"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










T/2596. számú

törvényjavaslat



az egyes köztartozÁsok behajtÁsÁval összefüggÖ 

törvények mÓdosÍtÁsÁrÓl











Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter








Budapest, 1996. május hó






1996. évi .... törvény 
az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról


A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása

1.§

A csődeljárásról a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A fizetési haladék/

	\"a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben résztvevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz,- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá\"

/kifizetése alól nem mentesít/

2.§

(1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:/

	\"b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések - ideértve az önálló zálogjogot is - a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Polgári Törvénykönyv 263. §-ának (2) bekezdése az irányadó. A zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig (28. § (2) bekezdés e) pont) bejegyezték;\"

(2) A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A felszámolási költségek a következők:/

	\"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is; ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizetik ki, az ezeket terhelő adó és járulékfizetési kötelezettség is;\"

(3) A Cstv. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

	\"(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.\"

3.§

A Cstv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
	\"80. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.\"


A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása
 
4.§

(1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 104/A. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.\"

(2) A T. 104/A. § (6) - (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó és ingatlan végrehajtásnak is helye van.

	(7) A tartozást nyilvántartó MEP köteles elrendelni az ingó és ingatlan végrehajtást a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén.\"

(3) A T. 104/A. § (10) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi.\"

(4) A T. 104/A. §-a a következő (12) - (13) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (12) bekezdés számozása (14) bekezdésre módosul: 

	\"(12) Ingó és ingatlan árverés esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.

	(13) Sikertelen árverés után a végrehajtó a becsértéken az ingóságot kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján is értékesítheti.\"

5.§

A T. 104/B. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) A társadalombiztosítási tartozás végrehajtási joga az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.\"

6.§

A T. 104/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) A jogerős határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a kézhezvételtől számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A határidő elmulasztása miatt - különösen indokolt esetben - igazolásnak van helye. A bírósági felülvizsgálat a határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a fizetésre kötelezett kérelmére végzéssel határoz. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés, mérséklés és végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat ellen.\" 

7. §

A T. 105/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

	\"(2) A társadalombiztosítási tartozás megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve a társadalombiztosítási tartozást más átvállalhatja, amelynek során a társadalombiztosítási szerv követelésének jogcíme nem változik meg.\"

8. §

A T. a következő 114/A. §-sal egészül ki:

	\"114/A. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó eljárások keretében a gazdálkodó szervezetek járuléktartozásáról - az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűléseinek közös határozatában meghatározott feltételek mellett - a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak engedményezését is.

(2) A megszűnt gazdálkodó szervezet esetében az ötezer forintot meg nem haladó társadalombiztosítási követelést törölni lehet.\"


Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása 

9. §

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.\"

10. §

Az Art. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban és a végelszámolásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, valamint a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követelések tekintetében a hitelező képviselőjeként - az illetékes szervek külön megállapodása alapján - az állami adóhatóság is jogosult eljárni. Az állami adóhatóság az őt megillető követelések tekintetében képviselőként a társadalombiztosítási követelések behajtására jogosult szervet megbízhatja.\"

11. §

Az Art. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

	\"(3) Ingó és ingatlan árverés esetén, - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a végrehajtó a becsértéket módosíthatja.\"

12. §

Az Art. 89. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	\"A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi.\"

13. §

Az Art. 91. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelemére a végrehajtás nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitűzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.\"


Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítása

14.§

(1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (továbbiakban: Etv.) 5. § (1) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

/Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/

	\"g) akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van.\"

(2) Az Etv. 14. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/

	\"d) 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulékbevallási adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.\"


A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről
szóló 1996. évi XIV. törvény módosítása

15. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

	\"(11) A (4) bekezdés b) pontja alatti előirányzat a járulékellenőrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphető.\"

(2) A Tktv. 8. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

	\"(15) A (12) bekezdés b) pontja alatti kiadási előirányzat a tényleges bevételek mértéke arányában túlléphető.\"


Záró rendelkezések

16.§

(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A Cstv.-nek az e törvény 1. §-ával és a 2. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezéseit az 1992. január 1. után indult és folyamatban levő ügyekben az a) és b) pontban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni:
 
a) a Cstv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezést az e törvény hatálybalépése után esedékessé váló kifizetésekre kell alkalmazni; 

b) a Cstv. 57. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést csak az e törvény hatálybalépését követően esedékessé vált kifizetésekre kell alkalmazni. 

(3) Az Art-nek az e törvény 9-13. §-ával megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az Art. 91. § (2) bekezdésének második mondatában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálására kell alkalmazni. 



I n d o k l á s

Általános indoklás

A törvénymódosítások a társadalombiztosítási tartozások behajtásának hatékonyság javítását, valamint az alapok 1996. évi költségvetésében előirányzott 24 milliárd Ft rendkívüli járulékbehajtás teljesíthetőségét kívánják elősegíteni, figyelembe véve a társadalombiztosítási önkormányzatok ezzel kapcsolatos kezdeményezéseit.


Részletes indoklás

1. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy a fizetési haladék - amennyiben annak megadásához a hitelezők hozzájárulnak - nem terjed ki (más köztartozásokhoz hasonlóan) a társadalombiztosítási járulékra és a baleseti járulékra sem, vagyis ezeket a moratórium alatt is fizetni kell.

2. §-hoz

A Javaslat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításával összhangban kimondja, hogy a kielégítési sorrend második helyén kell kielégíteni az önálló zálogjogot is. Ugyancsak a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseivel áll szinkronban az a Javaslat, mely szerint a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelésekkel egy csoportban kell kielégíteni azokat a követeléseket is, amelyek végrehajtására a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A végrehajtási jog ugyanis nem egyéb, mint bírói határozattal létesített zálogjog, amelyet ezért indokolatlan a kielégítési sorrend szempontjából külön kezelni. 

A Javaslat egyértelműen tisztázza, hogy ha a felszámoló által nyilvántartásba vett követelést a jogosult (pl.: a TB szerv) engedményez, ez nem fogja érinteni a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét, vagyis a jogosult épp úgy az ötödik helyen fog állni a kielégítési sorrendben, mint állt a TB szerv. 

3. §-hoz

A Javaslat az államháztartási törvénnyel összhangban tisztázza, hogy a követelés behajtására jogosult szerv az államháztartás mind a négy alrendszerében lemondhat az őt megillető követelésről, illetve azt engedményezheti is. 

4. §-hoz

A végrehajtás gyorsítása érdekében - összhangban az adóhatóságra vonatkozó szabályokkal - a Javaslat lehetővé teszi az eljárást lefolytató illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, hogy külön intézkedés nélkül, a végrehajtható okirat alapján megkezdje a végrehajtást. A Javaslat azt is kimondja, hogy ha az azonnali inkasszó, illetve a munkabérből történő letiltás nem vezet eredményre, a végrehajtó szerv köteles elrendelni az ingó és ingatlan végrehajtást. 

A végrehajtás gyorsítása érdekében a Javaslat azt is lehetővé teszi a végrehajtó szervnek, hogy sikertelen árverés esetén az ingóságot kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján értékesítse. 

5. §-hoz

A tartozások egységes és áttekinthető nyilvántartása érdekében a Javaslat a társadalombiztosítási tartozás végrehajtási jogának elévülését - hasonlóan az adótartozásokhoz - az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltéhez köti. 

6. §-hoz

A végrehajtási eljárás gyorsítása érdekében a Javaslat előírja, hogy az Országos Egészségügyi Pénztár által jogerősen elbírált határozat felülvizsgálatára irányuló kereset - a hatályos szabályozással ellentétben - a határozat végrehajthatóságát ne érintse, bár a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. 



7. §-hoz

A társadalombiztosítási tartozás behajtási esélyeinek javítása érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a TB tartozásért kezességet lehessen vállalni, illetve a tartozást más átvállalhassa.

8. §-hoz

Annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai a reális helyzetet tükrözzék, vagyis ne tartalmazzanak olyan követeléseket, amelyek esetében a behajtási költségek meghaladják az esetlegesen behajtható követeléseket és amelyeknek behajtása egyébként is reménytelen, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a megszűnt gazdálkodó szervezetek 5 ezer forintot meg nem haladó TB tartozását törölni lehessen.

9. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) jelenleg is lehetőséget ad az adótartozás rendezése érdekében - a Ptk. szabályai szerinti - kezességvállalásra, illetőleg tartozás átvállalására. Ennek - az Art. szerinti - feltétele azonban, hogy azt adót, vagy költségvetési támogatást megállapító törvény tegye lehetővé. Ez a megoldás szűkíti a tartozások rendezésének lehetőségét, ezért e feltétel - Javaslat szerinti - elhagyása a potenciális adósok körének kibővülését jelentheti. A Ptk. szerinti kezességvállalás, illetve a tartozás átvállalása ugyanakkor a adóhatóság követelésének jogcímét nem változtatja meg, továbbá az intézmény megfelelő alkalmazására garanciát jelent, hogy a szerződés érvényességéhez az adóhatóság jóváhagyása szükséges.

10. §-hoz 

A csőd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolások során az adósok jellemzően egyszerre tartoznak az adó- és vámhatóságnak, illetve a Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapoknak. Az eljárás hatékonyságát, a tárgyalási pozíciót erősíti, ha ezeket a szervezeteket megillető köztartozások rendezése során a felszámoló (végelszámoló) tevékenységének kontrollja \"egy kézben\" van. A Javaslat ezért lehetővé teszi a központi költségvetést valamint a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapokat megillető követelések tekintetében az állami adóhatóság, vagy a társadalombiztosítás behajtó szervezete járjon el és képviselje a másik szervezetet is. Ennek feltétele az, hogy az érintett szervezetek külön megállapodást kössenek. Így biztosítható, hogy a megbízás alapján eljáró hitelező csak \"rendezett\" követelést képviseljen.

11. §-hoz

A végrehajtási eljárás részben a bírósági eljárások, részben az adózó által benyújtott különböző kérelmek miatt hosszú ideig szünetelhet. A becsérték módosítására jelenleg ugyanakkor nincs jogszabályi lehetőség, jóllehet az értékviszonyok változása az ingó-, ingatlan értékének jelentős módosulását eredményezi. A Javaslat szerint lehetőség van arra, hogy a végrehajtó az árverés sikertelenségét követően vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között három hónap eltelt, a becsértéket módosítsa.

12. §-hoz 

Az ingatlan értékesítésének gyakran akadálya a földhivatalok túlterheltsége miatti lassúság az eljárásban. A Javaslat értelmében a végrehajtási jogot a földhivatal soron kívül köteles bejegyezni, így az ingatlanértékesítés ideje jelentősen lerövidülhet. 

13. §-hoz 

Az Art. hatályos szabályai szerint az adózó által benyújtott fizetési könnyítési, illetve méltányossági kérelmek a végrehajtási eljárást szüneteltetik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók erre irányuló kérelmeiket az árverést megelőző napokban nyújtják be az adóhatósághoz annak érdekében, hogy a sikeres behajthatóságot újabb hónapokra meghiúsítsák. 

Ezért a Javaslat szerint az Art. úgy módosul, hogy egyrészt az adózó bármilyen jellegű fizetési könnyítés iránti kérelme (részletfizetés, fizetési halasztás), illetve méltányossági kérelme az adóigazgatási eljárás teljes szakaszában csak egyszer jelentse a végrehajtás (behajtás) akadályát, másrészt az árverés kitűzése után benyújtott kérelem a végrehajtást már ne szüneteltesse.

14. §-hoz

Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók hátralékát a köztartozások tekintetében csökkentse, illetve az ilyen hátralékok keletkezését megakadályozza, a Javaslat megszigorítja az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket, így többek között előírja, hogy csak az kaphat vállalkozói igazolványt, akinek nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása.

15. §-hoz

A módosítás alapján mindkét alapnál lehetőség lesz a járulékellenőrzés során feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére betervezett előirányzat túllépésére.

16. §-hoz

A Javaslat megállapítja a hatálybalépést azzal, hogy garanciális és hitelezővédelmi okokból meghatározza azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek csak a hatálybalépés után esedékessé váló - adó és társadalombiztosítási - fizetési kötelezettségek jogosultjait hozza kedvezőbb helyzetbe.


--------------------------Ç









ä"
