"1ż


MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
	KORMÁNYA
















T/2812.

törvényjavaslat

a földmérési és térképészeti tevékenységről 














Előterjesztő: dr. Lakos László



Törvényjavaslat
a földmérési és térképészeti tevékenységről 


I. Fejezet 

Általános rendelkezések

A törvény célja

1. §

	E törvény célja, hogy a földmérés és térképészet területén az állam feladatainak meghatározásával, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzése feltételeinek szabályozásával olyan feltételrendszert hozzon létre, amelyben a földmérés, valamint a térképellátás iránti igények egységes szakmai követelmények szerint és gazdaságosan elégíthetők ki.

A törvény tárgya

2. § 

(1)	Ez a törvény szabályozza

	a) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat,

	b) az ország területének egységes elvek szerinti térképezését, (ide nem értve a földtani, geofizikai, bányászati célú felméréseket, illetve a felszín alatti természetes képződmények, üregek és mesterséges létesítmények térképezését),

	c) a földmérési és térképészeti munkák alapját képező alapponthálózatok létesítését és fenntartását,

	d) az ingatlan-nyilvántartás és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozását és kapcsolatát,

	e) az állami alapadatok kezelésének, felhasználásának és szolgáltatásának rendjét,

	f) a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének feltételeit,

	g) a földmérési és térképészeti igazgatás rendszerét, 

	h) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek forrásait.

	(2) A törvény alkalmazása szempontjából földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az ország teljes területére kiterjedő  földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat és állami alapmunkákat, valamint a sajátos célok érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat.



Értelmező rendelkezések

3. §

	1. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további geodéziai feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendők az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I.-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0.-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0.-II. rendű pontjai.

	2. GPS (Global Positioning System): térbeli pontok geometriai adatainak meghatározására szolgáló, mesterséges holdakon alapuló háromdimenziós helymeghatározási rendszer.

	3. Átnézeti térkép: az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetőségét szolgálja.

	4. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg. Nagyméretarányúak az 1:10000-nél nagyobb méretarányú térképek. Közepes méretarányúak az 1:10000 és 1:100000 közötti méretarányban készült térképek. E törvény alkalmazásában kisméretarányúak az 1:100000 és 1:250000 méretarány között készült térképek.

	5. Térinformatikai rendszer: a célnak megfelelően megválasztott hardver és szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhető.

	6. Mérőkamarás légi fényképezés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi fényképek készítése.

	7. Digitális átalakítás: hagyományos adathordozón (papírlapon, műanyag fólián, filmen, stb.) megjelenő földmérési és térképi adatok és információk számítógépen kezelhető formába történő feldolgozása.

	8. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhető, rendezett adathalmaza, melyből képernyőn, vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elő.

	9. Számszerű (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerű értékével jelenik meg és számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihető.

	10. Ingatlanrendező földmérői minősítés: megfelelő szakképzettségtől, szakirányú gyakorlatban eltöltött időtől és elvégzett referencia munkától függő olyan földmérői minősítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép készítésére, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges munkálatok  irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára, minőségének tanúsítására. Az ingatlanrendező földmérői minősítésű szakemberekről hivatalos névjegyzék készül.

	11. Különleges rendeltetésű ingatlan: a védelmi, a műemlék- és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok.


II. Fejezet

Állami alapfeladatok és alapadatok

Állami alapfeladatok és alapmunkák

4. §

	(1) Állami alapfeladatnak minősül 

	a) az ország állami térképekkel való ellátásának biztosítása,

	b) a honvédelem térképellátása,

	c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és szolgáltatása, 

	d) nemzetközi kötelezettségből származó feladatok ellátása,

	e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,

	f) a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés, 

	(2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat.

	(3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősül

	a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és folyamatos felújítása, 

	b) az állami topográfiai térképek előállítása és felújítása,

	c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint

	d) az államhatár földmérési munkái.

	(4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása - külön jogszabály szerint -  Földrajzinév-bizottság működtetésével történik.


Az állami alapadatok

5. §

	(1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minősítését és állami átvételét követően földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni. 

	(2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott minőségi tanúsítást követően válhatnak állami alapadattá. 

	(3) Az állami alapadatokat az állami alapmunkák és alapfeladatok, illetve a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák során - a munka jellegétől függően - fel kell használni.

Az állami alapadatok kezelése

6. §

	(1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, filmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

	(2) Az ország teljes területére kiterjedően a polgári földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok kezelését a földművelésügyi miniszter által kijelölt központi földmérési szervezet látja el, a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezet kezeli. 

	(3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a körzeti földhivatalok, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együttesen: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok, illetve a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együttesen: megyei földhivatal) kezelik.

Az állami alapadatok szolgáltatása

7. §

	(1) Az állami alapadatokba - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek külön jogszabályban meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.

	(2)	Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával - történhet.

	(3) Az állami alapadatok katonai érdekből készült változatának felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja.

	(4) Hatósági eljárásban csak a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel.

	(5) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési és térképészeti jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be. Ezen adatokról és munkarészekről műszaki szakhatóság is igényelhet másolatot. A forgalomból kivont adatokba a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is betekinthet.

Alapponthálózatok létesítése és fenntartása

8.§

	A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően - meghatározott alapfelületen, vetületi rendszerben és sűrűségben - vízszintes, magassági, valamint háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani. 


Az ország térképellátása


9. §

	(1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek, azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban együttesen: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával, valamint az e térképekről való adatszolgáltatással biztosítja.

	(2) Az állami térképeknek alkalmasaknak kell lenniük:

	a) a hatósági nyilvántartások,

	b) térinformatikai rendszerek,

	c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység,

	d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási, információs és településirányítási tevékenység, 

	e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység,

	f) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,

	g) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve geológiai nyilvántartások,

	h) adózási célú nyilvántartások és

	i) statisztikai célú feladatok

	térképi megalapozására.

	(3) A meglévő térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni.

	(4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhető módon, számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni térképfelújítás esetén is.


III. Fejezet


Az állami térképek

Az állami földmérési alaptérkép

10. §

	(1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait, és egyéb azonosítóit, művelési ágait, a művelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévő épületeket, és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.

	(2) Az e törvény hatályba lépése előtt forgalomba adott, nem az egységes országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket - az új alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni

	(3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás igényeinek teljes körű kielégítése mellett a hatósági feladatok, a nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen. 

	(4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelező alapja.

	(5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál nagyméretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által előírt önkormányzati nyilvántartásokhoz, valamint az ezekhez kötődő térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához.

	(6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a nagyméretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötődő földmérési feladattal, a területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos bírósági, vagy más hatósági eljáráshoz.


11. §

	(1) Az alaptérkép kezelése, tárolása, a változások feldolgozása, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek feladata.

	(2) Új alaptérkép készítésének előkészületi munkálatairól az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérő (a továbbiakban: felmérő) értesíti a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatot, amely azt, a helyben szokásos módon kihirdeti.

	(3) A földrészlet tulajdonosa (használója) köteles együttműködni a felmérővel annak érdekében, hogy az alaptérkép a földrészletek határvonalait a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolja. A földrészletek tulajdonosai kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal) és a nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. 

	(4) Ha a tulajdonos nem, vagy nem alkalmas módon jelöli meg a határt, a felmérő felhívja a tulajdonost mulasztása pótlására, illetve figyelmezteti a mulasztás esetleges jogi következményeire. Ismételt mulasztás esetén a felmérő a 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

	(5) A tulajdonosi együttműködés megtagadásából származó térképezési hibák kijavításának költségei a tulajdonost terhelik. A költségeket a körzeti földhivatal határozattal állapítja meg.

	(6) A települési - a fővárosban kerületi - önkormányzat jegyzője együttműködik a felmérővel - a rendelkezésére álló adatok szolgáltatásával és az adatok egyeztetésével - a közigazgatási határ, a belterületi-határ, illetve az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok határvonalainak megállapításában.

	(7) Felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba esetén az illetékes körzeti földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzátartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja. 

12. §

	(1) A térképi változásokat az alaptérkép egy, kiemelt példányán, a nyilvántartási térképen kell átvezetni. Ez szolgál ingatlan-nyilvántartási térképként is.

	(2) Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre (digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek tekinteni. Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban a digitális adatokból számított területeket kell alapul venni. 

	(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép a 10. § (1) bekezdésében felsorolt tartalmat - az adathordozótól függetlenül -  valósághűen tartalmazza és hitelesen tanúsítja. 

	(4) A térkép tartalmát érintő változásokat - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni a körzeti földhivatalnak. A bejelentési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokra is kiterjed.

	(5) Ha a körzeti földhivatal olyan változást észlel, amelyet nem jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek benyújtására. Ismételt mulasztás esetén a földhivatal intézkedik a változás beméréséről. A földhivatal által elrendelt bemérésért a tulajdonos külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, amelyet a földhivatal határozattal állapít meg.

	(6) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező államigazgatási és bírósági határozatokat - az illetékes körzeti földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép (kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. A földhivatal a változást a jogerős határozat alapján vezeti át.


13. §

	(1) Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell feltüntetni.

	(2) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni az elhatárolás során készült munkarészekre, illetve a hatályos állami alaptérképeken található ábrázolásra, az ingatlan-nyilvántartásban található bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és - ha az nem ütközik jogszabályba, vagy hatósági határozatba - a felek akaratára. 

	(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.

	(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak - mint különleges földrészlet-határvonalak - térképi ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés, illetve jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell elvégezni. 

	(5) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az alaptérképen a határozatnak megfelelően kell feltüntetni. 







Az állami topográfiai térkép

14. §

	(1) Az állami topográfiai térkép papírlapon, többszínnyomással, vagy számítógépen kezelhető formában, rétegekben szerkesztett, az ország egész területéről közepes- és kisméretarányban, készülő térkép, amely a földfelszín természetes és mesterséges alakulatainak síkrajzi és domborzati elemeit tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.

	(2) Az állami topográfiai térképet úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen

	a) a közigazgatásban való felhasználásra,

	b) a katonai feladatok térképigényének biztosítására,

	c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozására,

	d) a domborzat ábrázolásával kapcsolatos általános igények kielégítésére, 

	e) a területi-, illetve az általános műszaki tervezésre és 

	f) tematikus térképek készítésére.

	(3) Az állami topográfiai térkép méretarány-rendszerét, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint alapfelületét és vetületi rendszerét a felhasználói igényeknek megfelelő szakmai szabályzatban, illetve szabványban kell meghatározni. 


A térinformatikai rendszerek térképi alapjai

15. §

	(1) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni. 

	(2) Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordináta-rendszerében meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes országos magassági alapponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni.

	(3) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek térképi adatbázisaiban az ingatlan-nyilvántartási térképen érvényesített változásokat át kell vezetni.

	(4) Nemzetközi egyezmény alapján, az országhatáron túlnyúló térinformatikai rendszerek alapjául az egyezményben előírt térképi alapot, vetületi- és koordinátarendszert is fel lehet használni.

IV. FEJEZET

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység

16. §

	(1) Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az állami alapfeladatok körébe nem tartozó földmérési és térképészeti munkákat. 

	(2) Az állami alapadatok változását vagy bővítését eredményező sajátos célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bővítés több mint 30 földrészletet, illetve külterületen több, mint 50 hektárt érint - annak megkezdése előtt - az illetékes körzeti földhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal meghatározhatja a munka különleges szakmai követelményeit. 

	(3) Az alaptérkép tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell készíteni, hogy a keletkező új földmérési adatok beilleszthetők legyenek az állami alapadatok állományába.

	(4) Az alaptérkép tartalmát nem érintő munkák során készült, de az állami alapadatok körébe tartozó, esetleges új adatokat tartalmazó munkarészeket  át kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak az állami alapadatok közé történő beillesztés céljából.


V. Fejezet 

A földmérési munka végzése


A földmérési jelek elhelyezése  és mérés az ingatlanokon

17. §

	(1) A földmérési és térképészeti munkák végzésére jogosult (a továbbiakban: földmérő) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Erről az ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesíteni kell.

	(2) A földmérő az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet, különösen indokolt esetben a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.

	(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa, vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák elvégzését nem akadályozhatja. A (2) bekezdésben foglalt munkák elvégzésével kapcsolatos tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal határozatban rendelheti el.

	(4) A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez, valamint földmérési jelek elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkező minisztérium (országos hatáskörű szerv) vagy általa megbízott szerv engedélye szükséges.

	(5) A földmérőnek mérési jogosultságát igazolnia kell.

18. §

	(1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. 

	(2) A földmérési munkák során az ingatlan, vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve vállalkozó köteles megtéríteni, és - építmény esetében - az eredeti állapotot helyreállítani.


A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése 

19. §


	(1) Az államhatár jelei - a külön jogszabályban foglaltak szerint -, valamint az alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is - megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak.

	(2) A tulajdonosi jogosultságokat

	a) az államhatár érintett jelei vonatkozásában a központi földmérési szervezet gyakorolja és gondoskodik azok  kezeléséről, nyilvántartásáról, időszakos karbantartásáról;

	b) az alaphálózati pontok vonatkozásában az illetékes megyei földhivatal gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel közösen gondoskodik;

	c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédség térképész szolgálata gyakorolja, és gondoskodik azok karbantartásáról.

	(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földmérési jelek által elfoglalt területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar Államot e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló használati jog illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja.

	(4) A használati jog keletkezésekor a megyei földhivatal határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

	(5) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (a fővárosban kerületi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak. 


A földmérési jelek védelme

20. §

	(1) A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának megőrzésre át kell adni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

	(2) Az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanán lévő földmérési jel megrongálódásához, vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel bármilyen fokú megrongálódását, elmozdítását, vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, vagy használója az illetékes megyei földhivatalnak köteles haladéktalanul bejelenteni. A megyei földhivatal szükség szerint kezdeményezheti a büntető-, illetve szabálysértési eljárás megindítását.

	(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jel az illetékes megyei földhivatal engedélyével helyezhető át és szüntethető meg.

	(4) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének, pótlásának, helyreállításának költségeit az viseli, akinek az áthelyezés az érdekében áll, illetve akit a pótlásra, vagy helyreállításra köteleztek. Ennek hiányában a helyreállítás, illetve a pótlás költségeit az állami költségvetésből kell biztosítani.


VI. Fejezet 

A földmérési és térképészeti tevékenység végzése

21. §

	(1) A földmérési és térképészeti munka külön jogszabályban meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység.

	(2) Törvény a földmérési és térképészeti tevékenység végzését szakmai kamarai tagsághoz kötheti.

	(3) A földmérési és térképészeti munkákat, az érvényben lévő szabványokban és szakmai szabályzatokban előírt minőségben kell elkészíteni.

	(4) A földmérési és térképészeti munka minőségét a vállalkozó földmérő, illetve a gazdálkodó szervezet tanúsítja. A bányatérképek minőségét hites bányamérő tanúsítja.

	(5) Az alaptérkép, illetve az annak tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítását, illetve a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minőségének tanúsítását csak ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező földmérő végezheti. 


22. §

Földmérési és térképészeti munkarészek selejtezése

	(1) Az alaphálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, valamint az alaptérképek szelvényei, az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei, továbbá mindezen térképek eredeti számítógépes adathordozói és mindezek közbenső munkarészei nem selejtezhetőek.

	(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkák minőségi követelményeit - ideértve a különleges igényeknek megfelelő pontossági követelmények eseti szabályait is - és a minősítés rendjét, valamint egyes földmérési és térképészeti anyagok selejtezésének feltételeit külön jogszabály határozza meg.


VII. FEJEZET

A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos
 tulajdonjogi  kérdések 

23. §

	(1) Az állam a földmérési és térképészeti állami alapadatokkal kapcsolatos jogokat az illetékes miniszterek útján gyakorolja. 

	(2) Az alapadatok állami átvételét követően az adatok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az előállító térítésre nem tarthat igényt.

	(3) A földmérési és térképészeti adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználás céljából történő másolásához az azon feltüntetett tulajdonos hozzájárulása szükséges. A továbbfelhasználás céljából történő másolásért, vagy bármilyen célú felhasználásért az adathordozón feltüntetett tulajdonost díj illeti meg. 

	(4) Másolásnak minősül a térképek, valamint a földmérési és térképészeti alapadatok digitális átalakítása is.











VIII. Fejezet


Földmérési és térképészeti igazgatás

Ágazati irányítás

24. §

	(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a földművelésügyi miniszter látja el.

	(2) A katonai földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelmi miniszter irányítja.

	(3) A két illetékes miniszter felelős a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok összehangolt végzéséért.


A Térképellátási Koordinációs Bizottság

25. §

	(1) Az országos térképellátás összhangjának megteremtése érdekében véleményező, javaslattevő és egyeztető jogkörrel Térképellátási Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

	(2) A Bizottságba két-két tagot jelöl ki a földművelésügyi miniszter és a a honvédelmi miniszter, egy-egy tagot jelöl ki a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító  tárca nélküli miniszter, valamint  a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke.


A szakigazgatás szervezetei

26. §

	(1) A földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei első fokon a körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, valamint országos illetékességgel, a központi földmérési szervezet. 

	(2) A védelmi célokat szolgáló földmérési és térképészeti szakigazgatás szerve a honvédség térképész szolgálata. 

	(3) Jogszabály hatósági feladatokat állapíthat meg a központi  földmérési szervezet, illetve a honvédség térképész szolgálata számára.

	(4) A központi földmérési szervezet hatáskörébe utalt ügyekben a földművelésügyi miniszter, a honvédség térképész szolgálatának hatáskörébe utalt ügyekben a honvédelmi miniszter jár el másodfokon.


A szakigazgatás feladatai

27.§

	A szakigazgatás szervei

	a) az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat végeznek, illetve végeztetnek;

	b) őrzik és kezelik az állami alapadatokat, alaptérképeket és topográfiai térképeket;

	c) állami alapadatokat és térképeket szolgáltatnak;

	d) a földmérési szakfelügyelet útján ellenőrzik a földmérési és térképészeti tevékenységet, e tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsági előírások betartását és a jogkörükbe utalt más hatósági feladatokat is ellátnak.


IX. FEJEZET

Az állami alapfeladatok költségeinek forrása

28. §

	(1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni. Az állami alapadatok forgalmazásából származó adatszolgáltatási díjat az állami alapfeladatok ellátására kell fordítani.

	(2) A 7. § (2) bekezdése szerinti külön díjat teljes egészében állami térképek készítésére kell fordítani.

	(3) Az állami alapadatok soron kívüli, vagy az előírtnál részletesebb és pontosabb előállítása a megrendelő költségére, vagy költség-hozzájárulásával történhet.


Vegyes- és záró rendelkezések

29. §


	(1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter és a honvédelmi miniszter arra, hogy együttes rendeletben szabályozza

	a) a földmérési és térképészeti tevékenység szakképesítési és jogosultsági feltételeit,

	b) a földmérési és térképészeti tevékenységhez kapcsolódó együttműködés rendjét,

	c) a mérőkamarás légifényképezés feltételeit,

	d) az állami topográfiai térképek készítésének és állami átvételének követelmény-rendszerét,

	e) a Térképellátási Koordinációs Bizottság működésének szabályait és  feltételeit,

	f) a földmérési és térképészeti munkarészek selejtezésének rendjét.

	(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy feladatkörében rendeletben szabályozza

	a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét,

	b) az alaphálózatok - ide nem értve az Országos Gravimetriai Hálózatot - létesítésének és fenntartásának szakmai követelményrendszerét,

	c) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítésének szakmai követelményrendszerét,

	d) az állami átvételi vizsgálat és minősítés rendjét,

	e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános előírásait.

	(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter arra, hogy feladatkörében rendeletben szabályozza

	a) a szakigazgatási feladatokat és hatásköröket,

	b) a honvédelmi célú térképellátást,

	c) a mérőkamarás légifényképezés engedélyezésének és használatának rendjét.

	(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter. a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésének, szolgáltatásának rendjét és díját, a 7.§ (2) bekezdése szerinti külön díjat, valamint a 12. § (5) bekezdésében foglalt, a földhivatal által elrendelt bemérés díját.

	(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra, hogy a felelősségi körükbe tartozó szakterületen jelentkező sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét  - e törvénnyel összhangban - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozzák.


30. §

	Ez a törvény a kihirdetését követő 3. hónap első napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 51/1979. (XII. 20.) MT, 26/1984. (IX.1.) MT és 69/1990. (IV.4.) MT rendeletek és a 2039/1981. (XII. 29.) Mt. h. határozat hatályukat vesztik.





A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES INDOKOLÁSA

 I.

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS


A földmérési és térképészeti tevékenység az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátását, az államhatár jeleinek elhelyezését és fenntartását, a műszaki tervezést és sok egyéb tevékenységet.

A szakterületet a 27 évvel ezelőtt kiadott, \"A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló\" 12/1969. (III. 11.) kormányrendelet szabályozza, amely több ízben módosításra került. Az időközben lényegesen megváltozott gazdasági, politikai, tulajdoni és technikai viszonyok következtében a rendeletben foglaltak túlhaladottá váltak, s miután a földmérési és térképészeti tevékenység az állampolgárok széles körét, valamint honvédelmi érdeket érint, indokolt azt törvényi szintű szabályozással felváltani. A Varsói Szerződés megszűnése következtében lehetővé vált a katonai térképek titkosságának feloldása. A gazdasági szempontok fokozott előtérbe kerülésével és az ország védelmi koncepciójának módosulásával megszűnt a katonai térképészet elszigeteltsége. A polgári és a katonai terület magas szintű együttműködést és egységes törvényi szabályozást igényel, miután a két tevékenység szorosan kötődik egymáshoz.

A törvény elsődleges célja az ország geometriai rendjének és védelmi képességének fenntartásához szükséges térképi alapok biztosítása, illetve az, hogy az ország egész területéről olyan térképek álljanak rendelkezésre, amelyek egyaránt alkalmasak a térképekre épülő hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjának megteremtésére.

A javaslat meghatározza az állami alapfeladatok és alapadatok körét. A jogosultság, a munka-bejelentési kötelezettség, a minőségtanúsítás kérdéseit illetően szabályozza az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, úgynevezett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységet is. Meghatározza az állami földmérési alaptérkép, annak nyilvántartási térképe és az állami topográfiai térkép tartalmának, készítésének, felhasználásának alapvető szabályait. Az állami alapfeladatok között az ország térképellátásának biztosítása és a honvédelem térképellátása szerepel, mint elsődleges szabályozási terület.

A törvényjavaslat előírja, hogy az állami földmérési alaptérképeket a továbbiakban digitális formában kell készíteni, amelyek a térinformatikai rendszerek közvetlen alapjaként is szolgálnak.

Külön fejezet tartalmazza a mérés jogát az ingatlanokon, a földmérési jelek elhelyezésének és használatának egyes kérdéseit, valamint e jelek védelmének szabályait is. A földmérési és térképészeti tevékenység végzésének személyi feltételeiről a javaslat úgy rendelkezik, hogy a földmérés és térképészet szakképzettséghez kötött tevékenység. A törvényjavaslat szabályozza a földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő tulajdonjogi kérdések körét, a földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetét, valamint a szakigazgatás feladatait.

Az állami alapmunkák (az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése, az állami topográfiai térképek előállítása, az alapponthálózat létesítése és fenntartása, valamint az államhatár földmérési munkái) végzésének alapvető pénzügyi forrása az állami költségvetés. Napjainkban az e célra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat - különösen a számítógépen kezelhető, új állami földmérési alaptérképek esetében - nem nyújt kellő fedezetet a megnövekedett mennyiségi és minőségi igények kielégítésére. Ezért a törvény- javaslat érvényesíti azt az elvet, hogy az állami költségvetés mellett, a felhasználók széles köre az eddigieknél fokozottabb mértékben vegyen részt a térképkészítés finanszírozásában.

A törvényjavaslat több rendelkezése közvetlenül érinti az állampolgárok széles körét. Egyfelől a megfelelő minőségű állami földmérési alaptérkép készítésének - az államra rótt - kötelezettségével és a nyilvántartási térkép változásvezetésével kívánja biztosítani a biztonságos tulajdonláshoz fűződő jogokat, másfelől ugyanebben a tárgykörben közreműködési kötelezettséget is tartalmaz az állampolgárok részére. Ilyen pl. a földrészletek - felmérés előtti - elhatárolása, illetve a földmérési és térképészeti munkavégzés eltűrése a magántulajdonban álló ingatlanokon.

A törvényjavaslat - figyelembe véve az ágazattal szemben megnyilvánuló igényeket és követelményeket, illetve kihasználva a műszaki fejlődés adta lehetőségeket - olyan kereteket teremt a földmérési és térképészeti tevékenység számára, amelynek következtében növekedhet a lakosság bizalma az állami térképek és az ezekre épülő nyilvántartások iránt.


II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. fejezet

Általános rendelkezések

az 1. §-hoz

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy összhangot teremtsen a földmérés és térképészet területén és a tevékenység végzéséhez egységes térképrendszert biztosítson. Az országosan egységes térképrendszer képezi az alapját az ingatlan vagyont leltárba foglaló ingatlan-nyilvántartásnak, a különböző térinformatikai rendszereknek, s minden tevékenységnek, amely a föld felszínének mérésével kapcsolatos. A szabályozás kiterjed  a különböző térképrendszerek kapcsolatára, összhangjára, ezáltal biztosítva azt, hogy a különböző beruházásokhoz, kivitelezésekhez szükséges térképi információk rendelkezésre álljanak. A javaslat egyértelműen meghatározza az állam feladatait a földmérési alaptérképek előállításával, karbantartásával és szolgáltatásával kapcsolatban. Az egységes elvek és szakmai követelmények meghatározásával, továbbá a követelmény-rendszer betartásának ellenőrzésével, valamint a földmérési tevékenység során keletkezett információk azonos elvek szerinti tárolásával és szolgáltatásával biztosítható, hogy ugyanazon a területen ismételt és párhuzamos munkavégzésre ne kerüljön sor.

a 2. §-hoz

E § a törvényjavaslat tárgyát határozza meg. Az (1) bekezdés részletesen felsorolja azokat a feladatokat, tevékenységeket, amelyeket a törvény szabályoz. A (2) bekezdés előírja, hogy a törvény alkalmazása szerint mit kell földmérési és térképészeti tevékenységnek tekinteni.
Természetesen a szabályozás nem azonos terjedelmű a különböző földmérési és térképészeti tevékenységek esetében. A nem állami érdekből végzendő sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatban nincs szükség részletes törvényi szintű szabályozásra. Az egyéb célok érdekében végzett földmérési munkáknál elegendő csak a tevékenység kereteit meghatározni (jogosultság, a minőség tanúsítása, stb.).
A törvényjavaslat nem szabályozza a földtani, geofizikai bányászati célú felmérések, valamint a felszín alatti természetes képződmények és mesterséges létesítmények térképezését. Erre ugyanis külön törvény rendelkezései az irányadóak.



a 3. §-hoz

A törvényjavaslat szövegében szükségszerűen szerepelnek nem közismert szakkifejezések is. E § ezek tartalmát, értelmezését adja meg olyan mértékig és részletességig, amennyi a jogalkalmazás tekintetében szükséges. Ezek a magyarázatok és meghatározások nem tudományos elemzési szinten, hanem a napi használatban közérthető nyelven készültek. Vannak olyan esetek is, amikor valamilyen fogalomról maga a törvényjavaslat szövege ad meghatározást. Ezek természetszerűleg itt nem kerültek kifejtésre.


II. fejezet

Állami alapfeladatok és alapadatok

a 4. §-hoz

Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat.
A térképellátás biztosítása érdekében különböző munkákat szükséges elvégezni, amelyeket a törvényjavaslat állami alapmunkaként határoz meg. Ezek közül legfontosabb az állami földmérési alaptérképek - és ezek átnézeti térképei -, valamint az állami topográfiai térképek készítése, karbantartása.A folyamatos állami alapmunkák körébe tartozik még a térképek készítéséhez nélkülözhetetlen vízszintes, illetve magassági alapponthálózat létrehozása, fenntartása és az államhatár pontjainak megjelölése, mérése, karbantartása. A térkép felújítására akkor kerül sor, amikor a természetben bekövetkezett változások mennyisége, illetve annak rögzítése a térkép használatát, annak áttekinthetőségét még nem zavarja. Ellenkező esetben indokolt új térkép készítése.

Állami alapfeladat továbbá a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása annak érdekében, hogy a különböző térképműveken az azonos földrajzi objektumok azonos elnevezéssel jelenjenek meg.


az 5. §-hoz

Az állami alapadatok körébe tartoznak az alapponthálózatok pontjainak  vízszintes és magassági adatai és az állami földmérési alaptérképek (alaptérképek) - a törvényjavaslatban meghatározott - tartalma (földrészletek határvonalai, helyrajzi számai, területe, művelési ága, stb.). Állami alapadatnak kell tekinteni továbbá az állami topográfiai térkép adatait,  a térképkészítés alapjául szolgáló mérési adatokat, számítási munkarészeket és légifényképeket. Az állami térképek digitális adatállományai ugyancsak állami alapadatokat tartalmaznak. Az (1) bekezdés rendelkezése szerint az állami alapmunkák keretében keletkezett adatokat és térképeket - azok vizsgálatát és állami átvételét követően - állami alapadatként kell kezelni.

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységek végzése során keletkezett adatok és térképek - melyek céljaikat és minőségüket tekintve is igen sokfélék lehetnek - akkor válhatnak állami alapadatokká, ha a szakhatósági vizsgálat mind jellegében, mind minőségében alkalmasnak találja azokat az alapadatok sorába történő beillesztésre.

A (3) bekezdés az állami alapadatok kötelező felhasználásáról rendelkezik. Erre egyrészt a különböző földmérési és térképészeti munkák összehangolása miatt van szükség, másrészt ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon a területen ismételt és szükségtelen mérések ne történjenek. A rendelkezés célja az összhang megteremtése a különböző földmérési és térképészeti munkák között, egyben a párhuzamos munkavégzés és az adott területen történő ismételt és szükségtelen mérések és térképek előállításának megelőzése.


a 6. §-hoz

A törvényjavaslat az állami alapadatok tárolásáról úgy rendelkezik, hogy azokat országos adattárban és helyi adat és térképtárakban kell elhelyezni.
Azokat a földmérési és térképészeti adatokat, amelyek az ország teljes területére vonatkoznak és polgári célú felhasználásra kerülnek, a földművelésügyi miniszter által kijelölt intézményben tárolják, illetve ott történik az igénylők részére az adatok szolgáltatása. A katonai földmérési és térképészeti tevékenység körében előállított alapadatok tárolása, kezelése és szolgáltatása a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezetnél történik. Az un. helyi vonatkozású állami alapadatokat pedig a földhivatalok tárolják, vezetik az adattartalomban bekövetkezett változásokat és szolgáltatják a lakosság és egyéb felhasználók számára az adatokat. Miután ezen adatok általában az építési igazgatási eljárásban, a különböző közművek építésnél, az ingatlanforgalomnál szükségesek, ezeket célszerű annál a földhivatalnál biztosítani, amely a felhasználóhoz a legközelebb áll és amelynek az adott tevékenység hatósági jogkörébe tartozik.

a 7. §-hoz

Az állami alapadatok jellegéből és a kötelező felhasználásuk elrendeléséből fakadóan az igénylők részére korszerű adat- és térképszolgáltatást kell biztosítani olyan díjfizetési- és egyéb feltételekkel, amelyek legalább részben ellensúlyozzák az adatok és térképek előállításának költségeit. Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása - az adatállomány különleges értéke és a további változásvezetési kötelezettség miatt - csak az adatszolgáltatóval kötött, egyedi rendelkezéseket is tartalmazó megállapodás alapján történhet.

Az állami alapadatok mind hitelesített, mind hitelesítés nélküli formában az igénylő rendelkezésére bocsáthatók. Az igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy hatósági eljárásban a hatóságok csak hitelesített állami alapadat fogadnak el. Jogkövetkezménnyel járó döntés előkészítéséhez is csak hitelesített adat használható fel.

A (3) bekezdésben foglaltak a honvédelmi érdekekre figyelemmel kerültek meghatározásra. Az (5) bekezdés az állami alapadat előállításakor készült különböző számítási adatok, térképvázlatok általános felhasználását, azokba való betekintést korlátozza. Ezek ugyanis csak szakember számára adnak eligazítást, amennyiben laikus használja azokat, téves következtetést vonhat le, amely viszont vitáknak és helytelen méréseknek lehet az eredője, és ez nemkívánatos polgári perekhez vezethet.


a 8. §-hoz

A vízszintes, a magassági, illetve a 3 dimenziós alapponthálózatok a felmérési munkák kiinduló vázát jelentik. Az államnak folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy az alapponthálózatok az ország egész területén rendelkezésre álljanak. A különböző térképek erre épülve készülnek.
Az alappontokat földmérési jelekkel jelölik meg, amelyeket a földhivatalok rendszeresen, a helyszínen ellenőriznek. Megrongálódásuk vagy elpusztulásuk esetén gondoskodnak azok pótlásáról.

Az alapponthálózatok szakmai követelményrendszerét a földművelésügyi miniszter által kiadott szakmai szabályzatok, illetve szabványok határozzák meg.


a 9. §-hoz

E § az ország térképellátásáról rendelkezik. Egyben meghatározza, hogy mi tekintendő állami térképnek. Részletesen felsorolja az állami alaptérkép alkalmazási területét, illetve előírja, hogy milyen nyilvántartások, tevékenységek ellátására kell, hogy alkalmas legyen.

A (3) bekezdésben foglaltak szerint az állami alaptérképeket folyamatosan fel kell újítani. Amennyiben a természetben bekövetkezett változások mennyisége folytán a térkép tartalma olyan mértékben megváltozik, hogy az nehezen áttekinthető és használható, akkor új térképet kell készíteni. Ez a rendelkezés azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználók számára a természetbeni és a jogi állapotot összhangban tükröző térkép álljon rendelkezésre.
A törvényjavaslat (4) bekezdése kötelezővé teszi, hogy a jövőben az új állami földmérési alaptérképet kizárólag numerikus meghatározással, számítógépen kezelhető formában kell előállítani. Ezen technológiai jellegű rendelkezés újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, amit a számítógépek fejlettsége és elterjedtsége, illetve az alkalmazásában rejlő lehetőség indokol.
Ezt a gyakorlatot a jelenleg folyó földbirtok-politikai tevékenységek során (kárpótlási eljárás, részarány földtulajdon nevesítése) már alkalmazzák, így a tervezett szabályozás megfelelő szakmai tapasztalatokon alapul. A vázolt rendelkezés eredményeként létrejön a \"papír nélküli\" térkép, illetve lehetővé válik, hogy a számítógépen tárolt adatokból tetszőleges méretarányú térkép legyen előállítható.


III. fejezet

Az állami térképek

a 10. §-hoz

Az állami földmérési alaptérkép fogalmát és kötelező tartalmát határozza meg az (1) bekezdés. Miután az alaptérképen a terület számszerű formában nem jelenik meg, ezért szükséges, hogy a területi adatok megismerése biztosított legyen. Ezt a célt szolgálja a területjegyzék, amely az adott településen található valamennyi földrészlet területi adatát - a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében - tartalmazza.

Jelenleg az ország területének megközelítőleg 50 %-án készültek el az egységes országos térképrendszerben az új alaptérképek. Ezek a térképek 1975-től folyamatosan készülnek, azonban a csökkenő mértékű költségvetési támogatás miatt ez a folyamat lelassult. Ezért az ingatlan-nyilvántartáshoz és a különböző hatósági eljárásokhoz, valamint a műszaki igények kielégítéséhez átmenetileg szükség van a korábban készült térképekre is. A (2) bekezdés alapján ezeket a régebbi térképeket - az új alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni.

Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás mellett különböző nemzetgazdasági, hatósági és honvédelmi igényeket kell, hogy kielégítsen. Egyben alapul szolgál a különböző hatósági nyilvántartásokhoz és az ezekhez kötődő térinformatikai rendszerekhez. A különböző hatósági és bírósági eljárásokban az alaptérkép adattartalma - hitelessége folytán - irányadó, annak használata kötelező. Ezeket a rendelkezéseket tartalmazzák a § (3)-(6) bekezdései.


a 11. §-hoz

Általános társadalmi igény, hogy az alaptérkép hűen tükrözze a valóságot és a térkép tartalmában bekövetkező változások rögzítése mihamarabb megtörténjen. Annak érdekében, hogy a földmérési alaptérkép a természetbeni, a valósághű állapotot tükrözze a település felmérésében a lakosságnak aktívan közre kell működni. Ez viszont csak akkor várható el, ha erről a tevékenységről tudomást szerez. Ezért írja elő a törvényjavaslat, hogy a település új alaptérképének elkészítéséről a helyi önkormányzat a lakosságot tájékoztatja. A lakosság aktív közreműködése abban nyilvánul meg, hogy a tulajdonát képező földrészlet határvonalát, illetve annak töréspontjait köteles megjelölni és egyben nevét és lakáscímét jól látható módon feltüntetni. Ezzel a cselekménnyel ugyanis nem kívánatos vitákat, illetve helytelen méréseket lehet megelőzni. A hatályos kormányrendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ennek nemkívánatos hatása egyértelműen érzékelhető. Amennyiben a tulajdonos a felhívásnak nem tesz eleget, akkor a felmérést a természetbeni állapotnak megfelelően kell elvégezni. A tulajdonosnak felróható mulasztásából fakadó térképezési, területszámítási hibák, illetőleg az ebből származó költségek a földrészlet tulajdonosát terhelik, amelyet a körzeti földhivatal határozattal állapít meg.
Fontos rendelkezése e §-nak, hogy a terület felméréséből, térképezéséből vagy területszámításából adódó hibákat a körzeti földhivatal az alaptérképen, illetve a területjegyzékben bármikor, hivatalból is kijavíthatja, természetesen az államigazgatási eljárás előírásainak megfelelően, a tulajdonos egyidejű értesítése és a jogorvoslat biztosítása mellett.

A hibajavítási lehetőséget azért szükséges biztosítani, mert az elkészült térkép tartalmának vizsgálata mintavételes eljárással történik, így abban természetszerűleg rejtett hibák is előfordulhatnak. A hibajavítás azonban a természetbeni, valóságos birtoklási viszonyokat nem változtathatja meg, az csak bírósági, hatósági határozattal, vagy az érintett tulajdonosok egyetértésével valósulhat meg.



a 12. §-hoz

Az alaptérkép akkor tanúsíthatja hitelesen a tartalmát, ha a természetben bekövetkezett változásokat a térképen átvezetik. Az alaptérkép egy olyan térképmű, amely több példányból áll. A változásokat valamennyi nyomtatott térképpéldányon átvezetni nem indokolt. Ezért e térkép egy kiemelt példányán - a nyilvántartási térképen - kell a változásokat átvezetni. A \"nyilvántartási térkép\" elnevezés arra utal, hogy ez a térképpéldány szolgál a változások térképi nyilvántartására. Ha az alaptérkép már számítógépes adatállományként áll rendelkezésre, a változásokat ebben az adatállományban kell átvezetni és ez az adatállomány szolgál nyilvántartási és így ingatlan-nyilvántartási térképként is.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, többször módosított 1972. évi 31. számú tvr. IV. fejezete foglalkozik a változások átvezetésével, azzal a rendelkezéssel, hogy a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján, továbbá az illetékes hatóság megkeresésére vagy hivatalból vezeti át a változást az ingatlan-nyilvántartásban. Rendelkezik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez vázrajz benyújtása is szükséges.

A vázrajzok tartalmáról és készítési követelményeiről szintén a hivatkozott jogszabály ad eligazítást, ezért a törvényjavaslat ezekre nem tartalmaz külön rendelkezéseket.

E § további fontos rendelkezése az, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem, de az alaptérkép tartalmát érintő változásokat - ugyancsak változási vázrajz, vagy megvalósulási térkép csatolásával - szintén be kell jelenteni a földhivatalnak. Ilyen változás lehet pl. egy toldalék épület megépítése, vagy a közterületi műtárgyak (aluljárók, metróállomások, stb.) megvalósulása.


a 13. §-hoz

Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet. Mivel ez az egyedüli állami térkép, amely a földrészlet határokat ábrázolja, fontos állami, társadalmi és tulajdonosi érdek fűződik ahhoz, hogy a földrészletek határvonalai a tulajdonjog szempontjából helyesen szerepeljenek a térképen.

Ezért szükségesek azok a szempontok, amelyekre a földrészlethatár meghatározásakor figyelemmel kell lenni. Ezt szolgálja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 42. § is, amely szerint az új térkép alapján szerkesztett új ingatlan-nyilvántartás részeit (a tulajdoni lapokat, a földkönyvet és az ingatlan-nyilvántartási térképet) a szerkesztés után harminc napig a helyi önkormányzatnál közszemlére kell tenni. Ezáltal mód nyílik arra, hogy a tulajdonosok földrészlet helyes ábrázolását és területi adatát ellenőrizzék és egyet nem értés esetén a földhivatalnál felszólalással élhessenek.


a 14. §-hoz

A § mindenek előtt meghatározza az állami topográfiai térkép fogalmát és tartalmát. A tartalom egyik legfontosabb jellemzője a domborzat ábrázolása, ugyanakkor a tulajdonviszonyokat tükröző földrészlet-határokat az állami topográfiai térkép nem tartalmazza. A tartalmi és méretaránybeli különbség elsősorban a felhasználási terület által támasztott igényekből következik. Az állami topográfiai térkép katonai feladatoknál jelentkezik elsődlegesen, a polgári célú felhasználásában pedig a különböző, általános jellegű tervezéseknek (pl. utak, vasutak nyomvonalának tervezése), az országos és regionális térinformatikai rendszereknek képezi az alapját. A javaslat tételesen rögzíti, hogy az állami topográfiai térképnek milyen célokat kell kielégítenie. A törvényjavaslat az állami topográfiai térképek készítésének részletes szabályozását a földművelésügyi- és a honvédelmi miniszterek hatáskörébe utalja.

a 15. §-hoz

A térinformatikai rendszerekkel kapcsolatos rendelkezés a törvényjavaslatnak egy új jellegű intézkedése, amely jelenleg sem törvényi, sem egyéb szinten nincs szabályozva. A térinformatika mint a térképre felépített informatikai rendszer Magyarországon fiatal tudományág, amelynek a gyakorlati alkalmazása rohamosan terjed. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében törvényi szinten indokolt előírni, hogy az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául az állami térképeket és az állami alapadatokat kell használni. Ez a rendelkezés évtizedekre meghatározza az ezzel kapcsolatos elveket és eljárásokat.

E térinformatikai rendszerek céljára tehát nem kell új felméréseket végezni, hanem az alaptérkép felhasználásával (tartalmának esetleges bővítésével vagy szűkítésével) kell biztosítani, hogy állandó kapcsolat állhasson fenn az ingatlan-nyilvántartással és egyéb térinformatikai rendszerekkel. Így a térinformatikai tartalom alapján hozott határozatok közvetlenül érvényesíthetők az állami vagy az önkormányzati nyilvántartásokban.
A jogi vonatkozáson kívül a rendelkezés gazdasági jelentősége is nagyon nagy, mert új térkép készítése egy térinformatikai rendszer részére több 10 millió forintba kerülhet, tehát olyan összeget jelent, amely önmagában elég lenne a térképre épülő informatikai rendszer létrehozására.

IV. fejezet

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység

a 16. §-hoz

Az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, különböző műszaki célok megvalósítása érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat nevezik összefoglaló néven \"sajátos célú földmérési és térképészeti\" tevékenységnek. Ez a tevékenység teszi ki az országban folyó földmérési munkák jelentős részét. Ilyennek tekintendők többek között a kárpótlással és a részarány földtulajdon meghatározásával összefüggő földmérések, amelyek kiterjednek az ország külterületének döntő hányadára. Az  előzőeken túlmenően a sajátos célú munkák magukban foglalják a közműnyilvántartás munkáit, a beruházásokkal kapcsolatos földmérési munkákat, parcellázásokat, megosztásokat, a kisajátítás földmérési munkáit, az út-, vasút-, vízügy-, erdészet földmérési munkáit stb. 

A sajátos célú munkákra vonatkozóan három előírást kell kiemelni:

a) az állami alapadatokat a munka során - a munka jellegétől függően - fel kell használni,

b) az alaptérkép tartalmának megváltoztatásával járó földmérési munkát úgy kell elkészíteni, hogy a keletkezett új adatok és térképek közvetlenül beilleszthetők legyenek az állami alapadatok sorába,

c) a sajátos munkák folytán - esetlegesen - keletkező, az állami alapadatok körébe tartozó adatok - állami átvételi vizsgálat után - állami alapadattá válnak.

A munkálatok során mértékadónak kell tekinteni mind az állami alapmunkákra vonatkozó szakmai szabályzatokat és szabványokat, mind az illetékes szaktárca által kiadott előírásokat.

Ezen rendelkezéseken keresztül valósítható meg a különböző földmérési és térképészeti munkák összhangja, a párhuzamos munkavégzések elkerülése, illetve így biztosítható az állami alapadatok körének teljessége, s ezáltal az adatszolgáltatás magasabb színvonala.


V. fejezet

A földmérési munkák végzése

a 17-20. §-okhoz

A földmérési és térképészeti munka végzésének alapvető feltétele, hogy a földmérő a terepen - az e célra létesített, vagy létesítendő - alappontokat és a mérendő részletpontokat megközelíthesse, azokat állandó módon (kővel, csappal, stb.) vagy ideiglenesen (jeltárcsával, kitűzőrúddal, prizmával, stb.) megjelölhesse, \"láthatóvá\" tehesse. A tevékenység ellátása keretében új alappontok meghatározására is sor kerülhet. Ez szükségszerűen azzal jár, hogy a földmérőnek idegen ingatlanokra kell belépnie (lakás és lakás céljára szolgáló ingatlanok kivételével) és a mérés ideje alatt ott kell tartózkodnia.
Ezt a tevékenységet a törvény erejénél fogva, illetve földhivatali határozat alapján az ingatlan-tulajdonosok kötelesek eltűrni, mert ellenkező esetben lehetetlenné válik a műszaki munkák alapját képező földmérési, térképkészítési munkák elvégzése.

A törvényjavaslat szabályozza a földmérőnek azt a magatartását is, amelyet a mérés alkalmával tanúsítani köteles. Meghatározza, hogy a földmérés során az ingatlanok megközelítésével, ott tartózkodásával kapcsolatos jogai mellett milyen kötelezettségek terhelik. Igy például a földmérőnek mérési jogosultságát igazolnia kell, s ha a mérés alkalmával a tulajdonosnak kárt okoz, azt a felmérést végző szervezet, illetve vállalkozó - a Ptk. szabályai szerint - köteles  megtéríteni,  építmény  esetében  pedig  az eredeti állapotot helyreállítani. 
A törvényjavaslat az államhatár pontjai, illetve az alaphálózati pontok vonatkozásában biztosítja a Magyar Állam számára e földmérési jelek által elfoglalt terület - pontonként maximum 50 m2 - ingyenes használati jogát. E rendelkezés szükségességét az indokolja, hogy az e körbe tartozó, megközelítően százezer földmérési alappont alkotja azt a nagypontosságú vízszintes és magassági  \"vázat\", amely minden állami térkép és minden földmérési, térképészeti munka alapja.
A földmérési jelek tulajdonjogát, kezelését és védelmét a javaslat egyértelműen meghatározza, egyidejűleg azt is, hogy a tulajdonosi jogokat melyik szervezet jogosult  gyakorolni. Előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának a földjén, épületén elhelyezett földmérési jel védelme érdekében mitől kell tartózkodnia, amennyiben pedig az ingatlanán elhelyezett földmérési jel megrongálódik, vagy megsemmisül hol kell ezt bejelentenie.
Szabályozza a törvényjavaslat azt az esetet is, amikor a földmérési jelet valamilyen oknál fogva át kell helyezni, meg kell szüntetni, vagy pótolni kell. A felsorolt esetekben a költségeket az köteles viselni, akinek ez az érdekében áll, vagy akit a földhivatal erre kötelezett. Ilyenek általában nagyobb méretű beruházásoknál (pl. útépítés) fordulnak elő.


VI. fejezet

A földmérési és térképészeti tevékenység végzése

a 21. §-hoz

A törvényjavaslat értelmében a földmérési és térképészeti munka szakképzettséghez kötött tevékenység. Azt, hogy mi tekintendő szakképzettségnek, a javaslat 29. §-ban adott felhatalmazása alapján külön jogszabály határozza majd meg. A jelenlegi szabályozás szerint ennek tekintendő mindaz a közép és felsőfokú szakirányú végzettség, amelynek megszerzése során a meghatározott szaktantárgyak érettségi-, illetve vizsgatárgyak voltak. Ezen előírások a jövőben is fenn kell tartani. Ez a szabályozás azért lényeges, mert a szakszerűtlen földmérési munka milliós károkat okozhat. A földmérési tevékenység szakképesítéshez való kötése állampolgári érdek is, tekintettel arra, hogy a föld magántulajdon uralkodóvá vált, s az ingatlanok értékének növekedésével jogos igény, hogy azok felmérése és kitűzése szakszerűen történjen. Ezért e §-ban történt a minőséggel összefüggő előírások, annak tanúsításának meghatározása is.

A törvényjavaslat 12. § (3) bekezdése foglalkozik azzal, hogy az alaptérkép a tartalmát valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja. A tervezet 10. § (6) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az alaptérkép állami alapadat, tartalma pedig hiteles alapul szolgál bírósági vagy más hatósági eljáráshoz. Mindez fokozott minőségi követelményeket jelent, ezért e § (5) bekezdése előírja, hogy az alaptérkép tartalmát érintő földmérési munka minőségének tanúsítását csak ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező földmérő végezheti. E minősítés követelményrendszerét a törvény felhatalmazása alapján ugyanaz a jogszabály rögzíti majd, amely a szakképzettségi követelményekről rendelkezik.


a 22. §-hoz

A térképi adatokra és a térképek keletkezésekor vagy megváltoztatásakor meghatározott mérési adatokra olykor évtizedek múlva is szükség lehet. Igy pl. a kárpótlási eljárás során, olykor 45-50 évvel előbbi, a földrészletek akkori elhelyezkedését tükröző térképi állapotra vagy területi adatokra volt szükség. Ugyanígy, peres eljárásban gyakran fordul elő, korábban érvényben volt adatokat kell felhasználni. Ezért szükséges az (1) bekezdésben foglaltakat elrendelni.

Egy különleges, a selejtezéshez hasonló eljárás az is, ha a térkép tartalmának változása esetén a megszűnt régebbi térképi állapotot törlik, és csak az új állapot szerepel a térképen. Ennek további változata az, hogy új térkép készítése esetén a régit ki kell vonni a forgalomból, de adott esetben e térkép adatait is fel kell használni. Ezért van szükség a selejtezés feltételeinek pontos előírására külön jogszabályban. Itt kell rendelkezni arról is, hogy ha a számítógépen kezelt térképi adathalmaz változik, a megváltozott térképi állapot archiválásáról gondoskodni kell.






VII. fejezet

A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések

a 23. §-hoz

A rendelkezésre álló földmérési és térképészeti állami alapadatok hatalmas értéket képviselnek, amelyek új előállítása mintegy 100 milliárd forintba kerülne. Ezért fontos törvényben is rögzíteni, hogy mindez állami tulajdonban van. Újszerű rendelkezése a javaslatnak, hogy a földmérési és térképészeti adatok, termékek másolásához az azon feltüntetett tulajdonos hozzájárulására van szükség, aki a további felhasználásért díjra tarthat igényt. A szabályozást a földmérés és térképészet állami monopóliumának a megszűnése tette indokolttá.

Ki kell emelni azonban a törvényjavaslat e §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, miszerint az alapadatok állami átvételét követően az adatok előállításával, szolgáltatásával kapcsolatban az előállító térítésre nem tarthat igényt. Ennek az az indoka, hogy a földmérési munkák leadásának kötelezettsége nem öncélú rendelkezés, hanem éppen azért szükséges, hogy a nyilvántartásban és a térképen mindig az aktuális adatok szerepeljenek, s ezek szolgáltatását tudja biztosítani az állam a további munkavégzésekhez. További indok az is, hogy a földhivatalnak átadott munkát a megrendelő a vállalkozónak kifizette, azzal a továbbiakban csak a földhivatalnak van feladata (nyilvántartás, átvezetés, stb.)

VIII. fejezet

Földmérési és térképészeti igazgatás

a 24-27. §-okhoz

Az ágazati irányítás, valamint a szakigazgatás szervezetének és feladatainak meghatározásakor a törvény a jelenleg fennálló helyzetből indult ki, ehhez képest nem tartalmaz új rendelkezéseket.

Ennek megfelelően a szakigazgatás szervezeteit első fokon a körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, illetve országos illetékességgel a földművelésügyi miniszter által kijelölt központ földmérési szervezet és a honvédség térképész szolgálata alkotják.
E törvény hatálybalépéséig a földművelésügyi és a honvédelmi miniszter földmérési és térképészeti együttműködését a 2039/1981. (XII. 29.) Mt.h. határozat szabályozta. A jelen törvényjavaslat ezt a határozatot hatályon kívül helyezi azzal, hogy az együttműködés formáját és tartalmát a két miniszter együttes rendeletben határozza meg.

Új rendelkezése a javaslatnak a Térképellátási Koordinációs Bizottság felállítása. Feladatát képezi a különböző szakterületekről jelentkező térképkészítési igények egyeztetése annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzből olyan térképek készüljenek, amelyek több tárca igényét tudják egyidejűleg kielégíteni.
A törvénytervezet meghatározza  a földmérési szakigazgatás feladatait. Kiemelt szerepe van a földmérési szakfelügyeletnek, amely az illetékességi területén ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenységet, az azzal kapcsolatos jogosultsági előírások betartását, koordinálja a területén folyó munkákat és közreműködik az alaptérképek állami átvételében és forgalomba adásában.

IX. fejezet

Az állami alapfeladatok költségeinek forrása

a 28. §-hoz

E § a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek forrását szabályozza. Ennek értelmében a feladatok végzéséhez szükséges pénzeszközöket - összhangban az igényekkel - évenként a központi költségvetésben kell megtervezni. Igy biztosítható az, hogy az állami alapfeladatok megfelelő mennyiségben, minőségben és ütemezéssel legyenek végrehajthatók. A tervszerű munkavégzést segíti a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely előírja, hogy az állami alapadatok forgalmazásából származó bevételek csak az alapfeladatok ellátására használhatók fel. Ezen belül a térinformatikai rendszerek alapjául szolgáló digitális térképművek szolgáltatásából befolyó külön díj csakis ugyanilyen típusú feladatok kiegészítő forrását képezheti. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy különleges, vagy sürgős igények kielégítése az érdekelt anyagi teherviselésével vagy költség hozzájárulásával az igénynek megfelelően megtörténjen. Ez a bevétel szintén növeli az ágazat pénzügyi forrásait. Ezen  rendelkezések folytán az állami térképek készítése felgyorsulhat.

a 29-30. §-okhoz

A vegyes- és záró rendelkezések között a törvényjavaslat felhatalmazást ad az érdekelt minisztereknek arra, hogy a törvény végrehajtását szabályozó kérdéseket együttes miniszteri, illetve miniszteri rendeletben szabályozzák. Ezáltal a szabályozás két szinten valósul meg. A törvényjavaslat a hatályba lépéshez 3 hónapot biztosít annak érdekében, hogy az érdekelteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez.



-----------------------------------------------------------------------Ç"
