"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/2859. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi
CXXI. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyin in iszter
Budapest, 1996. szeptember
1996. évi
törvény
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló
1995. évi CXXI. törvény módosításáról
ELSŐ RÉSZ
1.§
A, Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló - az 1996. évi XLI. törvénnyel
módosított - 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
\"1. § Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 114 013,3
millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 1 981 141,9 millió forintban,
c)	hiányát 132 871,4 millió forintban
állapítja meg.\"
2. §
A KTv. 4. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
\"(9) A Magyar Nemzeti Bank 1996-ban keletkezett veszteségét a központi költségvetés
a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére 1996. december 31-
ig megtéríti.\"
3.§
A KTv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"5. § A központi költségvetés - a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásából az
általános tartalék 16 114 millió forint.\"
4.§
A KTv. 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII.
Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési
szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott
intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával,
2
az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a
fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló
törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem
állami intézmények és a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban
részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak
illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; a központi költségvetési
szférában 1000 millió forint rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a
minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez
kapcsolódó járulékokat és, a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi
önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével
kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is. A céltartalékból kell fedezni
a köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-a (1)
és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű
köztisztviselők illetmény-kiegészítésének növelését is.”
5.§
(1)	A KTv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:/
\"a) a pénzbeni kárpótlás
1.	Pénzbeni kárpótlás 1996. előtt keletkezett jogcímekre (VII.
Miniszterelnökség fejezet 11. cím 1. alcím 1. előirányzat-csoport),
2.	Pénzbeni kárpótlás törvénymódosításból eredő új jogcímeire (VII.
Miniszterelnökség fejezet 11. cím 1. alcím 2. előirányzat-csoport);\"
(2)	A KTv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás/
\"g) Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az
M3-as autópálya építésének gyorsítására (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 9.
alcím)\"
6.	§
A KTv. 8. §-a (2)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek
egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:
\"(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre
tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül -
100 000 millió forintot köteles a költségvetésbe befizetni, 92 000 millió forint
privatizációs többletbevételt pedig az államadóság törlesztési kiadásaira kell fordítani.
(3)	Az ÁPV. Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot
köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-1996. évekre tervezett 250 000
millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel és az államadósság
törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a további privatizációs bevételekből 40-
3
60 % arányban, de legfeljebb 5000 millió forint - a központi költségvetés bevételeként
-	a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható
fel, kizárólag területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerőpiaci
Alapot illeti meg.
(4)	Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülő jótállással, szavatossággal,
kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére 41 000 millió forint
tartalékot köteles képezni és azt elkülönített számlára helyezni. A tartalék
felhasználására a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes
hozzájárulása mellett kerülhet sor.
(5)	Az (3) és (4) bekezdésekben, valamint a (6) bekezdésben, előírt kötelezettségek
teljesítése után az államadósság a Kincstári Egységes Számla terhére csökkenthető. A
végrehajtás módjáról és összegéről a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a
pénzügyminiszter állapodik meg.
(6)	Az ÁPV Rt. bevételeiből
a)	az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen
privatizációs és privatizációt előkészítő kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt.
működési kiadásaira 4000 millió forintot, a jótállással, szavatossággal,
kezességvállalással kapcsolatos kiadásaira 10 000 millió forintot fordíthat,
b)	az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendő, a helyi
önkormányzatokat megillető járandóságokra 53 000 millió forintot, a társaságoknak a
privatizáció után az 1989. évi XIII. törvény alapján visszautalandó 20 % részesedés
teljesítésére 12 000 millió forintot, a kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2000
millió forintot fordíthat,
c)	reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 23 000 millió forintot fordíthat a Kormány
egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig
egyedileg dönthet, de ez összességében, éves szinten nem haladhatja meg az 3000
millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéseiről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja,
d)	az ÁPV Rt. 1000 millió forintot utal át a hozzá tartozó állami vagyon
privatizációjából - félévente egyenlő összegben, a félév utolsó napjáig - a Központi
Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem
rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására.\"
7-§
A KTv. 8. § -a a következő új (10) - (13) bekezdéssel egészül ki:
\"(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. §
(4)	bekezdésében előírt kötelezettség alapján és az ott meghatározott feltételekkel az
ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből az országos
kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeni térítés nélkül - működési költségeik
biztosítására, egyszeri vagyonjuttatásként - 1996. december 31-ig 300 millió forint
árfolyamértékű vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos
kisebbségi önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékű
vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári
4
Vagyoni Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követő két hónapon belül
azonos árfolyamértékű vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.
(11)	A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs
bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a Mecsekurán
Kft. termelési vesztesége fedezetét.
(12)	A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az ÁPV Rt. a
privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem portfoliójába tartozó
ingatlanok kárelhárítására.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy' az ÁPV Rt. vagyonkezelésében
lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat érintően -
foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési,_szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetőleg
iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok
térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.\"

A KTv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"9. §
(1)	A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából,
értékesítéséből származó bevételekből összesen 500 millió forint összegben
teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a
kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos - más forrásból nem fedezhető -
kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét
képezi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített tényleges
kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a kiadási előirányzatokat
módosítja.\"
9. §
A KTv. 11. §-a a következő új (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) Az ÁPV Rt. egyenlítse ki a jogosultak részére a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió, mint központi költségvetési szervek megszűnésekor fennálló sugárzásidíj-
és köztartozásait azzal a feltétellel, hogy az ezen intézmények vagyonkezelésében lévő
ingatlanvagyon értékarányos hányadát adják át az ÁPV Rt. részére. Az így átadott
vagyon az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona részét képezi.
(8) Amennyiben a Magyar Rádió Közalapítvány illetve a Magyar Televízió
Közalapítvány vállalja, hogy gondoskodik a (7) bekezdésben írt tartozások
kiegyenlítéséről, az abban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni nem lehet.\"
5
10. §
A KTv. 12. §-a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) A \"Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése\" kiemelt jelentőségű
beruházás előirányzata, előirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet a német
Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) által nyújtott hitel
1995. évi üteméből fel nem használt hitelrész felhasználásával és az
árfolyamváltozással összefüggésben.
(6)	A \"Lágymányosi egyetemi fejlesztések\" kormányzati rendkívüli kiadás
előirányzata, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet az Universitas
kötvény kibocsátásából származó forrás felhasználásával.\"
11.	§
A KTv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"41. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für
Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél - az ezen intézmények által
megkívánt formában - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül
kezességet vállaljon. A Kormány a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére
-	az általa külföldön felvett hitelekre - 80 000 millió forint összeghatárig vállalhat
kezességet.\"
12.	§
A KTv. a következő új 41/A. §-sal egészül ki.
\"41/A. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvény 39. §-a (2)
bekezdésében megállapított mértéken felül
a)	légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszerének, valamint a
földközeli és kismagasságú légvédelem oltalmazási képességének megőrzése
érdekében szükséges eszközök beszerzésére kiírt nemzetközi tender-felhívás
eredményeként a szállítóval megkötendő szerződés teljesítésére,
b)	a Ferihegyi Repülőtér fejlesztésére,
a költségvetési évet követően is kötelezettséget, illetve kezességet vállaljon.\"
13.	§
A KTv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"42. §
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni
érvényesítésének - a behajtott követeléssel (megtérüléssel) csökkentett - összege
6
meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet
18.	cím), a különbözet az általános tartalékot terheli.\"
14.	§
A KTv. 43. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt
előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni
megváltoztatására:/
\"g) a fejezeteken belül a megszűnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló előirányzat-
csoportok kiadási előirányzatai a XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25.
Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Turisztikai célelőirányzat előirányzat-csoport
bevételi előirányzatát meghaladó bevétel mértékéig, és a XV. Földművelésügyi
Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Elkülönített állami
pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoport kivételével.\"
15.	§
A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:/
\"e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni térítés (XI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat), a társadalombiztosítási
azonosító jel bevezetéséhez fizetendő térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10.
cím, 4. alcím, 7. kiemelt előirányzat), valamint a családi támogatások igénylésének
feldolgozásával kapcsolatos térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4.
alcím, 8. kiemelt előirányzat);\"
/a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet./
16.	§
A KTv. 44. §-ának (1) bekezdése a következő új o)-p) ponttal egészül ki:
/Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:/
\"o) Bős-Nagymaros Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos államadósság-törlesztés
(XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet kiadásai 2. cím, 2. alcím, 4.
előirányzat-csoport),
p) Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése (XXXII. Költségvetés törlesztései
és hitelfelvételei fejezet bevétel 4. cím).\"
/a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól./
7
17.	§
A KTv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1.
alcím kiemelt előirányzatai között, továbbá ezek és a VIII. Belügyminisztérium fejezet
17.	cím, 4. alcím 15. kiemelt előirányzata között 1996. évben átcsoportosítást hajthat
végre.\"
18.	§
A KTv. 45. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki: \"A Kormány a VII.
Miniszterelnökség fejezet 6. cím 2. alcím 7. előirányzat-csoport - kisebbségi
kompenzációs keret - és a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím 2. alcím 6. kisebbségi
koordinációs és intervenciós keret előirányzat-csoport között átcsoportosítást hajthat
végre.\"
19.	§
A KTv. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten
belüli átcsoportosítási joga az/
\"b) A 18. címre\"
/terjed ki./
20.	§
A KTv. 47. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
\"(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott összeget a támogatások forrásának
biztosítása érdekében a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti
kezelésű előirányzat cím, 11. elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok
előirányzat-csoportból a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. Vállalkozások
folyó támogatása címre csoportosítson át.\"
21.	§
A KTv. 48. §-a a következő új (11) - (13) bekezdéssel egészül ki:
\"(11) A rádió- és televízió-előfizetési díjaknak 1996. augusztus 31-ét követően befolyt
összegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 141. §-a (7)
bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következők szerint kell
felhasználni:
a)	664 millió forint a központi költségvetés bevételét képezi,
8
b)	a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (1) bekezdése
szerint meghozandó külön törvényben megállapított összeg az Országos Rádió és
Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) költségvetésének fedezetéül szolgál. Ezt az
összeget csökkenteni kell az e törvény hatálybalépésének napjáig az ORTT kiadásaira
igénybe vett költségvetési támogatás összegével,
c)21	millió forint a Magyar Rádió Közalapítvány, 13,9 millió forint a Magyar
Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetéül szolgál a már korábban
igénybevett költségvetési támogatáson felül,
d)	1 245 millió forintot a Hungária Televízió Közalapítvány számára kell átutalni.
Ebből 1 200 millió forint a Duna Televízió működési költségeire szolgál,
e)	a fennmaradó összeg 1/3:2 3 arányban illeti meg a Magyar Rádió Közalapítványt,
illetve a Magyar Televízió Közalapítványt, a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar
Televízió Rt. működési költségeinek fedezetéül.
(12)	A (11) bekezdésben meghatározott időszak első két hónapjában egyenlő arányban
teljesítendő az a) pontban megszabott kötelezettség. A b)-e) pontokban szereplő
kötelezettségeket időarányosan, havi bontásban kell teljesíteni.
(13)	A szociális okból felmentettek TV előfizetésidíj-átalányát (XI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 9. cím, 9. alcím) havi egyenlő részletekben I/3-2/3 arányban kell
átutalni a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány
számlájára a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt. működési költségeinek
fedezetéül.
22.	§
A KTv 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"57. §
Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a
Magyar-Export Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára
meghatározott, készpénzben történő alaptőke-juttatás mellett további legalább 3000
millió forint értékű piacképes értékpapír és/vagy ingatlan alaptőke-emelés céljából
történő átadásához.\"
A KTv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"60. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség szervezeti
átalakulásával összhangban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő,
feleslegessé váló ingatlanokat érintően - elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra -
eseti döntést hozzon azok térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati
tulajdonba adásáról, amennyiben az ingatlanok értékesítése egyszeri nyilvános
versenytárgyalást követően is eredménytelen volt.\"
9
24. §
A KTv. a következő új 65/A. §-sal egészül ki:
\"65/A. §
A XXIII. Magyar Rádió költségvetési fejezet tekintetében a Magyar Rádió
Közalapítvány Kuratóriuma, a XXIV. Magyar Televízió költségvetési fejezet
vonatkozásában a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma köteles gondoskodni
arról, hogy a fejezetek 1996. évi zárszámadása a jogszabályoknak megfelelően
elkészüljön.\"	\"
25. §
A KTv. 67. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
\"(2) A Hírközlési Alap által 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak és a Mezőgazdasági
Fejlesztési Alapnak nyújtott kölcsön miatt - az érintett alapok megszűnése
következtében - a jogutódokat nem terheli a hitel-visszafizetési kötelezettség.\"
26. §
A KTv. 70. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(9)
bekezdés számozása (3)-( 10) bekezdésre módosul:
\"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.\"
MÁSODIK RÉSZ
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
27.	§
(1)Az	államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht) 18/C. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(9) A kincstári körbe tartozók devizaszámláikat olyan kereskedelmi banknál
vezethetik, amely biztosítja a devizaszámlával kapcsolatos adatszolgáltatást a Magyar
Államkincstár részére.\"
(2)	Az Áht 113/A. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E feladatkörében a Kincstár/
\"e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveletet végez, állampapírt ad el és
vásárol, értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el,\"
(3)	Az Áht 123/A. §-a a következő új (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
10
\"(11) A Magyar Államkincstár azon közalkalmazottai tekintetében, akik a Magyar
Nemzeti Banktól történő feladat átcsoportosítás következtében váltak a Magyar
Államkincstár közalkalmazottaivá, a Magyar Nemzeti Banknál munkaviszonyban
töltött időt a közalkalmazott végkielégítése mértékének, valamint fizetési fokozatának
megállapításánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.
(12)	A (11) bekezdésben meghatározott személy alapilletményének és pótlékának
együttes összege a Magyar Nemzeti Banknál fennállt munkaviszonya alapján
folyósított személyi alapbérénél, címpótlékánál és értékkezelési pótlékánál kevesebb
nem lehet.\"
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény módosítása
28. §
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény 24/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) Az ÁPV Rt-nek a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos
kötelezettségeinek a fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetnie.\"
Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint
az értékpapír-tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvénymódosítása
29.	§
Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint
az értékpapír-tőzsdéről szóló - módosított - 1990. évi VI. törvény 93/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
\"93/A. § A Magyar Államkincstár - az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok tekintetében - az e törvény szerinti értékpapír-
forgalombahozatali, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír-kezelési és értékpapír-
letétkezelési tevékenységet végezhet. A Magyar Államkincstár esetében az e törvény
10.	§-a (1) bekezdését, 11. és 13. §-át és 39. §-át nem kell alkalmazni.\"
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
30.	§
(1)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média-
törvény) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a
költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű
11
alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A
Testület költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési
ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságnak előterjesztésére - az Országgyűlés
önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2)
és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.\"
(2)	A médiatörvény 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra
vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy számláikat a Magyar Államkincstár vezeti.\"
31.§
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi. I. törvény 77. §-ának (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar
Államkincstár vezeti.\"
A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992.
évi X. törvény módosítása.
32.	§
A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló -
1992.	évi LXVII. és az 1995. évi LXXIII. törvénnyel módosított - 1992. évi X. törvény
21.	§-ának (4) bekezdésében megállapított határidő 1997. december 31-re változik.
A köztiszhnselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke
a)	az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél - a (2) bekezdés kivételével -
foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 25 %-a,
b)	a (3) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő
alapilletményének 20 %-a.\"

34. §
A Ktv. a következő új 49/A. § -sál egészül ki:
\"49/A. §(1)A köztisztviselőt az e törvény 42-49. §-a alapján megillető illetmény
kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő
átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2)	Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai
úton történő illetmény-kifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott fizetési módokra legkésőbb 1999. január 1-
ig kell áttérni.\"
(2)	A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\" (2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:
a)	4. §-át, 5. §-ának (l)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-
28.	§-át, 74. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (l)-(3) bekezdését, 103.
§-ának (1) és (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5)
bekezdését, 105. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 106-107. §-át, 119. §-ának (2)
bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (l)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 127. §-
ának (1) és (3) bekezdését, 128-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának
(l)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-140. §-át,
144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1)
bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át,
159-164. §-át, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (4) bekezdését, 168-
169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2)
bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;
b)	90. §-ának (1) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetén;
c)	110-115. §-ának rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselő más
közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a
munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet;
d)	158. §-át azzal, hogy az (1) bekezdés első mondatának rendelkezésétől az e
törvény 49/A. §-ában szabályozott fizetési módok esetén lehet eltérni.\"
(3)	A Ktv 80. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A Kormány rendeletben határozza meg/
\" h) a központi költségvetési szervek és azok területi, helyi szervei (1. § (1) bekezdés)
tekintetében a 49 A. §-ában szabályozott fizetési módokra történő áttérés
végrehajtásának ütemezésére\"
/vonatkozó további szabályokat./
13
A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
35.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény
(továbbiakban Kjt.) a következő új 79/A. § -sál egészül ki:
\"79/A § (1) A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megillető illetmény
kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással,
bankszámla hiányában postai úton történik.
(2)	Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai
úton történő illetmény-kifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem
okozhat.\"
(2)	A Kjt. 80. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"80. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
munka díjazásának szabályai közül (harmadik rész VII. fejezet) a 142-143. §, a 144. §
(3)	és (6) bekezdése, a 147. § (3) bekezdése, a 154. § (1) bekezdésének utolsó
mondata, a 154. § (2) bekezdése, a 155. § (2) bekezdése és a 165. § (2) bekezdése
nem alkalmazható.\"
(3)	A Kjt. a következő új 92. §-sal egészül ki:
\"92. § (1) A 79/A. §-ban szabályozott fizetési módokra legkésőbb 1999. január 1-jéig
kell áttérni. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervek (1. §
(1)	bekezdés) tekintetében az áttérés végrehajtásának ütemezését rendeletben
szabályozza.
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak
tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.\"
A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása
36.	§
A társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény a következő új
14/C. §-sal egészül ki:
\"14/C. § (1) A szövetkezetet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által
az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról
szóló - módosított - 1991. évi XXV. törvény 24. §-a szerinti utalvány ellenében az
árverésen eladott szövetkezeti földterület után aranykoronánként az árverésen kialakult
aranykoronánkénti tényleges árnak megfelelő összegű, de legalább aranykoronánként
1000 forint adókedvezmény illeti meg az utalványnak, illetve az utalványért kapott
kárpótlási jegynek a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi)
kárrendezési hivatal számára történő térítés nélküli átadása és az erről szóló igazolás
alapján.
14
(2)	Az adókedvezmény annak az adóévnek a fizetendő adójából, illetve - ha az a
kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következő öt év társasági adójából tartható
vissza, amely adóévben a szövetkezet a térítés nélküli átadás címén ráfordítást számolt
el.
(3)	Ha nem állapítható meg az utalvány ellenében eladott szövetkezeti földek
aranykorona értéke, akkor a kárpótlási célú földárveréseken eladott szövetkezeti földek
aranykorona-értékéből arányosítással kell megállapítani a kedvezmény alapjául
szolgáló értéket.
(4)	Az (1) bekezdés alapján térítés nélkül átadott eszközök ráfordításként elszámolt
nyilvántartási értékével a szövetkezet köteles az adózás előtti eredményt megnövelni.\"
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37.	§
(1)	E törvény 1996...................lép hatályba.
(2)	A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének az e
törvény 33. §-ában megállapított mértékeit 1996. július 1-jétől kell alkalmazni.
(3)	E törvény 37. §-ának rendelkezéseit az 1995. évi adókötelezettség, a 46. §
rendelkezését az 1996. évi társasági adó megállapítására is alkalmazni kell.
(4)	Az adóalany az 1995. évi adóbevallása szerinti fizetendő adóját az e törvény 37. §-
a alapján önellenőrzéssel, pótlékmentesen helyesbítheti.
(5)	Az adóhatóság a (4) bekezdés szerint önellenőrzéssel módosított, fizetendő
társasági adó alapján adja ki vagy az adóalany az önellenőrzéssel egyidejűleg
előterjesztett kérelmére visszamenőlegesen módosítja az 1995. évi fizetendő adó
alapján már kiadott, a társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény
18.	§ (3) bekezdése szerinti fizetési meghagyást.
(6)	Az adóalany az 1996. május 31-ét követően kapott eredeti fizetési meghagyás
alapján a (4) bekezdés szerint módosított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig
többletként befizetett adóelőleget az adóhatóságtól visszaigényelheti vagy rendelkezhet
annak más adótartozásra való elszámolásáról.
(7)	Az adózás rendjéről szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény 74. §-a (5)
bekezdésében előírt mulasztási bírság megállapításánál az adóhatóság az e törvény
37.§ -a alapján végrehajtott, önellenőrzéssel helyesbített 1995. évi fizetendő adó
összegét veszi alapul.
38.	§
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1.	a KTv. 19. §-ának (3) bekezdése,
2.	a KTv. 43. §-ának (2) bekezdése,
15
3.	a KTv. 48. §-ának (8) bekezdése,
4.	a KTv. 72. §-ának (8) bekezdése.
5.	a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi
XCVI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése.
6.	a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 6. §-
ának (7) bekezdése.
7.	a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 23. §-a.
8.	a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi
XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi XXXII. törvény 2. §-a.
9.az	államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 99. §-a (1) bekezdésének az
\"MNB-nél vezetett\" fordulata.
10.	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - az 1995. évi VI. törvénnyel
módosított - 1993. évi LXXVII. törvény 63.§-ának (5) bekezdése.
39.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben a XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím közmunkák
támogatása előirányzat felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
40.	§
A KTv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul és
kiegészül.
41.	§
A KTv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
42.	§
A KTv. 5. számú melléklete 12. Egyes közoktatási feladatok támogatása és a 17.
kiemelt előirányzatszáma: \"Bérpolitikai intézkedés\" helyébe e törvény 3. számú
melléklete lép.
43.	§
A KTv. 6. számú melléklet 3. pontja helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
16
44.	§
A KTv. 9. számú melléklete 1. Útalap A bevételek és a kiadások felhasználása
jogcímenként táblái helyébe az e törvény 5. számú melléklete lép.
45.	§
A KTv. 10. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.
'	46. §
A társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény 9. számú
mellékletének a B. fejezete az e törvény 7. számú melléklete szerint egészül ki.

1. számú melléklet az 1996. évi........törvényhez

Millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Előír
csop
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
Al-	Elő-
cím	ír.
név	csop
	név
KIADÁSOK (II.)
Kiemelt előirányzat neve
1996. évi
javasolt
rendes
előirányzat
1996. évi
javasolt
rendkívüli
előirányzat
11
II. ORSZÁGGYŰLÉS
Magyar Televízió Közalapítvány támogatása
935,8
10
11
VIL MEVISZTERELNOKSEG
Biztonsági Szolgálatok
Nemzetbiztonsági Hivatal
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
Tartalékok
Költségvetés általános tartaléka
Céltartalék
Bérpolitikai keret
Kormányzati rendkívüli kiadások
Pénzbeli kárpótlás
Pénzbeli kárpótlás 1996 előtt keletkezett jogcímeire
Pénzbeli kárpótlás törvénymódosításból eredő új jogcímeire
Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-
as autópálya építésének gyorsítására
16 114,01
30,4
15 873,0
2 400,0
200,0
1 500,0
14 17	1 4 5	3	10 12 2	VIIL BELÜGYMINISZTÉRIUM Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok Az új azonosító kódok bevezetéséhez Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai Központosított előirányzatok Egyes közoktatási feladatok támogatása Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása	6 300,0	882,5 4 000,0
				IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM		
6				Fejezeti kezelésű előirányzatok		
	2			Ágazati célelőirányzatok		
		5		Az új azonosító kódok bevezetéséhez		44,0
				XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM		
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok		
	2			Ágazati célelőirányzatok		
		27		Az új azonosító kódok bevezetéséhez		92,0
		31		Egészségügyi fejlesztési koncepciót segítő szakmai programok		1 310,0
		32		Kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek megteremtésére		40,0
		33		Országos Mentőszolgálat struktúrájának átalakítására		150,0
		34		Egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatására		400,0
		35		Egészségügyi munkahelyek változtatásával összefüggő áttelepülések támogatása		100,0
	9			Szociális okokból felmentettek TV előfizetési díj átalánya		2 500,0
10				A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés		
	4			Különféle jogcímen adott térítések		|
Millió forintban
Cím	Al-	| Kie- Elöir j melt		Cím	Al- cím	Elő- ír.	KIADÁSOK (XI.)	19%. évi javasolt	1996. évi javasolt
szám	cím szám	csop előír. ;szám !		név	név	csop név	..... .......—.....— Kiemelt előirányzat neve	rendes előirányzat	rendkívüli előirányzat
			1		Közgyógyellátás			11 740,0	
			7		Társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez				727,3
			8		Családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés				260,0
				Xm. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM					
11	2			Fejezeti kezelésű előirányzatok Ágazati célelőirányzatok					
		4			Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízminőségi kárelhárítás				1 600,0
	3			Beruházási célprogramok					
			3		Vízkárelhárítás				2 745,0
12				Alapok támogatása					
	1			Útalap					1 000,0
							XV. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM		
11	1			Vállalkozások folyó támogatása Normatív támogatások					
			1		Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás			32 300,0	4 000,0
	2			Egyedi támogatások					
			1		Reorganizációs program			7 000,0	3 000,0
							XVL MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM		
1				Munkaügyi Minisztérium igazgatása					
		3			Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok				
			3		Nemzetközi tagdíj és bérleti díj (ILO)			76,8 ;	
10	5			Fejezeti kezelésű előirányzatok Közmunkavégzés támogatása					1 000,0
							XVIL PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM		
1				Pénzügyminisztérium igazgatása					
		3	2		Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére				500,0
5				Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal					
		3	2		Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok Az új azonosító kódok bevezetéséhez				1 073,7
14	2			Vállalkozások folyó támogatása Egyedi támogatások					
			4		Egyéb kamattámogatások a hosszú lejáratú beruházási hitelekhez				500,0
17				Egyéb költségvetési kiadások					
	1			Vegyes kiadások				5 517,3	500,0
					XVIIL MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM				
9		1		Kutató és szolgáltató intézetek Működési költségvetés					
			1		Személyi juttatások			339,5	11,0
			2		Társadalombiztosítási járulék			119,3	5,0
			3		Dologi kiadások			212,7	12,0
10	1			Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok					
Millió forintban
Cím	Al-	Előír	Kie- melt	Cím	Al- cím	Elő- ír.	KIADÁSOK (XVIII.)	1996. évi javasolt	1996. évi javasolt
szám	cím szám	csop	előír. szám	név	név	csop név	Kiemelt előirányzat neve	rendes előirányzat	rendkívüli előirányzat
		2	4		Felhalmozási kiadások Egyéb beruházás				l 143,9
	3			Feladatfinanszírozás					
		13			Zánka átalakulásának támogatása				191,0
		14	3 5		Kulturális célfeladatok Dologi kiadások Egyéb működési célú támogatások, kiadások			155,1 372,3	7,0 120,0
		19			Kutatások		-		
			3		Dologi kiadások			140,8	35,0
			5		Egyéb működési célú támogatások, kiadások			76,5	-J o o
		28	5		A felsőoktatási intézmények államháztartási reformjának támogatása Egyéb működési célú támogatások, kiadások				275,0
		29	5		A kulturális intézmények államháztartási reformjának támogatása Egyéb működési célú támogatások, kiadások				458,0
	5			Egyházak támogatása					
		3	5		Egyházi oktatási intézmények támogatása Egyéb működési célú támogatások, kiadások			1 600,0	
						XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM			
25	2			Fejezeti kezelésű előirányzatok Ágazati célelőirányzatok					
		3			Gazdaságfejlesztési előirányzatok			10 390,0	
							XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ		
1				Magyar Televízió					
		1	1 2 3		Működési költségvetés Személyi juttatások Társadalombiztosítási járulék Dologi kiadások			6 353,8 2 795,6 14 067,2	
		2	1		Felhalmozási kiadások Intézményi beruházási kiadások				770,5
			2		Felújítás				323,5
			4		Egyéb beruházás				250,3
							XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL		
6	2			Fejezeti kezelésű előirányzatok Célelőirányzatok					
		17	—............		Az új azonosító kódok bevezetéséhez				85,0
						XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA			
1	1			Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata 1991 előtt felvett hitelek kamata					
			1		Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre			24 500,0	
			4		ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre			15 700,0	
4				Kincstárjegyek kamata				110 665,1	
2. számú melléklet az 1996. évi........törvényhez
Millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Előír
csop
Kie-		Al-	Elő-
melt	Cím	cím	ír.
előir.	név	név	csop
szám -			név
BEVÉTELEK (XVII.)
Kiemelt előirányzat neve
| 19%. évi
| javasolt
¦ rendes
előirányzat
1996. évi
javasolt
rendkívüli
előirányzat
19
22
23
XVII. PENZUGYMINISZTERIUM
; Vállalkozások költségvetési befizetései
: Társasági adó
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)
Vám és importbefizetések
Egyéb költségvetési bevételek
Vegyes bevételek __
Költségvetési befizetések
Önkormányzatok befizetései
73 900,0 i
224 000,0 j 22 000,0
3 000,0 ; 11 364,0
2 017,3:
3. számú melléklet az 1996. évi......törvényhez
\"5. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez
Kiemelt
előirányzat
száma
Cél
Igénybevétel feltételei
Támogatási
keret
' A közoktatás racionálisabb, gazda-
12.	Egyes	ságosabb szervezése érdekében
közoktatási igényelhetik a helyi önkormányza-
feladatok tok az oktatás területén intézmény-
támogatása fenntartó társulás kialakításához,
illetve az ahhoz szükséges tárgyi
feltételrendszer megteremtéséhez,
különös tekintettel az általános
iskolai társulások esetén iskolabusz
vásárlásához; továbbá az 1996-
1997. tanévi helyi
közoktatásszervezéshez
kapcsolódóan a szükséges létszám
csökkentések miatti kötelezettségek
(végkielégítések) teljesítéséhez.
A támogatás részletes feltételeit a
Művelődési és Közoktatási Minisz-
térium - a Munkaügyi Miniszté-
riummal Pénzügyminisztériummal
és a Belügyminisztériummal
egyetértésben - 1996. január 31-éig
megjelenteti.	6300
17.	Bérpolitikai
intézkedés
A köztisztviselői alapilletmények, a
közalkalmazotti illetményrendszer
változásával az 1992. július 1-jét
megelőző nem közalkalmazotti
munkaviszonyok beszámításával, továbbá
a minimálbérrel összefüggő
többletkiadásokra, valamint a
közalkalmazotti körben 5700 millió forint
-	ezen belül legalább 1200 millió forint a
szociális ágazat - rendkívüli
keresetemelésre szolgál. E törvény 23. §-
a figyelembevételével a Belügy-
minisztérium a Munkaügyi Minisz-
tériummal és a Pénzügymisztériummal
együttesen Útmutató kiadásával intéz-
kedik az igény felméréséről és a támo-
gatás folyósításáról.
15 000\"
4. számú melléklet az 1996. évi.....törvényhez
\"6. számú melléklet az 1995. évi CXXI. töményhez
A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok
adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az
adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, a pénzügyi gondnok
díjára, valamint a helyi önkormányzatok köztehertartozásaihoz nyújtandó
támogatásra.	-
Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön
törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget
pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1 %
mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát
követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem
lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti
hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére
vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített
megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium
Önkormányzati Gazdasági Főosztálya részére kell megküldeni.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további
információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TAKISZ-tól.
Az állami támogatás odaítéléséről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt
dönt.
Azon helyi önkormányzat, amelynek bérszámfejtési feladatait a TÁKISZ végzi, és az
1995.	december 31-i fordulónapig fennálló köztehertartozási kötelezettségeihez a
szükséges fedezetet a TÁKISZ részére nem biztosította, a költségvetési éven belül
visszafizetendő támogatást kap ezen tartozásai kiegyenlítését szolgáló finanszírozási
megoldással.
Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama
alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény
6.	számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi
önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat
igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson,
személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális
feltárása és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a
válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A helyi önkormányzatok igényüket a Belügyminisztériumhoz - a TAKISZ-on
keresztül két példányban - folyamatosan nyújthatják be, melyről a belügyminiszter és
a pénzügyminiszter együttesen dönt. A támogatás igénylésének rendjét a Kormány
rendeletben szabályozza.\"
5. számú melléklet az 1996. évi...törvényhez
\" 9. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez \"
ÚTALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként
millió forintban
Előir.csop.	kiem.ei. szám	- BEVÉTELEK Kiemelt előirányzat neve	1996.évi módosított előirányzat
1.		Útalap-hozzájárulás	36.000,0
2.		Gépjármű túlsúlydíj	400,0
3.		Belföldi gépjárműadó	5.650,0
4.		Külföldi gépjárműadó	1.500,0
5.		Vagyonhasznosítási bevétel	150,0
6.		Kamatbevétel	350,0
7.		Külső szervtől átvett pénzeszköz	450,0
8.		Egyéb bevétel	1.250,0
9.		Költségvetési támogatás	1.000,0
		Folyó bevételek	46.750,0
10.		Külföldi hitelfelvétel IBRD III.	2.700,0
11.		Külföldi hitelfelvétel ED3 I.	1.050,0
12.		Külföldi hitelfelvétel EDB II.	2.200,0
		ÖSSZES BEVETEL	52.700,0
		Folyó bevételek	46.750,0
		Folyó kiadások	47.600,0
		GFS. egyenleg	-850,0
millió forintban			
	kiem.ei.	KIADÁSOK	1996.évi módosított
Előir.csop.	szám	Kiemelt előirányzat neve	előirányzat
1.		Közút-üzemeltetés	7.100,0
2.		Közútkezelő szervezetek saját útfenntartási munkálataira	3.000,0
3.		Külső kivitelezői útfenntartás	6.200,0
4.		Út-, hídépítés	4.955,0
5.		Útkorszerűsítés	610,0
6.		Hídkorszerűsítés	0,0
7.		Előkészítés, kisajátítás	970,0
8.		Gépészeti, műszaki fejlesztés	170,0
9.		Közúti telepek fejlesztése	260,0
10.		Műszaki fejlesztés, kutatás	35,0
11.		Folyó kamat és járulékfizetés	11.450,0
12.		AFA fizetés	5.500,0
13.		Fogyasztási adó visszatérítés megtérítése	4.700,0
14.		Közúti Igazgatóságok átalakítása	2.650,0
Folvó kiadások	_47.600,0
15.	Hiteltörlesztés	_3.400,0
ÖSSZES KIADAS
51.000,0
6. számú melléklet az 1996. évi.....törvényhez
\"10. számú melléklet az 1995. évi CXX1. törvényhez\"
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1996. ÉVI MÉRLEGE
Millió forintban
	1996. évi		1996. évi
BEVÉTELEK	javasolt	KIADÁSOK	javasolt
	előirányzat		előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI		GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA	
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	73 900,0	Termelési árkiegészítés és dotáció	41 650,0
Különleges helyzetek miatti befizetés	16 322,0	Egyéb támogatás	600,0
Vám és importbefizetések	246 000,0	Együtt:	42 250,0
Játékadó	7 250,0	Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás	36 300,0
hgyéb befizetések	13 000,0	Reorganizációs program	10 000,0
összesen:	356 472,0	Agrárpiaci támogatás ^	5 000,0
FlXiYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK		Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	16 500,0
Általános forgalmi adó	513 300,0	l-Hytítt:	67 800,0
Fogyasztási adó	238 800,0	Összesen:	110 050,0
összesen:	752 100,0	FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	41 600,0
LAKOSSÁG BHFIZL TÉSLl		FELHALMOZÁSI KIADÁSOK	
Személyi jövedelemadó	378 725,5	Központi beruházások költségvetési fedezete	66 257,5
Adóbefizetések	5 200,0	Magánerőből való lakásépítés támogatása	29 850,0
Illeték befizetések	26 910,0	Összesen:	96 107,5
összesen:	410 835,5		
KÖZPONTI KÖLTSI XiVL l í'Sl SZLRVKKTÖL		TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁ TÁSOK	
SZÁRMAZÓ BLH/.LIlSI-k	6 260,0	Családi támogatások	125 800,0
HtLYI ÖNKORMÁNYZATOK		Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	50 400,0
BHKIZHTÉSK	2 017,3	Különféle jogcímen adott térítések	29 427,3
elvonás elkülönített állami pénzalapoktól	4 700,0	összesen:	205 627,3
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPC SOLATOKBÓL		KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÁMOGATÁSA	
EREDŐ BEVÉTELEK	13 946,2	Költségvetési szervek támogatása	382 332,9
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS		Alapoktól átvett feladatok támogatása	40 333,0
OSZTALÉKA	9 400,0	Bevételeket beszedő szervek támogatása	29 264,6
MNB BEFIZETÉSE	20 500,0	Bérpolitikai keret	15 873,0
EGYÉB BEVÉTELEK	14 364,0	Társadalmi önszerveződések támogatása	3 120,8
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS		összesen:	470 924,3
BEVÉTELEK	64 439,0	HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA	331 576,5
BEVÉTELEK ÖSSZESEN	1 655 034,0	ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	4 385,0
BEVÉTELEK ÖSSZESEN	1 655 034,0	NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	41 823,6
KIADÁSOK ÖSSZESEN	1 887 905,4	ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	535 977,4
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FOLYÓ EGYENLEGE:	-232 871,4	EGYÉB KIADÁSOK	6 017,3
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK	100 000,0	ÁLTALÁNOS TARTALÉK	16 114,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KORRIGÁLT EGYENLEGE	-132 871,4	KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	18 702,5
Központi költségvetési s/.ervek saját bevételei	226 107.9	ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSI-	9 000,0
_A törvény 2. számú melléklete szerinti bevételi főösszeg;	1 981 141,9	KIADÁSOK ÖSSZESEN	1 887 905,4
A törvény 1 számú melléklete szerinti kiadási főösszeg:	2 114 013,3	Központi költségvetési szervek nem támogatással fedezett kiadásai	226 107,9
’ A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	132 871.4	A törvény 1. számú melléklete szerinti kiadási főösszeg:	2 114 013,3
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI	30 250,0	A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI	345 355,1
7. számú melléklet az 1996.évi.........törvényhez
\"9. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
A közforgalom számára megnyitott út-, híd-, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához
és üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek
SZJ 09412	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
SZJ 06200	Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 192000	Hírügynökségi tevékenység
SZJ 1230	Adatfeldolgozás
SZJ 1240	Adatbanki szolgáltatás
SZJ 1421	Építészeti, építőmérnöki szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó
műszaki tanácsadás
SZJ 144980	Műszaki-gazdasági dokumentálás
SZJ 1641	Szakmai oktatás
SZJ 1422	Szakmai tervezés, tanácsadás
SZJ 1423	Műszaki tesztelés és elemzés
Az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek
SZJ 043200	Gépek és berendezések javítása
SZJ 042120	Gépek és berendezések technológiai szerelése
SZJ 061000	Építőmesteri munkák, épületfenntartás és- korszerűsítés
SZJ 062000	Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 063	Építési szakipari fenntartási szolgáltatás
SZJ 064100	Villanyszerelés
SZJ 064200	Vízvezetékszerelés
SZJ 064400	Fűtési, hűtési és más klimatikus rendszerek szerelése
SZJ 064900	Egyéb szerelőipari és épületgépészeti szolgáltatás
SZJ 069	Egyéb építőipari szolgáltatás
SZJ 091260	Közúti teherszállítás
SZJ 092220	Belvízi teherszállítás\"
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
AZ 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK
SZÜKSÉGESSÉGE
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény
elfogadása óta jelentős változások történtek mind az állami feladatvállalást
meghatározó törvényi keretek, mind a központi költségvetés várható pénzügyi
pozícióját illetően.
Mivel a pénzügyi folyamatok jelzett változásai alapján az eredetileg jóváhagyott
államháztartási hiány az ellentétes folyamatok eredőjeként nem változik, így a Magyar
Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló CXXI. törvénynek a módosítására kerül
sor. A jelenlegi módosítás nem az 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), 1995. évi CV.
törvénnyel módosított 41. § (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott körülmények
miatt vált szükségessé, ezért a Kormány nem pótköltségvetés megtárgyalására és
elfogadására tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
A költségvetés többletkiadásai (az év során hozott törvényekből és
törvénymódosításokból, valamint a Kormány ez évi kötelezettségvállalásaiból) a
többletbevételekből, illetve megtakarításokból (vám- és importbefizetések, társasági
adó és egyéb bevételek, illetve a kamatkiadásoknál keletkező megtakarítások)
fedezhetők.
II.
A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY JÓVÁHAGYÁSA UTÁN ELFOGADOTT
EGYES TÖRVÉNYEK, ILLETVE TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK MIATT
SZÜKSÉGESSÉ VÁLÓ VÁLTOZTATÁSOK
1.	Médiatörvénnyel kapcsolatos kérdések
a)	A médiatörvény elrendeli a költségvetési törvény módosítását annak
érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési
támogatásának folyósításában a részvénytársasággá való átalakulás
következtében fennakadás ne történjék. Ezért a részvénytársaságok
megalakulásával azonos időpontban a még fel nem használt támogatási
előirányzatokat át kell csoportosítani a megfelelő média-közalapítvány
előirányzatához. Mivel a Magyar Rádió - előrehozás következtében - teljes
támogatását már felhasználta, az átcsoportosítás csak a Magyar Televíziót
érinti.
. 2
b)	Ugyancsak a médiatörvény rendelkezései értelmében intézkedni szükséges az
előfizetésidíj-bevétel újraosztásáról oly módon, hogy az fedezze az ORTT, az
MR, az MTV és a Hungária TV Közalapítványok működési költségeit,
továbbá többletforráshoz juttassa a Duna Televíziót.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési intézmények jelentős
összegű köztartozásokat és sugárzásidíj-tartozásokat halmoztak fel az elmúlt
évek során és 1996-ban. Intézkedni szükséges arról, hogy amennyiben ezeket a
részvénytársasággá alakulás időpontjáig nem sikerül kiegyenlíteniük, és a
tulajdonos közalapítványok sem vállalják át ezeket a terheket, a tartozások az
MR, illetve az MTV ingatlanvagyona terhére kerüljenek kiegyenlítésre.
c)	Az érvényes szabályozások egy viszonylag széles körnek - szociális okokból -
az előfizetési díj megfizetése alóli mentességet biztosítanak, ami éves szinten
jelentős bevételkiesést jelent. Mivel a gazdálkodó szervezetek esetében - és a
Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió ilyenek - a Kormány nem
rendelheti el, hogy lemondjanak bevételük egy részéről, a költségvetésnek
vállalnia kell a felmentettek be nem folyt előfizetési díjaiból származó
bevételkiesés átalány formájában való megtérítését. Ez nem a közszolgálati
médiák többlettámogatása, hanem a szociálisan rászorulóké.
2.	1996. május 1-jétől módosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról
szóló 1993. évi III. törvény közgyógyellátási jogosultságot szabályozó része. A
módosítás a normatív közgyógyellátás bevezetésével a jogosultak körét
kiszélesítette. Ennek értelmében közgyógyellátási igazolványt kaphat az a személy,
akinek a rendszeres havi gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre
jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
egyedülálló esetén a 150%-át. A változás 1996. évi 8 havi költségvetési
többletkiadása várhatóan 5 milliárd forint, amelyből 260 millió forint az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár részére kerül átutalásra a családi támogatások
igényléseinek elbírásával kapcsolatban felmerült többletfeladatok ellentételezésére.
3.	Az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján az Országgyűlés módosította a
személyi szám használatával összefüggő rendelkezéseket. A személyazonosító
jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosítási kódokról szóló 1996. évi
XX. törvény alapján a személyazonosító jelet három új azonosító váltja fel: a
magánszemélyeket az adózással kapcsolatos nyilvántartásban az adóazonosító jel,
az egészségügyi és a társadalombiztosítási igazgatásban a Társadalombiztosítási
Azonosító Jel (TÁJ), a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban pedig a személyi
azonosító azonosítja.
Az új azonosítók kiadásával kapcsolatos feladatok végrehajtási költségeit az
érintettek ez évi költségvetései még nem tartalmazták. A Kormány a 2128/1996.
(V.29.) számú határozatában az új azonosító kódok bevezetésével kapcsolatos
kiadásokhoz legfeljebb 3 milliárd forint összegű központi költségvetési
többlettámogatást hagyott jóvá. Ebből a Belügyminisztérium 882,5 millió forinttal,
3
a Honvédelmi Minisztérium 44 millió forinttal, a Központi Statisztikai Hivatal
85 millió forinttal, a Nemzetbiztonsági Hivatal 30,4 millió forinttal, a
Pénzügyminisztérium 1073,7 millió forinttal, a Népjóléti Minisztérium 92 millió
forinttal, az OEP és az ONYF 727,3 millió forinttal részesedik.
4.	Az Alkotmánybíróság 1/1995. (II.8.) AB határozatában az életüktől és
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992.
évi XXXII. törvény néhány rendelkezését alkotmánysértőnek ítélte, továbbá
mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az Országgyűlés elé
az ezzel összefüggésben benyújtott törvénymódosítás elfogadására még nem került
sor. Az Alkotmánybíróság újabb 22/1996. (VI.25.) számú határozatában
alapvetően nem tartotta alkotmányellenesnek a törvényjavaslatot. Az ezen
határozatban foglaltak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslat várhatóan
még ez évben benyújtásra kerül. Ezért az 1996. évi költségvetési törvényben
mindenképpen szükséges egy új jogcím beállítása az ezzel kapcsolatosan
felmerülhető kiadások finanszírozására. A jelzett bizonytalanságok következtében
indokolt e jogcímnek az automatikusan teljesülő előirányzatok közé történő
besorolása.
III.
AZ 1995-96. ÉVI PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEKBŐL SZÁRMAZÓ
KAMATMEGTAKARÍTÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
MÓDOSÍTÁSOK
A Kormány az 1045/1996. (V. 15.) határozatában úgy döntött, hogy az 1995-96.
években befolyt és valószínűsíthető privatizációs bevételek adósságtörlesztésre való
felhasználásából eredő 1996. évi kamat-megtakarítás nyomán várhatóan a
költségvetésben és azon kívül az MNB-nél realizálódó források egy részét a gazdaság
élénkítésére, exportfejlesztésre, kis- és középvállalkozások tevékenységének
elősegítésére kell fordítani. Ennek keretében kerülhet sor az MBFB Rt., EXIMBANK
Rt., MEHIB Rt., Pénzintézeti Központ Rt. forrásainak növelésére. Ezen források egy
részét az MNB refinanszírozási hitelkibővítéséből kell biztosítani.
A források másik részét, mintegy 10 milliárd forintot a központi költségvetésből a
gazdaság élénkítése mellett, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint az államháztartási
reformok támogatására kell fordítani. A Kormány úgy foglalt állást, hogy a központi
költségvetésbe befizetett privatizációs bevételekből származó kamat-megtakarítás
felhasználását a közmunkák céljait szolgáló programmal is ki kell egészíteni oly
módon, hogy az ehhez szükséges fedezetet a rendelkezésre álló összegből kell
biztosítani. Ezek a központi költségvetést közvetlenül érintő célok a következők:
4
1.	Gazdaságélénkítés
Kis- és középvállalkozások fejlesztései, kamattérítés
A kis- és középvállalkozások finanszírozásánál jelentős problémát okoz, hogy
beruházásaikhoz a pénzpiacon nem, illetve \"nagyon drágán\" jutnak hitelekhez. E
probléma áthidalása érdekében indokolt, hogy a költségvetési törvényben a
vállalkozások folyó támogatásai között kamatkedvezmény, kamatrész-átvállalási
előirányzat kerüljön kialakításra. A jelenlegi számítások, tapasztalatok és
prognózisok azt támasztják alá, hogy 500 millió forintos előirányzat jelentősen
bővítheti a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását. A fejlesztések és a
kamattérítés igénybevételének feltételeit, az elszámolás mechanizmusát a
Kormánynak kell jóváhagyni.
A Gazdaságfejlesztés célelőirányzat forrásainak bővítése
A gazdaságfejlesztés célját közvetlenül segítő 2000 millió forint további
költségvetési forrást:
-	a Gazdaságfejlesztési Pályázati Rendszer keretében, újonnan meghirdetendő
pályázatokra,
-	az EU követelményeknek megfelelő versenyképes termékstruktúrát
eredményező beruházások megvalósításának támogatására, exportfejlesztő,
befektetés-ösztönző támogatásra kell felhasználni.
2.	Az infrastruktúra fejlesztése érdekében
-	Az M 3 autópálya építésének részbeni finanszírozására 1,5 milliárd forint
szolgál.
A Kormány az M 3 autópálya - díjas rendszerű - kormánygarancia és állami
támogatás melletti fejlesztéséről hozott 2308/1995. (X.6.) határozatát követően
többször tárgyalt az autópálya első építési ütemének finanszírozási és
tarifapolitikájáról. Az Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és
Üzemeltető Rt. (ÉKMA Rt.) és a finanszírozó bankok közötti hiteltárgyalások
végső szakaszában tisztázódott, hogy a hitelekből nem lehet fedezni az
építéshez szükséges földterületek megszerzési költségeit, a hitelek kamatait és
jutalékait, valamint az áfa időleges finanszírozását és költségeit. Ezeket a
költségeket az ÉKMA Rt. alaptőkéjéből, illetve rövid lejáratú hitelekből kellene
fedezni, amelynek jelentős kamatterhe lenne mind 1996-ban, mind 1997-ben.
Ezt váltaná ki az 1,5 milliárd forintos támogatás.
-	Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vízkárelhárításra, a kárelhárítási
létesítmények fenntartására 1.250 millió forintot indokolt fordítani.
Beruházási célprogramok - Vízkárelhárítás
Az előirányzat terhére olyan - az elmúlt téli Körös-völgyi és felső-tiszai nagy
árvíz hatására - sürgősen szükségessé váló átépítési és rekonstrukciós munkákat
kell elvégezni, amelyek elmaradása esetén a védművek elemi biztonsága nem
garantálható. Erre a célra 450 millió forint szolgálhat.
5
Ágazati célelőirányzatok - Árvízvédelmi töltések fenntartása,
A vízkárelhárítási létesítmények kellő színvonalú karbantartására már évek óta
nincs lehetőség. E célra 800 millió forintot célszerű felhasználni, így sor
kerülhet számos régi építésű zsilip megjavítására, árvízvédelmi töltést
veszélyeztető meder helyreállítására, a belvízi főcsatornákon a kritikus
szakaszok karbantartására.
3.	Az államháztartási reformok támogatása
Az egészségügyi fejlesztési koncepció programjai
a)	Az egészségügyi fejlesztési koncepció megvalósítását elősegítő szakmai
programok
Az 1994 őszén elfogadott egészségügyi kormányprogram alapján a Népjóléti
Minisztérium elkészítette az egészségügy korszerűsítésének koncepcióját.
A prioritásokat figyelembe véve az alábbi területeken kerültek pályázatok
meghirdetésre:
-	az egészségügyi struktúra-átalakítást elősegítő intézkedések támogatása,
-	az egészségügy struktúra-átalakítása következtében szükséges képzések,
átképzések támogatása,
-	háziorvosi és házi gyermekorvosi munkahelyek létrehozása és a meglévő
munkahelyek korszerűsítése,
-	csoportpraxisok létrehozása,
-	egynapos ellátási formák támogatása.
Ezen pályázatok teremtik meg azt a háttérbázist, amely szükséges az
egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló
törvény feladatainak végrehajtásához. Erre összességében 1310 millió forintot
indokolt fordítani.
b)	A kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek megteremtése
Jelenleg a fekvőbeteg intézményekben az ágykapacitás egy részén csak ápolást
igénylő betegek fekszenek. Ennek kiváltására, a lényegesen olcsóbb és a beteg
szempontjából is humánusabb otthoni ellátás lehetőségét kívánjuk a projekttel
megteremteni. Erre összesen 40 millió forint áll rendelkezésre.
c)	Az Országos Mentőszolgálat struktúrájának átalakítása
Az ágyleépítések során többletfeladatokat kapó mentés és betegszállítás
feladatainak biztosítása a finanszírozásai költségek rendelkezésre álló keretein
belül csak invesztícióval és a struktúra átalakításával lehetséges. Erre 150
millió forint fordítható.
d)	Az áttelepülések támogatása
Az egészségügyi szakdolgozók mobilitásának érdekében olyan pénzügyi
konstrukciókat érdekében egy alapot célszerű létrehozni, melyből pályázat
6
útján kölcsön formájában igényelhető a támogatás. Erre a célra 100 millió
forint áll rendelkezésre.
e)	Az egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatása
A struktúra-átalakítás következtében a humán erőforrás területén keletkező
feszültségek egyik levezetési módja, amelyre 400 millió forint fordítható.
A nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtése
A nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére 500 millió forintot kell
a Pénzügyminisztériumnál új címként figyelembe venni. Ennek az összegnek
az alábbi célokat kell szolgálnia:
-	egyéni járuléknyilvántartás rendszerének megszervezése. Ez a
nyugdíjreform alapja, lehetővé teszi a jogosultság, illetve az egyéni
jövedelmek követését, tartalmazza a járulékfizetési időszakot, a
társadalombiztosítási ellátásokra jogot biztosító munkáltatói és egyéni
befizetések adatait;
-	a kötelező nyugdíjpénztárak beindulásához, a működéshez szükséges
egységes, valamennyi pénztárnál kötelezően alkalmazandó rendszerterv,
illetve ügyvitelszervezés biztosítása;
-	a reformmunkálatokban közreműködő szakértők díjazásának, a munka
technikai eszközeinek részbeni biztosítása.
A felsőoktatási és kulturális intézmények támogatása
A felsőoktatási intézmények, valamint a felsőoktatás háttérintézményeinek az
államháztartási reformhoz kapcsolódó belső átalakítására, átszervezésére és
működésiköltség-megtakarítását szolgáló fejlesztések támogatására 275 millió
forintot indokolt fordítani.
A szerkezet-átalakítást célzó támogatás 105 millió forint, amely az Országos
Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások közalapítvánnyá történő
átalakítását, illetőleg a közalapítványi formában történő működés feltételeit,
továbbá az oktatási törvényből fakadó feladatok előkészítését szolgálja.
A felsőoktatást kutató, szolgáltató és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező
intézmények korszerűsítését célzó támogatások 28 millió forinttal kerülnek
megemelésre.
A nemzeti kulturális intézmények korszerűsítését célzó támogatások összege
458 millió forint.
A nagy állami kiállítások biztosítási költségeinek, illetve a külföldi
vendégművészek meghívásának finanszírozását szolgáló támogatás 127 millió
forint, míg a budapesti Román Kulturális Központ részére épületvásárlás
címén 150 millió forint kerül biztosításra.
A zánkai ifjúsági tábor megváltozott feladatokhoz történő átalakításra
107 millió forintot indokolt fordítani.
7
A közmunkák céljait szolgáló program
A közmunka-foglalkoztatás hatékonyabb rendszerének kialakításához
1	milliárd forint támogatás biztosítása szükséges. A felhasználásról a
Munkaügyi Minisztériumnak kell - a törvény életbelépésével egyidejűleg -
szabályzatot kidolgoznia.
IV.
A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ
EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK
1.	Az agrártámogatások költségvetési törvényben előirányzott összegéből az első
félévben az időarányosnál és ütemezettnél jóval több került felhasználásra. A
támogatási forrásokban mutatkozó feszültségek egyrészt az 1995. évközi
intézkedésekre és folyamatokra, másrészt a tervezettet meghaladó
exportteljesítményre vezethető vissza.
Az agrárexport növelése érdekében az üresen hagyott állattartó telepek
megvásárlásához, felújításához és tenyészállatok beállításához pályáztatással
támogatás igénybevételét tette lehetővé a 87/1995. (VII. 14) Kormányrendelet. A
reorganizációs támogatás terhére benyújtott új pályázatokhoz szükséges
többletforrás igénybevételére döntően 1996-ban kerül sor.
Az 1995. évi magas agrárexport következtében az exporttámogatás
igénybevételének éven belüli üteme és eloszlása is jelentősen eltér az előző évitől.
A múlt évben - törvényi rendelkezés alapján - felfüggesztésre került a
támogatásfolyósítás, s a parlamenti döntés után a felhalmozódott igényekből kb.
2 milliárd forint kifizetése áthúzódott 1996-ra.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 1996. évi kivitele az előrejelzések
szerint eléri, sőt meghaladja az elmúlt évi rekordszintet, így a támogatási kulcsok
lecsökkentése és az új támogatási rendszer ellenére a normatív exporttámogatás
tervezett összegének túllépése nem kerülhető el.
Az e két területen jelentkező pénzügyi feszültségek pótlólagos forrásigénye
mintegy 13 milliárd forint. Ebből az összegből 6 milliárd forintot a
Földművelésügyi Minisztérium fejezet előirányzataiból (az agrárpiaci és a
termelési támogatásokból, valamint a mezőgazdasági alaptevékenység beruházási
támogatásából) kell belső átcsoportosítással kigazdálkodni úgy, hogy a fejezetbe
integrált elkülönített állami pénzalapok 1995. évi maradványának - 1,5 milliárd
forintnak - felhasználását a Kormány engedélyezi. A további 7 milliárd forint
pedig a költségvetési törvény módosításával (előirányzatnövelés) teremthető meg.
2.	A haderőátalakítás során felszabaduló ingatlanok értékesítésében a
versenytárgyalást az előírt szabályok szerint le kell folytatni. Amennyiben a
versenytárgyalás eredménytelennek minősíthető, célszerű kezdeményezni, hogy a
Kormány kapjon olyan felhatalmazást, amelynek keretében térítésmentes, illetve
8
kedvezményes értékesítésre kerülhet sor, minthogy a versenytárgyalás lényegében
vagy nem teljesíthető, vagy csak látszat versenyeztetést eredményezne.
Az Országgyűlés 94/1995. (IX.28.) és a 95/1995. (IX.28.) számú határozataiban a
légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs- és vezetési rendszeréről,
valamint a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazási képességének
megőrzéséről döntött. A tárca a szükséges eszközök beszerzésére nemzetközi
tenderfelhívást tett közzé. A szállítókkal lefolytatott tárgyalásokat követően a
győztessel megkötendő szerződéshez több költségvetési évre nyúló kötelezettséget
indokolt vállalni.
3.	A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon őrzésével,
hasznosításával, értékesítésével kapcsolatban felmerülhetnek olyan előre nem
látható és nem tervezett költségek, amelyek természetszerűen nem szerepelhetnek a
Kincstári Vagyoni Igazgatóság előirányzatában. Ezért indokolt lehetővé tenni a
hasznosításból, értékesítésből származó bevételekből 500 millió forint értékhatárig
a vagyonkezeléssel, őrzéssel, hasznosítással továbbá a kincstári vagyonkataszter
elkészítésével kapcsolatos kiadások teljesítését. A bevétel további hányada a
központi költségvetés központosított bevételét képezi.
4.	A jelenlegi költségvetési törvény államadósság-törlesztési fejezetének néhány
előirányzata - elsősorban a nemzetközi adósságtörlesztésekkel összefüggésben -
nem az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások közé van
besorolva. Ebből adódóan például a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel
kapcsolatos államadósság-törlesztésre a Magyar Villamosművek Rt. részére fix
előirányzatot tartalmaz. A térítés az osztrák-magyar szerződés szerint a mindenkor
érvényes villamosenergia tarifaszabályzat szerinti alaphálózati díjtétel alapján
történik, melynek értéke év közben is folyamatosan változik. Ezen kívül a német
Újjáépítési és Hitelbank (KfW) által nyújtott hitelből történő beruházások
finanszírozásánál is - Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése - jelentős
problémát okoz a devizaárfolyamok folyamatos változása. Ezeket, valamint az
Universitas kötvények kibocsátásából származó összegek felhasználásából
fedezendő, a lágymányosi egyetemfejlesztés céljait finanszírozó előirányzatokat az
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások közé kell sorolni. A
kereszthatások, valamint az a körülmény, hogy a GFS rendszer szerint ezen
előirányzatok egy része nem tartozik a folyó kiadások közé, nem rontják a
költségvetés egyensúlyi pozícióit.
5.	A költségvetési évet megelőzően vállalt egyedi és jogszabályi kezességek
érvényesítése terén a végrehajtás során a helyzet jelentősen megváltozott a
vonatkozó előirányzatok (az állam által vállalt jogszabályi és az egyedi kezességek
érvényesítése, az EXIMBANK Rt. által vállalt garanciákból, a MEHIB Rt. és a
Hitelgarancia Rt. által vállalt kötelezettségekből eredő fizetési kötelezettségek)
megtervezésekor feltételezetthez képest. Egyfelől bizonyos alcímeknél várhatóan
az előirányzatnál nagyobb, másoknál kisebb lesz a felhasználás. Másfelől az
9
egyedi kezességvállalásoknál előre nem látható, jelentős összegű megtérülések
történtek és várhatók.
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas előirányzat-gazdálkodás
megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti saját hatáskörű
átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges előirányzat-túllépés bázisa a
megtérüléssel növelt előirányzat legyen. Ezzel az eljárással mód nyílik annak a
veszélynek a mérséklésére, hogy összesített előirányzat-túllépés esetén az általános
tartalékot kelljen igénybe venni.
6.	A Magyar Nemzeti Bank nettó devizatartozásának csökkenése, a
nemzetgazdaságban jelentkező többletlikviditás semlegesítésére foganatosított
monetáris politikai lépések, s a Kincstári Egységes Számla (KÉSZ) - privatizációs
bevételek miatti év eleji tartósan magas - állományára a központi költségvetésnek
fizetett nagy összegű többletkamat-teher miatt 1996-ban várhatóan veszteségessé
válna. Ennek ellensúlyozására - a jegybankról szóló törvénnyel összhangban - a
költségvetésnek támogatást kell nyújtania a jegybank részére, hogy az
megtörténhessen azért van szükség a törvényhely megteremtésére.
7.	A Magyar Államkincstár részére megszabott feladatok ellátási feltételeinek
megteremtéséhez szükséges az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
néhány rendelkezésének módosítása.
a)	A kincstári körbe tartozó egységeknek meghatározott feladatok (pl. a részükre
nyújtott Phare-segélyek kezelése) ellátásához devizaszámlákra van szükségük,
amelyeket kereskedelmi bankoknál indokolt megújítani. Biztosítani kell
azonban, hogy a Kincstár ezek mindenkori állományáról információval
rendelkezzen.
b)	Az államadósság-kezelési feladatok elvégzéséhez a Kincstárnak rendelkeznie
kell felhatalmazással az értékpapír-kezelési és letétkezelési munkák ellátására.
8.	a) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994.
évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a privatizációs bevételekből soron
kívüli befizetési kötelezettséget írt elő az ÁV Rt. részére. Miután a
privatizációs bevételek befizetése a költségvetésbe 1996-ban jelentősen
túlteljesült, így az 1993. évi zárszámadásnál előírt 19,5 milliárd forintos
befizetést megtörténtnek kell tekinteni.
b)	Az Állami Vagyonkezelő Rt., illetve a jogutód Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. 1994-ben nem teljesített privatizációs bevétel átutalásának
kérdését is törvényileg rendezni indokolt:
A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI.
törvény 6. §-a (7) bekezdésének rendelkezése szerint az Állami Vagyonkezelő
Rt. kötelezettségeként írta elő, hogy az 1994. évi privatizációs bevételeiből
összességében 28.269 millió forintot utaljon át az elkülönített állami
10
pénzalapok számára. Az 1994. évi privatizációs folyamatok a költségvetési
törvényben rögzített bevétel-átadásokat azonban nem tették lehetővé. Ebből
adódóan az alapok a privatizációs bevételből 1994-ben - az 1995. évi CIV.
törvény 7. számú melléklete szerint - 16.819 millió forintban részesedtek.
Jelenleg az elkülönített állami pénzalapok az ÁV Rt., illetve a jogutód ÁPV
Rt; kötelezettségeként tartják nyilván az elmaradt privatizációs bevételeket.
Figyelembe véve azonban a költségvetési törvény sajátosságait, illetve az
1993.	évi CXI. törvény 6. §-a (7) bekezdésének szövegét, amely szerint az ÁV
Rt. 1994. évi privatizációs bevételeiből kell az átutalást teljesíteni. Továbbá
azt, amely szerint:, az 1994. évi zárszámadási törvény nem rendelkezik a
privatizációs szervezet kötelezettsége hátralévő részének elengedéséről, ennek
elmaradása azonban nem eredményezi a kötelezettség fennmaradását, hiszen
ha kötelezettség továbbra is fennállna, akkor annak az 1996-os bevételi
előirányzatok között kellene szerepelnie. Ez rendezetlen jogi helyzetet
eredményez.
Ezért összefoglalva tehát a jogutód ÁPV Rt-t - az 1994. évi elmaradt
privatizációs bevételek ügyében - nem terheli kötelezettség az alapokkal
szemben. Az ügy törvényi rendezésére úgy nyílik lehetőség, hogy az 1993. évi
CXI. törvény 6. §-a (7) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.
c)	A KTv. 70. §-a (1) bekezdés b) pontja a távközlés állami részesedése
privatizációjából származó bevételek 10 %-át a Hírközlési Alaptól átvett
feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11.
cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport) fejezeti kezelésű előirányzathoz rendeli.
Tekintve, hogy az ÁPV Rt. befizetéseit az államadósság törlesztési kiadásaira
kell fordítani, így ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ami nem
jelenti az ide vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezését, csak azt ez évben
nem kell figyelembe venni.
9.	Az általános tartalékkal kapcsolatos megfontolások
A költségvetési törvény az általános tartalék előirányzatát 10.450 millió forintban
állapította meg. A költségvetési törvény módosítása az általános tartalék összegét
mintegy 5,7 milliárd forinttal javasolja megemelni a következő feladatok
finanszírozhatóvá tétele miatt.
A nyugdíjak és a nyugdíjszerű szociális ellátások reálértékében az elmúlt évek
során bekövetkezett csökkenés, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő, de
mértékben csekély, július 1-jétől esedékes 0,5 %-os nyugdíjemelés miatti szociális
feszültségek enyhítése érdekében a Kormány úgy döntött, hogy 3.000 forint
egyösszegű támogatásban részesíti azokat a személyeket, akiknek a júliusi - emelés
nélküli számított - nyugellátási összege nem haladja meg a 17.000 forintot. Ezzel a
lépéssel a Nyugdíjbiztosítási Alaptól vállalt át feladatot a Kormány. Ez a
nyugellátásban részesülők közül mintegy 1.360 ezer főt, a nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátásban részesülők közül mintegy 260 ezer főt érint, várható
költségvetési kihatása - a folyósítással kapcsolatosan a társadalombiztosítási
igazgatási szervei részére fizetendő költségtérítéssel együtt - 5 milliárd forint.
11
Ezzel az összeggel növelni indokolt az általános tartalék előirányzatát a később
felmerülő feladatok finanszírozása érdekében.
A média-törvény rendelkezéseinek megfelelően 1996. februárjában megalakult az
Országos Rádió és Televízió Testület, illetve az Országgyűlés létrehozta a Magyar
Rádió Közalapítványt, valamint a Magyar Televízió Közalapítványt. A szervezetek
működési költségeinek biztosításáról azonban sem a törvény, sem az Országgyűlés
nem intézkedett, erre csak a jelent törvénymódosítás keretében adódik mód. Ennek
következtében a Kormány kénytelen volt a központi költségvetés általános tartaléka
terhére támogatást biztosítani, összesen 664 millió forint értékben azzal, hogy a
végleges rendezés soráif ez az összeg visszapótlásra kerül az általános tartalékba.
Technikailag ez csak úgy oldható meg, hogy a jelen módosítás keretében az
általános tartalék előirányzata megnő 664 millió forinttal, egyidejűleg a fenti
testületek működési költségeinek fedezetét biztosító előfizetési díjbevételből a
költségvetés bevételét képezi 664 millió forint.
10.	A helyi önkormányzatok 1996. évi költségvetésének végrehajtásával
összefüggésben a következő helyeken jelentkezett a költségvetési törvény
módosításának igénye:
a)	A költségvetési törvény a normatív állami hozzájárulások kiemelt
előirányzatai között biztosít átcsoportosítási lehetőséget. Az időközi
felmérések eredményeként az előirányzatok ennél több ponton mozdultak el,
ezért az átcsoportosítási lehetőséget nemcsak a kiemelt előirányzatok között,
hanem azok egyes alcím-előirányzatai között is indokolt lehetővé tenni. Ez
magába foglalja az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a szociális ellátásokhoz, a
sporthoz, a művelődéshez, illetve a települések általános támogatásához
kapcsolódó normatívákat.
b)	A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása is
módosításra szorul.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi
önkormányzatok támogatási keretére az önkormányzatok - a törvény szerinti
első ütemben - kérelmeiket benyújtották.
A jelzett igény 731 önkormányzat részéről közel 6,2 milliárd forint, amely
megközelíti az 1995. évi ilyen támogatások összegét. A területileg illetékes
TÁKISZ-ok felülvizsgálata alapján 4,1 milliárd forint a javasolt forrás-
kiegészítés, amely a tárcák közötti egyeztetésekkel 3,2 milliárd forintra
csökkenthető, ez az összeg a törvény feltételrendszere alapján megilleti az
érintett önkormányzatokat.
A jelenlegi 2 milliárd forint nagyságrendű keretösszeg megemelése tehát nem
kerülhető el. Mivel első ütemben a pályázók 94 %-a a községi
önkormányzatok köréből került ki, az eddig kialakult forráshiányok rendezése
hiányában vagy a számítottnál alacsonyabb szinten történő kielégítése miatt
számos helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás procedúrájába
kényszerül.
12
Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi önkormányzatok a
törvény szerint 1996. szeptember 30-áig - második ütemben - ismét
benyújthatnak forráshiányra tekintettel támogatási igényeket.
c)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény szükségessé teszi a Költségvetési Törvény 6. számú melléklete
3.	pontjának kiegészítését annak érdekében, hogy az itt megtervezett 500
millió forint támogatás terhére az adósságrendezés alatt álló helyi
önkormányzatok is részesülhessenek működési célú támogatásban, illetve a
pénzügyi gondnok díja kifizethető legyen.
d)	A helyi önkormányzatok normatív elszámolási különbözetei bruttó
elszámolásának biztosítása érdekében a központi költségvetés bevételi oldalán
a \"Helyi önkormányzatok befizetése\" 517,3 millió forinttal, míg a központi
költségvetést terhelő - a helyi önkormányzatok megillető - kifizetés teljesítése
érdekében a Pénzügyminisztérium fejezet Vegyes kiadások előirányzata
ugyanilyen előirányzattal kerül megemelésre.
11.	A történelmi egyházak közoktatási intézményei részére a normatíván felül az
állam és az egyházak közötti szerződés alapján átcsoportosítás történik a
Belügyminisztérium fejezet Egyes közoktatási feladatok támogatásáról a
Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium fejezet Egyházi oktatási intézmények
támogatására. Ezzel az átcsoportosítással megszűnik az oktatási intézmények
között eddig meglévő támogatási aránykülönbség.
12.	A Németország Szövetségi Köztársaság Kormánya által a Magyar Kormánynak
nyújtott 500 millió DM kormányhiteit döntő részben a német Újjáépítési és
Hitelbank (KfW) közvetíti a hitelből megvalósuló egyes projektek magyar
felhasználói felé. így a KfW által nyújtott (közvetített) hitelek tartalmilag azonosak
a nemzetközi fejlesztési intézetek (Világbank, EIB, EBRD) által folyósított
kölcsönökéhez.
A KfW hitelekre szükséges kormányzati garanciák törvényi kezeléséhez célszerű a
törvény 41. §-ában a Kormány számára megadni a lehetőséget, hogy ezekre is
összegszerű korlátozás nélkül vállaljon kezességet.
A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank által kormánygaranciával felveendő
hitelek összegét azért indokolt növelni, hogy a bank által bevonható külföldi
források minél nagyobb mértékben segítsék elő a kis- és középvállalkozások
fejlesztéseinek finanszírozását.
13.	A Kormány július 11-i ülésén tárgyalta a Magyar Államkincstár működésének
tapasztalatairól, a továbbfejlesztés lehetőségeiről és annak javasolt ütemezéséről
szóló kormány-előterjesztést. Az előterjesztés határozati javaslatában szerepelt a
készpénz-forgalom szűkítése érdekében teendő kormányzati intézkedések
felgyorsítása. Célként fogalmazódott meg, hogy 1999. január 1-jétől a
köztisztviselők és közalkalmazottak juttatásait bankszámlára kell utalni. A
13
pénzintézeti szolgáltatásokkal jól ellátott területeken (Budapesten és a vidéki
nagyvárosokban) ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, és már 1997-ben számottevő
eredményt kell elérni. Már 1996-ban meg kell tenni a szükséges és a lehetséges
lépéseket, hogy a fent említett cél elérhető legyen.
14.	A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény
8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt. tevékenységéhez
kapcsolódó költségvetési tételeket. A törvény előkészítésének időszakában az
1995.	évi privatizáció végső eredményei és ennek hatása az ÁPV Rt. 1996. évi
bevételeire, kiadásaira és költségvetési kapcsolataira még nem voltak
egyértelműek. A nagy értékű - elsősorban az energiaszektorhoz kapcsolódó -
privatizációs szerződések az év utolsó hónapjaiban realizálódtak, így jelentősen
befolyásolták az 1996-ban értékesítésre kerülő vagyont és a hozzá kapcsolódó
bevételeket.
A privatizációs többletbevételből az 1995. évre előírt 150 000 millió forinton felül
további 100 000 millió forintot fizetett be az ÁPV Rt. a költségvetésbe, valamint
92 000 millió forintot az államadósság törlesztésére. A befizetés ismeretében írta
elő a Kormány, hogy az ÁPV Rt. 1996. évi további privatizációs bevételeiből a
különböző kötelezettségei után megmaradó privatizációs bevételt az államadósság
törlesztési kiadásaira kell fordítani.
A privatizációs bevételek folyamatosan csökkenő összeget jelentenek és 1997-ben
várhatóan lezárulnak e befizetések. A későbbi évek kötelezettségeinek fedezésére
ezért az ÁPV Rt-nek tartalékot kell képeznie. Az ÁPV Rt. 1996-ban 41 000 millió
forint tartalékot képez, amely tétel korábban a törvényben nem szerepelt.
Privatizációs kiadásokra 17 000 millió forint, a reorganizaciós kiadásokra 13 000
millió forint összeget irányzott elő a költségvetés.
A reorganizációs költségek és a privatizációt közvetlenül előkészítő kiadások
elősegítik a privatizációra tervezett társaságok kondícióinak javítását. A tulajdonos
átmeneti segítsége mentesíti a társaságokat a magas kamattal felvett hitelek alól
esetleg a felszámolástól. A tartósan állami tulajdonban maradó társaságok esetében
hasonló indokok alapján célszerű átmeneti vagy végleges tulajdonosi segítséget
nyújtani hitel vagy tőkeemelés formájában. Az ÁPV Rt-nek sok esetben indokolt
lépést tennie a felszámolásra került társaságok ingatlanainak kivásárlására és ezzel
a privatizációs bevétel növelésére. A reorganizációs kiadások felhasználásánál a
Kormány egyedi jóváhagyása szükséges. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a rendelkezésre
álló összegeken belül 200 millió forintig egyedi döntéseket hozhat, de ezek
összességében - éves szinten - nem haladhatják meg az 3 000 millió forintot. A
legjelentősebb reorganizációs kiadási tétel a borsodi térség acélipari
reorganizációjához kapcsolódik. Az eddigi kormánydöntések alapján 1996. évre
8 000 millió forintot kell a borsodi reorganizációs program megvalósításához
kifizetni. Kormányhatározat rendelkezik az MBFB Rt. feltőkésítéséről, amely
2	200 millió forint terhet jelent az ÁPV Rt. számára. A szovjet csapatok által
okozott környezeti károk elhárítását ugyancsak az ÁPV Rt-nek kell elvégeznie a
más tárcák felügyelete alá tartozó területeken is.
14
Mindezek alapján szükséges a reorganizációra fordítható összeg nagyságának
felemelése 23 000 millió forintra.
Az ÁPV Rt. egyéb kiadásaira 15.000 millió forint került beállításra a költségvetési
törvényben. A várható kiadások azonban meghaladják a tervezett összeget.
Az állami vagyonból a települési önkormányzatokat a belterületi föld értékének
megfelelő részesedés illeti meg, melynek egy részét készpénzben kell kifizetni. A
költségvetési törvény készítése idején az ÁPV Rt. 10 000-15 000 millió forint
kifizetésével számolt, mivel a kifizetés nagyságára vonatkozó bírósági határozatok
még nem voltak ismertek. Az ÁPV Rt. e kötelezettségeinek igyekszik 1996-ban
eleget tenni azért, hogy a járulékos költségei a lehető legkisebbek legyenek. Az
1996. évre várható kifizetendő járandóság 53 000 millió forint. A társaságok
részére a privatizáció után korábbi törvényi rendelkezés (1989.évi XIII. tv.) alapján
a vételár 20 %-át kell visszautalni. Ennek 1996. évre becsült összege 12.000 millió
forint. A kárpótlási jegyek egy részét a tulajdonosok életjáradékra váltották,
melynek az eddigi gyakorlat alapján az ÁPV Rt-t érintően 2000 millió forint az
éves kihatása.
15.	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. §
(4)	bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaságot, az országos kisebbségi önkormányzatokkal szemben pénzbeli
térítés nélküli vagyonátadási kötelezettség terheli.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény 35. § c) pontja értelmében az ÁPV Rt. állami vagyont pénzbeli
térítés nélkül kivételesen indokolt esetben adhat át, nevezetesen akkor, ha arról az
éves költségvetési törvény rendlelkezett.
Az 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény nem rendelkezik az
országos kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó vagyonnal összefüggésben az
ÁPV Rt. kötelezettségéről, ezért ennek törvényi feltételeit meg kell teremteni.
A Mecsekurán Kft. nem tartozik közvetlenül az ÁPV Rt. portfoliójába. A Kft.
tulajdonosai a Mecseki Ércbányászati Vállalt 67 %-ban, valamint a Kincstári
Vagyonkezelő Igazgatóság 33 %-ban. Ezen társaságok közül a Mecseki
Ércbányászati Vállalat tartozik az ÁPV Rt. portfoliójába 100 %-os tulajdoni
hányaddal. A Mecsekurán Kft. termelési veszteségének 1996. évi fedezete nem
oldható meg a Paksi Atomerőmű Rt-nél keletkező import-árnyereség terhére, mert
ilyen nem képződik. Mindezek együttesen teszik szükségessé, hogy a törvény
keretei között jogszerű alapja legyen a veszteség ÁPV Rt. által történő
finanszírozásának.
150 millió forint szükséges annak érdekében, hogy az ÁPV Rt. finanszírozhassa a
nem a portfoliójába tartozó területek környezeti kárelhárítását.
16.	A Magyar Export-Import és a Magyar Exporthitel Biztosító Hitel Rt. készpénzen
kívüli alaptőke-emelésének módja a piacképes értékpapír mellett ingatlan
apportálása is lehet. Tekintettel arra, hogy a Magyar Export-Import Bank Rt.
15
közvetlen hiteltevékenységet végez indokolt, hogy más pénzintézethez hasonlóan
rendelkezhessen ingatlannal, illetve más társaságban tulajdonosi részesedéssel.
17.	Az Útalap várható hiányának mérséklése érdekében szükségesé válik 1.000 millió
forint összegű központi költségvetési támogatás. így ezzel az összeggel fedezet
biztosítható a Közúti Igazgatóságok átalakításához, továbbá a korábbi
kötelezettségek teljesítéséhez.
18.	Az 1995. évi tényadatok, valamint az 1996. évi eddigi pénzforgalmi teljesítési
adatok ismeretében a vám- és importbefizetések jogcímen - a vámbiztosíték-
számla egyenlegének jelentős növekedése, valamint a vámpótlék esetében egyfelől
a tervezettnél szűkebb körű visszaigénylést, másfelől a július, illetőleg október
elejei 1-1 százalékpontnyi csökkentést figyelembe véve, illetve a vámbevétel
esetében az importszerkezet változása miatti alacsonyabb bevétel eredőjeként -
várhatóan 22 milliárd forinttal haladja meg az előirányzott 224 milliárd forintot. A
vállalkozások költségvetési befizetéseméi a társasági adó bevétel előirányzata
69.900 millió forint volt. Az eddigi befizetések alapján ez az összeg várhatóan
jelentősen mintegy 4.000 millió forinttal túlteljesül. Ezt a befizetési többletet
számszerűsíti a módosítás a Pénzügyminisztérium fejezetnél.
19.	Az adósságszolgálati kamattérítési kiadásoknál abból a tényből, hogy a
privatizációs többletbevételeket a költségvetés adósság-törlesztési kötelezettségeire
fordították, 10,6 milliárd forint megtakarítással lehet számolni. Az ezen túlmenő
megtakarítás az MNB eredményében jelentkezik.
1. számú melléklet levezetése
Millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Előír
csop
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
Al-	Elő-
cím	ír.
név	csop
	név
KIAD ÁSOK (II.)
Kiemelt előirányzat neve
1996. évi
rendes
előirányzat
('95.CXXI)
1996. évi
rendkívüli
előirányzat
('95.CXXI)
1996. évi
előirányzat
összesen
rendes
előirányzat
javasolt
módosítás
rendkívüli
előirányzat
javasolt
módosítás
1996. évi
javasolt
rendes
előirányzat
1996. évi
javasolt
rendkívüli
előirányzat
1996. évi
javasolt
előirányzat
összesen
11
II. ORSZÁGGYŰLÉS
Magyar Televízió Közalapítvány támogatása
935,8
935,8
935,8
10
11
14
17
10
12
2
VII. MINISZTERELNÖKSÉG
Biztonsági Szolgálatok
Nemzetbiztonsági I Iivatal
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
Tartalékok
Költségvetés általános tartaléka
Céltartalék
Bérpolitikai keret
Kormányzati rendkívüli kiadások
Pénzbeli kárpótlás
Pénzbeli kárpótlás IVV6 elüti keletkezett jogcímeire
Pénzbeli kárpótlás tórvényminlnsiláshól eredő új jogcímeire
I'szak-kelet Magyarországi Autópálya fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-
as autópálya építésének gyorsítására
10 450,0
14 873,0
2 400,0
Vili. BELÜGYMINISZTÉRIUM
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
Központosított előirányzatok
ügyes közoktatási feladatok támogatása
Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi
önkormányzatok kiegészítő támogatása
7 000,0
2 000,0
30,4
10 450,0
14 873,0
2 4(10,0
5 664,0
16 I 14,0
1 000,0
-2 400,0
2 400,0
200,0
1 500,0
30,4
15 873,0
2 400,0
200,0
1 500,0
7 000,0
2 000,0
-700,0
882,5
2 000,0
6 300,0
882,5
4 000,0
30,4
16 114,0
15 873,0
2 400,0
200,0
1 500,0
882,5
6 300,0
4 000,0
IX. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Előír
csop
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
Al-	Elő-
cím	ír.
név	csop
	név
KIADÁSOK (IX.)
Kiemelt előirányzat neve
1996. évi
rendes
előirányzat
('95.CXXI)
1996. évi
rendkívüli
előirányzat
C95.CXXI)
1996. évi
előirányzat
rendes
előirányzat
javasolt
módosítás
rendkívüli
előirányzat
javasolt
módosítás
1996. évi
javasolt
rendes
előirányzat
1996. évi
javasolt
rendkívüli
előirányzat
1996. évi
javasolt
előirányzat
összesen
Ágazati célelőirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
44,0
44,0
44,0
10
27
31
32
33
34
35
XI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Ágazati célelőirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
Egészségügyi fejlesztési koncepciót segítő szakmai programok
Kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek megteremtésére
Országos Mentőszolgálat struktúrájának átalakítására
Egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatására
Egészségügyi munkahelyek változtatásával összefüggő áttelepülések támogatása
Szociális okokból felmentettek TV előfizetési díj átalánya
A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
Különféle jogcímen adott térítések
Közgyógyellátás
Társadalom biztosítási azonosító jel bevezetéséhez
Családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés
92.0
1	310,0
40.0
150.0
400.0
100.0
2	500,0
7 000,0
7 000,0
4 740,0
727,3
260,0
740,0
92.0
1	310,0
40.0
150.0
400.0
100.0
2	500,0
727,3
260,0
92.0
1	310,0
40.0
150.0
400.0
100.0
2	500,0
11 740,0
727,3
260,0
11
12
XIII. k()Z,I. EKEI) ESI, HÍRKÖZLÉSI ES VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Ágazati célelőirányzatok
Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízminőségi kárelhárítás
Beruházási célprogramok
Vízkárelhárítás
Alapok támogatása
Útalap
800,0
2 295,0
800,0
2 295,0
800,0
450,0
000,0
1 600,0
2 745,0
1 000,0
1 600,0
2 745,0
000,0
11
XV. FOLDMUVELESUGYI MINISZTÉRIUM
Vállalkozások folyó támogatása
Normatív támogatások
Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
32 300,0
32 300,0
4 000,0
32 300,0
4 000,0
36 300,0
Millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Előír
csop
Kie-
melt
előír.
szám
Cím
név
Al-	Elő-
cím	ír.
név	csop
	név
KIADÁSOK (XV.)
Kiemelt előirányzat neve
1996. évi
rendes
előirányzat
('95.CXXI)
1996. évi
rendkívüli
előirányzat
('95.CXXI)
1996. évi
előirányzat
összesen
rendes
előirányzat
javasolt
módosítás
rendkívüli
előirányzat
javasolt
módosítás
1996. évi
javasolt
rendes
előirányzat
1996. évi
javasolt
rendkívüli
előirányzat
1996. évi
javasolt
előirányzat
Egyedi támogatások
Reorganizációs program
7 000,0
7 000,0
3 000,0
7 000,0
3 000,0
10 000,0
10
XVI. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
Munkaügyi Minisztérium igazgatása
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok
Nemzetközi tagdíj és bérleti díj (1LO)
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Közmunkavégzés támogatása
76,8
76,8
76,8
1 000,0
1 000,0
76,8
1 000,0
14
17
XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
Pénzügyminisztérium igazgatása
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatuk
Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Fejezeti kezelésű speciális előirányzatok
Az új azonosító kódok bevezetéséhez
Vállalkozások folyó támogatása
Egyedi támogatások
Egyéb kamattámogatások a hosszú lejáratú beruházási hitelekhez
Egyéb költségvetési kiadások
Vegyes kiadások
500,0
1 073,7
500,0
5 000,0
500,0
5 500,0
517,3
5 517,3
500.0
1 073,7
500.0
500.0
500.0
1 073,7
500.0
6 017,3
10
XVIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
Kutató és szolgáltató intézetek
Működési költségvetés
Személyi j uttatások
Társadalombiztosítási járulék
Dologi kiadások
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
Felhalmozási kiadások
Egyéb beruházás
339,5
119,3
212,7
993,9
339,5
119,3
212,7
993,9
11,0
5,0
12,0
150,0
339,5
119,3
212,7
11,0
5,0
12,0
1 143,9
350,5
124,3
224,7
1 143,9
Millió forintban
Cím	Al-	Előír	Kie- melt	Cím	Al- cím	Elő- ír.	KIADÁSOK (XVIII.)	1996. évi rendes	1996. évi rendkívüli	1996. évi előirányzat	rendes előirányzat	rendkívüli előirányzat	1996. évi javasolt	1996. évi javasolt	1996. évi javasolt
szám	cím szám	csop	előír. szám	név	név	csop név	Kiemelt előirányzat neve	előirányzat ('95.CXXI)	előirányzat ('95.CXXI)	összesen	javasolt módosítás	javasolt módosítás	rendes előirányzat	rendkívüli előirányzat	előirányzat összesen
	3			Feladatfinanszírozás											
		13			Zánka átalakulásának támogatása				84,0	84,0		107,0		191,0	191,0
		14			Kulturális célfeladatok										
			3		Dologi kiadások			155,1		155,1		7,0	155,1	7,0	162,1
			5		Egyéb működési célú támogatások, kiadások			372,3		372,3		120,0	372,3	120,0	492,3
		19			Kutatások										
			3		Dologi kiadások			140,8		140,8		35,0	140,8	35,0	175,8
			5		Egyéb működési célú támogatások, kiadások			76,5		76,5	\	70,0	76,5	70,0	146,5
		28	5		A felsőoktatási intézmények államháztartási reformjának támogatása Egyéb működési célú támogatások, kiadások							275,0		275,0	275,0
		29	5		4 kulturális intézmények államháztartási reformjának támogatása Egyéb működési célú támogatások, kiadások							458,0		458,0	458,0
	5			Egyházak támogatása											
		3			Egyházi oktatási intézmények támogatása										
			5		•'-S!	éb működési célú támogatások, kiadások		900,0		9(10,0	700,0		1 (>00,0		1 600,0
						XIX. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM									
25	2			Fejezeti kezelésű előirányzatok Ágazati célelőirányzatok											
		3			(gazdaságfejlesztési előirányzatok			8 390,0		8 390,0	2 000,0		10 390,0		10 390,0
							XXIV. MAGYAR TELEVÍZIÓ								
1		1		Magyar Televízió Működési költségvetés											
			1		Személyi juttatások			6 595,8		6 595,8	-242,0		6 353,8		6 353,8
			2		Társadalombiztosítási járulék			2 902,1		2 902,1	-106,5		2 795,6		2 795,6
			3		Dologi kiadások			14 602,8		14 602,8	-535,6		14 067,2		14 067,2
		2		Felhalmozási kiadások											
			1		Intézményi beruházási kiadások				800,0	800,0		-29,5		770,5	770,5
			2		Felújítás				336,0	336,0		-12,5		323,5	323,5
			4		Egyéb beruházás				260,0	260,0		-9,7		250,3	250,3
Millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Előír csop	Kie- melt előir. szám	Cím név	Al- cím név	Elő- ir. csop név	KIADÁSOK (XXVI.)	1996. évi rendes előirányzat C95.CXXI)	1996. évi rendkívüli előirányzat ('95 .CXXI)	1996. évi előirányzat összesen	rendes előirányzat javasolt módosítás	rendkívüli előirányzat javasolt módosítás	1996. évi javasolt rendes előirányzat	1996. évi javasolt rendkívüli előirányzat	1996. évi javasolt előirányzat összesen
							Kiemelt előirányzat neve								
															
6	2	17		XXVI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Fejezeti kezelésű előirányzatok Célelőirányzatok Az új azonosító kódok bevezetéséhez								85,0		85,0	85,0
1 4	1		1 4	XXXI. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGA Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata 1991 előtt felvett hitelek kamata Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre AM-tól átvett refinanszírozási hitelre Kincstárjegyek kamata				27 000,0 18 200,0 116 300,0		27 000,0 18 200,0 116 300,0	-2 500,0 -2 500,0 -5 634,9		24 500,0 15 700,0 110 665,1		24 500,0 15 700,0 110 665,1
2. számú melléklet levezetése
Millió forintban
Cím szám	Al- cím szám	Előir csop	Kie- melt előír. szám	Cím név	Al- cím név	Elő- ir. csop név	BEVÉTELEK (XVII.)	,1996. évi rendes előirányzat C95.CXXI)	1996. évi rendkívüli előirányzat ('95.CXXI)	1996. évi előirányzat összesen	rendes előirányzat javasolt módosítás	rendkívüli előirányzat javasolt módosítás	1996. évi javasolt rendes előirányzat	1996. évi javasolt rendkívüli előirányzat	1996. évi javasolt előirányzat összesen
							Kiemelt előirányzat neve								
															
19 22 23	1 3 1 2	í		XVII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Vállalkozások költségvetési befizetései Társasági adó Társasági adó (pénzintézetek nélkül) Vám és importbefizetések Egyéb költségvetési bevételek Vegyes bevételek Költségvetési befizetések Önkormányzatok befizetései				69 900,0 224 000,0 3 000,0 1 500,0	10 700,0	69 900,0 224 000,0 13 700,0 1 500,0	4 000,0 \ 517,3	22 000,0 664,0	73 900,0 224 000,0 3 000,0 2 017,3	22 000,0 11 364,0	73 900,0 246 000,0 14 364,0 2 017,3
A TÖRVÉNYJAVASLAT RENDELKEZÉSEINEK
INDOKOLÁSA
1.	§-hoz
A kiadási és bevételi főösszegek változását az 1. és 2. számú melléklet változásaiból
levezetve tartalmazza ez a szakasz.
'	2. §-hoz
A Magyar Nemzeti Bank a többletlikviditás semlegesítésének költségei, illetve a
kincstári egységes számla utáni fizetendő kamat jelentős többlete következtében
feltehetően veszteséges lesz. A veszteség pótlásának mechanizmusára ad lehetőséget ez
a szakasz.
3.	§-hoz
Az általános tartalék előirányzata magában foglalja a médiáknak nyújtott előirányzat
visszafizetéséből keletkező többleteket, illetve az egyszeri nyugdíjkiegészítés céljait
szolgáló előirányzatokat.
4.	§-hoz
A normaszöveg azt célozza, hogy a céltartalékból törvényes keretek között végre
lehessen hajtani a felsőfokú köztisztviselők illetmény-kiegészítésének emelését. Az
összeghatár 1000 millió forintos emelése a bérpolitikai intézkedésre kellő fedezetet
nyújt. Ugyanakkor a céltartalék terhére a KTv. 6. §-a (5) bekezdésének értelmében
nem nyújthatnak be továbbra sem igényt azok a központi költségvetési szervek,
amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve
munkavállalójukat saját bevételeik terhére foglalkoztatják.
5.	§-hoz
A pénzbeni kárpótlás törvénymódosításból eredő jogcímeinek fedezetéül 200 millió
forint automatikusan teljesülő rendkívüli kormányzati kiadás kerül beépítésre a
törvényj avaslatba.
Az Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. és a finanszírozó
bankok közötti hiteltárgyalások végső szakaszában tisztázódott, hogy a hitelekből nem
lehet finanszírozni az építéshez szükséges földterületek megszerzési költségeit, a
hitelek kamatait és járulékait. Ez teszi indokolttá a szakasz rendelkezését.
6.	§-hoz
A KTv. 8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt. tevékenységéhez
kapcsolódó költségvetési tételeket. A törvény előkészítésének időszakában az 1995. évi
privatizáció végső eredményei és ennek hatása az ÁPV Rt. 1996. évi bevételeire,
kiadásaira és költségvetési kapcsolataira még nem voltak egyértelműek. A nagy értékű
-	elsősorban az energiaszektorhoz kapcsolódó - privatizációs szerződések az év utolsó
hónapjaiban realizálódtak, így jelentősen befolyásolták az 1996-ban értékesítésre
kerülő vagyont és a hozzá kapcsolódó bevételeket. Ezért szükséges a KTv. egyes
tételeinek módosítása.
A privatizációs többletbevételből az 1995. évre előírt 150 000 millió forinton felül
további 100 000 millió forintot fizetett be az ÁPV Rt. a költségvetésbe, valamint
92 000 millió forintot az államadósság törlesztésére. A befizetés ismeretében írta elő a
Kormány, hogy az ÁPV Rt. 1996. évi további privatizációs bevételeiből a különböző
kötelezettségei után megmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési
kiadásaira kell fordítani.
A privatizációs bevételek folyamatosan csökkenő összeget jelentenek és 1997-ben
várhatóan lezárulnak. A későbbi évek kötelezettségeinek fedezésére ezért az ÁPV Rt-
nek tartalékot kell képeznie. Az ÁPV Rt. 1996-ban 41 000 millió forint tartalékot
képez, amely tétel korábban a KTv-ben nem szerepelt.
A javaslat tartalmazza azokat a kiadási tételeket amelyek az ÁPV Rt. privatizációs,
vagyonkezelési, reorganizációs tevékenységéhez, illetve saját szervezetének
működéséhez kapcsolódnak. Privatizációs kiadásokra 17 000 millió forint, a
reorganizációs kiadásokra 13 000 millió forint összeget irányzott elő a költségvetés.
A reorganizációs költségek és a privatizációt közvetlenül előkészítő kiadások segítik
elő a privatizációra tervezett társaságok kondícióinak javítását. A tulajdonos átmeneti
segítsége mentesíti a társaságokat a magas kamattal felvett hitelek alól esetleg a
felszámolástól. A tartósan állami tulajdonban maradó társaságok esetében hasonló
indokok alapján célszerű átmeneti vagy végleges tulajdonosi segítséget nyújtani hitel
vagy tőkeemelés formájában. Az ÁPV Rt-nek sok esetben indokolt lépést tennie a
felszámolásra került társaságok ingatlanainak kivásárlására és ezzel a privatizációs
bevétel növelésére. A reorganizációs kiadások felhasználásánál a Kormány egyedi
jóváhagyása szükséges. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a rendelkezésre álló összegeken
belül 200 millió forintig egyedi döntéseket hozhat, de ezek összességében - éves
szinten - nem haladhatják meg a 3000 millió forintot. A legjelentősebb reorganizációs
kiadási tétel a borsodi térség acélipari reorganizációjához kapcsolódik. Az eddigi
kormánydöntések alapján 1996. évre 8000 millió forintot kell a borsodi reorganizációs
program megvalósításához kifizetni. Kormányhatározat rendelkezik az MBFB Rt.
feltőkésítéséről, amely 2200 millió forint terhet jelent az ÁPV Rt. számára. A szovjet
csapatok által okozott környezeti károk elhárítását ugyancsak az ÁPV Rt-nek kell
elvégeznie, a más tárcák felügyelete alá tartozó területeken is.
Mindezek alapján javasoljuk a reorganizációra fordítható összeg nagyságának
felemelését 23 000 millió forintra. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága által egyedileg
felhasználható éves keret 3000 millió forint, amelyen belül egyedileg 200 millió forint
összeghatárig dönthet.
Az ÁPV Rt. egyéb kiadásaira 15 000 millió forint került beállításra a költségvetési
törvényben. A várható kiadások azonban meghaladják a tervezett összeget.
Az állami vagyonból a települési önkormányzatokat a belterületi föld értékének
megfelelő részesedés illeti meg, melynek egy részét készpénzben kell kifizetni. A
költségvetési terv készítése idején az ÁPV Rt. 10 000-15 000 millió forint kifizetésével
számolt, mivel a kifizetés nagyságára vonatkozó bírósági határozatok még nem voltak
ismertek. Az ÁPV Rt. e kötelezettségeinek igyekszik 1996-ban eleget tenni azért, hogy
3
a járulékos költségei a lehető legkisebbek legyenek. Az 1996. évre várható kifizetendő
járandóság 53 000 millió forint. A társaságok részére a privatizáció után korábbi
törvényi rendelkezés (1989.évi XIII. tv.) alapján a vételár 20%-át kell visszautalni.
Ennek 1996. évre becsült összege 12 000 millió forint. A kárpótlási jegyek egy részét a
tulajdonosok életjáradékra váltották, melynek az eddigi gyakorlat alapján az ÁPV Rt-t
érintően 2000 millió forint az éves kihatása.
7.	§-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. § (4)
bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot, az
országos kisebbségi önkormányzatokkal szemben pénzbeli térítés nélküli
vagyonátadási kötelezettség terheli.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX.
törvény 35. § c) pontja értelmében az ÁPV Rt. állami vagyont pénzbeli térítés nélkül
kivételesen indokolt esetben adhat át, nevezetesen akkor, ha arról az éves költségvetési
törvény rendelkezett.
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXI. törvény az
országos kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó vagyonnal összefüggésben nem
rendelkezik az ÁPV Rt. kötelezettségéről. Az 1993. évi LXXVII. évi törvényből eredő,
pénzbeli térítés nélküli vagonátadási kötelezettségének 1996-ban mindaddig nem tud
jogszerűen eleget tenni az ÁPV Rt., amíg erre a felhatalmazást az éves költségvetési
törvényben nem kapja meg.
A Mecsekurán Kft. nem tartozik közvetlenül az ÁPV Rt. portfoliójába. A Kft.
tulajdonosai a Mecseki Ércbányászati Vállalat 67 %-ban, valamint a Kincstári
Vagyonkezelő Igazgatóság 33 %-ban. Ezen társaságok közül a Mecseki Ércbányászati
Vállalat tartozik az ÁPV Rt. portfoliójába 100%-os tulajdoni hányaddal. A
Mecsekurán Kft. termelési veszteségének 1996. évi fedezete nem oldható meg a Paksi
Atomerőmű Rt-nél keletkező import-árnyereség terhére, mert ilyen nem képződik.
Mindezek együttesen teszik szükségessé, hogy a törvény keretei között jogszerű alapja
legyen a veszteség ÁPV Rt. által történő finanszírozásának.
A Kormány döntése értelmében az ÁPV Rt-nek kell elvégezni a szovjet csapatok által
okozott környezeti károk elhárítását. A munkák elvégzésének finanszírozására az ÁPV
Rt. portfoliójába tartozó ingatlanok, területek esetében a reorganizációs előirányzat
nyújt fedezetet. Ugyanakkor ez a forrás nem használható fel a nem az ÁPV Rt.
portfoliójába tartozó ingatlanok esetében. Ahhoz, hogy az ÁPV Rt. ezekben az
esetekben is finanszírozhassa a kárelhárítást törvényi felhatalmazás szükséges. Ezt
szolgálja a vonatkozó törvényjavaslat szövegtervezete.
Az Országgyűlés által kapott felhatalmazás alapján a módosítással lehetővé válik, hogy
az ÁPV Rt-től térítésmentesen kerüljenek a helyi önkormányzatok tulajdonába a volt
szovjet laktanyák, illetve azon ingatlanok, amelyek nem értékesíthetők.
8.	§-hoz
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon kezelésével,
őrzésével, hasznosításával, értékesítésével felmerülhetnek olyan előre nem látható és
4
tervezhető költségek, amelyek az előirányzatában nem szerepelnek és ezért indokolt
erre további forrás lehetőséget biztosítani.
9.	§-hoz
A média-törvény 141. §-ának (1) bekezdése elrendeli, hogy a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió felértékelt vagyonát állami tulajdonból a Magyar Rádió
Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába kell adni.
Mindkét intézménynek jelentős, részben az ÁPV Rt-vei, és az Antenna Hungária Rt-
vel szemben fennálló sugárzási-díj tartozásuk.
-	10. §-hoz
1996. évben a Hegyeshalom-Budapest közötti vasúti pálya korszerűsítéséhez biztosított
német hitelből rendelkezésre álló teljes keret felhasználásával szükséges biztosítani a
beruházási projekt tervezett megvalósítását. Ez összegszerűen az 1995. évből
megmaradt 20 millió DM ez évi felhasználását jelenti.
Az Universitas kötvények az ÁFI Rt. megszűnésével a kincstári egységes számlára
kerültek. Ez a forrás korábban is a Lágymányosi egyetemi fejlesztések projekt céljait
szolgálta, ezért a célirányos forrás-felhasználás továbbra is indokolt.
11.	§-hoz
Indokolt, hogy a Kormány kezességvállalási felhatalmazása kiterjedjen a német
Újjáépítési és Hitelbankra (KfW) is, figyelemmel a bank által a MÁV Rt.
vasútvonalainak villamosításához folyósítandó és egyéb fejlesztésekhez folyósított
hitelekre is. A beruházások volumene megkívánja és egyéb gazdasági tényezők
indokolják a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére az állam által
vállalható kezesség összeghatárának a felemelését.
12.	§-hoz
Az Országgyűlés döntött a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési
rendszerének, valamint a földközeli és kismagasságú légvédelem oltalmazó
képességének a megőrzése érdekében szükséges eszközök beszerzéséről. A
törvényjavaslat a pénzügyi lebonyolításhoz szükséges, a költségvetési évet is követő
kötelezettségvállalás törvényi felhatalmazását adja meg. Továbbá indokolt, hogy a
Ferihegyi Repülőtér fejlesztésének zavartalan lebonyolítása érdekében a kedvezményes
hitelkondíciók elérésére kezességvállalás történjen.
13.	§-hoz
A költségvetési évet megelőzően vállalt egyedi és jogszabályi kezességek érvényesítése
terén a végrehajtás során a helyzet jelentősen megváltozott a vonatkozó előirányzatok -
XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1., 3., 4. és 5. alcím (az állam által vállalt
jogszabályi és az egyedi kezességek érvényesítése, az EXIMBANK Rt. által vállalt
garanciákból, a MEHIB Rt. és a Hitelgarancia Rt. által vállalt kötelezettségekből eredő
fizetési kötelezettségek) megtervezésekor feltételezetthez képest. Egyfelől bizonyos
alcímeknél várhatóan az előirányzatnál nagyobb, másoknál kisebb lesz a felhasználás.
Másfelől az egyedi kezességvállalásoknál előre nem látható, jelentős összegű
megtérülések történtek és várhatók.
5
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas előirányzat-gazdálkodás
megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti saját hatáskörű
átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges előirányzat-túllépés bázisa a
megtérüléssel növelt előirányzat legyen. Ezzel az eljárással mód nyílik annak a
veszélynek a mérséklésére, hogy összesített előirányzat-túllépés esetén az általános
tartalékot kelljen igénybe venni.
14.	§-hoz
Az agrártámogatások költségvetési törvényben előirányzott összegéből az első félévben
az időarányosnál és ütemezettnél jóval több került felhasználásra. A támogatási
forrásokban mutatkozó feszültségek egyrészt az 1995. évközi intézkedésekre és
folyamatokra, másrészt a tervezettet meghaladó exportteljesítményre vezethető vissza.
A módosítással lehetővé válik, hogy a feszültségek a különféle mezőgazdasági
támogatások közötti átcsoportosítással feloldhatók legyenek.
Lehetséges továbbá az is, hogy a Turisztikai célelőirányzat előirányzathoz viszonyított
bevételi többletek erejéig a kiadási előirányzat növelésének kezdeményezésére sor
kerülhessen miniszteri hatáskörben. Ezzel várható, hogy az idegenforgalomból
származó bevételek növekednek.
15.	§-hoz
A családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés, valamint a
társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez fizetendő költségvetési térítés
egyszeri jellegű, és összegében kötött, ezért a központi költségvetés előirányzat
módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai között való szerepeltetés nem
indokolt.
16.	§-hoz
A költségvetés törlesztési előirányzatainál első sorban a nemzetközi
hiteltörlesztésekkel összefüggésben indokolt, hogy az előirányzatok az
árfolyamváltozással összefüggésben túlléphetők legyenek. Ebből adódóan ezek az
előirányzatok átkerülnek a központi költségvetés előirányzat módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő kiadásai és bevételei kategóriába.
17.	§-hoz
A törvény a normatív állami hozzájárulások VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím,
1.	és 4. alcím kiemelt előirányzatai között biztosít átcsoportosítási lehetőséget. Az
időközi felmérések eredménye azt mutatja, hogy az előirányzatok ennél több ponton
mozdultak el.
18 §-hoz
A javaslat szerint a kisebbségi kompenzációs keretből várhatóan felhasználásra nem
kerülő összeg a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe kerül átcsoportosításra,
ami által lehetővé válik a gyors állami beavatkozás azokban az esetekben, amikor
kisebbségi célokat szolgáló kiépült kapacitások, értékes intézmények és preferált
programok átmeneti pénzügyi nehézségek miatt veszélybe kerülnek. így többek között
támogatáshoz juthatnak válságos helyzetű kisebbségi oktatási és kulturális
intézmények, kisebbségi önkormányzatok.
6
19.	§-hoz
A költségvetési évet megelőzően vállalt egyedi és jogszabályi kezességek
érvényesítése terén a végrehajtás során a helyzet jelentősen megváltozott a vonatkozó
előirányzatok (az állam által vállalt jogszabályi és az egyedi kezességek érvényesítése,
az EXIMBANK Rt. által vállalt garanciákból, a MEHIB Rt. és a Hitelgarancia Rt. által
vállalt kötelezettségekből eredő fizetési kötelezettségek) megtervezésekor
feltételezetthez képest. Egyfelől bizonyos alcímeknél várhatóan az előirányzatnál
nagyobb, másoknál kisebb lesz a felhasználás. Másfelől az egyedi
kezességvállalásoknál előre nem látható, jelentős összegű megtérülések történtek és
várhatók.	'
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas előirányzat-gazdálkodás
megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti saját hatáskörű
átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges előirányzat-túllépés bázisa a
megtérüléssel növelt előirányzat legyen. Ezzel az eljárással mód nyílik annak a
veszélynek a mérséklésére, hogy összesített előirányzat-túllépés esetén az általános
tartalékot kelljen igénybe vermi.
20.	§-hoz
Az 1996. évi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkivitel az előrejelzések szerint
sőt meghaladja az elmúlt évi rekordszintet, így a támogatási kulcsok lecsökkentése és
az új támogatási rendszer ellenére a normatív export támogatás tervezett összegének
túllépése nem kerülhető el.
A pótlólagos forrásigény mintegy 13 milliárd forint. Ez teszi indokolttá a módosításban
foglalt rendelkezést.
21.	és 24. §-hoz
A média-törvény 141. §-ának (7) bekezdése, - mely elrendeli, hogy a Kormány
kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását - arról is intézkedik,
hogy \"ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a
televízió-készülékek előfizetési díjbevételének újra felosztása lehet.\" Ugyanezen
javaslatban, és ugyancsak \"- az előfizetési díjbevétel terhére - gondoskodni kell a
Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai működéséhez szükséges fedezetről is.\"
Más forrást a média-törvény nem jelöl meg, és arra a költségvetési törvény sem
tartalmaz fedezetet.
Mind az ORTT, mind a közalapítványok már 1996. márciusában megalakultak, ezért
működési költségeikről az átmeneti időszakban is gondoskodni kellett, illetve kell.
Június 30-áig összesen 210 millió forintot csoportosított át a Kormány a központi
költségvetés általános tartalékából átmeneti megoldásként. Július hónapban további
454 millió forint szükséges ahhoz, hogy a törvénymódosítás elfogadásáig terjedő
időszakban a testületek működőképesek legyenek. A Kormány rendelkezései szerint
ezeknek az összegeknek vissza kell kerülniük az általános tartalékba, lévén forrásuk
egyértelműen bevétel és nem támogatás, a törvényi előírás szerint. Ahhoz, hogy a jelen
törvényben meg lehessen emelni az általános tartalék előirányzatát, az állami
bevételeknek is növekednie kell. Ezért szükséges a befizetés elrendelése.
7
Az ORTT költségvetését - a média-törvény 32. §-ának (1) bekezdése értelmében -
illetékes bizottsága javaslatára az Országgyűlés önálló törvényben hagyja jóvá. Ez a
törvény még nem született meg, ezért az ehhez szükséges összeg csak a rá való
hivatkozással határozható meg. Mivel a fentebb idézett törvényhely az előfizetési
díjbevételt jelöli meg fedezetül, a ténylegesen felhasználható összeget a már
felhasznált támogatás összegével csökkenteni kell.
A Magyar Rádió Közalapítvány 46 millió forintban, Magyar Televízió Közalapítvány
42,9 millió forintban, a Hungária Televízió Közalapítvány 45 millió forintban
határozta meg 1996. évi működési költségeit. A törvényjavaslat a IV. negyedévben
szükséges összegeket tartalmazza. A Hungária TV Közalapítvány esetében azért a
teljes összeg szerepel, mivel költségvetési támogatásának előrehozásával fedezte eddigi
működési költségeit.
A Duna Televízió - az OGY hatpárti média albizottsága által is elfogadottan - havi 300
millió forintban szabta meg elengedhetetlenül szükséges költségkeretét, ez a
költségvetési törvényben biztosított 2,4 milliárd forinton felül további 1,2 milliárd
forintot igényel.
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság
részesedésének egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió költségvetési intézmények részesedési arányával.
A költségvetési befizetés teljesítése azért előzi meg az egyéb kötelezettségek
teljesítését, mivel ezek az összegek már felhasználásra kerültek mind az ORTT-nél,
mind a közalapítványoknál. Két részletben történő megoszlása azért szükséges, hogy
ne vegye igénybe túlzott mértékben a szeptember hónapban várható díjbevételt.
Egy részvénytársaság nem kötelezhető arra, hogy elkészítse egy költségvetési szerv
zárszámadását. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonban 1996-ban nyolc
hónapon át költségvetési intézményként (illetve költségvetési fejezetként) működött,
ezért a zárszámadásban szerepelnie kell. Ez csak oly módon oldható meg, ha a
közalapítványok kuratóriumait a költségvetési törvény kötelezi a zárszámadás
elkészítésére.
Ugyancsak nem kényszeríthető egy gazdálkodó szervezet arra, hogy kormányzati
felmentések alapján lemondjon bevételének jelentős hányadáról. Ezért a központi
költségvetésnek meg kell térítenie azok előfizetési díját, akiket - szociális okokból - a
hatályos rendelkezések mentesítenek a díjfizetés alól. A megosztási arány megegyezik
a bevételek megoszlási arányával.
22.	§-hoz
Amennyiben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába olyan ingatlan kerül, amely
alkalmas a két intézmény megfelelő (ügyforgalom, bank biztonsági) elhelyezésére
indokoltnak tartjuk, hogy az alaptőke-juttatás ingatlan apporttal egészüljön ki.
23.	§-hoz
A hatályos szöveg nem teszi lehetővé, hogy térítésmentesen kerüljenek az
önkormányzatok tulajdonába azon ingatlanok, amelyeknek az értékesítése
versenytárgyalást követően nem vezetett eredményre, ezért indokolt a javasolt
módosítás.
8
25.	§-hoz
A Hírközlési Alap (Távközlési Alap) az Áht. 61. §-a (2) bekezdésének rendelkezése
alapján nyújtott 1994-ben kölcsönt öt elkülönített állami pénzalapnak.
Az érintett alapok közül 1996. január 1-jétől a Területfejlesztési Alap és a
Mezőgazdasági fejlesztési Alap megszűnt. Az 1996. évi költségvetési törvény 67. §-a
(1) bekezdésének rendelkezése szerint a megszűnt alapok jogutódja a megszűnt alapok
felügyeletéért felelős miniszter, és a jogutódok jogosultak dönteni a jogelődök
kölcsönügyeiben. Megnyugtatóbb megoldás viszont az, ha a megkötött szerződések
törvényi rendelkezéssel szűnnek meg.
A jogutód - fejezeti kezelésbe került, megszűnt állami pénzalapok - számára tehát nem
indokolt fenntartani a befizetési kötelezettséget, mert a Hírközlési Alaptól átvett
feladatok ellátására a központi költségvetés a szükséges összegű előirányzatot
tartalmazza és felesleges, hogy a központi költségvetés befizetést teljesítsen vagy
tartozzon a központi költségvetésnek. A befizetés elrendelése esetén az összeget vissza
kellene juttatni a mezőgazdasági és területfejlesztési célokra, ugyanis ezen megszűnt
alapok kiadási előirányzatai nem tartalmazzák a korábban felvett hitel visszafizetését.
26.	§-hoz
A privatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére kell fordítani. A MATÁV Rt.
privatizációjából származó bevételt is erre használták, mert a Hírközlési Alaptól átvett
feladatok kiadásainak finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre áll. A
módosítás a Hírközlési Alapból átvett feladatok kiadásainak finanszírozását azért sem
érinti, mert a bevételi terv sem számolt a távközlés állami részesedése (ténylegesen a
MATÁV Rt.) privatizációjából származó bevételek 10 %-ával.
27.	§-hoz
E szakasz biztosítja, hogy a kincstári körbe tartozók devizaszámláikat csak olyan
kereskedelmi banknál vezethetik, amelyek biztosítják a devizaszámlával kapcsolatos
adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár részére.
Az Áht. 123/A. §-ának kiegészítése biztosítja a Magyar Államkincstár azon
közalkalmazottai tekintetében akik a feladat átcsoportosítás miatt kerültek a Magyar
Nemzeti Banktól a kincstár állományába az MNB-nél munkaviszonyban töltött
idejüket a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként vegyék figyelembe. E szakasz
biztosítja azt is, hogy az itt említett közalkalmazottak munkabére nem lehet
alacsonyabb az MNB-nél kapott munkabérüknél.
28.	§-hoz
A privatizációs folyamat során az ÁPV Rt. illetve jogelődjei jelentős jótállási,
szavatossági és garanciavállalási kötelezettségeket vállaltak. Ezek részbeni beváltására
a következő években kerülhet sor. A privatizáció előrehaladásával és rövidesen történő
lezárulásával összefüggésben a privatizációs bevételek erre nem teremtenek kellő
fedezetet. Ezért tartalékolni szükséges. A tartalékot elkülönített számlán kell kezelni.
9
29. §-hoz
A Magyar Államkincstár felhatalmazást kapott értékpapír kezelési és értékpapír
letétkezelési tevékenység végzésére. A törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy az
államkincstár e feladatokat átvehesse a Magyar Nemzeti Banktól.
30-31. §-hoz
A média köztestületek költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok szerint
gazdálkodnak, ez indokolttá teszi, hogy az e szakaszban megjelölt testületek a
költségvetési szervekhez hasonlóan a Magyar Államkincstárnál vezessék számláikat.
Ezzel összefüggően rendelkezik a javaslat úgy, hogy a média közalapítványok is a
Magyar Államkincstárnál vezessék számláikat. Hasonlóképpen indokolt ez a
Műsorszolgáltató Alap esetében is, volumenére és forrásai között a
készüléküzembentartási-díj súlyára való tekintettel.
32.	§-hoz
A társadalombiztosítási önkormányzatok részére történő vagyonjuttatási kötelezettség
megfelelő teljesítését a rövid határidő veszélyeztetné, ezért indokolt a határidő
meghosszabbítása.
33.	§-hoz
A központi közigazgatási szervek felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői
illetmény-kiegészítésének 1996. január 1-jével történt megemelése felvetette annak
szükségességét, hogy a központi közigazgatási szervek területi szerveméi és azon
központi közigazgatási szerveknél ahol az illetmény-kiegészítés megemelése nem
történt meg, legyen lehetőség a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők
fokozottabb megbecsülésére. Ennek érdekében a javaslat az ún. \"nem
fejezetgazdáknál\" a közszolgálati jogviszonyban álló felsőfokú iskolai végzettségűek
illetmény-kiegészítését 25 %-ban, míg a központi közigazgatási szervek területi
szerveinél az ilyen végzettségűek illetmény-kiegészítését 20 %-ban állapítja meg.
A KIÉT megállapodás 2.4.pontja értelmében a központi államigazgatási szervek
területi szerveinél dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-
kiegészítésének emelésére - a közigazgatási reform végrehajtásához igazodóan - 1996.
július 1-jétől kerül sor.
34.	§-hoz
A törvény hatálya alá tartozó köztisztviselők részére az illetmény-kifizetés átutalással
történő fizetési módjára való áttérést rendeli a §, a köztisztviselők és a munkáltatók
továbbá az államháztartás részére is előnyös készpénzkímélő fizetési módként.
Az alkotmányossági szempontok, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeink
messzemenő figyelemben tartásával a tervezet választási lehetőséget biztosít a
köztisztviselők részére azzal, hogy az általuk szabadon választott pénzintézetnél
nyithatnak bankszámlát, erre irányuló akarat vagy infrastrukturális hiány miatt a
fizetési mód postán keresztül történő kifizetéssel valósul meg. Garantálja a § azt is,
hogy az áttérés kapcsán felmerülő, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül
kapcsolódó költségtöbblet nem terhelheti a köztisztviselőt.
10
A részletkérdések rendezését a tervezet nem vállalta fel, hiszen a mögöttes hatályos
joganyag az áttérést és a kifizetés gyakorlati kérdéseit tartalmazza.
A (2) bekezdés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvény és a Munka
Törvénykönyve közti koherencia megteremtését szolgálja.
A (3)-(4) bekezdés az új fizetési módokra való áttérés időpontját határozzák meg oly
módon, hogy a (3) bekezdés a törvény hatálya alá tartozók egészére nézve állapítja
meg a végső határidőt 1999. január 1-ével, míg a (4) bekezdés a Kormány hatáskörébe
tartozó közigazgatási szervek és azok területi és helyi szervei vonatkozásában a
végrehajtás ütemezésének rendeletben történő meghatározására ad felhatalmazást.
35.	§-hoz
A törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak részére az illetmény-kifizetés
átutalással történő fizetési módjára való áttérést rendeli el a § a közalkalmazottak és
munkáltató, továbbá az államháztartás részére is előnyös készpénzkímélő fizetési
módként.
Az alkotmányossági szempontok, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeink
messzemenő figyelemben tartásával a tervezet választási lehetőséget biztosít a
köztisztviselők részére azzal, hogy az általuk szabadon választott pénzintézetnél
nyithatnak bankszámlát, erre irányuló akarat, vagy infrastrukturális hiány miatt a
fizetési mód postán keresztül történő kifizetéssel valósul meg. Garantálja a § azt is,
hogy az áttérés kapcsán felmerülő, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül
kapcsolódó költségtöbblet nem terhelheti a közalkalmazottat.
A részletkérdések rendezését a tervezet nem vállalta fel, hiszen a mögöttes hatályos
joganyag az áttérést és a kifizetési gyakorlati kérdéseit tartalmazza.
A § (3) bekezdése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és
a Munka Törvénykönyve közti koherencia megteremtését szolgálja.
A (2) bekezdés az új fizetési módokra való áttérés végső időpontját határozza meg oly
módon, hogy a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hatáskörébe tartozó állami
költségvetési szervek tekintetében az áttérés végrehajtásának ütemezését rendeletben
megállapítsa.
36.	§-hoz
Ez a rendelkezés az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget. Az Alkotmánybíróság a
13/1996. (IV. 12.) AB határozatával a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam
által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges
kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. §-a (4) bekezdésének
alkotmányellenességét állapította meg és felhívta az Országgyűlést, hogy 1996.
szeptember 30-ig, 1995. január 1-jével - visszamenőleges hatállyal - alkossa meg az
alkotmányellenességet megszüntető jogszabályt.
37.	§-hoz
A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az önellenőrzéssel módosított 1995. évi
adófizetési kötelezettség alapján kell az adóelőleget fizetni, és ha az eredetileg
bevallott adó alapján az adóhatóság már kiadta az előlegről a határozatot, akkor a
törvénymódosításban előírt rendelkezés alapján az önellenőrzést követően azt az
adóhatóság kérelemre módosítja.
39.	§-hoz
A privatizációs bevételek adósságszolgálatra történő felhasználásából adódó kamat-
megtakarítási pénzösszegekből 1 milliárd forint a közmunkákkal kapcsolatos
kiadásokra került elkülönítésre. A felhasználás rendjére a Munkaügyi Minisztériumnak
a Pénzügyminisztérium bevonásával kell részletes szabályokat kidolgozni."
