"MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG  KORMÁNYA

T/2886. számú

törvényjavaslat 



a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló, Ljubljanában, 1992. október 20. napján aláírt  Egyezmény kihirdetéséről 






								Előadó: Kuncze Gábor 
									  belügyminiszter
								Budapest,1996.szeptember






1996. évi ...... törvény


a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló, Ljubljanában, 1992. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről 



1.§


Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló, Ljubljanában, 1992. október 20-án  aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

(Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok kicserélése 1996. április 21-én lezajlott, és az Egyezmény harminc nappal ezután, 1996. május 22-én hatályba lépett.)



 2.§


 Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő: :

                                        „EGYEZMÉNY

                     a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint

      a Szlovén Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös

                           államhatáron történő átvételéről

  A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya

(a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezérelve, hogy a saját

állampolgárok és harmadik országok állampolgárainak a közös államhatáron

történő átvételét a jószomszédi kapcsolatok szellemében szabályozzák, a

következőkben állapodtak meg:

                                              1. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél különleges formalitások nélkül átvesz a másik

Szerződő Fél területéről minden olyan jogellenesen ott tartózkodó személyt,

akiről hitelt érdemlően lehet bizonyítani, hogy a megkeresett Szerződő Fél

állampolgárságával rendelkezik. Amennyiben utólag kiderül, hogy az átvett

személy       az      átvétel     időpontjában           a    megkeresett      Szerződő     Fél

állampolgárságával nem rendelkezett, úgy őt a másik Szerződő Félnek vissza

kell vennie.

  (2) Ha az állampolgárság a megkereső Szerződő Fél részéről hitelt

érdemlően nem bizonyítható, úgy felkérésére a másik Szerződő Fél

diplomáciai vagy konzuli képviselete haladéktalanul tisztázza, hogy az átadni

kívánt személy rendelkezik-e ezen Szerződő Fél állampolgárságával. Ebben az

esetben a megkeresett Szerződő Fél válasza a mérvadó.

  


  (3) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél olyan jogellenesen ott

tartózkodó állampolgárának tervezett hazaszállítását, akinek egészségi

állapotára vagy életkorára tekintettel gondozásra van szüksége, bejelenti a

másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének. A bejelentést

követően 15 napon belül válaszolni kell, hogy az átvételre hol és mikor kerül

sor.

                                           2. Cikk

  (1) Mindegyik Szerződő Fél átveszi azon harmadik ország állampolgárát:

  a) aki a magyar-szlovén államhatár jogellenes átlépése előtt vízummal,

vízummentes megállapodás alapján utazott be a megkeresett Szerződő Fél

területére vagy ott tartózkodási engedéllyel rendelkezett, avagy

  b) akit valamelyik Szerződő Fél által harmadik országgal a személyek

átvételéről megkötött megállapodás alapján ezen harmadik ország visszavenni

köteles.

  (2) Az átvétel iránti kérelmet a jogellenes tartózkodás hatósági

megállapítását követő 48 órán belül, de legkésőbb a harmadik ország

állampolgára jogellenes beutazását követő 90 napon belül lehet előterjeszteni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a közös államhatár jogellenes átlépését hitelt

érdemlően bizonyító adatokat, valamint az átadni kívánt személy adatait.

Harmadik ország állampolgárát az átvétel tárgyában megkeresett Szerződő

Fél átvételi nyilatkozat alapján veszi át. Az átvétel tárgyában az átvétel iránti

kérelem előterjesztésétől számított 72 órán belül nyilatkozni kell. Az átadással

és átvétellel kapcsolatos kérdésekben a Szerződő Felek illetékes hatóságai

közvetlenül járnak el.

  (3) Nincs szükség a (2) bekezdésben szereplő átvételi nyilatkozatra abban az

esetben, ha az egyik Szerződő Fél a határátlépést követő 48 órán belül kérte

az átvételt. Ebben az esetben a másik Szerződő Fél határőrizeti szervei

egyszerűsített formalitásokkal veszik át a Szerződő Felek közös államhatárát

jogellenesen átlépő harmadik országbeli állampolgárt.

  (4) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy a harmadik ország

állampolgára nem a másik Szerződő Fél területéről utazott be, úgy őt az

átadástól számított 30 napon belül vissza kell venni.

  (5) Amennyiben az átadandó személy nem rendelkezik elegendő anyagi

eszközzel, úgy az a Szerződő Fél viseli a közös államhatárig történő

szállításának költségeit, amelynek területén a személy tartózkodik.

  (6) A személyek átadására és átvételére kizárólag a Szerződő Felek

államhatárán kijelölt határátkelőhelyeken kerülhet sor.

                                           3. Cikk

  (1) Az egyik Szerződő Fél átveszi a harmadik ország állampolgárát hatósági

ellenőrzéssel történő átszállításra, ha a másik Szerződő Fél ezt kérelmezi, és

az átvételt a célországban, illetőleg az esetleges tranzitországokban

biztosította.

  (2) Az átszállítást nem kérelmezik, illetőleg az elutasítandó, ha várható, hogy

a harmadik ország állampolgára

  a) a célországban vagy az esetleges tranzitországokban ki van téve annak,

hogy embertelen bánásmód, halálos ítélet fenyegeti, életét vagy szabadságát

faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt veszély

fenyegeti, illetőleg


  b) a megkeresett Szerződő Fél országában büntetőeljárást kellene indítani

ellene, vagy a célországban, illetve az esetleges tranzitországok

valamelyikében büntetőeljárás indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti,

kivéve a tiltott határátlépés esetét.

  (3) A hatósági ellenőrzéssel történő átszállítás iránti kérelmet a Magyar

Köztársaság        Belügyminisztériuma,         valamint     a    Szlovén    Köztársaság

Belügyminisztériuma között közvetlen úton terjesztik elő és intézik. A

kérelemnek a harmadik ország állampolgára személyi adatain kívül

tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot is, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek

adottak és nem ismertek a (2) bekezdés szerinti elutasítási okok. A

kérelemben rögzíteni kell továbbá az átszállításra történő átadásra javasolt

időpontot és határátkelőhelyet.

  A Szerződő Felek illetékes hatóságai közvetlenül egyeztetik egymással az

átadás időpontját és az átszállítás módját.

  (4) Ha a megkeresett Szerződő Fél a kérelmet a szükséges feltételek hiánya

miatt elutasítja, akkor a másik Szerződő Féllel közölnie kell az elutasítás

indokát.

  (5) A harmadik országok állampolgárai visszaadhatók a megkereső Szerződő

Félnek, ha utólag olyan tények válnak ismertté, vagy olyan körülmények

következnek be, amelyek a hatósági ellenőrzéssel történő átszállítást nem

teszik lehetővé. Ezen okok közlését követően a megkereső Szerződő Fél

köteles visszavenni a hatósági ellenőrzéssel történő átszállításra előzőleg

átvett személyeket.

  (6) A harmadik országok állampolgárai hatósági ellenőrzéssel történő

átszállításából és az esetleges visszaadásból keletkező, illetőleg ezzel

kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget a megkereső Szerződő Fél

viseli.

                                           4. Cikk

  Jelen Egyezmény végrehajtásáról a Szerződő Felek belügyminiszterei

megállapodnak különösen az alábbiak tekintetében:

  a) az eljáró szervekről és a kölcsönös tájékoztatás módjáról;

  b) a végrehajtás során követendő eljárásról, az átvételhez szükséges

adatokról és iratokról;

  c) a személyek átvételére kijelölt határátkelőhelyekről;

  d) a 3. Cikk (6) bekezdése szerinti költségtérítés módjáról, rendjéről.

                                           5. Cikk

  Jelen Egyezmény alkalmazását az 1. Cikkben foglaltakat kivéve közrendi,

közbiztonsági vagy közegészségügyi okból bármelyik Szerződő Fél egészében

vagy részben, átmenetileg felfüggesztheti. Ilyen intézkedés bevezetéséről és

visszavonásáról a másik Szerződő Felet diplomáciai úton haladéktalanul

tájékoztatni kell.

                                           6. Cikk

  Ez az Egyezmény nem alkalmazható a Szerződő Felek országai között

kiadatásra irányuló jogsegély esetében.

                                           7. Cikk


  (1) Ez az Egyezmény megerősítést igényel. A Szerződő Felek a megerősítés

megtörténtéről szóló okmányokat diplomáciai úton cserélik ki egymással.

  (2) Az Egyezmény a megerősítés megtörténtéről szóló okmányok

kicserélésének időpontját követő harmincadik napon lép hatályba.

  (3) Az Egyezmény meghatározatlan ideig marad hatályban, amennyiben a

Szerződő Felek egyike diplomáciai úton, írásban nem mondja fel. Ebben az

esetben az Egyezmény a felmondás átvételét követő harmincadik napon

hatályát veszti.

  Készült Ljubljanában, 1992. október 20-án, két eredeti példányban, magyar

és szlovén nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű.

                                        (Aláírások)”



3. §


E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996.       május 22. napjától kell alkalmazni.






I n d o k o l á s

 a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya  között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló Egyezmény kihirdetéséhez





A  Magyar Köztársaság Kormánya, valamint  a Szlovén  Köztársaság Kormánya  között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló Egyezményt 1992.október 20-án írták alá Ljubljanában. 
Az Országgyűlés 16/1995. (III.8.) OGY határozatával megerősítette az Egyezményt.
 
A megerősítésről szóló okiratok kicserélése 1996. április 21-én lezajlott, és az Egyezmény, annak 7.cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján, harminc nappal ezt követően, 1996. május 22-én hatályba lépett.
A személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló egyezmény  alkalmazásához jelentős magyar érdek fűződik, mely különösen szolgálja a szomszédos államokkal, így Szlovéniával az együttműködést. Összhangban van továbbá a felerősödött népmozgás kezelésére irányuló európai törekvésekkel, valamint a magyar jogrenddel.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése alapján  az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni."
