"M:

  „Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a

              beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről

  A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő

Felek)

  attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Állam

javára erősítsék,

  azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn

az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél

területén,

  annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással

összhangban történő előmozdítása és kölcsönös védelme ösztönzi az üzleti

kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következőkben:

                                              1. Cikk

                                        Meghatározások

  A Megállapodás alkalmazásában:

  1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni

értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági

tevékenységgel összefüggően fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez

utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen - de nem

kizárólag - a következőket jelenti:

  a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint

például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

  b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági

érdekeltség egyéb formáit;

  


  c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtásra

vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak,

  d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz

kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat,

technológiákat, know-how-t, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket és a

good-will-t;

  e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és

jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a

természeti       erőforrások       kutatására,   kitermelésére,       művelésére      vagy

kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

  A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti

annak beruházási jellegét.

  2. A „beruházó” kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt

jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl.

  a) A „természetes személy” kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki

bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak hatályos jogszabályai értelmében.

  b) A „jogi személy” kifejezés mindkét Szerződő Fél esetében mindazon

jogalanyokat jelenti, melyek az adott Szerződő Fél jogszabályaival

összhangban jogi személyként jöttek létre, illetve kerültek bejegyzésre. A

Magyar Köztársaság esetében ez a kifejezés vonatkozik minden olyan személyi

egyesülésre is, mely nem rendelkezik jogi személyiséggel, de a magyar

jogszabályok szerint társaságnak tekintendő.

  3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és

magában foglalja - különösen, de nem kizárólagosan - a nyereséget, kamatot,

tőkenyereséget, részvényt, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat.

                                          2. Cikk

                         A beruházások elősegítése és védelme

  1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja és kedvező feltételeket biztosít a másik

Szerződő Fél beruházói számára ahhoz, hogy beruházásokat eszközöljenek a

területén, és törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az

ilyen beruházások létrehozását.

  2. Bármelyik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházások számára a

másik Szerződő Fél a területén igazságos és méltányos bánásmódot biztosít,

továbbá teljes körű védelmet és biztonságot nyújt.

                                          3. Cikk

                    Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás

  1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a

beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely igazságos és

méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és

hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és

hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb.


  2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan

bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata,

élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és

méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik

harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezőbb.

  3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy

az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél

beruházóira        bármilyen       olyan    bánásmódnak,        preferenciának        vagy

kiváltságoknak az előnyeit, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők

alapján nyújthat:

  a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, vagy

szabadkereskedelmi övezetnek, vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy

részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezető hasonló

nemzetközi megállapodásnak, vagy a regionális együttműködés más

formáinak;

  b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben

vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos.

                                          4. Cikk

                                Kártalanítás veszteségekért

  1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres

összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb

hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget

szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás

vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely

nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerződő Fél saját beruházóinak

vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

  2. Nem érintve a jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő

Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események

kapcsán a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból

kifolyólag, hogy

  a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették,

  b) tulajdonukat a             másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai

megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet

szükségszerűsége miatt került sor,

igazságos és megfelelő kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel időszaka alatt

elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt

veszteségeikért. Az ezzel kapcsolatos kifizetéseket szabadon átváltható

pénznemben szabadon és késedelem nélkül kell átutalni.

                                          5. Cikk

                                        Kisajátítás


  1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják,

sajátíthatják ki, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél

területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a

továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos

megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell

végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és

tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell

lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté

válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével,

tartalmaznia kell a kisajátítás időpontjától számított kamatokat, késedelem

nélkül teljesítendőnek, továbbá ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon

átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.

  2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó ezen Szerződő Fél

bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e

Cikkben rögzített elvekkel összhangban történő értékelését felülvizsgáltatni.

  3. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is,

amikor valamelyik Szerződő Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely

ezen Szerződő Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok

alapján jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelyben a másik Szerződő Fél

beruházói üzletrészekkel bírnak.

                                          6. Cikk

                                        Átutalások

  1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal

kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon

átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan

késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a

következőket foglalják magukban:

  a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos

összegeket;

  b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt;

  c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket,

  d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

  e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;

  f) a természetes személyek keresetét azon Szerződő Fél jogszabályainak és

rendelkezéseinek megfelelően, amelyben a beruházás megvalósult.

  2. A jelen Megállapodás tekintetében érvényes árfolyamnak - eltérő

megegyezés hiányában - az átutalás időpontjában az adott ügyletekre

vonatkozó hivatalos átváltási árfolyam tekintendő.

                                          7. Cikk

                                        Jogutódlás


  1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a

másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított

garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő

Fél elismeri:

  a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi

Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában

érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint

  b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás

címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek

érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

  2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó

eredeti jogait és követeléseit.

                                           8. Cikk

 Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási

                                     jogviták rendezése

  1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az

utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a

vitában álló feleknek tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük.

  2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita

hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, az érintett beruházónak jogában

áll az ügyet beterjeszteni

  a) a Washington D. C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az

Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási

vitákról szóló Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták

Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét

Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek,

  b) vagy pedig olyan választottbíróhoz, illetve olyan nemzetközi ad hoc

választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi

Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbírósági Szabályai szerint jött létre.

A vitában álló felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A

bírósági döntés végleges és kötelező a vitában részt vevő mindkét Fél

számára.

                                           9. Cikk

                      A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése

  1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy

alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint

konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni.

  2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik

Szerződő Fél kérésére a jelen Cikk rendelkezései szerinti választottbíróság elé

kell terjeszteni.


  3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell

megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől

számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy

tagját. Ezen két tagnak azután egy harmadik állam állampolgárát kell

kiválasztania, akit a két Szerződő Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé (a

továbbiakban: elnök) kell kijelölni. A bíróság elnökét a két másik tag

kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni.

  4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön

belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság

elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi

Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok

akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a

szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél

állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a

Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések

megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

  5. A választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a

döntés kötelező érvényű. Mindkét Szerződő Fél maga viseli az általa választott

bírónak, valamint a bírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az

elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő

arányban viselik. Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

                                         10. Cikk

            Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása

  1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás

és valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét

Szerződő Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem

akadályozhatják meg sem a Szerződő Feleket, sem a másik Szerződő Fél

területén beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve

kedvezőbb szabályozás előnyeit élvezzék.

  2. Amennyiben az egyik Szerződő Fél törvényei és szabályai vagy más

különleges szerződéses rendelkezései a másik Szerződő Fél beruházói

számára kedvezőbb bánásmódot biztosítanak, mint a jelen Megállapodás, úgy

a kedvezőbbet kell alkalmazni.

                                         11. Cikk

                                  A Megállapodás hatálya

  A jelen Megállapodás rendelkezései az egyik Szerződő Fél beruházóinak a

másik Szerződő Fél területén 1973. január 1-je után eszközölt beruházásaira

érvényesek.

                                         12. Cikk


                               Hatálybalépés, időbeli hatály

  1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás

hatálybalépéséhez jogszabályaik által megkívánt eljárásnak eleget tettek. A

Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

  2. Jelen Megállapodás tíz évig marad hatályban, és azt követően is

mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az eredeti vagy

bármelyik későbbi időszak lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a

másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.

  3. A jelen Megállapodás felmondása előtti időszakban megvalósított

beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő

további tíz évig érvényesek maradnak.

  Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a

Megállapodást aláírták.

  Készült két eredeti példányban, Prágában, 1993. január hó 14. napján, angol

nyelven.

                                       (Aláírások)”

AGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA





T/2914. számú
törvényjavaslat




 A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről 
 és kölcsönös védelméről Prágában, 1993.január 14-én aláírt Megállapodás
 kihirdetéséről






												Előadó: Dr. Medgyessy Péter
													pénzügyminiszter





								Budapest,1996.szeptember









					1996. évi ............................ törvény
a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Prágában, 1993.január 14-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről





										1.§



 Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között 
a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Prágában, 
1993.január 14-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995.május 15-én megtörtént.
 Ennek megfelelően a Megállapodás 1995.május 15-én hatályba lépett.)




										2. §


A Megállapodás  hivatalos magyar nyelvű fordítása  a következő:



										3.§



Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995.május 15-től kell alkalmazni.




INDOKOLÁS




A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi 
előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás előírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar 
megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi gyakorlatnak. Megfelelően szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.


A Megállapodást az Országgyűlés 37/1995.(IV.7.) számú határozatával megerősítette."
