"Magyar Köztársaság Kormánya








T/2844. számú 
törvényjavaslat
az Állami  Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről








Előadó: dr. Medgyessy Péter 
pénzügyminiszter





1996. szeptember
1996. évi ........ törvény
az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1. §
(1) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
2. §
A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, elszámolóházi, befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet, illetve személy, valamint a tőzsdék (a továbbiakban: pénz- és tőkepiaci szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának,  a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének az elősegítése, a pénz- és tőkepiaci szervezetek ügyfelei érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése.
3. §
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi .......... törvény,
)	az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló, 1996. évi .............. törvény,
)	a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
)	az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló, 1994. évi XXXIX. törvény,
)	 a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,
)	az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvény 
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
4. §
(1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénz- és tőkepiaci rendszert érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.
(3) A Felügyelet tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.
Nemzetközi együttműködés
5. §
(1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.
(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:
)	a pénz- és tőkepiaci szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,
)	felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
Határozatok közzététele
6. §
(1) A Felügyelet a bank-, értékpapír- és üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők vagy a betétesek védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerűnek tartott más módon közzétenni.
(2) A Felügyelet az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben.
A Felügyelet vezetői és alkalmazottai
7. §
(1) A Felügyelet elnökét és két elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter és az MNB elnökének együttes javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.
(2) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire, valamint az alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A § (3) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a 44. § (1) bekezdésében megállapított illetmény kiegészítés mértéke negyvenöt százalék.
(3) Felmentéssel szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha
)	jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
)	tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
)	tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,
)	tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti.
8. §
A Felügyelet elnöke
)	irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,
)	gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
)	irányítja a Felügyelet gazdálkodását,
)	képviseli a Felügyeletet,
)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy a Felügyelet szervezeti és  működési szabályzata a hatáskörébe utal,
)	tanácskozási joggal résztvesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor.
9.§
(1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénz- és tőkepiaci szervezetnél, illetve a közigazgatás pénzügyi, gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.
Összeférhetetlenség
10.§
(1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és alkalmazottai (továbbiakban: a Felügyelet alkalmazottja) nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
(2) A Felügyelet alkalmazottja nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot a Felügyelet hatáskörébe tartozó, a 2. §-ban meghatározott szervezettel, és - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi ....... törvény 110. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal.
(3) A Felügyelet alkalmazottja az öröklés kivételével:
)	tulajdont pénz- és tőkepiaci szervezetben,
)	állampapír, letéti jegy és zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,
)	a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt 
nem szerezhet.
(4) A Felügyelet alkalmazottja pénz- és tőkepiaci szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor köteles nyilatkozni a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénz- és tőkepiaci szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(5) A Felügyelet alkalmazottja kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(6) A Felügyelet alkalmazottja köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenteni azt, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.
(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszüntéig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik. 
(8) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet alkalmazottja a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 3. § szerinti szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a 3. § szerinti szervezetet, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.
(10) A Felügyelet alkalmazottja kinevezését követően megszerzett, zárt körben kibocsátott értékpapír tulajdonát köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.
(11) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(12) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Titoktartási kötelezettség
11. §
(1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.
Átmeneti és záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 10. § (5) bekezdésében meghatározott elidegenítési kötelezettség alól 1998. február 28-ig kivételt képeznek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 35. §-ában említett, összjövedelem-csökkentő kedvezményre jogosító értékpapírok.
(3) Az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1997. január 1. napján megszűnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet.
(4) Ahol jogszabály Állami Bankfelügyeletet vagy Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet kell érteni.
(5) A törvény hatályba lépésekor az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél folyamatban lévő ügyekben a Felügyelet jár el.

I N D O K O L Á S

az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló törvényjavaslatokhoz.
A törvényjavaslat alapvető célja, hogy  az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet összevonásával megteremtse a Kormány felügyelete alatt álló egységes pénzügyi felügyeleti szerv jogi kereteit. 
A pénz- és tőkepiac állami felügyelete minden fejlett piacgazdasággal rendelkező országban kiemelt fontosságú kérdés. Az egyes szakterületekre vonatkozó felügyeleti munka tartalmi vonatkozásai számos hasonlóságot mutatnak, s a felügyeletek tevékenysége is közeledett egymáshoz az utóbbi évtizedekben a prudenciális szabályozás egységesedésével. A felügyeletek szervezeti elhelyezkedése, a felügyelt területek terjedelme, a felügyeletek közötti hatáskörmegosztás azonban nagyon sokféle, s az adott ország történelmi-közigazgatási sajátosságaihoz, hagyományaihoz igazodik. A  két terület felügyelete általában külön-külön felügyeleti szervek keretében történik, de akad példa az összevont felügyeletre is.
A bankfelügyeleti funkciót számos országban az ország központi bankja, a jegybank látja el, számos országban azonban külön kormányszerv létezik erre a feladatra, s arra is van példa, hogy a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működik a Bankfelügyelet.
A Felügyeletek összehangolt működését egyre inkább szükségessé teszi az, hogy a két felügyelt terület közötti határvonalak fokozatosan elmosódnak; a hatáskörök részben átfedik egymást. A pénz- és tőkepiaci szervezetek egyre inkább az ügyfelek komplex kiszolgálására törekednek.
A magyar törvényi szabályozás az egyes területeket jelenleg elkülöníti egymástól, és nem teszi lehetővé a különböző tevékenységek azonos szervezeten belüli végzését, de az elmúlt időszakban számos olyan termék jelent meg a piacon, amely átmenetet jelent az egyes területek között.
A felügyeleti munka komplex jellegét igényli a pénzügyi holdingok megjelenése is, ami nemcsak a nemzetközi gyakorlatban, hanem Magyarországon is erősödő tendencia. A pénzügyi holding tulajdonában egyaránt megtalálható bank, értékpapír-forgalmazó, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás. A vállalkozási csoport tagjai közötti tulajdonosi kapcsolatok az egyes tevékenységek között rugalmas átjárási lehetőséget biztosítanak. A pénzügyi holdingok hatékony felügyelete összehangolt felügyeleti tevékenységet igényel.
A felügyeletek munkájának összehangolása megvalósulhat szervezeti összevonással, de más álláspont szerint elképzelhető a felügyeletek munkájának összehangolása szervezeti összevonás nélkül, elkülönült felügyeleti szervek megléte esetén is.
A törvényjavaslat az Állami Bankfelügyelet és az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1997. január 1-jei hatállyal történő összevonására vonatkozó javaslatot tartalmaz.

RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban Felügyelet) a Kormány felügyelete alatt, országos hatáskörű közigazgatási szervként fog működni a törvényjavaslat szerint. A Felügyelet jogi személy, amely budapesti székhellyel önállóan gazdálkodó költségvetési szervként végzi a törvény által meghatározott feladatait. 
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a Felügyelet tevékenységének célja a jogszabályban meghatározott előírások betartásával a felügyelt területek megbízható működésének elősegítése, a betétesek és a befektetők, továbbá a pénz- és tőkepiac átlátható és biztonságos működése érdekében.
A 3-4. §-hoz
A törvényjavaslat értelemszerűen nem tartalmazza a Felügyelet hatáskörének taxatív felsorolását, helyette felsorolja mindazokat a már hatályos, vagy már az Országgyűlés elé beterjesztett törvényeket illetve törvényjavaslatokat, amelyek meghatározzák az új főhatóság részletes hatáskörét.
Az 5. §-hoz
A pénz- és tőkepiaci tevékenység nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és az egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe. Erre ad lehetőséget a törvényjavaslat azáltal, hogy feljogosítja a Felügyeletet arra, hogy eljárása során külföldi felügyeleti hatóságot keressen meg, és ilyen tárgyú külföldi megkereséseket teljesíthessen, továbbá nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt vegyen. A törvényjavaslat meghatározza azokat a célokat, amelyek érdekében a nemzetközi együttműködés során kapott és adott információk, adatok felhasználhatók.
A 7-9. §-hoz
A Felügyelet vezetőjének megfelelő kiválasztását és szakmai önállóságát szabályozva a törvény kimondja, hogy a Felügyelet elnökét és két helyettesét a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttes javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és a felsorolt indokok alapján menti fel. A Felügyelet működésének stabilitása érdekében a törvényjavaslat a kinevezés időtartamát hat évben szabja meg. 
A Felügyelet vezetőire és dolgozóira a törvényjavaslat a köztisztviselői törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezését korlátozott, a törvényben meghatározott esetekben lehet visszavonni, illetőleg a köztisztviselői törvényben szereplő, a személyi illetményt korlátozó rendelkezésektől  mind a vezetők, mind az alkalmazottak esetében el lehet térni.
A törvényjavaslat meghatározza a Felügyelet elnökének hatáskörét. Annak érdekében, hogy a Felügyelet megfelelő színvonalon láthassa el a pénz- és tőkepiaci rendszer szereplői feletti ellenőrzést, a törvényjavaslat a Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és érdemi munkatársai vonatkozásában személyi, képesítési és egyéb szakmai követelményeket támaszt.
A 10-11. §-hoz
A törvényjavaslat a köztisztviselői törvénynél szélesebb körű, és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire és valamennyi alkalmazottra vonatkozóan. Az összeférhetetlenségi szabályok érintik a hozzátartozói viszonyt, a Felügyeleten kívüli kereső foglalkozásokat, vezetői tisztségviselői viszonyt, vállalkozásokban megszerzett tulajdoni részesedéseket és az érintettek, valamint a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók értékpapír- tulajdonát is. A két felügyeleti szerv összevonása értelemszerűen azt  eredményezi, hogy a Felügyelet befolyásmentes, elfogulatlan, objektív működése érdekében az összeférhetetlenségi szabályok mindkét felügyelt területre vonatkoznak. 
Az alkalmazottakon túlmenően a Felügyelettel munkavégzésre irányuló vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre is szigorú titoktartási kötelezettséget ró a javaslat.
A 12.§-hoz
A javaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidőben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló törvény hatályba lépésével.
A törvény hatályba lépésétől kezdődően az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet megszűnik, a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben az e törvényben szabályozott Felügyelet jár el.
A javaslat átmeneti időt ad az összeférhetetlenséggel érintett értékpapírok elidegenítésére annak érdekében, hogy a Felügyelet alkalmazottai kizárólag e törvény hatályba lépése miatt ne veszítsék el adókedvezményüket."
