"ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/2675.

Képviselői önálló indítvány!


Törvényjavaslat
az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról

1.§

Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű  rendelet 6.§ helyébe a következő rendelkezés lép.

	\"6.§  (1)  Tilos  a  pit  bullterrier  jellegű  veszélyes  eb  és  ezek keverékének  tenyésztése,  országba  való  behozatala,   elidegenítése, reklámozása, hirdetése, bármilyen formában történő versenyeztetése.   A tilalom   szempontjából   tenyésztésnek   kell   tekinteni   a véletlen szaporulat keletkezését és a más fajtákkal történő keresztezést is.

	(2)  Az  (1)  bekezdés  alkalmazása  tekintetében  a  törzskönyvezéstől függetlenül is pit bullterrier jellegű ez ab, amely  kormányrendeletben foglalt jellemzőknek jelentős mértékben megfelel.

	(3) Az  (1)-(2) bekezdés  szerinti veszélyes  eb csak ivartalanítva és csak engedéllyel,  kormányrendeletben meghatározott  módon tartható  és polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

	(4) Kormányrendelet  vagy önkormányzati  rendelet más  ebek tartását is engedélyhez és/vagy meghatározott feltételekhez kötheti.\"

2.§

Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű  rendelet új 6/A.§ egészül ki.

	\"6/A (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával  olyan  küzdelem   (a  továbbiakban  együtt:   állatviadal) szervezése,  tartása,  amely  az  állatok  sérülését vagy  elpusztulását okozhatja.  tilos  továbbá  az  állatviadalra  fogadás  szervezése,  az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

	(2) Tilos állatviadal céljára

	a,  állatot  tartani,  tenyészteni,  kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni,

	b,   épületet   vagy   egyéb   helyet,   anyagi   eszközt   más személy rendelkezésére bocsátani.

	(3)  Az  (1)  bekezdésben  foglalt  tilalom  nem  vonatkozik  a   külön jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.

Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű  rendelet új 6/B§ egészül ki.

	\"6/B.§  (1)  A  6.§  (1)-(2)  bekezdés  szerinti  veszélyes ebet, az eb tulajdonosának  költségére  a  törvény  hatálybalépését követő 90 napon belül ivartalanítani kell.

	(2)  Más  ebnek  a  tulajdonos  költségére történő ivartalanítása akkor rendelhető el, ha az eb  embernek, vagy állatnak súlyos sérülést  okoz, feltéve, hogy a kutyát nem kobozták el.

	(3) A büntető vagy szabálysértési eljárás során jogerősen elkobzott  eb leölését el kell rendelni.  A veszélyes eb lefoglalásának, elkobzásának és  leölésének  költségei,  amennyiben  az  eb  tulajdonosát  jogerősen elmarasztalták, az eb tulajdonosát terheli.\"

4.§

Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű  rendelet új 6/C.§ egészül ki.

	\"6/C.§ Felhatalmazást kap a Kormány,

	a, hogy a 6.§-ban megjelölt veszélyes ebek engedélyezésének, tartásának feltételeit és módját, valamint ezek ellenőrzésének rendjét rendeletben szabályozza.

	b,  a  6.§  (2)  bekezdésben  megjelölt  ebek  jellemzőit  és a 6.§ (4) bekezdésben jelölt ebek körét rendeletben meghatározza.


MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

5.§

	(1) A  Büntető Törvénykönyvről  szóló 1978.  évi IV.  törvény (Btk.)  a következő 262/A.§-sal egészül ki:

Veszélyes  eb  tenyésztési,  behozatali  tilalmának és tartási módjának megszegése

	\"262/A.§ (1) Aki

	a, törvényben  meghatározott veszélyes  eb tenyésztésére  vagy országba való  behozatalára  vonatkozó  tilalmat  megszegi, illetve azt engedély nélkül tart,

	b, törvényben  meghatározott veszélyes  eb jogszabályba  előírt tartási módjára vonatozó szabályokat ismételten és súlyosan megszegi,

	c,  eb  részvételével  tartott  tiltott  állatviadalt  szervez,   ahhoz épületet,   egyéb   helyet,   anyagi   eszközt   bocsát   más   személy rendelkezésére, valamint  tiltott állatviadalra  fogadást szervez  vagy ilyenen közreműködik vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2)  Aki  az  (1)  bekezdésben  meghatározott  veszélyes  ebet  tiltott állatviadal céljára  tart, tenyészt,  kiképez, idomít,  átad, forgalmaz bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"

	(2) A Btk. 286.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"286.§ (1) Veszélyes eb  tenyésztési, behozatali tilalmának és  tartási módjának  megszegése  (262/A),  robbanóanyaggal  vagy   robbantószerrel visszaélés (263.§), lőfegyverrel  vagy lőszerrel visszaélés  (263/A.§), fegyvercsempészet   (263/B.§),   sugárzó   anyaggal   (264.§), méreggel (265.§), ártalmas közfogyasztási cikkel (279.§) vagy kábítószerrel való visszaélés  (282.§)  esetén  el  kell  kobozni  azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha  annak  birtoklása  a  közbiztonságot  veszélyezteti,  a  77.§   (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.

6.§

	Ez a törvény 1996. július 15-én lép hatályba.



INDOKOLÁS


Általános indokolás

Az elmúlt években Magyarországon  elterjedt az un. veszélyes  ebeknek - elsősorban  a  pit  bullterrier  -  tartása.  ezeket a veszélyes ebeket részben állatviadalok céljára tartják és tenyésztik, de nem ritka, hogy büncselekmények  elkövetéséhez,  esetleg  személyek  megfenyegetéséhez, megfélemlítéséhez használják.

A  veszélyes  ebek   tartásának  problémáját  Nyugat-Európa   már  több országában korán felismerték és  pl.  Angliában a veszélyes  ebeket un. \"élö  fegyvernek\"  tekintik  és  tartásukhoz  fegyverviselési  engedély szükséges.

Magyarországon  a  jogalkotók  a  veszélyes ebek tartásával kapcsolatos társadalmi   problémát   csak   1994.   elején   szabályozták    amikor kormányrendelet  (15/1994.(II.1.)Korm.   rendelet)  született   a  fent említett küzdö ebek behozatali  és tenyésztési tilalmáról, valamint  az állatviadalok tilalmáról  is.  A  kormányrendelet tiltja  a küzdö  ebek országba való  behozatalát és  tenyésztését, utóbbi  fogalomba értve  a vétlen szaporulat keletkezését is, de nem tiltják, vagy szabályozzák az ilyen  kutyák  tartását.   Sajnos  az  elmúlt  években   megszaporodott balesetek,  az  emberéletet  is  követelö  gondatlan ebtartási szokások miatt jól látható, hogy a kormányrendelet kellö visszatartó erövel  nem bír a  veszélyes ebeket  tartókkal szemben.   Ugyancsak ezt bizonyítja, hogy egyes szaklapokban nyíltan  hirdetnek vagy ilyen veszélyes  ebeket vagy  ezek  valamilyen  változatát   és  a  hirdetési  árakból   az  is egyértelmüen  kitünik,  hogy  ezeket  a  veszélyes  ebeket   elsösorban állatviadalok céljára képezik ki és ilyen célból kereskednek valók.

Az elöbb említett kormányrendelet tiltó rendelkezéseinek  érvényesítése érdekében  módosításra   került  az   egyes  szabálysértésekröl szóló 17/1968.(IV.14.)sz. kormányrendelet is, de az együttes szabályozás  sem bír   kellö   visszatartó   erövel a veszélyes   ebeket  tartókkal, tenyésztökkel  szemben. Indokolt  ezért,   hogy  a veszélyes ebek behozatalai, tenyésztési tilalma kiegészítésre kerüljön azok tartására vonatkozó  rendelkezésekkel  is, és a jelenleginél magasabb szinten, törvényben történjen a szabályozás továbbá a   szabálysértési fenyegetéssel szemben a büntetö törvénykönyvben kerüljön szankcionálásra a tilalmak megszegése.

Az  ilyen  módon  történö  szabályozás  feltehetöleg  már valóban kellö visszatartó  hatású   lesz  mind   a  veszélyes   ebeket  tartókra   és tenyésztökre,  mind  az  ilyen  ebekkel  állatviadalokat   szervezökkel szemben.

A  törvénytervezet  készítése  során  egyfelöl  szembesültünk  azzal  a problémával,  hogy  jelenleg  az  állattenyésztésre vonatkozó szabályok csak  un.   \"haszonállatokra\"  vonatkoznak,  másfelöl, hogy a Parlament jelenleg  tárgyalja  a  vadvédelmi  törvényt,  de  egyik  törvénybe sem illeszthetök  a  kedvtelésböl  tartott  háziállatokra - elsösorban azok tartásával,  tenyésztésével   kapcsolatos  rendelkezések   -  vonatkozó szabályok.

Ezért   az   önálló   indítvány   benyújtása   során   a 15/1994.(II.1) kormányrendelet  szabályozásából  indokoltnak  tartott  rendelkezéseket átemeltük az e kormányrendelet számára felhatalmazást adó 1974. évi 17. számú   törvényerejü   rendelet   (továbbiakban   tvr.)  közrendvédelmi szabályai  közé.   Tisztában  vagyunk  azzal,  hogy  ez  a  megoldás  - tekintettel a tvr.  \"kiüresedett\" állapotára - nem a legmegfelelöbb, de mint korábban már jeleztük a kedvtelésböl tartott háziállatok  törvényi szabályozásnak jelenleg másutt nincsenek meg a feltételei.  Hosszútávon ezért  mindenképpen  indokolt  lenne,  hogy  ne  csak  egy részterülete kerüljön  rendezésre  a  kedvtelésböl  tartott  háziállatok tartásának, hanem  az  állattenyésztéshez  és  a vadvédelemhez kapcsolódóan komplex szabályozás érvényesüljön, de a jelen problémának a jogi rendezése  nem várhat eddig, hanem sürgös megoldást igényel.

Természetesen  a  szabályozás  tervezett  formájában  nem  teljes körü. Továbbra is szükség  van arra, hogy  a törvényben kapott  felhatalmazás alapján  a  Kormány  tegye  meg  a  szükséges  intézkedéseket a törvény végrehajtása érdekében.  Szükségesnek tartjuk, hogy a veszélyes  ebeket tartók,  csak  szigorú  engedélyezési  eljárás során tarthassanak ilyen ebeket.  Az engedélyezésnél mind a személyi mind a tárgyi  feltételekre egyforma súlyt kell helyezni.  Az engedélyezésen túl a tartás módját is szigorúan kell szabályozni illetve ellenörizni.  Mind az  engedélyezési eljárás, mind  annak követelményeit,  mind az  ellenörzés folyamatát  a Kormánynak kell szabályoznia, ezért a javaslat mindezekre felhatalmazza a Korányt.  A korábban is tiltott pit bullterrier esetében a törvényben kell   rendelkezni   ezek   keverékeinek   sorsáról   is,   hasonlóan a fajkutyákhoz.  E  két fajtán  kívül azonban  egyre több  más, hasonlóan veszélyes eb  tartása is  divatos lett,  illetve várható,  hogy a jelen tiltás  miatt  a  tenyésztök  kutyaviadal  tartók  más fajták tartására fognak áttérni.  Ennek megelözése  érdekében már most érdemes  egyrészt kiterjeszteni  a  tilalmakat  a  pit  bullterrier  jellegü  ebekre   is (jellemzöit a kormánynak kell meghatározni) illetve felhatalmazást adni a  Kormánynak,  hogy  a  nevesített  két  fajtán  kívül más kutyákra is kiterjesszék  az  engedélyezési  és/vagy  szigorú  tartásra   vonatkozó szabályokat.

A Büntetö  Törvénykönyv kiegészítése  miatt egyidejüleg  az alacsonyabb szintü jogszabályokat  is a  törvényekhez kell  igazítani, így  pl. meg kell teremteni  a szabálysértési  kormányrendelet és  a büntetö törvény közötti összhangot, valamint  rendezni kell az  elkobzással kapcsolatos egyéb szabályokat.

Részletes indokolás

1.-2.§

A szabályozás lényegében  megismétli a 15/1994.(II.1.)  kormányrendelet jelenlegi rendelkezéseit de egyúttal ki is egészíti azokat.

A  kiegészítés  bövíti  az  érintett  kutyák  körét a pit bullterrierek bármilyen  keverékével,  valamint  az  ilyen  jellegü  ebekkel   melyek genetikailag   ugyanolyan   tulajdonságokkal   rendelkezhetnek   mind a törzskönyvezett fajta.  Ugyanezen megfontolásból a vétlen szaporulathoz hasonlóan tisztázza a tervezet, hogy  a tenyésztés tilalma nem csak  az un. fajkutyákra vonatkozik, hanem ezek keverékeire is.

A javaslat a korábbi tilalmakat kibövíti a tartás engedélyhez kötésével valamint    a    kutyák    meghatározott    módon    történö    tartási kötelezettségével.   Ez  utóbbi  szabályok  megalkotására  a javaslat a Kormányt  hatalmazza  fel.   Az  engedélyezés, tartási mód meghatározás ugyanis  olyan  szabályozási  kérdések,  amely  nem  kívánnak  törvényi rendezést.   Természetesen  a  Kormány  e  rendeletének is a törvénnyel egyidejüleg kell hatályba lépnie, ezért a végrehajtási jogszabálynak is rövid  idön  belül  el  kell  készülnie.   Az  engedélyezés, és szigorú tartási  mód,   illetve  ellenörzés   rendeleti  szabályozása   azonban viszonylag gyorsan megoldható, hiszen egyrészt nemzetközi példák állnak rendelkezésre,  másrészt  a  fegyverviselésre  vonatkozó  szabályok egy része - amely  jelenleg is Kormányrendeletben  rendezett - a  veszélyes ebek  esetében  is  alkalmazható  (pl.  személyi feltételek megegyezése miatt).  Mindenképpen indokoltnak tünik, hogy a szigorú tartás során  a törvényben nevesített  fajtát, csak  zárt helyen  lehessen tartani (még zárt udvaron belül is) és, hogy közterületre vitelük tilos legyen.

Tekintettel  arra,  hogy  várhatóan  egyre  több ilyen eb fajta okozhat veszélyeket, ezért a Kormány már most felhatalmazást kap arra, hogy egy \"alacsonyabb\"  szinten  további  fajtákat  vonjon  be  az engedélyezési körbe,  illetve   írjon  elö   rájuk  vonatkozó   tartási  szabályokat. Természetesen az eltérö fajtákra eltérö szabályozás is elképzelhetö.  A tartás feltételekhez kötése nem jelenti a rendelet hatálya alá  tartozó fajták  tenyésztésének   tilalmát,  illetve   a  Büntetö   Törvénykönyv szankcióinak rájuk történö kiterjesztését.

A  javaslat  a  törvényben  nevesített  veszélyes  ebeket  polgári jogi szempontból  vadállatnak  minösíti,  ezzel  megteremti  annak  a   jogi alapját, hogy a büntetöjog mellett polgári jogi eszközök is visszatartó erövel bírjanak, hiszen a  vadállat tartók felelössége az  általánostól szigorúbb.

3.§

Tekintettel arra,  hogy az  eddigi tenyésztési  tilalomnak nem sikerült eleget  tenni,  mindenképpen  radikálisabb  megoldásra  van  szükség  a tenyésztés megakadályozása érdekében ezrét  a javaslat elrendeli a  pit bullterrierek (és ezek keverékei) ivartalanítását.  Az ivartalanítás az állategészségügyben,   a   kóbor   kutyákkal   kapcsolatos    problémák kezelésében bevett, megszokott és társadalmilag is elfogadott  megoldás amely megfelel  az állatvédelmi  szempontoknak is,  szemben a veszélyes ebek leölésével, amely ugyancsak  radikális és gyors megoldása  lenne a javaslat által érintett probléma kezelésének, de sem az állatvédök, sem a társadalmi  közfelfogás szempontjából  nem biztos,  hogy elfogadható. Természetesen  a  tilalmat  megszegök  helyett  az ilyen veszélyes ebek tartását  az  állami  szerven   nem  vállalhatják,  ezért  azokban   az esetekben, ha valamilyen eljárás során a kutyák elkobzására kerül  sor, úgy az ilyen állatokat humánus módon végleg ártalmatlanítani kell.

4.§

ld. 1-2.§-nál írtakat.

5.§

A Büntetö Törvénykönyvben a közrend elleni büncselekmények, ezen  belül a közbiztonság  elleni büncselekmények  között egy  új tényállás  kerül beiktatásra, amely  a jelenlegi  szabálysértési tényállással  szemben a Büntetö törvénykönyvben kívánja  szankcionálni a törvényben  nevesített veszélyes ebek tenyésztési,  behozatali tilalmának megszegését  illetve az  engedély  nélküli  tartás,   vagy  az  engedélytöl  eltérö   tartás következményeit.

Ugyancsak alapeseti tényállásban fenyegetné a Btk. a (bármilyen,  tehát nem csak a törvényben nevesített) eb részvételével tartott  állatviadal szervezést, a fogadás szervezést, az állatviadalban való közremüködést. Ez  utóbbi  esetkörrel  kapcsolatban  ki  kell emelni, hogy közremüködö alatt  kell  érteni  pl.  azt  az  állatorvost  is,  aki  egy-egy ilyen állatviadal során pl. ellátja az állatok sérüléseit.

Minösített   esetben   nem   vétségként,   hanem   büntettként  kerülni szankcionálásra az  ha valaki  veszélyes ebet  kifejezetten állatviadal céljára tart, tenyészt. stb.  E rendelkezéssel összhangban szükséges az elkobzásra vonatkozó szabályok kiegészítése is.
"
