Annak ellenére, hogy ezek a foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások, többletidőkeretet állapít meg az iskolák részére, hiszen e foglalkozás megszervezésére a közoktatási törvény és a szociális igazgatásra vonatkozó rendelkezések alapján az iskola a tankötelezettség végéig ingyen köteles.

	 A tanórán kívüli foglalkozások szervezése kétféle formában valósulhat meg: ingyenesen, de csak abban az esetben, ha megszervezéséhez a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához megállapított időkeretet használják fel, illetőleg térítési díjért, ha az időkereten kívüli idő igénybevételével tartják meg a foglalkozásokat. A közoktatási törvény 114. §-a felsorolja azokat a tanórán kívüli foglalkozásokat, amelyeket a tanulók részére ingyenesen kell biztosítani. Ezek közé tartozik például az énekkar, az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés. 

	A kollégiumi foglalkozások időkeretének meghatározása elengedhetetlenül fontos szempont az intézményrendszer feladatellátásának meghatározásához. A heti időkeretben szervezhető meg a tanulók részére a felkészítést biztosító kötelező kollégiumi foglalkozás, továbbá a tanuló választása alapján igénybevehető nem kötelező tanórai foglalkozás.




(A 40. §-hoz)

	Az intézményvezető felelőssége kiegészült a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, továbbá a tanuló- és gyermekbalesetekért való felelősséggel. Az új megszövegezés pedig világossá teszi, hogy az intézmény vezetője bármilyen ügyben meglévő döntési jogkörét átruházhatja helyettesére vagy az intézmény más dolgozójára. 

(A 41. §-hoz)

	A vezetők meghatározásakor a közoktatási törvény hatályos szövegéből kimaradt a nevelési-oktatási intézmények mellett működő többi közoktatási intézmény, ugyanakkor nem választotta külön a közoktatási intézményeket aszerint, hogy milyen formában működnek. Ennek a kérdésnek a rendezése pedig azért indokolt, mivel az önálló közoktatási intézmények mellett működnek a többcélú intézmény keretében óvodák, iskolák mint intézményegységek, illetve az önálló intézményeknek lehetnek tagintézményei, amelyeknek az élén nem óvodavezetők és nem iskola igazgatók állnak, hanem tagintézmény vezetők vagy intézményegység vezetők.

	Az elmúlt évek jelentős számú tanuló- és gyermekbalesete alátámasztja annak szükségességét, hogy a vezetői feladatok között kiemelkedő feladatot foglaljon el a megelőzés érdekében tett intézkedés, illetőleg az e területen folyó munka irányítása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka fontosságát emeli ki a javaslat azáltal, hogy irányítását vezetői hatáskörbe utalta.

(A 42. §-hoz)

	A nevelőtestület munkájában részt vehet mindenki, aki pedagógus munkakört tölt be, függetlenül attól, hogy alkalmazása milyen időszakra - határozott vagy határozatlan időre, teljes munkaidőre vagy annak egy részére - történik, illetőleg, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony milyen megállapodás alapján - munkaszerződés, közalkalmazotti jogviszony, polgári jogi jogviszony - jön létre. Az óraadó tanár foglalkoztatására a polgári jog szabályait kell alkalmazni, ezért részvétele a nevelőtestület munkájában, annak döntéseinek meghozatalában nem egyeztethető össze a foglalkoztatás kérdéseit rendező törvényekkel. Ily módon a javaslattal megállapított új 57. § (6) bekezdése korlátozza az óraadó tanár részvételét a testületi munkában.

	A hatályos szövegben felsőfokú végzettségű alkalmazott megjelölés található. Miután ez a szöveg értelmezési nehézséget okozhat, indokolt pontosan megjelölni a nevelőtestületi tagság feltételét, a felsőfokú iskolai végzettséget. A javaslat a nevelőtestület tagjainak körét kiegészíti a gazdasági vezetővel is.

(A 43. §-hoz)

	A többcélú intézményekben több olyan intézményegység működhet, amelyik ellátja valamelyik nevelési-oktatási intézmény feladatát. Nyilvánvaló, hogy az óvoda intézményegység, az iskola intézményegység ügyeiben például a tanuló továbbhaladásának kérdésében indokolt, hogy csak az adott intézményegységben foglalkoztatottakból álló nevelőtestület hozza meg a döntést.  Az általános művelődési központban, közös igazgatású közoktatási intézményben az intézmény egészét érintő kérdések meghozatalából  nem lehetséges kizárni azokat az alkalmazottakat sem, akik nem pedagógusok, s ily módon nem tagjai a nevelőtestületnek. Hasonló módon rendezni kellett a döntéshozatal jogát azokban a közoktatási intézményekben, amelyek nem nevelési-oktatási feladatokat látnak el. A javaslat ezért létrehozza a szakalkalmazotti értekezletet, amelynek tevékenységében az alapfeladatra létesített munkakörben foglalkoztatottak vehetnek részt.

	Az óraadó tanár részt kell hogy vegyen a nevelőtestület munkájában, mivel e nélkül nem képzelhető el, hogy beilleszkedjen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységébe. Miután azonban foglalkoztatására nem a Munka Törvénykönyve, illetőleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján kerül sor, jogállása eltérően kell hogy alakuljon. Csak azokban a kérdésekben gyakorolhat döntési jogosítványokat, amelyek szorosan összefüggenek a pedagógus feladataival. 


(A 44. §-hoz)

	A közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján nem állapítható meg, hogy azonos szakterületre hány szakmai munkaközösséget lehet létrehozni. Így fennáll annak a lehetősége, hogy  az óvodában,  iskolában, kollégiumban azonos feladat ellátásához több szakmai munkaközösséget hozzanak létre. Figyelembe véve azonban, hogy a munkaközösség-vezető részére órakedvezmény és pótlék jár, indokolt egyértelművé tenni, hogy azonos szakterületen csak egy szakmai munkaközösség működhet. 


(A 45. §-hoz)

	Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők több közösséget is létrehozhatnak. Meg kell azonban határozni, hogy melyik az a közösség, amelyik a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő kérdésekben jogosult eljárni. Abban az esetben, ha nincs olyan közösség, amelyik jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, a szülők óvodai, iskolai, illetve kollégiumi közössége jogszabályban biztosított jogosítványait nem gyakorolhatják.

	A közoktatási törvény hatályba lépése óta bebizonyosodott, hogy az iskolaszék kötelező létrehozására vonatkozó előírások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Jog gyakorlását ugyanis nem lehet kötelezően előírni. Ily módon azokban az esetekben, amikor a törvényben meghatározott \"oldalak\" közül bármelyik nem kívánt élni jogával, meghiúsult az iskolaszék létrehozása. A javaslat ennek megfelelően az iskolaszék létrehozásának lehetőségét fogalmazza meg, de egyben meg is könnyíti azt. Létrejön akkor is az iskolaszék, ha a törvényben közreműködésre feljogosítottak közül valamelyik nem kíván élni a közreműködés jogával. Miután a nevelőtestület képviselői nem utasíthatják el az iskolaszékben való részvételt, gyakorlatilag bármelyik érdekelt kezdeményezésére az iskolaszéket meg kell alakítani, mivel kettő közreműködésre jogosított részvétele esetén az iskolaszék megkezdheti működését.


(A 46. §-hoz)

	Az iskolaszék jogosítványainak újrafogalmazása azért vált szükségessé, mivel a javaslat különválasztja a szülői szervezetre és az iskolaszékre vonatkozó előírásokat. A törvény hatályos szövege ugyanis egy §-ban szabályozza e két egymástól különálló feladatot ellátó szervezet jogállását. Az újraszabályozás azonban nemcsak technikai jellegű. Egyértelművé teszi például, hogy az iskolaszék részére csak a nem önkormányzati fenntartó \"ruházhatja át\" döntési jogosítványait, mivel a helyi önkormányzatok a működésüket meghatározó törvény alapján nem adhatják át a feladat- illetőleg hatáskörükbe tartozó ügyeket. Lényeges kérdésekben szélesebbé vált az iskolaszék feladatköre. Kötelező kikérni ugyanis a véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt, és ily módon lehetőség nyílik oktatási intézmény működését pedagógiai tevékenységét döntő módon meghatározó dokumentum elkészítésének befolyásolására. Az iskolaszék javaslattevő jogköre kiterjed az új szabályozás szerint a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. A hatályos törvényi rendelkezések ugyanis e javaslattevő jogkört leszűkíti az intézmény irányítására, a vezető személyére, illetőleg az intézmény egészét, hogy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. E megszorítások fenntartása azonban nem indokolt. 

	Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakításánál nem indokolt eltérni az iskolaszék megalakulására vonatkozó előírásoktól. Erre tekintettel a javaslat újrafogalmazza az érintett rendelkezéseket.

(A 47. §-hoz)

	A törvény rendelkezései alapján az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat is működhet. Közülük azonban csak egy járhat el valamennyi tanuló érdekében. Ilyen jogosítvánnyal az a diákönkormányzat rendelkezhet, amelyik a tanulók legalább hetvenöt százalékát képviseli. Ilyen diákönkormányzat hiányában kétféle lehetőség áll az érdekeltek rendelkezésére: képviseleti szervet választanak, vagy megbízzák valamelyik diákönkormányzatot képviseletük ellátására.  Abban az esetben, ha nincs olyan diákönkormányzat, amelyik jogosult eljárni valamennyi tanuló képviseletében, az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat jogszabályban biztosított jogosítványait nem gyakorolhatják. 


(A 48. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege az egyetértési jogot kizárólagosan a középiskolában, szakiskolában, illetve az ilyen tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumokban biztosítja a házirend elfogadásához. Figyelembe véve azonban, hogy a házirend a tanulói jogok gyakorlásának szabályait is megállapíthatja, indokolt, hogy minden iskolában, kollégiumban a tanulók egyforma jogosítvánnyal rendelkezzenek e szabályzat elfogadásánál. 

(A 49. §-hoz)

	A törvény jelenlegi szövege alapján nem egyértelmű, hogy csak a harmadik életév elérését követően vehető fel a gyermek az óvodába. A 24. § (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek három éves korától végzi a nevelő munkát. Ezért a két § szövegét összhangba kell hozni.

	Nem tartalmaz előírást a törvény hatályos szövege arra, hogy a gyermek felvétele ötödik életévének betöltése után kötelező annak az óvodának, amelynek az illetékességi területén lakik. Ilyen előírás hiányában pedig nem biztosítható az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való kötelező részvétel.

(Az 50. §-hoz)

	A törvény hatályos rendelkezései az iskola igazgatóját jogosítják föl a tanulói jogviszony felvételével kapcsolatos döntésre. A javaslat azonban egyértelművé teszi, hogy ez a döntés nem lehet önkényes, hanem azokra a felvételi követelményekre kell hogy épüljön, amelyek a közoktatási törvény 42. §-a alapján az iskola meghatározott. A felvételi, átvételi ügyekben kapcsolatos döntésnél alkalmazni kell a törvény 46.§-át is, melyben foglaltak szerint az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az igazgatónak tehát jogában áll a helyi tanterv alapján előírni a különbözeti vizsgát vagy az évfolyamismétlést.

	Miután az Alkotmány kötelezővé tette a tankötelezettség teljesítését, szükség van olyan iskolára, amelyik a tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Az intézményválasztás szabadsága alapján bármelyik iskolába benyújtható a felvételi kérelem, azonban csak egy, a kötelező felvételi feladatot ellátó iskola az, amelyik nem utasíthatja el a tanuló felvételét.

	A törvény hatályos rendelkezései nem gondolnak arra az esetre, amikor a tanulónak nincs lakóhelye. Ezért a rendelkezéseket ki kellett egészíteni a tartózkodási hellyel mindazokban az esetekben, amikor a tanuló nem rendelkezik lakóhellyel.

(Az 51. §-hoz)

	A szakképzésben való részvétel azon túl, hogy a jelentkezőnek megfelelő iskolai előképzettséggel kell rendelkeznie, számos egyéb feltételhez is kötődhet. A pályaalkalmassági vizsgálatok keretében kell meggyőződni arról, hogy a jelentkező alkalmas-e az adott területen a munkavégzésre. Egyes területeken azonban az általános egészségügyi és alkalmassági követelményeknek való megfelelés nem elégséges. Szükség van annak vizsgálatára is, hogy a tanuló rendelkezik-e azokkal a sajátos képességekkel, amelyek nélkül az adott szakképesítés nem szerezhető meg. Ilyen követelmény lehet például az átlagosnál jobb kézügyesség, zenei hallás, stb. Miután a szakképzési törvény szerint a tanulószerződés megkötése, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági vizsgához is köthető, indokolt, hogy az iskola a szerződés megkötése előtti vizsgákat illetőleg vizsgálatokat figyelembe vegye.
	
(Az 52. §-hoz)

	A hatályos törvényi szöveg előírásai alapján nem oldható meg a tanuló szorgalmának és magatartásának az értékelése, illetőleg minősítése. Ezt a feladatot ugyanis csak az a pedagógus tudja ellátni, akinek a tanuló teljes iskolai tevékenységéről áttekintése van. Ilyen ismeretekkel pedig csak az osztályfőnök rendelkezhet.

	A gyakorlatban nem egy esetben okozott gondot, hogy a tanuló év végi, illetőleg félévi osztályzatát a pedagógus az általa \"ismert\" értékelés alapján állapította meg. Előfordulhatott, hogy sem a tanulónak, sem a szülőnek nem volt ismerete azokról a szempontokról, amelyek alapján a pedagógus az értékelő tevékenységét végezte. Miután a tudás, a szorgalom és a magatartás osztályzata jogorvoslati úton nem támadható meg, indokolt, hogy a tanuló továbbhaladását lényegesen befolyásoló, életútját meghatározó döntések nyilvánosak, az érdekeltek által ismertek legyenek. A pedagógus joga, hogy értékelje és minősítse a tanuló tudását, ezt a tevékenységét azonban oly módon kell végeznie, hogy a tanuló tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, valamint, hogy milyen módon felelt meg az elvárásoknak. Kiskorú tanuló esetén a szülői jogok közé tartozik a tájékozódáshoz való jog, így annak joga, hogy tisztában legyen gyermeke előrehaladásával.

	A közoktatásról szóló törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a nevelőtestület döntési jogába tartozik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. E jogosítvány mögött azonban tényleges döntési lehetőség nem volt. A tanuló érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a nevelőtestület megvizsgálja az osztályzatokat abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az évközi érdemjegyeknek. 


(Az 53. §-hoz)

	A középiskolai tanulmányok tizenegyedik évfolyamon való folytatásának a feltétele lehet az iskola döntése alapján, hogy a tanuló letegye az alapműveltségi vizsgát.

	Az évfolyamok számozása csak az általános műveltséget megalapozó oktatásban folyamatos. Ezért a hatályos törvényi szöveg alapján nehéz volt eldönteni a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladást, abban az esetben, amikor a tanuló a tizedik évfolyam, vagy a tizenkettedik évfolyam befejezése után folytatta tanulmányait az első szakképzési évfolyamon. Indokolt ezért egyértelművé tenni, hogy a szakképzési évfolyamra történő továbblépés előfeltétele a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. Abban az esetben, ha a tanuló ugyan abban az iskolában folytatja tanulmányait a szakképzési évfolyamon, akkor nincs szükség arra, hogy beírassák. Ugyan azaz eljárás, mint amikor a soron következő magasabb évfolyamba lép a tanuló. 

(Az 54. §-hoz)

	A törvény 72. és 73. §-ának újrafogalmazására amiatt volt szükség, mivel a törvény hatályos 72. §-a átkerült a javaslat 7. §-ával megfogalmazott új 9. §-ba. Az alapvizsgával és érettségi vizsgával összefüggő rendelkezéseket ugyanis a javaslat beépítette a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét és az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések közé. Ily módon ebben a §-ban csak azokat a rendelkezéseket kellett újrafogalmazni, amelyek nem építhetők be az előzőekben ismertetett rendelkezések közé.

(Az 55. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege nem tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy milyen időpontban szűnik meg az óvodai elhelyezés. A javaslat ezért kiegészíti a törvény szövegét.

(Az 56. §-hoz)

	Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanuló nem készül fel az alapműveltségi vizsgára, nem teljesíti a tankötelezettségét. Ezért nincs akadálya annak, hogy a tanuló bejelentse, hogy nem kívánja tovább folytatni a tanulmányait. 

	A törvény jelenlegi hatályos szövege nem tartalmazza a megszűnésnek azt az esetét, amikor a tanulót a 76. § (2) bekezdés f) pontja alapján az iskolából kizárják. Ilyen fegyelmi büntetés a tankötelezettség fennállása alatt nem állapítható meg. 
	
	A kollégiumi tagság megszűnésekor a törvény hatályos szövege nem tartalmazza az átvételt, holott nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is új kollégiumi tagsági viszony jön létre, és a régi megszűnik. 

	A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a tankötelezettség megszűnése után is szülői egyetértés kell ahhoz, hogy a kiskorú tanuló megszüntesse a tanulói jogviszonyát, illetve a kollégiumi tagsági viszonyát.


(Az 57. §-hoz)

	A törvény 77. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az iskolai kártérítés szabályait is. Ezért a 76. §-t megelőző alcímet ki kell egészíteni oly módon, hogy ne csak a tanulói felelősségre, hanem az intézmény felelősségére is utaljon.  

	A fegyelmi büntetések között a hatályos rendelkezések is tartalmazzák az \"eltiltás a tanév folytatásától\" fegyelmi büntetést. Miután azonban méltánytalan lenne, hogy a tanulót általában el lehessen tiltani a tanulmányok folytatásától, a javaslat egyértelművé teszi, hogy ez az eltiltás csak az adott iskolában érvényes. Abban az esetben tehát, ha a tanuló megszünteti a tanulói jogviszonyát másik iskolában folytathatja a tanulmányait.  

(Az 58. §-hoz)

	A törvény hatályos szövege szerint a fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Miután az iskolában és a kollégiumban több diákönkormányzat is működhet, indokolt pontosan meghatározni, hogy melyiknek a véleményét szükséges beszerezni.

	A javaslat kiegészíti a törvény hatályos szövegét azzal a rendelkezéssel, hogy kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásról és a tárgyalásról a szülőt minden esetben értesíteni kell. Egyértelművé válik a módosítás eredményeképpen az is, hogy fegyelmi büntetést a tanuló meghallgatása nélkül nem lehet megállapítani. Fegyelmi eljárás megindítására azonban nincsen szükség minden esetben, csak akkor, ha a tanulói meghallgatás keretében a tényállás megnyugtató módon nem tisztázható.

(Az 59. §-hoz)

	A javaslat újrafogalmazza mind a tanulói, mind az intézményi kártérítési felelősség szabályait. A gondatlan károkozás esetére megállapított felelősség mértéke szükségképpen eltér a szakképzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanuló felelősségétől. Részben szigorúbb, részben enyhébb. A tanulószerződés alapján szakképzésben részt vevő tanuló felelőssége ugyanis attól függően alakul, hogy milyen mértékű pénzbeli juttatásban részesül. Miután a pénzbeli juttatásnak csak az alsó határa meghatározott, a mindenkori minimálbér tíz százalékában, a felső határa nem, nyilvánvalóan kisebb összeghatárig felel az a tanuló, akinek a pénzbeli juttatása nem éri el a minimálbér ötven százalékát. Ennél nagyobb juttatás esetén azonban a helytállási kötelezettsége is nagyobb.  A két törvény közötti azonos szabályozásra azonban nincs lehetőség, mivel azok a tanulók, akik nem kötöttek tanulószerződést nem részesülnek olyan pénzbeli juttatásban, amelyhez kötni lehetne a helytállási felelősségüket. Egységesen a minimálbér tíz százalékában meghatározni a kártérítési felelősséget pedig méltánytalanul hozná hátrányba a károsultakat, s nem ösztönözne a helyes magatartásra.

	Újrafogalmazza a javaslat az intézmények kártérítési felelősségét is. Nemcsak az iskola, hanem valamennyi nevelési-oktatási intézmény felelősségét meghatározza. Különbséget kell tenni a bekövetkezett kártérítési felelősség között azon az alapon, hogy a kár összefüggésben van-e a gyermek, tanuló és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolattal, a gyermek óvodai elhelyezésével, a tanulói jogviszonnyal, a kollégiumi tagsági viszonnyal. Annak a körülménynek a bizonyítása, hogy a kár ilyen okból következett be, a gyermeket, tanulót, illetőleg a szülőt terheli. A nevelési-oktatási intézmény pedig vétkességére tekintet nélkül felel a bekövetkezett kárért. 

(A 60. §-hoz)

	A javaslat újraértelmezi a felnőttoktatásra vonatkozó előírásokat. A felnőttoktatás kifejezés megtartása és további alkalmazása azonban nem mellőzhető, mivel ehhez a fogalomhoz számos törvény és más jogszabály \"kötődik\". A fogalom megszüntetése a joganyag jelentős részének felülvizsgálatát is igényelné. A javaslat rendelkezéseiből azonban egyértelművé válik, hogy nem olyan oktatási formáról van szó, amelyikben csak a jogi értelemben felnőtté vált tanulók vehetnek részt. Olyan oktatási forma megszervezéséhez nyújt lehetőséget a javaslat, amelyik a nappali rendszerű iskolai oktatástól eltérően rugalmasan képes alkalmazkodni azokhoz az igényekhez, amelyek abból származnak, hogy a tanulni vágyónak munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsága van. Ebbe a sajátos oktatási formába bekapcsolódhatnak azok is, akik még nem érték el a nagykorúságot, de már nem tankötelesek. A nappali rendszerű iskolai oktatás sem zárja ki azokat, akik elérték a nagykorúságot. A tizenhat és huszonkettő év közötti korosztálynak van lehetősége a választásra, és eldöntheti, hogy melyik formában kívánja gyarapítani tudását.


(A 61. §-hoz)

	A javaslat \"kihasználja\" azt a lehetőséget, amelyet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek az 1994. évi LXIII. törvénnyel bevezetett módosításai nyújtanak. A korábbi rendelkezések ugyanis nem tették lehetővé, hogy a főjegyző hatósági jogkört kapjon. Miután az új előírások megnyitották az utat a főjegyzői hatósági hatáskör megállapításához, indokolt, hogy a nem helyi és nem települési önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez szükséges engedély kiadásakor a hatáskörök ahhoz igazodjanak, amilyen módon megoszlik a feladatellátási kötelezettség az önkormányzatok között. 

(A 62. §-hoz)

	A nem helyi önkormányzatok, illetve nem állami szervek által fenntartott intézmények abban különbözhetnek az önkormányzati, illetőleg állami fenntartású intézményektől, hogy világnézetileg elkötelezett intézményként működhetnek. Ebben az esetben viszont tágítani kell azokat a feltételeket, amelyek alapján a gyermekek, a tanulók felvételi kérelmét elbírálhatják. Lehetővé kell tenni, hogy a felvételt hozzáigazítsák a vallási, illetve világnézeti elkötelezettséghez. Miután ezek az intézmények működhetnek oly módon is, hogy vállalkozás jellegű tevékenységet folytatnak, tandíjfizetési lehetőséget is biztosítani kell részükre. 

	A javaslat meghatározza azokat a szabályokat is, amelyeket nem kell alkalmazni ezekben a nevelési-oktatási intézményekben. Mindez azonban csak akkor igaz, ha nem kötnek közoktatási megállapodást.

	A közoktatási megállapodás megkötésére vonatkozó rendelkezések pontosítása igazodik a feladatellátási kötelezettség rendjéhez, amelyet a javaslat újrafogalmazott.

	A közoktatási törvény 115. §-a alapján meghatározott alapfeladatokért térítési díjat lehet kérni az önkormányzati iskolákban. Ennek a lehetőségét meg kell teremteni a közoktatási megállapodás alapján ellátott feladatoknál is.

	A kiegészítő támogatást a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményfenntartó akkor kapja meg, ha közoktatási megállapodást köt. A megállapodás tartalmát a felek határozzák meg a törvényben meghatározott kötelező elemek kivételével. A kiegészítő támogatás célja, hogy biztosítsa az ingyenes feladatellátás feltételeit. Ezért ennek összege változó lesz attól függően, hogy milyen feladatra, hány gyerekre, tanulóra kötötték azt meg, s milyen feltételek mellett működik a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmény, illetőleg hogy milyen egyéb bevételei vannak a fenntartónak.

	A javaslat egyértelművé teszi a közoktatási megállapodás jogi természetét, nevezetesen, hogy polgári jogi szerződésről van szó.

	A javaslat nem határozza meg a közoktatási megállapodás legrövidebb időtartamát. A megállapodásnak azt kell biztosítania, hogy azok a tanulók, akik a megállapodásban foglaltak alapján kezdték meg tanulmányaikat, e megállapodás alapján be is tudják fejezni azt. Ily módon a szerződési idő hozzáigazodik a pedagógiai munka, az előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges időhöz.

	A javaslat egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor a művelődési és közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást. Lényegesen szűkítve a miniszteri jogköröket. Az értelmező rendelkezések ugyanis meghatározzák, hogy mikor lát el a közoktatási intézet térségi vagy országos feladatot. E rendelkezésekből következik, hogy minden esetben a helyi önkormányzatok azok, amelyek előtérbe kerülnek a közoktatási megállapodás megkötésénél. Abban az esetben, ha megállapítható a feladatellátásért felelős önkormányzat, a minisztérium nem illetékes arra, hogy közoktatási megállapodást kössön.

(A 63. §-hoz)

	A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, figyelembe véve a 81. § módosulását. 

(A 64. §-hoz)

	A javaslat feloldja azt a merev korlátozást, amelyik az osztályzatok megállapításához kötődnek. Továbbra sem támadható meg jogorvoslattal a félévi, illetve az év végi osztályzat, vitatható azonban az osztályzat megállapításának alapjául szolgáló eljárás. Így például a javaslat 52. §-ával bevezetett 70. §-ának (1) bekezdése szerint a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Megtámadható ennek megfelelően az osztályzat azon az alapon, hogy nem tartották meg ezt az előírást. 

	A közoktatási törvény nem határozza meg egyértelműen, hogy mikor válik a nevelési-oktatási intézmény döntése jogerőssé, és mikor lehet végrehajtani. Ezért szükségessé vált ezeknek a rendelkezéseknek a beépítése. 



(A 65. §-hoz)

	A hatályos törvényi szöveg pontosítására azért van szükség, mivel kimaradt belőle az általános művelődési központ, amelyben a javaslat előírásai alapján a pedagógiai feladatok mellett az ellátott más tevékenységre kiterjedő pedagógiai, művelődési programot kell készíteni. Nem tartalmazza továbbá azt sem, hogy a nevelési-oktatási intézmények mellett működő más közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát is jóvá kell hagynia a fenntartónak. Ily módon nincs meg az összhang a törvény 40. §-ának (3) bekezdésével.

	Megoldatlan a közoktatás jelenlegi rendszerében a vizsgabizottság intézkedése elleni jogorvoslat kérdése. Miután nem iskolai döntésekről van szó, az általános szabályokat nem lehet alkalmazni. Külön döntési fórumot szükséges ezért felállítani, amely nincs összefüggésben a vizsgák szervezésével. A főjegyző eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem lehet alkalmazni, mivel az első fokon eljáró független vizsgabizottság alapműveltségi vizsga és érettségi vizsga vizsgabizottsága nem államigazgatási szerv, s ily módon döntései nem államigazgatási ügyek. A főjegyző eljárására ezért külön rendelkezéseket kell meghatározni. A kérelem benyújtására és a döntéshozatalra meghatározott rövid határidőket az indokolja, hogy a vizsgaidőszak és ennek megfelelően a vizsgabizottság működése csak néhány hétig tart. A vizsgabizottság megszűnése után pedig az okozott sérelem orvoslása nehézségekbe ütközik.

(A 66. §-hoz)

	A javaslat pontosítja az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét. Egyértelművé teszi, hogy a községi, városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat nem egyszerűen az általános iskolai oktatásról, hanem a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskoláról köteles gondoskodni. A feladatellátás mikéntjéről a közoktatási törvény nem rendelkezik. A feladatellátásra kötelezett részére meghagyja a választás lehetőségét, tehát eldöntheti az önkormányzat, hogy intézményt létesít, illetőleg annak milyen típusát hozza létre, vagy intézmény-fenntartási társulásban vesz részt, illetőleg más önkormányzattal vagy intézményfenntartóval köt megállapodást. Bármilyen formát is választ azonban, a községi és a települési önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a tankötelezettség biztosításához szükséges feltételek megteremtéséig szól.

	A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása a fővárosi önkormányzat feladatába utalta a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról való gondoskodást abban az esetben, ha a feladatellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja. Hasonló rendelkezés található a megyei önkormányzatoknál is. Ily módon a javaslat is a főváros, illetőleg a megye feladatellátási kötelezettségét határozza meg, e kötelezettséghez igazítva egyébként a nem önkormányzati intézményfenntartással összefüggő engedélyezési eljárást, illetőleg a közoktatási megállapodás megkötésének jogát.

(A 67. §-hoz)

	A fogyatékos gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval való közös, integrált óvodai nevelése, iskolai oktatása akkor valósítható meg, ha a gyermekekkel foglalkozó pedagógus a szükséges segítséget megadja a fogyatékos gyermekekkel való foglalkozáshoz. Ennek egyik lehetséges formája, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek keretében hozzanak létre utazó gyógypedagógusi hálózatot, amelynek keretében foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok, konduktorok segítenék az érintett pedagógusok munkáját.

	Új feladattal egészül ki a fővárosi, megyei önkormányzatok kötelezettsége, a fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszer létrehozásával és működtetésével. A rendszer működésének részletes szabályairól a Kormány rendeletben intézkedik. Ez a rendelet határozza meg a feladatellátási kötelezettség hatálybalépésének, kezdetének időpontját is. Az állandó helyettesítési rendszerrel lehet egyrészt enyhíteni a pedagógus munkanélküliséget, másrészről segítséget lehet nyújtani a kistelepülésen működő intézmények fenntartásához, hiszen minél kisebb létszámú a nevelőtestület, annál nehezebb pótolni a munkából kieső pedagógust. 

(A 68. §-hoz)

	A fővárosi és a megyei önkormányzat által készített fejlesztési terv az egyik lehetőség ahhoz, hogy a megyében, illetőleg a fővárosban működő helyi önkormányzatok összehangolják a közoktatási feladatok ellátását. A fejlesztési terv elkészítésének jogi alapja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, valamint 69. §-ának (1) bekezdése, amely lehetővé teszi a főváros, illetőleg a megye egészét érintő feladatok tekintetében a szervezési feladatok ellátását. A fejlesztési terv, alkalmas arra, hogy meghatározza azokat az irányokat, amelyek a közoktatási szolgáltatás adott térségen belüli megszervezéséhez szükségesek. A helyi és a települési önkormányzatok kötelező feladataik mellett önként is részt vehetnek a közoktatás egyes feladatainak megvalósításában, és erre intézményt hozhatnak létre. E döntésüket megalapozza a fejlesztési terv, amelyből a döntést hozó képviselőtestület információt szerezhet arról, hogy a létesíteni kívánt új közoktatási intézmény milyen szerepet tölthet be a megyében, illetőleg a fővárosban. Hasonló módon segítséget nyújthat a fejlesztési terv annak eldöntéséhez, hogy a közoktatási intézmény megszüntetése nem eredményez-e a megyében, illetőleg a fővárosban gondot, problémát a feladatellátás megszervezésében.

	Fontos szerepet kaphat azonban a fejlesztési terv az intézmények megszüntetésénél, illetőleg átalakításánál. E döntések előtt is ki kell kérni a fejlesztési terv készítőjének szakvéleményét, annak érdekében, hogy a döntéshozó mérlegelni tudja a meghozott intézkedés következményeit a település, illetőleg a térség ellátottságával összefüggésben. E szakvélemény  alapul szolgálhat annak eldöntéséhez is, hogy az intézmény átalakítása, megszüntetése összhangban áll-e a közoktatási törvénynek azzal a követelményével, hogy nem sérülhet az ellátás színvonala, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele nem okozhat aránytalan terhet.

	A községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján számos olyan ingatlan tulajdoni jogát megszerezték, amelyek a település határain túl élők részére is biztosítanak szolgáltatást. A középiskolák, szakiskolák, kollégiumok jelentős számban vesznek föl olyan tanulókat, akik nem a fenntartó helyi önkormányzat működési területén élnek. A tulajdonos önkormányzatok a körzeti feladatok ellátására nem kötelezhetők, azok ellátását továbbadhatják a megyei, illetőleg a fővárosi önkormányzatoknak. A meglévő oktatási vagyon védelme érdekében a körzeti feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyakat is át kell adni a feladatokkal együtt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kötelesek gondoskodni ezekről a szolgáltatásokról.

	A fenntartó jogosítványai közé tartozik - az előírt egyeztetési eljárás lefolytatásával - a közoktatási intézmény megszüntetésével összefüggő döntés meghozatala is. A mérlegelés kiterjed annak megítélésére is, hogy a megszüntetés jogutódlással vagy jogutód nélkül történik. Miután a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony a nevelési-oktatási intézmények és a tanulók között létrejött önálló jogviszony, rendezni kell a \"sorsát\" azokban az esetekben, amikor megszűnik a nevelési-oktatási intézmény. A javaslat a munka világára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban jogutódlás esetén fenntartja a meglévő jogviszonyokat, míg ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, egyértelművé teszi a meglévő jogviszonyok megszűnését is. A javaslat a gyermekek, tanulók, szülők érdekében azonban a fenntartó kötelességévé teszi, hogy teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek alapján megoldható a gyermekek, tanulók sorsa. E kötelezettség alapján másik felvételi lehetőséget kell biztosítani a gyermek, tanuló részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet az érdekelteknek, és nyilvánvalóan követelmény az is, hogy a nyújtott szolgáltatások azonos színvonalúak legyenek a megszüntetett intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal. A szülő a felajánlott lehetőséget nem köteles elfogadni, hiszen a szabad intézményválasztás joga alapján mérlegelheti, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. A fenntartó által kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetőjének a gyermek, tanuló felvételével összefüggésben biztosított döntési jogát a javaslat viszont korlátozza annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az érdekeltek elhelyezését. 

(A 69. §-hoz)

	A jegyző, főjegyző feladatainak újraszabályozását a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetése tette szükségessé. A feladatok egy része ugyanis átkerült a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményekhez, míg az igazgatás jellegű tevékenység a jegyzőhöz, főjegyzőhöz.

(A 70. §-hoz)
	
	A javaslat a 93. § rendelkezéseit hozzáigazítja a Nemzeti alaptantervre vonatkozó új rendelkezésekhez, elhagyva a kerettantervet és az ajánlott óvodai foglalkozási programot, illetőleg az ajánlott iskolai tantervet. Miután a Nemzeti alaptantervet egységesen, teljes egészében a Kormány adja ki, a miniszter feladatai között a felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenységet kell feltüntetni.

	Ahhoz, hogy a közoktatási intézmények működéséhez szükséges engedély kiadásánál megnyugtató módon el lehessen bírálni, hogy rendelkezik-e az előírt feltételekkel a fenntartó, meg kell határozni és ki kell adni azoknak a felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel minden közoktatási intézménynek rendelkeznie kell.

	A szakmai ellenőrzés rendszerét a művelődési és közoktatási miniszter működteti. Ennek lényege, hogy szakmai ellenőrzést, pedagógiai mérést, átvilágítást és értékelést a művelődési és közoktatási miniszter csak országos, illetőleg az ország egyes részeire kiterjedően rendelhet el. A vizsgálatok ebben az esetben nem az egyes nevelési-oktatási intézményekben folyó munka átvilágítására, értékelésére irányulnak, hanem arra, hogy megfelelő áttekintést lehessen nyerni egy adott terület vagy az ország egészében folyó pedagógiai munka hatékonyságáról. Az egyes intézmények tekintetében szakmai ellenőrzést a fenntartó végeztethet, azonban a művelődési és közoktatási miniszter felkérésére köteles szakmai ellenőrzést végeztetni.

(A 71. §-hoz)

	A javaslat a miniszter szabályozási jogkörét hozzáigazítja az új követelményrendszerhez, s ennek megfelelően elhagyja a Nemzeti alaptantervre való utalást, mivel ennek kiadása a Kormány hatáskörébe kerül.

	A tanuló- és gyermekbalesetekkel kapcsolatos felhatalmazásra azért van szükség, mivel a tanuló- és gyermekbalesetek nem tartoznak a munkavédelem körébe, ezért meg kell határozni, hogy ezen a téren milyen intézkedések megtétele szükséges, milyen eszközök, tárgyak bevitele tilos a nevelési-oktatási intézményekbe, illetőleg milyen nyilvántartásokat és jelentéseket kell készíteni, ha gyermek- vagy tanulóbaleset következett be.

	Az eszközjegyzék rendeletben történő kiadása után a közoktatási intézmények létesítésénél vizsgálni kell, hogy a közoktatási intézmény rendelkezik-e az előírt felszerelésekkel.

	A Kormány számos kérdésben kapott szabályozási felhatalmazást.  A Nemzeti alaptanterv mellett az érettségi vizsga vizsgaszabályzata, illetőleg az Óvodai nevelés országos alap-programja döntő módon befolyásolja a közoktatás működését, a pedagógiai feladatok ellátását. Ezért indokolt, hogy ezeknek a kiadása a miniszteri rendeleti szintű szabályozásnál magasabb szinten történjen. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás alapvető állampolgári jogokat érint, különösen azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akik valamely nemzeti, etnikai kisebbséghez tartoznak. Ily módon elengedhetetlen, hogy az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértési jogot gyakoroljon minden kormányzati döntés előkészítésében, amely érinti az általuk képviselt nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozókat. 



(A 72. §-hoz)

	A közoktatási törvény 19. §-ának (2) bekezdése szerint a pedagógust megilleti az a jog, hogy tudását szervezett továbbképzés útján gyarapítsa. A javaslat ennek egyik lehetséges formáját szabályozza oly módon, hogy annak megszervezése a művelődési és közoktatási miniszter kötelező feladata. Ezért ez a rendelkezés garanciális jellegű annak érdekében, hogy a pedagógusok részére biztosított jog gyakorlása ténylegesen megvalósulhasson.

	A művelődési és közoktatási miniszternek a közoktatás fejlesztéssel kapcsolatos feladatai nem igazgatási feladatok. Ezért azok megvalósítása a szakmai intézményhálózaton keresztül kell hogy megvalósuljanak. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fenntartásában működő országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények jelentős szerepet játszhatnak e kötelezettségek megvalósításában. Figyelembe véve azonban az intézménylétesítés szabadságát nem zárja ki a javaslat azt sem, hogy más szakmai szervezetek működjenek közre e miniszteri feladatok megvalósításában.

	A művelődési és közoktatási miniszternek nincs közvetlen irányítási, beleszólási, utasításadási jogosítványa a nevelési-oktatási intézmények döntéshozatalába, illetőleg a fenntartói irányító tevékenységbe. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a közoktatás rendszerének működtetése közvetlen miniszteri intézkedést igényel. Ezekben az esetekben a miniszter államigazgatási határozatot hoz, amellyel szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény. 

(A 73. §-hoz)

	Az Országos Köznevelési Tanács szerepe és jogállása lényegesen megváltozik. Nem a miniszter tanácsadó szerveként folytatja tevékenységét, hanem a közoktatás irányítástól független szakértői testületeként. Alapvető feladata, hogy az államigazgatási döntéshozatalt megalapozza. Lényegesen megnő a jelentősége azáltal, hogy egyetértési jogosítványt kapott a közoktatás tantervi szabályozását meghatározó kormányzati döntések előkészítésében. Az Óvodai nevelés országos alap-programjának a Nemzeti alaptantervnek, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának benyújtására a művelődési és közoktatási miniszter akkor válik jogosulttá, ha előtte beszerzi az Országos Köznevelési Tanács egyetértését. A tankönyvjegyzékbe történő felvétel előfeltétele az Országos Köznevelési Tanács javaslata. A javaslat hiányában a miniszter nem hozhat államigazgatási döntést. Az új szerephez és jogálláshoz hozzáigazodik az Országos Köznevelési Tanács összetétele is. Megnő a szakmai szervezetek szerepe, miután a huszonegy tag közül tíz tagot a javaslatuk alapján kell megválasztani. 

	A közoktatáspolitikai tanács a művelődési és közoktatási miniszter részére nyújt segítséget döntéseinek meghozatalához. Feladatköre azonban pontosabban körvonalazódik az által, hogy a javaslat meghúzza azt a határvonalat, amelyen belül állást foglalhat, illetőleg javaslatot tehet a miniszter részére. 

(A 74. §-hoz)

	Az újonnan létrejövő szakmai bizottságok garantálják, hogy a közoktatás működését meghatározó államigazgatási döntések megfelelő szakmai előkészítés alapján szülessenek meg. 

	A szakmai döntéselőkészítésben kiemelkedő szerepet kell hogy kapjanak a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók ellátást érintő kérdések, valamint a tanulókat érintő ügyek. Ezért e feladatokkal összefüggő döntések előkészítésére külön bizottságok alakulnak. Az országos kisebbségi bizottság a nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással, kollégiumi neveléssel összefüggő kérdésekben ugyanazokat a jogosítványokat gyakorolhatja mint az Országos Köznevelési Tanács. 


(A 75. §-hoz)

	A közoktatás rendszerének ellenőrzése, szakmai feladatai végrehajtásának figyelemmel kísérése a vizsgarendszerre és a mérési, értékelési tevékenységre épül. Az érettségi vizsga és az alapműveltségi vizsga alkalmas arra, hogy mérje a tanulók tudását, ugyanakkor lehetőséget biztosít ahhoz is, hogy országos, térségi, települési és intézményi következtetéseket vonjanak le a nevelő és oktató tevékenység feladatainak végrehajtásáról. Az intézményi és a települési mérési, értékelési feladatok megrendelése és végrehajtatása a fenntartók joga és feladata. E feladatok ellátásához megkapták a jogosítványt a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények. Mindenképpen szükség van azonban arra is, hogy a közoktatás rendszerének működtetéséhez a miniszter az ország egyes részeire, területeire, illetőleg az ország egészére nézve megfelelő ismeretekkel rendelkezzen. Ezt a célt szolgálja az országos mérési és értékelési tevékenység.

	A művelődési és közoktatási miniszter az önkormányzati fenntartású intézmények részére feladatot közvetlenül nem határozhat meg. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények akkor tudnak közreműködni, ha az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény a fenntartóval megállapodást köt.


(A 76. §-hoz)

	A vizsgáztatási névjegyzék összeállításánál gondot jelentett az elfogadható végzettségek nem pontos meghatározása. Miután az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszhoz kötődik, szükségessé vált annak egyértelművé tétele, hogy a névjegyzékbe azok a pedagógusok vehetők föl, akik ebben a pedagógiai szakaszban pedagógiai munkát végezhetnek.



(A 77. §-hoz)

	Az elmúlt időszak tanuló- és gyermekbalesetei miatt szükség van arra, hogy a jövőben a nevelési-oktatási intézmények ellenőrzése során a fenntartó kiemelt figyelmet fordítson a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére.

	A hatályos szöveg nem veszi figyelembe, hogy nemcsak a nevelési-oktatási intézmény, hanem valamennyi közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát is a fenntartónak kell jóváhagynia, ezért pontosítani kell a meglévő szöveget. 
	
	A tanulók érdekében indokolt egyértelművé tenni az iskolai feladatellátás kezdetének, megváltoztatásának s megszüntetésének korlátait. Az iskolai oktatásnak igazodnia kell a tanév rendjéhez, ezért az első tanítási napot követően nem indítható iskola. Ugyancsak korlátozni kell a tanulók érdekében az iskola és osztály megszüntetésének eseteit a tanév alatt.

	A javaslat egyértelműen és pontosan meghatározza, melyek azok a fenntartói irányítási jogkörbe tartozó döntések, amelyeket az érintett kisebbségi önkormányzatok nélkül a fenntartó nem hozhat meg. Ez a szabályozás összhangban áll a nemzeti és etnikai kisebbségi jogairól szóló törvény 29. §-ának (2) bekezdésével, amelyik a kisebbségekhez tartozók képzésére kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésének beszerzését írja elő. Miután azonban az \"kisebbséghez tartozók képzése\" további értelmezést igényel, a javaslat pontosan megfogalmazza, hogy mely esetekben van szükség az egyetértés beszerzésére. Számos olyan közoktatási intézmény működik azonban, amelyiknek a tevékenysége túlnő a fenntartó helyi önkormányzat illetékességi területén. Ebben az esetben az egyetértési jogot indokolt a helyi kisebbségi önkormányzattól az országos kisebbségi önkormányzatokhoz telepíteni, annak érdekében, hogy az érvényesíteni tudja az általa képviselt kisebbséghez tartozók érdekeit.  

(A 78. §-hoz)

	A javaslat kiszélesíti a fenntartó törvényességi ellenőrzési jogosítványait az intézmény működésének egészére. A hatályos törvényi rendelkezésekből ugyanis nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felsorolt területeken kívül megilleti-e az ellenőrzés jogosítványa a fenntartót. Indokolt ezért világossá tenni, hogy míg az intézmény ügyeiben való első fokú döntés az intézmény vezetőjét, nevelőtestületét és más közösségeit illeti meg, addig a fenntartónak joga és kötelessége a működés egésze tekintetében garantálni a törvényességet. 

(A 79. §-hoz)

	A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvénynek a szakmai ellenőrzésre megállapított rendelkezéseit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 38. §-a (1) bekezdésének c) pontjával, amelyben foglaltak szerint az országos önkormányzat közreműködik a nevelési-oktatási intézmények szakmai ellenőrzésében. Ebben az esetben indokolt  eltekinteni attól, hogy az egyébként megfelelő képesítési előírással rendelkező szakember az Országos szakértői névjegyzékben szerepeljen.

	A javaslat - figyelembe véve a nemzetiségi óvodai neveléshez és iskolai oktatáshoz fűződő érdekeket - kötelezővé teszi a szakmai ellenőrzés megállapításának megküldését az érdekelt kisebbségi önkormányzatoknak. Csak ily módon kerülhetnek a kisebbségi önkormányzatok olyan helyzetbe, hogy megfelelő áttekintéssel rendelkezzenek a nevelési-oktatási intézményekben folyó szakmai munkáról.

	A törvény hatályos rendelkezései nem szabályozták azt a kérdést, ki és mikor indíthat szakmai ellenőrzést. A javaslat világossá teszi, hogy a miniszter közvetlen intézményellenőrzést nem végezhet, hiszen feladata a közoktatás rendszerének működtetése. A kisebbségi jogok érvényesülését segíti elő az a rendelkezés, amelyik felhatalmazza az országos kisebbségi önkormányzatokat szakmai ellenőrzés indítására. Az intézményi szintű ellenőrzésben érdekelt lehet a fenntartó, az intézmény vezetője is. Ezért mindketten megkapták az ellenőrzés kezdeményezésének a jogát. Fontos szabály, hogy a költségeket mindig annak kell fedeznie, aki az ellenőrzést kezdeményezte.

(A 80. §-hoz)

	A Magyar Köztársaság területén működő külföldi nevelési-oktatási intézmények nyilvántartásba vétele a közoktatási törvény hatályos rendelkezései szerint a jegyző feladatkörébe, míg a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a művelődési és közoktatási miniszter hatáskörébe tartozik. Nem indokolt azonban e hatáskörök szétválasztása. A javaslat szerint e hatásköröket a jövőben a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. Ennek indoka, hogy a külföldi nevelési-oktatási intézmények létesítésénél sok esetben nemzetközi megállapodás is \"közrejátszik\". Olyan szempontokat is mérlegelni kell ezért, amelyek nem állhatnak a jegyző,  főjegyző rendelkezésére .

	A javaslat világossá teszi azt is, hogy míg az általános szabályok szerint a külföldi nevelési-oktatási intézmény működésére a magyar jogot kell alkalmazni, a nevelő és oktató munka, valamint az ahhoz \"kapcsolódó\" tevékenység annak az államnak a joga szerint folyik, amelyik elismeri az intézményt sajátjának. A külföldi iskola ugyanis külföldi bizonyítványt állít ki, ezért az ott folyó pedagógiai tevékenységnek meg kell felelnie annak az országnak a követelményeinek, amelyik a bizonyítványt elismeri. Ugyancsak a külföldi jog alapján kell eldönteni, hogy ki és milyen feltétellel kapcsolódhat be a nevelési-oktatási intézményben folyó munkába.

	A javaslat következetesen végigviszi azt az elvet, hogy a Magyar Köztársaság minden állampolgárának az oktatásához köteles hozzájárulni. E kötelezettség alól akkor sem mentesülhet, ha a tanuló élve a szabad intézményválasztás jogával Magyarországon működő külföldi iskolában tanul.

	A közoktatási törvény hatályos rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy óvoda, iskola és kollégium mellett más külföldi közoktatási intézmény jöjjön létre a Magyar Köztársaság területén. A javaslat ezért kiegészíti a külföldi intézmények alapítási lehetőségét.

	A javaslat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a Magyar Köztársaság területén élő menekültek helyzetére eltérést enged az előírt követelményektől. A menekültek gyermekei részére is biztosítani kell az igényeiknek megfelelő közoktatási ellátást anélkül, hogy ennek a törvényben megkívánt előfeltételei meglennének. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben nem követelhető meg az egyébként szükséges hazai elismerés, továbbá, hogy a magyar jog szerint intézményfenntartó alakuljon. Ezeknek az intézményeknek az elismerése ezért nem is teljes körű, mivel a kiadott bizonyítványok érvényességét utóbb annak az államnak kell rendeznie, ahonnan a menekültek származnak.


(A 81. §-hoz)

	A javaslat összhangba hozza a közoktatási törvényt a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvénnyel. A törvény rendelkezései szerint ideiglenes tartózkodási engedély jár annak, akinek a tervezett tartózkodás időtartama nem haladja meg az egy évet. Ebben az esetben nem indokolt a tankötelezettség előírása. Tankötelessé válik azonban az, akinek a tartózkodás tervezett időtartama az egy évet meghaladja, és ezért huzamos tartózkodási engedélyt kap, illetőleg, aki bevándorlási engedéllyel rendelkezik, melynek feltétele, hogy a beutazástól számítva legalább három éven át jogszerűen tartózkodjon Magyarország területén. Tehát a tankötelezettség beálltát annak minden következményeivel együtt a javaslat a legalább egy évi magyarországi tartózkodáshoz köti.

	A javaslat meghatározza azoknak a körét is, akik a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhetnek ellátásban. Nemzetközi kötelezettségeink alapján e körbe tartoznak a menekültek, továbbá akiknek az országban való tartózkodása bevándorlási engedélyen alapul. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező csak akkor jogosult a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett a szolgáltatásra, ha a két állam között viszonosság áll fenn. Nem ritka, hogy a Magyar Köztársaság területén olyanok is bekapcsolódnak a közoktatásba, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ezeknek az oktatás költségeit meg kell fizetniük, kivéve, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól kapott meghívó levéllel rendelkeznek.


(A 82. §-hoz)

	A törvény jelenlegi szövege a nem magyar állampolgárok felvételéről rendelkezik, holott magyar állampolgár esetén is előfordulhat, hogy külföldön megkezdett tanulmányait kívánja magyar iskolákban folytatni.





(A 83. §-hoz)

	A javaslat kiegészíti a közoktatási törvény 112. §-át, amely nem állapítja meg, hogy ki jogosult dönteni az elismerésről és a honosításról.

(A 84. §-hoz)

	A javaslat a hatályos törvényi szövegnél egyértelműbben fogalmazza meg az ingyenes ellátás körét. Világossá teszi, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások mellett ingyenes tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető annak az órakeretnek a terhére, amelyet erre a célra biztosít a törvény 52. §-ának (6) bekezdése. Ezen túl is szervezhető bármilyen tanórán kívüli foglalkozás, annak költségeit azonban, ha az iskola nem vállalja át, a tanulónak kell fizetnie, illetőleg a törvényben meghatározottak szerint a költségekhez hozzá kell járulnia.

	A törvény jelenlegi szövegezése nem egyértelmű, mivel úgy tűnik, mintha a nevelési tanácsadó, a pályaválasztási tanácsadó stb. csak az óvodában lenne ingyenes. Nemzetközi megállapodásaink s az alapelvek alapján azonban az ingyenességet ennél a szolgáltatásnál minden esetben biztosítani kell.


(A 86. §-hoz)

	A javaslat fő szabályként bevezeti a tandíjfizetési kötelezettséget azok részére, akik második szakképesítés megszerzésére készülnek fel. A tandíj fizetési kötelezettség egységessé válik - a huszadik életév elérése után - függetlenül attól, hogy nappali rendszerű oktatásban vagy felnőttoktatásban készül fel a tanuló.

	A közoktatási törvény hatályos szövege nem veszi figyelembe, hogy az óvodában nem pedagógiai program, hanem nevelési program van, ezért a rendelkezéseket pontosítani szükséges.


(A 87. §-hoz)

	A javaslat mintegy tíz-húsz százalékkal megemeli a térítési díjfizetési kötelezettséget az iskolákban. Ennek csökkentésére, mérséklésére, elengedésére azonban a közoktatási törvény alapján megvan a lehetőség.


(A 89. §-hoz)

	A közoktatás feladatainak ellátásánál pedig a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a költségvetési támogatás nem veszi figyelembe, hogy a szabad iskolaválasztás joga alapján a gyermekek, tanulók jelentős része nem a lakóhelyén veszi igénybe az óvodai nevelést és az iskolai oktatást, továbbá, hogy a közoktatás egyes szolgáltatásait csak körzeti jelleggel lehet megszervezni. Ennek alapján a fenntartó önkormányzat nem érdekelt a feladatellátásban, hiszen intézményét jórészt az illetékességi területén kívülről érkezők veszik igénybe. E szolgáltatások körébe tartozik a kollégiumi ellátás, a nevelési tanácsadás, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások stb.

	A nevelési-oktatási intézmények számos olyan feladatot ellátnak, amelyek nem kizárólagosan a közoktatás területéhez tartoznak, fogyatékos gyermekek, tanulók rehabilitációját, pályakezdő munkanélküliek iskolában tartását, gyermekek napközbeni megőrzését stb. Indokolt ezért, hogy a feladatellátáshoz segítséget kapjon a feladatellátásban érdekeltektől.

	A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvény közalapítvány kötelező létrehozását rendelje el. A javaslat élve ezzel a lehetőséggel előírja, hogy az ismertetett gondok enyhítése céljából a fővárosi, illetőleg a megyei önkormányzat közalapítványt hozzon létre.

(A 90. §-hoz)

	A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelése és oktatása nemcsak az oktatási ágazatot, hanem a szociális ellátást és az egészségügyi ellátást is érinti. A fogyatékos gyermek ugyanis az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatással egyidejűleg szociális ellátásra, rehabilitációra és egészségügyi ellátásra is jogosult. Az intézményhálózatban dolgozók jelentős része nem pedagógus, hanem orvos, ápolónő, szociális munkás stb. Indokolt ezért, hogy az intézmény működtetésében részt vegyenek azok az alapok, amelyek feladata a szociális, a rehabilitációs és az egészségügyi rendszer működtetése. A fogyatékos gyermekek, tanulók munkába állásának elősegítése társadalmi érdek. Szakképzésükkel a speciális szakiskola és a munkára felkészítő iskola foglalkozik. Ily módon az intézményrendszer támogatásában indokolt, hogy közreműködjön a szakképzés gyakorlati oktatási feltételeinek javítását segítő Szakképzési alap is. 

(A 92. §-hoz)

	A javaslat 114. §-a alapján ingyenes az óvodai nevelés és az iskolai oktatás az állami szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben. A magyar jogrendben azonban az állami szerv fogalmára nem lehet egyértelmű meghatározást találni. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (1) bekezdése alapján költségvetési szervet az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter hozhat létre a helyi önkormányzatok mellett. A költségvetési szervek esetében e rendelkezés értelmezése nem okozhat gondot. Létesíthet azonban közoktatási intézményt a költségvetési szerv mint jogi személy is. Ekkor már vitatható, hogy a nevelési-oktatási intézmény melyik körbe tartozik. Így például az állami felsőoktatási intézmény által létrehozott gyakorló óvoda, iskola vagy kollégium sem költségvetési szerv, hiszen a nevelési-oktatási intézmény létrehozója nem a felsoroltak, hanem a főiskola, illetőleg az egyetem. Mégis indokolt, hogy minden olyan esetben, amikor a közoktatási intézmény fenntartója olyan jogi személy, amelyik költségvetési pénzből gazdálkodik, az állami szervekre meghatározott rendelkezések alapján végezze tevékenységét.

	A többcélú intézményekre vonatozó rendelkezések egységes értelmezését segíti elő az intézményegység fogalmának a meghatározása. A közoktatási intézményen belül az egyes feladatok ellátásához különböző szervezeti egységek alakíthatók ki. E szervezeti egységek elláthatnak funkcionális feladatokat, például személyzeti vagy munkaügyi tevékenységet, javító, karbantartó szolgáltatást, ételfőzést, előkészítést, kiszolgálást, stb. Intézményegység azonban kizárólagosan az a szervezeti egység, amelyik az intézmény alapfeladatára létesül. Nevelési-oktatási intézményben ez a szervezeti egység lényegében a nevelőtestületből áll, amelyik a pedagógiai feladatot látja el.

	A tanuló részére az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje, a nevelési és pedagógiai program számos olyan kötelezettséget állapít meg, amelynek megtartása számonkérhető. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények vezetői, pedagógusai és dolgozói részére is kötelező erővel bíró rendelkezéseket tartalmaznak. Ezeknek a megszegése esetén is indokolt biztosítani a jogorvoslat lehetőségét, egészen a bírósági megtámadásig.

	Az oktatás munkarendjének meghatározása kötődik a törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások időtartamához. Attól függően lehet \"besorolni\" az oktatás rendjét, hogy milyen mértékben veszik igénybe a rendelkezésre álló időkeretet.

	A térítési díjat és a tandíjat a szakmai feladatra jutó folyó kiadások alapján kell meghatározni. Ehhez azonban e fogalmat egyértelművé kell tenni, mivel más fogalomrendszerrel dolgozik a költségvetés, a statisztika és a közoktatási törvény. A szakmai feladat alatt azt az adott nevelő és oktató munkát kell érteni, amelyet a tanuló igénybe vesz, s ez pedig szorosan kapcsolódik a szorgalmi időhöz, tanítási évhez, valamint az iskola által nyújtott többlet tanítási órákhoz.

	A hatályos jogrend igen sokszor alkalmazza a székhely fogalmat. Pontos meghatározás azonban a jogszabályokban nem található. A közoktatás rendszerében azért indokolt ennek meghatározása, mivel nem ritka eset, hogy a közoktatás intézményei nem egy épületben végzik tevékenységüket. Ilyen esetben azt a helyet (címet) kell székhelyként megjelölni, amelyikben a közoktatási intézmény vezetője végzi a munkáját. Ez a hely ugyanis az, amelyikből az irányítás, a munkafolyamatok vezetése folyik, ahonnan az intézmény képviseletét ellátják. Az összes többi nem azon a címen található épület, udvar, a székhelyhez tartozó telephely.

	Ugyancsak nehezen lehet meghatározni, és a gyakorlatban ezért bizonytalanságot okoz a tagintézmény megjelölése, meghatározása. A tagintézmény magyarázata szorosan összefügg az intézményegység fogalmával. A tagintézményről ugyanis csak az olyan, a székhelytől távol lévő szervezeti egység esetén lehet beszélni, ha az a szervezeti egység a közoktatási intézmény alapfeladatát látja el, tehát intézményegységként működik. A közoktatási intézmény székhelyén kívül működő, akár a székhelyen folyó tevékenységgel azonos, akár különböző alapfeladatot ellátó intézményegység esetén tagintézményről beszélünk. Ily módon tehát tagintézmény az az intézmény is, amelyik a székhelyen működő óvodával egyezően ugyancsak óvodai feladatot lát el. Tagintézményként működnek az iskolai feladatot ellátó szervezeti egységek akkor is, ha a település központjában található az iskola székhelye, és az egyes iskolai feladatokat ellátó intézményegységek például a külterületen vagy esetleg a település határán kívül működnek. Tagintézménye lehet a többcélú intézménynek is, amelynek gyakori formája, hogy az általános művelődési központ óvodája, iskolája, könyvtára, művelődési otthona más-más címen, telephelyen végzi a tevékenységét. Ahhoz azonban, hogy az intézményegység tagintézményként működjön, arra is szükség van, hogy az intézményegység irányítását a székhelyről ne lehessen elvégezni. Így példának okáért, ha az iskola két épületben működik, és ezek az épületek az utca két oldalán vagy egymás mellett találhatók, a külön épületben, tehát a székhelytől eltérő címen működő iskolarész irányítása, ellenőrzése jól megoldható a székhelyről. E kérdésnek az eldöntése egyébként a fenntartó feladata, joga és felelőssége. Elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy a gyermekek, tanulók biztonságos felügyelete, irányítása, ellátása megfelelő módon biztosítva legyen.

	A térítésidíj-fizetési kötelezettség és a tandíjfizetési kötelezettség megállapításához kell meghatározni pontosan, hogy melyek azok az esetek, amikor a tanuló nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Ehhez kapcsolódik ugyanis a közoktatási törvény 115-116. §-ában a fizetési kötelezettség.

	A javaslat az értelmező rendelkezéseket kiegészíti a tanuló (gyermek)- baleset fogalmával, annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, mikor tartozik felelősséggel az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium a bekövetkezett balesetekért. A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja meghatározza azt a tevékenységet, amelynek keretében a gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményekben felügyelet alatt áll. Ez az az időszak, illetőleg tevékenységi kör, amelyre kiterjed a nevelési-oktatási intézmény felelőssége. Nem tartozik a tanulóbalesetek körébe a szakképzésben folyó gyakorlati képzés alatt bekövetkezett baleset, mivel erre a munkavédelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

	A közoktatási intézményhez tartozhatnak olyan szervezeti egységek, amelyek nem a székhelyen működnek. Ez a szervezeti egység lehet intézményegység vagy a közoktatási intézmény egy része, illetőleg funkcionális feladatot ellátó egysége. Minden olyan szervezeti egység vagy szervezeti egységrész, amelyik nem a székhelyen működik, a javaslat által adott értelmezés szerint telephelyen végzi a tevékenységét.

	A törvény hatályos szövege nem tartalmazza a kollégiumi tagsági viszonyt, holott az adatok nyilvántartása tekintetében hasonló a sorsa, mint a tanulói jogviszonynak. A tanulói viszony értelmezésére azért van szükség, mivel e körben nem kell bejelentést tenni az adatbiztosnak. Az értelmezés pontosítására tehát azért van szükség, hogy ne kelljen minden egyes, a kollégiumba felvett tanulóról bejelentést tenni. 

(A 93. §-hoz)

	A javaslat kiegészíti a hatályos rendelkezéseket a gyakorló óvodával, iskolával és kollégiummal. Miután a gyakorlatban gondot okozott, hogy köthet-e a felsőoktatási intézmény közoktatási megállapodást, a bekezdés új szövege választ ad erre a kérdésre. Ugyancsak gyakorlati gondokra ad választ az a rendelkezés, amelyik meghatározza, hogy a felsőoktatási intézmények által fenntartott nevelési-oktatási intézmények költségvetését hol kell megtervezni. Ezek az óvodák, iskolák és kollégiumok a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően működnek, tehát jogi személyek, a feladataik ellátásához szükséges feltételeket a fenntartónak, a felsőoktatási intézménynek kell megteremtenie.

	A közoktatási törvény alapelvként rögzíti, hogy bármilyen természetes és jogi személy létrehozhat nevelési-oktatási intézményt. Azokban az esetekben azonban, amikor a felkészítéshez sajátos ismeretek elsajátítására van szükség, amikor a tananyag része a fegyverhasználat, indokolt, hogy a speciális körülmények meglétének vizsgálatára az illetékes miniszter engedélyt, lehetőséget kapjon. Az illetékes miniszternek kell mérlegelnie ezért, hogy az adott iskola fenntartására és működtetésére szükség van-e, s ezért ilyen esetekben a miniszter engedélyére van szükség.

	A fegyveres erők és védelmi szervekben végzett nevelő és oktató munka különleges feltételeket kíván meg. Ezért a javaslat e körben lehetővé teszi, hogy a tanulói jogviszony létesítése és fenntartása az iskola sajátosságaihoz igazodjon. 

(A 94. §-hoz)

	A javaslat újrafogalmazza a hatályba léptetéssel kapcsolatos előírásokat, figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a módosítás következtében életbe lépnek. Egyértelműen és pontosan meghatározza a követelményrendszer és a szorgalmi idő átalakítására vonatkozó rendelkezések beléptetését a közoktatás rendszerébe. A részletező szabályok megállapítására azért volt szükség, mivel a különböző feladatokat ellátó nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységét meghatározó rendelkezések nem egyidejűleg lépnek hatályba. Míg a javaslat az új követelmények bevezetésére a felmenő rendszert biztosítja, addig ezt nem teheti meg a százkilencven napos tanítási évre való áttérésnél. E rendelkezést valamennyi iskolai évfolyamon egyszerre kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a régi vagy az új követelmény szerint folyik-e az oktatás. Nem lehetséges ugyanis úgy megszervezni az iskolai munkát, hogy különböző időpontokban ér véget a szorgalmi idő.

	Az osztály, csoportlétszámok változtatására is csak felmenő rendszerben kerülhet sor. Pedagógiailag elképzelhetetlen, hogy az új, emelt szintű létszámokat \"kiterjesszék\" a hatályba lépés előtt indított osztályokra, csoportokra. Első alkalommal az 1994/95. tanévben indított osztályokban, csoportokban kellett a törvény által meghatározott osztály, csoportlétszámot alkalmazni. Az ekkor, illetőleg a következő évben indított osztályokat, csoportokat \"végig kell vinni\" a megadott létszámok szerint. Gyakorlatilag ezzel a szabályozással is lényegesen csökkennek azok az iskolai osztályok, amelyek összeállításához nincs meghatározott létszám. Nincs jogszabályon alapuló létszámelőírás az iskolák negyedik, nyolcadik és tizenkettedik évfolyamára. Ezeket az 1994-ben hatályon kívül helyezett miniszteri rendeletek alapján kellett megszervezni, amelyek csak irányszámokat adtak meg. 1996. szeptember 1-jétől a közoktatási törvény eredeti előírásai alapján kell megszervezni a második, harmadik, hatodik, hetedik, tizedik és tizenegyedik évfolyamon az osztályokat.

	Az intézményrendszer stabilizálását szolgálják azok az előírások, amelyek átmenetileg korlátozzák az intézmény-átalakítást, intézménylétesítést. Addig az időpontig ugyanis, ameddig a művelődési és közoktatási miniszter nem adja ki a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket, illetőleg nem készül el a fejlesztési terv, nem lehet elbírálni, hogy a megjelölt intézménytípusok létrehozásának előfeltételei fennállnak-e. Hasonló a helyzet az alapfokú művészetoktatási intézményeknél is, amelyeknél egyedül a zeneművészet művészeti ág tantervei készültek el.

(A 95. §-hoz)

	Miután a javaslat számos olyan rendelkezést épített be a közoktatási törvénybe, amelyik a korábbi előírásokhoz képest szigorúbb feltételeket határoz meg, az átmeneti rendelkezésekkel kell megállapítani azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a már megkezdett tanulmányokat változatlan feltételek mellett be lehessen fejezni. Az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggésben kiadott határozatai alapján ugyanis egyértelmű, hogy a megszerzett jogokat csak nagyon indokolt esetben lehet elvonni. Miután csökkent az az időtartam, amelynek felhasználásával nappali rendszerű oktatásban vehet részt a tanuló, csökkentek azok a lehetőségek, amelyek az ingyenes oktatás igénybevételére vonatkoznak, a szigorúbb feltételeket azoknál a tanulóknál lehet csak bevezetni, akik már ezek ismeretében kezdték meg tanulmányaikat. Az 1996/97. tanévre ismertté váltak az új feltételek, ily módon nincs akadálya annak, hogy az érintett tanulók már a megváltozott előírások alapján kezdjék meg tanulmányaikat.

	Rendezni kellett a feladat- és hatáskör megváltozásával összefüggő kérdéseket is, ily módon intézkedni kellett azoknak a nyilvántartásoknak és ügyiratoknak a megfelelő helyre történő továbbításáról, amelyek a tankerületi oktatásügyi központok megszűnése, a jegyzői hatáskör megváltozása, a főjegyzői és a minisztériumi hatáskörök megjelenése miatt nem maradhattak meg az eredeti döntéshozónál.

	A gyakorlatban sok gondot okozott a nem helyi önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos engedélyek kiadása. A törvényes állapot helyreállítása miatt van szükség ezért arra, hogy a jegyzők megvizsgálják a kiadott engedélyeket, és megtegyék a szükséges intézkedéseket.

(A 96. §-hoz)

	Számos esetben adott vitára okot, hogy milyen módon kell értékelni a vezetői megbízás szempontjából a felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést a filozófia szakos előadónál, a pedagógiai szakos előadónál és más hasonló nem tanári, tanítói oklevelet adó felsőfokú iskolai végzettségnél. A javaslat az oklevelek között azon az alapon tesz különbséget, hogy el kellett-e sajátítani a felsőfokú iskolai tanulmányok során a tantárgy oktatásának módszertanát. Ha igen, nem indokolt, hogy az oklevél megnevezése alapján ezeket a szakképesítéseket ne lehessen figyelembe venni az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor.

	A javaslat azokban az esetekben, amikor a korábbi jogszabályok nem határozták meg, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány milyen \"szintű\" szakképesítést tanúsít, a besorolások elvégzéséhez meghatározza a szakképesítés szintjét. Ugyancsak megszünteti azt a bizonytalanságot, ami a pedagógiai előadó oklevéllel rendelkezők esetében kialakult. Nem egyértelmű ugyanis, hogy ezek az oklevelek jogosítanak-e pedagógus munkakör betöltésére.

	A törvény hatályos szövegéből hiányzik a szakközépiskola feltüntetése, ezért ott e kivételes rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ami nehézséget okoz az iskolák működtetésénél.

	Az iskolai, kollégiumi könyvtáros esetén a javaslat 17. §-ának (1) bekezdése pedagógus és könyvtáros felsőfokú iskolai végzettséget ír elő. Indokolt azonban lehetővé tenni azt is, hogy e munkakört pedagógus oklevéllel és szakirányú iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett szakképesítéssel is be lehessen tölteni határozatlan időre.

	A pedagógusok besorolásánál nem egy esetben adott vitára okot, hogy azokat, akiket nem a 17. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú iskolai végzettség birtokában foglalkoztatnak, hová kell besorolni. Nem volt eléggé egyértelmű, hogy a közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján a munkakör betöltésére jogosító végzettségként kell elfogadni azokat az iskolai végzettségeket, szakképesítéseket, amelyek birtokában - még ha csak határozott időre is - be lehetett tölteni a pedagógus munkakört. A javaslat egyértelművé teszi, hogy ilyen esetben nem az előírt  felsőfokú iskolai végzettség, hanem a meglévő oklevél birtokában kell elvégezni a besorolási feladatokat. 

(A 97. §-hoz)

	A törvény hatályos szövegéből - a nyelvvizsgával rendelkezők nyelvtanárként való alkalmazásánál - hiányzik az azzal egyenértékű okiratra történő utalás, holott a gyakorlatban léteznek ilyen okiratok, és foglalkoztatnak is  pedagógusokat ezek alapján.

	A javaslat alapján tovább lehet foglalkoztatni az óvónői szakközépiskolában érettségi-képesítő bizonyítványt szerzett óvónőt.

	A közoktatási törvény számos pedagógus munkakörnél megemelte a korábbi jogszabályokhoz képest a képesítési követelményeket. Indokolt azonban, hogy azok a pedagógusok, akik a szakképesítés megszerzése óta hosszabb időt töltöttek a pedagógus pályán, továbbra is elláthassák a pedagógus tevékenységet, amennyiben hosszabb idejű szakmai gyakorlatot szereztek. Ez a gyakorlat alkalmas arra, hogy pótolja a felsőfokú iskolai végzettséggel megszerezhető pedagógiai ismereteket.



(99. §-hoz)

	A javaslat további fejlesztési célkitűzésként fogalmazza meg a tankötelezettség idejének két évvel történő meghosszabbítását. A törvény e célkitűzésének megfelelő teljes átdolgozására azért nincs lehetőség, mivel ebben az esetben az átmeneti szabályok között meg kellene duplázni mindazokat az előírásokat, amelyeket érint a változtatás. Ezek közé tartozik a 6., 66., a 71., a 75., a 78., a 86., és a 87. §, hiszen e változás természetszerűen érinti a tanulói jogviszony keletkezésével, megszüntetésével, a felnőttoktatással, az önkormányzati feladatellátással összefüggő előírásokat.  Miután e változások tényleges hatása a jogi szabályozás területén 2008-ban fog bekövetkezni, indokolatlan, hogy ilyen hosszú ideig kettős szabályozás legyen életben. A tankötelezettség meghosszabbításának elrendelése elégséges ahhoz, hogy minden érintett állampolgár megfelelő időben tudomást szerezzen  a változásról és felkészüljön kötelezettségének teljesítésére. A feladatellátásra kötelezett önkormányzatoknak is elégséges idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy előkészítsék az érintett korosztály hosszabb ideig tartó iskoláztatásához szükséges feltételeket. 

	A tankötelezettség idejének meghosszabbítása nemcsak kötelezettséget, hanem védelmet is jelent az érintettek számára. Védelmet jelent azért, mert ez alatt az idő alatt nemcsak kötelezettségük, hanem joguk is hogy iskolába járjanak, és így például az iskola nem szüntetheti meg a tanulói jogviszonyukat. 

	A javaslat figyelembe veszi, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tankötelezettség fenntartása nem indokolt, illetve nem lehetséges. Miután a közoktatásról szóló törvény megengedi, hogy a tanuló egy vagy több évfolyam követelményeit rövidebb idő alatt teljesítse, nem elképzelhetetlen, hogy a tanuló tizennyolcadik életévének elérése előtt érettségi vizsgát tegyen. A tíz évfolyamig tartó általános műveltséget megalapozó képzés után lehetőség van arra, hogy a tanuló két évfolyamnál rövidebb idejű szakképzésbe kapcsolódjon be. Ennek megfelelően államilag elismert szakképesítést lehet szerezni a tankötelezettség idejének lejárta előtt is. A nagykorúság tizennyolcadik életév előtt történő elérése, illetőleg a gyermeknevelési kötelezettség olyan élethelyzetet teremthet, amely miatt indokolt lehet a tankötelezettség megszűnése. A javaslat minden esetben az érdekelt döntésétől teszi függővé a tankötelezettség megszünését. Ezekben az esetekben sem lehet rövidebb e kötelezettség a tizenhatodik életévnél. 


(100. §-hoz)

	Az 1. számú melléklet az 52-53. §-sal együtt tartalmazza azokat a paramétereket, amelyekből meghatározható, hogy milyen feladatokat, milyen időkeretben és milyen feltételek mellett kell teljesítenie az óvodának, iskolának és kollégiumnak. A melléklet a kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak körét sorolja fel. Ez a szabályozás biztosítékot jelent a nevelési-oktatási intézmények részére, és ugyanakkor garanciát nyújt a fenntartók részére is. Minden fenntartó és minden intézmény ugyanis biztos lehet abban, hogy milyen foglalkoztatáshoz kell biztosítani a feltételeket. A törvény lehetővé teszi, hogy a mellékletben felsoroltakon túl további vezetői megbízásokat adjanak ki, illetőleg növeljék a foglalkoztatottak körét és létszámát. Ez a döntés azonban a helyi egyeztetésen múlik. A fenntartó ennek megfelelően nem kötelezhető arra például, hogy a meghatározottnál több intézményvezető-helyettes foglalkoztatásához biztosítsa a szükséges feltételeket. A melléklet nem tartalmaz előírásokat az intézmények működtetéséhez szükséges műszaki stb. munkakörökre nézve. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeket a feladatokat is el kell látni. Ennek megfelelően a tényleges feladatokhoz igazodva kell a fenntartónak megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges egyéb, a mellékletben nem szereplő munkakörökben  a foglalkoztatást meg lehessen oldani. Nyilvánvalóan ez a létszám jelentős mértékben változik az intézmény adottságától, nagyságától, feladataitól függően. Abban az esetben például, ha az óvodában, iskolában konyhát üzemeltetnek természetes, hogy a működtetéshez szükséges létszámról is gondoskodni kell. Nem zárható ki azonban annak lehetősége sem, hogy meghatározott feladatok ellátását a fenntartó nem az intézményi létszám terhére, hanem például vállalkozásban biztosítja. Az intézmények őrzése, a takarítás, az étkeztetés stb. például megoldható ebben a formában is. 

	A melléklet meghatározza - a 118. § mellett - azokat a szakmai mutatókat, amelyek alapján a közoktatás költségvetési támogatását meg kell oldani. A szakmai normatívák biztonságot nyújtanak a közoktatási feladatellátás szervezéséhez, mivel előre látható és tervezhető, hogy milyen tevékenységet kezel kiemelten a költségvetés.

	Miután a közoktatás költségvetési hozzájárulásának meghatározása tanulói létszámra épül, szükségessé vált annak meghatározása is, hogy a normatív hozzájárulás meghatározásakor melyik gyermeket, tanulót lehet figyelembe venni és milyen módon. Így például a törvény nem zárja ki, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményben tanuljon az is, aki a hatodik életévét nem érte el, illetőleg, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, de ezeket a tanulókat a normatív hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni. 

	A javaslat meghatározza a pedagógusok kötelező óraszámát is. A pedagógus a  kötelező óra keretében a gyermekekkel, tanulókkal köteles foglalkozni. A javaslat azonban szűk körben lehetővé teszi a kötelező órába történő beszámítást. További kötelező óra csökkentésére is lehetőség van, azonban ehhez a fenntartó egyetértésére van szükség. 


(A 101. §-hoz)

	A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nincs lehetőség arra, hogy a nem magyar állampolgár gyermek, tanuló esetén a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartsa a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcímét. Ennek az adatnak az ismeretére pedig szükség van annak eldöntéséhez, hogy ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért vehet-e részt az oktatásban a nem magyar állampolgár.

	A törvény hatályos szövege nevelési-oktatási intézményekben nyilvántartott adatokról rendelkezik, holott a mellékletben foglaltakat valamennyi közoktatási intézmény tekintetében alkalmazni kell.

(102. §-hoz)

	 A javaslat újrafogalmazza a 3. számú mellékletet. A létszámhatárok megállapításánál mellőzi az átlaglétszám fogalom használatát. Egyébként ez a fogalom az egész törvényből kimarad. A változtatás indoka, hogy az átlaglétszámnak addig volt jelentősége, ameddig a költségvetési hozzájárulás számításának alapja a kialakított óvodai csoportok, iskolai osztályok voltak. Figyelembe véve, hogy a javaslat a tanulói létszámhoz kötődő feladatarányos normatív finanszírozási rendszert vezeti be, nincs jelentősége az átlaglétszám további alkalmazásának. Az átlaglétszám elhagyása azonban nem jelenti azt, hogy az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban kialakított csoportok, osztályok kizárólagosan a maximális létszámmal működhetnek. A 118. § (6) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a maximális létszámtól el lehet térni, abban az esetben, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül biztosítja, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját költségvetéséből kigazdálkodja. Ennek megfelelően nincs törvényi akadálya annak, hogy például az óvodai csoportok kialakításánál továbbra is húsz gyermekkel foglalkozzon az óvónő. Hasonlóan lehetőség van arra, hogy az általános iskolai osztályokba húsz-huszonöt tanuló járjon. A maximális létszám törvényi meghatározása garanciát, biztosítékot jelent a pedagógiai munka megszervezéséhez. 
"
