"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA













T/2595. számú

törvényjavaslat


az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról 















							Előadó: Kuncze Gábor
								   belügyminiszter
							Budapest, 1996. május







1996. évi .......  törvény

az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a 
személyi azonosító használatával kapcsolatos 
törvények módosításáról 


Az Országgyűlés - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényre figyelemmel - a Társadalombiztosítási Azonosító Jel, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja: 


I. fejezet

Az adóazonosító jellel kapcsolatos rendelkezések

Adó- és vámigazgatás


1. §

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-a (6) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Az állami és - a h) és j) pont kivételével - az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti:]

	\"k) a vállalkozási tevékenységet vagy általános forgalmiadó-köteles értékesítést folytató magánszemély levelezési címét és adóazonosító jelét is. Ha a magánszemély adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét is.\"



2. §

Az Art. 12. §-ának - az 1995. évi CX. törvény 1. §-ával megállapított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az Art. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

\"(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal 

a)	jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, 

b)	költségvetési támogatás igénylése  

előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok), a nem magyar állampolgárságú magánszemély útlevélszámát és állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes azonosító adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki. 

(2) Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett természetes azonosító adatokat  egyezteti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervével.

(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől igényelt adatok között eltérés van.  

(4) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható. 

(5) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó  rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.\"  


3. § 

Az Art. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:  

\"(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie.\"


4. § 

Az Art. 16. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(5) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemélynek az adóazonosító jelét közölni kell a munkáltatóval, a kifizetővel és az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást (bizonylatot) kiállító, adatszolgáltatásra kötelezett szervvel, továbbá a biztosítóintézettel, pénzintézettel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. 

(6) Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal. Ha az adóazonosító számot az adóhatóság a bejelentést követő 30 napon belül nem közli, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog a 30. nap elteltét követő legközelebbi esedékességkor megnyílik.\"




5. §

(1) Az Art. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások különösen a személyek azonosítására alkalmas nyilvántartások közül a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás, az adóalap megállapítására és ellenőrzésére alkalmas vagyonnyilvántartások közül az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás. Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.\" 

(2) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(4) A 3. mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]

	\"m) az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó.\"

6. §

A vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 157. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.\"

II. fejezet

A társadalombiztosítási azonosítókkal kapcsolatos rendelkezések

Nyugdíj- és egészségbiztosítás

7.§

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 98. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványt vagy hatósági bizonyítványt, illetőleg Társadalombiztosítási Igazolványt, és a jogosultság fennállásáról nyilatkozik. 

(3) A külföldi állampolgárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállását - (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - igazolnia kell. 

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentését és a (3) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza.\" 

8. §

A T. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"99. § (1) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíjfolyósítási törzsszámmal folyósítják. 

(2) A nyugdíjfolyósítási törzsszám olyan, személyes és különleges adatra nem utaló kilenc számjegyből álló számjegysor, amely a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások azonosítására szolgál.  A nyugdíjfolyósítási törzsszámot a nyugdíjfolyósító szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.\"

9. §

A T. 119/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"119/E. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szervek - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat 1996. december 31-ét követően:

	a) a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ számon vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon, 

továbbá

	b) a társadalombiztosítási alapokat illető befizetések teljesítése érdekében társadalombiztosítási folyószámla-számon  tarthatnak nyilván. 

(2) Társadalombiztosítási igazgatási szervek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célra az általuk folyósított ellátások elszámolása, továbbá a járulékbevallás, -befizetés és egyéb követelés nyilvántartása, elszámolása, illetve a kintlévőségek behajtása céljából a kötelezettek társadalombiztosítási folyószámlájának azonosítására társadalombiztosítási folyószámla-számot használhatnak. A társadalombiztosítási folyószámla-számot az illetékes egészségbiztosítási szervek képezik és arról az érintettet írásban értesítik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

	a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

	b) családi állapot, állampolgárság,

	c) lakóhely (tartózkodási hely),

	d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

	e) a társadalombiztosítási ellátás megállapításához azon, egészségi állapotra vonatkozó adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, 

	f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban előírt járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást  ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is  úgy kötelesek kiállítani, illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi pótlék, a járulék- és mulasztási bírság összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(5) A társadalombiztosítási igazgatási szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján  a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével  jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szervei a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ szám igénylésére is.

(7) A  (3) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból 

	a) az adóigazgatás szervei az adókötelezettég ellenőrzése érdekében az adóazonosító jel alkalmazásával az a/, c/,d/ és f/ pontjai, 

	b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a/-d/ és f/ pontjai, 

	c) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében a TAJ szám alkalmazásával az a/-e/ pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(8) A (3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra  személyazonosításra alkalmatlan módon  átadhatók.

(9) A (5)(7) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(10) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(11) A társadalombiztosítási igazgatási szerv, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.\"

10. §

A T. 120/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"120/A. § (1) A munkáltatók és egyéb szervek kötelesek 1996. július 1-je és december 31-e között a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása érdekében a külön jogszabályban rendszeresített, a biztosítottak 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatait tartalmazó munkabér-jövedelemigazolást a székhelyük, telephelyük szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak (kirendeltségnek), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának megküldeni. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság külön engedélye alapján az adatszolgáltatás legkésőbb 1997. június 30-áig teljesíthető. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.\"






Egészségügyi és szociális igazgatás


11. §

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 90/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"90/A. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervek és személyek (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat) - jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - az érintett alábbi adatait kezelik:

	a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, nem, TAJ szám, állampolgárság),

	b) lakóhely, tartózkodási hely, 

	c) foglalkozás, munkahely, munkakör,

	d) az egészségi állapotra, az egészségi kórelőzményekre, a szükséges, illetve javasolt, továbbá elvégzett gyógykezelésre vonatkozó adatok (a továbbiakban: egészségügyi adat),

	e) a közegészségügyi intézkedések megtételéhez és a járványügyi megelőzéshez szükséges valamennyi adat.

(2) Az egészségügyi ellátóhálózat a születéssel, illetőleg halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során  megismerheti és továbbíthatja: 

	a) élveszületés esetén a gyermek szülei,

	b) halálozás esetén az elhunyt személy és életben lévő házastársa személyi azonosítóját.

(3) A Népjóléti Minisztérium, valamint az irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön - az érintett TAJ számát és egészségügyi adatait az alábbi célból kezelhetik:

	a) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálatok, elemzések végzése, ellenőrzése,

	b) statisztikai vizsgálatok,

	c) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt adatok az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózaton és az ÁNTSZ-en belül, illetve egymás között továbbíthatók.

(5) A (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az ÁNTSZ intézetei az érintett egészségügyi adatait és TAJ számát továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervek részére.\"


12.§

Az Eütv. a következő 90/B. §-sal egészül ki:

\"90/B. § (1) A 90/A. § (1) bekezdése szerinti adatok - a TAJ szám kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és  átadhatók. 

(2) A 90/A. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon 

	a) az érintett személy hozzájárulásával,

	b) az élveszületésekről és halálozásokról a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatalnak 

átadhatók.\"




13.§

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;\"


III. fejezet

A személyi azonosító használatára vonatkozó rendelkezések

Ingatlan-nyilvántartás

14.§ 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet  (a továbbiakban: Inyt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, és ha törvény kivételt nem tesz hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását\"

15.§

(1) Az Inyt. 5/A §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(2) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése során a személyi azonosító - az érintett kivételével - nem juthat a betekintő tudomására. Az ingatlan-nyilvántartás egyes részeiről kiadott másolaton - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a személyi azonosító nem tüntethető fel.\"

(2) Az Inyt. 5/A §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 

\"(4) Az ingatlan-tulajdonos, illetőleg az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben a nyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzendő természetes személy köteles megadni a személyi azonosítóját az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalnak.\"

16.§

Az Inyt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az ingatlan-nyilvántartást  bárki megtekintheti és tartalmáról - az 5/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet.\"
17.§

Az Inyt. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A bejegyzések, törlések valamint a lekérdezések időpontjának, jogalapjának, az adatigénylő nevének és a műveletet végző személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyi azonosítóval - feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.\" 

18.§

Az Inyt. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

\"Az ingatlan-nyilvántartásból történő - természetes személyazonosító adatokat is tartalmazó - adatszolgáltatást mágneses adathordozón az 56-59. §-okban megjelölt szervek és személyek részére lehet teljesíteni.\" 

19.§

Az Inyt. a következő 63. §-sal egészül ki: 

\"63. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásból  adatigénylés - a hagyatéki eljárás lefolytatása, valamint törvény eltérő rendelkezése alapján - csak az ingatlan címe vagy helyrajzi száma alapján történhet. 

(2) A bíróságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozóhatóságok      - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - természetes személyazonosító adatok, illetőleg személyi azonosító alapján is igényelhetnek adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.

(3) Az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához természetes személyazonosító adatok alapján is igényelhet adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.\"

20. §

Az Inyt. a következő 64. §-sal egészül ki: 

\"64. § Az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatal a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.\" 


Anyakönyvi igazgatás

21. §

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"Adatszolgáltatás

41. § (1) Az anyakönyvvezető az alap- és utólagos bejegyzésről az At.-ban meghatározott feladatok ellátása céljából más anyakönyvvezetőnek, a felettes szervnek és a gyámhatóságnak szolgáltat adatot.

(2) Az anyakönyvvezető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi azonosítóval teljesíti.

(3) Az anyakönyvvezető  az 1980. december 31-éig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegéről az illetékes levéltárat értesíti.

(4) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgárként anyakönyvezett újszülött és szülei adatairól az anya vagy az apa lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot értesíti, ha a gyermek anyja vagy az apja, illetőleg mindkettő bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

(5) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az érintett állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságát értesíti.\"


Választási eljárás

22. § 

(1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.)  4/A. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

\"(1) A nyilvántartás összeállítása céljából az a/-c/ pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait folyamatosan kötelesek közölni a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervével (a továbbiakban: kezelő szerv) az alábbiak szerint:\"

(2) Az Övjt. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:

	a) családi és utónév (nők esetében leánykori családi- és utónév is);

	b) személyazonosító jel;

	c) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;

	d) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, a határozat ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.\"

(3) Az Övjt. 4/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

\"(3) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek az 1994. december 11-ei választáshoz teljesített utolsó adatszolgáltatás óta bekövetkezett változásokat 1996. október 28-áig, az azt követő változásokat pedig heti rendszerességgel jelentik a kezelő szervnek.

(4) A  kezelő szerv a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartását a (3) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja. A karbantartást a személyazonosító és lakcím adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.\"
 
23.§

(1) Az Övjt. 4/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A  kezelő szerv a választójogosultság megállapítása céljából - a nyilvántartás összeállításához - a 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat és az érintett személy lakcímadatait kezeli. A kezelő szerv a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kezeli. Annak a polgárnak az adatait, aki választójogosultságát visszanyerte vagy elhalálozott, az esemény bekövetkezését követő hat hónap elteltével a nyilvántartásból törölni kell.\"

(2) Az Övjt. 4/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A kezelő szerv a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásából a választások, népszavazások lebonyolításához, valamint a népi kezdeményezést és a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választási szerv, a munkacsoport és a bíróság; továbbá a népi ülnök-választási eljárásban a polgármester (főpolgármester) részére teljesíthet adatszolgáltatást.\"

24. §

(1) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 37/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A választók nyilvántartásának összeállításánál és a választás lebonyolításánál a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok adatainak kezelésére és továbbítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 4/A-4/B. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.\"


Honvédelmi igazgatás

25.§

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 71.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A 17. életéve betöltését követően honosított, visszahonosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott adatait a jegyző - az utólagos katonai nyilvántartásba vétel céljából -  az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követő nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak.\"
26.§

(1) A Hvt. 72.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelest abban az évben, amelyben a  18. életévét betölti, valamint a honosított, visszahonosított hadkötelest az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követően - utólagosan - katonai nyilvántartásba veszi.\"

(2) A Hvt. 72.§- a következő (3)  bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A fegyveres erők hivatásos és szerződéses,  valamint a rendvédelmi  szervek  hivatásos  állományában  szolgálatot teljesítő hadkötelest a Hvt. 73.§ (1) bekezdésének A/,B/ és S/ pontjaiban meghatározott adatokra vonatkozóan tájékoztatási  (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli.\"

27.§

(1) A Hvt. 73.§ (1) bekezdésének E/ pontja a következő m/ alponttal egészül ki:

        \"m/ a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme.\"

(2) A Hvt. 73.§ (1) bekezdés S/ pontjának a/  és  d/  alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

        \"a/ a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses), kezdete, befejezése;\"

       \"d/ a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, határőr vagy rendvédelmi szervezet);\"

(3) A Hvt. 73.§ (1) bekezdés T/ pontjának zárójelbe tett szövege helyébe a következő zárójeles szöveg lép:

\"(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség, vagy haláleset miatt jogosult esetében)\"

(4) A Hvt. 73.§ (1) bekezdésének T/ pontja a következő l/ és m/ alponttal egészül ki:

       \"l/ adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából);

        m/  az  igényjogosult  hozzátartozó  személyi  adatai (név, születési hely és idő, lakcím), vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító  jele és  nyugdíjfolyósítási törzsszáma.\"

(5) A Hvt. 73.§ (1) bekezdése a következő U/ ponttal egészül ki:

\"U/ a biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonák és hozzátartozóik TAJ száma az ellátásokról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából.\"

(6) A Hvt. 73.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvéd  Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve,  azt  követően  a  Magyar Honvédség Központi Irattára kezeli. A hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés A/ pontjában meghatározott személyazonosító,  valamint az S/ pontjában szereplő szolgálati adatokat - a katonai szolgálattal kapcsolatos igazolások biztosítása céljából - a hadköteles kor felső határát követő öt évig, az A/, B/, S/ és  a  T/ pontban meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően három évig őrzi meg.\"

28. §

A Hvt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVl. törvény 17.§ (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a hadköteles korba lépőkről a katonai  nyilvántartásba vételt megelőző év december 1-jéig, a katonai  nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi azonosító alkalmazásával - szolgáltatják az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak,  illetőleg  a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szervének.\"

29. §

A Hvt. 75.§-a a következő h/ és i/ ponttal egészül ki:

	\"h/ hivatásos vagy szerződéses állományába felvett, elbocsátott vagy nyugállományba helyezett hadkötelesekről a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek állományilletékes  szerve;

	i/ tanulmányainak - honvédségi ösztöndíjasként, illetve katonai szakképzésben részt vevő szolgálati viszonyban álló hallgatóként való - megkezdéséről, befejezéséről és a tanulmányok szüneteltetéséről az illetékes katonai oktatási intézmény

szolgáltat adatot.\"

30.§

A Hvt. 76.§-ának  (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A  személyi  adat-  és  lakcímnyilvántartás  központi szerve a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól - a személyi azonosító alkalmazásával -, a  Belügyminisztérium illetékes szerve a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint  az állampolgárságról való lemondásáról a  hadkiegészítő  parancsnokságnak a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve útján - természetes személyazonosító adatokkal - szolgáltatja az adatokat.\"

31.§

A Hvt. 100.§-a (5) bekezdésének E/ pontja a következő g/ alponttal egészül ki és az azt következő szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"g/ utólagos nyilvántartásba vételének időpontja miatt nem volt behívható,
ha a behívás akadályának megszűnésekor a (4)  bekezdésben említett időpontig még legalább két év áll  rendelkezésre, akkor a sorköteles koron belül, egyébként az akadály  megszűnésétől számított két éven belül hívható be  sorkatonai  szolgálatra (vagy annak folytatására) azzal, hogy nincs  helye a  behívásnak annak az évnek december 31. után, amikor a hadköteles a 30. életévét betölti.\"


Rendészeti igazgatás


32.§

(1) A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 53. § (1) bekezdésének a/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az adatkezelő szerv, valamint a nemzetbiztonsági szervek a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek alábbi adatait kezelik:/

	\"a/ természetes személyazonosító adatok,\"

(2) Az Idtv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

\"(1) Az adatkezelő szerv, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal a bevándorlást kérő, illetve a bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldinek az 55. § (1) és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott adatairól - kiegészítve az érintett személy anyja neve  adatával - nyilvántartást vezet. Az adatokat 

	a/ az engedélykérelem elutasítása esetén annak időpontjától, 

	b/ a nyilvántartásba vételtől, 

	c/ egyéb esetben a jogállás megszűnésétől számított húsz évig 

kell nyilvántartani.

(2) Az adatkezelő szerv és az idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolattartás, valamint a nyomozóhatóság részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti.\" 

(3) Az Idtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"a/ természetes személyazonosító adatok, az \"anyja neve\" adat kivételével,\"

33.§

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A rendőrség által készített kép- és hangfelvétel csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során használható fel.

(2) Ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indult, továbbá, ha az abban levő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.\"


34. §  

Az Rtv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"79. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett természetes személyazonosító adatait - külföldi állampolgár esetében annak  állampolgárságát is -, lakcímét, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatait kezeli. Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat. 

(2) A rendőrség nyomozóhatósági feladatai ellátása során:

	a/ e törvény 84. §  b)-n), valamint p)-r) pontjában meghatározott bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a Nytv. 17. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat személyi azonosító alkalmazásával is igényelheti, e célból az érintettől azt kérheti, illetőleg az érintettel kapcsolatos iratból átveheti, valamint más nyomozóhatóságnak továbbíthatja, ha az adatkezelés jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál is fennállnak,

	b/ az adóazonosító jelet  az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, más nyomozóhatóságtól - az ügyész jóváhagyása alapján -, illetőleg az érintettől  megkérheti, ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges.\" 

35. §

Az Rtv. 84. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"o) bűnmegelőzési célból külön jogszabály alapján rendőrhatósági ellenőrzés során felderített hamis, hamisított, vagy bűncselekmény elkövetésére utaló kábítószer tartalmú gyógyszerek orvosi vényeit és azon szereplő adatokat (a beteg neve, kora, lakcíme, TAJ száma, a vényt kiállító orvos, egészségügyi intézmény azonosítója, a gyógyszerrel kapcsolatos adatok, a gyógyszertár azonosítója, a kiváltó személy aláírása és személyi igazolványának száma) - ha büntetőeljárás nem indul - a beváltástól számított 5 évig,\"





36.§


(1) Az Rtv. 90. §-a szövegének számozása  (1) bekezdésre módosul és c/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"c/ a járművezetésre, illetőleg a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt természetes személyazonosító és lakcím-, valamint a vezetési jogosultságra vonatkozó adatokat - ideértve az egészségi alkalmasságra és a pályaalkalmasságra vonatkozó adatokat is - , az engedélyek (okmányok) érvényességi idejének lejártától vagy visszavonásától számított 10 évig,\"


(2) Az Rtv. 90. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A Rendőrség az (1) bekezdés a/-b/ pontja alapján vezetett nyilvántartásaiban szereplő személyek személyazonosító- és lakcím-  adatainak megállapításához, illetőleg egyeztetéséhez a személyi azonosító használatával igényelheti a Nytv. 17. § (2) bekezdésének c/ pontjában meghatározott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.

(3)A rendőrségi adatot kezelő szerv adatot szolgáltathat a gépjármű forgalmi rendszáma vagy más azonosító adata, valamint a járművezetői- és a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt adatok alapján a gépjármű adatairól, ellopása,  megkerülése tényéről, illetőleg az engedély (okmány) érvényességi idejéről, elvesztéséről, megsemmisüléséről, találásáról, továbbá az abban  szereplő  természetes személyazonosító adatok egyezőségéről. A természetes személyazonosító adatokra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásra a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.\"





Statisztika

37.§

(1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul és f/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A KSH feladata:/

	\"f/ az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése,\"

(2) Az Stt. 6. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az annak meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefax számát tartalmazza.

(3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével -  nyilvános.\"

(3) Az Stt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje.\" 



Büntetés-végrehajtás

38.§

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény          28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A nyilvántartás kiterjed

	a) a fogvatartott személyazonosító adataira, TAJ számára és fényképére;

	b) lakcímére;

	c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;

	d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;

	e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb          bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási  eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.\"


Nemzetbiztonság

39.§

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.\"


Egyéb rendelkezések

40.§ 

(1) A Belügyminisztérium a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozók adatairól személyzeti, munkaügyi és társadalombiztosítási feladatainak ellátása, valamint a szolgálati és munkáltatói igazolványok előállítása és nyilvántartása céljából központi személyügyi nyilvántartást és okmánytárat vezet. 

(2) A Belügyminisztérium az e törvény hatályba lépése előtt az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel és a Belügyminisztérium jogelőd szervezeteivel, illetőleg a Belügyminisztériumhoz tartozott szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkajogi jogviszonyban állt személyek személyzeti és munkaügyi adatait (beleértve a személyazonosító jelet is)  tartalmazó iratait központi archív okmánytárként kezeli; az érintettnek, illetőleg az adatok igénylésére törvény alapján jogosultnak történő adatok szolgáltatása, igazolás kiállítása céljából.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

Értelmező rendelkezések

41. §

(1) Ahol adót, vámot, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy ilyen törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály a magánszemély azonosító adataként személyi számot vagy személyazonosító jelet említ, azon a magánszemély adóazonosító jelét, ahol az adózó adóigazgatási azonosító számát említi, azon az adóazonosító számot kell érteni. 

(2) A T. 103/D. §-a (8) bekezdésében a társadalombiztosítási törzsszámon társadalombiztosítási folyószámla-számot kell érteni.


(3) Az Inyt. 5/A §-ának (1) bekezdésében, valamint  60. §-ának                (1) bekezdésében a személyazonosító jelen személyi azonosítót kell érteni. 

(4) Az At. 12. § (2) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, a 35. § (1) bekezdés b) pontjában, a 35. § (2) bekezdés a) pontjában és a   36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában személyi számon személyi azonosítót kell érteni.

(5) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a \"személyazonosító jel\" helyébe a \"személyi azonosító\" lép.

(6) Ahol az Övjt. és a Vjt. személyazonosító jelet említ, azon személyi azonosítót kell érteni. 

(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 2. számú melléklet I./1. pontjának a/ alpontjában a személyazonosító jelen személyi azonosítót kell érteni. 


Átmeneti rendelkezések


42. §


(1) Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság igénylése alapján a korábban nála személyazonosító jelen nyilvántartott magánszemélyek adóazonosító jelét - külön megállapodás alapján - 1996. október 1. és december 31. között mágneses adathordozón adja át az önkormányzati adóhatóság részére.

(2) A társadalombiztosítási feladatokat ellátó munkáltató, illetve egyéb szerv a személyazonosító jelet a T. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek - a vasutaknál a MÁV Rt Nyugdíj Igazgatóságának - továbbíthatja.



Hatályba léptető rendelkezések

43. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1996. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény 1. §-a, a 2. §-ának az 1995. évi XC. törvény 1 §-ával megállapított Art. 12. § (1) bekezdését módosító rendelkezése, illetőleg a   4. §-a 1997. január 1-jén lép hatályba. Ahol e törvény adóazonosító jelről rendelkezik, azon 1996. december 31-éig személyazonosító jelet kell érteni. 

(3) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú melléklete e törvény 1. számú mellékletének megfelelően módosul, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény e törvény 2. számú mellékletével egészül ki.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

	a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény  98. §-ának (5) bekezdése,

	b) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 37/B. §-a, 

	c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 54/A. §-ának r) pontja,

	d) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 39/1984. (XI.5.) MT. rendelet 2/A. §-ának (3) bekezdéséből az \"...az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal és...\" szövegrész, valamint a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése első mondatából az \"...és az adóhatóság részére vevőnkénti összesítésben a (2) bekezdés szerint adatot szolgáltatni...\" szövegrész és a (3) bekezdés második mondata, továbbá a 11. § (2) bekezdése,

	e) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény  3. számú melléklete 1. pontjából \"a személyazonosító jel\" szövegrész,

	f) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 74.§-ának (1) bekezdése és 76.§-ának (3) bekezdése,

	g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 2. számú melléklet II./1. pontjának a/ alpontjából a \"személyazonosító jele\" szövegrész.



I N D O K O L Á S

az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás


A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) kötelezte a Kormányt, hogy terjessze az Országgyűlés elé a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), az adóazonosító jel és a személyi azonosító  használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és az adattovábbításokra vonatkozó törvényjavaslatot az ágazati törvények módosításával.


1.) A törvényjavaslat elsősorban azokat a törvényeket kívánja összhangba hozni a  Szaz. törvény rendelkezéseivel, amelyek eddig a személyazonosító jel használatára adtak felhatalmazást. Ennek során:

a/ a Szaz. törvény alapján  a személyi azonosító használatára  jogosult adatkezelők tekintetében  meghatározza, hogy e jelet milyen célból és mely adatok kezeléséhez használhatják, továbbá e jel segítségével milyen más adatkezelésekkel tarthatnak kapcsolatot (igényelhetnek adatot),

b/ a vonatkozó törvények módosításával rendelkezik a személyazonosító jel adóazonosító jellel  történő kiváltásáról azokra az adatkezelőkre kiterjedően, akiket a Szaz. törvény e jel használatára feljogosít, valamint  más adatkezelőkkel - elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveivel - való kapcsolattartás módjáról. Ezen belül részletesen szabályozza, hogy mely adatkezelők igényelhetnek adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a kapcsolati azonosító alkalmazásával, 

c/ a törvényjavaslat tartalmazza azon adatkezelőkre vonatkozó részletes szabályokat,  amelyek eddig a személyi azonosító jelet használhatták, azonban a hivatkozott törvény szerint  a TAJ szám kezelésére kapnak felhatalmazást.


2.) A törvényjavaslat tartalmaz továbbá olyan rendelkezéseket is, amelyek az azonosító jelek használatával összefüggésben biztosítják az adatkezelések törvényi alapját, és ezzel pótolják az adatvédelem hiányzó törvényi  garanciáit.

A törvényjavaslat nem fogja át a munkaügyi és az egészségügyi ágazati adatkezeléseket. Ez utóbbi tekintetében csak a legfontosabb, garanciális szempontból elégséges szabályozást tartalmazza.

A törvényjavaslat nem tér ki az egynél több személyazonosítót használó adatkezelők  vonatkozásában  az elkülönített használat módjára, erre egyedileg kell megfelelő adatbiztonsági szabályozást kialakítani. Az adatok szabályellenes felhasználása és összekapcsolása ellen elegendő garanciát tartalmaznak a konkrét adatkezelésekre vonatkozó törvényi rendelkezések.

A kapcsolati azonosítóra a Szaz. törvény, és a  törvényjavaslatban foglalt rendelkezések tartalmazzák, hogy azt mely szervek és milyen kapcsolattartás céljára használhatják fel. 


Részletes indokolás


1. §-hoz


A Szaz. törvény kapcsán szükségessé válik az adózással összefüggő bejelentkezés szabályainak módosítása.

A Javaslat szerint ezért - 1997. január 1-jétől - azok a magánszemélyek, akik vállalkozási, illetve Áfa köteles tevékenységet kívánnak végezni és még nem rendelkeznek adóazonosító jellel, az adószám megszerzéséhez kapcsolódó bejelentkezéssel egyidejűleg kötelesek - az erre a célra szolgáló nyomtatványon - adóazonosító jelet is kérni.


2-3. §-okhoz


Az Art. 12. § (1) bekezdését az 1995. évi XC. törvény - 1997. január 1-jei hatállyal - már módosította.




A Szaz. törvény alapján a Javaslat részletezi azt az eljárást, amely alapján az állami adóhatóság kiadja az adóazonosító jelet. Ahhoz ugyanis, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve folyamatosan adatot tudjon adni az állami adóhatóságnak, mindkét nyilvántartásnak ugyanazon személyt ugyanazon adatokkal kell nyilvántartania. Csak így képzelhető el, hogy a kapcsolati kód alapján a két rendszer kommunikálhasson.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által nyilvántartott adatok és az adózó kilétének megállapításához szükséges, személyi igazolványban szereplő adatok is jelentős számban eltérnek egymástól. (Például a személyi igazolványban pontatlanul szerepel a magánszemély neve, születési ideje stb.) Ezért mindaddig, amíg az adatállományban a tökéletes egyezőség nem biztosított, addig a magánszemély csak ideiglenes adóigazolványt kaphat. Ezzel \"kényszeríthető\" a magánszemély arra, hogy az adat egyeztetésével kapcsolatos eljárásban részt vegyen.

A továbbiakban az adategyezőség teremti meg az alapot ahhoz, hogy az adózónak a természetes azonosító adataiban - köztük a lakóhelyben is - bekövetkezett változást ne kelljen az adóhatóságoknak is bejelentenie, mivel a változásról a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve folyamatosan szolgáltat adatot.


4. §-hoz


A Szaz. törvény általában rendezi azt a kérdést, hogy azon szervek részére, amelyek  az adóhatóság felé adatszolgáltatásra kötelezettek, az érintett magánszemély köteles megismerhetővé tenni az adóazonosító jelét.

Ezt azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy minden esetben (például használt gépkocsi vásárlásánál) formálisan az adott ügylet előfeltétele legyen az adóazonosító jel megléte, illetve átadása. Ezért a Javaslat szűkíti azt a kört, ahol a magánszemélynek az adóazonosító jelét át kell adni.

A Javaslatban fel nem sorolt adatszolgáltatásra kötelezettek ugyanakkor feltüntethetik az adóazonosító jelet, ha azt ismerik, azt azonban a magánszemélytől nem követelhetik meg. Ha az adóazonosító jel nem ismert, úgy ezek a szervek a természetes azonosító adatok alapján kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.




Az adóazonosító jel bevezetése miatt módosítani szükséges a költségvetési támogatás igénylésére vonatkozó szabályozást is. Szűk körben ugyan, de előfordul, hogy a támogatás alanyai vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet folytató magánszemélyek, akiknek nincs adószámuk. Ennek megfelelően a Javaslat a költségvetési támogatás igénylésének előfeltételéül szabott adószámmal való rendelkezést adóazonosító számra változtatja, miután ez utóbbi \"gyűjtő\" fogalom magában foglalja az adószámot és az adóazonosító jelet is.


5. §-hoz  


A Javaslat a Szaz. törvény fogalomhasználatához igazítja az Art. 45. § (3) bekezdésében foglaltakat, miután az korábban a nyilvántartás szerveként az állami népesség-nyilvántartást jelölte meg. Emellett kimondja azt is, hogy az állami adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervével a kapcsolati kód segítségével kommunikál, megteremtve az összhangot ezzel a két törvény előírásai között.


6. §-hoz


A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a vámhatóság vagy a kapcsolati kóddal, vagy a természetes személyazonosító adatokkal kommunikálhat a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervvel.



7. §-hoz


A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) 1995. január 1-től történő bevezetésével kiépült az egészségbiztosítás adatbázisa. Ezáltal lehetővé vált, a jogosultságot igazoló korábbi, papíralapú lap kiváltása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzését és igazolását számítógépes adatbázis segítségével végzi.

A törvény hatályba lépésének napjától az egészségbiztosítás területén a jogosultaknak csak a TAJ számukat kell igazolni és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról csak nyilatkozni kell.
A TAJ számot igazolni lehet: 1995. január 1-től kiadott Társadalombiztosítási Igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal. A TAJ  szám igazolására 1997. január 1-től az OEP új Hatósági Igazolványt ad ki, ez azonban nem eredményezi az említett egyéb okiratok automatikus kicserélését.

A Magyarországon tartózkodó és egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi állampolgárok jogosultságukat a jövőben is az erre a célra rendszeresített igazolvánnyal igazolhatják.


8. §-hoz


A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátásokat a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíjfolyósítási törzsszám, mint a különböző, illetőleg az egyes ellátásokat azonosító szám alatt folyósítják. Erről egy más azonosítóra történő esetleges áttérés a nyugdíjfolyósítási rendszert alapjaiban veszélyeztethetné, sőt ellehetetlenítené.


9. §-hoz


A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben is rögzíteni szükséges, hogy 1996. december 31-ét követően a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó egyéb munkáltatók és szervek az állampolgárokról (természetes személyekről) adatokat milyen azonosító alapján tarthatnak nyilván. Hasonló módon rögzíteni kell, hogy a különböző követelések bevallása, befizetése, a követelések nyilvántartása, a tartozások behajtása céljából az érintett munkáltatók, egyéb szervek folyószámláinak azonosítására milyen szám szolgálhat.

Az eddigi szabályozással lényegében megegyezően továbbra is szabályozni kell azt, hogy meghatározott célra természetes személyekről mely személyes adatok tarthatók nyilván.

A törvénynek biztosítani kell azokat a garanciális feltételeket, amelyek a különböző kötelezettségek és követelések megállapítására, ellenőrzésére intézkednek.

Rendelkezni kell arra, hogy a társadalombiztosítási szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével, jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

A törvényjavaslatban felsorolt  szervek részére - a TAJ szám kivételével - törvényes garanciák mellett indokolt az adatok szolgáltatása. A fogva tartottak tekintetében megfogalmazott kivételre azért van szükség, mert a fogva tartottak jogosultak egészségügyi ellátásra (szolgáltatásra).

A törvényjavaslat a konkrét adatokra való hivatkozással tartalmazza az adóigazgatás, a munkaügyi és szociális igazgatás, valamint az egészségügyi ellátást nyújtók felé szolgáltatható adatok körét. Rendezi továbbá az adatok statisztikai célra történő felhasználásának rendjét. Fontos, hogy a statisztikai célú felhasználásra a személyazonosításra alkalmatlan módon kerülhet sor. 

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az érintett személy a társadalombiztosítási nyilvántartásban meglévő adataiba betekinthessen, a nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhessen. Kötelezi továbbá a társadalombiztosítási igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó egyéb szerv vezetőjét arra, hogy a nyilvántartott adatok védelméről megfelelő keretek között gondoskodjon.


10. §-hoz


Az 1988. január 1-je és 1992. február 29-e közötti kereseti (jövedelmi) adatok bekérésének rendjét elsősorban a nagyobb szervezetek - így különösen a TÁKISZ-ok és a FÁKISZ feladatellátása érdekében - kiegészíteni szükséges azzal, hogy az 1996. december 31-ig esedékes végrehajtás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság külön engedélye alapján 1997. június 30-áig teljesíthető, ez esetben azonban a személyazonosító jel használatának lehetőségét  még biztosítani kell.


11.§-hoz


Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 90/A. §-a helyébe új rendelkezést indokolt beiktatni. A Javaslat értelmében a személyi azonosító jel helyébe a TAJ szám lép, továbbá megteremtődik a törvényi lehetőség is arra, hogy az egészségügyi ellátóhálózat szervei, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében kezelhessék az érintett személyre vonatkozó személyi és egészségügyi adatokat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy csak e szervek kezelhetik személyazonosításra alkalmas módon az egészségügyi adatokat, ugyanakkor azonban lehetőségük van arra, hogy feladataik ellátása érdekében egymás között azokat továbbíthassák. 

Az egészségügyi ellátások területén két esetben szükséges továbbra is a személyi azonosító használatának fenntartása: élveszületéskor a gyermek szüleinek, halálozáskor az elhunyt, illetve túlélő házastársa személyi azonosítóját továbbítja az egészségügyi szerv az illetékes anyakönyvvezetőnek. A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az egészségügyi ellátások költségeinek pontosabb tervezése, epidemiológiai, statisztikai vizsgálatok elvégzése céljából a Népjóléti Minisztérium, valamint az irányítása alá tartozó országos intézetek kezeljék az érintett egészségügyi adatait és TAJ számát. Ez az adatkezelés ugyanakkor nem teremti meg annak lehetőségét, hogy az érintett személy azonossága megállapítható legyen.


12. §-hoz


A Javaslat az egészségügyi törvényt kiegészíti a 90/B. §-sal, amely személyazonosításra alkalmatlan módon és a TAJ szám használata nélkül biztosítja a statisztikai célú adatkezelések során az egészségügyi adatok kezelését. Két esetben ezek az adatok személyazonosításra alkalmas módon kerülnek továbbításra a Központi Statisztikai Hivatalnak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényből folyó kötelezettség teljesítése érdekében.


13. §-hoz


A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egy szóhasználatát kellett összhangba hozni a Szaz. törvénnyel.


14-20. §-hoz


Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ezért a jogbiztonság szempontjából szükség van egy olyan azonosítóra, amely az ingatlan tulajdonosát egyértelműen beazonosítja, de a tulajdoni lapon nem jelenik meg. Ennek érdekében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell valamennyi érdekelt személyi azonosítóját.

A személyi azonosító az adatszolgáltatás során - törvényi rendelkezés hiányában - nem juthat senki tudomására. Ennek használata csak az ingatlan-nyilvántartásban joggal rendelkező, illetve jogot szerző polgár közötti kapcsolattartásban, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitől történő adatátvétel során lehetséges.

A személyes adattal történő visszaélések elkerülése érdekében adott tulajdonos valamennyi ingatlanának lekérdezési lehetőségét indokolt volt korlátozni.

Tekintettel arra, hogy a nyilvánosságot csak törvény korlátozhatja, ezért szükséges törvényi szinten szabályozni, hogy személyes adatot tartalmazó mágneses adathordozó kik részére szolgáltatható. Ezzel elkerülhető a személyes adat kezelésére fel nem hatalmazott szerv részére történő adatszolgáltatás és megakadályozható a törvénysértés.


21. §-hoz 


Az anyakönyv egyrészt alapadatokat szolgáltat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás részére, ezért szükséges felhatalmazni a személyi azonosító használatára.  

A  hatályos törvényerejű rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket az anyakönyvből történő adatszolgáltatásra, ezért ezt - az adatvédelmi garanciális szabályok megteremtése érdekében -  indokolt pótolni .


22-24. §-okhoz


A választások zavartalan lebonyolítása érdekében szükséges a választójoggal nem rendelkező polgárok központi nyilvántartásának kiépítése és folyamatos vezetése. E feladat ellátására a Javaslat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervét javasolja felhatalmazni.

A Javaslat meghatározza a nyilvántartás vezetéséhez előírt jelentések adattartalmát, az adatszolgáltatás és az adatkarbantartás egységes - a választások valamennyi fajtájára kiterjedő - rendjét. Garanciális szabályként rögzíti, hogy a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását a kezelő szerv más nyilvántartásaitól el kell különíteni és a nyilvántartásból kizárólag választási célra teljesíthető adatszolgáltatás.

A Javaslat a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartására vonatkozóan azonos szabályokat állapít meg az önkormányzati, valamint az országgyűlési választásokra.


25-26.§-okhoz


A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben az adatkezelésre vonatkozó szabályok már meghatározásra kerültek, így csak kisebb mértékű módosítást szükséges végrehajtani, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült hiányosságok pótlásra kerüljenek. Az összeírás feladatai közül korábban kimaradtak  az  évfolyamukkal össze nem írt személyek adataival kapcsolatos eljárások. Hiányos volt egyes állománycsoportok tájékoztatási kötelezettsége. Beemelésre kerülnek a honosított személyekre vonatkozó különös rendelkezések.


27.§-hoz


A hadkötelesről, illetve indokolt esetben a hozzátartozóról a törvényben előírt gondoskodási kötelezettségnek megfelelően pontosítani és kiegészíteni szükséges a kezelhető adatok körét, ezen belül - a konkrét célok meghatározásával - lehetővé kell tenni a TAJ szám és az adóazonosító jel nyilvántartását. Alapelv marad továbbra is a célhoz kötöttség, illetve az érintettek körének pontos meghatározása. Ugyancsak pontosításra szorul az adatok kezelésének időbeni korlátozása és irattári kezelése. A javasolt szabályozás a szolgálatteljesítés formája és típusa szerint differenciált.


28-30.§-hoz


A katonai nyilvántartás és a személyi adat- és  lakcímnyilvántartás, valamint az illetékes belügyi szervek adatátadásra vonatkozó kapcsolatát, valamint az egyes  szervek  adatszolgáltatási  kötelezettségét pontosítják. 


31. §-hoz


A javasolt módosítás az általános honvédelmi kötelezettség teljesítésének indokolatlan technikai akadályát iktatja ki, az adatkezelési és eljárási szabályok módosításával.



 32. §-hoz


A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény adatkezelési rendelkezései pontosításra szorultak, az idegenrendészeti szervek személyi azonosító használati jogosultságát - összhangban a Szaz. törvénnyel, - indokolt a  bevándoroltakra korlátozni.


33.-36. §-hoz


Indokolt, hogy az egyes eseményeken a rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, ha maradandó értéket nem képeznek, az adatkezelés céljának megszűnése után törlésre kerüljenek. Ezért szükséges az Rtv. e rendelkezéseinek kiegészítése és a törlés idejének pontos meghatározása.

A rendőrség - a Szaz. törvény értelmében - a személyi azonosítót csak nyomozóhatósági feladataihoz, a lőfegyver és lőszer, valamint kábítószer nyilvántartásban használhatja. Felhatalmazása van továbbá arra, hogy - az ügyész jóváhagyása alapján - az adózással kapcsolatos bűncselekmények felderítése során megismerhesse az adóazonosító jelet. Ezért e területen az eddigieknél differenciáltabb szabályozással egészül ki az Rtv.

A gépjárműlopások ugrásszerű növekedése és nemzetközivé válása miatt szükséges olyan nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer kialakítása, amely egyrészt lehetővé teszi a korszerűbb okmányok bevezetését és nyilvántartását, másrészt az állampolgárok érdekét szolgáló és nem utolsó sorban nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében szükséges adatszolgáltatások  végrehajtását.


37. §-hoz


Az OECD-hez és az Európai Közösséghez való csatlakozás szükségessé teszi, hogy a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f/ pontjában szabályozott névjegyzék helyett egy olyan adatszolgáltatói regisztert üzemeltessen a KSH, ami lehetőséget ad a gazdálkodó szervezetek, valamint ezek kisebb szervezeti egységei pontos azonosítására. A regiszter nyilvánosságára való tekintettel - különösképpen az azonosító számok körében jelenleg folyó törvényi elhatárolásokra - szükségesnek ítéljük annak tartalmát is törvényi garanciaként meghatározni, elhatárolni az egyéni vállalkozó azonosítóját a személyi jelektől, valamint kimondani a nyilvánosságra hozás tilalmát a gazdasági szervezet gazdálkodó tevékenységére vonatkozó, azonosítható alapadatok tekintetében. 

A rendelkezés további biztosítékot ad arra nézve, hogy a statisztikai regiszter a természetes személyt kizárólag vállalkozói minőségben és gazdasági szervezetként kezeli.


38. §-hoz


A Szaz. törvény 23. §.-ának g/ pontja feljogosítja a fogvatartó szervet a TAJ szám kezelésére, a 24. § i/ pontja pedig annak továbbítására. Ezért szükséges a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban: Bsztv.) 28. § (2) bekezdés a/ pontjának megfelelő kiegészítése.

A tervezet c/ pontja szerint a büntetés-végrehajtási szervezet kezelheti a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítóját is. Erre azért van szükség, mert az Övjt. és a Vjt. rendelkezései szerint a büntetés-végrehajtási intézet szolgáltat adatot a választójoggal nem rendelkező állampolgárok jegyzékének összeállításához. 


39. §-hoz


A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése tartalmilag összhangban van a Szaz. törvény rendelkezéseivel, a két törvény közötti terminológiai azonosság megteremtése indokolttá teszi a nemzetbiztonsági törvény pontosítását és a konkrét személyazonosítókra vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítését.


40. §-hoz


A Belügyminisztérium irányítási rendszerében - eltérően a közigazgatás más részeitől - jelentős létszámú, különböző foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazott dolgozik. Jogszabályi rendelkezések alapján - elsősorban garanciális, célszerűségi és biztonsági okból - számos foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos feladat- és hatáskör a miniszter személyéhez, illetve a minisztériumhoz kötődik. Ezek ellátása szükségessé teszi, hogy a foglalkoztatottak törvényben meghatározott adatainak, a személyüket érintő döntéseket rögzítő okmányok kezelésére, tárolására és adatszolgáltatására központi személyzeti nyilvántartást és okmánytárat tarthasson fenn a Belügyminisztérium.

Ilyen feladat például a személyi állomány társadalombiztosítási ellátásához, munkaviszonyhoz kapcsolódó, vagy egyes katonai igazgatási feladatokhoz szükséges adatszolgáltatás biztosítása. Indokolt a központi adatkezelés fenntartása a szolgálati és munkáltatói igazolványok központi kiadásához is, megteremtve ezzel az igazolványok kiadásának és nyilvántartásának adatbiztonságát.

Indokolt a Belügyminisztériummal korábban alkalmazási jogviszonyban álltak adatainak meghatározott ideig, archív okmánytárként történő tárolása, mivel egyes jogosultságok (pl. munkaviszonyban eltöltött idő) igazolásához csak itt állnak rendelkezésre a kiállítás alapját képező okmányok.


41. §-hoz


A Javaslat általános \"fordítókulcs\" alkalmazásával rendezi azt az ellentmondást, hogy a különböző adózással (vámmal) összefüggő jogszabályok eltérő elnevezéseket használnak az adózók azonosító kódjaira. Ezzel a megoldással a különböző adózással, vámmal összefüggő szabályozásokban az eltérő szóhasználatok helyébe egységes, a Szaz. törvénnyel és az Art.-vel összhangban álló jelentéstartalom kerül.


Az értelmező rendelkezések tartalmazzák továbbá azt,  hogy egyes törvényekben mely esetben kell a személyazonosító jelen személyi azonosítót érteni.


42. §-hoz


A Szaz. törvény alapján az állami adóhatóság 1996. szeptember 30-ig hivatalból állapítja meg azoknak a magánszemélyeknek az adóazonosító jelét, akik nyilvántartásában szerepelnek. Ugyanakkor a Javaslat átmeneti rendelkezése rendezi azt, hogy 1996-ban az állami adóhatóságtól milyen módon kerüljenek az adóazonosító jelek azokhoz az önkormányzati adóhatóságokhoz, akik azt használni kívánják.

A törvény hatályba léptetése mellett rendelkezni kell arról, hogy a kereseti (jövedelmi) adatok bekérését 1996. december 31-ig még a személyazonosító jel felhasználásával lehessen elvégezni, ami nem jelent mást, mint az 1992. évi LXVI. törvény 37. §-ának az 1995. évi CXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított (4) bekezdése szerinti lehetőség átmeneti fenntartását.

Az átmeneti rendelkezések tartalmazzák továbbá a személyazonosító jel használatával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket a társadalombiztosítás részére történő speciális, konkrét időtartamra vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás tekintetében.


43. §-hoz


Az adóigazgatás szervei 1997. január 1-jétől térnek át az adózók azonosítása során az új azonosító kód használatára. Az Art. 12. §-ának (1) bekezdése és az ezzel szorosan összefüggő szabályok a Javaslat egyéb, már 1996. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabályaitól eltérően csak 1997. január 1-jén léphetnek hatályba.

A törvényjavaslat 1.sz. mellékletéhez

Minthogy személyi adatot is tartalmazó adatszolgáltatást csak törvényben lehet előírni, a Javaslat az alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásokat beemeli az Art. rendelkezései közé.

A törvényjavaslat 2. számú mellékletéhez

A 2. számú melléklet a nyugdíjbiztosítási törzsszám és a társadalombiztosítási folyószámlaszám képzési szabályozását, leírását tartalmazza.

Az új azonosító kódok bevezetésének tervezett költségei















1996.




























millió 

 Ft







BM
HM
KSH
MM
NM
PM
TNM
OEP
ONYF
ÖSSZ.
Személyi kiadások

















rendszeres személyi juttatások



25,4  




63     
1,9  
24     

114,3  


nem rendszeres személyi juttatások



31     

1     
24     
38     
÷
3     
12     
33,5  
142,5  


TB járulék



23,69

0,5  
10     
15,8  
27     
2,1  
15,84
14,8  
109,73



Összesen:


80,09
0,00
1,50
34,00
53,80
90,00
7,00
51,84
48,30
366,53
Dologi kiadások
















bevezetés, felkészülés
















új munkahelyek kialakítása, bérlése








29,45

20     

49,45


szoftvervásárlás





15     

1     
75     

15     

106     


rendszertervezés, programozás



65,5  

5     
51     
2,6  

3     
143     
15     
285,1  


adatrendszerek átállítása, feltöltése





15     
31     
2     

1     
103     
15     
167     


hálózatkialakítás, bővítés



17     
4     


1,4  

5     
50     

77     


hardverkapacitás-bővítés



8     
36     
15     

1     

3     
380     

443     


egyéb



6     




70     
2     
70     

148     



Összesen:


96,50
40,00
50,00
82,00
8,00
174,45
14,00
781,00
30,00
1275,95

egyszeri költségek
















számítógépes feldolgozás



28,5  

10     
10     
5     

1,5  
160     
31     
246     


hálózat-működtetés






3     
3     


34     

40     


nyomtatvány-beszerzés







6     

0,6  

25     
31,6  


igazolvány-készítés








414     
0,9  


414,9  


postaköltségek







2     
160     



162     



Összesen:


28,50
0,00
10,00
13,00
16,00
574,00
3,00
194,00
56,00
894,50

folyamatos költségek
















számítógépes feldolgozás



65     


6     


1,5  
40     

112,5  


hálózat-működtetés



30


5     

9     

32     

76     


nyomtatvány-beszerzés



5     
4     



20     
0,6  
30     

59,6  


igazolvány-készítés









0,3  


0,3  


postaköltségek












0     



Összesen:


100,00
4,00
0,00
11,00
0,00
29,00
2,40
102,00
0,00
248,40
Felhalmozási kiadások

















épület/iroda beruházások



8     








8     


hálózati beruházások



310     

10     
6     
5     
151     
3     


485     


hardverbeszerzés



400     

15     
50     
9     
÷
5     


479     


egyéb eszközberuházás







3     
55,2  
1     


59,2  



Összesen:


718,00
0,00
25,00
56,00
17,00
206,20
9,00
0,00
0,00
1031,20
















Mindösszesen





1023,09
44,00
86,50
196,00
94,80
1073,65
35,40
1128,84
134,30
3816,58


Saját k.vetésből finanszírozható:



240,6

1,5  
196     
2,8  

5     
371     

816,9


Központi k.vetésből finanszírozandó:



782,49
44     
85     

92     
1073,65
30,4  
757,84
134,3  
2999,7


Mindösszesen:



1023   
44   
87   
196   
95   
1074   
35   
1129   
134   
3817   


















       Munkaerőpiaci Alap MSZA     átcsoportosításából















       GYÓGYINFOK feladatai































Budapest, 1996. május
"
