"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/2459. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT

A  felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról









Előadó: Dr. Magyar Bálint
Művelődési és közoktatási miniszter







1996. május




1996. évi ... törvény 
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról


A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következők szerint módosul:


1. §

(1) Az Ftv. Preambuluma a következő mondattal egészül ki:

\"A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt a Kormány különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék. \"


(2) Az Ftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2. § (1) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák, valamint a felsőoktatási szövetségek.

(2) A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott felsőfokú képzés, joga a 84. § (2) bekezdésében foglalt akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés; kizárólagos joga a 98. §-ban megállapított felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása, valamint  joga a  7/A. § (1) bekezdésében meghatározott felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadása.

(3)  A felsőoktatási intézmény alapító okirat, küldetésnyilatkozat és fejlesztési terv alapján működik.  

(4) Az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(5) A felsőoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az egyetem, a főiskola, illetőleg a felsőoktatási szövetség elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.\"

2. §

(1) Az Ftv.3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban és több szakon képes és alkalmas

a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) tudományos kutatásra, doktori, illetőleg mester-képzésre (a továbbiakban együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetőleg mester (DLA) fokozat (a továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére; valamint\"

(2) Az Ftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral,  informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).\"

3. §

Az Ftv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha\"


4. §

Az Ftv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

\"4/A. § (1) Felsőoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási szövetség létesítését kezdeményezhetik.

(2) A felsőoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsőoktatási intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkező intézménye, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az Országgyűlés hagyja jóvá.

(3) A szövetség  összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és egységes gazdasági, igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási tevékenységet szolgáló vagy elősegítő más közös szervezeti egységekkel rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.

(4) A szövetségnek alapító, illetőleg csatlakozó tagintézménye egyetem, főiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsőoktatási intézménynek a székhelyen kívül működő kara, a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával. A tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései vonatkoznak.\"

5. §

Az Ftv. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Állami egyetemet és főiskolát az Országgyűlés létesíthet és szüntethet meg.\"

6. §

(1) Az Ftv.7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése.\"

(2) Az Ftv.7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.

(4) Az  állami felsőoktatási intézmény alapfeladatainak körét az (1) bekezdés alapján az intézménynek az államháztartásról szóló törvény szerint megalapozott tartalmú alapító okirata határozza meg. 

(5) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani.\"

(3) Az Ftv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:

\"(6) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján.\"

(4) Az Ftv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(7) A nem állami felsőoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények felsőfokú szakemberképzését az állam csak az erre vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.

(8) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá az általuk iskolai rendszerben folytatott szakképzésben szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben résztvevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával. \"

(5) Az Ftv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
	
\"(9) A felsőoktatási intézmények a (6) bekezdésben foglaltakon túl költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként

a) felső- és középfokú tanfolyami képzést és továbbképzést folytathatnak az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint, és ennek megfelelő bizonyítványt adhatnak ki;

b) külső megbízók, megrendelők számára az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el. \"

(6) Az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(10) Egyetemen  főiskolai karon kívül is  folyhat szakindítási engedély alapján főiskolai képzés. \"

7. §

Az Ftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

\"7/A. § (1) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint, ha az egyetemi-főiskolai képzési szintre való továbblépés lehetőségét a felsőoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten kredit-értékként beszámítható. Az egyetemi-főiskolai képzésben szerzett ismeretanyagnak a felsőfokú szakképzésbe történő beszámítására ugyanezek a szabályok vonatkoznak. 

(2) Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést a felsőfokú intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak.


8. §

Az Ftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények feladatai ellátásának  forrásai:

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereiből származó források;

c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és költségtérítés;

d) az alap- és vállakozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek, továbbá alapítványi források;

(f) az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9./G § ban meghatározott  vagyon.

(3) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat  a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel  kell alkalmazni.\" 

9. §

Az Ftv. a következő 9/A-9/I. §-sal egészül ki:


\"9/A. § (1) A hallgatói előirányzat - az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén - az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és  nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső  külföldi állampolgárságú, elsô akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(2) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.

9/B. § (1) A képzési előirányzat az állami felsőoktatási intézmény kiadási előirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, valamint az attól el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja.

(2) A képzési előirányzat részét képező központi költségvetési képzési normatíva  (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével, teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni. A képzési célokat a saját bevételek felhasználása is szolgálja.

9/C. § A létesítmény-fenntartási előirányzat a költségvetési kiadási előirányzatnak az a része, amely az állami felsőoktatási intézmény létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket), valamint   az előzőektől elkülönítetten   az intézmény felújítási és a felsőoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett,  a képzéshez szükséges gyakorlóiskola,  klinika és tangazdaság működési költségeihez járul hozzá. E kiadási előirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A létesítmény-fenntartási előirányzat megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

9/D. § A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatásnak az a része, amely az állami felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási előirányzatból támogatások csak pályázat útján nyerhetők.

9/E. § (1) A  felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben dolgozó tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa.  E pénzeszközök elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörű szerv által kezelt más kutatási előirányzatból is támogathatók.

9/F. § A fejlesztési előirányzat és a \"Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok\" a felsőoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.

9/G. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az államháztartásról szóló törvény keretei között saját maga dönt azzal, hogy

a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetőleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;

b) a fennmaradó rész  az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az intézmény működésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási tevékenységének céljaira fordítható.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyonnal (továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet. Az e jogcímeken történő vagyonszerzés illetékmentes.

(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátátását segítő alapítványnak illetve közalapítványnak át lehet adni. 

(4) A felsőoktatási intézmény felajánlott vagyonát képező ingatlan vagyon elidegenítéséhez az intézményi tanács minősített többségű határozata szükséges azzal, hogy az ebből származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -átalakítási célra fordítható. 

(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsőoktatási intézmények nem tekintendők kincstári vagyonkezelőnek.

9/H. § (1) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése alapján megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a fenntartó biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a felsőfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései alapján költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási tevékenységként  végzik.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata tekintetében  a nem állami felsőoktatási intézmény

a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói előirányzatot;

b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;

c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-fenntartási előirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti képzési előirányzat 50%-ával.

(3) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre felvett  hallgatóktól az állami intézményekre megállapított mértékű tandíj összegénél magasabb tandíj,  illetőleg költségtérítés nem szedhető.

(4) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenőrizheti.\" 


10. §

(1) Az Ftv. 10. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendvédelmi felsőoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg.

(2) Az egyes címek előirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. § szerinti előirányzatok tervezésén alapul.

(3) A felsőoktatási intézmények és feladatok költségvetési előirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz javaslatot.

(4) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalását is figyelembe véve terjeszti elő.\"

(2) Az Ftv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben  (teljes, illetve részképzés, doktori képzés) részesülő külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell előirányozni.\"

11. §

Az Ftv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

\"10/A. § (1) Annál  az állami felsőoktatási intézménynél, amelynek gazdálkodása az alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos működés feltételeinek megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.
 
(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsőoktatási intézmény a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való részvételét kérheti.

(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve megszüntetését. 

(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.\"

12. §

(1) Az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"Ellenkező kikötés hiányában az együttműködőnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni.\"

(2) Az Ftv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A felsőoktatási intézmények együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más felsőoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel.\"

(3) Az Ftv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A felsőoktatási intézmények a Magyar Tudományos Akadémiával, annak  intézeteivel, továbbá más kutatóhelyekkel közös tanszéket, kutatócsoportot létesíthetnek a képzésben  és kutatásban való részvétel  biztosítása érdekében.\"

13. §

Az Ftv. a következő 11/A-11/.B §-sal egészül ki:

\"11/A. § (1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a határon túli képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban foglalt feltételek biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.

(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a programfinanszírozási előirányzat kialakításakor és elosztásakor kell figyelembe  venni.

11/B. § (1) Két vagy több felsőoktatási intézmény együttműködésében megvalósuló  közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel - bizonyítvány, illetőleg oklevél adható ki, amelyet a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény bocsát ki. Egyetemi és főiskolai szak közös egyetemi oklevelet eredményező képzésére megállapodás nem köthető.

(2) Felsőoktatási intézmény és nem felsőoktatási intézmény közötti együttműködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.

(3) A felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és szakirányú továbbképzési feladatát továbbképző intézet vagy más saját szervezeti egység létesítésével, továbbá együttműködési megállapodás alapján más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú oklevél kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.\"
 

14. §

Az Ftv. ELSŐ RÉSZE a következő 5/a. Fejezettel egészül ki:


\"5/a. Fejezet
A felsőoktatási szövetség létesítése


12/A. § (1) A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közös       szándéknyilatkozatban kinyilváníthatják, hogy - önállóságuk e törvény szerinti részleges megőrzése mellett - egymással szövetségre lépnek.

(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával csatlakozhatnak.

(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a művelődési és közoktatási miniszternek, és abban

a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el, amelynek alapján együttműködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai  előnyökkel  jár;

b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik egymást  kiegészítő jellegűek vagy egymásra épülnek;

c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási, kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják; továbbá

d) a törvény által előírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási vezetésüket létrehozzák.

(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter évenként határidőt állapít meg, és azt a Művelődési Közlönyben közzéteszi.


12/B. § (1) A szövetség létrejöttének országgyűlési jóváhagyása után az alapító intézmények tagintézményekként  működnek tovább.

(2) Ha a szövetséghez újabb intézmény kíván  tagintézményként csatlakozni, az alakuláskor követett eljárást értelemszerűen újra le kell folytatni.

(3) Tagintézmény csak a szövetség szenátusa véleményének kikérésével és a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodás alapján válhat ki a szövetségből, illetőleg léphet át más szövetségbe vagy intézménybe, az alapításkor követett eljárás szabályai szerint.\"

15. §

Az Ftv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve művészeti alkotói követelményeknek  beosztásához mérten  megfelel.\"

16. §

Az Ftv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A felsőoktatási intézményben  az intézményi tanács egyetértésével  nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató. \"

17. §

Az Ftv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Az állami felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a főiskolai tanári és főiskolai docensi munkaköröket  a (2) bekezdésben foglaltak kivételével  nyilvános pályázat útján kell betölteni.

(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és főiskolai tanári munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az általános követelményeket [14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

18. §

(1) Az Ftv. 17. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács - a szavazatoknak több mint a felét elnyert pályázatok közül - azt a pályázatot terjeszti fel, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(4) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki  a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl  doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.

(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti.

(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha

a) elérte a hetvenedik életévét; vagy

b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították; vagy

c) azt az egyetemi tanár maga kéri. \"

(2) Az Ftv. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel  egészül ki, és a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

\"(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó előterjesztés tényét elegendő bejelenteni az intézményi tanácsnak.\"
 
(3) Az Ftv. 17. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az egyetemi tanács, főiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a főiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak \"Professor Emeritus\" címet adományozhat.\"

19. §

Az Ftv. 18. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki  a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl  doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

(3) A főiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelő módon alkalmazni kell.\"



20. §

Az Ftv. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

\"(2) Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató, vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.\"

21. §

(1) Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a  tudományos teljesítmény egyetemi megítélése.\"

(2) Az Ftv. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad tanúságot tudományos, szakmai eredményeiről, továbbá a doktori fokozat megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói teljesítményéről.

(4) A pályázó előadókészségét nyilvános szabad előadásban vagy előadásokban - idegen nyelven is - bizonyítja.\"

22. §

Az Ftv. 26. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselője és rajtuk kívül külső intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkező tagjai is legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr. Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt.\"

23. §

Az Ftv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


\"27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelhetik a hallgatót.

(3) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolhatnak.

(4) A hallgatói jogviszonyból származó egyéni jogokat a hallgatók a felsôoktatási intézmény szabályzataiban rögzített módon gyakorolhatják.

(5) A hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat a hallgatói önkormányzat gyakorolja.\"

24. §

Az Ftv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"28. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését.

(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban  a hallgatói jogviszony szünetelése alatt  az intézményi Szabályzatban meghatározott módon megilletik illetőleg terhelik a hallgatót, de ezen időszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthető.\"


25. §

Az Ftv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


\"29. § (1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely

a) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít;

b) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban vagy külső szervekkel való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;

c) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott információk tárolását szolgálja. 

(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani. A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.\"

26. §

Az Ftv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"30. § (1) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény, továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülhetnek:

a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);

b) pénzbeli szociális támogatás;

c) tankönyv- és jegyzettámogatás;

d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás;

e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további támogatások.

(2) Más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.

(3) A munkájuk mellett felsőfokú képzésben, továbbképzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.

(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi  fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelő összeget kell többlet előirányzatként biztosítani.\"

27. §

Az Ftv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"31. § (1) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem finanszírozott  képzésben részt vevő hallgatók pedig költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat

a) állami felsőoktatási intézmény, valamint nem állami felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott felsőfokú képzés esetén kormányrendelet keretei között az intézmény Szabályzata;


b) nem állami felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény Szabályzata

állapítja meg. 

(3) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számára a tandíjon felül csak olyan igénybevett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

(4) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idő alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő tandíjnak,  költségtérítésnek  esélyegyenlőséget célzó kompenzálását 
 
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;

b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény; 

c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják.\"

28. §

Az Ftv. 32. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A hallgatók joga különösen

a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;

b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;

c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;

d) az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által meghatározott keretek között;

e) az oktatók munkájának véleményezése;

f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele; továbbá, hogy


29. §

Az Ftv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

\"32/A. § (1) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos diákfórumok szervezése. 

(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését az általa megalkotott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) Az  országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelő összeget kell előirányzatként biztosítani.\" 

30. §

(1) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) tudományos (művészeti) célú pályázat benyújtására;\"

(2) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére.\"

(3) Az Ftv. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

\"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.\"

31. §

(1) Az Ftv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(1) A felsőoktatási intézmény oktatójának  és tudományos  kutatójának kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek  megfelelően járjon el. 

(4) A felsőoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az intézményi követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátásra alkalmatlannak minősíthető.\"

(2) Az Ftv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

\"35/A. § A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Az oktatói munkát végző doktori képzésben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül.\"

32. §

Az Ftv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

\"37 /A. § (1) A hallgatónak a felsőoktatási intézmény Szabályzatában előírt módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.

(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják.\"

33. §

Az Ftv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatók szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad.\"

34. §

Az Ftv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több.\"

35. §

(1) Az Ftv. 47 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az egyetem és a főiskola karokra, illetőleg más átfogó szervezeti egységekre tagozódik. Egyetemen főiskolai kar is működhet. \"

(2) Az Ftv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A felsőoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelő, szolgáltató és más szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és felsőoktatással összefüggő feladatokat is ellátnak. \"


36. §

Az Ftv. 48 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Állami felsőoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem állami felsőoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének elismerése a Kormány hatásköre. A művelődési és közoktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT javaslatára teszi meg előterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

(2) A felsőoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet tartalmazza.\"

37. §

Az Ftv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

\"(2) A felsőoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását  más intézményekkel való együttműködésben vagy saját szervezeti egység létrehozásával biztosítják.\"

38. §

(1) Az Ftv. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók hallgatói véleményezésének és a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje.\"

(2) Az Ftv. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A felsőoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek. \"

39. §

(1) Az Ftv. 52. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A felsőoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetője az intézmény vezetőjének alárendelt főtitkár. Kinevezésének módjáról, időtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági (fő)igazgató. A gazdasági (fő)igazgató az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. 

(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fő)igazgató látja el a főtitkári feladatokat is.\"

(2) Az Ftv. 52. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a főiskolai főigazgatóhelyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) A felsőoktatási intézmény az 59/E. §-ban megfogalmazott feladatok ellátására Felügyelő Tanácsot állít fel. A Felügyelő Tanács összetételére, működési és eljárási rendjére az 59/D. és 59/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel.\"

40. §

(1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) az intézmény küldetésnyilatkozatának és fejlesztési tervének elfogadása, az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetőleg jóváhagyása;\"

(2) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"e) a rektor, illetőleg a főigazgató megbízásának és felmentésének kezdeményezése;

f) az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére előterjesztés;

g) a rektorhelyettesek és a főiskolai főigazgatóhelyettesek megbízásának előzetes véleményezése;\"

(3) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"j) a főtitkár, valamint a gazdasági (fő)igazgató kinevezésének véleményezése;

k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá doktori képzési programra.\"

(4) Az Ftv. 53. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásának elveiről;\"

(5) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és a jelenlegi d) pont e) pontra módosul:

\"d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról; \"

41. §

(1) Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.\"

(2) Az Ftv. 55. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a különböző képzési formákban, illetőleg a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.

(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák képviselői.

(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.\"

42. §

Az Ftv. 56. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése alapján a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.

(2) A főiskolai főigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján a főiskolai tanács döntése alapján a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, menti fel.

(3) Az állami felsôoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott elôterjesztés megtételekor, illetôleg a döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott  és a 110. § hatálya alá eső intézményeket kivéve  magyar állampolgárságú oktató lehet. Az intézményvezetői megbízatás 65 éves korig tölthető be.

(5) A rektor, illetôleg a fôigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.

(6) A rektor és a főiskolai főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört  a megbízás és a felmentés kivételével  a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. Az intézmény vezetőjének visszahívással történő felmentését az intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az intézményi tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók.\"

43. §

Az Ftv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

\"56/A. § (1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő, és a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. 

(2) Nem állami főiskola főigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő és megbízását a miniszterelnök erősíti meg.\"

44. §

(1) Az Ftv. 59. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (4) bekezdésre módosul:

\"(1) A felsőoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység folyamatos ellenőrzésére  külön bizottságot  hoz létre. A bizottság az intézményi tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a tanács három évre választja.

(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az okatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.  

(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak.\"

(2) Az Ftv. 59. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből.\"

45. §

Az Ftv. a következő 13/a. Fejezettel egészül ki:


\"13/a. Fejezet 
A felsőoktatási szövetség  működése és vezetése


59/A. § (1) A felsőoktatási szövetség szervezetéről és működéséről a szenátus Szabályzatot alkot. 

(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, működésére és vezetésére a 12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

59/B. § (1) A szövetség vezető testülete a szenátus, melyben a tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek. A szenátus tagjainak legalább egyharmada egyetemi tanár, docens, illetve főiskolai tanár, legalább egynegyede pedig hallgató. A szenátus tagjait az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint egy-három évre választják, és újraválaszthatók. A tagintézmények vezetői hivatalból tagjai a szenátusnak.

(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további hatásköreire az 59/G. §  rendelkezései vonatkoznak. 

(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetőleg jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló kincstári ügyféllé nyilváníthatja.

59/C. § A szenátus elnöki tisztét a tagintézmények vezetői  töltik be  a szövetség Szabályzatában meghatározott rotációs rend szerint.

59/D. § (1) A szövetség intézményvezetője és törvényes képviselője a szövetségi elnök,  aki egyszemélyi felelősséggel tartozik a szövetség gazdálkodásáért.

(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezői képességek, vezetői, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat alapján - négy évre választja. A szövetségi elnök további négy évre - pályázat útján - újraválasztható. 

(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni köteles, és más vezetői beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség tagintézményében sem tölthet be.

(4) A szövetségi elnök tevékenységéért a szenátusnak tartozik felelősséggel, fölötte a munkáltatói jogokat a szenátus gyakorolja. A szenátus nevében e jogok tekintetében a szenátus elnöke jár el a szenátus döntései szerint. A szövetségi elnök felmentéséről a szenátus összes tagjának kétharmados szótöbbségével határoz. A felmentést  a Felügyelő Tanács is kezdeményezheti. 

(5) A szövetségi elnök és a szenátus elnöke között felmerült minden vitás kérdésben a szenátus jogosult  dönteni.

(6) A szenátusnak a szövetség gazdasági lehetőségeit meghaladó vagy költségvetési egyensúlyát veszélyeztető döntéseivel szemben a szövetségi elnök halasztó hatályú vétót emelhet. Vétó beterjesztése esetén egyeztetési eljárás keretében meg kell kísérelni az álláspontok közelítését. Ha ez ésszerű határidőn belül  nem  vezet eredményre,  a szövetség elnöke az 59/E. § szerint létrehozott  Felügyelő Tanács vizsgálatát kérheti. Ha a Felügyelő Tanács vizsgálata megerősíti a szövetségi elnök álláspontját, a szenátus köteles elállni a döntésétől, illetőleg javaslatát átdolgozott formában újabb döntésre köteles előterjeszteni.

(7)  Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a szövetség elnöke hoz olyan döntést, amellyel a szenátus nem ért egyet. 

(8)  Az 57-58. §-nak az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési elképzeléseket, illetőleg hozhat döntéseket. 

59/ E.  § (1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelő Tanácsot alakít, amely ellenőrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását, illetőleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenőrzés során tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.

(2) A Szabályzat a Felügyelő Tanácsot más olyan feladatokkal is megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttműködését  kölcsönös előnyökre alapítva elősegítheti.

(3) A Felügyelő Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a következők figyelembevételével: 

a) a Felügyelő Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külső tag;

b) a Felügyelő Tanács egy tagja az állam képviselője, akit a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek (önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselői, amelyek anyagi hozzájárulásukkal vagy más módon jelentős szerepet vállalnak a szövetség célkitűzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában;

(4) A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsőoktatási intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.

(5) A Felügyelő Tanács tagjait a szövetség elnökének előterjesztése alapján a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhető. A Felügyelő Tanács saját tagjai sorából választja meg  vezetőjét.

(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen törvényességi kifogás emelhető, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást jelent, a Felügyelő Tanács jogosult  intézkedés végett közvetlenül a fenntartóhoz fordulni. A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagjának, illetőleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének  ez kötelessége.

(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelő Tanács felügyeletet gyakorol. Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács  a szövetségi elnök útján a szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett vállalkozók, illetve alapítványtevők egyidejű értesítése mellett a kifogásolt döntéseket nyilvánosságra hozza.

59/F. § (1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint önálló költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére bocsátott előirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról, és amelyet az e törvény szerinti, valamint a szövetségi Szabályzatban meghatározott jogok illetnek meg, illetőleg kötelezettségek terhelnek.

(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve főiskolai jellege a szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló felsőoktatási minősítettségét (egyetem, egyetemi kar, főiskola, főiskolai kar) külső kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhető szakképzettséget és végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e mellett feltüntetni, hogy felsőoktatási szövetség tagegyeteme, tagfőiskolája.

(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.

(4) A tagintézmények e törvényben és a szövetségi Szabályzatban meghatározott gazdálkodási, szerződéskötési jogokkal és felelősséggel rendelkeznek.

 
59/G. § (1) A tagintézményi tanács hatáskörében

a) meghatározza a szövetségi Szabályzat keretei között a tagintézményi tanács összetételének és megválasztásának szabályait;

b) véleményt nyilvánít a tagintézményen belüli szervezeti egységek vezetőinek megbízásáról, illetve felmentéséről;

c) dönt a rektor (főigazgató) személyére vonatkozó pályázatról, illetve kezdeményezi felmentését a szövetségi Szabályzat által megállapított keretek között;

d) javaslatot tesz az egyetemi, főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére;

e) véleményt nyilvánít egyetemi és főiskolai docensek kinevezéséről;

f) dönt a tagintézmény tevékenységi körébe tartozó szakok tantervéről;

g) a szövetségi Szabályzattal összhangban kialakítja és megváltoztathatja a tevékenységi kör megvalósítását szolgáló belső szervezeti egységeket és meghatározza működési rendjüket;

h) dönt  a  tagintézmény  tudományos  programjairól,  és véleményezi az azok megvalósítására vonatkozó együttműködési  megállapodásokat; 

i) javaslatot tesz a felvétel feltételeire és tagintézményen belüli eljárási rendjére, valamint a szövetség egyetértésével  a költségvetési támogatásra is figyelemmel  a tagintézmény szakjaira felvenni tervezett, államilag finanszírozott hallgatók számára;

j) a szövetség által meghatározott keretek között dönt a tevékenységi területén bizonyítványok, oklevelek, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kiadásáról;

k) véleményt nyilvánít a tagintézményt érintő minden ügyben.

(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülő hatásköri vitákban az érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jár el. 

 59/H. § A felsőoktatási szövetségben működő tagintézmény vezetőjének (rektor, főigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jogköréből nem vonható el:

a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény képviselete;

b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási kérdésekben való döntés;

c) a képzési és tudományos, kutatási, művészeti tevékenység irányítása;

d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetőleg  kiadmányozási jog  gyakorlása.\"


46. §

(1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart a főigazgató, a főiskolán szervezett kart az igazgató vezeti.\"

(2) Az Ftv. 61. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(3) A kart a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A dékánt, a főigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhető. A megbízólevelet az intézmény vezetője írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy évi időtartamra.\"

47. §

Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A kari tanács elnöke a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója; a kari tanács maga választja meg a titkárát. \"

48. §

Az Ftv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, amely  a (3) bekezdésben foglaltak szerint  további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a kari, illetőleg az intézményi tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el.\"

49. §

(1) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása;\"

(2) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása, továbbá kredit-értékek beszámítása feltételeinek meghatározása az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;\"

(3) Az Ftv. 64. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

\"h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése.\"

(4) Az Ftv. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására.\"

50. §

Az Ftv. 66. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja minden hallgatói jogviszonyban álló személy.

(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.

(3) A felsőoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján  a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon  gyakorolják.\"

51. §

(1) Az Ftv. 67. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában;\"

(2) Az Ftv. 67. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzététele;\"

(3) Az Ftv. 67. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

\"(2) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintô - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható.

(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:

(a) a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; 

c) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

d) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban. \"

52. §

Az Ftv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

\"67/A. § (1) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.

(2) A HÖOK a felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteiből álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és működési szabályzatát. A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának rendjéről, feladatairól. A felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.

(3) A tíz tagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban meghatározott időtartamra.

(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala előtt  köteles a felsőoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói rétegszervezete(i)nek véleményét kikérni. 

(5) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére a  Művelődési és Közoktatási Minisztérium az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének  egy ezrelékét biztosítja.\"


53. §

Az Ftv. 70. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

\"e) jóváhagyja a felsőoktatási szövetség létesítését, átalakulását és megszüntetését.\"

54. §

Az Ftv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében

a) biztosítja az állami felsőoktatási intézményhálózat fenntartási, működtetési feltételeit, meghatározza a felsőoktatás-fejlesztés és a tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

b) állami felsőoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez, megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését, megszüntetését elismeri;

c) meghatározza az alapképzésben a képesítési követelményeket;

d) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályait, a képzésben résztvevők és a doktorok jogait és kötelességeit;

e) meghatározza a \"Professor Emeritus\" címmel járó állami juttatásokat;

f) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;

g) meghatározza a MAB szervezetét és működésének alapvető szabályait;

h) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének, illetőleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló eljárást;

i) meghatározza az évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot;

j) szabályozza az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa igénybevehető kedvezmények szabályait;

k) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;

l) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben folytatott, illetőleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;

m) szabályozza a felsőoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének és működésük engedélyezésének rendjét. \"



55. §

(1) Az Ftv. 73. §-ának c) pontja hatályát veszti, d) pontjának jelölése c) pontra változik és szövege a következőképpen módosul:

\"c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait.\"

56. §

Az Ftv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;

b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;

d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetőleg visszavonja az engedélyt;

e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelményeket;

f) engedélyezi iskolarendszerű felsőfokú szakképzés akkreditációja alapján képzés indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az engedélyt;

g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsőoktatási intézményeknek adható megbízásról;

h) A MAB javaslatára meghatározott időre felfüggesztheti egyes intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlását;

i) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, az FTT-vel együttműködve kialakítja az ellenőrzés szervezetét;

j) támogatja a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és fejlesztését;

k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a)  c) pontjában foglalt feladataira, ellátja a felsőoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;

l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvető feltételeit;

m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését;

n) szabályozza az FTT szervezetét, működésének alapelveit;

o) dönt a felsőoktatási szövetség létesítésével és működésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben.

(2) Ha a művelôdési és közoktatási miniszter elôterjesztésében vagy döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt indokolni.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsőoktatási intézmény hallgatói jogosultak bármely más, azonos képzést folytató  vagy ilyennek hiányában a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt  felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni. Felsôoktatási intézmény megszűnése esetén a művelôdési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok folytatásának lehetôségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései  a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint  bíróság előtt megtámadhatók.\"

57. §

Az Ftv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

\"74/A. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a  felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási szövetség szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, illetőleg döntései  megfelelnek-e a jogszabályoknak.

(2) Nem terjed ki a művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának;

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak 

van helye.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében  határidő kitűzésével  felhívja az érintettet a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter 

-  a jogszabálysértő Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,

- a felsőoktatási intézmény vezetőjének fegyelmi felelősségrevonását, 
illetve - a cselekmény jellegétől függően - bírósági  eljárást kezdeményez.\"

58. §

Az Ftv. 76-78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"76. § (1) Az FTT a művelődési és közoktatási miniszter felsőoktatással és tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő és véleményező testülete.

(2) Az FTT feladatait testületként, illetve bizottságai útján látja el.

(3) Az FTT mint testület:

a) javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatás intézmény- és szakképzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére a munkaerőpiaci prognózisok  és teljesítménymutatók figyelembevételével,  előkészíti az e körben hozott  döntéseket;

b) véleményezi állami felsőoktatási intézmény, felsőoktatási szövetség és ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó kérelmeket;

c) állást foglal nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében az állami elismerés megadásáról, illetőleg visszavonásáról;

d) véleményt nyilvánít a felsőoktatás költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;

e) javaslatot dolgoz ki a felsőfokú szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korszerűsítésének elveire;

f) állást foglal a felsőoktatásban szakterületi prioritások kidolgozásával a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről, valamint az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról;

g) kialakítja a felsőoktatás területén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium  fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt fejlesztési programjainak prioritási szempontjait;

h) véleményt nyilvánít a felsőoktatás területén a kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról;

i) önálló javaslatokat dolgozhat ki a felsőoktatással kapcsolatos bármely tárgyban;

j) ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezése alapján;

k) állást foglal szakok képesítési követelményeiről és szakok indításáról.

(4) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentőségű állásfoglalásaik meghozatalakor és a munkaerőpiaci prognózisokra alapított államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a képzésben érdekelt  egyes minisztériumok képviselőivel, és velük egyetértésben kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával, szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.

(5) Stratégiai jelentőségű állásfoglalásait és a finanszírozás több évre meghatározott szempontjait az FTT olyan időpontban hozza nyilvánosságra, hogy arra a felsőoktatási intézmények felkészülhessenek.

77. § (1) Az FTT huszonkilenc tagból áll. Az FTT tizenkét tagja a felsőoktatás  által delegált szakértő, melyből négy tag a Magyar Rektori Konferencia, három tag a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, egy tag a Művészeti Egyetemek Rektori Széke, egy-egy tag a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselője, illetve a felsőoktatási munkavállalói érdekképviseleti szervek által delegált szakértő, további két szakértőt a művelődési és közoktatási miniszter jelöl ki a felsőoktatás területéről. Az FTT további tizenhét tagja a különböző szervek delegált szakértő képviselője a következők szerint: szakmai kamarák (két tag); munkaadók (két tag); tudományos testület /Magyar Tudományos Akadémia, kutatóintézetek/ (két tag); budapesti önkormányzat (egy tag); vidéki önkormányzatok (három tag); egy-egy tagot a pénzügyminiszter, a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter, a földművelésügyi miniszter, további kettőt  a művelődési és közoktatási miniszter delegál.

(2) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. Az FTT elnökét és tagjait a művelődési és közoktatási miniszter három évre bízza meg, a megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.

(3) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek  a képzésben érdekelt minisztériumok képviselői.

(4) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni. 

78. § (1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértőket kérhetnek fel, illetve eseti szakértői bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések előkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsőoktatási intézmények véleményének megismerését. 

(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a működését az FTT Titkársága segíti. A titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetője pályázat útján az FTT által kinevezett főtitkár. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja.\"

59. §

Az Ftv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

\"78/A. § (1) Az FTT Titkárságának koordinációjában működik az Országos  Kredittanács Irodája, továbbá más, a felsőoktatás működését és fejlesztését elősegítő testületek vagy szervezetek.

(2) A \"Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok\" Irodája felett a törvényességi felügyeletet  a művelődési és közoktatási miniszter az FTT közreműködésével  gyakorolja.\"

60. §

Az Ftv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"79. § (1) Az FTT vezetője és képviselője az FTT elnöke. Az FTT, valamint  szakbizottságainak feladatkörét és működését érintő kérdésben csak az FTT elnöke adhat ki külső szervek részére állásfoglalást. 

(2) Az FTT működésére vonatkozó részletes szabályokat a művelődési és közoktatási miniszter szabályozza.

(3) Az FTT működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten biztosítja.\"

61.  §

Az Ftv. 80-81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"80. § (1) A felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére, a minősítés elvégzésére és a minőségbiztosítás támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz létre. A MAB tagjainak a felét (15 fő) a felsőoktatási intézmények, másik felét a tudományos kutatóintézetek (10 fő) és a szakmai testületek (5 fő) legalább doktori  fokozattal rendelkező küldöttei alkotják. A MAB maga választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselő.
 
(2) A MAB tagjait és elnökét a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben meghosszabbítható.

(3) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - az országos hallgatói képviselet egy küldöttje is részt vesz.

(4) A MAB külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságba - szakértőként - a felhasználói szféra képviselői és esetenként külföldi személyek is meghívhatók.

(5) A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja.

(6) A MAB szervezetének, működésének valamint  akkreditációs eljárásának szabályait kormányrendelet állapítja meg. Működése felett a törvényességi felügyeletet a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja.

(7) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

81. § (1) A MAB 

a) jóváhagyja a doktori programokat, és állást foglal arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot, illetve mely művészeti területeken és ezen belül mely művészeti ágakban ítélhet oda mester fokozatot;

b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az oktatás minőségét érintik.

(2)  A MAB a művelődési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít

a) felsőoktatási intézmény és szövetség létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

b) kar létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

c) a képesítési követelményekről;

d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély megadásáról;

e) az egyetem doktori, illetőleg habilitációs szabályzatáról;

f) a felsőfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés indításáról;

g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;

h) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezéséről;

i)    az oklevelek honosításáról, illetőleg egyenértékűsítéséről szóló nemzetközi egyezmények tervezetéről. 

(3) A MAB a felsőoktatási intézmény felkérésére közreműködik a doktori vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külső tagjainak kijelölésében.

(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolc évenként értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben  a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. A művelődési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó, és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a  MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg  a képzési célnak, javaslatot tesz 

a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;

c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére.

(5) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény működésének és tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következő akkreditációs értékelése folyamán.

(6) Az intézmények által az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges adatok valóságtartalmával kapcsolatosan felmerült kétely esetén a MAB tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert.

(7) A MAB az (1) bekezdésben meghatározott döntését nyilvánosságra hozza, a (2)-(4) bekezdés szerinti véleményét, javaslatait nyilvánosságra hozhatja. Az érintett intézmény joga, hogy álláspontját a MAB döntésével, véleményével, javaslataival egyidejűleg nyilvánosságra hozza.

(8) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság vezetője és dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.\"

62. §

Az Ftv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"82. § Minden magyar állampolgárnak joga van  a 83. § keretei között  az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni.\"

63. §
 
(1) Az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) alapképzésre és akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel;\"

(2) Az Ftv. 83. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:

\"(2) Az öt évesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.\"

(3) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza.\"

(4) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A felsőoktatási intézmény évenként  az FTT állásfoglalásának figyelembevételével  állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát.\"

(5) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.\"

(6) Az Ftv. 83. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

\"(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.\"

64. §

Az Ftv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"84. § (1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai alapképzés, általános- és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás).

(2) A felsőoktatási intézményben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképesítést ad.

(3) Az alapképzésben

a) főiskolai végzettséget,

b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.

(4) A főiskolák szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú továbbképzést és doktori képzést folytatnak.

(5) A főiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelek újabb szakképzettséget tanúsítanak a végzettségi szint változása nélkül.

(6) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot ítélhetnek oda. E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel gazdagító művelését tanúsítja.

(7) A művészeti egyetemen vagy karon szervezett egyetemi mesterképzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként mesterfokozat (DLA) ítélhető oda.\"

65. §

(1) Az Ftv. 85. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(7) bekezdés számozása (2)-(8) bekezdésre módosul:

\"(1) Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben felsôfokú szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább kétéves képzésben lehet megszerezni.\"

(2) Az Ftv. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Más oktatási formákban a képzési idő  az alkalmazott oktatási formától és módszerektől függően  a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott időtartammal azonos vagy hosszabb.\"


66. §

Az Ftv. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Az felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagy egyéb megfelelő számítási módon meghatározva, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket. \"

67. §

Az Ftv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:


\"87. § (1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait - különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg.

(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, s a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre.\"

68. §

Az Ftv. 91. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte. 

(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható.  A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő.\"


69. §

Az Ftv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkező személyekből hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember.\"

70. §

Az Ftv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"94. § (1) A doktori fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.

(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg.\"

71. §

(1) Az Ftv. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A hallgató felsőfokú tanulmányait az egyetemi, valamint a főiskolai alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.\"

(2) Az Ftv. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

\"(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:

a) A tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, vagy az előírt kredit-értékek megszerzése;

b) az intézmény által előírt  nyelvismeret megszerzésének igazolása.\"

(3) Az Ftv. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgát kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint.\"

72. §

(1) Az Ftv. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel. Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmények használhatják.\"

(2) Az Ftv. 97. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
\"d) a mesterfokozattal rendelkezők a \"Doctor of Liberal Arts\" (rövidítve: DLA).\"

73. §

(1) Az Ftv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

\"(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.\"

(2) Az Ftv. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában  a tanulmányi iránytól függően  a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg  a szaktól függően  a képesítési követelményekben meghatározott más cím.\"

74. §

(1) Az Ftv. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az egyetem  a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával  Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.\"

(2) Az Ftv. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a \"doktor (PhD)\" vagy a \"Dr.\" rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben említettek a \"doctor honoris causa\" címet vagy a \"Dr. h. c.\" rövidítést használhatják.\"

75. §

Az Ftv. 103-104. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"103. § (1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

104. § A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat, költségtérítést és egyéb díjat fizetnek.\"

76. §

(1) Az Ftv. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Nemzetközi szerződés vagy annak alapján kötött intézményközi megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.\"

77. §

(1) Az Ftv. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.\"

(2) Az Ftv. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetőleg a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.\"

78. §

Az Ftv. a következő 108/A.-108/B. §-sal egészül ki:

\"108/A. § (1) Külföldi felsőfokú szakképzettség e törvény hatálya alá tartozó akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzettséggel egyenértékűnek akkor ismerhető el, ha

a) a bizonyítványt  (oklevelet, fokozatot)   elismert  külföldi  intézmény  adta ki; és

b) az a külföldi állam joga alapján is felsőfokú szakképzést tanúsít; továbbá 

c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetők a magyar szakképesítési követelményeknek.

(2) A felsőfokú végzettség és a felsőfokú szakképzettség elismerésére egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.   

108/B. § Külföldön iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett, a törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy nemzetközi szerződés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsőfokú szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. \"
79. §

Az Ftv. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek, illetőleg felsőfokú szakképzettségek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél, illetőleg felsőfokú szakképzettség hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetőleg Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.\"

80. §

(1) Az Ftv. 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) a művelődési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.\"

(2) Az Ftv. 110. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a művelődési és közoktatási miniszter által engedélyezett képzésről kiadott külföldi oklevelek honosításáról és belföldi egyenértékűségéről a miniszter rendeletet alkot. E rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed.\"

81. §

Az Ftv. 111. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen létrehozhat és működtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó vállalkozásokat.

(5) A felsőoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Országgyűlés elé terjesztendő, a magyar tudomány általános helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.

(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott  összeg 50 százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.\"

82. §

Az Ftv. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács működik. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.\"

(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Tanács működési rendjét maga alakítja ki.\"
83. §

Az Ftv. 113. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében, 53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4) bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
  
(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.\"

84. §

(1) Az Ftv. 114. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (4)-(7)bekezdésre módosul:

\"(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák elismerésekor, a hitélettel összefüggő tárgyak tekintetében e törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásától el lehet tekinteni.

(3) Az egyházi egyetemek, főiskolák hitélettel összefüggő tárgyainak oktatásához az állam hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékéről az éves költségvetés keretében kell dönteni.\"

(2) Az Ftv. 114. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(4) A egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési követelményekben foglaltak szerint és a MAB állásfoglalása alapján a hitélettel össze nem függő világi szakokat indíthatnak. 

(5) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (4) bekezdésében, a 18. § -ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. (1) bekezdésében foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak.\"

85. §

(1) Az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô rendelkezés lép: 

\"A katonai felsôoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendvédelmi felsôoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol.\"

(2) Az Ftv. 115. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:

\"a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendvédelmi felsôoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;\"

(3) Az Ftv. 115. §-ának (3) bekezdése a következô c) ponttal egészül ki:

\"c) A 10/A. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt jogköröket a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter gyakorolja.\"

86. §

(1) Az Ftv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)  Az egészségügyi felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetőleg egységes intézmények egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmények) az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az  agrár felsőoktatási intézmények, a  felsőoktatási szövetségek agrár felsőfokú képzést nyújtó tagintézményei, továbbá az egységes felsőoktatási intézmények agrár karai (a továbbiakban: agrár felsőoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései szerint vesznek részt az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel.\"

(2) Az Ftv. 116. §-a a következő (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más célra nem használható.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott egészségügyi ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatra nem terjed ki.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a továbbképzésben, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is.

(6) Az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítő szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését, valamint az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet agrár szakmai szempontokból a földművelésügyi  miniszter felügyeli és finanszírozza.

(7) A  (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsőoktatási intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia megsértése esetén a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelôzô tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetésbôl a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell biztosítani.

(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.

(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott pénzeszközöket a felsőoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.\"

87. §

(1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

\"Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetőség.\"

(2) Az Ftv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elősegítése érdekében a következő átmeneti eljárást kell alkalmazni:

a) a hittudományi egyetem vezetője vagy annak fenntartója javaslatot tesz a MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkező hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévő egyetemi teológiai doktori fokozatok átminősítését, illetve egyenértékűségének  megállapítását készíti elő;

b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;

c) az átminősítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;

d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig  be kell fejezni;

e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése szerint jár el.\"

88. §

(1) Az Ftv. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre módosul:

\"(1) Művészeti felsőoktatási intézmény akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti és egy tudományterületen, vagy két művészeti területen, legalább két művészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésében, illetőleg  a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.\"

(2) Az Ftv. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak oktatói és előadói képessége mellett művészeti alkotó képességéről kell tanúbizonyságot adnia.\"

(3) Az Ftv. 120. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) A művészeti főiskolák és egyetemek nappali tagozatára művésznövendék e törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérően - a MAB egyetértésével meghatározott művészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését megelőzően is felvehető, intézményi döntés alapján.\"

89. §

Az Ftv. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"122. § (1) E törvény hatálybalépését követően  legkésőbb 2000. június 30-ig  valamennyi felsőoktatási intézmény tekintetében az első akkreditációs értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB állapítja meg. 

(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek s azokat legkésőbb 2000. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik.

(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza.\"


90. §

 Az Ftv. 123. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre őket kinevezték. 

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyra történő - megegyezéssel való- átváltást. 

(3) E törvény hatálybalépése előtt kinevezett főiskolai tanárokra a 4. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.\"

91. §

Az Ftv. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

\"124/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása alapján került sor (rektor, felsőoktatási szövetség elnöke, főigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás

	a) a megbízás időtartamának lejártával;

	b) lemondással;

	c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

	d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;

	e) a vezető halálával.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - minősített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul  - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésről. A visszahívásra jogosult testület  határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.

 (4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közalkalmazottak  jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 47-54. §-a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetője útján) a fegyelmi határozatot.\"

92. §

Az Ftv. a következő 124/B-124/K. §-sal egészül ki:

\"124/B. § Az önálló felsőoktatási intézmény vezetője (szövetségi elnök, rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény  - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelős vezetője.

124/C. § Az 1996. szeptember 31-ig már megtörtént vezetői kinevezések, megbízások érvényességét  a  törvény új rendelkezései nem érintik.

124/D. § Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésről, akkreditációjáról és külön szintű szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni legkésőbb 1996. december 31-ig. A törvény akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

124/E. § 1997. január 1-jétől a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a felsőoktatásban való végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet oktatókra vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell a minőségi elvű bérrendezés érdekében.

124/F. § A kreditrendszer országos bevezetéséről 1998. december 31-ig kormányrendeletet kell alkotni.

124/G. § Az egységes tanárképzés képesítési követelményeiről 1997. december 31-ig kormányrendeletet kell alkotni.

124/H. § A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtandó támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendeletet e tövény hatálybalépésével egyidejűleg módosítani kell.

124/I. § A felsőoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendeletet 1996. december 31-ig módosítani kell.
124/J. § A teljesítménymutatók rendszerét és bevezetésének határidejét kormányrendelet állapítja meg.

124/K. §  E törvény alkalmazásában:
 
a) akkreditáció: felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése;

b) akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely megfelel az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú szakképzési  követelményeinek;

c) általános továbbképzés: felsőoktatási intézményben megszerzett oklevél tudástartalmának megújítását, bővítését szolgáló képzés.

d) első alapképzés: az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés;

e) kar: a felsőoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsőfokú képzés  feladatainak ellátását szervezi és biztosítja;

f) kiegészítő alapképzés: a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés;

g) költségtérítés: a felsőoktatási intézmény által megállapított mértékű, a képzéssel összefüggő (működési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevőket terheli;

h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;

i) küldetésnyilatkozat: az alapító okirat keretei között az intézmény részletes feladatait és azok megvalósításának módját meghatározó dokumentum;

j) művészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az előadó művészetek;

k) szak: önálló oklevél kiadásával végződő  felsőfokú képzés;

l) szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. 

m) tudományág: az MTA minősítésítési rendszerében  alkalmazott felosztás szerinti fogalom \"




93. §

(1) Az Ftv. 125. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 

\"(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni. 


(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként működik. \"

(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(5) számozással a következő rendelkezések lépnek:

\"(4) A felsőoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(5) A felsőoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk módosítását  (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.\"

94.§

(1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 119. §-ának (3) bekezdése, 123. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint 

b) a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint 118. § (4) bekezdésében a \"doktori (PhD) fokozattal\" szövegrész helyébe \"doktori fokozattal\", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 93. § (3) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2) bekezdésében a \"dokotori (PhD) fokozat\" szövegrész helyébe \"doktori fokozat\", az Ftv. 86. § (6) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint 119. § (1) bekezdésében a \"doktori (PhD) fokozatot\" szövegrész helyébe \"doktori fokozatot\", az Ftv. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában a \"doktori (PhD), illetve mesterfokozattal\" szövegrész helyébe \"doktori fokozattal\" szövegrész lép, az Ftv. 49. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;

b) az Ftv. 1. sz. melléklete helyébe e törvény 1. sz. melléklete, 2. sz. melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;

c) a 9/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;

d) A 116.§ finanszírozásra vonatkozó rendelkezései 1997. jan 1-én lépnek hatályba. 

e) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét. \" \"




1.	számú melléklet 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI 
ÉS FELSŐOKTATÁSI SZÖVETSÉGEI
I.
Egyetemek
A)	

Állami egyetemek
Állatorvostudományi Egyetem			Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,		Budapest
Budapesti Műszaki Egyetem,			Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem			Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem			Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem			Budapest
Gödöllői Agrártudományi Egyetem			Gödöllő
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem		Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem			Pécs
József Attila Tudományegyetem			Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem		Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem			Debrecen
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola			Budapest
Magyar Iparművészeti Főiskola			Budapest
Magyar Képzőművészeti Főiskola			Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem			Budapest
Miskolci Egyetem				Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem			Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem			Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem		Budapest
Soproni Egyetem				Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem		Szeged
Színház- és Filmművészeti Főiskola			Budapest
Veszprémi Egyetem				Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem		Budapest

B)	

Nem állami egyetemek
a)	

Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem		Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia			Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem		Budapest
Országos Rabbiképző Intézet			Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem			Budapest

b)	

Magán-, illetve alapítványi egyetemek
II.
Főiskolák
A)	

Állami főiskolák
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola		Győr
Államigazgatási Főiskola			Budapest
Bánki Donát Műszaki Főiskola			Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola	Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola		                       Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola		Szombathely
Bessenyei György Tanárképző Főiskola		Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola		Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola			Szarvas
Budapesti Tanítóképző Főiskola			Budapest
Comenius Tanítóképző Főiskola			Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola		Kaposvár
Eötvös József Főiskola			                       Baja
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola		Eger
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola		Kecskemét
Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola	                 Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 			Szekszárd
Jászberényi Tanítóképző Főiskola			Jászberény
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola			Szeged
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola			Budapest
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola			Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola			Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola	Budapest
Könnyűipari Műszaki Főiskola			Budapest
Kőrösi Csoma Sándor Főiskola			Békéscsaba
Külkereskedelmi Főiskola			Budapest
Magyar Táncművészeti Főiskola			Budapest
Pénzügyi és Számviteli Főiskola			Budapest
Rendőrtiszti Főiskola				Budapest
Széchenyi István Főiskola			Győr
Ybl Miklós Műszaki Főiskola			Budapest


B)
Nem állami főiskolák
a)
Egyházi főiskolák

Baptista Teológiai Akadémia			Budapest
Egri Hittudományi Főiskola			Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola			Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája		Budapest
Ferences Hittudományi Főiskola			Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Főiskola		Nyíregyháza
Győri Hittudományi Főiskola			Győr
H.N. Adventista Egyház  Lelkészképző Intézete		Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola		Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola			Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia		Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola			Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola		Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia		Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola		Budapest
Szegedi Hittudományi Főiskola			Szeged
Szent Bernát Hittudományi Főiskola			Zirc
Szent Pál Akadémia				Budapest
Tan Kapuja Buddhista Főiskola			Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 		Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola		Esztergom
Wesley János Lelkészképző Főiskola			Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola		Zsámbék

b)
Magán-, illetve alapítványi főiskolák
Gábor Dénes Főiskola			                      Budapest
Kodolányi János Főiskola	                     	                      Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 		Tatabánya
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete	Budapest

III. Felsőoktatási szövetségek

2. számú melléklet 


A felsőoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

A dolgozók adatai


1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen
 iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,
 továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,
 tudományos fokozatok, címek,
 idegen nyelv tudása,
 kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, 
 vezetői megbízások,
 gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,
 fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
 fizetési fokozat,
 tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,
 munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
 dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
 munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
 munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetmény-kiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
 szabadság, kiadott szabadság,
 dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,
 a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
 a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
 a többi adat az érintett hozzájárulásával.


A hallgatók adatai


1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen
 felvételeivel kapcsolatos adatok, 
 a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
 a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
 a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.

A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni.


1996. évi ...... törvény indoklása

 a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosításáról



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv)  lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait, és megteremtette átalakulásának legfontosabb feltételeit.
 

A 107/1995. (XI. 4.) OGY határozat kijelölte a felsőoktatás fejlesztésének legfőbb célkitűzéseit, meghatározta a fejlesztés irányait és azok megvalósításának eszközeit. Az OGY határozat legfőbb alapelveit  (minőség, nyitottság, az esélyek kiegyenlítődése, méltányos tehermegosztás, elszámolhatóság és hatékonyság, a társadalmi-gazdasági szféra és a felsőoktatás kapcsolatásnak erősítése, autonómia, versenysemlegesség) a törvényJavaslat következetesen érvényesíti. Az elvek érvényesülése feltételeinek megteremtésében azonban az Ftv. lehetőségei korlátozottak két okból. Egyrészt mert egyes vonatkozásokban előzetes kutatásokra és megalapozó számításokra van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás folyamatait meghatározó elemekként épülhessenek be a felsőoktatási rendszerbe (kreditrendszer, teljesítménymutatók, munkaerőpiaci prognózisok), másrészt a felsőoktatás autonómiája egyes megoldásokat elrendelését (pl. az integráció létrehozása összevonások útján, válságkezelés állami eszközökkel történő megoldása, felhasználói kör bevonásának elrendelése a felsőoktatás feladataiban való közreműködésre) még törvényi szinten sem tűri meg. E célkitűzések elérése az autonómia keretei között ezért ösztönzéssel, érdekeltté tétellel lehetséges, és nem a kívánt eredmények törvénybe iktatásával.

 A Javaslat a fentebb említett okokból azzal számol, hogy a kívánt fejlesztés az elkövetkező években alapozó kutatásokat, kísérleteket és további jogalkotást igényel, számol továbbá azzal, hogy a társadalmi folyamatok és feltételek kedvező alakulására is szükség van ahhoz, hogy a törvény rendelkezései  maradéktalanul  érvényesülhessenek. Ennek alapvető feltételeit és jogi kereteit teremti meg a Javaslat.

A törvény jelenlegi módosításának legfőbb célkitűzése az, hogy megteremtse a törvényi alapjait egy racionálisabb struktúra és intézményi működés kialakulásának, s ezzel  létrehozza azokat a jogi feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a felsőoktatás fejlődéséhez. Célja továbbá, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműbbé tegye a törvény egyes  bizonytalanságokat okozó rendelkezéseit.

A törvénymódosítás által előirányzott leglényegesebb változások az alábbiakban összegezhetők.

- Az intézményi rendszer fejlesztése során a fő cél, hogy növekedjék a szakmailag és gazdaságilag megalapozottabb méretű intézmények gazdálkodási szabadsága, felelőssége, illetve képessége arra, hogy nem állami eszközöket nagyobb mértékben tudjanak igénybe venni, illetve eszközeivel hatékonyabban tudjanak gazdálkodni.
- A Javaslat megteremti az intézményi integráció törvényi alapjait, illetve támogatásának lehetőségét esetleg már az előkészületi szakaszban. Az integráció átmeneti formája a felsőoktatási szövetség, mely az intézmények akaratelhatározásából, tehát autonómiájuk sérelme nélkül szerveződik. E mellett a teljes integráció (egységes önálló felsőoktatási intézmény)  lehetséges, sőt kívánatos integrálódási forma marad.
 
- A felsőoktatási szövetség létrehozásának fő kritériumai szakmai, gazdálkodási célokhoz kötődnek. Ezekhez a célokhoz pusztán eszköz az eddigieknél szorosabb integrációs forma, a felsőoktatási szövetség megteremtése, amely elsősorban a hatékonyabb intézményi működést, szakmailag megalapozottabb képzési és kutatási méreteket hivatott biztosítani.

- A törvénymódosítás finanszírozási elvei  és szabályai - egyebek mellett - azt kívánják biztosítani, hogy a felsőoktatási intézmények és képzési programok innovatív módon szolgálják az újonnan felmerülő társadalmi és munkaerőpiaci igényeket. A képzés normatív finanszírozása elveinek kialakításakor és a finanszírozás gyakorlatában a törvénymódosítás figyelembe kívánja venni a felsőoktatási tevékenységekhez kötődő teljesítmények mutatóinak széles körét.

Tekintettel a felsőoktatási intézményekben folyó tudományos munka, és több más felsőoktatással kapcsolatos tevékenység rendkívüli jelentőségére, azok támogatására indokolt  külön pénzeszközöket előirányozni.

A Javaslat finanszírozási koncepciójának nem titkolt célja, hogy többletforrásokhoz juttassa a felsőoktatást azokon a területeken (kutatás, eddig finanszírozatlan gyakorlati képzéssel kapcsolatos tevékenységek, reálértékmegőrzés), amelyek addig egyáltalán nem, illetőleg messze alulfinanszírozottak voltak. E források elosztása részben teljesítményarányosan, részben pályázati rendszerben történne.

Az integráció létrehozása a törvénymódosítás koncepciójában nem különben teljesítményekhez, illetőleg megtakarítások előrejelzéséhez kötött. E megtakarítások nem  tartoznak a rövid távon megtérülő befektetések katagóriájába, de nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az elaprózott srtukrúrában rejlő gazdaságilag is kimutatható hátrányok felszámolhatókká váljanak.

A versenysemlegesség elvének érvényesülését a törvénymódosítás azáltal véli megteremthetőnek, hogy az államilag finanszírozott képzést a fenntartótól függetlenül minden állami és államilag elismert felsőoktatási intézmény számára - a fenntartótól függetlenül - biztosítja, ám csak olyan hallgatólétszám arányában, melyet a munkaerőpiaci prognózisok indokolnak. 

A törvénymódosítás az intézményi válságkezelés alapvető szabályait is rendezni kívánja, amelyre rendezési eljárás lefolytatását irányozza elő. 

Az orvostudományi, tanárképzési, valamint az agrártudományi intézmények sajátos szervezeti-finanszírozási problémái is megjelennek a tervezett szabályozásban. Szükséges volt  ezen túl a kapcsolódó tevékenységek (gyakorlóiskolák, tangazdaságok, klinikai gyógyító tevékenység, gyakorlóhelyek, bizonyos művészeti területek) intézményi, szakmai és finanszírozási kereteinek kijelölése. 

Az Ftv. hatálybelépése óta eltelt idő, s az ez idő alatt felhalmozódott tapasztalatok, továbbá a felsőoktatás-fejlesztési célkitűzések megvalósíthatósága érdekében szükséges a felsőoktatás országos szakmai szervei (Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási és Tudományos Tanács) jogállásának és kompetenciájának újradefiniálása. A fő cél egy olyan szakmai koordinációs rendszer jogi megalapozása, amely képes kiváltani egy központosított kormányzati rendszer szükségtelen adminisztratív beavatkozásait, ám ugyanakkor megfelelő alapot ad a felsőoktatás stratégiai fejlesztésére és a felsőoktatás minőségének garantálására.

A Javaslat megteremti a felsőoktatás minőségbiztosításának és szakmai önellenőrzésének intézményi kereteit.  Az intézmények önértékelésen alapuló éves jelentése egyben a Magyar Akkreditációs Bizottság folyamatos tájékozódásának alapja.
  
A törvénymódosítás egyik fő célja egy vertikálisan jobban tagolt képzési rendszer, képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyes képzési szintek egymásra épülését és a programok közötti átjárhatóságot. Ezt szolgálja mindenekelőtt a posztszekunder, vagyis az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés felsőoktatási rendszerbe történő beillesztése, amely a hallgatói létszám jelentős emelkedését teszi lehetővé, ám nem eredményez a képzés szempontjából túlképzés alapján  előálló  indokolatlan költségnövekedést.

A Javaslat a többszintű képzés feltételeinek megteremtésével és a kreditrendszer által biztosított átjárhatósággal teremti meg a jelenlegi kétszintű tanárképzésnek a közoktatás igényei szerinti átalakíthatóságát, melyet  a törvénymódosítás külön rendelet szabályozási körébe utal.

A törvénymódosítás alapelve szerint a tandíj, valamint az ösztöndíj és a szociális támogatás célja és tartalma alapvetően eltér egymástól, a hármat tehát egymástól elkülönített elvek és egyéb megfontolások alapján kell rendezni.  Az erre vonatkozó tandíjrendeletet (amely a törvény előkészítése miatt nem került előbb beterjesztésre) a törvény hatálybalépését követően haladéktalanul meg kell alkotni. 

A Javaslat a fenti stratégiai jelentőségű kérdéseken túl szabályoz bizonyos, az előző törvény által szabályozatlanul hagyott, vagy ellentmondásosan szabályozott kérdéseket, így: pontosítja, illetve új módon határozza meg a hallgatók és a hallgatói önkormányzat jogait; a felsőoktatási intézmények vezetői kinevezésének és visszahívásának döntéshozatali rendszerét, a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét. A követett elv az, hogy minden leváltásnak ugyanazon a processzuson kell átmennie, mint a megválasztásnak, illetve kinevezésnek. Ezen kívül a törvénymódosítás olyan rendszert alakít ki, amely - az intézményi stabilitás biztosíthatósága érdekében - minősített többséghez (az intézményi tanács 2/3-a) köti az intézményi vezetők visszahívását. A törvénymódosítás definiálja a miniszter törvényességi felügyeletének terjedelmét és tartalmát, egyértelművé téve ezzel, hogy e felügyeleti jogkör az igazgatási természetű kérdésekre terjed ki.




RÉSZLETES  INDOKOLÁS


1. §

Az Ftv. 2. §-ához


A Javaslat  a korábbiakhoz képest kiterjeszti a felsőoktatási intézmény fogalmát: ennek értrlmében az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolákon kívül felsőoktatási szövetségek is a felsőoktatási intézmény fogalmába kerültek.

Új elem a Javaslatban, hogy a felsőoktatási intézmény törvénye feltételévé teszi a (3) bekezdéssel, hogy a felsőoktatási intézmény alapító okirattal, küldetésnyilatkozattal és fejlesztési tervel rendelkezzék.

Az (5) bekezdés új rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmények székhelyeit is fel kell sorolni az 1. sz mellékletben. Minthogy a Javaslat ismeri a székhelyen kívüli képzés fogalmát, szükséges annak megjelölése minden intézmény esetében. 

2. §

Az Ftv. 3. §- ához

 Az (1) bekezdés új módon definiálja az egyetem fogalmát. A Javaslat alapvetően szigorítani kívánta a korábbi kritériumokat, minthogy azonban  az eredeti elképzelés szerinti több tudományterületen való működés feltételül szabása esetén e kritérium alkalmazása egyes intézményeket teljesen elzárt volna az egyetemként való továbbműködés lehetőségétől, az egyeztetés során  végülis ez a változat kerekedett felől. A bekezdés további részeiben érdemi változás nem történt.
Az Ftv. 3. §-ához

 A (2) bekezdés további szigorítást tartalmaz, azáltal, hogy az a) pontben a teljes munkaidőben fogalalkoztatottak meglétéhez köti az egytemi minőséget, a b) pont pedig  intézményi könyvtár és informatikai háttér meglétét is kötelezővé teszi. 

3. §

Az Ftv. 4. §-ához

1) A főiskola tekintetében  A Javaslat ugyancsak szigorítást tartalmaz, amikor  előírja, hogy a főiskolának több tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képesnek  és alkalmasnak kell lennie legalább hároméves főiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre, valamint kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására;



4. §

Az Ftv. 4. §-ának 4/A. §-sal történô kiegészítéséhez

Az általános indokolásban kifejtettekkel összhangban a felsôoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló felsôoktatási intézmény vagy felsôoktatási szövetség létesítését kezdeményezhetik a felsôoktatási intézményrendszer fejlesztéseként. 

A felsôoktatás intézményrendszerének új elemeként megjelenô felsôoktatási szövetség, tehát a szövetségre lépô felsôoktatási intézmények által létrehozott olyan önálló jogi személyiséggel rendelkezô intézmény, amely egyben teljes jogkörrel rendelkezô költségvetési szerv, a létrehozás célja a hatékonyabb oktatási és kutatási tevékenység megvalósítása, ennek érdekében egységes gazdasági és igazgatási szervezet kialakítása stb.

A Javaslat meghatározza a szövetség alapítására, illetve a szövetséghez való csatlakozásra jogosultak körét. Lehetôséget kíván teremteni arra is, hogy a jelenleg a felsôoktatási intézmény székhelyen kívül működô kara az anyaintézmény hozzájárulásával a létrejövô szövetség tagja legyen. 

A szövetség tagjaivá váló egyetemek, fôiskolák és önálló kutató intézetek korábbi jogállásukat elvesztik, és tagintézményként az e törvény külön rendelkezései alapján szabályozott jogállással és hatáskörrel rendelkeznek.

5. §

Az Ftv. 5. §-ához

A szövetség felsôoktatási intézménnyé minôsítése indokolja a módosítást, miszerint a jövôben az egyetem és a fôiskola létesítése és megszüntetése az Országgyűlés hatásköre, a szövetség létrejöttét a 4/A. § (2) bekezdése alapján ugyanis az Országgyűlés jóváhagyja.

6. §

Az Ftv.7. §-ához

Az állami felsôoktatási intézmények által folytatott felsôfokú szakemberképzés feladatrendszerét a Javaslat különbözô típusú feladatkörökre bontja fel és meghatározza e feladatok finanszírozásának alapvetô formáját is. 

Az államháztartási törvénnyel összhangban az alapvetôen költségvetési szervként működô felsôoktatási intézmények alapfeladatát az intézmény alapító okirata határozza meg, melyet a vonatkozó jogszabályok alapján a művelôdési és közoktatási miniszter ad ki. Az állami felsôoktatási intézmény által alapfeladatként ellátott felsôfokú szakemberképzés finanszírozása lesz a Javaslat szerint alapvetôen az állam feladata.

Az állami felsôoktatási intézmény az alapító okiratban meghatározott alapfeladatán túl, amennyiben a képzés folytatásának egyéb feltételeivel (például szakindítási engedély stb.) rendelkezik, költségtérítéses szolgáltatásként is folytathat felsôfokú szakemberképzést. A költségtérítéses szolgáltatásként folytatott szakemberképzés már jelen van a mai felsôoktatási rendszerben is, erre társadalmi igény van, ezért a Javaslat szükségesnek tartotta a törvényi keretek egyértelmű rendezését az ilyen típusú szakemberképzés esetén. 

A felsôfokú szakemberképzés különbözô szakmai területein egyre jelentôsebb a szerepe a nem állami felsôoktatási intézményeknek. A Javaslat erre figyelemmel indokoltnak tartja egyértelműen szabályozni, hogy a nem állami felsôoktatási intézmények által folytatott felsôfokú szakemberképzés finanszírozása mikor képezi az állam feladatát. A Javaslat tehát nem kívánja korlátozni a nem állami felsôoktatási intézmények által folytatható felsôfokú szakemberképzést, amennyiben a képzés egyéb feltételeivel a nem állami felsôoktatási intézmény rendelkezik, csupán azt rögzíti, hogy az állam a képzés finanszírozására az állami felsôoktatási intézményekkel azonos módon akkor vállal kötelezettséget, ha a képzés folytatására a nem állami felsôoktatási intézménynek megbízást ad. 

Változatlanul jogot kíván adni a Javaslat a felsôoktatási intézményeknek egyrészt arra, hogy az alap- és középfokú szakképzésben részt vegyenek az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával, másrészt hogy továbbra is folytathassanak felsô- és középfokú tanfolyami képzést, továbbképzést és egyéb szolgáltató tevékenységet a szabad kapacitásaik jobb kihasználása érdekében költségtérítéses szolgáltatásként, vagy vállalkozási tevékenység formájában.

7. §

Az Ftv. 7. §-ának 7/A. §-sal történô kiegészítéséhez

Az általános indokolásban kifejtettekkel összhangban a Javaslat tehát az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés szabályozásával részben a felsôfokú szakemberképzés új szakképzési szintjét kívánja megteremteni, részben a felsôoktatásban részt vevô hallgatói létszám olyan növelését célozza, amely egyben az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés és a jelenlegi képzési szintek közötti átjárhatóságot és a képzési programok tudatos egymásraépülését is elôsegíti.

8. §

Az Ftv. 9. §-ához

A Javaslat az Ftv. 7. §-ának módosításával összhangban (felsôoktatási intézmények alapfeladata mint az állam által finanszírozott feladat) azt rögzíti, hogy az állami felsôoktatási intézmények alapfeladatai ellátásának feltételeit biztosítja a törvény az új 9/A-9/F. §-okban foglalt rendelkezések szerint. Az új (2) bekezdés az állami felsôoktatási intézmények által ellátott valamennyi feladat forrásait sorolja fel, így a költségtérítést mint az Ftv. 7. §-ának módosításával összhangban megfogalmazott feladat finanszírozási forrását. A felsôoktatási intézmények jelentôs körben különbözô alapítványi források igénybevételével is gondoskodnak feladataik ellátásáról. Ezért indokoltnak tartja a Javaslat az alapítványi források nevesítését e törvény keretében. Az állami vagyon helyett a kincstári vagyon fogalmának használata az államháztartási törvénnyel való összhang miatt szükséges. 

9. §

Az Ftv. 9. §-ának 9/A-9/I. §-okkal történô kiegészítéséhez

Az Ftv. 9. §-a (1)-(10) bekezdés keretében szabályozta a felsôoktatási intézmények pénzügyi rendszerének és támogatásának kérdéseit. A pénzügyi rendszer és a támogatási formák egyes elemeit érintô módosítási Javaslatok miatt célszerűnek tartotta a Javaslat a 9. § tartalmi felbontását és a finanszírozás egyes kérdéseinek új §-okban történô szabályozását. 

A Javaslat a 9/A. §-ban kétirányú módosítást eszközöl a hallgatói elôirányzat kérdéskörében. Egyrészt rögzíti, hogy hallgatói elôirányzat csak az államilag finanszírozott felsôfokú szakemberképzésben résztvevôket illeti meg, másrészt meghatározza azokat a szakképzési formákat is, amelyekben résztvevôk számára hallgatói elôirányzat biztosítható. Ezek körét az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés szabályozásával értelemszerűen kibôvíti, továbbá nevesítetten rendelkezik arról, hogy az elsô kiegészítô alapképzésben résztvevôkre is kiterjed a hallgatói elôirányzat biztosítása (ezzel is ösztönözni kívánja a Javaslat a kétszintű egyetemi képzés, továbbá a fôiskolai végzettségre épülô meghatározott egyetemi kiegészítô alapképzés körének bôvítését). A Javaslat a törvény szintjén nevesítetten szól a hallgatói elôirányzat részét képezô egyéb állami támogatásokról a jelenlegi gyakorlattal összhangban, új elem a lakhatási támogatás mint támogatási forma szabályozása, melyre a korlátozottan bôvíthetô diákotthoni férôhely miatt van szükség.

A Javaslat a 9/B. §-ban a képzési elôirányzat fogalmi pontosítása mellett rendelkezik az államilag finanszírozott képzésben a képzési normatíváról és a normatíva megállapításának módjáról, kimondva, hogy a részletes szabályokat kormányrendeletben kell meghatározni.

A Javaslat a 9/C. §-ban a létesítmény-fenntartási elôirányzat fogalmán belül szükségesnek tartja nevesítetten szólni a felsôfokú szakemberképzés számos területén a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, gyakorlóhely, klinika, oktatókórház és tangazdaság működési költségeinek önálló alcímként történô tervezésérôl és folyósításáról. A jelenlegi bázis-szemléletű létesítmény-fenntartási elôirányzat megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben javasolja rendezni annak érdekében, hogy a felsôoktatási intézmények átlátható és garanciát is jelentô módon kapják meg a létesítmény-fenntartás, illetve -felújítás szükséges forrásait. 

A Javaslat a 9/D. §-ban a programfinanszírozási elôirányzat keretében finanszírozható célprogramok nevesítését, illetve az erre a célra szolgáló elôirányzat mértékét kívánja meghatározni azzal, hogy e támogatásokból csak megalapozott pályázat alapján részesülhetnek a felsôoktatási intézmények. 

Az általános indokolásban már jelzett célt, tehát a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés támogatását kívánja a Javaslat a 9/E. § módosításával biztosítani azáltal is, hogy az évente e célra biztosított összeget garantálni kívánja, illetve elosztásának rendjét a 111. § (6) bekezdésében foglaltak szerint határozza meg.

A Javaslat a 7. § módosításával összhangban önálló új §-ban, 9/G. §-ban rendelkezik arról, hogy az állami felsôoktatási intézmény az alapfeladatán túl végzett felsôfokú szakemberképzési tevékenységbôl, illetve egyéb vállalkozásból szerzett bevételével az államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban milyen módon rendelkezhet. Ennek során a Javaslat kimondja, hogy a tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységet terhelô összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért (oktatási terem, laboratórium stb.) járó térítést is, illetve hogy az e bevételbôl fennmaradó rész az intézmény működésének és fejlesztésének, valamint a képzési és kutatási tevékenység feltételeinek biztosítására használható csak fel. A felsôoktatás területén egyre jelentôsebb szerepet játszanak az alapítványi hozzájárulások, adományok és esetenként egy-egy felsôoktatási intézményre hagyományozott ingó és ingatlan vagyon. Ez biztosíthatja hosszabb távon a felsôoktatási intézmények több forrású finanszírozási rendszere kiteljesedését. 

A Javaslat a 9/I. §-ban kívánja rendezni a nem állami felsôoktatási intézmények létesítésének, fenntartásának és fejlesztésének, valamint az általuk folytatott felsôfokú szakemberképzés finanszírozásának kérdéseit. Fô szabályként a nem állami felsôoktatási intézmény fenntartójának kötelezettségévé teszi a működés feltételeinek biztosítását. Az államháztartási törvénnyel összhangban rendezi a Javaslat azt a kérdést, hogy az ilyen címen kapott állami támogatás felhasználását az állam ellenôrizheti. 

10. §

Az Ftv. 10. §-ához

Az Ftv. 10. §-ának javasolt módosítása a 9. § elôzôekben indokolt módosításából következik, továbbá abból, hogy a Javaslat a Felsôoktatási és Tudományos Tanács jogállását módosítani javasolja. Az új (5) bekezdés beiktatásával a Javaslat a megnövekedett jelentôségének megfelelôen külön is szabályozni kívánja az államközi megállapodás alapján  képzésben részesülô külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségek biztosítását. 

11. §

Az Ftv. 10. §-ának a 10/A. §-sal történô kiegészítéséhez

Az új § beiktatásának indoka, hogy a különbözô okokból, de ténylegesen bekövetkezett vagy bekövetkezô intézményi működési gondok rendezésének törvényileg szabályozott keretet adjon azzal, hogy az e célból elrendelt rendezési eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. 

12. §

Az Ftv. 11. §-ához

A Javaslat a szövegpontosítás mellett az új (4) bekezdés beiktatásával annak jelentôségét kívánja hangsúlyozni, hogy a felsôoktatási intézmények, de a Magyar Tudományos Akadémia számára is fontos a jellenleg már létezô együttműködés továbbfejlesztése, az együttműködés lehetséges formáinak nem taxatív felsorolásával. 

13. §

Ftv. 11. §-ának a 11/A-11/B. §-sal történô kiegészítéséhez

A felsôoktatás számos területén különbözô okokból és indítékokból megnôtt a felsôoktatási intézmények székhelyen kívül folytatott képzési tevékenységének jelentôsége (a képzési színhelyek arányos földrajzi elosztása stb.), anélkül azonban, hogy ennek feltételeit a törvény rendezné. Ezért a Javaslat a 11/A. §-ban - támogatva a székhelyen kívüli képzést - azokat a minimális feltételeket kívánja a törvényben rögzíteni, amelyek az azonos értékű oklevél-kiadás elengedhetetlen feltételei. A (2) bekezdés a törvény szintjén az ilyen képzés támogatása mellett azt kívánja kimondani, hogy ennek többletköltségeit milyen módon és formában kell biztosítani. 

A 11/B. § a korábbiaknál részletesebben kíván rendelkezéseket megállapítani a két vagy több felsôoktatási intézmény, illetve a felsôoktatási intézmények és más szervek együttműködése keretében megvalósuló felsôfokú szakemberképzés folytatási feltételeirôl, annak érdekében, hogy a képzés színvonala a kiadott oklevelek tudástartalma biztosított legyen. Tehát e rendelkezések szintén nem az ilyen együttműködések visszaszorítására, hanem ellenkezôleg, rendezett feltételek melletti támogatására szolgálnak. 
 
14. §

Az Ftv. ELSŐ RÉSZE új 5/a. Fejezetéhez

A Javaslat az új 5/a. Fejezetben az általános indokolás keretében kifejtettekkel összhangban a felsôoktatási intézmények önálló döntésével létrehozni kezdeményezett felsôoktatási szövetség létesítésének alapvetô feltételeit, a létrehozás eljárási rendjét, a csatlakozás, illetve a kiválás szabályait állapítja meg. A szándéknyilatkozat keretében a szövetségre lépni kívánó felsôoktatási intézmények azt kell valószínűsítsék, illetve dokumentálják, hogy a létrehozni kívánt felsôoktatási szövetség valóban hatékony és a felsôoktatás fejlesztésével összhangban álló célokat szolgál.

15. §

Az Ftv. 14. §-ához

A Javaslat a felsôoktatási intézmények, ezen belül is elsôsorban a művészeti felsôoktatási intézmények kezdeményezésére került a módosításba, annak érdekében, hogy a törvényhely alkalmazása a gyakorlatban ne okozzon értelmezési problémákat.

16. §

Az Ftv. 15. §-ához

A módosítást, nevezetesen a nem magyar állampolgárok oktatóként vagy tudományos kutatóként történô alkalmazása korlátozásának eltörlését felsôoktatási intézményi Javaslatra az intézményi autonómia bôvítéseként indokoltnak tartja a Javaslat.

17. §

Az Ftv. 16. §-ához

A Javaslat a felsôoktatási intézmények véleményével összhangban indokoltnak tartotta a fôiskolai docenssé történô kinevezés feltételeinek meghatározásával együtt a fôiskolai docenst is az úgynevezett vezetô oktatók körébe sorolni azzal, hogy a törvény vonatkozó §-aiban a hatályos szövegben szereplô \"vezetô oktatók\" kifejezés helyett következetesen felsorolja ezt az oktatói kört: egyetemi tanár, egyetemi docens, fôiskolai tanár, fôiskolai docens. A felsôfokú szakemberképzésben a fôiskolák szerepe, a fôiskolák szakmai képzésében a fôiskolai docens szerepe a módosítást indokolja.




18. §

Az Ftv. 17. §-ához

A Javaslat az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai és a felsôoktatási intézmények ezt megerôsítô véleménye alapján az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályozás módosításával egyrészt növelni kívánta az intézményi autonómiát, másrészt a felmentés differenciált szabályozásával a jogalkalmazás életszerű követelményeinek kívánt eleget tenni. (Indokolatlan a felmentési eljárás lefolytatása, például ha az egyetemi tanár maga kéri a felmentését, lásd új (7) bekezdés.) A \"Professor Emeritus\"-i cím adományozásának lehetôségét a Javaslat a fôiskolára kinevezett egyetemi tanárok körére is kiterjeszti. A felsôoktatási intézmények által kezdeményezett módosítás ugyanakkor a döntési jogot e kérdésben a habilitáló egyetem tanácsára bízza annak a fôiskolai tanácsnak a Javaslatára, ahol az érintett egyetemi tanár ténylegesen működött.

19. §

Az Ftv. 18. §-ához

A módosítást a művészeti felsôoktatási intézmények sajátosságai indokolják, hasonlóan az egyetemi tanári kinevezés feltételeihez.

20. §

Az Ftv. 19. §-ához

A fôiskolák oktatási tevékenységében, szakmai és tudományos életében a fôiskolai tanár mellett meghatározó szerepe van és lesz a jövôben is a fôiskolai docenseknek. Erre figyelemmel a Javaslat az adott kritériumok mellett külön rendelkezést tart indokoltnak a törvénybe beiktatni a fôiskolai docens kinevezési feltételeirôl.

21. §

Az Ftv. 25. §-ához

A Javaslat az oktatói elômeneteli rendszerben a habilitáció szerepét a felsôoktatási intézmények véleményével és kialakult gyakorlatával (intézményi szabályzat) összhangban kívánja növelni azáltal, hogy a módosítás a habilitáció megadásánál a tudományos teljesítményt is megítélni rendeli, illetve a pályázónak az elért eredményekrôl, így többek között a doktori fokozat megszerzése utáni kutatói tevékenységérôl is számot kell adni. Ugyancsak intézményi kezdeményezésre került be az elôadókészség szabad elôadásban és idegen nyelven való bizonyítása is a módosító Javaslatba.

22. §

Az Ftv. 26. §-ához

A felsôoktatási intézmények kezdeményezték a habilitációs bizottság összetételének Javaslatban szereplô módosítását. A Javaslat a habilitáció súlyának növeléseként kívánja bevezetni a habilitált személy részére a \"dr. Habil\" cím megadását. 



23. §

Az Ftv. 27. §-ához

A felsôoktatási intézmény hallgatóinak körére és a hallgatói jogviszonyra vonatkozó módosítások az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés szabályozása miatt váltak indokolttá. A hallgatói önkormányzatok kezdeményezését fogadta el a Javaslat, amikor az új (3)-(5) bekezdésben a hallgatói jogviszonyból származó egyéni és kollektív jogok közt tesz különbséget. A törvény további §-aiban e különbségtételnek megfelelôen került szabályozásra az egyéni, illetve kollektív jogok gyakorlása. 



24. §

Az Ftv. 28. §-ához

A hallgatói jogviszony szünetelésével, illetve a törléssel kapcsolatos felsôoktatási intézményi végrehajtási tapasztalatok indokolják a Javaslatban szereplô módosítást, a módosítás elfogadása egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat kialakítását segíti elô. 

25. §

Az Ftv. 29. §-ához

Az Ftv. e §-ra vonatkozó végrehajtási tapasztalatai indokolják, hogy a Javaslat a tényleges helyzetnek megfelelôen megkülönbözteti a hallgatói jogviszonyhoz tartozó kedvezmények körét, a hallgatói jogviszony alapján érvényesíthetô jogok körét, valamint azt, hogy a hallgatói jogviszony fennállását tanusító közokirat (diákigazolvány) milyen személyi információk tárolását szolgálhatja. A differenciált szabályozás lehetôséget teremt arra, hogy a különbözô hallgatói körök (alapképzésben résztvevô, szakirányú képzésben résztvevô, ezen belül nappali tagozatos, esti tagozatos stb.) indokolt módon, de nem diszkriminációt eredményezve eltérô kedvezményeket stb. tanusító diákigazolványt kapjanak. 

26. §

Az Ftv. 30. §-ához

A hallgatói elôirányzat biztosítására, az abban részesülôk körére vonatkozó módosítással összhangban a Javaslat egyértelműen rendezi a vonatkozó jogszabályok és intézményi szabályzatok rendelkezései alapján különbözô juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülôk körét azzal, hogy egyben nevesíti is az adható juttatásokat és kedvezményes szolgáltatásokat (nappali tagozatos hallgatók). Változatlanul indokolt azonban lehetôséget teremteni arra, hogy a vonatkozó jogszabályok a más oktatási formában résztvevô hallgatók számára is megállapíthassanak juttatásokat, kedvezményeket. Az új (3) bekezdés jogszabály-szerkesztési okokból a jelenleg hatályos Ftv. 84. § (6) bekezdésének átvétele annak érdekében, hogy egy helyen történjen a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályozás. 

27. §

Az Ftv. 31. §-ához

Az Ftv. 7. és 9. §-ai módosítására vonatkozó Javaslattal összhangban az e szakaszra vonatkozó módosítás a felsôfokú képzésben résztvevô hallgatókat aszerint csoportosítja, hogy államilag finanszírozott felsôfokú képzésben vesznek-e részt, ez esetben a törvény és végrehajtási rendeletei szerint megállapított tandíjat és egyéb díjakat, illetôleg államilag nem finanszírozott képzésben vesznek-e részt, ez esetben költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján. 

A jelenlegi felsôoktatási gyakorlatban elôforduló anomáliákat kívánja az új (3) bekezdés megszüntetni azáltal, hogy kimondja: az államilag finanszírozott felsôfokú képzésben résztvevôk számára a tandíjon felül csak akkor állapíthat meg az intézmény további díjat, ha olyan szolgáltatást nyújt, amely nem kapcsolódik a képesítési követelményekben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez. Az új (5) bekezdés új c) pontjában a Javaslat arra kíván lehetôséget biztosítani, hogy a törvény felhatalmazása alapján az esélyegyenlôség biztosítása érdekében további lépésekre kerülhessen sor, amennyiben ennek feltételei megteremthetôk.

28. §

Az Ftv. 32. §-ához

A Javaslat a hallgatói jogok egyéni és kollektív jogokra történt korábbi felbontásának megfelelôen javasolja a (3) bekezdésben újraszabályozni a hallgatókat megilletô úgynevezett egyéni jogokat. A módosítási Javaslat kialakítása a hallgatói önkormányzatok véleményének figyelembevételével történt. 

29. §

Az Ftv. 32. §-ának a 32/A. §-sal történô kiegészítéséhez

A felsôoktatási intézmények és a hallgatók véleményét egyaránt figyelembe vette a Javaslat, amikor az új 32/A. § beiktatásával önállóan szabályozni javasolja a tudományos diákköri tevékenység rangját emelô módon az Országos Tudományos Diákköri Tanács helyét, szerepét és működése feltételeit. 

30. §

Az Ftv. 33. §-ához

A Javaslat az új (2) bekezdés beiktatását a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatálybalépésére figyelemmel tartja indokoltnak.

31. §

Az Ftv. 35. §-ának a 35/A. §-sal történô kiegészítéséhez

A felsôoktatási intézmények, illetve a doktori képzésben résztvevô hallgatók országos szövetsége véleményét vette figyelembe a Javaslat, amikor egyértelműen rendezni kívánta a doktori képzésben résztvevô hallgatóknak a felsôoktatási intézmény oktató munkájában történô közreműködése kérdéseit.







32. §

Az Ftv. 37. §-ának a 37/A. §-sal történô kiegészítéséhez

A Javaslat által rendezni kívánt kérdéseket a hatályos törvény eddig nem szabályozta. A felsôfokú szakmai képzés szerves részét képezô egyes tevékenység, de általában a képzés infrastrukturális hátterének kibôvülése (technikai berendezések, felszerelések) egyaránt indokolja, hogy a felsôoktatási intézmény a képzés jellegéhez igazodóan mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a képzésben résztvevô hallgatók az egészséget és biztonságot védô ismereteket megszerezzék, illetve ez a hallgató köteleessége is legyen. 

33. §

Az Ftv. 43. §-ához

A módosítást a hallgatói jogok korábban jelzett egyéni és kollektív jogokra történô megváltoztatása indokolja.

34. §

Az Ftv. 44. §-ához

A Javaslat a módosításnál a hallgatói önkormányzatok véleményét fogadta el.

35. §

Az Ftv. 47 §-ához

A felsôoktatási intézményrendszer fejlesztési céljaival összhangban létrejöttek, illetve létrejöhetnek olyan fôiskolák, amelyek a szakmai képzés tagoltsága, a hallgatói létszám alapján az eddig egységes fôiskola kari tagozódását teszik szükségessé az oktatás hatékonyabb megszervezése érdekében. Ezért a Javaslat az érintett felsôoktatási intézmények kezdeményezésére lehetôvé kívánja tenni a fôiskolák karokra történô tagozódását. 

36. §

Az Ftv. 48 §-ához

A Javaslat a módosítással a törvény más §-aival való összhang érdekében tesz különbséget az állami felsôoktatási intézmények, illetve a nem állami felsôoktatási intézmény karai létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos kormányhatáskörök között.  

37. §

Az Ftv. 50. §-ához

Az új 37/A. § (2) bekezdésében jelzett intézményi feladatok jellege és nagyságrendje egyaránt indokolhatja, hogy azok ellátására több felsôoktatási intézmény együttműködés keretében vállalkozzon. A Javaslat azonban az integrációra, a felsôoktatási szövetségek létrejöttére figyelemmel e feladatok ellátását saját szervezeti egység létesítésével is megoldhatónak tartja.


38. §

Az Ftv. 51. §-ához

A módosítást más törvényhelyek módosítására vonatkozó Javaslatok indokolják, mivel részben eltérô elnevezéssel, részben új területeken teszik kötelezôvé intézményi szabályzat megalkotását. Továbbá mivel az egyéni hallgatói jogok körében szabályozásra került az oktatók hallgatói véleményezése, ezért indokolt, hogy az intézményi szabályzat részeként vagy önálló szabályzat formájában ennek kereteit rendezzék. 

39. §

Az Ftv. 52. §-ához

A Javaslat az 52. § módosításánál a felsôoktatási intézmények véleményét, továbbá az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletében a költségvetési szerv gazdasági vezetôjével szemben megfogalmazott követelményeket vette figyelembe, amikor önálló bekezdésben szabályozta a fôtitkár, illetve a gazdasági (fô)igazgató jogállását, kinevezésének módját és idôtartamát. Az államháztartási törvénnyel és végrehajtási rendeletével való összhang indokolja, hogy a Javaslat a korábbi szabályozástól eltérôen a gazdasági (fô)igazgatót a gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézményvezetô helyettesének minôsíti.

A Javaslat ugyanakkor az intézményi gazdálkodással kapcsolatos döntések megalapozottabbá tétele érdekében az új 59/E. §-ban meghatározott jogállással és hatáskörrel Felügyelô Tanács létrehozását rendeli el. 

A felsôoktatási intézmények gyakorlata törvényi szabályozás hiányában nem egységes az új (5) bekezdésben említett vezetôhelyettesek megbízása területén. A Javaslat erre figyelemmel kimondja, hogy az említett megbízása határozott idôre történik, de az idôtartamot és más, ezzel összefüggô kérdéseket intézményi szabályzati hatáskörbe utal. 

40. §

Az Ftv. 53. §-ához

A Javaslat a felsôoktatási intézmény vezetô testületének, az intézményi tanácsnak új feladatává teszi az intézmény küldetésnyilatkozatának, tehát az alapító okirat keretei között az intézmény részletes feladatai és azok megvalósítási módjának önálló dokumentumban történô megfogalmazását, továbbá a felsôoktatási intézményrendszer általános fejlesztési célkitűzéseit is figyelembe vevô intézményi fejlesztési terv elfogadását. Mindkét dokumentum hasznosságát nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen igazolják. 

Az intézményi tanács hatáskörét érintô további módosításokat más törvényi helyek javasolt változása indokolja. Kivételt képez ez alól az 53. § (2) bekezdés k) pontja, mely új hatáskörként fogalmazza meg az intézményi tanácsnak a szakképzés rendszerével kapcsolatos feladatait. 
A (3) bekezdés módosítására vonatkozó Javaslatokat az államháztartási törvénnyel való összhang indokolja.

41. §

Az Ftv. 55. §-ához

A Javaslat a felsôoktatási intézmények és az érintett hallgatói rétegek véleményét is figyelembe véve kívánja módosítani a tanács összetételére, valamint a tanács munkájában résztvevô állandó és alkalmankénti meghívottak körére vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak e véleményekre figyelemmel javasoljuk az újraválasztás korlátozásának megszüntetését, valamint a hallgatókra vonatkozó eltérô idôtartamot. 

42. §

Az Ftv. 56. §-ához

A Javaslat a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait, a felsôoktatási intézmények véleményét is figyelembe vette, amikor a rektor és a fôiskolai fôigazgató megbízására, illetve felmentésére vonatkozó eljárás, illetve az eljárásban résztvevôk körének hatáskörét az intézményi autonómia növelése érdekében újraszabályozni javasolja.

43. §

Az Ftv. 56. §-ának az 56/A. §-sal történô kiegészítéséhez

Az állami, illetve a nem állami felsôoktatási intézményekkel kapcsolatos hatáskörök már korábban is jelzett megkülönböztetése indokolja az új 56/A. § beiktatását.

44. §

Az Ftv. 59. §-ához

A felsôoktatási intézmények szakmai önállósága egyben felelôsséget is ró az intézményekre az általuk folytatott képzési és kutatási tevékenység színvonalának folyamatos biztosítása. Ennek részét képezi az intézményi önellenôrzés, melynek formájaként a Javaslat e célra létrehozott bizottság működtetését határozza meg.

A bizottság éves értékelése, illetve annak intézményi tanácsi megtárgyalása részben az intézmény számára teremt lehetôséget a szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára, részben jelentés megküldése a Magyar Akkreditációs Bizottságnak azt is biztosítja, hogy a MAB mint független minôségbiztosító testület, folyamatosan figyelemmel kísérje a felsôoktatás helyzetét. 

45. §

Az Ftv. 13. Fejezetének 13/a. Fejezettel történô kiegészítéséhez

A felsôoktatási szövetségnek a felsôoktatási intézményrendszer új intézményeként történô szabályozása az Ftv. belsô szerkezete és szabályozási logikája miatt a szövetség működésére és vezetésére vonatkozó kérdések önálló fejezetben történô rendezését tette indokolttá. A 13/a. Fejezet új §-ai tehát az Ftv. hatályos rendelkezéseire figyelemmel mindazokat a kérdéseket szabályozzák a szövetség esetében, amelyek a felsôoktatási intézményrendszer más elemeitôl (egyetem, fôiskola) való eltérést jelentenek, azzal, hogy a nem szabályozott kérdésekben a 12-14. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 

Az elôzôekre figyelemmel a részletes indokolásban csupán az új 59/F-H. §-ok rendelkezéseire kívánjuk a figyelmet felhívni. E §-ok a szövetség részévé váló felsôoktatási intézmények jogállásában és hatáskörében, valamint vezetési rendszerében bekövetkezô változásokat tartalmazzák. Ennek megfelelôen a tagintézménnyé váló felsôoktatási intézmény ugyan megôrzi jogi személyiségét, azonban ennek alapján csak azok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, amelyekkel a törvény kifejezetten felruházza a tagintézményt, illetve amelyek gyakorlását nem utalja a szövetség valamely szervének hatáskörébe. A korlátozott polgári jogi jogalanyiság nem jelent pénzügyi jogi jogalanyiságot (teljes jogkörű költségvetési szerv a szövetség), a tagintézmény csak a kizárólagosan rendelkezésére bocsátott elôirányzatok és pénzeszközök felhasználásáról dönt. A tagintézmény sajátos jogállása indokolja, hogy a módosítás részletesen rendelkezik a tagintézményi tanács hatáskörérôl, vezetôjének jogkörérôl. 

46. §

Az Ftv. 61. §-ához

A Javaslat a korábban említett indokok alapján lehetôvé teszi fôiskolán belül karok működését. A 61. § javasolt módosítása a fôiskolai kar létrehozásának értelemszerű következménye. Az új (4) bekezdés az elôzôek mellett az intézményen belül működô karok viszonylagos önállóságának garanciáját kívánja biztosítani a kar elsô számú vezetôjének megválasztására és megbízására vonatkozó kérdések törvényi szabályozásával.

47. §

Az Ftv. 62. §-ához

A módosítás a fôiskolai kar létrejöttének lehetôvé tételébôl értelemszerűen következik.

48. §

Az Ftv. 63. §-ához

A felsôoktatási intézmények szervezeti egységei vezetésével kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok indokolják annak lehetôvé tételét, hogy az intézményi szabályzat a szervezeti egységek vezetése tekintetében az úgynevezett rotációs elvet alkalmazhassa.

49. §

Az Ftv. 64. §-ához

A Javaslatnak a 64. §-ra vonatkozó módosításai más törvényhelyek [új 7/A. §, 59. § új (1)-(3) bekezdése] módosítására vonatkozó Javaslatokból következnek. 






50. §

Az Ftv. 66. §-ához

A Javaslat a hallgatói jogviszonyban állók körének jelentôs kibôvülése (például iskolarendszerű felsôfokú szakképzés) miatt indokoltnak tartja annak törvényi kimondását, hogy az intézményi hallgatói önkormányzatnak tagja minden hallgatói jogviszonyban álló személy, függetlenül attól, hogy a képzés milyen formájában vesz részt (alapképzés, szakirányú továbbképzés, különbözô tagozatok). A további módosítási Javaslatokat a hallgatói önkormányzatok működésének tapasztalatai indokolják, így többek között annak kimondását, hogy a hallgatói önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az úgynevezett kollektív hallgatói jogok gyakorlásának módját, a képviseletre jogosítottak körét. 

51. §

Az Ftv. 67. §-ához

A Javaslat a 67. §-t érintô módosításai a hallgatói önkormányzatok véleményének figyelembevételével, azok többségének elfogadásával kerültek megfogalmazásra. Így az új (2) bekezdésben, annak törvényi megfogalmazása, hogy a hallgatói önkormányzat például döntési jogkörrel is felruházható, továbbá az új (3) bekezdésben azoknak az úgynevezett kollektív jogoknak a köre, amelyekben az intézményi szabályzat a hallgatói önkormányzat egyetértésével alkotható meg, illetve módosítható.

52. §

Az Ftv. 67. §-ának a 67/A. §-sal történô kiegészítéséhez

Az Ftv. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a felsôoktatási intézmények hallgatói országos képviseletérôl, annak jogállása, működése és hatásköre kérdéseirôl. A hallgatói önkormányzatok képviselôi többségének véleményével és Javaslataival egyetértve indokolt az új 67/A. § beiktatásával ennek törvényi rendezése. A felsôoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét biztosító Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, tehát egy olyan testület, amely alulról építkezik, valamennyi felsôoktatási intézmény hallgatóinak képviseletét biztosítva. A HÖOK saját szervezeti és működési szabályzat alapján határozza meg szervezetét, vezetését. A hallgatói önkormányzatok képviselôi többségének egyetértésével fogalmaz meg a Javaslat rendelkezést az elnökség létszámára, összetételére és a HÖOK működésének pénzügyi fedezetére.

53. §

Az Ftv. 70. §-ához

A Javaslatban megfogalmazott kiegészítés a felsôoktatási szövetség létrehozásából értelemszerűen következik.

54. §

Az Ftv. 72. §-ához

A Kormánynak a felsôoktatással kapcsolatos feladatai körében a 72. §-ban meghatározott hatásköre módosítására vonatkozó Javaslatok részben korábbi törvényhelyek módosításából értelemszerűen következnek. A Javaslat két területen jelentôs mértékben fogalmaz meg eltérést a hatályos rendelkezésektôl. Az Ftv. végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján a Kormány csak az alapképzés képesítési követelményeit határozná meg (a jelenlegi gyakorlat alapján kormányrendeletben hirdeti ki az egyes szakok képesítési követelményeit), illetve a módosítás elfogadása esetén nem válik el az alapképzésben az új szak létesítése a szak képesítési követelményeinek meghatározásától, hanem az új szak megalapítása a képesítési követelmény elfogadásával és kihirdetésével történik meg. A jelenlegi tapasztalatok és a szakirányú továbbképzés eltérô jellege nem indokolják a szakirányú továbbképzés képesítési követelményeinek kormányszintű meghatározását, ezért a Javaslat a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározását miniszteri hatáskörbe utalja. A másik jelentôs változás a Felsôoktatási és Tudományos Tanács jogállásának újraszabályozásával függ össze, nevezetesen az FTT a módosítás elfogadása esetén a miniszter tanácsadó szerve, így az FTT szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat is a miniszter és nem a Kormány állapítja meg.

55. §

Az Ftv. 73. §-ához

A módosítás az FTT jogállásának változásával függ össze, illetve a Magyar Akkreditációs Bizottságra vonatkozóan a törvény korábbi pontatlanságát kívánja orvosolni. (Nemcsak megbízza, hanem fel is menti a MAB elnökét és tagjait.)

56. §

Az Ftv. 74. §-ához

A művelôdési és közoktatási miniszter felsôoktatással kapcsolatos hatáskörének módosítására vonatkozó Javaslatok egy része más törvényhelyek módosításából értelemszerűen következik (szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározása; iskolarendszerű felsôfokú szakképzés, továbbá a szakirányú továbbképzés esetében a szakindítási engedély megadása, illetve visszavonása; az FTT szervezete, működése kérdéseinek szabályozása; a felsôoktatási szövetség létesítésével és működésével kapcsolatos egyes kérdések). A felsôoktatás területén az évenként felvehetô államilag finanszírozott hallgatói létszám meghatározására vonatkozó új jogi szabályozás indokolja, hogy a művelôdési és közoktatási miniszter hatásköre kibôvüljön az egyes szakterületeken az államilag finanszírozott hallgatói létszám állami felsôoktatási intézmények közötti megosztása, illetve a nem állami felsôoktatási intézmény részére adható megbízással kapcsolatos hatáskörrel.

Az új (2) bekezdés az FTT, illetve a MAB felsôoktatást érintô kérdésekben játszott szerepét és szakmai súlyát szolgálja azzal, hogy a miniszter eltérô döntése esetén a minisztert döntése indokolására kötelezi.

Az (3) bekezdés kiegészítése a felsôfokú képzés finanszírozási rendszerének változásából értelemszerűen következik.

57. §

Az Ftv.74.§-ának 74/A. §-sal történô kiegészítéséhez

A Javaslat az új 74/A. § beiktatásával az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott törvényességi felügyeleti jogkör részletes szabályozását kívánja megadni azzal, hogy garanciális rendelkezéseket tartalmaz a törvényességi felügyeleti jogkör tartalmát, illetve ennek gyakorlása során követendô eljárás rendjét illetôen. 

58-60. §

Az Ftv. 76-79. §-aihoz

 A Javaslat a Felsôoktatási és Tudományos Tanács jogállását, valamint részben feladat és hatáskörét illetôen koncepcionális módosítást fogalmaz meg. Az Ftv. hatályos rendelkezései ugyanis nem szabályozzák egyértelműen, hogy a Felsôoktatási és Tudományos Tanács feladatai ellátása során kinek a segítô, Javaslattevô, döntéselôkészítô és véleményezô testületeként működik. A módosítás az FTT-t egyértelműen a művelôdési és közoktatási miniszter tanácsadó testületeként határozza meg, azzal azonban, hogy a törvény szintjén is részletesen szabályozza az FTT szervezetét (FTT testülete és szakbizottságai) a felsôoktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos feladatait, a testület és a szakbizottságok összetételét, működésének pénzügyi fedezetét. A testület és a szakbizottságok feladatkörének részletes szabályozása nemcsak növelni szándékozik az FTT súlyát a felsôoktatás működése és fejlesztése területén, hanem garanciát is jelent arra, hogy az FTT testületének véleménye nélkül a felsôoktatást érintô lényeges döntések nem születhetnek meg. Ennek bizonyítására visszautalnánk arra a korábban már említett és indokolt módosító Javaslatra, hogy a művelôdési és közoktatási miniszter az FTT véleményétôl eltérô döntése esetén döntését indokolni köteles. Az FTT testületének összetétele egyrészt biztosítja a felsôoktatási intézményrendszer arányos képviseletét, másrészt gyűjtôkifejezéssel élve az úgynevezett felhasználói szféra megfelelô képviseletét is. Külön bekezdés [76. § (4) bekezdés] biztosítja a képzésben érdekelt egyes minisztériumok véleményének figyelembevételét többek között a képzési szakok képesítési követelményei kialakításánál, az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretek meghatározásánál. Az FTT szakmai súlyát és véleményének, állásfoglalásának megalapozottabbá tételét szolgálja az új 78. § azzal, hogy az FTT szakbizottságainak tagjait az adott terület szakértôi közül rendeli a testület által kiválasztani. Az FTT testületének függetlenségét nemcsak összetételének részletes törvényi szabályozásával kívánja a Javaslat biztosítani, hanem azáltal is, hogy a testület saját tagjai közül választja meg elnökét, és működését a testület, illetve az FTT által alkalmazott titkárság segíti.

61.  §

Az Ftv. 80-81. §-aihoz

A Javaslat az Országos Akkreditációs Bizottság nevének Magyar Akkreditációs Bizottságra történô változtatása mellett a MAB szerepét és függetlenségét azzal is alá kívánja húzni, hogy a 80. § új (5) bekezdésében a MAB-ot a magyar felsôoktatást szolgáló független szakmai testületként határozza meg, melynek létrehozása változatlanul a Kormány feladata marad. A MAB szervezetének és működésének részletes kormányrendeleti szabályozása mellett a Javaslat indokoltnak tartja magának az akkreditációs eljárásnak részletes szabályozását is.

A MAB feladatkörét érintô módosítások részben más törvényhelyekre vonatkozó módosítási Javaslatokból következnek (szövetség létesítése, szakindítási engedély megadása, akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés indítása stb.), részben a MAB-nak a felsôfokú képzés színvonalának folyamatos ellenôrzésében és a minôségbiztosításban játszott szerepét kívánják növelni (például kar létesítése, oklevelek honosítása stb.) 

A 81. § (4) bekezdésének módosítására vonatkozó Javaslatok, valamint az új (5) bekezdés a MAB akkreditációs eljárásának, illetve vizsgálatának jogkövetkezményei pontosítására, továbbá az értékeléshez szükséges információk beszerzésének módjára vonatkoznak, és együtthatásában szintén a MAB szakmai súlyának és szerepének növelését szolgálják.

62. §

Az Ftv. 82. §-ához

A 82. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezése az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével indokolható.

63. §
 
Az Ftv. 83. §-ához 

A 83. § egyes rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését és pontosítását más törvényhelyek módosítására vonatkozó Javaslat (akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés), illetve a hatályos törvényben a szabályozatlanság hiánya indokolja (Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda).

64. §

Az Ftv. 84. §-ához

A Javaslat a 84. § (1)-(2) bekezdéseinek értelemszerű módosítása mellett az új (5) bekezdésben a szakirányú továbbképzésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának tapasztalatai alapján az Ftv. 99. § (3) bekezdésével összhangban módosítja a továbbképzésben szerzett oklevelek felsôfokú szakemberképzésben játszott szerepét azzal, hogy kimondja: a szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél a végzettségi szint változtatása nélkül újabb szakképzettséget tanúsít. Tehát például fôiskolai végzettség alapján szakirányú továbbképzésben egyetemi végzettség nem szerezhetô. A 84. § eredeti (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésére azért került sor, mivel e bekezdés változatlan tartalommal beépült az Ftv. 30. §-ába. 

65. §

Az Ftv. 85. §-ához

A 85. § új (1) bekezdésének beiktatását az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés indokolja. Az új (6) bekezdés egy szabályozási pontatlanságot kíván orvosolni azzal, hogy kiterjeszti a bekezdés hatályát a szakirányú továbbképzésre is.

66. §

Az Ftv. 86. §-ához

Az Ftv. hatálybalépése után megkezdôdött az alapképzésben a képesítési követelmények meghatározása és kormányrendelet formájában való kihirdetése. Az eddigi tapasztalatok, valamint a felsôoktatási intézményektôl beérkezett vélemények indokolják a képesítési követelmények tartalmának módosítását. A módosítás célja, hogy az azonos képzési területeken a különbözô felsôoktatási intézmények által kiadott oklevelek tudástartalmának egyenértékűségének biztosítása, továbbá a végzettségi szint, a szakképzettség  és a hozzá kapcsolódó cím megnevezésének azonossága mellett a tapasztalatok által indokolt módon és mértékben növelje az egyes képzô intézmények szakmai önállóságát, valamint mozgásterét a részletes oktatási és tanulmányi követelmények meghatározása tekintetében.

67. §

Az Ftv. 87. §-ához

Az elôzô § módosításából értelemszerűen következett a 87. § tartalmi módosítása, nevezetesen az intézményi tantervek tartalmi követelményei közé kerültek át azok a kérdések, amelyeket a képesítési követelményekbôl a módosítás elhagyni javasolt.

68. §

Az Ftv. 91. §-ához

A Javaslat a 91. § (2) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó rendelkezésnél a Doktoranduszok Országos Szövetségének véleményét vette figyelembe, amellyel a felsôoktatási intézmények többsége is egyetértett. 

69. §

Az Ftv. 93. §-ához

A felsôoktatási intézmények véleménye és eddigi doktoráltatási tapasztalatok indokolták a Javaslatban szereplô azon módosítást, hogy a doktori tanács a szigorlati bizottságot doktori fokozattal rendelkezô személyekbôl hozza létre, mivel a szigorlati bizottság összetételérôl korábban ilyen értelemben a hatályos szöveg nem rendelkezett.

70. §

Az Ftv. 94. §-ához

A módosítást az Országos Akkreditációs Bizottság nevének megváltoztatása indokolja. 

71. §

Az Ftv. 95. §-ához

Az akkreditált felsôfokú szakképzés szabályozása indokolja, hogy a törvény taxatívan meghatározza, miszerint az egyetemi, valamint a fôiskolai alapképzés és továbbképzés befejezésére szolgál a záróvizsga. Az új (4) bekezdés beiktatása a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai miatt indokolt, nevezetesen a szabályozatlanságból eredô viták megelôzését szolgálja. Az új (6) bekezdés az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés eltérô vizsgával (szakmai vizsga - a szakképzési törvény szabályai szerint) történô befejezését szabályozza.





72. §

Az Ftv. 97. §-ához

A Javaslat a 97. § (3) bekezdésének kiegészítésével a felsôoktatás területén kiadott oklevelek és bizonyítványok védelmét kívánja szolgálni azzal, hogy a képesítési követelményekrôl kiadott kormányrendeletben meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkezô felsôoktatási intézmény számára engedi használni a kiadott oklevélben.

73. §

Az Ftv. 98. §-ához

A módosítás az Ftv. hatályos szövegének a gyakorlat által indokolt pontosítását és kiegészítését szolgálja. 

74. §

Az Ftv. 100. §-ához

Mindkét módosítás a pontosítás mellett a jogalkalmazási gyakorlat egységesítését szolgálja. 

75. §

Az Ftv. 103-104. §-aihoz

A felsôoktatás-fejlesztési célkitűzésekkel összhangban örvendetesen növekszik a hazai felsôoktatási intézményeinkben tanulmányokat folytató külföldiek száma, illetve egyre több szakképzési területen vállalkoznak felsôoktatási intézményeink idegen nyelven történô képzés indítására. A módosítás, illetve a kiegészítés az egységes jogértelmelzést, továbbá azt a célt szolgálja, hogy ha jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, úgy a külföldiek képzésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

76. §

Az Ftv. 105. §-ához

A nemzetközi gyakorlat a résztanulmányok ajánlott vagy kötelezô beszámításának nemzetközi szerzôdésben való elôírása mellett egyre inkább a különbözô országok felsôoktatási intézményei között megkötött megállapodásra helyezi át a hangsúlyt. Ezért indokolt a felsôoktatási törvénybe ennek nevesített elismerése.

77. §

Az Ftv. 107. §-ához

A Javaslat a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatain alapuló pontosító és az egységes jogértelmezést biztosító kiegészítést tartalmaz.



78. §

Az Ftv. 108. §-ának 108/A-108/B. §-okkal történô kiegészítéséhez

A két kiegészítô rendelkezést tartalmazó § beiktatása az akkreditált felsôfokú szakképzés szabályozása miatt vált szükségessé.  

79. §

Az Ftv. 109. §-ához


A 109. § módosítását ugyancsak az akkreditált felsôfokú szakképzés bevezetése indokolja.

80. §

Az Ftv. 110. §-ához

A 110. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását a MAB feladatairól szóló 80. § módosítása tette indokolttá. (E feladattal ugyanis bôvül a MAB feladatköre.) 

A Javaslat 110. § új (3) bekezdéssel történô kiegészítését indokolja, hogy az elmúlt években jelentôsen megnôtt a külföldi felsôoktatási intézmények Magyarországon folytatott felsôfokú szakemberképzési tevékenysége. Nem született meg viszont törvényi felhatalmazás hiányában a külföldi oklevelek honosítására és belföldi egyenértékűségére vonatkozó és egységes jogalkalmazási követelményeket megfogalmazó jogi szabályozás. Ezt kívánja az új (3) bekezdés törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendelet megalkotásával pótoltatni.

81. §

Az Ftv. 111. §-ához

A felsôfokú szakemberképzés infrastrukturális háttere (például ipari park stb.) egyre fontosabb szerepet játszik a szakmai képzés tartalmi fejlesztésében. Ezért a törvény lehetôséget kíván teremteni arra, hogy a felsôoktatási intézmények önállóan vagy másokkal együttműködve a képzést vagy kutatást szolgáló intézeteket, ipari parkokat stb. hozzanak létre [111. § új (4) bekezdése]. 

A 111. § új (5)-(6) bekezdése a felsôoktatási intézmények szakmai képzési tevékenységének, fejlôdésének elengedhetetlen részét képezô tudományos kutatás feltételrendszerét kívánja biztosítani részben az új 9/E. § (1) bekezdésének kiegészítéseként. 

82. §

Az Ftv. 112. §-ához

A tényleges helyzetnek megfelelôen a 112. § pontosítását szolgálja a Javaslat, amikor kimondja, hogy a felsôoktatási intézményekben érdekegyeztetô tanács működik, és hogy a tanács működési rendjét maga alakítja ki.



83. §

Az Ftv. 113. §-ához

A Javaslat a 113. § (4) bekezdésének újrafogalmazásával lényegében megerôsíti a törvényalkotó azon korábbi szándékát, miszerint az állami felsôoktatási intézmények tulajdonába kerülô vagyon körérôl és mértékérôl külön törvény rendelkezik, illetve ennek módjaként a közalapítvánnyá történô átalakulást prognosztizálja.

84. §

Az Ftv. 114. §-ához

A Javaslat a 114. § új (2)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az egyházi felsôoktatási intézmények véleményének alapulvételével fogalmazta meg részben az egyházi felsôoktatási intézmények indokolt körű sajátosságainak figyelembevétele érdekében a törvény alkalmazása szempontjából, másrészt kifejezésre kívánta juttatni, hogy az állam az éves költségvetés megállapításakor kész hozzájárulni az egyházi felsôoktatási intézmények hitélettel összefüggô tárgyai oktatásához.

85. §

Az Ftv. 115. §-ához 

A 115. § módosítása és kiegészítése részben fogalmi pontosítás (rendvédelmi felsôoktatási intézmény), részben a törvény egyes új rendelkezései tekintetében a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter felügyeleti jogkörének értelemszerű meghatározása.

86. §

Az Ftv. 116. §-ához

Az Ftv. a 116. § hatályos szövegében is kifejezésre juttatta az egészségügyi, valamint az agrár-felsôoktatási intézmények sajátos szerepvállalását az egészségügy, illetve az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában. A 116. § módosítása, illetôleg kiegészítése e szerepvállalásnak az érintett tárcákkal egyeztetett részletesebb szabályozását célozza meg, részben további területekre terjeszti ki a felsôoktatási intézmények részvételét meghatározott tárcafeladatok ellátásában, anélkül azonban, hogy a tárcafeladatok ellátásában való közreműködéssel együttjáró szakmai felügyeleti joga a népjóléti, illetve a földművelésügyi miniszternek a felsôoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiáját sértené. A tárcafeladatok ellátásában való közreműködése az érintett felsôoktatási intézményeknek értelemszerűen azt is magába foglalja, hogy az e körben vállalt feladatok ellátására az egyes tárcáktól kapott pénzeszközöket a felsôoktatási intézmények kötelesek elkülönítetten kezelni és az adott forrásokra vonatkozó gazdálkodási szabályokat betartani.

87. §

Az Ftv. 118. §-ához

Az Ftv. 118. § (4) bekezdése határidô meghatározása nélkül adott módot az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím, valamint a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat birtokosának arra, hogy meghatározott feltételekkel doktori (PhD) fokozat odaítélését kérje. A módosítás az ilyen eljárások lefolytatására a végrehajtás eddigi tapasztalatait alapul véve határidôt kíván tűzni, ezzel a felsôoktatási intézmények többségének véleménye is egyetértôleg találkozik. 

A 118. § új (6) bekezdése hiányt pótol, melyre vonatkozó kiegészítô rendelkezéseket az egyházi felsôoktatási intézmények véleményének alapulvételével fogalmazza meg. 

88. §

Az Ftv. 120. §-ához

A Javaslat a művészeti felsôoktatási intézmények megalapozott és jogos igényét kívánja a 120. § új (1) bekezdésével kifejezésre juttatni, amikor kimondja, hogy művészeti felsôoktatási intézmény az általánostól eltérô feltételrendszer esetén létesíthetô, illetve működhet tovább. Ugyanezek az indokolt eltérések motiválják a 120. § további módosító, illetve kiegészítô rendelkezéseit.

89. §

Az Ftv. 122. §-ához

A Javaslat az Ftv. hatálybalépésével meginduló felsôoktatási intézmény-akkreditáció eddigi tapasztalatainak és a MAB elôtt álló további feladatoknak együttes értékelése, illetve figyelembevétele alapján kezdeményezi az elsô akkreditációs értékelési folyamat határidejének 2000. június 30-ig történô meghosszabbítását, valamint azt, hogy szabályozás hiányában a jövôben az akkreditáció sorrendjének megállapítására a MAB kapjon jogot. 

Az elsô intézményi akkreditáció jogkövetkezményeit fogalmazza újra a 122. § új (2) bekezdése. A hatályos rendelkezés ugyanis nem vitte következetesen végig a felsôoktatási intézmények tekintetében annak következményét, hogy a felsôoktatási intézmény az akkreditációs eljárás eredményeként nem felelt meg a törvény 3. és 4. §-ában megállapított követelményeknek. A módosítás méltányos határidôt állapít meg a törvényi követelményeknek való megfeleléshez, és csak ennek eredménytelen eltelte után biztosítja a fenntartó számára az intézmény átszervezésének vagy megszüntetésének jogát. 

90. §

Az Ftv. 123. §-ához

A 123. § módosítására vonatkozó Javaslat az (1) és (3) bekezésében szabályozási hiányt pótol, míg az eredeti (5)-(7) bekezdés hatályon kívül helyezésére vonatkozó Javaslattal idôközben teljesedésbe ment, illetve a törvény más helyén újraszabályozott rendelkezéseket érint.

91-92. §

Az Ftv. 124. §-ának 124/A-124/I. §-okkal történô kiegészítéséhez

Az új §-ok részben a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket, illetve indokolt kivételeket, továbbá egyes eljárási kérdéseket érintenek, valamint a felsôoktatási törvény hatályosulását szolgáló feladatokat állapítanak meg. 




Az új 124/I. § az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében olyan fogalom-meghatározásokat tartalmaz, amelyeket a törvény alkalmazásában különös jelentôséggel bírnak.



Művelődési és Közoktatási Minisztérium










1996. évi .... törvény
a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény
módosításáról
/egységes szerkezetben az 1993. évi LXXX. törvény rendelkezéseivel/











1996. május 





PREAMBULUM

A magyar felsőoktatás első önálló törvényi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja. 

Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsőoktatási intézmények rendszerét, működését, autonómiáját, az állam szerepvállalását; rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a művészet szabadságát. 

A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt a Kormány különös fellelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék. 




ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Fejezet

A törvény hatálya


1. §

(1) E törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézményekre;

b) a felsőoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a felsőoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra;

c) a felsőoktatási intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, valamint

d) e törvényben meghatározott esetekben a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.

(2) Állami szervek részére e törvényben meghatározott hatáskörökön túlmenően a felsőoktatást érintő további jogosultságok csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabályban állapíthatók meg.



2. Fejezet

A felsőoktatási intézmények


2. §

 (1) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák, valamint a felsőoktatási szövetségek.

(2) A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott felsőfokú képzés, joga a 84. § (2) bekezdésében foglalt akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés; kizárólagos joga a 98. §-ban megállapított felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása, valamint  joga a  7/A. § (1) bekezdésében meghatározott felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadása.

(3)  A felsőoktatási intézmény alapító okirat, küldetésnyilatkozat és fejlesztési terv alapján működik.  

(4) Az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv,  amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(5) A felsőoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az egyetem, a főiskola, illetőleg a felsőoktatási szövetség elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.

3. §

(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha


c) habilitációs eljárás lefolytatására; továbbá, ha

d) egyetemi tanárai doktori  fokozattal és habilitációval rendelkeznek;

e) egyetemi docensei doktori fokozattal rendelkeznek. 

(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral,  informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).

(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell


4. §

(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha

c) főiskolai tanárai doktori  fokozattal rendelkeznek.

(2) A 3. § (2) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is értelemszerűen alkalmazni kell.


4/A. §

 (1) Felsőoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási szövetség létesítését kezdeményezhetik.

(2) A felsőoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsőoktatási intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkező intézménye, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az Országgyűlés hagyja jóvá.

(3) A szövetség  összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és egységes gazdasági igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási tevékenységet szolgáló vagy elősegítő más közös szervezeti egységekkel rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.

(4) A szövetségnek alapító, illetőleg csatlakozó tagintézménye egyetem, főiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsőoktatási intézménynek a székhelyen kívül működő kara, a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával. A tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései vonatkoznak.




5. §

Állami  egyetemet és főiskolát az Országgyűlés létesíthet és szüntethet meg.


6. §

(1) Nem állami felsőoktatási intézmény az Országgyűlés hozzájárulásával (állami elismerésével) létesíthető.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmények létesítésekor a létesítőnek időarányosan rendelkeznie kell a 34. §-okban foglalt személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a folyamatos működést biztosító gazdálkodási és pénzügyi feltételekkel.

(3) Nem állami felsőoktatási intézmény állami elismerését az Országgyűlés a 34. §-okban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meghiúsulása esetén vonhatja vissza.

(4) Az Országgyűlés nem állami felsőoktatási intézmény megszüntetéséhez, az alapító kérelmére, a (3) bekezdésben nem említett okból is hozzájárulhat.


3. Fejezet
A felsőoktatási intézmények feladatai


7. §

(1) A felsőoktatási intézmények feladata
 
a) a felsőfokú szakemberképzés;

b) felkészítés a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre;

c) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására; továbbá feladata

d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése.

(2) A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg.

(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.

(4) Az  állami felsőoktatási alapfeladatainak körét az (1) bekezdés alapján az intézmény intézménynek az államháztartásról szóló törvény szerint meghatározott  tartalmú alapító okirata határozza meg. 

(5) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani.

(6) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján.

(7) A nem állami felsőoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények felsőfokú szakemberképzését az állam csak az erre vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.

(8) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá az általuk iskolai rendszerben folytatott szakképzésben szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben résztvevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával.
	
(9) A felsőoktatási intézmények a (6) bekezdésben foglaltakon túl költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként

a) felső- és középfokú tanfolyami képzést és továbbképzést folytathatnak az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint, és ennek megfelelő bizonyítványt adhatnak ki;

b) külső megbízók, megrendelők számára az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el. 

(10) Egyetemen  főiskolai karon kívül is  folyhat szakindítási engedély alapján főiskolai képzés.


7/A. §

 (1) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint, ha az egyetemi-főiskolai képzési szintre való továbblépés lehetőségét a felsőoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten kredit-értékként beszámítható. Az egyetemi-főiskolai képzésben szerzett ismeretanyagnak a felsőfokú szakképzésbe történő beszámítására ugyanezek a szabályok vonatkoznak. 

(2) Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést a felsőfokú intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak.


8. §

A felsőoktatás általános nyelve a magyar; képzés azonban bármely nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven, és  részben vagy egészben  más nyelven is folyhat.


4. Fejezet
A felsőoktatás pénzügyi rendszere és támogatása



9. §


 (1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények feladatai ellátásának  forrásai:

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereiből származó források;

c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és költségtérítés;

d) az alap- és vállakozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek, továbbá alapítványi források;

(f) az e célra rendelkezésre álló kincstári ezen belül 9/G §-ban meghatározott  vagyon.

(3) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat  a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel  kell alkalmazni. 


9/A. §

(1) A hallgatói előirányzat - az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén - az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és  nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső  külföldi állampolgárságú, elsô akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(2) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.

9/B. §

 (1) A képzési előirányzat az állami felsőoktatási intézmény kiadási előirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, valamint az attól el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja.

(2) A képzési előirányzat részét képező központi költségvetési képzési normatíva  (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével, teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni. A képzési célokat a saját bevételek felhasználása is szolgálja.

9/C. § 

A létesítmény-fenntartási előirányzat a költségvetési kiadási előirányzatnak az a része, amely az állami felsőoktatási intézmény létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket), valamint   az előzőektől elkülönítetten   az intézmény felújítási és a felsőoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett,  a képzéshez szükséges gyakorlóiskola,  klinika és tangazdaság működési költségeihez járul hozzá. E kiadási előirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A létesítmény-fenntartási előirányzat megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

9/D. §

 A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatásnak az a része, amely az állami felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási előirányzatból támogatások csak pályázat útján nyerhetők.

9/E. §

 (1) A  felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben dolgozó tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa.  E pénzeszközök elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörű szerv által kezelt más kutatási előirányzatból is támogathatók.



9/F. § 

A fejlesztési előirányzat és a \"Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok\" a felsőoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.

9/G. §

 (1) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az államháztartásról szóló törvény keretei között saját maga dönt azzal, hogy

a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetőleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;

b) a fennmaradó rész  az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az intézmény működésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási tevékenységének céljaira fordítható.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyonnal (továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet. Az e jogcímeken történő vagyonszerzés illetékmentes.

(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátátását segítő alapítványnak illetve közalapítványnak át lehet adni. 

(4) A felsőoktatási intézmény felajánlott vagyonát képező ingatlan vagyon elidegenítéséhez az intézményi tanács minősített többségű határozata szükséges azzal, hogy az ebből származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -átalakítási célra fordítható. 

(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsőoktatási intézmények nem tekintendők kincstári vagyonkezelőnek.

9/H. §

 (1) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése alapján megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a fenntartó biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a felsőfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései alapján költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási tevékenységként  végzik.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata tekintetében  a nem állami felsőoktatási intézmény

a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói előirányzatot;

b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;

c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-fenntartási előirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti képzési előirányzat 50%-ával.

(3) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre felvett  hallgatóktól az állami intézményekre megállapított mértékű tandíj összegénél magasabb tandíj,  illetőleg költségtérítés nem szedhető.

(4) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenőrizheti. 


10. §

(1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendvédelmi felsőoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg.

(2) Az egyes címek előirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. § szerinti előirányzatok tervezésén alapul.

(3) A felsőoktatási intézmények és feladatok költségvetési előirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz javaslatot.

(4) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalását is figyelembe véve terjeszti elő.

(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben  (teljes, illetve részképzés, doktori képzés) részesülő külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell előirányozni.


 10/A. §

 (1) Annál  az állami felsőoktatási intézménynél, amelynek gazdálkodása az alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos működés feltételeinek megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.
 
(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsőoktatási intézmény a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való részvételét kérheti.

(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve megszüntetését. 

(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.




5. Fejezet
A felsőoktatási intézmények együttműködése


11. §

(1) A felsőoktatási intézmények feladataik körében együttműködhetnek más felsőoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztő, tervező és egyéb intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttműködés feltételrendszerét szerződésben állapítják meg. Ellenkező kikötés hiányában az együttműködőnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni.

(2) A felsőoktatási intézmények feladataikat az állami szervek, a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, továbbá más szervezetek közreműködésével és támogatásával, a nemzetközi intézményrendszer tagjaként látják el. 
(3) A felsőoktatási intézmények együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más felsőoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel.

(4) A felsőoktatási intézmények a Magyar Tudományos Akadémiával, annak  intézeteivel, továbbá más kutatóhelyekkel közös tanszéket, kutatócsoportot létesíthetnek a képzésben  és kutatásban való részvétel  biztosítása érdekében.

11/A. §

 (1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a határon túli képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban foglalt feltételek biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.

(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a programfinanszírozási előirányzat kialakításakor és elosztásakor kell figyelembe  venni.

11/B. § 

(1) Két vagy több felsőoktatási intézmény együttműködésében megvalósuló  közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel - bizonyítvány, illetőleg oklevél adható ki, amelyet a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény bocsát ki. Egyetemi és főiskolai szak közös egyetemi oklevelet eredményező képzésére megállapodás nem köthető.

(2) Felsőoktatási intézmény és nem felsőoktatási intézmény közötti együttműködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.

(3) A felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és szakirányú továbbképzési feladatát továbbképző intézet vagy más saját szervezeti egység létesítésével, továbbá együttműködési megállapodás alapján más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú oklevél kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.



12. §

(1) A felsőoktatási intézmények együttműködésük elősegítése, a felsőoktatás szerkezeti és irányítási rendjének korszerűsítése, az oktatási, a tudományos kutatási, az anyagi és szociális erőforrásaik közös hasznosításának érdekében társulásokat hozhatnak létre. A társulás jogi személy.

(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a tudományos kutatóintézetek és más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt vehetnek.

(3) A társulás az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon felül  a jogszabályok keretei között  igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására is létrejöhet.



5/a. fejezet

A felsőoktatási szövetség létesítése

12/A. §

 (1) A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közös       szándéknyilatkozatban kinyilváníthatják, hogy - önállóságuk e törvény szerinti részleges megőrzése mellett - egymással szövetségre lépnek.

(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával csatlakozhatnak.

(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a művelődési és közoktatási miniszternek, és abban

a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el, amelynek alapján együttműködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai  előnyökkel  jár;

b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik egymást  kiegészítő jellegűek vagy egymásra épülnek;

c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási, kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják; továbbá

d) a törvény által előírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási vezetésüket létrehozzák.

(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter évenként határidőt állapít meg, és azt a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

12/B. § 

(1) A szövetség létrejöttének országgyűlési jóváhagyása után az alapító intézmények tagintézményekként  működnek tovább.

(2) Ha a szövetséghez újabb intézmény kíván  tagintézményként csatlakozni, az alakuláskor követett eljárást értelemszerűen újra le kell folytatni.

(3) Tagintézmény csak a szövetség szenátusa véleményének kikérésével és a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodás alapján válhat ki a szövetségből, illetőleg léphet át más szövetségbe vagy intézménybe, az alapításkor követett eljárás szabályai szerint.





MÁSODIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI ÉS HALLGATÓI


6. Fejezet

Oktatók és tudományos kutatók

13. §

(1) Egyetemen és főiskolán egyetemi, illetve főiskolai tanári, docensi, adjunktusi és tanársegédi, valamint nyelvtanári, testnevelő tanári, művésztanári és kollégiumi nevelőtanári, más oktatói, továbbá tudományos kutatói munkakörök szervezhetők.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt oktatói és tudományos kutatói munkaköröktől és elnevezésektől eltérő munkakört mind az állami, mind a nem állami felsőoktatási intézmény létesíthet. 

14. §

(1) Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik;

b) büntetlen előéletű és cselekvőképes;

c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve művészeti alkotói követelményeknek  beosztásához mérten  megfelel.

(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegéd, valamint az egyetemi, illetőleg főiskolai adjunktus kinevezése határozott időre  legfeljebb négy évre  szól. Az egyetemi és a főiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhető meg.

(3) A felsőoktatási intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében határozza meg az alkalmazás, az előremenetel és a folyamatos alkalmasság követelményeit.

(4) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési Szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők.





15. §

(1) A felsőoktatási intézményben  az intézményi tanács egyetértésével  nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató. 


(2) A nem magyar állampolgárságú oktatókra és tudományos kutatókra egyebekben a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. §

(1) Az állami felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a főiskolai tanári és főiskolai docensi munkaköröket  a (2) bekezdésben foglaltak kivételével  nyilvános pályázat útján kell betölteni.

(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és főiskolai tanári munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az általános követelményeket [14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az oktatói vagy tudományos kutatói munkakört pályázattal töltik be, a pályázati felhívást az intézmény vezetője bocsátja ki az e törvényben, valamint az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelően. Ha a munkakör betöltése meghívással történik, a meghívást nyilvánosságra kell hozni. A nyílt pályázatokat legalább egy hónapos határidővel kell meghirdetni. 

17. §

(1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács, nem állami egyetem esetében a fenntartó felterjesztésére, majd ennek alapján a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. 


(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács - a szavazatoknak több mint a felét elnyert pályázatok közül - azt a pályázatot terjeszti fel, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(4) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki  a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl  doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.

(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti.

(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha

a) elérte a hetvenedik életévét; vagy

b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították; vagy

c) azt az egyetemi tanár maga kéri. \"

(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó előterjesztés tényét elegendő bejelenteni az intézményi tanácsnak.
 
 
 (8) Az egyetemi tanács, főiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a főiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak \"Professor Emeritus\" címet adományozhat. A címmel járó jogokról és kötelezettségekről az intézmény szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik.


18. §

(1) A főiskolai tanárt  a 17. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával  a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki  a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl  doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

(3) A főiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelő módon alkalmazni kell.

19. §

(1) Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki  a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl  doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai tudományos tapasztalattal rendelkezik.

(2) Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató, vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.

20. §

(1) Az egyetemi tanács az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személynek, valamint az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.

(2) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban nem álló személynek címzetes főiskolai tanári címet adományozhat, amennyiben doktori (PhD) fokozattal rendelkezik, és megfelel az intézmény Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(3) Az egyetemi magántanárnak és a címzetes főiskolai tanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van. 

(4) Az egyetemi magántanári és a címzetes főiskolai tanári cím ugyanazon okokból vonható meg, mint az egyetemi és főiskolai tanári cím, az adományozással azonos ügyrend szerint. 

21. §

(1) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a kinevezés, a megbízás, a besorolás, valamint a közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmény állapítja meg.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények közalkalmazottaira a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. §

(1) Az egyetemi tanár és a főiskolai tanár tekintetében a munkáltatói jogkört  a kinevezés és a felmentés kivételével  a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja.

(2) A felsőoktatási intézmény (1) bekezdésben nem említett oktatóit és tudományos kutatóit a felsőoktatási intézmény vezetője nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés az oktatási szervezeti egység javaslatára, az intézményi tanács véleményére figyelemmel az intézményi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik.

23. §

A felsőoktatási intézmények oktatói és tudományos kutatói a szakterületekkel való kapcsolattartás érdekében a szakképzettségüknek megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási tevékenységet is folytathatnak, a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerint.

24. §

A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve művészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében  a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi időtartamra  ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotóidőszak engedélyezhető.



7. Fejezet

A habilitációs eljárás


25. §

(1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a  tudományos teljesítmény egyetemi megítélése.

(2) A habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki 

a) doktori fokozattal rendelkezik, és

b) megfelel a 14. § (1) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad tanúságot tudományos, szakmai eredményeiről, továbbá a doktori fokozat megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói teljesítményéről.

(4) A pályázó előadókészségét nyilvános szabad előadásban vagy előadásokban - idegen nyelven is - bizonyítja.


26. §

(1) Habilitációs eljárás lefolytatására valamely tudományterületen és tudományágban az az egyetem jogosult, amely doktori képzésre és doktori  fokozat odaítélésére is jogosult.

(2) A habilitáció lefolytatására az egyetem habilitációs bizottságot hoz létre. Nagy létszámú egyetemeken a habilitációs bizottság karonként és szakonként is létrehozható.

(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselője és rajtuk kívül külső intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkező tagjai is legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr. Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt.

(5) A habilitációs eljárás részletes szabályait az egyetem Szabályzata állapítja meg.



8. Fejezet
Hallgatók


27. §

 (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelhetik a hallgatót.

(3) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolhatnak.

(4) A hallgatói jogviszonyból származó egyéni jogokat a hallgatók a felsôoktatási intézmény szabályzataiban rögzített módon gyakorolhatják.

(5) A hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat a hallgatói önkormányzat gyakorolja.


28. §

(1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését.

(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban  a hallgatói jogviszony szünetelése alatt  az intézményi Szabályzatban meghatározott módon megilletik illetőleg terhelik a hallgatót, de ezen időszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthető.

29. §

 (1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely

a) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít;

b) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban vagy külső szervekkel való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;

c) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott információk tárolását szolgálja. 

(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani. A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

30. §

 (1) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény, továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülhetnek:

a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);

b) pénzbeli szociális támogatás;

c) tankönyv- és jegyzettámogatás;

d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás;

e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további támogatások.

(2) Más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.

(3) A munkájuk mellett felsőfokú képzésben, továbbképzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.

(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi  fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelő összeget kell többlet előirányzatként biztosítani.


31. §

 (1) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem finanszírozott  képzésben részt vevő hallgatók pedig költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat

a) állami felsőoktatási intézmény, valamint nem állami felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott felsőfokú képzés esetén kormányrendelet keretei között az intézmény Szabályzata;

b) nem állami felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény Szabályzata

állapítja meg. 

(3) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számára a tandíjon felül csak olyan igénybevett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

(4) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idő alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézményekben fizetendő tandíjnak,  költségtérítésnek  esélyegyenlőséget célzó kompenzálását 
 
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;

b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény; 

c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják.



9. Fejezet

Az egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, hallgatók jogai és    kötelességei

32. §

(1) A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.

(2) Az oktatók jogosultak, különösen

a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően;

b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére;

c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére;

d) az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételek mellett a hallgatók megválasztására.

(3) A hallgatók joga különösen

a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;

b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;

c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;

d) az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által meghatározott keretek között;

e) az oktatók munkájának véleményezése;

f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele.


32/A. §

 (1) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos diákfórumok szervezése. 

(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését az általa megalkotott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) Az  országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelő összeget kell előirányzatként biztosítani. 




33. §

(1) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói jogosultak, különösen

a) tudományos (művészeti) célú pályázat benyújtására;

b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására;

c)  tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak. 

(3) A felsőoktatási intézmények hallgatói az (1) bekezdésben meghatározott jogokat tanulmányaik végzése mellett értelemszerűen gyakorolhatják.


34. §

(1) A felsőoktatási intézmény minden oktatójának, tudományos kutatójának, hallgatójának és más foglalkoztatottjának joga, hogy
a) javaslatot tegyen a felsőoktatási intézmény életével kapcsolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon;

b) részt vegyen  közvetlenül vagy képviselője útján az intézmény Szabályzatában rögzített módon  az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testületeiben;

c) választó és választható legyen a felsőoktatási intézményben működő testületekbe;

d) az intézmények Szabályzatát követve használja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más foglalkoztatottak észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhatnak az intézmény tanácsaihoz és vezetőihez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és erről tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját.

(3) A Szabályzatban biztosítani kell, hogy az oktatókat, a tudományos kutatókat, a hallgatókat és más foglalkoztatottakat, a felsőoktatási intézményen belül működő közösséget érintő döntés ellen  a munkaügyi szabályokra is figyelemmel  az érintettek, illetőleg a jogosultak az intézményen belül jogorvoslattal élhessenek.


35. §

(1) A felsőoktatási intézmény oktatójának  és tudományos  kutatójának kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek  megfelelően. 

a) részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban;

b) folytasson tudományos munkát;

c) vegyen részt az intézményi közéletben; 

d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól  indokolt esetben  az intézményi tanács adhat felmentést.

(2) Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek kötelesek részt venni, az (1) bekezdésen túl, a doktori képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárás lefolytatásában.

(3) Az egyetemi tanárok, a habilitált egyetemi docensek és a doktori fokozattal rendelkező főiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében. 

(4) A felsőoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az intézményi követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíthető.



35/A. §

A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Az oktatói munkát végző doktori képzésben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül.


36. §

A hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt kötelessége az intézmény tanulmányi és vizsgarendjének megtartása.

37. §

A felsőoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme, továbbá, hogy magatartásukkal  az intézményen belül és azon kívül  hozzájáruljanak a felsőoktatási intézmény jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez.

37 /A. § 

 (1) A hallgatónak a felsőoktatási intézmény Szabályzatában előírt módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.

(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják.





10. Fejezet
A hallgatók fegyelmi felelőssége

38. §

(1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket.

39. §

(1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető:

a) megrovás;

b) a felsőoktatási intézmény fegyelmi szabályzatában meghatározottan, kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;

c) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától;

d) kizárás a felsőoktatási intézményből.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg; a c) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt.

40. §

(1) Fegyelmi eljárást az intézmény vezetője vagy a fegyelmi szabályzatban meghatározott más személy rendelhet el. 

(2) Állami felsőoktatási intézményben a fegyelmi jogkört első fokon a felsőoktatási intézmény fegyelmi bizottsága, másodfokon a felsőoktatási intézmény vezetője vagy másodfokú fegyelmi bizottság gyakorolja.

41. §

(1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. 

(2) A fegyelmi eljárást  az (1) bekezdésben foglaltak kivételével  egy hónapon belül be kell fejezni.

42. §

A 39.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések tekintetében hozott jogerős határozatok a bíróság előtt megtámadhatók.


43. §

(1) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

(2) A fegyelmi bizottságban a  hallgatók szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad.



11. Fejezet
Kártérítési (anyagi) felelősség

44. §

(1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, kollégiumnak, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összege  az éves hallgatói normatíva egyötödénél  nem lehet több.

(3) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni.

(4) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel  visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel  átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

45. §

(1) Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri, a felsőoktatási intézmény, illetőleg a 44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztatók kötelesek a kárt megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetőleg a foglalkoztató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(2) Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a felsőoktatási intézmény vagy a 44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztató által szervezett foglalkozás (rendezvény) során bekövetkezett károkért való felelősségre is alkalmazni kell.


46. §

(1) Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A jogerős kártérítési határozatok bíróság előtt megtámadhatók.


HARMADIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETE,
MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE



12. Fejezet
A felsőoktatási intézmények szervezete

47. §

(1) A felsőoktatási intézmények  e törvényben meghatározott keretek között  a szervezetüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen az oktatási, tudományos kutatási, művészeti és egyéb feladataik ellátására, a gazdaságos működtetésre.

(2) Az egyetem és a fôiskola karokra, illetőleg más átfogó szervezeti egységekre tagozódik. Egyetemen főiskolai kar is működhet.

(3) A felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos kutatás oktatási szervezeti egységben (tanszék, klinika, intézet stb.) folyik. A felsőoktatási intézmények szervezetében kutatóintézet, kutatócsoport is működhet.

(4) A felsőoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelő, szolgáltató és más szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és felsőoktatással összefüggő feladatokat is ellátnak.

48. §

(1) Állami felsőoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem állami felsőoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének elismerése a Kormány hatásköre. A művelődési és közoktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT javaslatára teszi meg előterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

(2) A felsőoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet tartalmazza.



49. §

 Felsőoktatási intézményhez tartozó oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységet alapítvány, vállalat, illetőleg más szervezet vagy személy is létesíthet és támogathat. Erről az alapító és a felsőoktatási intézmény tanácsa megállapodást köt.


50. §

(1) A felsőoktatási intézmények feladataik teljesítéséhez igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szolgáltató szervezeti egységeket létesíthetnek.

(2) A felsőoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását  más intézményekkel való együttműködésben vagy saját szervezeti egység létrehozásával biztosítják.

 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egységekben foglalkoztatottak rendszeres továbbképzését biztosítani kell. 



13. Fejezet
A felsőoktatási intézmények működése és vezetése

51. §

(1) A felsőoktatási intézmény szervezetéről és működéséről az egyetemi, illetőleg a főiskolai tanács Szabályzatot alkot.

(2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; a működés és más intézményekkel létesített együttműködés szabályait, az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezető más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását.

(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók hallgatói véleményezésének és a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje.

(4) A (2) és (3)  bekezdésben meghatározott tárgykörökről külön szabályzatokban is lehet rendelkezni.

(5) A felsőoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek. 


52. §

(1) Az egyetemet a rektor, a főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény vezetője) vezeti. Munkáját helyettesek közreműködésével végzi.

(2) A felsőoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetője az intézmény vezetőjének alárendelt főtitkár. Kinevezésének módjáról, időtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági (fő)igazgató. A gazdasági (fő)igazgató az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. 

(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fő)igazgató látja el a főtitkári feladatokat is.

(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a főiskolai főigazgatóhelyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) A felsőoktatási intézmény az 59/E. §-ban megfogalmazott feladatok ellátására Felügyelő Tanácsot állít fel. A Felügyelő Tanács összetételére, működési és eljárási rendjére az 59/D. és 59/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel.

53. §

(1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete az intézményi tanács. 

(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik

a) az intézmény küldetésnyilatkozatának és fejlesztési tervének elfogadása, az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetőleg jóváhagyása;

b) az intézmény Szabályzatának megalkotása és más szabályzatainak jóváhagyása;

c) a tantervek meghatározása, illetve jóváhagyása;

d) tudományos programok meghatározása és kutatási eredmények értékelése;

e) a rektor, illetőleg a főigazgató megbízásának és felmentésének kezdeményezése;

f) az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére előterjesztés;

g) a rektorhelyettesek és a főiskolai főigazgatóhelyettesek megbízásának előzetes véleményezése;

h) az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek vezetői megbízásának véleményezése;

i) az egyetemi és főiskolai docensek kinevezésének véleményezése;

j) a főtitkár, valamint a gazdasági (fő)igazgató kinevezésének véleményezése;

k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá doktori képzési programra.

(3) Az intézményi tanács dönt

a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásának elveiről;

b) az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

c) a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveiről;

d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról;

e) és értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, az egész intézmény, különösen az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése tekintetében.

(4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt hatásköreit átruházhatja más testületekre.

54. §

(1) Az intézményi tanács működésének szervezeti és eljárási rendjét a Szabályzat határozza meg.

(2) Az intézményi tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt az intézményi tanács tagjainak egyharmada írásban kéri.

(3) Az intézményi tanács ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak.


55. §

(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.

(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, főiskolán a főigazgató; hivatalból tagjai a karok vezetői (dékán, (fő)igazgató) és az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke.

(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a különböző képzési formákban, illetőleg a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.

(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák képviselői.

(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.



56. §

(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács  döntése alapján  a művelődési és közoktatási miniszter  elôterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.

(2) A főiskolai főigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján a fôiskolai tanács  döntése alapján  a művelődési és közoktatási miniszter elôterjesztésére a miniszterelnök  bízza meg, menti fel.

(3) Az állami felsôoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott elôterjesztés megtételekor, illetôleg a döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott  és a 110. § hatálya alá eső intézményeket kivéve  magyar állampolgárságú oktató lehet. Az intézményvezetői megbízatás 65 éves korig tölthető be.

(5) A rektor, illetôleg a fôigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.

(6) A rektor és a főiskolai főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört  a megbízás és a felmentés kivételével  a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. Az intézmény vezetőjének visszahívással történő felmentését az intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az intézményi tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben  az intézményre átruházhatók.

56/A. §

 (1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő, és a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. 

(2) Nem állami főiskola főigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő és megbízását a miniszterelnök erősíti meg.


57. §

(1) Az intézmény vezetője az intézmény törvényes képviselője. Feladat- és hatáskörét a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az intézményi tanács a Szabályzatban határozza meg.

(2) Az intézmény vezetőjének feladat- és hatáskörébe tartozik, különösen

a) az intézményben folyó képzési és tudományos kutatási, művészeti, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása;

b) a személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkör gyakorlása;

c) az intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti  jogszabályok szerinti  rendelkezés;
d) a kiadói és a terjesztői jogkör gyakorlása.

(3) Az intézmény vezetőjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a gazdasági (fő)igazgatóra, a főtitkárra, illetőleg más személyre átruházhatja.

58. §

(1) Az intézmény vezetőjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetőleg intézkedési joga van; nem utasíthatja azonban sem az intézményi tanácsot, sem az intézményben működő más tanácsokat, ideértve a hallgatói önkormányzatot, illetőleg az intézményben működő érdekképviseleti szervezeteket is. .

(2) Az intézmény vezetője  a (3) bekezdésben foglaltak kivételével  megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz, az intézményi tanácshoz fellebbezhet.

(3) Az intézmény vezetője az intézményi tanács, az intézményi tanács pedig az intézmény vezetője jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése érdekében előterjesztéssel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez.

59. §
 
(1) A felsőoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység folyamatos ellenőrzésére  külön bizottságot  hoz létre. A bizottság az intézményi tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a tanács három évre választja.

(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az okatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.  

(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak.


(4) Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg.

13/a. Fejezet 
A felsőoktatási szövetség  működése és vezetése

59/A. § 
 (1) A felsőoktatási szövetség szervezetéről és működéséről a szenátus Szabályzatot alkot. 

(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, működésére és vezetésére a 12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
59/B. §

 (1) A szövetség vezető testülete a szenátus, melyben a tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek. A szenátus tagjainak legalább egyharmada egyetemi tanár, docens, illetve főiskolai tanár, legalább egynegyede pedig hallgató. A szenátus tagjait az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint egy-három évre választják, és újraválaszthatók. A tagintézmények vezetői hivatalból tagjai a szenátusnak.

(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további hatásköreire az 59/G. §  rendelkezései vonatkoznak. 

(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetőleg jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló kincstári ügyféllé nyilváníthatja.
59/C. §

 A szenátus elnöki tisztét a tagintézmények vezetői  töltik be  a szövetség Szabályzatában meghatározott rotációs rend szerint.

59/D. §

 (1) A szövetség intézményvezetője és törvényes képviselője a szövetségi elnök,  aki egyszemélyi felelősséggel tartozik a szövetség gazdálkodásáért.

(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezői képességek, vezetői, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat alapján - négy évre választja. A szövetségi elnök további négy évre - pályázat útján - újraválasztható. 

(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni köteles, és más vezetői beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség tagintézményében sem tölthet be.

(4) A szövetségi elnök tevékenységéért a szenátusnak tartozik felelősséggel, fölötte a munkáltatói jogokat a szenátus gyakorolja. A szenátus nevében e jogok tekintetében a szenátus elnöke jár el a szenátus döntései szerint. A szövetségi elnök felmentéséről a szenátus összes tagjának kétharmados szótöbbségével határoz. A felmentést  a Felügyelő Tanács is kezdeményezheti. 

(5) A szövetségi elnök és a szenátus elnöke között felmerült minden vitás kérdésben a szenátus jogosult  dönteni.

(6) A szenátusnak a szövetség gazdasági lehetőségeit meghaladó vagy költségvetési egyensúlyát veszélyeztető döntéseivel szemben a szövetségi elnök halasztó hatályú vétót emelhet. Vétó beterjesztése esetén egyeztetési eljárás keretében meg kell kísérelni az álláspontok közelítését. Ha ez ésszerű határidőn belül  nem  vezet eredményre,  a szövetség elnöke az 59/E. § szerint létrehozott  Felügyelő Tanács vizsgálatát kérheti. Ha a Felügyelő Tanács vizsgálata megerősíti a szövetségi elnök álláspontját, a szenátus köteles elállni a döntésétől, illetőleg javaslatát átdolgozott formában újabb döntésre köteles előterjeszteni.

(7)  Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a szövetség elnöke hoz olyan döntést, amellyel a szenátus nem ért egyet. 

(8)  Az 57-58. §-nak az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési elképzeléseket, illetőleg hozhat döntéseket. 
59/ E.  § 

 (1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelő Tanácsot alakít, amely ellenőrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását, illetőleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenőrzés során tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.

(2) A Szabályzat a Felügyelő Tanácsot más olyan feladatokkal is megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttműködését  kölcsönös előnyökre alapítva elősegítheti.

(3) A Felügyelő Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a következők figyelembevételével: 

a) a Felügyelő Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külső tag;

b) a Felügyelő Tanács egy tagja az állam képviselője, akit a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek (önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselői, amelyek anyagi hozzájárulásukkal vagy más módon jelentős szerepet vállalnak a szövetség célkitűzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában;

(4) A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsőoktatási intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.

(5) A Felügyelő Tanács tagjait a szövetség elnökének előterjesztése alapján a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhető. A Felügyelő Tanács saját tagjai sorából választja meg  vezetőjét.

(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen törvényességi kifogás emelhető, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást jelent, a Felügyelő Tanács jogosult  intézkedés végett közvetlenül a fenntartóhoz fordulni. A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagjának, illetőleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének  ez kötelessége.

(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelő Tanács felügyeletet gyakorol. Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács  a szövetségi elnök útján a szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett vállalkozók, illetve alapítványtevők egyidejű értesítése mellett a kifogásolt döntéseket nyilvánosságra hozza.



59/F. §

 (1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint önálló költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére bocsátott előirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról, és amelyet az e törvény szerinti, valamint a szövetségi Szabályzatban meghatározott jogok illetnek meg, illetőleg kötelezettségek terhelnek.

(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve főiskolai jellege a szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló felsőoktatási minősítettségét (egyetem, egyetemi kar, főiskola, főiskolai kar) külső kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhető szakképzettséget és végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e mellett feltüntetni, hogy felsőoktatási szövetség tagegyeteme, tagfőiskolája.

(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.

(4) A tagintézmények e törvényben és a szövetségi Szabályzatban meghatározott gazdálkodási, szerződéskötési jogokkal és felelősséggel rendelkeznek.

 59/G. §

 (1) A tagintézményi tanács hatáskörében

a) meghatározza a szövetségi Szabályzat keretei között a tagintézményi tanács összetételének és megválasztásának szabályait;

b) véleményt nyilvánít a tagintézményen belüli szervezeti egységek vezetőinek megbízásáról, illetve felmentéséről;

c) dönt a rektor (főigazgató) személyére vonatkozó pályázatról, illetve kezdeményezi felmentését a szövetségi Szabályzat által megállapított keretek között;

d) javaslatot tesz az egyetemi, főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére;

e) véleményt nyilvánít egyetemi és főiskolai docensek kinevezéséről;

f) dönt a tagintézmény tevékenységi körébe tartozó szakok tantervéről;

g) a szövetségi Szabályzattal összhangban kialakítja és megváltoztathatja a tevékenységi kör megvalósítását szolgáló belső szervezeti egységeket és meghatározza működési rendjüket;

h) dönt  a  tagintézmény  tudományos  programjairól,  és véleményezi az azok megvalósítására vonatkozó együttműködési  megállapodásokat; 

i) javaslatot tesz a felvétel feltételeire és tagintézményen belüli eljárási rendjére, valamint a szövetség egyetértésével  a költségvetési támogatásra is figyelemmel  a tagintézmény szakjaira felvenni tervezett, államilag finanszírozott hallgatók számára;

j) a szövetség által meghatározott keretek között dönt a tevékenységi területén bizonyítványok, oklevelek, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kiadásáról;

k) véleményt nyilvánít a tagintézményt érintő minden ügyben.

(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülő hatásköri vitákban az érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jár el. 


 59/H. §

 A felsőoktatási szövetségben működő tagintézmény vezetőjének (rektor, főigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jogköréből nem vonható el:

a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény képviselete;

b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási kérdésekben való döntés;

c) a képzési és tudományos, kutatási, művészeti tevékenység irányítása;

d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetőleg  kiadmányozási jog  gyakorlása.




14. Fejezet
A karok és az oktatási szervezeti egységek működése

60. §

Az egyetemi és főiskolai kar szervezetének és működésének szabályait a Szabályzat, illetőleg külön kari szabályzat állapítja meg. A kari szabályzatra e törvény 5455. §-aira is figyelemmel az 51. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


61. §

(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart a főigazgató, a főiskolán szervezett kart az igazgató vezeti.

(2) A kar vezető testülete a kari tanács. A kari tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetője feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben.

(3) A kart a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A dékánt, a főigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhető. A megbízólevelet az intézmény vezetője írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy évi időtartamra.



62. §

(1) A kari tanács összetételére az 55. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kari tanács elnöke a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója; a kari tanács maga választja meg a titkárát.

63. §

(1) A felsőoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, művészeti szervezeti egységének vezetését a szervezeti egység tanácsával együttműködve a szervezeti egység vezetője (tanszékvezető, intézetigazgató) látja el. Vezetôvé csak tanár vagy docens bízható meg.
(2) A felsőoktatási intézmény oktatási szervezeti egységében működő tanácsnak, valamint vezetőjének feladat- és hatáskörét, a tanács összetételét és tagjai megbízatásának időtartamát a Szabályzat határozza meg.

(3) A szervezeti egység vezetőjének megbízásához a szervezeti egység tanácsának véleményét ki kell kérni.

(4) A szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, amely  a (3) bekezdésben foglaltak szerint  további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a kari, illetőleg az intézményi tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el.

(5) Más szervezeti egységek szervezetét, vezetését és működését a Szabályzat állapítja meg. A gyakorlóiskolák (-óvodák) vezetőit  külön jogszabályban meghatározott feltételekkel  a felsőoktatási intézmény vezetője bízza meg. 


NEGYEDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA
(AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE


15. Fejezet
A felsőoktatási intézmények önkormányzata

64. §

(1) A felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.

(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen

a) szervezeti és működési rendjük önálló kialakítása;

b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása;

c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;

d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása, továbbá kredit-értékek beszámítása feltételeinek a meghatározása az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;

e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése;

f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása;

g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése;

h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése.

(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori  fokozat  odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására.


65. §

(1) Az állam a felsőoktatással kapcsolatos feladatait a felsőoktatási intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott, valamint e törvény alapján megalkotott intézményi Szabályzatukban megállapított jogok, kötelezettségek és hatáskörök tiszteletben tartásával látja el.

(2) A felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1.§ h) pontja alapján az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók.

(3) A felsőoktatási intézmények és az állami szervek vagy a helyi önkormányzatok között felmerülő hatásköri vitákban az államigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint az érintett felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.



16. Fejezet
A hallgatói önkormányzat

66. §

(1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja minden hallgatói jogviszonyban álló személy.

(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.

(3) A felsőoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján  a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon  gyakorolják.

(4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén a művelődési és közoktatási miniszterhez. 

(5) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény más szerveivel együttműködve látja el feladatait.

(6) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az intézmény vezetése biztosítja, amelyek jogszerű felhasználását az intézmény vezetője ellenőrzi.

67. §

(1) A hallgatói önkormányzat joga, különösen

a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése az intézményi és a kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe;

b) részvétel a felvételi  bizottságok munkájában;

c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére;

d) javaslat külső oktató (előadó) meghívására;

e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében;  a dolgozatok közzététele;

f) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti egységek létesítése, megszüntetése, irányítása;

g) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése;

h) az oktatói munka hallgatói véleményezése;

i) a felsőoktatási intézmény sportlétesítményei hasznosításának véleményezése;

j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében;

k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében.

(2) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintô - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható.

(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:

(a) a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; 

c) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

d) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban. 


 67/A. §

 (1) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.

(2) A HÖOK a felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteiből álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és működési szabályzatát. A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának rendjéről, feladatairól. A felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.

(3) A tíz tagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban meghatározott időtartamra.

(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala előtt  köteles a felsőoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói rétegszervezete(i)nek véleményét kikérni. 

(5) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére a  Művelődési és Közoktatási Minisztérium az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének  egy ezrelékét biztosítja.



7. Fejezet
A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei


68. §

(1) Az egyetemek képviselőiből álló Magyar Rektori Konferencia, Művészeti Egyetemek Rektori Széke, valamint a főiskolák képviselőiből alakult Főiskolai Főigazgatói Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseleti szervei, melyek véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett testületeknek az illetékes rektorok, illetőleg a főiskolai főigazgatók a tagjai, akik a testületek tevékenységéről és határozatairól az intézményi tanácsot folyamatosan tájékoztatják.

(3) A testületek maguk határozzák meg szervezetük és működésük szabályait, ezekben megállapítják az elnök megválasztásának rendjét, a testületek képviseletére jogosultak körét, s a testületben a felsőoktatási intézmények képviseletére jogosultak körét.

(4) A testületek működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják; az egyes intézmények által viselt költségek arányát szabályzat állapítja meg.


18. Fejezet
A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök


69. §

A felsőoktatás összehangolt fejlesztése, a magyar felsőoktatási rendszer egységének, a képzés alapvető követelményeinek biztosítása, valamint a nemzeti és nemzetközi integrációs folyamatokba való bekapcsolódás érdekében a felsőoktatással, illetve a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban az állam központi szervei, az országos felsőoktatási testületekre támaszkodva, a 70-74. §-okban foglalt feladatokat látják el. 

70. §

Az Országgyűlés

a) meghatározza a felsőoktatás fejlesztési tervét;

b) a költségvetési törvényben meghatározza a felsőoktatás éves fejlesztését és működési költségvetését;

c) állami felsőoktatási intézményt létesít, alakít át és szüntet meg;

d) nem állami alapítású felsőoktatási intézmény létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez hozzájárul, illetve az elismerést megvonja.; 

e) jóváhagyja a felsőoktatási szövetség létesítését, átalakulását és megszüntetését.

71. §

(1) A köztársasági elnök

a) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat;

b) megbízza és felmenti az egyetemek rektorait.

(2) A köztársasági elnök hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz.

72. §

A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében

a) biztosítja az állami felsőoktatási intézményhálózat fenntartási, működtetési feltételeit, meghatározza a felsőoktatás-fejlesztés és a tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

b) állami felsőoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez, megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését, megszüntetését elismeri;

c) meghatározza az alapképzésben a képesítési követelményeket;

d) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályait, a képzésben résztvevők és a doktorok jogait és kötelességeit;

e) meghatározza a \"Professor Emeritus\" címmel járó állami juttatásokat;

f) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;

g) meghatározza a MAB szervezetét és működésének alapvető szabályait;

h) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének, illetőleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló eljárást;

i) meghatározza az évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot;

j) szabályozza az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa igénybevehető kedvezmények szabályait;

k) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;

l) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben folytatott, illetőleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;

m) szabályozza a felsőoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének és működésük engedélyezésének rendjét. 



73. §

A miniszterelnök 

a) kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt;

b) állami főiskolán megbízza és felmenti, nem állami főiskolán megerősíti a főiskolai főigazgatót;

c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait.

74. §

(1) A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;

b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;

d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetőleg visszavonja az engedélyt;

e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelményeket;

f) engedélyezi iskolarendszerű felsőfokú szakképzés akkreditációja alapján képzés indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az engedélyt;

g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsőoktatási intézményeknek adható megbízásról;

h) A MAB javaslatára meghatározott időre felfüggesztheti egyes intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlását;

i) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, az FTT-vel együttműködve kialakítja az ellenőrzés szervezetét;

j) támogatja a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és fejlesztését;

k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a)  c) pontjában foglalt feladataira, ellátja a felsőoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;

l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvető feltételeit;

m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését;

n) szabályozza az FTT szervezetét, működésének alapelveit;

o) dönt a felsőoktatási szövetség létesítésével és működésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben.

(2) Ha a művelôdési és közoktatási miniszter elôterjesztésében vagy döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt indokolni.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsőoktatási intézmény hallgatói jogosultak bármely más, azonos képzést folytató  vagy ilyennek hiányában a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt  felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni. Felsôoktatási intézmény megszűnése esetén a művelôdési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok folytatásának lehetôségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései  a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint  bíróság előtt megtámadhatók.


74/A. §

 (1) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a  felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási szövetség szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, illetőleg döntései  megfelelnek-e a jogszabályoknak.

(2) Nem terjed ki a művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának;

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak 

van helye.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében  határidő kitűzésével  felhívja az érintettet a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter 

-  a jogszabálysértő Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,

- a felsőoktatási intézmény vezetőjének fegyelmi felelősségrevonását, 
illetve - a cselekmény jellegétől függően - bírósági  eljárást kezdeményez.



75. §

A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatási intézményt érintő  a hatáskörébe tartozó  ügyekben kikéri a felsőoktatási intézmény véleményét.










19. Fejezet
Országos felsőoktatási testületek

76. § 

(1) Az FTT a művelődési és közoktatási miniszter felsőoktatással és tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő és véleményező testülete.

(2) Az FTT feladatait testületként, illetve bizottságai útján látja el.

(3) Az FTT mint testület:

a) javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatás intézmény- és szakképzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére a munkaerőpiaci prognózisok  és teljesítménymutatók figyelembevételével,  előkészíti az e körben hozott  döntéseket;

b) véleményezi állami felsőoktatási intézmény, felsőoktatási szövetség és ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó kérelmeket;

c) állást foglal nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében az állami elismerés megadásáról, illetőleg visszavonásáról;

d) véleményt nyilvánít a felsőoktatás költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;

e) javaslatot dolgoz ki a felsőfokú szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korszerűsítésének elveire;

f) állást foglal a felsőoktatásban szakterületi prioritások kidolgozásával a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről, valamint az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról;

g) kialakítja a felsőoktatás területén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium  fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt fejlesztési programjainak prioritási szempontjait;

h) véleményt nyilvánít a felsőoktatás területén a kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról;

i) önálló javaslatokat dolgozhat ki a felsőoktatással kapcsolatos bármely tárgyban;

j) ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezése alapján;

k) állást foglal szakok képesítési követelményeiről és szakok indításáról.

(4) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentőségű állásfoglalásaik meghozatalakor és a munkaerőpiaci prognózisokra alapított államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a képzésben érdekelt  egyes minisztériumok képviselőivel, és velük egyetértésben kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával, szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.

(5) Stratégiai jelentőségű állásfoglalásait és a finanszírozás több évre meghatározott szempontjait az FTT olyan időpontban hozza nyilvánosságra, hogy arra a felsőoktatási intézmények felkészülhessenek.

77. §

 (1) Az FTT huszonkilenc tagból áll. Az FTT tizenkét tagja a felsőoktatás  által delegált szakértő, melyből négy tag a Magyar Rektori Konferencia, három tag a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, egy tag a Művészeti Egyetemek Rektori Széke, egy-egy tag a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselője, illetve a felsőoktatási munkavállalói érdekképviseleti szervek által delegált szakértő, további két szakértőt a művelődési és közoktatási miniszter jelöl ki a felsőoktatás területéről. Az FTT további tizenhét tagja a különböző szervek delegált szakértő képviselője a következők szerint: szakmai kamarák (két tag); munkaadók (két tag); tudományos testület /Magyar Tudományos Akadémia, kutatóintézetek/ (két tag); budapesti önkormányzat (egy tag); vidéki önkormányzatok (három tag); egy-egy tagot a pénzügyminiszter, a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter, a földművelésügyi miniszter, további kettőt  a művelődési és közoktatási miniszter delegál.

(2) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. Az FTT elnökét és tagjait a művelődési és közoktatási miniszter három évre bízza meg, a megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.

(3) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek  a képzésben érdekelt minisztériumok képviselői.

(4) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni. 
78. §

 (1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértőket kérhetnek fel, illetve eseti szakértői bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések előkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsőoktatási intézmények véleményének megismerését. 

(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a működését az FTT Titkársága segíti. A titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetője pályázat útján az FTT által kinevezett főtitkár. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja.


78/A. §

(1) Az FTT Titkárságának koordinációjában működik az Országos  Kredittanács Irodája, továbbá más, a felsőoktatás működését és fejlesztését elősegítő testületek vagy szervezetek.

(2) A \"Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok\" Irodája felett a törvényességi felügyeletet  a művelődési és közoktatási miniszter az FTT közreműködésével  gyakorolja.

79. §

 (1) Az FTT vezetője és képviselője az FTT elnöke. Az FTT, valamint  szakbizottságainak feladatkörét és működését érintő kérdésben csak az FTT elnöke adhat ki külső szervek részére állásfoglalást. 

(2) Az FTT működésére vonatkozó részletes szabályokat a művelődési és közoktatási miniszter szabályozza.

(3) Az FTT működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten biztosítja.
80. §

 (1) A felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére, a minősítés elvégzésére és a minőségbiztosítás támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz létre. A MAB tagjainak a felét (15 fő) a felsőoktatási intézmények, másik felét a tudományos kutatóintézetek (10 fő) és a szakmai testületek (5 fő) legalább doktori  fokozattal rendelkező küldöttei alkotják. A MAB maga választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselő.
 
(2) A MAB tagjait és elnökét a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben meghosszabbítható.

(3) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - az országos hallgatói képviselet egy küldöttje is részt vesz.

(4) A MAB külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságba - szakértőként - a felhasználói szféra képviselői és esetenként külföldi személyek is meghívhatók.

(5) A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja.

(6) A MAB szervezetének, működésének valamint  akkreditációs eljárásának szabályait kormányrendelet állapítja meg. Működése felett a törvényességi felügyeletet a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja.

(7) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.



81. §

 (1) A MAB 

a) jóváhagyja a doktori programokat, és állást foglal arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot, illetve mely művészeti területeken és ezen belül mely művészeti ágakban ítélhet oda mester fokozatot;

b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az oktatás minőségét érintik.

(2)  A MAB a művelődési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít

a) felsőoktatási intézmény és szövetség létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

b) kar létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

c) a képesítési követelményekről;

d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély megadásáról;

e) az egyetem doktori, illetőleg habilitációs szabályzatáról;

f) a felsőfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés indításáról;

g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;

h) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezéséről;

i)    az oklevelek honosításáról, illetőleg egyenértékűsítéséről szóló nemzetközi egyezmények tervezetéről. 

(3) A MAB a felsőoktatási intézmény felkérésére közreműködik a doktori vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külső tagjainak kijelölésében.

(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolc évenként értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben  a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. A művelődési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó, és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a  MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg  a képzési célnak, javaslatot tesz 

a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;

c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére.

(5) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény működésének és tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következő akkreditációs értékelése folyamán.

(6) Az intézmények által az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges adatok valóságtartalmával kapcsolatosan felmerült kétely esetén a MAB tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert.

(7) A MAB az (1) bekezdésben meghatározott döntését nyilvánosságra hozza, a (2)-(4) bekezdés szerinti véleményét, javaslatait nyilvánosságra hozhatja. Az érintett intézmény joga, hogy álláspontját a MAB döntésével, véleményével, javaslataival egyidejűleg nyilvánosságra hozza.

(8) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.




ÖTÖDIK RÉSZ
FELVÉTEL A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE


20. Fejezet
A felvétel feltételei és eljárása

82. §

 Minden magyar állampolgárnak joga van  a 83. § keretei között  az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni.


83. §
 
(1) Felsőoktatási intézménybe

a) alapképzésre és akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel;

b) szakirányú továbbképzésre felsőoktatási intézményben szerzett és az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott egyetemi vagy főiskolai oklevéllel;

c) doktori képzésre egyetemi oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel lehet jelentkezni.

(2) Az öt évesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.

(3)  A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza.

(4) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó képzésről rendszeres tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket pedig évente, megfelelő időben közzéteszik.

(5) A felsőoktatási intézmény évenként  az FTT állásfoglalásának figyelembevételével  állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát.

(6) A felsőoktatási intézménybe alapképzésre vagy a szakirányú továbbképzésre való felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága, a doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt. A bizottság, illetőleg a tanács felvételt megtagadó döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja el. A fellebbezést elutasító döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(7) A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgát tett, illetőleg a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az intézményben, a szokásos módon közzéteszik.

(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja.

HATODIK RÉSZ
FELSŐFOKÚ KÉPZÉS


21. Fejezet
Képzési szintek, képesítési követelmények, tantervek


84. §

(1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai alapképzés, általános- és szakirányú továbbképzés, és valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás).

(2) A felsôoktatási intézményben akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképesítést ad.

 (3) Az alapképzésben

a) főiskolai végzettséget,

b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.

(4) A főiskolák szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú továbbképzést és doktori képzést folytatnak.

(5) A főiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelek újabb szakképzettséget tanúsítanak a végzettségi szint változása nélkül.

(6) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot ítélhetnek oda. E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel gazdagító művelését tanúsítja.

(7) A művészeti egyetemen vagy karon szervezett egyetemi mesterképzés keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként mesterfokozatot (DLA) ítélhető oda.




85. §

(1) Akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzésben felsôfokú szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább kétéves képzésben lehet megszerezni.

(2) A főiskolai végzettséget a képesítési követelmények szerinti legalább hároméves nappali képzésben lehet megszerezni.

(3) Az egyetemi végzettséget a képesítési követelmények szerinti legalább négyéves nappali képzésben lehet megszerezni.

(4) Az egyetemi alapképzés képesítési követelmények szerinti tanulmányi ideje az öt évet kivételes esetben haladhatja meg. A főiskolai alapképzés képesítési követelmények szerinti tanulmányi ideje négy évnél hosszabb nem lehet.

(5) A szakirányú továbbképzés a képesítési követelmények szerint, nappali képzés keretében legalább egy, de legfeljebb három év.

(6) Más oktatási formákban a képzési idő  az alkalmazott oktatási formától és módszerektől függően  a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott időtartammal azonos vagy hosszabb.

(7) A doktori képzésben a tanulmányi idő tartama három év.

(8) A főiskolai végzettség a képesítési követelmények szerint feljogosít a tanulmányok egyetemi folytatására. 

86. §

(1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagy egyéb megfelelő számítási módon meghatározva,, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket.

(3) A doktori fokozat megszerzésének feltételeit az egyetem a doktori szabályzatában állapítja meg.



87. §

(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait - különösen  a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását az egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat is - a tantervek; az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg.

(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési követelmények mellett figyelemmel kell lenni , a nemzetközi szokásokra, normákra, s a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre.


22. Fejezet
A tanulmányi és vizsgarend általános szabályai

88. §

A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény e törvény keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg.

89. §

(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsőoktatási intézmények járnak el. Az első fokon eljáró intézményi testületben ötven százalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal biztosítani kell.

(2) Az első fokon hozott határozat ellen a hallgató, a kézhezvétel után tizenöt napon belül  a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével  a Szabályzatban rögzítettek szerint, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(3) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek nincs helye.

(4) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

90. §

(1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat (vizsgákat) a képesítési követelmények, valamint a tanterv határozza meg.

(2) A tananyag ismeretének értékelése, általában

a) öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

b) három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel
történhet.

(3) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a tanulmányi követelmények teljesítésének ellenőrzésére és értékelésére más rendszert (pl. halmozott pontozás, tanegység, kredit) is választhat; ebben az esetben is biztosítani kell azonban a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési, értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot.



23. Fejezet
A doktori képzés és fokozatszerzés

91. §

(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori  fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte. 

(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható.  A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő.

(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori (PhD) fokozattal kell rendelkeznie; a tanács tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem dolgozója.

(4) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

92. §

(1) A doktori fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel keretében, illetve egyéni felkészülés alapján szerezhető meg.

(2) A doktori  fokozat megszerzésének feltételei: 

a) az egyetemi doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori vizsgák (szigorlatok) eredményes letétele;

b) az önálló tudományos munkásság  cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon történő  bemutatása;

c) két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása; 

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

(3) Az egyetem doktori tanácsa felmentést adhat bármely pályázónak a szervezett képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól.

93. §

(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkezô személyekbôl hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember.

(2) A doktori munkát bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A doktori munka bírálóbizottságának elnöke az egyetem szakmailag illetékes tanára; a bizottság tagjait a doktori tanács  az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával  jelöli ki.

(3) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése miatt fellebbezhetők meg.

94. §

(1) A doktori fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.

(2) A doktori  képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg.


24. Fejezet
Záróvizsgák, oklevelek és címek


95. §

(1) A hallgató felsőfokú tanulmányait az egyetemi, valamint a főiskolai alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.

(2) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

(3) A záróvizsga

a) szakdolgozat (diplomamunka) elkészítéséből és megvédéséből;

b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli, illetőleg szóbeli vizsgából;

c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll.

(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:

a) A tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, vagy az előírt kredit-értékek megszerzése;

b) az intézmény által előírt  nyelvismeret megszerzésének igazolása.

(5) A záróvizsga típusát és eredményének kiszámítási módját, a záróvizsga jellegétől függően a képesítési követelmények határozzák meg.

(6) Az akkreditált iskolarendszerű felsôfokú szakképzésben szakmai vizsgát kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint.

96. §

(1) A záróvizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni.

(2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van.

(3) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember legyen.

(4) A záróvizsga írásbeli részének módszerét és az elbírálás módját a Szabályzat határozza meg.

(5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(6) Az azonos szakterületen működő intézmények (karok, szakok) közös vizsgabizottságot is létrehozhatnak.

97. §

(1) Sikeres záróvizsga alapján a felsőoktatási intézmény a hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon.

(2) A felsőoktatási intézmények az oklevelet  a (3) és (4) bekezdésekre figyelemmel  hagyományaiknak megfelelő formában és tartalommal oly módon adják ki, hogy az azonosítható és ellenőrizhető legyen.

(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak), szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel. Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmények használhatják.

(4) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén, továbbá  kivételesen, a felsőoktatási intézmény döntésének megfelelően  a képzés nyelvén kell kiadni.

(5) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást.

(6) A Magyarországon szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek külföldön az alábbi, angol nyelvű elnevezéseket használhatják a tanulmányi irány megjelölésével:

a) a főiskolai végzettséggel rendelkezők a \"Bachelor\" (rövidítve: BA, BSc stb.);

b) egyetemi végzettséggel rendelkezők \"Master\" (rövidítve MA, MSc stb.); 

c) a doktori (PhD) fokozattal rendelkezők a \"Doctor of Philosophy\" (rövidítve: PhD);

d) a mesterfokozattal rendelkezôk a \"Doctor of Liberal Arts\" (rövidítve: DLA).

98. §

(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése : dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők címe: okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg  a szaktól függően  a képesítési követelményekben meghatározott más cím. 

(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában  a tanulmányi iránytól függően  a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg  a szaktól függően  a képesítési követelményekben meghatározott más cím.

(4) A felsőoktatási intézmények által alapképzés alapján kiállított, egyetemi vagy főiskolai végzettséget tanúsító oklevél

a) további egyetemi, illetőleg főiskolai képzésben való részvételre jogosít;

b) egyetemi vagy főiskolai végzettséghez, illetőleg jogszabályban, képesítési követelményekben, valamint alkalmazási előírásokban meghatározott munkakörök betöltésére, foglalkozás  (tevékenység) gyakorlására képesít.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítés munkakör betöltésére, foglakozás (tevékenység) folytatására jogszabályban meghatározott feltételek alól nem mentesít.


99. §

(1) A szakirányú továbbképzés befejezése után a hallgató záróvizsgát tesz, amelyre az értelemszerű eltérésekkel a 96-97. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szakirányú végzettségről a záróvizsga után a felsőoktatási intézmény oklevelet állít ki. Az oklevélre a 97. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szakirányú egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők a szakirányú képzésre utalással használhatják az egyetemi, illetőleg a főiskolai címet.

(3) A szakirányú egyetemi és főiskolai képzésben nyert oklevél különleges szakképzettséget tanúsít, és az alkalmazási előírásokban meghatározott munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít. E rendelkezés nem érinti azonban a külön jogszabályokban a felsőoktatásban folytatott továbbképzéstől függetlenül előírt képesítési követelményeket.

100. §

(1) Az egyetem a doktort a hagyományoknak megfelelően ünnepélyesen avatja.

(2) Az egyetem  a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával  Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.

(3) Az egyetem doktori szabályzatában foglalt követelményeknek megfelelően, az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja.

(4) A felsőoktatási intézmény arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét 50, 60, 65 vagy 70 éve szerezte, közmegbecsülésre méltó, megfelel a felsőoktatási intézmény Szabályzatában foglalt követelményeknek, és így a felsőoktatási intézmény hírnevét öregbítette.

(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a \"doktor (PhD)\" vagy a \"Dr.\" rövidítést használhatják.  A (3) bekezdésben említettek a \"doctor honoris causa\" címet vagy a \"Dr. h. c.\" rövidítést használhatják.







HETEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KAPCSOLATOK


25. Fejezet
Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

101. §

Magyar állampolgár külföldön magyar hatósági engedély nélkül folytathat felsőfokú tanulmányokat.

102. §

(1) Külföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányok folytatására pályázat alapján állami ösztöndíj adományozható.

(2) A pályázó jogait és kötelezettségeit az elfogadott pályázatot kiíró állami szerv és a pályázó közötti megállapodás határozza meg.



26. Fejezet
Külföldiek magyarországi tanulmányai

103. §

(1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik

(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályaitokat a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

104. §

A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat, költségtérítést és egyéb díjat fizetnek.






27. Fejezet
Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése

105. §

(1) Külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámításáról  a tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján  a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) Nemzetközi szerződés vagy annak alapján kötött intézményközi megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását is előírhatja.



106. §

(1) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése történhet

a) honosítással;

b) a megszerzett végzettségi szint elismerésével;

c) az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével.

(2) A honosítás a felsőoktatási intézmények, az oklevél által tanúsított végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.

107. §.

(1) Felsőoktatási intézmény az alapképzésben, illetőleg a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha

a) az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető azonos oklevél által tanúsított végzettséggel egyenértékű, vagy annál magasabb;

b) az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsőoktatási intézményben megszerezhető;

c) a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt magyarországi tanulmányi (képesítési) követelményeknek.

(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori  fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.

(3) A felsőoktatási intézmény által honosított oklevél jogi hatálya megegyezik a honosító felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján kiadott oklevelek jogi hatályával.

(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet, ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetőleg a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

(5) A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet a hazai felsőoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.

108. §

 (1) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerése során a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt igazolja, hogy a külföldön szerzett oklevél

a) a hazai felsôoktatási intézményekben megszerezhető egyetemi vagy főiskolai végzettségnek megfelelő (azzal egyenértékű) végzettséget tanúsít;

b) felsőfokú végzettséget tanúsít.

(2) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése azt igazolja, hogy az oklevél birtokosa rendelkezik a külföldi oklevél által tanúsított képesítéssel és a szakképzettség megszerzéséhez alapvetően szükséges ismeretekkel. A szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha

a) az oklevél nem honosítható;

b) a külföldi oklevél birtokosa azt honosíttatni nem akarja.

(3) A végzettségi szint, illetőleg a szakképesítés elismerésekor a 107. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően a külföldi felsőoktatási intézmény jogállását, az oklevél jellegét, a tanulmányi idő hosszát és a tanulmányi követelményeket kell figyelembe venni.

(4) A szakképesítés elismeréséhez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiegészítő feltételek teljesítését írhatja elô; ebben az esetben az eredeti oklevél és a kiegészítő feltételek teljesítése együttesen képezi az elismerés alapját.

(5) Az elismert oklevél a tanúsított végzettségi szinthez és szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra, illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására jogosít.

(6) Az elismert oklevél birtokosa, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium döntésében foglaltak szerint, eredeti címét, illetőleg szakképesítését vagy annak magyar megfelelőjét viselheti.

108/A. §

(1) Külföldi felsőfokú szakképzettség e törvény hatálya alá tartozó akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzettséggel egyenértékűnek akkor ismerhető el, ha

a) a bizonyítványt  (oklevelet, fokozatot)   elismert  külföldi  intézmény  adta ki; és

b) az a külföldi állam joga alapján is felsőfokú szakképzést tanúsít; továbbá 

c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetők a magyar szakképesítési követelményeknek.

(2) A felsőfokú végzettség és a felsőfokú szakképzettség elismerésére egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.   

108/B. §

Külföldön iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett, a törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy nemzetközi szerződés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsőfokú szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 

109. §

(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek, illetőleg felsőfokú szakképzettségek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél, illetőleg felsőfokú szakképzettség hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetőleg Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.

(2) Törvény vagy nemzetközi szerződés e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg; ebben az esetben e törvény rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a törvény vagy nemzetközi szerződés valamelyik kérdésben eltérően nem rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézménynek a 106. § alapján hozott döntése ellen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.




28. Fejezet
Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon

110. §

(1) Külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve), illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha 

a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott fokozatot) felsőoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt érdemlően bizonyították;

b) a művelődési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte.

(2) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel akkor folytathat közös alap- és szakirányú, továbbá doktori képzést, amennyiben az együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételeknek. Az ilyen együttműködést a művelődési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni.

(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a művelôdési és közoktatási miniszter által engedélyezett képzésről kiadott külföldi oklevelek honosításáról és belföldi egyenértékűségéről a miniszter rendeletet alkot. E rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed.



NYOLCADIK RÉSZ
TUDOMÁNYOS KUTATÁS


29. Fejezet

111. §

(1) A felsőoktatási intézmény az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a 33. § rendelkezéseivel összhangban a tudományos értékű tevékenységek szabadságát, és támogatja azok feltételeinek megvalósulását; megteremti a tudományos kutatás eszköztárát, könyvtárakat, műszerparkot létesít és tart fenn, és biztosítja azok hozzáférhetőségét.

(2) A felsőoktatási intézmények egyéni, csoportos és intézményi programok indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények szervezésével, a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, az egyetemek a doktorjelöltek képzésével, tudományos művek kiadásával és más formában segítik az (1) bekezdésben említettek megvalósulását.

(3) A felsőoktatási intézmény szabályzatban rendelkezik az intézmény, illetőleg az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység tudományos célú műszereinek és más eszközeinek használatáról és a használat feltételeiről.

(4) A felsôoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen létrehozhat és működtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó vállalkozásokat.

(5) A felsôoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Országgyűlés elé terjesztendő, a magyar tudomány általános helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.

(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott  összeg 50 százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.



KILENCEDIK RÉSZ
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FELSŐOKTATÁSBAN


30. Fejezet

112. §

(1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak érdekképviseleti szerve vagy szervei a jogszabályokban, továbbá az intézményi Szabályzatban, illetve e szervekkel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint működnek.

(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács  működik. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.

(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Tanács működési rendjét maga alakítja ki.






TIZEDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK


31. Fejezet

113. §

(1) Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem állami felsőoktatási intézményekre a (2)  (3) bekezdésekben és a 114. §-ban foglaltak szerint terjed ki.

 (2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében, 53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4) bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
  
(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56./A § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények tulajdonáról később elkészítendő jogszabály rendelkezik.

114. §

(1)  Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.

(2) Az egyházi egyetemek, fôiskolák elismerésekor, a hitélettel összefüggő tárgyak tekintetében e törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint 4. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásától el lehet tekinteni.

(3) Az egyházi egyetemek, fôiskolák hitélettel összefüggő tárgyainak oktatásához az állam hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékéről az éves költségvetés keretében kell dönteni.

(4) A egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési feltételekben követelményekben foglaltak szerint és a MAB állásfoglalása alapján a hitélettel össze nem függő világi szakokat indíthatnak. 

(5) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (5) (4) bekezdéseiében, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdéseiében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. (1) bekezdésében foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak.

 (6) A művelődési és közoktatási miniszter az egyházi felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatait az érintett egyház képviseletére jogosulttal egyetértésben teszi meg.

(7) A egyházi egyetemeken és főiskolákon, illetőleg szakon folytatott tanulmányok alapján szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje tekintetében egyetemi, illetőleg főiskolai oklevéllel egyenértékű és

a) a 98. § (4) bekezdésének a) pontjában említett további képzésben való részvételre;

b) az egyházi szolgálatot ide nem értve, a 98. § (4) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, egyetemi, illetőleg főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

115. §

(1) A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a  rendvédelmi felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen  felügyeletet gyakorol. E jogkörének gyakorlása során előterjesztést tesz

a) az oktatók, illetve az intézményi vezetők kinevezésének és jogállásának törvényi szabályozására;

b) a hallgatók jogállásának, a számukra nyújtott támogatások és az általuk fizetett tandíjak törvényi szabályozására.

(2) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter külön szabályozza

a) a felsőoktatási intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét;

b) az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit;

c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.

(3) A honvédelmi, illetőleg a belügyminiszter az általa felügyelt felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve a  rendvédelmi felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

b) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét.

c) A 10/A. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt jogköröket a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter gyakorolja.

116. §

 (1)  Az egészségügyi felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetőleg egységes intézmények egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmények) az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az  agrár felsőoktatási intézmények, a  felsőoktatási szövetségek agrár felsőfokú képzést nyújtó tagintézményei, továbbá az egységes felsőoktatási intézmények agrár karai (a továbbiakban: agrár felsőoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései szerint vesznek részt, az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint 

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.  

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más célra nem használható.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott egészségügyi ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatra nem terjed ki.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a továbbképzésben, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is.

(6) Az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítő szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését, valamint az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet agrár szakmai szempontokból a földművelésügyi  miniszter felügyeli és finanszírozza.

(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsőoktatási intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia megsértése esetén a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelôzô tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetésbôl a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell biztosítani. 

(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.

(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott pénzeszközöket a felsőoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.



117. §

A felsőoktatási intézmények e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.

118. §

(1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a \" dr. univ. \" megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken e törvény hatálybalépése előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető. 

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím és a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat (doctor universitatis) birtokosának az adományozó egyetem, amennyiben doktori  fokozat odaítélésére jogosult  kérelemre, és egyedi elbírálás alapján, az általa meghatározott feltételek teljesítése esetén  doktori  fokozatot ítélhet oda, illetőleg megállapíthatja annak e törvény szerinti doktori fokozattal való egyenértékűségét. Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetőség.

(5) Amennyiben az egyetem a (4) bekezdésben említett egyenértékűséget megállapítani nem tudja, indokolt határozatban utasítja el a kérelmet. Az elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elősegítése érdekében a következő átmeneti eljárást kell alkalmazni:

a) a hittudományi egyetem vezetője vagy annak fenntartója javaslatot tesz a MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkező hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévő egyetemi teológiai doktori fokozatok átminősítését, illetve egyenértékűségének  megállapítását készíti elő;

b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;

c) az átminősítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;

d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;

e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése szerint jár el. 

119. §

(1) Amennyiben e törvény alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként doktori fokozatot említ, illetőleg más jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként \"tudományos fokozat\"-ot említ, azon e törvény szerinti doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot  kell érteni.

(2) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személyek e törvény hatályba lépésétől a \"doktori  fokozat\" megjelölést használhatják.

120. §

(1) Művészeti felsőoktatási intézmény akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti és egy  tudományterületen, vagy két művészeti területen, legalább két művészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésében, illetôleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra. 

 (2) A felsőoktatási intézményekben oktatott művészeti tárgyak tekintetében a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetőleg a 4. § c) pontjában, továbbá a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményektől el lehet térni. Ebben az esetben a megítélés alapja a képzést folytató személy művészi teljesítménye.

(3) A művészeti egyetemeken, illetőleg a művészeti karokon, továbbá az egyetemek művészeti szakjain a doktori képzést \"mester\"-fokozattal záruló mesterképzés helyettesítheti, amelynek időtartama legalább két év.

(4) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak oktatói és előadói képessége mellett művészeti alkotó képességéről kell tanúbizonyságot adnia.

(5) A művészeti főiskolák és egyetemek nappali tagozatára művésznövendék e törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérően - a MAB egyetértésével meghatározott művészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését megelőzően is felvehető, intézményi döntés alapján.

121. §

(1) Azok a személyek, akik e törvényhatályba lépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak e törvényben említett címek használatára (98-100. §).

(2) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (1) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.

(3) A honosított (elismert) oklevelekre is az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki.

122. §

(1) E törvény hatálybalépését követően  legkésőbb 2000. június 30-ig  valamennyi felsőoktatási intézmény tekintetében az első akkreditációs értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB állapítja meg.

(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésőbb 2000. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik.

(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza.



123. §

(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre őket kinevezték.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyra történő - megegyezéssel való- átváltást. 

(3) E törvény hatálybalépése elôtt kinevezett főiskolai tanárokra a 4. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 

(4) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.

(5)A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.


124. §

(1) A címzetes egyetemi tanárok és docensek az egyetemi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően viselhetik továbbra is címüket, illetve  amennyiben megfelelnek a 20. §-ban foglaltaknak  számukra egyetemi magántanári cím adományozható.

(2) A címzetes főiskolai tanárok és docensek a főiskolai Szabályzatnak megfelelően viselhetik tovább címeiket, illetve a 20. §-ban, valamint a főiskola Szabályzatában foglaltaknak megfelelően a címzetes főiskolai tanárok címének viselését megerősítheti, a címzetes főiskolai docenseknek címzetes főiskolai tanári címet adományozhatnak.

124/A. §

(1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása alapján került sor (rektor, felsőoktatási szövetség elnöke, főigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás

	a) a megbízás időtartamának lejártával;

	b) lemondással;

	c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

	d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;

	e) a vezető halálával.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - minősített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul  - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésről. A visszahívásra jogosult testület  határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.

 (4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 47-54. §-a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetője útján) a fegyelmi határozatot.

124/B. §

Az önálló felsőoktatási intézmény vezetője (szövetségi elnök, rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény  - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelős vezetője.

124/C. § 

Az 1996. szeptember 31-ig már megtörtént vezetői kinevezések, megbízások érvényességét  a  törvény új rendelkezései nem érintik.

124/D. §

Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésről, akkreditációjáról és külön szintű szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni legkésőbb 1996. december 31-ig. A törvény akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

124/E. § 

1997. január 1-jétől a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a felsőoktatásban való végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet oktatókra vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell a minőségi elvű bérrendezés érdekében.

124/F. § 

A kreditrendszer országos bevezetéséről 1998. december 31-ig kormányrendeletet kell alkotni.

124/G. §

Az egységes tanárképzés képesítési követelményeiről 1997. december 31-ig kormányrendeletet kell alkotni.

124/H. § 

A felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtandó támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendeletet e tövény hatálybalépésével egyidejűleg módosítani kell.

124/I. § 

A felsőoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendeletet 1996. december 31-ig módosítani kell.

124/J. § 

A teljesítménymutatók rendszerét és bevezetésének határidejét kormányrendelet állapítja meg.



124/K. § 

E törvény alkalmazásában:
 
a) akkreditáció: felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése;

b) akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely megfelel az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú szakképzési  követelményeinek;

c) általános továbbképzés: felsőoktatási intézményben megszerzett oklevél tudástartalmának megújítását, bővítését szolgáló képzés.

d) első alapképzés: az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés;

e) kar: a felsőoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsőfokú képzés  feladatainak ellátását szervezi és biztosítja;

f) kiegészítő alapképzés: a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés;

g) költségtérítés: a felsőoktatási intézmény által megállapított mértékű, a képzéssel összefüggő (működési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevőket terheli;

h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;

i) küldetésnyilatkozat: az alapító okirat keretei között az intézmény részletes feladatait és azok megvalósításának módját meghatározó dokumentum;

j) művészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az előadó művészetek;

k) szak: önálló oklevél kiadásával végződő  felsőfokú képzés;

l) szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.

m) tudományág: az MTA minősítésítési rendszerében  alkalmazott felosztás szerinti fogalom.





TIZENEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Fejezet

125. §

(1) Ez a törvény  a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel  1993. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni. 

(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként működik.

(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(5) számozással a következő rendelkezések lépnek:

(4) A felsőoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(5) A felsőoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk módosítását  (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.

126.§

(1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 119. §-ának (3) bekezdése, 123. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint 

b) a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint 118. § (4) bekezdésében a \"doktori (PhD) fokozattal\" szövegrész helyébe \"doktori fokozattal\", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 93. § (3) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2) bekezdésében a \"dokotori (PhD) fokozat\" szövegrész helyébe \"doktori fokozat\", az Ftv. 86. § (6) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint 119. § (1) bekezdésében a \"doktori (PhD) fokozatot\" szövegrész helyébe \"doktori fokozatot\", az Ftv. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában a \"doktori (PhD), illetve mesterfokozattal\" szövegrész helyébe \"doktori fokozattal\" szövegrész lép, az Ftv. 49. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;

b) az Ftv. 1. sz. melléklete helyébe e törvény 1. sz. melléklete, 2. sz. melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;

c) a 9/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;

d) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét. \" \"


1.	számú melléklet 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI 
ÉS FELSŐOKTATÁSI SZÖVETSÉGEI
I.
Egyetemek
A)	

Állami egyetemek
Állatorvostudományi Egyetem			Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,		Budapest
Budapesti Műszaki Egyetem,			Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem			Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem			Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem			Budapest
Gödöllői Agrártudományi Egyetem			Gödöllő
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem		Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem		Pécs
József Attila Tudományegyetem			Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem		Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem			Debrecen
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola		Budapest
Magyar Iparművészeti Főiskola			Budapest
Magyar Képzőművészeti Főiskola			Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem			Budapest
Miskolci Egyetem				Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem			Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem			Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem		Budapest
Soproni Egyetem				Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem		Szeged
Színház- és Filmművészeti Főiskola			Budapest
Veszprémi Egyetem				Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem		Budapest

B)	

Nem állami egyetemek
a)	

Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem		Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia			Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem		Budapest
Országos Rabbiképző Intézet			Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem		Budapest

b)	

Magán-, illetve alapítványi egyetemek
II.
Főiskolák
A)	

Állami főiskolák
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola		Győr
Államigazgatási Főiskola			Budapest
Bánki Donát Műszaki Főiskola			Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola	Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Főiskola		                       Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola		Szombathely
Bessenyei György Tanárképző Főiskola		Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola		Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola		Szarvas
Budapesti Tanítóképző Főiskola			Budapest
Comenius Tanítóképző Főiskola			Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola		Kaposvár
Eötvös József Főiskola		                      Baja
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola		Eger
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola		Kecskemét
Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola                          Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 			Szekszárd
Jászberényi Tanítóképző Főiskola			Jászberény
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola			Szeged
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola			Budapest
Kecskeméti Tanítóképző Főiskola			Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola		Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola	Budapest
Könnyűipari Műszaki Főiskola			Budapest
Kőrösi Csoma Sándor Főiskola			Békéscsaba
Külkereskedelmi Főiskola			Budapest
Magyar Táncművészeti Főiskola			Budapest
Pénzügyi és Számviteli Főiskola			Budapest
Rendőrtiszti Főiskola				Budapest
Széchenyi István Főiskola			Győr
Ybl Miklós Műszaki Főiskola			Budapest


B)
Nem állami főiskolák
a)
Egyházi főiskolák

Baptista Teológiai Akadémia			Budapest
Egri Hittudományi Főiskola			Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola			Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája	Budapest
Ferences Hittudományi Főiskola			Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Főiskola		Nyíregyháza
Győri Hittudományi Főiskola			Győr
H.N. Adventista Egyház  Lelkészképző Intézete		Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola	Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola	               Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia		Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola		Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola		Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia		Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola	Budapest
Szegedi Hittudományi Főiskola			Szeged
Szent Bernát Hittudományi Főiskola		Zirc
Szent Pál Akadémia				Budapest
Tan Kapuja Buddhista Főiskola			Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 	              Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola	Esztergom
Wesley János Lelkészképző Főiskola		Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola		Zsámbék

b)
Magán-, illetve alapítványi főiskolák
Gábor Dénes Főiskola		                      Budapest
Kodolányi János Főiskola         	                                       Székesfehérvár 
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 		Tatabánya
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete	Budapest

III. Felsőoktatási szövetségek

2. számú melléklet 


A felsőoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

A dolgozók adatai


1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idő, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen
 iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,
 továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,
 tudományos fokozatok, címek,
 idegen nyelv tudása,
 kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, 
 vezetői megbízások,
 gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,
 fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
 fizetési fokozat,
 tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,
 munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
 dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
 munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
 munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetmény-kiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
 szabadság, kiadott szabadság,
 dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,
 a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
 a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
 a többi adat az érintett hozzájárulásával.


A hallgatók adatai


1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;

b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen
 felvételeivel kapcsolatos adatok, 
 a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
 a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
 a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.

A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni."
