"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2691. számú

törvényjavaslat
az atomenergiáról

Előadó: Dunai Imre
ipari és kereskedelmi miniszter




Budapest, 1996. június




1996. évi ..... törvény

az atomenergiáról



Az Országgyűlés


     tekintettel arra,  hogy az  atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a
mezőgazdaság, az  egészségügy  és  a  tudományos  kutatások  számos  területén
elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását;

     figyelembe véve azonban, hogy helytelen alkalmazása károsíthatja az ember
és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet;

     annak érdekében,  hogy az  atomenergia alkalmazása által okozott kockázat
ne legyen  nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata,
és  a   biztonsági  követelmények   betartását  megfelelő   hazai  szabályozás
biztosítsa;

     a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni
védelméről, az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezzel összefüggő
engedélyezési eljárásról,  e téren  a hatóságok  és az atomenergiát alkalmazók
alapvető feladatairól, kötelezettségeiről

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §

     (1)  A törvény hatálya az atomenergia alkalmazására, az azzal kapcsolatos
jogosultságokra és  kötelezettségekre,  az  embereknek,  valamint  az  élő  és
élettelen környezetnek  a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás
káros hatásai elleni védelmére terjed ki.

     (2)  E törvény hatálya nem terjed ki azon radioaktív anyagokkal, valamint
berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a létrehozható ionizáló
sugárzás jellege  és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá
az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.

Fogalmak

2. §

     E törvény alkalmazásában:

     a)   atomenergia alkalmazása:

     aa)  a radioaktív  anyaggal,  illetőleg  nukleáris  anyaggal  kapcsolatos
tevékenység;

     ab)  az ionizáló  sugárzást  létrehozó,  valamint  az  a)  pont  szerinti
alkalmazást szolgáló létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;

     b)   atomenergia   alkalmazója:   aki   az   1)   pontban   meghatározott
tevékenységet végez;

     c)   radioaktív anyag:  a  természetben  előforduló,  vagy  mesterségesen
előállított  bármely  anyag,  amelynek  egy  vagy  több  összetevője  ionizáló
sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény;

     d)   nukleáris  anyag:  a  radioaktív  anyagok  közül  mindazok,  amelyek
önfenntartó nukleáris  láncreakcióra képesek,  vagy képessé  tehetők,  továbbá
ezek vegyületei,  vagy  az  elemet,  illetőleg  vegyületét  tartalmazó  anyag,
különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek
közül egyet  vagy többet  tartalmaz, a  bányászat, illetőleg az ércfeldolgozás
körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;



     e)   ionizáló   sugárzás:    a   közvetlenül   vagy   közvetve   ionizáló
részecskékből, illetve fotonokból álló sugárzás;

     f)   nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a
hasadási folyamat során felszabaduló neutronok tartanak fenn;

     g)   nukleáris létesítmény:  az atomerőmű,  atomfűtőmű, kutató  és oktató
atomreaktor, továbbá  minden más  olyan létesítmény,  amelyet az  1972. évi 9.
törvényerejű rendelettel  kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi
Atomenergia   Ügynökség    között   a   nukleáris   fegyverek   elterjedésének
megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazása tárgyában
kötött egyezmény 97. cikkének I. pontja határoz meg;

     h)   nukleáris  rendszer,  berendezés:  a  nukleáris  létesítményeknek  a
nukleáris biztonságra hatással lévő rendszerei, berendezései;

     i)   atomreaktor:  olyan   berendezés,   amely   szabályozott   nukleáris
láncreakció megvalósítására alkalmas;

     j)   ionizáló sugárzást  létrehozó berendezés:  olyan  berendezés,  amely
külső  energia   vagy  radioaktív  anyag  felhasználásával  ionizáló  sugárzás
keltésére és kibocsátására alkalmas;

     k)   nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot
tartalmaz;

     l)   kiégett üzemanyag:  atomreaktor  besugárzott  nukleáris  üzemanyaga,
amely esetleges  - az  atomreaktoron kívüli  - további felhasználása miatt nem
minősül hulladéknak;

     m)   radioaktív hulladék:  további felhasználásra  már nem  kerülő  olyan
radioaktív  anyag,   amely  sugárvédelmi   jellemzők  alapján   nem  kezelhető
közönséges hulladékként;

     n)   radioaktív   hulladéktároló:    a   radioaktív   hulladék   végleges
elhelyezésére szolgáló létesítmény;

     o)   radioaktív  hulladék   átmeneti  tárolója:   a  radioaktív  hulladék
időleges elhelyezésére szolgáló létesítmény;

     p)   atomerőmű:  olyan  energia-átalakító  létesítmény,  amely  nukleáris
láncreakció felhasználásával villamos energiát termel;

     q)   atomfűtőmű: olyan  energia-átalakító  létesítmény,  amely  nukleáris
láncreakció felhasználásával hőt szolgáltat;

     r)   rendkívüli   esemény:    az   atomenergia    alkalmazását   szolgáló
létesítményben, berendezésben,  vagy radioaktív  (nukleáris) anyaggal  végzett
tevékenység során  - bármilyen  okból -  bekövetkező olyan  esemény,  amely  a
biztonságot  kedvezőtlenül   befolyásolhatja,   és   emberek   nem   tervezett
sugárterhelését eredményezi vagy eredményezheti;

     s)   nukleáris veszélyhelyzet:  rendkívüli esemény  következtében előálló
állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése
érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség;

     t)   engedélyes:  az   atomenergia   alkalmazói   közül,   aki   hatósági
engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat;

     u)   SDR:  Special   Drawing  Rights   -   a   Nemzetközi   Valuta   Alap
(International Monetary  Fund, IMF) által meghatározott nemzetközi elszámolási
egység.
                                       
                                       




Alapelvek

3. §

     (1)  A   Magyar    Köztársaság    nemzetközi    szerződésekben    vállalt
kötelezettségeivel összhangban nem alkalmaz atomenergia felhasználásán alapuló
fegyvereket.

     (2)  A    Magyar    Köztársaság    -    a    nemzetközi    egyezményekkel
összhangban -  támogatja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását
és előmozdítja  a nukleáris  leszerelést. A nukleáris anyagok és létesítmények
ellenőrzésével, a  nukleáris export  és import  feltételeinek megállapításával
biztosítja,  hogy   az  atomenergia   békés  célú   hazai   felhasználása   ne
eredményezhesse nukleáris fegyverek további terjedését.

     (3)  A  Magyar   Köztársaság  az   atomenergia  békés  célú,  biztonságos
alkalmazását nemzetközi  szerződések  keretében  vállalt  együttműködéssel  is
elősegíti.

4. §

     (1)  Atomenergiát csak  oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne károsítsa
a  társadalmilag   elfogadható  -   más  gazdasági   tevékenységek  során   is
szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi
és a  jövő nemzedékek  egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi
javakat.

     (2)  Az  atomenergia   alkalmazása  során   a  biztonságnak   minden  más
szemponttal szemben  elsőbbsége van.

     (3)  Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell azt, hogy

     a)   ne  jöhessen   létre  ellenőrizetlen   és  szabályozatlan  nukleáris
láncreakció;

     b)   ionizáló sugárzás  vagy más  ok folytán  az atomenergia  alkalmazása
körében a  munkavállalókat, a  lakosságot, a  környezetet, illetőleg az anyagi
javakat   a    biztonság   szempontjából   elfogadhatatlan,   az   atomenergia
alkalmazásából  származó   egyéni  és   társadalmi  előnyt  felülmúló  mértékű
károsodás ne érhesse;

     c)   a munkavállalóknak  és a  lakosságnak valamennyi  forrásból származó
évi sugárterhelése  ne haladja  meg azt  a dózis-határértéket, amelyet az erre
vonatkozó biztonsági  előírás -  a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a
nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével -
meghatároz; a  sugárterhelést mindenkor  az ésszerűen  elérhető legalacsonyabb
szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelően kell szabályozni  a környezetbe
kibocsátható radioaktív anyagok - fizikai és kémiai vagy más jellemzők szerint
meghatározott - maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás módját;

     d)   a  rendkívüli   esemény   kialakulása   megelőzhető,   következménye
tervszerűen elhárítható,  az esetleg  kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló
sugárzás káros hatása a lehető legkisebbre csökkenthető legyen.

     (4)  A biztonság  érdekében az  emberi teljesítőképesség  lehetőségeit és
korlátait a  nukleáris létesítmények  teljes élettartama alatt figyelembe kell
venni.

     (5)  Az  atomenergia   alkalmazója  köteles   gondoskodni   arról,   hogy
tevékenysége  révén   a  radioaktív  hulladékok  keletkezése  a  gyakorlatilag
lehetséges legkisebb mértékű legyen.

     (6)  Az  atomenergia  alkalmazása  során  biztosítani  kell  a  keletkező


radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon,
hogy ne háruljon elfogadhatatlan teher a jövő generációkra.

     (7)  Az   atomenergia    biztonságos   alkalmazását    -   beleértve    a
nukleárisbaleset-elhárítást -  és  az  ezzel  összefüggő  kutatási-fejlesztési
feladatok megoldását  a tudomány  és a  technika fejlesztésével, a kutatómunka
összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások
eredményeinek  gyakorlati  alkalmazásával,  valamint  szakemberek  képzésével,
továbbképzésével kell  elősegíteni. Az atomenergia biztonságos alkalmazását és
annak  hatósági   ellenőrzését  szolgáló   műszaki  megalapozó   tevékenységek
finanszírozását a központi költségvetésből kell biztosítani.

     (8)  Az  atomenergia   alkalmazásával  összefüggő  alapvető,  tudományos,
technikai és  egyéb ismereteket oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a
közművelődés útján az állampolgárokkal ismertetni kell.

                                     5. §

     (1)  Az    atomenergia     alkalmazásának    biztonsági    követelményeit
-   a    tudomány   eredményeinek   és   a   nemzetközi   tapasztalatoknak   a
figyelembevételével - rendszeresen korszerűsíteni kell.

     (2)  Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott
módon és  rendszeres hatósági  ellenőrzés mellett  történhet.  Az  atomenergia
biztonságos alkalmazásának  feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok,
illetőleg  a   tudomány,  valamint   a   technika   eredményeinek   folyamatos
figyelembevételével határozzák  meg. E  hatóságok függetlenek  az  atomenergia
alkalmazásának  előmozdításában   és  fejlesztésében   érdekelt  közigazgatási
szervektől.
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       
                                       

II. Fejezet

Az atomenergia alkalmazásának
általános szabályai

Szabályozás és irányítás

6. §

     (1)  Az atomenergia  biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete
a Kormány feladata.

     (2)  Az e  törvényben foglalt  kormányzati  feladatok  végrehajtásáról  a
Kormány az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) és az Országos
Atomenergia Hivatal  (a továbbiakban:  OAH), valamint  az érintett miniszterek
útján gondoskodik.

7. §

     (1)  Új nukleáris létesítmény létesítéséhez - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével -, meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és
a használat  bármilyen jogcímen  való átengedéséhez, radioaktív hulladéktároló
telephely kiválasztásához a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

     (2)  Új  atomerőmű   létesítését  előkészítő  tevékenység  megkezdéséhez,
illetőleg meglévő  atomerőmű további  atomreaktort tartalmazó  egységgel  való
bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.



8. §


     (1)  A OAB az atomenergia békés célú alkalmazása terén döntés-előkészítő,
koordinatív és külön jogszabályban meghatározott ügyekben döntéshozó, valamint
ellenőrző feladatokat ellátó bizottság.

     (2)  Az OAH  az atomenergia  békés célú  alkalmazása területén  a Kormány
irányításával működő,  önálló  feladattal  és  hatósági  jogkörrel  rendelkező
központi közigazgatási  szerv, amely  előzetesen  véleményezi  az  atomenergia
alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat.
     (3)  Az atomenergia  biztonságos alkalmazásával  összefüggő  kormányzati,
hatósági    és     nukleárisbaleset-elhárítási     intézkedések     tudományos
megalapozásának biztosítása érdekében az OAB és OAH munkáját Tudományos Tanács
segíti, amelynek tagjait az OAB elnöke nevezi ki.

     (4)  A Kormány az OAH feletti felügyeletét kijelölt tagja útján látja el,
aki egyben az OAB elnöke.

     (5)  Az OAB  elnöke az  atomenergia alkalmazásának  biztonságáról  évente
beszámol az Országgyűlésnek.

9. §

     (1)  A  hatóság   rendszeres   ellenőrzések,   elemzések   és   helyszíni
vizsgálatok  lefolytatásával   győződik  meg   arról,  hogy   az   atomenergia
alkalmazását szolgáló  létesítmények, berendezések  műszaki állapota, valamint
üzemeltetése  megfelel   a   biztonsági   követelményeknek   és   a   hatósági
engedélyekben előírtaknak.

     (2)  Az  engedélyesnek   és  a   hatóságnak  a   nukleáris  létesítmények
biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését a létesítést és az üzembe
helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a
biztonsággal kapcsolatos  új ismereteket  - a  teljes üzemidő alatt rendszeres
időközönként teljes körűen elemeznie és értékelnie kell.

                   Az atomenergia alkalmazójának feladatai

10. §

     (1)  Az   atomenergia    biztonságos   alkalmazásáért,    a    biztonsági
követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felelős.

     (2)  Az engedélyes  -  tevékenységi  körében  -  köteles  az  atomenergia
biztonságos  alkalmazásához,  a  biztonság  fenntartásához  és  fejlesztéséhez
szükséges műszaki-technológiai,  anyagi és  személyi feltételeket biztosítani,
továbbá a sugárzási viszonyokat folyamatosan ellenőrizni.

     (3)  Az engedélyes  - figyelembe  véve üzemeltetési  tapasztalatait és  a
biztonsággal kapcsolatos  új ismereteket  - köteles  folyamatos  tevékenységet
végezni a biztonság növelésére.

11. §

     (1)  Az   atomenergia    alkalmazása   körében    csak   olyan    személy
foglalkoztatható,  aki   rendelkezik  a  külön  jogszabályokban  meghatározott
iskolai végzettséggel,  szakképesítéssel és  kielégíti  a  foglalkoztatás  más
előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.

     (2)  Nukleáris  létesítményekkel,  valamint  nukleáris  rendszerekkel  és
berendezésekkel   kapcsolatos    tevékenységek    körében    csak    megfelelő
minőségbiztosítási  rendszerrel   rendelkező  intézmények,  szervezetek  és  a
Polgári Törvénykönyv  685. §-ának  c) pontja  szerinti gazdálkodó  szervezetek
működhetnek.






III. Fejezet

Hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet

Az engedélyezés általános rendje

12. §

     (1)  Az atomenergia  alkalmazása körébe  tartozó tevékenységre  vonatkozó
hatósági  eljárásban   -  ha   e  törvény   másként  nem   rendelkezik  -   az
államigazgatási eljárás  általános szabályairól  szóló 1957.  évi IV.  törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
     (2)  Az első  fokú ügyintézési  határidő a  17. §  (2) bekezdés a) pontja
szerinti nukleáris  biztonsági engedélyezési  eljárás  esetén  legfeljebb  hat
hónapig meghosszabbítható.

13. §

     Az  atomenergia  alkalmazásával  kapcsolatban  szükséges  közmeghallgatás
tekintetében a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni.

14. §

     (1)  Engedély határozott,  vagy  határozatlan  időre,  valamint  bizonyos
feltételekhez kötötten  adható. A  határozott időre  adott engedély  kérelemre
meghosszabbítható.

     (2)  Az engedély érvényét veszti, ha

     a)   az  abban   meghatározott  időtartam   lejár,  vagy  az  engedélyben
meghatározott feltételek nem teljesültek;

     b)   a  nukleáris   berendezés,  illetve   a  nukleáris   létesítmény  az
engedélyezett időtartamon  belül,  az  engedélyben  meghatározottnál  hosszabb
ideig folyamatosan üzemen kívül áll.

     (3)  A hatóság  az engedélyt visszavonhatja vagy az engedély érvényességi
idejét korlátozhatja,  ha az  engedély megadása  alapjául szolgáló  biztonsági
körülmények megváltozását állapította meg.

     (4)  A 17.  § (1)  bekezdés szerinti  hatóság az engedélyt visszavonhatja
vagy   engedély    érvényességi   idejét   korlátozhatja,   ha   a   nukleáris
létesítménynek, vagy  a nukleáris  rendszernek és  berendezésnek  a  nukleáris
biztonságot  érintő   átalakítását  az  átalakítási  engedélyben  foglaltaktól
eltérően vagy engedély nélkül végezték el.



15. §

     (1)  Az  engedély  előírásainak  megtartását,  illetőleg  az  atomenergia
alkalmazásának biztonságosságát  az engedélyező  hatóság köteles  rendszeresen
ellenőrizni,  és   az   észlelt   rendellenességek   megszüntetése   érdekében
haladéktalanul intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.

     (2)  Az  engedélyekről   és  az   ellenőrzések  eredményeiről  a  hatóság
nyilvántartást vezet.

     (3)  A 17.  §  (1)  bekezdése  szerinti  hatóság  jogszabály,  biztonsági
szabályzat  megsértése,  kötelezően  alkalmazandó  szabvány  vagy  az  előzőek
alapján   kiadott   egyedi   hatósági   engedélyben   foglaltak   betartásának
elmulasztása esetén az engedélyest bírság megfizetésére kötelezheti.

     (4)  A bírság  mértékéről  és  a  kiszabott  bírságokból  befolyt  összeg
felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.



     (5)  Nem szabható  ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a
hatóság tudomására  jutásától számított  6 hónapon,  illetőleg attól  a naptól
számított 2  éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie
az e törvényben megállapított kötelezettségének.

16. §
                                       
     (1)  A nukleáris  anyagokról, a  radioaktív anyagokról és készítményekről
- ideértve  a  radioaktív  hulladékokat  is  -  központi  nyilvántartást  kell
vezetni, amelynek adatai statisztikai célokra is felhasználhatók.

     (2)  A  nukleáris   anyagok,  a   radioaktív  anyagok   és   készítmények
nyilvántartásának szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

     (3)  A   központi   nyilvántartáson   kívül   saját   nyilvántartást   és
üzemeltetési feljegyzést (dokumentációt) köteles vezetni az atomenergia minden
olyan alkalmazója,  amely  a  törvény  hatálya  alá  tartozó  radioaktív  vagy
nukleáris anyaggal külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket végez.

               Az OAH hatásköre, a szakhatóságok közreműködése
             a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában

17. §

     (1)  Az Országos  Atomenergia Hivatal  alapvető feladata  az  atomenergia
biztonságos alkalmazásával,  különösen a  nukleáris anyagok  és  létesítmények
biztonságával, a  nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok
összehangolása, illetve ellátása.

     (2)  Az OAH hatáskörébe tartozik:

     a)   a nukleáris  létesítmény telepítéséhez,  létesítéséhez, bővítéséhez,
üzembe   helyezéséhez,    üzemeltetéséhez,   átalakításához,    üzemen   kívül
helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

     b)   a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése;

     c)   a  nukleáris   létesítményekkel   összefüggő   építmények   hatósági
engedélyezése és ellenőrzése;

     d)   a  nukleáris  berendezés  tekintetében  a  tervezéssel,  gyártással,
szereléssel (beépítéssel),  üzembe helyezéssel,  üzemeltetéssel, átalakítással
(javítással),  külföldről   való  behozatallal,   üzemen  kívül   helyezéssel,
leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki
sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;

     e)   a  11.   §  (2)   bekezdésében  előírt  minőségbiztosítási  rendszer
meglétének
ellenőrzése, vagy az általa kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése;

     f)   a  nukleáris   anyagok   -   nemzetközi   szerződésekben   rögzített
előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

     g)   a radioaktív  anyagok és  készítmények központi  nyilvántartása,  az
1991. évi  XI. törvény  2. §-ának  (3) bekezdése  alapján a  Magyar  Honvédség
szervei és intézményei kivételével;

     h)   a nukleáris export és import előzetes engedélyezése;

     i)   a radioaktív  anyagok szállításának  engedélyezése a  veszélyes áruk
szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

     j)   a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése;



     k)   az atomenergia  alkalmazásának  biztonságával  összefüggő  kutatási-
fejlesztési tevékenységek  értékelése és  összehangolása, valamint  a 4. § (7)
bekezdésének  figyelembevételével  a  hatósági  ellenőrzést  szolgáló  műszaki
megalapozó tevékenységek finanszírozása;

     l)   az atomenergia  alkalmazásával kapcsolatos  nemzetközi együttműködés
összehangolása,  e   területen  az   államközi  és   kormányközi   egyezmények
előkészítése  és   végrehajtásának  megszervezése,  a  Nemzetközi  Atomenergia
Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása.

     (3)  Az OAH  (2) bekezdés  a), c)  és d)  pontjai szerinti  engedélyezési
eljárásában minden  más illetékes  közigazgatási szerv a külön jogszabályokban
meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.

     (4)  Az engedélyek  feltételeit  meghatározó  vizsgálatok  elvégzésére  a
hatóság más intézményt is kijelölhet.

     (5)  Az    OAH     jogosult     bármely     atomenergiát     alkalmazónál
- hatáskörében - ellenőrzést folytatni.

18. §

     Nukleáris  létesítmény  nukleáris  biztonságát  érintő  hatósági  ügyben,
amennyiben hatásköri  összeütközés merül fel az OAH és más engedélyezésre vagy
ellenőrzésre jogosult  hatóság között,  akkor e  jogvita  eldöntéséig  az  OAH
jogosult és köteles eljárni.

19. §

     (1)  Ha  az   OAH  engedélyének   alapját  képező   bármely  szakhatósági
hozzájárulás érvényét  veszti, akkor  az illetékes  szakhatóság a  17.  §  (2)
bekezdés  a),   c)  és   d)  pontjai   szerinti   OAH-engedély   visszavonását
kezdeményezheti. Az OAH az ügyben a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30
napon belül hoz döntést.

     (2)  Az  OAH   17.  §   (2)  bekezdés  a),  c)  és  d)  pontjai  szerinti
engedélyezési eljárásában

     a)   a  belügyminiszter   külön  jogszabályban   kijelölt  szervek  útján
érvényesíti a közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre,
valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó;

     b)   a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján
érvényesíti  az   élelmiszer-,  a  növény-  és  állategészségügyi,  továbbá  a
talajvédelmi;

     c)   az ipari  és kereskedelmi  miniszter  külön  jogszabályban  kijelölt
szerv útján érvényesíti a földtani;

     d)   a közlekedési,  hírközlési és  vízügyi miniszter külön jogszabályban
kijelölt szerv  útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és
a vízkárelhárítással összefüggő;

     e)   a   környezetvédelmi    és   területfejlesztési    miniszter   külön
jogszabályban   kijelölt   szerv   útján   érvényesíti   a   környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízminőségvédelmi;

     f)   a népjóléti  miniszter  külön  jogszabályban  kijelölt  szerv  útján
érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi;

     g)   a területileg  illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános
területrendezési és építészeti;

     h)   a  Magyar   Bányászati  Hivatal   elnöke  érvényesíti  a  bányászati
technológiai



szempontokat.

     (3)  Az  OAH   17.  §   (2)  bekezdés  a),  c)  és  d)  pontjai  szerinti
engedélyezési eljárásában  a benyújtott  engedélykérelemhez  csatolni  kell  a
jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat.

        A népjóléti miniszter hatásköre, a szakhatóságok közreműködése
      a népjóléti miniszter által szabályozott engedélyezési eljárásban

20. §

     (1)  A népjóléti  miniszter külön jogszabályban meghatározott szerv útján
látja el a 26. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével:

     a)   a radioaktív  anyagok tulajdonjoga  megszerzésének,  előállításának,
termelésének,  birtoklásának,  tárolásának,  használatának,  felhasználásának,
átalakításának, forgalmazásának engedélyezését és ellenőrzését;

     b)   az a)  pont alatt  felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris
létesítmény    létesítésének,     üzembe    helyezésének,     üzemeltetésének,
átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezését és ellenőrzését;

     c)   az   ionizáló    sugárzást   létrehozó    berendezés    tulajdonjoga
megszerzésének, átadásának, a használat bármilyen jogcímen való átengedésének,
előállításának,   üzemeltetésének,    átalakításának    és    megszüntetésének
engedélyezését és ellenőrzését;

     d)   a radioaktív  hulladéktároló  telepítésének,  létesítésének,  üzembe
helyezésének, üzemeltetésének,  átalakításának, lezárásának  engedélyezését és
ellenőrzését;

     e)   az   atomenergia   alkalmazását   szolgáló   létesítményben   működő
sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét;

     f)   az  atomenergia   alkalmazása  körében  a  munkavállalókra  érvényes
sugáregészségügyi, munkavégzési,  munkaköri  alkalmassági  és  foglalkoztatási
előírások betartásának ellenőrzését;

     g)   a lakosság  sugárvédelme érdekében  az országos  sugárzási helyzetre
vonatkozó  adatok   központi  gyűjtését,   feldolgozását,  nyilvántartását  és
értékelését, illetve  nukleáris veszélyhelyzetben  a döntések  megalapozásában
való közreműködést;

     h)   a  radioaktív   anyagokkal  és   az  ionizáló   sugárzást  kibocsátó
berendezésekkel kapcsolatos  közegészségügyi,  sugáregészségügyi  feladatokat,
valamint a  munkahelyi és  környezeti sugárvédelmi  normák és  az  atomenergia
alkalmazása körében  a  munkavállalókra  érvényes  előírások  érvényesítésének
ellenőrzését.

     (2)  Az (1)  bekezdés a)-d)  pontjai  szerinti  engedélyezési  eljárásban
minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott
feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.

21. §

     A 20. § szerinti engedélyezési eljárásban

     a)   a  belügyminiszter   külön  jogszabályban   kijelölt  szervek  útján
érvényesíti a  közbiztonságra, a  belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre,
valamint a polgári védelemre vonatkozó;

     b)   a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján
érvényesíti az  élelmiszerminőségi, a  növény- és állategészségügyi, továbbá a
talajvédelmi;



     c)   az ipari  és kereskedelmi  miniszter  külön  jogszabályban  kijelölt
szerv útján érvényesíti a földtani;

     d)   a   környezetvédelmi    és   területfejlesztési    miniszter   külön
jogszabályban   kijelölt   szerv   útján   érvényesíti   a   környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízminőségvédelmi;

     e)   a közlekedési,  hírközlési és  vízügyi miniszter külön jogszabályban
kijelölt  szerv  útján  érvényesíti  a  közlekedési,  szállítási,  valamint  a
vízhasznosítási és vízbázisvédelmi;

     f)   a   területileg   illetékes   építésügyi   hatóság   érvényesíti   a
területrendezési és építészeti;

     g)   a  Magyar   Bányászati  Hivatal   elnöke  érvényesíti  a  bányászati
technológiai

szempontokat.

            Más közigazgatási szervek hatósági jogköre és feladata
                      az atomenergia alkalmazása körében

22. §

     A belügyminiszter  külön jogszabályban  meghatározott szervek útján látja
el az  atomenergia alkalmazásával  összefüggő, a  közbiztonság és  belső  rend
biztosítását szolgáló rendészeti, tűzvédelmi, fizikai védelmi, polgári védelmi
és nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat.

23. §
     A földművelésügyi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja
el a talaj, a növényzet és az állatok, valamint a növényi és az állati eredetű
élelmiszertermékek  radioaktivitásának  ellenőrzését,  szakvéleményezését,  az
élelmiszerek nemzetközi  forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és
az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.

24. §

     (1)  Az ipari és kereskedelmi miniszter külön jogszabályban meghatározott
módon látja  el az  építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről
behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és
egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését.

     (2)  A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvényben és végrehajtási
rendeleteiben szabályozott  engedélyezési eljárásban  a  nukleáris  export  és
import engedélyezéséhez  a 17.  § (2) bekezdésének h) pontja szerinti előzetes
engedély szükséges.

25. §

     A környezetvédelmi  és területfejlesztési  miniszter külön  jogszabályban
meghatározott módon  látja el  a levegő,  a szárazföldi  és a  vízi  környezet
radioaktív szennyezésének ellenőrzését.

26. §

     (1) A  honvédelmi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja
el a honvédelmi ágazaton belül

     a)   a radioaktív  anyagok kezelésének, valamint az e törvény hatálya alá
tartozó   létesítmények    és   haditechnikai   berendezések   létrehozásának,
megszüntetésének ellenőrzését;

     b)   az   ágazat   speciális   (kiképzési,   nukleárisbaleset-elhárítási,


háborús) sugáregészségügyi ellenőrzését.

     (2)  A   Magyar  Honvédség   (a  továbbiakban:   MH)   szervezeteire   és
intézményeire vonatkozóan  az MH  Tisztiorvosi Szolgálata látja el a 20. § (1)
bekezdésének                                                            a)-c),
e)-f) és h) pontjaival kapcsolatos feladatokat.




27. §

     Az Országos  Mérésügyi Hivatal  elnöke külön  jogszabályban meghatározott
módon  látja   el  az  atomenergia  alkalmazásával  összefüggő  mérőeszközökre
vonatkozó hatósági feladatokat.

28. §

     A művelődési és közoktatási miniszter

     a)   gondoskodik arról,  hogy a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti
Alaptantervbe beépítésre  kerüljön az  atomenergia  alkalmazásával  összefüggő
alapvető   tudományos,    technikai   és   sugárvédelmi   ismeretek   oktatási
kötelezettsége;

     b)   a szakmailag  illetékes felsőoktatási  intézményekkel együttműködve,
az érintett  miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok
keretein belül  - gondoskodik  az atomenergia  alkalmazása terén  a  felsőfokú
képzés,    valamint     továbbképzés    szabályozásáról    és    feltételeinek
megteremtéséről.

29. §

     (1)  A  törvény   17-27.  §-aiban   írt   szervek   ellenőrző   vizsgálat
elvégzésével megbízhatnak  olyan intézményt,  amely a  szükséges  személyi  és
tárgyi feltételekkel,  illetőleg  olyan  személyt,  aki  megfelelő,  speciális
szakképzettséggel rendelkezik.

     (2)  Az ellenőrző  vizsgálattal  megbízott  intézményt  vagy  személyt  a
vizsgálat elvégzése  során az  ellenőrzésre jogosult  szerv jogai illetik meg,
kivéve hogy intézkedési hatáskörrel nem rendelkezik.

őrzés és védelem

30. §

     (1)  Egyes nukleáris létesítmények, nukleáris anyagok, radioaktív anyagot
előállító berendezések,  továbbá radioaktív  hulladék feldolgozására, átmeneti
tárolására vagy  végleges  elhelyezésére  szolgáló  létesítmények  őrzését  az
engedélyesnek -  külön jogszabályban  foglaltak szerint - fegyveres biztonsági
őrséggel kell biztosítania.

     (2)  A külön  jogszabályban meghatározott  - az  (1) bekezdés  szerinti -
létesítmények  és  berendezések  védelmével  kapcsolatban  a  nemzetbiztonsági
szolgálatok a feladataikat külön törvényi felhatalmazással látják el.

     (3)  A rendőrség  a  feladatai  ellátása  során,  a  külön  jogszabályban
meghatározottak szerint  ellenőrzi a  közbiztonságra, a belső rendre vonatkozó
rendelkezések megtartását, különösen a nukleáris létesítményeket, a radioaktív
és nukleáris  anyag, készítmény  felhasználását, használatát, nyilvántartását,
ezeknek a Magyar Köztársaság területén, valamint az országhatárokon át történő
szállítását, őrzését,  a védőberendezéseket,  továbbá a  radioaktív  anyag  és
hulladék végleges elhelyezését és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat.

     (4)  A rendőrség külön jogszabályban meghatározottak szerint szakhatósági


hozzájárulást  ad  ki  a  nukleáris  létesítményekre,  valamint  a  radioaktív
hulladék végleges elhelyezésére szolgáló létesítményekre.

     (5)  A rendőrség külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyt ad
ki a  friss és  kiégett nukleáris üzemanyagnak a Magyar Köztársaság területén,
valamint az országhatárokon át történő szállítására.

     (6)  A rendőrség  nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése, illetve szükség
szerint rendkívüli  esemény esetén  ellátja a  hatáskörébe  utalt  rendvédelmi
feladatokat.

31. §

     (1)  Az atomenergia  alkalmazójának kötelessége  megakadályozni,  hogy  a
birtokában lévő  radioaktív vagy nukleáris anyaghoz, a felügyelete alatt álló,
s  az   atomenergia  alkalmazását   szolgáló   létesítményhez,   berendezéshez
illetéktelen  személy   hozzáférhessen,  azok   a   biztonságos   őrzés   alól
kikerülhessenek, és meg nem engedett célokra felhasználhatók legyenek.

     (2)  Az  atomenergia   alkalmazója,  ha   tudomást  szerez   arról,  hogy
radioaktív vagy  nukleáris  anyag,  ionizáló  sugárzást  létrehozó  berendezés
illetéktelen  személy   birtokába  került   vagy   kerülhet,   illetve   egyéb
rendellenességet észlel,  köteles azt  a rendőrségnek  és  a  nemzetbiztonsági
szolgálatoknak haladéktalanul bejelenteni.

32. §

     Talált, illetve  lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyag elhelyezéséről
a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik.

                   Az atomerőműre vonatkozó külön szabályok


33. §

     Atomerőmű létesítéséhez  és jogszerű  működéséhez az  e  törvény  alapján
kiadásra kerülő  nukleáris biztonsági  hatósági engedélyeken  kívül  a  Magyar
Energia  Hivatalnak   a  villamos   energia  termeléséről,   szállításáról  és
szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján kiadott engedélyei is
szükségesek.






Idegen ingatlannal kapcsolatos jogok és kötelezettségek,
biztonsági övezet

34. §

     (1)  A nukleáris  létesítmény vagy  radioaktív hulladéktároló  környezete
- ideértve  annak felszín  alatti részét  és légterét is - biztonsági övezetté
jelölhető ki  a létesítmény,  illetve annak  környezete és az ott élő lakosság
védelme érdekében.

     (2)  A biztonsági  övezetben telekalakítási,  illetőleg építési  tilalom,
bányászati, föld-  és vízhasználati jog korlátozása, valamint egyéb használati
korlátozás rendelhető el.

     (3)  A biztonsági övezet kijelölésére, továbbá a (2) bekezdésben említett
tilalmakra és  korlátozásokra vonatkozó  követelményeket a Kormány rendeletben
állapítja meg.

35. §



     (1)  A biztonsági  övezeten belül  a telekalakítási  és építési tilalmat,
valamint  a   használati  korlátozást   -  a  légtér-igénybevételi  korlátozás
kivételével - az illetékes építésügyi hatóság, a bányászati jog korlátozását a
Magyar Bányászati  Hivatal, a  vízhasználat  korlátozását  a  vízügyi  hatóság
rendeli el.  A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra
elrendelt tilalmakat  és korlátozásokat  az ingatlan-nyilvántartásba  be  kell
jegyezni.

     (2)  Ha a  biztonsági övezetben  elrendelt  tilalom  vagy  korlátozás  az
ingatlan rendeltetésszerű  használatát megszünteti,  vagy  jelentős  mértékben
akadályozza, továbbá  ha az  atomenergia alkalmazását  szolgáló, a  biztonsági
övezetben  telepítendő  létesítmény  biztonságos  használata  ezt  szükségessé
teszi, az érintett terület kisajátításának van helye a kisajátításra vonatkozó
általános szabályok szerint.

36. §

     (1)  A biztonsági  övezet kijelölése,  továbbá a  használati korlátozások
elrendelése  során   a  mezőgazdasági  rendeltetésű  földek  védelméről  szóló
jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

     (2)  A  biztonsági  övezetben  a  légtér-igénybevételi  korlátozást  -  a
létesítést  engedélyező  hatóság  által  közölt  feltételek  alapján  -  külön
jogszabályban megjelölt légügyi hatóság rendeli el.

37. §

     A biztonsági  övezetben elrendelt  tilalmak és  korlátozások fenntartása,
valamint  nukleáris   létesítmény,   illetve   a   radioaktív   hulladéktároló
létesítése,   továbbá    a   biztonsági    övezetben   ezen   létesítményekkel
összefüggésben végzett munkálatok folytán keletkezett kárt meg kell téríteni.

        Radioaktív hulladék, kiégett üzemanyag tárolása és elhelyezése

38. §

     (1)  Az  atomenergia   alkalmazására  engedély   csak  akkor  adható,  ha
biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos
elhelyezése, azaz átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése.

     (2)  A radioaktív  hulladék és  a kiégett  üzemanyag átmeneti tárolása és
végleges elhelyezése akkor tekinthető biztonságosnak, ha
     a)   biztosított  az   emberi  egészség   és  a   környezet   védelme   e
tevékenységek teljes időtartamára;

     b)   az  emberi   egészségre  és   a  környezetre   gyakorolt  hatás   az
országhatárokon túl sem nagyobb a belföldön elfogadottnál.

39. §

     Radioaktív hulladék  és kiégett  üzemanyag átmeneti  tárolására  engedély
csak meghatározott időre adható.

40. §

     A  radioaktív   hulladék  végleges  elhelyezésével,  valamint  a  kiégett
üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris
létesítmény leszerelésével  összefüggő feladatok  elvégzéséről a Kormány által
kijelölt  szerv  gondoskodik,  amely  -  jogutód  nélküli  megszűnéséig  -  az
engedélyes is lehet.

41. §

     A  radioaktív   hulladék  végleges  elhelyezésének,  valamint  a  kiégett


üzemanyag átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris
létesítmény leszerelésének  költsége az  engedélyest, költségvetési  intézmény
esetén a központi költségvetést terheli.









IV. Fejezet

Intézkedések rendkívüli események megelőzésére és
következményeik elhárítására

42. §

     Az atomenergia alkalmazója köteles azonnal megfelelő intézkedéseket tenni
abban az  esetben, ha tevékenysége során rendkívüli esemény következett be, és
a munkavállalókra  vagy a  lakosságra ható  ionizáló sugárzás  szintje vagy  a
radioaktív  szennyeződés   mértéke,  illetőleg   a   környezetbe   kibocsátott
radioaktív anyagok  mennyisége meghaladja  vagy  meghaladhatja  a  hatóságilag
engedélyezett értéket.

43. §

     (1)  A rendkívüli esemény megszüntetése, okainak kivizsgálása és ismételt
előfordulásának   megakadályozásához    szükséges    intézkedések    megtétele
elsődlegesen az atomenergia alkalmazójának feladata.

     (2)  A   nukleáris    veszélyhelyzet   bekövetkezésének   megelőzése,   a
bekövetkezett esemény következményeinek elhárítása vagy enyhítése, valamint az
eredeti,  szabályos   körülmények  helyreállítása   érdekében  az  atomenergia
alkalmazója köteles:

     a)   balesetelhárítási  és   intézkedési  tervet  kidolgozni  és  azt  az
illetékes hatóságokkal jóváhagyatni;

     b)   a  hatékony   baleset-elhárítás  személyi,   tárgyi  és   szervezeti
feltételeit  megteremteni   és  azok   meglétéről  időről-időre,  rendszeresen
meggyőződni;

     c)   a baleset-elhárításhoz  szükséges külső  segítségnyújtás feltételeit
(milyenségét, mértékét  és módját) az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel
egyeztetve biztosítani.

44. §

     A  rendkívüli   esemény  elhárításához   szükséges   -   az   atomenergia
alkalmazójának   lehetőségeit    meghaladó   -    intézkedések   megtétele   a
balesetelhárítási és  intézkedési tervben meghatározott intézmények, nukleáris
veszélyhelyzetben az  elhárításért felelős,  külön jogszabályban meghatározott
hatóságok és szervezetek feladata.

45. §

     (1)  Az atomenergia  alkalmazója minden  rendkívüli  eseményt,  illetőleg
személyi sugársérüléssel  járó balesetet - a hatósági előírásoknak megfelelően
- késedelem  nélkül jelenteni köteles a területileg illetékes polgármesternek,
az Állami  Népegészségügyi és  Tisztiorvosi Szolgálat  (a továbbiakban: ÁNTSZ)
területileg  illetékes   megyei,  fővárosi  intézetének,  a  Magyar  Honvédség
alakulatai  és  intézményei  esetében  az  MH  Tisztiorvosi  Szolgálatának,  a
rendőrségnek és  az  OAH-nak,  továbbá  a  környezet  szennyeződése  esetén  a
környezetvédelmi felügyelőségnek  és a  megyei (fővárosi) állategészségügyi és


élelmiszerellenőrző  állomásnak,   termőföld-szennyeződés  esetén   a   megyei
(fővárosi) növény-egészségügyi  és  talajvédelmi  állomásnak,  vízszennyeződés
esetén  a   vízügyi   igazgatóságnak,   valamint   tájékoztatás   céljából   a
nukleárisbaleset-elhárításra külön  jogszabályok alapján  kijelölt területi és
központi vezető szerveknek.

     (2)  Ha a  rendkívüli esemény levegőszennyeződést is okoz, az atomenergia
alkalmazója az  (1) bekezdésnek megfelelően értesíti az Országos Meteorológiai
Szolgálatot is.

     (3)  Nukleáris létesítmények  esetében a  rendkívüli események  jelentési
kötelezettségét  -  az  (1)  bekezdésben  felsoroltakon  túlmenően  -  az  OAH
határozza meg.

     (4)  A hatóságok  a rendkívüli  eseményről -  ha azt  nem az  atomenergia
alkalmazója jelentette - kötelesek a többi illetékes hatóságot értesíteni.

46. §

     Nukleáris   veszélyhelyzetben    a   jelentéstételi   kötelezettséget   a
balesetelhárítási és intézkedési terv szabályozza.

47. §

     (1)  Az   ÁNTSZ   illetékes   megyei   (fővárosi)   intézete,   vagy   az
MH  Tisztiorvosi   Szolgálata  a  radioaktív  szennyeződés  továbbterjedésének
megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében:

     a)   azt a  személyt, aki  radioaktív szennyeződése  folytán  környezetét
közvetlenül szennyezheti, egészségügyi megfigyelés alá vonhatja;

     b)   elrendelheti személyek  biztonságba helyezését,  terület,  ingatlan,
épület  és   más  építmény,  valamint  anyagi  javak  szennyezés-mentesítését,
valamint ezek  használatát (felhasználását)  és forgalmát  meghatározott  vagy
határozatlan időre korlátozhatja vagy megtilthatja;

     c)   elrendelheti a  szennyezett anyagi javak megsemmisítését, élőállatok
esetében azok kényszervágását vagy kiirtását;

     d)   az építésügyi  hatóságnál kezdeményezheti  épület és más építmény, a
vízügyi  hatóságnál   a  vízi  létesítmény  felújításának,  helyreállításának,
átalakításának vagy lebontásának elrendelését.

     (2)  Az ÁNTSZ  megyei (fővárosi)  intézete  az  (1)  bekezdés  b)  és  c)
pontjának alkalmazása  során  élelmiszer,  dohányipari  termék,  mezőgazdasági
termény  és   termék,  valamint  élőállat  tekintetében  a  megyei  (fővárosi)
állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomással egyetértésben jár el.

     (3)  Az (1)  bekezdés alapján hozott határozat - az egészséget, illetőleg
az emberi  környezetet súlyosan  fenyegető veszély esetén - fellebbezésre való
tekintet nélkül végrehajtandó.


V. Fejezet

Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett
 károkért való felelősség és a károk megtérítése

48. §

     (1)  A  nukleáris   létesítmény  engedélyese   köteles  az  e  törvényben
meghatározott atomkárt  megtéríteni. Az engedélyes a felelősség alól kizárólag
az e törvényben meghatározott esetekben mentesülhet.

     (2)  E törvény alkalmazásának szempontjából atomkárnak minősül:

     a)   az emberélet elvesztése,


     b)   a személyek testi épségében és egészségében keletkezett minden kár,
     c)   minden anyagi kár,
     d)   az a)-c) pontok alattiakkal együttesen jelentkező környezeti károk,
     e)   az a)-d)  pontok alatti károk csökkentése, vagy elhárítása érdekében
          ténylegesen  végrehajtott,   ésszerű  és   szükséges   intézkedéssel
          kapcsolatosan felmerült költségek,
     
amennyiben azokat  a nukleáris  üzemanyag,  a  nukleáris  létesítményben  lévő
radioaktív termék,  hulladék, vagy  a nukleáris létesítményből származó, abból
kiszállított, illetőleg  oda küldött  nukleáris anyag  révén a létesítményben,
vagy a  szállítás során  bekövetkezett  rendkívüli  esemény  (a  továbbiakban:
nukleáris baleset) okozta.

     (3)  A környezeti  kárért való  kártérítés mértéke  nem haladhatja  meg a
környezet ésszerű mértékű helyreállításának költségeit.

     (4)  Nemzetközi szállítás  esetében  a  felelősség  átszállásának  helyét
szerződésben kell rögzíteni.

49. §

     (1)  A 48.  §-ban meghatározott  felelősség alól kimentésnek helye nincs,
kivéve,  ha   az  atomkár   a  létesítmény   tevékenységi  körén   kívül  eső,
elháríthatatlan  külső   ok  (fegyveres  összeütközés,  háború,  polgárháború,
fegyveres  felkelés,   rendkívüli   méretű   természeti   katasztrófa)   által
közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye.

     (2)  Az  engedélyes   részben  vagy   egészben  mentesül   a  48.   §-ban
meghatározott felelősség  alól, ha  bizonyítja,  hogy  a  károsultat  ért  kár
részben vagy  egészben a  károsult súlyosan gondatlan, vagy kifejezetten a kár
előidézésére  irányuló,   szándékos  és   elháríthatatlan  cselekvésének  vagy
mulasztásának a következménye.

50. §

     Nem minősül  atomkárnak, s  az engedélyes  a Polgári Törvénykönyv szerint
köteles helytállni az olyan kárért, amely

     a)   a nukleáris  létesítmény állagában vagy olyan vagyonban keletkezett,
amelyet e  létesítmény telephelyén  a létesítménnyel  kapcsolatban  használnak
vagy szándékoznak használni;

     b)   azon  szállítóeszköz   állagában  keletkezett,   amelyben  az  adott
nukleáris anyag a nukleáris baleset idején volt.

51. §

     Az e  törvényben foglalt  kivételektől eltekintve  az  atomkárokért  való
felelősség korlátozása vagy kizárása semmis.
                                       
52. §

     (1)  A  nukleáris   létesítmények  közül   az  atomerőmű,  atomfűtőmű  és
nukleáris  üzemanyagot   előállító,  tároló   illetve  feldolgozó  létesítmény
esetében az  engedélyes  feltétlen  felelősségének  összege  a  létesítményben
történt nukleáris   balesetenként nem haladhatja meg a 100 millió SDR-t; egyéb
nukleáris létesítményben,  továbbá a  nukleáris üzemanyag  szállítása, illetve
tárolása során bekövetkező nukleáris balesetenként az 5 millió SDR-t.

     (2)  A Magyar Állam az (1) bekezdésben meghatározott összegeket meghaladó
atomkárt megtéríti, a kártérítésre összesen fordítható összeg azonban ebben az
esetben sem haladhatja meg a 300 millió SDR-t.

     (3)  A kártérítés  magyar hivatalos  fizetőeszközben történik,  az (1) és
(2)  bekezdésekben   rögzített  SDR-ben   kifejezett  határértékek   hivatalos


átváltása alapján.

53. §

     (1)  Ha a  károkat e  törvény alkalmazása  szerinti nukleáris  baleset és
egyéb esemény  együttesen okozta,  s az egyéb esemény által okozott kár teljes
bizonyossággal nem  választható el  az  atomkártól,  az  egyéb  esemény  által
okozott kár  is atomkárnak  minősül. Abban  az esetben azonban, ha az atomkárt
nukleáris baleset  és e  fejezet hatálya  alá nem  tartozó  ionizáló  sugárzás
kibocsátása  okozta,   az  ezen   kibocsátásért  felelős   személy  a  Polgári
Törvénykönyv 345. §-a alapján köteles helytállni.

     (2)  Ha az  atomkárért több  engedélyes egyetemlegesen  felelős,  bármely
engedélyesre vonatkozó feltétlen felelősség felső határa nem haladhatja meg az
52. § szerint rájuk vonatkozó meghatározott összeget.

     (3)  Ha  a   rendkívüli  esemény   nukleáris  anyagok   szállítása  során
következik be,  akár egy  szállítási eszközben, akár szállítás közbeni tárolás
során egy  létesítményben, s az előidézett atomkárért több engedélyes felelős,
a  feltétlen   felelősség  teljes  felső  határa  nem  haladhatja  meg  azt  a
legmagasabb  összeget,  amely  e  törvény  52.  §-a  alapján  az  engedélyesek
valamelyikével szemben alkalmazandó.

     (4)  Az engedélyes  által ugyanazon  a telephelyen üzemeltetett két- vagy
több nukleáris létesítmény - e törvény kárfelelősségi szabályainak alkalmazása
szempontjából - egy nukleáris létesítménynek minősül.

54. §

     (1)  Az engedélyes köteles az 52. § (1) bekezdése szerinti kárfelelősségi
összeg  erejéig  biztosításról,  vagy  más  pénzügyi  fedezetről  gondoskodni.
Költségvetési  intézmény  esetében  ennek  forrását  a  központi  költségvetés
biztosítja.

     (2)  A  biztosító   vagy  a   pénzügyi  fedezetet  nyújtó  szervezet  nem
szüntetheti meg,  illetve függesztheti  fel a  biztosítást, illetve a pénzügyi
fedezetet, kivéve, ha a felmondást vagy a felfüggesztést legalább két hónappal
megelőzően a OAH-hoz írásban bejelentette.

     (3)  Ha a biztosítás vagy pénzügyi fedezet nukleáris anyagok szállítására
vonatkozik, a szállítás időtartama alatt a biztosítás, vagy a pénzügyi fedezet
nem szüntethető meg, és nem függeszthető fel.

55. §

     (1)  Az atomkárokért való kártérítési igények kizárólag az engedélyessel,
illetve a helyette pénzügyi fedezetet nyújtóval szemben érvényesíthetők.

     (2)  Atomkár  esetén   az  engedélyes  csak  akkor  jogosult  megtérítési
követelését érvényesíteni ha:

     (a)  ezt a jogát írásbeli szerződésben kifejezetten kikötötte;

     (b)  az atomkár szándékos károkozásra irányuló cselekmény, vagy mulasztás
eredménye, azzal a természetes személlyel szemben, aki ezt elkövette.



56. §

     (1)  Az 52.  §-ban meghatározott  feltétlen felelősségért való helytállás
összege nem  foglalja magában a kamatokat és azokat a költségeket, amelyeket a
bíróság az atomkárért való kártérítéssel összefüggésben állapít meg.

     (2)  Ha valószínűsíthető,  hogy a  nukleáris baleset  által  okozott  kár


meghaladja az  52. §-ban meghatározott összegeket - a Kormány döntése alapján,
további intézkedésig  - a  kárfedezeti összegnek  csak  meghatározott  hányada
használható fel a károsultak kielégítésére.

     (3)  Ha a  rendelkezésre álló  kárfedezeti összeg nem elegendő valamennyi
károsult teljes  kielégítésére, úgy  a valamennyiüknek járó kártérítési összeg
arányosan csökken.

57. §

     (1)  A károsult  kártérítési igényét  három éves elévülési határidő alatt
érvényesítheti. Az  elévülés attól  a  naptól  kezdődik,  amelyen  a  károsult
tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről és az
ezért felelős engedélyes személyéről.

     (2)  Az  engedélyest   az   atomkárokért   e   törvényben   meghatározott
felelőssége a  nukleáris baleset  bekövetkeztének időpontjától  számított  tíz
évig terheli.

     (3)  Ha az atomkárt olyan rendkívüli esemény okozta, amellyel kapcsolatos
nukleáris anyag a rendkívüli esemény időpontjában lopott, elveszett, kidobott,
vagy elhagyott  volt, az  (2) bekezdés  szerinti határidőt a nukleáris baleset
időpontjától kell  számítani, de  az nem  haladhatja meg a felsorolt események
bekövetkeztének időpontjától számított húsz évet.

     (4)  A (2) és (3) bekezdések szerinti határidők elteltével a kárigény nem
érvényesíthető.
58. §

     E törvény nem érinti a Polgári Törvénykönyv szerinti felelősségét

     a)   azon természetes személyeknek, akik károkozási szándékkal elkövetett
cselekményükkel  vagy  mulasztásukkal  olyan  atomkárt  okoztak,  amelyért  az
engedélyes e törvény 49. §-ának (2) bekezdése és 50. §-a értelmében nem felel;

     b)   az engedélyesnek  e törvény hatálya alá nem tartozó olyan esetekben,
amelyekért az engedélyes az e törvény 50. §-a szerint nem felelős.


59. §

     Nem jogosult  az e törvény szerinti kártérítésre az, akinek ugyanazért az
atomkárért bármilyen más jogcímen teljes kárát megtérítették.

60. §

     (1)  E törvénynek  az atomenergia  alkalmazásával kapcsolatos felelősségi
és kártérítési  szabályait kell  alkalmazni azokban  az  esetekben,  amikor  a
Magyar  Köztársaság   területén  működő   valamely  nukleáris   létesítménnyel
kapcsolatos nukleáris  baleset következtében  az atomkár  a Magyar Köztársaság
területén  vagy   valamely  olyan  külföldi  állam  területén,  illetve  egyéb
térségekben keletkezik,  amelyekért való kártérítésre az engedélyes nemzetközi
szerződés alapján köteles.

     (2)  E törvény  nem zárja ki, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül,
a  viszonosság   alapján  egyéb   esetekben  is   e  törvény  rendelkezéseinek
alkalmazására kerüljön sor.

61. §

     E fejezet  rendelkezéseit bármiféle,  állampolgárságon,  lakóhelyen  vagy
tartózkodási helyen alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.


VI. Fejezet



A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

62. §

     (1)  A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továbbiakban: Alap) a radioaktív
hulladékok végleges  elhelyezésére, valamint  a kiégett  üzemanyag átmeneti és
végleges elhelyezésére  szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve
a  nukleáris   létesítmények  leszerelésének   (lebontásának)  finanszírozását
biztosító és  kizárólag ezt  a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

     (2)  Az Alappal  a Kormánynak  az OAH  feletti felügyeletét  ellátó tagja
rendelkezik. Az Alap kezelője az OAH.

63. §

     (1)  Az engedélyesek  a radioaktív  hulladékok  végleges  elhelyezésének,
valamint a  kiégett üzemanyag  átmeneti és  végleges elhelyezésének, továbbá a
nukleáris létesítmények  leszerelésének (lebontásának)  költségeit  az  Alapba
történő befizetés útján kötelesek biztosítani.

     (2)  Nukleáris létesítmények  esetében  a  befizetés  mértékét  úgy  kell
megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze a létesítmény teljes üzemideje
alatt  és   a   leszereléskor   keletkező   radioaktív   hulladékok   végleges
elhelyezésével,  valamint   a  kiégett   fűtőelemek   átmeneti   és   végleges
elhelyezésével,  továbbá  a  nukleáris  létesítmény  leszerelésével  felmerülő
valamennyi költséget.

     (3)  A befizetések  mértékét az  éves költségvetési törvény határozza meg
az   engedélyes    által   a    (2)    bekezdésben    foglalt    kötelezettség
figyelembevételével  készített   és  az   OAH,   valamint   -   az   atomerőmű
vonatkozásában -  a Magyar  Energia Hivatal által véleményezett költségbecslés
alapján.

     (4)  Az engedélyesek befizetései az egyéb ráfordítások között számolhatók
el. Atomerőmű esetén ezt a villamos energia ármeghatározásában figyelembe kell
venni.

     (5)  Az  Alap   bevételi  forrását   az  (1)-(2)   bekezdésekben  foglalt
befizetések képezik.

64. §

     (1)  Az  Alap   gazdálkodására  az   államháztartásról  szóló,   többször
módosított  1992.   évi  XXXVIII.  törvény  elkülönített  állami  pénzalapokra
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

     (2)  A  Kormány   felhatalmazást  kap,   hogy  az  Alap  értékállóságának
biztosítása érdekében  a költségvetési  törvény  tervezése  során  a  központi
költségvetés terhére  az  Alap  előző  évi  átlagos  állományára  vetített,  a
jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeget irányozzon elő.

     (3)  A (2) bekezdésben foglalt összeget évente, január 31-ig kell az Alap
rendelkezésére bocsátani.

     (4)  Az Alap  pénzeszközeit a  kincstári egységes  számlán elkülönítetten
kell nyilvántartani.

     (5)  Az Alap  kezelője a felhalmozott vagyont a 40. §-ban megjelölt szerv
útján, kizárólag a 62. § (1) bekezdésben megjelölt célokra fordíthatja.







VII. Fejezet

Záró rendelkezések

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

65. §

     (1)  Az e  törvény alapján  indított  kártérítési  igények  elbírálása  a
Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.

     (2)  E  törvény   hatálya  nem   érinti  az   atomenergia  alkalmazásával
kapcsolatos nemzetközi  együttműködésre vonatkozó,  a Magyar Köztársaság által
elfogadott szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket.

66. §

     (1)  Ez a  törvény -  a 62-64.  §-ok kivételével  - a kihirdetését követő
hatodik hónap  első napján  lép hatályba,  a 62-64.  §-ok 1998.  január  1-jén
lépnek hatályba.

     (2)  Egyidejűleg

     a)   hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény, az azt
módosító 1987.  évi  15.  törvényerejű  rendelet;  a  törvény  végrehajtásáról
rendelkező 12/1980.  (IV.5.) MT  rendelet, az azt módosító 54/1987. (X.24.) MT
rendelet;  a  75/1988.  (X.31.)  MT  rendelet;  a  104/1990.  (XII.15.)  Korm.
rendelet;

     b)   az államigazgatási  eljárás általános  szabályairól szóló  1957. évi
IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

     \"(6) Ezt  a törvényt  a  honvédelmi,  a  külkereskedelmi  igazgatási,  az
iparjogvédelmi és  társadalombiztosítási ügyekben,  valamint a tisztességtelen
piaci magatartás  és a versenykorlátozás tilalmáról, az árak megállapításáról,
a biztosító  intézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről
és a  pénzügyi vállalkozásokról  szóló törvényekben meghatározott ügyekben, az
adó-, jövedéki és a vámigazgatási ügyekben, továbbá az atomenergia alkalmazása
körébe tartozó  tevékenységekre vonatkozó  ügyekben akkor  kell alkalmazni, ha
jogszabály másként nem rendelkezik.\"

     c)   a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között
a  nukleáris   fegyverek  elterjedésének  megakadályozásáról  szóló  szerződés
szerinti  biztosítékok  alkalmazásáról  Bécsben,  1972.  március  6-án  aláírt
egyezmény kihirdetéséről  rendelkező 1972. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
     \"4. §  E törvényerejű  rendelet végrehajtásáról  az Országos  Atomenergia
Bizottság  elnöke   -  az   egyezmény  14.  cikke  tekintetében  a  honvédelmi
miniszterrel együttműködve - gondoskodik.\"

Felhatalmazó rendelkezések

67. §

     Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

     a)   az OAB  és az  OAH feladat-  és hatáskörét,  valamint az atomenergia
alkalmazása körében eljáró hatóságok fórumrendszerét;

     b)   azon radioaktív  anyagoknak, valamint  ionizáló sugárzást  létrehozó


berendezéseknek  a  körét,  amelyek  alkalmazása  -  az  általuk  létrehozható
ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre,
az emberi  környezetre nem  minősülnek veszélyesnek, és ezért nem tartoznak az
atomenergiáról szóló törvény hatálya alá;

     c)   az atomenergia  alkalmazása  körébe  tartozó  anyagok,  berendezések
tulajdonjoga  megszerzésének   speciális  feltételeit,   birtoklásuk,  üzemben
tartásuk bejelentésének rendjét;

     d)   a nukleáris létesítmények tekintetében

     da)  a biztonsági jelentések tartalmát;

     db)  a   telepítésre,    létesítésre,   bővítésre,   üzembe   helyezésre,
üzemeltetésre, átalakításra, üzemen kívül helyezésre, megszüntetésre vonatkozó
nukleáris biztonsági követelményeket;

     dc)  a  nukleáris   berendezés   tervezésére,   gyártására,   szerelésére
(beépítésére),   külföldről    történő   behozatalára,   üzembe   helyezésére,
üzemeltetésére, átalakítására (javítására), üzemen kívül helyezésére, valamint
leszerelésére vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket;

     dd)  a  tervezést,   létesítést,  építést,  gyártást,  üzembe  helyezést,
üzemeltetést és  leszerelést végző szervezetek minőségbiztosítási rendszerével
szemben támasztott követelményeket;

     de)  a munkavállalók foglalkoztatási előírásait;

     df)  a nukleáris  biztonsági és műszaki sugárvédelmi hatósági tevékenység
szabályait;

     dg)  a létesítményekkel  összefüggő építmények építéshatósági eljárásának
és ellenőrzésének  rendjét, továbbá  építészeti és  épületgépészeti  nukleáris
biztonsági követelményeit;

     e)   az atomenergia alkalmazóinak, valamint az illetékes hatóságoknak, az
érintett ágazati és területi szerveknek mind a nukleáris veszélyhelyzetre való
felkészüléssel és  tervezéssel, mind a veszélyhelyzet elhárításával, továbbá a
lakosság hiteles  és időben  történő tájékoztatásával összefüggő feladatait és
kötelezettségeit;

     f)   a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag végleges elhelyezésére,
valamint a  nukleáris létesítmények  leszerelésére kijelölt szerv létrehozását
és tevékenységének pénzügyi forrását;

     g)   az  atomkárfelelősségre  vonatkozó  biztosítási  vagy  más  pénzügyi
garanciák jellegét, feltételeit és összegét;

     h)   az   atomenergia   alkalmazása   körében   kötelezően   alkalmazandó
szabványokat;

     i)   a  törvény  15.  §-ában  írt  bírság  mértékét,  valamint  a  kirótt
bírságokból befolyt összeg felhasználásának módját;

     j)   a törvény  34. §-a  szerinti  biztonsági  övezettel  és  a  35.  §-a
szerinti kisajátítással kapcsolatos előírásokat;

     k)   a  talált   illetve  lefoglalt   radioaktív,  vagy  nukleáris  anyag
elhelyezése és kezelése rendjét;

     l)   a  nukleáris   exportnak  és   importnak  a  nemzetközi  ellenőrzési
rendszerekkel összhangban lévő szabályait.

68. §



     (1)  Felhatalmazást kap  az OAH  felügyeletét ellátó  miniszter, hogy  az
érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

     a)   a  nukleáris   anyagok   -   nemzetközi   szerződésekben   rögzített
előírásokkal összhangban lévő - nyilvántartása és ellenőrzése szabályait;

     b)   a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartása szabályait;

     c)   a radioaktív  anyagok csomagolása engedélyezésének eljárásrendjét és
ellenőrzésének szabályait;

     d)   a  nukleáris  és  radioaktív  anyagok  nyilvántartásával  összefüggő
igazgatási  szolgáltatások   igénybevételéért,   továbbá   az   OAH   hatósági
tevékenységéért, ezen  belül a  nukleáris biztonsági  hatósági  tevékenységért
fizetendő díjakat;

     e)   az OAH  hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények
részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;

     f)   a Központi  Nukleáris  Pénzügyi  Alap  működésének  szabályzatát  és
eljárásrendjét.

     (2)  Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg:

     a)   az atomenergia  alkalmazása  körében  munkavállalók  és  a  lakosság
sugárterhelésére vonatkozó  dózis-határértékeket, a  személyeket érő külső- és
belső sugárterhelés  ellenőrzésének rendjét,  valamint a  balesetelhárítási és
intézkedési tervekben  figyelembe veendő  beavatkozási  szinteket,  továbbá  a
nukleáris baleset  (katasztrófa) következményeinek  felszámolásában résztvevők
sugárterhelésére vonatkozó dózishatárértékeket;

     b)   az atomenergia  alkalmazása körében  használt berendezések, eszközök
sugárvédelmi minősítését;

     c)   az  atomenergia   alkalmazása   körében   munkavállalókra   érvényes
sugáregészségügyi, munkavégzési,  munkaköri alkalmassági  szabályokat,  és  az
atomenergia alkalmazása körében munkavállalók sugárvédelmi oktatása rendjét;

     d)   a közúti szállító eszközök sugárvédelmi követelményeit;

     e)   az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben az atomenergia
alkalmazásával  összefüggő   sugárvédelmi  szabályokat   és   a   sugárvédelmi
szolgálatok feladatára és működésére vonatkozó részletes előírásokat;

     f)   az  érintett  miniszterekkel  egyetértésben  az  országos  sugárzási
helyzet és  radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
valamint az  ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának,
nyilvántartásának és értékelésének rendjét;

     g)   a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó-
és  középületekben,   valamint  az   ipari  és  kereskedelmi  miniszterrel,  a
környezetvédelmi  és   területfejlesztési   miniszterrel   egyetértésben,   az
építőanyagok gyártásához  felhasznált alapanyagok,  a kereskedelmi  forgalomba
kerülő  építőanyagok,   továbbá  az  építési  területek  felhasználhatóságának
sugárvédelmi szempontból való korlátozását;

     h)   az ipari  és kereskedelmi  miniszterrel egyetértésben  a  külföldről
származó és  kereskedelmi  forgalomba  kerülő  termékek,  illetve  alapanyagok
radioaktivitásával  kapcsolatos   előírások  betartásának   és  ellenőrzésének
szabályait;

     i)   a  radioaktív   anyagok  használati  cikkekben  való  alkalmazásának
szabályait;



     j)   a gyógyászati  eszközök és  egészségügyi cikkek ionizáló sugárzással
végzett sterilizálásának szabályait;

     k)   a   radioaktív    anyagok   birtoklása,    előállítása,   termelése,
forgalmazása, tárolása, felhasználása, átalakítása, engedélyezési eljárását;

     l)   a k)  pontban  felsorolt  tevékenységet  szolgáló  létesítmény  vagy
berendezés létesítése,  üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása,
megszüntetése, leszerelése engedélyezési eljárását és ellenőrzésének rendjét;

     m)   az   ionizáló   sugárzást   létrehozó   berendezés   előállításához,
üzemeltetéséhez, átalakításához  és megszüntetéséhez  szükséges  engedélyezési
eljárást és az ellenőrzés rendjét;

     n)   a   sugáregészségügyi    készenléti   szolgálat   létesítésének   és
fenntartásának szabályait;
     o)   a sugársérültek, vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásának
szabályait;

     p)   a   radioaktív   hulladékok   átmeneti   tárolásának   és   végleges
elhelyezésének sugáregészségügyi szabályait;

     q)   az ipari  és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben a bányászati és
földtani környezettel kapcsolatos sugáregészségügyi előírásokat.

     (3)  Felhatalmazást  kap   a   környezetvédelmi   és   területfejlesztési
miniszter,  hogy   rendeletben  állapítsa   meg  az  OAH  felügyeletét  ellátó
miniszterrel, a  közlekedési hírközlési  és vízügyi  miniszterrel, valamint  a
népjóléti miniszterrel egyetértésben

     a)   az atomenergia  alkalmazása során  a levegőbe  és vízbe kibocsátható
radioaktív  anyagok  -  fizikai  és  kémiai  jellemzőktől  függő  -  maximális
mennyiségét és  a kibocsátás  más feltételeit,  továbbá a  levegő  és  a  vízi
környezet radioaktív szennyezése ellenőrzésére irányadó szabályokat;

     b)   a vizek és a víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni
védelmével   kapcsolatos,   a   környezetvédelemre   vonatkozó   -   általános
jogszabályokon túlmenő - speciális szabályokat.

     (4)  Felhatalmazást kap  a közlekedési,  hírközlési és vízügyi miniszter,
hogy rendeletben állapítsa meg a nukleáris és radioaktív anyagok szállítása és
csomagolása  követelményeit   a  belügyminiszterrel,   a  környezetvédelmi  és
területfejlesztési miniszterrel,  a népjóléti  miniszterrel,  továbbá  az  OAH
felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben.

     (5)  Felhatalmazást kap a tevékenység jellege szerint érintett miniszter,
hogy az  OAH felügyeletét  ellátó miniszterrel  egyetértésben  szabályozza  az
atomenergia alkalmazása  körében  munkavállalók  speciális  szakmai  képzését,
továbbképzését  és  az  atomenergia  alkalmazásával  összefüggő  tevékenységek
folytatására jogosultak körét.

     (6)  Felhatalmazást  kap   az  ipari   és  kereskedelmi  miniszter,  hogy
rendeletben állapítsa  meg a  nukleáris  létesítmény,  a  radioaktív  hulladék
elhelyezésére szolgáló  létesítmény  kiválasztott  telephelye  alkalmasságának
véleményezésénél, valamint  műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani
követelményrendszert, és  a Magyar  Geológiai Szolgálat  ezek alapján  dönt  a
szakhatósági hozzájárulás kérdésében.

     (7)  Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a közbiztonság és a belső
rend védelme érdekében - az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben
- rendeletben állapítsa meg

     a)   az atomenergia  alkalmazásával összefüggő  rendőrségi feladatokat, a
hatósági   engedélyek    kiadásához   szükséges    szakhatósági   hozzájárulás
szempontjait, valamint  az  atomenergia  alkalmazása  körében  foglalkoztatott


munkavállalókra vonatkozó  speciális biztonsági követelményeket és azok tartós
fennállásának ellenőrzési rendjét;

     b)   a nukleáris  anyagok  és  létesítmények  tekintetében  az  őrzés  és
védelem ellátásának speciális módját.

     (8)  Felhatalmazást  kap   a  belügyminiszter,   hogy  -  a  közlekedési,
hírközlési  és  vízügyi  miniszterrel,  továbbá  az  OAH  felügyeletét  ellátó
miniszterrel
egyetértésben -  rendeletben állapítsa  meg a  radioaktív, illetőleg nukleáris
anyagok szállításának rendőri ellenőrzési és biztosítási feladatait.

     (9)  Felhatalmazást  kap   az  ipari   és  kereskedelmi  miniszter,  hogy
rendeletben  állapítsa   meg  a  radioaktív  hulladék  elhelyezésére  szolgáló
bányatérségek,   valamint    egyéb   földalatti    térségek   kiválasztásával,
üzemeltetésével kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket.

     (10) Felhatalmazást  kap   a  honvédelmi   miniszter,  hogy   rendeletben
állapítsa meg
     a)   a radioaktív  anyagok kezelése  és ellenőrzése  ágazati  szabályait,
továbbá az  e törvény  hatálya  alá  tartozó  létesítmények  és  haditechnikai
berendezések létrehozása és megszüntetése szabályait;

     b)   az   ágazat   speciális   (kiképzési,   nukleárisbaleset-elhárítási,
háborús) sugáregészségügyi szabályait.

INDOKOLÁS


az atomenergiáról szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás


     A radioaktív  anyagok és  az ionizáló  sugárzások, amelyek természetes és
állandó  velejárói   környezetünknek,  széleskörűen   elterjedtek  az   emberi
tevékenységben  is.   Az  ionizáló   sugárzás  ma   már  nélkülözhetetlen   az
egészségügyi ellátásban:  a radiológia  fontos  módszere  a  kóros  folyamatok
feltárásának, a  sugárzással sterilizált  egyszerhasználatos  orvosi  eszközök
jelentős szerepet  kapnak a  betegségek elleni  küzdelemben, a  sugárterápia a
daganatos megbetegedések  gyógykezelésének egyik  alapvető módja. A radioaktív
anyagok és az ionizáló sugárzások felhasználása az iparban, a mezőgazdaságban,
az  orvostudományban   és  a  kutatás  számos  területén  a  társadalom  javát
szolgálja. Az  ionizáló  sugárzást  eredményesen  használják  az  élelmiszerek
tartósítására, a  káros mikroorganizmusok elpusztítására. Az ipari radiográfia
mindennapos eljárássá  vált a gépek és alkatrészek anyaghibáinak feltárásában,
az ebből  eredő üzemzavarok  megelőzésében. Az  atomerőmű  nélkülözhetetlen  a
villamos energia igények kielégítésében.

     Az atomenergia fegyverként való felhasználása, vagy helytelen alkalmazása
súlyos veszélyekkel  járhat.  Ezért  az  atomenergia  békés  célú  alkalmazása
mindenütt a  világon sajátos problémák megoldását tette és teszi szükségessé a
jogszabályalkotás és a jogalkalmazás, valamint az államigazgatás területén.

     Magyarországon az  atomenergia alkalmazásának elterjedésével párhuzamosan
folyt  a   vonatkozó  jogszabályok   kiadása.  A  Paksi  Atomerőmű  létesítése
szükségessé tette,  hogy a korábbi szabályozás törvényi szintre emelkedjék, és
ennek megfelelően  került elfogadásra 1980-ban az atomenergiáról szóló törvény
és a végrehajtását szolgáló kormányrendelet.

     A  hatályos  törvényben  és  a  végrehajtási  rendeletben  megfogalmazott
legfontosabb követelmények ma is érvényesek. Időközben azonban számos változás
történt.  A   hazánkban  végbement   társadalmi-gazdasági  átalakulás,  az  új
kormányzati rend, a tulajdonformák változása, az önkormányzatok megjelenése, a


nemzetközi kapcsolatok  és kötelezettségek  bővülése, valamint  az atomenergia
alkalmazásának  biztonságára   vonatkozó  nemzetközi  ajánlások  és  elvárások
egyaránt  szükségessé   tették  az   atomenergiával  kapcsolatos  jogszabályok
korszerűsítését.

     Az elkészült  törvényjavaslat fontos  eleme  az  atomenergia  békés  célú
alkalmazása  területén   Magyarország   részvételével   létrejött   többoldalú
nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtása. Ezen túlmenően
a  törvényjavaslat   figyelembe  veszi  a  készülő  és  már  elfogadott  hazai
kapcsolódó   jogszabályok    előírásait   is    (villamos   energia   törvény,
környezetvédelmi törvény,  vízgazdálkodási törvény,  nemzetbiztonsági törvény,
stb.).

     Az új  törvény az  atomenergiáról és  annak alkalmazásáról  szól,  mégsem
minősíthető pusztán  energetikai törvénynek.  Az  \"atomenergia\"  fogalom  arra
utal,  hogy  mindazok  a  folyamatok  amelyek  a  törvény  által  szabályozott
tevékenységek alapját  képezik az  atommagok energiaátalakulásaival  járnak. A
törvény rendelkezései  az atomerőművön  kívül kiterjednek valamennyi nukleáris
létesítményre, a  radioaktív izotópok  és készítmények előállítására, valamint
ezek és  az ionizáló  sugárzások sokrétű  - tudományos,  ipari, mezőgazdasági,
orvosi - felhasználására, a sugárvédelemre, továbbá az atomsorompó rendszerrel
kapcsolatos hatósági  tevékenységre, ezen  belül a  nukleáris export és import
szabályozására, azaz az atomenergia alkalmazásának teljes területére.

     A  tervezet   összhangban  van   az  Európai  Unióval  kapcsolatos  piaci
integráció ajánlásait  összefoglaló Fehér  Könyv irányelveivel  és  figyelembe
veszi a  Gazdasági Együttműködési  és Fejlesztési  Szervezet (OECD)  vonatkozó
szabályait is.  A jogszabályok  összhangjának megteremtését  megkönnyíti, hogy
hazánk részese  az atomenergia  biztonságos  alkalmazása  területén  létrejött
valamennyi  átfogó   nemzetközi  egyezménynek   és  a  Nemzetközi  Atomenergia
Ügynökség  (NAÜ)   keretében  kidolgozott   biztonsági  ajánlások  meghatározó
szerepet  töltenek   be   a   nemzetközi   szabályozásokban   mind   az   Unió
tagországaiban, mind  Magyarországon is.  Ezért az  atomenergia alkalmazásával
kapcsolatos hazai  jogszabályok  már  most  is  közelítenek  az  Európai  Unió
országainak jogszabályaihoz.  A csatlakozáshoz szükséges összhangot a tervezet
törvényi szinten  biztosítja, illetve a részletesebb megfelelés a végrehajtási
jogszabályok kidolgozása  során érvényesíthető. Ez vonatkozik többek között az
ionizáló sugárzás biztonsági követelményeivel, a radioaktív szennyeződéssel, a
radioaktív hulladékokkal,  a radiológiai veszélyhelyzettel és tájékoztatással,
valamint a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos irányelvekre.

     Az  Európai   Unió  országaiban   a  nukleáris  fegyverek  elterjedésének
megakadályozásáról szóló  szerződés  végrehajtásaként  különleges  ellenőrzési
rendszer működik  az  Európai  Atomenergia  Közösség,  az  EURATOM  keretében,
amelynek Nukleáris Ellátási Ügynöksége különleges jogosultságokkal rendelkezik
a  nukleáris   anyagok  kereskedelme   területén  is,  valamennyi  tagországra
kiterjedően. Ezért  a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a
nukleáris anyagok ellenőrzésével és szállításával kapcsolatos irányelvek hazai
érvényesítésére  csak  az  Unióhoz  való  csatlakozásunkkor  kerülhet  sor.  A
tervezet  megfelelő  kereteket  biztosít  az  Európai  Unióban  e  területeken
alkalmazott különleges  követelmények teljesítéséhez  és csatlakozásunkkor - a
szükséges jogszabályi  változtatások során  - a  törvény módosítására  már nem
lesz szükség.

     Az  új   szabályozás  a   tudomány,  a  technika  korszerű  eredményeinek
figyelembevételével,   a    legújabb   nemzetközi   szabályozások,   elvárások
átvételével  növeli   az  atomenergia   alkalmazóinak  és   a  hatóságoknak  a
felelősségét,  ugyanakkor   fokozza  a   lakosság,  valamint  a  munkavállalók
biztonságát.


Részletes indokolás



     A preambulum  egyfelől rögzíti az atomenergia alkalmazásának jelentőségét

az emberiség  életfeltételeinek  javítása  érdekében,  ugyanakkor  felhívja  a
figyelmet  az   alkalmazás  kockázatára   is.  Az  atomenergia  alkalmazásának
kockázata nem  lehet nagyobb  mint más,  a társadalom  anyagi  szükségleteinek
kielégítésére szolgáló  tevékenységek kockázata.  A társadalmilag  elfogadható
kockázat mindenkori  mértékét a  gyakorlat alakítja  ki azzal, hogy a lakosság
körében például  az üzemi,  közlekedési, háztartási  stb. balesetek, illetve a
környezetszennyezés  okozta   egészségi  ártalmak   milyen  mértékét   tartják
elfogadhatónak   az   adott   műszaki,   gazdasági   feltételek   között.   Az
atomenergetika jelenlegi  kockázata sokkal  kisebb az egyéb ipari technológiák
kockázatánál, a  villamos energia  fejlesztés más  változatait is beleértve. A
környezetet  is  veszélyeztető  üzemzavarok  valószínűsége,  az  állampolgárok
egyéni kockázata  a ritka  jelenségek (pl.  közvetlen villámcsapás,  repülőgép
rázuhanás, meteorit  becsapódás) okozta balesetek kockázatának nagyságrendjébe
esik. Az  atomenergia  alkalmazásának  biztonságát  jogszabályokban  rögzített
követelmények,   valamint    azok   betartását   és   betartatását   biztosító
engedélyezési és ellenőrzési rendszer határozzák meg.
                                       
1. §-hoz

     A tervezet  hatálya az  atomenergia alkalmazására, valamint a természetes
és mesterséges  eredetű ionizáló  sugárzás  elleni  védelemre  terjed  ki.  Az
atomenergia alkalmazására  előírt szigorú  engedélyezési eljárást  és hatósági
felügyeletet azonban  szükségtelen kiterjeszteni  az ionizáló  sugárzást olyan
alacsony szinten  kibocsátó termékekre  (radioaktív anyagú  világító  festéket
tartalmazó óra,  vagy  műszer,  radioaktív  anyagot  tartalmazó  füstérzékelő,
hegesztőpálca, ionizáló  sugárzást kibocsátó  világítótestek és közszükségleti
cikkek,  stb.),   amelyek  az  emberi  életre  és  egészségre  nem  minősülnek
veszélyesnek. Ezért  a törvény  szempontjából az ilyen termékekkel kapcsolatos
tevékenység nem  tekintendő az  atomenergia alkalmazásának.  E termékek körét,
amely a  tudományos és  műszaki fejlődés eredményeként bővülhet és módosulhat,
kormányrendelet  állapítja   meg   az   ionizáló   sugárzás   elleni   védelem
követelményeinek figyelembevételével.

2. §-hoz

     Korszerű fogalomegyüttes  segíti a  törvény alkalmazását, értelmezését. A
fogalmak  nem   tudományos  megállapításokat   kívánnak  a   törvény  erejével
felruházni, hanem  azokat  a  legfontosabb  fogalmakat  összegzik,  amelyek  a
hatósági jogalkalmazás szempontjából nélkülözhetetlenek. E fogalmak anyagokat,
létesítményeket, berendezéseket, tevékenységeket definiálnak.




3-5. §-hoz

     A törvény  az eddig  bevált normák  átvételével rögzíti  az  alapelveket.
Közöttük is  kiemelten azt,  hogy Magyarország  csakis békés célú atomenergia-
alkalmazásban érdekelt.  Garanciális  szabályok  rendelkeznek  az  atomenergia
alkalmazásának biztonságáról,  illetve a  vele kapcsolatos  kockázatról,  s  e
kockázat csökkentésének hatósági és egyéb követelményeiről, módjáról.

A szabályozás rögzíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott
és  elfogadott   kockázati   megközelítésen   alapuló   nukleáris   biztonsági
alapelveket,  valamint   az  ionizáló   sugárzások  elleni   védelem  alapvető
biztonsági szabályait,  amelyeket a  NAÜ az  ENSZ Élelmezési  és Mezőgazdasági
Szervezetével, a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, az OECD Nukleáris Energia
Ügynökségével és  az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve dolgozott ki
és fogadott el.

Az alapelvek  között  szerepel,  hogy  az  atomenergia  alkalmazását  szolgáló
létesítmények, berendezések  biztonságát az emberi tényező figyelembevételével
kell vizsgálni és tervezni. Ez a 80-as években már nemzetközi elvárás volt, és
fontosságát a Csernobili Atomerőmű balesete még jobban kiemelte.



A radioaktív hulladékokkal kapcsolatos alapelvek is a nemzetközileg elfogadott
követelményeket tükrözik.  Ezek közé  tartozik, hogy  a jövő  generációkra nem
lehet elfogadhatatlan  terheket hárítani, a radioaktív hulladékok kezelését és
elhelyezését annak  a generációnak  kell megoldania,  amelynek haszna  volt  a
hulladékok keletkezését előidéző technológiák alkalmazásából.

6-9. §-hoz

     Új nukleáris  létesítmény létesítésének  lehetőségéhez, meglévő nukleáris
létesítmény tulajdonjogának  megszerzéséhez és  a használat bármilyen jogcímen
történő átengedéséhez, radioaktív hulladéktároló telephelyének kiválasztásához
- mielőtt  bármilyen érdemi intézkedés történt volna - a Kormány előzetes elvi
hozzájárulása szükséges.  Ez a  hozzájárulás azonban  nem pótolja  a későbbiek
során kötelezően  beszerzendő hatósági  engedélyeket. E  szabályt a  nukleáris
létesítmények és a radioaktív hulladéktárolók kiemelkedő fontossága indokolja.

     Új  atomerőmű   létesítéséhez,  vagy  meglévő  atomerőmű  bővítéséhez  az
Országgyűlés előzetes  elvi jóváhagyása  is szükséges,  amely  nem  pótolja  a
jogszabályban előírt hatósági engedélyeket.

     Garanciális jelentőségű  az is,  hogy a  tervezet szerint  az atomenergia
biztonságos alkalmazásának  irányítása és  felügyelete a  Kormány feladata.  A
kormányzati  feladatok  megvalósításában  az  Országos  Atomenergia  Bizottság
(OAB), az  Országos Atomenergia  Hivatal (OAH),  illetőleg a  tárgykör szerint
érintett  miniszterek   -   nagyrészt   törvényben   rendezett   feladat-   és
hatáskörükben -  közreműködnek, illetve  együttműködnek. A tervezet - módosult
jogkörrel -  fenntartani javasolja  az  OAB-t,  mely  a  közigazgatás  változó
rendjében  is   biztosíthatja  a   szükséges  ágazatközi   koordinációt  és  a
legmagasabb szintű szakmai-tudományos részvételt.

     A tervezet  megerősíti, hogy  - a  nemzetközi  rendnek  megfelelően  -  a
nukleáris  biztonsági  hatóságnak,  az  OAH-nak  függetlennek  kell  lennie  a
termelői,  tulajdonosi,   szolgáltatói  stb.  érdekektől.  Emiatt  a  tervezet
rögzíti, hogy az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány
irányításával működő,  önálló  feladattal  és  hatósági  jogkörrel  rendelkező
központi közigazgatási  szerv. A  Kormány az OAH feletti felügyeletét kijelölt
tagja, tehát  miniszter útján  látja el,  aki egyben  az OAB elnöke tisztét is
betölti.

10-11. §-hoz

     A tervezet  részletesen tartalmazza az atomenergia alkalmazójának és ezen
belül az  engedélyesnek a  feladatait. Az  engedélyes - tevékenységi körében -
köteles az  atomenergia biztonságos alkalmazásához, a biztonság fenntartásához
és  fejlesztéséhez   szükséges  tevékenység  műszaki-technológiai,  anyagi  és
személyi feltételeit biztosítani, továbbá a sugárzási viszonyokat ellenőrizni.
Az engedélyes  tehát soha  nem várhatja  meg azt,  hogy az engedélyező hatóság
hívja fel  a figyelmét  az új  biztonsági  megoldásokra,  ezt  önmaga  köteles
folyamatosan figyelemmel kísérni.

     Nukleáris létesítményekkel  kapcsolatos tevékenységnél  a tervezet  külön
előírja a  minőségbiztosítás szükségességét.  Ennek részletes követelményeit a
Nemzetközi  Atomenergia   Ügynökség   nukleáris   biztonsági   szabályzataival
összhangban a végrehajtási rendeletek állapítják meg.

12-29. §-hoz

     Fontos  célkitűzése   a  tervezetnek   a  széttagolt   hatósági  rendszer
egyszerűsítése és továbbfejlesztése. Ennek során figyelembe veszi a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség  gondozásában 1994-ben  létrejött nukleáris biztonságról
szóló  többoldalú   államközi  egyezmény   (Nukleáris  Biztonsági   Konvenció)
előírásait.

     Korszerű,  differenciált,   átfogó  szabályozás   szól  a   közigazgatási
eljárások  rendjéről,   a  rendszeres   hatósági  ellenőrzések,  elemzések  és


helyszíni vizsgálatok  szükségességéről, a  törvényben  előírt  engedélyezések
szakmai-tartalmi követelményeiről,  valamint ezen  eljárások  -  az  általános
államigazgatási  eljárási   rendtől  indokoltan  eltérő  -  néhány  különleges
szabályáról.

     A  tervezet   megerősíti  az   atomenergia   alkalmazásával   kapcsolatos
közmeghallgatás,   a   lakossági   vélemények   kikérésének,   mérlegelésének,
figyelembe vételének  egyéb jogszabályban írt, korszerű törvényi előírásait. A
környezetvédelmi  törvény   e  tekintetben   irányadó  rendelkezéseitől  jelen
törvényben nem indokolt eltérni.

     Az  elvi   rendezés  lényege,   hogy  a   nukleáris  létesítményekkel  és
berendezésekkel, valamint a nukleáris és radioaktív anyagok nyilvántartásával,
a nukleáris  exporttal és  importtal kapcsolatos engedélyezés és felügyelet az
OAH-hoz,  az   atomenergia  alkalmazását   szolgáló  más   berendezésekkel  és
létesítményekkel, továbbá  a sugárbiztonsággal  és a  radioaktív hulladékokkal
kapcsolatos  engedélyezés,   felügyelet  pedig   a  Népjóléti  Minisztériumhoz
tartozik. Hasonlóképpen  a nukleáris  biztonságra vonatkozó szabályozás az OAH
felügyeletét  ellátó  miniszter,  a  sugárbiztonsággal  kapcsolatos  szabályok
megállapítása pedig a népjóléti miniszter hatáskörét képezi.

     A hatósági  fórumrendszer fentebb  vázolt  két  vonulatának  az  az  elvi
alapja, hogy  amelyik eljárásban  az OAH  az engedélyező  hatóság, ott a többi
közigazgatási szerv  szakhatóságként működik  közre.  Ugyanez  mondható  el  a
népjóléti miniszter  és szervei  engedélyezési  eljárása  tekintetében,  amely
esetekben az összes többi érintett közigazgatási szerv szakhatóságként jár el.


     Az  atomenergia   alkalmazásának  biztonságával   összefüggésben   -   az
előzőekben említetteken  túl -  több  minisztériumnak  és  országos  hatáskörű
szervnek is van közigazgatási feladata (22-28. §). A feladatok törvényben való
rögzítése megfelel  annak a nemzetközi elvárásnak, hogy a hatósági feladatokat
és felelősségi  köröket magas  szintű  jogszabályokban  részletesen  meg  kell
határozni. Ezt  a Nukleáris  Biztonsági Konvenció  aláírásával és  a parlament
általi megerősítésével  hazánk is  vállalta. A  tervezet hosszas  egyeztetések
eredményeként olyan  helyzetet tükröz,  amelyben az egyes miniszterek feladat-
és hatásköre egyértelműen elválasztásra kerül.

     A  hatósági   fórumrendszert  modellezve   indokolt  változtatni  az  OAB
jelenlegi kompetenciáján  is. Míg  a hatályos szabályozás szerint az atomerőmű
létesítését, üzembe  helyezését, üzemeltetését  és megszüntetését  a  hatósági
engedélyek alapján  az OAB, mint testület engedélyezi, addig az új szabályozás
szerint ezt  a hatáskört  az OAH  venné  át.  A  módosító  rendelkezés  jobban
megfelel a közigazgatási felelősség és működés követelményének, s az eddiginél
gyorsabb, érdemibb  megoldást is  eredményezhet. Elvi  változás továbbá,  hogy
megszűnt  az   a  korlátozás,  amely  szerint  az  atomenergiával  kapcsolatos
létesítmények, anyagok és berendezések csak társadalmi tulajdonban állhatnak.

     A   nukleáris    fegyverek   elterjedésének    megakadályozásáról   szóló
szerződésben vállalt  kötelezettségeink  értelmében  a  nukleáris  anyagok,  s
köztük az  atomerőművi üzemanyagok  tételes nyilvántartására  és ellenőrzésére
országos rendszer  működik, mely  a  NAÜ  folyamatos  ellenőrzése  alatt  áll.
Törvényi megalapozás  szól -  hasonló garanciális  okból - a nukleáris export-
ellenőrzés nemzetközi normáinak hazai befogadásáról és ezzel összefüggésben az
OAH hatáskörének megerősítéséről.

     Az engedélyesre  kiszabható bírság  nyomatékot ad  a biztonsági előírások
betartatásának, illetve kikényszerítésének.

30-32. §-hoz

     A nukleáris  létesítmények, a  nukleáris anyagok,  a  radioaktív  anyagot
előállító berendezések,  a radioaktív hulladék feldolgozására és elhelyezésére
szolgáló  létesítmények   különleges  veszélyessége   miatt,  azok   őrzésére,
illegális   kereskedelmének    megakadályozására   az   általános   rendészeti


szabályokat meghaladó  őrzési és  védelmi előírásokat  kell alkalmazni. Ezen a
területen figyelemmel  kell  lenni  a  nemzetbiztonsági  szolgálatoknak  külön
törvényben biztosított különleges jogállására is.

33. §-hoz

     A villamos  energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló
1994.  évi  XLVIII.  törvény  kimondja,  hogy  atomerőmű  esetében  a  törvény
rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
Ennek  megfelelően   a  tervezet   is  rendelkezik   arról,   hogy   atomerőmű
létesítéséhez  és   jogszerű  működéséhez   a  nukleáris  biztonsági  hatósági
engedélyeken kívül a Magyar Energia Hivatal engedélyei is szükségesek.

34-37. §-hoz

     A  lakosságot   közvetlenül  érintő   rendelkezések  egyike   az   idegen
ingatlanokkal kapcsolatos  jogokat,  kötelezettségeket,  a  biztonsági  övezet
közérdekű  korlátozásának   törvényi  lehetőségét   és  annak   polgári   jogi
ellentételezését állapítja  meg. Az  ingatlan kisajátítására az arra vonatkozó
általános szabályok szerint kerülhet sor.

38-41. §-hoz

     Jelentősége miatt  külön fejezet szól a radioaktív hulladékokkal, kiégett
üzemanyagokkal  kapcsolatos  szabályokról,  melyek  következetesen  figyelembe
veszik a  NAÜ keretében  kidolgozott biztonsági  elveket.  Ezek  az  elvek  az
atomenergia alkalmazásának  előfeltételeként megszabják a keletkező radioaktív
hulladékok  biztonságos   kezelését  és   elhelyezését,  s   meghatározzák   a
biztonságra vonatkozó követelményeket. A radioaktív hulladékokkal és a kiégett
nukleáris üzemanyaggal,  valamint  a  nukleáris  létesítmények  leszerelésével
(lebontásával) kapcsolatos  feladatok finanszírozásának  pénzügyi fedezetét az
engedélyesek rendszeres  befizetéseiből vagy  más megfelelő  forrásokból  kell
biztosítani.

42-47. §-hoz

     Értelemszerű, hogy  az új  atomtörvénynek is van a rendkívüli eseményekre
vonatkozó fejezete,  amely azok  megelőzésének és következményei elhárításának
módját, a  hatóságok intézkedéseit és együttműködési formáit határozza meg. Ez
összefügg azzal  is, hogy  hazánk 1986-ban  aláírta a  nukleáris baleset  vagy
sugaras veszélyhelyzet  esetén való  gyors értesítésről  és segítségnyújtásról
szóló egyezményeket.  Nemzetközi egyezmény szól továbbá a nukleáris anyagok és
létesítmények ún.  fizikai védelméről, mely jogi oltalmat jelenthet a lopás és
terrorveszély  ellen.   Ezek  a   korszerű  vállalások  beépültek  a  tervezet
szövegébe. A  szabályozás az  atomenergia alkalmazójának  aktív tevékenységére
épít.

48-61. §-hoz
     A hatályos atomtörvény elfogadása óta jelentős fejlődés következett be az
atomenergia  alkalmazásával  kapcsolatos  felelősség  és  kártérítés  körében.
Magyarország  1989-ben   csatlakozott  az   atomkárokért  való   polgári  jogi
felelősségről szóló  bécsi  egyezményhez,  továbbá  aláírta  az  OECD  államok
kárfelelősségi egyezményét  és a  bécsi  egyezményt  összekötő  jegyzőkönyvet,
amely 1992-ben  lépett hatályba.  Az atomkárokért  való felelősség  nemzetközi
szabályozásának  felülvizsgálata   jelenleg  folyik.   A   törvény   tervezete
figyelembe  veszi   a  nukleáris   kárfelelősségi  jog   nemzetközi  fejlődési
tendenciáit. A  szabályozás lényege,  hogy az engedélyes, az üzemeltető átfogó
és  főszabályként   feltétlen  felelősséggel   tartozik  az   atomkárokért.  A
nemzetközi  gyakorlatnak  megfelelően  ugyanakkor  a  kártérítés  limitált.  A
kárfelelősség  valódi   érvényesíthetőségét  kötelező   biztosítás  vagy  más,
megfelelően biztosított pénzügyi fedezet szavatolja.


62-64. §-hoz



     A  tervezetben   a   Központi   Nukleáris   Pénzügyi   Alapra   vonatkozó
rendelkezések azt  célozzák, hogy idővel megfelelő forrás álljon rendelkezésre
a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok végleges elhelyezése, továbbá
a nukleáris  létesítmények leszerelése  (lebontása) finanszírozására.  Az erre
szolgáló elkülönített  állami pénzalap  másra  nem  használható  fel,  továbbá
biztosítani kell kockázatmentes értékmegőrzését is.

65-66. §-hoz

     Fontos rendelkezése  a tervezetnek,  hogy kimondja  a Magyar  Köztársaság
által elfogadott nemzetközi szerződések prioritását, ami az Európai Unióhoz és
az
OECD-hez  való   csatlakozásunkat,  valamint   a  jogharmonizációt  hatékonyan
elősegíti.

67-68. §-hoz

     A tervezetben  megfogalmazott  részletes  felhatalmazások  az  időt  álló
törvényi rendelkezés  és a változékonyabb végrehajtási joganyag együtthatását,
összhangját hivatottak  biztosítani. Ezért  úgy rendelkezik,  hogy a törvény a
kihirdetését követő  hatodik hónap  első napján  lép hatályba.  A hat  hónapos
időköz -  kellő felkészülés  esetén -  elegendő kell  legyen a  Kormány  és  a
végrehajtásban érintett miniszterek számára az alacsonyabb szintű és egymással
összhangban lévő,  s már  meglévő jogszabályok  felülvizsgálatára,  továbbá  a
szükséges új jogszabályok alapos kidolgozására.
"
