"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/2915. számú
törvényjavaslat



1996. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993.augusztus 11-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről





1.§




 Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993.augusztus 11-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995.február 7-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995.április 1-én hatályba lépett.)



						2. §




A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
:

                                       „Megállapodás

         a Paraguayi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a

              beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

  A Paraguayi Köztársaság és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban:

Szerződő Felek)

  attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két ország számára kölcsönösen

előnyös gazdasági együttműködést,

  törekedve arra, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél

beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások

számára,

  felismerve, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás

alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket,

az alábbiakban állapodtak meg:

                                              1. Cikk

                                        Meghatározások

  A jelen Megállapodás szempontjából:

  1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket,

amely a társaságokban és a vegyesvállalatokban való részvétellel kapcsolatos,

különösen, de nem kizárólag:

  a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb vagyoni értékre

vonatkozó dologi jogot;

  b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen

alapuló jogokat;

  c) pénzre szóló követelést, goodwill-t és egyéb vagyoni értéket, valamint

bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

  


  d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t.

  2. A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél

tekintetében:

  a) azokat a természetes személyeket, akik az egyik Szerződő Fél

állampolgárai annak jogszabályai szerint;

  b) azokat a jogi személyeket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai

szerint alapítottak.

  3. A Megállapodás rendelkezései nem alkalmazandók az olyan természetes

személyek által, akik az egyik Szerződő Fél állampolgárai, a másik Szerződő

Fél területén létesített beruházásokra, ha ezek a személyek a beruházás idején

az utóbbi Szerződő Fél területén két évnél hosszabb ideje bírnak állandó

lakhellyel, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy a beruházás külföldről történt

erre a területre.

                                          2. Cikk

                                A beruházások elősegítése

  1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti, és törvényeivel, rendelkezéseivel

összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által területén

létesítendő beruházásokat.

  2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket

bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek

törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, 1973. január 1. után

létesítettek.

  3. A jelen Megállapodás semmiképpen sem alkalmazandó olyan

nézeteltérésekre vagy vitákra, amelyek hatálybalépése előtt keletkeztek.

                                          3. Cikk

                                  A beruházások védelme

  1. Mindegyik Szerződő Fél igazságos és méltányos elbánásban részesíti a

másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és nem akadályozza

indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk

történő működtetését, irányítását, fenntartását, élvezetét vagy a beruházások

feletti rendelkezést.

  2. Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt

ezekre a beruházásokra, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint

amit bármely harmadik Állam beruházóinak beruházásaihoz nyújt.

  3. Ha az egyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak különleges

előnyöket nyújtott vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket

létrehozó megállapodások, vagy az ilyen uniók vagy intézmények

létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél

nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az

előnyöket biztosítani.


  4. A jelen cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra,

terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket

bármelyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak kettős adóztatás

elkerüléséről szóló egyezmény, vagy bármely más adóügyi egyezmény, vagy

harmadik Állammal szemben fennálló viszonosság alapján nyújtott.

                                           4. Cikk

                                 Kisajátítás és kártalanítás

  1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a másik

Szerződő Fél beruházóitól - akár közvetve vagy közvetlenül - azok

beruházásait elvonják, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

  a) az intézkedéseket végszükség esetén, vagy közérdekből, vagy társadalmi

érdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

  b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan

kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél elvállalhatott;

  c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetés elrendelését előirányzó

rendelkezésekkel párosulnak. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem

nélkül fizetendő és átutalandó.

  2. Bármelyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő

Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, szükségállapot,

lázadás vagy felkelés következtében kárt szenvednek, ez utóbbi Szerződő Fél

részéről a helyreállítás, kárpótlás, kártalanítás vagy más, értékkel bíró

ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesülnek, amely nem

kedvezőtlenebb, mint a harmadik Állam beruházóinak nyújtott elbánás. Az

ilyen fizetések a két Szerződő Fél között szabadon átutalhatók.

                                           5. Cikk

                                         Átutalások

  A Szerződő Felek biztosítják a beruházáshoz kapcsolódó fizetések átutalását.

Az átutalást szabadon átváltható valutában, indokolatlan korlátozás és

késedelem nélkül kell teljesíteni.

  Az ilyen átutalások magukban foglalják különösen, de nem kizárólag

  a) a beruházások fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és

pótlólagos összegeket;

  b) nyereséget, kamatokat, osztalékot és más folyó jövedelmet;

  c) kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

  d) jogdíjakat vagy egyéb díjakat;

  e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket.

                                           6. Cikk

                                         Jogutódlás


   Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait jogszabállyal

létrehozott rendszer alapján nem kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az

ilyen biztosítás feltételei szerint az említett beruházó jogainak a biztosítóra

vagy viszontbiztosítóra való átszállását a másik Szerződő Fél elismeri.

                                          7. Cikk

                                Más szabályok alkalmazása

   Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek

között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi

kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél

beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban

részesítő, általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a

szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál

előnyösebbek.

                                          8. Cikk

                                     Tanácskozások

   Bármely Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen

Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A

másik Szerződő Fél az ilyen tanácskozásokkal kapcsolatban megértést tanúsít,

és azokra megfelelő alkalmat nyújt.

                                          9. Cikk

                       A Szerződő Felek közötti viták rendezése

   1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével és

alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetőség szerint a két

Szerződő Fél Kormánya rendezi.

   2. Amennyiben a vitát a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon

belül nem sikerült így rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére

választottbíróság elé terjesztik.

   3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik

Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró az elnököt

illetően megállapodik egy harmadik Állam állampolgárának személyében. A

választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell

kijelölni, attól az időtől számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a

másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé

terjeszti.


  4. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az

előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Szerződő Fél felkérheti az

Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölés megtételére. Ha a két

választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik

választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti az Egyesült

Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölés megtételére.

  5. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga

határozza meg eljárási szabályait.

  6. A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen

határozat a Felekre végleges és kötelező.

  7. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és

képviseletének költségeit. Az elnök költségeit és az egyéb költségeket a

Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

                                          10. Cikk

           Egy beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése

  1. Bármelyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az

egyik Szerződő Fél beruházója által a másik Szerződő Fél területén létesített

beruházással kapcsolatos vitákat az érintett felek lehetőség szerint békés úton

rendezik.

  2. Amennyiben az ilyen vitát nem sikerült rendezni attól az időponttól

számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél kérte a vita békés

rendezését, a vitát az érintett felek egyikének kérésére annak a Szerződő

Félnek az illetékes bírósága elé kell terjeszteni, amelynek területén a

beruházást létesítették.

  Ha az ítéletet nem hozzák meg tizennyolc hónapon belül, az érintett

beruházó és az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházást létesítették,

megegyeznek abban, hogy a vitát választottbíróság elé terjesztik.

  3. Amennyiben a kisajátításra vagy államosításra vonatkozó vitát nem

sikerült attól az időponttól számított tizennyolc hónapon belül rendezni,

amikor a vitát annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé terjesztették,

amelynek        területén      a   beruházás      létesült,   az    érintett     beruházó

választottbírósághoz fordulhat.

  4. Az e cikk 2. és 3. bekezdésében említett választottbíróságot minden egyes

ügyben külön kell létrehozni és az illetékes a vita rendezésére.

  A 9. Cikk 3-7. bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis

alkalmazandók. Mindazonáltal a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara

Választottbíróságának elnökét kérik fel a szükséges kijelölések megtételére.

  5. Egyik Szerződő Fél sem nyújthat diplomáciai védelmet vagy támaszthat

nemzetközi igényt olyan vita tekintetében, amelyet egyik beruházója és a

másik Szerződő Fél terjesztett annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága elé,

amelynek területén a beruházás megvalósult, vagy az e cikkben említett

választottbíróság elé, kivéve, ha a másik Szerződő Fél a vitában hozott

határozathoz nem tartja magát, és annak nem tesz eleget.


  6. Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washington D. C.-ben 1965. március

18-án aláírásra megnyílt, az „Államok és Más Államok Természetes és Jogi

Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló Egyezménynek”, úgy

az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei

közötti, az e cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták

Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy

választottbírósági úton való rendezés céljából.

  7. Az illetékes bíróságok ítélete e cikk értelmében a Paraguayi Köztársaság

vonatkozásában elsőfokú bírósági eljárás során hozott végleges bírósági

határozatot jelent.

                                          11. Cikk

                       Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

  1. A Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép

hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az

országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves

időtartamra marad hatályban.

  2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves időszakokra hallgatólagosan

meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerződő Fél sem mondja fel a

lejárat időpontja előtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerződő Fél

fenntartja magának azt a jogot, hogy jegyzékben felmondja a jelen

Megállapodást a megfelelő hatályossági időszak lejárta előtt legalább hat

hónappal.

  3.     Azokra      a    beruházásokra,      amelyeket      a    jelen     Megállapodás

hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző cikkek rendelkezései

további tízéves időszakra hatályban maradnak.

  Készült Asunciónban, 1993. augusztus hó 11-én, két eredeti példányban,

magyar és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Készült egy

harmadik, angol nyelvű szöveg is, amely a Megállapodás értelmezése esetén

hivatkozási alapul szolgál.

                                        (Aláírások)”




						3.§


Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995.április 1-től kell alkalmazni.






INDOKOLÁS




A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi 
előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás előírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi gyakorlatnak. Megfelelően szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.


A Megállapodást az Országgyűlés 59/1994.(XI.17.) számú határozatával megerősítette."
