"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/2825. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT


1996. Évi ....... törvény

a Magyar KöztÁrsasÁg 1995. Évi költsÉgvetÉsÉnek vÉgrehajtÁsárÓl

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény), a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 1994. évi Zárszámadási Törvény), valamint az Országgyűlés 8/1994. (II. 22.), 43/1994. (IV. 13.), 50/1995. (V. 10.), 52/1995. (V. 7.), 77/1995. (VI. 29.) és 123/1995. (XII. 22.) OGY határozatainak végrehajtásáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A FŐÖŐSZEGEK
1. §
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtását 1 854 666,5 millió forint, azaz egymillió-nyolcszázötvennégyezer-hatszázhatvanhat egész, öt tized millió forint bevétellel,
1 988 556,7 millió forint, azaz egymillió-kilencszáznyolcvannyolcezer-ötszázötvenhat egész, hét tized millió forint kiadással,
133 890,2 millió forint, azaz egyszázharmincháromezer-nyolcszázkilencven egész, kettő tized millió forint hiánnyal
hagyja jóvá.
2. §
(1) A költségvetés kiadási előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.
(2) A költségvetés bevételi előirányzatainak teljesítését a 2. számú melléklet fejezetenként, költségvetési címenként, alcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.
3. §
(1) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a Költségvetési Törvény 2. §-ának megfelelően a központi költségvetés a bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben az adósságtörlesztési számla terhére
a) 15.048,0 millió forint összegű hiteltörlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a belföldi hitelezők javára,
b) 125.435,3 millió forint összegben vásárolt vissza államkötvényeket a belföldi hitelezőktől,
c) 20.949,6 millió forint összegű hiteltörlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára.
(2) A Költségvetési Törvény 2. §-ában szereplő kötelezettségeken felül a központi költségvetés a belföldi adósságállományból az adósságtörlesztési számla terhére rendkívüli visszafizetésként 1995-ben
a) 46.008,9 millió forint összegű hiteltörlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a belföldi hitelezők javára;
b) 50.382,4 millió forint összegben vásárolt, illetőleg kapott vissza államkötvényeket a belföldi hitelezőktől.
4. §
Az Országgyűlés elfogadja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter 1995-ben
a) 61.658,4 millió forint összegű hosszú lejáratú államkötvényt értékesített;
b) 1554,0 millió forint összegben tőkésítette az érintett államkötvények kamatát;
c) 70.677,8 millió forint értékben növelte az 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek állományát.
5. §
Az Országgyűlés elfogadja, hogy az e törvény 3. §-ában megállapított szerződések szerinti esedékességnek megfelelően és rendkívüliként 1995-ben teljesített visszafizetések részbeni finanszírozására 
a) a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján 161.309,1 millió forint összegű államkötvényt értékesített,
b) a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 
1. 		42.413,9 millió forint összegben devizahitelt vett fel a belföldi 	pénzintézetektől,
2. 		38.105,8 millió forint összegű államkötvényt értékesített,
c) a pénzügyminiszter 12.000,0 millió forint összegű konszolidációs kötvény visszafizetésére a rendkívüli privatizációs bevételi számlát használta fel,
továbbá
d) 0,5 millió forint összegben a központi költségvetés követeléseinek értékesítése,
e) 400,0 millió forint összegben konszolidációs célú államkötvények ellenszolgáltatás nélkül visszautalása,
f) 3594,6 millió forint összegben az 1995-ben a Magyar Nemzeti Bank közvetítésével befolyt privatizációs bevétel,
g)  0,5 millió forint összegben az önkormányzati hitel fel nem használt része szolgált.
6. §
(1) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a pénzügyminiszter - a Költségvetési Törvény 4. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az állami forgóalap folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia megteremtése érdekében 34.169,0 millió forint értékben növelte a kincstárjegyek állományát.
(2) Az Országgyűlés elfogadja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában ka-pott felhatalmazás alapján 1996. január 1. és 31. között a pénzügyminiszter 24.812,4 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki, amely utólag azonos összegben váltott ki kincstárjegyállomány¦növekményt. Az 1995. évi költségvetési hiány miatt így - a 24.812,4 millió forint értékű államkötvény-kibocsátást is figyelembe véve - 45.865,4 millió forinttal növekedett a kincstárjegyek állománya.
A költségvetés végrehajtásával kapcsolAtos egyes rendelkezések
7. §
(1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulás önkormányzatonként és hozzájárulásonként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül. A normatív állami hozzájárulás országosan összesített összegét a 3.  számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 229,5 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulás előirányzatáról, illetve amelyeket intézmény átadás következtében 26,4 millió forint összegben az nem illeti meg. A módosított előirányzatokat az (1) bekezdés szerinti rendelet tartalmazza. 
(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív állami hozzájárulásoknak a helyi önkormányzatokat - a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján - megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők: 
a) a helyi önkormányzatok 1995. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 1383,0 millió forint,
b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 517,3 millió forint,
c) s ennek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 1995. év után előírt tartozása 865,7 millió forint.
 (4) Az Országgyűlés megállapítja továbbá, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a normatív állami hozzájárulást - saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján - az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb, vagy azt meghaladó mértékben vették igénybe, összesen 19,4 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendelete tartalmazza.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből .......... millió forintot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésből .............. millió forintot - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának  (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendelete önkormányzatok szerint részletezi.
(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 21. §-ának (5) bekezdése alapján - figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálatára - ............... ezer forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség és további ............. ezer forint összegű jogtalanul igénybe vett központosított támogatás visszafizetése terheli, melynek önkormányzatok szerinti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendelete tartalmazza. 
(7) Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Költségvetési Törvény 21. §-ának (1), (3) és (5) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségüket - a 179/1991. (XII. 30.) Korm. r. 6. §-a alapján - 1996. március 25-ig nem teljesítették, e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek azt teljesíteni a következő feltételek szerint:
a) az a helyi önkormányzat, amelynek kamat nélküli visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg 1996. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve, az 1995. évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (55,50 %) megfelelő büntető kamatot fizet,
b) az a helyi önkormányzat, amelynek kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége volt, ennek teljesítésével egyidejűleg a kamattal növelt összeg után - 1996. március 26-tól a visszafizetés napjáig számított mulasztási napokra vetítve - további büntető kamatot fizet. A büntető kamat az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének (55,50  %) naptári napra számított mértéke.
(8) Az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítésének határideje a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 15 nap, 
a) az (5) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó kamat mértékének megállapítására a (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni,
b) a (6) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség az Állami Számvevőszék által feltárt jogtalan igénybevétel napjától keletkezik. 
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy amennyiben a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 30 napon belül a (3), (4), (7) és (8) bekezdés szerinti befizetések nem érkeznek meg az MNB 10032000-01031496 \"Önkormányzatok előző évről származó befizetései\", valamint az MNB 10032000-01034004 \"Különleges bevételek\" bevételi számlájára, az érintett önkormányzat tartozását a következő hónaptól kezdődően az esedékes finanszírozás nettósított összegéből - a tartozás erejéig - levonja. 
(10) Azon önkormányzatok számára, amelyek pótlólagos normatív állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a támogatást - 517,3 millió forintot - 1996. május 7-ig átutalta a 159/1995. (XII. 26.) Korm. r. 34. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.
(11) Azon helyi önkormányzatok részére, amelyek az (5) bekezdés szerinti állami számvevőszéki ellenőrzés alapján pótlólagos állami hozzájárulásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül rendelkezik a megállapított összeg kiutalásáról, mely az előző évi költségvetés kiegészítése címén számolandó el.
8. §
(1) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott címzett támogatásokat - jogcímenként részletezve - az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatás összegét - jogcímenként részletezve - a 6. számú melléklet tartalmazza. 
(4) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.
(5) A helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatásainak előirányzat felhasználását a 9. számú melléklet részletezi.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási előirányzatainak elszámolási különbözeteként 210.692 ezer forintot vezessen át az Önkormányzatok címzett- és céltámogatási maradvány számlája javára az Önkormányzatok előző évről származó befizetései bevételi számláról az e törvény kihirdetését követő 15 napon belül.
9. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a helyi önkormányzatok 1994. évi normatív állami hozzájárulásának elszámolásából az 1994. évi Zárszámadási Törvény 5. §-ának (3) bekezdésében előírt, egyenlegében 618,5 millió forint és az 1994. évi Zárszámadási Törvény 5. §-ának (4) bekezdésében előírt 69,5 millió forint, továbbá az 1994. évi Zárszámadási Törvény 5. §-ának (6) bekezdésében előírt, együttes összegében 83 millió forint visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
10. §
Az Országgyűlés jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 7. számú melléklet szerint.
11. §
Az Országgyűlés jóváhagyja a központi költségvetés mérlegét a 10. számú melléklet szerint.
MÁSODIK RÉSZ
ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA
12. §
(1) Az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (a továbbiakban: ÁFI Rt.) által kezelt, az államháztartási körön kívüli adósokkal szemben nyilvántartott követelésállomány 1995. december 31-én 79.404,0 millió forint, melyből 6790,3 millió forint állami kölcsön, 72.613,7 millió forint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség. Ez az 1994. december 31-i állományhoz képest - a különböző tényezők összhatásaként - 12.717,2 millió forintos követelésállomány-csökkenést jelent.
(2) Az Országgyűlés elfogadja, hogy az 1994. évi Zárszámadási Törvény 12. §-ában foglalt követelések 1995. évben a következők miatt változtak:
a) elengedésre került 721,3 millió forint követelés a mezőgazdaságban az elemi károk mérséklése céljából az 1996. évi költségvetésről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: 1996. évi Költségvetési Törvény) 48. §-ának (9) bekezdése alapján;
b) a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi átmeneti szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése alapján a szénbányászat szervezeti, irányítási és tulajdonosi rendszerének átalakítása során a felszámolás alatt álló Tatabányai Bányáknál 106,6 millió forint, és a Veszprémi Szénbányáknál 479,7 millió forint tőke követelés azonos névértékű részvénnyé történt konverziójára került sor;
c) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Költségvetési Törvény) 38. §-ában kapott felhatalmazásával élve az ÁFI Rt. felszámolás keretében összesen 175,6 millió forint adósság konverziójára vállalt kötelezettséget az Oroszlányi Szénbányáknál, az MN Gödöllői Gépgyárnál és a Borsodnádasdi Lemezgyárnál;
d) az 1993. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 1994. évi XCVI. törvény 16. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazása alapján adóskonszolidáció keretében az ÁFI Rt. összességében 161,3 millió forint követelés tulajdonrésszé történő átváltására vállalt kötelezettséget, amely összeg a GANZEG-WEST HUNGARY RT. tartozásának átalakítása, és a TOKAJ Kereskedőház Rt. tartozás átváltásának meghiúsulása egyenlegeként alakult ki;
e) a követelés összesen 52,4 millió forinttal nőtt, alapvetően felszámolásból eredő követelésnek bírói végzéssel történt érvényesítésével (Romhányi Kerámiagyár).
(3) Az Országgyűlés elfogadja, hogy 
a) állami kölcsön törlesztéséből a költségvetés bevétele 1.735,7 millió forint, míg fix járadék fizetésből 8.530,9 millió forint volt;
b) csökkent a követelés-állomány 405,8 millió forinttal az 1995. december 31-ig bírósági végzéssel lezárt felszámolásoknál be nem folyt követelések veszteségként történt elszámolása miatt;
c) a Területfejlesztési Alappal 1995-ben elszámolt és oda átutalt 36,8 millió forint, továbbá a befejezetlen felszámolásokból és a törlesztésekből befolyt 415,9 millió forint miatt, mely az ÁFI Rt megszűnésével egyidejűleg 1996-ban került rendezésre.
13. §
Az Országgyűlés elfogadja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 3. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján tartósan vagy átmenetileg 18.700,0 millió forint összegben adott át kötvényeket belföldi pénzintézeteknek a következő célokra: 
a) 5800,0 millió forint összegű kötvény az Agrobank Rt. pénzügyi helyzetének rendezését,
b) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek átadott 12.000,0 millió forint összegű kötvény a Budapest Bank Rt. privatizációjának elősegítését,
c) 900,0 millió forint összegű kötvény a pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetét
szolgálta.
14. §
Az Országgyűlés elfogadja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 22. §-a alapján 72.003,0 millió forint összegben bocsátott ki piaci kamatozású államkötvényt a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kamatmentes lejárat nélküli költségvetési adósság átalakítása céljából.
15. §
A társadalombiztosítási alapok 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. és 10. §-ai alapján 1995-ben összesen 5982,6 millió forint összegben értékesítettek az 1992. évi hiányukat finanszírozó kötvényeket, amelyek az előbbi törvény alapján a kibocsátást követő 30 nap elteltével állampapírrá alakultak át. E kötvények kamatterhe és visszafizetése a központi költségvetést terheli.
16. §
Az Országgyűlés elfogadja, hogy az 1996. évi Költségvetési Törvény 4. §-a (4) bekezdésének felhatalmazása alapján a MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalta. E hitelek átvállaláskori, kamatok nélküli, 1995. december 31-i MNB középárfolyamon átszámított állománya 45.568,1 millió forint, amely a központi költségvetés adósságát növeli.
17. §
(1) A Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 24. §-ában és az 1992. évi Költségvetési Törvény 39. §-ában szabályozott, belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben fennálló államadósság az 1995. évben a következő tényezők miatt és mértékben változott:
a) 42.413,9 millió forinttal növelték az e törvény 5. §-a b.1) pontjában foglalt hitelfelvételek,
b) 45.568,1 millió forinttal növelték az e törvény 16. §-ában foglalt hitelátvállalások,
c) 359.312,9 millió forinttal növelték az e törvény 4. §-ának a) és b) pontjában, 5. §-ának a) és b.2) pontjában, a 13., 14., és 15. §-ában foglalt államkötvény értékesítések,
d) 104.846,8 millió forinttal növelték az e törvény 4. §-ának c) pontjában és 6. §-ának (1) bekezdésében elszámolt állomány-növekedések és az 1994. évi Zárszámadási Törvény 4. §-a 2. pontjában már elszámolt 3000,0 millió forint állomány-csökkenés egyenlegeként a kincstárjegy-állomány változások,
e) 54.658,5 millió forinttal csökkentette az e törvény 3. §-ában foglalt költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése, amelyből a szerződés szerinti visszafizetés 8650,0 millió forint, a rendkívüliként teljesített visszafizetés 46.008,5 millió forint volt,
f) 6150,5 millió forinttal csökkentette az e törvény 3. §-ában foglalt nem költségvetési hiányt finanszírozó hitelek szerződés szerinti visszafizetése,
g) 175.817,7 millió forinttal csökkent az államkötvény adósság, amelyből a szerződés szerinti visszafizetés 125.435,3 millió forint, a rendkívüli visszafizetés 50.382,4 millió forint volt,
h) az e törvény 3. §-ában foglalt 248,0 millió forint összegű szerződés szerinti visszafizetés és az új hitelfelvételek következtében 245,6 millió forinttal csökkent az MNB által továbbkölcsönzött világbanki hitelek állománya.
(2) A forint hivatalos leértékeléséből és a keresztárfolyamok változásából származó kamatmentes, lejárat nélküli, MNB-vel szembeni adósság állománya 583.239,9 millió forinttal növekedett 1995-ben, amely a 655.242,9 millió forint árfolyam-különbözet és a 72.003,0 millió forintnyi kötvény-átalakítás egyenlegeként következett be.
(3)  Az (1) és (2) bekezdés szerinti növelő és csökkentő tényezők következtében a belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság összesen 898.509,3 millió forinttal emelkedett 1995-ben.
(4) A nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni költségvetési adósság az 1995. évben 83.388,9 millió forinttal növekedett.
18. §
(1) Az 1996. évi Költségvetési Törvény 32. §-ának (2) bekezdésének alapján, a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban E. Alap) 1995. évi költségvetésének végrehajtása során megállapításra kerülő hiánya alapján 1997. január 1-jei hatállyal elengedi a kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlán lévő adósságából a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 32. §-a (1) bekezdésének végrehajtása után fennmaradó 28.850,5 millió forint együttes adósságát, valamint ezen összegnek és az 1995. évi hiányuk mértékének a különbözetét.
(2) A központi költségvetés elismeri a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi XL. törvény 10. §-ának (4) bekezdése alapján a likviditási tartalék 1994. évben történő visszapótlása címén 
a) az 1995. évben a társadalombiztosítás által folyósított, de nem a társadalombiztosítást terhelő ellátások költségvetés által átutalt többlete terhére 
1. az Ny. Alapnak 756 millió forintot,
2. az E. Alapnak 112 millió forintot,
b) az Ny. Alapnak 307 millió forintot az 1992-1994. évi hiánya konszolidációjának többleteként.
(3) A központi költségvetés az E. Alapnak fennmaradó 1086,5 millió forint, az Ny. Alapnak fennmaradó 135,5 millió forintot az 1997. évi Költségvetési Törvény során megtéríti.
19. §
(1) Az Alapok elengedett adóssága ellenében, az 1995. december 31-én lejárt és meg nem fizetett, a pénzügyminiszternek a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal külön megállapodásban - 1996. december 1-jéig rögzített, 
a) állami részvétellel működő gazdálkodó szervezeteket,
b) a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. r. 1. §-ában meghatározott költségvetési szerveket, 
c) helyi önkormányzatokat,
d) sportegyesületeket 
terhelő járulék követelései 1997. január 1-jén a Magyar Államra szállnak.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerint átvett követeléseket tulajdonra váltsa, engedményezze, elengedje vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal útján adók módjára behajtassa.
(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban megjelölt szervezeteknél elengedés esetén, annak mértékével egyezően, a központi költségvetési támogatást három év alatt egyenlő részletekben csökkentett mértékben határozza meg.
20. §
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az agrárgazdasági célokra 1996. január 1-jétől hatályba lépő rendelet alapján érvényesíthető kezességek 10.000,0 millió forintban kalkulálható összegét is beleértve, a Kormány 36.366,0 millió forint összegű új kezességet vállalt.
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
21. §
Az Országgyűlés mentesíti a Magyar Államvasutak Rt-t az állami kezesség beváltása miatt 1995. évben keletkezett 2.200.162.497 forint állammal szembeni tartozás megfizetése alól.
22. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a Magyar Távirati Irodát - vállalkozássá való átalakításához kapcsolódva - mentesítse az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál 1995. december 31-én fennálló 187.810,0 ezer forint adótartozásának megfizetése alól.
23. §
E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Indokolás

A törvényjavaslat ÁltalÁnos indokolÁsa
I. 
A NEMZETGAZDASÁG 1995. ÉVI HELYZETE
A gazdaság 1995. évi helyzetét a következő legfontosabb - részben még előzetes - adatok jellemzik:


Év

Nettó
konver-tibilis

Folyó fizetési mérleg 
egyenlege


Államháztartás egyenlege (SNA)


GDP
Export-import ütem-különbség

Beru-házás

Fo-gyasz-tás

adósság MdUSD
Md USD
GDP %-ában
Mdft
GDP %-ában
volumenváltozás (%)*



1991.
1992.
1993.
1994.
14,6
13,3
14,9
18,9
0,3
0,3
-3,5
-3,9
+0,8
+0,9
-9,0
-9,4
-81
-205
-194
-359
-3,3
-7,0
-5,5
-8,2
-11,9
-3,1
-0,6
2,9
-10,6
5,3
-33,4
2,9
-10,4
-2,6
2,0
12,5
-5,6
-0,0
1,9
-0,2
1995.
16,8
-2,5
kb.-5,4
-358
kb. -6,5
kb. 1,5
kb. 20
kb. 1
-6 - -5
*/	A nemzetgazdasági elszámolások szerinti ütemek.
A márciusi intézkedések jelentősen megváltoztatták a lakosság, a vállalkozások, az államháztartás közötti jövedelemosztozkodást, mégpedig a vállalkozási szféra javára, ahol a rendelkezésre álló jövedelem emelkedett. A vállalkozások felhalmozási célú saját forrásai az 1994. évi közel 250,0 milliárd forintról 1995-ben több mint 450,0 milliárd forintra növekedtek és végülis - a márciusi kiigazítás előtt prognosztizált százmilliárdos nagyságrendű visszaeséssel szemben - ezt az előző évit megközelítő összegű nettó hitelfelvétel egészítette ki.
Mindez módot adott a vállalkozásoknak beruházásaik számottevő bővítésére. A költségvetési intézmények körében ugyanakkor átmenetileg a beruházások jelentős visszafogására is sor került, így nemzetgazdasági szinten a beruházások volumene összességében csak kismértékben emelkedett. (Az éven belül eleinte a beruházások üteme mérséklődött, majd a volumenük csökkent, végül azonban ezt a IV. negyedévben emelkedés váltotta fel.)
A reálkeresetek nagymértékben visszaestek, amit a nominálbérek mérsékelt növekedése, az adóterhelés emelkedése és az infláció felgyorsulása együttesen idéztek elő. (Az 1994. évi 7 %-os emelkedést követően tavaly 12 %-kal csökkentek a reálkeresetek; azaz a két év alatt összességében kb. 6 %-os volt a visszaesés. A lakosság összes jövedelmének reálértéke a reálkereseteknél kevésbé, 5-6 %-kal mérséklődött) A lakosság fogyasztása 5-6 %-kal csökkent. Ennek az áldozatvállalásnak, illetőleg a termelékenység emelkedésének a hatására azonban a hazai termékek versenyképessége ugrásszerűen javult (egységnyi munkaköltség alapon mérve több mint 10 %-kal). 
Miközben a felhasználás és a finanszírozás arányai az ország valós lehetőségeihez nagyságrendekkel jobban igazodtak, mint egy évvel korábban, az 1994-ben megindult növekedés 1995-ben nem tört derékba, az - bár szerényebb mértékben - továbbra is fennmaradt úgy, hogy a növekedés húzóerejévé az export vált. A GDP kb. 1,5 %-kal növekedett, míg a termelés és a hazai felhasználás közötti korábbi elnyílás jelentősen összeszűkült. 
Az ipari termelés közel 5 %-kal nőtt, az értékesítésen belül jelentősen (25-ről 30 %-ra) emelkedett az export aránya. (A kivitel bővülésében meghatározó szerepe volt a feldolgozóipari - különösen a gépipari -, illetőleg a külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak.) A gazdaság tulajdonosi szerkezetében ez évben fordulatszerű változás ment végbe azzal, hogy olyan stratégiai jelentőségű területeken megvalósult a magántulajdon dominanciája, mint az energiaszektor, a MOL és a gázszolgáltatók, a gyógyszergyártás és a MATÁV. A kormányzati beruházások visszafogásával összefüggésben erősen csökkent az építőipar teljesítménye. Kisebb a közlekedés teljesítménye is, de ezen belül emelkedett a nemzetközi áruforgalom (különösen a vasúton). A hazai fogyasztás visszaesése ellenére szerény mértékben (1 %-kal) még nőtt is a mezőgazdasági termelés, ami a gazdálkodás körülményeinek lassú konszolidálódását, az importfelhasználás csökkenését és az élelmiszergazdaság kiemelkedő exportteljesítményét takarja.
Sikerült megfékezni a fizetési mérleg romlását: a passzívum 1,4 milliárd dollárral elmaradt a megelőző évitől. A külső egyensúly javulását a jövedelmek oldaláról az tette lehetővé, hogy a vállalkozások dinamikusan tudták növelni saját forrásaikat, és sikerült lefékezni az államháztartás hiányának növekedését. E két szektor nettó hiteligénye összességében nem emelkedett, miközben a háztartások megtakarításai számottevően nőttek. Mindez a külföld felé a korábbinál kisebb forrásigényt támasztott.
A reálmutatók oldaláról a fordulat abban állt, hogy összeszűkült a külkereskedelmi áruforgalom passzívuma (az import mennyisége - a korábbiakkal ellentétben - kismértékben csökkent, az export dinamikája pedig - a nemzetgazdasági elszámolások szerint - ennél kb. 20 %-kal magasabb volt). A fizetési mérleg hiányának mérséklődésén túl mintegy 4,5 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke áramlott be, ami a korábbi években tapasztaltaknak a 2-3-szorosa. (Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a nagyprivatizáció alapos előkészítésének eredményeként az év végén - túlnyomórészt devizában - 460 milliárd forintnyi privatizációs bevétel keletkezett.) Az ország nettó külső adósságállománya így közel 2 milliárd dollárral csökkent. Ezen a biztonságos, stabil alapon vált lehetővé 1996 január 1-jétől a forint konvertibilissé tétele.
A külső egyensúly javulását alátámasztotta az államháztartási deficit elszabadulásának megakadályozása. A hiány - a privatizációs bevételek figyelmen kívül hagyásával is - a GDP arányában 1,5-2 százalékponttal kisebb volt, mint a megelőző évben, annak ellenére, hogy a jóléti és szociális rendszerek rászorultsági elvű átalakítását célzó intézkedéseket - a sorozatos alkotmánybírósági óvások értelmében - halasztani kellett, illetőleg nem lehet végrehajtani.
Az év eleji kényszerhelyzetben elindított egyensúlyjavító lépések jórésze inflációs hatású volt és így az áremelkedés - ami már 1994 utolsó hónapjaitól egyébként is erősödött - márciusban nagymértékben felgyorsult. Szeptember-októberben az energiaár-emelés (és ráadásul az élelmiszereknek az utóbbi években rendszeresen az őszi szezonban jelentkező emelkedése) okoztak újabb inflációsütem-növekedést. Az év egészében összességében 28 %-ot meghaladó fogyasztói áremelkedés jött létre. Az infláció azonban nem szabadult el, trendje a második félévben lassult, a beavatkozások hatására bekövetkezett lökésszerű növekedések a piaci ármozgásokban utóbb rendre lecsillapultak. A csúszó árfolyampolitika bevezetése és a csökkenő havi leértékelési ütem jelezte, hogy a jegybank célrendszerének középpontjába az infláció mérséklése került.
A márciusi intézkedések nyomán megvalósuló költségvetési kiigazítás és a csúszó leértékelés bevezetése módosította a monetáris politika karakterét és mozgásterét. Megszűnt az a kényszerhelyzet, amelyben az egyensúlyjavítás érdekében igen kemény restriktív eszközökkel a vállalati hitelfelvételt kellett korlátozni, és ezáltal elhárult annak a veszélye, hogy irreálisan magas kamatszint alakuljon ki. A jegybank megfontolt kamatpolitikával és pénzpiaci fellépéssel elérte azt, hogy a megtakarítások rátája a nagy reáljövedelem-csökkenés ellenére végülis némileg az előző évi szint fölé emelkedett, de azt is, hogy a forint árfolyama az előre meghirdetett sávon belül, annak alsó határán maradt, a márciusi nagy leértékelés árversenyképességet javító hatását sikerült megőrizni. 
1995-ben a Kormány radikális stabilizációs intézkedései, a polgárok áldozatvállalása, a vállalkozói szféra eredményes munkája s a szerencsés körülmények jó kihasználása fordulatszerű pozitív változásokra vezetett a gazdaságban. Számottevően javuló egyensúly mellett is lehetőség nyílt a gazdasági növekedés folytatódására. Ez nem ment végbe megrázkódtatások nélkül, de fennmaradt  a társadalmi béke.
A stabilizáció folyamata ezzel még nem tekinthető befejezettnek, az egyensúly javulását meg kell szilárdítani. A tavalyi javulásnak vannak megismételhetetlen elemei (a kormányzati beavatkozás módját, körét és mértékeit, ezt a lakossági áldozatvállalást csak a rendkívüli helyzet indokolta), átmeneti tényezői (privatizációból származó többletforrás még az idén lesz; a vámpótlékot jövőre teljesen meg kell szüntetni), a kedvező külkereskedelmi szaldót egyszeri szerencsés körülmények is javították (pl. búzakivitel).
Az elért fordulat azonban lehetőséget ad a gazdaságpolitikának arra, hogy a kényszerhelyzetekből fakadó \"tűzoltó munka\" helyett nagyobb gondot fordíthasson a stratégiai jelentőségű kérdések megoldására (tartós, biztonságosan finanszírozható növekedés, társadalmi-gazdasági modernizáció, világgazdasági integráció stb.). Reális lehetőségünk a megkezdett, a stabilizációhoz, a tartós, gyorsuló gazdasági növekedéshez vezető gazdaságpolitika megerősítése, határozott folytatása. Ennek menetében elengedhetetlen az államháztartás átfogó reformjának határozott megindítása, a gazdaság tőkefelhalmozó és tőkevonzó képességének további erősítése, az áremelkedés ütemét érdemben és rendszeresen csökkentő inflációellenes gazdaságpolitika folytatása.	

II. 
A költségvetés végrehajtásának általános értékelése
1.	A központi költségvetés helyzetének fő jellemzői
Az 1994. év végi és az 1995. év eleji gazdasági folyamatok jelzései alapján a külső és belső egyensúlyi viszonyok helyreállítására, az egyensúly romlás lefékezésére az államháztartás, illetve a központi költségvetés pozíciójának megerősítése vált szükségessé. A gazdasági stabilizációt és a gazdaság fejlődésének megindítását szolgáló intézkedés csomag korrekciós lépéseivel összhangban a központi költségvetés módosítására, pótköltségvetés benyújtására került sor. Az  intézkedések a pénzügyi és gazdasági tendenciák negatívumainak mérséklése céljából a költségvetés bevételi oldalának stabilizálását irányozták elő adópolitikai intézkedések bevezetésével, továbbá a bevétel beszedés hatékonyságának növelésével és a fekete gazdaság arányának visszaszorításával. A kiadási oldalon a bevétel növekedés mértékénél kisebb mértékű kiadás növekedést lehetett csak figyelembe venni. 
A bevételek és kiadások, valamint az egyenleg összegét és a GDP-hez viszonyított arányaikat a következő táblázat tartalmazza. 

Megnevezés
M. e.
1994. évi
tény 
1995. évi
pótköltségvetési előirányzat
1995. évi teljesítés
Bevétel
MdFt
1 191,4 
1 582,2 
1 595,0 
Bevétel/GDP
%
27,3 
30,8 
29,0 
Kiadás
MdFt
1 430,1 
1 738,3 
1 728,9 
Kiadás/GDP
%
32,8 
33,9 
31,4 
Egyenleg
MdFt
-238,8 
-156,0 
-133,9 
Egyenleg/GDP
%
-5,5 
-3,4 
-2,4 
Az 1995. évi teljesítés alapján megállapítható, hogy 
-	a költségvetés bevételei meghaladták az előirányzatot, de a jövedelmek centralizációja nem érte el az előirányzat szintjét, 
-	a kiadások elmaradtak az előirányzat szintjétől és a költségvetési újraelosztás mind az előirányzathoz, mind az 1994. évi szinthez képest is csökkent,
-	a központi költségvetés hiánya csökkent, az 1995. évi teljesítésben a hiány GDP-hez viszonyított aránya több mint 3%-kal csökkent az 1994. évihez viszonyítva.
A központi költségvetés bevételeit és kiadásait, valamint a főbb jogcím csoportok szerinti megoszlást a következő táblázatok tartalmazzák.


Bevételek

1994. évi tény

1995. évi előirányzat

1995. évi teljesítés



összeg      md Ft
megoszlás      %
összeg      md Ft
megoszlás      %
összeg      md Ft
megoszlás      %
Bevételek összesen

1 191,4 
100,0 
1 581,7 
100,0 
1 595,0 
100,0 
ebből:








gazdálkodó szervezetek befizetései (pénzintézetekkel együtt)
288,4 
24,2 
369,9 
23,4 
400,3 
25,1 

fogyasztáshoz kapcsolt adók
500,6 
42,0 
638,0 
40,3 
624,9 
39,2 

a lakosság befizetései
263,4 
22,1 
315,6 
20,0 
314,1 
19,7 

privatizációs bevételek
31,0 
2,6 
150,0 
9,5 
150,0 
9,4 

egyéb befizetések
107,9 
9,1 
108,2 
6,8 
105,8 
6,6 

Kiadások

1994. évi tény

1995. évi előirányzat

1995. évi teljesítés



összeg      md Ft
megoszlás      %
összeg      md Ft
megoszlás      %
összeg      md Ft
megoszlás      %
Kiadások összesen

1 430,1 
100,0 
1 755,9 
100,0 
1 728,9 
100,0 
ebből:








gazdálkodó szervezetek támogatása
101,1 
7,1 
97,2 
5,5 
96,4 
5,6 

felhalmozási kiadások
73,2 
5,1 
90,9 
5,2 
108,2 
6,3 

a TB közreműködésével folyósított ellátások
210,0 
14,7 
199,4 
11,4 
204,9 
11,9 

központi költségvetési szervek támogatása
349,8 
24,5 
381,5 
21,7 
375,9 
21,7 

önkormányzatok támogatása
298,6 
20,9 
321,7 
18,3 
320,2 
18,5 

adósságszolgálat, kamattérítés
292,1 
20,4 
499,9 
28,5 
502,9 
29,1 

egyéb kiadások
105,2 
7,4 
165,1 
9,4 
120,4 
7,0 

1.1.	A központi költségvetés helyzete a tervezetthez képest
A bevételek közel 1%-kal meghaladták az előirányzatot. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél jelentősen meghaladták az előirányzatot a társasági adó és vámbevételek esetében. A privatizációs bevételek az előirányzat szintjén teljesültek. 
Az előbb említett növekedések miatt kissé csökkent a fogyasztáshoz kapcsolt adók és a lakossági befizetések részaránya, de összességükben ezek teszik ki a központi költségvetés bevételeinek mintegy 60%-át. 
A központi költségvetés kiadásai a tervezetthez viszonyítva csökkentek. A csökkenés elsősorban a központi költségvetési szervek támogatásánál jelentkezett. Az egyéb kiadás csoportban az előirányzathoz képest jelentősen elmaradtak a központi költségvetés kezességbeváltási kiadásai. A kiadások megoszlását tekintve a legnagyobb arányt a belföldi adósságszolgálati kiadások jelentik, amelyek az 1994. évihez viszonyítva közel 72 %-kal nőttek.
1.2.	A központi költségvetés helyzete az 1994. évihez képest
Az 1994. évi tényhez viszonyítva jelentősen javult a központi költségvetés egyenlege, ami a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés egyik jelentős feltétele. A bevételeket tekintve jelentős növekedés történt, ami elsősorban az adórendszerbeli változások következménye. A privatizációs bevételek közel ötszörösére nőttek a bekövetkezett jelentős állami vagyonértékesítés eredményeként. A kiadások főbb tételeinek változásánál egyrészt a felhalmozási kiadások prioritásának érvényesülése figyelhető meg, másrészt érzékelhető a belföldi adósságszolgálati kiadások növekedése következtében jelentkező determináció. Ezek miatt az egyéb költségvetési támogatások részaránya az 1994. évi tényhez viszonyítva csökkent.
2.  A költségvetés és a gazdálkodói szféra
2.1.          Az adórendszer működése
Az 1995. évi gazdaságpolitikában az adórendszer szerepe a beruházások, illetve a megtakarítások ösztönzése volt.
A társasági adónál a beruházások, fejlesztések, befektetések ösztönzése az adókulcs csökkentésével, a 18 % számított adó (a vállalkozásban hagyott és fejlesztésre felhasználható jövedelem után) és a 23 % kiegészítő adó (osztalékként kivett jövedelem után) különválasztásával valósult meg. Az 1994. évben bevezetett minimumadó megszűnt és eltörlésre került az adókedvezmények többsége is.
Az új szabályok alapján a társasági adó 1995. évi pénzforgalmi szemléletű előirányzata 55.000,0 milliárd forint volt. A pótköltségvetésben az előirányzat 55.500,0 millió forintra módosult. A tényleges pénzforgalmi adóbevétel 90.991,0 millió forint. Ennek a nagy eltérésnek az oka egyrészt a vártnál magasabb összegű feltöltés (decemberben az összbevétel 52,5 %-a folyt be, amely azonban várhatóan nagy összegű visszaigénylést von majd maga után 1996. évben), másrészt a gazdálkodók jövedelmezőségének tervet meghaladó javulása volt.
1995. évben a vámbevételek alakulását a már megkötött nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségek és lehetőségek érvényesítése határozta meg. Megvalósultak a nemzetközi megállapodásokban rögzített körre és ütemben a vámcsökkentések, ugyanakkor egyes esetekben sor került piacvédelmet szolgáló eszközök alkalmazására is. Ilyen volt az 1995. márciusában bevezetett 8%-os vámpótlék, amelyet az import termékekre vetettek ki.
A vámbevételek a pótköltségvetésben előirányzott 221,0 milliárd forintot az 1995. évi tényleges bevételek 27,0 milliárd forinttal meghaladták. Az eltérést alapvetően a vámbiztosíték növekedése okozta. 
A játékadó 1995. évi eredeti előirányzata 4 500,0 millió forint volt, melyet a pótköltségvetés szerint 300,0 millió forinttal növekedett. A tényleges teljesítés mindezeken túl, 5301,0 millió forintban realizálódott, mely alapvetően a Gazdasági stabilizációs törvény a szerencsejátékok körében 1995. június 30-tól hatályba lépett módosítása, valamint a szerencsejáték szervezésében résztvevő gazdálkodó szervezetek forgalom növekedése együttes hatására következett be. A játékadó többletbevételében kiemelten jelentős szerepet játszott az állami lottójátéknál az 1995. II. félévében bekövetkezett rendkívüli (500,0 millió forintot meghaladó) nyeremény halmozódás és ennek forgalom-, illetve bevételnövelő hatása. 
A játékkaszinók működése, az elért bevétel szintje tovább differenciálódott, nőtt a különbség a kiemelkedő forgalmú játékkaszinók és a vendégkörüket csak mérsékelten stabilizálni tudó, alacsonyabb bevételű játékkszinók között.
A különleges helyzetek miatti befizetések a bányajáradék valamint a koncessziós díjból származó befizetéseket tartalmazzák. Adójellegű bevételnek ezekből a bányajáradék befizetés tekinthető. 
A bányavállalkozók 1995. évben összesen 16.921,2 millió forint bányajáradék befizetést teljesítettek, amelyből 774,8 millió forint a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására a Központi Környezetvédelmi Alapba került befizetésre. A központi költségvetést megillető bányajáradék 1995. évben összesen 16.146,3 millió forint volt.
Az általános forgalmi adó kereken 14,0 milliárd forinttal (3,2 %-kal) maradt el az év közben 9 milliárd forinttal megemelt, pótköltségvetési előirányzattól. Az elmaradásnak három oka volt:
-	a lakosság fogyasztási célú vásárlásainak és az intézményi beruházásoknak a volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent;
-	az állami költségvetés tervezettnél kedvezőbb pozíciójával összefüggésben decemberben a szokásosnál nagyobb összegű áfa-visszatérítésre került sor;
-	a negyedéves áfa-bevallók év eleji megjelenése miatti egyszeri bevételkiesés az előzetesen számítotthoz képest nagyobb arányú volt.
A fogyasztási adó előirányzata több, mint 0,9 milliárd forinttal (0,5 %-kal) túlteljesült. Termékcsoportonként az előirányzatoktól voltak ugyan kisebb-nagyobb eltérések, de egészében véve az évközi intézkedések hatása a tervnek megfelelően alakult. Ilyen intézkedés volt V. hó 1-jei hatállyal a HTO adó-visszatérítésének megszüntetése és a személygépkocsik fogyasztási adójának emelése, valamint az adóellenőrzés feltételezett szigorítása, egyenlegében 10 milliárd forint bevételnövelő hatással.
A személyi jövedelmek adóztatásánál fő célkitűzés az volt, hogy az átlagos adóterhelés kismértékben nőjjön, de ez a különböző jövedelemtulajdonosoknál differenciáltan jelentkezzen, olymódon, hogy az alacsony jövedelműek adóterhelése csökkenjen, a magas jövedelemmel rendelkezők terhelése növekedjen, a középrétegnél viszont az adóterhelés alig változzon. Ennek érdekében az adótábla az előző évihez képest nem változott, a korábbi adóalap csökkentési lehetőséget adókedvezmények váltották fel, új elemként pedig belépett a 7.200 forintos adójóváírás az évi 500.000 forint alatti jövedelműek esetében.
A korábbi befektetési kedvezmény 1995-től megszűnt, de a megtakarítások ösztönzése más formában továbbra is fennmaradt, a magánszemély befektetés-állománya növekedésének adóhitel-jellegű kedvezményezésével, valamint a tőkejövedelmek adóinak  mérséklésével.
A hosszú távú öngondoskodás ösztönzését szolgálta az üzleti biztosítások után járó adókedvezmény bevezetése, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések marginális adókulcs feletti 50 %-os adókedvezményének bevezetése.
A hivatali gépjármű magán célú használata speciális természetbeni jövedelemként értelmezve általánosan adókötelessé vált. Bevezetésre került az egyéni kisvállalkozások körében az egyszerűbb adóztatást eredményező átalányadó.
Az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevételének előirányzata 1995. évre eredetileg 377.100 millió forint volt. A \"cégautók\" utáni adómértékek emelése, valamint a feketegazdaság ellen irányuló tervezett intézkedések hatásaként a pótköltségvetésben ez az összeg 3,5 milliárd forinttal nőtt. A tényleges pénzforgalmi  bevétel 383 800 millió forintra teljesült, amely a tervezetthez viszonyítva 1%-os többletbefizetést jelent. A központi költségvetést megillető pótköltségvetés szerinti jövedelemadó bevétel 287.325 millióval szemben 290.113 millió forintban  teljesült.
Az 1995. évi pótköltségvetésben 22,5 milliárd forint központi illeték-bevételi előirányzat került megállapításra, a bevétel 20.971 millió forintban realizálódott, ami az előirányzat 93,2%-os teljesülését jelentette. Az előirányzathoz képest jelentkező mintegy 1,5 milliárd forintos bevétel kiesés amiatt keletkezett, hogy a pótköltségvetés készítésekor az illetéktörvény módosításának (a vagyonszerzési illetékek kulcsainak, az államigazgatási eljárási illetékek mértékének emelése) hatálybalépési időpontja egy hónappal elcsúszott. 

2.2.	Az adó- és vámbeszedési tevékenység
Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz tartozásbehajtás révén 1995. évben 36,3 milliárd forint folyt be. A bevételek túlnyomó része (30,6 milliárd forint) végrehajtásból származott, ezen belül 4,3 milliárd forintot tett ki a revíziós megállapodások végrehajtása.
Az eredménytelen végrehajtásokat követően az év során 1763 esetben, 23,2 milliárd forint adótartozást érintően kezdeményezett az APEH felszámolási eljárást.
Az APEH szervezetei közel 227 ezer ellenőrzést végeztek el, melynek több mint a fele célellenőrzés volt. A helyszíni vizsgálatokon belül - az előző évhez viszonyítva - növekedett a nagyobb munkaigényű átfogó ellenőrzések aránya. Nőtt a megállapítással zárult vizsgálatok száma, valamint a feltárások megalapozottsága, amit a jogerős megállapítások arányának emelkedése is jelez. Az ellenőrzési megállapításokból a költségvetésbe 13,4 milliárd forint folyt be. Ezen túlmenően 10,5 milliárd forint összegű jogtalan áfa visszaigénylés teljesítését akadályozta meg az adóhivatal.
Összességében értékelve az APEH 1995. évi behajtási tevékenységét megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest előrelépés történt a behajtás konkrét számszerű eredményeit illetően, a tevékenység színvonala javult.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága körébe tartozó vámbeszedési tevékenység, a vám- és adóhátralékok beszedése alapvetően eredményesnek tekinthető. 
A széleskörű jogszabályi előírások, a vámtörvény végrehajtásának előkészítése komoly erőfeszítést igényelt a vámhatóság részéről. Feladatait a költségvetési szempontok messzemenő figyelembevételével teljesítette. Így a gazdasági folyamatok hatásaként jelentkező többletbevételekben a vámszervek részéről tanusított következetes vám és adókivetési magatartás eredményei is megjelentek.
Az előző években tapasztalt visszaélések ismeretében 1995. januárjától szigorúbb feltételek érvényesültek a halasztott vámfizetés engedélyezési rendszerében. Ezzel nőttek a bevételek és javult a vámkiszabások befizetésének ellenőrzése is. 
A vámhatóság 1995. év folyamán a vámadósokat - mintegy nyolcvanezer ügyfelet - tartozásai megfizetésére szólította fel. Az egyeztetések következtében a vám- és vámjellegű tartozások 2,5 milliárddal, az adójellegű tartozások pedig 5,4 milliárd forinttal csökkentek, ezek együttesen mintegy 8 milliárdos hátralék felszámolását tették lehetővé. Mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy a fenti erőfeszítések ellenére az évközi hátralékok vámkötelezettségekből 9,4 milliárddal, míg az adó jellegű tartozásokból pedig közel 10 milliárd forinttal emelkedtek. Igy összességében a nettó kintlévőség növekedése mintegy 11 milliárd forint volt,amely a VPOP által kivetett 623,0 milliárdos bevételhez képest 1,76%-os arányú. 
A vámhatóság az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében országos szintű akció csoportokat szervezett, melyek 1262 esetben tartottak ellenőrzést.	 

2.3.	A gazdálkodó szervezetek támogatása, ágazati összetétele 
A gazdálkodó szervezetek számára a központi költségvetés 1995-ben is egyedi és normatív támogatásokat nyújtott. 
Ezek 1995. évi együttes pótköltségvetés szerinti előirányzata 82,7 milliárd forint volt, mely a kormány évközi intézkedései alapján 97,2 milliárd forintra módosult.* Ennek megfelelően a teljesítés 99,2 %-ot tett ki. 
Az előző évhez képest szerkezeti elmozdulás következett be, csökkent a termelési árkiegészítés és dotáció és nőtt az agárgazdasági támogatások részaránya. A szerkezeti változást a következő ábra szemlélteti:
«INVALID_FIELD: Object» 
A támogatások szektorálisan az agrárgazdaságban, az iparban, a közlekedésben és a pénzintézeteknél (biztosítók) kerültek felhasználásra.
A kiemelt agrárgazdasági támogatások alakulása:
millió forintban
Támogatás megnevezése
1994. évi teljesítés
1995. évi pót-költségvetés
1995. évi módosított előir.
1995. évi teljesítés
Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
40.040
35.000
45.100
45.055
Reorganizációs támogatás
4.979
6.500
7.400
7.454
Agrárpiaci támogatás
6.692
7.500
2.500
2.475
Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás
9.909
8.500
11.600
11.620
Összesen:
61.620
57.500
67.025
66.604
A pótköltségvetés a kiemelt agrárgazdasági támogatások 57,5 milliárd forintos előirányzata együttes összegének 7 %-os,  azaz 4.025 millió forintos túllépési lehetőségét - az átcsoportosítás biztosítása mellett - megengedte. A kormány a 4 milliárd forintos támogatást az exportárulapok növelésére fordította.
Az év során elsősorban az export dinamikus növekedése következtében - az exporttámogatáshoz - újabb forrás bevonására volt szükség, melyet az Országgyűlés a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap fel nem használt forrásainak (5,5 milliárd forint) átcsoportosításával biztosított. Az agártámogatásokon belül az előző évhez képest nőtt az exporttámogatás - az export nemzetgazdasági átlagot meghaladó, $-ban mért 25 %-os növekedése miatt -, a reorganizációs támogatás és a termelési típusú támogatás, csökkent az agrárpiaci támogatás aránya. Ez utóbbi arra utal, hogy 1995-ben nem volt szükség jelentősebb belföldi piaci beavatkozásra. 
«INVALID_FIELD: Object»
Az iparban egyedi támogatás a bányászatban (3.799,0 millió forint) és az acéliparban (4.05 2014/1995.(I. 26.) Korm. hat.  integráción kívüli szénbánya társaságok  problémainak rendezése
  2156/1995.(XII. 24.) Korm. hat. borsodi acélipar reorganizációja
  123/1995.(XII.22.) OGY hat. az agrárgazdasági támogatások előirányzata együttes összegének túllépéséhez történő hozzájárulás 0 millió forint) volt. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató - különböző ágazatokban működő - gazdálkodó szervezetek normatív támogatása 7.302 millió forint volt. Az előirányzatot - mintegy 2,5 milliárd forinttal meghaladó - igénybevétel egyrészt a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek létszámnövekedésével, másrészt a minimálbér összegének emelkedésével indokolható.
A támogatások harmadik csoportja a közlekedési ágazaton belül a vasúti személyszállítás - közszolgáltatási tevékenység - alapellátási feladatköréből származó vasúttársasági bevételek kiegészítését szolgálta a központi költségvetésből 14895,0 millió forint összegben. 
A pénzintézeti szektorban a költségvetés támogatást csupán a mezőgazdasági biztosító egyesületek létrehozáshoz, és a korábbi évek gépjármű szavatossági kárainak mérsékléséhez nyújtott, melynek igénybevétele jóval az előirányzott szint alatt maradt.
Az egyéb vállalati támogatások között szerepel a mecseki bányászatban foglalkoztatottak kereset-kiegészítésének, baleseti járadékának és egyéb kártérítési kötelezettségeinek támogatása, az 1980-as évekre visszanyúló mezőgazdasági beruházások kamattérítése, a FORMA 1 Magyar Nagydíj 1995. évi megrendezésével kapcsolatban felmerült veszteség finanszírozása és egyéb korábbi jogszabályok alapján járó, de 1995-ben igénybe vett támogatás.
Összességében a gazdálkodó szervezetek támogatása  az előző évhez képest 4,7 %-kal alacsonyabb, az évi pótköltségvetés által meghatározott mértéknél 15,5 %-kal magasabb, de az évközi módosításokat is figyelembevéve azzal azonos szinten teljesült. 
«INVALID_FIELD: Object»
2.4.	Fogyasztói árkiegészítés
A fogyasztói árkiegészítés 32 milliárd forintos előirányzata 505 millió forinttal (1,6%-kal ) túlteljesült. Arányát tekintve a legmagasabb  túllépés a vasúti közlekedésben volt, ami főként a személyközlekedési tarifák 20%-os emelésének tudható be. A fogyasztói árkiegészítés növekedése az előző évhez képest eredményszemléletben 24,3 %-ot, pénzforgalmi szemléletben 20,2 %-ot tett ki. 
2.5.	A csőd- és felszámolási eljárások
A kötelező öncsőd jogszabályi eltörlése eredményeként a csődeljárások száma jelentősen csökkent. Az ÁFI Rt. által kezelt államháztartási körön kívüli adósoknál új csődeljárás 1995-ben nem indult. Néhány esetben a csőegyezségek módosítása - átütemezés, átvállalás - történt meg, hatása jelentéktelen.
Az ÁFI Rt. 420 adósából 1995-ben 13-nál kezdődött felszámolási ill. végelszámolási eljárás, így az év végén 142 adós állt felszámolás alatt, akikkel szemben 3,8 Milliárd forint állami kölcsön, 15,6 Milliárd forint  járadék és 1,1 Milliárd forint bejelentett kamatkövetelés áll fenn.
A felszámolási eljárások során szerzett tapasztalatok lényegében változatlanok a korábbi időszakhoz képest. Továbbra is igaz, hogy nehézkes, időként lehetetlen a vagyontárgyak hasznosítása (értékesítése), elhúzódnak a felszámolás alatti peres ügyek, melynek következtében elhúzódik maga a felszámolási eljárás is. Ez egyre rontja a hitelezők kielégítési esélyeit. 
Valószínűsíthetően a felszámolások első évének eredménytelensége miatt általában nem készülnek el időben a közbenső mérlegek, ha azonban elkészül, csak ritkán tesz a felszámoló javaslatot a hitelezők részére történő kifizetésre.
Változatlanul tapasztalható a felszámolók azon törekvése, hogy az általuk évek óta hasznosíthatatlan javakat, bizonytalan, peresített követeléseket kívánják a hitelezőknek a felszámolás lezárásával szétosztani.
Ezt igazolja az a tény is, hogy 1995-ben mindössze 8 db (1995 végéig összesen 10 db) felszámolást zártak le az ÁFI Rt adósai köréből. A 8 adósnál összesen bejelentett tőkekövetelés 3,84 milliárd forintjából a Péti Nitrogénművekkel szembeni követelés 3,3 milliárd forint volt, mely teljes egészében befolyt. A másik 7 felszámolásnál bejelentett összesen 0,54 milliárd forintból mindössze 0,15 milliárd forint folyt be, a többi hitelezési veszteség. 
Az esetek nagy részében kamatkövetelés kielégítésére még részben sem került sor.

2.6.	A privatizáció
A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetése XVII. Pénzügyminisztérium fejezetében az Állami Vagyonügynökség kiadási és bevételi előirányzatai kerültek elfogadásra. Az Állami Vagyonügynökség ugyanakkor az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1995. májusában történt elfogadását követően júniusban megszűnt. Jogai és kötelezettségei a törvény erejénél fogva - egyetemes jogutódlás mellett - az ÁV Rt-ből létrehozott egyszemélyes, 100%-ban állami tulajdonú privatizációs és vagyonkezelő szervezetre, az ÁPV Rt-re szálltak át. Az ÁVÜ által kezelt vagyon a törvény hatálybalépését követően az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának minősül, amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. 
Az ÁVÜ működéséről 1995. január 1. és június 15. közötti időszakra állnak rendelkezésre adatok. Ezen információk azonban önmagukban nem vethetők össze az 1995. év egészére vonatkozó előirányzatokkal, különös tekintettel arra is, hogy a privatizáció folyamata nem egyenletes. Az év elején a tranzakciók előkészítése miatt a ráfordítások szükségszerűen meghaladják a bevételeket, ezért a féléves adatok nem alkalmasak a tevékenység minősítésére.
Tárgyszerűen az ÁVÜ bevételei és kiadásai 1995. január 1. és június 15. között a következők szerint alakultak:
Az ÁVÜ összesen 21,7 milliárd forint bevételt ért el, amelyből a privatizációs értékesítés eredménye 19,9 milliárd forint, a vagyonhasznosításé 1,3 milliárd forint volt, 0,5 milliárd forint egyéb címen folyt be.
A privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kiadások 3,7 milliárd forintot tettek ki. Az ÁVÜ reorganizációra, garanciális kiadásokra, hitelgarancia-fedezetre és társaság-alapításra összesen 2,3 milliárd forintot fordított. Államadósság törlesztésére 2,7 milliárd forintot és közvetlenül a költségvetésbe közel 1 milliárd forintot fizetett be. A kárpótlási jegyekkel összefüggésben, azok bevonásával, illetve az önkormányzatoknak névértéken történő elszámolásával kapcsolatban mintegy 10,3 milliárd forint értékű volt a kifizetés.
1995. év egészére vonatkozóan - előzetes adatok szerint - az ÁPV Rt. összes bevétele mintegy 474 milliárd forintot ért, amelyből 97%, 460 milliárd forint volt a privatizáció eredménye. Ebből közel 438 milliárd forintot tett ki a készpénzbevétel, amelynek 94%-a, 412 milliárd forint devizában folyt be. A bevételek 4%-a, 18,5 milliárd forint kárpótlási jegyben realizálódott, közel 1%-a, 3,9 milliárd forint az E-hitelhez kapcsolt részletfizetésből származott.  Az  összes  bevétel mintegy 1%-át, 5,6 milliárd forintot tett ki a kapott osztalék és az egyéb befizetések megközelítették a 2%-ot, 8,2 milliárd forintot tettek ki.
Az ÁPV Rt. teljesítette a költségvetési törvényben számára előírt kötelezettségét, összesen 159 milliárd forintot, ebből közvetlenül a privatizációs bevételből 150 milliárd forintot fizetett be. A társaság 9,8 milliárd forintot reorganizációra, 7,6 milliárd forintot a különböző befektetési alapokhoz történt hozzájárulásra, gazdasági társaságok tőkeemelésére, 18,5 milliárd forintot a kárpótlási jegyek felhasználására, 3,6 milliárd forintot a kezesi, szavatossági, garanciális kiadásokra fordított. A privatizációval közvetlenül összefüggő kiadások, a vagyonkezelés költségei mintegy 20 milliárd forint körül alakultak, és visszafizetésre került 20,6 milliárd forint értékű devizahitel is.
1995. év végéig az ÁPV Rt. összesen 214 társaságot - ezeknek közel felét 100%-ban - értékesített. Az állam vállalatokban és társaságokban megtestesülő vállalkozói és privatizálható vagyona mintegy 450 milliárd forint mértékben csökkent. Az ÁPV Rt. kezelésében lévő vagyon az elmúlt év decemberében 1190 milliárd forint értékű volt, amelyből a továbbiakban privatizálható rész kb. 820 milliárd forint nagyságrendű.
2.7.	A pénzintézetek költségvetési kapcsolatai
A pénzintézetek működését 1995-ben már viszonylagos stabilitás jellemezte a korábbi években tett konszolidációs intézkedések hatására. Ennek eredményeként a konszolidált bankokra mérlegük rendbehozatala volt a jellemző, melynek során a negatív eredménytartalékot leírták a jegyzett tőke terhére, és a befagyott hitelek, nem jövedelmező befektetések leírásával, eladásával folytatták a portfolió tisztítását. Idegen forrásaik bővítésében a lakosság számára kibocsátott banki értékpapírok játszották a meghatározó szerepet. A másik fontos tényező pedig a külföldről történő hitelfelvétel volt. A korábbiaknál jelentősebben bővültek a vállalkozói betétek is, melyek jelentős hányadát a devizabetétek tették ki. A forrásokon belül a hosszú lejáratúak alig nőttek, melynek következtében a pénzintézetek ezirányú tevékenységét a rövidlejáratú kihelyezések jellemezték.
A bankok az állampapírok viszonylag magas kamatszintje miatt nagymértékben vettek részt a költségvetés finanszírozásában. A lakossági szektorba történő kihelyezés tovább csökkent, de ugyanakkor a vállalkozói szektor  hitelállomány bővülése is lényegesen elmaradt az átlagos kihelyezés-állomány növekedésétől.
A pénzintézetek adózás előtti eredménye lényegesen javult, melyben jelentős szerepet játszott a kamatjövedelem növekedése és a céltartalékképzési igény csökkenése. Így az eredményesség javulása következtében pénzforgalmi szemléletben az 1994. évihez viszonyítva mintegy 70%-kal  nőtt a pénzintézetek  társasági adóbefizetése.
Az 1992. évi hitelkonszolidációban megvásárolt követelés-állomány fennálló hányadának egy része apportálásra, másik része pedig eladásra került az MBFB Rt-nek. Ebből következően 1995-ben költségvetési bevétel már csak az MBFB Rt-től származott, egyrészt a korábbiakban opciós joga alapján megvásárolt, másrészt a fentiek szerint tulajdonába került követelések kapcsán. Az így befolyt költségvetési bevétel mintegy 950 millió forintot tett ki.
Az MNB 1995. évi adózás előtti nyeresége 6,6 milliárd forint volt. Eredménytartalékba helyeztek 1,4 milliárd forintot. A nyereség és a eredménytartalékba helyezett összegek különbözete 5,2 milliárd forint volt, amely az államot illeti. Ebből az összegből évközben előlegként 2,9 milliárd forint, a Közgyűlés után pedig a fennmaradt 2,3 milliárd forint befizetésre került az központi költségvetés részére. Ez az eredmény lényegesen elmaradt az 1994. évihez képest, amikor az adózás előtti eredmény 42,2 milliárd forint volt és a központi költségvetésbe 20,2 milliárd forint került befizetésre. 1995-ben az MNB nettó külföldi adóssága számottevően csökkent. A kihelyezések nettó módon számolva lényegesen mérséklődtek, és így a nettó kamatbevételek is csökkentek, amely eredményromlással járt. 1995-ben az MNB 2,3 milliárd forintot befizetett. Ez az 1994. évben fejlesztési célokra visszatartott összeg fel nem használt része volt.
Összességében megállapítható, hogy a pénzintézetek valamint az MNB befizetései 1995-ben pénzforgalmi szemléletben mintegy 15 milliárd forintban teljesültek.
3.	Felhalmozás és lakásgazdálkodás
3.1.	A kormányzati beruházások
Az 1995. évi költségvetésről szóló 1994. évi CIV. törvény a központi beruházások költségvetési fedezeteként 50.120 M forintot tartalmazott. Az 1995. évi pótköltségvetést jóváhagyó 1995. évi LXXII. törvény az előirányzatot 49.160 M forintra csökkentette.
A mérséklés lényegében a kormányzati beruházások évközi rendkívüli célfeladataira, valamint az APEH világbanki program keretében megvalósuló beruházása ÁFA-fedezetére előirányzott kiadás 480 millió forinttal illetve 328 millió forinttal történő csökkentésével került végrehajtásra. 
Mindezeken túlmenően a 2208/1995. (VIII. 4.) sz. Korm. határozat további 1,0 milliárd forint beruházási fedezet elvonásáról intézkedett, a lágymányosi egyetemi fejlesztések előirányzatának terhére. Néhány egyéb évközi kormányzati intézkedés nyomán az év végére a korrigált folyó évi költségvetési beruházási előirányzat 48.545,4 millió forintra módosult.
A költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatokból a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium több mint 17,0 milliárd forintos, a Pénzügyminisztérium fejezetbe sorolt beruházások 10,2 milliárd forintos, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium továbbá a Népjóléti Minisztérium lényegében azonos (5,0-5,0 milliárd forintos) kerete érdemel külön említést. E fejezetek irányításával az infrastrukturális beruházások kiemelt jelentőségű létesítményei valósulnak meg.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium koordinációjában pl. a vasúthálózat fejlesztésére 6,8 milliárd forintot, a Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjára 2,0 milliárd forintot, a vízminőségvédelem, a vízkárelhárítás, a regionális víziközmű-hálózat fejlesztés, az ún. kiemelt városok szennyvízkezelése és a Volán vállalatok autóbusz-rekonstrukciós programjához 1,0-1,0 milliárd forint körüli összegeket irányoztak elő.
A Pénzügyminisztérium fejezetnél a 10,2 milliárd forint legtekintélyesebb részét 1995-ben a Lágymányosi Duna-hídnak a - Fővárossal közösen finanszírozott - kivitelezésére folyósította az ÁFI Rt. (4,2 milliárd forint költségvetési juttatás), ezen kívül a jelzett célra a Fővárosi Önkormányzat pénzeszközeiből további, közel 300,0 millió forintot is felhasználtak. A Pénzügyminisztérium fejezetben került megtervezésre 1,6 milliárd forint a meliorációs és öntözésfejlesztési feladatok, valamint 1,5 milliárd forint egyes folyamatban levő beruházások illetve előre nem látható, fejlesztési célú kiadások fedezeteként. Mintegy 1,0 milliárd forint a VPOP beruházási programjait szolgálta.
A Népjóléti Minisztérium éves költségvetési előirányzata (5,0 milliárd forint) tartalmazza a soproni önkormányzati kórház osztrák kivitelezésben megvalósuló beruházásának az 1995. évre ütemezett fedezetét (1,8 milliárd forint), az Országos Mentőszolgálat mentőgépkocsi cseréit és egyéb fejlesztéseit (0,7 milliárd forint) valamint a klinikai fejlesztések fedezetét.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előirányzata (5,0 milliárd forint) számos intézmény között oszlik meg. Kiemelkedő volumenű pénzügyi teljesítés kapcsolódott a mátyásföldi volt szovjet laktanyából a Külkereskedelmi Főiskola céljára átalakítandó létesítményhez (923,0 millió forint), a Magyar Országos Levéltár Bécsi úti  raktárépületének kialakításához (505,0 millió forint), a II. Európai Ifjúsági Központ kialakításához (358,0 millió forint) és a szerb valamint a horvát iskola építéséhez (200,0-200,0 millió forint).
Jelentősebb ráfordítást terveztek még a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium (2,4-2,4 milliárd forint) fejezetnek, 1,0 milliárd forinton felüli előirányzattal rendelkezett a Miniszterelnökség (1,2 milliárd forint), az Igazságügyi Minisztérium (1,1 milliárd forint), a Földművelésügyi Minisztérium (1,4 milliárd forint) és a  Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (1,1 milliárd forint). A többi kilenc fejezetre együttesen jutott 1,4 milliárd forint.
Egyes, előre konkrétan nem látható beruházási munkákhoz (a szigetközi ideiglenes vízpótlás  fenékküszöb révén történő megoldása, a vízpótlás környezeti hatásait figyelő monitoring rendszer kialakítása) a költségvetés általános tartalékából csoportosítottak át előirányzatot. A Budai Központi Kerületi Bíróság elhelyezése és a II. Európai Ifjúsági Központ létesítése érdekében a kormányzati beruházások évközi rendkivüli célfeladataiból került biztosításra közel 750,0 millió forint. A folyamatban levő beruházások címén előirányzott fedezetből közel 480,0 millió forintot különböző központi beruházási feladatok realizálása szolgálta.
Az 1995. évi pénzügyi teljesítés 48.393,3 millió forint volt. 
A fejezetek a kormányzati beruházásokra rendelkezésükre álló költségvetési juttatást az 1995. évben az 1994. évi 9,1 milliárd forinttal szemben 12,0 milliárd forinttal egészítették ki.
6,4 milliárd forintot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékességébe tartozó beruházói körben használtak fel: ezen belül a Volán vállalatok autóbusz-rekonstrukciós programjához vállalati saját eszközből, önkormányzati pénzalapból és pénzintézeti hitelből 1,3 milliárd forint kapcsolódott, a vasúthálózat fejlesztése célprogramhoz, a Bp. Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéshez együttesen mintegy 3,5 milliárd forint saját forrás kötődött. A Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációjához 740,0 millió forint hitelfedezetet használtak fel. A Hungária krt. rekonstrukciója keretében megvalósuló, vegyes finanszírozású beruházáshoz 1,0 milliárd forint hitelt használtak fel. A Lágymányosi egyetemek fejlesztési programjára 2,8 milliárd forint egyéb forrás fedezete az UNIVERSITAS-kötvényből származik.
Az említett pénzügyi források révén a fejezetek néhány új induló beruházás jóváhagyásáról dönthettek, pl. a szolnoki 30.000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep, a Sopron-Balf szennyvíztisztító telep bővítés, a siófoki, a balatonmária és a keszthelyi térség csatornázása és szennyvíztisztítása egy-egy új ütemének kapcsán. Elkezdődtek az építési munkák pl. a celldömölki 1.számú postán, az esztergomi 1.számú postán és a szigetszentmiklósi postán. A szolnoki vámhivatal bővítése 1995. II. félévében kezdődött meg. Kisebb beruházások kezdődtek az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtás keretében. Az önálló horvát és az önálló szerb nemzetiségi iskola (együttesen közel 1,5 milliárd forintba kerülő) építési programja jó tempóban valósult meg az 1995. évben. Néhány esetben épületvásárlás révén valósult meg új kapacitás (pl. a debreceni KLTE 40,0 millió forintért vásárolt ingatlant, a veszprémi egyetem 180,0 millió forintért eszközölt ingatlanátvételt, az Országos Környezeti és Vízgazdálkodási Levéltár elhelyezését célzó épületvásárlás 20,0 millió forintba került. Az ÁNTSZ szigetvári központjának elhelyezését is épületvásárlás révén oldották meg.
A megvalósítás a beruházások többségénél általában véve jó ütemű volt. A tervezettnél gyorsabban haladt a Gazdasági Levéltár Bécsi úti objektumának kivitelezése (506,0 millió forint), a Csongrádi rendőrkapitányság kivitelezése is az ütemtervet megelőzve folyt. A Debreceni KLTE rendelkezésére bocsátott volt szovjet laktanya oktatási célra történő átalakítása a jelentősebb pénzügyi lehetőségek eredményeként felgyorsult. Az eredetileg tervezetthez képest jelentősen megemelték pl. a Budapest-Kelenföld-Budafok (Háros) és az évek óta szünetelő Budafok-Érd-Tárnok vonalszakasz átépítésére szánt éves pénzügyi keretet. Jó ütemben haladt az Onkológiai Intézet fej-nyak sebészeti osztály rekonstrukciója. Az év közben végrehajtott forrásátcsoportosítások lehetővé tették a Nyíregyháza 1.számú és az Ózd 1.számú posta építésének felgyorsítását.
A pozitív folyamatok mellett esetenként komolyabb problémákkal is szembesültek a beruházók. A BM Tűzoltóság esetében a szervezeti változások az intézmény beruházásainak szervezésében is okoztak problémát. A nagyatádi tűzoltólaktanya generálkivitelezője ellehetetlenülést jelentett be, a kb. 20,0  millió forintos el nem számolt előleg kapcsán jogi lépéseket kell tenni. Az OTSH Dunavarsányi edzőtábora rekonstrukciójának II. üteme kapcsán a kivitelezővel szemben hibás és hiányos teljesítés miatt kell bírósági keresetet benyújtani. A SOTE Hulladékégető rekonstrukciós beruházás építési engedélyét az ÁNTSZ Fővárosi Intézete 5 hónapos késedelemmel adta ki, ami a kivitelezés átütemezését involválta. Előkészítési szinten kellett leállítani a Honvédség győri és Budapest Angyalföldi úti lakásépítési beruházásait. A Külügyminisztérium székházrekonstrukciójának tempósabb kivitelezését pénzügyi forráshiány akadályozza.
Néhány esetben (pl. a bajnai Metternich kastély rekonstrukciója; a mátyásföldi volt szovjet laktanyának a Külkereskedelmi Fűiskola céljára történő átalakítása kapcsán) a rendelkezésre bocsájtható pénzügyi fedezet volumene miatt kellett korlátozni a műszaki megvalósítás tempóját.
A pénzügyi forrás szűkössége mellett az előirányzatokat esetenként a műszaki megvalósítás lehetőségei miatt is változtatni kellett. Pl. a VPOP beruházásainak megvalósítása során a feladatok műszaki készültsége, illetve bizonyos kártérítési kötelezettségek elkerülése érdekében a pénzügyminiszter hozzájárult az intézmény  beruházási címei közötti átcsoportosítás végrehajtásához. A Magyar Honvédség kormányzati engedély alapján 70,0 millió forintot csoportosított át a fejezeti címek között.
Mindemellett jelentős ellátó kapacitások belépését regisztrálhattuk 1995-ben. A közúti gépjárművek vasúti fuvarozását lehetővé tevő RO-LA kocsikból 20 darabot helyeztek üzembe (a gyártás alatt álló további 30 darab kocsi részteljesítései is figyelemre méltóak). A vízkárelhárítás beruházásai között a védelmi szolgálat információs és hírközlő eszközeinek állománya bővült. A 29 önálló VOLÁN-vállalat 77 darab helyközi autóbusszal bővítette járműparkját. Az Országos Mentőszolgálat mentőgépkocsik cseréjét célzó programja keretében 20 darab Mitsubishi, 80 darab Toyota és 34 darab Mercedes mentőgépkocsi üzembehelyezésére került sor. Az Országos Onkológiai Intézet lineáris gyorsító berendezésére 162,0 millió forintot, az Országos Röntgen- és Kórháztechnikai Intézet beszerzéseire 165,0 millió forintot fizettek ki. A MÁV vasúti  járművekre 223,0 millió forintot, erősáramú berendezésekre 197 millió forintot, a pályafenntartási szakszolgálat fejlesztésére 147 millió forintot fordított. Az Magyar Tudományos Akadémia beruházásainak döntő többségét a kutatóintézetek, egyetemek működéséhez szükséges gép-műszerbeszerzések teszik ki. Az informatikai infrastruktúra és a távközlési célprogram keretében is számottevő eszközparkot vettek használatba.
Az építéssel járó beruházások körében az elmúlt év során befejeződött a Magyar Rádió 24. sz. Studiójának építése, elkészült a sárospataki Comenius Tanárképző Főiskola kollégiumának bővítése, a Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona valamint a Hegyhát utcai Gyógypedagógiai Intézet kivitelezése. A Honvédség négy helységben 85 lakást vehetett használatba. Befejeződött a Tatai edzőtábor \"A\" épületének korszerűsítése. Lezárult a szigetszentmiklósi új posta építése és a Bp. 62. sz. postahivatal rekonstrukciója. Befejeződött hat honvédségi beruházás (pl. a Bajai Mészáros Lázár laktanya rekonstrukció). Az ország különbőző helyiségeiben kilenc mentőállomás bővítését, felújítását fejezték be. Befejeződött az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet agyi érbetegségeket gyógyító központjának kivitelezése, az intézmény áprilisban fogadta első betegeit. A POTE Szívsebészeti klinika beruházás I. üteme decemberben fejeződött be. Rábafüzesen a szükséges technológiával felszerelt, korszerű határátkelő kivitelezése zárult le. Zalaegerszegen a Városi és Megyei Bíróság épületének 1992 óta folyamatban levő felújítása valósult meg. A regionális vízi-közmű hálózat újabb ütemekkel bővült, az ún. kiemelt városok szennyvízkezelési programjának részeként egy-egy ütemmel bővült az esztergomi és a miskolci szennyvíztisztító. Az erdőtelepítés, fásítás, erdőszerkezet-átalakítás programja keretében 5300 ha. új erdőtelepítés valósult meg.
3.2.	A magánerőből való lakásépítés támogatása
Az állam lakáskiadásai:
A lakásépítés mennyisége 1993-94. években a mélypontra esett. Az életkörülmények javítása és a gazdaság élénkítése érdekében a Kormány kedvezmények segítségével növelni kívánta a lakásépítési kedvet. Növekedett az önkormányzatok részére a lakásépítés támogatása céljára szolgáló költségvetési hozzájárulás és több, mint háromszorosára növekedett az új lakásépítéshez a gyermekes családok által igénybevehető kedvezmény összege.A célokat a következő jogcímeken támogatja a költségvetés.

Megnevezés

1994.évi

1995. évi
előirányzat
1995. évi
pótköltségvetés
1995. évi
teljesítés
Magánerős lakásépítés támogatása
29,6
40,0
36,0
59,9
Önkormányzatok számára a lakásépítés támogatása
7,0
9,0
9,0
9,0
Önkormányzatok részére a lakásfenntartás támogatáshoz
3,0
3,0
3,0
3,0
Fegyveres testületek lakásépítése
1,6
1,7
1,7
1,7
Belföldi államadósságok között teljesített kiadások
33,6
37,6
38,1
39,7
Összesen:
74,8
90,7
87,8
113,3

A pótköltségvetés az igénybevétel korlátozására tekintettel csökkentette a kedvezményre előirányzott összeget és az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján felvett fix kamatozású hiteleknek 1991. január 1-től a piaci szint felére emelt kamatot 25%-ra növelte. Mindennek hatására a pótköltségvetés lakáscélú kiadási előirányzatai kissé csökkentek az eredeti összegekhez képest.
A megkezdett lakásépítkezések száma azonban minden becslést meghaladó soha nem látott arányban - 44 %-kal - növekedett az előző évhez képest és 18 %-kal több volt a használatba vett lakások mennyisége is. Az előre becsült mennyisége meghaladó lakásszámhoz az előirányzottnál sokkal többen vették igénybe a lakásépítési kedvezményt.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kamatemelésről szóló törvényi szakaszokat. A kamatszint egész évben magas volt, a második félévre várt kamatcsökkenés nem következett be, így az ehhez kapcsolódó kiadások is növekedtek.
Mindezek eredményeként a költségvetés lakáscélú kiadásai jelentősen meghaladták mind a pótköltségvetési, mind az eredeti előirányzatot

4.	Társadalmi közkiadások

4.1.	A központi költségvetési szervek gazdálkodása
4.1.1.	Az intézmények és feladatok felülvizsgálata 1995-ben
A központi intézményrendszer szervezet- és feladatstruktúra átalakításában 1995. évben számottevő elmozdulás nem volt tapasztalható. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió átalakítása a média törvény elfogadását követően 1996. évben valósul meg. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek az állami feladatok és az intézményhálózat szűkítési lehetőségeinek vizsgálatával, a teljes egészében vagy döntő mértékben bevételből működő intézmények (ipari minőségellenőrző intézetek, közúti és autópálya igazgatóságok stb.) átalakításának tekintetében (közalapítvány, közhasznú társaság, gazdasági társaság) az előkészítéssel foglalkoztak. A közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa irányításával elemző vizsgálatok készültek a közigazgatási reform előkészítésére a területi államigazgatási szervek vonatkozásában az összes központi fejezetre kiterjedően. Az előkészítés alapján 1996. évben történnek várhatóan racionális korszerűsítést eredményező intézkedések. 
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Tartalékgazdálkodási Igazgatóságot 1994. december 31-én megszüntette és jogutódjaként 1995. január 1-jével a Kormány engedélyével egyszemélyes közhasznú társaságot alapított. 1995. végével megvalósult az Állami Energia és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet átszervezése a költségvetési intézmény feladat- és hatáskörének szűkítésével, valamint egy gazdasági társaság és egy közhasznú társaság 1996. január 1-jével történő alapításával.
Az 1995. évi pótköltségvetés keretében az intézményeket 5,3 milliárd forint (személyi juttatások, Tb-járulék, felhalmozási kiadások), a fejezeti kezelésű célfeladatelőirányzatokat 3,5 milliárd forint előirányzatelvonási, illetve támogatáscsökkentés érintette. Az elvonások, az infláció miatti kiadásnövekedés, valamint a stabilizációs programmal összefüggő létszámcsökkentés ellentételezését, illetve mindezek mellett a feladatok teljesítését több fejezetnél, intézménynél belső átszervezésekkel, szervezeti egységek és feladatok átcsoportosításával a feladatok volumenének mérséklésével kellett megoldani. Mindezek eredményeként az intézmények nagy része a költségvetési előirányzatokon belül oldotta meg feladatait. Az intézmények egy része azonban felhalmozódott kötelezettségállománnyal küszködik. E feszültségek megszüntetése csak az államháztartási renformban előirányzott racionalizálási intézkedések eredményeként lehetséges. 


4.1.2.	A bevételek alakulása
A központi költségvetési szervek bevételeinek - a támogatást is magában foglaló - alakulását a következő táblázat szemlélteti:

Bevétel  (Md forintban)


Növekedés %-ban

Teljesítés abszolut értékben (Md forintban)

Megnevezés
1994 évi
1995. évi
1995.évi 
1995/94.
1995.
1995.-1994.
1995. teljesítés/
 
teljesítés
előirányzat
teljesítés
teljesítés
telj./előir.
teljesítés
előirányzat
Bevételek összesen
634,4 
574,5 
632,8 
99,7% 
110,1% 
-1,6 
58,3 
Ebből:







I. Költségvetési támogatás
347,2 
367,5 
373,2 
107,5% 
101,6% 
26,0 
5,7 
II. Saját bevételek
287,2 
207,0 
259,6 
90,4% 
125,4% 
-27,6 
52,6 
Ebből:







 1.  Intézmények saját folyó bevételei







     összesen
132,4 
109,3 
129,6 
97,9% 
118,6% 
-2,8 
20,3 
     Ebből







     - alaptevékenység bevételei (ellátási







        hatósági díjak stb.)
16,8 
25,7 
27,6 
164,3% 
107,4% 
10,8 
1,9 
     - alaptevékenységgel összefüggő bevételek







        (áru- és készletértékesítés. szolgáltatás)
46,8 
44,6 
55,1 
117,7% 
123,5% 
8,3 
10,5 
     - egyéb bevételek (pl. helyiségbérlet,







        eszközkölcsönzés)
37,9 
28,4 
32,5 
85,8% 
114,4% 
-5,4 
4,1 
     - vállalkozási bevételek
27,5 
9,9 
11,0 
40,0% 
111,1% 
-16,5 
1,1 
     - kamatbevételek
3,4 
0,7 
3,4 
100,0% 
485,7% 
0,0 
2,7 
 2.  Felhalmozási és tőkejellegü bevé-







      telek
18,9 
22,9 
7,6 
40,2% 
33,2% 
-11,3 
-15,3 
 3.  Támogatások, visszatérülések,







      átvett pénzeszközök összesen
123,1 
74,3 
105,8 
85,9% 
142,4% 
-17,3 
31,5 
       Ebből:







      - Társadalombiztosítástól átvett







         pénzeszköz
39,0 
37,1 
46,5 
119,2% 
125,3% 
7,5 
9,4 
       - Elkülönített állami pénzalapoktól







         átvett pénzeszközök
55,3 
32,5 
40,5 
73,2% 
124,6% 
-14,8 
8,0 
 4.  Pénzforgalom nélküli bevételek







      (pénzmaradvány, eredmény







       igénybevétele, felhasználása)







       - nem folyó évi bevétel
12,8 
0,5 
16,6 
129,7% 

3,8 
16,1 


A központi költségvetési szervek gazdálkodásához 632,8 milliárd forint bevétel állt rendelkezésre, mely 58,3 milliárd forinttal - 10,1 %-kal - magasabb az eredeti előirányzatnál. Az 1995. évi bevételek volumene közel azonos az 1994. évi teljesítéssel. Az összes bevétel 41 %-a saját bevételből, 59 %-a támogatásból származott. A támogatás és a saját bevétel nem nőtt olyan mértékben, mint az előző években, melyben közrejátszott a gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedés, továbbá a saját bevételből gazdálkodó intézmények kiszervezése.
4.1.2.1.	Költségvetési támogatás	
A támogatások összege 373,2 milliárd forint, ami az előirányzottnál 5,7 milliárd forinttal, az 1994. évi teljesítésnél pedig 26,0 milliárd forinttal - 7 %-kal - magasabb. A támogatások változása a következőkből adódik:
									Milliárd forintban
1995. évi eredeti támogatási előirányzat:					 367,5
1.	Közalkalmazottak 1995. évi bérpolitikai kerete			+  2,2
2.	Energiaár-emelés részleges kompenzációja				+  0,7
3.	Központi költségvetési szervek létszámleépítésének	
 többletkiadásai							+ 6,4
4.	Általános tartalékból 							+  6,0
5.	Egyéb (átcsoportosítás, beruházás, reorganizációs program)	+  0,9

				Együtt összes növelés (1-5)			+16,2
6.	Stabilizációs intézkedések (pótköltségvetés nettó)			- 11,2
7.	Egyéb (átcsoportosítás, zárolás)					-   1,6
				Támogatás-csökkentés összesen:			-12,8
1995. évi módosított támogatási előirányzat:				 370,9
1995. évi teljesítés: 	373,2
A központi költségvetési szervek támogatása 1995. év folyamán 3,4 milliárd forinttal nőtt, ez 16,2 milliárd forintos támogatástöbbletből és 12,8 milliárd forint összegű elvonásból áll. 
A támogatást növelő tételek között legjelentősebb, 39 %-os részt tesz ki a központi költségvetési szervek létszámleépítésének egyszeri többletkiadása, és 37 %-ot az általános tartalék felhasználása.
Az 1995. évi pótköltségvetés 11,2 milliárd forintos támogatáscsökkentést írt elő a stabilizációs intézkedések végrehajtására. (E fölött a törvénycsomag bevételi többlet utáni befizetési kötlezettséget írt elő, melynek 2,7 milliárd forintos összege 1996. évben realizálódik.)
A módosított előirányzathoz képest a kiutalt támogatás 2,3 milliárd forintos eltérését az APEH és VPOP érdekeltségi rendszerének kerettöbblete, valamint a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények automatikus finanszírozása idézte elő.
Az általános tartalék módosított előirányzatából a központi költségvetési intézmények 40 %-ot használtak fel.
4.1.2.2.	Saját bevételek
A központi költségvetési szervek az év folyamán 259,6 milliárd forint bevételt értek el, mely 52,6 milliárd forinttal - 25,4 %-kal -  magasabb az eredeti előirányzatnál. Az 1994. évben befolyt bevételhez képest a teljesítés 28 milliárd forinttal alacsonyabb, melynek oka, hogy a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság kikerült a költségvetési szervek köréből (16,7 milliárd forint). A közúti és autópálya igazgatóságok, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelentősen kevesebb volumenű bevétel realizálását prognosztizálták.
Az alaptevékenység bevételei a tervezett 25,7 milliárd forinttal szemben 27,6 milliárd forintra teljesültek, mely 7,4 %-os növekedésnek felel meg. Az előirányzathoz viszonyítva a növekedés főleg a hatósági díjaknál és az illetékjellegű bevételeknél figyelhető meg, mivel e bevételi jogcímek nehezebben tervezhetők, mint az intézményi ellátási díjak, illetve az alkalmazottak térítései. E bevételek viszonylag pontos tervezésének irányába hatott, hogy 1994. évben, illetve 1995. évben a pótköltségvetési törvény megjelenéséig az eredeti előirányzatot csak a felügyeleti szerv módosíthatta, illetve az azon felüli többletet be kellett fizetni a központi költségvetésbe.
Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek között tervezik és számolják el az alaptevékenység ellátása során létrehozott áru- és készletértékesítés bevételeit, az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértékét, valamint a közös elhelyezésből adódó egymás közötti - nyereség nélkül továbbszámlázott - szolgáltatások ellenértékét. E tevékenységekből 55,1 milliárd forint bevétel származott, 10,5 milliárd forinttal (23,5 %-kal) több, mint az eredetileg tervezett előirányzat.
Az intézmények egyéb bevételei 114,4 %-ra teljesültek, a realizált bevétel 4,1 milliárd forinttal magasabb a tervezetnél. A 32,5 milliárd forintot kitevő bevételből 20,0 milliárd forint az általános forgalmi adó bevétel, illetve visszatérülés, több, mint 6,0 milliárd forint pedig a bérbeadási és lízing díjakból származott. A növekmény túlnyomó része általános forgalmi adó bevétel, mivel legtöbb intézmény többletbevételt ér el e jogcímen a kiadások túlteljesítése következtében.
A kamatbevételek tervezett összege 0,7 milliárd forint volt, a teljesítés 3,4 milliárd forint, azonos az 1994. évivel, attól függetlenül, hogy a költségvetési szervek 1995. évben értékpapírt már nem vásárolhattak, szabad pénzeszközeiket csak az MNB-nél helyezhették el betétként.
A felhalmozási és tőke jellegű bevételek a közel 30 millárd forintra tervezett összegével szemben annak mindössze 33 %-a, 7,6 milliárd forint realizálódott, melynek alapvető oka az állami készletek és tartalékok értékesítése jogcímen bekövetkezett lemaradás az Állami Vagyonügynökség - II. félévtől - részvénytársasággá való átszervezése következtében.
A támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök jogcímein az elért bevétel 105,8 milliárd forint, a tervezett előirányzatot 31,5 milliárd forinttal - 42,4 %-kal - haladja meg, s 17,3 milliárd forinttal alacsonyabb az 1994. évi teljesítésnél.
A társadalombiztosítási alapoktól átvett pénzeszköz 9,4 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, részben a tervezéskori becsült adatok következtében, részben azért, mert a teljesítményarányos finanszírozás mellett pontos tervezés nem érvényesíthető. Az elkülönített állami pénzalapoktól 40,5 milliárd forint pénzeszköz átvételére került sor, mely összeg 8 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, de 14,8 milliárd forinttal kevesebb az 1994. évinél, alapvetően az Útalap bevételének csökkenése következtében.
A vállalkozási tevékenység bevételei között csak az adott tevékenységhez kapcsolódó áruértékesítés és szolgáltatás bevételei jelennek meg, melyek tervezett összege 9,9 milliárd forint volt, a teljesített 11 milliárd forintos bevétellel szemben. Az eltérés az eredeti előirányzathoz képest csekély, volumenében lényegesen kevesebb az 1994. évi 27,5 milliárd forinthoz képest. A csökkenés döntő része már említett saját bevételből működő intézmények kiszervezéséből adódik (pl. Tartalékgazdálkodási Igazgatóság), de jelentősen mérséklődött a vállalkozási tevékenység volumene az intézmények körében.
A saját bevételek alakulása összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a támogatások reálértékének csökkenése, a bevételeket terhelő befizetési kötelezettségek bevezetése bevételi oldalon a reális tervezés irányába hatottak, s csak az átvett pénzeszközök tekintetében mutatkozik jelentősebb túlteljesítés az ismert okok következtében.
4.1.3.	A kiadások ágazatonkénti alakulása
A központi költségvetési szervek 1995. évi kiadásai 615,4 milliárd forintot tettek ki, ami 21,7 milliárd forinttal haladta meg az eredeti előirányzatot.
Már az 1995. évi előirányzatok kialakításakor - a központi költségvetés fő összegeire vonatkozó meghatározottságokra és az elosztás kényszerpályáira tekintettel - egyértelmű volt, hogy az intézményi kör lényegében csak szintentartással számolhat, az üzemeltetés, működtetés feltételeinek javítására központi eszközökből nincs mód. Az inflációs hatásokat figyelembe véve a pénzügyi ellátottság belső aránytalansága fokozódott, a többletelőirányzatok nagy hányadát lekötötték a bérpolitikai intézkedések. Az érdekegyeztetés és a központi költségvetés összeállításának záró szakaszában pedig már nagy valószínűséggel meg lehetett állapítani, hogy ezek az előirányzatok is túlméretezettek a költségvetés egyéb várható többletkötelezettségeiből adódóan. 
A közalkalmazottaknál a bérpolitikai keret 16,4 milliárd forint, ami a központi és az önkormányzati intézményeknél lehetővé tette az illetményelőmeneteli táblázat illetményalapjának 8.000 forintról 8.500 forintra történő növelését. A központi béremelési keretet fejezetekre és intézményekre év közben osztották le, ami az intézmények kiadási és támogatási előirányzatának tervezetten felüli mértékében jelenik meg. 
A köztisztviselői körben a törvény szerinti illetményelőmeneteli rendszer alkalmazása 1995. január 1-től vált kötelezővé. A 18.000 forintban meghatározott illetményalappal számolt előirányzatok beépültek a központi intézmények eredeti költségvetésébe, így előirányzatváltoztatásokra nem volt szükség. A központi intézményeknél a központi költségvetés 6,3 milliárd forinttal járult hozzá az illetmények törvényben előírt mértékű emeléséhez, az illetménybeállási szint elérésének 10 %-os hányadát az adott intézménynek kellett létszámcsökkentéssel, vagy egyéb átcsoportosítással biztosítani. 
A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók díjazása a mindenkori köztisztviselői alapilletményhez kapcsolódik. Így ennek ismételten 18.000 forintban történő meghatározása miatt rendszeres személyi juttatásuk összességében nem növekedett. 
A fegyveres erők és rendvédelmi szervek szolgálatot teljesítő hivatásos állományánál 6,7 milliárd forint összegű központi forrásból 10 %-os illetményemelés valósult meg. 
Az előzőek szerinti bérpolitikai intézkedéseken túlmenően jelentős költségvetési forrásokat kötött le a nem állami intézmények bővülő oktatási-nevelési, továbbá egészségügyi és szociális feladatainak normatív támogatása, valamint a növekvő felsőoktatási hallgatói létszám pénzbeli juttatásainak kerettöbblete, amelyek automatizmusszerű finanszírozást igényeltek. Így szakmai, ágazatpolitikai célok megvalósítására csak csekély központi támogatás jutott, azok egy részéhez is egyéb előirányzatok csökkentésével lehetett forrást felszabadítani. Viszonylag jelentősebb többlettámogatást a felsőoktatás kapott, elsősorban a gyors ütemben növekvő hallgatólétszámmal összefüggésben. Kiemelkedően - 3 milliárd forinttal - nőtt a Magyar Televízió támogatása a tervezett szervezeti és működési átalakításra és az előfizetői díjfizetés alól mentesítettek helyetti teljesítésre tekintettel. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó törvény feladatainak megvalósítására számottevően emelkedett e terület támogatása. A szakmai feladatok között jelentős támogatást kapott még a haderőreform megvalósítása, a köztartozások beszedésének segítése a VPOP-nál és az APEH-nél, valamint a honfoglalás 1100. éves évfordulója ünnepségeinek előkészítése. Ezen célok támogatása mellett nem volt mód az energia- és egyéb áremelések, valamint az ÁFA-kulcs növelések költségemelő hatásának ellentételezésére.
A központi költségvetési szervek működésében év közben lényeges változást eredményezett a Kormány gazdasági stabilizációs programjának meghirdetése és megvalósításának megkezdése. Az egyensúlyi viszonyok javítása, az államháztartás hiányának mérséklése az elmúlt év márciusában sürgős kormányzati beavatkozást igényelt, így többek között a közösségi fogyasztást a reális lehetőségek szintjére kellett csökkenteni. A stabilizációs intézkedések szükségessé tették a központi költségvetési szervek támogatásának és létszámának - igen differenciált eszközökkel és mértékben történő - csökkentését. A központi költségvetési szervek összes támogatása 14,7 milliárd forinttal, mintegy 4 %-kal csökkent, amely a következő tényezőkből adódott. 
A támogatásból finanszírozott személyi juttatások előirányzata 3 %-kal csökkent,  ami alól mentesült az APEH és a VPOP apparátusa. A személyi juttatások csökkentése általában nem járt létszámleépítéssel, mert ezt a kötelezettséget az intézmények a nem rendszeres személyi juttatásokból és az üres állások béréből teljesíteni tudták.
A felhalmozási kiadások előirányzat-csoport költségvetési támogatásból finanszírozott részének 10 %-át zárolták, amelyet az intézmények főleg a nem szakmai beszerzések visszafogásával alapozták meg. A felújítási és a dologi előirányzatok nem kerültek csökkentésre, az említett költségszerkezeti aránytalanságokra és a differenciálási szándékra figyelemmel.
A fejezeti kezelésű előirányzatok ágazati, szakmai célprogramjainak, címzett és célfeladatainak előirányzatát együttesen 15 %-kal kellett csökkenteni. E kötelezettség teljesítése alól mentesültek - többek között - az egyházak, az elkülönített állami pénzalapok, egyes alapítványok támogatása, továbbá a normatív jellegű előirányzatok. Ez a csökkentés leginkább a jelentős fejezeti kezelésű előirányzatokat teljesítő Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, valamint a Népjóléti Minisztériumot érintette. 
Valamennyi - tehát nem az összes intézményre és költségcsoportra előírt -  csökkentési kötelezettségnek fejezeti szinten kellett eleget tenni. A tárcák egy része azonban nem élt a differenciálás lehetőségével. Az azonos mértékű csökkentés több feladat teljesítésénél finanszírozási gondot okozott, nem éltek az alkalommal a bázisszemléletű finanszírozás korrekciójára.
A Kormány gazdasági stabilizációs programja egyes fejezeteknél létszámcsökkentést is elhatározott. A központi igazgatásban a leépítés a létszámellátottságra, valamint az átszervezésekre figyelemmel differenciáltan történt. A közalkalmazotti körben a felsőoktatás, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda létszámának csökkentéséről döntött a Kormány. Mivel az Alkotmánybíróság ezt az előírást alkotmányellenesnek minősítette, a személyi juttatási előirányzatok csökkentésével kellett elérni a létszámok arányos leépítését. A védelemhez tartozó sorállomány, valamint a hivatásos állomány létszámát a haderőreformmal összhangban kellett csökkenteni.
A végrehajtott létszámcsökkentések az intézményi költségvetésekben rendelkezésre álló előirányzatokon felül egyszeri többlettámogatást igényeltek a központi költségvetéstől, amelyre a pótköltségvetésben 3,3 milliárd forint céltartalék szolgált. Ezen felül a létszámleépítésekkel járó egyszeri kötelezettségek teljesítése nagyobb összegű kifizetéseket igényelt, amihez a központi költségvetés általános tartalékát is igénybe kellett venni. 
A stabilizációs intézkedésekkel összhangban az adó- és vámhatóság, továbbá a rendőrség személyi és technikai feltételeit a feketegazdaság visszaszorítása, valamint az ellenőrzések szigorítása érdekében javították, ami 3,5 milliárd forint többlettámogatást igényelt. 
1995. év közben több olyan előre nem látható, nem tervezhető esemény történt, amelyek a központi költségvetés általános tartalékának igénybe vételét tették szükségessé. A központi költségvetési szervek az általános tartalékból 6 milliárd forinttal részesültek. Ebből a személyi juttatások növekedését eredményezte a minimálbérek emelése, valamint az igazságügyi szakértők, továbbá az akadémikusok, a tudomány doktorai, a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának előirányzotton kívüli emelése, amelyhez az érintett fejezetek, illetve központi költségvetési intézmények többlettámogatást kaptak. 
A déli határszakaszon kialakult katonai helyzet miatt 100 millió forint, a NATO csapatok magyarországi tartózkodása miatt 250 millió forint többletkiadás jelentkezett. Egyházi létesítmények rekonstrukciós munkálatait összesen 300 millió forint központi többlettámogatás segítette. A központi költségvetés a tervezetten felül jelentős támogatást adott a közszolgálati médiumoknak feladataik ellátásához: a Magyar Televízió 1.100 millió forint, a Magyar Rádió 210 millió forint, a Hungária TV Alapítvány 700 millió forint többlettámogatásban részesült. 
Év közben több területen és intézménynél működési gondot, esetenként csődhelyzetek keletkeztek. Ezért a költségvetés általános tartalékából egyszeri segítségnyújtást kapott a Külügyminisztérium 200 millió forint, a Magyar Távirati Iroda 71,4 millió forint, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 25,1 millió forint, az Országos Meteorológiai Szolgálat 25 millió forint és a Miskolci Egyetem 90 millió forint összegben. Ezen túlmenően több új feladat is csak évközi többlettámogatással valósulhatott meg, így pl. az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala működtetése, a kisebbségi önkormányzati képviselőválasztások lebonyolítása, az ifjúsággal kapcsolatos egyes célok teljesítése.
A felsőoktatás intézményi struktúrájában 1995. év folyamán lényeges változás nem történt, 58 állami, 27 egyházi és 4 alapítványi intézmény működött. Az állami intézmények 104 karán (a kari tagozódást nem kimutató intézményeket egy karnak tekintve) folyik oktatási tevékenység. Ezen kívül a szervezetileg és legtöbb esetben földrajzilag is különálló intézetek, kihelyezett tagozatok száma 32.
1995. évben átlagosan közel 180 ezer hallgató részesült felsőfokú képzésben, 16,1 %-kal több, mint az előző tanévben. Az összes hallgatói létszám közel 25.000 fővel (16,1 %-kal) nőtt, és a korábbi évek extenzív létszámnövelésének hatására meghaladta az első évfolyamra ténylegesen felvett tanulók 14 %-os emelkedését. A hallgatói létszámok belső összetételében erőteljes változás ment végbe az év során. Egyrészt az összes hallgatói létszámon belül levelező tagozaton képzésben részesültek létszámnövekedése (35 %) több, mint háromszorosa a nappali tagozatos hallgatók létszámváltozásának. Másrészt a nem állami képzésben részesülő hallgatók létszáma még ennél is dinamikusabban emelkedett, a nappali tagozaton 43,9 %-kal, a levelező tagozaton 45,3 %-kal.
Állam által finanszírozott (ösztöndíjas) doktori képzésben résztvevők száma további 750 fővel nőtt, az 1994. évi 1600 főről 1995. évben 2350 főre.
Az állami intézményekben az oktatói létszám 14,3 ezer főfoglalkozású és 1,7 ezer részfoglalkozású oktatóra változott az 1994. évi 16 ezer, illetve 1,5 ezer fővel szemben. Az oktatói létszám változása következtében (a részfoglalkozású oktatók 1/2 arányú átszámításával) a hallgató/oktatói arányok javulása következett be, az 1994. évi hallgató/oktatói arány 7,0 főről 1995. évben 8,5 főre emelkedett. 
A felsőoktatási intézmények feladatainak végrehajtásához 1994. évi 88,3 milliárd forint kiadással szemben 1995. évben 97,3 milliárd forint  került felhasználásra, ami 10,2 %-kal haladta meg az előző évi kiadást. A támogatás az 1994. évi 55,8 milliárd forintról 57,8 milliárd forintra nőtt. 
A felsőoktatásra háruló feladatok megfelelő színvonalú ellátását az intézmények a belső tartalékaik mozgósításával és a saját bevételek (21 %-os) növelésével is segítették. (Ugyanakkor néhány felsőoktatási intézmény gazdálkodási nehézségekkel küszködött, melyek rendezésére - a kialakult helyzet okainak elemzésével megoldási lehetőségek, javaslatok kidolgozásával - intézkedési tervek készültek.) 
A felsőoktatási törvény alapján 1995. szeptemberében került bevezetésre az állami intézmények hallgatói tandíjfizetési kötelezettsége, amelyből a pótköltségvetés 1 milliárd forint bevételt tervezett úgy, hogy a tandíj a központi költségvetés központosított bevételét képezte. Tandíjmentességben a hallgatók 20 %-a részesülhetett a tanulmányi eredménytől és szociális helyzetük mérlegelésétől függően. 1995. évben ténylegesen 246,5 millió forint tandíjbevétel került befizetésre, az 1996. évre áthúzódó tandíjhátralék 467,9 millió forint, amelyet a maradványelszámolásnál kell rendezni.
A felsőoktatás fontosságára való tekintettel a képzés, az intézményhálózat és a gazdálkodási rend átalakításával kapcsolatban több jogszabály került jóváhagyásra. Ezek közül kiemelkedő fontosságú a felsőoktatási fejlesztési irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) OGY határozat. Az irányelv az európai integrációs folyamtok és a gazdasági, társadalmi igényel szempontjait is figyelembe véve jelölte ki a fejlesztés általános elveit, a képzési és intézményi struktúra átalakításának irányait a felsőoktatás finanszírozásának korszerűsítését.
A Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (FEFA) költségvetési támogatása az előző évi 0,8 milliárd  forinttal szemben 1995. évben 1,5 milliárd forint volt. A FEFA a felsőoktatás infrastruktúrális, tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, tananyagfejlesztési programok megvalósítására szolgált. Az elmúlt évi kiadásai összesen 4,4 milliárd forintot tettek ki, ezzel a korábbi években kumulálódott maradvány jelentős mértékben, közel felére csökkent, így az 1995. évi záróállomány 2,6 milliárd forintra változott.
A sport ágazat  1995-ben a központi költségvetésből 2,5 milliárd forint támogatásban részesült. Bár a támogatás összege 21,0 millió forinttal kevesebb az 1994. évi teljesítésnél, a kiadások (3,7 milliárd forint) - elsősorban a Központi sportintézmények és sportlétesítmények bevételének növekedése következtében - 162,0 millió forinttal haladják meg az 1994. évit. 
A magyar sport válogatott kereteinek, valamint az eredményes szakosztályok edzés- feltételeinek biztosítása, a központi sportlétesítmények fenntartása, üzemeltetése a költségvetés 689,0 millió forintos támogatásával 1,7 milliárd forint kiadást jelentett.
A verseny- és élsport 600,0 millió forint támogatásban részesült, az 1994. évi 79,0 millió forintról 149,0 millió forintra nőtt a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása.
Az utánpótlásnevelésre és a diáksport működési  feltételeinek, összehangolt fejlesztésének és versenyrendszerének megújítására, a szabadidősportra, a sportszakmai feladatokra, sporttudományra 206,0 millió forintot fordított a költségvetés. Az utánpótláskorú sportolók közül 1995. évben 155 fő szerzett a kiemelt világeseményeken  (EB,VB) I-III helyezést.
1995-ben a  sport diplomácia szempontjából nagy jelentőségű esemény volt az 54,0 millió forint ráfordítással megrendezett Európai sportkonferencia és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti ülése. 
Négy fejezet 800,0 millió forinttal támogatta a kiemelt létesítmények fenntartását, melyek 140 millió forint saját bevétellel  járultak hozzá a kiadásokhoz.
A tudományos kutatás finanszírozása 1995. évben az előző évhez képest kedvezőbben alakult. A kutatási ráfordítások a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinél, a felsőoktatás területén működtetett kutatói kapacitásoknál és néhány ágazati kutatóintézetnél realizálódtak. A kiadások - az alapkutatás finanszírozását elősegítő OTKA felhasználását is figyelembevéve - 16,2 milliárd forintot tettek ki, ami az előző év ráfordításaihoz képest 1,5 milliárd forint növekedést (10,5 %) jelent. A kiadások összetétele kedvezően változott, arányaiban nőtt a felújításra és a beruházásra fordított összeg.
A kutatás költségvetési támogatása 8,3 milliárd forint volt, ami az 1994.évi támogatás összegéhez viszonyítva 0,7 milliárd forint növekedést (8,8 %) jelent. Ennek jelentős része (0,2 milliárd forint) a tudományos fokozattal rendelkező kutatók (akadémikusok, nagydoktorok) tiszteletdíjának rendezésével függ össze.
A kutatóintézetek finanszírozásában a korábbi években jelentős szerepet játszó elkülönített állami pénzalapokból történő pénzeszközátvétel összege és a 3,5 milliárd forintra mérséklődött.
A kutatói szféra által realizált bevétel 8,6 milliárd  forint volt, ami az előző év összegéhez képest több, mint 16,2 %-os növekedést jelent.
Az intézmények saját bevétele - beleértve az állami forrásokból működő alapoktól átvett pénzeszközöket is - a kiadásaiknak 53,2 %-át fedezte. Ez a korábbi évhez képest kismértékű növekedést jelent. A kutatóintézeti hálózat területén legnagyobb ütemben a matematikai és a természettudományi kutatóintézetek bevételei bővültek. Ugyanakkor a korábban dinamikusan növekvő agrár szféra kutatási bevételei 1995-ben mérséklődtek.
A kutatóintézeti létszám - bár az elmúlt évben tovább csökkent - mértéke nem éri el a korábbi időszakban bekövetkezett változásokat és nagyrészt a kutatókat kiszolgáló személyzetet érinti.
A tudományos kutatás finanszírozásában jelentős szerepet játszó, kizárólag alapkutatást finanszírozó Országos Tudományos Kutatási Alap 1995.évi kiadása 1,9 milliárd forint volt, közel azonos az előző évben felhasznált összeggel. Az Alap bevétele az 1,7 milliárd forint összegű költségvetési támogatással és a nyitó állománnyal együtt 2,2 milliárd forint volt, 0,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben realizált összeg, ami az évvégi maradvány összegét mérsékelte.
További támogatási forrást jelentett a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból a kutatás infrastruktúrájának fejlesztésére fordított közel 0,6 milliárd forint.
Az államhatalmi szervek kiadásai minimális mértékben növekedtek az 1994. évi teljesítéshez képest a bevételek emelkedése, illetve a támogatások 5,0 milliárd forintról 4,4 milliárd forintra történő csökkenése mellett. Az ágazat előző évhez viszonyított teljesítési adatait alapvetően három körülmény befolyásolta. Az 1994. évi választások kapcsán a képviselőtestület váltásával összefüggő egyszeri többletkiadások 0,7 milliárd forintja 1995. évben már nem jeletkezett. Az országgyűlési biztosok megválasztását követően megkezdte működését az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala, közel 0,2 milliárd forint összegű támogatási kihatással. Befejeződött az Alkotmánybíróság új székházának felújítása, melynek révén 0,5 milliárd forinttal mérséklődött a fejezet támogatása.
A kormányzati szervek kiadásai 22,0 milliárd forintra teljesültek. A bevételek az 1994. évi előirányzathoz képest kismértékben növekedtek, míg a támogatás 18,3 milliárd forintos összege 2,4 milliárd forinttal magasabb. E szervek tekintetében 1995. évben struktúrális változás nem következett be. A támogatás alakulására a gazdasági stabilizációs intézkedések hatásaként elrendelt támogatás csökkentések, illetve a létszámleépítések egyszeri többletkiadásainak kompenzálására nyújtott többletek hatottak. Ennek következtében valamennyi szervnél kisebb mértékű elmozdulás tapasztalható, de kiugróan magas eltérés nem mutatkozik az 1994. évi adatokhoz képest.
Az  egyéb igazgatási szervek 13,5 milliárd forint támogatásban részesültek, mely 1,2 milliárd forinttal magasabb az 1994. évi teljesítésnél. A bevételek 0,7 milliárd forinttal növekedve 6,8 milliárd forintra teljesültek, annak ellenére, hogy az Állami Vagyonügynökség bevételeinek kiszervezés miatti csökkenése az 1995. évi bevételi tervszámokban már megjelent. Az e körbe tartozó intézmények teljesítési adataira legfőképpen a kormányzati szerveknél említett tényezők hatottak.
A védelem ágazat 1995. évi kiadása mintegy 55,3 milliárd forint volt. Amennyiben az 1994. évi adatoknál az orosz haditechnikai szállítások 11,6 milliárd forintos összegét nem vesszük figyelembe (összehasonlító szerkezet), az 1995. évi kiadás teljesítése az 1994. évit közel 10 %-kal meghaladja. Az erre az ágazatra fordított központi költségvetési támogatás  ¦ közel 49,2 milliárd forint ¦  szintén emelkedett az egy évvel korábbi 46,6 milliárd forinthoz képest. A terület bevételei az 1994. évi 4,2 milliárd forinthoz képest jelentősen mintegy 6,4 milliárd forintra nőttek.
A támogatás emelkedése egyrészt a tervezési irányelvekkel összhangban, másrészt az 1995. évi intézkedések következtében alakult ki. A pótköltségvetési törvény közel 1,6 milliárd forintos elvonást állapított meg. Ebből  ¦ a többi ágazattal azonos elvonási mérték alapján ¦  a személyi juttatás és ennek társadalombiztosítási járuléka több, mint 1 milliárd, a felhalmozási célú kiadások közel 40, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok csökkentése 27 millió forintot tett ki. A dologi kiadások 500 millió forintos csökkentését a jelentős sorkatonai létszámcsökkentésből fakadó megtakarítás tette lehetővé. Az előirányzat ugyanakkor év közben több okból, mindösszesen 1,6 milliárd forinttal nőtt. Ezek közül a legnagyobb mértékű emelkedést az országgyűlési határozat alapján végrehajtott, döntően közalkalmazotti létszámcsökkentések többletkiadásaira biztosított közel 760 millió forint, valamint a NATO \"Partnerség a békéért\" program mintegy 470 millió forintja teszi ki.
Létrejött a NATO-Békepartnerség Katonai Nyelvkiképzési Központ. A NATO \"Partnerség a békéért\" program keretében hazánk rendezte meg a Cooperativ Light elnevezésű nemzetközi gyakorlatot. A délszláv válság békés rendezésének keretében megkezdődött a magyar műszaki kontingens felkészítése.
Az illetményfejlesztés a hivatásos állománynál, a sor- és hallgatói állománynál átlagosan 10 %¦os emelést tett lehetővé. A közalkalmazotti és köztisztviselői állomány illetményének emelésére nem volt lehetőség.
Az Országgyűlés a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló határozatában rögzítette, hogy \"szükségesnek tartja a Magyar Honvédségnek a Magyar Köztársaság veszélyeztetettségével, az ország gazdasági teherbíró képességével, valamint a NATO-hoz való csatlakozás szándékával összhangban álló átalakítását.\" Az átalakítás eredményeként fokozatosan, több lépésben, a jelenleginél kisebb, de hiteles visszatartó képességgel rendelkező, a NATO katonai szerveibe integrálható korszerű fegyveres erőnek kell létrejönnie. A konkrét követelményeket a Kormány a Magyar Honvédség átalakításának hosszú távú programjáról és középtávú tervéről szóló határozatában rögzítette.
A közbiztonság, tűz- és katasztrófa-elhárítás ágazat összkiadása 1995. évben 79,8 milliárd forint volt, melyet 73,3 milliárd forint költségvetési támogatás és 7,0 milliárd forint bevétel finanszírozott. A szervezetek kiadásai az előző évi teljesítéshez viszonyítva 7,6 milliárd forinttal (11 %), a bevételek 1,1 milliárd forinttal (19 %), a költségvetési támogatás 6,0 milliárd forinttal (9 %) emelkedett. A támogatási előirányzat ezen adatainál figyelembe kell venni, hogy  1995. július 1-i hatállyal a városi hivatásos tűzoltóságok  a városi, fővárosi önkormányzatok finanszírozásába kerültek. Az ehhez kapcsolódó állami támogatás féléves előirányzata 2,3 milliárd forint, bevétele 41,4 millió forint, mely az 1995. évi költségvetésben a helyi önkormányzatok állami támogatásainál lett megtervezve. Összehasonlító szerkezetben a kiadás növekedése 14,0 %, a bevételé mintegy 19 %, a támogatásé 12 %.
A terület támogatási előirányzatán belül jelentős a hivatásos állomány 10 %-os illetményemelése, melynek összege a társadalombiztosítási járulékkal együtt 3,7 milliárd forint.
A stabilizációs intézkedések keretében pótköltségvetési elvonás e területeken is érvényesült (0,8 milliárd forint), azonban a különböző többletfeladatokra a szervezetek pótlólagos forráshoz jutottak.
A Rendőrség támogatási előirányzata az ágazat össztámogatásához viszonyítva 61 %-ot tesz ki. A szervezet a fő figyelmet a közrend és a közbiztonság előző időszakban elért szintjének megtartására, illetve annak fokozására fordította. E szempontok alapján a - megtervezett -  többletforrás jelentős része a gazdasági bűncselekmények felderítését (250,0 millió forint), a bűnmegelőzést ellátó titkos információgyűjtést (150,0 millió forint), valamint gépjárműbeszerzést (a Határőrség és más szervezetekkel együtt 250,0 millió forint), továbbá a közlekedés ellenőrzéséhez szükséges feltételek fejlesztéséhez elnyert világbanki hitel járulékos költségeit (150,0 millió forint) szolgálta. A feketegazdaság visszaszorítása miatt szükségessé váló ellenőrzési tevékenységhez a pótköltségvetési törvény a Rendőrségnek (1000,0 millió forint) pótelőirányzatot hagyott jóvá. A Rendőrség, a Határőrség, valamint a Tűz és Polgári Védelem szervezetében dolgozók részére a 13. havi illetmény felének kifizetésére 1994. decemberében megelőlegezett 636,0 millió forint a Kormány döntése alapján - a tárca 1995. évi költségvetési előirányzatából -zárolásra került. A zárolás feloldásával a 636,0 millió forint a Rendőrség  adósságállományának konszolidációja érdekében került felhasználásra.
A Határőrségre jelentős feladatok hárultak a migráció, az elterjedt feketegazdaság, a dél-szláv válság miatt, valamint a toloncegyezmények végrehajtásából adódóan. A szervezet feladatainak ellátásához a határvadász századok felállítására (220,0 millió forint), gépjárműparkjának korszerűsítésére fejlesztési többletet kapott, majd a feketegazdaság elleni, valamint a dél-szláv válság miatti feladatokra (500,0 millió forint) a pótköltségvetés alapján, illetve a központi költségvetés általános tartaléka terhére pótlólagos forráshoz jutott.  
A tűz- és katasztrófa-elhárítási feladatokat ellátó szervezeteknél a tűzoltóság, a polgári védelem, valamint a közös továbbképzéssel foglalkozó intézet szervezeti változáson ment keresztül. 1995-ben kezdődött meg az a folyamat, melynek eredményeképpen 1996. január 1-től a BM. Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság helyett három önálló költségvetési intézmény (a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága, a BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézet) kezdte meg működését. A szervezeti változások megtakarítást nem eredményeztek. Ezen szervezetek részére biztosított támogatásból az állami tűzoltóság részére gépjárműfecskendő beszerzésére 400,0 millió forint került biztosításra.
A tevékenység pénzügyi feltételrendszere a többi testületéhez hasonlóan alakult. Lehetőség nyílt a hivatásos állomány - megtervezett - 10 %-os bérfejlesztésére, ugyanakkor érvényesült a pótköltségvetés szerinti támogatási előirányzat csökkentés. Összeségükben e területen a feladatok ellátása - a kialakult kisebb feszültségek mellett is - az elmúlt évi szintnek megfelelően alakult. 
Az igazságszolgáltatási szervek 26 milliárd forint összegű kiadást teljesítettek, melyekhez 3,4 milliárd forint saját bevétel és 23,0 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre. Az 1994. évi teljesítési adatokhoz képest az ágazat teljesítési adatai jelentősebb elmozdulást nem mutatnak, a kiadás 4,4 %-kal, a támogatás 3,3 %-kal magasabb. 
A bíróságokat, az ügyészségeket - helyzetüknél fogva - a gazdasági stabilizációs intézkedések nem érintették. A bíróságoknál az 1995. évi eredeti előirányzathoz viszonytva a legnagyobb növekményt a fejezeti kezelésű előirányzatokból felújításra átcsoportosított 253,5 millió forintos összeg jelentette. E körben sor került továbbá év közben az igazságügyi szakértői díjak emelésére, mely az érintett szervezeteknél közel 50 millió forintot tett ki.
A büntetésvégrehajtás kiadási lehetőségei 0,5 milliárd forinttal haladták meg az 1994. évi teljesítést. A 9,7 milliárd forintos kiadást változatlan - 1,2 milliárd forintos - bevétel mellett 8,6 milliárd forint összegű támogatás finanszírozta. Az 1995. évi eredeti előirányzathoz viszonyított kiadási növekményt alapvetően a bevételek túlteljesítése finanszírozta. A stabilizációs intézkedések következtében 0,2 milliárd forinttal csökkent a szervezet támogatása, s így a kiadása. A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek évközi - általános tartalékból történő - 0,2 milliárd forintos támogatása e szervezetek sajátos többletköltségeinek elismerését szolgálta.
Az egyéb közösségi ágazatok (mezőgazdaság, vízügy, közlekedés, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, az adó- pénzügyi és egyéb információszolgáltatás, nemzetközi kapcsolatok, az állami vagyonkezelés feladatai és intézményei, hatóságok és felügyeletek) 1995. évi tényleges kiadása (kormányzati beruházások nélkül) 150,0 milliárd forint volt. Az összes forrás 66 %-át az intézményi saját bevételek, 34 %-át költségvetési támogatás tette ki, intézménycsoportonként igen változó arányokban. 
Az  intézmények és feladatok kiadásai az előző évi teljesítéshez viszonyítva 33,4 milliárd forinttal (18 %), a bevételek 44,4 milliárd forinttal (31 %) csökkentek, a költségvetési támogatás 8,6 milliárd forinttal emelkedett. A kiadás csökkenéséből több, mint 31 milliárd forint a közlekedési, vízügyi intézményeknél, jórészt technikai és szervezeti intézkedésekhez kötődően, közel 11 milliárd forint a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság átalakításával, a támogatásnövekedés döntően az APEH-nél, a VPOP-nál, a külszolgálatoknál és a mezőgazdasági intézményeknél, célfeladatoknál valósult meg. 
A mezőgazdasági ágazatba tartozó intézmények és feladatok tényleges kiadása 14,2 milliárd forint volt, 3,2 milliárd forinttal több az előző évinél. A saját bevétel 2,4 milliárd forinttal, a támogatás 2,5 milliárd forinttal nőtt az 1994. évi teljesítéshez képest. A saját bevételek növekedése az állategészségügyi, növényegészségügyi, minősítési, hatósági bevételeknél valósult meg. A támogatás döntően a szakigazgatási intézmények többletfeladatai, a központi bérpolitikai intézkedések és a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére növekedett. 
A vízügyi, közlekedési területhez tartozó intézmények kiadása 59,2 milliárd forint, bevétele 56,7 milliárd forint volt. A kiadás az 1994. évi teljesítéshez képest 31,3 milliárd forinttal, a bevétel 33,0 milliárd forinttal csökkent, a támogatás 0,2 milliárd forinttal nőtt. A kiadás és bevétel csökkenés döntően a közúti és autópálya igazgatóságoknál az elszámolások 1994. évi technikai halmozódása megszüntetéséből származik. A vízügyi intézmények támogatása 0,2 milliárd forinttal (5 %) volt több az előző évinél, bérpolitikai intézkedések, szervezeti korszerűsítés, létszámcsökkentés, valamint többletfeladatok fedezetére. A közúti igazgatóságok és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság támogatással nem rendelkeznek, így a jelentős összegű csökkenésnek, illetve növekedésnek a támogatásigényre nem volt hatása. 
Az adó-, pénzügyi és egyéb információszolgáltatás területén az intézmények kiadása 32,1 milliárd forint volt, 6,3 milliárd forinttal (24 %) haladta meg az előző évi teljesítést döntően, a támogatás növelése terhére. A növekmény zöme az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám és Pénzügyőrség többletfeladatait szolgálta (világbanki hiteltörlesztés, jövedéki törvény végrehajtása és az ellenőrzés bővítése, bérpolitikai intézkedések).
A nemzetközi kapcsolatok területén 15,3 milliárd forint kiadás teljesült, 1,8 milliárd forinttal több az előző évinél, döntően a külkereskedelmi szolgálat és a külképviseletek működésével és célfeladataival kapcsolatban. A növekedést bérpolitikai intézkedések, a folyamatos forintleértékelés és többletfeladatok (Bős-Nagymaros Nemzetközi Bírósági Eljárás, EBEÉ elnökségi év, nemzetközi tagdíjak, hálózatfelülvizsgálat) miatt következett be. A saját bevétel 2,1 milliárd forinttal növekedett, a támogatás 0,1 milliárd forinttal csökkent az 1994. évihez képest.
Az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadás 6,1 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél, döntően a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság közhasznú társasággá történt átalakítása miatt. 
A hatóságok, felügyeletek 15 milliárd forint kiadása 1,9 milliárd forinttal volt több az előző évinél. Az intézményi bevétel 12,4 milliárd forintot ért el, ami 3,2 milliárd forinttal, a támogatás (5 milliárd forint) 0,8 milliárd forinttal több az 1994. évinél. A kiadások emelkedését zömében a saját bevételek növelése fedezte. A támogatás elsősorban a fogyasztásvédelem, a műemlék- és környezetvédelem intézményeinél volt több az előző évinél. 
A központi költségvetési intézmények tárgyi eszközeinek felújítása 1995-ben 18,0 milliárd forintot tett ki,  mely 15 %-kal kevesebb az 1994. évi összegnél, az eredeti előirányzatot 1,3 milliárd forinttal haladja meg. A kiadások jelentős részét - 8,4 milliárd forintot - épületfelújításra fordították. Néhány intézmény, mint például a  Magyar Tudományos Akadémia, a Legfelsőbb Bíróság, a területi ügyészségek székházfelújítást végeztek.
A felújítási tevékenység másik nagy részét - 7,7 milliárd forintot - az útjavítás, karbantartás és az úthálózat műszaki tárgyainak javítása adta.
A szakmai gépek, berendezések és felszerelések felújítása 1,7 milliárd forint költséget jelentett, a különböző járművek javítására 143,0 millió forintot, a jóléti, kultúrális és sport célokat szolgáló eszközök javítására 150,0 millió forintot fordítottak.
4.1.4.	A pénzmaradványok alakulása
A központi költségvetési szerveknél az alaptevékenység ellátásával összefüggő gazdálkodás során 1995. évben 20,6 milliárd forint pénzmaradvány keletkezett, jellemzően az alábbi forrásokból:
-	kiadási megtakarítás, amely mögött a biztonságos gazdálkodáshoz folyamatosan szükséges maradvány, ki nem fizetett járandóság, társadalombiztosítási járulék, következő évre áthúzódó kötelezettség jelenik meg,
-	bevételi többlet, amelynek csak egy részét használták fel a kiadások forrásaként,
-	a különböző feladatokra átvett pénzeszközök fel nem használt összege,
-	a vállalkozási tevékenység eredményéből az alaptevékenységre fordított pénzeszközök maradványa.
A tárgyévben keletkezett pénzmaradvány az alaptevékenység forrását képező bevételek 3,2 %-át teszi ki, és 4,9 milliárd forinttal több az 1994. évi pénzmaradványnál. 
Jelentősebb volumenű pénzmaradvány - az előző évekhez hasonlóan - a kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok, célfeladatok finanszírozásával megbízott fejezeteknél képződött (Belügyminisztérium, Népjóléti Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium).
A pénzmaradvány alakulásában szerepet játszott, hogy az intézmények az 1995. évi vállalkozási tevékenységük pénzforgalmi eredményének - 7,6 milliárd forintnak - közel felét, 3,5 milliárd forintot az alaptevékenység ellátására forgattak vissza.
A tárgyévben keletkezett pénzmaradványon belül az előző évhez képest jelentősen lecsökkent a személyi juttatások és társadalombiztosítási járulék maradványának hányada (1994. évben a keletkezett kiadási megtakarításon belül 65 % volt, míg 1995. évben 34 %). A személyi juttatások maradványa a szabályozás szerint nemcsak személyi jellegű kifizetésekre, hanem dologi, felújítási, felhalmozási kiadásokra is felhasználható az intézmény döntésének megfelelően, de a részarány csökkenését döntően az évközi stabilizációs intézkedés, illetve létszámcsökkentések részben saját forrásból történő finanszírozásának kényszere determinálta.
Az intézmények önrevízió keretében felülvizsgálták pénzmaradványukat, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően kimutatták a pénzmaradványt terhelő befizetési kötelezettségeiket. A felülvizsgálat eredményeként 21 fejezetnél és más országos hatáskörű szervnél több, mint 4 milliárd forintot kitevő befizetési kötelezettség keletkezett, mely 3 milliárd forinttal haladja meg az 1994. évit. Ebből az ágazati és célfeladatok, valamint egyéb elmaradt feladatok maradványa közel 1 milliárd forint, míg az ingatlanok, nem szolgálati lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából származó bevétel 5 %-ában megállapított befizetés 0,3 milliárd forintot tesz ki. A pótköltségvetési törvény szabályozása nyomán a pótlólagosan előírt befizetési kötelezettség az alaptevékenységi, illetve az alaptevékenységgel összefüggő bevételek eredeti előirányzatát meghaladó többletét érintette, melyből 2,7 milliárd forint bevétel származik. A felajánlott, illetve a befizetési kötelezettségként előírt összegek a központi költségvetés 1996. évi bevételét képezik.
A tárgyévben keletkezett 20,6 milliárd forint pénzmaradvány befizetési kötelezettséggel csökkentett összege, továbbá az előző évek felhasználatlan 1,4 milliárd forintos pénzmaradványa az 1996. évi felhasználási lehetőségeket növeli. 
4.1.5.	A vállalkozási tevékenység alakulása
A központi költségvetési szervek 1995. évi vállalkozási tevékenységéből 15,1 milliárd forint bevétel származott, ami 59 %-kal volt kevesebb az előző évihez képest. A csökkenés 97 %-át a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság, a vízügyi intézményrendszer vállalkozási tevékenységeinek az államháztartásból való kiszervezése és a Magyar Televízió vállalkozási bevételeinek jelentős csökkenése okozta. A vállalkozási tevékenység a Népjóléti Minisztérium intézményeinél és a Magyar Rádiónál bővült, a többi fejezetnél csökkent. A tevékenység pénzforgalmi eredménye 7,6 milliárd forint volt az 1994. évinek alig több, mint fele. Az alaptevékenység ellátására az intézmények 3,5 milliárd forintot forgattak vissza, 7,9 milliárd forinttal (64 %) kevesebbet, mint 1994. évben. A vállalkozási tartalék felhasználása 1,6 milliárd forintot tett ki, ami 48 %-kal kevesebb az előző évinél és felhalmozási kiadásokat, jutalom kifizetéseket, szociális, kulturális kiadásokat tartalmaz. 
A vállalkozási tevékenység összes elszámolt bevételének 88 %-a a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium intézményeinél, valamint a Magyar Rádiónál és Televíziónál realizálódott. 	

4.1.6.	Értékpapír-műveletek, betétek
A központi költségvetési szervek birtokában lévő értékpapírok állománya és összetétele a következő:
											millió forintban

1993. dec. 31.
1994. dec. 31.
1995. dec. 31.
Értékpapírok
7.3983,8
6.955,6
1.946,4
Kárpótlási jegyek
0,1
726,8
112,6
Kincstárjegyek
4.696,3
5.175,4
831,0
Kötvények
2.087,5
561,5
307,8
Egyéb értékpapírok
599,9
491,9
695,0

Az államháztartásról szóló törvény értelmében 1995. január 1-jétől a központi költségvetési szervek nem vásárolhattak értékpapírt, ennek következtében drasztikusan csökkent a értékpapír állomány.
Az éven belüli lejáratú értékpapírok vásárlása az eredetileg tervezett 2,4 milliárd forint helyett 3,9 milliárd forint összegben valósul meg.
Jelenleg jelentősebb értékpapír állománnyal a Honvédelmi Minisztérium illetve intézményei rendelkeznek.
4.1.7.	A vagyon alakulása
A költségvetési szervek éves beszámoló keretében eszközeikről és forrásaikról a számviteli törvény előírásai szerint mérleget készítenek. 
A központi költségvetési szervek körében a tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek) - beruházások és az átadott eszközök nélküli - mérleg szerinti nettó könyvi értéke meghaladta az 1.185,5 milliárd forintot, ami 29,4 %-kal növekedett az előző költségvetési évhez képest. (A számviteli előírások alapján a tárgyi eszközöket könyvi értéken tartják nyilván. Az aktivált beruházások költségei és a felújítások növelik a könyvi értéket, míg a diktált kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés azt mérsékli.)
Az intézményi körben nyilvántartható immateriális javak (10,2 milliárd forint) és a tárgyi eszközök együttes bruttó értéke 1.885,7 milliárd forint, az elszámolt értékcsökkenés 521,9 milliárd forint. A teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke meghaladta a 154,9 milliárd forintot, ennek 83,2 %-a gép, berendezés, felszerelés. Az eszközállomány bruttó értékének növekedéséhez a térítésmentes átvételek 417,6 milliárd forinttal, a beszerzések, létesítések 24,2 milliárd forinttal, a felújítások 10,4 milliárd forinttal járultak hozzá. Az értékesítések 20,7 milliárd forint könyvi értékcsökkentést okoztak.
Az üzemeltetésre átadott eszközök értéke 173 milliárd forint, ezen belül markáns értéket reprezentál a Honvédelmi Minisztérium (171,2 milliárd forint).
A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok bruttó könyvi értéke 29 %-kal, a gépek, berendezések, felszerelések értéke 2,9 %-kal növekedett, a tárgyi eszközök nettó/bruttó aránya 72 %.
A tárgyi eszközök nettó állományának fejezetek, illetőleg állománycsoportok közötti megoszlását a következő táblázat tartalmazza.


Fejezet száma
Fejezet megnevezése
Immate-rialis
javak
Ingatlanok
Gépek, berendezések és felszerelések
Járművek
Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
Összesen
I.
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG


0,9


0,9
II.
ORSZÁGGYŰLÉS
16,4
1 562,9
296,8
30,7
9,9
1 916,8
III.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
3,5
611,8
49,3
4,7

669,3
IV.
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
4,3
165,8
28,0
1,5

199,7
V.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
8,4
292,2
61,9
12,7

375,1
VI.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
11,1
109,6
53,9
10,0

184,6
VII.
MINISZTERELNÖKSÉG
71,4
1 116,2
165,8
82,4
44,4
1 480,3
VIII.
BELÜGYMINISZTÉRIUM
3 419,1
83 802,9
6 265,9
2 410,4
67,5
95 965,7
IX.
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
46,3
371 197,3
57 356,0
1 072,9
171 182,7
600 855,3
XI.
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
96,1
11 461,0
6 209,4
1 346,6
93,4
19 206,5
XII.
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
59,4
15 936,5
1 086,8
336,8
3,1
17 422,6
XIII.
KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
177,8
91 162,1
6 428,5
2 522,0
1 547,8
101 838,3
XIV.
KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
103,7
6 476,9
767,2
39,5

7 387,3
XV.
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
192,4
7 722,8
2 793,6
603,2
0,4
11 312,4
XVI.
MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
39,0
2 153,1
733,4
20,9

2 946,4
XVII.
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
196,3
407 592,4
1 490,7
470,0

409 749,4
XVIII.
MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
524,0
51 063,9
16 517,9
416,1
63,7
68 585,6
XIX.
IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
106,2
4 597,9
1 137,0
228,1
6,9
6 076,1
XX.
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
39,0
2 392,1
893,2
197,9
25,2
3 547,5
XXI.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
28,2
3 515,0
2 036,2
54,0
3,8
5 637,2
XXII.
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
7,6
777,8
142,3
15,4

943,0
XXIII.
MAGYAR RÁDIÓ
21,8
1 286,0
464,1
99,3

1 871,2
XXIV.
MAGYAR TELEVÍZIÓ
23,0
2 687,3
1 844,4
213,2

4 767,9
XXV.
GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
3,7

20,1
3,2

27,0
XXVI.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
56,9
491,6
201,4
14,8

764,7
XXVII.
ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
0,9
0,9
15,1
19,1

35,9

Összesen:
5 256,5
1 068 176,2
107 059,8
10 225,2
173 048,8
1 363 766,5
A forgóeszközök értéke 1994-hez képest 175,1 milliárd forintról 148 milliárd forintra (15,5 %-kal) csökkent, ezen belül a készleteké 85,3 milliárd forintról 80,3 milliárd forintra (6,2 %-kal). Növekedtek a követelések, ezen belül az adósok tartozása is. Az értékpapírok állománya 5 milliárd forinttal csökkent.

4.1.8.	Létszám és személyi kifizetések
A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások 1995. évi eredeti előirányzata 202,6 milliárd forint, a módosított előirányzat 211,2 milliárd forint, a teljesítés 205,6 milliárd forint volt.
Kormányzati hatáskörben 5,6 milliárd forinttal (a közalkalmazottakra vonatkozó központi bérpolitikai intézkedés, a létszámcsökkentéssel kapcsolatos felmentési illetmény és végkielégítés), felügyeleti szervi hatáskörben 0,4 milliárd forinttal, intézményi hatáskörben: előző évi pénzmaradványból 1,9 milliárd forinttal, a vállalkozási tartalékból 0,2 milliárd forinttal, többletbevételek, pályázaton elnyert pénzeszközök terhére 4,3 milliárd forinttal, összesen 12,4 milliárd forinttal nőtt az eredeti előirányzat. A stabilizációs intézkedések következtében (a pótköltségvetési törvényben érvényesített elvonással) pedig 3,8 milliárd forinttal csökkent a személyi juttatások előirányzata. 
A teljesítés  5,4 milliárd forinttal (2,6 %) maradt el a módosított előirányzattól, döntően az átmeneti megtakarításokkal (betegség, katonai szolgálat, átmenetileg üres álláshelyek stb.).
A személyi juttatásokon belül a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatások teljesítése 136,4 milliárd forintot tett ki, ami 13,1 milliárd forinttal volt kevesebb az eredeti előirányzatnál. A munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (jutalom, túlóradíj, helyettesítés, szabadságra, munkából való távollétre jutó átlagkereset, külképviseletek személyi juttatásai) viszont 30,5 milliárd forintot tettek ki,  13,1 milliárd forinttal haladták meg az eredeti előirányzatot. A többletből 8,6 milliárd forintot a jutalom, 2,9 milliárd forintot az átlagkereset-térítés, 0,7 milliárd forintot a többletszolgálat és szabadidő pénzbeni megváltása, 0,1 milliárd forintot a túlmunka és a helyettesítés, 0,8 milliárd forintot pedig az egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások növekedése okozott. 
A rendszeres személyi juttatások egy főre jutó éves összege 471,6 ezer forint, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások egy főre eső éves összege 105,5 ezer forint, összesen 577,1 ezer forint volt, ami 9,1 %-kal magasabb az eredeti előirányzatban tervezett juttatások szintjénél. 
A foglalkoztatottak sajátos juttatásai (végkielégítés, jubileumi jutalom, napidíj, betegszabadság esetére fizetett díjazás stb.) 8,3 milliárd forintot tettek ki, ami 1,7 milliárd forinttal volt több az eredeti előirányzatnál, döntően a létszámcsökkentéssel kapcsolatos végkielégítés 1,6 milliárd forintos növekedése miatt. A személyhez kapcsolódó költségtérítés (ruházati- közlekedési költségtérítés, üdülési hozzájárulás stb.) 9,4 milliárd forint volt, s 0,5 milliárd forinttal (6 %) haladta meg az előirányzatot. A részmunkaidőben foglalkoztatottak és az alkalmazott nyugdíjasok személyi juttatásai 3,5 milliárd forintot tettek ki, ami 0,9 milliárd forinttal volt több az eredeti előirányzatnál. 
Az állományba nem tartozók juttatásai (megbízási díjak, tiszteletdíj, szerzői díj, honorárium, újítási és találmányi díjak, alkalmi munkavállalók díjazása) 9,3 milliárd forintot tettek ki. A megbízási díjak csökkentek, a tiszteletdíj, honorárium, találmányi díjak 15 %-kal növekedtek az eredeti előirányzathoz képest. 
A fegyveres erők, testületi és rendvédelmi szervek állományba nem tartozó (sorállomány stb.) juttatásai 2,3 milliárd forintot tettek ki, ez az eredeti előirányzaton belül alakult. 
A központi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak számának alakulását alapvetően befolyásolta a stabilizációs intézkedésekkel kapcsolatos, illetőleg az intézmények saját kezdeményezésű, a működőképesség fenntartása érdekében történt  létszám-csökkentése. 
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlaglétszáma 289,1 ezer fő volt. Ez 26,4 ezer fővel (8,4 %) kevesebb a tervezettnél. A részmunkaidőben foglalkoztatottak és az alkalmazott nyugdíjasok átlaglétszáma 11,9 ezer fő volt, 3 ezer fővel több az eredeti létszámirányszámnál.
Az 1994. évi tényleges éves átlaglétszámhoz viszonyítva a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 6,9 ezer fővel (2,4 %), a részmunkaidőben foglalkoztatottak és az alkalmazott nyugdíjasok száma 6,6 ezer fővel (36 %) csökkent, összességében 13,5 ezer fővel (4,3 %) mérséklődött a munkaviszonyban foglalkoztatottak éves átlaglétszáma. Az előbbi adatokkal való összevetésből is kitűnik, hogy a létszámcsökkenés részben - mintegy egynegyede -  nem a teljes munkaidejű munkavállalók jogviszonyának megszüntetésével, hanem üres álláshelyek felszámolásával, valamint a részmunkaidős és nyugdíjas foglalkoztatás leépítésével történt. Mérsékelte a csökkenést az is, hogy néhány területen (ügyészségek, BM, HM, IM, Televízió, APEH, VPOP) emelkedett a létszám  az előző évhez viszonyítva, döntően a közbiztonság, az adóellenőrzés- és a jövedéki ellenőrzés javítása érdekében. 

4.2.	A társadalmi önszerveződések támogatása
4.2.1.	Címzett támogatások
A társadalmi önszerveződések közül a pártok a párttörvénynek megfelelően, választási eredményük alapján névreszólóan kapják támogatásukat. Az egyházak támogatásába tartozik a közvetlen költségvetési támogatás, valamint az egyházak által működtetett intézmények normatív támogatásai. 
A társadalmi szervezetek közül a Magyar Vöröskereszt és három \"fogyatékos szövetség\" névreszóló előirányzattal rendelkezik, az értelmi fogyatékos szervezetek együttesen jogosultak a támogatásra, valamennyi egyéb - országos vagy regionális jelentőségű - társadalmi szervezet pedig pályázat útján részesülhet az Országgyűlés fejezetnél előirányzott működési támogatásban. Más tárcák tevékenységüket támogatják, ahhoz igazítva, milyen mértékben vállalnak át állami feladatot. A helyi önkormányzatoktól származó támogatások címzettjei túlnyomórészt helyi jelentőségű egyesületek. A kisebbségi szervezeteknél hasonlóan alakul a támogatások struktúrája.
Az alapítványok támogatása jelentőségükhöz igazodik, akár névreszólóan, akár pályázati vagy egyéb alapon, például humánszolgáltatásaikhoz nyújtott normatív támogatással jutnak hozzá.
A magánintézmények normatív támogatásban részesülnek, a kamarák támogatása egyszeri jellegű volt, és 1994. évi megalakulásukat segítette.	
A civil szervezetek támogatása 1993-95-ben
millió forintban
Megnevezés
1993. 

1994.

1995.

Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek






Országgyűlés fejezettől 
220,0

220,0

319,4

más fejezetektől
108,7

166,1

30,1

helyi önkormányzatoktól 
45,8

58,5

57,5

Összesen:

374,5

444,6

407,0







Pártok






Országgyűlési fejezettől
1 300,2

1 099,9

1 017,7

más fejezetektől
0,0

0,0

0,0

helyi önkormányzatoktól
9,3

0,0

0,0

Összesen:

1 309,5

1 099,9

1 017,7







Társadalmi szervezetek






Országgyűlés fejezettől
810,2

862,0

1 364,8

más fejezetektől
3 201,4

2 942,6

2 600,2

helyi önkormányzatoktól
3 698,0

4 560,8

4 069,3

Összesen:

7 709,6

8 365,4

8 034,3







Kamarák






    külön számláról
0,0

400,0

0,0

Összesen:

0,0

400,0

0,0


Egyházak






fejezetektől
7 190,7

10 511,2

12 418,6

helyi önkormányzatoktól
503,1

800,8

656,1

Összesen:

7 693,8

11 312,0

13 074,7







Alapítványok






fejezetektől
7 894,3

9 074,5

12 537,6

helyi önkormányzatoktól
1 547,3

1 546,5

1 287,3

Összesen:

9 441,6

10 621,0

13 824,9







Magánintézmények






fejezetektől
409,3

361,5

675,7

helyi önkormányzatoktól
60,0

88,4

84,5

Összesen:

469,3

449,9

760,2
Társadalmi önszerveződések együttesen
Működési támogatás






Országgyűlés fejezettől
2 330,4

2 181,9

2 701,9

más fejezetektől
18 804,4

23 055,9

28 262,2

helyi önkormányzatoktól
5 863,5

7 055,0

6 154,7

külön számláról
0,0

400,0

0,0

Összesen:

26 998,3

32 692,80

37 118,80







Felhalmozási támogatás






fejezetektől
3,9

28,0

4,4

helyi önkormányzatoktól
2 642,4

2 718,3

1583,3

Összesen:

2 646,3

2 746,3

1587,7
                                   Mindösszesen:

29 644,6

35 439,10

38 706,50
Mint látható, a társadalmi önszerveződések támogatása 1995-ben nem egészen 10 %-kal haladta meg az 1994. évit. Csökkenés a központi források esetében csak a pártok támogatásánál tapasztalható - az általuk is elfogadott - takarékosság eredményeképpen. 
A helyi önkormányzatok által nyújtott támogatások viszont minden kategóriában csökkentek valamelyest, jelezve, hogy 1995-ben az önkormányzatok anyagi helyzete kisebb mértékben tette lehetővé a társadalmi önszerveződések támogatását.
Az egyházak az alapítványok és a magánintézmények központi forrásból származó támogatásának növekedése túlnyomórészt az általuk nyújtott szolgáltatások, állami feladatátvállalások bővülésével magyarázható. A társadalmi szervezetek támogatásánál az Országgyűlés fejezettől, illetve más fejezetektől származó támogatások egymáshoz viszonyított arányának megváltozása annak a következménye, hogy a költségvetési szerkezet módosulása következtében a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló előirányzatok jelentősen nagyobb hányada az Országgyűlés fejezetben került megtervezésre. 
1995-ben megalakultak a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, és a kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott összeg ettől az évtől kezdve mindkét szerveződési forma támogatására szolgál. 150 millió forint került felhasználásra a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására (a Belügyminisztérium fejezetnél) 193,8 millió forint szolgált az országos kisebbségi önkormányzatok működésére és 126,2 millió forintot osztott fel az Országgyűlés a kisebbségi szervezetek között.
A támogatásukra fordítható összeg jelentős csökkenése ellenére az Országgyűlés által támogatásban részesített kisebbségi szervezetek száma 109-ről 122-re növekedett. A társadalmi szervezetek esetében sokkal jelentősebb növekedés tapasztalható (389 helyett 519 szervezet kapott támogatást).
4.2.2.	Humánszolgáltatások normatív támogatása
A szociális és egészségügyi, valamint az oktatási és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humánszolgáltatásokat fő tevékenységként végző magánszemélyek a központi költségvetésből az általuk nyújtott humánszolgáltatásokhoz normatív támogatásban részesültek. Az állami hozzájárulás a költségvetési törvényben egyes tevékenység típusokra differenciáltan megállapított normatívákon alapult. A normatívák mértéke - az önkormányzatoknál alkalmazottakhoz igazodóan - megegyezett az előző évivel. Csökkent azonban a felsőoktatási nappali hallgatók oktatásának normatívája, mert 1995. évben a nem állami intézmények hallgatói után is járt a pénzbeli juttatási előirányzat, tehát a támogatás összességében nőtt.
A feladatmutatók számottevően emelkedtek, így a humánszolgáltatások normatív támogatása az 1994. évi 5,2 milliárd forintról 6,2 milliárd forintra, közel 20 %-kal nőtt. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál a támogatás 3,9 milliárd forintról 4,7 milliárd forintra emelkedett, mert a nem állami köz- és felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók átlaglétszáma 72 ezer főről 91 ezer főre, 27,1 %-kal nőtt. A Népjóléti Minisztériumnál a támogatás összege 1,3 milliárd forintról 1,5 milliárd forintra emelkedett, a legnagyobb arányú felhasználás az ápoló- és gondozóotthoni, valamint a rehabilitációs intézményi ellátásban jelentkezik. 

4.3.	A gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés végrehajtása, az ezzel összefüggő kiadások alakulása, az intézkedés 1996. évre áthúzódó hatása
A Kormány gazdasági stabilizációs programjának részeként a központi államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselői létszám összességében 15 %-os, két ütemben végrehajtandó csökkentését rendelte el. A Kormány mentesítette a végrehajtás alól az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, valamint a földhivatalokat. Sajátos feltételrendszerük és feladataik következtében külön határozat született az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létszámának csökkentéséről. Az intézkedések nem terjedtek ki a Kormány hatáskörébe nem tartozó központi költségvetési fejezetekre (Köztársasági Elnökség, Országgyűlés Hivatala, Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság, Magyar Köztársaság Ügyészsége, Állami Számvevőszék, Bíróságok) és a helyi önkormányzatokra.
Az intézkedések 16 fejezetet érintettek, az intézmények köztisztviselői létszáma - a mentesített intézeteket kivéve - az 1995. évi költségvetés szerint - az ÁNTSZ-el együtt - 36.441 fő, az összes létszámcsökkentési kötelezettség 6.187 fő volt. 
Összességében 5.958 fős létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Az elmaradás lényegében az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál mutatkozik, ahol a vállalt  26 %-os létszámleépítéssel szemben a végrehajtott létszámcsökkentés 19 % volt, mivel a szükséges szervezeti változtatások (gazdasági társaságok létrehozása) 1996. évre húzódtak át.
Az intézkedések bázis létszámát  - 36.441 fő - figyelembe véve az érintett kör 16,3 %-os létszámleépítést hajtott végre, amelyet 0,7-0,8 % ponttal növelhet az IKM további lépése. 
Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kormány döntése a köztisztviselői létszám csökkentéséről összességében és részleteiben végrehajtásra került. 
A létszámcsökkentés közel 42 %-a a jogviszony felmentéssel történő megszüntetésével, 20 %-a üres álláshelyek megszüntetésével, közel 9 %-a korhatáros nyugdíjazással, több mint 7 %-a korengedményes nyugdíjazással, 10 %-a határozott idejű munkaviszony megszűnésével, 12 %-a egyéb jogviszony megszűnéssel valósult meg. 
A létszámleépítés 2,6 milliárd forint egyszeri többletkiadással járt, amelynek forrása a létszámleépítésből származó 1995. évi 1,1 milliárd forint költségvetési megtakarítás (intézeti forrás) és 1,5 milliárd forint központi támogatás volt. Az egyszeri többletkiadásokat a felmentéssel és a korengedményes nyugdíjazással történő jogviszony megszüntetéséhez fűződő törvényben előírt pénzügyi kötelezettségek okozták. A többletkiadásból kb. 1 milliárd forint a központi költségvetés és a Társadalombiztosítási Alapok között cserélt gazdát, többszáz millió forint pedig a kifizetésre kerülő járandóságokat terhelő személyi jövedelemadóként folyt be a központi költségvetésbe. Ennek döntő része adóelőleg formájában 1995. évben realizálódott. 
A végrehajtott létszámcsökkentés eredményeként éves szinten, így már az 1996. évi költségvetésben 3,6 milliárd forint kiadási és 2,1 milliárd forint támogatás megtakarítás jelentkezett. Ez részbeni fedezetet nyújtott a köztisztviselői illetményalap 18 ezer forintról 20 ezer forintra történő emeléséhez. (Ez az összeg az emelés többletigényéből levonásra került a fejezetek, illetve intézmények 1996. évi költségvetésének tervezésekor.)
A közalkalmazottakat foglalkoztató központi intézményeknél - részben a Kormány stabilizációs programjával, részben az 1995. évi pótköltségvetési törvény teljesítésével összefüggésben - 10.394 fős létszámcsökkentésre került sor. Jelentősebb mértékű létszámcsökkentés valósult meg a felsőoktatás, honvédelem, központi egészségügyi intézmények, kutatás területén, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium intézményeinél. A létszámcsökkentés 4,9 milliárd forint egyszeri többletkiadással járt, a pótköltségvetési törvényben jóváhagyott céltartalék terhére. A létszámcsökkentéssel felszabaduló - a pótköltségvetési törvény teljesítését meghaladó - megtakarítás az intézményeknél maradt és illetményemelés célját szolgálta. 
A központi és intézményi kezdeményezésű takarékossági intézkedések eredményeként tehát összességében 16.352 fővel (7,3 %) csökkent a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők létszáma az 1995. évre tervezetthez képest. A létszámleépítéssel összefüggő egyszeri többletkiadások (felmentési illetmény, végkielégítés ezek járulékai) 6,4 milliárd forintot tettek ki. 
A teljes munkaidős foglalkoztatáson kívül az 1994. évihez képest 6.600 fővel (36 %) csökkent a részmunkaidőben foglalkoztatott aktív keresők és nyugdíjasok - éves teljes munkaidősre átszámított - átlaglétszáma, ami szintén a létszámgazdálkodás jelentős racionalizálását jelenti az intézményeknél. 

Mindezek eredményeképpen az 1996. évi költségvetésben a közalkalmazottak és köztisztviselők tervezett létszáma - az 1995-ben végrehajtott létszámcsökkentést meghaladóan - közel 20 ezer fővel (9 %) kevesebb az 1995. évre tervezett létszámnál. Az ezzel összefüggésben felszabaduló személyi juttatások illetményemelés fedezetét képezik az 1996. évi költségvetésben a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknél. 

4.4.	A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 1995. évi tevékenysége
Az 1995. évi XXXIX. törvény az állam vállalkozói vagyonköréből kivonta az állami tulajdonú erdőket és azokat kincstári vagyonkörbe utalta. E vagyon felett a tulajdonosi jogokat a Ptk. 27. §-a szerint a Magyar Állam nevében pénzügyminiszter gyakorolja, mely jogkörét 1995. augusztus 23-án kelt meghatalmazásában a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságra (KVI) ruházta át. A KVI a törvény megjelenését követően, kezdettől fogva részt vett az erdővagyonnal kapcsolatos tárgyalásokon, s időben megtette a szükséges lépéseket, felkészült az átvett vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására. Így a több mint 1 millió ha állami kicstári erdővagyon új vagyonelemként jelent meg a KVI széleskörű tevékenységében.
Az 1995. évi CV. törvény 89-90. §-a értelmében a KVI-hez folyamatosan rendelt kincstári vagyon is fokozatos változást eredményezett szervezetében.
Az intézmény kiadási előirányzata 93,3 %-ban teljesült. 
A kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos kiadások módosított előirányzata 60 %-kal növekedett az eredetihez képest, mivel tervezéskor még nem volt ismeretes az alaptevékenységgel összefüggő bevételek nagysága, valamint visszatérülő, illetve kiszámlázott áfa összege. A teljesítés a módosított előirányzatnak megfelel, jelentősebb megtakarítást a személyi juttatásoknál a megelőző években rendezett dolgozói biztosítási díjak, illetve az egyéb költségtérítés visszafogása eredményezett.
Mivel a kincstári vagyonra vonatkozó külön törvény nem született meg, helyette az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény értelmezi és definiálja a kincstári vagyont és a kincstári vagyonhoz tartozó vagyonelemeket. A törvény 1996. január 1-jétől hatályos, így az már az 1995. évi vagyonhasznosításra nem lehetett hatással. 
A hasznosítási folyamat 1995. évben a kialakult, begyakorolt, szabályozott formában folyt le. Általános gyakorlattá vált a pályáztatási formában történő értékesítés. A KVI az értékesítésre fel nem használt ingatlanait bérbeadás útján hasznosította. A bérleti díj követte a helyi kereslet-kínálat alakulását. A bérleti szerődések felülvizsgálata során a bérleti díjak karbantartása is megtörtént. 
A hasznosítási bevételekből 1995. évben 1.761 millió forint realizálódott, a központi költségvetésnek átutalt bevétel  921 millió forint volt. 
Pénzügyminisztériumi állásfoglalást követően felgyorsult a kárpótlási jegyek elszámolása. A központi költségvetésbe történő befizetés az 1.000 millió forintos befizetési kötezettséggel szemben 1.163 millió forint volt. 
Az 1995. évi XXXIX. törvény 71. §-ának (2) bekezdése előírja a KVI vállalkozói vagyonának átadását az ÁPV Rt. számára. A két szervezet közötti vagyonátadás 1995. szeptember 1-jén megkezdődött a július 12-i jegyzékben szereplő ingatlanok átadásával.
A KVI a VIDEOTON-MECHLABOR Kft., a NETREND Rt., a LORANGER Ipari Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Rt., valamint a DUNACOMP Rádiótelefon-hálózat Fejlesztő és Üzemeltető Kft. gazdasági társaságokban vesz részt.
4.5.	A Társadalombiztosítási Alapok és a központi költségvetés kapcsolata
4.5.1.	A Társadalombiztosítási Alapok 1995. évi helyzete
A társadalombiztosítási alapok 1995 évi költségvetésének elfogadását szakmai és politikai viták sorozata előzte meg, melynek eredményeképpen eleve későn került az önkormányzatok által elfogadott törvénytervezet az Országgyűlés elé. A helyzetet bonyolította, hogy a Kormány gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedési csomagjának elfogadása szükségessé tette a benyújtott társadalombiztosítás költségvetését tartalmazó törvény-tervezet módosítását, mely végül is 1995. június 30-án került az Országgyűlés által elfogadásra.
Az elfogadott társadalombiztosítási költségvetési törvény mindkét alap esetében \"0\" szaldóval számolt. Fél év elteltével visszafordíthatatlan gazdasági események sorozata zajlott le az Alkotmánybíróság több járulékalap szélesítést célzó rendelkezés megsemmisítésével. Az Alapok azonban - ennek ellenére - nem nyújtottak be pótköltségvetést, bízva a járulék-bevételi előrejelzésekben, melyek szerint alaponként 5 milliárd forint alatti hiányt prognosztizáltak.
A várakozások azonban nem igazolódtak be, a  járulékbevételek lényegesen elmaradtak az előirányzattól. Elsősorban ez vezetett a társadalombiztosítási alapok közel 41 milliárdos hiányához. 
A  Nyugdíjbiztosítási Alap az 1995. évet 494,6 milliárd forintos bevétellel és 512,8 milliárdos kiadással, így  18,2 milliárd forint hiánnyal zárta. A bevételek elmaradását az egyéni nyugdíjjárulék befizetésénél tapasztalható 14 %-os, a munkanélküliek után fizetett  nyugdíjbiztosítási járuléknál jelentkező 24 %-os, valamint rendkívüli járulékbevételeknél a 11 %-os elmaradás okozta. Megfigyelhető, hogy az alap költségvetésében szereplő többi bevételi tétel előirányzati szinten vagy valamivel afölött teljesült. Így a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 15 %-kal és a kamat és hozambevételek pedig 16 %-kal magasabb szinten teljesültek. A működési célú bevétel több mint kétszeresére nőtt. A befektetések hozama tartalékának és a Lakásalap fedezeti Kötvény 1995. évi tőketörlesztésének ellátási finanszírozásba történő bevonása előirányzati szinten teljesült. A két társadalombiztosítási alap egymás közötti keresztfinanszírozása is közel előirányzati szinten - 2 %-os növekménnyel - teljesült. 
A befektetett eszközök értékesítése közel 4 szeresére teljesült túl, amit a társadalombiztosítási törvény 3. § (10) bekezdése engedélyezett az alap számára, elismerve azt a tényt, hogy a költségvetési törvény megszületéséig lezajlott ingatlan-beruházások miatt azok tovább folytatása indokolt.
A kiadások összességében a terveknek megfelelően alakultak. A nyugdíjkiadásban 0,5 milliárd forint megtakarítás történt. Az ingatlan-beruházásoknál mutatkozó többlet az  előző bekezdésben ismertetett tények elismeréséből ered, melynek értelmében a 940 millió forintos beruházási előirányzat  930 millió forintos túllépését a költségvetési törvény  engedélyezte.
A társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ága által finanszírozott nyugdíjkiadások összege 443,2 milliárd forint volt, ez az azonos alapra hozott 1994. évi 384,4 milliárd forint nyugdíjkiadást 58,8 milliárd forinttal meghaladta, ami 15 %-os kiadásnövekedést jelent. Az előirányzott 443,7 milliárd forinttal szemben 0,5 milliárd forint megtakarítás jelentkezett.
1995-ben a nyugdíjbiztosítás átlagosan havi 2 302 ezer főnek szolgáltatott összesen 2 636 ezer ellátást; a különbözetet az özvegyi nyugdíjrendszer többszörös ellátásai jelentik. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 16 040 forint volt, az átlag több mint 15 %-kal emelkedett az 1994. évi azonos alapokra számított értékhez képest.
A saját jogú öregségi ellátásokra 380,7 milliárd forint került kifizetésre, az idetartozó nyugdíjasok havi átlagos létszáma 1 950 ezer fő, az átlagos nyugdíj havi 16 270 forint volt. A korhatár alatti korkedvezményes nyugdíjban részesültek száma havonta átlagosan 31 ezer fő volt.
A hozzátartozói ellátásokra összesen 62,5 milliárd forintot fordított az ágazat, átlagosan 686 ezer ellátás folyósítására került sor. Ebből átlagosan havonta 241 ezer fő hozzátartozói nyugellátásban, 104 ezer fő árva-ellátásban részesült önálló ellátásként, 341 ezer ellátás pedig saját jogon szerzett nyugdíjhoz kapcsolódva került kiegészítő ellátásként kifizetésre. A főellátásnak számító özvegyi-szülői nyugdíj átlagosan 12 170 forint, a kiegészítő ellátás 3 570 forint volt havonta.
Az 1995. évi nyugdíjemelésekre márciusban és szeptemberben került sor. A központi költségvetés háttérszámításaival megegyezően az 1995. évi költségvetés tervezésekor prognosztizált mértékrendszer 14,5 %-os nettó átlagkereset-emelkedést tartalmazott. Az Országgyűlés döntése értelmében márciusban 11 %-os, majd szeptemberben 4 %-os nyugdíjemelés történt, mindkét esetben visszamenőleges hatállyal 1995 január 1-jéig. A tényszámok ismeretében a nyugdíjbiztosítási ágazatnál a márciusi 11 %-os emelés tárgyhavi kiadása 3,5 milliárd forint, a szeptemberi 4 %-os nyugdíjemelés tárgyhavi kiadása 1,4 milliárd forint volt. A nyugdíjbiztosítási ágazat ellátásainak márciusi és szeptemberi emelése együttesen 57,5 milliárd forint volt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap számára 9,2 milliárd forint összegű működési kiadást irányzott elő a beruházásokkal együtt, amelyet törvényi felhatalmazással 0,9 milliárd forinttal túlléptek. A törvény által biztosított 10,2 milliárd forint előirányzat 1995-ben összesen 0,5 milliárd forinttal növekedett, így az ágazati szintű módosított előirányzat 10,7 milliárd forint. Ezzel szemben a teljesítés 10,1 milliárd forint, a pénzmaradvány 0,5 milliárd forint. Ebből 118 millió forint a világbanki kölcsönnel kapcsolatos hazai kiadások, 26 millió forint pedig az informatikai fejlesztések pénzmaradványa. A szabadon felhasználható pénzmaradvány 377 millió forint, az előzőekben kötött célokra pedig 144 millió forint.
A kiadási keretek túllépésének elkerülése érdekében szükség volt egyes címeknél zárolást, illetve címen belüli és címek közötti átcsoportosításokat végrehajtani 
A pénzmaradvány részben az év végi kifizetések átütemezéséből, részben pedig az utolsó banki napokban jóváírt költségtérítésből származó többletbevételből adódott. 
Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetése 436,0 milliárd forint bevételt és ugyanakkora kiadást irányzott elő. A tervezett \"0\" szaldót a bevételi oldal - intézkedésekkel is megalapozott dinamikus bővülésének  és a kiadási oldal szintén intézkedések révén megvalósuló mérsékeltebb növekedésének kellett biztosítania. A tényleges bevételek 13,1 milliárd forinttal maradtak el az előirányzattól, a kiadások viszont 9,2 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot, ezért a tervezett kiegyensúlyozott költségvetés nem valósult meg, és 22,3 milliárd forintos deficit keletkezett.
A bevételek döntő hányadát - mintegy 76 %-át - képező rendszeres járulékbevételek 11,8 milliárd forinttal alacsonyabban teljesültek az előirányzott értéknél. A bevételek ezen csoportján belül a munkáltatói járulék-befizetések esetében az előirányzat lényegében teljesült (az elmaradás mindössze 0,5 milliárd), az egyéni járulék-befizetések közel 9,4 milliárd forinttal voltak kisebbek az előirányzottnál, a munkanélküliek ellátása után fizetett járulékoknál mintegy 2,0 milliárd forint az elmaradás. Az egyéni és a munkáltatói járulék-befizetések közötti arányok érezhető elmozdulása az utóbbi irányába, összefüggésben van a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben szabályozott un. \"kiegyenlítési sorrend\" évközbeni megváltozásával, abban a vonatkozásban, hogy a 105/C § (2) bekezdés alapján a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató esetében a kifizetett ellátás összegét először a munkáltatót terhelő  egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékra, majd a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően a baleseti járulékra kell elszámolni.
Az egyéni és a munkáltatói járulékbevételek tervezettől való elmaradása több más tényező együttes hatásának is tulajdonítható. Az Alkotmánybíróság döntései megsemmisítették a járulékalap bővítését célzó szabályok módosítását, mintegy 7 milliárd forint bevételkiesést okozva. Szintén kedvezőtlenül hatott, a járulékalap növekedési ütemének az év folyamán fokozatosan történt mérséklődése. Az első negyedévben a munkáltatói járulékalap 17 %-kal az első félévben több mint 15 %-kal, az év egészében csak 14 %-kal emelkedett. Az összes járulékalap, ideértve a munkáltatóin kívül az egyéni járulékalapot is az év egészét tekintve csak 12 %-kal növekedett, ez közel 4 százalékponttal elmaradt a költségvetés készítésekor számított értéktől. 
E folyamatok egyrészt a gazdaság stagnálását, másrészt a járulékfizetési kötelezettségek alóli kibúvási törekvések \"sikerét\" is tükrözik.
Új bevételi forrást jelentett az E. Alap költségvetésében a kintlévőségek behajtásából származó összeg. Ezen a címen az egészségbiztosítás 13,3 milliárd forint bevételhez jutott. A behajtási - végrehajtási tevékenység eredményességét jelzi, hogy 1995-ben a társadalombiztosítással szembeni tartozások állományának növekedését sikerült lelassítani.
A saját maguk járulékfizetést nem teljesítők után a központi költségvetés által fizetendő összegre 10,4 milliárd forint volt előirányozva, a tényleges teljesítés ugyanennyi volt. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek esetében a tényleges érték és az előirányzat csak minimálisan tért el egymástól.
A kiadásoknál a természetbeni ellátásokra kifizetett összegek 5,4 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. Ezen a kiadási csoporton belül a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 2,1 milliárd forinttal volt kevesebb az előirányzottnál, a megtakarítás létrejöttét az önkormányzatnak a kérdéses összeg zárolására vonatkozó döntése magyarázza. A gyógyszerek támogatására szolgáló keretnél a túllépés 2,3 milliárd forint, ami a korábbi években tapasztalt többletkiadásoknál jóval kisebb mértékű. Ebben a kedvező változásban jelentős része volt az új támogatási rendszer bevezetésének. A kiadások korlátozását szolgáló intézkedések késedelmes bevezetése (csak 1995. szeptember) miatt a gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló előirányzatnál 3,3 milliárd forint volt a túllépés. Jelentős túllépés volt a gyógyászati szolgáltatásoknál és az utazási költségtérítésnél is.
A kiadások másik nagy csoportját képező pénzbeli ellátások körében a túllépés 1,9 milliárd forint volt. Ez az érték ellentétes előjelű változások eredménye, a korhatár alatti, rokkant és baleseti ellátások valamint a terhességi - gyermekágyi segély esetében az előirányzatot nem érték el a tényleges kiadások (1,5 illetve 1,3 milliárd forint a megtakarítás). Az E. Alap által finanszírozott nyugellátások esetében \"megtakarítást\" okozott az a tény, hogy az érintettek létszámának növekedése elmaradt a korábbi évek erőteljes növekedése alapján vélelmezett értéktől. A terhességi-gyermekágyi segély esetében az előirányzott kiadási összegtől való elmaradás a segélyezésben részesülők tervezett alatti létszámából adódik, ami mögött az húzódik meg, hogy a tervezés alapjául vett születési aránynál alacsonyabb volt a ténylegesen megvalósult.
A táppénzkiadások körében a túllépés közel 5 milliárd forint, de ennek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság azon döntését is, mely a betegszabadság meghosszabbítását elvetette, és hozzávetőleg ugyanennyivel növelte meg ezen kiadásokat. 

4.5.2.	A központi költségvetés közvetlen hozzájárulása a társadalombiztosításhoz
A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetők hozzátartozóiként nem jogosultak betegbiztosítási ellátásra, átalányszerű hozzájárulást fizetett 1995-ben 11,3 milliárd forint összegben, ez 0,9 milliárd forinttal több, mint az 1995. évi pótköltségvetésben előirányzott összeg, mely az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott feladat illetve intézményi körben az 1995. évi energia áremelés részleges kompenzálását szolgálta.

4.5.3.	Az állami forgóalap részvétele a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában
A társadalombiztosítási alapok részére a 1995. évi állami forgóalap hiteljellegű igénybevételének feltételeit a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. tv. 29 §-a szabályozta.
A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a forgóalap megelőlegezési hitel 1995. január 1-jei nyitóállománya 14,7 milliárd forint, az 1995. december 31.-ei záróállománya 30,7 milliárd forint volt. A hitelállomány növekedése 16,1 milliárd forint volt. 
Az év folyamán az I. negyedévben előfordultak hitelmentes napok, erre a márciusi nyugdíjemelés után már nem került sor. A második negyedévben a hó végi hitelállomány jellemzően 13-19 milliárd forint között mozgott, ez a II. félévben a szeptemberi nyugdíjemelés után 30-36 milliárd forint között mozgott. Az éves legmagasabb hitelállomány decemberben meghaladta a 66 milliárd forintot. Erre a növekedésre minden év decemberében az előrehozott nyugdíjkifizetések miatt számítani kell. 
Az Egészségbiztosítási Alap likviditásának biztosítása érdekében 1995-ben ugyancsak bejárt az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelőlegezési számlára. A folyamatosan jelentkező likviditási feszültségeket alapvetően két tényező okozta: az E. Alap évek óta folyamatosan összegyűlő és rendezetlen hiánya, másrészt a likviditási tartalék feltöltetlensége. 
Az Alap forgóalap megelőlegezési hitel-igénybevétele 1995. január 1-én 47,4 milliárd forint, december 31-én pedig 74,0 milliárd forint volt a hitelállomány-növekedés 26,6 milliárd forint volt.
1995-ben egyetlen olyan nap sem volt, amikor a hitelszámla egyenlege \"0\" lett volna. A hitelállomány legkisebb összege 20,7 milliárd forint (jan.12.) és legnagyobb összege 84,7 milliárd forint (dec. 7.) volt
A december végi hitelállomány igény összetevői a hiány összege, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz előleg, a gyógyító megelőző ellátások előlege, a likviditási tartalék, év eleji negatív állománya és a központi költségvetés túlfinanszírozásának egyenlege.
4.6.	Pénzbeli juttatások a központi költségvetésből
4.6.1.	Családi pótlék és várandóssági pótlék
A központi költségvetés által finanszírozott, de a társadalombiztosítási alapok által folyósított ellátások legnagyobb tételét jelentő családi pótlék kifizetése 1995-ben 100,7 milliárd forint volt, a központi költségvetés által átutaltnál 0, 2 milliárd forinttal kevesebb. Ezen ellátásban 2 358 ezer fő részesült. Az egy főre jutó ellátás havi átlagos összege 3 541 forint volt.
Az Egészségbiztosítási Alap elszámolása szerint az 1995 évi tényleges várandósági támogatás kifizetése  megközelítette a 2,1 milliárd forintot. A központi költségvetés által átutalt összeg 2,1 milliárd forint volt. Ebben az ellátási formában 49 922 fő részesült 3 389 forintos egy főre jutó havi összeggel.
4.6.2.	Egyéb rendszeres juttatások
1995-ben a nyugellátások szerkezetében egy jelentős változás következett be. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló 60/1991. sz. OGY határozat értelmében a még profiltisztításra váró utolsó nyugellátás csoportot, a mezőgazdasági járadékok finanszírozását is átvette a központi költségvetés. Ezzel befejeződött a profiltisztítás, melynek eredményeképpen 1995-ben előirányzati szinten több mint 70 milliárd forint ellátás-finanszírozást vállalt a központi költségvetés.
A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított egyéb juttatásokra az energiaár-emelés részbeni kiegészítésével együtt a költségvetés 90,6 milliárd forintot folyósított.
E csoporton belül a Nyugdíjbiztosítási Alap 1992. évi profiltisztítása keretében segély jellegű kiadások előirányzata 4,8 milliárd forint, a társadalombiztosítás általi kifizetés 0,6 milliárd forinttal több, 5,4 milliárd forint volt. E körbe tartoznak a lakbér-hozzájárulás támogatás, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, az egészségkárosodási járadék, a katonai családi-segély.
A Nyugdíjbiztosítási Alap elszámolása szerint a lakbérhozzájárulás-támogatás egy főre eső havi átlaga 1994-hez képes lényegében nem változott 130 Ft/hó. Ezen ellátási formára mintegy 0, 3 milliárd forintos kifizetés történt a 0,3 milliárdos központi költségvetés által  átutalttal szemben. 1995. év folyamán 197 ezer fő részesült lakbérhozzájárulás-támogatásban. 
A vakok személyi járadéka ellátásban 4 976 Ft/hó kifizetéssel 40 997 fő részesült. Az előirányzott 2,2 milliárd forint előirányzaton felül több mint 0,2 milliárd forint kifizetés történt.
A rokkantsági járadékban részesülők száma 1994-hez képest közel 3 ezer fővel nőtt. A részükre kifizetett ellátás 1,8 milliárd forint volt,  a központi költségvetés által átutalt 1,6 milliárd forinttal szemben. Így az egy főre jutó havonkénti kifizetés 7 655 forint volt, ami 200 forinttal több az 1994. évinél. A számadatokból kitűnik, hogy az igen jelentős ellátotti létszám növekedése ellenére nem nőtt jelentősen az ellátásra kifizetett összeg.
Az egészségkárosodási járadék előirányzata 0,5 milliárd forint volt a Nyugdíjbiztosítási Alap általi kifizetés közel 0, 8  milliárd forint. Az előző évekhez viszonyított dinamikus növekedés tovább folytatódott ezen ellátás esetében, mivel az 1994-ben kifizetett összeg másfélszerese került 1995-ben kifizetésre, noha az ellátottak számában lényeges változás nem történt. Az ellátottak száma 1994-ben 2 ezer fő, míg 1995-ben 2,3 ezer fő volt.
A bányászok korengedményes nyugdíjára és szénjárandóságának pénzbeli megváltására a központi költségvetésből 2,6 milliárd forint került átutalásra a társadalombiztosítás részére, ami az 1994. évi átutalt összegnél 0,2 milliárd forinttal kevesebb. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2,2 milliárd forintot folyósított a két ellátási formára összevontan 1995-ben. A bányásznyugdíjakra 1,1 milliárd, a szénjárandóságra 1,1 milliárd forint került felhasználásra. A bányászok korengedményes nyugdíjára kifizetett összege az 1994 évhez képest csökkent. Az érintettek létszámának több mint 20 %-os emelkedése mellett az egy főre eső havi kifizetés viszont 25 714 Ft/hóról 24 724 Ft/hóra csökkent.
A politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítésekre 1995-ben a központi költségvetés által átutalt 6,2 milliárd forinttal szemben 5,6 milliárd forint került kifizetésre, ez 0,6 milliárd forinttal kevesebb mint az átutalt.
A politikai rehabilitációs és egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítése címén nyugdíj-kiegészítésekre 5,0 milliárd forintot folyósítottak, 278 ezer fő részesült havi 1 449 forint nyugdíj-kiegészítésben. Kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékokra és tudományos fokozat után járó kiegészítő ellátásokra 0,3 milliárd forint, nemzeti gondozotti ellátásokra mintegy 0, 3 milliárd forint került kifizetésre.
A cukorbetegek támogatására  a központi költségvetés által átutalt összeg 0,1 milliárd forint volt, ezzel szemben  csak 47 millió forint került kifizetésre 37 ezer fő részére, 105 Ft/hó átlagban. 
Háztartási pótlék címén  5,4 milliárd forint került kifizetésre. Ez 0,3 milliárd forinttal kevesebb az átutaltnál.
A megváltozott munkaképességűek járadékaira a központi költségvetés által átutalt 20,1 milliárd forintnál közel 0,3 milliárd forinttal több került kifizetésre. Ebben az ellátási formában 218 629 fő részesült, 7 762  forintos havi átlaggal.
A mezőgazdasági járadékokra a társadalombiztosítási igazgatási szervek  5,4 milliárd forintot fizettek ki, az átutaltnál mintegy  0,5 milliárd forinttal kevesebbet. 1995-ben 62566 fő részesült  ebben az ellátásban, az egy főre jutó havi összeg 7 200 forint volt.
Az 1994. évben profiltisztítás keretében átvállalt ellátások közül a gyermekgondozási díj kifizetésekre  a központi költségvetés által átutalt 19,9 milliárd forinttal szemben 20,4 milliárd forint kiadás realizálódott, az ellátottak számának csökkenése mellett. Az ellátásban részesülők száma 1995-ben 125 ezer fő volt ez 12 ezer fővel kevesebb, mint 1994-ben. Az egy főre eső havi ellátás összege 13 572 forint volt, az előző évinél  19 %-kal magasabb.
A társadalombiztosítási alapok által 1995-ben gyermekgondozási segélyre kifizetett összeg 11,3 milliárd forint volt, mely  köze 0,2 milliárd forinttal haladta meg a központi költségvetés által átutalt és 1,1 milliárd forinttal több, mint az 1994. évi folyósítás. Az ellátottak számának 1 600 fővel történő növekedése mellett az egy főre jutó kifizetés 865 forinttal nőtt.
A megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítésére a központi költségvetés által átutalt 0,7 milliárd forinttal szemben csak mintegy 0,4 milliárd forint ellátásként történő kifizetésére került sor.
1995-ben az energia áremelés részbeni kompenzálásában részesülő öregségi nyugellátottak és rokkantsági ellátottak részére 2,5 milliárd forint került kifizetésre 1995. március-június és november, december hónapokra 600 forint/fő/ hó ellátás-kiegészítésként szemben a központi költségvetés által e célra átutalt 2,6 milliárd forinttal.
Energia áremelés részbeni kompenzálásában részesültek a három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülők és a gyerekét egyedül nevelő szülők,  - 259 000 fő - a törvényi előírásoknak megfelelően egységesen 600 Ft/fő/6 hónap összegben, ami 940,9 millió forintos kiadást jelentett, mely a központi költségvetés által átutaltnál közel 0,5 milliárd forinttal kevesebb.
4.7.	A helyi önkormányzatok gazdálkodása
A helyi önkormányzatok 1995. évi gazdálkodási feladatait - 3125 településen - a fővárosi, 23 kerületi, 19 megyei, 22 megyei jogú városi, 171 városi és 2931 községi, összesen 3167 önkormányzat végezte. (Az év végével önkormányzati szétválások következtében az önkormányzatok száma 3168 lett. Ebből a fővárosi kerületek száma - kerületi városrész önálló kerületté alakulása következtében - 23, a megyei jogú városok száma - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán - 22, míg a városok száma    - megyei jogú várossá nyilvánítás folytán - 177 és a községek száma - a településrészek községgé alakulása folytaán - 2926 lett).  Az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtását 454 - közösen fenntartott - körjegyzőség végezte, amely év végével 443 lett. A gazdálkodás önálló végrehajtására áttérő - polgármesteri hivatalt létrehozó - önkormányzatok döntései alapján 11-gyel csökkent a közös körjegyzőségi hivatalok száma. Az önkormányzati költségvetési szervek száma 13475 volt, ebből az önállóan gazdálkodóké 7610.
4.7.1.	A költségvetési szabályozórendszer működésének értékelése 
A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása keretében a saját és átengedett bevételi forrásokból, valamint az átvett pénzeszközökből, az állami hozzájárulásokból és támogatásokból az 1995. évi központi költségvetés számításaihoz és előirányzataihoz képest jóval nagyobb összegű bevételt értek el az önkormányzatok. Ez kedvező volt a feladat teljesítése szempontjából.
A gazdálkodás biztonságát a tervezettet meghaladó bevételen túl az is elősegítette, hogy a tárgyévi bevételeken belül 37,5 %-ot az állami hozzájárulások és támogatások, 11,3 %-ot pedig a  személyi jövedelemadó bevétel tett ki. 
A bevétel túlteljesítése számottevő volt az intézményi tevékenységekből származó bevételeknél, bár ez a bevétel általában együtt járt a kiadások növekedésével is. A társadalombiztosítástól, valamint a fejezetektől és az elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök nem érték el  a számítottat. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek túlteljesültek, elsősorban annak következtében, hogy  részvények értékesítéséből a tervezettnél nagyobb lehetőségek adódtak a helyi önkormányzatok számára. 
Mindezek együttesen azt mutatják, hogy az államháztartás helyi önkormányzati alrendszere a bevételek minél magasabb teljesítése érdekében általában kihasználta a lehetőségeket. A helyi önkormányzatok eredményes pályázatokkal, támogatható feladatok vállalásával, a lakosság közműfejlesztési szerveződéseinek, társulásainak elősegítésével, valamint nem utolsó sorban az intézmények vállalkozási tevékenységének segítésével fokozták bevételeiket. A bevételek növekedésében csak kisebb súlya volt a térítési díjak változásának, a beszedett helyi adóknak. 
A bevételek kedvező alakulása mellett is az év során folyamatosan gondot okozott az árak emelkedése, a piaci hatások költségvetési előirányzatokkal való szükségszerű követése. Az előző időszakhoz képest a gazdálkodási körülmények a stabilizációs intézkedések hatására feszítettebbek és bonyolultabbak voltak az önkormányzatok és gazdálkodó szerveik számára. A bevételek és a kiadások összehangolása, a likviditás folyamatos fenntartása számos esetben - a központi költségvetésből származó állami hozzájárulás ütemes, tervezettnek megfelelő átutalása ellenére - nehézségeket okozott és csak rövid lejáratú, éven belüli hitelek felvételével tudták megoldani az önkormányzatok. Néhány önkormányzatnál súlyos finanszírozási gond állt elő, ezek korábbi helytelen döntéseikkel, erejüket meghaladó fejlesztésekkel függtek össze. 
Az elmúlt évhez képest jóval nagyobb számban és összegben igényeltek támogatást az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok. Ezért  a támogatás előirányzat felemelésére került sor, és ezt az előirányzatot megnövelték a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok állami támogatásain és hozzájárulásain belül megengedett I. félévi belső átcsoportosítások is. 
A költségvetési szabályozás 1995. évre szoros pénzügyi feltételeket alakított ki ugyan, de ugyanakkor meghagyta a lehetőséget, mozgásteret biztosított a helyi önkormányzatoknak a nagyobb bevételek elérésére, az ehhez szükséges jogi szabályozás és önállóság biztosításával. 
A helyi önkormányzatok összességükben eredményesen gazdálkodtak. Érzékelhető volt, hogy a feszítettebb feltételek miatt - elsősorban az évközben meghozott stabilizációs intézkedések hatására - igyekeztek a költségeket csökkenteni, ennek érdekében törekedtek feladatok elhagyására, szűkítésére. A lakossági igényekkel és érdekekkel való ütközés sokszor konfliktusossá tette az önkormányzatoknál a feladat elhagyását, az intézmények megszüntetését. 
A bevételek túlteljesítése ellenére is megállapítható, hogy az infláció következtében csökkent a felhasználható források reálértéke, elsősorban az intézmények működtetése területén. A normatív állami hozzájárulások a költségvetésben tervezett fajlagos mértékkel illették meg az önkormányzatokat. 
Az önkormányzatok és intézményeik az előző évek pénzmaradványából nagyon jelentős összeget felhasználtak, tartalékaik az év végére csökkentek.
4.7.2.	Az 1995. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása
4.7.2.1.	Az önkormányzati feladatellátás értékelése
Az önkormányzatok 1995. évben legfontosabb céljuknak a működőképességük megőrzését tekintették. A gazdálkodás területén főleg a meglévő intézményhálózat működtetése, az eddig elért színvonal megtartása és a minimális fejlesztések megvalósítása érdekében, az önkormányzatok többsége szigorította annak feltételeit. Több önkormányzat kényszerült évközben a költségvetési előirányzatok átrendezésére és az intézményeik részére pótlólagos támogatás biztosítására. A működőképesség megőrzése mellett a településeken kiemelt feladatként jelent meg a lakossági kommunális és szociális ellátás javítására irányuló törekvés.
A jelenlegi pénzügyi szabályozás lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak saját bevételek növelésére, azonban ez a fajta önállóság a települések jelentős részénél csak elvi lehetőség, hiszen általában nem rendelkeznek mobilizálható vagyonnal és a helyi adóbevételi lehetőségeik is korlátozottak. 
Érzékelhető volt különösen az oktatási intézmények vonatkozásában, hogy az ésszerűsítő hatékonysági intézkedések bevezetését megelőzték olyan komoly takarékossági intézkedések, amelyek már sokesetben az ellátási színvonal csökkenését eredményezték: fakultációs oktatási formák és szakköri foglalkoztatások csökkentése, illetve megszüntetése.
A gazdasági stabilizációs intézkedések hatása a lakossági tüzelőolaj fogyasztás kiadásaihoz történő hozzájárulás tekintetében problémákat is felvetett, mivel a támogatás elosztása és mértéke az I. ütemben a valós igényeket nem követte. Kedvezőtlen hatást váltott ki a fogászati ellátásban is a térítés bevezetése, amely a kihasználtság lecsökkenéséhez vezetett, ugyanakkor az állandó kiadások változatlanok maradtak. Általában az intézmények működtetése, üzemeltetetése jelentett prioritást a feladatellátásban azzal, hogy a normatívák összege más feladatok terhére egyre nagyobb mértékben kiegészítésre szorult. Ennek ellenére jó néhány önkormányzat a takarékossági intézkedéseket az intézményi támogatások csökkentésével oldotta meg. 
A feladatok növekedése ellenére sem jellemző az önkormányzatok társulása, azok közös ellátása révén a felmerülő kiadások mérséklése érdekében. Továbbra is jellemző maradt viszont az önálló, kis létszámú hivatalok alakítására való törekvés. 
Végeredményben megállapítható, hogy a gazdálkodást a bővülő feladatok, a növekvő árak és költségek mellett csak az eredetileg előirányzottat jóval meghaladó bevételek teljesítésével tudták egyensúlyban tartani.
Összességében véve az önkormányzatok elmúlt évi tevékenységét a kiadások csökkentésére való törekvési szándék jellemezte, amely tevékenység azonban számos esetben a vártnál kisebb eredményességgel párosult.
Az önkormányzati intézménystruktura racionális átalakításához, s a feladatok színvonalas ellátásához megfelelő pénzügyi helyzet megteremtése nehéz, komoly és felelősségteljes döntések meghozatalát követelte meg minden képviselő-testülettől. 
4.7.2.2.	A bevételek alakulása
A helyi önkormányzatok 1995. évi tárgyévi bevételeinek teljesítése 831,8 milliárd forint. Ez az összeg 82.3 milliárd forinttal, 10,9 %-kal nagyobb az 1994. évi bevételnél. Az 1995. évi pótköltségvetés bevételi előirányzatához képest - figyelembevéve az év során igénybe nem vett, de a helyi önkormányzatok részére továbbra is rendelkezésre álló 8,5 milliárd forint  címzett- és céltámogatást is  - 99,4 % telejésítésnek felel meg az éves bevétel.
Ezen túlmenően a feladatok finanszírozására az önkormányzatok igénybe vettek az előző évi pénzmaradványaikból 36,6 milliárd forintot, és 5,9 milliárd forintot felhasználtak az előző évek címzett- és céltámogatási előirányzat (támogatás) maradványából is. Mindösszesen a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló bevétel 884,8 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest 70,5 milliárd forinttal  magasabb. Az előző évek pénzmaradványának igénybevétele 10 milliárd forinttal,       21,3 %-kal csökkent, ezáltal a maradványok a korábbiakhoz képest csak jóval kisebb mértékben tudták segíteni 1995. évben az önkormányzati feladatok teljesítését.
A tárgyévi bevételi források 1994. és 1995. évi megoszlása a következők szerint alakult:

Megnevezés
1994. évi teljesítés 
1995. évi pótköltségvetési előirányzat
1995. évi teljesítés

%
%
%
Saját folyó bevételek
   16,8
   18,1
   19,8
ebből: - helyi adók
     4,5
     4,3
     5,6
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek

   10,7

   10,8

  11,4
Átengedett bevételek
     8,5
   11,4
   11,5
ebből: - személyi jövedelemadó
     8,2
   11,1
   11,3
           - gépjárműadó
     0,3
     0,3
     0,3
Állami hozzájárulás
   38,8
   36,7
   37,5
ebből: - normatív hozzájárulások
   29,6
   27,6
   28,0
           - címzett- és céltámo-
              gatások

     3,3

     3,9

     2,9
           - SZJA kiegészítés
     0,9
-
-
Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök

   15,7

   16,0

   15,3
Egyéb átvett pénzeszközök, visszatérítések, értékpapír visszavásárlás

     3,8

     3,7

     2,2
Hitel, kötvény bevétel
     5,7
     3,3
     2,3
Tárgyévi bevételek összesen:
100,0
100,0
100,0

A táblázat adataiból láthatóan a tárgyévi összes bevételen belül a pótköltségvetési előirányzathoz képest nőtt a saját folyó bevételek, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, az állami hozzájárulások és támogatások aránya. Csökkent az átengedett bevételek, az Egészségbiztosítási Alaptól - az egészségügyi intézmények finanszírozására teljesítményhez igazodóan - átvett pénzeszközök, az egyéb szervektől történt pénzátvétel, az ÁFA visszatérítés, fejezetektől, elkülönített pénzalapoktól történt pénzátvétel és nem utolsó sorban a hitelbevétel.
A bevételek főbb csoportonként a következők szerint alakultak:
A saját folyó bevételek összege 164,8 milliárd forint, amely 30,5 %-kal meghaladta az előző évit és 8 %-kal magasabb a pótköltségvetésben számítotthoz képest. Ezen belül: 
-	Az intézményi tevékenységek bevételei 87,1 milliárd forintra teljesültek, az előző évi teljesítést 17,5 milliárd forinttal, 25,2 %-kal haladják meg. Ez a növekedés összefügg az intézmények kiadásokkal is együttjáró bevétel növelési tevékenységével, valamint az intézményi szolgáltatások teljesítményeivel, illetve díjának emelésével is.
-	Az illetékbevételt a helyi önkormányzatok a költségvetésükben összesen 9,2 milliárd forint előirányzattal tervezték meg, a központi számítások 11,5 milliárd forint összegével szemben. A bevétel 11,5 milliárd forintra teljesült, amely az önkormányzatok előirányzatát országos szinten 24,9 %-kal meghaladja. 
	Az illetékhivatalok által beszedett illetékbevételek ingyenes vagyonszerzések - öröklés, ajándékozás - után kiszabott, valamint visszterhes vagyonátruházások (adásvétel, csere, stb.) után fizetendő illetékből és pénzben megfizetett államigazgatási és bírósági eljárási illetékekből tevődnek össze.
-	Az önkormányzatok helyi adóbevétele 46,4 milliárd forintra teljesült, amely a pótköltségvetésben előirányzotthoz képest 28,8 %-kal magasabb összeg. E forrásból, 1994-hez viszonyítva, 12,4 milliárd forinttal nagyobb összeget szedtek be az önkormányzatok. 
	A helyi adóbevételen belül a legjelentősebb tétel az iparűzési adó, amely az összes helyi adó 81 %-át tette ki. Itt keletkezett a helyi adó bevétel teljesítés többletéből 10 milliárd forint. Az iparűzési adó bevétel növekedését főleg az eredményezte, hogy az infláció hatására és a forgalom növekedése következtében bővült az adó alapja, valamint az átlagos adó szintje 6 ezrelékről 7 ezrelékre emelkedett. 
	A fővárosi önkormányzat szedte be az iparűzési adó 48,1 %-át, vagyis 18,1 milliárd forintot. 
	Az összes helyi adó bevétel teljesítés megoszlását tekintve, 53 % a Fővárosban és Pest megyében keletkezett. Az önkormányzatok 93 %-át kitevő nagyközségi és községi önkormányzatoknál a helyi adók nem egészen 9 %-a realizálódott. 
	A bérből és fizetésből élők helyi adó terhe a 46,4 milliárd forint összes helyi adóból kb. 6-7 milliárd forintra tehető.
	Az 1995. január 1-jei állapot szerint - a települési önkormányzatoknak valamivel több mint a fele - 1640 önkormányzat működtetett valamilyen helyi adónemet. 1995-ben tovább növekedett a helyi adóknak a  bevételeket differenciáló hatása, jórészt annak következtében, hogy az önkormányzatoknak ezen adók megállapításában és realizálásában a gazdasági, települési adottságok következtében igen eltérőek a lehetőségei. 
-	A kamatbevételek a pótköltségvetési előirányzatnak megfelelő szinten, 10,9 milliárd forint összegben teljesültek, amely az előző évi teljesítést megközelítőleg  9,7  %-kal haladta meg. A kamatbevétel növekedése a pénzintézeti számlákon kezelt bevételek éves növekedésével, valamint az önkormányzatok rugalmas, a kamat előnyöket lehetőség szerint kihasználó pénzgazdálkodásával függ össze. Az önkormányzatok a céljelleggel tartalékolt pénzeszközöket, valamint hosszabb rövidebb ideig a likvid pénzeszközeiket betétként kamatoztatták.
-	Az átengedett bevételek teljesítése 96,1 milliárd forint, amely az előirányzat 99,9 %-ának felel meg. Ezen belül:
=	a  személyi jövedelemadó bevétel teljesítése a költségvetési szabályozásnak megfelelően 100 %, 93,6 milliárd forint;
=	a helyi önkormányzatok által a belföldi gépjárművek után beszedett és őket 50 %-os részesedés alapján megillető gépjárműadó bevétel teljesítése 2,5 milliárd forintot ért el, amely a pótköltségvetési előirányzatnál 5 %-kal kevesebb és mindössze  0,3 %-kal nagyobb az előző év bevételénél.
-	A felhalmozási és tőke jellegű bevételből 94,5 milliárd forint a teljesítés, amely a pótköltségvetés előirányzatát 3,5 milliárd forinttal, 3,8 %-kal meghaladja. Az 1994. évi teljesítéshez képest 14 milliárd forinttal nagyobb bevétel realizálódott ezekből a bevételekből. Az előző évhez képest 7 milliárd forinttal nagyobb a tárgyi eszközök értékesítéséből és 15,5 milliárd forinttal magasabb a részvények és értékpapírok értékesítéséből származó bevétel többlete. Az önkormányzatok jelentős bevételt realizáltak 1995-ben ezen a területen, még annak figyelembe vételével is, hogy az év során 6 milliárd forintért vásároltak is értékpapírt. A vagyon értékesítése az előző évhez képest felerősödött. Ez  természetesen a lehetőségeknek is függvénye, de mutatja azt is, hogy elsősorban a működési kiadásokhoz szükséges fedezet biztosításához, a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetük következtében rákényszerülnek a vagyon fokozottabb értékesítésére. Szembetűnő 1995. évben, hogy miközben növekedtek a felhalmozási bevételek, a felhalmozási és tőke jellegű kiadások csökkentek és nemcsak a pótköltségvetési előirányzattól maradtak el, hanem az előző évi ilyen célú kiadásoknál is 16,3 %-kal mérsékeltebben alakultak.
	E forráscsoportban jelennek meg az államháztartáson belüli és egyéb szervektől, a decentralizált pénzalapoktól felhalmozási céllal átvett bevételek is. Ezek 21,5 milliárd forintot értek el, teljesítésük 37,1 %-kal alacsonyabb a pótköltségvetésben számításba vett összeghez képest és az előző évi teljesítéstől is 27 %-kal, 7,9 milliárd forinttal alacsonyabbak. Ennek ellenére ez a bevétel közel 5 milliárd forinttal meghaladta a helyi önkormányzatok költségvetéseiben eredetileg tervezett összeget. 
	A privatizációból, vállalatértékesítésből származó önkormányzati bevétel 5,9 milliárd forintot ért el, amely 0,6 milliárd forinttal nagyobb az 1994. évi ilyen bevételnél. A teljesítés megfelel a helyi önkormányzatok költségvetésében tervezett összegnek, de nem érte el a pótköltségvetés szerinti előirányzatot, attól 2 milliárd forinttal elmarad. 
-	A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 311,7 milliárd forint állami hozzájárulást és  -támogatást utalt át, amely 21,3 milliárd forinttal, 7,3%-kal nagyobb összeg volt az előző évihez képest.  A címzett- és céltámogatásokból az év során igénybe nem vett, de az önkormányzatok által továbbra is felhasználható - a szabályoknak megfelelően 1995. év végén az Állami Fejlesztési Intézet Rt-hez átutalt -  tárgyévi 8,5 milliárd forint állami támogatást is figyelembevéve, 320,2 milliárd forint illette meg a helyi önkormányzatokat, amely 29,8 milliárd forinttal, 10,2%-kal magasabb az előző évinél. 
-	Az önkormányzati forrásszabályozás kiegészítő elemeként 1995. évben tovább működött az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatása. A helyi önkormányzatok a működőképességük helyreállításához 1995. évben 3 jogcímen vehettek igénybe támogatást: vis maior helyzetek feloldására, költségvetésük forráshiányának kiegészítésére, illetve a saját hibájukból bekövetkezett tartós fizetésképtelenség átmeneti kezelésére.
-	Vis maior eseményekkel összefüggő támogatásban 117 önkormányzat részesült, az odaítélt támogatások összege közel 0,5 milliárd forint volt, a tervezett előirányzat 95,6 %-a.
-	Az önkormányzatok működési kiadásainak forráskiegészítő támogatására az év során két alkalommal összesen 995 önkormányzat nyújtotta be igényét. A jelzett forráshiányok összege 13,5 milliárd forint volt. A felülvizsgálat 821 önkormányzat 6,4 milliárd forint jogos igényét ismerte el. A rendelkezésre álló keretösszeg 93,2 %-a felhasználásra került.
-	A saját hibából tartósan fizetésképtelen (csődhelyzet) önkormányzatok helyzetének kezelését szolgáló 1 milliárd forint támogatás - külön törvény hiányában - 1995. évben nem került felhasználásra. Ennek az előirányzatnak terhére - az év második felében a tartósan fizetésképtelenné vált néhány helyi önkormányzat működőképességének helyreállítása érdekében - a Kormány az 1092/1995. (IX.28.) kormányhatározat 2. pontjában felhatalmazta a belügyminisztert és a pénzügyminisztert 250 millió forint átcsoportosítására. 
-	Ezt a támogatást az önkormányzatok átmeneti jelleggel kapták meg, az adósságrendezési eljárás során kötelesek azt visszafizetni az  állami költségvetés javára. Ezen a címen felhasználásra került - Bakonszeg, Bátorliget, Szerencs, Páty települések részére - 172,3 millió forint.
-	A hivatásos helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatása az év második felétől a helyi önkormányzatok költségvetésében szerepel, mivel ezen intézmények a költségvetési törvény alapján önkormányzati intézményként működnek a továbbiak során. A támogatás  2,6 milliárd forint összege teljes egészében átutalásra került az érintett önkormányzatoknak, amelyet kizárólag a tűzoltóság működtetésére használhattak fel.
4.7.2.3.	A kiadások alakulása
Az önkormányzatok 1995. évi kiadásai a bevételeit meghaladó mértékben növekedtek. A tárgyévi kiadások teljesített összege 835,9 milliárd forint, amely 4,1 milliárd forinttal haladta meg a tárgyévi bevételek összegét. A tárgyévi kiadások tejesítése az előző évi kiadásoknál 73,0 milliárd forinttal 9,6 %-kal nagyobb a központi előirányzati összegnél 9,5 milliárd forinttal, 1,1 %-kal alacsonyabb, míg az önkormányzatok módosított előirányzati összegénél 55,2 milliárd forinttal, 6,2 %-kal kevesebb.
 A tárgyévi kiadások megoszlása 1994. és 1995. években a következők szerint alakult:

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása
                                                                         Megnevezés
1995. évi pótköltség-vetés M Ft
Tárgyévi kiadások M Ft
1994. évi teljesítés %-ban
1995. évi pótköltség-vetés %-ban
1995. évi teljesítés %-ban
Működési kiadások
599 561
615 008
71,71
70,92
73,57
Ebből:   -személyi juttatás
229 300
248 700
29,25
27,12
29,75
             -TB
99 261
104 197
12,12
11,74
12,47
             -dologi kiadások
271 000
262 111
30,34
32,06
31,35
Felhalmozás és tőkejellegű kiadások
153 300
123 730
19,37
18,13
14,78
Ebből: -tárgyi eszközök, föld- és immateriális javak felhalmozása
108 500
77 900
13,59
12,83
9,31
      -értékpapír vásárlás
3 000
5 967
0,37
0,36
0,71
      -nagyértékű tárgyi eszközök felújítása
13 000
10 766
1,67
1,53
1,28
      -államháztartáson belüli felhalmozás célú átutalások
1 800
418
0,21
0,22
0,05
      -államháztartáson kívüli felhalmozás célú átutalások
27 000
28679
3,53
3,19
3,43
Támogatások és elvonások
63 000
67 283
7,62
7,45
8,07
Ebből:-államháztartáson kívüli működési célú
6 000
15 584
0,91
0,71
1,87
       -államháztartáson belüli működésű célú
2 000
748
0
0,24
0,09
       -Szociális és egyéb
54 000
48 830
6,71
6,38
5,86
       -Ellátottak pénzbeli támogatása
1 000
2 121
0
0,12
0,25
Hitel visszafizetés
20 000
18 215
0,88
2,37
2,19
Egyéb folyó átutalás
9 500
11 641
0,42
1,13
1,39
Tárgyévi kiadások összesen:
845 361
835 877
100,00
100,00
100,00

Az önkormányzatok tárgyévi kiadásainak teljesítése, a kiadás-összetétel százalékos megoszlása azt mutatja, hogy az országgyűlési előirányzathoz képest csökkentek a felhalmozási és tőke jellegű kiadások és a hitelek visszafizetési aránya,  az egyéb támogatások, elvonások és a működési kiadások mértéke pedig növekedett. 
A kiadások tételenként a következők szerint alakultak:
A működési kiadások teljesítése 615 milliárd forint volt. Az előző évet 68 milliárd forinttal 12 %-kal haladta meg. A működési kiadások prioritása egyértelműen érvényesült, amelyet a 73,6 %-os részarány is alátámaszt. Ezen belül:
	személyi juttatások teljesítése 248,7 milliárd forint volt, amely az előző évnél 25,6 milliárd forinttal,  11,4 %-kal volt magasabb. 
	a társadalombiztosítási járulék címén az önkormányzatok 104,2 milliárd forintot fizettek be a társadalombiztosítási alapok részére. Ez az előző évi befizetéseknél 11,7 milliárd forinttal, 12,7 %-kal volt nagyobb. 
Az önkormányzatok számára legjelentősebb kiadási tételek a személyi juttatások és ezzel kapcsolatos TB járulékok voltak. Ezek együttes összege 352,9 milliárd forint volt, amely az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben - 11,8 %-kal, 37,3 milliárd forinttal - növekedett és a tárgyévi összes kiadásokon belül 42,2 %-os arányt képviselt. Ezen kiadási összeg növekedésében a központi intézkedések hatása a következő volt.
A  közalkalmazottak alapilletményének 8.500 forint/hóra történő felemelésére a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 53. §-a alapján - amely az A/I. fizetési fokozat emelésének többlettámogatására szolgált - 6,1 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok. 
651 önkormányzat, amely a közalkalmazotti illetményrendszer 1994. évi hatálybaléptetéséhez szükséges központi  költségvetést terhelő összeget a saját forrás terhére előlegezte meg - 87,9 millió forint kamattámogatásban részesült. 
A köztisztviselők előmeneteléhez és illetményrendszerének teljeskörű bevezetéséhez 1,4 milliárd forint támogatást kaptak az önkormányzatok. Ez az összeg szolgált fedezetül a 18.000 forintos illetménytáblázat 90 %-os mértékének biztosításához.
A minimálbér emeléséhez 178,8 millió forint támogatást kaptak az önkormányzatok.
1995. második félévtől az önkormányzati tűzoltók rendszeres személyi juttatásai és azzal kapcsolatos TB járulékok fedezetére 2,6 milliárd forintot kaptak a tűzoltóságot fenntartó önkormányzatok.
Dologi kiadásokra 262,1 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok. Ez az előző évnél 30,6 milliárd forinttal, 13,2 %-kal volt magasabb.
A felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra (ÁFA nélkül) az önkormányzatok közel 123,7 milliárd forintot, a tárgyévi összes bevételnek 14,8 %-át fordították. Ez 24,1 milliárd forinttal, 17 %-kal elmaradt az előző évi teljesítménytől. A felhalmozási és tőkejellegű kiadások jelentős részét az ingatlanvásárlások, létesítések jelentik 45,4 milliárd forint értékben, a szakmai célokat szolgáló ingatlanok vásárlására ezen felül 14,5 milliárd forintot költöttek az önkormányzatok.
A növekvő ráfordítási lehetőségeket a fejlesztések meghatározott körében segítette az, hogy az Országgyűlés által címzett- és céltámogatások keretében 1995. évre 33,6 milliárd forintot hagyott jóvá. (Az 1994. évhez képest 1,8 %-kal emelkedett.) Az önkormányzatok 1995. évben a címzett- és céltámogatások a tárgyévi előirányzatából 24,2 milliárd forintot, míg az előző évek támogatási előirányzat maradványából 5,9 milliárd forintot, azaz összesen 30,1 milliárd forintot vettek igénybe. Ez az előző évi támogatási felhasználásnál 4 milliárd forinttal, 11,8 %-kal volt alacsonyabb. 
Az önkormányzatok a központi címzett- és céltámogatást saját forrásaikból kiegészítették. Ennek forrása, egyrészt a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, a fejlesztési célú hitelek  bevétele volt.
Az önkormányzatok részére 1995. évben címzett - és céltámogatásként - a tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - összesen 40,6 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az önkormányzatok 30,1 milliárd forintot vettek igénybe. Az 1996. évre áthúzódó maradvány összege 10,6 milliárd forint. (Ezen összeg a Magyar Államkincstárnál 1996. évben a helyi önkormányzatok részére rendelkezésre áll.)
A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban Ctv.) rendelkezéseinek megfelelően az önkormányzatok címzett- és céltámogatásának az eredeti előirányzatai módosításra kerültek mindazon esetben, amikor az önkormányzatok a feladat megvalósításától elálltak, illetve  a támogatást a céltól eltérően használták fel.
Ilyen jogcímen 492 önkormányzat 1995. évi folyamán összesen 2.224,9 milliárd forint támogatásról mondott le, amiből az 1995. évi eredeti előirányzatot 962,4 milliárd forint érintette.
Az 1992. és 1994. évi címzett- és céltámogatási költségvetési előirányzatokból 2.243 eforint nem került az önkormányzatok részére felosztásra. Ezen fel nem osztott keret maradványából 1995. évben az önkormányzatok részére felosztásra, céltámogatásként előirányzatosításra került 428 eforint.
A központi költségvetés  1995. évben összesen 32.637,6 milliárd forint támogatást folyósított.
Az 1995. évi költségvetési törvény a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi törvény alapján az 1995. évben támogatható célok körét - három célra - szűkítette és rangsorolta.  Ezek a támogatható célok az alábbiak:
-     községek egészséges ivóvízellátásának megvalósítása;
-	életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;
-	a sérülékeny vízbázisok területén lévő - a 36/1993. (V.28.) OGY határozat mellékletében felsorolt - a 2000 fő és annál nagyobb állandó népességszámú településeken szennyvíztisztító-telep és települési folyékony hulladék tisztítótelep építése;
-	működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése. 
Ennek megfelelően benyújtott pályázatok alapján az igényjogosult önkormányzatok a támogatáshoz hozzájutottak.
A címzett támogatási körben - tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - rendelkezésre állt összesen 12,5 milliárd forint.
Az 1995. évi folyamatban lévő és az újonnan indított címzett támogatásokra előirányzott 11,1 milliárd forintból  9,6 milliárd forint, 86,5 % került felhasználásra. Ez 67 önkormányzati infrastrukturális jellegű beruházás és rekonstrukció megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi /kórházak/, kulturális /színházi/ területen - segítette elő. A maradvány összege 1,5 milliárd forint. 
Az előző évek címzett támogatás előirányzat-maradványa 1,4 milliárd forint  - 45 megvalósuló beruházáshoz kapcsolódóan - ebből az összegből 1,3 milliárd forint felhasználásra került.    
A céltámogatási körben - a tárgyévi előirányzat és az előző évek előirányzati maradványaként - 28,2 milliárd forint állt rendelkezésre.
Az 1995. évi folyamatban lévő és az újonnan indított céltámogatásokra előirányzott 21,5 milliárd forintból 14,6 milliárd forint, 67,9 % került felhasználásra. Ez 1112 infrastrukturális jellegű céltámogatással megvalósuló beruházás megvalósulását - a vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális területen - segítette elő. A maradvány összege 6,7 milliárd forint. 
Az 1995. évi folyamatban lévő és az újonnan indított céltámogatások 651 vízgazdálkodási fejlesztés (222 vízellátás, 429 szennyvíz-elhelyezési), 203 egészségügyi és szociális beruházás (19 kórház-rekonstrukció, 10 szociális otthonban férőhely bővítése, 174 esetben egészségügyi gép-műszer beszerzés) megvalósítását, 258 esetben oktatási és kulturális létesítmények (tantermek, tornatermek, diákotthoni férőhelyek), nem volt 1995. évben  szilárd hulladéklerakó-telep építéséhez felvett beruházási céltámogatás.
A céltámogatásokkal megvalósuló fejlesztésekre a kiutalt támogatás 58,0 %-át vízgazdálkodási, 23,0 %-át az oktatási és kulturális, 29,0 %-át egészségügyi és szociális területen.
Az előző évek céltámogatás előirányzat-maradványából - 6,6 milliárd forintból -, 4,6 milliárd forint, 69,7 % került felhasználásra. Az 1991-1994. évi céltámogatás előirányzat-maradvány igénybevétele 1491 céltámogatással megvalósuló beruházáshoz kapcsolódott. A maradvány összege 2 milliárd forint.
A címzett és céltámogatási rendszer 1995-ben eredményesen segítette elő és orientálta az önkormányzati fejlesztéseket, a saját erőforrások összekapcsolásával.
Nagyértékű tárgyi eszközök felújítására 1994. évhez viszonyítva 2 milliárd forinttal, 15,2 %-kal kevesebbet fordítottak, ebből ingatlan felújításra 7,3 milliárd forintot. 
A vállalkozások felhalmozási célú támogatására 11,5 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, amely az államháztartáson kívül felhalmozási célú pénzeszközátadások 40 %-át jelentik.
Az államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátadások a kiadások 1,8 %-át jelentik, 15,6 milliárd forint értékben. Jelentős tételt ezen összegen kívül a társadalmi  szervezetek támogatására 4 milliárd forint és az alapítványok támogatása jelent 1,3 milliárd forint összegben. A társadalom és szociálpolitikai  támogatások 7 milliárd forinttal, 17,4 %-kal haladták meg az előző évi teljesítést, összegük 48,8 milliárd forint volt, ami az  összkiadások 5,8 %-át jelenti. Ebből a legjelentősebb tétel a munkanélküliek jövedelempótló támogatása  17,5 milliárd forint nagyságban. Az önkormányzatok rendszeres nevelési és szociális segélyekre 8,1 milliárd forintot, egyéb pénzbeli és természetbeli juttatásokra pedig 19,6 milliárd forintot fordítottak.
4.7.2.4.	A pénzállomány alakulása
Az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi helyzetét jól jellemzi, hogy a szabad bankválasztás folytán a 12 számlavezető pénzintézetnél vezetett számlák pénzállománya miként alakul.
A pénzállomány  - a Magyar Nemzeti Bank havi jelentései alapján - 1995. évben januártól-májusig 63,7 milliárd forintról 67 milliárd forintra emelkedett, az év közepén szeptemberrel bezárólag 75 milliárd forint körül stabilizálódott, majd december végéig 80,0 milliárd forintra emelkedett. (Az önkormányzati mérlegadatok az éves forduló napokon ennél 20 illetve 24 milliárd forinttal kevesebbet mutatnak a december 27.-ei \"úton lévő\" finanszírozási összegek következtében.) A pénzállományon belül  az elszámolási számlákon a havi fordulónapi átlagos pénzösszeg (januártól-novemberig 43-54 milliárd forint között alakult) mintegy 68-72%-ot tett ki.
Az önkormányzatok hitelszámláinak állománya év végére elérte a 58 milliárd forintot. Az emelkedést alapvetően az önkormányzati beruházások, fejlesztések II. félévi üzem behelyezések indokolták.
4.7.2.5.	Értékpapír műveletek
Az éven túl lekötött értékpapírok állománya a tárgyév végén elérte a 10,9 milliárd forintot, amely az előző év végi állományhoz képest 0,1 milliárd forinttal emelkedett, ami jelzi, hogy 1995. évben nem volt az önkormányzti szférának megfelelő gazdasági háttere befektetései növelésére, de ezek szinten maradása biztosítható volt.
Az  éven belül lekötött értékpapírok (kötvények, kincstárjegy, kárpótlási jegy és egyéb értékpapírok) állománya a tárgyév végén 21,5 milliárd forint volt. Ezen összeg az előző év végi állománynak a háromszorosa (A növekedés 14   milliárd forint). Ezen belül legnagyobb mértékben a kincstárjegyek (7,7 milliárd forinttal) állománya növekedett.
A lekötött értékpapírok együttes állománya - dinamikus növekedéssel - a tárgyév végén elérte a 32,4 milliárd forintot.
A hosszúlejáratú bankbetétek év végi állománya 0,6 milliárd forint volt, amely az előző év végi állományhoz képest jelentősen - 0,1 milliárd forinttal - növekedett.
4.7.2.6.	A vagyon alakulása
Az önkormányzatok vagyonja 1994. év végén 1253 milliárd forint volt, az előző évinél 8,6 %-kal, azaz 98 milliárd forinttal több. Összetételét és változását a következő táblázat érzékelteti.
«INVALID_FIELD: Object»
Az önkormányzatok mérlegadatai szerint elsősorban a befektetett eszközök mennyiségének, értékének növekedése eredményezte a vagyongyarapodást. A befektetett eszközök értéke 1995. év végén 1095 milliárd forintot tett ki, az előző évhez képest 66 milliárd forinttal, azaz 6,4%-kal növekedett. A befektetett eszközök az önkormányzati vagyon 87,5%-át adják. 
A befektett eszközökön belül mértékében legdinamikusabban a tárgyi eszközök,  értékben pedig az ingatlanok és a befektettt pénzügyi eszközök növekedése volt a meghatározó.
Az immateriális javak  az 1995. év végi vagyon 0,13%-át teszik ki, összegük öszesen 1583 millió forint volt. Ezen belül a vagyonértékű jogok - bérletek, haszonélvezet, földhasználat stb. - értéke 414 millió forint, a szellemi termékek értéke 839 millió forint.
A tárgyi eszközök év végi nettó értéke 607,6 milliárd forint, amely az összvagyonnak a fele. A tárgyi eszközökön belül  az ingatlanok csoportja képezi a döntő hányadot. Az ingatlanok nettó értéke a tárgyidőszak végén mintegy 448 milliárd forint volt, az előző évinél 40 milliárd forinttal 9,8%-kal több. Az ingatlanvagyon növekedése az 1995. évben is még folyamatban lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonátadásából származik valamint a beruházások felújítások növekedésének eredménye.
A befektetett pénzügyi eszközök összege 401 milliárd forintot képviselt 1995. év végén. Ez a vagyonkör egy év alatt 21 milliárd forinttal, azaz 5,5%-kal növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök az önkormányzatok vagyonának közel 33%-át képviselik.
A befektetett pénzügyi eszközök döntően részesedésekből állnak. Az önkormányzatok gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedése a beszámolási időszak végén 373 milliárd forint volt, az előző évinél 16 milliárd forinttal több.
Fontos tételként jelennek meg az önkormányzatok vagyonmérlegében az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök. Ezeknek a tárgyi eszközöknek az üzemeltetését, működtetését, kezelését az önkormányzatok gazdálkodó szervezetekre bízták. A mérlegadatokból az állapítható meg, hogy az önkormányzatok közel 85 milliárd forint értékű vagyon működtetését bízták gazdálkodó szervezetekre (pl. önkormányzati vállalatokra)
Az önkormányzatok forgóeszközeinek értéke 1995. év végén 158 milliárd forint volt. Az elmúlt egy év alatt e vagyon 26% -kal  növekedett.
E vagyoni kör közel fele pénzeszköz. Bankszámlákon, pénztárakban és betétkönyvekben a beszámolási időszak végén 56 milliárd forintot tartottak az önkormányzatok.
A forgóeszközön belül viszonylag kis részarányt képviselnek az adósok tartozásai és a kárpótlási jegyek. 
Az önkormányzatoknál 1994. év végén 34 milliárd forint volt az adósok tartozásának az összege, 1995. év végére viszont 51 milliárd forintra nőtt az állomány. A kivetett, de be nem folyt adók összegének növekedését okozhatja egyrészről a laza adófegyelem, másrészről az adósok kedvezőtlen anyagi helyzete.
A kárpótlási jegyek értéke az 1994. év végi 925 millió forintról egy év alatt 672 millió forintra csökkent. 
Az önkormányzatok 1994. évi vagyonának forrása 1105 milliárd forint saját tőke, további 47,6 milliárd forint tartalék és közel 100 milliárd forint kötelezettség-vállalás. A kötelezettségekből 43 milliárd forint a hosszúlejáratú fejlesztési hitelek 10,4 milliárd forint pedig a rövidlejáratú működési célú hitelek összege. 
4.7.2.7.	Létszám és személyi kifizetések
A helyi önkormányzatok 1995. év folyamán 46224 fő köztisztviselőt, 488620 fő közalkalmazottat és 26500 fő egyéb dolgozót foglalkoztattak, ezen belül közel  5400 fő a helyi hivatásos tűzoltók létszáma (átlagos állományi létszám). 
A köztisztviselők átlagbére közel 36700  forint, a közalkalmazottaké pedig  25750 forint volt havonta. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak kifizetett 188,8 milliárd forinton túl 29,5 milliárd forintot ért el a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak és alkalmi munkavállalóknak kifizetett bérek összege. 
Az előző évi tényadatokhoz viszonyítva a köztisztviselők létszáma 14,4%-os (6663 fő), a közalkalmazottaké pedig 12,2%-os (59599 fő) csökkenést mutatott. Ebben a stabilizációs intézkedések hatására bekövetkezett létszámleépítések dominálnak. Az egyéb munkavállalók létszáma mintegy 9800 fővel emelkedett. 
Az átlagbérek  a köztisztviselőknél mintegy 8%-kal emelkedtek, a közalkalmazottaknál pedig gyakorlatilag változatlan maradt, az előző évvel összevetve.  
A fentiekből bemutató részletező adatok  \"A helyi önkormányzati költségvetési szervek teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bér- és létszámadatai (országos összesítő)\" című táblákban találhatók.
A költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak közül 91,8%-ot képvisel a teljes munkaidőben 2,7%-ot a részmunkaidőben és 5,5%-ot az egyéb módon foglalkoztatottak aránya.
A költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak 7,4% - a köztisztviselő, 78,6% - a közalkalmazott.
A köztisztviselőkön belül 7,1%-ot képviselnek a polgármesterek, alpolgármesterek, ebből a társadalmi  megbizatású polgármesterek száma  1178 fő.
Legnagyobb súllyal a II. fizetési osztályba tartozó (középiskolai végzettségű) köztisztviselők szerepelnek 4,8% (2152 fő). Átlagos bérük 31544 forint/hó.
A közalkalmazottak között legmagasabb arányt 21,1% (103032 fő) a D fizetési osztályba sorolt, főiskolai végzettséget igénylő munkakört ellátó közalkalmazottak képviselnek. Átlagbérük 26036 forint/hó.  
4.7.2.8.	A bevételek és kiadások ágazatonkénti alakulása
A közoktatásra fordított kiadások 1995. évben a helyi önkormányzati költségvetés 29%-át tették ki. A folyó kiadásokon belül az oktatás részesedése 34,1%. 
Az előző évhez képest a folyó kiadások aránya növekedett, míg a fejlesztések súlyaránya csökkent. 
Az előző évi ágazati ráfordításokhoz képest 10,8%-os az emelkedés. A személyi juttatások összege 116 milliárd forint, amely a költségvetésben tervezett előirányzatot  18,4 milliárd forinttal haladja meg. 
A bér és járulékok összege 167,7 milliárd forint, a folyó kiadások 74%-a. Az ágazatban a foglalkoztatás és a személyi juttatások mértékében, súlyában az előző évhez képest nagyságrendi elmozdulás nem történt.
Az 1995. évi pótköltségvetés az önkormányzati oktatás eredeti központi költségvetési pozícióit nem változtatta. 
A helyi önkormányzatok 1995-ben a folyó  kiadásokra az egészségügyi ágazatban 140,9 milliárd forintot fordítottak. Ez a tárgyévi összes kiadások 16,9%-át teszi ki. Folyó kiadások tekintetében az 1995. évi teljesítés az előző évihez viszonyítva 111,9%.
Az ágazatban fejlesztésekre 19,3 milliárd forintot költöttek ( ez a tárgyévi kiadások 2,3 %-a). Az előző évihez viszonyított teljesítés 79,6 %-os volt.
Az egészségügyi ellátás helyi önkormányzati feladatainak elvégzése a háziorvosi hálózat, fekvő-és járóbetegellátás keretében biztosított. Az egészségügyi feladatok finanszírozása azonban jelenlegi formájában az önkormányzatok anyagi terheit évek óta növeli. Az Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított fedezet ugyanis nem elegendő a felmerülő kiadásokra. Az önkormányzatoknak, ha az alapellátást biztosítani akarják pótolniuk kell a kieső támogatást.
Mindezek mellett a háziorvosi ellátás területén folytatódott a vállalkozási forma térhódítása. A fogászati ellátás új finanszírozásának bevezetésével a fogorvosok is szívesen választották ezt a formát.
A zömében címzett- és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez szükséges saját forrást az önkormányzatok biztosítják. A céltámogatással megvalósuló gép- műszer beszerzés feltételrendszerének változása miatt a háziorvosi ellátás műszerezettségének szintentartása, javítása a korábbi éveknél nagyobb terhet rótt az önkormányzatokra.
A szociális ellátás területén a folyó kiadásokra az ágazatban az önkormányzatok 1995-ben 95,2 milliárd forintot fordítottak, ez az összkiadások 11,4 %-át teszi ki, míg a fejlesztéseket 3,4 milliárd forint szolgálta.(Ez az összes kiadásoknak mindössze 0.4 %-a)
Az előző évi teljesítéshez viszonyítva 1995-ben a teljesítés a folyó kiadások esetében 115,3 %, A fejlesztéseknél pedig 86,5%.
A szociális ellátás területén 1995-ben bekövetkező változásokat több tényező határozta meg.
A bölcsődéskorú gyermekek számának csökkenése, a fajlagos költségek növekedése miatt az önkormányzatok csökkentették a bölcsődei férőhelyek számát.
Az önkormányzati munkán belül növekedett a szociális feladatok súlya, az infláció, az áremelkedés, a munkanélküliség fokozódása az eddig viszonylag stabil rétegeket is a szociális gondoskodás alanyává tette. Országosan nőtt a a munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesítettek száma. Az önkormányzatok egyre nagyobb számban foglalkoztattak közhasznú munkavállalót 1995-ben. Új feladatként jelentkezett a háztartási tüzelőolaj támogatás új árkonstrukciójához adott állami hozzájárulás bevezetése a helyi segélyezési rendszerben.
A gyermeknevelési támogatásnál is jelentős növekedés figyelhető meg az elmúlt évben.
1995-ben fejlődtek a területi gondozás különböző formái. A szociális étkeztetést, házi gondozást egyre többen vehették igénybe.
Az igazgatási feladatok működési kiadásainak ágazati arányait tekintve ezek ellátása igen magas arányt képvisel, bár a feladatok belső heterogén összetételéből adódóan ez igen változó a helyi önkormányzatok típusaira figyelemmel. A magas működési költségek miatt több önkormányzat élt az anyagi lehetőségek hatékonyabb kihasználására irányuló szervezeti rendszer átalakításával és a feladatellátás átvilágításával.
Az igazgatási ágazat folyó kiadásaira az önkormányzatok mintegy 92 milliárd forintot fordítottak, ami az 1994. évi teljesítéshez képest 25 %-os növekedést mutat. A fejlesztési kiadások 20,2 milliárd forintot tettek ki. Figyelemre méltó, hogy ez az előző évi teljesítésének csak  2/3-át jelenti. A szűkülő források következtében - úgy tűnik  - megszűnik a jövőben az igazgatás eddig tapasztalt expanziója. A helyi önkormányzatoknál 1995-ben az igazgatási létszám 73002 fő, az 1 főre jutó személyi juttatások bruttó 38.510 forint/hónap volt.
Néhány igazgatási feladatot kiemelve: 
A kárpótlási törvény kapcsán megnövekedett az anyakönyvi feladatot ellátók leterheltsége és természetesen a költségek is, az ingyenes anyakönyvi kivonatok  kiadásával.
Azon önkormányzatoknál, ahol  időközi választásokat kellett tartani, a népesség-nyilvántartási feladatok ellátásánál váratlan költségek merültek fel.
Menekültügyi feladatok: főleg a dél-szláv háború miatti menekültek, de más nemzetiségű menekültek elhelyezése és ellátása, különösen a déli határmenti megyék önkormányzataira rótt jelentős megnövekedett feladatot, aminek a költségkihatásai is számottevőek.
Általában az önkormányzatok nagyon sok hatósági feladatot kénytelenek ellátni, ami lészámfeszültségekkel jár és nem mindig az elvárható színvonalon történik. Ennek oka,  hogy a feladat-növekedésssel, a létszámgondokkal az  önkormányzatok nem mindig tudtak megbirkózni.

5.	Elkülönített állami pénzalapok
1995-ben 29 törvényi szinten szabályozott elkülönített állami pénzalap volt. 
1995-ben új alapként jelent meg a Gazdaságfejlesztési Alap, amelynek a működését az 1995. évi XXI. törvénnyel módosított 1992. évi LXXXIII. törvény VIII. Fejezete szabályozza. Az Alap a Kereskedelemfejlesztési  és a Befektetésösztönzési Alapok összevonásaként jött létre. A Gazdaságfejlesztési Alap  a gazdaság  teljes fejlődési folyamatának, a projektek megvalósulásának különböző, egymást követő fázisában vehető igénybe. Az összetett célrendszerből adódóan támogatást nyújt a befektetés-ösztönzéstől     (infrastuktúra fejlesztéstől) a szerkezet átalakításon keresztül egészen a termékek bel- és külpiaci elhelyezéséig. Az 1995. évi  költségvetési törvény 94. § rendelkezése szerint a Gazdaságfejlesztési Alap címen előirányozott költségvetési támogatás  a Befektetésösztönzési Alapot, a Kereskedelemfejlesztési Alapot és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot illeti meg, majd a Gazdaságfejlesztési Alap létrejötte után a Központi Műszaki Fejlesztési Alap támogatása a GFA-n keresztül történt.
A Mezőgazdasági  és Erdészeti  Alapot az  egyes elkülönített állami pénzalapról szóló 1992. évi LXXXIII. törvényt módosító 1995. évi XXI. törvény hozta létre, 1995. április 15-ie hatállyal. Az Alap jogutódja a  a Mezőgazdasági  és Fejlesztési Alapnak, az Országos  Erdészeti  Alapnak, valamint jogszabály alapján a Földművelésügyi Minisztérium letéti számláján elkülönítetten kezelt pénzösszegnek.
A Központi Ifjúsági Alap  1995. év folyamán Gyermek és Ifjúsági Alappá alakult át. Az Alap célja az, hogy a gyermekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és ezeket segítő szolgáltatásokat támogassa. Az Alap működését az 1995. évi LXIV. törvény szabályozza.
A bevételek alakulása :
A központi költségvetés 1995-ben 36.269,0 millió forint irányzott elő az Alapok támogatására, melyből 14 alap részesült. A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló 1995. évi LXXII.. törvény az egyes alapok költségvetési támogatásának előirányzatait módosította.
A költségvetési támogatás csökkent:
-	Kisvállalkozói Garancia Alapnál
      500,0 millió forintról - 164,0 millió forintra
Növekedett a költségvetési támogatás:
-	Foglalkoztatási Alapnál
      1.000 millió forintról - 4.000 millió forintra, mivel - az 1995. évi pótköltségvetésről szóló törvény 22. § rendelkezése szerint - a Foglalkoztatási Alapnak ( XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport ) a célzott közhasznú foglalkoztatási támogatás címen nyújtott 3.000,0 millió forintot elkülönítetten kell kezelni, és a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők  célzott közhasznú foglalkoztatására lehet felhasználni.
-	Országos Tudományos Kutatási Alapnál
      1.700,0 millió forintról - 1.755,0 millió forintra, mivel  az 1995. évi pótköltségvetésről szóló törvény a többlet 55,0 millió forintot TB-i kompenzációként juttatta  az alap számára.
E módosítások által az összes költségvetési támogatás 38.988,0 millió forintot tett ki.
Évközi intézkedések hatására:
-	Szolidaritási Alapnál
       9.000 millió forintról   - 9.430,0 millió forintra  növekedett a támogatás, mivel - a  185/1994 (XII. 29. ) Korm határozat és a 2043/1995. ( II. 23.) Korm. határozat alapján - az Alap részére  az 1995. évi energia-áremelés részleges lakossági ellentételezése címén kifizetett energiaár-támogatásokat a központi költségvetés  megtéríti. 
-	Központi Ifjúsági Alapnál
      36,0 millió forintról - 66,0 millió forintra növekedett a támogatás. 
-	Mezőgazdasági  és Erdészeti  Alapnál 
       9.000,0 millió forintot támogatásból - 3.500,0 millió forint került kiutalásra, a fennmaradó 5.500,0 millió forint - a 123/1995 (XII. 22. ) OGY. határozata alapján - átcsoportosításra került az agrárgazdasági támogatások előirányzatára. 
Az intézkedések hatására az 1995. évi módosított előirányzat összességében  33.948,0 millió forintra alakult. 
Az 1995. évi teljesítés ettől eltér, mert :
-	Országos Tudományos Kutatási Alapnál
      1.755,0 millió forintból - 1.700,0 millió forint került kiutalásra, mert a többlet - 55,0 millió forint - támogatás adott feladathoz volt kötve, s e feladat elmaradása következtében természetesen a támogatás sem lett kiutalva. 
-	Szolidaritási Alapnál
      9.430,0 millió forintból - 9.210,6 millió forint került kiutalásra, mert az Alap az energia-áremelés kompenzációjaként jóváhagyott 430,0 millió forintból 210,6 millió forintot fizetett ki, amelyet a központi költségvetés megtérített. 
-	Foglalkoztatási Alap
      4.000,0  millió forintból - 2.000,0 millió forint került kiutalásra, mert az 1995. évi pótköltségvetés által biztosított 3.000,0 millió forintot kitevő többletforrásból - a jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatására -  tényleges felhasználás igényéhez igazodóan  1.000,0 millió forint költségvetési céltámogatás került az alap részére kiutalásra. A másik  kiutalt 1000,0 millió forint a  \" rendes\"  költségvetési támogatás,
Ezáltal az  elkülönített állami pénzalapok 1995-ben összességében 31.673,6 millió forint központi költségvetési támogatásban részesültek, amelyből a Szolidaritási Alap támogatása (költségvetésből finanszírozott munkáltatói járulék címén  ) a 9.210,6 millió forint a legnagyobb. Jelentős még a költségvetési támogatása a Területfejlesztési Alapnak ( 5.800,0 millió forint).
Az államháztartási törvény előírja, hogy kizárólag központi költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre, illetőleg nem működhet. Ennek megfelelően valamennyi alapnak saját bevétellel is kell rendelkeznie
Az alapok  1995-ben  privatizációs bevételben nem részesültek.
A költségvetési támogatáson kívül az egyes alapok egyéb bevétellel is rendelkeznek: adójellegü bevételekkel (pl. Szakképzési Alap, Útalap, Idegenforgalmi Alap.), járulékokkal (pl. Vízügyi Alap, Földvédelmi Alap), hozzájárulásokkal (pl. Állattenyésztési Alap), díjakkal (pl. Vadgazdálkodási Alap, Útalap), bírságokkal (pl. Nemzeti Kulturális Alap, Halgazdálkodási Alap), valamint azt alapok bevételeiket a belföldi és nemzetközi hitelfelvételekkel is kiegészítették.
A kiadások alakulása :
1995-ben az elkülönített állami pénzalapok összes kiadása 298.213 millió forintot tett ki. A legnagyobb kiadást - közel 70.300 millió forintot - a Szolidaritási Alap teljesítette a munkanélküli ellátásokra, a munkaügyi szervezetek fenntartásának és fejlesztésének költségeire és egyéb, az alap céljaival összhangban lévő feladatokra. 
Az 1995. évi pótköltségvetésről szóló 1995. évi LXXII. törvény két alap számára írta elő a központi költségvetésbe való befizetési kötelezettséget. Ezáltal a Kisvállalkozói Garancia Alap 1995-ben 234,0 millió forint befizetést teljesített a központi költségvetésbe. A Távközlési Alap ( Hírközlési Alap ) pedig - a megillető koncessziós díjból - 16.000,0 millió forintot fizetett be a központi költségvetésbe. 
Az alapok a  folyó kiadásokon belül támogatásokra összességében közel 97 milliárd forintot fordítottak, amelyből 19 milliárd forinttal a vállalkozások, 57 milliárd forinttal a lakosság, 17 milliárd forinttal a költségvetési szervek, 4 milliárd forinttal az önkormányzatok részesültek.
A fejlesztések elősegítése érdekében az alapok összességében közel 29 milliárd forintot fordítottak tőkekiadásokon belül tőketranszferekre. E kiadások a vállalkozók (12 milliárd forint), a lakosság (450 millió forint), a költségvetési szervek (13 milliárd forint), és az önkormányzatok (3 milliárd forint) beruházásainak megvalósulását segítették elő.
Az elkülönített állami pénzalapoknak jogszabály - a működésüket szabályozó törvényekben foglalt - adta lehetőségük van arra, hogy a szabad pénzeszközeiket értékpapírokba fektethessék. E lehetőséggel élve értékpapír vásárlásra 89 milliárd forintot fordítottak. Ennek nagy része - 41 milliárd forint - a Környezetvédelmi Alapnál jelentkezett.
Az államháztartási reform keretében tett  jelentős lépésként lehet elmondani, hogy - az 1995. évi pótköltségvetésről szóló törvény 17. §-sával módosított 1995. évi  költségvetési törvény 48. § (2) bekezdés rendelkezése szerint - az egységes kezelhetőség érdekében az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláikat és lekötött betéteiket csak a Magyar Nemzeti Banknál vezethetik, illetőleg helyezhetik el.Külön kormányhatározat intézkedett arról, hogy az alapok az értékpapírok lejáratakor keletkezett bevételeiket új értékpapírok vásárlására nem fordíthatják, így az értékpapír visszaváltásból származó bevétel (egyéb folyó bevételek) jelenttősen megnőtt.
Az  államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII.  törvény ( a továbbiakban : Áht. ) 57 . § ( 2)  bekezdés rendelkezése szerint az  elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkező (miniszter) éves költségvetési beszámolót  és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. Az auditálásra első ízben 1994-ben került sor. Az  elkülönített állami pénzalapok 1995. évi beszámolójának és mérlegének  auditálása 1995-ben is megtörtént.A hitelesített mérlegek összevont adatait az általános indokolás mellékletei tartalmazzák.
A pénzforgalmi beszámolók összesítését és az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatokat a törvényjavaslat és az általános indokolás mellékletei tartalmazzák. Az 1995. év végén az elkülönített állami pénzalapok szabad pénzeszközeinek állománya (záró állomány) 64192,5 millió forint volt, ami az év elejei 59.950,2 millió forintos nyitó állománynál 4.046,3 millió forinttal magasabb. 
A Központi Műszaki Fejlesztési Alapnál pénzforgalmi teljesítésében hiányzó kötelező egyezőség (bevétel+nyitó állomány=kiadás+záró állomány) a hitelesítő könyvvizsgáló korrekciós megoldásának következménye (részleteiben a fejezeti beszámoló tartalmazza).

6.	Belföldi adósságszolgálat 
6.1.	Adósságszolgálati, kamattérítési kiadások és bevételek
A belföldi államadóssággal kapcsolatos kiadások teljesítése lényegében megegyezik az 1995. évi pótköltségvetési törvényben elfogadott előirányzattal, amely az egyes címek, alcímek, kiemelt előirányzatok eltérő túl- illetve alulteljesüléséből ered. Az adósságszolgálati bevételek nagysága viszont kis mértékben túllépte az előirányzatot, némileg javítva ezzel az államadóssággal kapcsolatos bevételek és kiadások egyenlegét a pótköltségvetés által jóváhagyotthoz képest.
Az adósságszolgálati bevételek összege - a privatizációs bevételek nélkül - 55,4 milliárd forint volt; 8,7 milliárd forinttal haladta meg a pótköltségvetési előirányzatot. A túllépés oka legnagyobbrészt a kamatbevételeknek a vártnál jóval kedvezőbb alakulására vezethető vissza; az ilyen címen befolyt összegek 6,7 milliárd forinttal többet tettek ki a pótköltségvetési előirányzatnál. Ennek okozói egyrészről az előre nem tervezhető, év közben felmerült kamatok, kamatjellegű befizetések, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamat bevételének a tervezettel szembeni pozitív irányú elmozdulása voltak.
Kis mértékű túlteljesülés következett be az állami alapjuttatás járadékánál (1,6 milliárd forint), valamint a forrásadóból származó befizetéseknél (1,1 milliárd forint).Csekély elmaradás volt ugyanakkor az állami kölcsön és a származékos világbanki hitelek törlesztésével kapcsolatos előirányzatoknál. A fennmaradó jogcímeknél alapvetően a tervezettnek megfelelően alakultak a bevételek.
A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásainak összege 3 milliárd forinttal lépte túl a pótköltségvetési előirányzatot, s elérte az 502,9 milliárd forintot.Ezen belül 477,4 milliárd forintot tettek ki a kamatkiadások. A kamatkiadásokon belül a költségvetés hiányát finanszírozó államadósság elemek után fizetendő kamat 58,2%-ot, az egyéb kötelezettségvállalásokból eredő államadósság kamatterhe 41,8%-ot tett ki. A hiányt finanszírozó adósság után fizetett összesen 277,95 milliárd forintos kamat kifizetésen belül nominális értelemben gyakorlatilag stagnáló részt képvisel a hitelek kamatterhe. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény életbe lépése óta a központi költségvetés finanszírozása szinte teljes egészében állampapírok kibocsátásával történt, így a hitelállomány nagysága a törlesztések következtében csökken. Egyedül 1995. márciusában került sor kivételesen egy a hitel felvételekor 42,4 milliárd forint értékű devizahitel felvételére. A devizahitel törlesztése (MNB-nek való átadása) 1995. december végén megtörtént, így a költségvetés év végi hitelállományát ez a tétel már nem növelte, a költségvetés hiányt finanszírozó hitelállománya csökkent. A devizahitel miatti kilenc hónapra eső kamatfizetés eredményeképpen azonban a kisebb MNB hitel kamatok mellett is kismértékben, - az 1994. évi 49,1 milliárd forintról 49,8 milliárd forintra - nőtt a hitelek után fizetett kamat.
A hitelt finanszírozó állampapírok közül az államkötvények kamata 125,1 milliárd forint volt 1995-ben, ami a megelőző évinek több mint kétszerese. Ugyanígy növekedett a kincstárjegyek után kifizetett kamatok összege is, amely 103,0 milliárd forint volt. A kamatok összege 7,3 milliárd forinttal kisebb lett az előirányzatnál. A kisebb kifizetés a költségvetés tervezési időszakához képest kedvezőbb állampapír-piaci helyzet következménye. Az 1995. márciusi finanszírozási stratégia jelentős nagyságú rövid, egy és három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegy kibocsátásával számolt. A kedvezőbb piaci keresletre reagálva a kibocsátó növelte a 6 és 12 hónapos kincstárjegyek kibocsátását a rövidebb futamidejű papírok kibocsátásának csökkentése mellett. Ez a folyamat még a kincstárjegy állomány növekedése mellett is kamatmegtakarítást eredményez az adott évben, mivel az adott évben csökken a visszafizetési és kamattérítési kötelezettség. Hosszabb időszakot tekintve ez természetesen nem jár közvetlen kamatmegtakarítással, mivel a következő évben a hosszabb futamidejű állampapírra is ki kell a kamatot fizetni.
 Az egyéb kamatok, költségek, jutalékok terén 11,8 milliárd forint összegű  túlteljesülés jelentkezett , amelyet részben az év közben fellépő árfolyamkülönbözet és a MÁV Rt állam által átvállalt hitelének kamata okozott.Ugyancsak túlteljesült a kedvezményes kamatozású lakáshitelek előirányzata, annak következtében, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lakáshitelek kamatainak emelésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Így a kamattámogatási szint egész évben magas volt ellentétben a pótköltségvetési előirányzattal, amelynek tervezése során a - később érvénytelenített - jogszabály hatásai figyelembe vételre kerültek.
6.2	Az államháztartás adósságának alakulása
Az államháztartás adóssága nominálisan 1995-ben is gyorsan növekedett. Az államadósság nemzetgazdasági tényleges súlyát jelző mutató, a GDP arányához mért államadósság 1993-ban érte el maximumát, a GDP 89%-ával, majd 1994-ben csökkent, 1995-ben gyakorlatilag stagnált, kismértékben csökkent. Az összes bruttó adósság 4733,5 milliárd forintos nagysága a GDP 86,06%-át tette ki, ami 0,16%-kal kisebb a megelőző évinél. 
A bruttó adósság összesen 981,9 milliárd forintos növekedése nagyobbrészt az MNB-vel szembeni, az MNB által kezelt külföldi adósság leértékelési vesztesége után képzett kamatmentes államadósság növekedése miatt következett be. Ennek rendkívül nagymértékű növekedése a Kormány 1995. márciusi stabilizációs politikája részeként bevezetett árfolyam-politika következménye, az 1995. folyamán megvalósult 29,86%-os leértékelés 583,2 milliárd forinttal növelte a leértékelési veszteségre képzett kamatmentes államadósság nagyságát. A bruttó leértékelési adósság növekmény 655 milliárd forintot tett ki 1995-ben (ebből csak 1995. március hónapban több mint 200 keletkezett), amit a kamatmentes adósság piaci kamatozású államkötvényre történő 72 milliárd forintos cseréje csökkentett. Ennek eredőjeként 1995. végén a leértékelési adósság 2023,3 milliárd forintot, a teljes költségvetési adósság 42,7%-át tette ki. Ez az adósságelem nem kamatozik, így közvetlenül nem terheli a költségvetést. A jelenlegi szabályozás mellett 1995-ben az előző év végi állomány 5%-át, 72 milliárd forintot alakított piaci kamatozású államadóssággá a Pénzügyminisztérium, aminek kamatterhe a következő évtől kezdve terheli a költségvetést. A kamatmentes és lejárat nélküli államadósság az évente esedékes átalakítások eredményeképpen fokozatosan és egy éves késleltetéssel növeli a költségvetés tényleges kamatterheit.
Részben a nagymértékű leértékelések és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatos 67,7 milliárd forintos hitel átvállalása miatt növekedett a törlesztések ellenére 83,4 milliárd forinttal a költségvetés közvetlen külföldi adóssága, a közvetlen külföldi adósság az év végéig 319,9 milliárd forintot ért el, ami a GDP 5,8%-át teszi ki.
A központi költségvetés bruttó belföldi kamatozó adóssága 315,3 milliárd forinttal 1995. végéig 2390,3 milliárd forintra nőtt. A korábbi évekhez viszonyítva kisebb arányú növekedés következtében csökkent ezen adósság súlya a GDP-hez viszonyítva, az 1994. végén 47,7%-os adósság teher 1995. végéig 43,4%-ra csökkent. Az adósságnövekedés több mint 60%-a (198,5 milliárd forint) a hiányt finanszírozó adósság növekedését jelenti, mintegy 40%-nyi, azaz 116,8 milliárd forint az egyéb kötelezettségvállalások következménye.
A hiányt finanszírozó adósságállományon belül a hitelek állománya az év folyamán összesen 12,2 milliárd forinttal csökkent. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény hatályba lépése óta a költségvetés hiányát alapvetően állampapírok kibocsátásával finanszírozta a Pénzügyminisztérium, új hitelfelvételekre csak kivételes esetben került sor. Ilyen eset fordult elő 1995. márciusában, amikor az állampapír piaci helyzet és a privatizációs bevétel elmaradása miatt átmenetileg devizahitelből kellett a finanszírozási szükségletet biztosítani. Ezen 42,4 milliárd forint összegű deviza hiteltartozás lejárat előtti értékesítése azonban még 1995. végéig megtörtént a privatizációs bevételekből.
A hiányt finanszírozó kincstárjegyek és államkötvények nettó kibocsátása 1995. folyamán megközelítőleg azonos mértékű 101,8, illetve 108,9 milliárd forint volt. Az államkötvények állománya az 1995. első felében tapasztalt minimális piaci értékesítés után 1995. második felében megnőtt, így az év egészében sikerült jelentősen növelni a hosszabb futamidejű finanszírozási forrást jelentő államkötvények értékesítését. 
A hiányt finanszírozó kincstárjegyek 101,8 milliárd forintos állományváltozása döntően a diszkont kincstárjegyek állománynövekedésének köszönhető. A diszkont kincstárjegyek állománya 103,7 milliárd forinttal nőtt, ami egyrészt a rövidebb futamidejű, egy és három hónapos kincstárjegyek állományának 43,5 milliárd forintos csökkenése, másrészt a hat hónapos kincstárjegy állományának 104,8 milliárdos és az állampapír-piac jelenlegi helyzetében hosszúnak számító 12 hónapos futamidejű kincstárjegy 42,5 milliárd forintos, összesen 147,2 milliárd forintos állománynövekedésének eredője. A kamatozó kincstárjegyeken belül a speciális zártkörű kincstárjegyek állománya 10,5 milliárd forinttal csökkent, a lakosságnak szánt papírok összes állománya hasonló nagyságban nőtt. Ezen belül az 1995-ös év folyamán fokozatosan csökkent a Lakossági Kincstárjegy állománya, záróállománya 3,3 milliárd forint volt. A kamatozó kincstárjegy állománya viszont 9,9, a postai terjesztésű Kincstári Takarékjegyé 8,9 milliárd forinttal nőtt. 1995. végéig a kincstárjegyek állománya 417,0 milliárd forint, ami a GDP 7,6%-át jelentette.
A nem hiányt finanszírozó adósság 1995. folyamán a törlesztések és az új kötelezettségvállalások következtében 116,8 milliárd forinttal 976,5 milliárd forintra, a GDP 17,8%-ra nőtt. Ezen belül a hitelállomány 39,2 milliárd forinttal, az államkötvény állomány 77,6 milliárd forinttal nőtt. A piacgazdasági feltételeknek megfelelő működést megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetése céljából kibocsátott államkötvényekből a Pénzügyminisztérium 18,7 milliárd forint államkötvényt adott át tartósan vagy átmenetileg a belföldi hitelezőknek. Ebből 5,8 milliárd forint az Agrobank pénzügyi helyzetének rendezését, 12,0 milliárd forint a Budapest Bank Rt privatizációjának elősegítését, további 0,9 milliárd forint a pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetét szolgálta. Ezen államkötvényekből 12 milliárd forint visszavásárlása 1995. végéig rendkívüli visszavásárlás keretében megtörtént, az államadósság év végéig 6,3 milliárd forinttal nőtt ezen intézkedések következtében. Az államkötvény állomány összesen 77,6 milliárd forintos növekménye döntően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a kamatmentes leértékelési adósság cseréjére kibocsátott 72,0 milliárd forint értékű államkötvényekből adódik. Ezen kibocsátás nem növeli a költségvetés összes adósságát, a nem kamatozó adósság csökkenése mellett a kamatozó adósságot növelte azonos nagysággal.
Az 1996. évi Költségvetési Törvény két adósság 1995. december 31-i hatállyal történő átvállalását rendelte el, ebből a MÁV Rt likviditási hiteleire vonatkozó kötelezettségvállalás növelte a költségvetés belföldi adósságát. 1995. december 31-én a magyar Állam átvállalta a MÁV Rt által 1992-95. években állami garanciával felvett likviditási hiteleket. Az öt hitel átvállaláskori teljes értéke forintban 45,57 milliárd forint volt.
6.3.	Bankkonszolidáció
A bankkonszolidációban a Budapest Bank Rt, a Magyar Hitel Bank Rt, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt, az Agrobank Rt, a Dunabank Rt, az Iparbankház Rt, a Mezőbank Rt és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt vett részt. 1993 végére e bankok szavatoló tőkéje jelentős mértékben visszaesett; s a tőkemegfelelési mutató is kedvezőtlen volt, a bankok többségére a negatív, illetőleg a nulla szint körüli mutató volt a jellemző. Ezt a kedvezőtlen pénzügyi helyzetet oldotta fel a bankkonszolidáció. E pénzügyi rendezés szükségességét nem lehet megkérdőjelezni, mivel az alapvető kérdés a bankrendszer fizetőképességének - és ezen keresztül az egész gazdaság fizetőképességének - a fenntartása volt. 
Ez az alapelv határozta meg a Kormány 1995. évi intézkedéseit is, nevezetesen:
-	a Budapest Bank Rt. privatizációját elősegítő, átmeneti jellegű 12 milliárd forintos juttatást,
-    és az Agrobank Rt-nél 1995. május 28-án, a banki tevékenység folytatásához szükséges 6,3 milliárd forintos tőkeemelést. 
1992. végétől kezdődően a konszolidációs folyamat során (hitel-, adós- és bankkonszolidáció) a 350 milliárd forintot meghaladó államkötvény-állományt a bankok részben tőkeemelésként, részben alárendelt kölcsöntőkeként kapták. E pénzügyi megerősítéssel egyidejűleg a bankok tulajdonosi struktúrája megváltozott, általában állami többségi tulajdon alakult ki. A bankok működőképességének javítása a pénzügyi rendezéssel nem záródott le, hanem egy hosszabb távú folyamat vette kezdetét. Ennek fontos lépése volt, hogy az 1995. évi közgyűlésen három banknál (Kereskedelmi Bank Rt, Magyar Hitel Bank Rt, Takarékbank Rt) döntöttek a jegyzett tőke leszállításáról. 
A bankok stabil, nemzetközi mércével mérve is versenyképes működtetése az állam nevében eljáró többségi tulajdonostól többrendbeli intézkedés-sorozatot, új típusú irányítást követelt és követel meg. Ennek érdekében a bankkonszolidációban részt vevő bankokkal a Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszter 1995 decemberében a konszolidációs szerződések módosítását kezdeményezte. E szerződés módosítás főbb tartalmi elemei a következők: 
-	A szerződések a Magyar Állam többségi tulajdonának fennállásáig, vagyis a privatizációig hatályban maradnak.
-     A bankoknak 1996. március 31-éig el kell készíteniük privatizációs stratégiájukat. 
-	A bankok portfoliójának jelentős hányada kétes és rossz minősítésű. Ezen állomány jelentős mértékű csökkenését, a banki portfolió tisztítását elősegítő üzletpolitikát kell érvényesíteni. Emellett a banki szolgáltatások színvonalának minőségi javítása az üzletpolitika egyik elsőrendű feladata. Ezt az üzletpolitikát a közgyűlésnek kell jóváhagynia.
-     A pénzintézeti költségek 1996. évi mérséklésére kell törekedni.
Mindezek megvalósítása esetében a pénzintézeti privatizáció megkezdhető. A bankprivatizáció végrehajtási folyamatában az egyes bankok sajátosságait figyelembe kell venni, ezért egységes forma nem alakítható ki. A privatizációs stratégia bankonként más és más. Egyedi mérlegelés tárgyát képezi a privatizációs befektetői kör meghatározása (belföldi, külföldi szakmai befektetők, intézményi befektetők). A privatizáció történhet szakmai befektető bevonásával és tőkeemeléssel, vagy az állami tulajdoni hányad részbeni eladásával. 1995-ben ezen alapelvek figyelembevételével a Budapest Bank Rt privatizációs folyamata sikeresen befejeződött.
A hitelkonszolidációban részt vevő Magyar Külkereskedelmi Bank Rt privatizálása lezártnak tekinthető, az OTP Rt. privatizációja 1995-ben megvalósult. Az MBFB Rt. privatizációs stratégiája módosulásának következtében a folyamat 1996-ban kezdődik meg.




7.	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 
( beleértve a nemzetközi pénzügyi intézmények hiteleihez kapcsolódó kezességvállalást is )

A Nemzetközi elszámolások fejezet bevételeinek és kiadásainak egyenlege 1,2 milliárd forinttal növelte a központi költségvetés hiányát 1995-ben.
A különböző hitelműveletekhez kapcsolódó bevételek mintegy 10.- milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. A korábban nyújtott kormányhitelek törlesztéséből 2 milliárd forint bevétel származott, szemben a tervezett 4 milliárd forinttal. A Világbanktól, Európai Beruházási Banktól, Európai Beruházási és Fejlesztési Banktól és a német KfW banktól felvett és belföldre továbbkölcsönzött állami hitelek 1995-ben lehívott összege meghaladta a 26,8 milliárd forintot. Ez 7,5 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. Ennek oka egy előirányzott hitelfelvétel elmaradása (2,7 milliárd forint tervezett bevétel és kiadás a US AID által nyújtandó hitelből lakásprogram megvalósítására), valamint az ezen hitelekből finanszírozott beruházások lassúbb megvalósulása. A fejezet és a központi költségvetés egyenlegét azonban érdemben nem érintik, mivel mind a bevételi, mind a kiadási oldalon hasonló nagyságrendű növekedést, illetve csökkentést okoznak. 
A korábban felvett, és belföldre kihelyezett hitelek után a belföldi hitelfelvevők által fizetett tőketörlesztés 1,2 milliárd forint, míg a kamat- és rendelkezésretartási jutalék törlesztés 3,8 milliárd forint költségvetési bevételt jelentett. A tervezési időszakban kalkulált nagyobb adósságszolgálati kötelezettség miatt e két törlesztés is elmaradt a tervezettől mintegy 2,8 milliárd forinttal.
A vegyes bevételek között a japán kormány által nyújtott segélyekből 192,1 millió forint folyt be, de elmaradt a mintegy 3 milliárd forintra tervezett Phare segély költségvetési bevétele, melynek oka a jogszabályi háttér hiánya, mivel a terezés időpontjában még nem fogadták el az államháztartási törvény módosítását. 
A kiadások 35,4 milliárd forintot értek el, ami 15,4 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. A kiadások 95,2 %-a kapcsolódik a hitelműveltekhez. 
A Világbanktól, Európai Beruházási Banktól és az Európai Beruházási és Fejlesztési Banktól, valamint a német KfW banktól lehívott hitelekből több mint 26,8 milliárd forintot helyezett ki a költségvetés belföldre. A korábban felvett hitelekre 6,9 milliárd forint kamat és rendelkezésretartási jutalékot fizetett.
A vegyes kiadások összesen 1,6 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül az ország nemzetközi pénzügyi szervezetekbeni tagságával (IDA, EBRD, IFC) összefüggő alaptőke-hozzájárulások elérték az 1,266 milliárd forintot.
A nemzetközi pénzügyi intézményektől nemcsak a központi költségvetés, hanem az államháztartás más alrendszerei, a gazdálkodó szervezetek és az MNB is vesz fel hitelt. Ezek visszafizetéséért a 1995. évi költségvetési törvény 38. §-a alapján az állam garanciát vállal. A beváltott garanciák összege 1995-ben 88,4 millió forint volt. Ez azonban nem a nemzetközi elszámolások, hanem a belföldi államadósság fejezet kiadásai között szerepel a központi költségvetésben, mivel nem közvetlen állami, hanem származékos hitelfelvételekről, illetve azok költségvetési intézeteknek való továbbkölcsönzéséből fakadó kötelezettségről van szó. 

8.	A költségvetés egyéb kiadásai és bevételei
8.1.	Rendkívüli kiadások
A kormányzati rendkívüli kiadások 12.893,0 millió forintos előirányzatát a pótköltségvetési törvényben az Országgyűlés - a Honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatos, Művelődési és Közoktatási Minisztériumi fejezeti előirányzatnál - 40,5 millió forinttal csökkentette. Az előirányzatból évközben a 'NATO Békepartnerségi program' előirányzata a Honvédelmi Minisztérium fejezetbe átcsoportosításra került. A módosított előirányzatból 10.978,3 millió forint került felhasználásra a következő jogcímeken:
	az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott életjáradéki kiadásokra az előirányzott 2,5 milliárd forintból 1,2 milliárd forint a felhasználás. A korábbi években a nyugdíjfolyósító szervekhez átutalt összegek lehetővé tették, hogy az előirányzat közel felét a központi költségvetés megtakarítsa. A nyugdíjfolyósítónak a ténylegesen teljesített kifizetésekről benyújtott elszámolása azt igazolja, hogy az 1996. évi kifizetések teljesítéséhez még közel 400,0 millió forint maradványa keletkezett;
	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításra 18,8 millió forint kifizetés történt a megtakarítás 81,2 millió forint;
	az Exim-bank és az Exporthitel-biztosító Rt. alaptőke juttatására a 4,0 millió forintos előirányzat teljes összegben kiutalásra került;
	az egyházi ingatlanok visszaadására előirányzott 4,0 milliárd forint teljes előirányzata felhasználásra került.
	a Honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplésének előkészítése, múzeumi rekonstrukció céljaira a közel 1,8 milliárd forintos előirányzat teljes összegben kiutalásra került a felhasználó Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezethez.
8.2.	Vegyes bevételek és kiadások
Az egyéb költségvetési kiadások a pótköltségvetés előirányzatánál 4508,1 millió forint) 9 %-kal kisebb összegben, 4.101, 5 millió forintban teljesültek.
A teljes felhasználásból a három legnagyobb jogcímre - közületi kártérítés, felszámolásokkal kapcsolatos kiadások, forintleértékelés kompenzálása - 86,1 % jut.
A közületi kártérítés (1.964,5 millió forint) legnagyobb része a bekövetkezett állatkárok okozta veszteségeket téríti meg a biztosítási rendszer keretében. A teljesítés csaknem kétszerese az előirányzatnak.
Az állatkárok kártalanításra a központi költségvetés 1.500 millió forintos előirányzatot tervezett, melyet a pótköltségvetés 1.000 millió forintra módosított. Az 1995. évi teljesítés közel kétszeres (1.964 millió forint) növekedését részben a megnövekedett sertés- és baromfibetegségek, és a becsértékek megállapításánál figyelembevehető piaci vételárak 1995. évben történt nagymértékű emelkedése indokolja. 
A felszámolásokkal kapcsolatos állami helytállás miatt 968,9 millió forint volt a költségvetés kiadása 1995-ben, amely összeg - bár egy jelentős hadiipari kapacitással is rendelkező cég felszámolásának időbeni csúszása miatt alig fele a tervezettnek - még mindig jelentősnek mondható. A vonatkozó jogszabályok szerint az állam felelőssége a munkabér- és járadékjellegű követelések teljesítésére terjed ki, továbbá a felszámolásba be nem vonható vagyontárgyak értékének erejéig kell helytállnia, amennyiben a hitelezők kielégítése az adós vagyonából nem biztosítható.
Az elmúlt évben 16 felszámoló 26 cég esetében érvényesítette - zömében a bérek, végkielégítéssek és járadékok kifizetése érdekében - az állami felelősséget. A legnagyobb összegű átutalás az Ózdi Kohászati Üzemek (404 milllió forint) és az Elzett-Certa Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat (193 millió forint) felé történt. Az előbbieknél évek óta folyik a felszámolás és a követelések megtérülésének esélye csekély, az utóbbinál van remény arra, hogy a vagyonértékesítés előrehaladtával a költségvetésből átutalt összeget teljes egészében visszafizetik.
A forintleértékelés kompenzálására - a tervezettel megegyezően - 600 millió forint került kifizetésre, mely a külképviseleteknél a leértékelés hatásának részbeni ellensúlyozását szolgálta.
A kisebb súlyú jogcímek közül külföldi intézetek, képviseletek létesítésére az előirányzott 300 millió forint maradéktalanul felhasználásra került.
Az állami szanálással kapcsolatos feladatokat 1995-ben is a REORG Rt végezte a pénzügyminiszter 28/1992. (XII. 4.) számú rendelete, valamint a PM és REORG Rt közötti Megállapodás alapján.
E tevékenység díjazásaként - számla alapján - 11,2 millió forint került átutalásra, amely összeg 25%-os általános forgalmi adót is tartalmaz.
A Szanálási Alappal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése - a Tatabányai Bányák Vállalat hiteltartozásaiért vállalt garancia érvényesítésével összefüggésben - 71,4 millió forint kiadást eredményezett. A bevétel mindössze 20 millió forint volt. Két végelszámolás illetve felszámolás alatt álló mezőgazdasági termelőszövetkezettől sikerült behajtani 14 millió forintot, 6 millió forint pedig a Labor Műszeripari Művek f.a.-val szembeni zálogjogos szanálási hitel részbeni törlesztéséből származott.
A korábban szanált iparvállalatok közül még hatnak az ügye van folyamatban. Ebből kettővel kapcsolatban még mindig fennáll mintegy 220 millió forint, érvényesíthető állami kötelezettség, öt pedig tartozik a Szanálási Alapnak 2,4 milliárd forinttal, de mivel ezek mind felszámolás alatt állnak, e kinntlevőségek megtérülésének esélye csekély és esetenként az sem készpénzben történik. A Tatabányai Bányák Vállalat felszámolója - bírósági végzés alapján - 80%-os előleget fizetett, ami 408 millió forint névértékű állami részvénytulajdonlást jelent.
További - korábban nem jelzett - problémák merültek fel az IKARUS Rt-vel kapcsolatban, amely szanálási hiteltartozását kötvénnyé alakította át, de 1995-ben nem tudta teljesíteni az ezután járó félévenkénti kamatfizetési kötelezettségét.
A mezőgazdaságban még 58 gazdasági egység mintegy 580 millió forintos hiteltartozásának rendezése van folyamatban. Ez a feladat különösen sok munkát és odafigyelést igényel, hisz a szövetkezetek státusza az elmúlt években jelentősen megváltozott és folyamatosan változik: a szövetkezeti törvény alapján átalakultak, szétváltak, sok esetben az átalakulás - többnyire cégbírósági bejegyzés hiányában - folyamatban van és eközben felszámolás alá kerülnek vagy végelszámolásról döntenek. Mindemellett a tartozások kiegyenlítésének valószínűsége - a felszámolás során - kicsi. Az átalakulás kapcsán pedig az 1993. évi költségvetési törvény törli - meghatározott feltételek esetén - a szanálási hitel visszafizetési kötelezettséget. Az 1995. évben erre 23 mezőgazdasági szövetkezetnél 76 millió forint összegben került sor.
Egyéb költségvetési bevételek címén 3.358,1 millió forint bevétele keletkezett a központi költségvetésnek, ami 11,9 %-kal (358,1 millió forinttal) haladja meg az előirányzatot. A túlteljesítés az előirányzotthoz viszonyítva jelentős belső módosulásokkal követekzett be.
Az eredetileg számításba vett jogcímek közül egyáltalán nem keletkezett bevétel a szerencsejátékok koncessziós díjából, s annak mindössze harmadást (142,9 millió forintot) érte el az ÁFI kormányzati beruházásokhoz kapcsolódó ÁFA-befizetése.
Ezzel szemben az előző évi költségvetési kiadások miatti visszatérülések 2.294 millió forint összege csaknem 900 millió forinttal lett több. Közülük a legnagyobb tételek a Magyar Televízió 1994-ben megelőlegezett támogatás-visszafizetése (1,235,7 millió forint), különböző maradványok befizetése (684,2 millió forint), a MEHIB Rt. által lebonyolított exportbizotsítások miatti korábbi kárkifizetések részbeni visszafizetése (326,2 millió forint), a felszámolások keretében régebben teljesített kifizetések részbeni megtérülése (107,5 millió forint).
8.3.	Kezességérvényesítés
Az állam által vállalt kezesség érvényesítésére az 1995. évi költségvetés 20 milliárd forint előirányzatot tartalmazott, három alcímre bontva. A tényleges kifizetés 6,5, illetve a visszatérüléssel csökkentve 5,6 milliárd forint volt, amely az előző évinél és a tervezettnél is alacsonyabb.
1. A Jogszabályi és a Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésére az előirányzott 15,5 milliárd forinttal szemben csak 6,2 - megtérüléssel csökkentve 5,5 - milliárd forintot kellett fordítani, amely összeg az előző évinél is alacsonyabb. A tervhez képesti megtakarítás alapvetően  az egyedi kezességeknél következett be.
Az 1988. előtt kibocsájtott, magánszemélyek által is vásárolható kötvények tőke és kamatszelvényei beváltására 132 millió forintot fordított 1995-ben a költségvetés, amely főként a következő gazdálkodók helyett történt: Centrum Áruházak V. (33,6 millió forint), COOPVIN Rt (24,4), NOVARAT Kisszövetkezet (21,1), Városföldi ÁG (13,8), Szék és Kárpitosipari V. (12), TÉKA Könyvesház (9,3), DÉLTEX Kereskedelmi V. (7,9), Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnika KV (7). A korábbi teljesítésekből 15,5 millió forintot sikerült visszafizettetni.
Az 1993. június 30. előtt elhelyezett takarékbetétekre még fennálló állami helytállás alapján 250,7 millió forint kifizetés történt 1995-ben. Ebből 250 millió forintot igényelt a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. A Szil-i és Gávencsellő-i Takarékszövetkezet felszámolása már befejeződött«\ref \ref \szimbÓlum SYMBOL \f \"Times New Roman CE\"» a ki nem váltott betétek más pénzintézethez kerültek át, amelyek fedezetét a költségvetés utólag, a tényleges kifizetéshez igazódóan biztosítja. Erre a célra került felhasznállásra mintegy 700 ezer forint.
A Szil és Vidéke Takarékszövetkezet zárómérlegének bírósági jóváhagyása után a felslzámoló 1995-ben 98,5 millió forintot fizetett be a költségvetésbe, ezáltal az összes - 1991-95. évek közötti - kifizetés (281,7 millió forint) közel fele (144 millió) megtérült.
A Gáravencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolásának befejezéséről még nincs jogerős bírósági végzés. Azt követően mintegy 100 millió forint visszatérülésre lehet számítani, amely arányaiban a Szil-ihez hasonló lesz.
A Heves és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolása még tart és a felszámoló további állami helytállási igényt jelzett- 16 millió forint decemberi visszafizetésére a költségvetési fedezet időleges fel nem használása miatt került sor.
A takarékbetétekkel kapcsolatos állami helytállás egyenlegében tehát 136,2 millió forintos kiadást eredményezett.
Az ú.n. egyedi kezességvállalásokra 5,8 milliárd forintot kellett 1995-ben kifizetni. Emögött az év végén 55 db garancia állt 287 milliárd forint kormányhatározat szerinti és 254,4 milliárd forint szerződés szerinti értékben-  26,2 milliárd forint korábbi (1995. előtti) és 25,9 milliárd forint tárgyévi esedékességgel. Az elkötelezettség nagyságrendjének megítélésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az előbbi adatok csak a felveendő hitel összegét számszerűsítik, a kezesi szerződések többsége viszont természetszerűleg a hitel járulékos költségeire (kamat, árfolyamváltozás, stb.) is kiterjed. Így a kezességérvényesítés összege az alapösszegnél jóval magasabb is lehet. 
Az 1994. év végén nyilvántartott 51 db egyedi kezesség két tényező miatt változott:
	- 7 db szerződés lejárt, 2 db kormányhatározat alapján pedig létre sem jött a szerződés a támogatni kívánt üzlet meghiúsulása miatt, így ezeket január 1-i hatállyal a nyilvántartásból töröltük-
	- az év folyamán a Kormány 13 db új kezességvállalásról döntött a határozatban foglalt, illetve számított összegek alapján: 50,9 milliárd forint értékben, de ebből két - együtt 250 millió forintos - kötelezettségvállalást két további  határozatával hatályon kívül helyezett. További három esetben a pénzügyminiszter kezdeményezte a kezességvállalási döntés visszavonását 14, 3 milliárd forint összegben. Így a törvényjavaslatban szereplő összeg 36.366,0 millió forint kezességvállalás értékű.
Az év során figyelemmel kisért 55 db kezességből 2 tehát meghiúsult, 8-nál pedig az év zárásáig nem került sor szerződéskötésre. A kezesség érvényesítésére így csak a szerződéssel megerősített - 45 db - kötelezettségvállalás alapján kerülhetett sor. Mindez tíz témát érintett az alábbiak szerint:
	- A Mátraaljai Szénbányák veszteségből eredő pénzhiányának pótlására 1989-ben kapott közel 1,5 milliárd forint, állami kezességgel biztosított hitelt. Időközben a cég felszámolásra került, így a hitelt folyamatosan a költségvetés törlesztette, 1995-ben 277,2 millió forintot.
	- A Diósgyőri Nemesacél Művek Kft. 1992-ben vett fel - állami kezesség mellett - 7,2 millió dollár hitelt a folyamatos acélöntőmű már elkezdett korszerűsítésének befejezéséhez, majd 1994-ben - már a felszámolás alatt - 8,7 millió dollár hitelt a folyamatos működőképesség - borsodi acélipari reorganizációs program megvalósulásáig történő - megőrzéséhez. A társaság egyik hitelét sem tudta törleszteni, így a bankok 731,8 millió forint összegben mindkét kezességet érvényesítették.
	- A Gördülőcsapágy Művek pénzügyi stabilitásának, hosszú távú működőképességének megteremtése érdekében kapott 1993-ban 450 millió forint garanciát, amelyet 2,55 millió USD, illetve 4,1 millió DEM hitel felvételével realizált. Tőketartozásának egyáltalán nem tett eleget, így mindkét bank érvényesítette a kezességet összesen 676,2 millió forint összegben.
	- A Vetőmag Kereskedőház Rt 800 millió forint hitel felvételéhez - az 1993. évi termést megalapozó vetésekhez szükséges minőségi gabona vetőmagvak felvásárlása és termeltetése érdekében - 1992-ben vállalt  a Kormány kezességet, amely egy későbbi döntés alapján két évvel meghosszabbításra került, annak reményében, hogy a Kereskedőház adósságát képes lesz rendezni. A felvett 10,3 millió USD hitelt azonban a cég 1995. év végéig sem tudta törleszteni, egyrészt a hitel és kamatai forintleértékelésből adódó többletköltsége ugrásszerű növekedése, másrészt a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat végelszámolásának elhúzódása követekeztében. Így a kezesség a tőkére teljesen, de részben a kamatra is érvényesítésre került. Az összes kifizetés több mint 1,6 milliárd forint, amelyből 429,6 millió terhelte a beszámolási évet (a többi áthúzódott 1996-ra). E kötelezettség teljesítésének fedezete a Kereskedőház Rt - adósainak gazdasági ellehetetlenülése miatt kényszerhelyzetben megszerzett - vagyona.
	- A Budapesti Tejipari Vállalat egy 1993. évi kormánydöntés alapján vett fel 450 millió forint államilag garantált hitelt működőképességének biztosítására és a privatizációra történő felkészítés érdekében. Időközben a cég fizetésképtelenné vált, felszámolás alá került, így helyette a tőkét teljesen, de részben a kamatokat is a költségvetés fizette ki, összesen 630,2 millió forint összegben. Ebből 576,6 millió forint terhelte az 1995. évi költségvetést (a többi az 1994. évit). A követelés bejelentésre került a felszámolónak. A felszámolás során meghirdetett Kelentej vagyoncsoport értékesítési pályázatát a Főtej Kft nyerte el. A megőrzött eszközöket megvásárolta és biztosítja 500 fő dolgozói létszám foglalkoztatását, illetve nagymértékben hozzájárul Budapest tejellátásának zökkenő mentességéhez.
	- A Békéscsabai Hűtőipari Rt működőképességének helyreállítása érdekében 1993. végén kapott lehetőséget 600 millió forint értékű állami garanciás hitel felvételére. A szerződés megkötésére 1994-ben került sor. Az adós 1995-ben nem tudott törleszteni, így 90 millió forint tőke- és 132,9 millió forint kamat-fizetési kötelezettség a kezességérvényesítés alapján nyert kiegyenlítést, annak reményében, hogy e további segítség hozzájárul a cég működőképessége megtartásához és privatizációjához.
	- Az 1993. évi közismereti tankönyvgyártásra felvett 1 milliárd forintos hitelt a kiadók - egyetlen kivétellel - visszafizették. Az IKVA Kft a meghosszabbított határidő ellenére sem tudta teljesíteni kötelezettségét, így kényszerült a költségvetés a kezesség alapján helytállni 21,5 millió forint összegben.
	- A MÁV Rt 20 milliárd forint konzorciális hitele és annak járulékos költségei megfizetéséhez 1994. májusában vállalt a Kormány kezességet. A társaság 1995-ben csak részben tudott eleget tenni e hitelhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségének, emiatt kényszerült a költségvetés 2,2 milliárd forint kiadás teljesítésére.
	- Az agrárágazat növénytermesztési hiteleihez kötődő, kormányrendelettel szabályozott, 70%-os mértékű állami garanciás kötelezettség 667 millió forint költségvetési kiadást eredményezett 1995-ben - az 1994. évi kukorica, az 1994. évi őszi búza vetéshez nyújtott hitelek, továbbá az 1994. évi aszály miatt megújított hitelek vissza nem fizetése, illetve részleges visszafizetése következtében. A kezességérvényesítéseket jórészt a hozamkiesés okozta árbevétel elmaradás indokolta, s az agrártermelők egyéb jövedelem forrásainak hiányában a pénzintézetek éltek garancia-érvényesítési jogukkal. A kihelyezett állami garanciás hitelhez mérve a beváltási arányszám 3,6 %, amely 1992-től - a konstrukció kezdetétől - minden évben közelítőleg azonos, 3-6% között mozog. Az ágazat 1995. év végi rövid lejáratú forgóeszközhitel állományához mérve - amelyen belül a garanciás hitel kb. 19% - a beváltás nagyságrendje mindössze 6-7 ezrelék.
	- A kereskedelmi bankok örökölt, kétes hiteleiből adódó veszteség 50%-ára - 1991-ben - vállalt költségvetési garancia alapján 1995-ban mindössze 6,8 millió forint kifizetést kellett teljesíteni.
A törvény szerint a kezességvállalás alapján a központi költségvetésből kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adós módjára kell behajtani. Erre 1995-ben mintegy 550 millió forint összegben került sor. Ebből 169,6 millió forint az agrárágazat hiteleihez, 217,2 millió az Ózdi Acélmű Rt hiteléhez , 160,9 millió a kereskedelmi bankok örökölt, kétes kintlevőségeihez kapcsolódó kezesség érvényesítésének visszatérülését jelenti.
Az 1995. évi költségvetési törvény is lehetővé tette a Kormány számára, hogy a megállapított mérték felett vállaljon kezességet a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra továbbá a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéssel összefüggő beszerzésére. Ez utóbbihoz 4 kezesi szerződés került aláírásra, részben a korábban felvett régi hitelek megújításához, részben az új beszerzéseket szolgáló hitelfelvételekhez, összesen 11,5 milliárd forint értékben. A folyamatos ellátás céljait szolgáló energiahordozó importhoz - igény szerint - összesen mintegy 56 milliárd forint összegű kezesi nyilatkozat került kiadásra. Az energiahozdozó importhoz, illetve a biztonsági készletezéshez kapcsolódó kezességvállalásokkal összefüggésben a költségvetésnek fizetési kötelezettsége sem 1995-ben sem korábban nem merült fel.

3. Az Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettségre meghatározott 1000 millió forint nem került felhasználásra tekintettel arra, hogy 1995-ben garancia beváltás nem történt.

4. Az EB Rt általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség jogcím 3500 millió forintot irányzott elő, ezzel szemben a tényleges fizetési kötelezettség 358,8 milllió forintot tett ki, amelyből 164,1 millió forint kár 1995-ben megtérült.

III. 
Törvényekben előírt beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek

1.	A költségvetési előirányzatok átcsoportosítása
2.	A tartalék- és központosított előirányzatok felhasználása
2.1.	A költségvetés általános tartalékának felhasználása
A központi költségvetés általános tartalékának előirányzatát az 1994. évi CIV. törvény 5.§-a 19.100,0 millió forintban határozta meg. Az előirányzat az 1995. évi CIX. törvény alapján a helyi önkormányzatok támogatási előirányzatából történő visszapótlás alapján 250,0 millió forinttal kiegészült. 
A Kormány az I. félévben az államháztartási törvényben előírt 40 %-os felhasználási lehetőségét betartotta. Döntéseinek I. félévi hatása 6,5 milliárd forint. A II. félévben közel 7,0 milliárd forint átcsoportosításáról döntött, amelyek eredményeként a tartalék előirányzatából közel 6,0 milliárd forint megmaradt, s ez a költségvetési hiánypozíciót javította. Ezzel messzemenően eleget tett a gazdasági stabilizációs törvény egyes rendelkezéseinek Alkotmánybírósági megsemmisítése miatt a pótköltségvetésben tervezetthez képest jelentkező többletkiadásokat ellensúlyozva. A tartalékfelhasználás az alábbi főbb jogcímeken történt:
millió forintban
Felhasználás jogcíme
Átcsoportosított előirányzat összege
Intézményi működési kiadásokra
2 274,6
Ebből: - személyi kiadásokra                                          1 901,2

Beruházási, felújítási célokra
292,5
Gazdálkodó szervezetek támogatására
5 022,0
Ebből: - Borsodi Acélipar reorganizációjára                 4 250,0

                    - FORMULA-1 Magyar Nagydíj támogatása        150,0

Környezetvédelmi célokra
619,6
Médiák támogatására
2 158,4
Helyi és kisebbségi önkormányzatok támogatására
516,8
Nyugdíjjellegű ellásásokra
500,0
Alapítvány, alapok támogatására
356,0
Egyéb nem részletezett célokra
1683,6
Mindösszesen:
13 423,5

A átcsoportosított előirányzatok közel 1/3-a szolgálta az intézményi működési feszültségek kezelését. 
Igen jelentős 1995-ben is a médiák támogatása. Összegében megközelíti az 1994. évi 2,9 milliárd forintos támogatást, arányában pedig mintegy 5 %-ponttal meg is haladja az 1994. évi tartalékon belüli felhasználási arányt. 
A központi költségvetés általános tartaléka felhasználásának teljes körű részletezése az általános indokolás táblázatai között található meg.

2.2.	A bérpolitikai céltartalék felhasználása
Részletes kifejtését lásd a II. fejezet 4.1.3. pontja alatt.
2.3.	A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználása
A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználásáról szóló beszámoló a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 4. alcíménél részletesen megtalálható.

3.	A kormány kezességvállalásai
A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 36. §-ának (2) bekezdésében szabályozott keret terhére vállalt 
kezességek 
1995. évben

1.	2020/1995. (II.2.) Kormányhatározat
	a közoktatás 1995. évi tankönyvellátásához szükséges hitelfelvételek állami kezességvállalásáról
	A Kormány a közoktatás 1995. évi tankönyvellátáshoz szükséges kereskedelmi kamatú - legfeljebb összesen - 2.600 millió forint összegű hitel és járulékai visszafizetéséért állami kezességet vállal. A hitelkeret tartalmazza a szakmai tankönyvek előállítására fordítható 300 millió forintot.
2.	2045/1995. (III.1.) Kormányhatározat
	a FORMULA 1. Világbajnokság Magyar Nagydíj 1995. évi megrendezéséről
	A Kormány a FOCA Administration Limited és a FUNDAMENTUM Befektetési Rt. között létrejött szerződés alapján, utólagos elszámolással, kizárólag a verseny rendezésével összefüggő esetleges veszteség részbeni biztosítékaként 150 millió forint erejéig, a FUNDAMENTUM Befektetési Rt. által felvett bankhitel miatt fennálló fizetési kötelezettségre a költségvetési törvényben meghatározott feltételek szerint kezességet vállal.
3.	2046/1995. (III.1.) Kormányhatározat
	a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonpótlásának végrehajtásáról
	A Kormány a Közalapítvány 1995. évi folyó kiadásainak fedezetéhez szükséges kereskedelmi kamatú - legfeljebb összesen - 100 millió forint összegű hitel és járulékai visszafizetéséért - a vagyonpótlás részeként - készfizetői kezességet vállal.
4.	2067/1995. (III.6.) Kormányhatározat
	az 1071/1994. (VIII.3.) Kormányhatározat végrehajtásáról, az egyes kiemelt fővárosi beruházások állami pénzeszközök felhasználásával való megvalósítását biztosító megállapodás megkötéséről
	A Kormány feltételes sortartó kezességet vállal a Főváros által a Megállapodásban rögzített beruházások finanszírozására a központi költségvetési forrás megelőlegezéseként felvett hitel (1995-ben maximum  8,456 milliárd forint) és járulékai megfizetésére arra az esetre, ha az előterjesztett előirányzatok nem kerülnek jóváhagyásra az adott évi központi költségvetési törvényben.
5.	2173/1995. (VI.13.) Kormányhatározat 
	a FORMA-1-es Magyar Nagydíj kormányzati támogatásáról
	A Kormány a FOCA Administration Limited és a HUNGARORING Rt. között megkötendő szerződés alapján utólagos elszámolással kizárólag a verseny szervezésével összefüggő esetleges veszteség részbeni finanszírozásához, a költségvetés általános tartaléka terhére a bankhitel miatt fennálló fizetési kötelezettség teljesítéséhez maximum 150 millió forint támogatást biztosít.
	A 2045/1995. (III.1.) Korm. határozat hatályát veszti.
6.	2197/1995. (VII.13.) Kormányhatározat 
	a MÁV Rt. 1995. évi likviditási problémáinak megoldásáról, az 1996-1998 közötti időszakban a gazdasági konszolidáció megteremtéséhez szükséges pénzügyi szanálásáról, az Állam-MÁV Rt. között kötött szerződés alapján történő költségvetési szerepvállalásról
	A Kormány szükségesnek tartja, hogy a MÁV Rt. 1995. évi veszteségéből adódó likviditási problémák áthidalását szolgáló kormánygaranciával felvehető hitel felső határa a 2117/1994. (XI.8.) Korm. határozat 11. pontjával összhangban 22 milliárd forint legyen.
	A Kormány tudomásul veszi, hogy a MÁV Rt. az EUROFIMA-tól 26 millió svájci frank (2,8 milliárd forint) hitelt vesz fel a vasúti személy- és teherkocsik lizingkonstrukció keretében megvalósuló felújítására. 
7.	2244/1995. (VIII.24.) Kormányhatározat
	a Postabank és Takarékpénztár által a Pannonhalmi Főapátságnak nyújtott hitelhez kapcsolódó kezességvállalásról
	A Kormány a millencentenáriumi ünnepségekre és a pápa látogatására tekintettel a Pannonhalmi Főapátság minimális építési-felújítási programjának befejezéséhez kezességet vállal a Postabank és Takarékpénztár által nyújtott 500 millió forintos kamatmentes hitel 1996. évtől 100-100 millió forintos részletekben történő visszafizetésére.
8.	2250/1995. (VIII.31.) Kormányhatározat
	az M5 autópálya koncessziós szerződésével összefüggő Üzemeltetési Hozzájárulási Megállapodáshoz kapcsolódó kezességi szerződés megkötéséről
	A Kormány elhatározza, hogy készfizető kezességet vállal 1993. május 19-i áron számított, összesen legfeljebb 9,0 milliárd forintot hitevő összegnek az M5 autópálya tekintetében megkötött koncessziós szerződéssel összefüggő Üzemeltetési Hozzájárulási Megállapodásban rögzített feltételek szerinti megfizetéséért.
9.	2265/1995. (IX.8.) Kormányhatározat
	az IKARUS Rt. támogatásáról és privatizációjáról
	A Kormány készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére 3 milliárd forint, 3 éves futamidejű, a társaság rövid távú feljavítását szolgáló, pályázati úton felveendő hitel egyösszegű felvételéhez.
10. 1090/1995. (IX. 25.) Kormányhatározat
	 a FORMULA-1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezéséről
	A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi verseny céljára az akkreditívet megnyitó kereskedelmi bank részére 130 millió forintra, a költségvetési törvényben meghatározott feltételek szerint vállaljon kezességet.
11. 2342/1995. (XI.16.) Kormányhatározat
	 a Duna Befektetési és Forgalmi Bank által a Németh László Közép- Európai Népi Akadémiának nyújtott hitelhez kapcsolódó kezességvállalásról
	A Kormány a Németh László Közép-Európai Népi Akadémia főépülete tetőszerkezete felújításának befejezéséhez a Duna Befektetési és Forgalmi Bank által nyújtandó 10 millió forintos, egyéves futamidejű hitel visszafizetésére kezességet vállal.
12. 2344/1995. (XI. 16.) Kormányhatározat
	a Nemzeti Kataszteri Program német hitelkeretből történő megvalósításával kapcsolatos egyes kérdésekről
	A Kormány egyetért azzal, hogy a Nemzeti Kataszteri Program elindításához a Német Szövetségi Köztársaság Kormánya által biztosított 500 millió DM hitelkeretből 110 millió DM hitel felvételére kerüljön sor, amelyhez állami garanciavállalás szükséges.
13. 2204/1995. (VII. 19.) Kormányhatározat
	az elkülönített állami pénzalapok más pénzintézeteknél vezetett számláinak a Magyar Nemzeti Bankhoz történő áthelyezéséről
	A Kormány a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 36. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a központ költségvetés terhére kezességet vállal az Útalapnak a Kereskedelmi Bank Rt-vel szemben fennálló - állami kezességvállalással nem biztosított (1996. január 1-jén 3,625 milliárd forintot kitevő) - kölcsöntartozásaira, valamint a kapcsolódó kamatok és járulékok megfizetésére.
14. 177/1995. (XII.29.) Kormányrendelet
	egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról
	Az őszi búza, a kukorica, a rozs, az őszi árpa termények termelési költségeire egyéves lejáratra kizárólag egy pénzintézettől felvett hitel hetven százalékáig, a termelés területének ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb húszezer forint hitelösszeg után, állami garanciavállalás vehető igénybe.
	Az állami garanciavállalás szempontjából ugyanazt a földterületet csak egyszer lehet figyelembe venni.
	Az állami garanciavállalás a hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékára terjed ki.
15. 2239/1995. (VIII. 24.) Kormányhatározat
	a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonpótlásáról
	A Kormány a központi költségvetés általános tartalékának terhére 60 millió forintot biztosít a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonpótlásaként  a nyugdíjpénztár céljára.
	A 2046/1995. (III. 1.) Kormányhatározat hatályát veszti.
A 10., 12. és 13. sorszám alatti kezességvállalásokra vonatkozó döntés visszavonását kezdeményezte a pénzügyminiszter.
A Költségvetési Törvény 38. §-ában szereplő felhatalmazás alapján:
	2147/1995.sz.határozat (1995.május 25.)
A Kormány készen áll az EBRD-től a  Kereskedelmi Bank Rt., valamint a Budapest Bank Rt által a 3259/1993 sz. Korm. határozat 4.pontában foglaltak alapján  a Mezőgazdasági Átalakítási program  finanszírozására felvett hitelkeret bővítéséhez a vonatkozó garanciaegyezmény módosítására.
	2166/1995.sz.határozat (1995.junius 8.)
A Kormány garanciaegyezményt ír alá  az MBFB Rt által a Kreditanstalt für Wiederaufbau pénzintéttől  fellvenni kivánt 50 millió DEM összegű hitelre, melynek célja a hazai  kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelezésének megteremtése.
	3009/1995 és 3035/1995.sz.határozatok  (1995.április 20.)
A budapesti városi közlekedési program finanszírozására szolgáló, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által  Budapest Főváros Önkormányzatának nyújtandó kölcsönhöz kapcsolódó garanciaegyezményt a Kormány elfogadja.
	2308/1995.sz.határozat ( 1995. október 6.)
A Kormány garanciát vállal 30 milliárd forint összegű kedvezményes hitelfelvételhez az M 3-as és M 30-as autópálya építéséhez.
	2352/1995. sz.határozat (1995.november 22.)
A Magyar Köztársaság garanciát vállal az OTP Bank Rt és a Kereskedelmi Bank Rt -nek az Európai Beruházási Bank által nyújtott 100 millió ECU hitelfelvételéhez.

4.	A költségvetési pénzellátás időarányostól való eltérése

4.1.	Központi költségvetési szervek
A központi költségvetési szervek működési kiadásai teljesítéséhez - az évközi előirányzat-változásokkal módosított - költségvetési támogatás időarányosan, havi bontásban illette meg a fejezeteket. A támogatást a PM a fejezetek által benyújtott pénzellátási terv alapján, valamint az előrehozások esetén a Kormány engedélyével végezte. 
A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 102. § (4) bekezdése alapján a következőkben felsorolt néhány esetben hozzájárult a szükségessé vált működési kiadások teljesítéséhez a költségvetési támogatás időarányostól eltérő folyósításához. 	
A Kormány 
-	a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet részére az átütemezett fizetési kötelezettségek teljesítésére január hónapban 2,1 milliárd forint időarányostól eltérő költségvetési támogatás folyósítását engedélyezte;
-	hozzájárult, hogy a XXII. Magyar Távirati Iroda fejezet március hónapban 63 millió forint időarányostól eltérő költségvetési támogatásban részesüljön;
-	hozzájárult ahhoz, hogy a XIV. Külügyminisztérium fejezet május és június hónapban 250-250 millió forint időarányostól eltérő költségvetési támogatásban részesüljön.
Az előrehozás minden esetben az éves költségvetési támogatás terhére történt a határozatokban előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése mellett. 

4.2. 	Helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás és támogatás finanszírozása - az önkormányzati sajátosságokat figyelembe véve - eltérő módon történik. A normatív hozzájárulás finanszírozása időarányosan kerül folyósításra, ami közel 2/3-ada a helyi önkormányzatokat megillető állami hozzájárulások és támogatások összegének. 
A címzett- és céltámogatások kiutalása - a vonatkozó törvény alapján - teljesítményarányos, míg az egyéb támogatások (központosított előirányzatok) fedezetét a helyi önkormányzatok utólag vették igénybe.  
Az önhiábájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatását  jogcímenké nt változó módon finanszírozta a költségvetés. A vis maior támogatás egész évben folyamatosan került finanszírozásra, a forráskiegészítő támogatás pedig az elbírálást követő hónaptól  számítva havonta arányos egyenlő részletekben. 
4.3. 	Társadalombiztosítási támogatások
A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény módosította a családi pótlék és a családi támogatások szabályozását. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló 1995. évi LXXII. törvény a családi pótlék előirányzatát 6,0 milliárd forinttal, a várandóssági pótlék előirányzatát 1,0 milliárd forinttal, a gyermekgondozási díj előirányzatát 3,0 milliárd forinttal, a gyermekgondozási segély előirányzatát pedig 2,0 milliárd forinttal csökkentette. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően 1995-ben nem került sor a módosításokra, ezért a jogosultak az eredeti feltételeknek megfelelő támogatásban részesültek. A hiányzó összeget (5,5 milliárd forint) - a folyósító társadalombiztosítási igazgatási szervek várható teljesítési adatai alapján - a központi költségvetés 1995. decemberében megtérítette, tekintettel arra, hogy ezen előirányzatoknál a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a előirányzattól.
4.4.	Elkülönített állami pénzalapok, pénzellátás
1995. év folyamán a folyósítás területén jelentős változás ment végbe. Az  államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.  törvénynek  ( a továbbiakban : Áht. ) a pénzellátással kapcsolatos  fejezete módosításra került. Ezáltal - az Áht. 101. § ( 2)  bekezdés rendelkezése szerint - a központi költségvetésből a  költségvetési törvényben az alapok  részére jóváhagyott támogatást kiadások tényleges időpontjához igazodóan, a rendelkezésre álló eszközök ( ideértve az értékpapírt, a betét  is )  felhasználást követően kell folyósítani. Az Áht. e módosítása következtében 1995. júliustól az időarányos finanszírozást felváltotta a felhasználáshoz igazodó finanszírozás. 
Az év első felében az  elkülönített állami pénzalap költségvetési támogatásainak folyósítása általában  időarányosan teljesült. Ez alól kivételt csak azok az alapok képeztek, ahol a kiadási struktúra az egyes hónapokban eltérő finanszírozást igényelt  ( pl. a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap részére - külön szerződés alapján  - a költségvetési támogatás utalása negyed évente történt ). Az Áht. módosítás értelmében az év második felében  pedig a támogatás folyósítása  a kiadások felmerülésének  idejéhez igazodóan, az alapkezelők által benyújtott kérelmek alpján történt.	

5.	A költségvetésen kívül kezelt bevételek és kiadások, a számla forgalma, állományának változása

5.1.	A központi költségvetés letéti számlái
A Pénzügyminisztérium 1995-ben - miként 1994-ben is - négy letéti számlát kezelt. 
Az egyéb pénzügyi lebonyolítások letéti számlán olyan pénzeszközök elszámolása történik, amelyek törvényi vagy Kormánydöntés alapján ideiglenesen vagy végleges jelleggel a központi költségvetésen kívüli kezelendők. A számla nyitó egyenlege 9,0 milliárd forint, záró egyenlege 4,3 milliárd forint. Az állományváltozást 4,9 milliárd forint összegű kifizetés és különböző jogcímeken (HAGE-járadék, ÁFI beruházási hiteltörlesztés és kamat, pártok által befizetett pénzbírság, stb.) mintegy 0,2 milliárd forint befizetés eredményezte.
A Termelőszövetkezeti visszatérítendő állami juttatások letéti számla év végi 37,8 millió forintos záróegyenlege befizetésre került a központi költségvetésbe.
A Hungarocamion Vállalat világbanki adósságszolgálata letéti számla egyenlege közel 0,3 milliárd forinttal növekedve 1,1 milliárd forintot meghaladó záró egyenleggel zárt.
A Külföldi államsegélyek forgalma letéti számlán a nemzetközi szervezetektől, külföldi kormányoktól kapott ellátmányi jellegű segélyek forgalma bonyolódik. A 15,0 millió forintos nyitóegyenleg az évközi forgalmi műveletek nyomán 13,6 millió forintra csökkent. 
A központi költségvetés letéti számláinak részletes bemutatása a Pénzügyminisztérium fejezeti indokolásában történik.
5.2.	A központi költségvetési szervek letéti számlái
A központi költségvetési szervek a Kormány 159/1995. (XII.26.) számú rendeletének 7. §-a szerint kezelnek letéti számlákat.
1995-ben - az előző évekhez hasonlóan - a minisztériumok többsége, valamint a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Miniszterelnökség, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a bíróságok bonyolítottak letéti számlán pénzforgalmat.
A központi költségvetési szervek letéti számláinak záró állománya 1995-ben - az előző évek tendenciájához hasonlóan - jelentősen tovább csökkent: 4,7 milliárdról 2,0 milliárd forintra. Az összes forgalom 18,6 milliárd forint bevétel és 21,3 milliárd forint kiadás volt.
A bírói letétek állománya csekély mértékben változott (nőtt), az összes egyéb, jogszabályi előírás alapján kezelt letétek 0,5 milliárd forintos csökkenést mutatnak.
Jelentős forgalmat a Honvédelmi, a Művelődési és Közoktatási, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás letéti számláján bonyolítottak.
A Honvédelmi Minisztérium letéti számlán kezelte, majd a Közalapítvány megalakulása után továbbutalta a Hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó Közalapítványt megillető 2 milliárd forintot.
A Bíróságok két-két letéti számlát kezelnek, egy-egy végrehajtói, valamint egy-egy bírói és elnöki letéti számlát. 
A büntetés-végrehajtási intézetek a fogvatartottak saját pénzeszközeinek forgalmát bonyolítják letéti számlán. 
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével összefüggő pénzforgalom számláját az előző évben a Miniszterelnökség, 1995-ben viszont a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kezelte. A költségvetési törvény 4 milliárd forintot irányzott elő az egyházi ingatlanok visszaadására (XVIII. fejezet 18. cím. 1l alcím), így az 1994. évi maradvánnyal, 25 millió forinttal együtt rendelkezésre álló keretből 4.018,6 millió forintot használtak fel.
Az új Nemzeti Színház felépítésére összegyűlt adományokat a művelődési és közoktatási miniszter fejezeti letéti számlán kezeli. Az előzőleg államkötvényben fekvő vagyon 1995-ben diszkont kincstárjegybe lett befektetve, melynek 1995. december 31-i névértéke 1.435,5 millió forint.
Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal letéti számlája, mely a földrendezési és földkimérő bizottságok költségeinek kifizetésére szolgál, 211,1 millió forint nyitó egyenleggel a Földművelésügyi Minisztérium kezelésébe került. A számláról 57,9 millió forintot felhasználtak, 153,2 millió forintot pedig év végén a Kincstár célelszámolási számlára átvezetett. 
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetnél vezetett Világbanki hitelek letéti számla a lezárult I. és II. Ipari Szerkezetátalakítási Program pénzforgalmának lebonyolítása után már csak a kamatszámlán tartott nyilván záróegyenleget (1996. januárban ezt is megszüntette). Az IKM külön letéti számlán bonyolítja a Gyártmányfejlesztési Forgóalap pénzeszközeinek forgalmát. Az Ipari Minisztérium ezen kívül a felügyelete alá tartozó, megszűnt intézmények pénzmaradványának átmeneti kezelésére, a szénhidrogén-kutatási adatcsomag értékesítése bevételének kezelésére vezetett fejezeti letéti számlát. 
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a szovjet csapatok által okozott környezeti károk felszámolására szolgáló pénzeszközöket kezelte letéti számláján. A feladatot 1995. december 31-vel átadta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek, a számla ezzel megszűnt. 
A kincstári vagyon értékesítésével, hasznosításával, állami örökléssel kapcsolatos speciális pénzügyi feladatok lebonyolítására a Kincstári Vagyoni Igazgatóság négy letéti számlát kezel. 
A Hungarocamion Vállalat világbanki adósságszolgálata letéti számla egyenlege 284,3 millió forinttal nőtt, s 1.138,6 millió  forinttal zárt.
A külföldi államsegélyek forgalma letéti számla 13,6 millió forinttal zárt, a számla egyenlege a külföldről kapott államsegélyek fel nem használt részét tartalmazza.
A központi költségvetési szervek letéti számláinak állományát és forgalmát a fejezeti indoklások részletesen tartalmazzák.

Iv. Felhatalmazások
1. a költségvetési és a pótköltségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítése
A Költségvetési Törvény 4.§-a az 1995. évre jóváhagyott hiány, a törvényben meghatározott esedékes törlesztések finanszírozására hatalmazta fel a Pénzügyminisztert. Az 1995. évi költségvetési finanszírozási felhatalmazások a korábbi éveknél rugalmasabb, az aktuális állampapír-piaci viszonyokat figyelembe vevő kibocsátási politikát tettek lehetővé.
A privatizációs bevételek nélkül 133,9 milliárd forintos költségvetési hiány mellett az esedékes törlesztések: 15,0 milliárd forint hitel-, 125,3 milliárd forint kötvény és 20,9 milliárd forint külföldi hiteltörlesztés valósultak meg. Ezen felül rendkívüli törlesztésként 46,0 milliárd forint hitel és 50,5 milliárd forint államkötvény törlesztésére került sor. Az állami forgóalap finanszírozási szükségletét növelte ezen felül a Társadalombiztosítási alapok forgóalap igénybevételének 42,6 milliárd forintos növekedése.
A költségvetési hiány finanszírozása céljából a pénzügyminiszter 61,6 milliárd forint értékű államkötvényt értékesített, 1,6 milliárd forint értékben tőkésítette az államkötvények esedékes kamatát és 70,7 milliárd forinttal növelte a kincstárjegyek állományát. Az esedékes törlesztések finanszírozására 161,3 milliárd forint értékű államkötvény értékesítése történt meg, a rendkívüli visszavásárlások és törlesztések finanszírozására a pénzügyminiszter 42,4 milliárd forint értékű devizahitelt vett fel a belföldi pénzintézetektől, 38,1 milliárd forint értékű államkötvényt értékesített, 12,0 milliárd forint értékű rendkívüli privatizációs bevételből, 3,6 milliárd forint MNB közvetítéssel érkezett privatizációs bevételből történt, illetőleg 0,4 milliárd forint konszolidációs államkötvények ellenszolgáltatás nélküli visszautalásával történt.
Az állami forgóalap folyamatos likviditása és a Társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadások állami garancia megteremtése céljából a pénzügyminiszter 34,2 milliárd forint értékben növelte a kincstárjegyek állományát.
A költségvetés finanszírozási igényén és az államadósság megújítási igényén felül a bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetése céljából kibocsátott államkötvényekből a Pénzügyminisztérium 18,7 milliárd forint államkötvényt adott át tartósan vagy átmenetileg a belföldi hitelezőknek. Ezen államkötvényekből 12 milliárd forint visszavásárlása 1995. végéig rendkívüli visszavásárlás keretében megtörtént. A Költségvetési Törvény 4.§ (3) pontja alapján 72,0 milliárd forint értékben került sor piaci kamatozású államkötvények kibocsátására.
A fenti felhatalmazások alapján összesen 42,4 milliárd forint értékű hitelfelvétel történt, a bruttó államkötvény kibocsátás 262,6 milliárdot tett ki és 104,8 milliárd forinttal nőtt a kincstárjegyek állománya. A hitelfelvétel a márciusban a kereskedelmi bankoktól felvett konzorciális devizahitel formájában teljesült. 1995. folyamán összesen kettő, az 1994. évi Költségvetési Törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott államkötvény értékesítésére került sor 3 milliárd forint értékben, 21 államkötvény kibocsátása az 1995. évi Költségvetési Törvény alapján történt, az értékesített mennyiség 261,1 milliárd forint volt, öt államkötvény kibocsátásra a Nyugdíjbiztosítási alap 1992. évi hiányának finanszírozása céljából került sor, amely kötvények a kibocsátást követő 30 nap múlva államkötvénnyé válnak. A kibocsátások össznévértéke 6,0 milliárd forint.
Ezen államkötvény kibocsátásokon felül 1995. augusztus 4-én került sor a kamatmentes árfolyamveszteség után keletkező államadósság megelőző évi állományának 5%-át piaci kamatozású állampapírra való cseréjét biztosító két 10, illetve 30 éves államkötvények összesen 72 milliárd forintos összegű kibocsátására.
A kincstárjegyek 104,8 milliárd forintos állományváltozása döntően a diszkont kincstárjegyek állománynövekedésének köszönhető. A diszkont kincstárjegyek állománya 103,7 milliárd forinttal nőtt, ami a rövidebb futamidejű, egy és három hónapos kincstárjegyek állományának 43,5 milliárd forintos csökkenése és a hosszabb futamidejű kincstárjegyek 147,2 milliárd forintos állománynövekedésének eredője. A kamatozó kincstárjegyeken belül a speciális zártkörű kibocsátások állománya csökkent, a lakosságnak szánt papírok értéke hasonló nagyságban nőtt.
Az 1996. évi Költségvetési Törvény 4.§. (4) és (6) pontja két adósság 1995. december 31-i hatállyal történő átvállalását rendelte el, ezáltal ezen két adósságátvállalás még 1995-ben növelte az államadósságot. Ennek megfelelően 1995. december 31-én a magyar Állam átvállalta a MÁV Rt által 1992-95. években állami garanciával felvett likviditási hiteleket. Az öt hitel átvállaláskori teljes értéke forintban 45,57 milliárd forint volt. Szintén 1995. december 31-i hatállyal került sor a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére a Creditanstalt Bankverein által nyújtott hitel kormányhitel formájában való átvállalására, az átvállalt hitel nagysága 67,7 milliárd forint.


A TÖRVÉNYJAVASLAT RENDELKEZÉSEINEK 
INDOKOLÁSA


Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 28. §-ában foglalt zárszámadási kötelezettségének a Kormány e törvényjavaslat benyújtásával tesz eleget.

1-2. §-hoz
A törvényjavaslat első szakaszai a központi költségvetés 1995. évi kiadásainak és bevételeinek főösszegét, valamint hiányát rögzítik. A törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékletei a költségvetési törvénnyel összehasonlítható, az időközben bekövetkezett elnevezésbeli, szervezeti és prezentációs módosulásokkal frissített szerkezetben a pótköltségvetési előirányzatok teljesítését részletezik. (A költségvetési előirányzatok teljesítésének fejezetenkénti indokolását a törvényjavaslat külön kötetei tartalmazzák.)

3. §-hoz
A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból az 1994. évi CIV. törvény felhatalmazása alapján a rendkívüli visszafizetéseket is beleértve, hiteltörlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a belföldi és külföldi hitelezők javára, államkötvényeket vásárolt illetve kapott vissza belföldi hitelezőktől.
Ebből 236.874,6 millió forint a belföldi, 20.949,6 millió forint a külföldi államadósság részét képezte.

4. §-hoz
A központi költségvetési hiány finanszírozására a Költségvetési Törvényben kapott felhatalmazás alapján államkötvény értékesítésre, adott államkötvények kamatainak tőkésítésére, valamint az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek állományának növelésére került sor.
5. §-hoz
A hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására, valamint a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítása érdekében, a rendkívüli teljesítéseket is beleértve, 1995-ben összesen mintegy 184.414,9 millió forint összegű államkötvény került értékesítésre. Emellett 42.413,9 millió forint devizahitel felvételére került sor a belföldi pénzintézetektől. E két hitelművelet, amely együttesen 226.828,7 millió forint összegű kifizetést tett lehetővé a központi költségvetés adósságtörlesztési számlájáról. 
E § (b)-(g) pontjában szereplő visszafizetések részbeni vagy teljes összege, amelyek együttesen 30.995,5 millió forintot tettek ki, egyéb forrásokból teljesültek. Ilyen forrás volt az 1995-ben kibocsátott államkötvények egy része, a privatizációs bevételek felhasználása, a központi költségvetés követeléseinek értékesítése, a konszolidációs célú államkötvények ellenszolgáltatás nélküli visszautalása, valamint az önkormányzati hitel fel nem használt hányada.

6. §-hoz
Az állami forgóalap folyamatos likviditása érdekében 34.169,0 millió forint értékben szükséges volt megemelni a kincstárjegyek állományát, amelyre a társadalombiztosítási alapok állami forgóalap igénybevételének növekedése miatt volt szükség.
A költségvetési hiány finanszírozási szükséglete érdekében 1996. január 1-jétől 1996. január 31-ig értékesítésre került 24.812,4 millió forint értékben államkötvény, amely azonos összegben kiváltott egy nagyobb összegű kincstárjegyállomány növekményt. Az 1996. év elején értékesített államkötvények előkészítése és első eladása már 1995. december végén megvalósultak, ezért történt a kötvények kibocsátása még az 1994. évi CIV. tv. felhatalmazására való hivatkozással.

7-9. §-hoz
A javaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulása elszámolásának eredményeit, az ezzel kapcsolatos központi költségvetési kötelezettségeket, valamint az önkormányzati visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségeket.
Az Állami Számvevőszék megállapításai e törvény keretében emelkednek jogerőre. A helyi önkormányzatok által követendő eljárás rendjét szintén a javaslat határozza meg.
A jogszabályhely hivatkozásokat tartalmaz a törvény azon mellékleteire, melyek bemutatják a helyi önkormányzatoknak nyújtott központi költségvetési támogatások előirányzatait és azok teljesülését.
Felhatalmazást tartalmaz a javaslat a címzett- és céltámogatásokhoz kapcsolódó elszámolási különbözetnek az Állami Fejlesztési Intézet részére történő átutalásra.
Tájékoztatásul itt jelenik meg továbbá a helyi önkormányzatok 1994. évi zárszámadási törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítése is.

10. §-hoz
Az Áht szerint az elkülönített állami pénzalapok bevételeit és kiadásait a zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.

12. §-hoz
Az ÁFI Rt. által kezelt, az államháztartáson kívüli adósokkal szemben 1995. december 31-én fennálló tőke követelés 79.404,0 millió forint, mely 12.717,2 millió forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A teljes állományból 19.459,0 millió forint a felszámolás alatt álló adósok tartozása.
Tartozás elengedésre 1995-ben csak felsőszintű döntés, a Kormány 114/1995. (XI.24.) sz. határozata alapján, a mezőgazdaságban az elemi károk mérséklése céljából került sor, melyet az Országgyűlés az 1995. évi CXXI. tv. 48 §. (9) bekezdésében hagyott jóvá. A határozat előírásait figyelembe véve összesen 721,3 millió forint járadéktartozást töröltünk, melyhez 38,2 millió forint késedelmi kamat elengedése kapcsolódott. Az intézkedés 73 adóst érintett, egyenként 0,2 és 183,3 millió forint között szóródó töketartozás mérsékléssel.
Tőke követelés konverziót összesen 1054,2 millió forint összegben vállalt az ÁFI Rt. Ebből felső szintű döntés, a Kormány 3530/1992. sz. határozata alapján a felszámolás alatt álló Tatabányai Bányáknál 106,6 millió forint, a Veszprémi Szénbányáknál 479,7 millió forint tőketartozás fejében ugyanilyen névértékű TABAX Rt. illetve Bakonyi Erőmű Rt részvényt kapott az ÁFI Rt. (A Veszprémi Szénbányáknál a tőketartozás mellett 23,4 millió forint kamat részvénnyé váltására is sor került.)
ÁFI döntésként - az 1992. évi LXXX tv. 52. §-ával módosított 1991. évi XCI. tv. 38 §-ában, valamint az 1994. évi XCVI. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján - felszámolásban az Oroszlányi Szénbányáknál 3,4 millió forint, az MN Gödöllői Gépgyárnál 206,0 millió forint, míg adóskonszolidáció keretében a GANZEG-WEST HUNGARY Rt-nél 258,5 millió forint tőketartozás konverziójára született megállapodás. (Ez utóbbinál 31,8 millió forint kamat átvállalására is sor kerül.)
Az 1995. évi konverziós döntések hatását csökkentette, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár felszámolása keretében kapott Központi Váltó és Hitelbank Rt. kötvények lejárt része 33,8 millió forint értékben beváltásra került, továbbá a Tokaj Kereskedőház Rt-nél adóskonszolidációban a korábbi évben figyelembe vett 97,2 millió forint konverzió meghiúsult.
Tartozást az ÁFI Rt. csődegyesség módosítás keretében 15,0 millió forint, adóskonszolidációban pedig 534,7 millió forint összegben ütemezett át. A konszolidációban átütemezett összeg tartalmazza azt az 50,6 millió forintot, melynek elengedésére a feltételek teljesítése esetén 1999. és 2003. között kerülhet sor.
A követelésállomány növekedett 52,1 millió forinttal, mivel bírói végzés alapján a Romhányi Kerámiagyárnál óvadékba kapott részvények becsült (10%-os árfolyamon számolt) piaci értéke és a bejelentett követelés közötti összeget sikerült érvényesíteni.
A költségvetés XXXI. fejezetben megtervezett ÁFI Rt-t érintő bevételi előirányzatok összességében túlteljesültek.
Az állami kölcsön törlesztés 2000,0 millió forintos előirányzatával szemben 1735,7 millió forint átutalása történt meg, de az állami alapjuttatások után fizetendő fix járadékként 8530,9 millió forintot utalt át az ÁFI Rt, a tervezett 7000,0 millió forinttal szemben. Ezen túlmenően 35,7 millió forint mozgójáradék is átutalásra került.
Az előirányzott 700,0 millió forint állami kölcsön kamat helyett a késedelmi kamatokkal együtt összesen 911,9 millió forint befizetése történt meg.
A költségvetési bevételt tovább növelte a Gabcsikovó-Nagymarosi Vízerőművel kapcsolatos (gépek törlesztése és lakáshasználati díj) 15,1 millió forintos, az adósság állományból szerzett és korábban az ÁFI Rt által részletfizetésre eladott Bramac részvények 43,9 millió forintos törlesztésének és 45,4 millió forintot kamatának befizetése.

13-17. §-hoz
A bankrendszer piacgazdasági feltételeinek megfelelő működését megalapozó hitelkonszolidációs rendszer működtetéséhez szükséges állami források megteremtésére 1994-ben, törvényi felhatalmazás alapján, hitelkonszolidációs kötvények kibocsátására került sor.
E kötvények a Pénzügyminisztérium értékpapír számláján tartott maradványa tartósan, vagy átmenetileg átadásra került belföldi hitelezőknek, az Agrobank pénzügyi helyzetének rendezése, a Budapest Bank privatizációjának elősegítése, valamint a pénzintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke fedezetének biztosítása céljából. A maradvány 1995-ben év elején történt átadása utólagos korrekcióként értelmezhető, hiszen a bankoknak, pénzintézeteknek az év végi záráskor van módjuk kimutatni eredményeiket. 
A Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kamatmentes lejárat nélküli költségvetési adósság átalakítása céljából az 1991. évi LX. tv. alapján piaci kamatozású államkötvények kerültek kibocsátásra.
A társadalombiztosítási alapok 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján kibocsátott kötvények - amelyek a jogszabályok értelmében a kibocsátást követő 30 nappal állampapírrá alakultak át - kamatterhe és visszafizetése a költségvetést terheli.
A MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését, 1995. december 31-i hatállyal, a központi költségvetés nevében, törvényi felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter átvállalta. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli. Ez az intézkedés a MÁV helyzetének átfogó rendezésével foglalkozó csomag része, amely tisztább helyzetet teremt a költségvetés és a MÁV közötti a pénzügyi elszámolás területén.
E szakasz a belföldi és külföldi államadósság 1995. évi változásának tételesen felvázolt mértékeit és tényezőit tartalmazza. 

18. §-hoz
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló CXXI. törvény 32. §-a (2) bekezdésének rendelkezése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi hiányát - amelynek végleges összegét a társadalombiztosítási alapok 1995.évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény fogja megállapítani - az l995. évi központi költségvetés zárszámadásában kell rendezni.
A hiány rendezése az Alapok adósságának elengedésével történik, 1997. január 1-jei hatállyal.
A társadalombiztosítási alapok 1992. évi hiányának rendezése a likviditási tartalékuk terhére történt a felhasznált összeg visszapótlási kötelezettsége mellett.A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi XL. törvény 10. §-ának (4) bekezdésével összhangban megtörténik a két Alap likviditási tartalékának 1994. évi központi költségvetést terhelő visszapótlása is. 

19. §-hoz
Az elengedett adósság állománnyal megegyező mértékű állami szektort terhelő lejárt és meg nem fizetett tartozásokat - a pénzügyminiszter és társadalombiztosítási önkormányzatok külön megállapodása alapján meghatározott összegben és össztételben - a társadalombiztosítási önkormányzatok a Magyar Államra engedményezik. Az államháztartás egyensúlyi pozíciójának megtartását szolgálja a tartozás tulajdonra váltása, illetve a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok támogatásának Országgyűlés által három egymást követő évben történő csökkentése tartozásuk elengedése ellenében. 

20. §-hoz
A költségvetési törvény 36. §-ának (2) bekezdésében a Kormány által 1995-ben vállalható új kezességekre vonatkozó 2,5 %-os felső határt a pótköltségvetési törvény a kiadási főösszeg 1,5 %-ára mérsékelte. Ezt a limitet a Kormány túllépte. Mivel a túllépéshez az Országgyűlés előzetesen nem adott felhatalmazást, azt a zárszámadás keretében kell megszerezni. Ezt a célt szolgálja a paragrafusban foglalt rendelkezés.

21. §-hoz
A MÁV Rt-nek egyedi állami kezességvállalás pénzintézeti érvényesítéséből adódóan 1995-ben összesen 2.200.162.497 forint állammal szembeni tartozása keletkezett.
A MÁV továbbra is nehéz likviditási helyzetére való tekintettel az így keletkezett állammal szembeni tartozás elengedése indokolt, azzal a feltétellel, hogy az Állam-MÁV Rt. közötti szerződésben a jóváhagyott termelési árkiegészítésen felül számításba vett 4030 millió forint többlet támogatási igényt ugyanilyen mértékben csökkenteni kell.

22. §-hoz
A Magyar Távirati Irodának 187.810 ezer forint személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó tartozása állt fenn 1995. december 31-én.
Javasoljuk, az Országgyűlés adjon felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy az MTI vállalkozássá való átalakításakor az adótartozást elengedhesse.

1. számú melléklet az 1996. évi ... törvényhez
	Millió forintban
Cím-
szám
Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irany-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név
KIADÁSOK


Kiemelt előirányzat neve

1995. évi
LXXII.
törvény
előirányzata


1995. évi
teljesítés
	I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	48,9	101,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	20,4	20,7
	3	Dologi kiadások	16,5	35,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	55,0	58,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,5
	2	Köztársasági Elnök Katonai Irodája
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2,1	1,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,8	0,4
	3	Dologi kiadások	3,6	4,2
	3	Felhalmozási kiadások	0,3	0,2
	2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami kitüntetések	62,0
	I. fejezet kiadásai összesen:	210,1	221,6
	II. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés
	1	Képviselőtestület
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	978,9	988,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	321,2	328,1
	3	Dologi kiadások	205,8	362,5
	3	Felhalmozási kiadások	24,8
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	421,6	445,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	168,4	185,1
	3	Dologi kiadások	619,1	685,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,0	21,1
	2	Felújítás	105,6	176,2
	3	Felhalmozási kiadások	90,0	146,7
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	NATO közgyűlés	50,0
	2	Törvényhozás szakmai feltételeinek korszerűsítése	10,0
	2	Közbeszerzések Tanácsa
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,6
	3	Dologi kiadások	2,2
	3	Felhalmozási kiadások	2,7
	3	Országgyűlési Könyvtár
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	47,4	53,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	19,6	25,6
	3	Dologi kiadások	28,8	31,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,2
	2	Felújítás	0,4	0,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,4	0,6
	1. -  3. cím összesen:	3 076,2	3 483,0
	5	Kisebbségi önkormányzatok és szervezetek működésének támogatása	320,0	320,0
	6	Pártok támogatása
	1	Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
	1	FIDESZ - Magyar Polgári Párt	97,8	97,7
	2	Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	112,0	112,0
	3	Kereszténydemokrata Néppárt	97,9	97,9
	4	Magyar Demokrata Fórum	135,0	135,0
	5	Magyar Szocialista Párt	302,7	302,7
	6	Szabad Demokraták Szövetsége	198,1	198,1
	2	Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
	2	Munkáspárt	25,2	25,2
	5	Köztársaság Párt	20,0	20,0
	6	Magyar Igazság és Élet Pártja	12,5	12,5
	7	Agrárszövetség	16,6	16,6
	8	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Társadalmi szervezetek felosztandó támogatása	400,0	400,0
	3	Magyar Vöröskereszt támogatása	300,0	300,0
	4	Értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek együttesen	34,0	34,0
	5	Hallássérültek Országos Szövetsége	68,0	68,0
	6	Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége	60,0	60,0
	7	Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége	82,0	82,0
	9	Magyarok Világszövetségének támogatása	180,0	180,0
	10	Magyar-Máltai Szeretetszolgálat	120,0	120,0
	11	MTESZ támogatása	62,0	62,0
	12	TIT intézmények támogatása	60,0	60,0
	5. -  8. cím összesen:	2 703,8	2 703,7
	II. fejezet kiadásai összesen:	5 780,0	6 186,7
	III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
	1	Alkotmánybíróság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	120,7	117,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	47,3	53,6
	3	Dologi kiadások	85,5	92,6
	3	Felhalmozási kiadások	11,5	11,4
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	15,0	15,0
	III. fejezet kiadásai összesen:	280,0	290,3
	IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
	1	Legfelsőbb Bíróság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	365,3	365,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	155,6	155,5
	3	Dologi kiadások	95,9	99,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,0
	2	Felújítás	30,0	31,6
	3	Felhalmozási kiadások	10,0	10,0
	IV. fejezet kiadásai összesen:	656,8	665,7
	V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Legfőbb Ügyészség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	390,9	395,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	164,5	166,7
	3	Dologi kiadások	124,3	146,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,7	5,7
	2	Felújítás	5,0	5,0
	3	Felhalmozási kiadások	4,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	45,0	45,0
	2	Területi ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 324,2	2 329,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	994,7	981,4
	3	Dologi kiadások	313,7	485,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,2
	2	Felújítás	25,0	21,3
	3	Felhalmozási kiadások	10,0	9,6
	3	Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	35,9	35,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	15,4	14,2
	3	Dologi kiadások	6,5	21,9
	3	Felhalmozási kiadások	2,6
	V. fejezet kiadásai összesen:	4 455,8	4 671,0
	VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	440,4	436,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	186,4	185,1
	3	Dologi kiadások	144,5	152,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,4	3,4
	2	Felújítás	24,0	21,4
	3	Felhalmozási kiadások	42,0	43,4
	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	13,4	14,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,4	5,8
	3	Dologi kiadások	11,6	19,8
	2	Felújítás	0,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,1
	VI. fejezet kiadásai összesen:	871,1	882,7
	VII. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	271,7	300,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	113,1	118,4
	3	Dologi kiadások	83,1	125,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	64,8	78,6
	3	Felhalmozási kiadások	6,3
	2	Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	155,0	149,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	62,0	60,7
	3	Dologi kiadások	448,2	538,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,4	24,1
	2	Felújítás	60,0	65,2
	3	Felhalmozási kiadások	2,8	38,7
	3	Tárcanélküli miniszterek igazgatása
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,4
	2	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	45,7	57,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,0	16,1
	3	Dologi kiadások	14,5	23,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,6
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,5
	3	Felhalmozási kiadások	1,9	1,9
	3	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	35,4	36,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,2	14,9
	3	Dologi kiadások	41,1	44,5
	3	Felhalmozási kiadások	1,8	1,8
	9	Üdülők
	1	Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	48,9	26,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	19,5	10,8
	3	Dologi kiadások	75,8	143,2
	2	Felújítás	40,0	43,0
	3	Felhalmozási kiadások	5,7
	2	MEH Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8,2	0,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,4	0,7
	3	Dologi kiadások	18,1	16,3
	11	Biztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 034,8	2 033,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	826,2	823,5
	3	Dologi kiadások	1 054,2	1 178,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,7
	2	Felújítás	60,0	136,1
	3	Felhalmozási kiadások	208,2	165,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	300,0	300,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	82,0	82,0
	3	Lakástámogatás	50,0	50,0
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	594,1	594,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	238,4	240,9
	3	Dologi kiadások	871,3	882,7
	2	Felújítás	6,5	14,3
	3	Felhalmozási kiadások	30,7	52,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	125,0	122,5
	3	Lakástámogatás	15,0	15,0
	13	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	63,9	70,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	23,8	24,4
	3	Dologi kiadások	76,0	86,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,9
	3	Felhalmozási kiadások	11,7	10,3
	14	Kormányzati Ellenőrzési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	70,4	78,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,4	31,4
	3	Dologi kiadások	37,5	46,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,7
	2	Felújítás	6,1
	3	Felhalmozási kiadások	3,1	3,9
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	70,0	70,0
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése	400,0	393,7
	3	Kormányzati távközlési célprogram	180,0	87,0
	7	Fejezeti tartalék	59,8
	2	Célelőirányzatok
	1	Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa	470,0	400,0
	2	Kisebbségi koordinációs keret	43,7	34,0
	3	Kézfogás Alapítvány	200,0	200,0
	6	Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása	50,0
	7	Illyés Alapítvány	300,0	312,0
	8	Teleki László Alapítvány	66,8	66,8
	15	Kisebbségi intervenciós keret	20,0	20,0
	31	Kisebbségi kompenzációs keret	500,0	266,7
	33	Házat Hazát Alapítvány	41,0	41,0
	44	1956. Tudományos Alapítvány támogatása	10,0	50,0
	46	Nemzeti ellenállás résztvevőinek segélyezésére	10,0
	47	ROM SOM Cigány Világfesztivál	40,0
	48	Nagy Imre Társaság	5,0
	52	Balatoni kutatások támogatása	33,0
	1. -  25. cím összesen:	10 767,1	11 145,4
	27	Céltartalék
	1	A közalkalmazottak 1995. évi bérpolitikai kerete	16 400,0
	2	Energiaáremelés részleges kompenzációja	9 000,0
	3	Központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámleépítés 	3 325,8
	többletkiadásai
	29	Költségvetés általános tartaléka	19 100,0
	30	Kormányzati rendkívüli kiadások
	2	Pénzbeli kárpótlás	2 500,0	1 200,0
	5	Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	100,0	18,8
	10	Eximbank és az Exporthitelbiztosító Rt.alaptőke juttatás	4 000,0	4 000,0
	11	'NATO Békepartnerségi program' kiadásai	493,0
	VII. fejezet kiadásai összesen:	65 685,9	16 364,2
	VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Belügyminisztérium igazgatása
	1	Belügyminisztérium központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	616,7	705,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	227,4	236,3
	3	Dologi kiadások	307,5	394,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	18,7
	2	Felújítás	75,4	104,2
	3	Felhalmozási kiadások	51,7	42,1
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Polgármesterek képzése	20,0
	2	Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	38,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	16,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,0
	2	Fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	716,2	793,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	280,9	296,9
	3	Dologi kiadások	249,7	291,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	16,9	144,3
	2	Felújítás	4,7	14,8
	3	Felhalmozási kiadások	6,3	33,8
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 793,4	1 822,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	720,4	736,5
	3	Dologi kiadások	675,9	780,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	17,9	34,2
	2	Felújítás	45,8	45,3
	3	Felhalmozási kiadások	124,5	156,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Lakástámogatás	13,0	13,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Vagyonkataszteri felmérés	10,0
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőrfőkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 352,0	2 416,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	964,8	972,3
	3	Dologi kiadások	3 882,9	2 861,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	25,0	182,6
	2	Felújítás	276,0	217,9
	3	Felhalmozási kiadások	1 471,3	1 401,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Lakástámogatás	300,0	300,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Gazdasági rendőrség	250,0
	2	Világbanki hitel ÁFA	150,0
	3	Rendőrség titkos információgyűjtő tevékenységének feltételei megteremtése	150,0
	2	Budapesti Rendőrfőkapitányság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 558,2	5 070,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 252,2	2 184,2
	3	Dologi kiadások	1 289,2	2 556,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8,1
	2	Felújítás	10,0	132,6
	3	Felhalmozási kiadások	348,2
	3	Megyei Rendőr-főkapitányságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	13 267,0	12 835,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	5 376,1	5 332,4
	3	Dologi kiadások	3 717,0	4 865,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,9	70,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,3
	2	Felújítás	280,0	308,1
	3	Felhalmozási kiadások	11,5	524,6
	4	Rendőri Ezred
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 559,7	1 507,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	647,9	664,9
	3	Dologi kiadások	463,6	709,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1
	2	Felújítás	45,0	17,6
	3	Felhalmozási kiadások	184,0
	5	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	740,6	725,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	300,0	314,0
	3	Dologi kiadások	140,7	187,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,5
	2	Felújítás	3,7
	3	Felhalmozási kiadások	9,9	81,7
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Védett vezetők utóbiztosítása	15,0
	2	Országház védelmi rendszer megerősítése	100,0
	6	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	193,2	165,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	78,3	72,8
	3	Dologi kiadások	804,0	752,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1
	2	Felújítás	4,9
	3	Felhalmozási kiadások	10,6	32,0
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	869,6	627,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	347,8	246,0
	3	Dologi kiadások	918,8	1 567,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	38,6
	2	Felújítás	461,8	341,7
	3	Felhalmozási kiadások	418,2	448,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	224,0	179,3
	2	Egyéb intézményi beruházások	106,0	150,6
	3	Lakástámogatás	40,0	40,0
	2	Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	344,6	472,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	96,9	144,9
	3	Dologi kiadások	308,4	518,5
	3	Felhalmozási kiadások	2,5
	3	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 579,2	4 568,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 726,1	1 686,7
	3	Dologi kiadások	1 798,1	1 946,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,5
	2	Felújítás	5,4
	3	Felhalmozási kiadások	19,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Határvadász századok	220,0
	7	Tűz- és Polgári Védelem
	1	Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és központi szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	434,2	472,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	160,8	173,8
	3	Dologi kiadások	580,8	811,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,7	447,6
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,8
	2	Felújítás	69,5	32,9
	3	Felhalmozási kiadások	115,7	120,9
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	20,0	2,8
	2	Egyéb intézményi beruházások	50,0	16,0
	3	Lakástámogatás	8,0	8,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Állami tűzoltóság tűzoltófecskendő	400,0
	2	Tűzoltóparancsnokságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 901,8	2 918,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 121,1	1 122,6
	3	Dologi kiadások	496,7	822,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0	138,1
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,6
	2	Felújítás	65,5	36,0
	3	Felhalmozási kiadások	46,5	65,3
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	150,0	85,3
	2	Egyéb intézményi beruházások	81,0	51,6
	3	Lakástámogatás	29,0	29,0
	3	Polgári Védelmi parancsnokságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	498,4	511,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	203,5	201,2
	3	Dologi kiadások	36,5	134,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,3	1,4
	2	Felújítás	1,3
	3	Felhalmozási kiadások	6,5
	9	Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	189,6	201,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	76,9	78,1
	3	Dologi kiadások	298,5	376,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,6	1,1
	2	Felújítás	2,9	7,5
	3	Felhalmozási kiadások	2,6	30,8
	10	BM Művelődési Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	95,8	98,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	38,4	39,8
	3	Dologi kiadások	64,3	76,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,9
	3	Felhalmozási kiadások	3,4
	11	Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	131,0	148,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	55,7	57,9
	3	Dologi kiadások	56,7	130,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3	3,0
	2	Felújítás	3,0	3,0
	3	Felhalmozási kiadások	16,5
	13	Főiskolák
	2	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	444,4	483,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	175,9	194,3
	3	Dologi kiadások	175,4	190,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	20,0
	2	Felújítás	1,4
	3	Felhalmozási kiadások	8,6	10,6
	15	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	654,5	708,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	258,6	294,0
	3	Dologi kiadások	610,0	744,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,7	0,6
	2	Felújítás	45,0	59,6
	3	Felhalmozási kiadások	40,1	78,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Kórházépület helyreállítása	50,0
	16	Vagyonátadó és Vagyonellenőrző Bizottságok
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,8
	17	Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei
	1	Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	613,2	643,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	233,7	267,2
	3	Dologi kiadások	569,4	469,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	214,5
	2	Felújítás	120,4	80,0
	3	Felhalmozási kiadások	32,3	73,3
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	3	Lakástámogatás	50,0	50,0
	3	Vendéglátási és Közétkeztetési Osztály
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	175,4	182,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	70,5	73,8
	3	Dologi kiadások	180,5	225,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,1
	2	Felújítás	6,0	12,6
	3	Felhalmozási kiadások	3,8	3,4
	7	Üdülők
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	176,0	179,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	69,7	75,6
	3	Dologi kiadások	284,6	315,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,7
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
	2	Felújítás	24,0	40,2
	3	Felhalmozási kiadások	8,7	4,7
	8	Központi Beszerző Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	85,5	88,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	33,9	36,1
	3	Dologi kiadások	48,2	66,4
	2	Felújítás	14,1
	3	Felhalmozási kiadások	14,4
	9	BM Kiadó és szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	21,0	21,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,2	7,9
	3	Dologi kiadások	12,9	27,9
	3	Felhalmozási kiadások	0,1
	10	Választás, népszavazás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	7,8	10,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,9	5,4
	3	Dologi kiadások	34,0	71,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	34,0	162,7
	3	Felhalmozási kiadások	44,0
	18	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	387,1	403,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	170,2	163,2
	3	Dologi kiadások	667,9	529,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,0
	2	Felújítás	0,9	1,7
	3	Felhalmozási kiadások	70,0	428,4
	22	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	80,0	0,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,6
	3	Dologi kiadások	118,7	54,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	107,0	839,6
	2	Felújítás	58,6
	3	Felhalmozási kiadások	45,1	2,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	546,0	561,3
	2	Egyéb intézményi beruházások	196,0	177,9
	3	Lakástámogatás	10,0	10,0
	4	Lakásépítés	7,0	7,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Gépjárműkorszerűsítési program	500,0
	2	Állami ünnepek előkészítése	45,0
	2	UTE támogatása	119,0	119,0
	3	Rendőr és Határőr SE támogatása	7,8	7,8
	4	Szakszervezetek támogatása	4,3	4,3
	5	Alapítványok támogatása
	1	Nemzeti Panteon Alapítvány	39,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	39,0
	2	Közösségszolgálat Alapítvány	0,4	0,4
	3	Alapítvány a választásokért	1,2	1,2
	4	Alapítvány a Közigazgatási és Önkormányzati Informatikáért	1,2	1,2
	5	Társadalmi Összefogás a Bűnözés Ellen Alapítvány	0,6	0,6
	6	Szabadságharcosokért Alapítvány	13,2
	23	Alapok támogatása
	1	Menekülteket Támogató Alap	1 000,0	1 000,0
	24	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	252,0	260,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	98,2	104,0
	3	Dologi kiadások	123,1	144,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,5	44,1
	2	Felújítás	4,0	4,1
	3	Felhalmozási kiadások	1,8	8,4
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	508,2	508,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	210,7	211,7
	3	Dologi kiadások	947,3	815,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	78,6
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,1	1,9
	2	Felújítás	68,6	58,0
	3	Felhalmozási kiadások	4,9	77,4
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Ingyenes igénybevétel miatti részleges kompenzáció	48,8
	2	Nemzetközi előírásoknak megfelelő sportfelszerelések biztosítása	9,8
	3	Működési tartalék	10,0
	5	OTSH kezelésű előirányzatok
	2	Felújítás	2,4	3,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	397,0	408,9
	2	Egyéb intézményi beruházások	61,0	49,0
	5	OTSH kezelésű speciális támogatások
	1	Verseny- és élsport	595,9	641,2
	2	Utánpótlásnevelés, diáksport	109,7	103,4
	3	Szabadidősport	20,0	17,6
	4	Sporttudomány	8,0	7,3
	5	Magyar Olimpiai Bizottság	148,8	148,8
	6	Nemzetközi kongresszusok, konferenciák	54,0	54,0
	7	Egyéb ágazati szakmai célfeladatok	88,3	75,4
	1. -  24. cím összesen:	86 892,6	91 762,9
	25	Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
	1	Normatív hozzájárulások
	1	Községek általános támogatása	5 862,0	5 862,0
	2	Település-üzemeltetéshez	40 151,8	40 151,8
	3	Gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések kiegészítő 	1 675,2	1 675,2
	támogatása
	4	Lakásgazdálkodási tevékenységhez	9 255,8	9 255,8
	5	Üdülőhelyi feladatokhoz	1 381,6	1 366,8
	6	Szociálpolitikai feladatokhoz	25 185,2	25 185,2
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem feladataihoz	5 617,9	5 602,7
	8	Ápoló-, gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátáshoz	6 590,4	6 584,2
	9	Nappali szociális intézményi ellátáshoz	1 256,2	1 219,6
	10	Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz	265,4	263,3
	11	Hajléktalanok átmeneti szállásaihoz	251,2	250,1
	12	Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti 	2 901,0	2 901,0
	ellátásához
	13	Felnőttkorú fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni ellátásához	1 722,9	1 713,1
	14	Óvodai ellátáshoz	10 497,6	10 489,4
	15	Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi és etnikai óvodai ellátáshoz	194,1	193,8
	16	Általános iskolai oktatáshoz	39 011,6	38 937,2
	17	Alapfokú művészet oktatáshoz	2 607,4	2 593,4
	18	Fogyatékos gyermekek oktatásához	3 016,8	3 006,2
	19	Gimnáziumi, szakiskolai oktatáshoz	9 803,4	9 794,2
	20	Szakközépiskolai oktatáshoz	13 510,9	13 503,6
	21	Szakmunkásképzés elméleti oktatásához	6 769,2	6 768,5
	22	Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatásához	2 248,8	2 247,9
	23	Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű 	1 719,3	1 713,9
	oktatáshoz
	24	Kollégiumi ellátáshoz	5 021,9	5 021,5
	25	Sportfeladatokhoz	525,5	525,5
	26	Helyi közművelődési feladatokhoz	2 627,7	2 627,7
	27	Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladataihoz	5 150,4	5 150,4
	28	Korábbi bérpolitikai intézkedések 1995. évi előirányzata	28 058,4	28 046,1
	2	Helyi önkormányzatok színházi támogatása	2 574,5	2 574,5
	3	Címzett- és céltámogatások	33 600,0	32 637,6
	4	Központosított előirányzatok
	1	Lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatás	4 000,0	1 744,8
	2	Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint a határnyiladék tisztításának 	150,0	150,0
	támogatása
	3	Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásának 	20,0	20,0
	támogatása
	4	Vállalati szakmunkásképző tanműhelyek átvételéhez egyszeri támogatás	200,0	199,9
	5	Színházi tevékenység támogatása	240,0	240,0
	6	Körjegyzők illetményének és társadalombiztosítási járulékának támogatása	210,0	204,9
	7	Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	200,0	238,5
	8	Hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás támogatása	160,0	194,9
	9	Pincerendszerek veszélyelhárítási munkálatainak támogatása	500,0	500,0
	10	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás díjának támogatása	2 000,0	1 949,4
	11	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	100,0	100,0
	12	Fővárosi tömegközlekedés támogatása	2 300,0	2 300,0
	13	Nevelési segély kiegészítés	1 850,0	1 835,4
	14	Gyermeknevelési támogatás	2 575,0	5 362,4
	15	Egyes közoktatási feladatok támogatása	1 200,0	1 202,3
	16	Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása	150,0	150,0
	18	A közalkalmazotti törvény végrehajtásával kapcsolatos kamattámogatás	100,0	87,9
	19	A köztisztviselői illetményalap bevezetéséhez támogatás	1 500,0	1 407,4
	20	Kényszer lakásbérletek felszámolásának támogatása	100,0	45,3
	21	Területi honvédelmi igazgatás támogatása	5,0	5,0
	22	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	80,0	149,9
	23	Munkanélküliek jövedelempótló támogatása	9 500,0	9 445,5
	24	Gyermek és ifjúsági feladatok	75,0	75,0
	25	Gazdasági stabilizációs intézkedésekhez kapcsolódó szociális célú 	5 000,0	4 983,0
	hozzájárulás
	26	Hozzájárulás a települési, a megyei és a fővárosi önkormányzati 	360,0
	közművelődési intézményeknél, valamint a színházaknál a honoráriumok és a 
	tiszteletdíjak után fizendő társadalombiztosításijárulék-többlet 
	kiadásaihoz
	5	Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
	1	Vis maior esetében támogatás	500,0	478,2
	2	Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi 	4 920,9	6 369,2
	önkormányzatok támogatása
	3	Saját hibából tartós fizetésképtelenség helyzetébe került helyi 	1 000,0
	önkormányzatok támogatása
	4	Saját hibájából átmeneti fizetésképtelenség helyzetébe került helyi 	172,3
	önkormányzatok támogatása
	6	Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása	2 560,9	2 560,8
	7	Energia-áremelés ellentételezése az önkormányzatoknál
	1	Önkormányzati intézmények energia-áremelés miatti részleges kompenzációja	1 380,0
	2	Munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesülők részleges kompenzálása	754,2
	3	Lakásfenntartási támogatás kiegészítése	494,9
	8	A közalkalmazottak 1995. évi bérpolitikai kerete	6 106,0
	9	Fejezetektől átvett pénzeszközök
	1	Tankönyvvásárlás támogatása	1 243,6
	2	Személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás	8,2
	10	Minimálbér emelés ellentételezésének támogatása az önkormányzati költségvetési	178,8
	 szerveknél
	25. cím összesen:	310 610,9	320 199,9
	VIII. fejezet kiadásai összesen:	397 503,5	411 962,8
	IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium
	1	Honvédelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	331,0	320,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	136,6	130,7
	3	Dologi kiadások	192,7	231,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,5	24,3
	2	Felújítás	0,3
	3	Felhalmozási kiadások	10,0	23,4
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	19,9
	2	Honvédelmi Minisztérium háttérintézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	371,6	456,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	120,6	158,5
	3	Dologi kiadások	133,5	226,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,1	2,2
	2	Felújítás	90,0	3,8
	3	Felhalmozási kiadások	5,3	11,6
	2	Magyar Honvédség
	1	Magyar Honvédség igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	866,9	982,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	373,0	421,0
	3	Dologi kiadások	154,8	137,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	18,0	25,2
	3	Felhalmozási kiadások	3,4
	2	Magyar Honvédség katonai közigazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 365,4	1 279,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	441,1	406,6
	3	Dologi kiadások	756,6	733,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,5	11,7
	3	Felhalmozási kiadások	1,4
	3	Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	7 808,6	7 528,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 933,8	2 961,6
	3	Dologi kiadások	5 381,5	4 656,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	55,2	59,4
	2	Felújítás	4,5
	3	Felhalmozási kiadások	2,9	10,4
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	37,7	37,7
	4	Budapesti Katonai Kerületparancsnokság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 024,3	1 039,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	403,0	426,0
	3	Dologi kiadások	687,0	693,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,6	7,8
	3	Felhalmozási kiadások	2,2
	5	Magyar Honvédség Légvédelmi Parancsnokság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 374,1	4 287,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 718,8	1 739,1
	3	Dologi kiadások	2 750,9	2 536,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	28,6	34,3
	2	Felújítás	6,5
	3	Felhalmozási kiadások	0,9	10,4
	6	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 174,7	1 228,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	489,1	438,9
	3	Dologi kiadások	724,9	723,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,5	6,0
	2	Felújítás	3,0	3,9
	3	Felhalmozási kiadások	78,0	133,1
	7	Katonai Biztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	297,1	288,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	126,9	120,8
	3	Dologi kiadások	48,1	56,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,7	1,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,1
	8	Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 383,8	5 346,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 200,4	2 120,0
	3	Dologi kiadások	12 678,4	14 001,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	252,7	505,6
	2	Felújítás	1 651,9	1 833,0
	3	Felhalmozási kiadások	278,9	953,8
	3	Békefenntartó Erők Kiképző Központja
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	151,6	137,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	63,9	57,0
	3	Dologi kiadások	21,6	6,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,5	0,6
	4	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	151,1	156,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	56,7	64,9
	3	Dologi kiadások	16,4	16,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,4
	5	MH Katonai Tanintézetek
	1	MH Felsőfokú Tanintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 029,3	1 965,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	762,6	731,6
	3	Dologi kiadások	984,0	1 138,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	14,7	11,5
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	1,7	61,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	200,0	200,0
	2	MH Középfokú Tanintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	356,7	365,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	137,5	139,1
	3	Dologi kiadások	310,2	191,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,0	2,9
	3	Felhalmozási kiadások	0,4	0,4
	6	MH kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	29,4	34,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	12,2	14,4
	3	Dologi kiadások	70,9	77,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,2
	3	Felhalmozási kiadások	3,3	0,6
	7	MH Kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	244,2	286,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	96,4	114,3
	3	Dologi kiadások	204,3	224,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0	3,6
	3	Felhalmozási kiadások	3,5	7,6
	8	MH Üdülők és Gyermekintézmények Főigazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	320,5	311,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	137,1	132,4
	3	Dologi kiadások	387,9	407,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,2	2,5
	2	Felújítás	16,7
	3	Felhalmozási kiadások	1,5	3,8
	9	MH Egészségügyi intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 632,3	1 637,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	692,3	709,7
	3	Dologi kiadások	1 386,7	1 923,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,1	11,7
	2	Felújítás	1,4	2,9
	3	Felhalmozási kiadások	27,0	65,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	80,0	9,9
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	82,3	72,3
	3	Lakástámogatás	300,0	450,0
	4	Lakásépítés	750,0	680,0
	7	Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások
	1	Magyar Honvédség Központi Honvédkórház	350,0	350,0
	2	Kecskeméti Katonai Repülőtér	620,0	620,0
	3	Fejezeti tartalék	866,9	344,1
	6	Társadalmi szervek támogatása
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	2	Honvéd Sportegyesületek támogatása	130,0	130,0
	4	Honvéd érdekképviseleti szervek támogatása	4,5	4,5
	5	Honvéd Művelődési Egyesületek támogatása	5,4	5,4
	6	Honvédség önkéntes nyugdíjbiztosító pénztár támogatása	20,0	20,0
	7	Alapítványok támogatása
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Hadirokkantak Közalapítványa	3 500,0	3 500,0
	11	Frekvenciagazdálkodási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	46,9	22,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	19,6	8,6
	3	Dologi kiadások	30,1	39,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	8,1	30,2
	IX. fejezet kiadásai összesen:	75 346,1	76 937,5
	XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	365,0	389,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	132,7	146,5
	3	Dologi kiadások	281,4	409,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3 691,7
	2	Felújítás	13,8
	3	Felhalmozási kiadások	27,8	63,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	25,0	25,0
	2	Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 470,1	4 607,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 838,2	1 877,1
	3	Dologi kiadások	1 444,7	3 268,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0	98,1
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1	0,4
	2	Felújítás	101,4
	3	Felhalmozási kiadások	59,6	303,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0	10,0
	3	Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	291,4	223,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	113,6	85,4
	3	Dologi kiadások	221,2	288,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	127,9	404,3
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,4
	2	Felújítás	1,0	15,4
	3	Felhalmozási kiadások	4,1	17,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	815,0	803,6
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4 699,2	5 058,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 009,3	2 096,9
	3	Dologi kiadások	5 973,4	7 989,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,6	83,7
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,5	0,8
	2	Felújítás	7,1	426,7
	3	Felhalmozási kiadások	102,8	843,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	200,0	199,9
	2	Egyéb intézményi beruházások	300,0	298,7
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	204,5	207,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	89,2	89,9
	3	Dologi kiadások	109,0	167,2
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,4	0,7
	2	Felújítás	4,1
	3	Felhalmozási kiadások	5,1
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 694,0	3 054,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 108,2	1 274,8
	3	Dologi kiadások	1 295,4	1 567,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	46,4
	2	Felújítás	39,8
	3	Felhalmozási kiadások	28,2	31,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	271,0	271,0
	5	Mentőgépkocsik cseréje	424,0	424,0
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	413,2	410,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	180,3	180,5
	3	Dologi kiadások	229,9	347,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	6,4	7,6
	2	Felújítás	57,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,7	8,3
	9	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4,0	4,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,7	1,8
	3	Dologi kiadások	7,1	9,4
	2	Felújítás	2,9
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	960,0	390,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	2 897,0	2 893,4
	2	Egyéb intézményi beruházások	40,0	39,8
	2	Ágazati szakmai célkeretek előirányzatai
	5	Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása
	3	Dologi kiadások	150,0	37,0
	11	Családvédelmi hálózat kialakításának indítása
	3	Dologi kiadások	20,0
	15	Társadalmi szervezetek támogatása
	3	Dologi kiadások	40,0	40,0
	22	Ifjúság és szabadidő sport	30,0	30,0
	24	Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása
	3	Dologi kiadások	25,0	25,0
	26	Háziorvosképzés
	3	Dologi kiadások	60,0	28,4
	28	Ápolásfejlesztési programok
	3	Dologi kiadások	150,0	113,5
	29	Egészségfejlesztési célok
	3	Dologi kiadások	895,1	405,1
	30	Hajléktalanok ellátása
	3	Dologi kiadások	120,0	112,2
	33	Szociális képzés, kutatás
	3	Dologi kiadások	25,0	23,1
	34	Térségi válságkezelő programok
	3	Dologi kiadások	328,0	328,0
	37	Jóléti Szolgálat Alapítvány
	3	Dologi kiadások	45,0	45,0
	38	Gyorssegély Alapítvány
	3	Dologi kiadások	45,0	45,0
	39	Hajléktalanokért Alapítvány
	3	Dologi kiadások	10,0	10,0
	40	Mocsáry Lajos Alapítvány
	3	Dologi kiadások	25,0	25,0
	41	ADDETUR Alapítvány
	3	Dologi kiadások	15,0	15,0
	42	Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány
	3	Dologi kiadások	110,0	140,0
	43	Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
	3	Dologi kiadások	800,0	800,0
	47	Szociális szakellátások fejlesztése
	3	Dologi kiadások	450,0	448,2
	48	Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése	295,0	286,2
	50	Magyar PET Alapítvány támogatása
	3	Dologi kiadások	8,0	8,0
	51	ALTERNATAL Alapítvány
	3	Dologi kiadások	5,0	5,0
	52	Peter Cherny Alapítvány támogatása	20,0	20,0
	64	Diagnosztikai műszerprogramok	180,0	71,9
	65	Koraszülött ellátás feltételeinek javítása	30,0	1,5
	66	Therápiás-műszer programok	40,0	40,0
	67	Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása	50,0	32,5
	68	Környezeti sugárzás mérések feltételeinek javítása	49,0
	69	Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása	350,0
	72	Gyermek- és ifjúságvédelmi programok	60,0	48,0
	73	Szociális oktatási programok	25,0	19,0
	74	PHARE programmal kapcsolatos hozzájárulás	30,0	24,2
	75	Ágazati informatikai programok	20,0	12,8
	76	Oltóanyag beszerzés	300,0
	80	Egészségügyi tartalékolási feladatok	150,0	150,0
	83	Energiaáremelés részleges kompenzációja nem állami szociális intézményeknek	38,7
	3	Nemzetközi megállapodások végrehajtása
	2	Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség
	3	Dologi kiadások	570,0	20,7
	5	Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO)	79,0	80,2
	7	Mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása	3 980,0
	8	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
	1	Ápoló, gondozó és rehabilitációs intézményi ellátás	800,0	930,5
	2	Nappali szociális intézményi ellátás	33,0	37,2
	3	Fogyatékos gyermekek ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményi 	249,0	277,7
	ellátása
	4	Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása	47,0	54,2
	5	35 évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeti ellátás	66,0	53,2
	6	Hajléktalanok átmeneti szállásai	160,0	150,2
	7	Felnőtt korú fogyatékosak ápoló, gondozó otthoni ellátása	5,0
	9	Humánszolgáltatások 1994. évi bérpolitikai intézkedéseinek 1995. évi 
	szintrehozása
	1	Személyi juttatások	161,8	113,2
	11	Nem állami intézmények bérpolitikai kerete
	1	Személyi juttatások	17,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,6
	9	Nem normatív humán szolgáltatás
	1	Nem normatív humán szolgáltatás	40,0	39,2
	11	A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
	1	A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
	1	Családi pótlék és várandóssági pótlék
	1	Családi pótlék	98 000,0	100 900,0
	2	Várandóssági pótlék	1 500,0	2 100,0
	3	A folyósított ellátások után elszámolt költségtérítés	1 350,0	1 350,0
	5	A társadalombiztosítás profiltisztítása során átvállalt ellátások	24 550,0	24 550,0
	6	Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések	6 230,0	6 230,0
	7	Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése	2 600,0	2 600,0
	8	A társadalombiztosítás további profiltisztítása során átvállalt ellátások
	1	Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék	5 700,0	5 700,0
	2	Megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, rendszeres szociális 	20 100,0	20 100,0
	járadéka és egyéb szociális járadéka
	3	Cukorbetegek támogatása	100,0	100,0
	4	Gyermekgondozási díj	17 900,0	19 900,0
	5	Mezőgazdasági járadék	5 400,0	5 900,0
	9	Energia áremelés részbeni kompenzálása
	1	Öregségi nyugellátásban részesülők	2 340,0
	2	Rokkantsági ellátottak	290,0
	3	Három és többgyermekes családi pótlékban részesülők és gyermekeiket 	1 400,0
	egyedül nevelő szülők
	4	Energia-kompenzáció folyósítási költsége	180,0
	2	Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz
	1	Hozzájárulás a nem biztosítottak egészségügyi kiadásaihoz	10 000,0	10 000,0
	2	Hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásához	400,0	400,0
	3	OEP által finanszírozott egészségügyi intézmények energia áremelés részbeni 	882,0
	kompenzálása
	12	Alapok támogatása
	1	Rehabilitációs Alap	100,0	100,0
	XI. fejezet kiadásai összesen:	239 565,8	255 612,3
	XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	290,6	304,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	114,6	117,8
	3	Dologi kiadások	131,6	177,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,8
	3	Felhalmozási kiadások	24,5	58,5
	2	Bíróságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	6 367,1	6 255,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 553,9	2 484,7
	3	Dologi kiadások	1 070,7	1 578,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	129,9
	2	Felújítás	133,8
	3	Felhalmozási kiadások	9,6	46,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése	140,0	135,0
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	142,1	142,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	57,9	58,4
	3	Dologi kiadások	66,3	71,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,5	0,5
	2	Felújítás	0,6
	3	Felhalmozási kiadások	0,9
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 501,5	3 596,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 314,0	1 337,2
	3	Dologi kiadások	3 153,4	3 305,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	436,5	775,3
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7	2,3
	2	Felújítás	180,0	108,1
	3	Felhalmozási kiadások	517,2	560,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	170,0	170,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	130,0	130,0
	3	Lakástámogatás	80,0	80,0
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	54,3	2,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0
	2	Felújítás	202,8
	3	Felhalmozási kiadások	13,0	21,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	255,0	605,0
	XII. fejezet kiadásai összesen:	20 979,8	22 394,5
	XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	332,3	358,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	126,3	146,3
	3	Dologi kiadások	110,0	334,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,4	207,0
	2	Felújítás	13,8
	3	Felhalmozási kiadások	4,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	15,0	15,0
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 800,1	1 931,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	728,5	779,9
	3	Dologi kiadások	1 377,6	1 372,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	394,5	430,4
	2	Felújítás	59,9	53,9
	3	Felhalmozási kiadások	262,0	324,9
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	44,0	44,0
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	611,2	716,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	251,4	284,0
	3	Dologi kiadások	621,9	698,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,1	10,0
	2	Felújítás	50,0	22,6
	3	Felhalmozási kiadások	435,2	563,1
	4	Közúti és Autópálya Igazgatóságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 254,3	3 518,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 250,9	1 464,4
	3	Dologi kiadások	12 162,8	14 900,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	888,4
	2	Felújítás	7 300,0	7 670,7
	3	Felhalmozási kiadások	9 500,0	8 134,2
	5	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 593,9	2 665,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 023,6	1 108,2
	3	Dologi kiadások	2 937,4	5 480,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	14,5	174,2
	2	Felújítás	430,6	493,9
	3	Felhalmozási kiadások	1 600,0	2 994,8
	7	Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 823,0	3 082,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 154,6	1 274,2
	3	Dologi kiadások	2 045,9	4 604,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	54,6	449,9
	2	Felújítás	49,1	69,0
	3	Felhalmozási kiadások	28,5	192,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	126,0	126,0
	9	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	63,0	59,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	27,1	26,1
	3	Dologi kiadások	44,5	84,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,3
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	1,9
	10	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 558,2	1 765,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	662,2	767,7
	3	Dologi kiadások	1 160,2	1 540,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,7	1,2
	2	Felújítás	11,3	35,0
	3	Felhalmozási kiadások	23,0	80,3
	11	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	63,0	63,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	26,4	26,5
	3	Dologi kiadások	25,3	38,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,6
	2	Felújítás	17,7
	3	Felhalmozási kiadások	1,1	1,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	25,0	25,0
	12	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4,8	4,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,0	2,1
	3	Dologi kiadások	8,5	7,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	60,0	147,1
	3	Felhalmozási kiadások	0,4
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	29,8
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok	350,0	808,0
	5	Kormányzati beruházások, célprogramok
	1	Postai épületrekonstrukció	575,0	570,3
	2	Kiemelt városok szennyvízkezelése	1 000,0	958,0
	3	Vízkárelhárítás	1 440,0	1 438,5
	4	Regionális víziközmű-hálózat fejlesztése	1 175,0	1 174,7
	5	Vízminőség-védelem	1 200,0	1 198,4
	6	Légi közlekedés	350,0	349,5
	7	Kombinált fuvarozás	500,0	497,6
	8	Vasúthálózat fejlesztése	6 763,0	6 710,4
	10	VOLÁN autóbusz-rekonstrukció	1 000,0	1 000,0
	11	Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja	2 000,0	2 000,0
	19	Vasútegészségügy	300,0	299,9
	22	Fenékgát elhelyezése a Duna 1843,0 fkm-ben	449,1
	7	Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások
	1	Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése	87,0	87,0
	2	Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója	20,0
	8	Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások	289,0
	9	Vízügyi igazgatási szervezet központi és területi szerveinek átalakítása	34,8
	11	Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízminőségi kárelhárítás	600,0
	12	Vízügyi kormányzati beruházásokat terhelő hatósági díjak, illetékek	10,0
	13	Polgári védelmi és információs feladatok	40,0
	14	Nemzetközi szervezeti tagdíjak	58,2
	3	Fejezeti tartalék	287,9
	XIII. fejezet kiadásai összesen:	77 449,1	89 851,5
	XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	429,0	438,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	183,1	181,7
	3	Dologi kiadások	143,8	316,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	527,2
	2	Felújítás	4,5	2,5
	3	Felhalmozási kiadások	7,3
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	380,0	380,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Állami Protokoll kiadásai	98,0
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 464,7	3 725,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	314,8	336,3
	3	Dologi kiadások	3 896,5	5 138,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	151,9
	2	Felújítás	120,0	48,6
	3	Felhalmozási kiadások	570,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Túristakölcsönök	6,1	14,7
	2	Nemzetközi tagdíjak	747,0
	3	Külföldi tájékoztatás	52,8
	7	Hálózatfelülvizsgálat	125,0
	8	Ingatlan adás-vétel kiadása	400,0
	9	Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás	100,0
	10	Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri feladatok	34,0
	4	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	12,2	21,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,4	9,4
	3	Dologi kiadások	11,9	30,8
	3	Felhalmozási kiadások	0,1
	XIV. fejezet kiadásai összesen:	10 528,8	11 901,2
	XV. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	FM központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	536,5	598,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	210,0	239,6
	3	Dologi kiadások	199,4	322,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	16,3	153,5
	2	Felújítás	28,0	19,4
	3	Felhalmozási kiadások	54,0	89,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	60,0	58,5
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Nemzetközi tagdíjakra	71,4
	2	Polgári védelmi feladatokra	15,0
	3	FAO élelmiszer-szállítások	9,0
	2	Jóléti Intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	34,9	35,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	15,3	12,9
	3	Dologi kiadások	35,1	44,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,1
	2	Felújítás	22,0	12,7
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	38,2	37,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	14,8	17,0
	3	Dologi kiadások	31,1	57,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,3
	2	Felújítás	10,8
	3	Felhalmozási kiadások	4,7	27,3
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	EK-hoz való csatlakozásból adódó szakhatósági feladatok feltételeinek 	5,0
	javítása
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 612,5	2 592,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 010,1	1 066,6
	3	Dologi kiadások	1 586,2	1 919,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,4	72,8
	2	Felújítás	30,0	67,8
	3	Felhalmozási kiadások	279,2
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	EK-hoz való csatlakozásból adódó szakhatósági feladatok feltételeinek 	299,4
	javítása
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 006,3	1 092,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	387,9	449,1
	3	Dologi kiadások	993,1	890,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,0	23,4
	2	Felújítás	30,0	66,7
	3	Felhalmozási kiadások	243,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	EK-hoz való csatlakozásból adódó szakhatósági feladatok feltételeinek 	80,0
	javítása
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	295,4	306,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	113,5	126,0
	3	Dologi kiadások	323,7	541,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0	171,0
	2	Felújítás	10,0	1,9
	3	Felhalmozási kiadások	34,7
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	15,0	15,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Falugazdász hálózat üzemeltetése	600,0
	2	Részarány földtulajdon kimérése	550,0
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	476,4	525,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	177,0	209,5
	3	Dologi kiadások	253,9	333,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,1	4,7
	2	Felújítás	10,0	13,8
	3	Felhalmozási kiadások	4,6	100,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	5,0	5,0
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 737,7	2 785,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 079,7	1 092,6
	3	Dologi kiadások	551,0	1 810,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,6	131,1
	2	Felújítás	60,0	107,6
	3	Felhalmozási kiadások	27,4	555,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	30,0	30,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Kárpótlási földkimérés	722,0
	2	Ingatlan bejegyzések gyorsítása	223,0
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	751,8	732,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	291,1	276,4
	3	Dologi kiadások	784,0	993,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,0	15,8
	2	Felújítás	30,0	38,9
	3	Felhalmozási kiadások	9,6	164,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	30,0	30,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	EK-hoz való csatlakozásból adódó szakigazgatási feladatok és vizsgálatok 	40,0
	feltételeinek biztosítása
	5	Kárpótlási hivatalok
	1	Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	179,9	199,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	66,8	76,3
	3	Dologi kiadások	770,7	810,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,4
	2	Felújítás	9,0	5,3
	3	Felhalmozási kiadások	86,2
	2	Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	747,9	778,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	289,7	311,0
	3	Dologi kiadások	112,5	213,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	21,6
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	552,1	583,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	232,1	238,4
	3	Dologi kiadások	605,6	751,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,8	20,9
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	7,1	8,6
	2	Felújítás	120,0	106,0
	3	Felhalmozási kiadások	43,6	101,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	130,0	130,0
	9	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	79,9	97,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,1	36,6
	3	Dologi kiadások	74,5	95,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,2
	2	Felújítás	20,0	28,4
	3	Felhalmozási kiadások	3,7
	10	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 134,1	1 129,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	418,3	415,4
	3	Dologi kiadások	1 166,9	1 448,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	25,8	36,0
	2	Felújítás	50,0	51,0
	3	Felhalmozási kiadások	38,4	139,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	20,0	19,9
	11	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	63,5	71,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	25,9	29,8
	3	Dologi kiadások	128,8	164,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	50,3	37,5
	2	Felújítás	30,0	22,9
	3	Felhalmozási kiadások	13,9	78,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	80,0	80,0
	12	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	50,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	22,0
	3	Dologi kiadások	113,2	569,9
	2	Ágazati és célfeladatok
	2	Kutatási feladatok támogatása	114,7	85,5
	8	Az Európai Közösséghez való  csatlakozás feltételeinek biztosítása	142,0	3,7
	11	Mezőgazdasági, gazdaságszerkezet összeírás	30,0	35,0
	12	Élelmiszerkönyv kiadása	12,7	7,7
	13	Erdei vasutak működtetésére	51,0	51,0
	14	Jóléti- és parkerdőfenntartásra	68,0
	15	Földtulajdon rendezésével kapcsolatos intézményrendszer működtetése	200,0
	3	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Erdőszerkezet-átalakítás, fásítás	1 000,0	999,6
	4	Fejezeti tartalék	100,0
	13	Alapok támogatása
	1	Mezőgazdasági és Erdészeti Alap	9 000,0	3 500,0
	XV. fejezet kiadásai összesen:	37 892,9	35 339,6
	XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	249,1	290,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	100,4	111,0
	3	Dologi kiadások	18,2	808,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	62,0	288,6
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,3
	2	Felújítás	0,2
	3	Felhalmozási kiadások	0,9	380,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	36,0	36,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Világbank Emberi erőforrások program - Ifjúsági komponens	589,5
	2	Szakmunkásképzés	84,3
	3	Nemzetközi tagdíj (ILO)	55,8
	2	Érdekegyeztető Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8,3	7,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,9	3,2
	3	Dologi kiadások	2,1	1,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,1	16,6
	3	Felhalmozási kiadások	0,2	0,1
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése	10,0
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	79,7	133,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	25,9	31,0
	3	Dologi kiadások	84,1	816,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	30,5	52,4
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	5,9
	2	Felújítás	1,4	24,9
	3	Felhalmozási kiadások	3,0	36,8
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Világbank Emberi erőforrások program - Ifjúsági komponens	82,5
	2	Szakmunkásképzés	341,9
	5	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	24,9	32,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,8	9,4
	3	Dologi kiadások	9,2	13,0
	3	Felhalmozási kiadások	1,8
	6	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	406,4	372,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	161,7	144,8
	3	Dologi kiadások	811,3	611,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0
	2	Felújítás	234,0	186,8
	3	Felhalmozási kiadások	77,8	58,8
	9	Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	8,1	7,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,4	3,1
	3	Dologi kiadások	9,6	12,3
	2	Felújítás	0,6
	3	Felhalmozási kiadások	0,4
	10	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	326,3	333,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	122,0	129,5
	3	Dologi kiadások	46,9	89,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	24,2	26,8
	3	Felhalmozási kiadások	0,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	2,0	2,0
	11	Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	17,6	25,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,2	9,8
	3	Dologi kiadások	11,8	20,3
	2	Felújítás	1,3
	3	Felhalmozási kiadások	1,3
	12	Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	54,0	52,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	21,3	27,4
	3	Dologi kiadások	75,2	117,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,8
	3	Felhalmozási kiadások	2,0	0,6
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,0	6,4
	3	Polgári szolgálat
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	17,0	65,8
	14	Alapok támogatása
	1	Foglalkoztatási Alap
	1	Célzott közhasznú foglalkoztatási támogatás	3 000,0	1 000,0
	2	Címzetlen támogatás	1 000,0	1 000,0
	2	Szolidaritási Alap
	2	Költségvetésből finanszírozott  SzA járulék	9 000,0	9 210,6
	XVI. fejezet kiadásai összesen:	17 371,0	16 619,7
	XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	736,9	779,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	298,0	293,3
	3	Dologi kiadások	490,6	736,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	135,1	352,2
	2	Felújítás	55,6
	3	Felhalmozási kiadások	22,9	13,5
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Államháztartási reformmal összefüggő rendszerfejlesztési munkára, az 	700,0
	önkormányzati adók feldolgozására és a kincstár kialakításával kapcsolatos
	 feladatokra
	2	Állami Biztosítás, Értékpapír, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös
	 Biztosító Pénztárak Felügyelete
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	329,1	347,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	123,5	126,5
	3	Dologi kiadások	485,6	617,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	97,6	494,6
	2	Felújítás	6,2
	3	Felhalmozási kiadások	28,2	124,0
	3	Állami Bankfelügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	238,6	252,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	95,3	104,2
	3	Dologi kiadások	185,4	301,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	14,7	42,7
	2	Felújítás	30,0	22,9
	3	Felhalmozási kiadások	26,0	100,5
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	53,5	49,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	21,3	20,1
	3	Dologi kiadások	158,5	172,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1	0,1
	2	Felújítás	7,3
	3	Felhalmozási kiadások	0,5	2,2
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	6 495,6	7 059,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 723,7	3 193,0
	3	Dologi kiadások	2 760,5	2 989,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	14,6	243,3
	2	Felújítás	170,6
	3	Felhalmozási kiadások	425,8	340,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	514,0	172,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Világbanki Program	860,0
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 984,0	4 457,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 568,7	1 824,5
	3	Dologi kiadások	3 548,9	4 081,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	65,9
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,7
	2	Felújítás	60,0	104,0
	3	Felhalmozási kiadások	442,9	580,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	140,0	876,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	195,0	0,5
	3	Lakástámogatás	15,0	15,0
	4	Lakásépítés	50,0	50,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Fűszerpaprika örlemény jövedéki ellenőrzésére	300,0
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	PHARE program keretében határátkelők építése	1 800,0	996,2
	9	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	38,9	44,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	15,2	14,9
	3	Dologi kiadások	48,7	59,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,2	1,8
	2	Felújítás	2,0	3,5
	3	Felhalmozási kiadások	4,0	9,2
	10	Magyar Államkincstár
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	4,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	0,3
	3	Dologi kiadások	0,4
	11	Állami Vagyonügynökség
	1	Állami Vagyonügynökség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	760,0	392,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	316,6	134,7
	3	Dologi kiadások	335,4	162,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8,0	68,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,7
	2	Felújítás	58,2	32,6
	3	Felhalmozási kiadások	23,0	71,7
	2	Vagyonkezeléssel és a privatizáció előkészítésével összefüggő kiadás	13 000,0
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	13,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,6
	3	Dologi kiadások	1 766,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1 119,3
	3	Szavatosság, jótállás, kezességvállalás kiadásai
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8 000,0	1 085,5
	12	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	571,0	558,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	251,3	284,7
	3	Dologi kiadások	118,2	106,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,7
	3	Felhalmozási kiadások	15,5	5,4
	2	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos kiadások
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	36,0	28,7
	3	Dologi kiadások	573,9	974,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,8
	2	Felújítás	60,0	68,1
	3	Felhalmozási kiadások	30,0	30,0
	4	KVSZ Club Aliga Üdülő
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	65,0	66,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	28,1	28,7
	3	Dologi kiadások	117,9	162,5
	3	Felhalmozási kiadások	2,0	1,1
	13	PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	44,4	52,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	18,6	20,4
	3	Dologi kiadások	45,8	59,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,8	1,4
	3	Felhalmozási kiadások	1,8	1,8
	14	Országos Játék Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	21,7	17,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,1	7,2
	3	Dologi kiadások	15,8	20,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,2	14,4
	2	Felújítás	0,6	0,6
	3	Felhalmozási kiadások	1,3
	15	Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	17,9	15,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,4	6,9
	3	Dologi kiadások	4,6	4,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,8	4,8
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	1,6	2,1
	17	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	17,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	300,0	300,1
	2	Felújítás	52,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	135,0	135,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	135,0	128,6
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogramok
	1	Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása	1 600,0	1 445,6
	2	Folyamatban lévő beruházások	800,0
	3	Kormányzati beruházások évközi, rendkívüli célfeladatai	758,0
	4	Lebonyolítási jutalék	321,3
	5	Tárgyévi felosztható maradvány	2 387,4
	7	Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások
	1	Fővárosi Önkormányzat Lágymányosi Duna-híd beruházása	4 928,0	4 219,6
	2	Hungária krt. rekonstrukciója, 1-es villamos pályájának meghosszabbítása	700,0	700,0
	3	Fejezeti tartalék	22,3
	1. -  17. cím összesen:	64 311,5	49 427,4
	18	Vállalkozások folyó támogatása
	1	Normatív támogatások
	1	Termelési árkiegészítés és dotáció	4 800,0	7 302,2
	2	Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás	35 000,0	45 055,3
	2	Egyedi támogatások
	1	Termelési árkiegészítés és dotáció	18 617,2	21 007,7
	2	Reorganizációs program	6 500,0	7 453,3
	3	Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás	7 500,0	2 475,2
	4	Egyéb vállalati támogatások	1 600,0	1 516,4
	5	Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	8 500,0	11 620,3
	6	Eximbank kamattámogatásra	200,0
	19	Fogyasztói árkiegészítés	32 000,0	32 505,2
	21	Magánerős lakásépítés támogatása	36 000,0	59 853,2
	22	Alapok támogatása
	2	Kisvállalkozói Garancia Alap	164,0	164,0
	5	Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap	1 000,0	1 000,0
	23	Egyéb költségvetési kiadások
	1	Vegyes kiadások	4 508,1	4 101,5
	24	Állam által vállalt kezesség érvényesítése
	1	Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési 	15 500,0	5 495,8
	kötelezettség
	3	Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség	1 000,0
	4	EB. Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség	3 500,0	85,0
	XVII. fejezet kiadásai összesen:	240 700,8	249 062,5
	XVIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	512,8	649,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	200,5	234,8
	3	Dologi kiadások	202,5	345,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,5	64,3
	2	Felújítás	17,0	12,0
	3	Felhalmozási kiadások	14,1	36,3
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	25,0	24,6
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	MKM szakszervezet	1,7	1,7
	2	Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	9 917,3	12 461,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	3 979,6	4 556,6
	3	Dologi kiadások	5 814,3	7 990,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	79,0	527,9
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	3 018,6	3 800,3
	2	Felújítás	808,0	790,2
	3	Felhalmozási kiadások	546,5	1 354,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	342,1	346,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	99,0	161,9
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Orosz laktanya fejlesztési program	200,0	200,0
	3	Agrártudományi egyetemek
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3 253,0	3 763,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 230,9	1 427,8
	3	Dologi kiadások	2 352,1	3 078,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	9,3	316,0
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	563,7	724,6
	2	Felújítás	100,0	140,3
	3	Felhalmozási kiadások	81,0	510,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	100,0	84,7
	3	Egyetemek kutatási intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	294,6	331,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	116,6	120,8
	3	Dologi kiadások	363,8	380,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,5	4,4
	2	Felújítás	10,0	17,2
	3	Felhalmozási kiadások	9,0	37,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	9,6
	4	Tangazdaságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	127,7	126,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	53,3	41,2
	3	Dologi kiadások	528,4	511,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	13,3
	2	Felújítás	20,0	23,4
	3	Felhalmozási kiadások	27,0	71,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	130,0	131,9
	4	Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	9 614,8	10 744,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	4 049,4	4 426,3
	3	Dologi kiadások	8 600,2	13 824,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,5	407,9
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	638,3	670,9
	2	Felújítás	613,4
	3	Felhalmozási kiadások	489,3	1 637,3
	5	Főiskolák
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	5 096,7	5 926,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	1 984,7	2 218,9
	3	Dologi kiadások	2 383,4	3 434,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	52,8	230,3
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	2 085,6	2 236,0
	2	Felújítás	284,8	257,6
	3	Felhalmozási kiadások	76,9	391,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	1 391,2	1 368,8
	2	Egyéb intézményi beruházások	150,1	283,1
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Orosz laktanya fejlesztési program	100,0	58,8
	6	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	223,5	259,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	66,9	79,6
	3	Dologi kiadások	110,4	147,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,6
	2	Felújítás	5,0	15,2
	3	Felhalmozási kiadások	4,5	22,7
	7	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	401,5	479,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	159,6	168,9
	3	Dologi kiadások	485,3	770,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	24,2	140,4
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	18,3	23,3
	2	Felújítás	20,8	54,0
	3	Felhalmozási kiadások	5,9	37,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	109,4
	8	Kiemelt nemzeti intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 736,6	1 919,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	715,0	689,0
	3	Dologi kiadások	678,6	885,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	23,5	51,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,6
	2	Felújítás	144,3	119,2
	3	Felhalmozási kiadások	24,1	49,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	505,6	505,2
	2	Egyéb intézményi beruházások	71,5	71,5
	9	Közgyűjtemények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	746,0	891,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	306,1	355,7
	3	Dologi kiadások	550,8	926,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	40,8	44,6
	2	Felújítás	313,9	283,6
	3	Felhalmozási kiadások	16,7	93,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	5,0	5,0
	10	Egyéb kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	709,5	771,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	243,8	235,7
	3	Dologi kiadások	408,5	885,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,8	25,7
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
	2	Felújítás	18,0	23,2
	3	Felhalmozási kiadások	5,0	70,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	60,0	60,0
	11	Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	274,1	318,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	23,3	20,5
	3	Dologi kiadások	483,0	670,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	222,2	186,0
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	51,4
	2	Felújítás	36,2	36,0
	3	Felhalmozási kiadások	12,4	19,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	210,0	209,3
	2	Egyéb intézményi beruházások	5,0	4,9
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Nemzetközi tagdíj	71,0
	2	Magyar Állami Ösztöndíj	100,0
	12	Kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	118,8	201,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	35,9	55,8
	3	Dologi kiadások	31,7	147,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,2
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
	2	Felújítás	3,0	1,5
	3	Felhalmozási kiadások	105,1
	13	Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	82,3	88,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	33,6	34,7
	3	Dologi kiadások	93,3	145,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3
	2	Felújítás	3,9	30,6
	3	Felhalmozási kiadások	3,1	4,3
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	5,0	5,0
	14	Tankerületi Oktatásügyi Központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	120,6	111,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	43,6	40,7
	3	Dologi kiadások	72,0	61,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,6	91,4
	3	Felhalmozási kiadások	6,0	2,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	6,0	6,0
	15	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	9,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,1
	3	Dologi kiadások	3 000,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	150,0
	2	Felújítás	182,3	115,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	631,4	989,7
	2	Egyéb intézményi beruházások	5,0	10,9
	6	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Lágymányosi egyetemek fejlesztése	1 072,0	72,0
	2	Kollégium és ingatlan fejlesztési programok	256,1
	2	Címzett támogatások
	1	Békehadtest
	3	Dologi kiadások	25,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	12,0
	2	Közoktatás fejlesztési szakmai program
	1	Személyi juttatások	139,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	61,2
	3	Dologi kiadások	179,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	253,6
	3	Pedagógus szakma megújítása program
	1	Személyi juttatások	80,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	35,5
	3	Dologi kiadások	98,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	201,5
	4	Pedagógusok intenzív továbbképzése
	1	Személyi juttatások	15,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,5
	3	Dologi kiadások	16,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,7
	5	Közoktatási kutatások
	1	Személyi juttatások	13,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,0
	6	Műalkotások vásárlása
	3	Dologi kiadások	15,9
	7	Beruházásból belépő létesítmények
	1	Személyi juttatások	63,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	27,8
	3	Dologi kiadások	154,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,4
	8	Hallgatói létszám képzési többlete (ágazati)
	1	Személyi juttatások	55,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	24,3
	3	Dologi kiadások	500,5
	9	Tankönyvkiadás támogatása
	1	Személyi juttatások	128,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	56,6
	3	Dologi kiadások	2 281,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	676,6
	10	Tanárok nyelvi átképzése
	1	Személyi juttatások	7,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,6
	3	Dologi kiadások	29,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	21,7
	11	Határon túli könyvkiadás támogatása
	3	Dologi kiadások	51,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	39,9
	12	Kárpótlási feladatok végrehajtása
	1	Személyi juttatások	10,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,4
	3	Dologi kiadások	8,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	17,1
	13	Szomszédos országok diákjai (ágazati)
	3	Dologi kiadások	167,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	30,4
	24	Doktorandusz képzés (ágazati)
	1	Személyi juttatások	261,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	115,2
	3	Dologi kiadások	670,1
	25	Határon túli magyar pedagógusok továbbképzése
	1	Személyi juttatások	29,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,0
	3	Dologi kiadások	32,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	36,9
	26	Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok
	1	Személyi juttatások	37,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	16,4
	3	Dologi kiadások	67,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	100,9
	27	Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi anyanyelvű irodalmi művek támogatása
	3	Dologi kiadások	8,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8,5
	28	Felsőoktatás oktatói bérkorrekció (ágazati)
	2	Társadalombiztosítási járulék	72,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	69,9
	29	Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz, világbanki program
	1	Személyi juttatások	15,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,6
	3	Dologi kiadások	105,4
	33	Határon túli magyarok kulturális támogatása
	3	Dologi kiadások	8,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,8
	36	Kulturális produkciók támogatása
	1	Személyi juttatások	29,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,0
	3	Dologi kiadások	67,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	49,1
	37	Országos Köznevelési Tanács
	1	Személyi juttatások	12,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,4
	3	Dologi kiadások	2,5
	38	Közoktatáspolitikai Tanács
	3	Dologi kiadások	8,0
	40	Kormányzati kutatások	76,5	70,5
	41	Felsőoktatási sport támogatása	6,5	5,0
	42	Könyv, zenemű és hanglemezkereskedelem fejlesztésének támogatása	60,0	52,9
	43	Filmcentenárium megrendezésének támogatása	10,0	3,0
	44	Tanulmányi versenyek támogatása	31,0
	45	Érettségi vizsgaelnökök díjazása	80,0	74,1
	46	Pedagógiai szakszolgálatok támogatása	78,0	60,7
	47	Pedagógiai szakmai szolgálatok támogatása	5,0	1,0
	48	Európai ifjúsági zenei fesztivál	9,9	9,9
	49	Könyvszakmai intervenciós keret	40,0	34,4
	50	Könyv, folyóirat és szellemi export támogatása	32,0	27,2
	51	CEEPUS program	25,0
	52	Újonnan bevezetendő oktatási formák	20,0
	53	Országos egyetemközi oktatást, kutatást támogató program	10,0	10,0
	55	HÍD nemzetközi ifjúsági tábor	11,3	11,1
	56	Hozzájárulás egyes művészeti intézményeknél a honoráriumok és tiszteletdíjak	73,2
	 után fizetendő társadalombiztosításijárulék-többlet kiadásaihoz
	57	Kolumbusz Kristóf Humángimnázium és Oktatási Központ	5,0
	58	Nem állami felső-, közoktatási intézmények energia-áremelés részbeni 	50,0
	kompenzálása
	3	Normatív finanszírozás
	1	Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai
	3	Dologi kiadások	1 220,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	371,8
	2	Hitoktatók díjazása
	3	Dologi kiadások	753,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	789,9
	3	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása
	3	Dologi kiadások	3 788,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4 754,5
	5	Alapítványok, társadalmi szervek, magánszemélyek által fenntartott köz- és 
	felsőoktatási intézmények bérpolitikai kerete
	3	Dologi kiadások	106,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	27,1
	4	Feladatfinanszírozás
	3	Felsőoktatási kulturális rendezvények támogatása
	3	Dologi kiadások	10,0
	4	Kollégiumi berendezések cseréje és pótlása
	3	Dologi kiadások	25,0
	5	Egyéb oktatási célfeladatok
	1	Személyi juttatások	6,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,9
	3	Dologi kiadások	41,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	29,8
	6	Művészeti ösztöndíjak
	3	Dologi kiadások	37,3
	7	Külföldi támogatásokhoz való hozzájárulás
	3	Dologi kiadások	12,7
	8	Vagyon-, munka- és tűzvédelem
	1	Személyi juttatások	4,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,7
	3	Dologi kiadások	4,2	0,3
	9	Energiaracionalizálás többletei
	3	Dologi kiadások	9,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,9
	11	Polgári védelem
	3	Dologi kiadások	3,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,2
	13	Fogyatékosok korai fejlesztése
	3	Dologi kiadások	36,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	33,7
	14	Oktatási lapok támogatása
	1	Személyi juttatások	3,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,3
	3	Dologi kiadások	33,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	33,7
	15	Magyar-Holland Oktatásközvetítő Iroda
	3	Dologi kiadások	2,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0
	16	Felsőoktatási kutatások
	1	Személyi juttatások	71,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,3
	3	Dologi kiadások	93,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	11,5
	17	Felsőoktatási speciális programok
	1	Személyi juttatások	11,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,1
	3	Dologi kiadások	107,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	24,8
	18	Múzeumok kulturális és műkincs vagyonvédelmi feladatai
	3	Dologi kiadások	28,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,8
	22	Honfoglalás 1100 éves ünnepségekre
	1	Személyi juttatások	13,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,8
	3	Dologi kiadások	505,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	366,0
	23	Közgyűjtemények technikai fejlesztése
	3	Dologi kiadások	38,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,0
	25	Felsőoktatási és Tudományos Tanács
	1	Személyi juttatások	8,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,7
	3	Dologi kiadások	8,9
	26	Művészeti Akadémiák
	3	Dologi kiadások	8,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8,5
	27	Egyházi főiskolák (speciális)
	3	Dologi kiadások	620,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	711,7
	28	II. Európai Ifjúsági Központ
	3	Dologi kiadások	100,0
	5	Társadalmi szervezetek támogatása
	1	Országos Akkreditációs Bizottság
	1	Személyi juttatások	12,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,7
	3	Dologi kiadások	13,6
	2	Oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesületek
	3	Dologi kiadások	130,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	126,8
	3	Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató 	281,0
	Szakmai Szervezete működési támogatása
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	281,0
	6	Egyházak támogatása
	1	Egyházi közgyűjtemények támogatása
	3	Dologi kiadások	165,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	165,5
	2	Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházás, fejlesztés
	3	Dologi kiadások	2 050,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2 050,0
	3	Pannonhalma rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	170,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	250,0
	4	Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	200,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	200,0
	5	Bazilika rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	100,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	100,0
	11	Debreceni Református Kollégium és Nagytemplom rekonstrukciója
	3	Dologi kiadások	30,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	30,0
	13	Egyházi oktatási intézmények felújítása és karbantartása
	3	Dologi kiadások	440,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	440,0
	15	Egyházi oktatási intézmények támogatása
	3	Dologi kiadások	900,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	900,0
	16	Pázmány Péter Egyetem rekonstrukciójára és működésére
	3	Dologi kiadások	260,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	380,0
	20	Egyházi személyek nyugellátásának járulék fedezete
	1	Egyházi személyek  járulékfedezete	260,0	78,3
	2	Egyházi nyugdíjalapok fedezete	120,0	117,2
	21	Egyházi intézmények Kjt.-vel összefüggő támogatása
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	904,0	1 062,6
	23	Egyházi bérpolitikai központi intézkedés
	1	Személyi juttatások	53,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	23,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	77,5
	24	Egyházi szociális intézmények felújítása, fejlesztése, beruházás
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	140,0	140,0
	25	Tihanyi Apátság rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	35,0	35,0
	26	Bethesda Református Kórház rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	70,0	120,0
	27	Budapesti Lónyai utcai Református Gimnázium kollégiumának építése
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	50,0	50,0
	28	Miskolci Lévay József Református Gimnázium rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	30,0	30,0
	29	Bonyhádi Evangélikus Kollégium rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	100,0	100,0
	30	Békéscsabai Evangélikus Kollégium rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	15,0	15,0
	31	Magyar Ortodox Egyház Petőfi téri temploma, Miskolci és Nyíregyházi Múzeumai
	 rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	15,0	15,0
	32	Román Ortodox Egyház vikáriátusságának kialakítása
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,0	10,0
	33	Budai Szerb Ortodox Egyház szentendrei templomának rekonstrukciója
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,0	10,0
	34	Wesselényi utcai első magyarországi baptista imaház rekonstrukciója és 	10,0	10,0
	kollégium kialakítása
	35	Metodista Egyház oktatási, szociális központ kialakítása	10,0	10,0
	36	HIT Gyülekezete közösségi ház építése	20,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	20,0
	7	Alapítványok támogatása
	1	Eötvös-Alapítvány
	3	Dologi kiadások	4,3
	2	Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány
	3	Dologi kiadások	10,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	10,0
	3	Feszty-körkép Alapítvány
	3	Dologi kiadások	39,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	39,2
	5	Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány
	3	Dologi kiadások	5,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,5
	6	Mozgókép Alapítvány
	3	Dologi kiadások	830,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	752,2
	7	Magyar Könyv Alapítvány
	3	Dologi kiadások	112,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	102,8
	8	Magyar Alkotóművészeti Alapítvány
	3	Dologi kiadások	270,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	340,0
	9	Pető Alapítvány
	3	Dologi kiadások	275,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	378,7
	11	Német Iskola Alapítvány
	3	Dologi kiadások	1,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0
	12	Gandhi Alapítvány
	3	Dologi kiadások	101,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	101,0
	15	Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
	3	Dologi kiadások	84,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	74,2
	17	Hungária Televízió Alapítvány	2 069,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2 769,5
	19	Magyar Zenei Alapítvány	24,0
	20	Pro Hungaris Alapítvány	8,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	8,5
	23	Autizmus Alapítvány
	3	Dologi kiadások	5,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,0
	24	Alapítványok Kjt.-vel összefüggő támogatása	133,8	176,5
	25	Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány	25,0
	26	Belvárosi Tanoda Alapítvány	2,8
	27	Reménység és Hit Alapítvány	3,0
	28	Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány	25,0
	29	Erdélyi Magyar Templomok Alapítvány	10,0
	30	Magyar Fotográfia Alapítvány	30,0
	31	Pázmány Péter Katolikus Egyetem Alapítvány	50,0
	16	Alapok kezelő titkársága
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	129,8	104,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	33,8	31,0
	3	Dologi kiadások	57,4	81,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0
	3	Felhalmozási kiadások	1,0	4,8
	17	Alapok támogatása
	1	Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap	1 500,0	1 500,0
	2	Nemzeti Kulturális  Alap	133,0	133,0
	3	Központi Ifjúsági Alap	36,0	66,0
	4	Országos Tudományos Kutatási Alap	1 755,0	1 700,0
	18	Kormányzati rendkívüli kiadások
	1	Egyházi ingatlanok visszaadása	4 000,0	4 000,0
	2	Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének előkészítése, múzeumi 	1 759,5	1 759,5
	rekonstrukció
	XVIII. fejezet kiadásai összesen:	122 478,6	139 672,0
	XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium központi igazgatása
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	795,8	858,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	317,4	342,8
	3	Dologi kiadások	728,5	672,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	80,0	289,0
	2	Felújítás	17,0
	3	Felhalmozási kiadások	42,1
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	150,0	131,0
	2	IKM Gazdasági igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	73,1	75,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	28,2	30,2
	3	Dologi kiadások	283,8	429,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	4,3
	2	Felújítás	4,8	2,7
	3	Felhalmozási kiadások	20,0	7,6
	3	IKM Jóléti igazgatóság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	37,4	37,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	15,8	14,8
	3	Dologi kiadások	33,5	43,2
	2	Felújítás	4,7
	3	Felhalmozási kiadások	1,0
	4	Volt NGKM Központi igazgatása
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	114,5
	5	Volt NGKM Jóléti intézmények
	1	Működési költségvetés
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,3
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	10,2	10,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	4,3	4,4
	3	Dologi kiadások	18,2	18,8
	3	Felhalmozási kiadások	0,5
	4	Kisvállalkozási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,9	21,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	7,5	9,3
	3	Dologi kiadások	20,0	18,6
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3	0,4
	3	Felhalmozási kiadások	3,9
	5	Minőségellenőrző intézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	423,8	432,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	162,7	183,9
	3	Dologi kiadások	386,8	360,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	11,0	58,5
	2	Felújítás	29,0	20,1
	3	Felhalmozási kiadások	80,3	26,9
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Rendkívüli minőségvizsgálat	21,8
	6	Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	291,4	271,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	107,5	109,0
	3	Dologi kiadások	316,6	370,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,9	0,7
	2	Felújítás	6,0	3,9
	3	Felhalmozási kiadások	4,0	7,0
	8	Idegenforgalmi intéző bizottságok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	27,8	28,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,3	11,7
	3	Dologi kiadások	30,7	33,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	141,5	26,9
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	3,6
	9	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	15,7	16,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	6,8	7,2
	3	Dologi kiadások	14,4	16,7
	2	Felújítás	0,7
	13	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	7,0	7,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	2,7	3,2
	3	Dologi kiadások	3,6	4,9
	3	Felhalmozási kiadások	0,2
	16	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	246,4	251,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	94,5	100,1
	3	Dologi kiadások	172,9	184,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,8
	2	Felújítás	5,7
	3	Felhalmozási kiadások	5,6	16,6
	23	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	2	Felújítás	12,0
	2	Ágazati és célfeladatok
	1	Alapítványok támogatása
	1	Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány	10,2	10,2
	24	Alapok támogatása
	1	Idegenforgalmi Alap	200,0	200,0
	5	Gazdaságfejlesztési Alap	5 300,0	5 300,0
	25	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	314,5	347,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	130,0	131,4
	3	Dologi kiadások	286,7	402,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0	13,5
	2	Felújítás	15,6	24,8
	3	Felhalmozási kiadások	12,9	47,0
	26	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	133,2	135,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	48,8	55,0
	3	Dologi kiadások	67,1	53,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,9	1,0
	2	Felújítás	7,7
	3	Felhalmozási kiadások	2,0	6,0
	27	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	81,5	80,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	34,4	32,7
	3	Dologi kiadások	63,8	123,7
	2	Felújítás	0,8
	3	Felhalmozási kiadások	2,1
	28	MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	22,1	33,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	9,2	9,8
	3	Dologi kiadások	61,4	56,3
	2	Felújítás	3,0	2,9
	3	Felhalmozási kiadások	2,5	2,8
	29	Külkereskedelmi Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 316,3	1 496,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	93,3	103,5
	3	Dologi kiadások	1 269,2	2 031,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	178,6
	2	Felújítás	40,0	17,1
	3	Felhalmozási kiadások	80,0	146,1
	30	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	226,2	254,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	89,2	101,0
	3	Dologi kiadások	229,4	314,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	198,8	222,6
	2	Felújítás	9,3	8,8
	3	Felhalmozási kiadások	17,6	31,3
	31	Magyar Szabványügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	144,5	181,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	63,9	72,3
	3	Dologi kiadások	59,5	115,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	77,0
	3	Felhalmozási kiadások	1,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0	10,0
	32	Országos Találmányi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	291,8	320,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	107,4	118,7
	3	Dologi kiadások	219,8	221,7
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	26,0	11,0
	2	Felújítás	45,0	17,1
	3	Felhalmozási kiadások	60,0	72,4
	33	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	388,7	390,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	155,9	156,1
	3	Dologi kiadások	162,8	180,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,8
	2	Felújítás	49,2	51,4
	3	Felhalmozási kiadások	70,8	80,6
	34	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	171,8	174,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	48,8	55,3
	3	Dologi kiadások	195,9	256,5
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,2
	2	Felújítás	13,5	16,3
	3	Felhalmozási kiadások	10,0
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	10,0	10,0
	35	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	135,1	122,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	56,3	47,1
	3	Dologi kiadások	88,9	111,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1	8,7
	2	Felújítás	37,0
	3	Felhalmozási kiadások	8,7	17,2
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	75,0
	36	Világkiállítási Programiroda
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	41,7	56,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	17,3	25,1
	3	Dologi kiadások	160,1	254,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	58,1
	3	Felhalmozási kiadások	4,0	0,1
	XIX. fejezet kiadásai összesen:	18 534,0	21 104,9
	XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	332,8	382,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	134,2	149,1
	3	Dologi kiadások	220,4	551,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	7,7
	2	Felújítás	3,0	2,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,9	34,6
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	41,0	41,0
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Duna Bizottság Ökológiai Titkársága	14,9
	2	Az Alföld időszerű környezetvédelmi feladatai	20,0
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	283,5	305,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	115,2	128,4
	3	Dologi kiadások	610,1	830,3
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,7
	3	Felhalmozási kiadások	9,9
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	1	Nevesített intézményi beruházások	200,0	200,0
	2	Egyéb intézményi beruházások	104,7	154,7
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Országos műemlékvédelem többletfeladatai	200,0
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	229,8	212,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	90,0	87,7
	3	Dologi kiadások	127,5	265,2
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,7	13,2
	2	Felújítás	2,0	8,6
	3	Felhalmozási kiadások	13,7	54,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	50,0	50,0
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	170,5	159,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	67,2	39,8
	3	Dologi kiadások	115,5	117,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,0	0,7
	2	Felújítás	2,0	2,0
	3	Felhalmozási kiadások	25,6
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	308,5	323,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	123,7	131,3
	3	Dologi kiadások	200,4	306,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3	10,6
	2	Felújítás	19,2	20,1
	3	Felhalmozási kiadások	3,3	76,5
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	16,5	16,5
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	768,4	843,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	318,7	340,1
	3	Dologi kiadások	272,3	489,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	5,8	28,3
	2	Felújítás	17,8	15,5
	3	Felhalmozási kiadások	10,2	170,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	67,8	67,8
	7	Területi főépítészi szervek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	29,0	29,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	11,5	11,8
	3	Dologi kiadások	31,8	31,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	2,0	2,0
	2	Felújítás	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	0,5	1,3
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati és célfeladatok
	3	Kormányzati beruházások, beruházási célprogram
	1	Területfejlesztési feladatok	20,0	20,0
	2	Céltámogatási kiegészítő keret	400,0	221,9
	3	Budai vár kormányzati negyed beruházási célprogram	100,0	96,9
	4	A dunai vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer	42,0
	6	Alföld időszerű környezetvédelmi feladatai	7,0
	7	Környezeti kárelhárítás	33,3	1,7
	9	Duna monitoring	20,4
	10	Grassalkovich Kastély Alapítvány támogatása	150,0	150,0
	11	Szigetközi térség kárainak mérséklése	16,0	0,6
	12	A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása	20,0	5,0
	13	Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése	1,9
	14	A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer üzemeltetése	9,9
	16	Országos műemlékvédelem többletfeladatai	3,1
	17	Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Közalapítvány	7,0	7,0
	18	Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Közalapítvány	7,0	7,0
	19	Településekért, Régiókért Közalapítvány	8,0
	21	Nemzetközi tagdíjak	138,5
	22	Referencia laboratóriumok	45,0
	23	Megyei fejlesztési tanácsok	75,0
	3	Fejezeti tartalék	0,4
	9	Alapok támogatása
	1	Területfejlesztési Alap	5 800,0	5 800,0
	XX. fejezet kiadásai összesen:	12 191,9	13 140,6
	XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	123,0	129,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	50,0	50,9
	3	Dologi kiadások	37,4	58,3
	2	Felújítás	24,6	20,7
	3	Felhalmozási kiadások	2,2
	2	MTA Tudományos Minősítő Bizottság
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	383,0	532,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	54,5	48,6
	3	Dologi kiadások	21,1	77,7
	3	MTA Tudóstámogatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	281,3	229,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	98,4	12,5
	3	Dologi kiadások	0,1
	2	Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	3,8	3,9
	2	Társadalombiztosítási járulék	1,1	1,4
	3	Dologi kiadások	2,9	2,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,6
	3	Felhalmozási kiadások	1,9	1,7
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	89,1	91,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	37,1	38,8
	3	Dologi kiadások	82,7	90,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3
	3	Felhalmozási kiadások	2,3	3,3
	4	MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	1 827,7	1 964,5
	2	Társadalombiztosítási járulék	725,9	732,5
	3	Dologi kiadások	1 167,5	1 733,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	55,1	80,7
	2	Felújítás	24,5	53,6
	3	Felhalmozási kiadások	163,7	307,5
	5	MTA Élettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	776,9	883,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	316,5	321,9
	3	Dologi kiadások	411,2	782,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	17,0	5,4
	2	Felújítás	3,3	80,3
	3	Felhalmozási kiadások	33,0	112,3
	6	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	720,2	809,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	244,3	268,6
	3	Dologi kiadások	150,9	359,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	60,9	60,6
	2	Felújítás	0,7	9,1
	3	Felhalmozási kiadások	8,1	28,0
	7	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	20,5	24,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,0	9,3
	3	Dologi kiadások	18,6	25,1
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,9
	2	Felújítás	2,4
	3	Felhalmozási kiadások	0,8
	8	MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
	1	Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	95,6	134,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	39,9	46,0
	3	Dologi kiadások	57,8	247,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	189,6
	2	Felújítás	148,9	10,3
	3	Felhalmozási kiadások	1,5	7,4
	2	Támogatott kutatóhelyek
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	323,0	411,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	137,5	178,8
	3	Dologi kiadások	53,7	47,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	58,0
	5	Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
	3	Felhalmozási kiadások	8,4
	9	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	55,7	59,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	22,8	24,4
	3	Dologi kiadások	76,6	94,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	6,3
	2	Felújítás	18,6	22,4
	3	Felhalmozási kiadások	3,9	10,1
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	3	Dologi kiadások	292,6
	2	Felújítás	75,4
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	240,0	239,9
	2	Célelőirányzatok
	1	Tudós társaságok támogatása
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	13,6	13,6
	2	Tudományos könyv- és folyóirat kiadás
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	98,7	82,8
	3	Nemzetközi kapcsolatok
	1	Személyi juttatások	22,0
	3	Dologi kiadások	125,9
	4	Fiatal kutatók pályázatos támogatása
	1	Személyi juttatások	101,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	45,1
	3	Dologi kiadások	1,0
	3	Fejezeti tartalék
	1	Fejezeti általános tartalék
	1	Személyi juttatások	23,2	0,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	8,7
	3	Dologi kiadások	31,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	3,0	12,0
	2	Kutatási támogatás tartaléka
	3	Dologi kiadások	1,0
	XXI. fejezet kiadásai összesen:	9 874,5	12 253,0
	XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
	1	Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	77,1	97,0
	2	Társadalombiztosítási járulék	31,5	38,2
	3	Dologi kiadások	4,8	3,0
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,1
	2	Magyar Távirati Iroda Intézmény
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	526,5	555,2
	2	Társadalombiztosítási járulék	195,2	139,1
	3	Dologi kiadások	576,3	733,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	1,5	3,6
	2	Felújítás	16,8	19,7
	3	Felhalmozási kiadások	4,9	9,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	150,0	149,4
	XXII. fejezet kiadásai összesen:	1 584,7	1 748,8
	XXIII. MAGYAR RÁDIÓ
	1	Magyar Rádió
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	2 916,6	2 638,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	788,0	762,1
	3	Dologi kiadások	4 161,4	5 084,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	23,9
	2	Felújítás	55,0	44,0
	3	Felhalmozási kiadások	4,0	49,8
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	150,0	149,5
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Rádió támogatása	320,0
	XXIII. fejezet kiadásai összesen:	8 395,0	8 752,2
	XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ
	1	Magyar Televízió
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	6 938,8	5 763,6
	2	Társadalombiztosítási járulék	2 344,6	2 456,9
	3	Dologi kiadások	9 854,6	21 409,9
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	435,2
	2	Felújítás	85,0	103,5
	3	Felhalmozási kiadások	1 022,9
	4	Kormányzati beruházások, intézményi beruházások
	2	Egyéb intézményi beruházások	200,0	188,3
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások
	1	Televízió támogatása	2 240,0
	2	Mentesítettek utáni átalányösszegű térítés	1 800,0
	XXIV. fejezet kiadásai összesen:	23 463,0	31 380,3
	XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
	1	Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	112,1	111,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	45,0	46,9
	3	Dologi kiadások	37,9	33,8
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	26,3	32,9
	3	Felhalmozási kiadások	4,5	6,4
	XXV. fejezet kiadásai összesen:	225,8	231,4
	XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	579,0	631,3
	2	Társadalombiztosítási járulék	212,1	245,2
	3	Dologi kiadások	243,7	398,5
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	28,3
	2	Felújítás	7,3
	3	Felhalmozási kiadások	28,3	27,5
	2	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	732,6	760,4
	2	Társadalombiztosítási járulék	278,7	278,0
	3	Dologi kiadások	171,0	168,4
	4	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	0,3
	2	Felújítás	1,9
	3	Felhalmozási kiadások	0,5
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	30,9	30,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	12,5	12,7
	3	Dologi kiadások	17,5	18,3
	3	Felhalmozási kiadások	1,6
	6	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	12,5	19,7
	2	Társadalombiztosítási járulék	5,0	6,2
	3	Dologi kiadások	1,2	6,1
	3	Felhalmozási kiadások	1,0
	7	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	16,8
	2	Társadalombiztosítási járulék	3,1
	3	Dologi kiadások	20,1	2,7
	2	Felújítás	12,4
	2	Célelőirányzatok
	6	GDP negyedéves becslése	37,1
	7	 Iparstatisztika bővítése	4,5
	8	Munkaügyi statisztika bővítése	4,6
	9	Mikrocenzus próbaszámlálása	3,1
	10	Közúti szállítás statisztikai rendszerének korszerűsítése	3,4
	11	Idegenforgalmi megfigyelés korszerűsítése	3,9
	12	Háztartás Panel vizsgálat	4,6
	13	Mezőgazdasági összeírás	30,0	30,0
	XXVI. fejezet kiadásai összesen:	2 468,6	2 676,6
	XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
	1	Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala
	1	Működési költségvetés
	1	Személyi juttatások	30,3	23,1
	2	Társadalombiztosítási járulék	13,4	7,7
	3	Dologi kiadások	23,3	30,0
	2	Felújítás	0,9
	3	Felhalmozási kiadások	45,3
	XXVII. fejezet kiadásai összesen:	67,0	107,0
	XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	2	Világbanki, EIB, EBRD hitelek
	1	Hitelek kihelyezése	25 335,0	17 553,6
	2	Korábban felvett hitelek utáni fizetett kamat rendelkezésretartási jutalék	7 525,6	5 892,8
	3	Az Újjáépítési Hitelbanktól (Hesseni Tartományi Központi Bank - KfW) felvett 
	hitelek
	1	Hitelek kihelyezése	9 088,4	9 319,6
	2	Korábban felvett hitelek után fizetett kamat és rendelkezésretartási jutalék	612,6	1 011,4
	4	Vegyes kiadások	5 563,8	1 666,3
	5	US AID hitelek
	1	Hitelek kihelyezése	2 700,0
	XXX. fejezet kiadásai összesen:	50 825,4	35 443,7
	XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
	1	Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata
	1	1991 előtt felvett hitelek kamata
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre	29 900,0	30 704,2
	2	Vállalati adósságrendezési hitelre	1 100,0	1 132,2
	3	Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel	500,0	550,5
	4	ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre	19 200,0	19 438,3
	5	Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre	600,0	562,6
	6	Állami forgóalap-létesítési hitelre	3 300,0	3 325,6
	2	1991-ben felvett hiányt finanszírozó MNB hitelre	16 700,0	16 878,3
	3	Világbanki kölcsönök megbízási díja	500,0	696,5
	4	Rövidlejáratú likviditási hitel kamata	76,2
	2	Államkötvények kamata
	1	Hiányt finanszírozó	125 400,0	125 222,4
	2	Lakással kapcsolatos	26 600,0	25 704,0
	3	Konszolidációval kapcsolatos	96 400,0	97 439,8
	4	Rubelkövetelések megvásárlását fedező	4 057,0	4 057,2
	5	Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos	37 400,0	34 770,2
	6	Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó	7 300,0	7 267,3
	7	Felsőoktatás fejlesztését finanszírozó	1 412,0	1 411,1
	8	Pénzintézeti alapjuttatást fedező	630,0	634,4
	3	Kincstárjegyek kamata	110 300,0	103 021,4
	4	Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések
	1	Kereskedelmi bankok által nyújtott lakásépítési forgóeszközhitelek kamata	3 000,0	653,9
	2	Kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítése	2 400,0	7 977,9
	3	Önkormányzati hitelek kamatai	2 300,0	2 122,2
	4	Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	32,0	28,4
	5	Egyéb jutalékok	7 100,0	5 009,5
	6	Származékos világbanki hitelek folyósítása	330,0	151,3
	7	MÁV hitelek kamata	1 756,5
	9	Árfolyam különbözet	9 323,1
	5	Reklám és nyomda költségek
	1	Államkötvények	662,0	834,3
	2	Kincstárjegyek	600,0	874,4
	3	Függő és egyéb tételek	-907,5
	6	Költségvetés által felvett egyéb hitelek kamata
	1	1995-ben felvett devizahitelek kamata	2 216,1	2 206,5
	XXXI. fejezet kiadásai összesen:	499 939,1	502 922,7

Fejezetek kiadási főösszege
1 945 325,1
1 968 397,0
Központi költségvetési szervek pénzmaradványa
0,0
20 159,7
KIADÁSI FŐÖSSZEG
1 945 325,1
1 988 556,7
BEVÉTELI FŐÖSSZEG
1 789 297,8
1 854 666,5
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA
156 027,3
133 890,2

	Millió forintban
Cím-
szám
Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irany-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név
KIADÁSOK


Kiemelt előirányzat neve

1995. évi
LXXII.
törvény
előirányzata


1995. évi
teljesítés
	XXXII. A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI
	1	Belföldi adósság törlesztése
	1	Hosszú lejáratú hitelek törlesztése
	1	Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	8 650,0	8 650,0
	2	Nem költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	2 050,0	2 050,0
	4	Államkölcsön-törlesztés	4 100,0	4 100,0
	5	Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	234,4	248,0
	2	Államkötvény-adósság törlesztése
	1	Hiányt finanszírozó	118 903,0	119 044,6
	2	Lakással kapcsolatos	6 120,0	5 490,7
	3	Pénzintézeti alapjuttatást fedező	900,0	900,0
	3	Belföldi államadósság rendkívüli törlesztése
	1	Kötvénycsere	17 609,6
	2	Kötvény-visszavásárlás	5 372,3
	3	Hitel-visszafizetés	42 413,9
	2	Nemzetközi adósság törlesztése
	1	Korábban felvett kormányhitelek törlesztése	15 629,0	15 793,6
	2	Korábban felvett világbanki EIB, EBRD hitelek törlesztése	8 984,6	5 156,0
	1. -  2. cím összesen:	165 571,0	226 828,7
	3	Egyéb forrásokból törlesztés
	1	Kötvény-visszavásárlás	15 000,0
	2	Privatiációs bevételből hiteltörlesztés	3 594,6
	3	Konszolidációs kötvények törlesztése	12 400,5
	4	Önkormányzati hitelek tőke csökkenése	0,5
	XXXII. fejezet kiadásai összesen:	165 571,0	257 824,3
	
2. számú melléklet az 1996. évi ........ törvényhez
	Millió forintban
Cím-
szám
Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irany-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név
BEVÉTELEK


Kiemelt előirányzat neve

1995. évi
LXXII.
törvény
előirányzata


1995. évi
teljesítés
	I. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Köztársasági Elnöki Hivatal
	1	Működési költségvetés	7,4
	I. fejezet bevételei összesen:	7,4
	II. ORSZÁGGYŰLÉS
	1	Országgyűlés
	1	Képviselőtestület
	1	Működési költségvetés	51,9	310,0
	2	Országgyűlés hivatali szervei
	1	Működési költségvetés	194,2	462,0
	2	Közbeszerzések Tanácsa
	1	Működési költségvetés	0,6
	3	Országgyűlési Könyvtár
	1	Működési költségvetés	14,0	27,3
	II. fejezet bevételei összesen:	260,1	799,9
	III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
	1	Alkotmánybíróság
	1	Működési költségvetés	10,8
	III. fejezet bevételei összesen:	10,8
	IV. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
	1	Legfelsőbb Bíróság
	1	Működési költségvetés	41,8	50,9
	IV. fejezet bevételei összesen:	41,8	50,9
	V. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
	1	Legfőbb Ügyészség
	1	Működési költségvetés	27,6	75,4
	2	Területi ügyészségek
	1	Működési költségvetés	82,3	310,7
	3	Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
	1	Működési költségvetés	0,1	21,2
	V. fejezet bevételei összesen:	110,0	407,3
	VI. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
	1	Állami Számvevőszék
	1	Működési költségvetés	2,8	13,1
	2	Továbbképzési Intézet és Üdülő
	1	Működési költségvetés	14,1	25,1
	VI. fejezet bevételei összesen:	16,9	38,2
	VII. MINISZTERELNÖKSÉG
	1	Miniszterelnöki Hivatal
	1	Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
	1	Működési költségvetés	1,0	87,9
	2	Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata
	1	Működési költségvetés	314,2	455,6
	3	Tárcanélküli miniszterek igazgatása
	1	Működési költségvetés	0,4
	2	Magyar Közigazgatási Intézet
	1	Működési költségvetés	32,0	63,4
	3	Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
	1	Működési költségvetés	4,2
	9	Üdülők
	1	Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ
	1	Működési költségvetés	27,3	78,7
	2	MEH Hivatali Üdülő
	1	Működési költségvetés	11,6	3,6
	11	Biztonsági Szolgálatok
	1	Nemzetbiztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés	97,6	263,2
	2	Információs Hivatal
	1	Működési költségvetés	6,0	64,1
	13	Határon Túli Magyarok Hivatala
	1	Működési költségvetés	0,4	22,4
	14	Kormányzati Ellenőrzési Iroda
	1	Működési költségvetés	55,3
	25	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	7	Fejezeti tartalék	64,3
	2	Célelőirányzatok
	52	Balatoni kutatások támogatása	34,6
	VII. fejezet bevételei összesen:	490,1	1 197,7
	VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Belügyminisztérium igazgatása
	1	Belügyminisztérium központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	215,3
	2	Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
	1	Működési költségvetés	0,4
	2	Fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok
	1	Működési költségvetés	210,5	516,8
	3	Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
	1	Működési költségvetés	780,9	904,6
	5	Rendőrség
	1	Országos Rendőrfőkapitányság és háttérintézményei
	1	Működési költségvetés	496,3	1 058,2
	2	Budapesti Rendőrfőkapitányság
	1	Működési költségvetés	383,3	678,3
	3	Megyei Rendőr-főkapitányságok
	1	Működési költségvetés	996,0	1 006,1
	4	Rendőri Ezred
	1	Működési költségvetés	130,6	159,5
	5	Köztársasági  Őrezred
	1	Működési költségvetés	60,4	38,4
	6	Híradástechnikai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	26,0	51,2
	6	Határőrség
	1	Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
	1	Működési költségvetés	147,0	297,7
	2	Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	45,0	46,8
	3	Határőrigazgatóságok
	1	Működési költségvetés	171,5	315,3
	7	Tűz- és Polgári Védelem
	1	Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és központi szervei
	1	Működési költségvetés	27,1	327,9
	2	Tűzoltóparancsnokságok
	1	Működési költségvetés	68,6	637,8
	3	Polgári Védelmi parancsnokságok
	1	Működési költségvetés	12,5	138,1
	9	Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
	1	Működési költségvetés	522,2	643,5
	10	BM Művelődési Központ
	1	Működési költségvetés	111,2	121,3
	11	Országos Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó Hivatal
	1	Működési költségvetés	57,6	154,3
	13	Főiskolák
	2	Rendőrtiszti Főiskola
	1	Működési költségvetés	51,0	131,9
	15	BM Központi Kórház és intézményei
	1	Működési költségvetés	1 337,8	1 575,2
	16	Vagyonátadó és Vagyonellenőrző Bizottságok
	1	Működési költségvetés	1,8
	17	Központi Gazdasági Főigazgatóság és háttérintézményei
	1	Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
	1	Működési költségvetés	386,7	573,4
	3	Vendéglátási és Közétkeztetési Osztály
	1	Működési költségvetés	177,3	241,0
	7	Üdülők
	1	Működési költségvetés	298,1	375,4
	8	Központi Beszerző Iroda
	1	Működési költségvetés	39,4	67,9
	9	BM Kiadó és szervei
	1	Működési költségvetés	16,0	53,5
	10	Választás, népszavazás
	1	Működési költségvetés	186,0
	18	Adatfeldolgozó Hivatal
	1	Működési költségvetés	127,4	270,8
	22	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	952,8
	24	Országos Testnevelési és Sporthivatal
	1	Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
	1	Működési költségvetés	36,6	104,9
	3	Központi sportintézmények és sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	1 132,9	1 068,0
	5	OTSH kezelésű előirányzatok
	5	OTSH kezelésű speciális támogatások	49,8
	VIII. fejezet bevételei összesen:	7 849,9	12 963,9
	IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Honvédelmi Minisztérium
	1	Honvédelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	56,2
	2	Honvédelmi Minisztérium háttérintézményei
	1	Működési költségvetés	35,8	123,1
	2	Magyar Honvédség
	1	Magyar Honvédség igazgatása
	1	Működési költségvetés	5,5
	2	Magyar Honvédség katonai közigazgatása
	1	Működési költségvetés	15,0	27,2
	3	Magyar Honvédség Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága
	1	Működési költségvetés	703,9	564,7
	4	Budapesti Katonai Kerületparancsnokság
	1	Működési költségvetés	43,4	140,9
	5	Magyar Honvédség Légvédelmi Parancsnokság
	1	Működési költségvetés	290,2	324,6
	6	Katonai Felderítő Hivatal
	1	Működési költségvetés	54,4	155,8
	7	Katonai Biztonsági Hivatal
	1	Működési költségvetés	7,2
	8	Központi intézetek ellátó és kiszolgáló szervei
	1	Működési költségvetés	5 028,7	5 218,2
	3	Békefenntartó Erők Kiképző Központja
	1	Működési költségvetés	0,2
	4	MH Katonai Ügyészségek
	1	Működési költségvetés	2,2	1,7
	5	MH Katonai Tanintézetek
	1	MH Felsőfokú Tanintézetek
	1	Működési költségvetés	77,3	210,7
	2	MH Középfokú Tanintézetek
	1	Működési költségvetés	18,5	27,4
	6	MH kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	9,6	14,4
	7	MH Kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés	181,1	212,5
	8	MH Üdülők és Gyermekintézmények Főigazgatóság
	1	Működési költségvetés	200,8	259,6
	9	MH Egészségügyi intézetek
	1	Működési költségvetés	3 295,1	3 872,5
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	3	Fejezeti tartalék	791,3	124,5
	11	Frekvenciagazdálkodási Hivatal
	1	Működési költségvetés	0,7
	IX. fejezet bevételei összesen:	10 747,3	11 347,6
	XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
	1	Népjóléti Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	6,0	200,7
	2	Állami Népegészségügyi Szolgálat Intézetei
	1	Működési költségvetés	1 354,4	2 885,3
	3	Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
	1	Működési költségvetés	65,0	275,5
	4	Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
	1	Működési költségvetés	11 737,0	14 997,1
	5	Állami szociális intézetek
	1	Működési költségvetés	68,6	113,2
	6	Országos Mentőszolgálat
	1	Működési költségvetés	5 119,8	5 989,1
	7	Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
	1	Működési költségvetés	55,2	91,3
	9	Népjóléti Minisztérium üdülője
	1	Működési költségvetés	7,5	10,0
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	23,0
	XI. fejezet bevételei összesen:	18 413,5	24 585,2
	XII. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Igazságügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	74,1	222,0
	2	Bíróságok
	1	Működési költségvetés	1 291,0	1 713,4
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások	9,0	20,3
	3	Szakértői Intézetek
	1	Működési költségvetés	12,0	20,2
	4	IM Büntetésvégrehajtás
	1	Működési költségvetés	692,3	1 164,7
	5	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	50,0
	XII. fejezet bevételei összesen:	2 078,4	3 190,6
	XIII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	40,0	241,9
	2	Közlekedési Felügyeletek
	1	Működési költségvetés	4 450,9	4 805,9
	3	Hírközlési Intézmények
	1	Működési költségvetés	1 972,8	4 092,8
	4	Közúti és Autópálya Igazgatóságok
	1	Működési költségvetés	33 468,0	36 874,9
	5	Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
	1	Működési költségvetés	8 600,0	14 437,4
	7	Vízügyi és Árvízvédelmi intézmények
	1	Működési költségvetés	2 991,4	5 362,6
	9	MÁV egészségügyi szolgáltatás
	1	Működési költségvetés	20,0	70,1
	10	MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
	1	Működési költségvetés	3 415,6	4 299,7
	11	Közlekedési Múzeum
	1	Működési költségvetés	8,0	19,6
	12	Magyar Űrkutatási Iroda
	1	Működési költségvetés	0,4
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati célelőirányzatok
	1	Állami céltartalékkal kapcsolatos feladatok	350,0	798,6
	XIII. fejezet bevételei összesen:	55 316,7	71 003,9
	XIV. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Külügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	20,0	578,4
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások	37,8
	2	Külképviseletek
	1	Működési költségvetés	3 703,2	4 431,5
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások	230,9
	4	KÜM Jóléti Intézményei
	1	Működési költségvetés	15,0	41,2
	XIV. fejezet bevételei összesen:	3 738,2	5 319,8
	XV. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
	1	FM központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	134,9	397,8
	2	Jóléti Intézmények
	1	Működési költségvetés	83,4	76,2
	2	Szakigazgatási intézmények
	1	Költségvetési Iroda
	1	Működési költségvetés	31,1	250,5
	2	Állategészségügyi, élelmiszerellenőrzési szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	3 076,6	4 216,4
	3	Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	1 404,5	2 093,7
	4	Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	389,3	277,6
	5	Erdészeti szakigazgatási intézmények
	1	Működési költségvetés	250,1	442,9
	3	Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
	1	Működési költségvetés	537,8	1 968,5
	4	Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
	1	Működési költségvetés	1 111,0	1 374,0
	5	Kárpótlási hivatalok
	1	Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
	1	Működési költségvetés	11,8
	2	Megyei kárrendezési és kárpótlási hivatalok
	1	Működési költségvetés	2,9
	6	Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
	1	Működési költségvetés	478,5	652,0
	9	Közművelődési intézmények
	1	Működési költségvetés	32,0	69,6
	10	Agrárkutató intézetek
	1	Működési költségvetés	1 848,3	2 133,3
	11	FM kiemelt sportlétesítmények
	1	Működési költségvetés	80,3	113,0
	12	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	120,0
	2	Ágazati és célfeladatok
	11	Mezőgazdasági, gazdaságszerkezet összeírás	5,0
	XV. fejezet bevételei összesen:	9 457,8	14 205,2
	XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
	1	Munkaügyi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	39,1	900,3
	2	Érdekegyeztető Tanács Titkársága
	1	Működési költségvetés	2,4
	3	Nemzeti Szakképzési Intézet
	1	Működési költségvetés	190,8	737,8
	5	Fejezeti kezelésű speciális támogatások	60,0
	5	Munkaügyi Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés	19,9	31,4
	6	Regionális átképző központok
	1	Működési költségvetés	1 235,0	975,9
	9	Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
	1	Működési költségvetés	10,6	16,7
	10	Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	2,0	26,7
	11	Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet
	1	Működési költségvetés	37,6	61,3
	12	Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet
	1	Működési költségvetés	152,5	193,1
	13	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	0,4
	XVI. fejezet bevételei összesen:	1 747,5	2 946,0
	XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
	1	Pénzügyminisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	623,0	928,4
	2	Állami Biztosítás, Értékpapír, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös
	 Biztosító Pénztárak Felügyelete
	1	Működési költségvetés	915,5	1 864,8
	3	Állami Bankfelügyelet
	1	Működési költségvetés	590,0	915,7
	4	\"Lánchíd\" Irodaház
	1	Működési költségvetés	232,8	252,6
	5	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
	1	Működési költségvetés	65,0	222,1
	6	Vám- és Pénzügyőrség
	1	Működési költségvetés	462,4	760,1
	9	Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
	1	Működési költségvetés	109,6	161,6
	11	Állami Vagyonügynökség
	1	Állami Vagyonügynökség
	1	Működési költségvetés	1 501,2	862,6
	2	Privatizációs költségek fedezete	13 000,0
	1	Működési költségvetés	2 902,3
	3	Szavatosság, jótállás, kezességvállalás fedezete
	1	Működési költségvetés	8 000,0	1 085,5
	12	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Kincstári Vagyonkezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	22,0	175,3
	2	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos bevételek
	1	Működési költségvetés	511,7
	2	Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi 	1 000,0	700,6
	költségvetést megillető bevételek
	3	Központi költségvetési szervektől átvett ingatlanok értékesítése	1 000,0
	4	KVSZ Club Aliga Üdülő
	1	Működési költségvetés	213,0	272,9
	13	PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
	1	Működési költségvetés	58,2	88,8
	14	Országos Játék Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	57,4	67,0
	15	Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet
	1	Működési költségvetés	36,4	36,8
	17	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	0,1
	25	Vállalkozások költségvetési befizetései
	1	Társasági adó
	1	Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	55 500,0	90 990,6
	2	Pénzintézetek társasági adója	39 800,0	15 285,4
	2	Különleges helyzetek miatti befizetések	34 000,0	31 891,6
	3	Vám és importbefizetések	221 300,0	247 885,4
	5	Játékadó-bevétel	4 800,0	5 301,2
	6	Egyéb befizetések	15 000,0	8 901,0
	26	Fogyasztáshoz kapcsolt adók
	1	Általános forgalmi adó	438 000,0	423 954,0
	2	Fogyasztási adó	200 000,0	200 940,2
	27	Lakosság költségvetési befizetései
	1	Személyi jövedelemadó	287 325,0	290 113,3
	2	Egyéb lakossági adók	2 100,0	1 490,0
	3	Lakossági vámbefizetések	3 700,0	1 545,7
	4	Lakossági illetékek	22 500,0	20 970,9
	29	Egyéb költségvetési bevételek
	1	Vegyes bevételek	3 000,0	3 358,1
	30	Költségvetési befizetések
	1	Központi költségvetési szervek	5 000,0	10 838,2
	2	Önkormányzatok befizetései	200,0	975,0
	3	Elkülönített állami pénzalapok befizetései
	1	Kisvállakozói Garancia Alap	234,0	234,0
	XVII. fejezet bevételei összesen:	1 360 345,5	1 366 483,5
	XVIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
	1	Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	97,5	220,6
	2	Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
	1	Működési költségvetés	5 438,2	8 469,9
	3	Agrártudományi egyetemek
	1	Egyetemek
	1	Működési költségvetés	2 286,8	3 638,3
	3	Egyetemek kutatási intézményei
	1	Működési költségvetés	514,3	586,2
	4	Tangazdaságok
	1	Működési költségvetés	505,4	550,5
	4	Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
	1	Működési költségvetés	15 774,0	24 491,3
	5	Főiskolák
	1	Működési költségvetés	1 897,4	3 723,0
	6	Továbbképző intézetek
	1	Működési költségvetés	405,3	580,1
	7	Egyéb oktatási intézmények
	1	Működési költségvetés	553,0	905,8
	8	Kiemelt nemzeti intézmények
	1	Működési költségvetés	453,6	693,5
	9	Közgyűjtemények
	1	Működési költségvetés	283,2	726,6
	10	Egyéb kulturális intézmények
	1	Működési költségvetés	523,1	1 093,3
	11	Nemzetközi kapcsolatok és intézetek
	1	Működési költségvetés	75,1	212,1
	12	Kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	15,5	296,6
	13	Jóléti és szociális intézmények
	1	Működési költségvetés	129,6	178,9
	14	Tankerületi Oktatásügyi Központok
	1	Működési költségvetés	6,3	78,6
	15	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	3 000,0	54,3
	2	Címzett támogatások
	2	Közoktatás fejlesztési szakmai program	16,4
	11	Határon túli könyvkiadás támogatása	0,8
	26	Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok	0,5
	50	Könyv, folyóirat és szellemi export támogatása	2,0
	3	Normatív finanszírozás
	3	Humán szolgáltatások normatív állami támogatása	42,6
	4	Feladatfinanszírozás
	11	Polgári védelem	5,0
	16	Alapok kezelő titkársága
	1	Működési költségvetés	224,0	273,9
	XVIII. fejezet bevételei összesen:	32 182,3	46 840,8
	XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium központi igazgatása
	1	Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	19,9	418,7
	2	IKM Gazdasági igazgatóság
	1	Működési költségvetés	243,7	437,3
	3	IKM Jóléti igazgatóság
	1	Működési költségvetés	44,8	65,7
	4	Volt NGKM Központi igazgatása
	1	Működési költségvetés	114,5
	5	Volt NGKM Jóléti intézmények
	1	Működési költségvetés	5,3
	2	Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
	1	Működési költségvetés	2,8	5,4
	4	Kisvállalkozási Intézet
	1	Működési költségvetés	15,0	34,2
	5	Minőségellenőrző intézetek
	1	Működési költségvetés	1 093,6	987,4
	6	Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet
	1	Működési költségvetés	717,1	728,0
	8	Idegenforgalmi intéző bizottságok
	1	Működési költségvetés	174,8	134,8
	9	Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
	1	Működési költségvetés	10,0	12,6
	13	Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
	1	Működési költségvetés	0,8	6,4
	16	Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
	1	Működési költségvetés	50,0	108,1
	23	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	4	Honkongi kirendeltség létrehozásával kapcsolatos elmaradt feladatok	40,1
	25	Magyar Geológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	248,6	433,5
	26	Magyar Bányászati Hivatal
	1	Működési költségvetés	2,1	18,7
	27	Magyar Energia Hivatal
	1	Működési költségvetés	179,7	269,4
	28	MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
	1	Működési költségvetés	7,2	11,6
	29	Külkereskedelmi Szolgálat
	1	Működési költségvetés	983,0	2 605,0
	30	Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
	1	Működési költségvetés	8,3	187,1
	31	Magyar Szabványügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés	121,4	223,4
	32	Országos Találmányi Hivatal
	1	Működési költségvetés	750,0	849,0
	33	Országos Mérésügyi Hivatal
	1	Működési költségvetés	826,8	1 013,9
	34	Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
	1	Működési költségvetés	171,9	262,5
	35	Országos Atomenergia Hivatal
	1	Működési költségvetés	284,7	319,5
	36	Világkiállítási Programiroda
	1	Működési költségvetés	144,9
	XIX. fejezet bevételei összesen:	5 956,2	9 437,0
	XX. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
	1	Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
	1	Működési költségvetés	3,6	156,9
	2	Országos Műemlékvédelmi Hivatal
	1	Működési költségvetés	7,1	89,7
	3	Országos Meteorológiai Szolgálat
	1	Működési költségvetés	145,9	343,0
	4	Környezetgazdálkodási Intézet
	1	Működési költségvetés	351,0	333,2
	5	Természetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	131,7	340,8
	6	Környezetvédelmi területi szervek
	1	Működési költségvetés	151,9	537,2
	7	Területi főépítészi szervek
	1	Működési költségvetés	1,9
	8	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	2	Ágazati és célfeladatok
	6	Alföld időszerű környezetvédelmi feladatai	7,0
	7	Környezeti kárelhárítás	0,1
	11	Szigetközi térség kárainak mérséklése	0,6
	12	A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása	5,0
	13	Központi államhatalmi és államigazgatási szervek elhelyezése	1,9
	14	A vízpótlással kapcsolatos monitoring rendszer üzemeltetése	9,9
	16	Országos műemlékvédelem többletfeladatai	3,1
	19	Településekért, Régiókért Közalapítvány	8,0
	XX. fejezet bevételei összesen:	791,2	1 838,3
	XXI. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
	1	MTA Titkársága
	1	MTA Titkárság Igazgatása
	1	Működési költségvetés	6,2	22,4
	2	MTA Tudományos Minősítő Bizottság
	1	Működési költségvetés	8,3	75,6
	3	MTA Tudóstámogatás
	1	Működési költségvetés	0,1
	2	Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
	1	Működési költségvetés	1,0
	3	MTA Könyvtára
	1	Működési költségvetés	23,1	31,5
	4	MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	1 992,9	2 773,8
	5	MTA Élettudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	797,6	1 302,7
	6	MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
	1	Működési költségvetés	435,0	653,6
	7	MTA Területi akadémiai központok
	1	Működési költségvetés	11,1	22,5
	8	MTA Kutatást kiszolgáló szervezetei
	1	Kutatást kiszolgáló szervek támogatott kutatóhelyek nélkül
	1	Működési költségvetés	82,9	164,8
	2	Támogatott kutatóhelyek
	1	Működési költségvetés	85,5
	9	MTA Egyéb intézményei
	1	Működési költségvetés	71,6	98,2
	10	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	384,7
	XXI. fejezet bevételei összesen:	3 428,7	5 616,4
	XXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA
	1	Magyar Távirati Iroda gazdálkodó szervezete
	1	Működési költségvetés	3,6
	2	Magyar Távirati Iroda Intézmény
	1	Működési költségvetés	962,0	1 065,5
	XXII. fejezet bevételei összesen:	962,0	1 069,1
	XXIII. MAGYAR RÁDIÓ
	1	Magyar Rádió
	1	Működési költségvetés	3 845,0	8 226,4
	2	Előfizetési díj	4 080,0
	XXIII. fejezet bevételei összesen:	7 925,0	8 226,4
	XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ
	1	Magyar Televízió
	1	Működési költségvetés	11 363,0	27 070,8
	2	Előfizetési díj	8 160,0
	XXIV. fejezet bevételei összesen:	19 523,0	27 070,8
	XXV. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
	1	Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
	1	Működési költségvetés	3,8
	XXV. fejezet bevételei összesen:	3,8
	XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
	1	KSH Központi Igazgatás
	1	Működési költségvetés	94,3	181,6
	2	KSH Megyei Igazgatóságai
	1	Működési költségvetés	38,0	120,6
	4	KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
	1	Működési költségvetés	1,1	2,9
	6	KSH Népességtudományi Kutató Intézet
	1	Működési költségvetés	1,0	19,7
	7	Fejezeti kezelésű előirányzatok
	1	Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
	1	Működési költségvetés	2,7
	2	Célelőirányzatok
	13	Mezőgazdasági összeírás	30,0
	XXVI. fejezet bevételei összesen:	134,4	357,5
	XXVII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK HIVATALA
	XXVII. fejezet bevételei összesen:
	XXX. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
	1	Kormányhitelek
	2	Korábban nyújtott hitelek törlesztése
	1	Rubel elszámolású hitelek törlesztése	2 986,6	399,6
	2	Dollár elszámolású hitelek törlesztése	1 044,0	1 634,8
	2	Világbanki, EIB, EBRD hitelek
	1	Hitelek felvétele	24 495,0	17 261,9
	2	Hitelek belföldi kamata és rendelkezésretartási jutaléka	5 271,0	3 796,4
	3	Hitelek belföldi törlesztése	2 532,1	1 205,5
	3	Az Újjáépítési Hitelbanktól (Hesseni Tartományi Központi Bank - KfW) felvett 
	hitelek
	1	Hitelek felvétele	8 464,6	9 606,6
	4	Vegyes bevételek	3 588,0	360,3
	5	US AID hitelek
	1	Hitelek felvétele	2 700,0
	XXX. fejezet bevételei összesen:	51 081,3	34 265,1
	XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA
	1	A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
	1	Állami kölcsön törlesztés	2 000,0	1 794,7
	2	Állami alapjuttatás járadéka	7 000,0	8 583,2
	3	Jamburgi gázszállítás árbevétele	18 700,0	18 214,2
	2	Kamatbevételek
	1	Állami kölcsön kamata	5 000,0	7 460,5
	2	Egyéb kamatok	4 209,7
	3	Állami vagyonnal kapcsolatos osztalék	5 000,0	5 556,9
	4	Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada	150 000,0	150 000,0
	5	Hitelkonszolidációs bevételek	920,0	951,5
	6	Származékos világbanki hitelek felvétele	330,0
	7	Származékos világbanki hitelek törlesztése	250,0	31,1
	11	Kincstárjegyek visszaváltása/előző évi államadósság	-27,2
	13	Forrásadó	7 500,0	8 604,6
	16	Függő tételek	4,2
	XXXI. fejezet bevételei összesen:	196 700,0	205 383,4
	BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	1 789 297,8	1 854 666,5




* 2014/1995.(I. 26.) Korm. hat.  integráción kívüli szénbánya társaságok  problémáinak rendezése
2156/1995.(XII. 24.) Korm. hat. borsodi acélipar reorganizációja	
123/1995.(XII.22.) OGY hat. az agrárgazdasági támogatások előirányzata együttes összegének túllépéséhez történő hozzájárulás"
