"1ż



MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA









T/ 2839.  számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 
módosításáról














Előadó: Kiss Péter
munkaügyi miniszter




Budapest, 1996. augusztus




1996. évi ... törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról



1. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban : Flt.) 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A Munkaügyi Minisztérium:]

\"a) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, a munkaügyi kapcsolatokat, gondoskodik a foglalkoztatásra, a munkanélküliségre vonatkozó, valamint az érdekegyeztetéshez szükséges információk összegyűjtéséről, elemzéséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról, kutatásokat kezdeményez a munkaerőpiaci folyamatok, a munkaügyi kapcsolatok mélyebb megismerésére,\"

(2) Az Flt. 8. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A Munkaügyi Minisztérium:] 

\"f) kezeli a Munkaerőpiaci Alapot,

g) gondoskodik az e törvény alapján járó munkanélküli ellátások kifizethetőségéről,\"

(3) Az Flt. 8. §-a (3) bekezdése a következő k) -  m) ponttal egészül ki:

[ A Munkaügyi Minisztérium: ]

\"k) ellenőrzi a Munkaerőpiaci Alapból teljesített kifizetéseket, az ellenőrzés tapasztalatai alapján büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményezhet,

l) ellátja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének titkársági teendőit, továbbá

m) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.\"

(4) Az Flt. 8. §-a (5) bekezdése b) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:




 [ A munkaadó: ]

\"b) segíti a munkaerőpiaci szervezet munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor - a Munkaügyi Minisztérium által meghatározott módon - tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot,\" 


2. §

Az Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § A Kormány országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztető Tanácsban  /a továbbiakban : ÉT/ egyeztet. Ennek során az ÉT

a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvénytervezeteket,

b) évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét,

c) a munkájában résztvevő országos munkaadói és munkaadói szövetségek útján kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.\"

 
3. §

Az Flt. 10. §-át megelôzô alcím helyébe a következő alcím, és a 10. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"A Munkaerôpiaci Alap Irányító Testülete

10. § (1) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogait az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja.

(2) A MAT munkaadói oldala a munkaadók képviselôiből, munkavállalói oldala a munkavállalók képviselôiből, kormányzati oldala a Kormány képviselőiből áll.

(3) A MAT megbízatása négy évre szól.

(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a munkaügyi miniszter dönt.\"

4. §

Az Flt. 10/A. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"10/A § (1) A MAT tagjait - a munkaadók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölése, javaslata alapján a munkaügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó egy-egy tag megbízása, illetőleg visszahívása a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter javaslata alapján történik.

(2) A MAT új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére

a) a MAT megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,

b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül

kell jelölni.

(3) A MAT-nak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt a szervezetét érintô döntések meghozatalában az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amelyet a MAT döntései közvetlenül érintenek.

(4) A MAT egyes oldalain résztvevő tagok száma hat főnél több nem lehet.

(5) A tagok megbízatása a MAT megbizatásának időtartamára szól. A MAT döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik.

(6) Ha a szavazásra a MAT

a) oldalai jogosultak, az oldalak szavazata egyenlő,

b) tagjai jogosultak, az egyes oldalak hat-hat szavazattal rendelkeznek.

(7) A MAT ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.\"


5. §

Az Flt. 11. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\" 11. § (1) A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzési érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként,  megyei (fővárosi) 


munkaügyi tanács (továbbiakban: munkaügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.

(2) Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója dönt.\"


6. §

Az Flt. 12. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"12. § (1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagjait (munkaadói oldalát) az országos munkaadói szövetségek megyei szervezetei, a munkavállalók képviseletét ellátó tagjait (munkavállalói oldalát) az országos munkavállalói szövetségek megyei szervezetei jelölik ki, illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat - a jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - a munkaügyi központ igazgatója bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagokat (önkormányzati oldalt) a megyei (fővárosi) közgyűlés, valamint a megye területén lévő megyei jogú városok képviselő testülete választja, és hívja vissza. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet a munkaügyi központ igazgatója adja át, illetve vonja vissza.

(2) A munkaügyi tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amely a munkaügyi központ által közvetített személyek részére rendszeres szolgáltatást (képzést, munkaközvetítést) nyújt. A munkaügyi tanács a tagjai tekintetében további összeférhetetlenségi szabályt is megállapíthat.

(3) A munkaügyi tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviseletét oldalanként legalább három, de legfeljebb hat tag látja el.

(4) A tagok megbízatása a munkaügyi tanács megbízatásának időtartamára szól. A megbízatásról, annak változásáról a munkaügyi központ igazgatója 15 napon belül értesíti a MAT-ot.

(5) A munkaügyi tanács új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére

a) a munkaügyi tanács megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,

b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül

kell kijelölni, illetőleg megválasztani.




(6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a vitás kérdésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a MAT-hoz fordulhat. 

(7) A munkaügyi tanács döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik. A Munkaügyi Minisztérium képviselője a tanács munkájában tanácskozási joggal részt vehet.

(8) A munkaügyi tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. A munkaügyi tanács határozatának meghozatala során  a munkaadói, a munkavállalói, valamint az önkormányzati oldalt egy-egy szavazat illeti meg. A munkaügyi tanács megegyezés hiányában a MAT-hoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.

(9) A munkaügyi tanács az ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.

(10) A munkaügyi tanács a megyei foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében együttműködik a megyei területfejlesztési tanáccsal.\"


7. §

(1) Az Flt. 13. §-a a) - c) pontja helyébe a következô rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c)-g) pont megjelölése d) - h) pontra, ennek megfelelően az f) pontban lévő \"b)-d) pontokban \" hivatkozás \"b) pontban, valamint a d) és e) pontokban\" hivatkozásra, valamint a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik: 

[ (1)A munkaügyi tanács: ]

\"a) dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányáról,

b) figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap decentralizált pénzeszközeinek megyei szintű felhasználását,

c) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyében felhasználható pénzügyi keretéből nyújtható támogatásokra kiírt pályázatok tervezetét,\"

(2) Az Flt. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A munkaügyi tanács a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete felhasználásával összefüggésben kiírja és értékeli a pályázatokat, továbbá javaslatot tesz a támogatásra. E jogosítványainak gyakorlására szakképzési bizottságot hozhat






létre. E testületeknek a szakképzési alaprész felhasználásával kapcsolatos                     napirendeket a helyi kamarák képviselőinek bevonásával kell megtárgyalni.\"


8. §

Az Flt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"14. § (1) Támogatható a munkaügyi központ által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a) aki munkanélküli,

b) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy

c) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

d) aki munkaviszonyban áll, és akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2) A MAT meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.

(3) Képzési támogatásként

a) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

b) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.

(4) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(5) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadék alsó határa, pályakezdő munkanélküli esetében pedig a munkanélküli járadék alsó határának 20-40 százaléka között állapítható meg. Ha a munkanélkülinek a 26. § (1) - (3) bekezdése szerinti átlagkeresete a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a keresetpótló juttatás összege az átlagkeresettel megegyező összeg. 

(6) Ha a képzésben résztvevő személy munkanélküli járadékban részesül, részére keresetpótló juttatás nem állapítható meg, hanem a munkanélküli járadékot  kell tovább folyósítani. Ha a munkaügyi központ által felajánlott képzésben résztvevő személy a képzés időtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási időtartamát kimeríti, részére a képzés hátralévő időtartamára keresetpótló juttatást kell megállapítani.



(7) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.\"


9. §

Az Flt. 16/A. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) a megyében történő felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig nyújtható;

b) központi kerete szolgál, a MAT a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg.\"


10. §

Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható

a) olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását,

b) annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki e törvény alapján munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül.\"


11. §

Az Flt. 18 §-át megelőző alcím, valamint a 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Munkahelymegőrzés támogatása

18. § Támogatás nyújtható 





a) az átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkaadók részére, a foglalkoztatottak létszámának megtartása céljából,

b) egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatásának 
elősegítéséhez.\"


12. §

Az Flt. a 18. §-t követően új alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:

\"A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

18/A. § Támogatásként a munkabért terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben, vagy egészben átvállalható, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.\"
 

13. §

(1) Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21. § (1) A 16-19. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének 
a) központi kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium, vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége, 
b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége 
köt megállapodást a támogatásban részesülővel.\"

(2) Az Flt. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) Ha a 20. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kiadott rendelet értelmében 
a támogatás visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a befizetés időpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat, továbbá - munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.\"


14. §

(1) Az Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 [ (1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki ]


\"b) a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább a 27. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb időtartamot munkaviszonyban töltött,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,\"

(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha:]

\"e) a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történik.\"

(3) Az Flt. 25. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 [ Az (1) bekezdés e) pontjában előírt együttműködés azt jelenti, hogy a munkanélküli : ]

\"e) a saját maga által talált, vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.\" 

(4) Az Flt. 25. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A munkanélküli járadék folyósításának időtartama alatt megbetegedett munkanélküli együttműködési kötelezettsége - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a betegségének azonnali bejelentésére és - a megszűnést követően haladéktalanul - az arról szóló orvosi igazolásnak a munkaügyi központnak történő bemutatására terjed ki.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére három évesnél - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tíz évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, valamint közeli hozzátartozó /a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 139. § (2) bekezdés/ ápolása, továbbá saját részére magánerőből,  lakás építése miatt /Mt./ 139. § (1) bekezdés, 140. § (1) bekezdés/ került sor.

(6) A munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható.\"


15. §

(1) Az Flt. 26. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A munkanélküli járadék összege az (1) - (4) bekezdés alapján meg-határozott járadékalap 65 százaléka.\"

(2) Az Flt. 26. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj - a munkanélküli járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 90 %-ával, felső határa pedig annak kétszeresével. A munkanélküli járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként az öregségi nyugdíjnak a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 90 százalékát kell figyelembevenni. Ha az (1) - (3) bekezdés szerinti átlagkereset a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.\"


16. §

(1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A munkanélküli járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) -  a 25. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. Az előbbiekben meghatározott négy éves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha alattuk munkaviszony nem állt fenn:

a) a sor, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,

d) a terhességi - gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermek-gondozási segély,

e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék  folyósítása,

f) az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartamával, valamint

h) a (6) bekezdésben meghatározott időtartammal feltéve, hogy az e törvény szerinti munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.\"

(2) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

\"(2) A folyósítási idő az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának függvényében a következő:

360 - 479 	nap munkaviszony esetén 	  90 nap

480 - 599 	nap munkaviszony esetén 	120 nap		
600 - 719 	nap munkaviszony esetén 	150 nap		
720 - 839 	nap munkaviszony esetén 	180 nap		
840 - 959 	nap munkaviszony esetén 	210 nap		
960 - 1079 	nap munkaviszony esetén 	240 nap		
1080 - 1199 	nap munkaviszony esetén 	270 nap		
1200 - 1319 	nap munkaviszony esetén 	300 nap

1320 - 1439 	nap munkaviszony esetén 	330 nap

1440   	nap és a feletti munkaviszony esetén 	360 nap.\"

(3) Az Flt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Annak részére, aki a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette, ezt követően munkanélküli járadék - a 25. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételten akkor folyósítható, ha legalább 180 nap - e törvényben foglaltak figyelembevételével kiszámított - munkaviszonyt szerzett. Ennek megfelelően a munkanélküli járadék folyósításának időtartama 180 naptól 359 napig terjedő munkaviszony esetén 45 nap.\"

(4) Az Flt. 27. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.\"





17. §

(1) Az Flt. 39. §-a  (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(2) A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

a) a munkanélküliek ellátásának biztosítása,

b) a munkaerő alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának támogatása, 

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d) a szakképzés fejlesztésének a támogatása,

e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, 

f) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

g) hozzájárulás a munkaerőpiaci szervezet működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához.\"

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontja helyére a következő rendelkezések lépnek:

[ (3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:] 

\"a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások /munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §)/, valamint ezek és a képzésben résztvevők keresetpótló  juttatásaival kapcsolatos postaköltség, a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíj-járulék, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására;

b) jövedelempótló támogatás alaprészt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló az 1993. évi III. törvény 36. §-ában meghatározott összege ötven százalékának (ideértve a jövedelempótló támogatásban részesülő személy közhasznú foglalkoztatása esetén fizetett támogatást is), munkanélküli hajléktalanok esetében teljes összegének finanszírozására;\"




(4) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ (3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint a következő alaprészeket kell elkülöníteni:  ] 

\"g) működési alaprészt, a munkaügyi központok, valamint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, valamint a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, a MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, továbbá a könyvvizsgálat díjának biztosítására.\"

(5) Az Flt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

\"(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.

(5) Ha a munkaerőpiaci szervezet a Munkaerőpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi keretéből finanszírozandó programot valósít meg, az e programhoz kapcsolódó igazolt és nem tervezett többletköltségek az érintett alaprész terhére elszámolhatók.\"


18. §

Az Flt.39/A §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"39/A. (1) A Munkaerőpiaci Alappal a munkaügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát a (2) - (4) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal megosztva gyakorolja.

(2) A MAT a Munkaerôpiaci Alap tekintetében

a) elfogadja a Munkaerôpiaci Alapnak - a munkaerôpiaci helyzet befolyásolását szolgáló - hároméves stratégiai programját;

b) dönt:

1. a Munkaerôpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról,

2. az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról,



3. a területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról,

4. a munkaerőpiaci szervezetnek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól, s az ezzel összefüggő, a Munkaerőpiaci Alap működési alaprészében nem tervezett, a 39. § (5) bekezdésében meghatározott kiadások finanszírozásáról;

c) javaslatot tesz a Munkaerôpiaci Alap éves költségvetésére;

d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elôsegítô támogatásokra, a Munkaerôpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabály-tervezeteket, továbbá a munkaügyi miniszter egyedi (a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését szolgáló keret elosztására vonatkozó) döntéseit. A munkaügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó miniszteri rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;

f) értékeli

1. rendszeresen, de legalább negyedévenként a Munkaerôpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, 

2. a Munkaerôpiaci Alap éves beszámolóját,

3. a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elôsegítô támogatások, valamint a munkaerôpiaci szervezet ellenôrzése során szerzett tapasztalatokat;

g) az f) pontban meghatározott értékelés alapján intézkedéseket kezdeményezhet;

h) a Munkaerôpiaci Alap felhasználásáról szakértôi vizsgálatokat kezdeményezhet;

i) határoz a Munkaerôpiaci Alap felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

j) beszámoltathatja a munkaügyi tanácsokat.

(3) A MAT

a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt

1. a központi és a decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveirôl, valamint az átcsoportosításokról,





2. központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról,

3. foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról;

b) a rehabilitációs alaprész tekintetében dönt a központi és a decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveirôl, valamint az átcsoportosításokról,

c) a szakképzési alaprész tekintetében rendszeresen tájékoztatást kérhet az Országos Szakképzési Tanácsnak a Munkaerôpiaci Alapot érintô javaslatairól.

(4) A munkaügyi miniszter

a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerőpiaci Alap éves, a MAT javaslatának megfelelő költségvetését. (A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-éig nem született meg, feltéve, hogy az elôterjesztést legkésôbb augusztus 16-áig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a munkaügyi miniszter a Kormánynak benyújtott elôterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét),

b) dönt a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát,

3. az előterjesztés benyújtásától számított 30 napon belül nem születik meg;

c) a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, foglalkoztatási, valamint munkaerőpiaci integrációs képzési programok indításáról, a munkaügyi szervezetnek a programhoz kapcsolódó feladatairól és működési költségeiről, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül,

d) dönt az egyes alaprészeken belül a központi pénzeszközök felhasználásáról, - a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben -, továbbá a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére szolgáló pénzügyi keret elosztásáról;





e) a szakképzési alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált keretre történő felosztásról;

f) tájékoztatja a MAT-ot az Országos Szakképzési Tanács javaslatairól;

g) a MAT (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kezdeményezésére intézkedést, illetve szakértôi vizsgálatot rendel el.

(5) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Munkaügyi Minisztérium és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.

(6) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímekként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészeken belül az összevont jogcímeket a munkaügyi miniszter állapítja meg.

(7) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.\"


19. §

Az Flt.39/B. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

\"39/B.§ (1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a MAT, illetőleg a munkaügyi miniszter döntése szerint - a működési alaprészt illetően e törvényben meghatározott módon - egymás között átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt. 

(2) A szakképzési, illetve a rehabilitációs alaprészből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással csökkentett alaprészt a következő költségvetési évben, az átcsoportosított pénzeszközzel növelni kell. A szakképzési, illetve a rehabilitációs alaprészbe történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással növelt alaprészt a következő költségvetési évben, az átcsoportosított pénzeszközzel csökkenteni kell. Az átcsoportosított pénzeszköznek a visszapótlása az alaprész egyéb kötelezettségeivel szemben elsôbbséget élvez.

(3) A megyei (fővárosi) munkaügyi központok tervezési, működési finanszírozási és beszámolási rendjére - a Munkaerőpiaci Alapból történő finanszírozás sajátosságainak figyelembevételével - a központi költségvetési szervekre vonatkozó  jogszabályok előírásai az irányadók.

(4) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a MAT által meghatározott mértékig vállalható.\"


20. §

Az Flt. 41/A.  §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Nem kell hozzájárulást fizetni, ha a gazdálkodó szervezetnél a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a húsz főt nem haladja meg.\" 


21. §

(1) Az Flt. 43.  §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"43 § (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs alaprésze központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretre (decentralizált keret) osztható fel.\"

(2) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:

[ (2) A központi pénzügyi keret felhasználható:]

\"f) az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásra;\"


22. §

Az Flt. 47. §-át megelőző alcím, valamint 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
\"A munkaerőpiaci szervezet összetétele

47. § A munkaerőpiaci szervezet a következő szervekből áll:

a.) az Országos Munkaügyi Módszertani Központ,

b.) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, valamint

c.) a munkaerő-fejlesztő és -képző központok.\"



23.§

Az Flt. 48. §-át megelőző alcím, valamint 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Országos Munkaügyi Módszertani Központ

48. § (1) Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ a Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladata keretében:

a) módszertani segítséget nyújt a munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz, a munkaerőpiaci szervezet köztisztviselőinek és közalkalmazottainak szakmai képzéséhez,

b) működteti és fejleszti a munkaerőpiaci és munkaügyi folyamatok informatikai és számítógépes rendszerét,

c) szakmai és közérdekű tájékoztatást nyújt a munkaügyi folyamatokról,

d) végzi a Munkaügyi Minisztérium által elrendelt adatgyűjtést, valamint az adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú feldolgozását  és információszolgáltatást, 

e) ellát egyéb, a munkaügyi miniszter által meghatározott tevékenységeket.

(2) Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ élén igazgató áll, akit a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a munkaügyi miniszter nevez ki és ment fel. Az igazgató feletti egyéb munkáltatói jogot a munkaügyi miniszter által kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.\"


24. §

Az Flt. a 49. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és egyidejűleg a 49. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Megyei (fővárosi) munkaügyi központ

49. § (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, a megyei (fővárosi) önkormányzattól független hatóság.

(2) A munkaügyi központ

a) központi szervezeti egységekből,





b) kirendeltségekből és

c) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségből (a továbbiakban: felügyelőség)

áll.

(3) A munkaügyi központ igazgatóját a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a munkaügyi miniszter nevezi ki, és menti fel, amelyhez a munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni. A munkaügyi központ igazgatója feletti egyéb munkáltatói jogot a munkaügyi miniszter által kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja. A munkaügyi központ igazgatója minisztériumi főosztályvezetői besorolású köztisztviselő.

(4) A felügyelőség központi szakmai irányítását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) látja el. A felügyelőség vezetője főosztályvezetői besorolású köztisztviselő, aki felett a munkáltatói jogokat az OMMF elnöke gyakorolja, a kinevezéséhez és felmentéséhez ki kell kérnie a munkaügyi központ igazgatójának az előzetes véleményét. A felügyelőség további munkavállalói feletti munkáltatói jogokat a felügyelőség vezetője gyakorolja, a vezető-helyettes kinevezésének és felmentésének kivételével. A vezetőhelyettest az OMMF elnöke nevezi ki, és menti fel, amihez ki kell kérnie a munkaügyi központ igazgatójának előzetes véleményét. A felügyelőség munkavállalói (ideértve a felügyelőség vezetőjét és helyettesét is) illetményének és jutalmának megállapításához a munkaügyi központ igazgatójának az egyetértése szükséges.\"


25. §

Az Flt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"50. § (1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján 

a) ellátja a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek a megyében történő működtetésével kapcsolatos megyei szintű feladatokat,

b) ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat,

c) végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit,

d) irányítja a kirendeltségeit,

e) információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról,




f) orientálja az iskola-fenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában,

g) rehabilitációs munkacsoportot hoz létre és működtet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében,

h) elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását,

i) ellátja a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználásának, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultságnak - ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó - hatósági ellenőrzését,

j) gyakorolja az 56/A. §-ban meghatározott rendbírság kiszabásával kapcsolatos jogokat, továbbá 

k) ellátja jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 

(2) Az (1) bekezdés i-j) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenysége során a munkaügyi központ képviselője

a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,

b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány stb.) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. 

(3) A munkaügyi központ központi egysége képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen

a) javaslatot tenni a munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítő támogatás felfüggesztésére, megszüntetésére,

b) az ellenőrzött személy, vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) más szervet intézkedés végett megkeresni,

d) szabálysértési illetőleg bírósági eljárást kezdeményezni,

e) rendbírságot kiszabni.\"



26. §

Az Flt. az 50. §-át követően a következő alcímmel és egyidejűleg új 50/A. §-sal egészül ki:

\"A munkaügyi központ kirendeltsége

50/A. § A munkaügyi központ kirendeltsége ellátja

a) a munkanélküliek nyilvántartásbavételével,

b) a munkaközvetítéssel, munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel,

c) a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos,  valamint

d) a munkaügyi központ igazgatója által a hatáskörébe utalt feladatokat.\"


27. §

Az Flt. az 51. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg az 51. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség

51. § (1) A felügyelőség:

a) hatósági ellenőrzést végez a munkanélküli ellátások melletti munkavégzések szabályszerűsége, a 40-41.§-ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése, továbbá a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatása tekintetében,

b) ellátja a külön jogszabályban meghatározott munkabiztonsági, munkaügyi és egyéb ellenőrzési feladatokat,

c) kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogszerűtlen igénybevétele esetén az ellátás felfüggesztését, illetve megszüntetését,

d) kötelezi a munkaadót az Flt. 7. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenysége során a felügyelőség felügyelője

a) felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,



b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány stb.) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.\"


28. §

Az Flt. 51/A. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A támogatást a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.\"


29. §

Az Flt. 52. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"52. § A munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg a munkaerőpiaci  szervezet irányítására, a szervezetbe tartozó egyes szervek hatáskörére,  egymás közötti kapcsolatára, továbbá a munkaügyi központ kirendeltségeinek illetékességére vonatkozó részletes szabályokat.\"


30. §

Az Flt. 53 §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím, az 53 §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Munkaerôfejlesztô és -képzô központ

53. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására a Munkaügyi Minisztérium - más szervezetekkel együtt - munkaerőfejlesztő és képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesíthet.

(2) A képző központ központi költségvetési szerv. Létesítésének költségeit a Munkaerőpiaci Alap, alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja.\"

(3) A képző központ alapfeladataként 

a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, 

b) közreműködik a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában.


(4) A képző központ működésével kapcsolatos egyes kérdéseket külön törvény szabályozza.\"


31. §

Az Flt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"55. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége a saját nevében hoz határozatot

a) a munkanélküli ellátás megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével,

b) a foglalkoztatást elősegítő egyes támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos ügyekben.\"

(2) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a munkaügyi központ nevében hoz határozatot a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, a polgári szolgálattal, a rendbírsággal kapcsolatos, valamint a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Ha első fokon 

a) a munkaügyi központ kirendeltsége hozott határozatot, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója,

b) a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott határozatot, a fellebbezést a Munkaügyi Minisztérium bírálja el.\"



32. §

Az Flt. 56. §-a (3) bekezdésének  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége mérlegelési jogkörben jár el, a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye\"


33. §

(1) Az Flt. 56/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (1) Rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési (kivéve:  a 8. § 


(5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget), nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon és határidőben tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 50. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ellenőrzést akadályozza.\"

(2) Az Flt. 56/A. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az (1) bekezdésben meghatározott rendbírság kiszabására a munkaügyi központ központi szervezeti egysége jogosult.\"


34. §

Az Flt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"57. § A Munkaügyi Minisztérium és a munkaügyi központ igazgatójának  határozata bíróság által felülvizsgálható. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.\"


35. §

(1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában ]

\"a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, a bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát kell érteni.\"

(2) Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő j) - m) pontokkal egészül ki:

[ E törvény alkalmazásában ]

\"j) munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatások összessége, amelyeknek célja a munkaerő kínálat és kereset összehangolása, az állást keresők és kínálók  közvetlen támogatása nélkül, 

k) pályakezdő munkanélküli: a 25. életévét - felsőfokú végzettség esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő munkanélkülinek, aki

1. terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

l) rövid időtartamú munka: olyan, a munkaügyi központ által felajánlott, vagy a munkanélküli által megtalált munka, amelynek időtartama  összefüggően a 90 napot nem haladja meg,

m) megváltozott munkaképességű személy:aki testi, vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi, vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Ettől eltérően a 41/A § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg.\"


36. §

(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az Flt. 22. §-ának (4) bekezdése,  a 36. §-a (2) bekezdése, a 43. §-a (2) bekezdésének b) pontjából az \"alapítványok\" szövegrész, a 43/B. §-a,  53/A. §-a, 56. §-ának (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, továbbá 58. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. A hatálybalépéssel egyidejűleg
a) az Flt 7. §-a (4) bekezdésében \"a Foglalkoztatási Alapba\" szövegrész helyébe \"a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe\" szövegrész,
b) a 20. §-a (1) bekezdésében a \"14-18.\" szövegrész helyébe a \"14-18/A\" szövegrész, a 20. §-a (2) bekezdésében az \"Országos Munkaerőpiaci Tanács\" szövegrész helyébe \"MAT\" szövegrész,
c) a 27. §-a (8) bekezdésében a \"(4) - (5) bekezdésben\" szövegrész helyébe \"(5) - (6) bekezdésben\" szövegrész,
d) a 28. §-a (3) bekezdésében az \"(1) bekezdés a) pontja\" szövegrész helyébe az \"(1) bekezdés b) pontja\" szövegrész, a \"8. § (7) bekezdése szerinti\" szövegrész helyébe a \"36. § (1) bekezdése szerinti\" szövegrész,
e) az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének c) pontjában, valamint 29. § (1) bekezdésének f) pontjában a \"8. § (7) bekezdés \" szövegrész helyébe a \" 36. § (1) bekezdés  \" szövegrész
f) a 29. § (1) bekezdésének a) pontjában \"a 28. § (1) bekezdés a) pontjában\" szövegrész helyébe a \"28. §. (1) bekezdés b) pontjában\" szövegrész,
g) a 30 §-a (2) bekezdésében \"a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából (43. §)\" szövegrész helyébe \"a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészéből\" szövegrész,
h) a 37. § (3) bekezdésében \"a Szolidaritási Alapba\" szövegrész helyébe \"a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészébe\" szövegrész





i) a 39. § - e törvénnyel megállapított - (6) bekezdésében az \"Országos Munkaügyi Központ\"  szövegrész helyébe, \"Országos Munkaügyi Módszertani Központ\" szövegrész
lép.

(2) A (5) bekezdés és a 37. § rendelkezései a kihirdetést követő 5. napon lépnek hatályba.

(3) Az Országos Munkaerőpiaci Tanács e törvény hatálybalépésével megszűnik. Ha a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete az Országos Munkaerőpiaci Tanács megszűnését követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a munkaügyi miniszter dönt.

(4) Az e törvény hatályba lépése előtt működő megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok e törvény hatályba lépésével megszünnek. Ha az új munkaügyi tanács a megszünést követő munkanapig nem alakul meg a hatáskörébe tartozó kérdésekben a megyei (fövárosi) munkaügyi központ igazgatója dönt. 

(5) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete, valamint az e törvény által megállapított szabályok szerint létrehozott megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok 1997. január 1-én kezdik meg működésüket. A testületek tagjainak jelölését, javaslatát, illetőleg megválasztását 1996. december 15-éig el kell végezni. 

(6)  Az Flt. 50. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott rehabilitációs munkacsoportok 1998. január 1-én kezdik meg működésüket.

(7) E törvény hatálybalépésének időpontjában az Országos Munkaügyi Központ Országos Munkaügyi és Módszertani Központtá alakul át. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ az Országos Munkaügyi Központ általános és egyetemes jogutódja.

(8) Az Országos Munkaügyi Központban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya a (1) bekezdésben meghatározott időpontban közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az átalakulás következtében a foglalkoztatottak illetménye nem csökkenhet. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központban foglalkoztatottaknak az Országos Munkaügyi Központnál közszolgálati jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az Országos Munkaügyi Módszertani Központban töltötték volna el.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően a felmentési idő és a végkielégítés tekintetében az Országos Munkaügyi Módszertani Központnál eltöltött közalkalmazotti időt a közszolgálati jogviszonynak közalkalmazotti jogviszonnyá való átalakulása időpontjától kell számítani. A felmentési idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony alapján, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.





(10) Az e törvény hatálybalépésének időpontjában már megállapított keresetpótló juttatást és munkanélküli járadékot a megállapítás időpontjában hatályos szabályok szerint kell továbbfolyósítani.

(11) A törvény 8. §-át a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő első fokú államigazgatási eljárás során is alkalmazni kell.

(12) A keresetpótló juttatással, valamint a munkanélküli járadékkal kapcsolatos, a törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő másodfokú államigazgatási eljárás során a megállapításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(13) Az Flt.-ben meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, e törvény hatálybalépésének időpontjában el nem bírált fellebbezéseket a Munkaügyi Minisztérium bírálja el.

37. §

A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5) - (6) bekezdés számozása (6)  - (7) bekezdésre változik:

\"(5) A törvényben előírt módon teljesített hozzájárulási kötelezettség 1996. január 1-től egyéb ráfordításként számolható el.\"


38. §


(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994.  évi  LXVI. törvény  (továbbiakban : Bt.) 1. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a kifizetéseket a Munkaügyi Minisztérium teljesíti.\"

(2) A Bt. 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az elfogadott kérelem egy példányát az illetékes munkaügyi központ - az átvételi időpont (dátum, óra, perc) rögzítése mellett - haladéktalanul továbbítja a Munkaügyi Minisztériumnak, egy példányát pedig - az átvétel igazolásaként - a kérelmezőnek visszaadja.\"

(3) A Bt. 4. §-a (1) bekezdésében, valamint 5. §-a (1) és (3) bekezdésében az \"OMK\" szövegrész helyébe a \"Munkaügyi Minisztérium\" szövegrész lép.

(4) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban : Mvt) 17. §-a (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a 14. §-ban meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtásának - a munkabiztonság területén történő  - kezdeményezésére, előkészítésére és elősegítésére, valamint a munkaügyi központok keretében működő megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek központi szakmai irányítására, illetve egyes munkabiztonsági hatósági jogkörök ellátására létrehozott önálló központi hivatal, amelynek élén elnök áll.

(3) A munkabaleseti információs rendszer működtetése az OMMF, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak alapján más szervek feladata.

(4) A munkaügyi miniszter nevezi ki az OMMF elnökét, elnökhelyettesét, továbbá rendeletben meghatározza az OMMF központi szakmai irányítási feladatait - ideértve a (3) bekezdés szerinti tevékenységét -, a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek működésének részletes szabályait.\"

(5) Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"68. § Ha a sérült (halála esetén hozzátartozója) a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsoltos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz fordulhat.\" 

(6) Az Mvt. 81.§ (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

 \"(1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az e törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkező megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az OMMF, az ÁNTSZ  és helyi szervei, illetve a bányafelügyelet  (továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el.\"


(7) Az Mvt. 83. §-a előtt található alcím helyébe a következő alcím lép:

\"Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek jogkörére vonatkozó külön szabályok\"

(8) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult\"

(9) Az Mvt. 86. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:





\"86. § Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erőkre és rendvédelmi szervekre.\"



I N D O K O L  Á S

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításához


Á l t a l á n o s  i n d o k o l á s

A foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátások kifizetését biztosító Munkaerőpiaci Alap Önkormányzati jellegű irányítás alá helyezéséről az Országgyűlés határozott 1995. decemberében.

A törvénymódosítás alapján - az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően -   Munkaerőpiaci Alap 1997. január 1-jétől a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület irányítása alá kerül.

A Munkaerőpiaci Alap továbbra is elkülönített állami pénzalapként működik, az államháztartás része, amelynek pénzeszközeit speciális szabályokkal a Kincstár kezeli. Az Alap felett a munkaügyi miniszter rendelkezik, de rendelkezési jogát  - az Alappal kapcsolatos felelőssége fenntartásával - megosztja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületével. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete az Alap gazdálkodását érintő legfontosabb kérdésekben önálló döntési jogosítványokkal rendelkezik. Az Alap zavarmentes működését a törvény oly módon garantálja, hogy amennyiben  az irányító testület a hatáskörébe tartozó döntéseit nem hozza meg határidőre, vagy döntése jogszabályba ütközik, úgy az adott kérdésben  a döntési jogkört a munkaügyi miniszter gyakorolja.

A közigazgatás reformjához kapcsolódva megváltozik a  munkaerőpiaci szervezet felépítése, működése. Felesleges  irányítási szintek megszűnnek, jobban összehangolódik a munkaügyi- és a munkaerőpiaci  ellenőrzési tevékenység, növekedik a szervezet tevékenységének szolgáltató jellege. 

A munkanélküliek összetétele, a tartós munkanélküliek magas száma a munkanélküli járadékrendszer áttekintését,  módosítását indokolja. A módosítás alapján megszűnik a járadékfolyósitás két szakasza. Ezáltal lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a munkanélküliek többsége hosszabb időre kapjon magasabb összegű járadékot.

A munkanélküli járadék alsó és felső határának fix összege  az elmúlt évek magas inflációja mellett elértéktelenedett, ezért rugalmasabb szabályozásra van szükség. A törvénymódosítással a járadékhatárok az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodnak,  a nyugdíjminimum emelésével együtt nőnek. A munkanélküli járadék alsó határának megállapításánál a módosítás figyelemmel volt arra is, hogy a járadék alsó határa  minden esetben haladja meg munkanélküliek jövedelempótló támogatásának az összegét.

A munkanélküli ellátás biztonságát segíti annak az átmeneti szabálynak a véglegesítése, amely szerint a munkanélküli járadék megállapításához előírt járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálatát a munkaviszonyban töltött idő vizsgálata pótolja.

A törvénymódosítás alapján  megváltoznak egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások, elsősorban  a képzési támogatás, amely során a keresetpótló juttatás   megállapítása egységesebbé, áttekinthetőbbé válik. 

Új támogatási formákkal bővül az aktív eszközrendszer. A módosítás fokozottabban kívánja támogatni a saját foglalkoztatásukat megoldó munkanélkülieket, a vállalkozóvá válást. 

Jelentős szerepet kap az új szabályozásban a munkahelymegőrzés, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. A módosítás önálló támogatási formaként lehetőséget biztosít  a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási-és munkaadói járulék átvállalására annak érdekében, hogy az élőmunka magas költségterhein enyhítve elősegítse a foglalkoztatottak  létszámának  növekedését.

Az új támogatások részletes feltételeit a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.


R é s z l e t e s  i n d o k l á s

1. §-hoz

A foglalkoztatási törvény a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait a hatályos szövegben két helyen, a 8. § (3) bekezdésében, valamint a 47. §-ban szabályozza. A módosítás a szabályozás szerkezetén kíván javítani azzal, hogy a Munkaügyi Minisztérium valamennyi feladatát egy helyen, a törvény 8. §-a (3) bekezdésében sorolja fel. A módosítással egyidejűleg ki is bővülnek a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai. Tevékenységében az eddigieknél nagyobb szerepet kapnak az érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatok, és törvényi megfogalmazást nyer az a szerep is, amelyet a minisztérium a munkaerőpiaci folyamatokkal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kutatások területén betölt.


2. §-hoz

A Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításának megteremtése indokolja az Érdekegyeztető  Tanács feladataira vonatkozó szabályok megváltoztatását. A módosítás eredményeként megszűnik az Érdekegyeztető Tanácsnak a Munkaerőpiaci Alap költségvetésével,  és egyes alaprészekre történő felosztásával kapcsolatos feladata, a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményezési jogköre pedig a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvény-tervezetekre terjed ki.  Ugyanakkor az Érdekegyeztető Tanács jelentős szerepet kap a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (a továbbiakban: MAT) megalakításában, valamint működése tekintetében. Ez utóbbi tevékenysége keretében a MAT évente történő beszámoltatásával folyamatosan figyelemmel kísérheti, értékelheti a MAT, valamint az egyes tagoknak a tevékenységét.


3-4. §-hoz

A törvénymódosítás eredményeként megszűnik az Országos Munkaerőpiaci Tanács, és a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos jogosítványokat új tripartit testület, a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete gyakorolja. A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a MAT megalakulására, tagjainak megbízására, 

illetőleg a megbízás megszűnésére vonatkozóan. A MAT működése objektivitását  kívánja biztosítani a javaslat a tagok összeférhetetlenségének szabályozásával és a tagok helyettesítési lehetőségének kizárásával.

5-7. §-hoz

A javaslat módosítja a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok megalakulására, működésére és feladataira vonatkozó szabályokat. A javaslat a munkaügyi tanácsok összetételét a MAT összetételével összehangolva állapítja meg. Ennek eredményeként a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó kérdések eldöntésében, mind országos, mind pedig megyei szinten az országos munkaadói, illetőleg munkavállalói szövetségek képviselői vesznek részt. A jelenlegi szabályozáshoz képest változást jelent továbbá a tagok számának korlátozása, valamint az, hogy részvételük a munkaügyi tanács munkájához nem automatikus, hanem őket - jelölés, illetve választás alapján - a munkaügyi központ igazgatója bízza meg, illetőleg hívja vissza.

A MAT-hoz hasonlóan a munkaügyi tanács döntéseinek objektivitását kívánja biztosítani a javaslat a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabállyal, továbbá a tag helyettesítése lehetőségének kizárásával. A javaslat a munkaügyi tanácsok eredményes működését kívánja elősegíteni a MAT-nak az erre vonatkozó jogosítványai szabályozásával. Ezek a jogosítványok egyrészt a munkaügyi tanács tagjait kijelölő, illetőleg választó szervezetek között felmerült vita esetén, továbbá akkor illetik meg a MAT-ot, ha a munkaügyi tanács oldalai között - a döntéshozatal során - nincs megegyezés.

A javaslat a munkaügyi tanács jogosítványait arra figyelemmel módosítja, hogy a Munkaerőpiaci Alap több alaprészből áll, és  nem csupán a foglalkoztatási, hanem a rehabilitációs és a szakképzési alaprészben is elkülöníthető a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret. A javaslat attól függően, hogy e pénzügyi keret elkülönítése a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, rehabilitációs, vagy szakképzési alaprészén belül történik, a munkaügyi tanácsnak különböző jogosítványokat biztosít. A szakképzési alaprésszel kapcsolatos jogosítványok tekintetében lehetőséget biztosít a munkaügyi tanácsnak arra, hogy azokat az általa létrehozott szakképzési bizottság útján gyakorolja.



8. §-hoz

A javaslat módosítja a képzések elősegítését célzó támogatás szabályait. Egyértelművé teszi, hogy csak az olyan képzéshez nyújtható támogatás, amelyet a munkaügyi központ ajánlott fel, vagy fogadott el. A javaslat megszünteti azt a szabályt, amely kötelezően írta elő a 18. életévüket be nem töltött munkanélküliek képzésének támogatását. Ennek az indoka, hogy a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet tartalmazza e réteg képzésének támogatására vonatkozó speciális szabályokat.

A javaslat módosítja a keresetpótló juttatás összegét. Megszünteti azt a lehetőséget, hogy a munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli részére a munkaügyi központ keresetpótló juttatást állapítson meg. Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy képzésben vesz részt, részére keresetpótló juttatást a képzésnek csak a munkanélküli járadék kimerítését követő időtartamára lehet megállapítani. Ugyanakkor lehetôséget ad arra, hogy a munkaügyi központok - mérlegelés alapján a pályakezdôk számára is nyújthassanak keresetpótló juttatást.


 9. §-hoz

A javaslat a közhasznú munka támogatásának szabályait összehangolja a törvénynek a Munkaerőpiaci Alap működésére vonatkozó rendelkezéseivel. 


10. §-hoz

A javaslat kibővíti a munkahelyteremtés támogatásának lehetőségét,  a támogatás nyújtását nem csupán a munkaadók, hanem a munkanélküliek számára is lehetővé teszi.  A támogatás nyújtása elő  kívánja segíteni, hogy a munkanélküli saját foglalkoztatásáról gondoskodjon.


11. §-hoz

A javaslat bevezet egy új támogatási formát, a munkahely-megôrzés támogatását. Ez lehetôséget ad egyrészt az átmeneti likviditási gondokkal küzdô munkaadók foglalkoztatási gondjainak áthidalására másrészt pedig a részmunkaidős foglalkoztatás 

támogatási formáinak kibôvítésére, s ezáltal egyes munkavállalói rétegek támogatására, valamint minél nagyobb számú munkanélküli foglalkoztatására. 


12. §-hoz

A gyakorlati kapcsolatok alapján ismét igény merült fel egy olyan támogatási forma bevezetésére, amely a munkaadót terhelő járulékfizetési kötelezettség átvállalását teszi lehetővé. A javaslat új támogatási formaként tartalmazza a munkaadói járulék átvállalásának lehetőségét. A 10-12. §-ban szabályozott támogatásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket - a többi támogatáshoz hasonlóan - a foglalkoztatási törvény 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - miniszteri rendelet tartalmazza.


13. §-hoz

A foglalkoztatást elősegítő támogatások odaítélése államigazgatási határozattal történik. A támogatás részletes feltételeit azonban a támogatásban részesülővel kötött megállapodás tartalmazza. A megállapodást kötő szerveket a foglalkoztatási törvény hatályos rendelkezése attól függően határozza meg, hogy a támogatás folyósítására a foglalkoztatási alaprész központi, vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központok számára elkülönített keretéből kerül-e sor. A javaslat egyrészt a Munkaerőpiaci Alapnak nemcsak a foglalkoztatási, hanem a rehabilitációs és szakképzési alaprészében is lehetővé teszi a központi, illetőleg a megyei (munkaügyi) központok által felhasználható pénzügyi keret elkülönítését, másrészt lényeges változást vezet be  a munkaerőpiaci szervezet egyes szerveinek hatásköre tekintetében. Mindezek szükségessé teszik a foglalkoztatási törvénynek az előbb ismertetett megállapodás megkötését szabályozó 21. §-a (1) bekezdésének módosítását. 

A javaslat a foglalkoztatást elősegítő támogatás feltételeinek megszegőivel szembeni szigorúbb fellépés biztosítása érdekében előírja, hogy a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a befizetés időpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A javaslat lehetőséget biztosít a különös méltánylást érdemlő esetek eltérő kezelésére, amelynek keretében a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója eltekinthet a kamat - továbbá munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől. 

14. §-hoz

A javaslat jelentős módosítást tartalmaz a munkanélküli járadékra való jogosultság feltételei tekintetében. A hatályos szabályozás szerint a munkanélküli járadékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a munkanélküli a törvényben előírt munkábaállási járulék fizetési kötelezettségének eleget tegyen. Ennek megfelelően a munkanélküli járadék folyósítási ideje is attól függ, hogy a munkanélküli mennyi járulékfizetési idővel rendelkezik. A törvény azonban átmenetileg olyan rendelkezést tartalmaz, hogy 1996. december 31-ig a munkanélküli járulékra való jogosultságnál járulékfizetési időként a munkanélkülivé válást megelőző munkaviszony időtartamát kell figyelembe venni. A gyakorlatban számos problémát okozott a járulékfizetési idő nyilvántartása, ezért a javaslat nem átmeneti, hanem fő szabályként tartalmazza a munkanélküli járadékra való jogosultság megállapításánál a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belüli munkaviszony figyelembevételét.

A javaslat  a társadalombiztosítási jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a munkaviszony időtartamának számításakor a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát figyelmen kívül hagyja. Ez alól kivétel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bekezdése, valamint 140. § (1) bekezdése alapján, a gyermek, illetőleg közeli hozzátartozó ápolása, valamint lakás építése céljából kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadság. A társadalom-biztosítási szabályok szerint nem jogosult táppénzre az, aki munkanélküli járadékban részesül. A munkanélküli járadék vonatkozásában ilyen feltételt a hatályos szabályozás nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a táppénzben részesülő keresőképtelen munkanélküli részére is meg kell állapítani a munkanélküli járadékot, ha a törvényben előírt többi feltétel fennáll. Figyelemmel arra, hogy a keresőképtelen munkanélküli kiközvetítése általában nehezen valósítható meg, továbbá két ellátás egyidejű folyósítása nem indokolt, a javaslat kizárja a munkanélküli járadéknak a táppénzzel egyidejű folyósítását. Ehhez kapcsolódóan a munkanélküli járadék folyósításának időtartama alatt megbetegedett munkanélküli együttműködési kötelezettségét a betegség azonnali bejelentésére és az arról szóló orvosi igazolásnak a megszűnését követően haladéktalanul a munkaügyi központnak tartozó bemutatására szűkíti.

A javaslat a munkanélkülinek felajánlható megfelelő munkahely fogalmát kiegészíti azzal, hogy ott a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történik.  Ennek az az indoka, hogy az a munkanélküli, aki a számára felajánlott megfelelő munkahelyet nem foglalja el, nem jogosult munkanélküli járadékra, illetőleg részére a munkanélküli
 járadék folyósítását a munkaügyi központ megszünteti. Ezek a jogkövetkezmények azonban csak olyan munkahely el nem foglalása esetén indokoltak, amelynél eltöltött idő a munkanélküli járadékra való jogosultság időtartamába beszámít. 


15. §-hoz

Tekintettel arra, hogy - a munkanélküliség ilyen tartóssága mellett -  nem igazolható a kétszakaszos járadékfolyósítás ösztönzô hatása az elhelyezkedésre, a javaslat  megszünteti a munkanélküli járadék folyósítási idejének szakaszokra bontását. Ezzel megteremti a lehetőségét annak, hogy a munkanélküli hosszabb időre kapjon  magasabb  összegű járulékot,  amelynek  mértéke egységesen  a  járadékalap 65 %-a.
A munkanélküli járadék alsó határa 1993. óta egységesen 8.600 Ft. Ennek az összegnek a változatlanul hagyása rövid időn belül azt eredményezné, hogy a munkanélkülieket, a munkanélküli járadék folyósítási idejének kimerítését követően megillető szociális ellátásnak, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának mértéke a munkanélküli járadék alsó határát meghaladná. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá az sem, hogy a jövedelempótló támogatás adómentes jövedelem, a munkanélküli járadéknak pedig a legkisebb összege is személyi jövedelemadó alapot képez. Ebből a megfontolásból a javaslatnak mind az alsó, mind a felső határa kiszámításánál,  az öregségi nyugdíj legkisebb összegét veszi alapul.


16. §-hoz

Mivel a javaslat a munkanélküli járadékra való jogosultság szempontjából a járulékfizetési idő helyett a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belüli munkaviszony időtartamának figyelembevételét írja elő, a foglalkoztatási törvény egyes rendelkezései közötti összhang megteremtése érdekében szükséges a törvény 27. §-a több rendelkezésének módosítása. E szabályok módosítását az is indokolja, hogy a törvény megszünteti a munkanélküli járadék folyósítási idejének két szakaszra történő felbontását.


17. §-hoz

A törvény hatályos szabályai nem teszik lehetővé, a Munkaerőpiaci Alapból az egyes ellátások, támogatások működésével kapcsolatos kiadások fedezésének biztosítását.

 Ennek előteremtése a munkaerőpiaci szervezet számára megoldatlan problémát jelent. A javaslat ezt a helyeztet kívánja megoldani azzal, hogy e kiadások anyagi fedezetének biztosítását és a Munkaerőpiaci Alap céljai között sorolja fel. Ugyanakkor szükségessé vált az egyes alaprészekből elkülöníthető kiadásokra vonatkozó szabályok módosítása is. Ezt egyrészt az indokolja, hogy az egyes támogatások, ellátások működtetésével kapcsolatos kiadásokat az egyes alaprészek tekintetében is meg kell jeleníteni, másrészt pedig a munkaerőpiaci szervezet átalakítása szükségessé teszi a foglalkoztatási törvény pénzügyi vonatkozású rendelkezéseinek módosítását is.


18. §-hoz

A javaslat jelentôs mértékű változást tartalmaz a Munkaerőpiaci Alap tekintetében. Megteremti a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányítását. Ezt oly módon valósítja meg, hogy az Alap gazdálkodását érintő fő kérdésekben a Munkaerőpiaci Alap Irányító testülete számára önálló döntési jogkört állapít meg. Ez a Munkaerőpiaci Alap elkülönített állami pénzalapként történő működését nem érinti. Figyelemmel arra, hogy az Alap pénzeszközeinek felhasználásáért továbbra is a munkaügyi miniszter felelős, a javaslat rendkívül indokolt esetben (jogszabálysértés, a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonsága, a MAT döntéseinek elhúzódása) a döntési jogosítványait meghagyja.


19. §-hoz

A javaslat a hatályos szabályozáshoz képest kiszélesíti a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosítás lehetőségét. A szakképzési és a rehabilitációs alaprészből illetőleg az abba történő átcsoportosítás esetén visszapótlási kötelezettséget ír elő, amelyet a következő költségvetési évben kell teljesíteni.


20. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a gazdasági átalakulások következtében a gazdálkodó szervezetek működési feltételei megváltoztak, nôtt a kisszervezetek száma, ugyanakkor viszont jelentôs társadalmi érdek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a javaslat bôvíti a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkaadók körét.
 Kiterjeszti a kötelezettséget mindazokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyeknél a foglalkoztatottak tárgyévi statisztikai állomány létszáma meghaladja a húsz főt. 


21. §-hoz

A hatályos szabályozás a Munkaerőpiaci  Alap  alaprészei közül csupán a foglalkoztatási alaprészen belül teszi lehetővé a központi és megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret elkülönítését. A javaslat az alaprészek sajátosságait fenntartva egységesíteni kívánja a Munkaerőpiaci Alap különböző támogatási célokat szolgáló alaprészeinek (foglalkoztatási, szakképzési, valamint  rehabilitációs alaprész) felhasználását. Ezért a szakképzési és a rehabilitációs alaprészben is lehetővé teszi a központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret elkülönítését.


22. §-hoz

A javaslat a jobb áttekinthetőség, valamint az egyértelmű jogi szabályozás érdekében a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai feladatait szabályzó valamennyi rendelkezését a foglalkoztatási törvény 8. §-ának (3) bekezdésében helyezi el. A törvénynek - az e megoldás eredményeként megüresedett - 47. §-a a javaslat által átalakított munkaerőpiaci szervezet szerveinek felsorolását tartalmazza.


23. §-hoz

A javaslat átalakítja az Országos Munkaügyi Központ tevékenységi körét, és annak nevét Országos Munkaügyi Módszertani Központ névre változtatja. Az átalakulás megszünteti az Országos Munkaügyi Központnak az országos hatáskörű államigazgatási szerv jellegét, és azt elsősorban módszertani, informatikai, statisztikai tevékenységet folytató költségvetési szervvé alakítja át. Ennek megfelelően a javaslat megváltoztatja a központ élén álló vezető jogállását is.



24-27. §-hoz

A javaslat a munkaerőpiaci szervezet megyei szintű szervezete tekintetében is jelenős változást tartalmaz. A jogszabályba ütköző munkavégzés elleni egységes fellépés biztosítása, valamint a közigazgatás korszerűsítéséből a munkaerőpiaci szervezetre háruló feladatok eredményes végrehajtása érdekében a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezetén belül helyezi el. Ez utóbbi szervek központi szakmai irányítását továbbra is az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség látja el. A javaslat ennek megfelelően szabályozza a felügyelőség munkavállalói feletti munkáltatói jogok gyakorlását.

A javaslat által bevezetett átalakítás eredményeként jelentős mértékben megnő a megyei (fővárosi) munkaügyi központok kirendeltségeinek önállósága. A javaslat részletesen sorolja fel azokat a feladatokat, amelyeket a munkaügyi központ a központi szervezeti egységei útján lát el, illetve azokat, amelyek ellátását a kirendeltségek, illetőleg a felügyelőségek végzik. Az egyértelmű jogi szabályozás érdekében a javaslat elhatárolja egymástól a munkaügyi központ központi szervezeti egysége és a felügyelőség által végzett ellenőrzési tevékenységet, illetve e szervek képviselőjét az ellenőrzési tevékenység során megillető jogosítványokat.

A fekete munka ellenőrzése hatékonyságának növelése érdekében a felügyelőség látja el a munkanélküli ellátások melletti munkavégzés szabályszerűségének, valamint a külföldi személyek Magyarországon történő foglalkoztatása ellenőrzését. Ellenőrzést végez továbbá a foglalkoztatási törvény 40-41. §-ában szabályozott  járulékfizetési kötelezettség tekintetében . Abból a megfontolásból, hogy a munkanélküli ellátások, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos államigazgatási feladatok eredményes ellátásának egyik előfeltétele a hatékony hatósági ellenőrzés, ez utóbbi feladatot a javaslat szerint a munkaügyi központ a központi szervezeti egysége útján látja el.


28. §-hoz

A javaslat a foglalkoztatási törvénynek, Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészére vonatkozó szabályainak változására tekintettel, a törvény rendelkezései közötti összhang biztosítása érdekében módosítja a törvény 51/A §-a (4) bekezdésének utolsó mondatát.



29. §-hoz

A munkaerőpiaci szervezet átalakítása miatt indokolt a szervezetet alkotó szervek egymás közötti kapcsolatának részletes szabályozása, valamint a munkaügyi központ kirendeltségei illetékességének megállapítása. Ehhez azonban nem szükséges törvényi szintű szabályozás. Ezért a javaslat a munkaügyi minisztert hatalmazza fel e kérdések rendeleti szintű szabályozására. 


30. §-hoz

A törvénymódosítás nem változtat azon, hogy a munkaerőfejlesztő- és képző központok a munkaerőpiaci szervezet részei, mint központi költségvetési szervek. Emiatt azonban szükségessé vált a munkaerőfejlesztő- és képző központok feladatainak részletesebb meghatározása. A módosítás a képző központ részére alapfeladataként írja elő a központi képzési programban meghatározott rétegek képzését, valamint a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában történő közreműködését.


31-34. §-hoz

A javaslat a munkaerőpiaci szervezet átalakítása keretében megváltoztatja az államigazgatási hatáskörök gyakorlásának a munkaerőpiaci szervezeten belüli rendszerét. A javaslat a munkaügyi központok kirendeltségeit egyes államigazgatási ügyekben önálló államigazgatási hatáskörrel ruházza fel. Ennek megfelelően a javaslat részletesen meghatározza, hogy mely ügyekben jár el első fokon a munkaügyi központ központi szervezeti egysége. A szabályozásban új elem, hogy a javaslat másodfokú hatósági jogkör gyakorlásával ruházza fel a munkaügyi központ igazgatóját, a kirendeltség által hozott államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása tekintetében. A javaslat hatálybalépésével megszűnnek az Országos Munkaügyi Központ államigazgatási feladatai. Ezért a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által hozott államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket a Munkaügyi Minisztérium bírálja majd el. A javaslat továbbra is biztosítja a másodfokú államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.  A   munkaerőpiaci 



szervezetre vonatkozó új szabályozással való összhang megteremtése érdekében a javaslat módosítja a törvény rendbírság kiszabására vonatkozó szabályait.


35. §-hoz

A javaslat  egyrészt pontosítja a törvény által használt egyes fogalmaknak az 58. §-ban található magyarázatát, másrészt e rendelkezéseket a módosítás által használt új fogalmakat magyarázattal egészíti ki.


36. §-hoz

A javaslat egyrészt hatályon kívül helyezi a foglalkoztatási törvénynek a módosítás eredményeként feleslegessé vált szabályait, továbbá a módosításnak megfelelően korrigálja a törvénynek az egyes jogszabályhelyekre történő hivatkozásait. A javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete, valamint az újonnan megalakult munkaügyi tanácsok 1997. január 1-jén megkezdhessék működésüket. Az Országos Munkaügyi Központ nevének és tevékenységi körének megváltozása szükségessé tette az ott foglalkoztatottak munkajogi helyzetének rendezését is. A javaslat garantálja, hogy az átalakulás eredményeként az Országos Munkaügyi Központnál foglalkoztatottak nem kerülnek  munkajogilag hátrányosabb helyzetbe. vonatkozó új rendelkezések A munkanélküli járadékra, valamint az egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó új rendelkezések és az Országos Munkaügyi Központ másodfokú hatósági-jogkörének megszűnése miatt a javaslat átmeneti szabályt tartalmaz a folyamatban lévő ügyek elintézésére.


37-38. §-hoz

A javaslat tartalmazza a szakképzési hozzájárulásokról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény technikai jellegű módosítását a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt. Ez utóbbi törvények módosítására a foglalkoztatási törvény rendelkezésével való összhang megteremtése érdekében van szükség. 

Függelék





A módosítás várható társadalmi-gazdasági-pénzügyi kihatásai: 




A módosítás a munkanélküliek széles körét érinti kedvezően. Előnyösen változnak a munkanélküli járadék megállapításának szabályai, az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodóan rugalmasan változik a munkanélküli járadék alsó illetve felső határa, egységessé válik összege a folyósítás teljes időtartama alatt.

Jelentősen bővül a foglalkoztatást elősegítő támogatások köre. Ezáltal eredményesebben segíthető elő a meglévő munkahelyek megőrzése, a munkanélküliek álláshoz juttatása, a foglalkoztatás bővítése. A felesleges irányítási szintek megszüntetésével, kisebb létszámmal, eredményesebben oldható meg a munkaerőpiaci  szervezet feladatainak ellátása, beleértve a bővülő ellenőrzési feladatok ellátását is.

A Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításával nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak a társadalmi partnerek a munkaerőpiaci folyamatoknak, az alap pénzeszközeivel történő célszerű gazdálkodásnak a befolyásolására, valamint arra, hogy nagyobb áttekintésük legyen a munkaerőpiaci intézményrendszer egészéről. Mindezek eredményeképpen a módosítás várható társadalmi fogadtatása pozitív.

A munkanélküli járadék rendszerében tervezett módosítások - elsősorban a járadékhatárok elkerülhetetlen felemelése miatt - többletkiadásokat eredményeznek a Munkaerőpiaci Alapban. Ennek mértéke  1997-ben mintegy 1.7 md Ft. Ugyanakkor pontosan nem számszerűsíthető megtakarítás adódik abból, hogy a járadékfolyósítás ideje alatt képzésbe bevont munkanélküli nem kap keresetpótló juttatást mindaddig, amíg a járadékfolyósítási ideje nem jár le.




+









2

"
