"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/2838. számú

törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi
költségvetésének végrehajtásáról












Előadó:

dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter






Budapest, 1996. augusztus







 1996. évi ..... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi 
költségvetésének végrehajtásáról 


Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott - költségvetésének végrehajtásáról a következő törvényt alkotja: 


I. fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSA



A főösszegek és a hiány rendezése


1. §

(1) Az  Országgyűlés  a  Nyugdíjbiztosítási   Alap (a  továbbiakban : Ny. Alap)  1995.  évi   költségvetésének   végrehajtását 494 646 millió ( négyszáz-kilencvennégymilliárd hatszáznegyvenhat millió ) forint bevétellel, 512 846 millió ( ötszáz-tizenkét milliárd nyolcszáznegyvenhat millió) forint kiadással,  18 200 millió ( tizennyolcmilliárd-kétszáz millió) forint kiadási többlettel jóváhagyja.

(2) A Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt hiány rendezése - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény ( a továbbiakban: KKT. ) 32. §¦ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában történik.

(4) A Ny. Alapnak az (1) bekezdésben meghatározott kiadási többlete a Ny. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A pénzügyi rendezéssel a likviditási tartalék visszapótlódik.









A bevételek részletezése


2. §

(1) A Ny. Alap járulékbevétele 432 763 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási  járulék  bevétele 351 896 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 69 957 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 7561 millió forint, a munkanélküli járadék után fizetett nyugdíjjárulék 1650 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett járulék 1699 millió forint.

(2) A Ny. Alap járulékbevételéből, 17 289 millió forint a kintlévőségek behajtásából eredő rendkívüli járulékbevétel.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 13 992  millió  forint, melyből a késedelmi  pótlék és rendbírság 12 192 millió forint, a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének és az egyéb bevételeknek az ösz-szege 1800 millió forint.

(4) A Ny. Alap kamat- és egyéb  hozambevétele 3655 millió forint.

(5) Az 1992. évi LXXXIV. törvény, ( a továbbiakban: AT.) 7. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a KT. 2. §-ának (2) bekezdése által az 1995. évi költségvetés bevételei közé bevont befektetések  hozama tartalék összege 3636 millió forint, a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel 1250 millió forint, a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztéséből befolyt összeg 1300 millió forint. 

(6) A Ny. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel 36 064 millió forint.

(7) A Ny. Alapnak az Egészségbiztosítási Alap  ( a továbbiakban: E. Alap ) az egyszeri bevétel átcsoportosításából származó bevétele 1052 millió forint.

 (8) A működési célú bevételek összege 934 millió forint, ebből: 

	a) a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény XII. Népjóléti Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. előirányzat¦csoport előirányzata szerint átutalt költségtérítés összege 155 millió forint;

	b) az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel összege 618 millió forint;

	c) a működési költségvetés 1994. évi pénzmaradványából a nyugdíjbiztosítás működési kiadásainak fedezetére felhasznált összeg 160 millió forint.






A kiadások részletezése


3. §

(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott a  Ny. Alapot terhelő nyugellátások kiadása  443 170 millió forint.

(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-térítés) összege 2015 millió forint.

(3) A működésre fordított kiadás 10 667 millió  forint, melyből :

	a) 8064 millió forint a Ny. Alapból fedezett  összeg ,  amely  tartalmazza a  - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 1500 millió forint összeget és a 2. § (8) bekezdésében meghatározott bevételből teljesített 924 millió forint összegű kiadást;

	b) 2604 millió forint az (4) - (5) és (8) - (9) bekezdésekben részletezett kiadások összege.
 
(4) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerződés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási kiadása.

(5) A működési célú informatikai fejlesztés kiadása 568 millió forint.

(6) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások összege 267 millió forint.

(7) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkezett kiadás összege 56 726 millió forint.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordított kiadás 31 millió forint.

(9) Az 1995. évi beruházások összege 1855 millió forint. Az előirányzat öszszegének 915 millió forinttal való túllépését a 2.§ (5) bekezdésében megjelölt befektetett eszközök értékesítése bevételi előirányzatának túlteljesítése tette lehetővé. 



Működési költségvetés


4. §

(1) A működési költségvetés bevételi főösszege 10 667 millió forint. 

(2) A működési költségvetés kiadási főösszege 10 667 millió forint, ebből:

	a) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kiadása 53 millió forint, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadása 745 millió forint, a területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok kiadása 3317 millió forint, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadása 1515 millió forint; 

	b) a központosított előirányzatok teljesítésének összege 4517 millió forint. Ebből 307 millió forint a központosított intézményi előirányzatok teljesítése, 2710 millió forint, a nyugdíjbiztosítási célfeladatok  teljesítése, 1500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinek nettó módon átadott hozzájárulás 521 millió forint a működési költségvetésben 1995-ben keletkezett pénzmaradvány összege.

(3) A Ny. Alap működési költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.



II. fejezet 

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSA



A főösszegek és a hiány rendezése


5. §

(1) Az Országgyűlés az E. Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtását        422 915 millió (négyszázhuszonkétmilliárd-kilencszáztizenötmillió) forint bevétellel, 445 175 millió (négyszáznegyvenötmilliárd-egyszázhetvenötmillió) forint kiadással és 22 260 millió (huszonkétmilliárd-kettőszázhatvanmillió) forint kiadási többlettel jóváhagyja. 

(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. 

(3) Az E. Alap (1) bekezdés szerinti hiányának rendezése - a KKT 32. §¦ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában történik. 

(4) Az E. Alapnak az (1) bekezdésben meghatározott hiánya a pénzügyi rendezéséig az E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A pénzügyi rendezéssel a likviditási tartalék visszapótlódik. 

(5) Az E. Alap 1995. december 31-ig pénzügyileg nem rendezett költségvetési hiányaiból származó, valamint a központi intézkedések miatti hiteligénybevétel összegével a KKT. 32.§-ának (3) bekezdésében rögzített kamatmentes hitelkeret kamatfizetési kötelezettség nélkül túlléphető.



A bevételek részletezése

6. §

(1) A járulékbevételek összege 345 705 millió forint. A járulékbevételek összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések összege 280 582 millió forint, a munkanélküliek ellátásai után fizetett egészségbiztosítási járulék 6018 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulékbevételek összege 46 867 millió forint, a baleseti járulék 1 837 millió forint. A társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény 119. §-a alapján a központi költségvetés által 1995-ben fizetett járulék összege 10 400 millió forint. 

(2) A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegéből a kintlevőségek behajtásából származó bevételek  összege 13 322 millió forint. 

(3) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között szereplő, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő költségei fedezetére a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(4) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12 731 millió forint. Ebből 9413 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 169 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1000 millió forint az e feladattal kapcsolatosan 1994-ben megelőlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése, a baleseti megtérítések és egyéb kártérítések megtérítésének összege 1090 millió forint, a további bevételi tételek összege 1059 millió forint. 

(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 159 millió forint. 

(6) A befektetések hozama tartalék állományának a bevételek közé - a KT. 6. §-ának (8) bekezdése alapján - történt bevonásából származó bevételi összeg 535 millió forint. 

(7) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyon hozamából származó bevétel 15 millió forint. 

(8) Az energiaár-emelés hatásának az egészségügyi intézmények körében történő kompenzálására a központi költségvetés által biztosított összeg 882 millió forint. 

(9) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető - Ny. Alap nyugdíjkiadásai után a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére befolyt - járulékbevétel összege 
56 726 millió forint. 

(10) Az E. Alapnak a címzetten a működési kiadások fedezetére szolgáló bevétele 3663 millió forint. Ebből az összegből 1500 millió forint a Ny. Alapnak az AT.10. §-a (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulása, 1195 millió forint a központi költségvetés által a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítésére fizetett összeg, 687 millió forint az 1994. évben a működési költségvetésben keletkezett pénzmaradvány bevonásából származó bevétel, 281 millió forint az egyéb működési célú bevételek összege. 



A kiadások részletezése  


7. §

(1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások összege 191 056 millió forint. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. 

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás 69 977 millió forint, a gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított összeg 10 808 millió forint. 799 millió forint a vérzékenység kezelésének kiadása. 

(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 1 354 millió forint, amelyből a gyógyfürdő szolgáltatásra kifizetett összeg 1214 millió forint, az anyatejellátás kiadása 140 millió forint. 

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások összege 68 147 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadása 8904 millió forint.

(6) A táppénzkiadás 39 805 millió forint. 

(7) Az egyéb betegségi ellátások együttes összege 3158 millió forint. Ebből 1771 millió forint az utazási költségtérítés kiadása, 708 millió forint a kártérítési járadékok kiadása, 679 millió forint a betegséggel kapcsolatos segélyekre fordított összeg. A betegséggel kapcsolatos segélyek összegéből 130 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 307 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordított összeg, 241 millió forint a rendkívüli szociális támogatások kiadása, 2 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadás. 

(8) Az E. Alapot terhelő posta-, bank-, és egyéb költségek összege 1127 millió forint.  Ebből az összegből 259 millió forint a társadalombiztosítási azonosító jel kibocsátásának 1995. évi kiadása. 

(9) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek fenntartóinak fizetett költségtérítés összege 363 millió forint. 

(10) A kamat- és egyéb hozambevételekkel  összefüggő kiadások összege 9 millió forint.   

(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján az E. Alap által - a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után - a Ny. Alap részére megfizetett járulék összege 36 064 millió forint.

(12) Az E. Alapból a Ny. Alapba történt egyszeri forrásátcsoportosítás 1052 millió forint. 

(13) A működésre fordított kiadás 12 554 millió forint, amelyből 

	a) 7583 millió forintot a KT. 7. §-a (13) bekezdésének a) pontja szerinti összeg;

	b) 3663 millió forintot a 6. § (10) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás;

	c) 1308 millió forintot a (14)-(16) bekezdések szerinti kiadások összege

képez. 

(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére szolgáló   kiadás  607 millió forint. 

(15) A működési célú informatikai fejlesztést szolgáló kiadás összege 500 millió forint. 

(16) A világbanki program hazai költségeire fordított kiadás 201 millió forint. 



Működési költségvetés 


8. §

(1) A működési költségvetés bevételi főösszege 12 554 millió forint. 

(2) A működési költségvetés kiadási fôösszege 12 554 millió forint. Ebből az összegből az Egészségbiztosítási Önkormányzat kiadása 53 millió forint, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadása 2580 millió forint, a megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadása 6906 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadása 592 millió forint, a központosított intézményi előirányzatok és az egészségbiztosítási célfeladatok teljesítésének összege 1864 millió forint. A működési költségvetésben 1995-ben keletkezett pénzmaradvány összege 559 millió forint.

(3) A működési költségvetés végrehajtásának mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza. 




III. fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK 



9. §

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.  



10. §

Az Ny. Alap és az E. Alap likviditási tartalékának a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. tv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdése szerinti - az 1994. évi kötelezettséggel összefüggő - visszapótlására a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi XL. tv. 10. §-ának (4) bekezdése szerint 1995-ben felhasznált összeg a Ny. Alap esetében 756 millió forint, az E.Alap esetében 112 millió forint. Ezek az összegek a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás által folyósított, nem az általuk finanszírozott ellátások 1995. évi finanszírozási többlete.


11. §

(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról rendelkező - többször módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 1995-ben a Ny. Alap javára 4152 millió forint összegben, az E. Alap javára - részben ideiglenes átadás - átvételi értéken számításba véve - 4479 millió forint összegben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon az alapoknak az AT. 6. §-a (2) bekezdésében meghatározott tartalékalapját illeti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott értékpapírok értékvesztése, ingatlanok értékcsökkenése, 1995. év végi elszámolásának tartalékcsökkentő hatása a Ny. Alapnál 79 ezer forint, az E. Alapnál 73 millió forint.


12. §

Az E. Alap tartósan befektetett eszközök tartalékában nyilvántartott értékpapírok értékvesztése, valamint az egészségbiztosítás tulajdonában álló bérházak értékcsökkenése 1995. év végi elszámolásának a tartósan befektetett eszközök állományát csökkentő hatása 68 millió forint.


13. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében 1995-ben átvett vagyon átvételkori értéke 4136 millió forint, ebből 4129 millió forint értékű vagyon felszámolási eljárás során, 7 millió forint értékű vagyon pedig az AT. 6. §-ának (3) bekezdésében szabályozott átvétellel került társadalombiztosítási tulajdonba. Az átvett vagyon - a tartozásra befizetett összegek különböző tartozásrészek kiegyenlítésére történő felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések, valamint az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontjában foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap és az E. Alap között.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében átvett vagyon 1995. december 31-ével elszámolt értékvesztése (ideértve az e vagyonkörbe tartozó ingatlan értékcsökkenését is) 235 millió forint. Az Ny. Alap által átvett vagyon esetében az értékvesztés 131 millió forint. Ebből 116 millió forint az 1995-ben átvett vagyon, 15 millió forint az 1994-ben átvett vagyonrészek után elszámolt értékvesztése. Az E. Alap által átvett vagyon elszámolt értékvesztése 104 millió forint.


14. §

(1) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból megtérített ellátások kiadásait, valamint a kiadások fedezetére befolyt összegeket a törvény 7. számú melléklete tartalmazza. 

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tartalékainak 1995. évi alakulását a törvény 8. számú melléklete és 9. számú melléklete tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások vagyonátadással történő rendezése keretében átvett vagyont a törvény 10. számú melléklete tartalmazza.


15. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.



Általános indoklás

I. 
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása



A Ny. Alap 1995. évi költségvetésének elfogadását szakmai és politikai viták sora előzte meg. Az első tervezeteket az Önkormányzat már 1994. őszén elfogadta, majd a Kormánnyal egyeztetett javaslat 1995. január 10-én az Országgyűlés elé került. Ez a javaslat már a kormányzati elvárásokat is figyelembe véve 0 szaldós mérleget tartalmazott. Ezt a törvényjavaslatot azonban a Kormány a március 12-i \"csomagra\" hivatkozva visszavonta. A visszavonás után kialakult helyzetben az Önkormányzat és a Kormány külön-külön javaslatot készített, majd a Kormány a sajátját visszavonta és az önkormányzati előterjesztést képviselői módosító indítványokkal átíratta az Országgyűléssel. 

Az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény végül a rendkívüli járulékbevételek megemelésével, a befektetések hozama tartalékának és a lakásfedezeti kötvény tőketörlesztésének folyó finanszírozásba való bevonásával, valamint a működési kiadások csökkentésével elméletileg egyensúlyba hozta az Alap mérlegét. Ez az egyensúly azonban már az elfogadáskor nagyon labilis volt, ráadásul az ingatlan-beruházások területén rendkívül nehezen kezelhető helyzetet teremtett, hiszen félévkor részben már megtörtént események törvényességét kérdőjelezte meg.

Az Alkotmánybíróságnak a járulékalap kiszélesítését megsemmisítő ítéletei tovább rontották az eredeti költségvetés végrehajthatóságának esélyeit. Az adósokkal a kintlévőségek rendezéséről kötött megállapodások némileg javították ugyan a fizetési fegyelmet, de a járulékbevételek jelentős elmaradását nem tudták ellensúlyozni.

Az optimista járulékbevételi előrejelzések alapján 1995. augusztusában még jóval 5 milliárd forint alatti hiány volt prognosztizálható, melynek elérése a Pénzügyminisztérium, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat közös szándékának volt minősíthető.  Tényleges garanciák azonban nem álltak rendelkezésre, így a \"folyamatirányításnak\" érdemben nem volt realitása a bevételi oldal jelentős elmaradása esetére.

A restrikciós gazdaságpolitika következtében mérséklődő gazdasági növekedés visszafogta a járulékalap növekedését is. (1995-ben 14 % körül alakult.)  A foglalkoztatottak egy részének kényszervállalkozóvá válása és a járulékfizetés alóli kibújásra törekvés további erősödése is behatárolta a járulékbevételek növelésének lehetőségét. 

A teljesítési adatok tanúsága szerint a rendszeres járulékbevételek körében az elmaradás az egyéni nyugdíjjárulék befizetéseknél (14 %-os) és a munkanélküliek után fizetett nyugdíjjáruléknál (24 %-os) jelentős. Annak ellenére, hogy a teljesítési adatok a behajtásból eredő rendkívüli járulékbevételeket is tartalmazzák. A munkáltatói járulék-befizetések 4 %-kal meghaladták a tervezettet. Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra is hogy a munkáltatói és egyéni járulék nagysága egyre inkább elszakad a járulékmérték arányoktól. Szintén jelentős elmaradás tapasztalható (11 %-os) a mesterségesen felnagyított előirányzatú rendkívüli járulékbevételeknél is. Ez az elmaradás azonban a mérleg pozícióját nem rontja tovább, mivel a járulékbevételek és a késedelmi pótlék teljesítése sorai között oszlik szét.

Összességében a bevételek 16,8 milliárd forinttal (3,3 %-kal) maradtak el a tervezettől.

A kiadások egészében a terveknek megfelelően alakultak. A nyugdíjkiadások és a folyamatos működési kiadások megfelelnek az előirányzatnak, sőt a nyugdíjkiadásban kisebb megtakarítás várható. Az ingatlan-beruházásoknál mutatkozó többlet a törvény sajátos fogalmazásából ered, amellyel a 940 millió forintos előirányzat 930 millió forintos túllépését engedélyezte. (Gyakorlatilag a törvény elfogadásakor fennálló tényeket ismerte el.)

A Ny. Alap 1995. költségvetési éve az auditálás előtti adatok alapján 18,2 milliárd forint deficittel zárult. A hiány rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadása keretében kerül sor. Ennek megtörténte a Ny. Alapnak a kincstári egységes számla hitelezési rendszeréhez való kapcsolódása és az ennek keretében várhatóan felmerülő, de az 1996. évi költségvetésben számításba nem vett kamatfizetési kötelezettsége szempontjából is alapvető fontosságú.

A likviditási tartalék törvényben előírt 6 %-os feltöltési kötelezettsége nem valósult meg, sőt figyelembe véve az 1995. évi hiányt és az 1994. évi hiány rendezését is 0,8 milliárd forintra csökkent.  A befektetések hozama tartaléka gyakorlatilag elfogyott és a tartósan befektetett eszközök állománya is megcsappant. Vissztehermentesen a törvényben előírt mérték töredékét (4,3 milliárd forintot) adta át az ÁPV Rt - ennek egy részét is diktált árú visszavásárlási opcióval, vagy az osztalék felhasználását megkötő előírással terhelten.




Részletes indoklás

I. fejezet
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása


A főösszege és a hiány rendezése

Az 1. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi főösszege 494 591 millió forint, kiadási főösszege 512 833 millió forint volt 1995-ben. Ennek következtében 18 241 millió forintos hiány alakult ki. 

A hiány rendezéséről - az 1996. évi központi költségvetési törvény rendelkezéseinek megfelelően - a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kell gondoskodni. 

A hiányt és annak pénzügyi rendezését az előző évek gyakorlatának megfelelően, keresztül kell futtatni a likviditási tartalékon.

A bevételek részletezése

A 2. §-hoz

A Ny. Alap járulékbevételei több, mint 21 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől. Ennek elsődleges oka, hogy a mérséklődő gazdasági növekedés következtében a járulékalap is a tervezettnél kisebb mértékben növekedett. Ehhez járult, a járulékfizetés alóli kibújásra törekvés további erősödése és az Alkotmánybíróság járulékalap-szélesítést megsemmisítő ítéleteinek hatása. A teljesülés bizonytalanságát fokozta, hogy a kintlévőségek behajtásából eredő rendkívüli bevétel az előirányzati szerkezettel ellentétben - a járulék-nyilvántartási rendszer merevségéből adódóan - a rendszeres járulékbevételek és a társadalombiztosítási bevételekkel kapcsolatos egyéb bevételek megfelelő sorain jelent meg.

Az így számított munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék-befizetések 13 milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, az egyéni nyugdíjjárulék befizetések viszont még ezzel együtt is több, mint 11 milliárd forinttal az előirányzat alatt maradtak.

A munkanélküli ellátások után fizetett járulékok összességükben még az előirányzatuk háromnegyedét sem érték el, míg az egyes szociális ellátások után fizetett járulékok tervszerűen alakultak.

A késedelmi pótlék és rendbírság teljesülése közel fél milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot, annak ellenére, hogy a nagy adósokkal kötött megállapodások keretében a késedelmi pótlék megfizetését számos esetben elengedték. Az egyéb bevételek, elsősorban a jogosulatlanul kifizetett nyugdíjak jelentős visszatérülése következtében 1,3 milliárd forinttal meghaladták a tervet.

A kamat és egyéb hozambevételek 16 %-kal (mintegy fél milliárd forinttal) haladták meg az előirányzatot, míg az alapok közötti elszámolásokból származó bevételek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások kissé erőteljesebb növekedése következtében 2 %-kal a tervezett szint felett teljesültek.

A  befektetések hozama tartalékának és a lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztésének folyó finanszírozásba vonása tervszerűen megtörtént. A lakásfedezeti kötvény értékesítése során 38 millió forint a tőkemaradvány érték  ami a befektetések¦hozama tartalékát növeli.

A lakásfedezeti kötvény folyó finanszírozásba bevont összegén kívül számviteli előírások szerinti értéken 1.350 millió forint tőkerészét az 1995 évi beruházások megvalósítása érdekében kellett értékesíteni. A befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel a hivatali apparátus munkavégzésre megfelelő elhelyezését szolgáló befektetési¦beruházási konstrukciók feszítő kényszerének hatása alatt 915 millió forinttal meghaladták a 335 millió forintos előirányzatot, mely önmagában is csak a lakásfedezeti kötvény-vagyon egy részének értékesítésével volt realizálható.

A működési célú bevételek - a nyugdíjbiztosítás által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos kiadások fokozottabb megtérítésének köszönhetően - az előirányzatot 539 millió forinttal haladták meg. Ez a növekmény tartalmazza az 1994. évi pénzmaradványból felhasznált 160 millió forintot is.



A kiadások részletezése

A 3. §-hoz

A nyugellátások 1995-ben gyakorlatilag a terveknek megfelelően alakultak.

A nyugellátások szerkezetében egy jelentős változás következett be. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló 60/1991. sz. Ogy. határozat értelmében a még profiltisztításra váró utolsó nyugellátás csoport, a mezőgazdasági járadékok finanszírozását is átvette a központi költségvetés.

A társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ága által finanszírozott nyugdíjkiadások összege 443,2 milliárd forint volt, ez az azonos alapra hozott 1994. évi 379,2 milliárd forint nyugdíjkiadást 64 milliárd forinttal meghaladta, ami 16,9 %-os kiadásnövekedést jelent. Az előirányzott 443,7 milliárd forinttal szemben 0,5 milliárd forint megtakarítás jelentkezett. 

1995-ben a nyugdíjbiztosítás átlagosan havi 2 302 ezer főnek szolgáltatott összesen, 2 636 ezer ellátást: a különbözetet az özvegyi nyugdíjrendszer többszörös ellátásai jelentik. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 16 040 forint volt, az átlag 15,5 %-kal emelkedett az 1994. évi azonos alapokra számított értékhez képest.

A saját jogú öregségi ellátásokra 380,7 milliárd forint fordítódott: az idetartozó nyugdíjasok havi átlagos létszáma 1 950 ezer fő, az átlagos nyugdíj havi 16 270 forint volt. Ebből havonta átlagosan 31 ezer fő korhatár alatti korkedvezményes nyugdíjban részesült. 

A hozzátartozói ellátásokra összesen 62,5 milliárd forintot fordított az ágazat, átlagosan 686 ezer ellátás folyósítására került sor. Ebből átlagosan havonta 241 ezer fő hozzátartozói nyugellátásban, 104 ezer fő árva-ellátásban részesült önálló ellátásként, 341 ezer ellátás pedig saját jogon szerzett nyugdíjhoz kapcsolódva került kiegészítő ellátásként kifizetésre. A főellátásnak számító özvegyi-szülői nyugdíj átlagosan 12 170 forint, a kiegészítő ellátás 3 570 forint volt havonta.

Az 1995. évi nyugdíjemelésekre márciusban és szeptemberben került sor. A Központi Költségvetés háttérszámításaival megegyezően az 1995. évi költségvetés tervezésekor prognosztizált mértékrendszer 14,5 %-os nettó átlagkereset-emelkedést tartalmazott. Az Országgyűlés döntése értelmében márciusban 11 %-os, majd szeptemberben 4 %-os nyugdíjemelés történt, mindkét esetben visszamenőleges hatállyal 1995 január 1-jéig. A tényszámok ismeretében a nyugdíjbiztosítási ágazatnál a márciusi 11 %-os emelés tárgyhavi kiadása 3,5 milliárd forint, a szeptemberi 4 %-os nyugdíjemelés tárgyhavi kiadása 1,4 milliárd forint volt. A nyugdíjbiztosítási ágazat ellátásainak márciusi és szeptemberi emelése együttesen 57,5 milliárd forint volt. A két intézkedés együttes hatására megvalósult nyugdíjemelés mértéke összesen: 15,4 %-ot tett ki. 

Az infláció hatására az alapok által közösen finanszírozott kiadásokhoz való hozzájárulás - elsősorban a postai költségek - 24 %-kal haladták meg a tervezettet.

A működésre fordított 8 064 millió forint 529 millió forinttal haladta meg a tervezettet. Ez a növekmény 10 millió forinttal kevesebb, mint a működési célú bevételek többlete, mivel ez az összeg az informatikai fejlesztésre átadott pénzeszközök keretét növelte. A világbanki program hazai költségére az Alap a terveknek megfelelően adott át pénzeszközöket a működési költségvetés számára, míg az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére csak a ténylegesen kifizethető jutalék összegét utalta át. A működési célú ingatlan-beruházások költségeire az Alap a befektetett eszközök értékesítéséből származó többletbevétellel növelt összegben biztosított forrást.

A vagyongazdálkodási kiadások (kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítások) 198 %-kal haladták meg a tervezettet és így 268 millió forintot értek el. A vagyongazdálkodási kiadások nagyarányú növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a Befektetések hozama tartaléka terhére elindított beruházások áfája is (megfelelő jogi szabályozás hiányában) itt került elszámolásra.

A nyugdíjkiadások után átadott járulék a terveknek megfelelően alakult és 56,7 milliárd forintos értékben teljesült.


Működési költségvetés

A 4. §-hoz

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény 9 223 millió forint összegű működési kiadást irányoz elő, a beruházásokkal együtt, mely azonban törvényi felhatalmazással 930 millió forinttal túlléphető. A törvény által biztosított 10 153 millió forint előirányzat 1995-ben terven felüli működési költségtérítések, befektetett eszközök értékesítése és az 1994. évi pénzmaradvány felhasználása következtében összesen 562 millió forinttal növekedett, így az ágazati szintű módosított előirányzat 10 715 millió forint, mellyel szemben 10 146 millió forint a teljesítés, és 521 millió forint a pénzmaradvány. Ebből 118 millió forint a világbanki kölcsönnel kapcsolatos hazai kiadások, 26 millió forint pedig az informatikai fejlesztések pénzmaradványa. Így a szabadon felhasználható pénzmaradvány 337 millió forint, a működési költségvetés pénzmaradvánnyal növelt bevételi és kiadási főösszege pedig 10 667 millió forint lett. 

Az előirányzatok, illetve a teljesítések címenkénti bontásban a következőképpen alakultak:

1. cím: Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása

A törvény által biztosított 648 millió forint, az elemi költségvetésben 9 millió forinttal megemelésre került, illetve tovább módosult év közben 193 millió forinttal. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alcím 79 millió forint törvényi előirányzata 8, illetve 5 millió forinttal módosult az elemi költségvetés illetve évközben, míg az ONYF alcím költségvetése az elemi költségvetés során 1 millió forinttal növekedett a törvényben meghatározott 569 millió forinthoz képest, a költségvetési év végére 758 millió forintra módosult. Az összességében 850 millió forint módosított előirányzattal szembeni teljesítés 798 millió forint, melyből a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál 53 millió forint, az ONYF-nél pedig 745 millió forint került felhasználásra.
 Az évközi módosítás forrásai:
- az 1994. évi pénzmaradvány 
- a nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási feladatokért kapott költségtérítés eredeti előirányzat feletti része
- központosított előirányzatok.
A szűkös kiadási előirányzatok túllépését, illetve a mintegy 50 millió forintos \"alulteljesítést\" részben az év végi kifizetések visszafogása, részben pedig az utolsó banki napokra eső költségtérítésből származó többletbevétel eredményezte, melynek felhasználására az 1995. költségvetési évben már nem nyílt lehetőség.
(A fentiek ágazati szinten is érvényesek)


2. cím: Területi igazgatóságok 

1. A kiadási előirányzatok alakulása.

A törvényben jóváhagyott központosított kiadási előirányzat terhére az ONYF a területi igazgatóságok 1995. évi eredeti kiadási előirányzatát 31 millió forinttal megemelte és 3 298 millió forintban engedélyezte.
Az év közi módosítások eredményeképpen 1995. december 31-én a területi igazgatóságok módosított kiadási előirányzata 3 491 millió forint. Az előirányzat emelkedésének mértéke 193 millió forint , melynek összetétele:

66 millió forint felügyeleti szervi;	
99 millió forint pénzmaradvány igénybevétele;
28 millió forint saját bevétel

Az igen szűkös pénzügyi keretek miatt év közben az ONYF több igazgatóság kiadási előirányzatát zárolta, ezzel fedezve a pénzügyileg nehéz helyzetben levő igazgatóságok kiadásait. A szűkösség mellett az átgondolt, takarékos gazdálkodás lehetővé tette a december havi finanszírozási keret csökkentését is.

2. A kiadási előirányzatok felhasználása

A folyamatos működési kiadásmódosított előirányzata 3 458 millió forint. A felhasználás 3 297 millió forint. A teljesítés 95,3 %-ban teljesült. Ezen belül a személyi juttatások és járulékos vonzatai csaknem 100 %-os teljesítést mutatnak. 

A dologi kiadások 82,2 %-os teljesítésénél szerepet játszik, hogy a közüzemi számlák utolsó negyedéves elszámolása áthúzódik az 1996-os évre.

3. cím:  Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

1.) Kiadási előirányzatok alakulása.

A NYUFIG 1 404 millió forint eredeti kiadási előirányzata az év végére 1 634 millió forintra módosult. Az előirányzat módosítás mértéke + 230 millió  forint , melynek összetétele

162 millió forint felügyeleti szervi;	
21 millió forint pénzmaradvány igénybevétele;
47 millió forint saját bevétel

2.) A kiadási előirányzatok felhasználása

A folyamatos működési kiadás módosított előirányzata 1 630 millió forint . A felhasználás 1 511 millió forint . A teljesítés 92,7 %-ban teljesült . Ezen belül a személyi juttatások teljesítése 94,9 % alatt maradt . A NYUFIG 1995. évre tervezte a házastársi pótlék logisztikai felülvizsgálatát , amely a fluktuáció miatt 1996-ban realizálódik majd .A felülvizsgálathoz szükséges program és annak tesztelési költsége így csak 1996-ban fog felmerülni .

A dologi kiadások 86,7 %-os teljesítését az okozta, hogy a kiadási előirányzatokra engedélyezett keretösszeg későn állt rendelkezésükre, így a raktárkészletük \"felélésére\" kényszerültek.

9. cím Központosított előirányzatok

Az elemi előirányzat 40 millió forintos csökkenést tartalmaz a törvényben meghatározott 3.904 millió forinthoz képest, ami által lehetőség nyílt az 1-3. címeknél jelentkezett forráshiány rendezésére. A jelzett forrásrendezés azonban a 9. címen belüli átcsoportosítást, illetve egyes előirányzatok kényszerű csökkenését eredményezte. 

Az 1995. évi módosított központosított előirányzatok összege 4 740 millió forint, melyhez képest a teljesítés 5 038 millió forint. Ebből az ingatlan-beruházási célú befektetések előirányzata és teljesítése 1 325 millió forint, melynek forrásául az ingatlan-beruházások költség-megtakarítása és - a költségvetési törvény felhatalmazása alapján - befektetett eszközök értékesítése szolgált. Az E. Alap részére - a terveknek megfelelően - 1.500 millió forintot adott át a Ny. Alap a közös érdekeltségű feladatokhoz való nettó hozzájárulásként.

A központosított működési kiadások között szereplő személyi juttatások, közterheik és a dologi kiadások jogcímeihez kapcsolódó teljesítési adatok a felmerülési helyükre, azaz az 1-3. címekre kerültek átcsoportosításra, így a törvény által a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai között külön soron szerepeltetett, az  ellenőrök anyagi ösztönzésére fordítható 40 millió forint is, melyből ténylegesen 30,5 millió forint került felhasználásra. A fel nem használt 9,5 millió forint nem is került az Alaptól lehívásra és a pénzmaradvány-kimutatásban csökkentő tételként szerepel.

Az informatikai fejlesztésekre és a világbanki program hazai költségeire átadott pénzeszköz (558 millió forint, illetve 150 millió forint) és a tényleges felhasználás ( 542 millió forint, illetve 32 millió forint) különbözeteként adódó pénzmaradványt a törvényi előírásoknak megfelelően, elkülönítetten kell kezelni és csak saját, 1996. évi előirányzatuk növelésére használhatók fel.

II. fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása

III. fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK 


10. §-hoz

A Ny. Alap likviditási tartalékának 1995. évi zárszámadás szerinti egyenlege ¦23.053 millió forint.
Az 1991. évi hiány kötvény kibocsátásból történő visszapótlása 822 millió forint, az 1992. évi hiányt finanszírozó kötvény kibocsátásból származó bevétel 5.162 millió forint, a likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1995. évi visszapótlása 756 millió forint. Az 1995. évi költségvetési hiány likviditási tartalékot érintő összege -18.200 millió forint.
A zárszámadás időpontjában aktuális pénzforgalmi állapot 854 millió forint a 1994. évi hiány és az 1991. évi likviditási tartalék rendező tételeinek eredményeként. 


11. §-hoz

Az Ny. Alap javára történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás 1995. évben a számviteli törvény vonatkozó szabálya szerinti értéken 4.152 millió forint (Postabank, OTP, Borsodchem -részvények, Váci Cemü ingatlan). 





Indokolás
az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetéséhez


Az E. Alap 1995. évi költségvetését tartalmazó, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény nagy késéssel, csak 1995. június 30-án került elfogadásra. Az 1995. január 10-én az Országgyűlés elé terjesztett a Közgyűlés által elfogadott előzetes egyeztetéseken kialakult kompromisszumos költségvetési javaslatot a Kormány a stabilizációs programra való hivatkozással visszavonta, majd a március 12-i ülése alapján új költségvetési javaslatot dolgozott ki. Ennek alapján az Önkormányzat is átdolgozta javaslatát. E két javaslat került az Országgyűlés elé, majd a Kormány saját javaslatát visszavonta, és a Parlament a költségvetési törvényjavaslatot egyéni képviselői indítványok alapján módosította, és alkotta meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényt. Az Országgyűlés által végül elfogadott költségvetés nagyon feszített kiadási és bevételi előirányzatokat tartalmazott.

A költségvetés elfogadása után az Alkotmánybíróság a stabilizációs intézkedési csomag számos elemét megsemmisítette, ami megváltoztatta az E. Alap költségvetésének feltételeit. Az Alkotmánybíróság elvetette a betegszabadság meghosszabbítását, a szerzői jogvédelem alá eső jövedelmek járulékkötelezettségét. A betegszabadság meghosszabbításának elvetése több oldalról is kedvezőtlenül érintette a költségvetést, egyrészt elmaradt a meghosszabbított betegszabadság után fizetendő járulékbevétel, és 5 milliárd forinttal nagyobb lett a táppénzkiadás, amit a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a pénzbeli szolgáltatások keretében fizetendő 1,5 milliárd forintos többlet járulékfizetés is terhelt. Az Alkotmánybírósági megsemmisítések következtében az E. Alap mintegy 7 milliárd forint bevételtől esett el, és 6,5 milliárd forint kiadási többlet jelentkezett, ami összességében 13,5 milliárd forinttal növelte az E. Alap 1995. évi hiányát..

Az E. Alap költségvetése szempontjából kedvezőtlen intézkedések ellensúlyozására az Önkormányzat különböző intézkedéseket hozott a behajtási tevékenység hatékonyságának fokozása, a kintlévőségek eredményesebb behajtása érdekében. A költségvetési hiány enyhítése érdekében a kiadási oldalon is megszorító intézkedésekre került sor, melynek keretében a gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzata 2 milliárd forinttal került csökkentésre. A megtakarítás forrását az ellátások fejlesztési előirányzata és egyes ellátási formák kiadási előirányzatainak várható megtakarításai képezték.

Az E. Alap költségvetése 436,9 milliárd forint bevétellel és ugyanennyi kiadással, 0 egyenleggel számolt. A teljesítés azonban 422,9 milliárd forint bevételi és 445,2 milliárd forint kiadási összeggel, 22,3 milliárd forint hiánnyal zárult. A bevételi oldal 14,0 milliárd forintos elmaradását alapvetően a munkáltatói, az egyéni és a munkanélküli ellátások után fizetett egészségbiztosítási járulékbevételek előirányzattól való jelentős elmaradása eredményezte. 

A kiadási oldal 8,3 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. A táppénzkiadások 5 milliárd forinttal és a nyugdíjbiztosítási ágnak ezután fizetendő 1,5 milliárd forinttal, a gyógyászati segédeszközök támogatása 3,3 milliárd forinttal és a gyógyszertámogatások 2,3 milliárd forinttal nagyobbak lettek az előirányzatnál. A kiadások túlfutását mérsékelte a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainál elért 2,1 és a terhességi-gyermekágyi segélynél bekövetkező 1,3 milliárd forintos megtakarítás.

Az E. Alap 1995. évi költségvetési pozícióját jelentős mértékben rontotta, hogy az állami költségvetés az általa biztosítottak után normatív módon számított 27,9 milliárd forint helyett 10,4 milliárd forintot irányzott elő és fizetett meg.

A hiány rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.


A bevételek alakulása

1995. évben az összes járulékalap 12.1 %-kal növekedett, ami közel 4 százalékponttal elmarad a költségvetés készítésekor számított mértéktől. A munkáltatói és egyéni járulékbevételeknél az előirányzattól való elmaradás 3 %-os, összességében 9,9 milliárd forint volt. Az év során megfigyelhető volt a járulékalap növekedésének fokozatos mérséklődése. A bevételeket, illetve azok növekedését a már említett stabilizációs intézkedések elmaradása mellett mérsékelte az is, hogy az év során fokozatosan mérséklődött a járulékalap növekedési üteme, ami összefügg a járulékfizetés alóli kibúvás erősödésével, a minimálbérrel vagy egyéni vállalkozóként való alkalmazás terjedésével, amely jelenségek tovább szűkítik a járulékköteles jövedelmek nagyságát és körét. E kedvezőtlen hatásokat csak mérsékelni tudta a behajtás hatékonyságának javulása. A behajtási hányad az 1994. évi 92,5 %-ról 96,2 %-ra növekedett. Ezek hatására a járulékbevételek 14,4 %-kal növekedtek az előző évhez képest.

A kintlevőségek behajtásából származó járulékbevételek összességében 30,6 milliárd forintot tettek ki, amelyből az E. Alap 13,3 milliárd forinttal részesült. A behajtás javulásában meghatározó szerepe volt annak, hogy a MEP-ek először az 50, utána pedig a 10 millió forintnál nagyobb adóssággal rendelkező cégekkel, intézményekkel egyedileg foglalkoztak és többségükkel megállapodást kötöttek. A megállapodásoknak kettős hatása volt. Egyrészt az adósok meghatározott ütemezésben vállalták adósságaik megfizetését, másrészt azt, hogy a folyó fizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A behajtási tevékenység hatékonyságának javítására több újszerű módszer került bevezetésre. A költségvetési törvény külön keretet szabott meg a behajtást végző szerveknek a behajtás ösztönzésére a ténylegesen befolyt bevételek 2 %-a erejéig. Az év utolsó hónapjaiban pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázat, majd egyedi tárgyalások útján kezdeményezte magán cégek bevonását a társadalombiztosítás kintlévőségeinek behajtásába.

A munkanélküli ellátások után fizetett egészségbiztosítási járulékbevételek 25,6 %-kal, közel 2 milliárd forinttal maradtak el az előirányzati 8,0 milliárd forinttól, aminek a fő oka az volt, hogy a regisztrált munkanélküliek közül ellátásban részesülők száma jelentősen elmaradt a tervezéskor figyelembevett értéktől.

A központi költségvetés járulékfizetési és egyes egészségügyi ellátásokhoz kötődő fizetési kötelezettsége 100 %-osan teljesült.

A terhességmegszakítás egyéni térítési díjának az előirányzattól való elmaradása több mint 0,5 milliárd forint volt. Az egyéni térítési díj emelésére 1995. novemberében került sor, amely az év során már alig fejtette ki hatását. A díjemelés 100 %-os, a kedvezményes mértékeknél 60, illetve 50 %-os volt.

A vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel előirányzattól való elmaradása 485 millió forint volt. A 15 millió forintos bevétel az egészségbiztosítás tulajdonát képező 10 %-os OTP részvénycsomag után fizetett osztalékból származott. A Postabanknál lévő ugyanilyen arányú tulajdoni rész hozamát további postabank részvények átruházása jelentette.

Jelentős többletbevételhez jutott az E. Alap a működési célú bevételeken belül. Az előző évi pénzmaradvány felhasználása 0,7 milliárd forint volt, az egyéb működési célú bevételekből az előirányzaton felül 0,2 milliárd forint többletbevétel származott.

A Nyugdíjbiztosítási Alaptól a nyugdíjkiadások után átvett járulék közel az előirányzati szinten teljesült.





A kiadások alakulása 

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - beruházások, felújítások nélkül - 192,3 milliárd forint volt. Ez az előirányzat az energia-áremelés hatásának kompenzálása címén a központi költségvetésből átutalandó - közel 0,9 milliárd forintos - összeggel automatikusan megemelkedve 193,2 milliárd forint lett, amely az 1994. évi teljesítést 14 %-kal haladta meg.

Az 1995. évi gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzata kialakítását nagymértékben befolyásolta az ellátás profilját, a térítésmentesen igénybevehető egészségügyi szolgáltatások körét és a finanszírozás volumenét szűkítő stabilizációs intézkedések keretében betervezett 5 milliárd forintos finanszírozás csökkenés. Az 1995. év jellemzője volt még, hogy az előző évek gyakorlatával ellentétben a központi költségvetés a korábbi és a tárgyévi - a közalkalmazottak bérezését befolyásoló - központi intézkedések kiadás növelő hatásának ellentételezésére nem biztosított forrást. Az 1994. évi bérintézkedések szintezésének előirányzata 3,5, az 1995. évi közalkalmazotti illetményalap emelésének előirányzata 5,7 milliárd forintot tett ki. A dologi kiadások növekedésének ellentételezésére 10 %-os intézményi növekedés lett betervezve a járó- és a fekvőbetegellátó intézményeknél 13,8 milliárd forintos összegben. 

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Pénzügyminisztériummal és a Népjóléti Minisztériummal kötött megállapodás alapján (Budapest, 1995. július 28.) módosította az egyes ellátási formák kassza-előirányzatát, és a költségvetés teljesítésének biztosítékaként saját hatáskörbe vont 2,5 milliárd forint céltartalékot, amelyből 0,5 milliárd forintot az év végén az esetfinanszírozási körben felhasználásra engedélyezett. A céltartalék alapját részben a gyógyító-megelőző ellátások fejlesztési előirányzata, részben az egyes ellátási formák kiadási előirányzatának várható megtakarításai képezték.

Az 1995. évi gyógyító-megelőző ellátások kiadása végülis 191,1 milliárd forintot tett ki, amely 2,1 milliárd forintos megtakarítást jelentett az előirányzathoz képest. Ezen belül azonban igen nagy kassza-átcsoportosításokra és módosításokra került sor.

A stabilizációs intézkedések következtében 4,1 milliárd forint finanszírozás csökkenés valósult meg, szemben az előirányzott 5 milliárd forinttal. Az egyes szolgáltatásoknál évközi visszapótlás vált szükségessé az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében. A fogorvosi szolgáltatás csökkentett finanszírozása csak 1995. szeptember 1-től volt teljesíthető, ezért a kassza-előirányzat - további két hónap bázis értéken való finanszírozása miatt - 176 millió forinttal kiegészült, a teljesítés végül 181 millió forinttal haladta meg az előirányzatot. A munkaegészségügyi alapellátás finanszírozásának megszűntetése, a vonatkozó szakmai és finanszírozási jogszabályok késedelmes megjelenése miatt szintén komoly problémákat okozott, amelyek enyhítésére szükségessé vált a július és augusztus havi változatlan mértékű finanszírozás, továbbá a feladatok átszervezéséhez, a munkajogi problémák kezeléséhez egyszeri kiegészítő támogatás biztosítása, amelyek összességükben 131 millió forintos többletfelhasználást eredményeztek. Hasonló indokok alapján került sor a sportegészségügyi ellátásban 8 millió forint többlet felhasználására.

A mentés és betegszállítás csökkentett kassza-előirányzata az év végén több mint a csökkentés teljes - 400 millió forintos - összegével kiegészítésre került. A teljesítés a módosított előirányzatot végeredményben 35 millió forinttal haladta meg. Az évközi nagymértékű előirányzat növelést az tette indokolttá, hogy az 1995. július 1-től bevezetésre kerülő egyéni térítési díjakból (copayment) származó bevételek az elvonásnak csak a töredékét kompenzálták, a nagymértékű finanszírozás csökkentés pedig az Országos Mentőszolgálat működőképességét, ezáltal az ellátást veszélyeztette volna.

A háziorvosi ellátás finanszírozására előirányzott összeg a módosítások után - az 1994. évi teljesítésnél 5,6 %-kal magasabb összeg - 18,9 milliárd forint volt, amely teljes mértékben felhasználásra került. Ezen belül a teljesítmény-arányos díjazásra fordított összeg 13,9 milliárd forint volt. A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatokra jutó éves átlagos teljesítménydíj 1995-ben 2,2 millió forint volt.

Az év során mindössze 8 körzettel bővült a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgálatok száma. Új körzetek létesítésének egyik akadályozó tényezője volt, hogy a működtetéshez elegendő \"kártya\" számot az újonnan  belépő háziorvosok csak hosszabb idő után, esetenként egyáltalán nem tudják elérni. E probléma kezelésére 1995. október 1-től bevezetésre került az új körzetek kiegészítő támogatása, mely szerint a működés megkezdésétől számított egy éven át a területi ellátási kötelezettséggel létesített új szolgálatok finanszírozása kiegészítésre kerül. Az év során folyamatosan növekedett a magán vagy társas vállalkozásként működtetett szolgálatok száma, és az év végére arányuk elérte az összes szolgálat 61,2 %-át.

A feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátásra felhasznált összeg 3,7 milliárd forint volt, amelyből 3,3 milliárd forint a gondozói tevékenység finanszírozására fordított összeg.

A feladat + teljesítmény finanszírozott járóbeteg szakellátás 25,7 milliárd forinttal részesedett az 1995-ös költségvetési keretből. Ezen összegből a  báziselőirányzaton alapuló rögzített fix díjakra 16,8 milliárd forint, a WHO kód szerinti teljesítmény-jelentések alapján 8,6 milliárd forint került kifizetésre teljesítménydíjként, és az ÁNTSZ megyei intézetei által az egészségügyi intézetek és szolgálatok részére végzett mikrobiológiai vizsgálatok teljesítménye alapján 0,3 milliárd forint került felosztásra. Az érvényes WHO kódrendszerrel mért és jelentett teljesítmények alapján - az 1994. évi teljesített 20,0 milliárddal szemben - 1995. évben 26,2 milliárd, korrekciós elszámolásként további 49 millió pont került elszámolásra. 1995. év márciusában a jelentett és elszámolt pontszám a 2,5 milliárdot is meghaladta. A havi aktuális pont-forintértéke 0,2553 és 0,3862 között változott a havonként jelentett teljesítménypontok függvényében.

Fekvőbeteg szakellátásra a speciális finanszírozású feladatok nélkül 108,4 milliárd forint került felhasználásra, melynek 89,4 %-át, 96,9 milliárd forintot az aktív ellátásokra, 10,6 %-át, 11,5 milliárd forintot a krónikus ellátások finanszírozására fordított az Egészségbiztosítási Alap kezelője. 1995-ben 9,5 milliárd forint került beépítésre a 10 %-os színvonaltartásra. Ebből 8,5 milliárd forint az aktív és 1,0 milliárd forint a krónikus kassza előirányzatát növelte. Az év során a fekvőbeteg szakellátásban új fejlesztés befogadására nem került sor.

A fekvőbeteg szakellátásban ellátott esetek száma az előző évhez képest 6,8 %-kal növekedett. Az aktív ellátásban teljesített éves súlyszám 2 280 982 volt, amely 9,8 %-kal haladja meg az 1994. július 1-jével módosított szerződéses bázis szintet. A havi teljesítmények 180 és 210 ezer súlyszám között ingadoztak. A krónikus ellátásban az ellátott esetek száma 296.619, ami 9,9 %-os növekedést mutat az előző évhez képest.

Az aktív fekvőbeteg szakellátás átlagos országos alapdíja 44.281 forint/súlyszám volt, 37,6 %-kal magasabb az előző évi átlagnál. Ez az arány a krónikus ellátásban 24,6 % növekedést mutat, az átlagos alapdíj 1.546 forintról 1.926 forintra emelkedett.

Az 1995. október 1-jével megkötött új finanszírozási szerződések pénzügyi szempontból már nem érintették az 1995-ös évet. Az új szerződések alapján a fekvőbeteg intézmények száma 176-ról 169-re csökkent (megszűnt 5 szülőotthon, 1 MÁV intézmény, egyesült 2 fővárosi HM kórház). Érdemi változás - csökkenés - az aktív ágyak esetében történt, 10.970 ágy szűnt meg, azaz az összes ágy 10,5 %-a, az aktív ágyak közel 13 %-a. A krónikus ágyak száma csekély mértékben, 220-szal, 1,1 %-kal nőtt, így az össz ágyszámon belüli aránya 18,9 %-ról 21,3 %-ra emelkedett. 

A súlyszámban mért havonkénti országos teljesítmények 1995. október és 1996. március közötti időszakban nem mutatnak jelentős eltérést a megelőző év hasonló időszakához képest. Az egyes intézmények, illetve egyes kórházi osztályok megszűnését követően a betegforgalom az arra kijelölt másik kórházi osztályon, intézményben jelentkezett. Az átlagos ápolási idő a jelzett időszakban enyhén növekedett, mely ellentétes tendenciát mutat a kívánt hatással. További intézményi szintű vizsgálatot igényelne az új szerződések nyomán végrehajtott létszámleépítéseknek, illetve azok többlet pénzügyi terheinek, és a működési költségekben bekövetkezett megtakarításoknak a felmérése.

Az 1995. október 1-jével mért teljesítmények már országosan egységes rendszerben vannak elszámolva. Ez az alkalmazkodási kényszer a 90 %-os garancia mellett is kikényszeríti a struktúra átalakítását, restrikcióját, mert csak akkor kerülhet egyensúlyba az intézmények kiadása és bevétele.

Az esetfinanszírozotti körbe tartozó ellátások az összes gyógyító-megelőző ellátás 5,9 %-át tették ki, miközben 1994. évben ez az arány 4,7 % volt, mely igen jól jellemzi az elvégzett nagyértékű diagnosztikai eljárások, műtétek (főként transzplantációk) és művesekezelések számának és technológiai fejlődésének a mértékét és az e területeket fokozottan súlytó magas infláció hatását. Az 1995. év során több új diagnosztikai egység (CT, MRI, DSA) kezdte meg működését. A művesekezelések 50 %-át, a CT és MRI vizsgálatoknak pedig 19,4 és 67,7 %-át magánvállalkozások végezték.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Kockázatkezelő Kuratóriumai 1995. év során négy témakörben összességében 1653,5 millió forintot használtak fel kockázatkezelő és otthoni ápolási programok támogatására, amely az 1994. évi teljesítésnek a 85 %-a. A szükségletkommunikáció témakörben beérkező pályázatok közül a 60 kedvezően elbírált pályázat 83,6 millió forint támogatásban részesült, szűrés gondozás témakörben a hasonló számok 297, illetve 488,1 millió forint, életmód programnál 1351, illetve 933,4 millió forint, 
otthoni ápolás és házi hospice program esetében pedig 33 pályázat támogatásaként összesen 148,4 millió forint került kiutalásra.

A gyógyszerkiadásokra 1995. évre 67,7 milliárd forint lett elôirányozva, ténylegesen 70,0 milliárd forint került kifizetésre. A 2,3 milliárd forintos túllépés - különösen az elmúlt évekhez képest - nem minôsül jelentôsnek, amelyet nagyrészt az új - alaplistás - gyógyszer-támogatási rendszer bevezetése eredményezett.

Nagy mértékben növekedtek azonban a lakossági terhek, amit jól mutat, hogy az elmúlt évi 20,5 milliárd forintot kitevő lakossági gyógyszerkiadás, 1995. évben 30,3 milliárd forint volt, annak ellenére, hogy ugyanezen időszakokban a gyógyszerfogyasztás volumene 5,5 %-kal csökkent.

A gyógyszerárak - a január 1-jei 19,2 %-os termelői áremelkedést követően az év folyamán még több alkalommal - összesen átlagosan 30,2- %-kal emelkedtek. A termelői áremelések azonban nem kerültek  automatikusan elfogadásra, mert valamennyinél elôzôleg megtörtént a legalacsonyabb gyógyszer árszínvonalú országokkal (francia és spanyol) való összehasonlítás, melynek eredményeként 250 készítménynél sikerült évközi árcsökkentést elérni. A növekvô versenyhelyzettel összefüggésben további árcsökkentő hatással járt az azonos hatóanyagú gyógyszerekre - a négy évvel ezelôtt - bevezetett fix összegű támogatás.

Az un. alaplistás gyógyszereknél, melyek támogatási mértéke 100, 95 és 90 %, az évközi drágulásokból adódó különbözetet kizárólag a társadalombiztosításnak kellett viselnie. A 40-70 %-kal támogatott gyógyszereknél viszont nem a térítési díj, hanem a támogatás összege került befagyasztásra Az árszintnövekedés a fix összegben támogatott gyógyszerek körében az átlagosnál jóval alacsonyabb. Mindezeket figyelembe véve a fix összegű támogatás következtében elért megtakarítás éves szinten mintegy 2,5 milliárd forintra becsülhetô. 

Közgyógyellátás keretében kiadott gyógyszer támogatása 14,2 milliárd forint. volt, ami 19,5 %-a az összes gyógyszertámogatásnak. Ebbôl az összegbôl - a betegek helyett - a központi költségvetés fizetett ki 5,4 milliárd forintot. A ún. méltányossági alapon kiadott közgyógyellátási igazolványok után a közgyógyellátás önkormányzati térítése 1,152 millió forint volt. 1995. év végén az 514,342 közgyógyellátási igazolvány volt forgalomban, melybôl 302,791 alanyi, 211,511 méltányossági jogcímű. (Megjegyzendő, hogy egy közgyógyellátott számára 1995-ben átlagosan 48,9 receptet írtak fel az orvosok a közgyógyellátás terhére, szemben az egy biztosítottra átlagosan jutó 12,1 vénnyel.)

A gyógyszertárak elszámolásának, és az orvosok gyógyszerrendelési gyakorlatának ellenôrzése szúrópróbaszerűen történt az elmúlt évben, amelynek a hatékonyságát erősen hátráltatta a kis létszámú és rosszul fizetett ellenôrzô fôorvosi, fôgyógyszerészi apparátus kapacitása és az év során számos - nagy  leterhelést jelentô - rendkívüli feladat elvégzése. Az ellenôrzés hatékonyságának számottevô javulása csak az 1996. január 1-tôl indult országos vényadatfeldolgozó rendszer teljes körű működésének megvalósulásával érhetô el.

A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási kiadásai 10,8 milliárd forintot tettek ki. A 7,5 milliárd forintos előirányzat elfogadásakor (júniusban) már 5,3 milliárd forint volt a felhasználás. Az igen jelentős 3,3 milliárd forintos túllépés okai az alábbiak voltak. 

Az elôirányzat tervezésénél 15 %-os forintleértékelési és 20 %-os átlagos fogyasztóiár-növekedés lett figyelembe véve, szemben a bekövetkezett 24, illetve 28,2 százalékos mértékkel. 
A tervekkel ellentétben nem került át a gyógyító-megelôzô ellátás finanszírozásába a beültethetô szemlencse és az ideiglenes végtagprotézis sem, melyek kiadásai 200, illetve 33 millió forintot tettek ki.
A fogászatban a technikai eszközök ártámogatásának megszűnését megelőzően fokozott többletigény keletkezett az ilyen termékek iránt. Egyes hónapokban a korábbi 100 millió forintos igénnyel szemben 144, 165 millió forint került kifizetésre a fogtechnikai termékek után.

A tervezetthez képest fél év késéssel - szeptemberben - lépett életbe az új támogatási rendszer, mely fix összegű támogatást tartalmaz a korábbi fogyasztói árak százalékában meghatározott támogatási rendszerhez képest. Az új támogatási rendszer az év hátralévő részében 400 millió forintos megtakarítást eredményezett a fogtechnika területén, 40, illetve 50 millió forintos megtakarítást a lúdtalpbetétek és az ortopéd cipők támogatásában.

A gyógyfürdô kezelések támogatásának elôirányzata 0,6 milliárd, a tényleges felhasználás ennek több mint kétszerese 1,24 milliárd forint volt. A túllépést az okozta, hogy az elôirányzat elfogadásáig eltelt hat hónapos idôszakban a felhasználás már 597 millió forintot tett ki. Az elôirányzat elfogadásával egyidejűleg megváltozott ezen kezelések rendelésének társadalombiztosítási támogatással igénybevehetô lehetôsége, amely számos ellentmondással rendelkezik és nem alkalmas a megtakarítások elérésére. (Nem egyértelmű a törvényi rendelkezések alapján, hogy mikor vehető igénybe ingyenesen a gyógyfürdő szolgáltatás, mit takar \"az akut esemény által indokolt gyógyfürdő ellátás\", a termál gyógymedence támogatásának a megszüntetése a sokkal drágább, egyéb kezelések rendelése felé tolja el a felírásokat, stb.) 

A anyatejellátás elôirányzata 160, a tényleges felhasználás 139,9 millió forint volt. A megtakarítás annak következtében jött létre, hogy az anyatej literenkénti 500 forintos ára változatlan maradt, szemben a tervezés idôszakában figyelembe vett 600 forinttal.

Az egészségbiztosítási ágba tartozó baleseti és rokkantsági nyugellátások 1995. évi 68,1 milliárdos összege közel 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb volt, mint a 69,6 milliárd forintos előirányzat. Az elmaradás több kisebb jelentőségű évközi folyamat együttes hatásával magyarázható. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű, hogy a 3,8 %-os létszámnövekedés közel 1 százalékponttal elmaradt az 1995-re várt értéktől. 1995-ben összesen 391 ezer fő részére 407 ezer alap- és kiegészítő ellátás folyósítása történt az E. Alapból. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 1995. évi összege 14 519 forint volt, amely 13,6 %-kal nagyobb az előző évinél.

Az 1994. évi 57,8 milliárd forintos nyugdíjkiadást az 1995. évi kifizetések 10.4 milliárd forinttal, 18 %-kal haladták meg. A nettó átlagkereset növekedésének évközben prognosztizált értéke alapján az év során két alkalommal került sor az ellátások emelésére, márciusban 11 %-kal, szeptemberben pedig 4 %-kal. A két emelés 5,9, illetve 2,4 milliárd forinttal növelte éves szinten a korhatár alatti nyugdíjkiadásokat. A létszámcserélődés és állománynövekedés együttes hatása 2,1 milliárd forinttal növelte a kiadásokat a bázis értékhez képest. Más megközelítésben a saját jogú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak 64,2 milliárd forintot tettek ki, míg a hozzátartozói ellátások kiadása 2,4 milliárd forint, a baleseti járadék kiadása 1,5 milliárd forint volt.

Az 1995. évi terhességi-gyermekágyi segély kifizetések 8,9 milliárd forintos összege 1,3 milliárd forinttal maradt el az előirányzati 10,2 milliárd forinttól. A  megtakarítást a vártnál jóval alacsonyabb születésszám és ennek következtében a segélyen töltött napok számának csökkenése eredményezte. 

A táppénzkiadások összege 39,8 milliárd forint volt, amely 14,3 %-kal haladta meg az előirányzati 34,8 milliárd forintot. Az 5 milliárd forintos túllépést főként a betegszabadság 25 napra való kiterjesztésére vonatkozó törvényi rendelkezés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése okozta. A táppénzkiadások azonban az 1994. évi volumen alatt maradtak, ami az egy táppénzes napra jutó forint érték 12,4 %-os növekedésének (619 forint) és a táppénzen töltött napok száma 13,3 %-kal történő csökkenésének (64,4 millió nap) együttes hatása eredményezett. A táppénzen töltött napok számának csökkenéséhez mind a jogosultak számának, mind a táppénzes arányszámnak a csökkenése (5,3-ról 4,6 %-ra) hozzájárult. 

A táppénz igénybevétel csökkenő tendenciái alapvetően az alábbi intézkedéseknek voltak köszönhetők. 1995. április 1-jei hatállyal leszűkült a biztosítási időn túli keresőképtelenség idején igénybevehető táppénz (passzív táppénz) igénybevételi lehetősége. Ezzel egyidőben megszűnt a nyugdíjas biztosítottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége, ezáltal az adott kör táppénzre való jogosultsága is. A táppénz mértéke 1995. júliusától a keresőképtelenség 31. napjától járó 75 %-ról lecsökkent 70 %-ra, 65 %-ról 60 %-ra, valamint a kórházi kezelés időtartamára egységes 60 %-os mértékű táppénz került bevezetésre. Mindezen intézkedések hatásaként a korábbi évek trendjével ellentétben 1995-ben a II. félévben kisebbek voltak a táppénzkifizetések, mint az I. félévben.

Az egyéb betegségi ellátások kiadásai 5,3 %-kal meghaladva az előirányzatot 3,2 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül azonban igen nagy eltérés volt az egyes tételek teljesítését illetően. Az utazási költségtérítésre felhasznált 1,8 milliárd forint igen nagy mértékben haladta meg az előirányzati 1,4 milliárd forintot. Ezzel szemben a külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások előirányzata 420 millió forint, a tényleges felhasználás 306,8 millió forint volt. Ez az összeg 105 beteg kezelésének támogatására volt elegendő, és további 26 beteg előző években megkezdett kezelésének folytatására. Az elmúlt évben a korábbinál gyakrabban került sor olyan eljárására, amikor hazai egészségügyi intézményekben külföldi szakember meghívásos közreműködésével történtek beavatkozások, illetve amikor csak a donorkeresést vagy a sejtszelekciót végezték el külföldön a beteg kiküldése nélkül.

Az egészségbiztosítás feladatai 1995. évben számottevően növekedtek, mely egyrészt jogszabályi változásoknak, másrészt a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változásoknak tudhatók be. A többletfeladatok ellátása során a behajtás területén az évről évre növekvő kintlevőségek csökkentése érdekében szükségessé vált az ösztönzési rendszer bevezetése. 

A működési költségvetés kiadási és bevételi főösszegének előirányzata 11,7 milliárd forint, a teljesítés 12,6 milliárd forint volt. A bevételeket év közben növelte az 1994. évi pénzmaradvány felhasználásából származó 687 millió forint, a 211 millió forint működési célú többletbevétel és a behajtás ösztönzés 207 millió forintos többlet fedezete, míg a világbanki kölcsönnel kapcsolatos belföldi kiadásokra átvett pénzeszköz 206 millió forinttal elmaradt az előirányzattól.

A működési kiadások összességében 12,0 milliárd forintot tettek ki, ebből személyi juttatásokra és társadalombiztosítási járulékokra 5,3 milliárd, illetve 2,2 milliárd forint került felhasználásra, a dologi kiadások fedezete 2,9 milliárd forint volt. A pénzeszközátadás, egyéb támogatás összege 0,1 milliárd forint volt. A felújítási kiadások közel 0,2 milliárd forintot, a beruházási kiadások 1,3 milliárd forintot tettek ki.

A következő évre átvihető és felhasználható maradvány összege 559 millió forint.

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadott járulék 0,6 milliárd forinttal meghaladta az előirányzati értéket, amelyet alapvetően - 1,5 milliárd forint értékben - a táppénzkiadások túlfutása eredményezett, míg a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyek kiadásainál bekövetkező előirányzat alatti teljesülés összességében 0,9 milliárd forinttal enyhítettek."
