"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/2916. számú
törvényjavaslat





A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Budapesten, 1994.június 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről





								Előadó: Dr. Medgyessy Péter
									pénzügyminiszter



				Budapest,1996.szeptember









			1996. évi ............................ törvény
	       a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a 			beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Budapesten,
		1994.június 8-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről



1.§





Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Budapesten,
1994.június 8-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995.szeptember 7-én megtörtént.
Ennek megfelelően a Megállapodás 1995.szeptember 7-én hatályba lépett.) 




2.§




A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
:

„Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a

              beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről

  A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő

Felek)

  attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,

  azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék és kedvező feltételeket teremtsenek az

egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél

területén a kölcsönös előnyök alapján,

  felismerve, hogy a beruházások kölcsönös előmozdítása és védelme a

Megállapodással összhangban ösztönzi a kezdeményezéseket ezen a területen,

megállapodtak a következőkben:

                                              1. Cikk

                                        Meghatározások

  A Megállapodás alkalmazásában:

  1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket,

különösen a következőket:

  a) az ingó és ingatlan vagyont, valamint minden egyéb vagyoni értékű jogot,

mint például a jelzálogot, a zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

  b) a részvényeket, üzletrészeket és a társasági érdekeltség egyéb formáit;

  c) a kinnlevőségeket és más gazdasági értékkel bíró jogokat;

  d) a szerzői jogokat, az ipari és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat

(például a szabadalmakat, engedélyeket, ipari terveket, kereskedelmi neveket,

márkaneveket és kereskedelmi elnevezéseket), a műszaki folyamatokat, a

know-how-t és a good-will-t;

  


  e) minden jogszabály vagy szerződés keretében biztosított jogot és

jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a

természeti       erőforrások       kutatására,   kitermelésére,       művelésére       vagy

kiaknázására vonatkozó koncessziót.

  Ilyen vagyoni értékű jog minden olyan közvetlen beruházás, amelyet a

törvényekkel és a jogszabályokkal összhangban valósítottak meg annak a

Szerződő Félnek a területén, ahol a beruházás megvalósult.

  A vagyon értékű jog beruházási formájának későbbi változásai nem érintik

azok beruházási jellegét, feltéve, hogy az ilyen változás nem ellentétes az

adott Szerződő Fél erre vonatkozó jogszabályaival.

  2. A „hozam” kifejezés a beruházásból jogszerűen szerzett nyereséget,

osztalékot, kamatot és egyéb összegeket jelenti.

  3. A „beruházó” kifejezés mindkét Szerződő Félre vonatkozóan az alábbiakat

jelenti:

  a) az olyan természetes személyt, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára

annak hatályos jogszabályai értelmében.

  b) minden olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező

társaságot, céget, társulást, szervezetet vagy egyesületet, amely bármelyik

Szerződő Fél jogszabályaival összhangban jött létre, vagy került bejegyzésre a

területén lévő székhellyel.

  4. A „terület” kifejezés az alábbiakat jelenti:

  a) Magyarország tekintetében, földrajzi értelemben a Magyar Köztársaság

területét;

  b) Bulgária tekintetében a Bolgár Köztársaság szuverenitása alá tartozó

területet, beleértve a területi vizeket is, valamint a kontinentális talapzatot és

azt a kizárólagos gazdasági övezetet, amely felett a Bolgár Köztársaság

felségjogokat és joghatóságot gyakorol a nemzetközi joggal összhangban.

                                          2. Cikk

                        A beruházások előmozdítása és védelme

  1. Mindkét Szerződő Fél előmozdítja és védi területén a másik Szerződő Fél

beruházóinak a beruházásait, törvényeivel és jogszabályaival összhangban

lehetővé teszi az ilyen beruházásokat, valamint igazságos és méltányos

bánásmódot és védelmet biztosít számukra.

  2. A beruházásból származó hozam újrabefektetése esetén az ilyen

újrabefektetés és hozama is ugyanazt a védelmet élvezi, mint az eredeti

beruházás.

  3. Mindkét Szerződő Fél kedvezően és a törvényeivel és jogszabályaival

összhangban ítéli meg a másik Szerződő Fél azon állampolgárainak, valamint

a háztartásuk részét képező családjuknak a Szerződő Állam területére történő

belépésével, tartózkodásával, munkájával és mozgásával kapcsolatos

kérdéseket, akik a Megállapodás meghatározása szerinti beruházásokkal

kapcsolatos tevékenységeket végzik.

                                          3. Cikk


                   Nemzeti és legnagyobb kedvezményes bánásmód

  1. Mindkét Szerződő Fél beruházóinak beruházásai a másik Szerződő Fél

területén olyan bánásmódban részesülnek, amely nem kedvezőtlenebb annál,

amelyben a saját beruházók vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak a

beruházásai részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.

  2. Mindkét Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén olyan

bánásmódban részesülnek a beruházások irányítása, fenntartása, használata,

élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem

kedvezőtlenebb annál, mint amelyben a saját beruházók vagy bármelyik

harmadik állam beruházói részesülnek, bármelyik is a kedvezőbb.

  3. E Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy

az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy a másik Szerződő Fél

beruházóinak bármilyen olyan kedvezményes bánásmódot, preferenciát vagy

kiváltságot biztosítson, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján

nyújt:

  a) bármely vámunió, vagy szabadkereskedelmi övezet, vagy pénzügyi unió,

vagy hasonló nemzetközi megállapodások alapján létrejött ilyen uniók,

intézmények és más gazdasági együttműködési formák, melynek bármelyik

Szerződő Állam tagja vagy tagja lehet;

  b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben

vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos.

  4. Mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot arra, hogy a hatályos

jogszabályaival összhangban kivételeket tegyen, vagy tartson fenn az e Cikk 1.

és 2. bekezdéseinek megfelelően biztosított nemzeti elbánásmódból.

Ugyanakkor minden új kivétel csak azokra a beruházásokra vonatkozik,

amelyeket az ilyen kivételek hatálybalépése után valósítanak meg.

                                          4. Cikk

                                Kártalanítás veszteségekért

  Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres

összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb

hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget

szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a rendezés tekintetében olyan elbánásban

részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, amelyet az utóbbi Szerződő

Fél saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosít.

Az ezzel kapcsolatos kifizetések szabadon átváltható pénznemben szabadon és

késedelem nélkül átutalhatók.

                                          5. Cikk

                                        Kisajátítás


  1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait sem államosíthatják,

sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél

területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy a kisajátítással (a

továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos

megkülönböztetésektől mentesen, kellő jogi eljárások keretében kell

végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezéseket kell hozni az azonnali, megfelelő

és tényleges kártalanításról.

  2. A kártalanítás összegének meg kell egyeznie a beruházásnak közvetlenül a

kisajátítás időpontja előtti piaci értékével, haladéktalanul ki kell fizetni, és a

kifizetés időpontjáig terjedő időszakra a beruházás megvalósításának

pénznemében jegyzett 12 havi LIBOR-nak megfelelő éves kamatot kell

tartalmaznia. Az ilyen kárpótlási kifizetés szabadon átutalható.

  3. Az érintett beruházónak joga van arra, hogy e Szerződő Fél bírói vagy

egyéb független hatósága azonnal megvizsgálja az ügyét, és beruházását az e

Cikkben rögzített elvekkel összhangban értékelje.

                                          6. Cikk

                                        Átutalások

  1. Mindkét Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházói számára,

a beruházók minden adókötelezettségének teljesítése után, a beruházásokkal

és a hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az ilyen

átutalások különösen a következőket foglalják magukban:

  a) a tőkét és a pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy

növelésére;

  b) a beruházás hozamát;

  c) a beruházás eladásából vagy teljes, illetve részleges felszámolásából

befolyó összegeket;

  d) a beruházás működtetéséből eredő költségek kifizetéséhez szükséges

összegeket, például a hitelek visszafizetését, a szabadalmi vagy licencdíjak

kifizetését;

  e) a 4. és 5. Cikk értelmében fizetendő kártérítést;

  f) a másik Szerződő Fél állampolgárai által a másik Állam területén

végrehajtott       beruházásokkal       kapcsolatosan elvégzett          munkákért és

szolgáltatásokért kapott munkadíjat az illető Állam jogszabályainak és

rendelkezéseinek megfelelően.

  2. Az előző bekezdésben említett átutalásokat késedelem nélkül teljesíteni

kell annak a Szerződő Félnek a területén az átutalás időpontjában érvényes

hivatalos átváltási árfolyamon, amelynek területén a beruházás megvalósult.

                                          7. Cikk

                                        Jogutódlás

  1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a

másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházásra vonatkozóan biztosított

garancia keretében saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő

Fél elismeri:


  a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását jogszabály

vagy jogügylet útján ebben az Államban az előbbi Szerződő Félre vagy annak

kijelölt ügynökségére, valamint

  b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak a kijelölt ügynöksége a jogutódlás

címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek

érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

  2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó

eredeti jogait és követeléseit.

                                          8. Cikk

                      A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése

  1. A Szerződő Felek közötti jogvitákat a Megállapodás értelmezésével vagy

alkalmazásával kapcsolatosan lehetőség szerint a Szerződő Felek közötti

tárgyalások útján kell rendezni.

  2. Ha a Szerződő Felek közötti vita a tárgyalások kezdetétől számított hat

hónapon belül nem rendezhető, bármelyik Szerződő Fél kérésére

választottbíróság elé kell terjeszteni.

  3. Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell

megalakítani:

  A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított három

hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két

tag azután kiválasztja egy harmadik Állam állampolgárát, akit a két Szerződő

Fél jóváhagyása után a bíróság elnökévé kell kinevezni. A bíróság elnökét a

két másik tag kijelölésének időpontjától számított két hónapon belül ki kell

jelölni.

  4. Amennyiben az e Cikk harmadik bekezdésében meghatározott

határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történnek meg, ellenkező

megállapodás hiányában bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi

Bíróság elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha az elnök valamelyik

Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza említett

feladatai ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések

megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is

akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak

azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő

Félnek sem állampolgára.

  5. A választottbíróság a Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi

jog általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján hoz döntést. A

választottbíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Ez a döntés

végleges és mindkét Szerződő Felet köti. Eljárási szabályait a bíróság maga

határozza meg.

  6. Mindkét Szerződő Fél maga viseli saját tagjának, valamint a bírósági

eljárásban saját képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a

fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.

                                          9. Cikk


 Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási

                                     jogviták rendezése

  1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti

jogvitákat az utóbbinak az előbbi beruházásával kapcsolatos ezen Egyezmény

szerinti kötelezettségére vonatkozóan a vitában álló felek lehetőség szerint

baráti módon rendezik.

  2. Ha az ilyen vita attól az időponttól számítva hat hónapon belül nem

rendezhető, hogy valamelyik fél baráti rendezést kért, az érintett beruházó a

jogvitát a Szerződő Fél illetékes bírósága elé terjesztheti.

  3. A Megállapodás 4., 5. és 6. Cikkével kapcsolatos vita esetén az érintett

beruházó e helyett úgy is dönthet, hogy az ügyet választottbírósági eljárásra

terjeszti be

  a) olyan ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek

Nemzetközi          Kereskedelmi         Jogi     Bizottságának        (UNCITRAL)          a

választottbíróságokra vonatkozó szabályai szerint jön létre; vagy

  b) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához, abban az

esetben, ha Bulgária részesévé válik az Államok és más államok természetes

és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló Egyezménynek, amelyet

1965. március 18-án fogadtak el Washingtonban (ICSID Egyezmény).

  4. Az ítélet végleges, a vitában álló mindkét felet köti, és az érintett Szerződő

Fél belső jogszabályaival összhangban hajtandó végre.

                                           10. Cikk

                              Egyéb szabályok alkalmazása

  Ha a Szerződő Felek nemzeti jogszabályai vagy a Szerződő Felek között a

hatályban lévő jelenlegi vagy jövőbeni nemzetközi megállapodás, vagy

valamilyen más nemzetközi megállapodás, amelynek mindkét Szerződő Fél

részese, olyan akár általános, akár speciális szabályokat tartalmaz, amelyek a

másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait kedvezőbb bánásmódra

jogosítják fel, mint amit a Megállapodás biztosít, ez a szabályozás olyan

mértékben, amilyen mértékben kedvezőbb, előnyt élvez a Megállapodással

szemben.

                                           11. Cikk

                                       Tanácskozások

  A Szerződő Felek képviselői szükség esetén tanácskozásokat tartanak a

Megállapodás végrehajtását érintő bármilyen kérdésben. Az ilyen

tanácskozásokat az egyik Szerződő Fél javaslatára tartják, diplomáciai úton

egyeztetett helyen és időben.

                                           12. Cikk


                                  A megállapodás hatálya

  A Megállapodás kiterjed a két Szerződő Fél beruházóinak azokra a

beruházásaira is, amelyeket a másik Szerződő Fél területén 1965. január 1-je

után szereztek meg.

                                         13. Cikk

                               Hatálybalépés, időbeli hatály

  1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodás

hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeiknek eleget tettek. A

Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

  2. A Megállapodás tizenöt (15) évig marad hatályban, és azt követően is

mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az eredeti vagy

bármelyik későbbi időszak lejárta előtt egy évvel írásban nem tájékoztatja a

másikat arról a szándékáról, hogy fel kívánja mondani a Megállapodást.

  3. A Megállapodás felmondása előtti időszakban megvalósított beruházások

tekintetében a Megállapodás 1-12. Cikkének rendelkezései a felmondást

követő további tíz évig hatályban maradnak.

  Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a

Megállapodást aláírták.

  Készült két eredeti példányban Budapesten, 1994. június hó 8. napján, angol

nyelven.

                                       (Aláírások)”



						3.§

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995.szeptember 7-től kell alkalmazni.






INDOKOLÁS




A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás előírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi gyakorlatnak. Megfelelően szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.


A Megállapodást az Országgyűlés 25/1995.(III.24.) számú határozatával megerősítette."
